KÖTELEZÔ GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés feltételeit a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiak- ban Gfbt) tartalmazza, amely vonatkozó rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük, azzal, hogy a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezéseket nem idézzük.

Biztosítási feltételek a Gfbt. alapján 1.§

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya ki- terjed:

minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – tulajdonosára, és az általuk kötött köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre.

2.§

E törvény hatálya nem terjed ki:

a Magyar Köztársaság területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre.

3.§

E törvény alkalmazásában:

(1) Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkal- mazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nem- zeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

(2) biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megálla- pított díj vonatkozik;

(3) biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiz- tosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e tör- vényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2264/4

(4) biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

(5) díjtarifa: külön rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként, és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összes- sége;

(6) egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gép- járműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

(7) fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, valamint az üzemben tartó önhibáján kívül eső, hitelt érdemlően igazolt okból bekö- vetkező díjnemfizetés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában koc- kázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólago- san megállapított díj;

(8) forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négy- kerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

(9) gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – egyéni vállalkozó,

jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság – szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma eléri az ötöt;

(10) gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének

II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mező- gazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett se- gédmotoros kerékpár;

(11) gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt köz- úton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendez- vény;

(12) harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(14) határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

(17) ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illet- ve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét vagy azo- nosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

(18) kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

(19) károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult sze- mély vagy szervezet;

(20) kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékeny- séget végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban mű- ködő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) sze- rinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szem- ben képviseli;

(21) Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek felada- ta a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzem- ben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korláto- zásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az isme- retlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezett- ségvállalás országa a Magyar Köztársaság;

(22) kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenysé- get végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén te- lephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártya- rendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biz- tosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kárigények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

(24) külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

(25) levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenysé- get végző szervezet, kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváha- gyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosí- tottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

(26) Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely el- látja a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási felada- tokat;

(27) rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának át- ruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely sze- rinti országától eltérő – tagállam,

a. ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b. amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fiók- telepe található.

(28) Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan meg- állapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megköve- telt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jel- zését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

(29) súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz- szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

(30) székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meg- határozott fogalom;

(31) tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban ré- szes állam és Svájc;

(32) telephely szerinti ország: az az ország,

a. amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jel- zéssel ellátta, vagy

b. amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek ese- tében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) állan- dó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

(33) türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyi- ben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

(34) üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogo- sultja), ennek hiányában a tulajdonos;

(35) zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazol- vány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglá- togatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

(36) zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alap- ján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszer- hez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

A biztosítási kötelezettség 4.§

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötele- zettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forga- lomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzem- ben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e tör- vény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalom- ban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességé- nek időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró ha- tározat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentet- te, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű ren- deltetés helye szerinti tagállama a Magyar Köztársaság – köteles a tulaj- donszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése 5.§

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerin- ti tagállama a Magyar Köztársaság, az e törvényben meghatározott felté- telek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díj- tarifájának megfelelő – ajánlatát a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítási időszak végére felmond- ta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6.§

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére át- adja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5.§ (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási fel- tételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5.§ (4) bekezdésé- ben meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szer- ződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerző- dés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzem- ben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szer- ződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.

7.§

(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (bizto- sítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerző- dést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból törté- nő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés ese- tén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hóna- pon belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

8.§

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fenn- álló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak el- látása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdon- jogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jog- szabályban meghatározott, tulajdonjog változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegy- zett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyide- jűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a ha- tósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzem- ben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel vég- leges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 na- pon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének ki- vételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9.§

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így kü- lönösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatko- zóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló ok- irat számát.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselő- jével közölni.

(3) A 4.§ (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdo- nosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés ezen üzemben tartó hatósági okiratba történő bejegyzése napján lép ha- tályba, ennek hiányában – ha az üzemben tartó hatósági okiratba történő bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg – megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10.§

A biztosítási szerződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11.§

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e tör- vényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszű- nését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában – az egyedi szerződéseket illető díjtarifa meghirdetésével egyidejűleg – a követ- kező naptári évre vonatkozó díjtarifáját legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni, amelyet nem változtathat meg.

(3) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a meghir- detett – időszak, illetve tartam kezdőnapján érvényben lévő – díjtarifa alap- xxx xxxxxxxx ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és faj- táitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke 12.§

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13.§

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függet- lenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, mely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követe- léseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a teljesítés időpontjáig el- telt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkár- tyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a ma- gyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősség- biztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meg- határozott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezett- sége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek mi- nősül.

14.§

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapo- zott kártérítési igénye meghaladja a 13.§ (1)-(2) bekezdésében meghatá- rozott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártéríté- si igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszo- nyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jö- vőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a já- radékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve sze- mélyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé- nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdé- sekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetés- sel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) be- kezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez ké- pest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újra- felosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15.§

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a. a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b. a károkozó gépjárműben keletkezett;

c. a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d. sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;

e. a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f. a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g. álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletke- zett;

h. üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i. gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j. környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k. a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állag- rongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l. háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként ke- letkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16.§

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biz- tosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), to- vábbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4.§ (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési ok- mányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben megha- tározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tarta- mú szerződés köthető.

17.§

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, valamint az 5.§ (2) bekezdésében, továbbá a 21.§ (6) bekezdésében meghatározott esetekben a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfor-

dulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában ren- delkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya 18.§

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétol- dalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése 19.§

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerző- désben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöt- tének időpontjában, a 4.§ (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartó járműnyilvántartásba törté- nő bejegyzésének időpontjában kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés lét- rejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) felté- tel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott tü- relmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő rész- vétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az ok- iratba bejegyzett üzemben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének idő- pontjával szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott megszűnése ese- tén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

Díjfizetés 20.§

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21.§

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiá- nyában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szer- ződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megálla- pított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedé- kességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre tör- ténő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől szá- mított negyvenöt napos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vo- natkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerző- dés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzem- ben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Ha a szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése az üzemben tartó önhi- báján kívül eső okból következik be, az üzemben tartó a megszűnés tudo- mására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb a megszűnést kö- vető 2 hónapon belül, kizárólag az önhiba hiányát alátámasztó tények hitelt érdemlő igazolásával kezdeményezheti a jövőre nézve – egy adott biztosítá- si időszakon belül – az eredetivel egyező szerződéses állapot helyreállítását.

(7) Az üzemben tartó a szerződéses állapot (6) bekezdés szerinti helyreállí- tására akkor jogosult, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a biztosítónak megfizeti, és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűné- sét követően a szerződéses állapot helyreállításáig a gépjármű nem vett részt a közúti forgalomban, illetve azzal kárt nem okoztak.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok 22.§

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és be- szedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést kö- vetően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjta- rifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat be- szedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint ki- számított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel

– köteles megfizetni.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettsé- gének nem tesz eleget, a 21.§ (4) bekezdésében meghatározott rendelke- zéseket kell alkalmazni.

(7) A fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó – egy naptári évre számított tarifáját gépjármű-kategóriánként minden év ok- tóber 30-ig a Kártalanítási Számla kezelője hirdeti meg két országos napi- lapban és honlapján.

Díjtarifa, díjhirdetés 23.§

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghir- detett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtatja meg.

(2) A biztosítási időszakra, valamint a határozott tartamú szerződésre az időszak, illetve a tartam kezdőnapján érvényben lévő díjtarifát kell alkal- mazni.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában a (2) be- kezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó, a következő naptári évre vonatkozó díjtarifáját október 30-ig legalább két országos napilapban és a honlapján meghirdetni.

(4) A biztosító a meghirdetett díjtarifáját nem változtathatja meg.

(5) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit, az adott naptári évben alkal- mazandó, valamint október 30-át követően a következő évben alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(6) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgál- tatás keretében nyújtja és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egy- séggel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy az (5) bekezdés- ben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24.§

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a kö- vetkező biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a 23.§ (1)-(2) be- kezdéseiben meghatározottak szerint módosul.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jog- szabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer

25.§

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére kö- teles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés 26.§

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjár- művek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivo- násra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás té- nyéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfel- elően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű is- mételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek elté- rő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szüne- telés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől szá- mított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szü- netelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következ- ményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szer- ződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szüne- telésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése 27.§

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezé- si megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti.

28.§

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagál- lamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyé- től (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29.§

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerző- dés azonosításához szükséges – a 46.§ (2) bekezdésének a., b. és d. pont- jaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülménye- ire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meg- határozott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez,

a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egész- ségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszer- zéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határ- idő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény be- következése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

30.§

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges ada- tok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a kárese- ménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megje- lölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az

(1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kárta- lanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kárese- ménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosí- tó jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a

(3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kárta- lanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jo- gosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendel- kező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a ha- zaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárkép- viselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá- sáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46.§ (2) bekezdésének a. pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jel- zéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kárigények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31.§

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyúj- tásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a. kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13.§ (1)-(2) bekezdésé- ben foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vo- natkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b. indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelé- sekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32.§

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősség- re vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a bizto- sítottra – a 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kár- képviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti per- ben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kárté- rítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfoga- dását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a káro- sultnak megfizetni.

Törvényi engedmény

33.§

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla keze- lője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.

Visszkereset 34.§

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36.§ (6) bekezdésében megha- tározott esetben, illetve fizetésképtelenné vált biztosító helyett eljárva a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérí- tését követelheti:

a. attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyéb- ként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b. a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c. a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hát- rányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biz- tosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrá- nyosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d. a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelke- zett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető ese- tében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e. az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f. a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g. az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlé- si, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c. és d. pontjában, valamint a vezető az

f. pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgál- tatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 mil- lió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott eset- ben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti kö- vetelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés

g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

A bonus-malus rendszer általános szabályai 1.§

(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autó- buszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármen- tes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kivál- tó – károk számának alapján, az e rendelet melléklete szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

2.§

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonat- kozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentés tételére kerül sor, úgy a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

A besorolásra vonatkozó szabályok 3.§

(1) A biztosító az új biztosítási időszakot illető besorolás során az előző biz-

tosítási időszak besorolását, a megfigyelési időszak kártörténeti adatait, to- vábbá a hozott kárelőzményi igazolásokat veszi figyelembe.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (6) be- kezdésben meghatározott esetkör kivételével – nem változik.

(3) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(4) A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonat- kozó megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes idő- szakban kármentes volt.

(5) Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már meg- szerzett besorolása megmarad, ha az adott szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzemben tartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre új szer- ződést köt.

(6) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjár- műre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a meg- szűnt szerződésen megszerzett besorolás a szerződés megszűnését követő két éven belül, a megszűnést követő naptól ugyanazon gépjármű-kategóriá- ba tartozó gépjárműre az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévő szerződésre – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető.

(7) Ha az (5) és (6) bekezdés szerinti besorolás átvitelére kerül sor, akkor a korábbi gépjármű megszűnt szerződésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerződés besorolásánál kell figye- lembe venni.

(8) A 7.§ (1) bekezdésében meghatározott előzetes besorolás a besorolás át- vitelének az (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetére nem alkalmazható.

4.§

(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vo- natkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartal- mazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, il- letve azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő idő- tartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

5.§

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kár- összeget a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, a szer- ződés besorolása a káresemény vonatkozásában nem romlik.

(3) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kár- kifizetést kell figyelembe venni.

A biztosítóváltásra és az azzal összefüggő besorolásra vonatkozó szabályok

6.§

(1) A megfigyelési időszak biztosítója (a továbbiakban: előző biztosító) az adott gépjárművet illetően köteles írásban igazolást kiadni a megfigyelési

időszakra vonatkozóan a kártörténeti adatról az igazolás kiadásának idő- pontjában érvényes állapot szerint, és a besorolásról a biztosítási szerződés megfelelő besorolása céljából:

a. a biztosító részére, annak ez irányú kérése esetén, az igénylés beérke- zését követő 15 napon belül (kártörténeti igazolás),

b. a biztosító részére a megfigyelési időszakot követő hatodik hónap utol- só napjáig, a megfigyelési időszakra vonatkozó azon kártörténeti adat- ról (késői kártörténeti adat) – ide nem értve a besorolást –, amely vo- natkozásában az a) pont alapján kiadott igazoláshoz képest változás állt be (késői kártörténeti igazolás).

(2) Az előző biztosító köteles az (1) bekezdés a) pontjai szerint kiadott iga- zoláson az adott gépjármű vonatkozásában az igazolt biztosítási időszakot illető fedezetlenségi időtartamot, illetve a fedezetlenségi időtartam hiányá- nak tényét, valamint a szünetelés időtartamát feltüntetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolások kiadása, az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás – a 7.§ (4) bekezdésében meghatározottak szerinti – be- kérése esetén az írásbeliséget helyettesíti az igazolás bekérésének és a vo- natkozó adatoknak az elektronikus úton történő továbbítása.

7.§

(1) A biztosító a besoroláshoz szükséges adatok megérkezéséig, illetőleg a

(2) és (3) bekezdésben foglalt esetek bekövetkezéséig – a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 8.§ (3) bekezdése szerinti, üzemben tartó által benyújtott tájékozta- tás, vagy az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ezek hiányában a szerződést előzetesen az A00 bonus-malus osztályba sorolja.

(2) Ha az üzemben tartó a Gfbt. 8.§ (3) bekezdése szerinti tájékoztatást nem nyújt be, továbbá az előző biztosító megnevezését és a vonatkozó biz- tosítást igazoló okirat számát nem adja meg, vagy erre vonatkozó valótlan adatot közöl, úgy a biztosító a szerződést az M04 osztályba sorolja.

(3) Ha a besoroláshoz szükséges adatok egyéb, a (2) bekezdésben meg nem határozott okból kideríthetetlenek, a biztosító a szerződést az A00 osztályba sorolja.

(4) A biztosító köteles a szerződés hatályba lépését követő 30 napon belül a gépjármű hatósági jelzésének és a megszűnt biztosítást igazoló okirat (köt- vény) számának megadásával az előző biztosítót írásban megkeresni a 6.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő igazolás bekérése céljából.

(5) A biztosító a 6.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás beérkezését, il- letve a (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetek bekövetkezését köve- tő 15 napon belül az igazolás adattartalma, illetve a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak alapján a szerződést – a biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal – besorolja.

Nem a biztosítóváltással összefüggő kártörténeti igazolások kiadása

8.§

(1) A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére a 3.§ (5) és (6) bekezdésében foglalt kedvezmények másik gépjárműre vonatkozó érvényesítése céljából a kiadás időpontjában érvényes állapot szerint az igénylést megelőző legalább kétéves időszakra visszamenőleg az igénylővel fennálló biztosítási szerződéses jogviszony által érintett időszakra vonatkozóan a biztosított gépjárművet illető kártörténeti adatról írásban igazolást kiadni.

(2) A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelőző legalább ötéves időszakra vissza- menőleg az (1) bekezdésben meghatározott igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

Záró rendelkezések 9.§

E rendelet alkalmazásában:

a. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség té- nyére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

b. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gép-

jármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéses jogviszony alatt bekövetkezett – a kár- térítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség is- mertté válásának dátuma (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szem- ben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kármentes- ség igazolt ténye;

c. megfigyelési időszak: az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak;

d. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gép- jármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiz- tosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén
Kiinduló osztály	Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk
Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármû, busz, vontató, mezôgazdasági vontató esetén
Kiinduló osztály	Megfigyelési idôszakban figyelembe vett károk
Kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Egyéb információk

1. A fentieken túl a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. számú törvény előírása alapján a következőkről tájé- koztatjuk:

A díj átvétele és a kockázatviselés kezdetének a megjelölése nem eredményezi a szerződés azonnali létrejöttét. A biztosító az ajánla- tot 15 napon belül a gépjármű üzemben tartójának kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításáról szóló Törvény 5.§ (2), (4) bekezdésé- ben meghatározott okokból visszautasíthatja.

2. A díj folyószámláról havi, negyedéves, féléves és xxxx, míg csekken negyedéves féléves és éves gyakorisággal fizethető, a díjfizetés gya- koriságát és módját év közben is módosítani lehet.

3. A Ptk. 551.§ (4) bekezdése alapján a szerződést bármelyik fél írás- ban, harminc napos felmondási idővel, a biztosítási időszak végére felmondhatja.

4. A fenti törvény 109/A.§-a alapján a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztekor

a. a biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges ada- tok megadásával és a lényeges körülmények leírásával – 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot a kézhezvételt követő 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni;

A károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:

• személyesen az ügyfélszolgálati irodákban;

• írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett levélben;

• telefonon az erre fenntartott telefonvonalon;

b. a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási szerződés megál- lapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülmé- nyeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok kizárólag a ható- sági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezet feladatait ellátó szervhez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz vagy az Orszá- gos Egészségbiztosítási Pénztárhoz és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fő- igazgatósághoz továbbíthatók és az e törvény 153–165.§-ában megha- tározott célból kezelhetők.

5. Ha a gépjármű üzemben tartója a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződés megkötésekor – külön jogszabályban meghatá- rozott – igazolást nem mutat be, a biztosító az előző biztosító nyilván- tartásából jogosult megkérni az üzemben tartó kártörténetére vonat- kozó adatokat. Kártörténetre vonatkozó adatnak tekintendő a kár- okozó által az adott biztosítóval fennállt szerződésének hatálya alatt okozott károk száma, időpontja, az okozott és még ki nem fizetett károk megnevezése, illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.

6. Elévülés

Az általános szabályok alapján érvényesített kártérítési igény elévülési ideje a Ptk. 324.§ (1) bekezdésére figyelemmel 5 év.

A Ptk. 345.§ (4) bekezdése alapján a fokozott veszéllyel járó tevékenység- ből eredő kártérítési igény elévülési ideje 3 év.

7. A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggés- ben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő ös- szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, il- letve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesí- tett kárkifizetésekre.

8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatosan alkalmazott jogszabá- lyok, rendelkezések, előírások

A Groupama Garancia Biztosító Zrt.-vel kötött biztosítási szerződések vonatkozásában az alkalmazandó jog a Magyar Köztársaság joga. A biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös feltételekben, záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyve, és az egyéb hatályos magyar jog szabályok

rendelkezései az irányadók. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt kell elsősorban alkalmazni.

9. A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos panaszok ügyintézése Panasz esetén első fokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. adott biztosítási szerződést kezelő igazgatóságához – amelynek elérhető- ségét (címét, telefon- és faxszámát, e-mail címét) a biztosítási köt- vény tartalmazza –, másodfokon a Groupama Garancia Biztosító Zrt. Jogi Igazgatóságához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., telefon- szám: x00 0 000 0000, fax: x00 0 000 0000), mint másodfokon eljáró szervhez kell fordulni.

A biztosító felett szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Álla- mi Felügyelete (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., illetve 1535 Bu- dapest, Pf. 777) gyakorol.

Az ügyfél a panaszaival a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletén kívül a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx 0., 0000 Xxxxxxxx, Xx. 000) és a Kereskedelmi és Iparkamarák mellett működő megyei békéltető testületekhez is fordulhat. Az ügy fél a jogait, illetve igényeit bírósági úton is érvényesítheti.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

1. Értelmezô rendelkezések

a. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítha- tó) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hoz- ható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gaz- dasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet;

b. hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvá- nítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetet- len beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

c. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasz- nált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

d. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is;

e. adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy szá- mára hozzáférhetővé teszik;

f. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől;

g. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is – személyes adatok feldolgozását végzi;

h. biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik;

i. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg

j. biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve

k. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;

l. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerinti fogalom;

n. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom;

m. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.

2. Az adatkezelés célja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésé- nek célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.

A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:

– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a bizto- sítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakci- ók szervezését is);

– ügyfélnyilvántartás vezetése;

– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;

– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen

„Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelé- séhez.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

A fentieken túlmenően a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által ön- ként megadott adatokat kezelni, melyek a 2. pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, és a szolgáltatással összefüggnek.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozást is végezhet. Ez esetben ez érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. A biztosító automatizált adatfeldolgozás

esetén az érintettet kérelmére tájékoztatja az alkalmazott matematikai módszerről és annak lényegéről.

A biztosító a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerző- déses kapcsolatban álló biztosításközvetítő e-mailen, telefonon, személye- sen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzlet- szerzést célzó küldeményt juttathat el a részére.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

4.3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóha- tósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosí- tóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit- ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartó szervvel; az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártala- nítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró ország- gyűlési biztossal; a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus beso- rolásra nézve a Bit-ben szabályozott esetekben a biztosítóval; a bonus- malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívá- sára a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötele- zettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső

kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség ter- heli.

A biztosító a 4.2-4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megke- resésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyi- ben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerin- ti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevé- kenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalko- tás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügymi- nisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvé- nyi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továb- bítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üz- leti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo- natkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§- ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.

6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja a személyes adatok védelmé- ről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti.

6.4. Az ügyfél élhet a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági igényérvényesítés) is.

6.5. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási sza- bályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen meg- semmisülés és sérülés ellen.

6.6. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a biztosítási titok megtar-

tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon meg- tekinthető.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfelei- nek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának mi- nősül.

A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél 3. pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.

Biztosítónk legfontosabb adatai

Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.

Levélcím: 1387 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fôvárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.

Document Metadata

Table of Contents

KÖTELEZÔ GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Document Metadata