Vezethető és szállítható eszközök gép- és casco biztosítására vonatkozó általános feltételek (ABMG 2011)
Vezethető és szállítható eszközök gép- és casco biztosítására vonatkozó általános feltételek (ABMG 2011)
A. szakasz
1. §. Biztosított és nem biztosított eszközök
2. §. Biztosított és nem biztosított kockázatok és károk
3. § Biztosított érdekek
4. § Biztosítási hely
5. § Biztosítási érték; biztosítási összeg; alulbiztosítás
6. § Biztosított és nem biztosított költségek
7. § A kártalanítás tartalma
8. § A biztosítási összeg kifizetése és kamatozása
9. § Szakértői eljárás
10. § Visszaszerzett vagyontárgyak
11. § A biztosított tárgyak változása
B. szakasz
1. § A biztosítást kötő fél vagy képviselőjének bejelentési köte- lezettsége a szerződés megkötéséig
2. § A biztosítási védelem kezdete; a szerződés időtartama és megszűnése
3. § Biztosítási díj; biztosítási időszak
4. § Az első vagy egyszeri díj esedékessége; késedelmes fize- tés vagy nemfizetés következményei
5. § További díjak
6. § Csoportos beszedési megbízás
7. § Biztosítási díj a szerződés idő előtti megszüntetése esetén
8. § A biztosítást kötő fél kötelezettségei
9. § Kockázatnövelés
10. § Túlbiztosítás
11. § Több biztosító
12. § Biztosítás harmadik fél javára
13. § Kártérítési igények átszállása
14. § Felmondás biztosítási esemény után
15. § Felelősség kizárása különleges indokkal
16. § Értesítések; szándéknyilatkozatok; címváltozás
17. § A biztosítási ügynök meghatalmazása
18. § Elévülés
19. § Illetékes bíróság
20. § Irányadó jog
A. szakasz
1. §. Biztosított és nem biztosított eszközök
1. Biztosított eszközök
A biztosítási szerződésben megjelölt vezethető vagy szállítható eszköz biztosítása akkortól kezdődik, amikortól az üzemkész.
Az eszköz akkor üzemkész, ha a befejezett tesztelés után, és amennyiben szükséges, úgy a tervezett próbaüzem után készen áll a munka megkezdésére, vagy üzemben van. Az üzemkészség későbbi megszakadása nem szakítja meg a kockázatviselést. Ez vonatkozik a leszerelésre vagy újbóli üzembe helyezés idejére, valamint az eszköznek a biztosított helyszínen belüli átszállítása idejére is.
2. További biztosítható eszközök
Megállapodás esetén további eszközöket és tartalékeszközöket is biztosíthatnak.
3. Következményi károk
Az alábbi eszközök károsodása csak a biztosított berendezés más részeiben bekövetkezett alapvetően biztosított vagyoni kár követ- keztében biztosított:
a) szállítószalagok, lánctalpak, kábelek, kő- és betontartályok, lán- cok, kötelek, hevederek, szalagok, kefék, kártolóbetétek és gumi- abroncsok;
b) minden szerszámtípus.
4. Nem biztosított eszközök
A következők nem biztosítottak:
a) cserélhető adathordozók;
b) segéd- és üzemi anyagok, fogyóeszközök és munkaeszközök;
c) egyéb alkatrészek, amelyeket a tapasztalatok alapján a biztosí- tott tárgyak élettartama alatt többször cserélni kell;
d) olyan járművek, amelyek kizárólag áruszállításra (egy erre sza- kosodott vállalkozás keretében) vagy személyszállításra szolgál- nak;
e) vízi és légi járművek, valamint úszó egységek;
f) telephelyi irodák berendezései, építési konténerek, felvonulási épületek, barakkok, műhelyek, raktárak, laboratóriumok és szer- számos kocsik.
2. §. Biztosított és nem biztosított kockázatok és károk
1. Biztosított kockázatok és károk
A biztosító megtéríti a biztosított eszközök előre nem látható káro- sodását vagy megsemmisülését (vagyoni kár).
Előre nem láthatónak tekinthető az a kár, amelyet a biztosítást kötő fél vagy képviselői nem láttak előre időben, illetve az üze- mi feladathoz szükséges szakismeretek birtokában nem láthatták előre; ezt csak súlyos gondatlanság befolyásolja, amely feljogo- sítja a biztosítót, hogy teljesítését a vétkesség súlyosságával ará- nyosan csökkentse.
Kártérítés jár különösen az alábbiak miatt bekövetkezett vagyoni károk után:
a) kezelési hibák, harmadik felek véletlen vagy szándékos csele- kedetei;
b) tervezési hibák, anyaghibák vagy kivitelezési hibák;
c) rövidzárlat, túláram vagy túlfeszültség;
d) a mérő, szabályozó vagy biztonsági berendezések meghibá- sodása;
e) víz-, olaj- vagy kenőanyaghibák;
f) tűz, villámcsapás, robbanás, a légi jármű, annak részeinek vagy rakományának becsapódása vagy lezuhanása. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a telephelyi irodákra, építési konténerekre, felvo- nulási épületekre, barakkokra, műhelyekre, raktárakra, laboratóri- umokra és szerszámos kocsikra.
g) Vihar, fagy, jégzajlás, földrengések vagy árvíz.
2. Elektronikai alkatrészek
A biztosított eszköz elektronikai alkatrészeire (részegységei- re) csak akkor jár térítés, ha a biztosított kockázat bizonyítottan kívülről hatott egy cserealkatrészre (javítás esetén általában kicserélendő egységre) vagy magára a biztosított eszközre ösz- szességében. Ha ez nem bizonyítható, úgy elegendő annak nagy
valószínűsége, hogy a kár egy külső biztosított kockázat hatásaira vezethető vissza.
A további csereegységek következményi káraira azonban jár a kártérítés.
3. Kiegészítő biztosítható kockázatok és károk
Ha a felek megállapodnak, kártérítés fizetendő
a) ha a Biztosított eszköz lopás, betörés vagy rablás miatt eltűnik; a 4. pontot ez nem érinti. A meghatározások az 5. pontban talál- hatók;
b) alagútépítési vagy föld alatti munkák során keletkezett károkra;
c) az áradás vagy iszaposodás miatt a vízépítési területeken a felhasználás különleges kockázatainak következtében bekövetke- zett károkra.
4. Nem biztosított kockázatok és károk
Az egyéb okoktól függetlenül a biztosító nem nyújt térítést az aláb- biak miatt felmerült károkra:
a) a biztosítást kötő fél vagy képviselői okozta szándékosság miatt;
b) háború, háborús események, polgárháború, forradalom, láza- dás vagy felkelés miatt;
c) polgári zavargások miatt;
d) atomenergia, radioaktív sugárzás vagy radioaktív anyagok miatt;
e) tengeren történő szállítás közben;
f) olyan hibák miatt, amelyek a biztosítás megkötésekor már meg- voltak, és amelyekről a biztosítást kötő félnek vagy képviselőinek tudniuk kellett volna; ezt csak a súlyos gondatlanság befolyásol- ja, amely feljogosítja a biztosítót, hogy teljesítését a vétkesség súlyosságával arányosan csökkentse.
g) a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódó elháríthatatlan, ismétlődő külső események miatt, kivéve, ha a kár következmé- nyes kár;
h) ha a kár oka
aa) közönséges üzemi kopás és elhasználódás; bb) a működés miatt bekövetkezett idő előtti kopás; cc) korrózió vagy dörzsölődés;
dd) a mészkő-, iszap- vagy egyéb lerakódások túlzott felhalmo- zódása.
Ezek a kizárások nem vonatkoznak a biztosított tárgy szomszédos alkatrészeire, amelyek ilyen típusú károk miatt sérültek meg és amelyek cseréje
az aa) - dd) pontban felsorolt okok miatt még nem volt szükség- szerű.
Ezenkívül a bb) –dd) pontok szerinti kivételek nem vonatkoznak az 1. pont a), b), d) és e) bekezdése szerinti esetekre; hogy terve- zési hiba történt-e, azt a technológiának a tervezés időpontjában elismert fejlettségi szintje alapján kell megítélni, anyaghiba vagy hibás kivitelezés esetén a technológiának a gyártás időpontjában elismert fejlettségi szintje alapján, kezelési hibák esetén pedig az érvényes kezelési/karbantartási előírások szerint;
i) olyan eszköz használata miatt, amelyről a biztosítást kötő félnek vagy képviselőjének tudnia kellett, hogy javításra szorul; ezt csak a súlyos gondatlanság befolyásolja, amely feljogosítja a biztosítót, hogy teljesítését a vétkesség súlyosságával arányosan csökkent- se. A biztosító azonban kártérítést fizet, ha a károkat nem a javítás szükségessége okozta, vagy ha az eszközt a kár időpontjában a biztosító egyetértésével legalább ideiglenesen megjavították;
j) ha a kárért harmadik fél felel mint beszállító (gyártó vagy keres- kedő), szállítmányozó, fuvarozó, vállalkozó vagy javítási megren- delés alapján.
Ha a harmadik fél vitatja felelősségét, akkor a biztosító előzetes kártérítést fizet. Amennyiben a kártérítés megfizetése után egyér- telművé válik, hogy egy harmadik fél felel a kárért, és a harmadik fél ezt vitatja, a biztosítást kötő fél megtarthatja a már kifizetett kártérítést.
A biztosítási szerződésről szóló törvénynek a követelések átruhá- zására vonatkozó 86. pontja ezekre az esetekre nem érvényes. A biztosítást kötő fél a költségtérítésre vonatkozó jogát a bizto- sító utasításainak megfelelően, peren kívül vagy szükség esetén peres úton érvényesítheti:
A kártérítést vissza kell fizetni, ha a biztosítást kötő fél nem köve- ti a biztosító bármelyik utasítását, vagy amennyiben harmadik fél megtéríti a kárt a biztosítást kötő félnek.
5. Kockázatok meghatározásai
A jelen feltételekben az alábbi meghatározások érvényesek:
a) Rablás
Rablásnak az minősül, ha biztosítást kötő féllel szemben erősza- kot alkalmaznak vagy azzal fenyegetnek, hogy ezáltal megtörjék a biztosított tárgyak elvételével szemben tanúsított ellenállását.
A biztosítást kötő fél számára tárgyakat ideiglenesen őrző megfe- lelő személyek szintén biztosítottnak minősülnek.
b) Betöréses lopás
A jelen szerződés értelmezésében az minősül betöréses lopás- nak, ha valaki egy épület egy helyiségébe betör, bemászik vagy
aa) betöréses lopással vagy rablással megszerzett eredeti kulcsot; bb) álkulcsot vagy
cc) egyéb eszközöket használva behatol.
3. § Biztosított érdekek
1. A biztosítás a biztosítást kötő fél érdekeit fedezi.
Ha a biztosítást kötő fél nem a tulajdonos, akkor a biztosítás a tulajdonos érdekeit is fedezi. A biztosított károkra és kockázatokra vonatkozó rendelkezéseket ez nem érinti.
2. Biztosítékként történő átruházás esetén fentiek akkor is érvényesek, ha a biztosítást kötő fél a biztosítás megkötése után ruházza át a tulajdonjogot.
Elidegenítés esetén a vevő jogosult a biztosítási jogviszonyt írás- ban azonnali hatállyal vagy bármilyen későbbi időponttal a jelenle- gi biztosítási időszak végéig felmondani.
Minden egyéb tekintetben a biztosítási szerződésről szóló törvény a biztosított tárgy értékesítésére vonatkozó 95. és további §-ainak rendelkezéseit kell alkalmazni.
3. Ha a biztosítást kötő fél a biztosítás tárgyát a tulajdonjog fenn- tartása mellett értékesítette, akkor a biztosítás a vevő érdekeit is fedezi. A biztosító azonban nem fizet kártérítést olyan károkért, amelyekért a vevővel szemben a biztosítást kötő fél mint szállító (gyártó vagy kereskedő) felel, illetve az adott helyzetre vonatkozó külön megállapodás nélkül felelne.
4. Megállapodás esetén annak azon harmadik fél mint bérlő, lízingvevő, kölcsönvevő vagy letétkezelő érdekei is biztosítottak, akinek a biztosítást kötő fél a tárgyat átadta.
5. Ha a biztosítást kötő fél saját maga gyártotta a biztosított tár- gyat, amelyet a saját vállalkozásában használ vagy harmadik sze- mélynek átenged (4. pont), akkor a biztosító nem nyújt kártérítést az olyan károkért, amelyekért külső beszerzés esetén szokásosan a szállító (gyártó vagy kereskedő) felelne.
6. Minden egyéb tekintetben a harmadik fél számára kötött biztosí- tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
4. § Biztosítási hely
A biztosítási védelem csak a biztosítási helyen érvényes. A biztosí- tási helynek minősülnek a biztosítási szerződésben meghatározott üzemi ingatlanok vagy munkavégzési területek.
5. § Biztosítási érték; biztosítási összeg; alulbiztosítás
1. Biztosítási érték
A biztosítási érték az új érték.
a) Az új érték az új állapotú biztosított eszközre vonatkozó listaár, plusz a beszerzési költségek (pl. a csomagolás, szállítás, vámke- zelés, telepítés költségei).
b) Ha a biztosított eszköz már nem szerepel az árlistákon, akkor az új állapotú eszköz utolsó ára a beszerzési költségekkel együtt irányadó; ezt az összeget összehasonlítható termékek árváltozá- sainak megfelelően csökkenteni vagy növelni kell.
Ha a biztosított eszköznek nem volt listaára, akkor az új állapo- tú eszköz vételára vagy szállítási ára a beszerzési költségekkel együtt irányadó; ezt az összeget összehasonlítható termékek árváltozásainak megfelelően csökkenteni vagy növelni kell.
Ha sem listaárat, sem vételárat vagy szállítási árat nem lehet meg- határozni, akkor összehasonlítható tulajdonságú és minőségű (pl. szerkezet, méretek, teljesítmény) eszköz helyreállításához szük- séges költségek árréssel és beszerzési költségekkel megnövelt összege az irányadó. Ezt az összeget az árak alakulásának függ- vényében kell csökkenteni vagy növelni.
A kedvezmények és az árengedmények a biztosítási értéknél nem kerülnek figyelembe vételre.
c) Ha a biztosítást kötő fél nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, akkor az áfát fel kell számítani.
2. Biztosítási összeg
A biztosítási szerződésben az egyes biztosított eszközökre meg- határozott biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosítási értékkel. A biztosítást kötő fél a biztosítás futamideje alatt köteles a biztosított tárgyra vonatkozó biztosítási összeget a mindenkor érvényes biztosítási értékhez igazítani. Fentiek érvényesek abban az esetben is, ha értéknövelő változtatásokra került sor.
3. Alulbiztosítás
Alulbiztosítás akkor következik be, ha a biztosítási összeg ala- csonyabb, mint a káresemény időpontjában érvényes biztosítási érték.
6. § Biztosított és nem biztosított költségek
1. A károk megelőzését és enyhítését célzó költségek
a) Biztosítottak azok az akár eredménytelennek bizonyuló kiadások, amelyeket a biztosítást kötő fél a biztosítási esemény bekövetkeztekor a körülmények alapján a kár elhárítására vagy enyhítésére szükségesnek tarthatott, vagy amelyekre a biztosító utasítása alapján került sor.
b) Az ilyen kiadások megtérítése és a biztosított eszközökért járó kártérítés együttesen legfeljebb az egyeztetett tételenkénti biztosí- tási összeg lehet; fentiek azonban nem érvényesek, ha a kiadások a biztosító utasítására merültek fel.
c) A tűzoltóság vagy egyéb, közérdekű segélynyújtásra kötelezett intézmények szolgáltatásainak kiadásainem biztosítottak, ameny- nyiben ezeket a szolgáltatásokat a köz érdekében nyújtják.
d) A biztosító a biztosítást kötő fél kérésére megelőlegezi a kiadá- sok fedezéséhez szükséges összeget.
2. Adathelyreállítás költsége
a) Biztosítottak az operációs rendszer azon adatainak helyreállítá- si költségei, amelyek a biztosított tárgy alapvető funkcióihoz szük- ségesek, feltéve, hogy az adatok elvesztése, módosulása vagy rendelkezésre nem állása az ezeket az adatokat tároló adathordo- zót ért biztosított kár miatt következett be.
b) Megállapodás esetén egyéb adatok is biztosíthatók.
c) Az ilyen kiadások megtérítése és a biztosított eszközökért járó kártérítés együttesen legfeljebb az egyeztetett tételenkénti bizto- sítási összeg lehet.
3. További költségek
Megállapodás esetén a biztosítás a helyreállítási költségeken kívüli alábbi költségeket fedezi az első kockázatra az erre vonat- kozóan egyeztetett biztosítási összegig. Az így kifizetett kártérítés nem csökkenti a megállapodott teljes biztosítási összeget.
a) Takarítási, dekontaminációs és ártalmatlanítási költségek
aa) Ezek olyan költségek, amelyeket a biztosítást kötő félnek egy biztosított kár miatt ki kell fizetnie annak érdekében, hogy a biztosított és nem biztosított eszközöket, azok alkatrészeit vagy maradványait a káresemény helyén eltakarítsák és szükség ese- tén dekontaminálják;
megsemmisítsék vagy megfelelő hulladékkezelőbe szállítsák, és ott ártalmatlanítsák.
bb) Ugyanakkor nem biztosítottak a talaj vagy a vizek fertőtleníté- sével és ártalmatlanításával, a talajvíz vagy a természet károso- dásának megszüntetésével és a levegőbe történő kibocsátással kapcsolatos költségek.
Ezenkívül nem biztosítottak a biztosítást kötő félnek a beszállító felelősségéből eredő kiadásai.
cc) Nem jár kártérítés, ha a biztosítást kötő fél egy másik biztosítási szerződés alapján kártérítési igénnyel élhet.
b) Talajszennyeződés dekontaminációs és ártalmatlanítási költségei
aa) Ezek olyan költségek, amelyeket hatósági rendelkezések alapján a biztosítást kötő fél köteles megfizetni a bekövetkezett biztosított kár okozta szennyezés miatt annak érdekében, hogy a káresemény helyén megvizsgálja a talajt, és azt szükség esetén dekontaminálja vagy cserélje;
- a kiásott anyagot megsemmisítse vagy a legközelebbi megfelelő hulladékártalmatlanító létesítménybe elszállítsa és ott elhelyezze;
- a káresemény helyszínét a lehető legnagyobb mértékben visz- szaállítsa abba az állapotba, amelyben az a káresemény előtt volt.
bb) Az aa) pont szerinti kiadások csak akkor biztosítottak, ha a hatósági rendelkezések olyan törvények vagy jogszabályok miatt kerültek kiadásra, amelyeket még a kár bekövetkezése előtt bocsátottak ki;
olyan szennyeződésre vonatkoznak, amely bizonyíthatóan a kár következtében keletkezett;
a kár bekövetkezésétől számított kilenc hónapon belül kerültek kiadásra, és a fellebbezési határidők figyelembe vétele nélkül a tudomásra jutást követő három hónapon belül jelentették be a biztosítónak.
cc) Ha a kár növeli a talaj már meglévő szennyezettségét, akkor a biztosítás csak azokat a kiadásokat fedezi, amelyek meghaladják a meglévő szennyeződés megszüntetéséhez szükséges össze- get, tekintet nélkül arra, hogy ezt az összeget a kár bekövetkezése nélkül ráfordították-e volna és mikor.
Az ennek alapján megtérítendő költségeket szükség esetén szak- értő határozza meg.
dd) Nem biztosítottak az egyéb hivatalos irányelvek vagy a biz- tosítást kötő fél egyéb kötelezettségei miatt felmerülő kiadások, ideértve a beszállítói felelősséget is.
cc) Nem jár kártérítés, ha a biztosítást kötő fél egy másik biztosítási szerződés alapján kártérítési igénnyel élhet.
c) Mozgatási és állagmegóvási költségek
Ezek olyan költségek, amelyeket a biztosítást kötő félnek egy biztosított káresemény miatt ki kell adnia, ha a biztosított tárgy helyreállítása vagy újbóli beszerzése érdekében más tárgyakat kell mozgatni, módosítani vagy védeni; ez különösen vonatkozik a szétszerelés és újra-összeszerelés, az épületrészek áttörésének, lebontásának vagy újjáépítésének, illetve a nyílások megnagyob- bításának költségeire.
d) Légi fuvarozási költségek
Ezek olyan légi fuvarozási többletköltségek, amelyeket a biztosí- tást kötő fél egy biztosított káresemény miatt a biztosított tárgy helyreállítása vagy újbóli beszerzése céljából kifizet.
7. § A kártalanítás tartalma
1. Helyreállítási költségek
Kár esetén különbséget kell tenni a részleges és a teljes kár (totálkár) között.
Részleges kár akkor áll fent, ha a helyreállítási költségek hasz- nosítható anyagok értékével növelt összege közvetlenül a káre- semény bekövetkezése előtt nem haladja meg a biztosított tárgy jelenértékét. Ha a helyreállítási költségek magasabbak, akkor tel- jes kárról beszélünk.
A jelenérték számításának alapja az új érték, csökkentve különö- sen az életkor, a kopás és a műszaki állapot miatti levonásokkal.
A különböző tételként nyilvántartott biztosított tárgyak akkor sem tekinthetők egységesnek, ha gazdaságilag összetartoznak.
Ha a biztosított tárgyakat kollektív tételként tartják nyilván, akkor azok nem tekinthetők egységes tárgynak, ha egymástól függetle- nül felhasználhatók.
2. Részleges kár
A korábbi, üzemképes állapot helyreállításához szükséges összes kiadást a hasznosítható anyagok értékével csökkentett összeggel térítik.
a) A helyreállítási költségek különösen a következők: aa) pótalkatrészek és javítóanyagok költségei;
bb) munkaerőköltségek és bérfüggő költségek, ideértve az általá- nos bérskálát meghaladó bérköltségeket és juttatásokat, valamint a szerződéses túlórapótlékok, vasárnapi, szabadnapi és éjszakai munkavégzés miatti pótlékokat;
cc) szétszerelési és újra-összeszerelési költségek;
dd) szállítási költségek, ideértve az expressz szállítás többletkölt- ségeket is;
ee) az operációs rendszer helyreállításának költségei, amelyek a biztosított eszköz alapfunkcióihoz szükségesek;
ff) a biztosított eszköz vagy részei eltakarításával és dekontaminá- lásával, valamint az eszköz egyes részeinek megsemmisítésével kapcsolatos költségek, az alkatrészeknek a legközelebbi megfele- lő hulladékkezelőbe történő elszállítása költségeivel együtt, de ide nem értve a szállítói felelősségből eredő költségeket.
b) Az alábbiakra vonatkozóan a helyreállítási költségeket csökken- teni kell az értéknövekedés összegével:
aa) segédanyagok és működési anyagok, fogyóeszközök és munkaeszközök, valamint egyéb olyan alkatrészek, amelyeket a tapasztalatok alapján a biztosított tárgy élettartama alatt többször ki kell cserélni, ha ezek az alkatrészek a biztosított tárgy helyreál- lítása során megsemmisülnek vagy megsérülnek ;
bb) szállítószalagok, lánctalpak, kábelek, kő- és betontartályok, láncok, kötelek, hevederek, szalagok, kefék, kártolóbetétek és gumiabroncsok, belsőégésű motorok, akkumulátorok, csövek és mindennemű szerszám;
cc) hengerfejek, hengerperselyek, egyrészes dugattyúk, dugattyú- aljak és dugattyúgyűrűk dugattyús gépekhez. A levonás évi 10 %, legfeljebb 50%-ig.
c) A biztosító nem nyújt térítést az alábbiakra:
aa) Felújítás vagy egyéb olyan intézkedések költségei, amelyek a biztosítás eseménytől függetlenül is szükségesek lennének;
bb) A helyreállítást meghaladó változtatások és fejlesztések miatt felmerülő többletköltségek.
Ha egy szerkezeti egységet, például motort, sebességváltót vagy modult kicserélnek annak ellenére, hogy a sérült alkatrészek mel- lett valószínűleg sértetlen alkatrészeket is tartalmaz, a vonatkozó kártérítés mértéke ennek megfelelően csökken; ez azonban nem érvényes abban az esetben, ha az adott rész javításával kapcso- latban szükséges költségek meghaladnák a szerkezeti egység cseréjének költségeit.
Ha a sérült alkatrészeket annak ellenére kicserélik, hogy azok javítása is lehetséges volna az üzembiztonság veszélyeztetése nélkül, akkor a biztosító azokat a költségeket téríti, amelyek a sérült alkatrészek javításához lettek volna szükségesek, de legfel- jebb a csere költségeit;
cc) a belsőleg végzett helyreállítások költségei, amennyiben a költségek nem merültek fel, ha a munkát külsőleg hajtották volna végre;
dd) a belsőleg végzett munka miatt elmaradt haszon; ee) az ideiglenes helyreállítással járó többletköltségek;
ff) a helyreállításhoz szükséges, de nem magán a biztosított tár- gyon elvégzett munkák költségei;
gg) vagyoni károk.
3. Totálkár
A biztosító a hasznosítható anyag értékével csökkentett jelenlegi értéket téríti meg.
4. További költségek
A biztosító az erre vonatkozólag megállapodott biztosítási össze- gek keretében téríti meg azokat a további költségeket, amelyek a térítésköteles károk következtében merülnek fel és meghaladják a helyreállítási költségeket.
5. A kártérítési limit
A kártérítési limit a biztosítási összegnek az érintett eszközre eső része.
6. A kártérítés számítása alulbiztosítás esetén
Alulbiztosítás esetén a biztosító az összegnek csak az 1–5. pon- tok szerint meghatározott részét téríti, abban az arányban, ahogy a biztosítási összeg viszonyul a biztosítási értékhez. Ez nem érvé- nyes az első kockázatra szóló biztosítási összegekre.
7. A kártérítés számítása súlyos gondatlanság esetén
Ha a biztosítást kötő fél vagy képviselői súlyos gondatlansága vezetett a kárhoz, akkor a kártérítés a vétkesség súlyával arányo- san csökken.
8. Önrész
Az 1–7. pontok szerint meghatározott összeget biztosítási esemé- nyenként csökkenteni kell a vállalt önrésszel.
Ha több káresemény következik be, az önrész mindegyikre külön-külön levonásra kerül.
Ha azonban a több káresemény ugyanazon tárgyban következik be, és a károk között ok-okozati összefüggés van, az önrészt csak egyszer kell levonni.
8. § A biztosítási összeg kifizetése és kamatozása
1. A kártérítés esedékessége
A kártérítés akkor válik esedékessé, ha a biztosító megállapította a kár okát és összegét.
A biztosítást kötő fél egy hónappal a kár bejelentése után kérheti azon kártérítési összeg megelőlegezését, amelyet a tárgy adott helyzetétől függően legalább kifizetendő.
2. Kamatozás
A kamatozásra az alábbi rendelkezések vonatkoznak, kivéve, ha egyéb jogi okból további kamatfizetési kötelezettség alkalmazan- dó:
a) ha a kárt a bejelentést követő egy hónapon belül nem fizetik ki, akkor a kártérítés után az esedékesség napjától kezdődően kamatot kell fizetni;
b) a kamatláb mértéke évi 4%;
c) a kamat a kártérítéssel együtt esedékes.
3. Felfüggesztés
A 1. és a 2/a pont szerinti határidők kiszámításakor nem kell figye- lembe venni azt az időszakot, amelyben a kártérítés a biztosítást kötő fél hibájából nem állapítható meg vagy nem fizethető ki.
4. A kifizetés halasztása
A biztosító halaszthatja a kifizetést, amíg
a) kétség merül fel a biztosítást kötő fél kedvezményezetti jogával kapcsolatban;
b) az adott biztosítási esemény miatt hatósági vagy büntetőeljárás van folyamatban a biztosítást kötő féllel vagy annak képviselőivel szemben.
5. A kártérítési követelés engedményezése
A kártérítési igény az esedékessége előtt csak a biztosító hozzá- járulásával engedményezhető. A hozzájárulást meg kell adni, ha a biztosítást kötő fél ezt nyomós okból kéri.
9. § Szakértői eljárás
1. A kárösszeg meghatározása
Biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosítást kötő fél kér- heti, hogy a kárt szakértői eljárásban állapítsák meg.
A biztosító és a biztosítást kötő fél közösen is megállapodhatnak az ilyen típusú szakértői eljárásban.
2. További megállapítások
A szakértői eljárás megállapodás esetén a káreseménnyel kap- csolatos további megállapításokra is kiterjeszthető.
3. A megállapítást megelőző eljárás
A szakértői eljárásra az alábbiak vonatkoznak:
a) Mindkét fél köteles írásban egy szakértőt kijelölni. A szakértő- jét kijelölő fél a saját szakértőjének megjelölése mellett írásban felszólíthatja a másik felet, hogy jelölje k a második szakértőt. Amennyiben a második szakértőt a felszólítás kézhezvételétől számított két héten belül nem jelölik ki, úgy a kijelölést kérő fél kér- heti a kár helye szerint illetékes bíróságtól a szakértő kinevezését. A biztosító felszólításában a biztosítást kötő fél figyelmét fel kell hívni erre a következményre.
b) A biztosító nem jelölhet szakértőnek olyan személyt, aki a biztosítást kötő félnek versenytársa, vagy aki vele állandó üzleti kapcsolatban áll; továbbá nem jelölhető olyan személy, aki ver- senytárs vagy üzleti partner alkalmazottja, vagy azzal hasonló jogviszonyban áll.
c) Megállapításaik megkezdése előtt mindkét szakértő írásban döntőbírónak jelöl egy harmadik szakértőt. A b) pontban foglalt szabályozás megfelelően alkalmazandó a döntőbíró szakértők általi kinevezésére. Ha a szakértők nem értenek egyet, akkor a döntőbírót a kár helye szerint illetékes kerületi bíróság nevezi ki bármelyik fél kérésére.
4. Megállapítás
A szakértők által tett megállapításoknak az alábbiakat kell tartal- mazniuk:
a) a megállapított vagy feltételezett okokat és azt az időpontot, amelytől kezdve a biztosítást kötő fél számára a vagyoni kár a technika elismert szabályai szerint először észlelhető volt;
b) a károsodás, megsemmisülés mértékét, különösen
aa) az elveszett, megsemmisült és sérült tárgyak jegyzékét, azok- nak közvetlenül a sérülés előtti értékével, illetve a kár időpontjá- ban érvényes új értékével;
bb) a kárt megelőző állapot vissza- vagy helyreállításához szük- séges költségeket;
cc) a károsodott tárgyak maradványértékét;
c) a biztosítási szerződés szerint biztosított költségeket.
5. A megállapítást követő eljárás
A szakértő mindkét félnek egyidejűleg megküldi a megállapításait. Ha a szakértők megállapításai eltérnek egymástól, a biztosító ha- ladéktalanul átadja azokat a döntőbírónak. A döntőbíró a vitatott kérdésekről a szakértők megállapításainak keretei között dönt, és döntését egyidejűleg közli mindkét féllel.
A szakértő vagy a döntőbíró megállapításai mindkét szerződő felet kötelezik, kivéve ha bizonyítható, hogy azok jelentősen eltérnek a valós tényállástól. A biztosító ezen kötelező megállapítások alap- xxx xxxxxxxx ki a kártérítési összeget.
Nem kötelező érvényű megállapítások esetén ezek bírósági ítélet útján érvényesítik. Ez akkor is érvényes, ha a szakértők nem tud- ják, nem akarják vagy késlekednek meghozni a döntést.
6. Költségek
Eltérő megállapodás hiányában mindkét fél maga viseli saját szak- értője költségeit. A döntőbíró költségeit a felek egyenlő arányban viselik.
7. Kötelezettségek
A biztosítást kötő fél kötelezettségeit a szakértői eljárás nem érinti.
10. § Visszaszerzett vagyontárgyak
1. Bejelentési kötelezettség
Ha sikerült az elveszett tárgyak fellelhetőségének helyét megálla- pítani, a biztosítást kötő fél a tudomásra jutást követően haladék- talanul írásban köteles ezt jelenteni a biztosítónak.
2. A kártérítés kifizetését megelőző visszaszerzés
Ha a biztosítást kötő fél még azelőtt visszaszerzi az elveszett eszköz tulajdonjogát, hogy az adott eszközre a teljes biztosítási értéket kifizették volna, továbbra is jogosult marad a kártérítésre, ha az eszközt két héten belül a biztosító rendelkezésére bocsátja. Egyéb esetben az adott eszköz után fizetett összeget vissza kell téríteni.
3. Kártérítés kifizetését követő visszaszerzés
a) Ha a biztosítást kötő fél azt követően jut az elveszett eszköz birtokába, hogy az adott eszközre a teljes biztosítási összeget megkapta, a biztosított köteles a kártérítést visszafizetni vagy az eszközt a biztosító rendelkezésére bocsátani. A biztosított az erre vonatkozó döntést a biztosítótól kapott írásbeli felszólítás kézhez- vételétől számított két héten belül köteles meghozni; e határidő eredménytelen elteltével a döntés joga átszáll a biztosítóra.
b) Ha a biztosítást kötő fél azt követően szerezte vissza az elve- szett eszköz tulajdonjogát, hogy az adott eszközre a biztosítási feltételek szerinti biztosítási értéknél kisebb térítést kapott, akkor a biztosított megtarthatja a biztosított eszközt és köteles a kárté- rítést visszafizetni.
Ha a biztosítást kötő fél a biztosítótól kapott írásbeli felszólí- tás kézhezvételétől számított két héten belül kijelenti, hogy nem hajlandó a fentieket teljesíteni, a biztosított a biztosítóval közös egyetértésben köteles engedélyezni a tárgynak a legmagasabb ajánlatot tevő részére történő nyilvános eladását. Az eladásból befolyt bevétel eladási költségekkel csökkentett összegéből a biz- tosító megkapja az általa a feltételek szerint kifizetett kártérítésnek megfelelő részt.
4. Károsodott eszközök
Ha a visszaszerzett tárgyak károsodtak, a biztosítást kötő fél a helyreállítási költségek mértékében a feltételek szerinti kártérítést abban az esetben is igényelheti vagy megtarthatja, ha a 2. vagy
3. pont szerinti esetekben a eszközök nála maradnak.
5. Egyenlő jogállás
A visszaszerzett tárgy birtoklásának minősül, ha a biztosítást kötő félnek lehetősége van az ismételt birtokba jutásra.
6. Jogátruházás
Ha a biztosítást kötő fél köteles a visszaszerzett eszközöket a biz- tosító rendelkezésére bocsátani, úgy köteles átruházni a biztosí- tóra az eszköz birtokjogát, tulajdonjogát és összes egyéb olyan jogát, amelyekkel az eszköz vonatkozásában rendelkezik.
11. § A biztosított tárgyak változása
Ha a biztosítást kötő fél a biztosítási szerződésben megjelölt eszköz helyett más, de műszaki szempontból összehasonlítható eszközt kap, a biztosítás erre ideiglenes fedezetet nyújt, miután a biztosítást kötő fél ezt megfelelően bejelentette.
Az ideiglenes fedezet megszűnik:
a) új biztosítási szerződés megkötésekor, vagy
b) az azonos biztosítási védelemmel rendelkező ideiglenes fede- zetről szóló tovább szerződés kezdetével, vagy
c) amikor a szerződéses tárgyalások véget érnek, de legkésőbb 3 hónap után.
B. szakasz
1. § A biztosítást kötő fél vagy képviselőjének bejelen- tési kötelezettsége a szerződés megkötéséig
Mielőtt a biztosítást kötő fél szerződési nyilatkozatát benyújtaná a biztosítónak, köteles bejelenteni minden általa ismert kockáza- ti körülményt, amelyről a biztosító írásban tájékoztatást kért, és amely fontos lehet a szerződésnek a megállapodás szerinti tarta- lommal történő megkötéséről szóló döntéshez. A biztosítást kötő
fél köteles továbbá megválaszolni minden olyan kérdést, amelyet a biztosító a szerződési szándéknyilatkozat benyújtása után, de még a szerződés elfogadása előtt az 1. bekezdésben foglaltak szerint írásban feltett neki.
Ha a biztosítást kötő fél nem tesz eleget az 1. pont szerinti bejelen- tési kötelezettségének, úgy a biztosító a biztosítási szerződésről szóló törvény 19-21. cikke szerint jogosult elállni a szerződéstől, azt felmondani vagy módosítani. A biztosító emellett a biztosítási szerződésről szóló törvény 21. § (2) bekezdése alapján mentesül- het is a fizetési kötelezettség alól.
Ha a szerződést a biztosítást kötő fél képviselője köti, úgy a biz- tosítási szerződésről szóló törvény 20. §-a szerint a képviselő tudomással bírására és megtévesztő magatartására és a biztosí- tást kötő fél tudomással bírására és megtévesztő magatartására egyaránt figyelemmel kell lenni.
Ez nem érinti a biztosító azon jogát, hogy a biztosítási szerző- désekről szóló törvény 22. §-a alapján csalárd félrevezetés miatt megtámadja a szerződést.
2. § A biztosítási védelem kezdete; a szerződés időtar- tama és megszűnése
1. A biztosítási védelem kezdete
A biztosítási védelem az első vagy egyszeri díj késedelmes fize- tésére vagy nemfizetésére vonatkozó következményekről szóló szabályok fenntartása mellett a biztosítási kötvényen szereplő időpontban kezdődik.
2. Időtartam
A szerződést a biztosítási kötvényben megadott időtartamra kötik.
3. Automatikus meghosszabbítás
Ha a szerződés időtartama legalább egy év, a szerződés alkal- manként automatikusan egy évvel meghosszabbodik, kivéve azt az esetet, ha azt valamelyik szerződő fél legalább három hónappal az adott biztosítási év lejárta előtt fel nem mondja.
4. Többéves szerződések felmondása
Ha a szerződés futamideje több mint három év, a biztosítást kötő fél a harmadik év vagy bármely azt követő év vége előtt, három hónapos felmondási idővel felmondhatja.
A felmondásról a biztosítót legkésőbb három hónappal az adott biztosítási év vége előtt kell értesíteni.
5. Egy évnél rövidebb futamidő
Ha a szerződés futamideje egy évnél rövidebb, akkor a szerző- dés a megadott időpontban megszűnik, anélkül, hogy felmondásra lenne szükség.
6. A biztosított érdekek megszűnése
Ha a biztosított érdek a biztosítás megkezdése után megszűnik, akkor a szerződés abban az időpontban szűnik meg, amikor a biz- tosító tudomást szerez a kockázat megszűnéséről.
3. § Biztosítási díj; biztosítási időszak
A díjakat megállapodástól függően folyamatos havi, negyedéves, féléves vagy éves díjfizetéssel, vagy egyszeri díj formájában előre kell fizetni.
A folyamatos díjfizetésre vonatkozó megállapodás szerint a bizto- sítási időtartam egy hónap, egy negyedév, egy félév vagy egy év. Egyszeri biztosítási díj esetén a biztosítási időszak a megállapo- dott szerződéses időtartam, de legfeljebb egy év.
4. § Az első vagy egyszeri díj esedékessége; késedel- mes fizetés vagy nemfizetés következményei
1. Az első vagy egyszeri díjfizetés esedékessége;
Az elállási jog fennállásától függetlenül az első vagy egyszeri díjat a biztosításnak a biztosítási kötvényben szereplő, megállapodás szerinti kezdőnapján haladéktalanul meg kell fizetni.
Ha a biztosítás kezdetének megállapodás szerinti időpontja a szerződéskötés előtti időszakra esik, úgy az első vagy egyszeri díjat a szerződés megkötését követően azonnal meg kell fizetni.
Ha a biztosítást kötő fél nem fizet haladéktalanul az 1. vagy 2. mondatban meghatározott időpontot követően, akkor a biztosítási védelem csak a befizetés teljesítése után kezdődik.
Ha a biztosítási kötvény eltér a biztosítást kötő fél kérelmétől vagy a megkötött megállapodásoktól, úgy az első vagy egyszeri díjat legkorábban a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított egy hónapon belül kell megfizetni.
2. Az első vagy egyszeri díj késedelmes fizetésének vagy nemfizetésének következményei
Ha az első vagy egyszeri díjat nem fizetik meg az 1. bekezdésben meghatározott határidőben, a biztosító a biztosítási szerződésről szóló törvény 37. §-a alapján jogosult elállni a szerződéstől, vagy mentesül a fizetési kötelezettség alól.
5. § További díjak
1. Esedékesség
a) A további díjak az adott biztosítási időszak egyeztetett időpont- jában esedékes.
b) A kifizetés akkor tekinthető határidőre teljesítettnek, ha azt a biztosítási kötvényen vagy a díjszámlán megadott határidőn belül teljesítették.
2. Nemfizetés következményei
A fizetés elmulasztásának következményeit a biztosítási szerző- désről szóló törvény 38. §-a határozza meg.
Ha a biztosítást kötő fél késedelembe esik egy további díj megfize- tésével, a biztosító jogosult a nem teljesített fizetés miatt felmerült kárai megtérítését követelni.
6. § Csoportos beszedési megbízás
1. A biztosítást kötő fél kötelezettségei
Ha a díj fizetési módjaként csoportos beszedésben állapodtak meg, a biztosítást kötő fél köteles gondoskodni arról, hogy a díj esedékességének időpontjában a számlán elegendő összeg álljon rendelkezésre.
2. A fizetési mód módosítása
Ha a biztosítást kötő fél felel azért, hogy egy vagy több biztosítási díjat több beszedési kísérlet ellenére sem tudták beszedni, akkor a biztosító jogosult a csoportos beszedési megbízásról szóló meg- állapodást írásban felmondani.
A felmondásban a biztosító köteles felhívni a figyelmet arra, hogy a biztosítást kötő fél köteles a rendezetlen díjat és a jövőbeni díja- kat saját maga átutalni.
A biztosítást kötő fél részére kiszámlázható minden olyan kezelési költség, amelyet a bankok sikertelen beszedés esetén felszámí- tanak.
7. § Biztosítási díj a szerződés idő előtti megszüntetése esetén
Ha a biztosítási jogviszony a biztosítási időszak lejárta előtt meg- szűnik, ha azt a kezdete után visszamenőleges hatállyal meg- szüntetik, vagy csalárd félrevezetés miatt kezdettől fogva semmis, akkor a biztosító jogosult a biztosítási szerződésről szóló törvény
39. és 80. cikkei szerinti díjra vagy költségtérítésre.
8. § A biztosítást kötő fél kötelezettségei
1. Biztosítási esemény bekövetkezése előtti kötelezettségek
a) A biztosítást kötő fél a káresemény bekövetkezése előtt köteles betartani a szerződésben meghatározott összes kötelezettséget.
b) Ha a biztosítást kötő fél nem teljesíti valamelyik meghatározott kötelezettségét, a biztosító a biztosítási szerződésről szóló tör- vény 28. §-a szerint jogosult a szerződést felmondani. A biztosító általi felmondás a kézhezvétellel lép hatályba.
2. Kötelezettségek a biztosítási esemény bekövetkezése esetén
a) A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítást kötő fél köteles
aa) lehetősége szerint a károk megelőzéséről és enyhítéséről gondoskodni;
bb) a kár bekövetkezését a tudomására jutását követően hala- déktalanul - adott esetben szóban vagy telefonon - bejelenteni a biztosítónak;
cc) utasítást kérni a biztosítótól a kár megelőzésére vagy enyhíté- sére – adott esetben szóban vagy telefonon, – ha ezt a körülmé- nyek lehetővé teszik;
dd) követni a biztosítónak a károk megelőzésére vagy enyhíté- sére vonatkozó utasításait, feltéve, hogy azok tőle elvárhatók; ha a biztosításban résztvevő biztosítók eltérő utasításokat adnak, a biztosítást kötő fél köteles a legjobb megítélése szerint eljárni;
ee) a vagyon elleni bűncselekmények miatt bekövetkezett károkat haladéktalanul bejelenteni a rendőrségnek;
ff) az elveszett vagyontárgyak jegyzékét haladéktalanul benyújtani a biztosítóhoz és a rendőrséghez;
gg) változatlanul hagyni a káresemény helyszínét mindaddig, amíg a káresemény helyét vagy a károsodott tárgyakat a biztosító át nem adja; ha a változtatások elkerülhetetlenek, a kárhelyzetet dokumentálni kell (pl. fényképekkel) és a károsodott tárgyakat meg kell őrizni mindaddig, amíg a biztosító meg nem vizsgálta őket;
hh) amennyire lehetséges, haladéktalanul – kérésre írásban – közölni a biztosítóval azokat az információkat, amelyek szüksége- sek a biztosítási esemény vagy
a biztosító felelősségének meghatározásához, valamint minden támogatást megadni a kár okának és összegének, valamint a kár- térítési felelősség terjedelmének vizsgálatához;
xx) elkészíteni a biztosító által kért összes olyan dokumentumot, amelynek beszerzése tőle ésszerűen elvárható;
b) Ha harmadik személy jogosult a biztosító szerződéses teljesí- tésére, akkor a harmadik személy a 2. a) pont szerinti kötelezett- ségeket is köteles betartani, amennyiben ez a tényleges és a jogi helyzet alapján lehetséges.
3. A teljesítési kötelezettség alól való mentesülés kötelezett- ségszegés esetén
Ha a biztosítást kötő fél megsérti az 1. vagy 2. pontban meghatá- rozott kötelezettségek egyikét, úgy a biztosító nem köteles fizetni a biztosítási szerződésről szóló törvény 28. és 82. §-ai alapján.
A csalárd kötelezettségszegés kivételével a biztosító köteles helyt- állni, ha a kötelezettségszegés nem okozta a káresemény bekö- vetkezését, illetve a biztosítási esemény megállapítását, sem a biztosító felelősségének, illetve annak mértékének megállapítását.
9. § Kockázatnövelés
A szerződéses nyilatkozat benyújtása után a biztosítást kötő fél a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül nem növelheti a kockáza- tot, illetve engedélyezheti harmadik félnek a kockázat növelését.
A biztosítást kötő fél a tudomására jutott bármely kockázatnöve- kedést köteles bejelenteni a biztosítónak, mégpedig abban az esetben is, ha arra a tudomása nélkül került sor. Minden egyéb tekintetben a biztosítási szerződésekről szóló törvény 23. és 27.
§-ai érvényesek. Ezután a biztosító jogosult a szerződés felmon- dására, módosíthatja a szerződést, vagy akár mentesülhet a fize- tés alól.
10. § Túlbiztosítás
1. Ha a biztosítási összeg jelentős mértékben meghaladja a biz- tosított érdeket, akkor mind a biztosító, mind a biztosítást kötő fél kérheti a biztosítási összeg és a biztosítási díj csökkentését a biz- tosítási szerződésről szóló törvény 74. §-a szerint.
2. Ha a biztosítást kötő fél a túlbiztosítást törvénytelen anyagi előnyszerzés szándékával köti, akkor a szerződés semmis.
A biztosítót addig az időpontig megilleti a biztosítási díj, amikor a szerződés érvénytelenségét indokoló körülményekről tudomást szerez.
11. § Több biztosító
1. Bejelentési kötelezettség
Ha egy érdeket ugyanarra a kockázatra több biztosítónál is biz- tosítanak, akkor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a
biztosítót a másik biztosításról. Az értesítésben meg kell jelölni a másik biztosítót és a biztosítási összeget.
2. A bejelentési kötelezettség megszegésének jogkövetkez- ményei
Ha a biztosítást kötő fél megszegi a bejelentési kötelezettségét (lásd 1. pont), a biztosító a biztosítási szerződésekről szóló tör- vény 28. §-a alapján jogosult a szerződést felmondani, illetve men- tesül a teljesítési kötelezettsége alól. A biztosító általi felmondás a kézhezvétel után azonnal hatályba lép.
A fizetési kötelezettség alóli mentesség nem lép érvénybe, ha a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése előtt tudomást szerzett a másik biztosításról.
A csalárd kötelezettségszegés kivételével a biztosító köteles helyt- állni, ha a kötelezettségszegés nem okozta a káresemény bekö- vetkezését, illetve a biztosítási esemény megállapítását, sem a biztosító felelősségének, illetve annak mértékének megállapítását.
3. Felelősség és kártérítés többszörös biztosítás esetén
a) Ha egy érdeket ugyanarra a kockázatra több biztosítónál is biz- tosítanak és az összesített biztosítási összeg meghaladja a bizto- sítási értéket, vagy azoknak a kártérítéseknek az együttes össze- ge, amelyeket az egyes biztosítók külön-külön a többi biztosítás fennállása nélkül fizetnének, egyéb okokból meghaladná a teljes kárt, ez többszörös biztosításnak minősül.
b) A biztosítók ily módon egyetemleges adósként kötelesek arra, hogy mindegyikük abban az összegben köteles helytállni, amely megfizetésére a szerződése alapján köteles; a biztosítást kötő fél azonban összességében nem igényelhet nagyobb kártérítést, mint az általa elszenvedett kár összege. Az 1. mondat megfelelő- en alkalmazandó, ha a szerződéseket ugyanazzal a biztosítóval kötötték.
Ha a szerződő vagy a biztosítást kötő fél különféle biztosítá- si szerződések alapján kártérítést kap ugyanazon kárért, úgy a jelen szerződésből eredő jogosultság oly módon csökken, hogy az összes szerződésből származó kártérítés összesen ne lehessen nagyobb, mint ha azokat a biztosítási összegeket, amelyekből a biztosítási díjakat számították, csak a jelen szerződés fedezte vol- na. Ha kártérítési limitekről állapodtak meg, akkor a jogosultság úgy csökken, hogy az összes szerződésből származó kártéríté- sek összege nem haladhatja meg azt a teljes biztosítási összeget, amelyet a jelen szerződés fedezne.
c) Ha a biztosítást kötő fél a többszörös biztosítást törvénytelen anyagi előnyszerzés szándékával köti, akkor az ezen szándékkal kötött szerződések mindegyike semmis. A biztosítót addig az idő- pontig megilleti a biztosítási díj, amikor a szerződés érvénytelen- ségét indokoló körülményekről tudomást szerez.
4. Többszörös biztosítás megszüntetése
A biztosítást kötő fél kérésére a többszörös biztosítás a biztosítási szerződésről szóló törvény 79. §-ának megfelelően rendezhető a szerződés hatályon kívül helyezésével vagy a később kötött szer- ződés biztosítási összegének csökkentésével.
A szerződés hatályon kívül helyezése vagy a biztosítási összeg csökkentése és a díj kiigazítása attól a naptól kezdve hatályos, amelyen a biztosítóhoz a nyilatkozat beérkezik.
12. § Biztosítás harmadik fél javára
1. A szerződésből eredő jogok
A biztosítást kötő fél a biztosítási szerződést megkötheti a saját nevében, de harmadik fél (biztosított) érdekében. A jelen szer- ződésből eredő jogokat kizárólag a biztosítást kötő fél és nem a biztosított gyakorolhatja. Fentiek abban az esetben is alkalmazan- dók, ha a biztosított személy rendelkezik a biztosítási kötvénnyel.
2. A kártérítés kifizetése
A biztosító a kártérítés biztosítást kötő félnek történő kifizetése előtt igazolást kérhet arról, hogy a biztosított személy ehhez hoz- zájárulását adta. A biztosított személy a kártérítés kifizetését csak a biztosítást kötő fél hozzájárulásával kérheti.
3. Tudomás és magatartás
Ha a biztosítást kötő fél tudomása és magatartása jogi jelentőség- gel bír, akkor harmadik személy javára kötött biztosítás esetén a
biztosított személy tudomását és magatartását is figyelembe kell venni. Ha a szerződés a biztosítást kötő fél és a biztosított érdekeit is magába foglalja, a szerződő csak akkor köteles a saját érdeké- nél figyelembe venni a biztosított személy tudomását és maga- tartását, ha a biztosított a biztosítást kötő fél képviselője. Minden egyéb tekintetben a biztosítási szerződésről szóló törvény 47. §-a irányadó.
13. § Kártérítési igények átszállása
1. Kártérítési igények átszállása
Ha a biztosítást kötő felet harmadik féllel szemben kártérítési igény illeti, akkor ez az igény átszáll a biztosítóra, amint a biztosí- tó megtérítette a kárt. Az átszállás nem érvényesíthető a biztosí- tást kötő fél hátrányára. Ha a biztosítást kötő fél követelése olyan személlyel szemben áll fenn, akivel közös háztartásban élt a kár idején, az átszállás nem érvényesíthető, kivéve azt az esetet, ha a személy a kárt szándékosan okozza.
2. A kártérítési igények biztosítására vonatkozó kötelezettségek
A biztosítást kötő félnek meg kell védenie követelését vagy a követelés érvényesítésére szolgáló jogát, figyelembe véve az alkalmazandó formai és határidőre vonatkozó követelményeket, és miután a kárigény átszállt a biztosítóra, a követelés érvénye- sítése során a szükséges mértékben köteles együttműködni a biztosítóval.
Ha a biztosítást kötő fél megszegi a fenti kötelezettségét, a bizto- sító a biztosítási szerződésről szóló törvény 86. § (2) bekezdése alapján mentesül a fizetési kötelezettség alól.
14. § Felmondás biztosítási esemény után
1. Felmondási jog
A biztosítási esemény bekövetkezése után bármelyik szerződő fél felmondhatja a biztosítási szerződést. A felmondást írásba kell foglalni. A felmondás csak a kártérítésre vonatkozó tárgyalások lezárultát követő egy hónapon belül megengedett.
2. Biztosítást kötő fél általi felmondás
A biztosítást kötő fél jogosult a biztosítási jogviszonyt írásban, azonnali hatállyal vagy bármely későbbi időpontban, a biztosítási év lejártáig hatályosan felmondani.
3. Biztosító általi felmondás
A biztosító általi felmondás a biztosítást kötő fél által történt kéz- hezvételétől számított egy hónap múlva lép hatályba.
15. § Felelősség kizárása különleges indokkal
A biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól, ha a bizto- sítást kötő fél csalárd módon megtéveszti vagy megkísérli megté- veszteni a biztosítót olyan tényekről, amelyek a kártérítés indoka vagy összege szempontjából jelentőséggel bírnak.
Ha a megtévesztést vagy a megtévesztés kísérletét csalás vagy csalás kísérlete miatt a biztosítást kötő féllel szemben jogerős büntetőítéletben megállapították, akkor az 1. mondat előfeltételei bizonyítottnak tekintendők.
16. § Értesítések; szándéknyilatkozatok; címváltozás
1. Formai követelmények
Ha a törvény meghatározott írásbeli formát nem ír elő és a jelen szerződés másképp nem rendelkezik, úgy a biztosítónak szánt, közvetlenül a biztosítónak címzett, a biztosítási jogviszonyt érintő nyilatkozatokat és értesítéseket írásban kell benyújtani.
A nyilatkozatokat és értesítéseket a biztosító székhelyének vagy a biztosítási kötvényben vagy annak mellékleteiben illetékesként megjelölt szervnek kell címezni. A nyilatkozatok és értesítések be- nyújtására vonatkozó törvényi szabályozások továbbra is érvény- ben maradnak.
2. A cím- vagy névváltoztatás bejelentésének elmulasztása
Ha a biztosítást kötő fél elmulasztja értesíteni a biztosítót a neve vagy címe változásáról, akkor a biztosítási szerződésről szóló tör- vény 13. §-a alkalmazandó.
17. § A biztosítási ügynök meghatalmazása
1. Biztosítást kötő fél nyilatkozatai
A biztosítási ügynök jogosult a biztosítást kötő fél által benyújtott nyilatkozatokat átvenni az alábbi vonatkozásokban:
a) biztosítási szerződés megkötése vagy felmondása;
b) meglévő biztosítási jogviszony, beleértve annak megszüntetését;
c) a szerződés megkötése előtt és a biztosítási jogviszony alatt felmerülő bejelentési és tájékoztatási kötelezettségek.
2. Biztosítói nyilatkozatok
A biztosítási ügynök jogosult a biztosító által kiadott biztosítási kötvé- nyeket vagy azok kiegészítéseit továbbítani a biztosítást kötő félnek.
3. A biztosítási ügynök részére történő kifizetések
A biztosítási ügynök jogosult átvenni azokat a befizetéseket, ame- lyeket a biztosítást kötő fél a biztosítási szerződés közvetítésével vagy megkötésével kapcsolatban teljesít számára. A biztosítást kötő fél csak akkor köteles magára nézve érvényesnek tekinte- ni a fenti meghatalmazás bármely korlátozását, ha a kifizetéskor tudomása volt a korlátozásról vagy súlyos gondatlansága miatt nem tudott arról.
18. § Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje három év. Az elévülési időszak annak az évnek a végén kezdődik, amelyben a kárigény felmerült, és a hitelező a kártérítési igény alapjául szol- gáló körülményekről és az adós személyéről tudomást szerzett, illetve súlyos gondatlansága nélkül tudomást kellett volna szerez- nie.
Ha a biztosítási szerződésből eredő igényt jelentettek be a bizto- sítónak, akkor a határidő kiszámításakor a bejelentés időpontja és a biztosító írásos határozatának a kérelmező általi kézhezvétele között eltelt időtartamot figyelmen kívül kell hagyni.
19. § Illetékes bíróság
A biztosítási jogviszonyra vonatkozó keresetekre a Polgári Per- rendtartás 13., 17., 21. és 29. §-a, valamint a biztosítási szerző- désről szóló törvény 215. §-a szerinti belföldi joghatóság irányadó.
20. § Irányadó jog
A jelen szerződésre a német jog az irányadó.