ÜZLETSZABÁLYZAT

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) a vállalkozások működőképességének javítása, versenyképességük növelése, fejlődésük elősegítése érdekében a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását készfizető kezességvállalással segíti. A Zrt. a hitelintézetek vállalkozások részére történő hitelnyújtásához, garancia vállalásához, valamint hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások termelési célú eszközbeszerzéseihez kapcsolódó pénzügyi lízing szolgáltatásainak igénybe vételéhez vállal készfizető kezességet. A Zrt. készfizető kezességvállalásával lehetőség nyílik arra, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások olyan életképes vállalkozások számára nyújtsanak hitelt, pénzügyi lízingszolgáltatást és vállaljanak garanciát, amelyek egyébként a Zrt. biztosítéki hátteret megerősítő készfizető kezességvállalása nélkül nem, vagy pedig kedvezőtlenebb feltételekkel vehetnék igénybe a hiteleket, garanciákat. A Zrt. készfizető kezességvállalása a hitelintézetek hitelezési kockázatát csökkenti.

A készfizető kezességvállalással a Zrt. kötelezi magát arra, hogy ha a hiteladós, a garancia kötelezettje, a lízingszolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban együttesen: adós) a hitelintézettel szembeni fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a vállalt mértékig a Zrt. maga fog az adós helyett a hitelintézetnek teljesíteni. Ha az ügylettel kapcsolatban a készfizető kezességvállalás igénye merül fel, a hitelintézet keresi meg kérelmével a Zrt.-t.

A Zrt. készfizető kezességvállalásához

• Magyarország éves költségvetési törvényei alapján a központi költségvetés viszontgaranciája (a továbbiakban: állami viszontgarancia) kapcsolódik.

A Zrt. által állami viszontgarancia mellett nyújtott készfizető kezességvállalás

• az 1407/2013/EU rendelet meghosszabbításának és a 651/2014/EU rendelet meghosszabbításának és vonatkozó kiigazításának tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 2-i 2020/972/EU bizottsági rendelettel1 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1407/2013/EU bizottsági rendelet2 (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak [Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.(III.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet) I. számú melléklete szerint: „4.1. Általános csekély összegű (de minimis) támogatás (1407/2013/EU bizottsági rendelet”)],

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet módosításáról szóló 2019. február 21-i 2019/316/EU bizottsági rendelettel3 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-ai 1408/2013/EU bizottsági rendelet4 [a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke alapján agrár de minimis támogatásnak (a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „4.2. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis támogatás 1408/2013/EU bizottsági rendelet”), valamint a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet szerint]

1 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 215/3, 2020.7.7.

2 Európai Unió Hivatalos lapszámában való kihirdetésének adatai: L 352, 2013.12.24., 1. o. 3 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 51/I., 2019.2.22., 1. o. 4 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 352, 2013.12.24., 9. o.

• a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel5, az 1407/2013/EU rendelet meghosszabbításának és a 651/2014/EU rendelet meghosszabbításának és vonatkozó kiigazításának tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 2-i 2020/972/EU bizottsági rendelettel6, valamint a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelettel7 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet8 (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) I-III. fejezete és

• 13-14. cikke alapján regionális beruházási támogatásnak [37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.1.1. Regionális beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk”)],

• 17. cikke alapján a KKV-knak nyújtott beruházási támogatásnak [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.2.1. KKV-knak nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk”)]

• 22. cikke alapján induló vállalkozásnak nyújtott támogatásnak (37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.3.2. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk”)]

• 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásnak [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.4.1. Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikk”)]

• 28. cikke alapján KKV-knak nyújtott innovációs támogatásnak [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.4.4. KKV-knak nyújtott innovációs támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikk”)]

• 36. cikke alapján uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatásnak [37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.1. A vállalkozások számára az uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tévő beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 36. cikk”)]

• 37. cikke alapján a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatásnak [37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint

„15.7.2. A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 37. cikk”)]

• 38. cikke alapján energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatásnak [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.3. Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikk”)]

5 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 156., 2017.6.20., 1. o.

6 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 215/3, 2020.7.7.

7 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 270/39., 2021.7.29.

8 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 187, 2014.06.26., 1. o.

• 41. cikke alapján Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatásnak [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „15.7.6. Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikk”)]

108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 702/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. február 19-i 2019/289/EU bizottsági rendelettel,10 a 702/2014/EU, a 717/2014/EU és az 1388/2014/EU rendeletnek az alkalmazási időszaka és egyéb releváns kiigazítások tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. december 8-i 2020/2008/EU bizottsági rendelettel módosított,11 az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet12 (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet)

• 14. cikke alapján az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatásnak [37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „17.1.1. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás (702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk)”],

• 17. cikke alapján mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatásnak [37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „17.1.4. Mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás (702/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk)”]

• az Európai Bizottság 2020. március 19-én közzétett, az „állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, C(2020) 1863 számú közlemény13 3.2. szakasza alapján nyújtott támogatásnak

• az Európai Bizottság a 2022. március 24-én közzétett, az „állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú közlemény14 2.2. szakasza alapján nyújtott támogatásnak

minősül.

9 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 156., 2017.6.20., 1. o.

10 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 48/1, 2019.2.20.

11 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 414/15, 2020.12.9.

12 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 193., 2014.7.1.

13 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: C 91 I/1, 2020.03.20. Módosította: a C(2020) 2215 számú (2020. április 3.), a C(2020) 3156 számú (2020. május 8.), a C(2020) 4509 számú (2020. június 29.), a C(2020) 7127 számú (2020. október 13.), a C(2021) 564 számú (2021. január 28.) és a C(2021) 8442 számú (2021. november 18.) bizottsági közlemény.

14 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: C 131 I/1, 2022.03.24.

A felsorolt támogatási jogcímeken nyújtott készfizető kezességhez kapcsolódó állami viszontgarancia alapján a Zrt. által garantált követelés részben államilag garantált követelésnek, támogatásnak minősül.

A Zrt. készfizető kezességvállalásával kizárólag az Üzletszabályzatban meghatározott támogatások, támogatási kategóriák keretében nyújtott támogatás nyújtására kerülhet sor.

A Zrt. az Üzletszabályzatban meghatározott részletes feltételek mellett – állami viszontgarancia nélkül – saját kockázatára is vállalhat készfizető kezességet.

A Zrt. az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, a továbbiakban: EIF vagy EBA) által koordinált COSME (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) - az Európai Unió által indított garancia program - keretében is vállalhat készfizető kezességet.

A COSME viszontgaranciát a COSME Program és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-elősegítése az Európai Unióban és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése.

A Zrt. által a COSME keretében vállalt készfizető kezességhez az EIF által nyújtott 50%-os mértékű viszontgarancia kapcsolódik. E viszontgarancia jellemzője, hogy meghatározásra kerül egy maximális veszteség összeg (a továbbiakban: viszontgarancia korlát), ameddig az EIF a viszontgarancia alapján fizetési kötelezettséget vállal. A Zrt. a készfizető kezességet jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételek mellett az EIF viszontgarancia korlátjától függetlenül, visszavonhatatlanul vállalja. A Zrt. az EIF viszontgarancia korlátjának eléréséről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi intézményeket.

A Zrt. az ÁPTF 296/1997. sz. határozata alapján működő pénzügyi vállalkozás.

A készfizető kezességvállalási kérelmek részletes üzleti bírálat (egyedi kérelem) alapján történő készfizető kezességvállalásáról a Zrt. a hitelhez, a garanciához, a faktoringhoz és a pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzata (a továbbiakban: KKV Üzletszabályzat) rendelkezik.

1 A ZRT. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSÁNAK IGÉNYBEVÉTELÉRE JOGOSULTAK KÖRE

A Zrt. készfizető kezességvállalását – egyszerűsített eljárás keretén belül – azok a

• Zrt.-ben legalább 10 millió forint névértékű részvénytulajdonnal rendelkező hitelintézetek,

• pénzügyi vállalkozások,

• az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és mikrohitelezési tevékenység esetén a megyei, fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok (a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás és az alapítvány a továbbiakban, együttesen: Hitelintézet)

vehetik igénybe, akik a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseinek megfelelően a Zrt.-vel együttműködési megállapodást kötöttek.

2 AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

Az együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) a Hitelintézet és a Zrt. között meghatározott jellemzőkkel rendelkező hitelügyletekhez kapcsolódóan jön létre. A Megállapodás alapján a Hitelintézet készfizető kezességvállalási kérelmek benyújtására jogosult és a Zrt. a Hitelintézet által alkalmazott üzleti és jogi feltételek ismeretében egyszerűsített eljárás keretében vállalja készfizető kezesség elbírálását és — a kérelem elfogadása esetén — a készfizető kezességvállalási szerződés megkötését.

2.1 Megállapodások főbb típusai

A Megállapodások többféle hitelügylethez kapcsolódhatnak, így különösen:

Természetes személy készfizető kezessége melletti ügylet olyan hitel vagy garancia, amelyhez biztosítékként a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kezesség, zálogjog vagy óvadék közül kötelező jellegű biztosítékként csak a Megállapodásokban meghatározott jellemzőkkel rendelkező természetes személy készfizető kezessége (a továbbiakban: Kötelező Kezes) kapcsolódik. Ennek hiteltípusai az alábbiak lehetnek:

• Folyószámla hitel: legfeljebb 3 éves futamidejű lehet,

• Forgóeszköz-hitel: legfeljebb 8 éves futamidejű lehet (a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított ügylet kiváltása esetén legfeljebb 10 éves futamidejű lehet)

• Garancia(keret): legfeljebb 10 éves futamidejű lehet

• Beruházási hitel: legfeljebb 20 éves futamidejű lehet

Dologi, vegyes biztosítéki háttérrel rendelkező ügylet olyan hitel-, vagy garancia ügylet, amely egy vagy több egymással kombinálható fedezettel rendelkezik, amelyek közül legalább egy dologi (ingót, ingatlant, körülírással meghatározott ingó vagyont terhelő zálogjog vagy óvadék) jellegű biztosíték. Ennek hiteltípusai az alábbaik lehetnek:

• Folyószámlahitel: legfeljebb 3 éves futamidejű lehet

• Forgóeszköz-hitel: legfeljebb 8 éves futamidejű lehet (a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított ügylet kiváltása esetén legfeljebb 10 éves futamidejű lehet)

• Garancia(keret): legfeljebb 10 éves futamidejű lehet

• Beruházási hitel: legfeljebb 20 éves futamidejű lehet

• Többcélú hitel(keret): legfeljebb 15 éves futamidejű lehet

• Lízing szerződés: legfeljebb 15 éves futamidejű lehet.

A fenti hiteltípusokhoz tartozó termékek, valamint a Kötelező Kezest tartalmazó termékek és már megkötött Megállapodások elnevezését a Zrt. honlapja, a xxx.xxxxxxxxx.xx tartalmazza.

2.2 A megállapodás létrejötte és kötelező tartalmi elemei

⮚ Partnerminősítés

Ha a Hitelintézet új termékhez kapcsolódóan Megállapodást kíván kötni a Zrt.-vel, a Zrt. a Megállapodás megkötése előtt elvégzi a Hitelintézet partnerminősítését. A partnerminősítés célja, hogy a Zrt. - a rendelkezésére álló adatok alapján - megismerhesse a Hitelintézet hitelezési tevékenységére vonatkozó alapvető szabályokat, adatokat és így a Megállapodás megkötése esetén a Zrt.-t terhelő kockázatokat feltárhassa. A Zrt. azon Hitelintézetekkel köt Megállapodást, amelyeket a Zrt. a partnerminősítés alapján megfelelőnek minősít. A partnerminősítés elvégzése érdekében a Hitelintézet a következő – a KKV szektorra vonatkozó – dokumentumokat, illetve azok kivonatát adja át a Zrt.-nek:

• adós-/ügyfélminősítésről szóló szabályzat, vagy annak bedőlési valószínűségek (PD) számítást/értékeket is tartalmazó kivonata,

• kockázatkezelésről/ -vállalásról szóló szabályzat,

• fedezetértékelésről szóló szabályzat,

• kapcsolódó hitelezési és behajtási eljárásrend.

A minősítés alkalmával a Hitelintézet és a Zrt. további dokumentumok átadásáról is megállapodhat.

Ha a partnerminősítés alapjául szolgáló dokumentumokban változás következik be, a Hitelintézet köteles e dokumentumokat a Zrt.-nek megküldeni, amelyek alapján a partnerminősítés felülvizsgálatára kerül sor.

⮚ Első egyeztetés az új termékről

A Hitelintézet bemutatja termékjavaslatát (hitel, hitelkeret, garancia stb., hitelcél, ügyfélcsoport, beengedési korlát, ügylettípus, maximális hitel összege, devizanem, támogatástartalom, futamidő, türelmi idő stb.).

⮚ A dokumentumok átadása a Zrt-nek

A Hitelintézet a következő, a termék leírását/jellemzőit tartalmazó dokumentumokat adja át a Zrt.- nek:

• termékleírás,

• a Hitelintézet által alkalmazott szerződésminták tervezetét,

• a Hitelintézet azon KKV ügyleteinek adatai, amelyekre az adott terméktípussal, kapcsolatban az elmúlt 3 évben értékvesztést képezett,

• adósminősítéshez tartozó default ráták,

A Megállapodás megkötése érdekében a Zrt. további – személyazonosításra alkalmatlan, banktitkot és személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok benyújtását is kérheti.

⮚ A Zrt. által elfogadható termékfeltételek meghatározása

A Zrt. megvizsgálja a termék bevezethetőségének kockázatvállalási, jogi, informatikai feltételeit.

⮚ Második egyeztetés

A Zrt. tájékoztatja a Hitelintézetet a termék adott feltételrendszer melletti bevezethetőségéről:

• az esetlegesen szükséges informatikai/szabályozási módosítások időigényéről, elutasítás esetén az okokról;

• Kialakítja az árazás és a Megállapodás feltételeire vonatkozó javaslatát; A folyamat során további egyeztetések is szükségesek lehetnek.

⮚ A Zrt. döntése és a Hitelintézet tájékoztatása

A Zrt. a Hitelintézet teljes dokumentációt tartalmazó kérelmének kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül írásban közli a Hitelintézettel a Megállapodás megkötésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatos döntését.

⮚ A Megállapodás megkötése

A Megállapodás tervezetét a Zrt. készíti el és egyeztetésre megküldi a Hitelintézetnek. A Megállapodás sztenderd formában készül és az állandó tartalmi elemeken, valamint azonosító adatokon kívül csak az Üzletszabályzattól eltérő vagy azt kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza.

A Megállapodás állandó tartalmi elemei:

• Hitelintézet neve,

• hitelcél / -típus,

• futamidő,

• hitelösszeg maximuma termékszinten,

• hitelösszeg számítási módszertana ügyfélszinten,

• lehetséges devizanemek,

• biztosítékok, fedezettségi szint,

• adós típusa/mérete,

• befogadható adósminősítési kategóriák,

• készfizető kezességvállalás alapja, mértéke,

• a kezességvállalásért fizetendő díjra vonatkozó rendelkezések,

• a Zrt. teljesítését követően a Zrt.-re átszállt, valamint a Hitelintézetet megillető követelés(ek) érvényesítésére vonatkozó rendelkezések;

• megállapodás időtartama (határozott/határozatlan). A Megállapodás állandó mellékletét képezi:

• termékleírás,

• a Hitelintézet további adatszolgáltatásának paraméterei (az adatszolgáltaltás célja, az érintettek köre, gyakoriság/időpont, adatkör, kommunikáció eszköze).

2.3 A megállapodás módosítása, megszűnése

2.3.1. A Hitelintézet és a Zrt. (e pontban a továbbiakban külön-külön: Fél, együtt: Xxxxx) a Megállapodást közös megegyezéssel írásban bármikor módosíthatják. A Megállapodás mellékleteit érintő összes változásra közös megegyezéssel kerülhet sor. A Hitelintézet a módosuló mellékleteket postán, vagy kézbesítővel küldi meg a Zrt.-nek előzetes hozzájárulásra. A Zrt. a Hitelintézet teljes dokumentációt tartalmazó kérelmének

kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül írásban közli a Hitelintézettel, hogy a hozzájárulást megadja-e. A Zrt. a hozzájárulást feltételekhez is kötheti.

2.3.2. A Felek a Megállapodás megkötése előtt átadják egymásnak azon szerződés- és nyomtatványmintákat, amelyek felhasználásával a Hitelintézet a hitel- és biztosítéki szerződéseket, a Zrt. pedig a készfizető kezességvállalási szerződéseket megköti. A Hitelintézet vállalja, hogy a hitel- és biztosítéki szerződésminták módosításához beszerzi a Zrt. hozzájárulását. A Hitelintézet a módosításokat e-mailen megküldi a Zrt-nek, amely 10 munkanap alatt e-mailen értesíti a Hitelintézetet a hozzájárulás megadásáról vagy a megtagadásról. A Zrt. vállalja, hogy csak alapos okkal tagadja meg a hozzájárulást, különösen abban az esetben, ha a módosítás a kockázatának növekedését eredményezné. Ha Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződés-mintáját módosítani kívánja, vagy új mintát kíván alkalmazni, erről a módosított vagy új minta alkalmazását legalább 30 nappal megelőzően – a módosított vagy új minta megküldésével – tájékoztatja a Hitelintézetet.

2.3.3. Ha a Hitelintézet a Zrt. előzetes hozzájárulása nélkül módosítja a Megállapodás mellékletét képező dokumentumokat, a Zrt. a Megállapodást, valamint a megváltozott feltételek szerint megkötött készfizető kezességvállalási szerződést – indoklási kötelezettséggel – azonnali hatállyal, írásban felmondhatja, vagy a készfizető kezességvállalási szerződés alapján történő teljesítést megtagadhatja.

2.3.4. Ha azonban a mellékletek módosítására a jogszabályokra és egyéb szabályozó eszközökre tekintettel, vagy technikai jelleggel kerül sor és e módosítások a Zrt. kockázatát nem növelik, az így módosított mellékleteket a Hitelintézetnek elegendő tájékoztatásul megküldeni a Zrt.- nek.

2.3.5. A Megállapodást a Xxxxx közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A Megállapodást bármelyik Fél egyoldalú, a másik Félhez intézett tértivevényes, írásbeli nyilatkozattal, vagy futár által kézbesített és a másik fél által igazoltan átvett nyilatkozattal, 30 napos felmondási idővel megszüntetheti, illetve a Zrt. meghatározhatja azt a napot, amelyet követően a Megállapodás keretében nem fogad be készfizető kezességvállalási kérelmet. A Megállapodás megszűnése nem érinti a már megkötött készfizető kezességvállalási szerződések érvényességét és a Zrt. helytállási kötelezettségét.

2.3.6. A Megállapodást bármelyik fél kérelmére felül kell vizsgálni.

2.3.7. A Hitelintézet és a Zrt. közötti jogviszonyra elsősorban a készfizető kezességvállalási szerződés, a Megállapodás, valamint az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A hitel-, a garancia-szerződés, illetve a pénzügyi lízingszerződés, valamint a Megállapodás mellékletét képező hitelintézeti szabályzatok, továbbá a Hitelintézet általános üzleti feltételeit tartalmazó szabályzatok rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azok nem ellentétesek a Hitelintézet és a Zrt. között létrejött készfizető kezességvállalási szerződés, a Megállapodás, valamint az Üzletszabályzat rendelkezéseivel.

3 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI ÁLLAMI VISZONTGARANCIA ESETÉN

3.1. A Zrt. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: KKV törvény), valamint a támogatásra vonatkozó egyéb európai uniós jogszabály alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások Zrt. részvényesi körébe tartozó Hitelintézetekkel, valamint hitelszerződésből, kölcsönszerződésből, hitelkeret-szerződésből (a továbbiakban együtt: hitelszerződésből), garancia-szerződésből és garancia keretszerződésből (a továbbiakban együtt: garancia szerződésből), pénzügyi lízingszerződésből eredő, – legfeljebb 25 éves, garanciaszerződés tekintetében nyújtott de minimis támogatás esetén legfeljebb 10 éves futamidejű –

kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet. A Zrt. viziközmű társulat, vízi társulat és az erdőbirtokossági társulat kötelezettségeiért Megállapodás keretében nem vállal készfizető kezességet. A hitel- vagy garancia keretet kitöltő hitel- vagy garancia szerződések futamideje meghaladhatja a keret lejáratát, de a készfizető kezességvállalás időtartama legfeljebb a hitel- vagy garancia keret lejáratáig keletkező adósi tartozásokra terjed ki. A hitelszerződés futamideje alatt a hitelszerződés keltétől a végső lejáratig terjedő időtartamot kell érteni. A futamidő az esetleges hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az ügyletre irányadó jelen pont szerinti futamidőt.

A hitel devizaneme kizárólag HUF/EUR/USD/CHF/CNY lehet. A devizanem futamidő alatt történő módosítására – a többdevizás hitelszerződések kivételével – nincs lehetőség.

Eltérő rendelkezés hiányában jelen Üzletszabályzat hitelszerződésekre vonatkozó rendelkezései kiterjednek a garancia és a lízingszerződésekre is.

3.2. Éven túli futamidejű hitelszerződések esetén akkor vállalható készfizető kezesség, ha a Hitelintézet biztosítékként a 2013. évi V. törvény (Ptk). Ötödik könyv Harmadik része VII. Címében meghatározott zálogjog, óvadék vagy a Hatodik könyv Harmadik rész XXI. cím LX. fejezetében meghatározott kezesség valamelyikét lekötötte, kivéve éven túli futamidejű pénzügyi lízingszerződések esetén, ahol elsősorban a lízingtárgy képezi a Zrt. készfizető kezességének a fedezetét. Ennek megfelelően a Zrt. készfizető kezességének a beváltása esetén a lízingtárgy értékesítéséből befolyt bevétellel, - illetve a helyébe lépő pénzösszeggel

– a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell a Zrt.-vel elszámolni.

3.3. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség megfelel a vonatkozó de minimis, a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (agrár de minimis), illetve általános csoportmentességi támogatásra vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályi előírásoknak és a készfizető kezesség összege egy adós a KKV törvény hatálya alá tartozó adósok vonatkozásában a kérelem benyújtásának időpontjában, – az 5.2 pontban meghatározottak figyelembevételével – nem haladhatja meg

• csekély összegű (de minimis) támogatás estén az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben,

• agrár de minimis támogatás esetén az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben, valamint a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendeletben,

• általános csoportmentességi rendeletben foglalt támogatások esetén a 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy

• a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglalt támogatások esetén a 702/2014/EU bizottsági rendeletben és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás szabályairól szóló 31/2015.(VI.9.) FM rendeletben (a továbbiakban: 31/2015. (VI.9.) FM rendelet)

foglalt mértéket, illetve (keret)összeget.

A devizahitel forint összegét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hitelszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamán kell kiszámítani. A (keret)összegek számítása szempontjából akár Megállapodás alapján, akár egyedi kérelem alapján került sor a Zrt. készfizető kezességvállalására, devizában vállalt hitel, garancia, faktoring és pénzügyi lízing esetében a Zrt. készfizető kezességének forintösszegét a hitel-, garancia- faktoring és pénzügyi lízingszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell kiszámítani. A különböző hitel-, garancia-, faktoring és pénzügyi lízing szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességet együttesen kell számítani.

A készfizető kezesség maximális összegének megállapításánál figyelembe kell venni az adósnak nyújtott összes de minimis, vagy az adott ügylethez kapcsolódóan nyújtott összes de minimis és csoportmentességi támogatást, függetlenül attól, hogy mely szervezet nyújtotta/közvetítette a támogatást. A készfizető kezesség támogatástartalmának számítása garancia szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességvállalás kivételével a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet II. mellékletében foglaltak alapján történik. A számításhoz szükséges piaci kezességvállalási díj meghatározása a Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján történik.15 A garancia szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén a készfizető kezesség támogatástartalmának számítása az általános csekély összegű támogatás esetén a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (6) bekezdés a) és b) pontja, mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén a 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (6) a)-b) pontja alapján történik. Az állami támogatásokra vonatkozó részletes szabályokat az Üzletszabályzat

2. számú melléklete tartalmazza.

3.4. A Zrt. készfizető kezességvállalásának további feltétele, hogy az adós az Üzletszabályzatban, és a Megállapodásban meghatározott feltételeknek megfeleljen, az igényelt készfizető kezesség összege a terméklimitet, valamint a nagykockázat vállalásra vonatkozó törvényi és a Zrt. által alkalmazott belső limitet ne lépje túl és a Zrt. adósminősítési követelményei alapján garanciaképesnek minősüljön. A Zrt. a nagykockázati belső limitének törvényi kereteken belüli túllépését külön üzleti döntéssel engedélyezheti. A garanciaképesség megállapításához szükséges dokumentum: az utolsó, számviteli törvény szerint lezárt, teljes gazdasági évre vonatkozó éves beszámoló. Előzetes éves beszámolót a Zrt. nem fogad el. Azon adósok esetén, amelyek nem a kettős könyvvitel szabályai szerint vezetik nyilvántartásukat, az utolsó két év adóbevallása nyújtandó be. Ha az adós csak 1 teljes pénzügyi éves múlttal rendelkezik, akkor az 1 év adóbevallása is elfogadható. Az 1 teljes pénzügyi éves múlttal nem rendelkező kezdő vállalkozások garanciaképességi kritériumait a Megállapodás szabályozza.

4 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁST KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK ÁLLAMI VISZONTGARANCIA ESETÉN

4.1. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adóssal kapcsolatban, akivel szemben a következő feltételek bármelyike fennáll:

a) akinek a készfizető kezességvállalási kérelem alapját jelentő hitelszerződésből vagy garancia-szerződésből eredő tartozásai megfizetéséért az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány kötelezettséget vállalt, vagy erre irányuló kérelmet nyújtott be és a kérelem elbírálás alatt van ezen intézményeknél, illetve akinek a fenti ügyletéhez állami készfizető kezesség kapcsolódik,

b) akinek nyilatkozata alapján a kérelem benyújtásának évében, illetve az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU, az 1408/2013/EU bizottsági rendeletekben meghatározott összeghatár felett részesült, illetve részesülne csekély összegű (de minimis) támogatásban,

15 C(2008) 6357,N 201/a/2007. számú állami támogatás – Magyarország, Módszertan a Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kezességvállalás támogatástartalmának kiszámításához valamint

C(2009)5645, N 35/2009. számú állami támogatás – Magyarország, Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és ahalászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalásoktámogatástartalmának kiszámításához

c) aki (az 5) és 6) pontok esetében akár az adóssal egy ügyfélcsoportba16 tartozó vállalkozások) a Zrt. készfizető kezességvállalását korábban igénybe vette, illetve igénybe kívánta venni és

1.) a kérelemhez kapcsolódóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

2.) az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőzően a Zrt.-hez benyújtott beváltási kérelmét a Zrt. - 5 éven belül - teljesítette vagy megtagadta,

3.) fennálló ügyletéhez kapcsolódóan a készfizető kezesség beváltása folyamatban van, kivéve, ha a beváltási eljárást a Zrt. a 13.4 pont alapján felfüggesztette, és az új kérelem a beváltás alatt lévő ügylet teljes összegben történő kiváltására irányul. Ha a kiváltásra irányuló kérelmet a Zrt. elfogadja, akkor az adós ügyleteihez kapcsolódóan e kérelemhez kapcsolódó készfizető kezességvállalási szerződés dátumától számított 1 éven belül nem nyújtható be újabb kezességvállalási kérelem, kivéve, ha a Zrt. készfizető kezessége az adós más ügyeleteihez kapcsolódóan is fennáll, ugyanis ekkor ezen másik ügylet kiváltására benyújtható újabb kezességvállalási kérelem,

4.) bármely hitelintézetnél olyan felmondott ügylettel rendelkezik, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és amely ügylet a Zrt. nyilvántartása szerint:

• felmondott státuszban van, de amelyhez kapcsolódóan a kezességvállalási kérelem benyújtásáig nem került sor beváltási kérelem benyújtására,

• már nincs felmondott státuszban és a beváltási kérelem benyújtására sem került sor, de a felmondott státuszra állítás követően még nem telt el 1 év

Mindkét esetben kivéve, ha a kezességvállalási kérelem ezen felmondott ügylet kiváltására irányul és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő.

5.) a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző egy évben – nem COSME Program keretében – adós vagy az adóssal egy ügyfélcsoportba17 tartozó vállalkozás egyedi bírálatra benyújtott készfizető kezességvállalási kérelme elutasításra került, kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik és a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő. (Ha ezen időszak alatt több készfizető kezességvállalási kérelmet is benyújtottak, akkor e pont szempontjából az utolsó kérelem elutasítása az irányadó. E pont alkalmazásában a visszavont készfizető kezességvállalási kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. Kizárólag olyan egyedi bírálatú kérelmet lehet visszavonni, amelynél a Zrt. a készfizető kezességvállalásról még nem hozott döntést.)

6.) az adós vagy az adóssal egy ügyfélcsoportba18 tartozó vállalkozás nem COSME Program keretében, egyedi bírálatra benyújtott készfizető kezességvállalási kérelme ügyében a Zrt. a kérelmezettnél alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra tett ajánlatot, vagy a kezességvállalását szerződéskötési feltétel teljesítéséhez kötötte, és az ajánlat elfogadására vagy a szerződéskötési feltétel teljesítésére nyitva álló határidő az új kérelem benyújtásáig még nem telt el, és a Hitelintézet az ajánlatot nem fogadta el, a feltételt pedig nem teljesítette, kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt.

16 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportokba tartozó vállalkozások.

17 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportokba tartozó vállalkozások.

18 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportokba tartozó vállalkozások.

készfizető kezessége kapcsolódik és a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő,

7.) olyan akár egyedi bírálat alapján, akár együttműködési megállapodás keretében létrejött ügylethez vállalt készfizető kezességet, amely ügylethez kapcsolódóan a Zrt. – 5 éven belül – a beváltási kérelmet teljesítette vagy megtagadta, vagy az ügylet beváltás alatt áll. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az adós egyéni vállalkozó (ideértve az egyéni céget is) és korábban természetes személyként vállalt készfizető kezességet,

8.) Széchenyi Kártya Folyószámlahitelhez kapcsolódó kérelem esetén az adós rendelkezik másik Széchenyi Kártya Folyószámlahitellel,

9.) az adós egyéni vállalkozó (ideértve az egyéni céget is) és természetes személyként Kötelező Kezese olyan ügyletnek, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik,

d) aki szerkezetátalakítási-, csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt áll,

e) egyéni vállalkozó (ideértve az egyéni céget is) esetén: aki vagy akinek természetes személy tagja a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerint adósként, adóstársként adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll, illetve aki (ideértve a tulajdonában álló egyéni céget) korábban ilyen eljárás alatt állt és ezen okból nem volt jogosult a kezességvállalási kérelem alapjául szolgáló hitelszerződés aláírására,

f) aki csoportmentességi támogatás igénylése esetén - kivéve, ha a kezességvállalási kérelem benyújtására a 651/2014/ EU bizottsági rendelet 22. cikke (induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás) alapján kerül sor -, a 37/2011.(III.22.) Korm. rendelet 6.§ (4a)-(4b) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül (ez alól kivételt jelent az a helyzet, ha az igénylő 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de a 2020. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban nehéz helyzetbe került), valamint de minimis körbe tartozó támogatás igénylése esetén, amennyiben fennállnak - a hitelezői kérelemre induló - felszámolási eljárás elrendelésének feltételei,

g) akit a cégnyilvántartásból, vagy az egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilvántartásból töröltek, illetve akivel szemben erre irányuló eljárás indult, vagy egyéni vállalkozóként adószáma törlésre került, vagy adószám törlésére irányuló eljárás van folyamatban,

h) akit a cégnyilvántartásba vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókra vonatkozó nyilvántartásba nem jegyeztek be, feltéve, hogy a megalakuláshoz, létrejöttéhez a bejegyzés szükséges,

i) akinek félévnél régebbi lejárt, hitelszerződésből, (bank)garancia-szerződésből, faktoring-keretszerződésből vagy pénzügyi lízingszerződésből eredő tartozása áll fenn,

j) akinek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van,

k) aki off shore vállalkozás, és/vagy akinek a közvetlen tulajdonosa(i) – tulajdoni részaránytól függetlenül – között off shore vállalkozás található; kivéve, ha az új kérelem a Zrt. készfizető kezességével biztosított ügylet kiváltására irányul és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége nem nő (A Zrt. által off shore-nak tekintett vállalkozások meghatározása a Zrt. honlapján xxx.xxxxxxxxx.xx. található.)

l) akinek a hitelét – a Zrt. készfizető kezességvállalásán kívül – más biztosíték (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség) nem biztosítja,

m) aki jogszabályba ütközően környezetszennyezéssel járó tevékenységet valósít meg a hitel igénybevételével,

n) az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget,

valamint aki az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 Rendelete

136. cikk (1) bekezdésének g) vagy h) pontjában szereplő helyzetben érintett,

o) akinek olyan hitel-, garancia-szerződésből eredő kötelezettségéhez kapcsolódóan igényel a Hitelintézet készfizető kezességet, amely a 37/2011.(III.12.) Korm. rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 702/2014/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján kizárt,

p) akinél a hitelszerződéséhez igényelt készfizető kezesség kockázata meghaladja a vállalható szintet, (azaz az adós nem garanciaképes),

q) aki következő főtevékenység valamelyikét folytatja:

• fegyver- és lőszergyártás (TEÁOR'08 2540),

• katonai harcjármű gyártása (TEÁOR'08 3040),

• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR'08 9200),

• pénzügyi közvetítés – biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok –, egyéb pénzügyi tevékenység (TEÁOR’08 6411-6630), kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő,

r) ha az ügylet célja

• lakossági-, személyi fogyasztás finanszírozása (személyi-, áruvásárlási-, lakás-, gépkocsi vásárlási kölcsön),

• visszlízing, azon visszlízing kivételével, amely a lízingbevevőtől megvásárolt, a lízingbevevő által ezt megelőzően vásárolt új vagy használt eszköz (lízingtárgy) lízingbe adására irányul, amennyiben a lízingtárgy a lízingszerződés megkötését megelőző 90 naptári napon belül került a lízingbevevő tulajdonába, kifejezetten a lízingszerződés megkötése céljából, és a lízingszerződés megkötésére irányuló szándék a lízingbeadónak a lízingtárgy lízingbevevő általi megvásárlását megelőzően a lízingszerződés megkötésére vonatkozóan kiadott indikatív ajánlatával igazolható (technikai visszlízing),

• külföldi befektetések finanszírozása,

s) ha az ügylethez kapcsolódóan a Zrt. által vállalt készfizető kezesség a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) rendelkezései szerint belső hitelnek minősül. Ilyen ügylet esetében a Zrt. a részére a KKV Üzletszabályzatának keretei között benyújtott kérelem alapján, egyedi bírálat során – a Hpt.-ben, illetve a Zrt. vonatkozó, belső szabályzatában meghatározott vezető testületek támogató határozatával – meghozott döntéssel vállalhat készfizető kezességet.

4.2. A Kötelező Kezest tartalmazó Megállapodások esetén Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan ügylethez kapcsolódóan, ahol a Kötelező Kexxxxxx xzemben a következő feltételek bármelyike fennáll:

a) egyéni vállalkozóként (ideértve az egyéni céget is) adósa olyan ügyletnek, amely Kötelező Kezessel rendelkezik,

b) egyéni vállalkozóként (ideértve az egyéni céget is) adósa olyan ügyletnek, amelyhez kapcsolódó beváltási kérelmet a Zrt. – 5 éven belül – teljesítette vagy megtagadta, vagy amely ügylet beváltás alatt áll;

c) egyéni vállalkozóként (ideértve az egyéni céget is) adósa olyan felmondott ügyletnek, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik;

d) egyéni vállalkozóként (ideértve az egyéni céget is) adósa olyan felfüggesztett beváltás alá került ügyletnek, amely 1 éven belül kiváltással szűnt meg, kivéve, ha a

kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik és a Zrt. kitettsége a kérelem elfogadása esetén nem nő;

e) olyan akár egyedi bírálat alapján, akár együttműködési megállapodás keretében létrejött ügylethez vállalt készfizető kezességet, amelyhez kapcsolódóan a beváltási kérelmet a Zrt. – 5 éven belül – teljesítette vagy megtagadta, vagy amely ügylet beváltás alatt áll. A Hitelintézet kérelmére a Zrt. mentesítheti a Kötelező Kexxxx x kizáró ok alkalmazása alól, ha a beváltási kérelem benyújtását követően a kezes a fizetési kötelezettségének oly módon tett eleget, hogy a Zrt. teljesítésére nem került sor, vagy a Zrt. teljesítését követően a Zrt. követelése teljes egészében megtérült;

f) egyéni vállalkozóként az adószáma törlésre került, vagy az adószám törlésére irányuló eljárás van folyamatban, vagy olyan egyéni cégnek a tagja, amely csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll

g) aki a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósként vagy adóstársként adósságrendezési hatálya alatt áll vagy a készfizető kezességi szerződését úgy írta alá, hogy arra nem volt jogosult

4.3. A Zrt. a Hirdetményében a 2.1 pontban meghatározott hitelügyletekhez kapcsolódóan egy adós, illetve a Kötelező Kezes vonatkozásában további kizáró feltételeket, illetve a terméklimiteket is meghatározhatja. A fenti kizáró okok a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nem állhatnak fenn. Az adósnak és a Hitelintézetnek a készfizető kezességvállalási kérelemben nyilatkoznia kell a készfizető kezesség feltételeinek fennállásáról, valamint – a 4.1 c) pont és a 4.2 pont kivételével – a kizáró feltételek fenn nem állásáról. Ha a befogadás során hiánypótlásra kerül sor, a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontja alatt az utolsó hiánypótlás benyújtásának időpontját kell érteni. A 4.1

- 4.3 pont alkalmazásában a Zrt. kitettsége egy adós vonatkozásában az adós valamennyi ügyletéhez, a Kötelező Kexxx xonatkozásában pedig a Kötelező Kexxx xezességével biztosított valamennyi ügylethez kapcsolódóan: a Zrt. kockázatban állásának forintban kifejezett maximum összegét jelenti.

5 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS ALAPJA, MÉRTÉKE

5.1. A Zrt. készfizető kezességvállalása – a szerződés típusától függően – az alábbiakra terjedhet ki:

• hitelszerződés esetén: a hitelszerződés alapján az adóst terhelő tőkeösszeg,

• garancia-szerződés esetén: a garancia-szerződésben meghatározott garancia összege,

• pénzügyi lízingszerződés esetén: a finanszírozott tőke. Jelen Üzletszabályzat alkalmazásában a tőke jelenti:

• hitelszerződés esetén: a hitelszerződésben szereplő hitel összegét,

• garancia esetén: a garancia-szerződésben meghatározott garancia összegét,

• lízing szerződés esetén: a finanszírozott tőke összegét,

• hitelkeret-szerződés, garancia keretszerződés esetén: a hitelkeret-szerződésben a garancia keretszerződésben meghatározott keretösszeget.

A Zrt. készfizető kezességvállalása nem terjed ki – különösen – az ügyleti kamatra, a készfizető kezességvállalási díj összegére, nyílt végű lízing szerződés esetén az általános forgalmi adó összegére, az adós késedelme miatt felszámított többlet (késedelmi)- kamatokra, a számlaforgalom elmaradása miatt felszámított díjra, a Hitelintézet által felszámított garancia-díjra és a Hitelintézetnek a szerződéseiben foglalt követelések érvényesítésével kapcsolatos költségeire.

5.2. A készfizető kezesség mértéke a Megállapodásban kerül meghatározásra, azonban a Zrt. által vállalt készfizető kezesség maximális mértéke nem haladhatja meg az 5.1. pontban meghatározottak alapján fennálló tartozás összegének 80%-át. Deviza hitelszerződés (ideértve a deviza pénzügyi lízingszerződést is) esetén a hitelszerződésben vagy a Hirdetményben meghatározott, árfolyammozgásból eredő garantált összeg beváltáskor nem haladhatja meg – a Hitelintézet választásától függően – a garantált tőkeösszeg 0, 10 vagy 20

%-át. Devizahitelekhez, devizában vállalt garanciához kapcsolódó készfizető kezesség beváltása vagy a 11.2.3 pont szerinti teljesítés esetén a teljesítés az annak alapjául szolgáló esemény (így különösen a hitel felmondásának vagy lejáratának vagy a felszámolás vagy a csődeljárás közzétételének) időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamon történik. Deviza hitelszerződés és deviza garancia-szerződés esetén a beváltás során kifizetett összeg nem lehet magasabb, mint a beváltáskor fennálló garantált tőketartozásnak a hitelszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számolt forintösszege + 0%, + 10% vagy + 20%, a Hitelintézet választásától függően.

6 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS BEFOGADÁSA

A Zrt. készfizető kezességvállalása iránti kérelmet a szolgáltatást nyújtó Hitelintézet – a hitel folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását, pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingtárgy birtokba adását megelőzően – nyújtja be a Zrt.-hez.

6.1 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtása elektronikus úton

6.1.1. A készfizető kezességvállalási kérelmet a Zrt.-hez elektronikus úton kell benyújtani. A Zrt. vállalja, hogy – a Hitelintézettel kötött erre irányuló Ügyfélkapu megállapodás alapján

– az eKérelem szolgáltatásának mindenkor hatályos leírása által meghatározottak szerint, elektronikus eljárás keretében, készfizető kezességvállalási kérelem benyújtási lehetőséget bocsát a Hitelintézet rendelkezésére (Garantiqa Ügyfélkapu eKérelem, a továbbiakban: eKérelem).

6.1.2. A Hitelintézet a készfizető kezességvállalás iránti kérelmét – a hitel folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását, pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingtárgy birtokba adását megelőzően – a Zrt. által működtetett eKérelem rendszerén keresztül, az elektronikus kérelem nyomtatványt kitöltve, az Üzletszabályzatban, a Megállapodásban, illetve a felületen meghatározott mellékletek elektronikus másolatainak csatolásával és minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátva nyújtja be. Az eKérelem rendszer használata esetén a felek között az egyedi ügyben papír alapú kommunikáció nem történik.

6.1.3. A Hitelintézet kizárólagos felelőssége annak biztosítása, hogy a kérelem benyújtásakor csatolt elektronikus másolatok, valamint az eredeti dokumentumok teljes mértékben megegyeznek, ezen egyezőséget minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel hitelesíti. Az eredeti dokumentumok egy példányát a Hitelintézet őrzi és beváltás esetén a Zrt.-nek megküldi.

6.1.4. Az eKérelem rendszeren keresztül benyújtott kérelmek esetében a kérelmet abban az esetben kell benyújtottnak (kérelem benyújtásának időpontja) tekinteni, amennyiben azt a Hitelintézet a Zrt. részére történő megküldésekor érvényesen minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel látta el, valamint a Zrt. a kérelemben megjelölt személy(ek) e-mail címére a kérelem beérkezését visszaigazoló e-mail értesítést megküldte.

6.1.5. A Zrt. a kérelem benyújtását követően az eKérelem rendszeren keresztül megküldött üzenettel hiánypótlást kezdeményezhet. A hiánypótlás során javított kérelmet és a benyújtott dokumentumokat a Hitelintézet köteles az eredeti kérelemhez hasonlóan minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú aláírással vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátni. A Hitelintézet a Zrt. által kezdeményezett hiánypótlást követő 30 napon belül köteles teljesíteni, ennek elmaradása esetén a kérelem elutasításra kerül. Hiánypótlási határidő elmulasztása miatt elutasított kérelem a javítást, kiegészítést követően ismételten benyújtható a Zrt.számára.

6.1.6. A Zrt. az eKérelem rendszerrel a hitelintézeti kérelembenyújtást oly módon támogatja, hogy a hitelintézet által a rendszerben kitöltött kérelmi adatokat, - még azok befogadásra történő benyújtása és minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírása vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel való ellátása előtt – összeveti a Megállapodás alapján lehetséges értékekkel és amennyiben a hitelintézet által megadott adatok egyik lehetséges értékkel sem egyeznek meg, a hibás kitöltésről azonnali tájékoztatást kap a Hitelintézet.

A fenti körben a Zrt. az alábbi adatok kitöltését támogatja:

• devizanem;

• hitelösszeg;

• futamidő;

• az adott Megállapodás alapján hitelkiváltás lehetséges-e;

• hitelintézeti adósminősítési kategória;

• a Hitelintézet által kért készfizető kezességvállalás mértéke;

• az MNB NHP részvételi szándék az ügylet esetében a Megállapodás alapján lehetséges-e;

• ügyfél főtevékenysége nem egyezhet meg a Megállapodásban rögzített tiltott TEÁOR értékek bármelyikével.

A Zrt. jelen pont szerinti támogató tevékenysége tartalmi vizsgálatot nem jelent, kizárólag a Hitelintézet által kitöltött kérelmi adatokon alapul.

6.2 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtása papír alapú kérelemmel

6.2.1. Abban az esetben, amennyiben az eKérelem szolgáltatás – valamely okból – tartósan nem használható, a Zrt. – a Hitelintézettel kötött, erre irányuló Ügyfélkapu megállapodás alapján – biztosíthatja a Hitelintézet részére a készfizető kezességvállalási kérelmek papír alapon történő benyújtásának lehetőségét.

6.2.2. A készfizető kezességvállalási kérelmet a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon (kérelmi nyomtatvány) kell benyújtani, az abban, illetve a Megállapodásban felsorolt, elválaszthatatlan mellékletek csatolásával. Ha a papír alapú kérelem benyújtása postai úton történik, benyújtáson a kérelem postára adását kell érteni.

6.3 A készfizető kezességvállalási kérelem tekintetében hozható döntések

6.3.1. A Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt annak befogadásáról vagy elutasításáról.

6.3.2. A befogadási eljárás során a Hitelintézettől hiánypótlás, adategyeztetés kérhető, ennek időtartamával az eljárás ideje meghosszabbodik. A Hitelintézet a Zrt. által kezdeményezett hiánypótlást 30 napon belül köteles teljesíteni, ennek elmaradása esetén a kérelem elutasításra kerül. Hiánypótlási határidő elmulasztása miatt elutasított kérelem a javítást,

kiegészítést követően ismételten benyújtható a Zrt. részére. Hiányos, feldolgozásra alkalmatlan kérelmet a Zrt. – a befogadásról szóló döntés nélkül – a Hitelintézetnek visszaküldi.

7 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI KÉRELEM BEFOGADÁSA, ILLETVE ELUTASÍTÁSA

7.1. Ha a Megállapodás keretében folyósításra kerülő hitellel a Hitelintézet az adósnak a Zrt. készfizető kezességével biztosított más kötelezettségét váltja ki, a Hitelintézet a hitelszerződésben köteles feltüntetni a kiváltandó termék megnevezését és a hitelszerződés azonosítóit.

7.2. Abban az esetben, amennyiben a készfizető kezességvállalás iránti kérelemmel benyújtásra kerülő ügylet a benyújtó Hitelintézet és az Adós között fennálló ügyletet vált ki, és a Hitelintézet kockázata a Zrt. kiváltó hitelszerződéshez kapcsolódó kezességvállalása eredményeként – a kiváltásra kerülő hitelszerződésből eredően fennálló kockázatához képest – azért csökken, mert a kiváltásra kerülő ügylethez nem kapcsolódott intézményi kezesség, vagy amennyiben kapcsolódott, úgy annak mértéke a kiváltó ügylethez kért kezességvállalás mértékénél alacsonyabb volt, a kiváltó hitelszerződésnek az adós részére minimum 20%-os többletlikviditást vagy kamatkedvezményt szükséges biztosítania, valamint az adós kiváltó ügylet elbírálása során elvégzett adósminősítés eredményeként kapott minősítési kategóriája nem lehet rosszabb az ügyfélminősítés alapjául szolgáló beszámoló/adóbevallás évéhez képest eggyel korábbi év beszámolójából/adóbevallásából készített, ennek hiányában az utolsó érvényes, rendelkezésre álló ügyfélminősítés kategóriájánál. Kivételt képeznek ezen szabály alól a Széchenyi Kártya Program keretein belül elérhető valamely hitelkonstrukcióban létrejött azon ügyletek, melyek a Hitelintézet és az Adós között fennálló olyan ügyletet váltanak ki, melyhez a kiváltó ügylethez kért kezességvállalás mértékénél alacsonyabb mértékű intézményi kezesség kapcsolódott.

7.3. A Zrt. a feltételeknek való megfelelést, illetve kizáró feltételek fennállását a benyújtott dokumentumok, a saját nyilvántartása, illetve a Hitelintézet, valamint az adós nyilatkozatai alapján állapítja meg.

7.4. A Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelmek befogadásakor a saját, illetve nyilvánosan elérhető nyilvántartás(ok), illetve a benyújtott dokumentumok alapján kizárólagosan az alábbiakat ellenőrzi

• a szükséges Hitelintézeti, adósi nyilatkozatok meglétét és ezek tartalmát, a beküldött dokumentáció teljeskörűségét, a kérelmi nyomtatvány teljeskörű kitöltését,

• a 3.4 pontban, a 4.1 pont c)-d), f)-g), i)-k) és n)-r) alpontjaiban, 4.2 pontban és a 4.3 pontban foglaltak fennállását,

• az adós által megadott adatok, valamint a saját nyilvántartása alapján a támogatástartalom maximális összegére vonatkozó adatokat,

• hogy az adós a KKV törvény alapján megfelelő formában működő kis- és középvállalkozásnak minősül,

• a Megállapodásban rögzített, alábbi feltételeknek való megfelelést,

• az adott termékhez, terméktípushoz kapcsolódóan az adósra, a készfizető kezesekre vonatkozó – a Hirdetményben meghatározott – kizáró körülmények fennállását és a limitek kihasználtságát,

• a Hitelintézet által a készfizető kezességvállalási kérelemben megadott adatok és a benyújtott dokumentumok alapján a fedezetek, fedezettségi szint meglétét.

7.5. Ha a kérelem elfogadása esetén agrár de minimis támogatás igénybevételére kerülne sor, a Zrt. befogadásról való döntés előtt a Magyar Államkincstártól információt kér a még rendelkezésre álló agrár de minimis keret összegéről. A befogadás ideje ezen eljárások időtartamával meghosszabbodhat.

7.6. Ha a kérelem a hiánypótlást és az adategyeztetést követően sem felel meg az Üzletszabályzatban, illetve a Megállapodásban meghatározott és a Zrt. által ellenőrzött feltételeknek, a Zrt. a kérelem befogadását elutasítja. Ha a Zrt. a nagykockázatvállalási belső limit túllépése miatt üzleti döntést hoz, akkor a befogadási eljárás ideje ezen üzleti döntés meghozatalával, de legfeljebb 2 munkanappal meghosszabbodhat.

8 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE

8.1. A Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelem befogadásától számított 4 munkanapon belül elkészíti a készfizető kezességvállalási szerződést, majd elküldi a Hitelintézetnek a szabályszerűen aláírt készfizető kezességvállalási szerződést a készfizető kezességvállalási díjról szóló számviteli bizonylattal és a támogatástartalomról szóló kimutatással, valamint a szükséges egyéb mellékletekkel együtt.

8.2. A készfizető kezességvállalási szerződés Zrt. által történő aláírásának napján a Zrt. az adott ügylet kapcsán a Hitelintézetnek az általa megadott e-mail címre tájékoztatást küld a készfizető kezességvállalási szerződés megkötésére vonatkozó szándékáról. A tájékoztatásban a Zrt. megadja a Hitelintézeti azonosítót (hitelszerződés szám), Zrt.-nél alkalmazott azonosító számot, az adós nevét, székhelyét és adószámát, a Zrt. készfizető kezességvállalási szerződésének keltét, kezességvállalás mértékét, hitelintézeti referens nevét.

8.3. A Hitelintézet az általa is aláírt szerződést a kiküldéstől számított 20 napon belül köteles visszajuttatni a Zrt.-nek.

9 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA, A SZERZŐDŐ FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

9.1. A Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az adósnak a hitelszerződésből, garancia-szerződésből vagy pénzügyi lízingszerződésből eredő és az adott időpontban fennálló kötelezettségeiért a kezességvállalás mértékének megfelelően – devizahitelek esetén az 5.2. pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével – helyt áll, ha az adós a kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti. A Zrt.-vel szembeni igényérvényesítésre a 11-14. pontban meghatározottak, illetve a Megállapodásban foglaltak szerint van lehetőség.

9.2. A Zrt. készfizető kezességvállalásának egyik feltétele, hogy a hitelszerződésben meghatározott biztosítékok lekötésre kerüljenek. A Zrt. készfizető kezessége a Hiteintézet hitelezési kockázatának – és nem a hitelszerződéshez kapcsolódóan egyéb biztosítékot nyújtók kockázatának – a csökkentésére irányul. A hitelszerződéshez kapcsolódóan lekötött, illetve érvényesen létrejött minden biztosíték - a Zrt. teljesítése esetén - a Zrt. követelésének a biztosítékául is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosítékok lekötésére,

érvényes létrejöttére a Zrt. készfizető kezességvállalását megelőzően, azzal egyidejűleg, vagy azt követően kerül sor. A Zrt.-n kívüli készfizető kezesnek, zálogkötelezettnek, óvadékot nyújtónak e minőségében történő teljesítését követően nem keletkezik megtérítési igénye a Zrt.-vel szemben.

9.3. Ha a Hitelintézet az adóssal hitelkeret-szerződést kötött, a Zrt. a hitelkeret-szerződéshez kapcsolódóan készfizető kezességet vállal a hitelkeret-szerződés alapján folyósított valamennyi kölcsönre és a garancia megbízásnak megfelelően kiadott garanciára.

9.4. A készfizető kezességvállalási szerződésnek tartalmaznia kell a tőketartozás összegét, a hitel végső lejáratát, a készfizető kezességvállalás mértékét, továbbá a készfizető kezességvállalási díjra vonatkozó főbb rendelkezéseket. Ha a Zrt. a 15.2 pont alapján a behajtással a Hitelintézetet bízza meg, a megbízás feltételeit a készfizető kezességvállalási szerződés, valamint az Üzletszabályzat tartalmazza.

9.5. A Hitelintézet a készfizető kezességvállalási szerződés alapján - a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - köteles értesíteni a Zrt-t:

• a hitelszerződésben, a garancia-szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését érintő minden lényeges körülményről, így különösen minden olyan változásról, amely a Zrt. adóssal szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja,

• az adós ellen megindult – a Hitelintézet tudomására jutott – szerkezetátalakítási eljárásról, csődeljárásról, végelszámolási, felszámolási eljárásról, illetve arról, hogy az adóst a cégnyilvántartásból törölték, megindult csődeljárást követően minden lényeges dokumentumról, különösen a csődegyezségről,

• ha az adós teljesítése elmarad, azaz az adós a hitelszerződésben, garancia szerződésben, vagy a csődegyezségben előírt fizetési kötelezettségének 30 napon túl nem vagy nem teljes mértékben tesz eleget. A késedelemről szóló értesítésnek tartalmazni kell a késedelembe esés kezdő időpontját, a lejárt tőke- és kamattartozás, valamint az egyes kamatszerűen fizetendő járulékok összegét.

• az adós nevének, székhelyének és adószámának megváltozásáról.

9.6. Ha a Hitelintézet a hitelszerződés felmondásáról szóló nyilatkozatát az adósnak elküldi (postára adja), vagy, ha a garancia alapján történt teljesítést követően az adóst írásban a teljesítésre felhívta, akkor a Hitelintézet az esemény időpontjától számított 15 napon belül köteles a Zrt.-t erről értesíteni. Ha a Hitelintézet e kötelezettségének nem tesz eleget, a Zrt. a teljesítést megtagadhatja.

9.7. A késedelembe esésről, valamint a felmondásról szóló értesítési kötelezettségének a Hitelintézet a Zrt. által biztosított elektronikus szolgáltatás igénybevételével is eleget tehet.

9.8. Az értesítési kötelezettség megszegése esetén a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a teljesítést megtagadhatja. A Zrt. nem élhet az azonnali hatályú felmondási jogával, ha a Hitelintézet igazolja, hogy az értesítés elmaradása olyan elháríthatatlan külső okra vezethető vissza, amely a Hitelintézet tevékenységi körén kívül esik.

10 A HITELSZERZŐDÉS ÉS A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, A HITELINTÉZET TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A Hitelintézet a Megállapodásban és jelen Üzletszabályzatban meghatározott keretek között a Zrt. előzetes hozzájárulása nélkül jogosult módosítani a hitelszerződést és a hozzá kapcsolódó biztosítéki szerződést. Kivételes méltánylást érdemlő – így különösen a 10.2.6 pontban

meghatározott – esetben a Zrt. előzetes hozzájárulásával akkor is sor kerülhet a módosításra, ha az ügylet nem felel meg a Megállapodásban foglaltaknak.

10.1 A készfizető kezességvállalási szerződés lejáratának meghosszabbítása

10.1.1. A Hitelintézet jogosult a hitel lejáratának meghosszabbítására, de a hitelszerződés módosításának időpontja nem lehet későbbi, mint a prolongációval érintett hitelszerződés végső lejáratának napja. Technikai prolongáció a hitel végső lejáratának 30 napot meg nem haladó meghosszabbítása. A hitel futamideje alatt a hitelszerződés dátumától a végső lejáratig terjedő időtartam értendő, ideértve a meghosszabbítások során meghatározott – újabb – végső lejáratig terjedő időtartamot is.

10.1.2. Az eredeti futamidő meghosszabbításának – így a technikai prolongációknak – a száma nem korlátozott, azonban két technikai prolongáció nem követheti egymást.

10.2 A biztosítékok módosítása

10.2.1. A hitelszerződés biztosítékait a hitelszerződésben felsorolt, illetve mellékletként csatolt biztosítéki szerződésekben meghatározott biztosítékok képezik, függetlenül, hogy azok a Zrt. készfizető kezességvállalását megelőzően, vagy azt követően kerültek lekötésre és/vagy jöttek létre.

10.2.2. A biztosítékok módosítása (kiengedése, cseréje) során a Hitelintézet köteles a Megállapodásban meghatározott %-os mértékű fedezettségi szint/tartalom fenntartására. Fenti szabály alól kivételet jelent, amennyiben a hitel futamideje alatt a hitelszerződésben meghatározott biztosítéki háttér fedezettségi szintje a piaci viszonyok változásának következtében csökken, és emiatt a Megállapodás szerinti fedezeti szintet nem éri el, és a Hitelintézet által kezdeményezett fedezeterősítés nem vezet eredményre (az adós nem tud pótlólagos fedezetet biztosítani a Megállapodásban rögzített fedezeti szint eléréséhez).

10.2.3. Azon termékek esetén, ahol Kötelező Kezes bevonására kerül sor, e Kezesek mellett lehetőség van további készfizető kezesek bevonására (a továbbiakban: Plusz Kezes).

10.2.4. Ha a Hitelintézet tudomására jut, hogy a Kötelező Kexxx – időközben bekövetkezett bármely okból – már nem felel meg a Megállapodás feltételeinek, vagy az ügylet nem rendelkezik a Kötelező Kezessel, köteles haladéktalanul kezdeményezni, hogy a Megállapodás rendelkezéseinek megfelelő készfizető kezes kerüljön bevonásra a biztosítéki körbe. Ha ez nem vezet eredményre, köteles megkísérelni a lehető legtöbb természetes tulajdonos, vagy más személy vagy szervezet készfizető kezesként történő bevonását (a továbbiakban: Kényszer Kezes), illetve egyéb, más biztosítékok bevonását.

10.2.5. A fedezeti körbe bevont Plusz Kezes csak addig az időpontig tekintendő Plusz Kezesnek, amíg az ügylet rendelkezik Kötelező Kezes(ek)kel.

10.2.6. A Hitelintézet a Kötelező Kezest és a Kényszer Kexxxx x hitel futamideje alatt a biztosítéki körből nem engedheti ki, kivéve a rendkívüli eseteket, amikor a Zrt. előzetes hozzájárulásával kiengedhető a kezes.

10.2.7. A Plusz Kezes a futamidő alatt a biztosítéki körből csak abban az esetben engedhető ki, ha az ügylet a Plusz Kezes kiengedését követően is rendelkezik Kötelező Kezes(ek)kel.

10.2.8. Ha a hitelszerződés módosítása a fenti, valamint a Megállapodásban meghatározott keretek között nem valósítható meg, – így különösen, ha a Zrt. nem járul hozzá a Hitelintézet prolongációs vagy Kezes módosítására vonatkozó kérelméhez, – a Hitelintézet a Zrt-nek új (akár egyedi, akár együttműködési megállapodáson alapuló) készfizető kezességvállalási kérelmet nyújthat be. Ezen új készfizető kezességvállalási kérelem elfogadása esetén a készfizető kezességvállalási szerződés megkötésére akkor kerülhet sor,

ha a korábbi készfizető kezességvállalási szerződés – beváltás nélkül – megszűnt, vagy pedig az új készfizető kezességvállalási szerződés hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.

10.3 Egyéb módosítások

10.3.1. Ha megváltozik a hitel devizaneme, és így a módosított devizanemben kifejezett és a Zrt. Üzletszabályzata alapján számított forintösszeg meghaladja a Zrt. által az ügylet befogadásakor az Üzletszabályzat alapján meghatározott és forintban (HUF) nyilvántartott készfizető kezességvállalás tőkeösszegét, a Hitelintézet tudomásul veszi, hogy a szerződésmódosítástól függetlenül az esetleges beváltás esetén – a teljes tőketartozás fennállása esetén – a Zrt. maximum az eredeti kezességvállalás tőkeösszegének az 5.2 pontban meghatározottak szerint számított összegét fizeti ki.

10.3.2. A készfizető kezességvállalási szerződést a Zrt. és a Hitelintézet közös megegyezéssel bármikor módosíthatja, de a készfizető kezességvállalás százalékos mértéke és a hitel, garancia, vagy a pénzügyi lízingdíj tartozás összege nem növekedhet, azaz a Hitelintézet a hitelszerződésben meghatározott tőkeösszegen felül nem folyósíthat újabb hitelt, nem emelheti meg a garancia összegét, valamint nincs lehetőség a kamat, illetve kamatszerűen fizetendő járulékok tőketartozássá (kamat tőkésítése) alakítására.

10.3.3. Ha a tartozásátvállalás vagy szerződésátruházás eredményeképpen az adós személye megváltozik, a készfizető kezességvállalás megszűnik, az új adós hiteléhez, illetve az új Hitelintézet ügyletéhez kapcsolódóan pedig új készfizető kezességvállalás iránti kérelmet lehet benyújtani. Ha a Hitelintézet tudomást szerez arról, hogy az adós személye egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) eredményeképp megváltozik, a tudomásszerzést követő 30 napon belül köteles erről tájékoztatni a Zrt.-t és ezzel egyidejűleg kérheti a készfizető kezesség jövőbeni fenntartását. A Zrt. a Hitelintézet kérelme alapján 15 napon belül dönt a készfizető kezesség fenntartásáról. Ha a Zrt. nem kívánja készfizető kezességét fenntartani, a Hitelintézet jogosult a beváltási kérelem benyújtására, az Üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Ha a Hitelintézet nem tájékoztatja a Zrt.-t, a Zrt. a készfizető kezesség teljesítését megtagadhatja.

10.3.4. Ha követelés engedményezése átruházása eredményeképp a Hitelintézet személye megváltozik, a Zrt. készfizető kezességvállalása megszűnik, kivéve, ha a Hitelintézetekkel történt egyeztetést követően – így különösen a Hitelintézetek közti portfolio-átruházás esetén

– a Hitelintézetek és a Zrt. a készfizető kezesség fenntartásáról állapodnak meg.

10.4 Eljárás a hitelszerződés módosítása esetén

10.4.1. A hitel véglejáratának meghosszabbítása esetén a Hitelintézet módosítási kérelmet a Zrt. által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyújthatja be. A kérelmet legkésőbb a hitelszerződés-módosítás keltezését követő 15. munkanapig kell benyújtani. A Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződés módosítását 5 munkanapon belül elkészíti és azt – a hozzá tartozó számviteli bizonylatokkal és támogatástartalomról szóló kimutatással és egyéb szükséges mellékletekkel együtt – aláírva megküldi a Hitelintézetnek. Az eljárás során a Hitelintézettől hiánypótlás, adategyeztetés kérhető, ennek időtartamával az eljárás ideje meghosszabbodik. A készfizető kezességvállalási szerződés visszaküldésére vonatkozóan a

8.3 pont szabályait kell alkalmazni.

10.4.2. Ha új Kezes bevonására kerül sor, a Hitelintézet a hitel- és biztosítéki szerződéseket a megkötésüket követő 15 munkanapon belül küldi meg a Zrt.-nek.

10.4.3. Technikai prolongáció esetén a Hitelintézet a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a Zrt.-t. A technikai prolongációra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a hitelszerződés-módosítás megküldésével is teljesíthető. Technikai prolongáció esetén a készfizető kezesség – a készfizető kezességvállalási szerződés módosítása nélkül – marad fenn.

10.4.4. Abban az esetben, amennyiben a Hitelintézet a Zrt.-vel kötött Ügyfélkapu megállapodás alapján a Garantiqa Ügyfélkapu eSzerződésmódosítás szolgáltatást igénybe veszi, úgy a szolgáltatás Felhasználói Kézikönyvében rögzített hozzájárulás iránti kérelmek és tájékoztatások megküldésére vonatkozó kötelezettségét az eSzerződésmódosítás szolgáltatás használatával is teljesítheti.

10.5 A készfizető kezességvállalási szerződés jogszabályi rendelkezéseken alapuló módosulására vonatkozó speciális rendelkezések

10.5.1. Abban az esetben, amennyiben a hitelszerződés – és ebből eredően a készfizető kezességvállalási szerződés – futamideje a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, vagy más jogszabály rendelkezése alapján hosszabbodik meg (a továbbiakban: jogszabályi prolongáció), úgy a Zrt. az Üzletszabályzat 10.1 és 10.4 pontjai szerinti rendelkezések alkalmazásának mellőzésével, a 10.5 pontban foglalt rendelkezések alapján jár el. A jogszabályi prolongációval való érintettségtől függetlenül, az Üzletszabályzat 10.1 és 10.4 pontjai szerinti általános szabályok irányadóak abban az esetben, amennyiben a hitelszerződés módosításra kerül.

10.5.2. A Zrt. a Hitelintézet által az Üzletszabályzat 10.6.2 és 10.6.3 pontja szerinti adatszolgáltatások keretében közölt adatok alapján rögzíti informatikai rendszereiben a jogszabályi prolongáció alapján irányadó új lejárati napot. A közölt adatok megfelelőségéért való felelősség a Hitelintézetet terheli, azonban abban az esetben, amennyiben a Hitelintézet által a szolgáltatott adat nyilvánvalóan téves, vagy ellentmond a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a Zrt. tájékoztatást kérhet a Hitelintézettől az érintett hitelszerződés prolongált futamideje számításának módjáról. Ilyen esetben a Hitelintézet és a Zrt. szükség szerint egyeztet egymással a prolongált futamidő tárgyában.

10.5.3. Abban az esetben, amennyiben a jogszabályi prolongációra a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 292/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelet által biztosított fizetési moratórium (a továbbiakban: agrár moratórium) következtében kerül sor, és a Hitelintézet valamint az adós a kezességvállalást a továbbiakban is állami támogatás mellett kívánja igénybe venni, úgy a Hitelintézet benyújtja a Zrt. részére az állami támogatás nyújtására vonatkozó kérelmet, illetve dokumentumokat. A Zrt. a benyújtott kérelem és dokumentumok alapján – szükség esetén – elkészíti és a Hitelintézet részére megküldi az állami támogatással kapcsolatosan kiállítandó dokumentumokat.

10.5.4. Az Üzletszabályzat 10.5 pontja szerinti eljárás esetén – a jelen pontban rögzített kivételekkel

– a készfizető kezességvállalási szerződés nem kerül módosításra. Abban az esetben, amennyiben a jogszabályi prolongációra az agrár moratórium következtében kerül sor, és a jogszabályi prolongáció a készfizető kezességvállalási szerződés tartalmát a hitelszerződés futamidején túl egyéb vonatkozásban is érinti, a Zrt. készfizető kezességvállalási szerződésmódosítást készít.

10.5.5. A jogszabályi prolongáció következtében meghosszabbodott futamidőre a Zrt.-t – az Üzletszabályzat 17. pontjában és a Hirdetményben foglaltaknak megfelelően – készfizető

kezességvállalási díj illeti meg. A jogszabályi prolongációval érintett készfizető kezességvállalási szerződések esetében a Zrt. a készfizető kezességvállalási díjról kiállított számviteli bizonylatot az Üzletszabályzat 10.6.2 pontja szerinti adatszolgáltatási eljáráson túl a 10.6.3 pontja szerinti adatszolgáltatási eljárások alapján tudomására jutott adatok alapján is kiállíthatja. Amennyiben a Zrt. a jogszabályi prolongációhoz kapcsolódóan készfizető kezességvállalási szerződésmódosítást nem készít, ügyviteli díjfizetési kötelezettsége a Hitelintézetnek nem keletkezik.

10.6 A Hitelintézet adatszolgáltatása, monitoring

10.6.1. A Hitelintézet a készfizető kezességvállalás állományának nyilvántartásához évente, a Zrt. monitoring tevékenységéhez kapcsolódva pedig negyedévente – a Zrt. kérelmére, az általa meghatározott adattartalommal – információkat szolgáltat.

10.6.2. A Hitelintézet legkésőbb január 15-ig köteles adatot szolgáltatni az adósnak a megelőző év december 31. napján fennálló tőketartozás összegéről (állományi adat). Ha a rendelkezésre tartás ideje a megelőző év december 31-ig lejárt, akkor az adós által igénybevett, de még meg nem fizetett tőkéből fennálló tartozás összegét kell megadni. Ha a rendelkezésre tartás ideje a megelőző év december 31-ig még nem járt le, akkor a Zrt. a Hitelintézet által folyósított és a még rendelkezésre tartott összeget tekinti fennálló tőketartozásnak, így az adatszolgáltatás során ezt az összeget kell megadni. A Hitelintézet legfeljebb február 15-ig kérheti a szolgáltatott adatok kijavítását, illetve pótlását. Ha az adatszolgáltatást a Hitelintézet elmulasztja, a Zrt. a saját nyilvántartása alapján határozza meg a fennálló tőketartozás összegét.

10.6.3. A Hitelintézet a Zrt. felé – a 10.6.2 pont szerinti adatszolgáltatáson túl – negyedévente, március 31. napjára vonatkozóan április 15. napjáig, június 30. napjára vonatkozóan július

15. napjáig, szeptember 30. napjára vonatkozóan október 15. napjáig szolgáltat adatot a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított ügyletekből eredően a jelölt időpontokban fennálló tőketartozásról. A Hitelintézet az április 15. napjáig teljesítendő adatszolgáltatást követően május 15. napjáig, a július 15. napjáig teljesítendő adatszolgáltatást követően augusztus 15. napjáig, az október 15. napjáig teljesítendő adatszolgáltatást követően november 15. napjáig kérheti a szolgáltatott adatok kijavítását, illetve pótlását.

10.6.4. A Zrt. a 10.6.2 és a 10.6.3 pont szerinti adatszolgáltatás esetében is kérhet információt a Hitelintézetektől a hitelszerződések jogszabályi fizetési moratóriummal való érintettségéről, futamidejéről, valamint egyéb, a Zrt. által meghatározott adatáról.

10.6.5. Ha az adós a hitelt visszafizette, vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló összes tartozását megfizette, illetve a garancia igénybevételének lehetősége megszűnt, erről a Hitelintézetnek legkésőbb a visszafizetést (teljesítést) vagy a garancia-igénybevétel lehetőségének megszűnését követő 15 napon belül értesítenie kell a Zrt.-t. Az értesítés alapján a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést a nyilvántartásában lezárja. Az értesítés elmulasztása esetén, a készfizető kezességvállalási szerződés lejáratától számított 3 hónap elteltével a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést nyilvántartásában lezárja.

11 KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG IGÉNYBEVÉTELE (BEVÁLTÁSA)‌

11.1 A készfizető kezesség beváltásának feltételei

A Hitelintézet jogosult a készfizető kezesség beváltására, ha

• a hitelszerződést, a pénzügyi lízingszerződést – kényszertörlési eljárás esetén az adós törlését megelőzően – a Ptk. rendelkezései és a szerződés kikötései szerint szabályszerűen felmondta, vagy

• a hitelszerződésben, a pénzügyi lízingszerződésben meghatározott utolsó törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén a kötelezettet a teljesítésre felhívta, vagy

• a garancia-szerződés kötelezettjét (adós) a garancia lehívását követő 60 napon belül a teljesítésre felhívta, vagy

• az adós ellen felszámolás indult (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételre került) vagy

• az adós ellen csődeljárás indult (azaz a csődeljárást elrendelő jogerős végzés közzétételre került). Ebben az esetben beváltásnak a 11.2.3 pontban foglaltak szerint van helye.

Pénzügyi lízingszerződés esetén további feltétel, hogy a Hitelintézet a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és

• a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy

• a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy

• a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy

• a káresemény bekövetkezése esetén a lízingtárgyra kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt.

11.2 A készfizető kezesség beváltására nyitva álló határidő

11.2.1. A készfizető kezesség

• az utolsó törlesztő részlet elmulasztásának a hitelszerződésben, vagy a pénzügyi lízingszerződésben meghatározott időpontjától, vagy

• ha a hitelszerződés, vagy a pénzügyi lízingszerződés felmondására ezt megelőzően került sor, a hitelintézet felmondást tartalmazó nyilatkozatának keltétől, a felmondás hatályosulásának dátumát (az év, hónap, nap pontos megjelölésével) rögzítő nyilatkozatok kivételével, mely esetekben a felmondás hatályosulásának dátumától, vagy

• garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén, az adóshoz intézett – a fizetési felszólítás keltétől, mely fizetési felszólítás nem lehet későbbi, mint a Hitelintézet teljesítésének időpontjától számított 60 nap vagy

• a felszámolás kezdő időpontjától (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától)

számított 3 hónapon belül váltható be. Ha ezen események közül több is bekövetkezik, a határidőt a legkorábbi esemény időpontjától kell számítani, kivéve garancia esetén, ahol a határidő számításának kezdő időpontja minden esetben a fentiek szerinti fizetési felszólítás kelte.

11.2.2. A Hitelintézet erre irányuló kérelmére a Zrt. a beváltásra nyitva álló, 11.2.1 pont szerinti határidőt 2 hónappal meghosszabbítja. A beváltásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a Hitelintézet a beváltásra nyitva álló, 11.2.1 pont szerinti határidőn belül terjesztheti elő. A kérelem nyomán a Zrt. tájékoztatja a Hitelintézetet a meghosszabbított beváltási határidő utolsó napjáról, egyben megküldi részére a fizetendő adminisztrációs díjról kiállított számviteli bizonylatot. A számviteli bizonylat határidőben történő kiegyenlítése a beváltásra nyitva álló határidő meghosszabbításának feltétele.

11.2.3. Ha az adós ellen csődeljárás indult és a Hitelintézet a Ptk. 6:417. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a csődegyezségi javaslatot és a kapcsolódó dokumentumokat a Zrt.- nek megküldi, a Zrt. ezen tájékoztatás alapján 8 munkanapon belül jogosult dönteni a teljesítésről. Ha a Zrt. nem teljesít és a csődeljárásban nem lép a Hitelintézet helyébe, akkor a Hitelintézet a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 3 hónapon belül a Zrt. részteljesítését kérheti a Zrt. által garantált, csődegyezségben elengedett összeg garantált részére. A részteljesítésre vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására ezen Üzletszabályzat beváltásra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Abban az esetben, amennyiben a csődegyezség az adós nemteljesítése okán szűnik meg, a Hitelintézet a megszűnés időpontjától számított 3 hónapon belül jogosult a csődegyezség alapján el nem engedett tartozásból fennmaradó összeg garantált részének beváltására. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség alapja és mértéke tekintetében ebben az esetben is az 5. pontban foglaltak az irányadóak. Az e pontban szereplő esetekben a vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására az Üzletszabályzat beváltására vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11.2.4. Ha a csődeljárás megindulását megelőzően valamely, a 11.1 pontban jelölt beváltási esemény bekövetkezik, azonban a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes fizetési haladék közzétételéig nem telik le, a csődeljárás során pedig csődegyezség jogerős bírósági határozattal történő jóváhagyására nem kerül sor, a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes fizetési haladék közzétételétől a csődeljárás megszüntetését követően elrendelt felszámolási eljárás kezdő időpontjáig (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjáig) nyugszik.

11.2.5. Abban az esetben, amennyiben a szerkezetátalakítási eljárás megindulását megelőzően valamely, a 12.1. pontban jelölt beváltási esemény bekövetkezik, azonban a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes moratórium elrendeléséig nem telik le, a Hitelintézet pedig a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelésre kerülő moratórium hatálya alá esik, a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes moratórium elrendelésétől a moratórium megszűnésének időpontjáig nyugszik.

11.3 A beváltási kérelem benyújtása

11.3.1. A készfizető kezesség beváltása iránti kérelmet – amely a Zrt. teljesítésére irányuló felszólításnak minősül – a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A Hitelintézet a beváltási kérelem benyújtásáról az adóst a kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti.

11.3.2. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a hitelszerződést (ideértve a módosításokat is, valamint ezek közokiratba foglalt példányát, amennyiben készült), hitel- és garancia keretek esetén a beváltani kért tartozás alapjául szolgáló hitelszerződéseket, garancia-szerződéseket, valamint ezek közokiratba foglalt példányát (amennyiben készült);

b) a biztosítékokra kötött szerződéseket (ideértve a módosításokat is, valamint ezek közokiratba foglalt példányát, amennyiben készült) és a biztosítékok érvényes létrejöttét, illetve fennállását igazoló dokumentumokat.

Ennek keretében

• ingatlant terhelő (keretbiztosítéki jellegű) jelzálogjog, illetve vételi jog esetén: a (keretbiztosítéki jellegű) jelzálogjog, illetve a vételi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését és fennállását igazoló 30 napnál nem régebbi (elektronikus) tulajdoni lap másolatot;

o haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén: a haszonélvezeti jog jogosultjának a lemondó nyilatkozatát is;

o osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén: a tulajdonosok közti használati megállapodást;

• ingó dolgot, körülírással meghatározott vagyontárgy(ak)at terhelő zálogjog, esetén: a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződést és a zálogjog bejegyzését és fennállását igazoló közjegyzői kamarai tanúsítványt vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzését igazoló iratot; ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, a zálogjog lajstromba történt bejegyzésének és fennállásának igazolását, zálogjogosulti bizományos eljárása esetén a nyilvántartásokban a Hitelintézet zálogjogosult feltüntetése nem mellőzhető,

• követelést vagy jogot terhelő zálogjog esetén: a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyezést igazoló iratot, továbbá a Hitelintézet köteles igazolni, hogy megtörtént a zálogjoggal terhelt követelés kötelezettjének írásbeli értesítése a a zálogjog megalapításáról, továbbá a teljesítési utasítás írásban joghatályosan megküldésre került;

• garancia esetén: a garancia szabályszerű lehívásának a megkísérlését igazoló dokumentumot;

• értékpapír óvadék estén: a Hitelintézet igazolja, hogy az óvadék tárgyát képező értékpapírok üres forgatmánnyal ellátva a Hitelintézet rendelkezésére állnak, illetve az óvadék a megfelelő értékpapírszámlán a Hitelintézet javára záradékolásra került,

• engedményezési szerződés esetén - az engedményezési szerződés rendelkezése szerint – az engedményezett követelés kötelezettjének az engedményezés tudomásul vételéről szóló nyilatkozatát, vagy a Hitelintézet köteles hitelt érdemlően igazolni, hogy az engedményezett követelés kötelezettjét joghatályosan értesítették az engedményezésről;

• a Hitelintézetre engedményezett vagyonbiztosítás esetén: azokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az engedményezés a hitelszerződés rendelkezései szerint fennállt, így különösen az engedményezés tényét igazoló kötvénymásolatot, vagy a biztosító által az engedményezés tényét igazoló tanúsítványt, valamint az esedékes díjfizetésről szóló igazolást,

• biankó váltó estén: biankó váltót, amelyen adós rendelvényesként a Hitelintézetet jelölte meg, kitöltötte a váltó aláírásának a helyét és idejét, valamint a váltót cégszerűen aláírta;

A (jel)zálogjog kapcsán a Hitelintézetnek azt is igazolnia kell, hogy a (jel)zálogjog, készfizető kezességvállalási kérelemben és mellékleteiben meghatározott, vagy ha a biztosíték lekötésére később kerül sor, akkor az erről való hitelintézeti tájékoztatásban, vagy kérelemben meghatározottak szerinti ranghelyen áll fenn. Ha a Megállapodás meghatározott ranghelyre vonatkozó bejegyzést ír elő, akkor ennek igazolása szükséges.

c) a hitelszerződés megkötésének, hatálybalépésének, továbbá a folyósítás feltételeinek teljesítését és az első folyósítás időpontját igazoló dokumentumokat, vagy az első folyósítás időpontjáról szóló hitelintézeti nyilatkozatot,

d) lízingszerződés esetén a lízingelt eszköz, illetve a visszabirtoklási eljárás dokumentumait,

e) lízingszerződés esetén az ügylet hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő megfelelő bejegyzését igazoló dokumentumokat,

f) a lízingeszközre kötött biztosítási szerződés másolatát,

g) a kötelezetthez intézett, a szerződésszegési ok megszüntetésére irányuló felszólítás és a felmondó levél, valamint minden olyan dokumentum (pl. tértivevény) másolatát, amely a hitelszerződés szabályszerű felmondásának az igazolására szolgál;

h) az utolsó törlesztő részlet elmulasztása vagy garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén az adóshoz intézett felszólító levél másolatát,

i) a hátraléki kimutatást;

j) a csődeljárással és a szerkezetátalakítási eljárással, illetőleg azok megszüntetésével, befejezésével, illetve a csődegyezség megszűnésével kapcsolatos dokumentumokat;

k) a 11.2.3 pont szerinti részteljesítés iránti kérelem benyújtása esetén a csődeljárásban létrejött egyezséget, illetve az azt jóváhagyó jogerős bírósági végzést;

l) ha a követelés behajtása már megkezdődött, akkor a követelés behajtásával kapcsolatban keletkezett dokumentumokat, így a végelszámolással, végrehajtással és felszámolással kapcsolatos dokumentumokat; (hitelezői igénybejelentés/becsatlakozás, regisztrációs díjfizetés igazolása, hitelezői igény visszaigazolása, kapcsolódó tértivevények illetve postakönyv, stb);

m) amennyiben a hitelszerződés, illetve a biztosítéki szerződések közokiratba foglalásra kerülnek, a szerződéseknek tartalmaznia kell az adós, illetve a biztosítékot nyújtó közokiratba foglalt kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a Zrt. kezesi kötelezettségének teljesítése folytán a Zrt.-ét a megtérítési igénye alapján megillető követelést (átszálló követelés), a Zrt. teljesítésének napjával, a teljesítés összege és annak járulékai erejéig a Zrt. első felszólítására, a felszólításban meghatározott bankszámlaszámra 8 napon belül megfizeti a Zrt. javára, illetve tűri ennek kielégítését. Az adósnak és a biztosítékot nyújtónak a kötelezettségvállalásában el kell ismernie továbbá, hogy a postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadta, illetve amennyiben a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a felszólítást nem vette át ("nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), a felszólítást a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

n) a fedezetekre vonatkozó befogadáskori és (amennyiben van) aktuális értékbecslést, vagy a Hitelintézetnek a fedezet aktuális értékéről szóló nyilatkozatát;

o) beruházási hiteleknél a saját erő meglétének igazolását;

p) a Megállapodásban meghatározott egyéb dokumentumokat;

q) továbbá a fentieken túl az eKérelem és eSzerződésmódosítás rendszeren keresztül elektronikus másolatként benyújtott dokumentum eredeti példányait,

r) kényszertörlési eljárás esetén a határidőben megtett hitelezői igénybejelentést és a felmondó levél, valamint minden olyan dokumentum (pl. tértivevény) másolatát, amely a hitelszerződés szabályszerű felmondásának az igazolására szolgál.

11.3.3. Ha az adós vagy a biztosítékot nyújtó személy vagy szervezet ellen csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indul, tekintet nélkül, hogy arra a beváltási kérelem benyújtását megelőzően vagy azt követően kerül sor, a Hitelintézet haladéktalanul köteles igazolni, hogy hitelezői igényét a törvényes határidőn belül bejelentette, továbbá, ha szükséges, az eljárásokhoz kapcsolódó díjat megfizette, valamint köteles megküldeni a hitelezői igény bejelentésének visszaigazolásáról szóló nyilatkozatot.

11.3.4. A beváltási kérelem bírálata során, a Zrt. jogosult vizsgálni, hogy a Hitelintézet eljárása az Üzletszabályzat, a Megállapodás (és annak mellékleteiben foglalt), valamint a hitelszerződés rendelkezéseinek megfelelt-e.

11.3.5. A Hitelintézet a beváltás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését követően a behajtási eljárás lezárultáig köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a saját és – a Zrt. teljesítése esetén – a Zrt.-t megillető követelés elévülésének elkerülése érdekében.

12 A BEVÁLTÁS TELJESÍTÉSE

12.1. Ha a benyújtott dokumentumok hiánytalanok és megállapítható, hogy a készfizető kezességvállalási szerződésben, a Megállapodásban, az Üzletszabályzatban, és a Ptk-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, a Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles átutalni a Hitelintézet bankszámlájára a Hitelintézetet megillető részt. Ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

12.2. Ha a benyújtott dokumentáció hiányos vagy ellentmondásos, a Zrt. hiánypótlást vagy adategyeztetést kezdeményezhet, ennek időtartamával a fizetési határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás teljesítésére a Hitelintézetnek összesen legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre. Ha hiánypótlásra és adategyeztetésre több alkalommal kerül sor, ezek időtartamát a 30 napos határidő számításánál össze kell adni.

12.3. Amennyiben a készfizető kezesség beváltására nyitva álló határidő 11.2.2 pont szerinti meghosszabbítására nem került sor, úgy a Hitelintézet erre irányuló kérelmére a Zrt. a hiánypótlásra nyitva álló, 12.2 pont szerinti határidőt 2 hónappal meghosszabbítja. A hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a Hitelintézet a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül terjesztheti elő. A kérelem nyomán a Zrt. tájékoztatja a Hitelintézetet a meghosszabbított hiánypótlási határidő utolsó napjáról, egyben megküldi részére a fizetendő adminisztrációs díjról kiállított számviteli bizonylatot. A számviteli bizonylat határidőben történő kiegyenlítése a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbításának feltétele.

12.4. Ha a Hitelintézet határidőn belül nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a határidő leteltét követően a Zrt. a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a beváltás teljesítéséről.

12.5. A Zrt. a beváltási kérelem teljesítését megtagadhatja, ha a Hitelintézet az készfizető kezességvállalási szerződésben, a Megállapodásban, valamint az Üzletszabályzatban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, eljárása nem felel meg e rendelkezéseknek. Tekintettel az ellenőrzési kötelezettségére a Zrt. a beváltás teljesítését nem tagadhatja meg a

7.4 pontban meghatározott körben.

12.6. Így különösen a Zrt. megtagadhatja a teljesítést akkor, ha

a) a Hitelintézet - a Zrt. hozzájárulása nélkül - lemond a követelést biztosító valamely jogról, vagy egyébként a Hitelintézet hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül;

b) ha a Hitelintézet a biztosítékokat nem kötötte le, azok érvényesen nem jöttek létre, így különösen a jogszabályokban meghatározott esetekben az ingatlannyilvántartásba, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, a közhiteles nyilvántartásba (lajstrom) nem vagy nem megfelelően kerültek bejegyzésre;

c) a Hitelintézet 11.3.2 pontban felsorolt dokumentumok benyújtását elmulasztotta;

d) a Hitelintézet a 9., a 10. és a 13.3.4 pontban meghatározott kötelezettségeket megszegte, vagy azok teljesítését elmulasztotta;

e) a kötelezettségvállalást tartalmazó vagy a biztosítéki szerződést olyan személy írta alá, aki az adóssal szemben elrendelt felszámolási, csőd- vagy végelszámolási eljárás megindítása következtében erre nem volt jogosult, és erről a Hitelintézet a Cégközlönyből tudomást szerezhetett volna;

f) a hitel folyósítását, a garancia kibocsátását, a lízingtárgy birtokba adását megelőző napon az adóssal szemben elrendelt csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás

megindításáról vagy a cégnyilvántartásból való törléséről rendelkező határozat a Cégközlönyben megjelent;

g) a Hitelintézet a hitelt a hitelszerződésben előírt – a hitel biztosítékaihoz, illetve az Üzletszabályzatban, vagy a Megállapodásban rögzítettek teljesítéséhez kapcsolódó - folyósítási feltételek teljesítése nélkül, illetve nem a hitelszerződésben meghatározott hitelcélra folyósította;

h) a készfizető kezességvállalási szerződést a 10.6.5. pont szerinti hitelintézeti értesítés alapján a Zrt. a nyilvántartásból törölte;

i) ha a hitel célja más – a Zrt. készfizető kezességével biztosított – hitel kiváltása volt, és a hitel kiváltása nem történt meg;

j) az eKérelem és eSzerződésmódosítás rendszeren keresztül elektronikus úton benyújtott másolati dokumentumok eredeti példányai nem kerültek átadásra a Zrt. részére;

k) pénzügyi lízingszerződés esetén az ügylet nem került a jogszabályoknak megfelelően bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba

l) pénzügyi lízingszerződés nem tartalmazza, hogy a Hitelintézet a lízingelt vagyontárgy értékesítéséből származó bevétellel – az adóssal történő elszámolást megelőzően – a Zrt. készfizető kezességének mértékének megfelelően a Zrt.-vel elszámol, azaz a Zrt. kielégítése megelőzi az adós esetleges követelésének kielégítését

m) a Hitelintézet nem a 11.3.3 pontban foglaltaknak megfelelően jár el, különösen, ha a határidőket elmulasztja.

12.7. A 12.6. a) pont kapcsán a Hitelintézet jogosult bizonyítani azt az összeget, amellyel a Zrt. megtérítési igénye kielégítésének alapjául szolgáló vagyon csökkent. A Hitelintézet erre irányuló kétséget kizáró kimutatása esetén a Zrt. az ezen összeggel csökkentett követelést a Hitelintézetnek megfizeti.

12.8. Abban az esetben, amennyiben a Hitelintézet a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül a

11.3.2 l) és r) pontjaiban, valamint a 11.3.3 pontban foglalt dokumentumokat igazolhatóan rajta kívül álló okból (pl.: a felszámolóbiztos nem küldi meg a Hitelintézet részére a hitelezői igény visszaigazolását, postai tértivevény nem érkezik vissza, stb.) a Zrt.-hez benyújtani nem tudja, a Zrt. ezek hiányában is dönthet úgy, hogy a készfizető kezességvállalás beváltása iránti kérelmet teljesíti. Ilyen esetben a Zrt. teljesítésének feltétele a Hitelintézet nyilatkozata, mely szerint – a Zrt. erre irányuló felhívására – vállalja a Zrt. által megfizetett összeg visszafizetését, amennyiben a Zrt.-t a megtérítési igényének érvényesítése során a Hitelintézet által benyújtani elmulasztott dokumentum hiányából eredően kár érte.

13 A BEVÁLTÁS ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

13.1 Fizetési megállapodás vagy felszámolási egyezség megkötése esetén

13.1.1. A Hitelintézet a beváltás felfüggesztését kérheti, ha az adóssal vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezessel a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetésében kíván megállapodni, vagy az adóssal felszámolási egyezséget kíván kötni. (fizetési megállapodás/felszámolási egyezség). A kérelemhez csatolnia kell az adóssal és/vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel kötendő fizetési megállapodás/felszámolási egyezség tervezetét. Ha a Hitelintézet a beváltás felfüggesztését kéri, a beváltási kérelemhez a hátraléki kimutatást is csatolnia kell. A Zrt. 8 munkanap alatt dönt a felfüggesztésről, amelyről értesíti a Hitelintézetet és megküldi a fizetendő díjra vonatkozó számviteli bizonylatot. A felfüggesztésre akkor kerül sor, ha a Hitelintézet ezen értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi az aláírt fizetési megállapodást és/vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel megkötött megállapodást,

valamint megfizeti a kiszámlázott rendelkezésre állási díjat. Felszámolási egyezség esetében a felfüggesztésre abban az esetben kerül sor, amennyiben a Hitelintézet az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti a kiszámlázott rendelkezésre állási díjat. A Hitelintézet a felszámolási egyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzést köteles a Zrt.- nek haladéktalanul megküldeni.

13.1.2. A beváltás felfüggesztésének időtartama alatt a fizetési megállapodás módosítására a Zrt. előzetes hozzájárulásával kerülhet sor, továbbá 30 napon belül tájékoztatnia kell a Zrt.-t, ha az adós vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezes a teljes tartozást megfizette.

13.1.3. A Hitelintézet a beváltási eljárás folytatását kérheti, ha az adós vagy a készfizető kezes a fizetési megállapodást megszegi, és emiatt a megállapodást felmondja, vagy, ha a fizetési határidő eredménytelenül telt el, továbbá, ha az adós, vagy a készfizető kezes ellen felszámolási eljárás indult. A Hitelintézet a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a fizetési megállapodás felmondásának keltétől, a fizetési megállapodásban meghatározott utolsó törlesztő részlet elmulasztásának időpontjától, a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától, vagy a felszámolási egyezség megszegésének időpontjától számított 3 hónapon belül terjesztheti elő. Amennyiben ezen események közül több is bekövetkezik, a határidőt a legkorábbi esemény időpontjától kell számítani.

13.1.4. A beváltási eljárás folytatása esetén a hátraléki kimutatást a fizetési megállapodás felmondásának, vagy lejáratának, illetve a felszámolási egyezség megszegésének időpontjában, vagy a felszámolás kezdő időpontjában (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének a napján) fennálló adósi tartozásra vonatkozóan kell elkészíteni, és azt csatolni kell a beváltás folytatása iránti kérelemhez. Csatolni kell továbbá, a 11.3.2 pontban foglalt dokumentumokon túlmenően a fizetési megállapodást/felszámolási egyezséget és annak mellékleteit, az adós számára megküldött felmondó levél másolatát a szabályszerű kézbesítést igazoló dokumentáció másolatával együtt.

13.2 Csődeljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás esetén

Ha a beváltási kérelem benyújtását követően az adós ellen csődeljárás indult, a Zrt. a Hitelintézet kérelmére a beváltási kérelem bírálatát felfüggesztheti. A Hitelintézet a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a csődeljárás megszüntetését elrendelő jogerős végzés közzétételétől, vagy a csődegyezség megszegésének időpontjától számított 3 hónapon belül terjesztheti elő. Abban az esetben, amennyiben a beváltási kérelem benyújtását követően az adós ellen szerkezetátalakítási eljárás indult, a Zrt. a Hitelintézet kérelmére a beváltási kérelem bírálatát felfüggesztheti. A Hitelintézet a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a szerkezetátalakítási eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított 3 hónapon belül terjesztheti elő.

13.3 Büntetőeljárás esetén

13.3.1. Ha a Zrt. az összes körülmény mérlegelése alapján a beváltás alatt álló ügylethez kapcsolódóan olyan bűncselekmény elkövetésére utaló eseményt észlel, amelyben a Hitelintézet munkavállalójának, vagy a Hitelintézettel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek az érintettsége feltételezhető, – és a rendelkezésre álló adatok alapján a beváltási kérelem teljesítésének nincs egyéb akadálya – a beváltási eljárást felfüggeszti és a Hitelintézettel egyeztetést kezdeményez a szükséges jogi lépésekről. A munkavállaló érintettsége azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben követte el a cselekményt.

13.3.2. Ha a büntetőügyben az eljáró bíróság elsőfokú határozata:

• nem állapítja meg a Hitelintézet munkavállalójának, vagy a Hitelintézettel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben, a Zrt a beváltási

eljárást folytatja, amennyiben a Hitelintézet nyilatkozatában vállalja, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozatával a Hitelintézet munkavállalójának, vagy a Hitelintézettel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben a későbbiekben megállapítja, a Zrt. által megfizetett összeget a Zrt.-nek haladéktalanul visszafizeti;

• megállapítja a Hitelintézet munkavállalójának, vagy a Hitelintézettel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben, a Zrt. a beváltási eljárást a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztett státuszban tartja.

A Hitelintézet a beváltás folytatása iránti kérelmét a 13.3.2 pont első fordulata esetében az elsőfokú bírósági határozat keltétől, a 13.3.2 pont második fordulata esetében pedig a munkavállalót a büntetőjogi felelősség alól felmentő jogerős ítélet meghozatalát követő 3 hónapon belül terjesztheti elő.

Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság a Hitelintézet munkavállalójának, vagy a Hitelintézettel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben jogerős határozatával megállapítja, a Zrt. a beváltást megtagadja.

13.3.3. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a beváltás megtagadásának egyéb okból helye lehet, a Zrt. a beváltást megtagadhatja.

13.3.4. A felfüggesztés időtartama alatt a Hitelintézet köteles minden intézkedést megtenni a követelés érvényesítése és későbbi érvényesíthetősége érdekében. Ennek elmaradása esetén a Zrt. a beváltást megtagadhatja.

13.3.5. Ha a Zrt. a beváltás teljesítését követően szerez tudomást arról, hogy a 13.3.2 pont szerinti büntetőjogi felelősség megállapításra került, a Zrt. felszólítására a Hitelintézet köteles a Zrt. átal kifizetett összeget a Zrt.-nek visszautalni.

13.4 Új készfizető kezességvállalási kérelem benyújtása

Ha a Hitelintézet a beváltás alapjául szolgáló ügylet kiváltását célzó hitelszerződéshez kapcsolódóan új készfizető kezességvállalási kérelmet nyújt be, ezzel egyidejűleg kérheti a beváltási eljárás felfüggesztését. A Zrt. a beváltás felfüggesztéséről 3 munkanapon belül dönt. A Hitelintézet a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét az új készfizető kezességvállalási kérelem elutasításáról hozott döntés Hitelintézetnek történő kézbesítését követő 3 hónapon belül terjesztheti elő.

14 A HITELINTÉZET RÉSZÉRE KIFIZETENDŐ ÖSSZEG

14.1. A Zrt. a beváltás során a hátraléki kimutatásban meghatározott tartozás készfizető kezességvállalás %-ának megfelelő, – az 5.2 pont rendelkezéseinek figyelembe vételével számított – részét utalja át. A Zrt. készfizető kezesi teljesítésének alapjául szolgáló tőkeösszeg nem haladhatja meg a Xxxxxxxxxxxx által a 10.6.2 pont szerinti, a beváltási kérelem benyújtását megelőző utolsó adatszolgáltatás során megadott tőkeösszeget.

14.2. A hátraléki kimutatást:

• a hitel lejáratának időpontjára vagy

• a hitelszerződés felmondásának időpontjára vagy

• garancia esetén az adóshoz intézett első fizetési felszólításának időpontjára vagy

• pénzügyi lízingszerződés esetén a felmondás időpontjára vagy

• pénzügyi lízingszerződés esetén a pénzügyi lízingszerződésben szereplő utolsó törlesztő részlet esedékességének időpontjára vagy

• az adós ellen megindult felszámolás közzétételének időpontjára vagy

• részteljesítés esetén a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének időpontjára vagy

• a csődegyezségben el nem engedett tartozás tekintetében a csődegyezség megszűnésének időpontjára

kell kiállítani. Ha ezen események közül több is bekövetkezik, a hátraléki kimutatást a legkorábbi esemény időpontjára kell kiállítani, kivéve garancia esetén, amikor minden esetben az adóshoz intézett fizetési felszólítás időpontjára kell kiállítani a hátraléki kimutatást.

14.3. Ha a beváltás teljesítése előtt az adóst terhelő tartozás összege csökken, a Hitelintézetnek nem kell új hátraléki kimutatást készítenie, de a beváltás teljesítése előtt az adós vagy más által befizetett, vagy az adóstól, kezestől behajtott összegből a Zrt. által vállalt készfizető kezesség mértékének megfelelő részt a Hitelintézet köteles – a Zrt. teljesítésétől számított 8 munkanapon belül – a Zrt.-nek átutalni.

14.4. Ha a Hitelintézet a biztosítéki ingatlanra vagy ingó vagyontárgyra vonatkozó vételi jogával – a Zrt. előzetes hozzájárulása mellett - a beváltási kérelem benyújtását megelőzően él, a készfizető kezes az opciós vételárral csökkentett adósi tartozás alapján teljesít.

14.5. A Zrt. fizetési kötelezettségét minden esetben forintban teljesíti.

15 A KÖVETELÉSEK BEHAJTÁSA

15.1. A készfizető kezességvállalási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése következtében a Zrt.-re átszálló követeléseket a Zrt. hajtja be.

15.2. A Zrt. köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy az adóssal szembeni követelést a hitel, garancia, vagy pénzügyi lízing fedezeteként lekötött biztosítékokból, - pénzügyi lízing esetén a lízingelt vagyontárgy értékesítésével -, illetve minden egyéb törvényes módon és eszközzel behajtsa. Az eredményesebb behajtás érdekében a Zrt. a követelés behajtásával megbízhatja a hitelt nyújtó, garanciát vállaló, pénzügyi lízingbe adó Hitelintézetet, a Zrt. által erre a célra létesített szervezetet, a behajtásra szakosodott szervezetet vagy személyt.

15.3. A Hitelintézet köteles a követelés behajtására irányuló megbízást a legjobb szakmai tudása szerint ellátni, tájékoztatni a Zrt.-t a követelésének érvényesítését akadályozó esetleges körülményekről, így különösen a követelés elévülésével járó határidő közeledtére. A Hitelintézet, a vonatkozó dokumentumok megküldésével egyidejűleg, a dokumentumokra vonatkozó észrevételezési határidőn belül köteles folyamatosan tájékoztatni a Zrt.-t a megbízás teljesítéséről, illetve köteles elszámolni a bevételekkel és a költségekkel. A Hitelintézetnek az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetnie a készfizető kezességvállalási szerződés azonosító számát.

15.4. A követelés behajtása során befolyt bevételt – ideértve a Zrt. teljesítését követően realizált, akár harmadik féltől érkező önkéntes teljesítés összegét, biztosítási kártérítés összegét, a váltó alapján behajtott összeget, valamint a fedezetmódosításokat követően bevont új, akár keret jellegű fedezetekből származó bevételeket is – a Hitelintézet a készfizető kezességvállalás arányában, a bevétel befolyásától számított 8 munkanapon belül utalja át a Zrt. részére, levonva belőle a megbízási díjat, valamint a költségeknek a készfizető kezest terhelő részét. A bevételek és költségek megosztásáról a Hitelintézet a Zrt. számlájára történő átutalást

megelőzően elszámol a Zrt.-vel. A Hitelintézet a bevételekből a Zrt. által jóváhagyott költségek levonására jogosult. Ha bevétel nincs, az előlegezett költségek elszámolására a naptári év végén, de legkésőbb az ügylet zárását megelőzően kerülhet sor. Késedelmes átutalás esetén a Hitelintézet a hatályos jogszabályokban meghatározott késedelmi kamatot köteles megfizetni. A készfizető kezességvállalás beváltásától számított 3 év elteltével a Hitelintézet és a Zrt. között elszámolást kell lefolytatni. Az elszámolás során összegszerűen meg kell határozni a befolyt bevételek összegét, a még fennálló tartozások összegét és ezek biztosítékait.

15.5. A megbízás kezdő időpontját megelőző időszakban, azaz az Üzletszabályzatban meghatározott hátraléki kimutatásban rögzített időpont és a Zrt. által teljesített beváltási összeg kifizetésének dátuma között beérkező megtérülésekkel – ideértve a Zrt. teljesítését követően realizált, akár harmadik féltől érkező önkéntes teljesítés összegét, biztosítási kártérítés összegét, a váltó alapján behajtott összeget, valamint a fedezetmódosításokat követően bevont új, akár keret jellegű fedezetekből származó bevételeket is – a Hitelintézet, a Zrt. teljesítését követően, a Zrt. Üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles a Zrt. felé elszámolni. A Zrt. részére kifizetésre kerülő összegből a hátraléki kimutatásban rögzített időpont és a Zrt. készfizető kezesi teljesítésének időpontja között felmerült költségeknek a Zrt.-t terhelő részét a Hitelintézet levonhatja. A bevételek és költségek megosztásáról a Hitelintézet a Zrt. számlájára történő átutalást megelőzően elszámol a Zrt. felé. A Hitelintézet a beérkező megtérülésekből a Zrt. által jóváhagyott költségek levonására abban az esetben jogosult, amennyiben a Zrt. az elszámolást jóváhagyta, a Hitelintézet pedig – a Zrt. és a Hitelintézet ettől eltérő megállapodásának hiányában – a megindított eljárásokban a Zrt. jogutódlásának átvezetéséhez szükséges intézkedéseket megtette.

15.6. Ha a Hitelintézet olyan, akár keret jellegű biztosítékot köt ki, amely a Zrt. készfizető kezességvállalása után jön létre, a biztosítékul lekötött vagyont (ideértve: ingó vagy ingatlan vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot vagy követelést) a felek a kezességvállalást megelőzően keletkezett biztosítéknak tekintik, amely beváltáskor osztja a kezességvállalást megelőzően lekötött biztosítékok jogi sorsát. A megbízás keretében a behajtás érdekében megtett intézkedésekről, a végrehajtás, végelszámolás, csőd vagy felszámolás helyzetéről a Hitelintézet a vonatkozó dokumentumok megküldésével egyidejűleg köteles a Zrt.-t folyamatosan – az észrevételezési határidőn belül - tájékoztatni, illetve köteles elszámolást készíteni a bevételekről és a költségekről.

15.7. Ha a rendelkezésre álló biztosítékok keret(biztosítéki) jellegűek és több – akár a Zrt. készfizető kezessége nélküli – hitel fedezetét is képezik, akkor e biztosítékok érvényesítéséből származó bevételek a 11.2.1 pontban meghatározott esemény időpontjában fennálló tőketartozás arányában kerülnek megosztásra. E rendelkezést keretbiztosítéki jellegű jelzálogjog estén, illetve minden olyan esetben – így különösen készfizető kezesség, vételi jog kikötése, engedményezés esetén – megfelelően kell alkalmazni, amikor a fedezet egyszerre több hitel biztosítékául is szolgál.

15.8. A Hitelintézet köteles a követelés értékesítésére vonatkozó ajánlatot – a döntésre vonatkozó javaslatával együtt – 5 munkanapon belül a Zrt.-nek továbbítani. A Zrt. az ajánlat és a javaslat alapján dönt az ajánlat elfogadásáról. Ha a vételi ajánlat több hitel- és kezességvállalási szerződés teljesítéséből eredő követelésre vonatkozik, az ajánlatban és a javaslatban fel kell tüntetni az egyes követelésekre vonatkozó vételárat.

15.9. A Zrt. a hozzá beérkezett, illetve a megbízott által továbbított kérelem, ajánlat alapján dönt a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, a fedezetmegváltásról, illetve minden, a követelés önkéntes teljesítésével kapcsolatos kérelemről.

15.10. Amennyiben a Hitelintézet az adóssal szemben fennálló saját követelését a Zrt. teljesítését követően értékesíti, úgy mindazon eljárásokban, melyekben korábban erre nem került sor, a

követelés engedményezését megelőzően köteles a Zrt. jogutódlásának átvezetéséről gondoskodni. Az engedményezés a Zrt. és a Hitelintézet között létrejött megbízási jogviszonyt nem érinti.

15.11. A követelés könyvekből történő kivezetését követően megbízási díj és költség a Zrt.-vel szemben nem érvényesíthető. A Zrt. a követelés könyvekből történő kivezetésére irányuló szándékáról elektronikus levélben értesíti a pénzügyi Hitelintézetet. A Hitelintézet az értesítéstől számított 8 napon belül jogosult a felmerült megbízási díj és költségigényét a Zrt. felé jelezni.

16 A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSÉRT FELSZÁMÍTOTT DÍJAK

16.1. A Zrt.-t a készfizető kezességvállalása során a következő díjak illetik meg:

• Készfizető kezességvállalási díj: a készfizető kezesség vállalásáért, a kockázatban állásért;

• Rendelkezésre állási díj: fizetési megállapodás megkötése és erre tekintettel a beváltási eljárás felfüggesztése esetén;

• Ügyviteli díj: a készfizető kezességvállalási szerződés módosítása, a fedezetek módosítása (fedezetcsere, fedezetkiengedés), a faktoring szerződésbe bevont vevők személyének változása esetén;

• Adminisztrációs díj: a készfizető kezességvállalás beváltására, valamint a beváltási eljárásban a Hitelintézet részére a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén.

A jelen pontban meghatározott díjak mértékét, számításának módját a Hirdetmény tartalmazza. A fizetendő díjról a Zrt. számviteli bizonylatot bocsát ki, és a díjat a számviteli bizonylatban meghatározott időpontig kell megfizetni. A díj megfizetésére a Hitelintézet köteles. A Hitelintézet a készfizető kezességvállalási díjat az adósnak továbbszámlázhatja.

16.2. Ha a Hitelintézet a díj átutalásakor az azonosításhoz szükséges adatokat nem közli (a Zrt. által megküldött készfizető kezességvállalási szerződés azonosító számát, valamint a kibocsátott számviteli bizonylat sorszámát), és emiatt nem állapítható meg, hogy a díjfizetés milyen ügylethez kapcsolódik, a Zrt. a díjfizetést nem fogadja el és az átutalt összeget visszautalja.

16.3. A készfizető kezességvállalási díjat:

a) legfeljebb egy éves lejáratú kezességvállalásnál a kezességvállalási szerződés keltének időpontjától a végső lejáratig – a futamidő napjainak száma szerint időarányosan – a készfizető kezességvállalási szerződésben foglalt tőkeösszeg garantált hányada alapján kell megfizetni,

b) éven túli kezességvállalás esetén évente kell a díjat fizetni:

• az első évben a készfizető kezességvállalási szerződés keltének időpontjától az év végéig terjedő időszakra, a készfizető kezességvállalási szerződésben foglalt tőkeösszeg garantált hányada alapján, az év végéig hátralévő napok száma szerint időarányosan,

• a további években az előző év december 31-én fennálló és az éves állományegyeztetés során megadott fennálló tőketartozás garantált hányada alapján illetve, ha a folyósításra a megelőző év december 31-ig nem került sor, a készfizető kezességvállalási szerződésben meghatározott tőkeösszeg garantált hányada alapján a teljes naptári évre vonatkozóan, vagy ha a futamidő ennél rövidebb, a végső lejáratig időarányosan.

16.4. A 16.3 b) pont második bekezdése szerinti készfizető kezességvállalási díj meghatározására a 10.6.2 pont szerinti állományi adat alapján kerül sor. Ha a Hitelintézet 10.6.2 pontban írt kérelmére a Zrt. az állományi adatot kijavítja, egyidejűleg megküldi a Hitelintézetnek a kijavított állományi adat alapján kiállított készfizető kezességvállalási díj megfizetéséről szóló számviteli bizonylatot.

16.5. A 16.4 pontban foglaltak szerint kiállított számviteli bizonylat helyesbítésére vonatkozó kérelmet a számviteli bizonylat kiállításától számított 45 napon belül lehet benyújtani, azzal, hogy a számviteli bizonylat alapjának helyesbítésére csak a tárgyév február 15-éig benyújtott kérelmek esetén kerülhet sor.

16.6. Ha a Hitelintézet a díjat a számviteli bizonylatban meghatározott időpontig nem fizeti meg, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést felmondhatja, illetve a készfizető kezesség beváltását megtagadja.

16.7. Ha a Xxxxxxxxxxxx a készfizető kezesség megszüntetését kéri, és erre vonatkozó kérelmét a hitelszerződés lejáratának, megszűnésének időpontját követő 15 napon belül benyújtja, akkor a Zrt. a 16.3 pont alapján megfizetett készfizető kezességvállalási díjból a hitel megszűnésének időpontját követő időtartamra járó részt – a Zrt. hatályos Hirdetményében meghatározottak szerint – 30 napon belül a Hitelintézetnek visszatéríti, ha annak összege eléri az 1000,- forintot. Ha a Hitelintézet a hitel megszűnését követő 15 napon túl nyújtja be kérelmét, a Zrt. a megfizetett készfizető kezességvállalási díjból a Hitelintézet a kezesség megszüntetésére vonatkozó kérelme beérkezésének időpontját követő időtartamra járó részt téríti vissza. Nem kerülhet sor a készfizető kezességvállalási díj arányos részének visszatérítésére abban az esetben, ha a hitelszerződéshez kapcsolódóan a Hitelintézet beváltási kérelmet nyújt be a Zrt.-hez.

17 SPECIÁLIS SZABÁLYOK

17.1 Patika hitelprogram keretében történő kezességvállalás

17.1.1. A Patika Hitelprogramban történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit megfelelően, valamint a 17.1 pontban foglalt rendelkezésekkel kell alkalmazni. A 4.1 c) 2.)-8.) alpontokban foglalt kezességvállalást kizáró okok fennállását a 17.1.3 pontban meghatározott adósra és/vagy korábbi egyéni vállalkozására (ideértve az egyéni céget is) vonatkozóan kell vizsgálni.

17.1.2. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdoni aránya növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI.19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott Patika Hitelprogramban résztvevő Hitelintézet jogosult.

17.1.3. A hiteladós ‌

a) a Korm. rendeletben meghatározott

• személyi jogos gyógyszerész,

• a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész,

• a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerész,

• bármely gyógyszerész,

aki a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 83/A.§(7) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog

gyakorlásával tulajdonhányadot kíván szerezni a hitelcéllal érintett gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban

o oly módon, hogy 2017. január 1-jét követően sem közvetlenül, sem közvetetten nem rendelkezett tulajdoni hányaddal a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban,

o amely egy település gyógyszerellátását egyedül biztosítja,

o oly módon, hogy a tulajdonhányad megszerzésével növekedik a meglévő gyógyszerészi tulajdoni hányad a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban, vagy

o amely 100%-os gyógyszerészi tulajdoni hányaddal rendelkezik; továbbá

b) aki a Korm. rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően a Patika Hitelprogramban részt vevő azon gyógyszerész, akinek célja a 2013. július 1-je és 2016. július 1-je között a Patika Hitelprogram keretében létrejött hitelszerződés alapján fennálló tőketartozásának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2016. (VII.1.) Korm. rendelettel megállapított feltételekkel történő kiváltása; (a továbbiakban együtt: adós).

17.1.4. A Patika Hitelprogram keretében nyújtandó hitelek főbb jellemzői:

• a hitel célja: a hitel kizárólag

a) a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a Gyftv. 83/A. §

(7) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlásával tulajdonhányad megszerzésére fordítható, továbbá

b) a 212/2013. (Korm. rendelet 13. §-a előírásainak megfelelően a Patika Hitelprogram keretében a 2013. július 1. és 2016. július 1. között létrejött hitelszerződés szerint fennálló tőketartozás 172/2016. (VII.1.) Korm. rendelet rendelkezései szerinti feltételekkel történő kiváltására használható fel.

• tőkeösszege adósonként: 5 - 50 M Ft lehet,

• maximális futamideje: 10 év lehet, (a hitel futamidejének esetleges meghosszabbításait is figyelembe véve),

• devizanem: HUF

• saját forrás: a megvásárlandó tulajdonrész vételarának legalább 10%-a.

17.1.5. A 17.1.3 a) pontban foglalt esetben a Zrt. egy adott közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésre vonatkozóan legfeljebb három adósnak nyújtott hitelhez kapcsolódóan vállalhat készfizető kezességet.

17.1.6. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adóssal kapcsolatban, aki

• a gyógyszerészi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

• nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését elrendelő, Magyarországnak címzett határozatának,

• a Patika Hitelprogram keretében már kedvezményes hitelben és a Zrt. készfizető kezességében részesült, kivéve, ha az adós ugyanazon gyógyszertár vonatkozásában egy alkalommal az 50%-ot meghaladó tulajdonhányad elérése céljából kíván újabb hitelt felvenni és a Zrt. készfizető kezességét igénybe venni.

17.1.7. A Patika hitelprogram keretében nyújtott készfizető kezesség további szabályait a Hitelintézetekkel kötött Megállapodások tartalmazzák.

17.2 A Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram keretében történő kezességvállalás

17.2.1. Az Európai Bizottság a 2022. március 24-én közzétett, az „állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022/C 131 I/01 számú közleményében (a továbbiakban: Közlemény) rendelkezik az uniós állami támogatási szabályok – Ukrajna elleni orosz agresszió által kiváltott geopolitikai válságra figyelemmel történő – átmeneti időszakra vonatkozó módosításáról.

17.2.2. A Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogramot a Zrt. – az Európai Bizottság által a Közlemény 2.2. szakaszában meghatározott keretek között – az orosz-ukrán konfliktus, valamint az azzal összefüggésben az EU és a nemzetközi partnerek által elfogadott szankciók, továbbá az Oroszország által hozott ellenintézkedések következtében kialakuló vállalati fizetési nehézségek és likviditási problémák kezelése, a vállalati működőképesség visszaállítása és megőrzése érdekében dolgozta ki. A Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 17.2.1. – 17.2.10. pontokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17.2.3. A Zrt. Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül, erre tekintettel az ennek keretében benyújtott készfizető kezességvállalás iránti kérelmekre nem kell alkalmazni az Üzletszabályzatnak az általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit, így különösen:

• a 3.3 pont általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit,

• a 4.1 b), f) és o) pontját,

• 7.5 pontját.

17.2.4. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a KKV törvény alapján KKV-nak minősülő vállalkozások folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitelszerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor.

17.2.5. A Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram keretében a Zrt. nem vállal készfizető kezességet az Európai Unió által az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben elfogadott szankciók hatálya alá tartozó adósok, valamint a hivatkozott szankciók hatálya alá tartozó személyek, szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló adósok, továbbá a hivatkozott szankciókkal sújtott gazdasági ágazatokban tevékenykedő adósok hitelszerződéseihez kapcsolódóan, amennyiben a készfizető kezességvállalással nyújtott támogatás aláásná a vonatkozó szankciók célkitűzéseit.

17.2.6. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség maximális mértéke 80 %.

17.2.7. A hitelszerződés futamideje – az esetleges prolongáció(ka)t is ideértve – nem haladhatja meg a 6 évet. A Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram keretében a már fennálló hitelszerződésből eredő követelés kiváltása nem engedélyezett.

17.2.8. Az adós által felvett valamennyi, a Közlemény 2.2. szakasza alapján nyújtott támogatással érintett hitel együttes összege nem haladhatja meg az adós által az utolsó három lezárt pénzügyi évben elért átlagos éves nettó árbevételnek a 15 %-át19, vagy a készfizető

19 Amennyiben az adós nem rendelkezik három lezárt üzleti év alapján készített beszámolóval, a maximális hitelösszeget a vállalkozás alapításától a hitelkérelem benyújtásáig terjedő időszak adatai alapján lehet megállapítani.

kezességvállalási kérelem alapját képező hitelszerződés létrejöttével érintett hónapot megelőző 12 hónap energiaköltségének 50 %-át20.

17.2.9. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram, Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia, Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram és a Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretei között együttesen a Zrt. az egy adóscsoportba tartozó21 gazdasági társaságok hitelfelvételéhez kapcsolódóan – ideértve a KKV Üzletszabályzat alapján vállalt készfizető kezességet is – maximum 5.000.000.000,- Ft összegű kitettség erejéig vállal készfizető kezességet. A Hitelintézetnek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a készfizető kezességvállalási kérelemmel érintett hitelszerződés alapján az adós által fizetendő ügyleti kamat mértéke a Zrt. által nyújtandó készfizető kezességvállalást figyelembe véve került megállapításra, így annak mértéke mikrovállalkozások esetében minimum 1 %-kal, kisvállalkozások esetében minimum 0,75 %- kal, középvállalkozások esetében minimum 0,5 %-kal kisebb, mint egy azonos méretű és azonos kockázati kategóriába eső adós azonos típusú, de a Zrt. készfizető kezességvállalásával nem biztosított hitelének ügyleti kamata.

17.2.10. A Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram keretében a Zrt., az Üzletszabályzatban foglaltak szerint, a Zrt.-hez 2023. december 15. napjáig benyújtott készfizető kezességvállalási kérelmek alapján vállalhat készfizető kezességet. A Zrt. a Hitelintézetekkel 2023. december 31. napjáig köt készfizető kezességvállalási szerződést.22

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében történő kezességvállalás

17.2.11. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 17.2.11. – 17.2.19. pontokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17.2.12. A Zrt. Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében történő készfizető kezességvállalásához a Közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott kezességi díjtámogatás kapcsolódik, mely támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül. Az adós23 által a Közlemény 2.1. szakasza alapján kapott támogatások együttes összege nem haladhatja meg a 2 000 000 EUR öxxxxxxx00. A maximális 2 000 000 EUR támogatási összegbe valamennyi, az adós által de minimis jogcímen kapott, ugyanazon elszámolható költségek finanszírozásához kapcsolódó támogatás beleszámítandó, mely a Közlemény 2.1. szakasza alapján kapott támogatással érintett projekthez, projektekhez kapcsolódik.

17.2.13. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a KKV törvény alapján KKV-nak minősülő, az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben kialakult válság által érintett vállalkozások beruházási hitelszerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor.

17.2.14. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében a Zrt. nem vállal készfizető kezességet az Európai Unió által az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben elfogadott szankciók hatálya alá tartozó adósok, valamint a hivatkozott szankciók hatálya alá

20 Amennyiben az adós nem rendelkezik az elmúlt 12 hónap egészére vonatkozóan számviteli nyilvántartással, a maximális hitelösszeget a vállalkozás alapításától a hitelkérelem benyújtásáig terjedő időszak adatai alapján lehet megállapítani.

21 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportokba tartozó vállalkozások.

22 A 17.2.10. pontban jelölt határidők irányadóak a Széchenyi Kártya Program konstrukció hiteltermékeinek keretei között létrejövő ügyletekre is abban az esetben, ha a Zrt. a készfizető kezességvállalására a Közlemény 2.2. szakasza szerinti támogatási jogcímen kerül sor, vagy amennyiben a kamat-, kezelési költség vagy kezességi díjtámogatás nyújtására a Közlemény 2.1. alapján kerül sor, utóbbi esetben függetlenül attól, hogy a Zrt. készfizető kezességvállalása milyen állami támogatási jogcímen kerül nyújtásra.

23 E tekintetben figyelembe szükséges venni az adósnak és az adós 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásainak nyújtott támogatásokat is.

24 A maximális támogatási összeg mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén 250 000 EUR, halászati és akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozások esetén 300 000 EUR.

tartozó személyek, szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló adósok, továbbá a hivatkozott szankciókkal sújtott gazdasági ágazatokban tevékenykedő adósok hitelszerződéseihez kapcsolódóan, amennyiben a készfizető kezességvállalással nyújtott támogatás aláásná a vonatkozó szankciók célkitűzéseit.

17.2.15. A hitelszerződés devizaneme HUF vagy EUR lehet.

17.2.16. A hitelszerződés futamideje – az esetleges prolongáció(ka)t is ideértve – nem haladhatja meg a 15 évet.

17.2.17. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram, Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia, Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram és a Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretei között együttesen a Zrt. az egy adóscsoportba25 tartozó gazdasági társaságok hitelfelvételéhez kapcsolódóan – ideértve a KKV Üzletszabályzat alapján vállalt készfizető kezességet is – maximum 5.000.000.000,- Ft összegű kitettség erejéig vállal készfizető kezességet. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretei között vállalt készfizető kezesség tekintetében is irányadó az Üzletszabályzat 2. számú mellékletének I. 1. pontjában rögzített rendelkezés, mely szerint az egy adós tekintetében vállalt készfizető kezességek maximális összege nem haladhatja meg a 2.500.000 EUR összeget.

17.2.18. A Hitelintézetnek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a készfizető kezességvállalási kérelemmel érintett hitelszerződés alapján az adós által fizetendő ügyleti kamat mértéke a Zrt. által nyújtandó készfizető kezességvállalást figyelembe véve került megállapításra, így annak mértéke mikrovállalkozások esetében minimum 1 %-kal, kisvállalkozások esetében minimum 0,75 %-kal, középvállalkozások esetében minimum 0,5 %-kal, továbbá intézményi kezességgel biztosított hitel kiváltása esetén

– az adós KKV-besorolásától függetlenül – egységesen minimum 0,25 %-kal kisebb, mint egy azonos méretű és azonos kockázati kategóriába eső adós azonos típusú, de a Zrt. kezességvállalásával nem biztosított hitelének ügyleti kamata, és ezen felül nem érvényesít az adóssal szemben egyéb díjat, jutalékot vagy más, költség jellegű tételt.26

17.2.19. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében a Zrt. az Üzletszabályzatban foglaltak szerint, a Zrt.-hez 2023. december 15. napjáig benyújtott készfizető kezességvállalási kérelmek alapján vállalhat készfizető kezességet. A Zrt. a Hitelintézetekkel 2023. december 31. napjáig köt készfizető kezességvállalási szerződést.27

18 A COSME PROGRAM KERETÉBEN NYÚJTOTT KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG – COSME PORTFOLIÓGARANCIA

18.1. A Zrt. a COSME portfoliógarancia keretében kizárólag a 3. számú mellékletben meghatározott hitelekhez vállalhat készfizető kezességet. A kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 3. számú mellékletben, valamint a 18. pontban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

18.2. A Zrt. kizárólag az Európai Bizottság 2003/361/EC számú ajánlása szerint KKV-nak minősülő adósok hiteleihez vállal készfizető kezességet.

25 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások.

26 A Hitelintézet a hitelszerződéssel kapcsolatos, harmadik félnek fizetendő díjakat az adósra terhelheti. Az ügyleti kamaton felül felszámítható a hitelszerződésben meghatározott késedelmi kamat, büntető jellegű tétel, szerződésszegéshez kapcsolódó díj, illetve az adós által kezdeményezett szerződésmódosítással kapcsolatban felmerülő, mindenkori kondíciós lista szerint felmerülő díj (kivéve az előtörlesztéssel kapcsolatos díjakat). A Széchenyi Beruházási Hitel MAX termék esetén a hitelhez kapcsolódóan ügyleti kamat és díjak a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatában meghatározottak szerint érvényesíthetőek.

27 A 17.2.19. pontban jelölt határidők irányadóak a Széchenyi Kártya Program konstrukció hiteltermékeinek keretei között létrejövő ügyletekre is abban az esetben, ha a Zrt. a készfizető kezességvállalására a Közlemény 2.2. szakasza szerinti támogatási jogcímen kerül sor, vagy amennyiben a kamat-, kezelési költség vagy kezességi díjtámogatás nyújtására a Közlemény 2.1. alapján kerül sor, utóbbi esetben függetlenül attól, hogy a Zrt. készfizető kezességvállalása milyen állami támogatási jogcímen kerül nyújtásra.

18.3. A Zrt. készfizető kezességvállalása nem minősül állami támogatásnak, erre tekintettel nem kell alkalmazni az ún. általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó szabályokat, így különösen a készfizető kezesség maximális összegére vonatkozóan 3.3 pont első bekezdésében meghatározott összeghatárokat, a 3.3 pont harmadik bekezdését, az 5.2 pontban a kezességvállalás százalékos mértékére vonatkozó korlátozást. A 4.1 pontban a készfizető kezességet kizáró körülmények közül nem minősülnek kezességvállalást kizáró oknak a b) és q) pontban, valamint az r) pontban foglalt felsorolás első két bekezdésében foglaltak.

18.4. Kezességvállalási kérelem benyújtására az a Hitelintézet jogosult, amellyel a Zrt. a COSME Portfoliógarancia termékre vonatkozó keretmegállapodást (a továbbiakban: Keretmegállapodás) kötött. A Keretmegállapodás létrejöttére és tartalmára vonatkozóan a 2.2. és 2.3 pontban foglalt rendelkezéseket - a 2.3.2 pont kivételével - nem kell alkalmazni. A Hitelintézet a 2.2 pontban a Partnerminősítés cím alatt meghatározott dokumentumait, valamint az általa alkalmazott hitel- és biztosítéki szerződésmintáit abban az esetben adja át, ha azok hatályos változata nem áll a Zrt. rendelkezésére.

18.5. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet abban az esetben, ha a hitelszerződés megkötésének időpontjában:

a) a hitelszerződéshez – közvetlenül vagy közvetve – egyéb COSME garancia kapcsolódik,

b) a hitelszerződés támogatás megelőlegezésére irányul, illetve a bankgarancia támogatás biztosítékául szolgál,

c) az adóssal szemben fennállnak a hitelezői kérelemre induló felszámolási eljárás elrendelésének feltételei,

d) 46 millió Ft feletti hitelösszeg esetén: az adós a 4. számú mellékletben felsorolt valamely InnovFin feltételnek megfelel;

e) a kezességvállalási kérelem alapjául szolgáló hitelszerződésben meghatározott adós főtevékenységének, és/vagy egyéb tevékenységének célja döntően dohány termesztése, feldolgozása vagy kereskedelme, és/vagy desztillált szeszes ital előállítása, forgalmazása, kereskedelme vagy az adós a következő főtevékenységek valamelyikét folytatja:

• dohánytermesztés (TEÁOR 01.15),

• dohánytermék gyártása (TEÁOR 12.00),

• dohányáru nagykereskedelme, (TEÁOR 46.35)

• dohányáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.26)

• desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR 11.01)

• fegyver-, lőszergyártás (TEÁOR 25.40),

• katonai harcjármű gyártása (TEÁOR 30.40)

• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR 92.00).

f) az adós a következő tevékenységek közül bármelyiket végzi:

• genetikai módosításhoz vagy emberi klónozáshoz kötődő tevékenységet,

• fejlesztést, kutatást vagy technikai segítségnyújtást az alábbi vállalkozások számára:

⮚ a 18.5 e) pontban meghatározottak szerint tiltott tevékenységet végző vállalkozás,

⮚ internetes szerencsejáték-szervező és online kaszinót üzemeltető vállalkozás,

⮚ pornográf tartalmat nyújtó vállalkozás,

⮚ illegális elektronikus hálózatra való felcsatlakozást lehetővé tévő hálózatot üzemeltető vállalkozás,

⮚ illegális adatletöltési oldalt üzemeltető vállalkozás.

g) az adósnak a Hitelintézet belső szabályzatának, illetve hitelezési és behajtási politikájának megfelelően a Központi Hitelinformációs Rendszerben lévő adatokra vonatkozóan elvégzett ellenőrzése alapján a Hitelintézet vagy bármely más pénzügyi intézmény által nyújtott bármely más kölcsön vagy lízing hátraléka vagy mulasztása áll fenn;

h) az adós a hazai jogszabályok alapján illegális tevékenységet végez.

18.6. A Hitelintézet és/vagy az adós a Zrt. kezességvállalását megelőzően nyilatkozik, hogy a 18.5 pontban foglalt kizáró okok nem állnak fenn.

18.7. A Hitelintézet olyan hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújthat be kezességvállalási kérelmet, amely tartalmazza a következő szövegrészeket:

• „A COSME viszontgaranciát a COSME Program (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-elősegítése az Európai Unióban, és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése.”

• „A vállalkozás tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Európai Beruházási Alap, (a továbbiakban: EIF) képviselői, az Európai Közösség Számvevőszéke, a Bizottság, a Bizottság képviselői és megbízottai, ideértve az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxxx (OLAF), az Európai Beruházási Bank és/vagy minden olyan európai Uniós intézmény vagy testület, amely jogosult ellenőrizni a Szerződést a COSME Programmal összefüggésben (a továbbiakban együttesen: Felhatalmazott Szervek, külön-külön: Felhatalmazott Szerv), korlátozás nélkül jogosultak ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére, valamint információ és dokumentumok átadásának kérésére a szerződéssel és annak teljesítésével kapcsolatban, beleértve a COSME Program értékelését e program céljának megvalósulása szempontjából. A vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy működését, könyveit és nyilvántartásait illetően lehetővé teszi a Felhatalmazott Szervnek az ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Amennyiben ezek az ellenőrzések helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot is magukban foglalnak, úgy a vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a normál üzleti órákban munkaidőben biztosítja a belépést helyiségeibe bármely Felhatalmazott Szerv számára.”

18.8. A készfizető kezességvállalásra kizárólag a 3. számú mellékletben foglaltak szerinti százalékos mértékben kerülhet sor. A készfizető kezességvállalás minden esetben kizárólag a hitelszerződésben meghatározott végső lejáratig kérhető.

18.9. A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására - a 6 - 8. pontban foglaltakról eltérően - elektronikus úton ún. adatszolgáltatás teljesítésével kerül sor. A Hitelintézet azon ügyletre vonatkozóan jogosult kezességvállalási kérelem benyújtására, amely megfelel az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek, amellyel kapcsolatban nem állnak fenn a kezességvállalást kizáró okok, továbbá amely ügyletre vonatkozóan a hitelszerződés megkötését megelőzően a Zrt. által biztosított elektronikus alkalmazáson keresztül meggyőződött az adós és az ügylet garanciaképességéről, a Hirdetményben meghatározott

limiteknek való megfelelésről és a Keretmegállapodás szerinti ún. limitfoglalás megtörtént. A Hitelintézet a kezességvállalási kérelmet a hitelszerződés megkötését követően, de legfeljebb a hitelszerződés megkötését követő hónap 4.-éig nyújtja be. A kezességvállalási kérelem benyújtásakor a Zrt. a Hitelintézet által megadott adatok alapján kizárólag az alábbi feltételeket ellenőrzi:

a) valamennyi mező kitöltésre került-e,

b) a hitelszerződés megkötését megelőzően a garanciaképesség megállapításra került és a limitfoglalás megtörtént és érvényes,

c) a hitelszerződés megkötésének napja és a végső lejárat alapján számított futamidő megfelel a 3. számú mellékletben foglalt feltételeknek,

d) a kezességvállalási kérelem benyújtására határidőben került-e sor.

18.10. A fenti feltételeknek megfelelően megküldött kérelem esetén a Zrt. elfogadja a Hitelintézet kérelmét, amelyről automatikusan elektronikus kezességvállalási nyilatkozatot állít ki. A készfizető kezességvállalási szerződés a Hitelintézet kezességvállalási kérelmének megfelelően kiállított kezességvállalási nyilatkozat Hitelintézettel történő közlésével jön létre a hitelszerződés dátumára visszamenőleges hatállyal.

18.11. A 10.2.2 pontban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy biztosítékok módosítása (kiengedése, cseréje és új fedezet bevonása) során a Hitelintézet köteles a 3. számú mellékletben meghatározott fedezettségi szint/tartalomfenntartására olyan módon, hogy azt a hitelszerződés megkötésekor hatályos fedezetértékelési szabályzata alapján számított fedezeti szintet nem lépheti túl. A fedezetek kiengedésére csak a tőketörlesztéssel arányosan kerülhet sor. A fedezettségi szint számításánál a fedezetek futamidő alatti értéknövekedését nem kell figyelembe venni. A biztosítékok módosításáról a Hitelintézet elektronikus úton tájékoztatja a Zrt.-t.

18.12. A Hitelintézet a hitelszerződés futamidejének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét elektronikus úton nyújtja be. Ezt követően kerül sor a módosított kezességvállalási nyilatkozat kiállítására.

18.13. Ha a hitelszerződésből eredő követelés engedményezése, átruházása eredményeképp a Hitelintézet személye megváltozik, a Zrt. készfizető kezessége megszűnik.

18.14. A hitel devizanemének megváltoztatására a Hitelintézet nem jogosult.

18.15. A Zrt. - előzetes egyeztetést követően - jogosult a Hitelintézetnél helyszíni ellenőrzést lefolytatni a fennálló kezességvállalási ügyletekre vonatkozóan az ügyleteknek az Üzletszabályzatnak és a Keretmegállapodásnak való megfelelőség megállapítása céljából. Ha a helyszíni ellenőrzés során a Zrt. olyan tényt tár fel, amely a COSME Portfoliógarancia program szabályainak nem felel meg és annak keretein belül nem szüntethető meg, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést felmondhatja.

18.16. Ha a Zrt. tudomására jut, hogy a Hitelintézetnek fel nem róható okból a kezességvállalási szerződéssel biztosított ügylet már a kezességvállalásakor sem felelt meg az Üzletszabályzat feltételeinek, vagy pedig Zrt. kezességvállalását követően nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a kezességvállalás fennállása alatt végig biztosítani szükséges, a Zrt. megfelelő határidő tűzése mellett felszólíthatja a Hitelintézetet a hitelszerződés felmondására, vagy a hitelszerződés egyéb módon történő megszüntetésére. A Hitelintézet a felszólításban foglaltak teljesítését követően az Üzletszabályzatban foglaltak szerint jogosult a beváltási kérelem benyújtására. Ha a Hitelintézet a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést felmondja.

18.17. A Hitelintézet a beváltási kérelemhez - a 11.3.2 pontban foglaltakon túl - köteles csatolni:

a) a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőzően aláírt - a Zrt. által rendszeresített - nyilatkozatokat,

b) azon nyilatkozatát, mely szerint az ügylet a hitelszerződés megkötésekor és kezességvállalás fennállása alatt a beváltási kérelem benyújtásáig megfelelt az Üzletszabályzat és annak 3. számú mellékletben foglalt feltételeknek, így különösen a fedezettekkel és a fedezeti szinttel kapcsolatos rendelkezéseknek,

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiállított, a limitfoglalást megelőző 60 napnál nem régebbi adóigazolását. Ha a Hitelintézet az adóigazolást a NAV ügyfélkapun keresztül elektronikus formában, vagy a NAV Köztartozásmentes adózói adatbázisból szerzi be, akkor ez utóbbi két esetben: annak kinyomtatott példányát - „igazolás hiteles” rájegyzéssel, cégszerű aláírással

– küldi meg, feltéve, hogy a limitfoglalást megelőző garanciaképesség megállapítására nem a NAV Köztartozásmentes adózói adatbázis adatai alapján került sor,

d) a limitfoglalás időpontjában érvényes, 3.4 pontban meghatározott beszámolót vagy adóbevallást, feltéve, hogy limitfoglalást megelőző garanciaképesség megállapítására nem a hivatalos adatbázisból elérhető beszámoló, vagy adóbevallás adatai alapján került sor.

18.18. A 12.6 pontban meghatározott eseteken túl a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, illetve a beváltási kérelem teljesítését abban az esetben is megtagadhatja, ha

a) a Hitelintézet a garanciaképesség ellenőrzéséhez valótlan adatokat közölt,

b) a beváltási kérelemhez nem csatolta a 18.17 pontban meghatározott dokumentumokat, így különösen az adósi nyilatkozatot, vagy saját nyilatkozatát elmulasztotta megtenni, vagy a Hitelintézet valótlan nyilatkozatot tett,

c) a hitelszerződés nem tartalmazza a 18.7 pontban meghatározott szövegrészeket,

d) a Hitelintézet a biztosítékokat nem a 3. számú mellékletben meghatározott feltételek szerint kötötte le, és/vagy nem tartotta be a maximális fedezeti szintre vonatkozó rendelkezéseket.

18.19. A COSME Portfoliógarancia további szabályait a Hitelintézetekkel kötött Keretmegállapodások tartalmazzák.

19 KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG, IRATBETEKINTÉS, TITOKTARTÁS

19.1. A Zrt. döntését, hozzájárulását igénylő kérdésekben a kérelem a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon, Garantiqa Ügyfélkapu eKérelem, eSzerződésmódosítás szolgáltatások esetében pedig a szolgáltatások Felhasználói Kézikönyvében rögzített (hozzájárulás iránti) kérelmek és tájékoztatások tekintetében az adott szolgáltatás használatával nyújtható be. A formanyomtatványok a xxx.xxxxxxxxx.xx internetes oldalon érhetők el. A Zrt. kizárólag a kérelemben megjelölt kérdésben dönt. A Zrt. a kérelem elfogadásáról (a hozzájárulás megadásáról) a Hitelintézetet kifejezett írásbeli nyilatkozat megküldésével tájékoztatja. E nyilatkozat hiányában a hozzájárulás nem tekinthető megadottnak.

19.2. A Zrt. készfizető kezességvállalással kapcsolatos irataiba a jogszabály által erre feljogosított személyek, a Zrt. munkatársai és megbízottjai, a Magyar Államkincstár képviselői, díjtámogatás esetén pedig a támogatás ellenőrzésére jogosult szervezet képviselői tekinthetnek be.

19.3. A 19.2 pont szerinti személyeket titoktartási kötelezettség terheli a Zrt. működésével kapcsolatos valamennyi adat, információ tekintetében. A titoktartásra a banktitkokra és az üzleti titokra, továbbá a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

19.4. A Hitelintézetnek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásával egyidejűleg kötelezettséget kell vállalnia, hogy a készfizető kezességvállalással biztosított hitel-, garancia és pénzügyi lízing ügyletekkel kapcsolatosan a Hitelintézetnél fellelhető iratokba – a 20.2 pontban meghatározott jogosultaknak – betekintést enged és/vagy azt a Zrt. kérésére megküldi.

19.5. Ha a Hitelintézet az irat-betekintési jog gyakorlását akadályozza, vagy az irat-betekintési jog gyakorlása során a Zrt. az Üzletszabályzat rendelkezéseivel ellentétes gyakorlatot tapasztal, a Hitelintézett a szolgáltatásra jogosultak köréből kizárhatja.

20 KÉZBESÍTÉS, ÜGYFÉLFOGADÁS

20.1. Az eKérelem, eSzerződésmódosítás és ePosta szolgáltatásokon keresztül a Hitelintézet a kérelmeket, a hiánypótlásokat és ügyletekhez kapcsolódó küldeményeket a hét bármely napján, a nap 24 órájában – az Ügyfélkapu rendelkezésre állási idejében - benyújthatja. A Zrt. bírálati, eljárási határidejére vonatkozóan 15:00 óráig, pénteki napon 13:00 óráig benyújtott kérelmeket és hiánypótlásokat az adott napon, az ezen időszakokat követően benyújtott kérelmeket és hiánypótlásokat a következő munkanapon kell benyújtottnak tekinteni.

20.2. A Zrt. a küldeményeit a Hitelintézet részére az erre szolgáló elektronikus felületen (pl. eKérelem, eSzerződésmódosítás, ePosta) keresztül, vagy postai úton küldi meg. Az elektronikus felületen keresztül megküldött dokumentumok a Hitelintézetek számára történő elérhetővé tételük időpontjában tekintendők kézbesítettnek. A Zrt. által postai úton megküldött küldeményeket a postára adástól számított 3. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

20.3. A Zrt.-hez postai úton érkező küldemények a postai kézbesítés időpontjában minősülnek kézbesítettnek.

20.4. A Zrt.-hez érkező küldemények személyes kézbesítése esetén az ügyfélfogadási idő hétfőtől csütörtökig 8-15 óráig, pénteken 8-13 óráig tart. Az ügyfélfogadási időt követően beérkező küldeményeket a következő munkanapon kell benyújtottnak tekinteni.

20.5. Ha a Hitelintézet valamely – az Üzletszabályzatban meghatározott – határidőt a késedelmes postai kézbesítés miatt nem tud betartani, írásban kérheti a határidő meghosszabbítását.

21 HATÁLYBALÉPÉS

21.1. Jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, Üzletszabályzat 2023. május 10. napján lép hatályba. A módosítással érintett rendelkezéseket a hatályba lépést követően megkötésre, illetve módosításra kerülő Megállapodások, illetve a Zrt.-hez a hatályba lépés napjától kezdődően benyújtott kezességvállalási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

21.2. A Zrt. megállapodhat a Hitelintézettel az Üzletszabályzattól eltérő eljárási szabályok alkalmazásában.

21.3. A Zrt. az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt a xxx.xxxxxxxxx.xx internetes oldalon közzéteszi.

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

22 MELLÉKLETEK

1 számú melléklet: A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiszervezett tevékenységek

2 számú melléklet: A készfizető kezességvállalással nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések

3 számú melléklet: COSME portfolió garancia keretében elérhető termékek – kezdő vállalkozásnak nem minősülő adósok részére –

4 számú melléklet: InnovFin feltételek

1. sz. melléklet

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiszervezett tevékenységek:

Kiszervezett tevékenység	Szerződés tárgya	Szolgáltató neve, székhelye	Kiszervezés időtartama
Adatfeldolgozás	AS400 platformon felmerülő RPG, Cobol informatikai fejlesztés, rendszerüzemeltetés	R&R Software Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx X. xxxx 0.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Irattározási szolgáltatás keretében lezárt és még nem selejtezhető ügyiratok elszállítása, tárolása, selejtezése	Documaster Kft. 1108 Budapest, Kozma u. 7.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátása Informatikai biztonsági felelősi feladatok ellátása	Optimo Business Kft. 1068 Budapest, Király u.80. fszt. 11.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Távközlési szolgáltatás, felhő alapú IP alközponti és CallCenter szolgáltatások, valamint kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások biztosítása	HOSTLINE Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx xxxx 00/X.	Határozatlan

2. számú melléklet

A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

I. A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ (DE MINIMIS) TÁMOGATÁS

1. Az adós és a vele egy és ugyanazon vállalkozások28 részére az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások összege – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (alapján – a készfizető kezesség támogatástartalmával megnövelve – nem haladhatja meg a 200.000 EUR-nak megfelelő – a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított – forint összeget, és az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben az átlátható támogatás kritériumaként meghatározott készfizető kezesség összeget. A közúti árufuvarozási tevékenységekhez Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások összege az egy és ugyanazon vállalkozás tekintetében a készfizető kezesség támogatástartalmával megnövelve az adott évben és azt azt megelőző két pénzügyi évben nem haladhatja meg a 100.000 eurónak megfelelő - a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított - forint összeget. Az adósnak az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

Az Európai Bizottság 2008. november 12-i C(2008) 6357 sz. határozata alapján a hitel- és a termelőeszközökre beszerzéséhéz igénybevett lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalás összege nem haladhatja meg a 2.500.000 eurót, vagy ennek megfelelő forint összeget futamidejük a 25 évet.

Garancia szerződés és faktoring szerződés esetén a készfizető kezességgel garantált összeg 1 500 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg - közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 750 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg - és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 750 000 EUR - vagy ennek megfelelő forint összeg közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 375 000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg - és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év; amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

28 Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az a)–d) pontokban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

2. A csekély összegű (de minimis) támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és

108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek29 megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű (de minimis) támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

A csekély összegű (de minimis) támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

3. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a halászati, akvakultúra ágazatban tevékenységet végző vállalkozásnak nyújtott támogatás kizárt a de minimis támogatások köréből. Kizárt az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás, valamint harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás.

Kizárt továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i. amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii. amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.

4. A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

5. Összefonódás és felvásárlás esetén valamennyi, a korábbi vállalkozásoknak nyújtott csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy bármely, akár az új, akár a megszerzendő vállalkozásnak nyújtandó új, csekély összegű támogatás meghaladja-e a vonatkozó felső határt. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás ezt követően is jogszerű marad. Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

6. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

II. AZ AGRÁR DE MINIMIS TÁMOGATÁS

1. A mezőgazdasági vállalkozások intézményi kezességvállalást vehetnek igénybe pénzügyi intézmény által nyújtott piaci kamatozású forgóeszköz hiteleikhez, valamint mezőgazdasági célú

29 Az Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 114, 2012.4.26., 8.o.

beruházási hiteleikhez, garanciáikhoz, faktoring és lízing ügyleteikhez. A kezességvállalás agrár de minimis támogatásnak minősül.

Az adós (mezőgazdasági vállalkozás) és a vele egy és ugyanazon vállalkozások30 részére az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben Magyarországon odaítélt agrár de minimis támogatások összege – a 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben foglaltak alapján – a kezességvállalás támogatástartalmával megnövelve nem haladhatja meg a 25 000 eurónak31 megfelelő - a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított - forint összeget, és az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben az átlátható támogatás kritériumaként meghatározott garancia összeget.

Az Európai Bizottság „2009. július13-i C(2009)5645” (N35/ 2009 sz. támogatási program - Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és a halászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához) sz. határozata alapján a készfizető kezesség összege hitelszerződés és termelőeszközökre beszerzéséhéz igénybevett lízingszerződés esetén nem haladhatja meg a 2,5 millió eurót vagy annak megfelelő forintösszeget. Garancia szerződés és faktoring szerződés tekintetében a kezességvállalás összege 187 500 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg és lejárati ideje öt év, vagy a kezességvállalás összege 93 750 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg és lejárati ideje tíz év; amennyiben a kezességvállalás összege ezeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve az említett rendelet hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra az említett rendelet rendelkezései alkalmazandók.

Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezései alkalmazandók.

2. Kizárt a de minimis támogatások köréből az olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve az importárúval

30 Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

Az a)–d) pontokban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

31 Az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltak értelmében a 25 000 EUR összegű korlát alkalmazásának feltétele, hogy (1) bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatás teljes halmozott összege ne haladja meg a rendelet II. számú mellékletben meghatározott 119 498 650 EUR összegű nemzeti korlátot, (2) az érintett termékágazatban bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott támogatások teljes halmozott összege ne haladja meg a rendelet 2. cikk (4) bekezdésében meghatározott ágazati korlátot, (3) az adott tagállam a rendelet követelményeinek megfelelően létrehozott nemzeti központi nyilvántartást működtessen.

szemben belföldi árú használatához kötött támogatás. Kizárt továbbá, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás.

3. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

4. A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EUbizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

Az agrár de minimis támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

Ha a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás az – általános csekély összegű rendeletek alá tartozó – ágazatban vagy tevékenységi körben (mint például mezőgazdasági termékfeldolgozás, -forgalmazás, vadászati, erdészeti területen) is végez tevékenységet, valamint az ilyen tevékenységeihez csekély összegű támogatásban is részesült, úgy a támogatásokat össze kell számítani és az egy és ugyanazon vállalkozás részére, az adott három év vonatkozásában a csekély összegű támogatások összege Magyarországon, vagy más európai országban nem haladhatja meg országonként a 200.000 eurónak megfelelő forint összeget.

Ha egy vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alól kizárt ágazatokban, valamint egyéb ágazatokban is tevékenységet végez, illetve egyéb tevékenységeket is folytat, az 1407/2013/EU rendelet azon egyéb ágazatokra és tevékenységekre is alkalmazandó, akkor vállalható kezesség, ha biztosított, – a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén –, hogy a kizárt ágazatokban folytatott tevékenységek ne részesüljenek csekély összegű támogatásban. Ugyanez az elv alkalmazandó, amennyiben egy vállalkozás olyan ágazatokban végez tevékenységet, amelyekben a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb. Ha nem biztosítható, hogy az azon ágazatokban folytatott tevékenységek, amelyek esetében a csekély összeg alkalmazandó felső határa alacsonyabb, csak a meghatározott alacsonyabb felső határokig részesüljenek csekély összegű támogatásban, a vállalkozás valamennyi tevékenységére az alacsonyabb felső határ alkalmazandó.

5. A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

III. A 651/2014/ EU BIZOTTSÁGI RENDELET SZERINTI CSOPORTMENTESSÉGI TÁMOGATÁS

1. A csoportmentességi támogatás esetén a 37/2011. (III.22.) Korm. rendeletének és a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. számú mellékletének megfelelő kis- és középvállalkozások jogosultak a Zrt. kezességének igénybevételére, ha a kezességvállalás alapjául szolgáló ügylet tekintetében 651/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazható.

A Zrt. készfizető kezessége kis- és középvállalkozásoknak beruházásaik megvalósítására nyújtott hitel- és pénzügyi lízingszerződéséhez kapcsolódhat. A készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a Hitelintézet csak a beruházással kapcsolatos munka megkezdését megelőzően nyújthatja be a Zrt.-hez.

A csoportmentességi támogatás alkalmazására akkor kerül sor, ha a beruházási program, amely finanszírozására a hitel- illetve lízingszerződést kötötték, megfelel a 651/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak, de a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2.500.000 EUR-t vagy ennek megfelelő forintösszeget.

A készfizető kezesség az alábbi támogatási kategóriák szerint nyújtható:

• Regionális beruházási támogatás

• KKV-knak nyújtott beruházási támogatás

• Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

• Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás

• KKV-knak nyújtott innovációs támogatás

• Uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás

• Jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

• Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás

• Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás

2. A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, azaz a támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett/pénzügyi intézmény a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta a Zrt-hez, (ösztönző hatás). A kérelem mellékletét képezi az adós nyilatkozata a projekt megvalósításához kapcsolódóan igénybe vett valamennyi állami támogatásról.

A támogatási/kezességvállalási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

• a vállalkozás neve és mérete;

• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

• a projekt helyszíne;

• az elszámolható költségek jegyzéke;

• a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

Az induló vállalkozásoknak a VI.3. pont szerint nyújtott támogatás ösztönző hatásúnak tekintendő, ezért a fentiek szerinti ösztönző hatást nem kell vizsgálni.

3. Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

4. A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

IV. MEZŐGAZDASÁGI CSOPORTMENTESSÉGI TÁMOGATÁSOK

1. A csoportmentességi támogatás esetén a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. sz. melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozások jogosultak a Zrt., kezességének igénybevételére, ha a kezességvállalás alapjául szolgáló ügylet tekintetében a 702/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazandó.

A Zrt. készfizető kezessége kis- és középvállalkozásoknak beruházásaik megvalósítására nyújtott hitelszerződéséhez, lízingszerződéséhez kapcsolódhat. A készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a Hitelintézet csak a beruházással kapcsolatos munka megkezdését megelőzően nyújthatja be a Zrt.-hez.

A csoportmentességi támogatás alkalmazására akkor kerül sor, ha a beruházási program, amely finanszírozására a hitelszerződést kötötték, megfelel a 702/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak.

A készfizető kezesség az alábbi támogatási kategóriák szerint nyújtható:

• az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás, ez esetben a kezességvállalás összege nem haladhatja meg az 500.000 EUR-t vagy annak megfelelő forintösszeget;

• mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás, ez esetben a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2.500.000 EUR-t vagy annak megfelelő forintösszeget.

2. A 702/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, azaz a támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett/pénzügyi intézmény a 702/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta a Zrt-hez, (ösztönző hatás). A kérelem mellékletét képezi az adós nyilatkozata a projekt megvalósításához kapcsolódóan igénybe vett valamennyi állami támogatásról.

A támogatási/kezességvállalási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

• a vállalkozás neve és mérete;

• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

• a projekt helyszíne;

• az elszámolható költségek jegyzéke;

3. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szerinti támogatások a következőkkel halmozhatók:

a) bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b) ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet vagy az Európai Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes esetek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. és 17. cikkei alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i, 1305/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet 81. cikkének (2) bekezdésében és 82. cikkében említett kifizetésekkel, vagy csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet megállapított értékeket.

A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet III. fejezetében megállapított értékeket.

4. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

5. Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a támogatásokat, amelyek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

AZ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ, MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN VÉGREHAJTOTT BERUHÁZÁSOKHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

1. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás a 702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk szerinti feltételekkel a 14. cikk (3) bekezdése szerinti célra irányuló beruházáshoz nyújtható.

2. A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése kapcsán felmerülő költségek; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítését, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését szolgáló nem termelő beruházások kapcsán felmerülő kiadások;

f) az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül azoknak a költségei, amelyek esetében teljesülnek a következő feltételek:

(1) a Bizottsághoz bejelentésre került egy, a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében előírt vízgyűjtő-gazdálkodási terv, amely a beruházással érintett teljes területre, valamint minden egyéb olyan területre vonatkozik, amelyen a beruházás környezeti hatást fejthet ki. A vonatkozó intézkedési programnak részletesen ismertetnie kell a vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmében és a szóban forgó irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket. Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztásmérő rendszernek, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként ki kell építeni egy ilyen rendszert;

(2) a beruházás eredményeként a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25 %-kal csökkennie kell.

g) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel;

h) az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

Nem minősül elszámolható költségnek:

i. a lízingszerződésekkel kapcsolatos, az elszámolható költségek közül a) és b) pontjában említett beruházások költségein kívüli egyéb költségek (például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak),

ii. a forgótőke,

iii. azok az f) pont szerinti beruházások költségei, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások.

Az f) pontjának (1) és (2) alpontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.

3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 50 %-át, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol a támogatási intenzitás legfeljebb 40%.

Ez a mérték 20 százalékponttal növelhető a következők esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot:

a) fiatal mezőgazdasági termelők vagy olyan mezőgazdasági termelők, akik a támogatási kérelem benyújtásának időpontját megelőző öt évben kezdték meg gazdálkodói tevékenységüket;

b) kollektív beruházások, például a mezőgazdasági termelők egy csoportja által használt raktározási létesítmények vagy a mezőgazdasági termékeknek a forgalmazásra való előkészítésére szolgáló létesítmények, valamint az 1305/2013/EU rendeletben előírt intézkedések közül többre is kiterjedő integrált projektek, beleértve a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódókat is;

c) természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások;

d) az európai innovációs partnerség (EIP) keretében támogatott műveletek, például olyan új istálló építésére irányuló beruházás, amely lehetővé teszi valamely mezőgazdasági termelőkből, tudósokból, valamint állatjóléti nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló operatív csoport által kifejlesztett új állattartási gyakorlat kipróbálását;

e) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítására irányuló, a 702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (3) bekezdés b) pontjában említett beruházások; ebben az esetben az e bekezdés szerint megemelt mérték csak azokra a többletköltségekre vonatkozik, amelyek szükségesek a hatályban lévő uniós előírásokat meghaladó szint eléréséhez, de nem vezetnek a termelési kapacitás növekedéséhez.

A 702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (3) bekezdés d) pontjában említett nem termelő beruházások és a (3) bekezdés e) pontjában említett, a termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg a 100 %-ot.

702/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikkének (3) bekezdés e) pontjában említett, megelőző intézkedésekkel kapcsolatos beruházások esetében a maximális támogatási intenzitás mértéke nem haladhatja meg a 80 %-ot. Mindazonáltal ez a mérték legfeljebb 100 %-ra növelhető abban az esetben, ha a beruházást több kedvezményezett közösen valósítja meg.

4. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. cikke alapján elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nem nyújtható támogatás a következő célokra:

a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása;

b) egynyári növények telepítése;

c) vízelvezetési munkálatok;

d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével;

e) állatok vásárlása a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzéséhez nyújtott beruházási támogatások kivételével

f) az a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i, 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

g) a korlátot túllépő termelésnövekedést eredményező beruházáshoz, amennyiben az uniós jogszabályok, illetve az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által finanszírozott közvetlen támogatási rendszerek korlátozzák a termelést.

Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉK FELDOLGOZÁSÁVAL ÉS FORGALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

1. A mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos, a 702/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk (4) bekezdése szerinti beruházáshoz nyújtható, a 702/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikkében meghatározott feltételekkel.

2. A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

Nem minősül elszámolható költségnek:

ii. a forgótőke.

3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 50 %-át, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol a támogatási intenzitás legfeljebb 40%.

Ezek a mértékek 20 százalékponttal növelhetők a következő műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális támogatási intenzitás nem haladja meg a 90 %-ot:

a) termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek; vagy

b) az európai innovációs partnerség keretében támogatott műveletek.

4. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 17. cikke alapján mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nem nyújtható támogatás a következő esetekben:

a) az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházások,

b) a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások.

c) az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak,

d) az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, még akkor sem, ha az ilyen tiltások és korlátozások csak az említett rendeletben előírt uniós támogatásokra vonatkoznak.

Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

V. A KEZESSÉGET KIZÁRÓ EGYÉB OKOK

1. Az exporttal kapcsolatos tevékenység támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás, valamint az importtermék helyett hazai termék felhasználásától függő, valamint versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatások kizártak a csoportmentességi támogatások köréből.

2. Nem vállalható készfizető kezesség, ha támogatási összeg meghaladja következők szerinti összegeket:

• regionális beruházási támogatás esetében: a támogatás "kiigazított támogatási összege", amelyet egy 100 millió EUR elszámolható költségű beruházás esetében a 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott mechanizmusnak megfelelően számítanak ki;

• kkv-knak nyújtott beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR;

• induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként a 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerinti összeg;

• kutatás-fejlesztési támogatás esetében:

i. ha a projekt túlnyomórészt alapkutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 40 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

ii. ha a projekt túlnyomórészt alkalmazott kutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 20 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alkalmazott kutatás kategóriájába, vagy együttesen véve az alkalmazott kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iii. ha a projekt túlnyomórészt kísérleti fejlesztést foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 15 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iv. ha a kutatás- fejlesztési projektekhez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához

használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt ésszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre, az i- iii. alpontban említett összeg 50

%- kal emelkedik;

v. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében: tanulmányonként 7,5 millió EUR;

• kkv-knak nyújtott innovációs támogatás esetében: vállalkozásonként és projektenként 5 millió EUR;

• környezetvédelmi beruházási támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 15 millió EUR;

• energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás esetében: 10 millió EUR a 39. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint;

E határértékek nem kerülhetők meg a támogatási programok vagy a támogatási projektek mesterséges felosztásával.

3. Ha a Zrt. készfizető kezességvállalására vonatkozó kérelem benyújtására a 1407/2013/EU bizottsági rendelet és a 651/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott feltételek alapján kerül sor, akkor a következőkben meghatározott egyes támogatások, illetve támogatási kategóriák esetén a Zrt. nem vállal készfizető kezességet:

a) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás,energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás és csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha a Zrt. kezességvállalása a halászati és akvakultúra- termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez kapcsolódna;

b) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha a Zrt. kezességvállalása elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódna;

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás,uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás,a jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás és megújuló energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha

• a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

• a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ

d) acélipari tevékenységhez, hajógyártási tevékenységhez, szénipari tevékenységhez, szintetikusszál-ipari tevékenységhez, ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz regionális beruházási támogatás,

e) az 1407/2013/EU rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás nem nyújtható az ellenszolgáltatás fejében végzett szállítás terén működő vállalkozásoknak teherszállító jármű megvásárlásához.

f) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtása esetén abban az esetben, ha támogatási összeg meghaladja következő összegeket, azzal, hogy az értékhatárok nem kerülhetőek meg a projektek mesterséges feldarabolásával.

• regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt - figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket - meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,

• KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk (3)-(5) bekezdésében meghatározott mértéket,

• kutatás- fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén:

i. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

ii. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

iii. vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,

iv. meghaladja az i)-iii) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSZ) 185. cikke vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,

v. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• KKV-knak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás, jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás és megújuló energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

4. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a 702/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtása esetében abban az esetben, ha támogatási összeg meghaladja következő összegeket, azzal, hogy az értékhatárok nem kerülhetőek meg a projektek mesterséges feldarabolásával.

• elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

• mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

5. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti olyan támogatás nyújtásakor, ha a támogatás összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre.

6. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a 702/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetében a következő esetekben:

• olyan támogatások, amelyek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerülnek rögzítésre,

• KKV-k részére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységekhez nyújtott, nem az EMVA-ból társfinanszírozott, illetve nem egy ilyen társfinanszírozott intézkedéshez kiegészítő nemzeti finanszírozásként nyújtott támogatások

• a fenti rendelet 14. cikke szerinti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházások támogatása esetében a 14. cikk (9)-(11) bekezdése szerinti esetekben,

• a fenti rendelet 17. cikke szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében a 17. cikk (3) és (6)-(8) bekezdése szerinti esetekben

VI. EGYES, A 651/2014/EU BIZOTTSÁGI RENDELET HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ÖSSZEFOGLALÁSA

1. Regionális beruházási támogatás:

1.1. A támogatás csak – tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló – induló beruházáshoz adható.

Induló beruházásnak minősül:

a) új létesítmény létrehozatala,

b) meglévő létesítmény kapacitásának bővítése,

c) létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítése vagy

d) egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatása,

e) a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna.

Regionális beruházási támogatásban az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Közép- Dunántúl, Pest (Budapest kivételével), Nyugat-Dunántúl, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl régióban, kis- és középvállalkozás által megvalósítandó, induló beruházás részesülhet.

1.2. A támogatás keretében elszámolható

a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.

1.3. Az elszámolható költség a fenti 1.2 pont a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47.

§-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

1.4. Az 1.2 pont b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

1.5. A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve

b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

1.6. Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

1.7. Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották.

1.8. Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

1.9. Az 1.2 pont b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább háromévig az érintett területen fenntartja

Nem minősül a c) pont szerinti fenntartási kötelezettség megszegésének, ha a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket 2020. január 1. és 2021. június 30. között szüntette meg.

1.10. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

1.11. Az 1.10 pont szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

1.12. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

1.13. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a 4.2-4.6. pontban foglaltakra.

1.14. A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

1.15. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás32 esetén a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

1.16. Egy beruházásnak kell tekinteni az igénybejelentésben szereplő beruházást és az igénybejelentő beruházó, valamint az igénybejelentő beruházótól független harmadik félnek nem minősülő beruházó vagy beruházók által háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az igénybejelentésben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, állami támogatásban részesülő beruházást vagy beruházásokat. (Összeszámítási szabály.)

1.17. Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

1.18. Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a fenti 1.15 pont szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a fenti 1.17 pontban meghatározott összegig nyújtható.

1.19. Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

32 A támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás.

1.20. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani. Továbbá nyilatkozatban kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követően nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelme tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

1.21. Áttelepítésnek minősül, ha

a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás (EGT megállapodás) egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.

1.22. Az 1.20 pontban foglalt nyilatkozat megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, és a kedvezményezett köteles a támogatást visszafizetni. A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnő munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett nyilatkozat alkalmazásában nem eredményeznek áttelepítést.

2. KKV-knak nyújtott beruházási támogatás

2.1. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

2.2. A támogatás keretében elszámolható:

a) tárgyi eszközökre, vagy immateriális javakra irányuló beruházási költségek, ez esetben a olyan beruházás számolható el, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglevő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre becsült bérköltsége A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozások esetén az elszámolható költségek 10%-át.

2.3. Az elszámolható költség a fenti 2.2 pont a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

2.4. A fenti 2.2 pont b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem

értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

2.5. Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

2.6. Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották.

2.7. Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.

2.8. A fenti 2.2 pont b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

Regionális beruházási támogatás és KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetén:

A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

3. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

3.1. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely legfeljebb öt éve került bejegyzésre, nem összefonódás útján jött létre és még nem osztott fel nyereséget. Kivételt képeznek azok az összefonódás útján létrejött vállalkozások, amelyek esetén az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás

bejegyzésének időpontjától számítva legfeljebb öt év telt el. Továbbá nem lehet induló vállalkozás az a vállalkozás, amelyik másik vállalkozás tevékenységét vette át. Azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre, az öt éves periódus kezdete a gazdasági tevékenység megkezdésének az időpontja vagy a gazdasági tevékenységre vonatkozó adófizetés kezdő időpontja.

3.2. A nem piaci díj ellenében, legfeljebb tíz éves futamidőre nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg

a) a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti régiókban letelepedett vállalkozás esetén 3 millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget, illetve

b) a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti régiókon kívül eső településeken letelepedett vállalkozások esetén az1,5 millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget.

3.3. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg a 3.2 pontban meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

3.4. A vállalkozás a 3.2 pont szerinti kezességvállalás mellett más támogatási eszközt - úgymint nem piaci kamatozású hitel, és/vagy vissza nem térítendő támogatás –kombinációját is igénybe veheti, oly módon, hogy az egyik támogatási összegnek az adott eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

3.5. Innovatív kisvállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetén a 3.2-3.3 pont szerinti maximális összegek megkétszerezhetők.

3.6. Innovatív vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amely

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új,vagy az iparági legmodernebb technikához képest jelentős javulást eredményező, ugyanakkor technológiai vagy ipari sikertelenség kockázatát hordozó terméket, szolgáltatást vagy folyamatot fejleszt ki, vagy

b) esetén a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében a működési költség legalább 10 %-át kutatás- fejlesztési költségei az összes teszik ki.

A pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetén ezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni.

4. Kutatási és fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

4.1. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás a 4.2 pont szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

4.2. A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

4.3. Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a

4.2 pont szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

4.4. Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

4.5. A 4.2 pont a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.

4.6. A 4.2 pont d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

4.7. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

4.8. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a 4.7 pont szerinti támogatási intenzitás

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy

bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

4.9. Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a 3.1 pont szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

4.10. Megvalósíthatósági tanulmány esetén a 3.1 pont szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

4.11. A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ide értve a

4.8 pont b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.

5. KKV-knak nyújtott innovációs támogatás:

5.1. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.

5.2. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

5.3. Az 5.1 pont c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%- ig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurót.

6. Uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás

6.1. Az uniós szabvány túlteljesítését, illetve uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emelését szolgáló beruházási támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás

a) az uniós szabvány túlteljesítése révén lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését, függetlenül az alkalmazandó uniós szabványoknál szigorúbb, kötelező nemzeti szabványok meglététől,

b) uniós szabvány hiányában lehetővé teszi a kedvezményezett számára a tevékenységéből eredő környezetvédelmi szint emelését,

c) az elfogadott uniós szabványnak megfelelő új közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri járművek beszerzésére irányul, feltéve, hogy a beszerzés a vonatkozó uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, és annak kötelezővé válásakor nem válnak alkalmazandóvá a hatálybalépést megelőzően már megvásárolt járművekre, vagy

d) meglévő közúti, vasúti, belvízi vagy tengeri jármű felújítására irányul, feltéve, hogy az uniós szabvány a jármű forgalomba helyezésekor még nem volt hatályban, és kötelezővé válásakor nem válik visszamenőleges hatállyal alkalmazandóvá az érintett járműre.

6.2. A 6.1 pont a) és b) pontja szerinti támogatás nem nyújtható már elfogadott, de még hatályba nem lépett uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

6.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40%-át.

6.4. A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

6.5. A támogatási intenzitás - a 6.4. pontban meghatározott mértéken túl - a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal növelhető.

6.6. A támogatás keretében

a) az alkalmazandó uniós szabvány túlteljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség,

b) uniós szabvány hiányában a környezetvédelem szintjének emeléséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség

számolható el.

6.7. Ha a környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

6.8. Ha az elszámolható költség a 6.7 pont alapján nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

7. A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás

7.1. A jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás olyan beruházáshoz nyújtható, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megfeleljen a környezetvédelem szintjét emelő, de még nem hatályos uniós szabványnak.

7.2. A 7.1 pont szerinti beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább egy évvel be kell fejezni.

7.3. Ha a beruházás befejezése több mint három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át,

7.4. Ha a beruházás befejezése legalább egy, de legfeljebb három évvel az uniós szabvány hatálybalépése előtt történik, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át,

7.5. A 7.3 és 7.4 pont szerinti támogatási intenzitás a 6. támogatási kategória 6.5 pontja szerint növelhető.

7.6. A támogatás keretében a jövőbeni uniós szabványhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz közvetlenül kapcsolódó, a 6 támogatási kategória 6.7 és 6.8 pontja szerinti beruházási költség számolható el.

8. Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás

8.1. A vállalkozások energia-megtakarítást eredményező beruházásaihoz kapcsolódó energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.

8.2. Nem nyújtható támogatás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.

8.3. Az 8.1 pont szerinti támogatási intenzitás a 6. támogatási kategória 6.4 és 6.5 pontja szerint növelhető.

8.4. A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó, a 6. támogatási kategória 6.7. és 6.8 pontja szerinti beruházási költség számolható el.

9. Megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás

9.1. A megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag új berendezéshez nyújtható. Bioüzemanyag előállításához abban az esetben nyújtható támogatás, ha a beruházás fenntartható bioüzemanyag előállítására irányul.

9.2. A 9.1 pontban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

9.3. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a 9.10 és 9.11 pont esetén,

b) 30%-át a 9.12 pont esetén.

9.4. A támogatási intenzitás az alábbiak szerint növelhető:.

a) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

b) A támogatási intenzitás – a 9.3 pontban meghatározott mértéken túl - az 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti régióban megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal százalékponttal növelhető.

9.5. Ha a támogatást egyértelmű, átlátható és megkülönböztetés-mentes kritériumok alapján kidolgozott valódi versenyeztetésen alapuló, megkülönböztetés-mentes, valamennyi érdekelt vállalkozás részvételét lehetővé tevő ajánlattételi eljárás keretében nyújtják, a támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható.

9.6. Ha az ajánlattételi eljárás korlátozott költségvetése miatt nem részesülhet valamennyi ajánlattevő támogatásban, a támogatás kizárólag az ajánlattevők ajánlatának megfelelően nyújtható, a későbbi tárgyalás lehetőségének kizárásával.

9.7. Nem nyújtható támogatás

a) ellátási vagy bekeverési kötelezettség hatálya alatt álló bioüzemanyagokhoz,

b) a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeket nem teljesítő vízerőművekhez.

9.8. Nem ítélhető meg és nem fizethető ki támogatás a létesítmény működésének megkezdését követően és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől. Támogatás nem ítélhető meg működési célra.

9.9. A támogatás keretében a magasabb környezetvédelmi szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költség számolható el.

9.10. Ha a környezetvédelmi beruházási költség a beruházás összköltségén belül külön beruházásként vagy egy már működő létesítmény új, jól azonosítható többletkomponenseként meghatározható, ezen beruházás költsége számolható el.

9.11. Ha az elszámolható költség a 9.10 pont szerint nem határozható meg, a támogatott beruházás költségének és egy, a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás költségének a különbsége számolható el.

9.12. Ha kisméretű létesítmény esetén nem létezik a 9.11 pont szerinti hasonló, kevésbé környezetbarát beruházás, a magasabb környezetvédelmi szintet megvalósuló teljes beruházási költség számolható el.

3. számú melléklet

COSME portfoliógarancia keretében elérhető termékek

– kezdő vállalkozásnak d) nem minősülő adósok részére –

Hitel	Folyószámla-hitel	Forgóeszköz hitelf)	Bankgarancia Bankgarancia-keret	Beruházási hitelg)	Pénzügyi Lízing
Induló hitelösszeg	legfeljebb 100 millió Ft
Devizanem	forint
Hitelszerződés futamidejea)	legalább 12 hónap, legfeljebb 9 év (a hitelkiváltásra vonatkozó kiegészítésekkel)	legalább 12 hónap; legfeljebb 9 év
Biztosítékok típusa	kezesség, garancia, (jel)zálogjog (ideértve az óvadékot is) nem kapcsolódhat	Kizárólag: (jel)zálogjog, óvadék, az adós természetes személy tulajdonosának készfizető kezességec), cégcsoportone) belüli garancia és készfizető kezesség. Cégcsoportone) belüli garanciát nem számítva a fentiek közül legalább egy biztosíték bevonása szükséges.
Megengedett fedezettségb), speciális rendelkezések	–	- maximum 20%, ha nincs természetes személy készfizető kezessége, vagy - természetes személy készfizető kezessége; ez esetben további biztosíték nem vonható be		maximum 20% (a természetes személy készfizető kezessége, cégcsoporton belüli garancia és készfizető kezesség, valamint a beruházás tárgyán alapított (jel)zálogjog figyelembe vétele nélkül)	maximum 20% (a természetes személy készfizető kezessége és cégcsoporton belüli garancia és készfizető kezesség figyelembe vétele nélkül) és a lízingtárgy
Hitelkiváltásra való felhasználás feltételei	Csak a COSME Program keretében, a Zrt. által garantált folyószámla-hitelek válthatóak ki: (1) amortizálódóvá alakítás, azaz új ütemezett törlesztésű hitelszerződés megkötése esetén, vagy (2) új folyószámlahitel szerződés kötése esetén; Az új ügylet lejárata nem lehet később, mint az eredeti hitelszerződés keltétől számított 9 év.	nem megengedett
Kezességvállalás mértéke	fix 65%	fix 85%	fix 90%
Támogatás-tartalom	A COSME viszontgaranciát a COSME Program (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-elősegítése az Európai Unióban és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése. A COSME keretében biztosított kezességvállalásra nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok. Támogatástartalom a kezességvállaláshoz nem kapcsolódik.

COSME portfoliógarancia keretében elérhető termékek

– kezdő vállalkozásokd) részére –

Igényelhető hiteltípusok	folyószámla-hitel, forgóeszköz hitelf), bankgarancia, bankgarancia keret, beruházási hitelg), pénzügyi lízing
Induló hitelösszeg	legfeljebb 10 millió Ft
Devizanem	forint
Hitelszerződés Futamidejea)	legalább 12 hónap; folyószámla hitel esetén legfeljebb 9 év
Biztosítékok típusa	Kizárólag: (jel)zálogjog, óvadék, az adós természetes személy tulajdonosának, készfizető kezességec), cégcsoportone) belüli garancia és készfizető kezesség. Cégcsoportone) belüli garancia kivételével a fentiek közül legalább egy biztosíték bevonása szükséges.
Megengedett fedezettségb), speciális rendelkezések	nincs fedezeti szintre vonatkozó előírás
Hitelkiváltásra való felhasználás feltételei	Csak a COSME Program keretében, a Zrt. által garantált folyószámla-hitelek válthatóak ki: (1) amortizálódóvá alakítás, azaz új üzemezett törlesztésű hitelszerződés megkötése esetén, vagy (2) új folyószámlahitel szerződés kötése esetén; Az új ügylet lejárata nem lehet később mint az eredeti hitelszerződés keltétől számított 9 év.
Kezességvállalás mértéke	fix 90%
Támogatás- tartalom	A COSME viszontgaranciát a COSME Program (Programme for Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-elősegítése az Európai Unióban és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése. A COSME keretében biztosított kezességvállalásra nem vonatkoznak az állami támogatási szabályok. Támogatástartalom a kezességvállaláshoz nem kapcsolódik.

a) A futamidő számításának kezdete: a hitelszerződés kelte. A maximális futamidőt hosszabbítással együtt sem lehet túllépni.

b) A hitelszerződés megkötésekor a Hitelintézet által a hitel tőkeösszege vonatkozásában meghatározott fedezeti szint.

c) Egyéni cég esetén az egyéni cég tagjának a kezessége szükséges, egyéni vállalkozó esetén az adós természetes személy tulajdonosának készfizető kezességének külön kikötése nem szükséges.

d) A kezdő vállalkozások definíciója: Alapítás dátuma és a hitelszerződés kelte között legfeljebb 2 év telt el (az alapítás napját nem beleértve). Átalakulás esetén az eredeti alapítási dátumot kell figyelembe venni.

e) E vonatkozásban cégcsoportba az alábbi vállalkozások tartoznak: az adós közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonosa, az adós közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonában álló vállalkozás, illetve az adós közvetett vagy közvetlen többségi tulajdonosának többségi, közvetett vagy közvetlen tulajdonában álló harmadik vállalkozás

f) Forgóeszköz hitel nem lehet rulírozó

g) A hitel célja tárgyi eszközökbe és/vagy immateriális javakba történő beruházás.

4.sz. melléklet

InnovFin feltételek

1. A vállalkozás a kezességvállalással fedezett ügylettel új, vagy lényegesen továbbfejlesztett termékeket, eljárásokat vagy szolgáltatásokat hoz létre vagy fejleszt, ahol fennáll a technológiai vagy ipari kudarc kockázata, amit külső szakértő által elvégzett értékelés támaszt alá,

2. „Gyors növekedést mutató vállalkozás”, amely az első kereskedelmi értékesítés óta kevesebb mint 12 éve működik a piacon, és az átlagos endogén növekedés az alkalmazottak számát vagy a forgalmat tekintve meghaladja az évi 20%-ot egy hároméves időszak alatt, és a megfigyelési időszak kezdetén tíz vagy több alkalmazottja van,

3. a vállalkozás az első kereskedelmi értékesítés óta kevesebb mint 7 éve működik a piacon és a K+I költségei a teljes működési költség legalább 5%-át teszi ki a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három év közül legalább egy évben,a pénzügyi múlttal nem rendelkező (startup) vállalkozás esetében a jelenlegi pénzügyi beszámoló az irányadó;

4. a vállalkozás jelentős innovációs potenciállal rendelkezik vagy K+F intenzív vállalkozás, amely megfelel az alábbi feltételek legalább egyikének:

a) a vállalkozás éves K+I költségei a kezességgel biztosított hitelügylet összegének 20%-ával egyenlő vagy meghaladja azt a vállalkozás legfrissebb kötelező pénzügyi beszámolója alapján, azzal a feltétellel, hogy a vállalkozás üzleti terve azt jelzi, hogy a K+I kiadásai legalább a kezességgel biztosított hitelügylet összegével azonos mértékben emelkednek,

b) a vállalkozás vállalja, hogy a kezességgel biztosított hitelügylet összegének legalább 80%-nak megfelelő összeget az üzleti tervében szereplő K+I tevékenységekre fordít, a fennmaradó részt pedig az ezen tevékenységekhez szükséges költségekre fordítja,

c) a vállalkozás az európai K+I támogatási rendszerektől vagy regionális, nemzeti K+I támogatási rendszereken keresztül kapott támogatásokat, hiteleket vagy garanciákat a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 36 hónapban,

d) a vállalkozás a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban K+F díjat vagy Innovációs díjat nyert az Európai Uniótól vagy valamelyik intézményétől,

e) a vállalkozás legalább egy technológiai jogot (szabadalom, formatervezési mintaoltalom, stb.) jegyeztetett be a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban, és a kezességgel biztosított hitelügylet célja az ilyen technológiai jog használatának lehetővé tétele (direkt vagy indirekt módon),

f) a vállalkozás egy korai fázisban lévő KKV, amely a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban befektetést kapott valamely kockázati befektetőtől vagy üzleti angyaltól, vagy e befektetők jelenlegi is tulajdonosai a vállalkozásnak,

g) a vállalkozás egy olyan kockázatfinanszírozási célú befektetést igényel, amely – az új termék- vagy földrajzi piacra való belépés céljából készített üzleti terv alapján – meghaladja az előző 5 évben elért átlagos éves árbevétel 50%-át,

h) a vállalkozás K+I költségei a teljes működési költségeinek legalább 10%-át teszik ki a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három év közül legalább egy évben, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező (startup) vállalkozás esetében a jelenlegi beszámoló az irányadó,

i) a vállalkozás kis vagy közepes tőkeértékű, és a K+F költségei:

• a teljes működési költség legalább 15%-át teszik ki a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három év közül legalább egy évben, vagy

• a teljes működési költségeinek évente legalább 10%-át teszik ki kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző három évben,

j) A kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 36 hónapban az illetékes nemzeti vagy regionális szervek vagy intézmények a vállalkozás számára kutatási és fejlesztési kiadásokat fedeztek olyan program keretében, mely az Európai Bizottság

által jóváhagyott általános támogatási intézkedések részeként a vállalkozásokat R & I-be való befektetésre ösztönözi;

k) a kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 36 hónapban innovatív vállalatnak minősítették egy uniós vagy nemzeti vagy regionális intézmény vagy szerv által, feltéve, hogy

• kijelölés a nyilvánosan elérhető kritériumokon alapul, amelyek:

⮚ nem korlátozódnak semmilyen iparágra vagy szektorra, vagy más módon nem támogatja azokat;

⮚ legalább egy innovációs jogosultsági kritériumot tükröznie kell - a 4.

d) pontban említett innovációs jogosultsági feltételen kívül, vagy tükröznie kell legalább a fenti kritériumok egyikének tartalmát, de nem lehet kevésbé szigorú;

• a testület vagy intézmény független a pénzügyi intézménytől és a vállalkozástól;

• a hitelszerződés üzleti tervben feltüntetett többletköltségeket fedez.

Document Metadata

Table of Contents

ÜZLETSZABÁLYZAT

Document Metadata