Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-8163/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Közlekedési Biztosító Egyesület számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a Közlekedési Biztosító Egyesületnél (székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3., továbbiakban: Biztosító) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos díjfelszólításra vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben
100.000 Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságok a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszegek után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2010. szeptember 17-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Ügyfél 2009. november 11-én az (…) forgalmi rendszámú gépjárműre, aznapi kockázatviselési kezdettel a (…)-n (székhelye: (…), továbbiakban: alkusz) keresztül kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot a Biztosítónak. Ügyfél az ajánlat megtételekor a törtidőszakra (2009. november 11. - 2009. december 31.) vonatkozó biztosítási díjat megfizette.
Ügyfél a beadványában előadta, hogy ezt követően telefonon kereste meg az alkuszt, mivel a 2010. első negyedévre vonatkozó biztosítási díj teljesítéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást a Biztosítótól nem kapott. Az Ügyfél nyilatkozata szerint az alkusz arról tájékoztatta, hogy a biztosítási szerződése megszűnt, ezért Ügyfél a biztosítási szerződést újrakötötte a Biztosítónál. Az Ügyfél az újrakötött biztosítási szerződéshez kapcsolódóan a Biztosítótól (…) Ft-ról szóló készpénzátutalási megbízást kapott, amelyet befizetett. A Biztosító az Ügyfél részére – az Ügyfél által becsatolt bizonylat szerint - 2010. június 24-én visszautalta a befizetett (…) Ft biztosítási díjat azzal az indokolással, hogy az Ügyfél biztosítási szerződése megszűnt. Az Ügyfél ismételten újrakötötte a gépjármű felelősségbiztosítási szerződését (…) Ft fedezetlenségi díj mellett.
Az Ügyfél fentiek alapján kifogásolta a Biztosító eljárását.
Arra való tekintettel, hogy az Ügyfél ügye kapcsán lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre bocsátott iratok, nyilatkozatok alapján a Felügyelet tudomására jutott, hogy Biztosító az Ügyfelet érintően a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény rendelkezéseinek, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek sérelmét valósította meg, így a díjelmaradással kapcsolatos értesítési kötelezettségre vonatkozó, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban meghatározott jogsértések megállapítására hivatalból kerül sor, figyelemmel arra, hogy a fenti jogsértéseket az Ügyfél beadványában nem kifogásolta.
A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.
4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében a Biztosítót megkereste, és a rendelkezésére álló dokumentumok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
I.
Ügyfél 2009. november 11-én a fenti forgalmi rendszámú gépjárműre kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést kötött aznapi kockázatviselési kezdettel, (…) kötvényszámon. Az eredeti biztosítási ajánlaton (…) Ft éves biztosítási díj került megjelölésre. Az ajánlaton a 2009. évi törtidőszakra vonatkozóan (…) Ft-os díjelőleg szerepelt, amely tartalmazta a (…) Ft MABISZ díjat és a 2009. november és december havi egyesületi tagdíjat (…) is.
A Biztosító a biztosítási szerződést az ajánlaton szereplő éves díjjal vette nyilvántartásba, ugyanakkor megállapította, hogy a 2009. évre vonatkozó MABISZ díj nem az ajánlat szerinti (…) Ft. Az Ügyfél bejelentésében szereplő 2009. november 6-i dátummal ellentétben ugyanis a gépjármű tulajdonszerzésének dátuma a KEK-KH központi gépjármű nyilvántartást alapján 2009. november 5-e volt. Ezért a Biztosító további (…) Ft MABISZ díjat írt elő a 2009. évre vonatkozóan.
A Biztosító 2011. január 31-én kelt nyilatkozata szerint Ügyfél az első díjat 2009. november 18-án fizette meg, ugyanakkor az alkusz által kiállított készpénzátutalási megbízáson szereplő téves összeg következtében, a befizetett díj felkönyvelését követően a szerződésen (…) Ft fedezetlenségi díj, a tagdíj számlán pedig (…) Ft hátralék mutatkozott.
A Biztosító a 2010. január 8-án kelt számlalevélben értesítette Ügyfelet a (…) Ft MABISZ díjkülönbözetről, a 2010. első negyedévre esedékes díjelőírásról, és az éves egyesületi tagdíjról (…).
A Biztosító 2011. január 31-én kelt nyilatkozata szerint 2010. január 8-án kelt számlalevele és a készpénzátutalási megbízás tartalmazott olyan díjtételeket, amelyek 2009. november 12-én ((…) Ft díjhátralék és (…) Ft tagdíj hátralék) váltak esedékessé, továbbá olyan díjtételeket is, amelyek 2010. január 1-jén ((…) Ft 2010. első negyedéves díjelvárás és 2010. évre vonatkozó (…) Ft-os tagdíj) váltak esedékessé. A fenti díjtételek fizetési határideje 2010. február 2-a volt. Az Ügyfél a készpénzátutalási megbízást 2010. február 27-én fizette be, a díjból a szerződés megszűnéséig terjedő hátralékot a Biztosító kiegyenlítette, a fennmaradó összeget a Biztosító visszautalta az Ügyfélnek. A Biztosító a biztosítási díj meg nem fizetése miatt az Ügyfél kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződését - 2010. február 2-ai hatállyal – díjnemfizetési okkal megszüntette.
A Biztosító a 2011. április 7-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél gépjármű felelősségbiztosítási szerződésére vonatkozóan a Biztosító a 2010. I. negyedévében esedékessé vált, biztosítási díj elmaradására vonatkozóan nem küldött fizetési felszólítást az Ügyfél részére, tekintettel arra, hogy a biztosítási szerződésen még 2009. évre vonatkozóan is díjhátralék mutatkozott.
A 2010. január 1-jétől hatályos, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. § (4) bekezdése szerint „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást
küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésére álló dokumentumokból és nyilatkozatokból megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél 2010. első negyedévre esedékes biztosítási díj elmaradásáról az Ügyfélnek díjfelszólító levelet egyáltalán nem küldött, amely magatartásával megsértette a Gfbt. 21. § (4) bekezdésének rendelkezéseit.
A Biztosító az Ügyfél kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződését 2010. február 2-ai hatállyal díjnemfizetési okkal megszüntette, tekintettel arra, hogy a 2009. évi díjhátralék, valamint a 2010. első negyedéves biztosítási díj az Ügyfél által csak 2010. február 27-én került megfizetésre. A befizetett díjból a szerződés megszűnéséig terjedő hátralékot a Biztosító kiegyenlítette, a fennmaradó összeget pedig az Ügyfélnek visszautalta.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjnemfizetéssel történő megszűnése esetére a Gfbt. 21. § (5) bekezdése írja elő a Biztosító ügyfél tájékoztatási kötelezettségét, amely szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”
A fogyasztóvédelmi eljárásban a Biztosító nyilatkozott arról, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés törléséről szóló értesítőt 2010. február 16-án postázta az Ügyfél részére. A törlésértesítő feladása tényének igazolására a Biztosító csatolta az (…) nyilatkozatát arról, hogy a (…) számú szerződésre küldött törlés értesítő levél 2010. február 16-án postázásra került. Fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító a Gfbt. 21. § (5) bekezdésének megfelelő módon és határidőben eleget tett a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetére előírt ügyfél tájékoztatási kötelezettségének.
II.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a 2010. január 8-án kelt díjértesítő levélben a Biztosító a következőkről tájékoztatta az Ügyfelet: „Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a 2004. 07. 01-től hatályos 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet értelmében a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a díjat nem fizetik meg. Ha a szerződés év közben díjnemfizetés miatt szűnik meg, a gépjármű üzembentartója az év hátralévő részére annál a biztosítónál köteles új szerződést kötni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel megszűnt. A szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése után azonban az üzembentartó elveszti bonus besorolását (tehát az új szerződés besorolása csak A00 lehet), míg a malus osztályba sorolás továbbra is érvényben marad.”
2010. január 1-jétől a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a Gfbt. szabályozza. A Gfbt. 2010. január 1-jén lépett hatályba, amellyel egyidejűleg a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) hatályát vesztette.
A Gfbt. 59. § (1) bekezdése kimondja: „E törvény rendelkezéseit - a határozott időre szóló szerződések kivételével - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra, a hatálybalépéskor már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.”
Fentiek alapján az Ügyfél gépjármű felelősségbiztosítási szerződésére már az új Gfbt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 2010. január 1-jéig hatályos Rendelet 3. számú melléklet 6. pont (6) bekezdése valóban úgy rendelkezett, hogy: „Ha a szerződés díj nemfizetés miatt szűnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszűnik, az új szerződés osztályba sorolása A00 lehet. A díj nemfizetés miatt megszűnt szerződés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerződést köt.” A 2010. január 1-jétől hatályos Gfbt. nem tartalmaz olyan jogszabályi rendelkezést, amely szerint a biztosítási szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése esetén az Ügyfél a bonus osztályba sorolást elveszti.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénynek (továbbiakban: Fttv.) a 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.”
Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.”
Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfelet nem a hatályos gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről tájékoztatta. Ugyanakkor a Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumokból megállapította, hogy az Ügyfél ügyleti döntését a Biztosító tájékoztatása ténylegesen nem befolyásolta, tekintettel arra, hogy a díjnemfizetéssel megszűnt biztosítási szerződés bonus-malus fokozata a szerződés létrejöttekor is A00 volt, így az Ügyfélnek nem kellett attól tartania, hogy a korábban megszerzett bonus fokozatát elveszíti, és ennek következtében vagyoni hátrány éri.
A fentiek alapján ugyanakkor a Biztosító megsértette a Gfbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A Biztosító 2010. november 5-én nyilatkozott arról, hogy tekintettel arra, hogy az Ügyfélnek küldött számlalevél 2009-ben és 2010-ben esedékessé váló díjtételeket is tartalmazott, így az Ügyfél 2009. november 11-én létrejött (…) kötvényszámú szerződését helyreállította, amelyről az Ügyfelet a 2010. november 4-én kelt levélben tájékoztatta.
Ügyfél 2010. március 2-án a Biztosító internetes honlapján keresztül kezdeményezte új biztosítási szerződés megkötését. A Biztosító az Ügyfél részére elkészített ajánlati formanyomtatvány két példányát, az egyesületi tagsági belépési nyilatkozatot, az első díj befizetéséhez szükséges készpénzátutalási megbízást, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló tájékoztatót, és az ügyfél tájékoztatót az Ügyfél részére 2010. március 10-én postázta. A Biztosító 2010. december 13-i nyilatkozata szerint az Ügyfél által 2010. március 2-án kezdeményezett szerződéskötést megalapozó ajánlati formanyomtatvány Ügyfél által aláírt példánya a Biztosítóhoz nem érkezett vissza, így a másodikként megkötni szándékozott biztosítási szerződés nem jött létre.
Ügyfél 2010. július 24-én újabb biztosítási szerződés megkötését kezdeményezte a Biztosítónál. Az ajánlati formanyomtatványt és annak mellékleteit 2010. július 29-én postázta a Biztosító Ügyfél részére. A dokumentumok Ügyfél által aláírt példányait az Ügyfél a Biztosítónak visszaküldte. Az ajánlaton (…) Ft fizetendő díj szerepelt, amely tartalmazta a 2010. február 3. - 2010. július 23. közötti időszakra számított (…) Ft fedezetlenségi díjat, valamint a 2010. szeptember 30-ig fizetendő (…) Ft-os biztosítási díjat.
A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban 2010. november 5-én nyilatkozott arról, hogy az Ügyfél 2010. július 24-én megkötött újabb biztosítási szerződését törölte, a 2009. november 11-én létrejött biztosítási szerződés reaktiválásával egyidejűleg, amelyről az Ügyfelet 2010. november 4-én tájékoztatta. A Biztosító 2011. augusztus 2-ai tájékoztatása szerint Ügyfélnek 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig érvényben lévő szerződése van a Biztosítónál.
A Psztv. 48/H. § (1) szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a díjfelszólítással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.
Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Biztosítótól szemben a díjfelszólító levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt 100.000,- Ft forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítók díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. A Felügyelet ugyanakkor a bírság kiszabása során enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Biztosító lehetőséget talált az Ügyfél szerződésének reaktiválására.
A Felügyelet a határozata rendelkező részének II. pontjában kötelezte a Biztosítót, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekre vonatkozóan a tájékoztatási kötelezettségének a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.
A Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. Ennek megfelelően a Biztosítónak a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatása során kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy mindig a hatályos jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően tegyenek eleget a tájékoztatási kötelezettségüknek. A Felügyelet e tekintetben a fogyasztóvédelmi bírság kiszabásától eltekintett, mivel a Biztosítónak a nem hatályos jogszabályról szóló tájékoztatása ténylegesen
az Ügyfél ügyleti döntését nem befolyásolta, ugyanakkor az ellentétes volt a Gfbt. 59. § (1) bekezdésével.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontja, illetve a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2011. augusztus 24.