Tartalom

Tartalom

Xxxxxx Xxxxx 4

TÖBB SZENT IS SEGÍTHET 4

Xxxx Xxxxxx 6

A VISSZAÉLÉS BEJELENTÉS ÚJ – ÜGYVÉDEKET IS ÉRINTŐ - SZABÁLYAI 6

Xxxxx Xxxxx 10

A BÍRÓI ILLETMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI 10

Xxxxxxx Xxxx 17

A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG PROBLEMATIKUS PONTJAI A GYERMEKTARTÁS MÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ MEGÁLLAPODÁSOKBAN 17

Xxxxxx Xxxx 24

GONDOLATOK A SZAKÉRTŐI BIZONYÍTÁS JOGGYAKORLATÁRÓL, AVAGY EGY EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI 24

Xxxxxx Xxxx 41

XXXXXXX XXXXXX: A NEMZETKÖZI BERUHÁZÁSI JOG TÖREDEZETTSÉGE 41

Xxxxx Xxxxxx 48

„MESTERSÉGES INTELLIGENCIA, TECHNOLÓGIA ÉS NŐK A JOGBAN” 48

ADVOCAT

2023. XXVI. évfolyam, 1. szám

ISSN 1585-5198

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA MEGBÍZÁSÁBÓL KIADJA AZ ADVOCAT ALAPÍTVÁNY

MEGJELENIK: félévente

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: Kaiserné Xx Xxxxxx Xxxx X SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI:

Dr. Cserbáné Xx. Xxxx Xxxxxx, Xx. Xxxxxxx Xxxxx, Xx. Xxxx Xxxxxxx

A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG CÍME:

0000 Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00. – Tel/Fax: (46) 451-791

FELELŐS KIADÓ:

Xx. Xxxxxx Xxxxx, a B.-A.-Z. Vármegyei Ügyvédi Kamara Elnöke

NYOMDAI MUNKÁK:

Kapitális Kft., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx xx 00., Tel.: 00 00 000 0000

MEGJELENIK: 30 példányban

Kedves Szerzőink, Lektoraink, Olvasóink!

A most már több, mint negyedszázados ADVOCAT azon célja töretlen maradt, mi- szerint az állandó változó jogszabályi kör- nyezetben szükséges a gyakorló ügyvédek számára a jogértelmezés körében támogatást adni a tanulmányok, szakmai cikkek megje- lentetése útján, értesíteni, tájékoztatni ügy- véd kollégáinkat az ismételten jelentős meny- nyiségű új vagy éppen módosuló jogszabá- lyokról.

Ügyvéd kollégáink mellett a jogtanácsosi kollégium tagjai részére is ajánljuk a folyó- iratunkban megjelenő cikkeket, melynek se- gítségével a jogtanácsosok részére is szakmai támogatást kívánunk nyújtani.

A jogszabályok ismerete mellett egyre in- kább kihívást jelent minden jogász kolléga számára az elektronikus kapcsolattartás, mely szinte minden hatósággal, bírósággal más és más platformon érhető el és minden elektronikus kapcsolattartási formát ismétel- ten meg kell tanulni, azok fejlesztését nyomon kell követni, melyekből szintén szinte minden hétre jut egy-egy újdonság.

Mindezek miatt ismételten fontos szerepet kell betöltenie az ADVOCAT folyóiratnak, ezért kérjük szerzőinket, lektorainkat, olvasó- inkat és minden kollégát, hogy osszák meg mindannyiunkkal szakmai tapasztalataikat, ismereteiket, tudományos vagy akár figye- lemfelhívó írásaikat és akár gyakorlati ta- pasztalataikat az elektronikus ügyintézés te- rén, mert minél több forrás áll rendelkezé- sünkre, annál inkább tudjuk magas színvona- lon ellátni feladatunkat, gyakorolni hivatá- sunkat.

A folyóirat továbbra is elektronikus for- mában a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx- xxxx.xx/xxxxxxx internetes oldalon érhető el, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügy- védi Kamara valamennyi tagja részére elekt- ronikus formában megküldésre kerül.

A publikációkat az ADVOCAT szerkesztő bizottsága részére, a berczes.ta- xxx@xxxxxxxx.xx, vagy a toth.bar- xxxx00@xxxxx.xxx elektronikus levélcímre kérjük megküldeni, szerzőink számára ajánl- juk a Kamara honlapján elérhető szerzői út- mutatót.

További sikeres munkát kívánunk és to- vábbra is számítunk együttműködő munká- jukra!

Az ADVOCAT szerkesztői

Xxxxxx Xxxxx*

TÖBB SZENT IS SEGÍTHET

Sokszor érezzük munkánk során, hogy kü- lönleges útmutatásra, inspirációra, védelemre lenne szükségünk. A hívők számára a védő- szentek a ,,kulcsai’’ a nehéz helyzetekben való segítségnek. Az ügyvédi munka össze- tettségét, nehézségét talán az is jelzi, hogy több védőszent is segíti az e területen műkö- dőket.

Xxxxx Xxx

Az ügyvédek legnépszerűbb és legszéle- sebb körben elismert védőszentje kermartini Xxxxx Xxx, aki Bretagne-ban, Kermartinban született 1253-ban. Ügyvéd, bíró és pap volt, aki életét a szegények megsegítésének és az elnyomottak jogainak védelmének szentelte. 1267-ben a párizsi egyetemen polgári jogi diplomát szerzett, egy évtizeddel később pe- dig Orleansban kánonjogot tanult, majd bíró lett a Rennes-i udvarban, ahol becsületessége és pártatlansága révén szerzett hírnevet. Csa- ládja gazdagsága ellenére Xxx xxxxxxx, puritán életmódot folytatott, miközben szegényeket, betegeket, özvegyeket, árvákat segített, töb- bek között azzal, hogy sokszor saját pénzéből

fizette ki költségeiket.

Sok vitázó félnek segített a peren kívüli megegyezésben, hogy pénzt takaríthassanak meg. Papi felszentelése után 1285-ben a tred- rezi plébániára, majd nyolc évvel később Lo- uannec-be nevezték ki.

II. Xxxxx Xxx pápa Xxxxx Xxx halálának 700. évfordulója alkalmából azt mondta: ,,A Xxxxx Xxx által javasolt értékek megdöbbentően időszerűek. A pártatlan igazságszolgáltatás előmozdítása és a legszegényebbek jogainak védelme iránti aggodalma felkéri Európa épí-

* Xxxxxx Xxxxx, a Miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeum színháztörténész-muzeológusa, Egerben magyar–történelem szakon, a Miskolci Egyetemen történelem–muzeológia szakon szerzett diplomát, majd színikritikusi képesítést szerzett. 2023- ban a Miskolci Nemzeti Színház 200. évfordulóján a

tőit ma, hogy minden erőfeszítést megtegye- nek annak érdekében, hogy mindenki, külö- nösen a leggyengébbek jogait elismerjék és megvédjék."

Xxxxx Xxxxx

Az angol jogász és humanista Xxxxxx Xxxxx Londonban született 1478-ban. Xxxx apja nyomdokain elindulva jogi tanulmányo- kat végzett Oxfordban, huszonhárom évesen kezdte ügyvédi pályafutását. Vonzotta a papi hivatás, a szerzetesség, különösen a karthau- ziak rendjéhez kötődött. Otthonában saját ká- polnája is volt. Karrierjének az vetett véget, hogy VIII. Xxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxx nem támogatta az angliai egyház megalapítását, nem ismerte el az uralkodó hatalmát az egy- ház felett. Xxxxx megtagadta az eskü letételét az új hitre, ezért a Towerbe zárták, 1535-ben lefejezték.

A katolikus egyház 1886-ban boldoggá, majd 1935-ben szentté avatta. II. Xxxxx Xxx pápa 2000-ben a politikusok és államférfiak védőszentjévé nyilvánította, az igazságszol- gáltatás iránti elkötelezettsége és a jog iránti megingathatatlan elkötelezettsége miatt is- merik el az ügyvédek védőszentjeként.

Szent Xxxxxxx

Xxxxxxx a spanyolországi Katalónia kö- zelében született, s már húszéves korában fi- lozófiát tanított Barcelonában. Fizetést nem kérve teljes odaadással foglalkozott tanítvá- nyai képzésével. Miután kánon- és polgári jogi doktori fokozatot szerzett, egyházme- gyéjének fődiakónusává és általános helynö- kévé nevezték ki. 1222-ben belépett a do- monkos rendbe, szerzetesként elkötelezte magát a muzulmánok és a zsidók megtérítése mellett, majd idővel a rend generálisává vá- lasztották, és megbízták a rend alkotmányá- nak kodifikálásával. Felismerve adottságait

színészek védőszentjeiről tartott előadása során merült fel, hogy egyes védőszentek a színészek mellett az ügyvédek védőszentjei is. Ennek apropóján született meg jelen cikke (a szerk.)

és műveltségét, IX. Xxxxxxx xxxx Rómába hívta, és kinevezte az Apostoli Xxxxxx, a Bün- tetés-végrehajtási Intézet revizorává és Őszentsége gyóntatójává.

1275-ben halt meg, 1601-ben avatták szentté, a kánonjogászok védőszentjeként tiszteljük.

Szent Genesius

Xxxxxxxx humorista és színész volt, sike- reit a kereszténységet kigúnyoló darabokkal aratta. Amikor azonban Xxxxxxxxxxxx római császár előtt lépett fel, egy váratlan látomás megtérítette a színpadon. Geneziust letartóz- tatták, megkínozták, majd lefejezték. Inkább a színészek és humoristák patrónusaként is- merik, de hogyan lett az ügyvédek védő- szentje is? Az egyik értelmezés szerint a ró- mai bírái előtt állva, új hitét felvállalva bátor védőbeszédet kellett mondania, ahogy az ügyvédeknek is hatásos szónoklattal kell ki- állniuk, cselekedniük valamely bíróság előtt. E párhuzamba állítás mellett azonban egy másik Xxxxxxxx mártíromságával magyaráz- zuk inkább az egykori színész e ,,szerepét." Élt ugyanis egy másik Xxxxxxxx is, aki Ma- ximianus alatt 303-ban vagy 308-ban mártír- halált halt közjegyző volt. Xxxxxxxx az arles- i bíró titkáraként szembesült a keresztényül- dözésről szóló rendelettel, amit nyilvánosan megtagadott. Megpróbált elmenekülni, de el- fogták és kivégezték. Így lett a közjegyzők pártfogója. Idővel alakja eggyé olvadt a ró- mai színész Xxxxxxxx személyével, így vált a komédiás is az ügyvédek védőszentjévé. A Vatikánban látható szobrán mindkét terület attribútuma helyet kapott.

Mellettük még több szentet is találunk, akik sok más feladatkör mellett az ügyvéde- ket is védik, így alexandriai Xxxxx Xxxxxxxx, aki a IV. század elején élt Egyiptomban: ösz- szekapcsolása az ügyvédekkel abból az idő- ből származik, amikor sikeresen megvédte magát egy vitában ötven pogány filozófussal szemben, és rávette őket, hogy térjenek át a kereszténységre. Ez a történet Xxxxx Xxxxxxxx a jogi szakmában is oly fontos ékesszólás és a meggyőzőképesség szimbólumává tette.

De Xxxxx Xxxxxx és Xxxxx Xxxxxxx is meg- találjuk az ügyvédek védőszentjei között.

Xxxx Xxxxxx*

A VISSZAÉLÉS BEJELEN- TÉS ÚJ – ÜGYVÉDEKET IS ÉRINTŐ - SZABÁLYAI

I. Bevezetés

Az Európai Unió az utóbbi években több olyan irányelvet is elfogadott, amelyek ösz- szefüggésben álltak az állampolgároknak, mint munkavállalóknak a magánéletük és munkatevékenységük közötti összhangjának megteremtésével. Ezen irányelvek imple- mentációs kötelezettséget írtak elő hazánk számára is. Némi késéssel sikerült elfogadni a Szociális Jogok Európai Pillérének keretei között1 elfogadott két irányelvet, amelyek a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019/1158 irányelv,2 vala- mint az Európai Unióban alkalmazandó át- látható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 irányelv.3 Az implementá- ció eredménye volt az ezen év január 1-jétől hatályba lépő munka törvénykönyve (Mt.) át- fogó novellája.4

Ebbe a sorba illik bele az uniós jog meg- sértését bejelentő személyek védelméről szóló

* Xx. Xxxx Xxxxxx, PhD., egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Tudományok Intézete, Agrár- és Munkajogi Tanszék

1 XXXXXXXX Xxxxxx Xxx: Összefüggések a magyar munkajog és a Szociális Jogok Európai Pillére között, különös tekintettel az (EU) 2019/1159 irányelvre. in: Jura 2021/2. 69.

2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatá- lyon kívül helyezéséről, (L 188/79)

3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkal- mazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (L 186/105)

4 XXXX Xxxxxx: Implementáció magyar módra - gondolatok a munka törvénykönyv novellája kapcsán.

2019/1937 EU Parlamenti és Tanácsi Irány- elv.5 Az irányelvet Magyarország szintén ké- séssel iktatta be a magyar jogrendbe, eredmé- nye pedig a panaszokról, közérdekű bejelen- tésről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi

XXV. törvény (Panasztörvény), amelyet vi- haros körülmények között fogadott el a par- lament,6 és amely törvény 2023. július 24. napján lép hatályba.

II. Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelv legfontosabb szabályai

Az új irányelv értelmében mind a szerve- zeteken belül (a köz- és magánszervezetek- ben egyaránt), mind pedig a hatóságok felé ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csa- tornákat. Az irányelv egyúttal magas szintű védelmet biztosít a visszaélést bejelentők számára a megtorlással szemben is, és köte- lezi a nemzeti hatóságokat a polgárok megfe- lelő tájékoztatására, valamint arra, hogy ké- pezzenek ki tisztviselőket a visszaélések be- jelentésével kapcsolatos helyzetek kezelé- sére.

Az irányelv közös minimumszabályokat állapít meg az uniós jog alább felsorolt meg- sértését (többek között a magánélet és a sze- mélyes adatok védelmének területén) beje-

in.: Xxxx xxxxxxxxx és válaszok a XXI. században.

Miskolc 2022., 66-77. o.

5 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsérté- sét bejelentő személyek védelméről (L 305/17)

6 A T389. sz. törvényjavaslat parlamenti elfogadását követően a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a szöveget, amelynek nyomán abból kikerült az eredeti III. fejezet, amely a „Az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések” hangzatos címet viselte. xxxxx://xxx.xx/xxxxxx/00000000_Xxxxx_Xxxxxxx_xxx vetozta_hogy_anonim_feljelentesekkel_vedjek_a_ma gyar_eletmodot

xxxxx://xxxxxxxx.xx/0000000_xxxxx-xxxxxxx- orszaggyules-torveny-magyar-eletmod-visszakuldes

lentő személyek védelme érdekében. A tagál- lamoknak törvényi, rendeleti és közigazga- tási rendelkezéseket kell hozniuk, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek. Az irányelv értelmében belső és külső bejelentési csatornákat kell létre- hozni, illetve biztosítani a kialakítást.

Belső bejelentési csatornák létrehozásá- nak, és eljárások kialakításának biztosítása, bejelentések nyomon követése a magánszek- torban és közszférában:

- magánszektorban működő, legalább 50 munkavállalót foglalkoztató jog- alanyok (ez a küszöbérték bizonyos esetekben nem alkalmazandó, illetve bizonyos esetben a tagállamok ettől eltérhetnek),

- közszférában belső bejelentési csator- nák létrehozására vonatkozó kötele- zettség alól mentesíthetik a 10.000 fő- nél kevesebb lakosú önkormányzato- kat vagy 50-nél kevesebb munkavál- lalót foglalkoztató önkormányzati szerveket, illetve más, 50-nél keve- sebb munkavállalót foglalkoztató, e jogalanyok tulajdonában vagy irányí- tása alatt álló valamennyi szervezete- ket.

Külső bejelentési csatornák létrehozására és a bejelentések nyomon követésre: a tagál- lamok kijelölik a bejelentések fogadására, visszajelzés adására vagy a bejelentések nyo- mon követésére illetékes hatóságokat, és megfelelő erőforrásokat bocsátanak a rendel- kezésükre. 7

Az irányelv az uniós munkajoggal kapcso- latban leszögezi, hogy az nem érintheti az uniós munkajoggal kapcsolatos jogsértéseket bejelentő munkavállalókat megillető védel- met. Különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem terén a 89/391/EGK taná- csi irányelv8 11. cikke már kötelezi a tagálla- mokat annak biztosítására, hogy a munkavál- lalókat és a munkavállalók képviselőit ne érje

7 XXXXXXX Xxxxxx: A visszaélés bejelentés új európai szabályozása.

xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/x- visszaeles-bejelentes-uj-europai-szabalyozasa/

8 A Tanács irányelve 1989. június 12 a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének

hátrány amiatt, hogy a munkavállalókat fe- nyegető veszélyek mérséklése és/vagy a ve- szélyforrások eltávolítása céljából a munkál- tatót megfelelő intézkedések megtételére ké- rik, illetve hozzá erre vonatkozó javaslatokat nyújtanak be. A munkavállalók, illetve kép- viselőik az említett irányelv alapján az illeté- kes hatósághoz folyamodhatnak, ha úgy vé- lik, hogy a munkáltató által megtett intézke- dések és alkalmazott eszközök nem megfele- lőek a munkahelyi biztonság és egészségvéd- elem biztosításához.

Az irányelv az ügyvédekkel kapcsolatban is fogalmaz meg rendelkezéseket, kimondva, hogy az Európai Bíróság ítélkezési gyakorla- tával összhangban nem érintheti az ügyvédek és ügyfeleik közötti érintkezés bizalmas jel- legének a nemzeti és adott esetben az uniós jog által előírt védelmét (a továbbiakban: az ügyvédi titoktartási kötelezettség).

Az irányelv foglalkozik a kollektív mun- kajogi területtel is, megfogalmazván, misze- rint az nem érintheti azokat a nemzeti szabá- lyokat, amelyek a munkavállalók képviselői- nek a tájékozódáshoz, a konzultációhoz és a kollektív tárgyalásokon történő részvételhez való jogának gyakorlására, valamint a mun- kavállalók foglalkoztatáshoz kapcsolódó jo- gainak a munkavállalók képviselői általi vé- delmére vonatkoznak. Ez nem érintheti az irányelv által biztosított védelem szintjét.

III. A régi-új panasztörvényünk elem- zése

A jelenleg hatályos,9 a panaszokról és köz- érdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (Panasztv.) tartalmazza a pa- nasz és közérdekű bejelentés meghatározását, valamint ezek vizsgálatának szabályait, a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerére vonatkozó előírásokat, illetve a közérdekű bejelentők védelmi szabályait.

javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, OJ L 183, 29.6.1989, p. 1–8

9 A jelen tanulmány a 2023. május 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján készült.

Jelentős változás a két panasztörvény szö- vegében értelemszerűen az irányelv imple- mentációja miatt következett be. A teljesség igénye nélkül, néhány szabályozási problé- mára szeretnénk rámutatni.

Álláspontunk szerint a hatóság számára rendkívüli lehetőséget biztosít a Panasztör- vény 6. § (5) bekezdése, miszerint, ha az el- járásra jogosult szerv számára nyilvánvalóvá válik, hogy a panaszos rosszhiszeműen, va- lótlan adatot vagy információt közölt, a pa- nasz elintézését megalapozó vizsgálatot in- tézkedés mellőzésével befejezheti. Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik, hogy főszabály- ként az azonosíthatatlan személy által tett pa- nasz vizsgálatát az eljárásra jogosult szerv mellőzi, kivéve, ha a panasz alapjául súlyos jog vagy érdeksérelem szolgál. A normaszö- veg nem ad értelmezést arra nézve, mit kell érteni súlyos jog vagy érdeksérelem alatt, ami a jogszabály alkalmazásának kapcsán jogbi- zonytalanságot eredményezhet.

Lényeges garanciális előírás, hogy a pana- szost nem érheti hátrány a panasz megtétele miatt. Ugyanakkor rendkívül súlyos követ- kezmény, miszerint, ha „nyilvánvalóvá vált”, hogy a panaszos rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, és ezzel bűn- cselekmény, szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy alappal valószínű- síthető, hogy másnak jogellenesen kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, úgy az érintett személyes adatait át kell adni az eljárás le- folytatására jogosult szervnek vagy személy- nek. Véleményünk szerint ez a rendelkezés elég nagy hatalmat biztosít a nyomozati szer- veknek, illetve az adatvédelemmel foglal- kozó hatóságnak.

A törvény létrehozza az ún. belső vissza- élés-bejelentési rendszert, és meghatározza, kik jogosultak bejelentésre ebben. A lista elég hosszú, a foglalkoztatottól a korábbi fog- lalkoztatotton át a foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni kívánó személyen keresztül kiterjed a nem foglalkoztatási jogviszonyban álló egyéni vállalkozókra, tulajdonosra, vezető tisztségviselőre, vállalkozóra, gyakornokra és önkéntesre is, függetlenül attól, hogy a

szerződéses kapcsolat fennáll-e még vagy sem.

A visszaélés bejelentők védelme című fe- jezetben néhány nehezen értelmezhető fogal- mat használ a jogalkotó. Nem derül ki, mit kell érteni „felfüggesztés”, illetve a „felmon- dás vagy ezzel egyenértékű intézkedés” alatt. Meghatározás nélkül marad a „munkaköri feladatok átruházása,” mint hátrányos intéz- kedés, akárcsak a „munka referencia,” mint szintén hátrányos intézkedés. A hátrányos in- tézkedések között szereplő bércsökkentés esetében feltételezhetően a jogalkotó az egy- oldalú munkaszerződés-módosításra gondolt, de ez csak egy logikai következtetés a ré- szünkről. Álláspontunk szerint az implemen- táció során szerencsés lett volna az irányelv eredeti szövegét valóban hozzáigazítani a magyar jogrendhez, az abban ismeretlen fo- galmakat (munkareferencia, munkaköri fel- adatok átruházása, felmondással egyenértékű intézkedés, stb.) értelmezni.

IV. A bejelentővédelmi ügyvéd

A Panasztv. 2019. évben bekövetkezett módosítása10 (amely a korábban hivatkozott uniós irányelv kapcsán módosított több jog- szabályt is) vezette be a magyar jogrend- szerbe a bejelentővédelmi ügyvéd intézmé- nyét.

Azon jogi személy, amely nem állami szervnek, helyi önkormányzatnak, költségve- tési szervnek, és ezek tulajdonában álló gaz- dasági társaságnak minősülő jogi személy, a tevékenységével összefüggő bejelentések fo- gadásával és kezelésével kapcsolatos felada- tok ellátására ügyvéddel megbízási szerző- dést köthet bejelentővédelmi ügyvédi tevé- kenység folytatására. A megbízási szerződés nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munka- végzési kötelezettséggel járó más jogvi- szonyban áll, vagy amellyel a megbízási szer- ződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt.

10 2019. évi XXXIV. törvény 126. § (6) bekezdés

A bejelentővédelmi ügyvédi megbízás lét- rejöttét a bejelentővédelmi ügyvédnek ti- zenöt napon belül írásban be kell jelentenie a területi ügyvédi kamarának. A bejelentővé- delmi ügyvéd nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint honlapjá- nak elérhetőségét a területi ügyvédi kamara honlapján közzé kell tenni.

A bejelentővédelmi ügyvéd megbízása csak indokolással mondható fel.

A bejelentővédelmi ügyvéd tevékenysége szempontjából minden olyan jelzés bejelen- tésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogos érdekét vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegész- ség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.

A fentiek szerint megkötött megbízási szerződés alapján a bejelentővédelmi ügy- véd:

1. fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket,

2. jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés megtételével kapcsolatban,

3. kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,

4. a megbízó rendelkezése szerint közre- működhet a bejelentés alapján indult vizsgá- lat lefolytatásában, és

5. kérésére írásban tájékoztatja a bejelen- tőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgá- lat eredményéről, a megbízó által megtett in- tézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.

A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a megbízóhoz továbbítja, de a bejelentő azono- sítását lehetővé tevő adatok tekintetében a be- jelentésnek a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a megbízónak, kivéve, ha a bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.

11

xxxxx://0xxxx.x.x.x.xxxxxxx0.xxx/xx/xx/00xxXXXXX pntgGL_0dM9mmLZIjH_cGX5selsYBXJiPhi_Ugpn

A bejelentővédelmi ügyvéd az ilyen minő- ségében kapott bejelentéseket és azok irat- anyagát köteles más tevékenységétől elkülö- nítve kezelni és nyilvántartani.

A rendelkezésre álló adatok alapján el- mondható, hogy az ilyen típusú ügyvédi tevé- kenység nem vált tömegessé Magyarorszá- gon.

A Panasztörvény kapcsán ugyanakkor a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) felhívta a tagok figyelmét arra, hogy annak hatályba lépő szövege szerint az ügyvédek is a törvény hatálya alá esnek, és – kevés kivétellel – az ügyvédi tevékenységet folytatóknak is köte- lességük lesz belső visszaélés-bejelentési rendszert működtetni.

A MÜK közleménye szerint a belső visz- szaélés-bejelentési rendszert az ügyvédek számára a Magyar Ügyvédi Kamara látná el a törvény erejénél fogva, azaz a tagok szá- mára ez többletköltséget ez nem okozna, és az adminisztrációs terhek nagy részétől is mentesülhetének.11

V. Összefoglalás

A panaszokról és közérdekű bejelenté- sekre vonatkozóan Magyarország eddig is rendelkezett törvényi szabályozással. Az Eu- rópai Unió 2019-ben elfogadott irányelve mi- att a magyar államnak implementációs köte- lezettsége keletkezett, amelyet késve és nem a legelvárhatóbb módon teljesített. A Panasz- törvényben számtalan meghatározhatatlan fogalommal találkozunk, amelyek értelme- zésre szorulnak. Az ügyvédek számára szin- tén 2019-től nyílt meg a lehetőség bejelentő- védelmi ügyvédi tevékenység folytatására, amely alanyi kör várhatóan az új törvény ha- tályba lépését követően bővülni fog. Az ügy- védeknek azonban nemcsak új piaci lehetősé- get jelent, hanem kötelezettségeket is ró rá- juk, amelyek megoldását – úgy tűnik - a köz- testület biztosítani fogja.

uzd6uA AoXcWiAkB9MHC8N2zbhmiBwVj9xwK Tx4Dr_9z0fRF2RLvYJbZn9DurEui7RTfFl0uJU0M QHm8fj2REcYA

Xxxxx Xxxxx*

A BÍRÓI ILLETMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

I. Bevezetés

Jelen tanulmányban a bírák függetlensé- gének egyik biztosítékát, nevezetesen a mun- kabérüket szeretném vizsgálat tárgyává tenni. A bírói javadalmazás részletes szabályait a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) tartalmazza, így a fókusz ezen törvény rendelkezésein lesz.

Ugyanakkor a szabályozásnak – a jogtör- téneti előzményeken túl – van az Alaptör- vényből és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényből (a továbbiakban: Mt.) is levezethető része, amelyeket röviden szin- tén szeretnék bemutatni, hiszen ezek is fontos szerephez jutnak a bírák illetményének meg- állapítása során, még ha csak alapelvi vagy kisegítő szinten is.

* Dr. jur. Xxxxx Xxxxx, MSc, LL.M., jogász, okleveles közgazdász, pénzpiaci szakjogász, a Miskolci Egyetem Xxxx Xxxxxx Állam- és Jogtudományi Doktori Xxxxxx PhD. hallgatója, az Igazságügyi Minisztérium Köz- igazgatási Államtitkárságának titkárságvezető főosz- tályvezetője

1 XXXXXX Xxxxxx: Általános Magyar Polgári Magánjog az 1848. évi törvényhozás és az Országbírói Tanácskozmány módosításai nyomán, Nyomatott: Xxxxxxxx és Xxxxxxxxxxxx, Pest, 1863., 77. o.; lásd még: A Pallas Nagy Lexikona, XIII. kötet, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896., 546. o.

2 Magyar Jogi Lexikon, szerkesztette: XXXXXX Xxxxx,

V. kötet, Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1904. (a továbbiakban: MJL. V.), 715. o.

3 Vasárnapi Újság, Pest, 1861. február 10., Nyolcadik évfolyam, 6-ik szám, 61. o.

4 MJL. V., 715. o.

II. Jogtörténeti előzmények

A bírák megfelelő színvonalú javadalma- zása nemcsak a 21. században bír kiemelt je- lentőséggel, hanem már a régi magyar jogban is azzal bírt. Az egyik legkorábbi ismert adat az országbíró illetményére vonatkozik.

Az országbíró – judex curiae regiae1 – a nádort rangban és méltóságban követő tiszt- ség volt.2 „Ősi alkotmányunk egyik legrégibb intézménye”,3 elnevezése 1234-től kezdve változatlan formában maradt fenn,4 és már az Aranybulla is ilyen formában említi.5 A Habsburg uralkodók regnálása alatt már biz- tosan tudjuk, hogy évi fizetésük volt, amely 1546-ban 1000 forint, amely 1567-ben 1500 forintra emelkedett.6 Ez a független bírói szervezetrendszer elődjének tekinthető, hi- szen, ha a bíró fizetést kapott, akkor külső be- folyás nélkül a tények és a vonatkozó jogsza- bályhelyek alapján tudott ítéletet hozni.7

1839-ben az országbíró éves fizetése

14.000 forint volt, amely további 6.000 forint pótlékkal egészült ki.8 Figyelembe véve, hogy az országgyűlési követeknek népképvi- selet alapján választásáról szóló 1848. évi V. törvénycikkben foglaltak alapján már évi száz ezüst forint összegű jövedelem felett rendelkezett választójoggal a huszadik élet- évét betöltött magyar állampolgárságú férfi,9 ez a 20.000 forint magas összegnek volt

5 XXXXXXXXXX Xxxxxx: A M. Kir. Curia, A Német Birodalmi Főtörvényszék („Reichsgericht”) fennállásának 50 éves évfordulója alkalmából Lipcsében 1929. év október havában kiadott „Die höchsten gerichte der welt” című munkában megjelent ismertetés, A Jogállam Könyvtára 26., Kiadja a Jogállam Könyvtára, Budapest, 1929., 2. o.

6 XXXXXXX Xxxxxx: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése, Xxxxxxx Xxxxxxxxx Nemzeti Könyvkereskedés, Pesten, 1863.,

153. o.

7 Részletesebben: XXXXXXXX Xxxxxx: A magyar bírói függetlenség mint egyik alkotmánybiztosíték kiépítéséről, Xxxxxxxxxx Xxxx Xxxxxxxxxxxxx, Szeged, 1906., 44-48. o.

8 FRAKNÓI, 153. o.

9 Corpus Iuris Hungarici Milleneumi Emlékkiadás, Franklin Társulat, Budapest, 1896. (a továbbiakban: CIH), az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról szóló 1848. évi V. törvénycikk 2.

§ c) pontja

mondható,10 azonban lehet, hogy mégsem elégnek?

Az 1840-es években játszódó Nemzetes uraimék című regényben a főhős, Xxxxxx Xxxxxx az igazságszolgáltatás és az ország- bíró működéséről így elmélkedett: „Mert az orgona orgona, mégis rángatni kell a mendi- kánsoknak11 a szíjait, hogy hangot adjon. Semmi sem megy magától. Egy napon is ezen töprenkedék Xxxxxx a méhesben, nagy pipa- szóval, forgatván fejében, hogy talán oda kel- lene ígérni a pör egy negyedrészét a viczis- pánnak vagy az országbírónak, a megkent szekér bezzeg menne azután.”12

A bírák fizetésére vonatkozó első törvényi szintű rendelkezések a bírói hatalom gyakor- lásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikkben ta- lálhatóak. Az említett törvénycikk 5. §-a ki- mondja, hogy: „Minden biró az állampénztár- ból huzza fizetését, és a törvényben meghatá- rozott illetékek és dijakon kivül ingyen tarto- zik a feleknek igazságot szolgáltatni. A birák fizetése az államköltségvetésbe vétetik fel, s a kinevezett birónak megállapitott fizetése le nem szállitható.”13

A 9. § akként rendelkezik, hogy: „A biró nem fogadhat el magánosoktól sem nyugpénzt, sem bár néven nevezendő ado- mányt vagy javadalmazást, s ha ilyenre birói hivatal lépte előtt nyert jogot: tartozik erről hivatalának elfoglalását megelőzőleg lemon- dani.”14 Tehát a kinevezett bírók a fizetésüket az államtól kapták, munkájukért cserébe más- tól anyagi ellenszolgáltatást nem fogadhattak el, törvényesen megállapított bérüket csök- kenteni nem lehetett. A bírák fizetését először törvényi szinten az első folyamodású királyi törvényszékek és járásbíróságok életbelépte- téséről szóló 1871. évi XXXII. törvénycikk határozta meg.15

A bírók továbbfoglalkoztatási korlátozása már ekkor megjelent alapelvként kimondva,

10 XXXXX Xxxxx – XXXXX Xxxxxx Xxxxxxx: Gróf Székhe- xxx Xxxxxxxxx a haza szolgálatában, in: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Poli- tica, Tomus XXXIV., Miskolc University Press, Mis- kolc, 2016., 60. o.

11 Református kollégium diákja.

hogy más kereső tevékenységet nem folytat- hatnak. Az 1869. évi IV. törvénycikk 12. §- ában ez így jelenik meg: „A bíró nem lehet valamely - az állam által segélyezett vagy biztosított - vállalat engedményének tulajdo- nosa, sem más részvényes, kereskedelmi vagy ipartársulat elnöke, igazgatója, vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felü- gyelő-, vizsgáló-, számoltató bizottmányának tagja, sem bárminő, habár csak ideiglenesen és fizetés nélkül működő közege.”16 Ezen rendelkezések mind olyan alapelveket fektet- tek le, amelyek hatályos jogunknak is a szer- ves részét képezik.

III. A bírák illetményének hatályos szabályozási környezete

Az Alaptörvény expressis verbis nem tar- talmaz az 1869. évi IV. törvénycikkhez ha- sonló alapelvi rendelkezéseket a bírák illet- ményére vonatkozóan. A jogállásuk vonatko- zásában határoz meg a függetlenségüket erő- sítő alkotmányos garanciákat mikor a 26. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”

Az előbb idézett bekezdés második fordu- lata meghatározza, hogy a bírákat tisztségük- ből csak sarkalatos törvényben meghatáro- zott okból és eljárás keretében lehet elmozdí- tani. Végül pedig, hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ezen rendelkezések mind a befolyásmentes, részlehajlás nélküli és pár- tatlan bírósági ítélethozatalt hivatottak előse- gíteni.

Fontos kiemelni a sarkalatossággal kap- csolatban, hogy nem az egész Bjt. minősül annak, hanem csak meghatározott részei. A Bjt. sarkalatossági záradéka értelmében az

12 XXXXXXXX Xxxxxx: Nemzetes uraimék (Xxxxxx a nagyerejű), Xxxxx Xxxxxxxxx Irodalmi Intézet R.-Társ. kiadása, Budapest, 1897, 11. o.

13 CIH 1869. évi IV. törvénycikk 5. §

14 CIH 1869. évi IV. törvénycikk 9. §

15 CIH 1871. évi XXXII. törvénycikk

16 1869. évi IV. törvénycikk 12. §

Országgyűlés kétharmadának szavazata kell

„e törvény 1-4. alcíme, III. Fejezete, 19-22. alcíme, 25-30. alcíme, V-X. Fejezete, XII. Fejezete, XIII. Fejezete, 223. §-a, 224. §-a, 232/L-232/U. §-a, 232/W. §-a, 236. §-a, va-

lamint 2-4. melléklete” módosításához az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint

26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján.17 Látni fogjuk, hogy a Bjt. mindegyik olyan része sarkalatosnak minősül, amely a bírák jöve- delmének megállapításával kapcsolatban ren- delkezést tartalmaz, legyen az törvényszö- veg, vagy a törvénynek melléklete.

Az Mt. általános szabályként rögzíti az egyenlő bánásmód követelménye résznél, hogy mi minősül munkabérnek. Eszerint munkabér „minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.”18 A munkajogi jogviszony munkaszerződéssel jön létre, amely alapján a munkáltató köteles a munka- vállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.19 A Bjt. nyelvezetében a munkaszerződés kine- vezési és beosztási okiratoknak, a munkabér pedig az illetménynek feleltethetőek meg.20

A Bjt. – a sarkalatosnak minősülő21 – a bíró beosztásáról szóló 14. alcímben akként rendelkezik, hogy a bíró beosztásáról írásban kell rendelkezni, amelyben többek között

„meg kell határozni a bíró szolgálati helyét, beosztását, a szolgálati ideje kezdetét, fizetési fokozatát, az ahhoz tartozó alapilletményét, a pótlékok jogcímét és összegét, valamint a kö- telező előrelépése időpontját.”22 Ezen bekez- désből látható, hogy a bírák illetménye meg- lehetősen komplex módon kerül meghatáro- zásra.

Az egyes bírók fizetése több változó té- nyezőtől függ, úgymint a szolgálati ideje, he- lye a bírósági szervezetrendszerben, és a to- vábbi beosztásoktól vagy címektől. Továbbá a bírák javadalmazásának fontos törvényi

17 A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 237. § (1) bekezdése

18 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), 12. § (2) bekezdése

19 Mt. 42. § (1) bekezdése és (2) bekezdés b) pontja

20 Bjt. 3. § (5) bekezdés és 26. § (2) bekezdése

21 Bjt. 237. § (1) bekezdése

22 Bjt. 26. § (2) bekezdése

szabálya, hogy kötelező előmeneteli rendszer van, azaz meghatározott időtartamonként a törvény erejénél fogva növekszik a bérük.

IV. A bírák illetménye megállapításá- nak szabályai

A bírák javadalmazásáról a Bjt XIII. feje- zete rendelkezik, amely az Alaptörvény értel- mében sarkalatosnak minősül.23

A bíró a Bjt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén illetményre, egyéb javadal- mazásra, kedvezményre és költségtérítésre jogosult.24 A bíró illetménye, alapilletménye, illetményalapja között különbséget kell tenni, ugyanis mást értünk mindhárom kifejezés alatt, és azokat nem lehet egymás helyett szi- nonimaként használni.

A bíró illetménye hétköznapi értelemben az elvégzett munkájáért havi rendszeresség- gel járó, bruttó forint összegben megállapított munkabér. Ez különböző összegű és szorzók alapján meghatározott elemekből tevődik össze, amelynek során több mindent figye- lembe kell venni. A Bjt. kimondja, hogy „a bíró illetménye alapilletményből, továbbá pótlékból tevődik össze. A beosztási pótlék, a vezetői pótlék és a címpótlék alapilletmény jellegű.”25

A bírói illetményszámítás mindenkori ori- gója a bírói illetményalap, amelyet mindig az adott évi költségvetési törvény határoz meg.26 Ennek mértéke 2019-ben 453.330,27 2020- ban szintén 453.330 forint volt.28 Fontos sza- bály, hogy az adott évi illetményalap összege az előző évi összegénél nem lehet alacso- nyabb.29 Ez az egyik megjelenése az Alaptör- vényben is rögzített bírói függetlenségnek, hiszen ha az illetményalapot lehetne csök- kenteni, akkor a bírák illetménye is csökkent- hető lenne.

23 Bjt. 237. § (1) bekezdése

24 Bjt. 167. §

25 Bjt. 168. §

26 Bjt. 169. § (2) bekezdése

27 Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 64. § (1) bekezdése

28 Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 62. § (1) bekezdése

29 Bjt. 169. § (2) bekezdése

A 2019 decemberében elfogadott, és 2020. január 1-től megvalósult bírói és ügyészi il- letményemelés ekkor a fokozati szorzók, be- osztási és címpótlékok rendszerének átalakí- tásával ment végbe. A későbbi évek illet- ményemelése már egyszerűbb módon, a bírói illetményalap emelésével történt, amely 2021-ben 507.730 forintra nőtt,30 majd 2022- ben 566.660 forintra emelkedett.31 Látni fog- juk, hogy a bírói illetményalap emelése nem- csak a bíró alapilletménye szempontjából bír kiemelt jelentőséggel, hanem a különböző pótlékok vonatkozásában is, hiszen azok mindig a bírói illetményalap százalékban meghatározott összegei.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a bíró havi illetménye alapilletményből, és az illetményalap különböző mértékű szorzóival meghatározott beosztási pótlékból, vezetői pótlékból és a címpótlékból áll. A bíró alap- illetményét Bjt. szerint számított szolgálati ideje alapján, a bírói illetményalap és a Bjt. 2.

30 Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 65. § (1) bekezdése

mellékletében fizetési fokozatonként megha- tározott szorzószámok szorzataként kell megállapítani, amelyet az alábbi táblázat tar- talmaz.32

Látható, hogy az ötödik fizetési fokozatig 0,1-es, a hatodik fokozattól kezdve 0,05-ös értékkel emelkedik háromévente a szorzó- szám. Ez a gyakorlatban azt jelent, hogy ceterus paribus a bírák alapilletménye az első tizenöt évben háromévente bruttó 56.660 fo- rinttal, a tizennyolcadik évtől háromévente pedig bruttó 28.333 forinttal emelkedik. Eze- ket a szorzószámokat az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megte- remtésével összefüggő módosításáról szóló

2019. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 2019. évi CXXVII. törvény) 5. melléklete ál- lapította meg 2020. január 1-jei hatálybalé- péssel. Ezelőtt a szorzószámok 1,00-ról in- dultak, és 1,75 volt a skála teteje, amely most a hetedik fizetési fokozatnak felel meg.

31 Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 66. § (1) bekezdése

32 Bjt. 169. § (1) bekezdése

A hatályos Bjt.-ben a fizetési fokozatok 1- től 14-ig terjednek,33 minden újonnan kineve- zett bírót az 1. fizetési fokozatba kell beso- rolni, ha a kinevezéskor szolgálati idővel még nem rendelkezett.34 A bíró minden három év szolgálati idő megszerzése után eggyel maga- sabb fizetési fokozatba lép,35 amely automa- tikusan történik, tehát nincs a munkáltatói jogkör gyakorlójára bízva. Ugyanakkor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója úgy ítéli meg, és a bíró kiváló minősítése ezt alátámasztja, akkor a bírót a bírói tisztségének fennállása alatt „két alkalommal a kollégium előterjesz- tésére eggyel magasabb fizetési fokozatba le- het besorolni.”36 A két soron kívüli előreso- rolás között azonban legalább hat év különb- ségnek kell lennie.37 Ez a rendelkezés indo- kolt is, hiszen a fizetési fokozatok rendszere egy logikusan felépített szisztéma, amely az eltöltött évekhez igazodóan honorálja a mun- kában töltött időt.

A szolgálati idő vonatkozásában három ki- segítő szabályt találunk még a Bjt.-ben, an- nak is a 172. §-ában. Az első, hogy a szolgá- lati idő kezdete a bíró kinevezésének napja.38 A második, hogy a szolgálati időbe beleszá- mít az ügyészként eltöltött, valamint a jogi szakvizsgához kötött jogviszonyban eltöltött idő.39 A harmadik, hogy a szolgálati idő szá- mítása során a töredék évet egész évként kell figyelembe venni.40

A fentiek alapján megállapított alapillet- ményhez a Bjt. különböző elnevezésű és mér- tékű pótlékokat kapcsol, amelyeket alapve- tően két csoportra lehet osztani, a vezető és a nem vezető beosztású bírákat is megillető pótlékokra. A vezetői pótlék csak a vezető beosztásban dolgozó bíróknak jár, míg a többi pótlék a nem vezető bíróknak is járhat, illetve a beosztási pótlék esetében kötelező, hogy járjon.

A magyar bírósági szervezetrendszernek megfelelően négyszintű a beosztási pótlékok

33 A Bjt. 2. melléklete a bírák fizetési fokozatai és az alapilletmény megállapításához szükséges szorzószámokról (a továbbiakban: Bjt. 2. melléklet) 34 Bjt. 170. § (1) bekezdése

35 Bjt. 170. § (2) bekezdése

36 Bjt. 171. §

37 Bjt. 171. §

rendszere is, eszerint a „járásbírósági bíró, a törvényszéki bíró, az ítélőtábla bírája, a Kúria bírája beosztási pótlékra jogosult.”41 A be- osztási pótlék összege a bírói illetményalap bizonyos százaléka, amelyet hozzá kell adni a bíró alapilletményéhez annak érdekében, hogy megkapjuk az egyes bírók havi bruttó fizetését. A beosztási pótlék az illetményalap összegének 20%-a a járásbírósági bírónál, 40%-a a törvényszéki bírónál, 70%-az ítélő- tábla bírájánál, és 120%-a a Kúria bírájánál.42 Ezek az új, 2019 decemberében a 2019. évi CXXVII. törvényben megállapított százalé- kok a szinte kivétel nélkül a duplája – ítélő- táblai bírák esetében korábban 40% volt – volt a korábbi értékeknek.

A fenti számok a gyakorlatban azt jelentik, hogy egy tizenöt éves szolgálati idővel ren- delkező járásbírósági bíró több mint 1 millió forint bruttó fizetést kap, egy harminc éves szolgálati idővel rendelkező kúriai bíró pedig több mint bruttó 1,7 millió forintot vihet haza havonta. Ezek az összegek megfelelő színvo- nalú megélhetést biztosítanak a bíráknak an- nak érdekében, hogy tevékenységük során függetlenül és pártatlanul tudjanak ítélkezni. Az OBT vagy az OBH elnöke a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas bíróknak címpótlékot adományozhat. A járásbírósági bíró részére „címzetes törvényszéki bíró”, a törvényszéki bíró részére „címzetes tábla- bíró”, az ítélőtábla bírája részére „címzetes kúriai bíró”, a kúria bírája részére „kúriai ta- nácsos” cím adható a kiválóság fennállása esetén.43 Címpótlékként a címzetes törvény- széki bíró a bírói illetményalap összegének a 30 százalékának, a címzetes táblabíró az 50 százalékának, a címzetes kúriai bíró a 80 szá- zalékának, a kúriai tanácsos a 130 százaléká- nak megfelelő összegre jogosult. Fontos sza- bály azonban, hogy egy bíró vagy beosztási

vagy címpótlékot kaphat egyidejűleg.44

38 Bjt. 172. § (1) bekezdése

39 Bjt. 172. § (2) bekezdése

40 Bjt. 172. § (3) bekezdése

41 Bjt. 173. § (1) bekezdése

42 Bjt. 173. § (2) bekezdése

43 Bjt. 174. § (1) és (2) bekezdése

44 Bjt. 174. § (3) bekezdése

Háromféle pótlék járhat a beosztási vagy címpótlék mellett minden bírának, ez az ide- gennyelv-ismereti pótlék, a kiegészítő pótlék és a képzettségi pótlék.

Az idegennyelv-ismereti pótlékra az a bíró jogosult, aki munkakörében az idegen nyel- vet a munkáltatója rendelkezése szerint hasz- nálja, és az adott nyelvből az állami nyelv- vizsga letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezik.45 Az idegennyelv-ismereti pótlék nyelvvizs- gánként jár, felsőfokú komplex nyelvvizsgá- ért a bírói illetményalap nyolc százaléka, kö- zépfokú komplex nyelvvizsgáért pedig a bí- rói illetményalap négy százaléka jár.46 Angol, francia vagy német nyelv felsőfokú ismereté- ért tizenkettő, középfokú ismeretéért nyolc és alapfokú ismeretéért a bírói illetményalap kettő százaléka jár.47

A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró ré- szére meghatározott időre, illetve a feladat el- látásának idejére kiegészítő pótlékot állapít- hat meg, ha a bíróság alaptevékenységébe tartozó munkaköri feladatai mellett sajtószó- vivői, instruktori vagy más, a működéshez szükséges feladatokat rendszeresen teljesít.48 A kiegészítő pótlék a bírói illetményalap öt százalékától harminc százalékáig terjedhet, több feladat ellátása során azonban a negyven százalékot nem haladhatja meg.49

A munkáltatói jogkör gyakorlója a bíró ré- szére képzettségi pótlékot állapíthat meg fel- sőfokú iskolarendszerű képzésben, tovább- képzésben szerzett szakképesítés, szakkép- zettség, továbbá doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozat elnyerése esetén, ha a megszerzett ismeretek a munka- köre ellátásánál vagy a bíróság feladatainak teljesítése során közvetlenül hasznosítha- tók.50 A képzettségi pótlék összege az illet- ményalap tíz százalékától harminc százalé- káig terjedhet.51

45 Bjt. 179. § (1) bekezdése

46 Bjt. 180. § (1) bekezdése

47 Bjt. 180. § (2) bekezdése

48 Bjt. 181. § (1) bekezdése

49 Bjt. 181. § (2) bekezdése

50 Bjt. 182. § (1) bekezdése

A vezetői munkakörök megnevezését és az azokhoz tartozó pótlékok százalékos érté- két a Bjt. 3. számú melléklete tartalmazza.52 2020 előtt ez a táblázat más felépítést köve- tett, ennek újragondolása komoly kihívást je- lentett annak érdekében, hogy minél igazsá- gosabb rendszert sikerüljön kialakítani, amely megfelelően tükrözi a vezetői beosz- táshoz tartozó magasabb felelősségi szintet.

A vezetői pótlékok a bírói illetményalap százalékában megállapított értéke, amely csak a magasabb beosztás után jár, azt hal- mozni vagy többszörözni nem lehet.53 A ve- zetői pótlék összegének a megállapítása so- rán a kiemelt járásbíróság elnöke a törvény- szék elnökével, elnökhelyettese a nagyobb já- rásbíróság elnökével, csoportvezetője a tör- vényszék kollégiumvezetőjével, csoportve- zető-helyettese a kisebb járásbíróság elnöké- vel azonos beosztásúnak minősül.54 A ki- emelt és nagyobb járásbíróságok általában je- lentősebb számú ügyforgalommal találkoz- nak, létszámuk ehhez igazodóan is nagyobb. Ennek megfelelően kiemelt járásbíróság- nak minősül az a járásbíróság, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állományi létszáma az ötven főt meghaladja, nagyobb járásbíró- ságnak minősül a törvényszék székhelyén működő járásbíróság, továbbá az a bíróság, ahol a bírák éves átlagos statisztikai állomá- nyi létszáma a 8 főt meghaladja.55 A követ- kező táblázat bemutatja a vezetői pótlékok hatályos rendszerét, amelyet a 2019. évi

CXXVII. törvény állapított meg.

51 Bjt. 182. § (2) bekezdése

52 Bjt. 176. § (1) bekezdése

53 Bjt. 176. § (2) és (3) bekezdése

54 Bjt. 177. § (1) bekezdése

55 Bjt. 177. § (2) bekezdése

	A	B
1	A vezetői munkakörök	Százalék
2	A Kúria kollégiumvezetője és főtitkára	200
3	A Kúria kollégiumvezető-helyettese és főtitkár-helyettese Az ítélőtábla elnöke A Fővárosi Törvényszék elnöke	150
4	A Kúria tanácselnöke Az ítélőtábla elnökhelyettese A törvényszék elnöke	120
5	Az ítélőtábla kollégiumvezetője A Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese	100
6	Az ítélőtábla kollégiumvezető-helyettese	80
7	A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezetője A törvényszék elnökhelyettese	70
8	A nagyobb járásbíróság elnöke	60
9	Az ítélőtábla tanácselnöke	50
10	A Fővárosi Törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék kollégiumvezetője	45
11	A törvényszék kollégiumvezető-helyettese A törvényszék csoportvezetője A nagyobb járásbíróság elnökhelyettese A kisebb járásbíróság elnöke	40
12	A törvényszék csoportvezető-helyettese A törvényszék tanácselnöke A nagyobb járásbíróság csoportvezetője	30
13	A nagyobb járásbíróság csoportvezető-helyettese A kisebb járásbíróság elnökhelyettese	25

V. Záró gondolatok

A bírói illetmények megfelelő szinten való meghatározása a bíróságok Alaptörvényben rögzített függetlenségének, továbbá a magas szakmai színvonal megőrzésének egyik biz- tosítéka.

Ezen alapelvekkel és garanciális rendelke- zésekkel összhangban az Országgyűlés elis- merte a Kormány azon szándékát, hogy az igazságszolgáltatásban foglalkoztatottak szá- mára méltányos, a mindenkori nemzetgazda- ság teljesítményével összhangban álló java- dalmazást biztosítson. A fentiek alapján lát- ható, hogy az elmúlt több évtized legjelentő- sebb bírói bérfejlesztése valósult meg 2019 és 2022 között.

Fontos kiemelni, hogy egyrészt ezzel pár- huzamosan az ügyészek illetményemelése is megtörtént 2020. január 1-től. A bírói illet-

ményalap fokozatos felemelése 453.330 fo- rintról 566.660 forintra nemcsak a közel 3000 bírót és 2000 ügyészt érintette, hanem az igazságügyi alkalmazottakat és az ügyészségi nem ügyész foglalkoztatottakat is. A három ütemben történő béremelésnek köszönhetően összesen több mint 60 %-os illetményeme- lésre kerül sor a bírák illetményének vonat- kozásában.

Ennek köszönhetően az emelésben része- sülő személyek száma az elmúlt években több mint 16.000 fő. A magyar gazdaság eu- rópai uniós átlagon felüli teljesítménye meg- teremtette annak lehetőségét, hogy a bírókra vonatkozóan átfogó bérrendezés valósulhas- son meg, ezáltal közelítve illetményüket az európai uniós átlaghoz. Ez az intézkedés-so- rozat jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon független, stabil igaz- ságszolgáltatási rendszer működjön.

Xxxxxxx Xxxx*

A SZERZŐDÉSI SZABAD- SÁG PROBLEMATIKUS PONTJAI A GYERMEK- TARTÁS MÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ MEGÁLLAPODÁSOKBAN**

I. Bevezetés

A gyermeknek joga van olyan életszínvo- nalhoz, amely lehetővé teszi kellő testi, szel- lemi, lelki, erkölcsi és társadalmi fejlődését. Az alábbi rendelkezést a Gyermekek jogai- ról szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) 27. cikkének 1. pontja deklarálja és kötelezi a részes államo- kat, hogy olyan szabályozást alakítsanak ki, amely a gyermekek ezen jogát elismeri és biztosítja. Magyarországon a Gyermekjogi Egyezményt az 1991. évi LXIV. törvénnyel implementálták, így ez a kötelezettség ter- mészetesen hazánkra is vonatkozik.

A gyermekek gondozása és tartása, ebből következőleg pedig a gyermek megfelelő életszínvonalának biztosítása hazánkban mindig is a szülők kötelezettsége volt első- sorban. Már a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk (a továbbiakban: Htv.) 95. §-a is rögzítette, hogy a közös gyer- mekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme nem elegendő. Ezen a rendelkezésen a há- zasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) akképp finomított, hogy a szülő a saját szük- séges tartásának rovására is köteles volt

* Xx. Xxxxxxx Xxxx, Phd., egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Civilisztikai Intézet, Polgári Jogi Tanszék

** A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP- 22-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap- ból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

megosztani kiskorú gyermekével mindazt, ami a gyermek eltartására rendelkezésre áll, kivéve, ha a gyermek megfelelő vagyonnal rendelkezett és nem szorult a szülők általi tartásra vagy a gyermeknek tartásra kötelez- hető más egyenesági rokona volt.1 Hatályos polgári törvénykönyvünk családjogi szabá- lyai között pedig azt találjuk, hogy rokonai- val szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani,2 a gyer- mektartások esetén azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermeket elsősorban a szülők köte- lesek tartani.3 Az említett rendelkezésekből egyrészt megállapítható, hogy hazánkban a családjogi szabályozásnak mindig is eleme volt a gyermektartás jogintézménye, ugyan- akkor az idők folyamán a szabályanyag a tár- sadalom változásaival összhangban alakult át fokozatosan. A Htv. fentebb hivatkozott rendelkezéséből kitűnik, hogy kezdetben a jogalkotás kifejezetten a szülő tartási kötele- zettségére fókuszált, majd fokozatosan a vál- tozó jogszabályi környezet a rokonok teljes körére kiterjesztette a jogi kötelezettséget, azzal, hogy elsősorban a gyermekhez legkö- zelebb álló személyek, a szülők tartási köte- lezettségét hangsúlyozza. Álláspontunk sze- rint a szabályozás mindenképpen eleget tesz a gyermekjogi egyezmény által megfogal- mazott követelményeknek, ugyanakkor van- nak olyan elemei is a gyermektartás hatályos szabályozásának - figyelembe véve azok gyakorlati megvalósulását - amelyek további kérdésekre adnak okot.

A Ptk. családjogi szabályai ugyanis egy- felől rendkívül gyermek-centrikusak, ami már abban megmutatkozik, hogy a jogalkotó a hatályos szabályanyagban alapelvi szintre emelte a gyermek érdekének érvényesítését.4 A gyermek érdekének fokozott figyelembe vétele azonban nem csak az alapelvek között jelenik meg a hazai családjogban, hanem sok esetben a tételes jogi rendelkezések között is

1 Csjt. 69/A. § (1) bekezdés

2 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.) 4:194. § (1) bekezdés

3 Ptk. 4:196. § (2) bekezdés

4 Ptk. 4:2. §

felbukkan. A rendelkezés konkrét tartalma azonban nem általánosítható. Arra kérdésre ugyanis, hogy mi a gyermek érdeke, mindig az adott szituációban, a konkrét élethelyzet- ben előforduló körülmények alapján lehet ugyanis következtetni, így ezek részletes és lehetőség szerint teljeskörű feltárása lenne szükséges ahhoz, hogy a gyermek érdeke ténylegesen érvényesülhessen a jog eszkö- zein keresztül. A gyakorlat azonban azt mu- tatja, hogy a jogvitákban a felek közötti vi- szonyok teljeskörű feltérképezése sokszor nehézségekbe ütközik. Ennek számos oka lehet, ugyanakkor a tanulmány szempontjá- ból kiemelendő a családtagok jogviszonyai- nak azon jellegzetessége, hogy a legbensősé- gesebb kapcsolataink jogi szabályozásáról van szó. Ebből adódóan maga a jogalkotás is arra törekszik a családjogban, hogy kizáró- lag a legszükségesebb és leginkább vitát ger- jesztő élethelyzeteket szabályozza, meg- hagyva ezzel a lehetőséget arra, hogy a felek a saját egyéni és egyedi igényükhöz igazít- sák a jogviszonyukat. Ez mutatkozik meg abban, hogy a szülők akár együttélésük ide- jére, akár a házasságuk felbontása vagy egyéb életközösségük megszakadása esetére megállapodhatnak a saját magukat valamint gyermekeiket érintő jogkérdésekről, bele- értve a gyermektartást is. A magánautonó- mia ráadásul olyannyira biztosított, hogy a Ptk. elsődlegessé teszi ilyen esetekben a fe- lek közötti konszenzus kialakítását, és kizá- rólag ennek hiányában rendeli el a tartás tör- vényen alapuló formájának mérlegelését.

Tekintettel arra, hogy az érintettek egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel, és igyekeznek ténylegesen az egyedi igények- hez igazítani a megállapodások tartalmát, ezért jelen tanulmány azt a kérdéskört járja körül, hogy meddig terjednek a szerződési szabadság és különösen a tartalomszabadság határai a gyermektartásra vonatkozó megál- lapodásokban.

5 Lásd részletesen: XXXXXXX Xxxx: Szerződési szabadság a családi vagyonjog klasszikus

II. A szerződési szabadság és a család- tagok közötti megállapodások kapcsoló- dási pontjai

A családtagok közötti megállapodások számos formát ölthetnek és rendkívül színes tartalmi jellemzőkkel bírnak. A családjog- ban jelen lévő szerződéses viszonyok három részre bonthatóak: megkülönböztethetünk egyfelől a családtagok közötti, személyes jogviszonyokat rendező kontraktusokat, másrészt a tisztán vagyonjogi kérdéseket magába foglaló családi vagyonjogi szerző- déseket. E kettő között pedig helyet kapnak a vegyes konstrukciók, melyekben a szemé- lyes és a vagyoni jelleg egyaránt tetten ér- hető, egyik-másik dominánsabban, míg a másik kevésbé. A rokontartás ez utóbbi ka- tegóriába sorolható. A tartás maga ugyanis kétségtelenül vagyoni értékkel bír, ugyanak- kor a személyi jogviszonyokhoz hasonló jel- legzetességekkel is rendelkezik, hiszen a cél a rászoruló rokon megfelelő életvitelének biztosítása. Maga a rászorultság pedig a jo- gosult személyéhez tapad szorosan, a tartási igény és a tartási jogosultság más részére nem engedhető át, nem idegeníthető el. Ezen jellemzői alapján így tehát elkülönül a va- gyonjogi jogviszonyoktól, amelyek elsődle- ges célja viszont a felek között fennálló tu- lajdoni és a hozzá kapcsolódó egyéb jogo- sultságok és kötelezettségek rendezése.5

A rokontartás körében kötött kontraktu- sok legjellemzőbb formái a jogilag szabályo- zott párkapcsolatban élők, így a házastársak, bejegyzett élettársak vagy de facto élettársak között létrejövő tartási szerződések, vala- mint a már említett gyermektartási és szülő- tartási megállapodások. Sokszor ezen meg- egyezések célja, hogy a tartás egyszeri na- gyobb szolgáltatással kerüljön kiváltásra, amely esetekben már inkább a vagyonjogi jellege dominál ezen kontraktusoknak. A há- zastársak, bejegyzett élettársak vagy de facto élettársak vagyonrendezése során ugyanis számos esetben fordul elő, hogy a fél lemond a közös vagyon ráeső részéről, amiért cse-

szerződéseiben. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2022. 93-

105. o.

rébe nem érvényesítenek vele szemben tar- tási igényt.6 Nem lehet azonban eléggé hang- súlyozni, hogy a tartásnak a közös vagyon rendezésébe történő beszámítása csupán egy elszámolási viszonyt eredményez az érintet- tek között, nem válik a közös vagyon ré- szévé, amiből következően vagyontételként nem számolható el.7

A tartási szerződések fogalmát a Ptk. 6:491. §-ban találjuk, mely szerint a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményei- nek és szükségleteinek megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellen- érték teljesítésére köteles. Feltűnhet azon- ban, hogy ez a rendelkezés nem a törvényen alapuló rokontartást is magába foglaló Ne- gyedik Könyvben található, hanem a Ptk. ti- pikus szerződései között. A rokonok között létrejövő tartási szerződések ugyanis a csa- ládtagok közötti megállapodások többi típu- sához hasonlóan kettős természetűek, első- sorban a családjog speciális szabályai irány- adóak, ezek hiányában azonban – mivel szerződéses formát öltő jogviszonyról van szó – a kötelmi jog szabályait szükséges kö- vetni. Ebből következőleg pedig a családjog alapelvei mellett a kötelmi jog alapelvei, így a szerződési szabadság is irányadó e jogvi- szonyokban.

A szerződési szabadság elve hagyomá- nyos alapelve a magyar polgári jognak. Jog- történeti aspektusból elmondható, hogy kü- lönböző intenzitással volt jelen a magánjogi szabályozásban, ugyanakkor a rendszervál- tást követően a szabad áruforgalom és az üz- leti élet zavartalanságának biztosítékaként jelentkezett.8

A Kúria joggyakorlata rámutat arra, hogy a Ptk.-beli szerződési szabadság elve alapján a feleket megilleti a szabad döntés joga ate-

6 Xxxxxxx XXXX Xxxxxxxxx: A házastársak egymás közötti szerződései. Közjegyzők Közlönye 2018/1. szám 26.o.

7 KÓSA i.m. 26.o.

8 XXXXX Xxx: A szerződési szabadság értelmezésének lehetséges aspektusai. Jogtudományi Közlöny 2012/1. szám 41-42.o.

9 BH 2013.95. XXXXXXX x.x. 163.o.

kintetben, hogy kötnek-e, kivel, milyen tí- pusú és milyen tartalmú szerződést. A Ptk.- nak a szerződésekre vonatkozó rendelkezé- sei, azok diszpozitív jellegéből adódóan, csak akkor és annyiban érvényesülnek, ha és amennyiben a felek másként nem rendelkez- nek, feltéve, hogy jogszabály az eltérést nem tiltja. A cselekvési szabadságot biztosító ma- gánautonómia tehát csak a jogszabályok ke- retei között érvényesülhet, hiszen a Ptk. ki- fejezetten tiltja azt, hogy a felek társadalmi és gazdasági rendeltetésükkel ellentétes ér- dekeket érvényesítsenek, és a szerződéseket ilyen érdekek szolgálatába állítsák.9

A szerződési szabadság elvét a jogiroda- lom négy részre osztja:10

− a szerződés megkötésének szabad- sága,

− a partnerválasztás szabadsága,

− a típusválasztás szabadsága, és

− a tartalom szabadsága.

A szerződés megkötésének szabadsága a családjogban teljes mértékben biztosított. Korábban ugyanis említésre került, hogy a családjogi szabályok lényege, hogy a jogal- kotó a megállapodások elsődlegességét biz- tosítja a felek számára és kizárólag ezek hiá- nyában garantálja a jogszabály általi jogren- dezést, Xxxxx Xxxxx szavaival élve a diszpo- zitív szabályok „kitöltik a felek megállapo- dásának hézagait”.11

A partnerválasztás szabadsága és a típus- választás azonban már korlátozottabb for- mában jelenik meg, előbbi esetében a jelen tanulmány tárgyát képező megállapodások sajátossága, hogy alanyai elsősorban a csa- ládtagok, míg a típusszabadságnál az érdek- védelmi garanciákat biztosító kógens formai előírások húzzák meg a határokat.12 A gyer-

10 Lásd részletesen: XXXXXXXXX Xxxxxx: A szerződési jog alapelvei. In: XXXXX Xxxxx – XXXXXX Xxxxx – XXXXXXXXX Xxxxxx – XXXXXXXXXXX Xxxx: Kötelmi jog - kötelmek közös és a szerződés általános szabályai, Miskolc, Novotni Kiadó, 2015. 152-158.o. 11 XXXXX Xxxxx: A diszpozitív szabályozás elve és az elv kérdőjelei a gyakorlatban. Magyar jog 2018/7-8. szám 387.o.

12 Lásd részletesen: XXXXXXX x.x. 94-97. és 165-166. o.

mektartás vonatkozásában a családjogi nor- mák között főszabály szerint nincs kógens szabály a megállapodás alakiságával kap- csolatosan, ugyanakkor a kötelmi jog szabá- lyai szerint az írásbeliség kötelező.13

Az utolsó elem a tartalomszabadság, amely alapján a felek szabadon határozhat- ják meg miről és milyen részletszabályok mellett kívánják elkötelezni magukat. A gyermektartással kapcsolatos megállapodá- sok fő fókuszpontja a szerződés definíciójá- ból adódóan a tartás mértéke lesz.

A törvényi szabályok alapján a gyermek- tartás mértékét két elem befolyásolja: egyfe- lől a gyermek indokolt szükségletei, más- részt a kötelezett jövedelmi-vagyoni hely- zete.14 Az indokolt szükségletek vonatkozá- sában a bírói gyakorlat következetesen kitart amellett, hogy az nem jelenthet szűkös tar- tást, azaz nem azonosítható a létminimum- mal, hanem a gyermek igényeinek megfele- lően egyéniesített, átlagos színvonalú kielé- gítését foglalja magában. 15 2018-ban a Kú- ria joggyakorlat-elemző csoportja is felhívta rá a figyelmet, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a gyermek indokolt szükségletei már nem csak az alapvető elemeket (mint ru- házkodás élelmezés stb.) és a kiegészítő szükségleteket (tanulás, fejlesztőtevékeny- ségek, egészségügyi gondozás költségei stb.) foglalja magában, hanem az ehhez szükséges olyan eszközöket is (mint például mobiltelefon, laptop stb.) ami a gyermek harmonikus személyiségfejlődéséhez elen- gedhetetlen.16 Ezt meghaladóan maga a Ptk. rögzíti, hogy a gyermeket érintő rendkívüli kiadások arányos részének viselésére is kö- telezhető a kötelezett.17 Ebből adódóan azonban időről-időre visszatérő kérdés, hogy

13 Ptk. 6:491. § (2) bekezdés

14 Ptk. 4:251. § (1) bekezdés

15 Kúria Pfv. 21.645/2014/5., BH 2019.112., BH

2019. 244.

16 Lásd részletesen: Összefoglaló vélemény a Kúria rokontartással kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról; xxxxx://xxx.xxxxx- xxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxxxx._xxxxx foglalo_2018_dr._makai_katalin.pdf (letöltve: 2023.08.23.), 46-50.o.

17 Ptk. 4:218. § (3) bekezdés

ha a gyermek a szülők együttélése alatt egy magasabb életszínvonalhoz szokott hozzá és hosszabb távon is ilyen környezetben nevel- kedett, vajon figyelembe vehető-e ez a kö- rülmény a tartásdíj megállapításakor? Fő- képp olyan esetekben van ennek jelentősége, amikor a szülők különválása után a gondozó szülő életkörülményei nem teszik lehetővé a megszokott életszínvonal megtartását, de a különélő szülő teljesítőképessége lehetővé tenné, hogy a tartásdíjjal kompenzálja és visszaállítsa ezt a helyzetet. A szakemberek között egyetértés van atekintetben, hogy a gyermeknek állandóságra van szüksége és az érdeküket az szolgálja leginkább, ha a szülők kapcsolatának változása a gyermekre lehető- ség szerint minél kisebb mértékben hat ki.18 A magyar joggyakorlat azonban következe- tes atekintetben, hogy az átlagost meghaladó luxusszükségletek biztosításának kizárólag a kötelezett önkéntes teljesítése esetén van he- lye.19

A másik oldal a kötelezett teljesítőképes- sége, ahol a kötelezett jövedelmi-vagyoni helyzetének feltárása képezi az alapot, emel- lett azonban olyan tényezők is értékelésre kerülnek, hogy a kötelezett hány gyermek el- tartására kötelezett, illetve hogy milyen egyéb támogatásokat, juttatásokat kapnak a jogosultak. A gyermektartási megállapodá- sokban azonban a felek a tartásdíj mértékét ezen szempontok figyelmen kívül hagyásá- val is megállapíthatják és egyedi összeget határozhatnak meg.

18 Lásd részletesen: XXXXXXXXX Xxxxxx – XXXXXXX Xxxx: Ami elválaszt, és ami összeköt – Elvált családok, közös szülőség a válás után. In: XXXXX Xxxx – M. XXXXXXXX Xxxx: Családhatározó. Open books, Budapest, 2021. 68-69. o.

XXXXXXXXX Xxxxxx: A gyermekkel való szülői bánásmód. In: Xxxxxxxxx Xxxxxx(szerk.): Családpszcihológia. Kery Publishing, 2023. 270-271. XXXXXXXXXX Xxxx: A család diszharmónia és a válás hatása a gyermek fejlődésére. Demográfia 1994/3-4. szám 389-391.

19 BH2019. 112.

III. (Érték)arányosság a gyermektar- tással kapcsolatos megállapodásokban

A gyermektartásra vonatkozó szerződé- sek célja tehát az esetek többségében az, hogy a tartásdíj törvényi mértékétől minden- képp eltérjenek a felek. A másik fontos té- nyező, hogy nyilvánvalóan a szülők ismerik legjobban a gyermekük indokolt szükségle- teit, érdeklődési körét, egészségi állapotát, sport-, illetve kulturális igényét, iskolán kí- vüli elfoglaltságai szükségességét és ezzel összefüggésben a tartásának rendszeres pénzbeli költségeit. A megegyezés tehát fel- tételezi egyrészt a gyermek szükségleteinek ismeretét, másrészt az indokolt szükségletek kielégítésében a kötelezett szülő teherválla- lásának mértékében való egyetértést. A Kú- ria ezzel összefüggésben megállapította, hogy a gyermek érdekének fokozott védelme családjogi alapelvével20 összhangban elvár- ható a szülőktől az az előrelátás, hogy szá- moljanak egyrészt azzal, hogy a szerződés szerinti tartás mértéke kiszámíthatóan, hosz- szabb időtartamban is teljesíthető legyen. Másrészt az a gyermek indokolt – a harmo- nikus személyiségfejlődéséhez szükséges – szükségleteit ne csak aktuálisan, hanem fo- lyamatosan és stabilan biztosítsa.

Ha az egyeztetett tartásdíj a törvényi mér- téket meghaladja, az mindenképpen a gyer- mek érdekét szolgálhatja, hiszen a szükség- letei és életszínvonala a helyes és rendszeres teljesítés esetén ezáltal biztosított. Előfordul azonban a gyakorlatban, hogy a szülők vi- szonya a megegyezést követően megromlik, így a kötelezett túlzó mértékűnek találhatja a megállapodásban szereplő értéket. Esetlege- sen olyan mértéket fogadott el, amiről már a szerződés megkötéskor tudta, hogy a jöve- delme nem képes fedezni és a tartási kötele- zettség bíróság általi módosítását kezdemé- nyezi.

Ilyenkor azonban a bíróságok – a szerző- dési szabadságra tekintettel – valamennyi körülményt egységesen vizsgálnak, bele- értve a felek szerződésének megkötését megelőző egyeztetéseit, a szerződéskötés

20 Ptk. 4:2. § (1) bekezdés

21 Pfv. II. 22.194/2016.

körülményeit, a felek által a megegyezéssel elérni kívánt célt és az egyéb körülménye- ket.21 A felek megállapodásával rendezett gyermektartásdíj mértékének megváltozta- tása iránti perben a bíróságnak a szerződés megkötése után bekövetkezett változásokat tehát a szülői felelősség értékelésére is kiter- jedően kell megítélnie, ha a szülők a válto- zások egy részével már a megállapodás meg- kötésekor számoltak, a tartásdíjat ennek tu- datában állapították meg.22

Ehhez kapcsolódóan a jogalkotó is a felek felelősségét hangsúlyozza, amikor rögzíti, hogy nem kérheti a megállapodáson alapuló tartás megváltoztatását az a fél, akinek a kö- rülmények megváltozásának lehetőségével a megállapodás időpontjában számolnia kel- lett, vagy akinek a körülmények megválto- zása felróható.23

A fenti rendelkezés és bírói gyakorlat ter- mészetesen azokban az esetekben is irány- adó, ha a felek a törvényi mértéket el nem érő tartásdíjról állapodnak meg, vagyis a bí- rósági módosítás ez esetben is csak a lénye- ges körülményváltozáson alapulhat, a felek véleményének változása nem ad okot erre.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a szerző- dési szabadság lehetővé teszi-e azt, hogy a felek arról állapodjanak meg, hogy a kötele- zett nem teljesít gyermektartást. A szerző- dési szabadságba mindenképpen beleférne, ugyanakkor a gyermek érdeke, mint xxxxxxx szempontjából viszont már aggályosnak mondható. Leggyakrabban ugyanis a gon- dozó szülő egymaga nem képes sokszor még a gyermek alapszükségleteinek biztosítására sem, valamint a kérdés társadalmi megíté- lése is álláspontom szerint a szülők közös te- herviselését támogatja. Előfordulhat azon- ban manapság olyan eset is a változó gazda- sági és életviszonyok sűrűjében, amikor a gondozó szülő rendelkezik akkora jövede- lemmel, amiből egymaga is képes a gyermek szükségleteinek biztosítására, így a megálla- podásban lemond a kiskorút megillető tartás- ról. Ezt a döntést azonban a jogalkotó nem bízza kizárólag a felekre, hanem annak

22 BH 2019.204.

23 Ptk. 4:210. § (1) bekezdés

gyámhatósági jóváhagyását is megköveteli érvényességi feltételként.24

Ahogy korábban utaltam rá, a gyermek- tartás kapcsán a Ptk. azt is rögzíti, hogy a szülők megegyezhetnek abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő a tartási kötele- zettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tegyen ele- get. Ahhoz azonban, hogy ez a szerződés ér- vényes legyen, két feltétel fennállására van szükség: egyfelől annak az időszaknak a meghatározására, amelynek tartamára a jut- tatás a tartást fedezi, másrészt pedig a gyám- hatóság vagy bíróság jóváhagyására.25 A Ptk. 4:217. § (3) bekezdése továbbá azt is rögzíti, hogy a bíróság a szerződés ellenére maga is megállapíthatja a gyermektartást, ha az a körülmények előre nem látható, lénye- ges változása miatt a gyermek érdekében vagy valamelyik fél súlyos érdeksérelmének elhárítása miatt indokolt. Xxxxxx pedig arra enged következtetni, hogy ezekben a kont- raktusokban az értékarányosság szigorúbban kell, hogy érvényesüljön, mint az egyéb csa- ládi vagyonjogi szerződésekben.

IV. A szerződések végrehajthatósá- gának problematikája

A gyermektartással kapcsolatos igények érvényesítése kapcsán számos kedvező vál- tozás történt az utóbbi időkben mind az eljá- rások, mind a végrehajtás gyorsítása érdeké- ben.26 A gyermektartásra vonatkozó megál- lapodások esetében, amennyiben azt a bíró- ság egyezségként jóváhagyja vagy a gyer- mek sorsát érintő kérdésként arról a bíróság jogerős határozatot hoz, a végrehajthatóság biztosított. Problémát vet fel azonban az a helyzet, ha a felek megállapodása olyan alakban marad, ami nem minősül végrehajt- ható okiratnak. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiak- ban: Vht.) 10.§-a taxatíve határozza meg a végrehajtható okiratok körét, amelyek között a felek közötti egyszerű szerződések nem

24 V.ö. Ptk. 2:15. § (1) bekezdés a) pont

25 Ptk. 4:217. § (2) bekezdés

szerepelnek. A gyakorlatban azonban sok esetben előfordul, hogy a megállapodás megkötését követően annak önkéntes teljesí- tése elmarad és a kötelezett a megállapodás- ban szereplő gyermektartást visszatartja mindaddig, amíg végrehajtható döntés nem születik, vagyis jelentős idő telhet el a meg- állapodás létrejötte és a tényleges teljesítése között. A másik eset, amikor a szerződésben szereplő összeghez képest kevesebbet telje- sít a kötelezett. Mindkettő közös következ- ménye, hogy a gyermek érdeke sérül, hiszen nem jut hozzá a szükségleteit kielégítő tar- tásdíjhoz.

A Ptk. szerint a szerződés a felek általi kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozattal jön létre, így – ha a felek eltérően nem ren- delkeznek – az a megkötésétől kiváltja a jog- hatást, vagyis jelen esetben ettől az időpont- tól kezdődően kötelezi az érintett felet a tar- tásdíj teljesítésére. Önkéntes teljesítés hiá- nyában azonban a jogosult ilyen esetekben egyfelől kénytelen várni mindaddig, amíg a bíróság jóvá nem hagyja a megállapodásukat vagy attól eltérő döntést hoz a gyermektartás tekintetében. Az ilyen visszakozó jellegű magatartások sajnálatos módon az eljárás el- húzódását eredményezhetik, ezért felmerül egy kérdés, hogy van-e a jogosultnak más le- hetősége a szerződésen alapuló igényének mihamarabbi kikényszerítésére? Tekintettel arra, hogy szerződésről beszélünk ezért a kö- telmi jogi előírásokban kereshetünk megol- dást, hiszen a szerződés teljesítésének elma- radása a kötelezett késedelembe esését, azaz szerződésszegést eredményez, így kötelmi jogi igényként a bíróságon ugyancsak érvé- nyesíthető, ugyanakkor az eljárási határidők ezen esetben szintén nem biztosítják, hogy a jogosult mihamarabb az őt megillető tartás- hoz jusson. Mindezek alapján elgondolkod- tató lenne olyan szabályozás bevezetése, amely a gyermektartásról szóló szerződések végrehajtását meggyorsítaná, akár azáltal, hogy kivételes esetként beemelésre kerülné- nek ezen szerződések a végrehajtható okira-

26 Lásd részletesebben: XXXX Xxxxxxx: A gyermektartás megváltozott szabályai. Opuscula Civilia 2022/6. szám 3-18. o.

tok közé, akár olyan különleges nemperes el- járás biztosításával, amely alapján a megkö- tött szerződést a bíróság soron kívül meg- vizsgálná és végrehajthatóvá nyilvánítaná. Ezen megoldások elsőként drasztikusnak tűnhetnek, ugyanakkor álláspontom szerint a feleket arra motiválják, egyfelől, hogy körül- tekintően és átgondolva rendezzék a kérdést, másrészt elősegíti, hogy a gyermekre ne le- gyen hatással az a tény, hogy a szülők egy- máshoz vagy gyermekhez való viszonya megváltozott a megállapodás megkötését követően.

V. Összegzés

A korábban kifejtett gondolatok summá- zásaként elmondható, hogy a gyermektartás megállapodással történő rendezése előnyö- ket és hátrányokat is tartogathat. Minden- képpen előny, hogy a szerződéses jogvi- szonyrendezés elősegítheti a gyermek fejlő- désének harmonikus biztosítását valamint stabilitást jelenthet a szülők teherviselése te- kintetében. Ahogy fentebb is hangsúlyoz- tam, maguk a szülők képesek igazán fel- mérni a gyermekek szükségleteit, így a gyer- mek számára legmegfelelőbb megoldást ér- hetik el. Legfőbb hátránya viszont, hogy a szülők kölcsönös együttműködése nélkül a megvalósítás már szinte lehetetlen. A jogal- kotó a szerződési szabadság által rendkívül nagy mozgásteret enged a szülők számára, ugyanakkor látható, hogy a gyermek érdek- ében a megfelelő jogszabályi garanciák is rendelkezésre állnak. Egyetlen problémás pontként az utolsó fejezetben szereplő vég- rehajtási nehézségeket tekinthetjük állás- pontom szerint, amelyre a fent kifejtett vál- toztatások megoldást jelenthetnek.

Xxxxxx Xxxx*

GONDOLATOK A SZAKÉR- TŐI BIZONYÍTÁS JOGGYA- KORLATÁRÓL, AVAGY EGY EMPIRIKUS KUTATÁS EREDMÉNYEI**

I. Bevezető gondolatok

Szakértőnek nevezzük azt a személyt, aki a bíróság hiányzó szakismeretét kiegészítve lehetővé teszi a per eldöntése szempontjából jelentős tények megismerését vagy az észlelt tények megfelelő értékelését.1 Általánosság- ban megállapítható, hogy a szakértő egy olyan különleges ismerettel rendelkező sze- mély, aki a bírósággal ellentétben nem jog- kérdés tekintetében fejti ki álláspontját, ha- nem ténykérdésben. E különleges szakérte- lem szokványos értelmezésében a jogon kí- vül eső, általános ismereteket meghaladó tu- dást, tapasztalatot2 jelent. Azonban a külön- leges szakértelmet igénylő perekben az anyagi jogok hatékony, tisztességes eljárás-

* xx. Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx, PhD hallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Európai és Nemzetközi Jogi Intézet, Polgári Eljárásjogi Tanszék. Témavezető: Xxxxxxxxxxx Xx. Xxxx Xxxxxxx intézetigazgató egyetemi docens.

** A Kulturális és Innovációs Minisztérium ÚNKP-22- 3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

1 XXXXXX Xxxxxx: Bizonyítás. In: XXXXXXXXXX Xxxx – XXXXX Xxxxxx (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. KJK, Budapest, 1976. 927. o.

2 XXXXXX Xxxxxx: Igazságügyi szakértő a tárgyalóteremben – a kérdéskör vizsgálata a szakértő szemszögéből. In: XXXXXXX Xxxxxx (szerk.): Tanulmánykötet – Igazságügyi szakértő a tárgyalóteremben c. konferencia. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2019. 11. o.

3 Az 1952-es Pp. számos problémát vetett fel: a kódex nem vezette végig következetesen a rendelkezési elv érvényesülését a szakértői bizonyítás egészén, a magánszakértőre vonatkozó szabályozás hiánya pedig kirívó problémát jelentett. Lásd: XXXXXX Xxxxxx: Szakértők. In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.): A

ban történő érvényre juttatását a szakértői te- vékenység minél magasabb szintű, pártatlan és független ellátása is garantálja.

Hatályos kódexünk, a polgári perrendtar- tásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a to- vábbiakban: Pp.) 2018. január 1-jén való ha- tálybalépésével az Európában érvényesülő perjogi megoldásokhoz igazodva, illetve a magyar eljárásjogi hagyományokra figye- lemmel számos területen hozott módosításo- kat – melyek közül, véleményem szerint a szakértői bizonyításra vonatkozó szabály- anyag megújítása az egyik legkiemelkedőbb. A jogalkotó – szakítva a magyar polgári pe- res eljárást több, mint hatvan évig meghatá- rozó 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) szakértői bizonyítást érintő, olykor bizonytalan, néhol joghézagokkal övezett szabályozásával3 – többek között törvényi szintre emelte a magánszakértői bi- zonyítás jogintézményét, állást foglalva a magánszakértő hosszú évtizedekig kérdéses szerepkörének tárgyában,4 továbbá a szak- értő alkalmazásának esetköreit is kiterjesz- tette.5 Így a Pp. megteremtette egy észsze- rűen és következetesen működő, hatékony- ságon alapuló szakértői bizonyítási rendszer törvényi alapjait.6 Azonban azt a kérdést, hogy a szakértői bizonyítás reformja milyen

polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2017. 400-403. o.

4 A Pp. a szakértői szerepkört illetően az 1952-es Pp.- vel egyezően állást foglal amellett, hogy a szakértő bizonyítási eszköznek, szakvéleménye bizonyítéknak minősül, e szerepkört pedig a magánszakértőre nézve is kiterjeszti. A szakértői szerepkör kérdéséről lásd bővebben: XXXXXX Xxxx: Dogmatic issues of expert evidence in a comparative law approach. in: Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, 2023/1. (megjelenés alatt)

5 A szakértői bizonyítást célzó reformok részleteiről lásd bővebben: XXXXXXXXXX Xxxxx: A szakértőkre vonatkozó szabályozás megújítása az új polgári perrendtartásba Advocat, 2017. évi különszám. 22-25. o.

6 Lásd erről bővebben: XXXXXXX Xxxxxx: A bizonyítás általános szabályai. In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017. 457-496. o.

hatással lesz a bírósági joggyakorlatra és mi- lyen változásokat eszközöl benne, 2018-ban még korántsem lehetett megválaszolni.

Napjainkban, több, mint öt évvel a Pp. ha- tálybalépését követően úgy gondolom, már kellő idő eltelt ahhoz, hogy a szakértői bizo- nyítás reformját illetően egy stabil és egysé- ges joggyakorlatról beszélhessünk, így meg- alapozott lehet egy bírói gyakorlatot érintő, mélyreható elemzés lefolytatása. Tekintettel egyrészt arra, hogy végső soron a jogalkal- mazás az, amely kiemelt hatással bírhat a törvényi szabályozásra, másrészt az ítélke- zési gyakorlat vizsgálat alá vonásával fontos következtetések vonhatóak le a jövőre nézve a szakértői bizonyítás jogintézményével kapcsolatban. Ez az alapgondolat kísérte vé- gig a bírósági gyakorlatot célzó vizsgálódá- saimat, amelynek középpontjában egy, a Miskolci Törvényszéken lefolytatott empiri- kus kutatás7 áll. Ennek eredményeit és végső konklúzióimat jelen tanulmány keretei kö- zött kívánom ismertetni.

II. Az empirikus kutatás főbb irányai, munkamódszere

A Pp. kodifikációja8 során a jogalkotó egy eredményesen működő, a régi normákat övező bizonytalanságoktól mentes szakértői bizonyítást tűzött ki célul – amely célkitű- zésnek véleményem szerint eleget is tett, hi- szen a kódex megteremtette ennek elméleti és jogszabályi hátterét. A megváltozott ren- delkezések hatására kétséget kizáróan kije- lenthető, hogy a Pp. megújult szabályai más pertaktikát és az eddigiektől eltérő nézőpon- tot kívánnak meg a perben résztvevő felek- től, beleértve a bíróságot és a per során eljáró szakértő(ke)t egyaránt. Így hát joggal merül fel a kérdés: a bíróságok, a szakértők és a pe- res felek hogyan alkalmazkodtak az új sza- bályozáshoz?

7 Jelen kutatás nem valósulhatott volna meg a Miskolci Törvényszék vezetőségének közreműködése nélkül, így ezúton is köszönetemet szeretném kifejezni dr. Tuzáné xx. Xxxx Xxxxxxxxxx, a Miskolci Törvényszék elnökének.

Ahhoz, hogy e jelen okfejtés alapját ké- pező kérdésre megfelelő választ tudjak adni, és egyúttal arra is rávilágítsak, hogy az eset- jog a Pp. reformjai mentén a járható gyakor- lati út mely fázisában tart, empirikus kutatási módszert vettem igénybe, amelynek fóku- szában a szakértői bizonyítás bírósági gya- korlata mellett tapasztalt, szakavatott jogal- kalmazók visszajelzései állnak. Mindenek- előtt hangsúlyozni szeretném, hogy vizsgál- atom nem tekinthető reprezentatívnak, és nem tükrözi a Miskolci Törvényszéken ítél- kezési feladatokat ellátó bírái összességének álláspontját, tekintettel a válaszadás önkén- tességére. Ebből kifolyólag a kutatás ered- ményei nem alkalmasak arra, hogy abból a magyar polgári bírósági joggyakorlatra vo- natkozó általánosítható megállapításokat tegyünk, de alkalmasak arra, hogy megmu- tassák a szakértői bizonyítás újításainak fo- gadtatását és a kezdeti jogalkalmazói tapasz- talatokat, amelyek vélhetően nagyjából ha- sonlóak lehetnek az ország más törvényszé- kein is.

Az ítélkezési gyakorlat vizsgálatát bírák- nak címzett, általuk teljes mértékben anonim módon kitöltött kérdőívek segítségével vé- geztem, amelyek feleletválasztós, valamint kifejtős formában feltett kérdéseket tartal- maztak – lehetőséget kínálva ezáltal a bírák véleményformálására. Bár a kutatás minde- nekelőtt a gyakorló bírák nézőpontjából mu- tatja be a szakértői bizonyítás joggyakorla- tát, a kérdések széles skálája révén mégis rá- mutat mind a peres felek, mind az eljárások- ban résztvevő igazságügyi szakértők jogsza- bályi rendelkezésekhez való viszonyulására, szemléletére is.

Kutatómunkám további lehatárolását is fontosnak tartottam, hiszen a kutatást nem kívántam kiterjeszteni az egész bírósági szervezetre, csupán a polgári ügyszakban, elsőfokon ítélkező bírák csoportjára. Figye- lemmel arra, hogy a bíróság másodfokon jel- lemzően szűkebb körű bizonyítást folytat le,

8 A kodifikációs folyamatról lásd bővebben: XXXXXX Xxxxxx: Az új polgári perrendtartás elvi alapjai. Jogtudományi Közlöny, 2017/4. 153-161. o.

véleményem szerint következtetések az el- sőfokú eljárás gyakorlatát vizsgálva vonha- tóak le. Mindezek alapján elsődlegesen egy kettős irányú kutatást határoztam meg: a ki- töltött kérdőívek kiértékelésével külön elem- zés alá vontam a Miskolci Járásbíróság és a Miskolci Törvényszék joggyakorlatáról ka- pott képet. Ezen információkat pedig a szak- értői bizonyítás alkalmazásának három mód- jára tekintettel három nagy csoport köré szerveztem, és összehasonlító-elemző mód- szer segítségével összevetettem.

Vizsgálataim hipotézisét akként kívánom megadni, hogy mivel a Pp. koncepcionálisan átalakította a szakértői bizonyítást érintő rendelkezéseket és egyértelművé tette a ma- gánszakértő eljárásjogi helyzetét9 is, feltéte- lezhető, hogy e reformok nagy hatást gyako- roltak a bírósági joggyakorlatra, benne úgy- szintén megjelennek, továbbá a joganyag ki- egészítése és pontosítása gyanánt a magán- szakértő az esetjogban is hangsúlyosabb sze- repet tölt be. Mindezek alátámasztására ku- tatásomban azt vizsgáltam, hogy miként vál- tozott a szakértői bizonyítás lefolytatása az új szabályozás hatálybalépésével, a polgári peres eljárásokban mennyire gyakori a ki- rendelt szakértő (illetve a más eljárásban ki- rendelt szakértő) alkalmazása és a magán- szakértő igénybevétele, továbbá a bírói jog- gyakorlatban a szakértő alkalmazásának me- lyik módja elterjedtebb. Ezen felül a szakér- tők perbeli tájékozottságára, az előterjesztett szakvélemények aggályosságára vonatkozó kérdések, valamint a gyakorló bírák vélemé- nyének megismerésére törekvés is hangsú- lyos szerepet kaptak kutatómunkámban.

A bíráknak megküldött kérdőíveken az alábbi kérdések szerepeltek:

1) A Pp. 2018. január 1-jei hatálybalé- pése óta az Ön által elbírált ügyek megközelítően hány százalékában került sor szakértő alkalmazására?

9 Az 1952-es Pp. nyomán folyamatosan változó bírósági esetjog többféle módon látta értékelhetőnek a magánszakértői véleményt, köztük okirati bizonyítékként, illetve a fél szakmai álláspontjaként. A gyakorlat nézőpontjait az alábbi jogesetek is hűen

2) Bírói tapasztalata alapján a jogalkal- mazásban a szakértő bizonyítás mely módja élvez elsőbbséget?

3) Elégedett-e a magánszakértői bizo- nyítás reformjával?

4) Tud olyan jellemző pertípust megje- lölni, ahol a felek gyakran indítvá- nyozzák a magánszakértői bizonyí- tást?

5) A Pp. szabályai alapján a magán- szakértő csak a magánszakértői véle- mény benyújtására irányuló bizonyí- tási indítvány előterjesztését köve- tően vehető igénybe. Azonban az Új Pp. Konzultációs Testületének 7. számú állásfoglalása alapján az indít- vány előterjesztését megelőzően el- készített magánszakértői vélemény csatolható a keresetlevélhez – bár ez ebben a stádiumban még nem minő- sül magánszakértői véleménynek. A bírói gyakorlatban mely esetkör a jel- lemzőbb?

6) Hozzávetőlegesen az esetek hány százalékában volt megállapítható a szakvélemény aggályossága?

7) Véleménye szerint a szakértők mennyire tájékozottak a szakértői bi- zonyítás megváltozott szabályaival a polgári perekben?

III. Az empirikus kutatás eredmé- nyei

III.1. A kutatásban résztvevők

A kérdőívet járásbírósági és törvényszéki szinten, elsőfokú eljárásokban ítélkező bírák töltötték ki. A kutatásomban résztvevők kö- rét, összetételét illetően szembetűnő volt, hogy abban jellemzően a járásbírósági bírák vettek részt. A kutatásban közreműködő 14 bíró 79%-a nyilatkozott úgy, hogy munkáját a járásbíróságon látja el, míg ehhez képest a

tükrözik: BH1996. 102., BH2004. 59., BH1999. 365.,

BH2007. 192., BH1983. 233., BDT2003. 759.,

BDT2001. 181., BH2003. 17., BH2012. 175.

kérdőívet kitöltő bírák csupán 21%-a ítélke- zik elsőfokon a Miskolci Törvényszéken. Mindezek alapján megállapítható, hogy a

vizsgálatomban résztvevők több, mint há- romnegyede a járásbírósági joggyakorlat megismerése útján segítette a munkámat.

A kutatómunkámat segítő bírák megoszlása a bírósági szervezetrendszer szerint.

Forrás: saját szerkesztés.

III.2. A szakértői bizonyítás lehetséges mó- dozatai, gyakoriságuk

A Pp. 300. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a szakértő a polgári peres eljárásokban a fél megbízása, vagy kirendelés alapján vehet részt – vagyis (a kódex reformja révén) be- szélhetünk magánszakértőről, aki a féllel kö- tött megbízási szerződés alapján látja el te- vékenységét és készíti el magánszakértői vé- leményét, illetve kirendelés alapján eljáró szakértőről, aki feladatát a bíróság kirendelő végzésében foglaltaknak megfelelően telje- síti. Azonban fontos kiemelni, hogy a Pp. le- hetővé teszi a más eljárásban kirendelt szak- értő alkalmazását is, azáltal, hogy a bizo- nyító fél számára engedélyezi a más eljárás- ban kirendelt szakértő szakvéleményének perbeli felhasználását, ha a szakvélemény az adott szakkérdés tárgyában született.

A szakértői bizonyítás e három módjának előfordulását érintő kérdésemmel azt kíván- tam felmérni, hogy az elsőfokú peres eljárá- sokban milyen gyakorisággal kerül sor bíró- ság által kirendelt szakértő, magánszakértő, vagy éppen más eljárásban kirendelt szak- értő igénybevételére. A kérdőívet kitöltő bí-

rák számára a szakértői bizonyítás lehetsé- ges módozataihoz hat értéket rendeltem, amely értékek közül a szakembereknek ki kellett választaniuk azt, amivel hozzávetőle- gesen megadható, hogy az általuk elbírált ügyek hány százalékát teszik ki azon esetek, melyekben szakértői bizonyítás alkalmazá- sára került sor. Ennek megfelelően a gya- korló bírák aszerint nyilatkozhattak, hogy a befejezett peres eljárások a) 20%-át, vagy annál kevesebb részét, b) 21-40%-át, c) 41- 60%-át, d) 61-80%-át, e) 81%-át, vagy annál nagyobb részét jellemezte igazságügyi szak- értő igénybevétele, avagy bírói tevékenysé- gük során f) erre még nem volt példa.

Járásbírósági szinten, a bíróság által ki- rendelt szakértő tekintetében a kutatásban résztvevő bírák 64%-a szerint a peres ügyek 20, vagy ezen értékhatártól kevesebb száza- lékában került sor általuk kirendelt szakértő alkalmazására. 27%-uk úgy nyilatkozott, hogy a kirendelt szakértői bizonyítás az ese- tek 21-40%-át jellemezte, míg 9%-uk véle- ménye alapján a kirendelt szakértő az ügyek 61-80%-ában volt jelen.

Kissé eltérő helyzet mutatkozik meg a magánszakértő és a más eljárásban kirendelt szakértő igénybevétele kapcsán. A járásbíró- sági ügyekben eljáró bírók 55%-a még nem

találkozott olyan üggyel, ahol a felek magán- szakértőt bíztak volna meg, míg a fennma- radó 45%-uk úgy gondolja, hogy a magán- szakértő az általuk elbírált ügyek mindössze 20%-ában, vagy ennél kevesebb részében járt el. A más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazása szintén elenyésző, a bírák 45%-

a úgy vélekedett, miszerint igénybevételére még nem került sor, 55%-uk szerint pedig, ha a más eljárásban kirendelt szakértő elő is fordult, akkor is csupán az eljárások maxi- mum 20%-ában.

A szakértői bizonyítás Miskolci Járásbíróságon való előfordulása. Forrás: saját szerkesztés.

E kérdéskör tekintetében a Miskolci Tör- vényszék bírái is hasonló válaszokkal szol- gáltak. A törvényszéken mint elsőfokú bíró- ságon ítélkezők 67%-a a perek 20, vagy an- nál kevesebb százalékában rendelt ki hiva- talból szakértőt, ehhez képest 33%-uk úgy véli, a kirendelt szakértő az általuk lefolyta-

tott eljárások 21-40%-ban jelen volt. A ma- gánszakértőt és a más eljárásban kirendelt szakértőt illetően a gyakorló bírák 100%-a egyöntetűen azzal a válasszal szolgált, hogy e szakértők alkalmazására az ügyek 20%- ában, vagy ennél kevesebb részében került sor.

A szakértői bizonyítás Miskolci Törvényszéken való előfordulása. Forrás: saját szerkesztés.

III.3. A szakértői bizonyítás elsődleges módja

E kérdéskör vonatkozásában vizsgálatom arra irányult, hogy a szakértői bizonyítás mely módja elterjedtebb a polgári perekben. A kitöltött kérdőívek alapján a járásbírósá- gon ítélkező bírák 91%-a szerint egyértel- műen a bíróság által kirendelt szakértő élvez

elsőbbséget, mindösszesen 9%-uk gondolja úgy, hogy a bíróság által kirendelt szakértő által lefolytatott, valamint a magánszakértői bizonyítás az eljárásokban egyforma súllyal bír. Tekintettel arra, hogy az általam feltett kérdések bizonyos részénél a bírák szabadon kifejthették álláspontjukat, a szakértői bizo- nyítás elsődleges formájának megválasztá- sát illetően a kutatásban résztvevők többek

között az alábbi indokokat hozták fel a kiren- delt szakértő alkalmazása mellett:

• a peres felek főként a szakértői bizo- nyítás e módját indítványozzák, job- ban preferálják a kirendelt szakértőt, mint a magánszakértőt,

• az anyagi pervezetésre és a bizonyí- tási érdekre vonatkozó szabályok is- mertetését követően a felek a bíróság által kirendelt szakértő mellett dönte- nek, pontosan megjelölik a szakértő- nek intézendő kérdéseket, így a ki- rendelő végzésben a szakértő fel- adata gondosan körülírt,

• bár a Pp. alapján elsődleges a magán- szakértői bizonyítás, a magánszakér- tői vélemény aggályossága alig küsz- öbölhető ki, így csak növekszik a pertartam, amíg a kirendelt szakértő alkalmazására sor nem kerül.

A törvényszék eredményeit illetően az ítélkezési feladatokat ellátó bírák véleménye szinte teljes mértékben megegyezett a járás- bírósági szintről kapott információkkal. A törvényszék mint elsőfokú bíróság gyakorló bírái is a kirendelt szakértő alkalmazása mel- lett tették le a voksukat. Döntésüket a követ- kezőkkel támasztották alá:

• elsődleges a bíróság által kirendelt szakértő, másodlagos a más eljárás- ban kirendelt szakértő, míg a magán- szakértő alkalmazása elenyésző,

• a szakértőhöz intézett kérdésfeltevés ellenőrzött,

• a bizonyító felek a szakértő bíróság általi kirendelését kérik.

A szakértői bizonyítás módjai a bírósági joggyakorlatban. Forrás: saját szerkesztés.

III.4. A bírák véleménye a magánszakértői bizonyítás reformjáról

Kutatásom egyik sarkalatos pontját ké- pezte annak felderítése, mit gondolnak az ítélkező bírák a szakértői bizonyítás megvál- tozott rendelkezéseiről, különösképp a Pp. egyik legnagyobb vívmányáról, a magán- szakértői bizonyítási modell törvényi rangra emeléséről, valamint a magánszakértőre irányadó, törvény által meghatározott rész- letszabályokról.

Járásbírósági szinten a kutatásban közre- működő bírák 36%-a felelt úgy, miszerint nem tartja megfelelőnek a magánszakértői

bizonyítás Pp.-ben kialakított reformját. A kérdőívet kitöltő bírók 28%-a szerint a sza- bályozás megalapozott, míg a fennmaradó 36% tartózkodott a válaszadástól, vagy ah- hoz nem rendelkezett tapasztalattal.

A válaszadó bírák válaszaikat egyebek mellett a következő indokolásokkal látták el:

• a magánszakértői bizonyításra vo- natkozó garanciákat ritkán tartják be, a bíróságnak nincs lehetősége a tény- állás megállapítására, így egyoldalú szakvélemény születik, amelynek hi- ányosságait a későbbiekben kell pó- tolni,

• a reform indokolt, szükségszerű volt, a magánszakértői vélemény helyesen

került rögzítésre, mint ahogyan az al- kalmazását korlátozó rendelkezések is a Pp. 302. § (4)-(5) bekezdéseiben, hiszen ezen szabályok gátat szabnak az eljárás elhúzódásának és meg is akadályozzák azt,

• a magánszakértők sokszor nem a jog- szabályoknak megfelelően járnak el, gyakran nem értesítik az ellenérdekű felet,

• a rendszer túl bonyolult, amelyet a bírók nem látnak át,

• a magánszakértői bizonyítás bonyo- lítja az eljárást, a kirendelt szakértő alkalmazása így sem kerülhető el.

A törvényszék szintjén ítélkezési felada- tokat ellátó bírák vonatkozásában megálla- pítható, hogy a kutatásban résztvevők 100%- a arra az álláspontra helyezkedett el, mely szerint egyetért a magánszakértői bizonyítás Pp.-ben rögzített szabályaival. Véleményü- ket az alábbiakkal egészítették ki:

• a magánszakértői vélemény és annak indítványozására szolgáló kérelem megfelel a Pp. és a Szaktv.1 vonat- kozó előírásainak,

• maga a lehetőség jó, viszont a szak- vélemény elkészítésének körülmé- nyei időnként vitatottak, és a fél által előterjesztett kérdések sem mindig adekvátak a bizonyítandó tényekhez képest,

• a szabályozás megszünteti azt a ko- rábbi problémát, hogy a peres felek által előterjesztett magánszakértői vélemény csak okiratként legyen fi- gyelembe vehető, azonban a gyakor- lati alkalmazása minimális, mivel a felek a szakértő kirendelését a bíró- ságtól kérik, vagy közjegyzői nem- peres eljárásban szerzett szakvéle- ménnyel kívánnak a terhükre kiosz- tott bizonyításnak eleget tenni.

A magánszakértői bizonyítás reformjával való elégedettség megoszlása. Forrás: saját szerkesztés.

III.5. A magánszakértői bizonyítás konkrét pertípusokban való előfordulása

A vizsgálatban résztvevő bírók a felméré- sem első részében tapasztalatuk alapján a te- kintetben foglalhattak állást, miszerint az ál- taluk elbírált ügyeket mennyiben jellemezte a felek részéről magánszakértői bizonyítás indítványozása. Ehhez kapcsolódva a bírák- hoz intézett kérdőívem második egységében már arra kértem a gyakorlati szakembereket, hogy jelöljék meg, milyen meghatározott pertípusok sajátja a szakértői bizonyítás e módjának alkalmazása, és mely polgári pe- res ügyekben fordul elő a legtöbbször ma- gánszakértői vélemény előterjesztése.

A gyakorló bírák úgy vélekedtek, misze- rint a Miskolci Járásbíróság elsőfokú eljárá- sai során a magánszakértői bizonyítás külö- nösen az alábbi pertípusokban van jelen:

• közös tulajdon megszüntetése iránt indított perek,

• hibás teljesítés iránti perek,

• sérelemdíj, kártérítés iránti perek,

• vállalkozási díjviták, valamint

• vadon élő állat által okozott kár meg- térítése iránti peres eljárások.

A Miskolci Törvényszék bírái a következő pertípusokat jelölték meg a magánszakértői bizonyítás terepeként:

• orvosi kártérítési perek és egyéb kár- térítés iránti jogviták,

• öröklési perek,

1 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről

• vagyonjogi perek, valamint

• szavatossági jogviták.

III.6. A magánszakértői vélemény előter- jesztésének időpontja

A fél által megbízott magánszakértő által benyújtott szakvélemény perben való fel- használhatósága és minősítése kapcsán ki- emelkedő fontosságú az az időpont, amikor a magánszakvélemény a bíróság részére elő- terjesztésre kerül. Tekintettel arra, hogy az 1952-es Pp. nem tartalmazta a magánszakér- tőre irányadó rendelkezéseket, és az e jog- szabály alapján kimunkált joggyakorlat so- káig mindössze a fél személyes álláspontja- ként értékelte a magánszakértői véleményt, így gyakran előfordult, hogy azt a bizonyító fél már a keresetleveléhez csatolta. Ezzel szemben napjainkban, a magánszakértői bi- zonyítás törvényi rangra emelése okán a Pp.

302. § (2) bekezdése rögzíti, hogy amennyi- ben a bíróság a magánszakértői bizonyításra irányuló indítványnak helyt ad, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság felhí- vásában meghatározott határidőn belül be- nyújtani.

Kutatásom alapján a Miskolci Járásbíró- ságon ítélkező bírák 64%-a úgy látja, a bizo- nyító felek rendszerint a keresetlevelükkel egyidejűleg nyújtják be a már előre elkészí- tett magánszakértői véleményt (habár ez a Pp. szerint nem minősül szakvéleménynek), míg 36%-uk szerint a magánszakvélemény előterjesztésére azt követően kerül sor, hogy a bíróság az indítványnak helyt ad. A Mis- kolci Törvényszék bíráinak álláspontjait vizsgálva szintén hasonló adatok állnak a rendelkezésemre e kérdéskört illetően: a ku- tatásban résztvevők 67%-a úgy látja, hogy a magánszakértői véleményt a felek már a ke- resetlevelükhöz csatolják, miközben a bírók 33%-a úgy vélekedik, a szakvélemény be- nyújtása a Pp.-ben rögzített szabályok sze- rint történik.

A magánszakvélemény benyújtásának jel- lemző időpontja. Forrás: saját szerkesztés.

III.7. A szakvélemény aggályossága

Ha a fél megbízási szerződést köt egy ma- gánszakértővel, ez nem pusztán azzal jár, hogy viseli a magánszakértő díját, előirá- nyozza a szakértő által megválaszolandó kérdéseket, ellátja a szakértőt a megfelelő tá- jékoztatással, valamint rendelkezésére bo- csátja a munkája elvégzéséhez szükséges do- kumentációt. A bizonyító félnek gondoskod- nia kell arról is, hogy a magánszakértő be- tartsa mindazon követelményeket, amelye- ket a Pp. a magánszakértővel és véleményé- vel szemben támaszt. Ennek következtében viseli annak kockázatát, hogy amennyiben a magánszakértő a Pp. 303. § (2) bekezdésé- ben foglalt kötelezettségeinek nem tesz ele- get, a már elkészített szakvélemény aggá- lyosságát vonhatja maga után – és ha az ag- gályosság nem küszöbölhető ki, a szakvéle- mény a perben nem használható fel magán- szakértői véleményként. Mindezekre tekin- tettel releváns annak a felmérése, hogy a bí- rósági joggyakorlatban milyen gyakoriság- gal merül fel az előterjesztett szakvélemé- nyek aggályossága.

Az aggályosság vonatkozásában a bíró- ság által kirendelt szakértő, valamint a ma- gánszakértő által elkészített szakvéleménye- ket vizsgáltam, annak a hat értéket tartal- mazó skálának a segítségével, amelyet kuta- tásom első részében is igénybe vettem. Mindezek alapján a járásbíróságon ítélkező bírák 27%-a még nem találkozott olyan bír- óság által kirendelt szakértő által elkészített szakvéleménnyel, amely aggályos lett volna. Ezzel szemben a kérdőívet kitöltők 55%-a

szerint a kirendelt szakértői vélemény a pe- res eljárások maximum 20%-ában minősült aggályosnak, míg a bírák további 18%-a úgy vélekedett, a szakvélemény aggályossága az ügyek több, mint 81%-ában jellemző volt.

Ami a magánszakértői véleményt illeti, a megkérdezett bírók 36%-a úgy nyilatkozott, aggályos magánszakértői véleményre az ál- tala lefolytatott eljárásokban még nem volt példa, míg 9%-uk szerint az esetek maxi- mum 20%-ában került erre sor. 28%-uk vé- leménye alapján az ügyek 21-40%-ában megállapításra került a magánszakértő által elkészített szakvélemény aggályossága, ezenfelül a bírók további 9-9-9%-a úgy vélte, az aggályosság a peres eljárások 41- 60, 61-80, valamint több, mint 81%-ában je- len volt.

A törvényszék gyakorló bíráinak vélemé- nye alapján 67%-uk amellett foglalt állást, miszerint a kirendelt szakértő szakvélemé-

nye az esetek 20, vagy annál kevesebb szá- zalékában volt aggályos. Ám a fennmaradó 33% ennek szöges ellentétét vélte: álláspont- juk szerint az ügyek több, mint 81%-át jelle- mezte e szakvélemények aggályos volta. A

törvényszék mint elsőfokú bíróság felé be- nyújtott magánszakértői vélemények kap- csán szerzett adatok már-már kiegyenlítőd- nek: a bírók 33%-a úgy vélekedett, az aggá- lyos magánszakértői vélemény az eljárások maximum 20%-ában volt fellelhető, további 33%-ot tesz ki azok szakemberek észrevé- tele, melyek alapján a szakvélemények ag- gályossága az ügyek 21-40%-át tette ki, míg a kutatásban résztvevők 34%-a úgy nyilatko- zott, még nem találkoztak aggályos magán- szakértői véleménnyel.

III.8. Az igazságügyi szakértők jártassága

A peres felek jogviszonyait eldöntő bí- ráknak hivatásukból fakadóan megfelelő

szakértelemmel kell rendelkezniük a szakér- tői bizonyításra irányadó szabályok vonat- kozásában. Amennyiben a fél az eljárás so- rán jogi képviselőt vesz igénybe, ez maga után vonja az eljárásjogi rendelkezések is- meretét a megbízott jogi szakember részéről

– ellenkező esetben a bíróság az anyagi per- vezetés keretei között hozzájárul ahhoz, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró fél eljá- rásjogi kötelezettségeit teljesítse. Azonban felmerül a kérdés, hogy az eljárás során ki- rendelt (vagy éppen a bizonyító fél által megbízott) igazságügyi szakértők mennyire tájékozottak a rájuk irányadó, megváltozott jogi környezettel, és a Pp., valamint a Szaktv. által meghatározott szabályozást érintően?

A szakértők ismeretére vonatkozó felmé- résemet háromszintű skálán végeztem: a gyakorló bíráknak a véleményükkel egyező értéket kellett kiválasztaniuk, miszerint a perben résztvevő szakértők a szakértői bizo- nyításra vonatkozó rendelkezésekkel a) egy- általán nincsenek tisztában, b) valamennyire tisztában vannak, avagy c) teljes mértékben tisztában vannak.

Járásbírósági szinten a megkérdezett bí- rák 36%-a vélekedett úgy, miszerint a peres eljárásokban alkalmazott szakértők teljes mértékben tájékozottak a szakértői bizonyí- tás megváltozott szabályaival. Az igazság- ügyi szakértők a bírók 55%-a szerint valam- ennyire, míg 9%-uk véleménye alapján egy- általán nem nevezhetőek jártasnak.

A törvényszéken ítélkező bíráktól kapott adataim is hasonló álláspontot tükröznek: a résztvevők 33%-a gondolta úgy, hogy a szakértők teljes mértékben tájékozottak, míg 67%-uk amellett foglalt állást, hogy a perben igénybe vett szakemberek valamennyire tisztában vannak a Pp. által bevezetett refor- mokkal. IV. Következtetések: a kutatás eredményeinek összegzése

Kutatómunkám során számos kérdéskört vontam vizsgálat alá annak érdekében, hogy empirikus kutatásom révén felvázolhassam a Miskolci Törvényszék szakértői bizonyítást érintő joggyakorlatának irányait. Többirá- nyú megközelítésben tanulmányoztam és elemeztem a szakértő alkalmazásának mó- dozatait, különös hangsúlyt helyezve a ma-

gánszakértői bizonyításra és az ehhez kap- csolódó részletszabályokra, valamint igye- keztem feltárni azt a hatást, amelyet az új el- járásjogi kódex hatálybalépése váltott ki az elsőfokú eljárásban résztvevők szemléleté- ben. A következőkben a kutatás kiértékelé- sét követően megfogalmazódott konklúziói- mat kívánom bemutatni, azzal a megkötés- sel, hogy az e fejezetben ismertetésre kerülő észrevételek saját jogi, szakmai állásponto- mat tükrözik.

IV.1. A szakértői bizonyítás módjairól

A szakértői bizonyítás körében a bizo- nyító fél a Pp. rendelkezései2 alapján kétféle, egymást kizáró út közül választhat: vagy ő

2 Pp. 300. § (3) bek.

maga bíz meg szakértőt, vagy indítványára a bíróság rendel ki megfelelő kompetenciával bíró szakembert (a kirendelt szakértő alkal- mazásának egyik aleseteként lehetőséget ad a törvény a más eljárásban kirendelt szakértő igénybevételére is). Tehát, főszabályként a szakértő személyét elsődlegesen a felek jo- gosultak kiválasztani, a szakértő személye felől a bíróság csak másodlagosan dönthet, abban az esetben, ha a perben részt vevő va- lamennyi fél nem tud közösen kijelölni egy személyt, aki egyébként a perben a Pp. (és a Szaktv.) szabályai szerint szakértőként al- kalmazható és nem érintett kizárási okkal sem.3 Fontosnak tartom kiemelni a Pp. azon előírását is, miszerint a fél már szakértő ki- rendelését vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazását indítványozta, úgy ugyanazon szakkérdés vonatkozásában magánszakértő igénybevételére már nem ke- rülhet sor.4 Továbbá, kirendelt szakértő vagy magánszakértő alkalmazásának indítványozása esetén ugyanazon szakkérdésben nincs helye más eljárásban kirendelt szakértőnek sem.5

A Pp. a szakértő alkalmazásának módjai között felállít egy sorrendet: főszabály sze- rint a magánszakértői bizonyítás az elsődle- ges – bíróság által kirendelt szakértő alkal- mazására akkor kerülhet sor, amennyiben a fél nem tud, vagy nem kíván a magánszakér- tői bizonyítás lehetőségével élni, és szakvé- lemény elkészítésével nem bíz meg magán- szakértőt. A Pp. vívmányaira tekintettel xxx- xxx azt is kihangsúlyozni, hogy a perrendtar- tás rendelkezései alapján a kirendelt szakértő és a magánszakértő véleménye egy tekintet alá esik – bizonyító erő szempontjából egy körben értékelendők.

A szakértői bizonyítás polgári peres eljá- rásokban való gyakoriságát tekintve arra a megállapításra jutottam, hogy mind a bíró- ság által kirendelt szakértő, mind a magán- szakértő, valamint a más eljárásban kirendelt szakértő is alkalmazott bizonyítási eszköz polgári perekben – igaz, a bizonyítás e módja a rendelkezésemre álló adatok függ-

3 Lásd: Pp. 300. § (2) bek., Pp. 301. §

4 Pp. 302. § (5) bek.

vényében nem tekinthető gyakorinak. Iga- zolható mindez egyrészt azzal, hogy úgy vé- lem, a szakértő alkalmazása főként összetett, komplex jogi megoldásokat és különleges szakértelmet igénylő jogvitákban merülhet fel. Ezzel szemben olyan perekben, melyek keretei könnyen meghatározhatóak, és a ténykérdésben való állásfoglalás szükséges- ségét is nélkülözik, a szakértő bevonása nem indokolt. Másrészt az is alátámasztja a szám- szerűsített adatok alacsonyabb értékét, hogy a bírósági ügyelosztás meghatározott rend- jére tekintettel minden bíró más és más ügyek vonatkozásában látja el a tevékenysé- gét, és ezáltal eltérő eljárások függvényében tudták tapasztalataikat megosztani. Így véle- ményem szerint a szolgáltatott adatokban néhol fellelhető „kiugrás” is ebből adódik, amely főként a kirendelt szakértő előfordu- lásával kapcsolatban merült fel, mind járás- bírósági, mind törvényszéki szinten.

Ami a szakértői bizonyítás alkalmazásá- nak módját illeti, bár a törvény kifejezetten állást foglal a magánszakértői bizonyítás el- sődlegessége mellett, ezt a rendelkezésemre álló adatok mégsem tükrözik. Hiszen mind a járásbíróságon, mind a törvényszéken ítél- kező bírák véleménye szerint azon peres el- járásokat, melyekben szakértő igénybevéte- lére került sor, a bíróság által kirendelt szak- értői bizonyítás jellemezte. Ez a gyakorlat több okból is adódhat.

a) Indokolható egyrészt a magánszakértői bizonyítás megbízási jellegével, ugyanis a bizonyító felet mint az ügy urát széleskörű kötelezettségek terhelik, és amennyiben a fél magánszakértőt bíz meg szakvélemény elké- szítésével, úgy rá hárul minden olyan feladat elvégzése, amelyet a kirendelt szakértő ese- tében a bíróság lát el: példának okán az adott szakkérdésben megfelelő kompetenciával bíró szakértő kiválasztása, a szakértőnek fel- tenni kívánt kérdések pontos, átfogó megha- tározása és megjelölése, vagy éppen az állás- foglaláshoz szükséges iratanyag szakértő rendelkezésére bocsátása. Amennyiben a pe- res fél túlságosan tart a bizonyítatlanság és az aggályosság jogkövetkezményeitől, és

5 Pp. 306. § (4) bek.

nem él ezzel a felelősségteljes lehetőséggel, úgy választhatja a „könnyebbik” utat, és a bíróságra „bízhatja” a szakértő kirendelését.

b) Szakértő kirendelésére kerülhet sor ab- ban az esetben is, amikor a bizonyító fél nem tud, vagy nem kíván a magánszakértői bizo- nyítás módjával élni, és szakvélemény elké- szítésével nem bíz meg magánszakértőt. Ez fordulhat elő például akkor, ha a bizonyító fél a professzionális pervitelre nem képes, vagy ha költségkedvezményt kíván igénybe venni, mert jövedelmi és vagyoni viszonyai nem teszik lehetővé számára, hogy a magán- szakértő részére a magánszakértői díjat meg- fizesse.6

c) Fontos szót ejteni arról is, hogy a Pp. nem mellőzheti a kirendelt szakértői bizo- nyítás jogintézményét, tekintettel arra, hogy meghatározott esetekben a szakértői bizo- nyítás csak kirendelés útján folytatható le.7 Történhet ez egyrészt akkor, ha a fél előzetes bizonyítás lefolytatását kérelmezi a törvény- ben meghatározott feltételek fennállása ese- tén, hiszen ennek során a Pp. 338. § (3) be- kezdése csupán bíróság által kirendelt szak- értő alkalmazását teszi lehetővé. A más eljá- rásban kirendelt szakértő alkalmazása pedig nem is értelmezhető az előzetes bizonyítás keretében, hiszen, ha a félnek már rendelke- zésére áll egy perben felhasználható szakvé- lemény, nincs ok az előzetes bizonyításra.8 Továbbá, a jogszabály bizonyos esetkörök- ben maga zárja ki a magánszakértői bizonyí- tás lehetőségét – ahogyan teszi azt a szemé- lyi állapotot érintő perekben, amikor a közös szabályok között kimondja, hogy státuszpe- rekben magánszakértő igénybevétele nem lehetséges.9 Azokban az esetekben, amikor a bíróság a törvény felhatalmazása alapján hi- vatalból folytat le bizonyítást, magánszak- értő alkalmazásának szintén nincs helye, a

6 XXXX Xxxxxxx: A bizonyítás. In: XXXX Xxxxxxx – XXXXXX Xxxxxx (szerk.): Polgári eljárásjog I. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2021. 331-332. o. 7 XXXX Xxxxxxx: Új jogintézmények a polgári perbeli bizonyítás szabályozásában. Jogtudományi Közlöny, 2018/1. 8. o.

8 XXXX Xxxxxx: Az előzetes bizonyítás. In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.): Polgári eljárásjog I-II. – Kommentár a gyakorlat számára. HVG-Orac Lap- és

vonatkozó szakkérdések tekintetében csak kirendelt szakértő vehető igénybe.

d) Azon álláspont miértje, miszerint hatá- lyos kódexünk szabályaival ellentétben a bí- rósági joggyakorlatban a kirendelt szakértő alkalmazása kerül előtérbe, az 1952-es Pp. nyomán kialakult esetjogban is keresendő. A 2017. december 31-éig hatályban volt per- rendtartásunk nem ismerte a magánszakértői bizonyítás jogintézményét, csupán a bíróság által kirendelt szakértőre irányadó rendelke- zéseket szabályozta, így a gyakorlatban érte- lemszerűen csupán a szakértői bizonyítás ezen módja volt elfogadott és alkalmazott. Ugyanakkor meglátásom szerint ez a felfo- gás nem állja meg a helyét napjainkban. Egyrészt annak okán, hogy öt évvel a Pp. ha- tálybalépését követően már eltelt az a függő helyzetet teremtő időszak, amikor az 1952- es Pp. szabályai már nem alkalmazhatók, ha- tályos törvényünk rendelkezéseit illetően pe- dig még nincs egységes álláspont. Másrészt, kiemelkedő jelentőséggel bírnak a Pp. által lefektetett alapelvek is, főként a rendelkezési elv és a felek peranyag-szolgáltatási kötele- zettsége, más néven a tárgyalási elv.10 Bár az 1952-es Pp. szintén elismerte a tárgyalási el- vet, valamint a szabad bizonyítás elvét is, mégsem vezette végig következetesen a szakértői bizonyítás szabályain, azáltal, hogy a magánszakértői véleményt kizárta a perben felhasználható bizonyítékok köréből. Amennyiben csupán bíróság által kirendelt szakértő igénybevételével, a bíróság által előirányzott kérdések szerint lehetne lefoly- tatni a szakértői bizonyítást, a felek felelős

Könyvkiadó, Budapest, 2022. 2022. évi Jogkódex- formátumú kiadás

9 Pp. 434. § (5) bek.

10 A polgári peres eljárást meghatározó alapelvekről lásd bővebben: XXXXXX Xxxxxx: Alapelvek. In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.): Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2023. 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás. Magyarázat a Pp. 2-6. §- aihoz

pervitelének teljesülése is háttérbe szo- rulna.11 Mindent összevetve tehát úgy vé- lem, a szakértői bizonyítás célzott reformjai végett korábbi perrendtartásunk esetjoga nem illeszthető be a jelen jogalkalmazásába, és nem is vehet irányt az ahhoz való vissza- téréshez, hiszen ez abszolút ellentétben állna a jogalkotó által elérni kívánt célokkal.

IV.2. A magánszakértői bizonyítás reform- járól

A szakértői bizonyításra vonatkozó jog- anyag újraszabályozásának szükségességé- ről a Koncepció12 rendelkezett első ízben. A Koncepció az előtérbe helyezett reformokról úgy nyilatkozott, miszerint „...az új polgári perrendtartás megalkotása során felül kell vizsgálni a szakértői bizonyításra vonatkozó szabályokat. Indokolt ez egyrészt annak okán, hogy a szakértői bizonyítás szabályait teljes egészében összhangba kell hozni a perrendtartás alapelveivel – különös tekin- tettel a rendelkezési elvre – és a bizonyítás egyéb rendelkezéseivel. A szakértői bizonyí- tás felülvizsgálatának másik fontos indoka, hogy egy, a hatékonyságra épülő új szakértői bizonyítási rendszer nagymértékben előse- gítheti az eljárások ésszerű időn belüli befe- jezését.”13 Kulcsfontosságú feladat volt to- vábbá a magánszakértő perjogi helyzetének rendezése is, hiszen a homályos, néhol jog- hézagokkal teli szabályozás bizonytalan, több irányú joggyakorlatot eredményezett,

11 XXXXXXX Xxxxxx: A szakértői díj meghatározásának gyakorlati problémái a megújított polgári perrendi modellben, Jogtudományi Közlöny, 2022/2. 50. o.

12 Az új polgári perrendtartás Koncepciója – a Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció

13 Koncepció: 20. o.

14 XXXXXX Xxxxxx: A magánszakértői vélemény perjogi helyzete a polgári peres eljárásban. In: A szakértői bizonyítás a bírósági eljárásban (A Kúria Joggyakorlat-elemző Csoportjának összefoglaló véleménye), xxxxx://xxxxx-

xxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxx/xxxxxxx/xxxxxxxxxxxx_x elemeny_2.pdf 242-251. o.

15 A Pp. és a Szaktv. közötti összhang megteremtéséről lásd bővebben: XXXX Xxxxxxx: Szakértők. In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.):

amire a Kúria elnöke által felállított Xxxxxx- xxxxxx-elemző Csoport is rávilágított.14 A jogalkotó ezen célkitűzéseire, valamint az igazságügyi szakértőkről szóló törvényhez való idomulásra15 tekintettel véleményem szerint egy olyan rendszert hozott létre, amely megfelel a jelenkor elvárásainak, és a korábbi jogalkalmazásban felsejlett problé- mák megoldására is választ talált.

Ami a magánszakértői bizonyítást illeti, úgy gondolom, a jogintézmény törvényi rangra emelése kétségkívül a Pp. egyik leg- nagyobb vívmányának tekinthető. A reform a szakértői bizonyítás megalapozott és elen- gedhetetlen részét képezi, Pp.-ben való sza- bályozása pedig nélkülözhetetlen. Álláspon- tom szerint a magánszakértőre irányadó jog- anyag megfelelő részletességgel került ki- munkálásra, átfogóan, széles körben rendel- kezik a magánszakértő igénybevételéről. Hogy a magánszakértői vélemény objektivi- tása biztosított legyen, a korábbi rendelkezé- sektől eltérően a Pp. előnyös jogosultságok- kal ruházza fel a magánszakértőt: így a fél megbízása alapján eljáró szakértő szintén jo- gosult az ügy irataiba betekinteni, a tárgya- láson szakértői minőségben jelen lenni, to- vábbá kérdéseket intézni a felekhez és az el- lenfél magánszakértőjéhez is. A kódex he- lyesen határoz meg többletkötelezettsége- ket16 a magánszakértővel szemben, amik egyúttal alkalmazásának garanciális szabá- lyait is jelentik, hiszen e többletkötelezettsé- gek biztosítják a magánszakértő törvényi szabályozásnak megfelelő eljárását, szintén

Nagykommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2023. 2023. évi Jogtár-formátumú kiadás, Magyarázat a Pp. 300. §-ához

16 A Pp. 303. § (2) bekezdése alapján a magánszakértő a perben köteles a) a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízás tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,

b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze,

c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon elkészíteni, és d) a tárgyaláson vagy egyébként a bizonyításfelvételnél a bíróság, a felek, valamint az ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire válaszolni.

hozzájárulnak az egyoldalú szakvélemény elkészítésének visszaszorításához, valamint az eljárás elhúzódásának is gátat szabnak.

Az általam lefolytatott kismintás empiri- kus kutatás által kapott, jogalkalmazásba be- tekintő kép alapján a törvényszéken ítélkező bírák teljes mértékben elégedettek voltak a magánszakértői bizonyítás reformjával, el- lenben a járásbírósági szinten dolgozókkal, ahol a nemmel válaszolók és a tartózkodók némileg magasabb aránya felülkerekedett a megváltozott szabályokkal elégedett szak- emberek számán.

Meglátásom szerint a bírósági gyakorlat – az 1952-es Pp. nyomán kialakult esetjoggal egyezően – még mindig bizalmatlan a ma- gánszakértővel szemben, mivel a szakvéle- ménye elkészítése mögött polgári jogi meg- bízás áll, ami az esetjogban felvetheti a meg- bízó érdekeinek megfelelő teljesítést, a pár- tatlanság megkérdőjelezését. Ezt ellensú- lyozva, a Szaktv. 47. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem uta- sítható, vagyis a megbízó fél a magánszakér- tői vélemény tartalmát nem határozhatja meg, szerepe mindössze a szakértőnek inté- zendő kérdések megfogalmazásában, felté- telében, valamint az ezekhez szükséges do- kumentáció átadásában fogható meg. A szakvélemények szakszerű elkészítését a Pp. magánszakértő xxxxxxx és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezései úgyszintén szolgál- ják, hiszen, ha a magánszakértői vélemény a garanciális szabályok betartásával készül el

– ideértve az ellenérdekű fél értesítését, és a szakvélemény oly módon való elkészítését, hogy az az ellenérdekű fél vele közölt nyilat- kozatait, észrevételeit is tartalmazza és azo- kat megfelelő módon értékelje – a szakvéle- mény egyoldalúságának lehetősége minimá- lisra csökken. A hatályos joganyag tehát úgy vélem, garantálja a magánszakértő pártatlan, független eljárását.

17 XXXXXX Xxxxx: Szakértők. In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2017. 544. o.

A bírók eljárásjogi reformokhoz való al- kalmazkodásának nehézségét a korábbi, ki- rendelt szakértői bizonyításra alapozó jog- gyakorlatban is látom, hiszen a több évtize- des tapasztalattal rendelkező bírák ítélkezési tevékenységük nagy részét az 1952-es Pp. hatálya alatt látták el, amikor a magánszak- értői bizonyítás nemhogy nem volt elsődle- ges, hanem csupán a fél szakmai álláspont- jaként volt figyelembe vehető. Úgy gondo- lom, ebben az esetben az a megoldás lenne ideális, ha a bíróság, valamint az eljárásban résztvevő további felek (mint például a jogi képviselők, vagy maguk a szakértők) együt- tesen segítenék egymás munkáját, így a pe- res felek is hatékonyabban tudnának eleget tenni perbeli kötelezettségeiknek.

IV.3. A szakvélemények aggályosságáról

Az 1952-es Pp. szabályozásától eltérően a Pp. a szakértői bizonyítás körében is meg- határoz olyan szabályokat, amelyek alapján a már beszerzett bizonyítékot – jelen esetben a szakértői véleményt – kizárják a bíróság ál- tal figyelembe vehető, mérlegelhető bizonyí- tékok köréből, így az ítéletben megállapított tényállás alapjául nem szolgálhat. Ezen sza- bályokat a kódex részben a polgári perjog- ban újdonságnak számító aggályosság fogal- mába tömöríti, és ebből a vélelemből vezeti le a szakértői vélemény orvoslásának szük- ségességét, végső soron mellőzését.17

Hatályos perrendtartásunk értelmében a bíróság által kirendelt szakértő szakvélemé- nye aggályos, ha a) hiányos, illetve nem tar- talmazza a szakvélemény jogszabályban elő- írt kötelező tartalmi elemeit,18 b) homályos,

c) önmagával, illetve a perbeli adatokkal el- lentétes, vagy d) egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.19 Ezen esetkörök fennállása esetén a magánszakértői véle- mény is szintén aggályosnak minősül, azon- ban a jogszabály további többletfeltételeket szab a magánszakvéleménnyel szemben. Mindezek alapján a fél megbízott szakértője

18 Lásd: Szaktv. 47. § (4) bek.

19 Pp. 316. § (1) bek.

által előterjesztett szakvélemény abban az esetben is aggályos, ha b) a magánszakértő a Pp. szerinti perbeli kötelezettségeit nem tel- jesítette, c) annak kiegészítése az ellenfél kérdései vonatkozásában nem történt meg,

d) annak kiegészítése az ellenfél magánszak- értői véleményével szemben a szakkérdés vonatkozásában fennálló ellentét indokai te- kintetében, szóban nem történt meg, vagy e) közte és az ellenfél magánszakértői vélemé- nye között szakkérdésben ellentét áll fenn.20 Az aggályosság jogkövetkezménye, hogy az előbb felsorolt problémákkal érintett szakvé- lemény a perben bizonyítékként nem hasz- nálható fel.

A kutatásomban résztvevő bírák a kiren- delt szakértő szakvéleményével kapcsolat- ban jellemzően azon a nézőponton voltak, miszerint az hozzávetőlegesen az általuk el- bírált esetek 20, vagy annál kevesebb száza- lékát jellemezte. A magánszakértői véle- mény tekintetében, főként járásbírósági szin- ten megoszlottak az álláspontok, hogy az esetek hány százalékát tették ki az aggályos magánszakvélemények – abban azonban a bírák egyetértettek, hogy az aggályosság a magánszakértő kapcsán kifejezetten jelen van. Ennek az oka véleményem szerint a megbízó félben keresendő. Xxxxxx, ha a bi- zonyító félnek egyoldalúan kedvező, aggá- lyosságot felvető magánszakértői vélemény kerül benyújtásra, az nem a törvényi szabá- lyozásnak, hanem a magánszakértőt meg- bízó félnek lesz felróható, mivel ebben az esetben a) nem fogalmazta meg pontosan a szakértő számára intézett kérdéseit, vagy b) nem gondoskodott megfelelően arról, hogy a magánszakértője a garanciális szabályokat betartsa.

IV.4. A magánszakvélemény előterjesztésé- nek időpontjáról

A járásbíróságon és a törvényszéken ítél- kezési feladatokat ellátó bírák véleményeit összevetve, e kérdéskört illetően kutatásom- ban arra a megállapításra jutottam, hogy a

20 Pp. 316. § (2) bek.

21 Fontos rögzíteni, hogy a Kúria Konzultációs Testületének állásfoglalásai nem bírnak kötelező

gyakorlatban az a jellemző, hogy a bizonyító fél „magánszakértői véleményét” már a ke- resetleveléhez csatolja. Azonban megfogal- mazódik a kérdés: mi a teendő abban az eset- ben, ha a fél a Pp. által rögzített eljárásmódot megkerülve már a keresetleveléhez mellé- keli az elkészített magánszakértői véle- ményt, és ez a szakvélemény hogyan értékel- hető?

A Kúria elnöke által létrehozott, a Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó Kon- zultációs Testület21 2017. december 8-án el- fogadott, 7. számú állásfoglalása rögzíti, hogy a magánszakértői vélemény elkészíté- sére sor kerülhet a magánszakértői vélemény benyújtására tett indítvány előterjesztését megelőzően is, valamint a már megelőzően elkészített magánszakértői vélemény a kere- setlevélhez is csatolható. Hiszen a magán- szakértői vélemény elkészítésénél irányadó garanciális szabályok – főként a magánszak- értő perbeli kötelezettségeit előíró 303. § (2) bekezdése – alapvetően nem zárják ki, hogy a perbeli kötelezettségeket akár a bizonyítási eljárás előtt is teljesítse a magánszakértő. Hangsúlyozandó, hogy ez azonban az eljá- rásnak ebben a stádiumában még nem minő- sül a Pp. szerinti magánszakértői vélemény- nek, pusztán a magánszakértő alkalmazására tett indítvány indokának tekinthető.

Fontos kiemelni, hogy a magánszakértő- nek a Pp. 303. § (2) bekezdésében deklarált garanciális szabályokra szakértői megbízatá- sának teljes időtartama alatt tekintettel kell lennie. Ugyanis, ha a magánszakértői véle- ménynek a keresetlevél benyújtása előtti el- készítése esetén a magánszakértő perbeli kö- telezettségeinek tekintetében mulasztást kö- vet el, ez a Pp. 316. § (2) bekezdés b) pontja szerint az aggályosság kockázatát vonhatja maga után, különösképpen akkor, ha nem pótolható kötelezettségmulasztás történt, ki- véve, ha bírói felhívás ellenére azt az ellen- érdekű fél nem kifogásolja. Mindazokban az esetekben, amelyekben még a per során pó- tolhatók az elmulasztott kötelezettségek,

erővel a bíróságokra nézve, csupán iránymutatásként szolgálnak a joggyakorlatban felmerült kérdések tekintetében.

mód van rá, hogy a szakértő kiegészítse a vé- leményét. Ha a kiegészítés után is aggályos marad, akkor bizonyítékként nem vehető fi- gyelembe.22

Úgy gondolom, hogy a magánszakértői vélemény keresetlevélhez való becsatolása kétélű lehetőség, amely hatalmas buktatókat rejt magában,23 hiszen kiemelkedően magas az aggályosság veszélye. Ebből fakadóan Xxxx Xxxxxxx véleményével értek egyet, miszerint „a feleknek arra kell törekedniük, hogy a Pp. által előírt eljárási rendet be- tartva indítványozzák a magánszakértői bi- zonyítást, mely természetesen nem zárja el a felperest attól a lehetőségtől, hogy a perin- dítást megelőzően igazságügyi szakértővel konzultáljon a keresetlevél szakszerű megfo- galmazása érdekében”.24

Ugyanakkor a magánszakvélemény kere- setlevéllel egyidőben történő benyújtása ab- ból is adódhat, ha a fél nincs megfelelően tisztában a szakértői bizonyításra (különösen a magánszakértői bizonyításra) irányadó rendelkezésekkel, így a keresetlevéllel tör- ténő előterjesztés a szabályok nem kellő is- merete miatt valósul meg. Kiváltképp elkép- zelhető ez a helyzet, ha a fél jogi képviselő nélkül jár el – véleményem szerint ekkor a bíróság anyagi pervezetése kerül előtérbe, és a bíróság látja el a felet megfelelő felvilágo- sítással a keresetlevéllel együtt előterjesztett magánszakértői vélemény minőségéről, va- lamint a szakértői bizonyításra vonatkozó jogi szabályozásról.

IV.5. A perben résztvevő szakértők tájéko- zottságáról

A vizsgálatban résztvevő bírók túlnyomó része akként vélekedett, miszerint a peres el- járásokban kirendelt, vagy éppen a felek ál- tal megbízott szakértők valamennyire tájé- kozottak a szakértői bizonyítás megváltozott reformjait illetően. A „valamennyire” szócska arra enged következtetni, hogy jár-

22 Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó Konzultációs Testület 2017. december 8.-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalások – 7. állásfoglalás

23 Lásd bővebben: XXXXXX Xxxxx: i.m. 521-548. o.

tasságuk akár magasabb szinteket is elér- hetne. Fontos kiemelni, hogy ezen szakem- berek ritkán rendelkeznek jogi végzettség- gel, így nem várható el tőlük a rájuk vonat- kozó jogi környezet teljes ismerete. Azon- ban tekintettel arra, hogy az igazságügyi szakértők névjegyzékében szereplők a külö- nös szakértelmet igénylő eljárásokban kulcs- fontosságú szerepet töltenek be, ténykérdés- ről döntenek, és ebből kifolyólag nagy hatás- sal vannak a peres felek jogvitájának kime- netelére, úgy gondolom, hogy még ha nem is átfogóan, de ismerniük kell a szakértőkre vo- natkozó, több ponton átalakult joganyagot – hiszen ellenkező esetben az ismeretek hiá- nya a szakvélemény aggályosságához vezet- het.

IV.6. A kutatás hipotéziséről

Kutatómunkám kezdetén felállított hipo- tézisem a szakértői bizonyítás reformjának bírói joggyakorlatban való megnyilvánulá- sára irányult, valamint a magánszakértői bi- zonyítás esetjogban elfoglalt kitüntetett sze- repére. A teljes vizsgálat lefolytatását és ki- értékelését követően megállapítottam, hogy hipotézisem nem igazolódott be teljes mér- tékben.

Az új tendenciák olyan minőségi változá- sokat idéztek elő a bírósági eljárásban a szakértői bizonyítással kapcsolatban, ame- lyek szükségessé tették a jogintézmény rész- letekbe menő, átfogó újraszabályozását. A szakértői bizonyítás reformja véleményem szerint egyenesen paradigmaváltással járt, hiszen a Pp. változtatott a korábban elfoga- dott módszereken, és ezáltal elvezetett egy hatékonyabb, eredményesebb szakértői bi- zonyítási rendszerhez. E rendszer a bírói jog- gyakorlatot is határozottan új útra terelte, így feltevésem első része megalapozott. Ugyan- akkor a magánszakértő – bár a kutatás adatai alátámasztják annak esetjogban való jelenlé- tét – az általam kapott, jogalkalmazást be-

24 XXXX Xxxxxxx: Gondolatok a bizonyítás szabályainak alkalmazásáról. Miskolci Xxxx Xxxxxx, 2021/5. 378. o.

mutató „képben” mégsem tölti be azt az el- sőrangú szerepet, amit a jogalkotó a Pp. re- formjainak bevezetésével neki szánt. Ám, te- kintettel arra, hogy vizsgálataim kismintás empirikus kutatás keretei között zajlottak, mégsem zárható ki annak lehetősége, hogy a miskolci és a magyar joggyakorlatot a Pp. szabályainak való megfelelés és a magán- szakértői bizonyítás előtérbe helyezése jel- lemzi. Azt a kérdést, hogy valójában merre is tart a szakértői bizonyítás joggyakorlata, egy átfogó, reprezentatív vizsgálat lefolyta- tásával lehetne a kellő megalapozottsággal megállapítani.

Xxxxxx Xxxx*

SZAKFORDÍTÁS XXXXXXX XXXXXX:

A NEMZETKÖZI BERUHÁ- ZÁSI JOG TÖREDEZETT- SÉGE1**

Bevezetés

Xxxxxx Xxxxxxx professzor és én2 szo- katlan környezetben találkoztunk először. Egy olyan álláspályázatról dönteni hivatott felvételi bizottság tagja volt, amelyre tudo- mányos pályafutásom elején jelentkeztem, választott hazájában. Véletlen találkozás volt, amely azonban hosszú távú kapcsolat- hoz vezetett. A kötetben publikáló többi szerzőhöz hasonlóan én is abban a szeren- csés helyzetben voltam, hogy számíthattam bölcs tanácsaira, okulhattam a nemzetközi választottbírósági eljárások és az Európai Unió jogában szerzett mély és széles körű tapasztalataiból, valamint együtt dolgozhat- tam több volt tanítványával és munkatársá- val a Columbia Law School-on.

Jelen cikk a nemzetközi beruházásokra vonatkozó jog töredezettségére összponto- sít. A töredezettség problémája akkor bír valódi jogi relevanciával, ha a befektető ál- lam bíróságai túlterjeszkednek a joghatósá- gukon, ha hasonló tárgyú eljárások esetén érdemben egymásnak ellentmondó ered- ményre jutnak, vagy amikor az érintett sze- replők úgy látják, hogy ez a helyzet fennáll- hat.

* Xx. Xxxxxx Xxxx, Phd., egyetemi docens, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Európajogi és Nemzetközi Jogi Intézet, Európai és Nemzetközi Magánjogi Tanszék

** Xxxxxxx XXXXXX, ‘Fragmentation in International Investment Law’ in Xxxxx Xxxxxx and Xxxxxxx X. Xxxxxxxx (eds), State of Arbitration: Essays in Honour of Professor Xxxxxx Xxxxxxx (2022)

2 Xxxxxxx Xxxxxx, a nemzetközi jog professzora, Bécsi egyetem, Xxxx Xxx

3 Lásd X.X. XXXXXXX, European Union Law and International Arbitration at a Crossroads, 42

Xxxxxx Xxxxxxx professzortól termé- szetesen nem idegen a töredezettség kér- dése.3 Írásai különös érdeklődést mutatnak a töredezettség, mint „több olyan nemzet- közi jogrendszer kölcsönhatása iránt, ame- lyek érvényesülési határai átfedik egymást, és amely jogrendszerek berendezkedése el- térhet egymástól, ami bizonyos fokú szabá- lyozási zavart okoz.”4

A töredezettséggel legutóbb az Európai Unió Bírósága (EUB) Achmea-ítélete nyo- mán, a befektetési választottbíróságok és az uniós jog kapcsán foglalkozott. Xxxxxxx professzor leírja, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata hogyan teremt kollíziót az uniós jog és a nemzetközi jog között.5

I. A nemzetközi jog töredezettségét kiváltó tényezők

Az International Judicial Integration and Fragmentation című könyvében Xxxxxxxx Xxxx három fő tényezőt azonosít, amelyek a nemzetközi jog egy adott területén befo- lyásolják az integráció/töredezettség mérté- két. Ez a három közös tényező tehát, ame- lyek meghatározzák, hogy integrációról vagy töredezettségről beszélünk-e, a követ- kezők:

1. a bíróság típusa: funkciói, sajátossága, időbeli dimenziója és beágyazottsága az in- tézményi rendszerbe,

2. a jog lényege: azaz a szóban forgó te- rület elsősorban szerződések jogából vagy nemzetközi szokásjogból áll-e;

FORDHAM INT'L L.J. 967 (2019) and G.A.

XXXXXXX, Recalibrating the EU – International Arbitration Interface – 4th efila Annual Lecture 2018, 4 EUROPEAN INVESTMENT LAW AND ARBITRATION REVIEW ONLINE 358 (2019); lásd még a

nemzetközi jogi töredezettségről szóló panelbeszélgetést: Fragmentation of International Legal Orders and International Law: Ways Forward?, 105 OF INTERNATIONAL LAW 123 (2011).

4 XXXXXXX, FORDHAM INT'L L.J., 968 (2019).

5 Id. at 967; BERMANN, EUROPEAN INVESTMENT LAW AND ARBITRATION REVIEW ONLINE (2019).

3. az alkalmazott eljárások: a bizonyítás- sal kapcsolatos eljárási szabályok és gya- korlatok, illetve a meglévő ítélkezési gya- korlat felhasználása.6

Xxxx professzor arra a következtetésre jut, hogy ami a népirtást, az erőszak alkal- mazását és a mentesség jogi szabályozását illeti, kevés példa utal valódi töredezett- ségre.7 Véleménye szerint például az ICJ és az ICTY működésének különböző kontex- tusai magyarázzák a Nicaragua-Tadic fel- osztást.8 Jelen cikk a fent említett tényező- ket a nemzetközi beruházások jogára alkal- mazza. Mind a három faktor komoly jelen- tőséggel bír a beruházások nemzetközi sza- bályozása szempontjából.

Az első töredezettségért felelős szem- pont a választottbíróságok szerepe a viták eldöntésében. A beruházási jogvitákat ren- dezni hivatott bíróságok, akárcsak a Jugo- szlávia és Ruanda ügyek büntetőbíróságai, ad hoc jellegűek. A beruházási jogvitákkal foglalkozó bíróságok működésének időtar- tama még korlátozottabb. A felek határozott időre szóló felhatalmazást adnak a fóru- moknak – amely egy, és csak egy konkrét vita megoldására szól. A huzamosabb jelleg az állandóság és stabilitás révén növeli a bí- róság integrációra való hajlamát.9 Ugyanak- kor az állandó bíróságok kockázatkerülőbb- nek és kevésbé innovatívnak mutatkoznak, mint az ad hoc fórumok. Ennek megfele- lően utóbbiak inkább lehetnek hajlamosak az innovációra, és arra, hogy változás labo- ratóriumának szerepét töltsék be az eljárá- sokban.10

A beruházási jogviták választottbírói pulpitusán az egyének nem a szorosan vett szakmájuk, szokásos foglalkozásuk kere- tein belül járnak el, hogy eldöntsék a konk-

6 Xxxxxxxx XXXX, International Judicial Integration and Fragmentation Chapter 5 (Oxford University Press 2013).

7 Id. at 203

8 Id. at 141.

9 Id. at 148.

10 Id. at 150.

11 Id. at 148

12 Genocide Convention 1948, 78 UNTS 278.

rét beruházási vitákat, legyen az akár a ma- gánpraxis, a nemzeti vagy nemzetközi igaz- ságszolgáltatás, a tudományos élet vagy akár az aktív időszak vége. Az állandó bíró- ságokra kinevezett bírák megtehetik, hogy több időt szánjanak az esetekre, emiatt job- ban érzik az ügyek közötti folytonosságot, mint konkrét viták esetén a kizárólag dön- tésre kijelölt választottbírók.11

A második tényező az, hogy egy adott jogterületet elsősorban szerződés vagy szo- kásjogi jogforrás szabályoz-e, ellentétben a Népirtás Egyezménnyel, amely egységes, átfogó és szinte egyetemes egyezmény a népirtást tilalmazása kapcsán.12 A beruhá- zási jogban a kétoldalú szerződések több ezer darabból álló patchwork mintája vagy hálózata áll rendelkezésünkre, amely jóval termékenyebb talajt jelent a széttagoltság számára. A beruházásokkal kapcsolatos joganyag szerződési rendszere hibrid, de nem egyetlen, egységes szerződés alkotja azt, helyette több ezer, árnyaltságban néha jelentősen eltérő megállapodásból áll.13 Sőt, beruházásvédelmi eszközök újabb és újabb megoldásait megjelenítő szerződések a

„stratégiai bizonytalanság elemeit”14 hor- dozzák magukban, amelyek, mint bármely más, részleteiben megtárgyalt szerződés15 az inkonzisztens értelmezések kockázatát rejtik, még akkor is, ha a beruházási jogvi- tákat tárgyaló bíróságok összetételét állan- dónak feltételezzük.

Harmadszor, az ilyen bíróság gyakran az első (és egyetlen) jogi fórum, amely az ügyet tárgyalja, ezért, hasonlóan a nemzet- közi büntetőbíróságokhoz, a tényfeltárás, a történeti tényállás megállapítása nagyon fontos eleme a munkájuknak. Ezért igen nagy jelentőséggel bírnak a beruházó állam bíróságainak bizonyítékokkal kapcsolatos eljárási szabályai és gyakorlata, valamint a

13 Xxxxxxx XXXXXX, The Multilateralization of International Investment Law (Cambridge University Press 2009

14 WEBB 60.

15 vö. Allott híres mondása, miszerint „a szerződés nem más, mint írásba foglalt nézeteltérés”: P ALLOTT, The Concept of International Law, 10 EJIL 31, 43 (1999).

meglévő ítélkezési gyakorlat alkalmazása. A precedens létfontosságú a bírósági integ- ráció és koherencia szempontjából.16 A be- ruházási jogvitákra vonatkozó választottbí- rósági eljárásban a de facto precedensekre való hivatkozások ellenére a beruházási szerződésekkel kapcsolatos joggyakorlat- ban nincs olyan mértékű folytonosság és koherencia, mint az ICJ ítélkezési gyakorla- tában.

Ez a különbség részben a beruházási jog- vitákat tárgyaló bíróságok ideiglenes jelle- gét tükrözi, ahol a bírósági tanács tagjainak a személye esetről esetre változik. Számos ICSID választottbírósági tanács expressis verbis kijelentette, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek az ICSID egyéb taná- csinak korábbi ítéleteit. Például a bíróság az SGS kontra Fülöp-szigetek ügyben megál- lapította, hogy „nincs precedens doktrína a nemzetközi jogban, ha precedens alatt egyetlen határozat kötelező hatályának sza- bályát értjük”.17 Ennek ellenére a bíróságok gyakran figyelembe vettek korábbi határo- zatokat, mint például az El Paso kontra Ar- gentína ügyben.18

II. A szövegezési folyamat és a közre- működők szerepe a töredezettség kiala- kulásában

A Xxxx professzor által azonosított harmadik tényezőre, az eljárásra összpontosítva különösen fontos a bíróság szövegezési és érvelési folyamatának vizs- gálata.19 Ez befolyásolhatja az integráció és a töredezettség közötti egyensúlyt, sőt mi több, az ICJ valamint a nemzetközi beruhá- zási jogvitákat rendező választottbírósági vitarendezés közötti ellentét kifejezetten szembeötlő.

16 WEBB 194.

17 SGS Société Générale de Surveillance S.A. v. Republic of the Philippines, ICSID Case No. ARB/02/6, Decision of the Tribunal on Objections to Jurisdiction (29 January 2004) at [97].

18 El Paso Energy International Company v. Argentine Republic, ICSID Case No. ARB/03/15, Decision on Jurisdiction (27 April 2006) at [39].

19 Webb 190.

Az ICJ-ben mind a tizenöt bíró20 részt vesz a szövegezési folyamat minden szakaszában – ez fontos jellemzője a Bíróság ítélethozatalának.21 Ezzel szemben a nemzetközi beruházási választottbírósági eljárásban tipikusan a tanács elnöke (presi- ding arbitrator) vállalja a vezető szerepet a választottbírósági ítélet szövegezésben. Ez- zel együtt az egyes ügyekben jelentős eltérések mutatkozhatnak abban a kérdés- ben, hogy a felek által felkért választottbírók mennyire vesznek részt a szövegezésben.

Az ICJ és a beruházási választottbíráskodás közötti másik fontos különbség az eljárásban részt vevő ügyinté- zők/jogi közreműködők szerepe. Ezen sze- mélyek befolyása a szövegezési folyamatra és az ítéletekre kevéssé kutatott téma, és ennek eredményeként közrehatásuk spekuláció tárgyát képezi.22 Mindazonáltal ebben a kérdésben jelentős ellentét feszül az ICJ és jónéhány, beruházási ügyeket tárgy- aló választottbíróság között. Az ICJ álláshirdetéseken keresztül toborozza ügyintézőit, és személyazonosságuk nyilvános.

Ezzel szemben a beruházási választottbíráskodás során a titkárok és ügyintézők három kategóriája figyelhető meg,

(1) választottbírósági intézmények, például az ICSID és a PCA alkalmazottai,

(2) ügyintézők, a peres felek egyetértésével, jellemzően választottbíróságokon és

(3) az egyes választottbírákat segítő köz- reműködők, akik a peres felek/a választottbírósági intézmény beleegyezése nélkül járnak el.

20 Plusz adott esetben ad hoc bírák

21 WEBB 191.

22 Xxxxxxxxxxx XXXXXXXXXX, The Fourth Arbitrator? The Role of Secretaries to Tribunals in International Arbitration, 18 ARBITRATION INTERNATIONAL 147 (2002); but see Xxxxx XXXXXXX, Legitimacy of Unseen Actors in International Adjudication (Xxxxx Xxxxxxx ed. Cambridge University Press 2019), especially the chapter by Xxxxxx Xxxxxxxx

A beruházó kontra fogadó állam közötti választottbíráskodásban egyre gyakrabban bírósági titkár segíti a választottbíróságokat (amely megoldást régen alkalmazták a ke- reskedelmi választottbíráskodásban, de be- ruházási vitarendezés esetén is).23 Ezek a személyek tipikusan a választottbírósági in- tézmény alkalmazottai. Eljárásuk során akár még a választottbírósági döntés jogi vonatkozásainak megalapozásában is lehet szerepük, de hagyományosan ügy- és irat- kezeléssel foglalkoznak, megszervezik a meghallgatásokat és biztosítják a választott- bírósági eljárás zökkenőmentes lebonyolí- tását.24

Egyes esetekben a választottbírósági ta- nácsnak van egy további segítője, akit gyak- ran a tanácsi vagy az elnöki asszisztensnek neveznek; ezek a személyek általában a tu- dományos élet fiatalabb szereplői vagy ügy- védi irodák vezető munkatársai. Egyes kü- lönösen aktív választottbírók teljes munka- idős jogi ügyintézőket alkalmaznak akár egy évre is, hogy minden ügyben támasz- kodhassanak rájuk. A közreműködők ezen homályosabb kategóriája tipikusan semmi- lyen nyilvántartásban nem kerül feltünte- tésre, ám jogi kutatással segítik a választott- bírókat döntéseik megalapozásában, azon- ban kilétük és szerepük bizonyosan nem ke- rül említésre a választottbírósági ítéletben sem. Ez az átláthatóság követelménye szempontjából problematikus gyakorlat.25

A harmadik kategóriát illetően tehát, a választottbírói tanácsadók személyazonos- sága többnyire ismeretlen marad a peres fe- lek vagy a vitarendezést lebonyolító válasz- tottbírósági intézmény előtt – ez jelentős

23 Xxxxx XXXXXXXX, The Rule of Law without the Rule of Lawyers? Why Investment Arbitrators are from Mars, Trade Adjudicators from Venus, 109 THE AMERCIAN JOURNAL OF INTERNATIONAL LAW 761, 795 (201

24 Xxxxxxxx XXXXXX & Xxxxxxxxx XXXXXXX X., Inside the Black Box: How Arbitral Tribunals Operate and Reach Their Decisions (Juris 2013).

25 Ez nem jelenti azt, hogy a munkatársak kizárólag ezen kategóriája lenne eleve problematikus. A Jukosz-ügyben a munkatárs szerepe különösen ellentmondásos volt, lásd XXXXXXX, Laying the fourth arbitrator to rest: reevaluating the Regulation

különbség az első kategória titkáraihoz és az ICJ hivatalnokaihoz képest. Ezek az köz- reműködők általában nem álláshirdetésen keresztül toborozzák, hanem egyéni, vá- lasztottbírókkal való személyes kapcsolat útján kapnak felkérést.

A jelentős különbség az állandó nemzet- közi bíróságokon dolgozó hivatalnokokkal szemben az, hogy a kiválasztás folyamata a közreműködők jó pár csoportját illetően ke- vésbé átlátható. Az ICJ-nél az ügyintézők felvétele nyílt álláshirdetést követően a Bír- óság kollektív döntésén alapul, még akkor is, ha a felvételi döntésben különösen fontos szerepe lesz annak a bírónak, aki az adott hivatalnokkal közvetlenül fog együtt dol- gozni.

A töredezettség szempontjából fontos le- het a döntéshozók identitása és homogeni- tásuk foka, azaz az episztemikus közösség. A beruházási választottbírókhoz képest az ICJ homogén testület. Gyakorlatilag min- den ICJ-bíró a nemzetközi közjog szakér- tője. Az ICJ-be való megválasztásukat meg- előzően gyakran jártak el jogi tanácsadó- ként vagy kormányok tanácsadójaként, ál- landó vagy ad hoc alapon.26 Ezzel szemben a beruházási választottbíráskodásban a vá- lasztottbírák szakterülete és szakmai háttere heterogén. Nem minden, beruházási ügyek- kel foglalkozó választottbíró nemzetközi jogi szakértő. Xxxxxxxx híres megállapítása szerint „az egyes választottbíróságok egyre inkább különbözőnek, különálló kis biroda- lomnak tekintik magukat, amelyet ki kell bővíteni amennyire csak lehet”.27

of arbitrial secretaries, Arbitration International

(2018).

26 Xxxx XXXXXXXXX, et al., Selecting international judges: principle, process, and politics (Oxford University Press 2010) 57.

27 Xxxxxx XXXXXXXX, The Proliferation of Adjudicatory Bodies: Dangers and Possible Answers’ in Implications of the Proliferation of International Adjudicatory Bodies for Dispute Resolution, 9 ASIL BULLETIN 2 (1995); see also Xxxxxx XXXXXXXX, The Judiciary, International and National, and the Development of International Law, 45 ICLQ 1, 5–6 (1996).

A töredezettség fontos forrása lehet a bí- rák egyre szűkebb körű jogi végzettsége, szakosodása. A korábbinál szűkebb jogi képzéshez szorosan kapcsolódik a különálló és önálló episztemikus közösségek kialaku- lása.28 Az ügyvédi polihisztorok kihalóban lévő fajt képviselnek, így van ez a nemzet- közi jogászok körében is. A nemzetközi jo- gászok magasabb szintű szakosodása ma- napság együtt jár a perspektíva beszűkülé- sével, az „alagút-vízióval”, amely a specia- lizáció természetes velejárója.29 Eltérő ér- telmezési közösség részeként egyre inkább eltérő nyelvet is beszélnek.

A szerződés értelmezése és a jogvita el- döntése körében fontos kérdés, hogy azok értelmezésben kik vesznek részt, őket ho- gyan és mennyi időre nevezték ki. Például a beruházási jogvitákat tárgyaló bíróságok el- térő értelmezési paradigmákat fogadhatnak el attól függően, hogy kik a választottbírók. Nyitott kérdés, hogy a bírók háttere meny- nyiben befolyásolja a szerződések értelme- zését. A magyarázat egy része abban rejlik, hogy kik értelmezik a szerződéseket: ezek kereskedelmi jogvita esetében állandó vita- rendezési testületek, míg nemzetközi beru- házási ügyek kapcsán eseti választottbírósá- gok.

Az, hogy az episztemikus közösségek milyen mértékben okoznak értelmezési tö- redezettséget, attól függ, hogy egy episzte- mikus közösség mennyire szorosan kapcso- lódik a nemzetközi jog egy részterületéhez. Attól függ, hogy szemléletük befelé vagy kifelé irányul.30 Ugyanaz a személy lehet a rezsim szempontjából hűséges ügynök, de a működési rendszer szempontjából szélhá- mos ügynök is.31 A rezsim fogalmában benne rejlik legalább bizonyos szintű belső rendszerkoherencia, mert különben nem be-

28 Xxxxx X. XXXX, Introduction: Epistemic Communities and International Policy Coordination,

46 INTERNATIONAL ORGANIZATION 1 (1992); Xxxxxx XXXXXXX, Epistemic Communities in International Law, in CONCEPTS FOR INTERNATIONAL LAW 251 (d'Xxxxxxxxx Xxxx and Xxxxx Xxxxx ed. 2019)

29 Xxxxxxx Xxxx XXXX, Private International Law Beyond the Schism, 2 TRANS L T 347 (2011).

szélhetnénk rezsimről. A nemzetközi jog- gal, mint univerzális rendszerrel szemben tehát feszültség áll fenn, amely átível annak különböző kérdéskörein. A töredezettség mértéke szempontjából fontos tényező, hogy a bírák és a választottbírók hogyan vi- szonyulnak ehhez a feszültséghez.

A Xxxx professzor által azonosított té- nyezőkön túl a következő rész a külföldi be- ruházó és a fogadó állam közötti választott- bírósági vitarendezésre jellemző két további tényezőt tárgyal, amelyek a nemzetközi be- ruházásokat érintő joganyag töredezettség fokozott kockázatához vezetnek.

III. A töredezettséget elősegítő, a nemzetközi beruházási jogra jellemző tényezők

A töredezettségre magyarázatot adó, a külföldi beruházó és a fogadó állam közötti választottbírósági vitarendezésre jellemző negyedik tényező abban áll, hogy a befekte- tők jellemzően közvetlenül, saját államuk beavatkozása nélkül fordulhatnak követe- léssel a fogadó állammal szemben.32 A nemzetközi beruházási vitarendezés során a helyi jogorvoslatok kimerítése követelmé- nyének megszüntetése ugyanis eltávolított egy fontos szűrőmechanizmust, hiszen a külföldi beruházók ezentúl közvetlenül a székhely szerinti állam vagy a fogadó állam nemzeti bíróságainak előzetes beavatkozása nélkül fordulhatnak a beruházási ügyeket tárgyaló választottbírósághoz. Ezenkívül a befektetők a beruházási szerződésen és be- ruházásvédelmi egyezményen alapuló kere- seteket is benyújthatnak a beruházásvé- delmi egyezményekkel foglalkozó bírósá- gokhoz.33

30 WEBB 175.

31 Id. at 207-8.

32 Xxxxxxxx XXXXXXXXX, et al., The Political Economy of the International Investment Regime, Chapters 2 and 3 (Oxford University Press 2017).

33 A törvényszék joghatóságának hatálya a szerződéses követelések tekintetében a befektetési szerződés konkrét feltételeitől függ, lásd Xxxxx XXXXXXXX, Treaty and Contract in Investment

A töredezettséghez vezető ötödik té- nyező abban rejlik, hogy a határokon át- nyúló beruházások esetén a befektetők gyakran összetett struktúrákat alkalmaznak beruházásaik során. Ennek eredményeként a koordinációs kihívások gyakrabban me- rülnek fel a nemzetközi beruházási jogban, mint a nemzetközi jog más területein.

Vessünk egy pillantást a „töredezett dön- téshozatal”34 okára a nemzetközi befekte- tési jogban, a Lauder és CME kontra Cseh Köztársaság ügyön keresztül.35 A töredezett döntéshozatal olyan helyzetre utal, amikor két (vagy több) ugyanazon (jogi vagy tény- beli) ügyben eljáró bíróság egymásnak el- lentmondó határozatot hoz. Ez a helyzet szintén jól illusztrálja továbbá a koordiná- ciós eszközként alkalmazni kívánt res judicata és a lis pendens jogelvek korlátait. A Lauder az anyavállalat irányító részvé- nyese volt, amely irányítási jogot biztosított számára a CME és leányvállalatai felett. A Laudernek nem sikerült a jogi eljárásban bi- zonyítania, hogy a cseh kormány megsér- tette a befektetési szerződést;36 ugyanakkor nyolc nappal később a CME számára több mint 300 millió USD kártérítést ítéltek meg ugyanazon médiavállalkozás csehországi

értékvesztéséért.37

Arbitration, 24 Arbitration International 351

(2008).

34 Xxxxxxxx XXXXXXXXX, Lis Pendens in International Litigation, 336 RECUEIL DES COURS 6, 408 (2009).

35 Lauder kontra Cseh Köztársaság, végső ítélet, UNCITRAL választottbíróság, 2001. szeptember 3. (2006) 9 ICSID Rep. 62; CME Czech Republic B.V. kontra Cseh Köztársaság, részleges ítélet, UNCITRAL választottbíróság, 2001. szeptember 13. (2001) 9 ICSID Rep. 113.

Lásd még Coordinating Adjudication Processes, in The Foundations of International Investment law: Bringing Theory into Practice 499 (Xxxxxxx

XXXXXXX, et al. eds., 2014) (azzal érvelve, hogy a két bíróság csak a választottbírósági eljárást engedé- lyezte a társaságnak. hogy az ellenőrző részvényes általi a veszteség esetleges kétszeres megtérítését megátolják.

36 Lauder v Czech Republic, Final Award, UNCITRAL Arbitration, 3 September 2001 (2006) 9 ICSID Rep. 62.

37 CME Czech Republic B.V. v. The Czech Republic, Partial Award.

A cseh kormány a CME kontra Cseh Köztársaság ügyben hozott ítélet megtáma- dásakor többek között a lis pendens és a res judicata jogelveire hivatkozott. A Svea Fel- lebbviteli Bíróság elutasította a Cseh Köz- társaság azon állítását, hogy mindkét vá- lasztottbírósági eljárás ugyanarra a jogvi- tára vonatkozott a Cseh Köztársaság és az Egyesült Államok közötti kétoldalú beruhá- zásvédelmi egyezmény (BIT) értelmében,38 mivel a felperesek személye formálisan el- térő volt, valamint a CME és a Lauder eltérő jogi eszközökre hivatkozott.39

A részvényesek és a társasági jog alanya- inak külön követelései nehéz kérdéseket vetnek fel a nemzetközi beruházási jogviták során. A jelenlegi nemzetközi beruházási jogi környezet megengedőbb a részvénye- sek származékos követeléseire vonatko- zóan, mint a nemzeti társasági jogok.40 A nemzeti jogokban a részvényesek származ- tatott követeléseket nyújthatnak be a társa- ság érdekében. Ha egy ilyen származtatott követelésre vonatkozó igény sikeres, a kár- térítés a társaságot illeti meg, nem pedig a követelést érvényesítő részvényest.

38 Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság között a befektetések kölcsönös ösztönzéséről és védelméről, aláírva 1991. október 22-én (US-Cseh BIT).

39 The Czech Republic v. CME Czech Republic B.V., Appeal of Arbitration Award, Case no T 8735- 01, 15 May 2003, 42 ILM 915 (2003) 2003 (Svea Court of Appeal).

40 Xxxxx XXXXXXXXXX, Investment treaties as cor- porate law: Shareholder claims and issues of consis- tency. A preliminary framework for policy analysis, OECD WORKING PAPAERS ON INTERNATIONAL IN- VESTMENT No. 2013/3 (2013); Xxxxx XXXXXXXXXX, Investment Treaties and Shareholder Claims for Ref- lective Loss: Insights from Advanced Systems of Corporate Law, OECD WORKING PAPAERS ON INTER- NATIONAL INVESTMENT No.. 2014/02 (2014); Xxxxxx XXXXX, The Private Law Critique of International Investment Law, 113 AMERICAN JOURNAL FOR INTER- NATIONAL LAW 1 (2019); Xxxxxxx XXXXXXX, Admissibi- lity of Shareholder Claims under Investment Treaties (Cambridge University Press 2020).

IV. Végkövetkeztetés

Ez a cikk azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek a nemzetközi beruházásvédelmi joganyag töredezettségéhez vezetnek. A nemzetközi jog más területeivel való össze- hasonlítás rávilágított arra, hogy miért áll fenn a nemzetközi beruházásvédelmi jog tö- redezettségének fokozott kockázata. A ko- ordinációs kihívások nagyobbak a beruhá- zásvédelem terén, mint a nemzetközi jog más területein.

Az eljárások összehangolásának hagyo- mányos nemzeti technikái azonban nem működnek jól a nemzetközi jogban, mert a nemzetközi ügyek közötti hasonlóságok jó- val sokrétűbbek, mint ahogy azt a perfüggő- ség és a res judicata nemzeti környezetben kezeli.41 Mindkét koordinációs eszköz a fe- lek jogainak és kötelezettségeinek forrása- ként szolgáló kiinduló szerződés alapján felmerülő vitákra korlátozódik, továbbá al- kalmazhatóságuk korlátai különösen szem- betűnőek a nemzetközi beruházási válasz- tottbíráskodásban.42

A perfüggőség alkalmazásához a jogvi- tában részt vevő felek személyazonosságá- nak, a kereset tárgyának és indokának azo- nosnak kell lennie. A nemzetközi beruhá- zási választottbíráskodás során ez a három kritérium gyakran nem teljesül. Ennek két oka van. Először is, nem érvényesül a peres felek azonosságának követelménye, mivel a részvényes és a társaság két jogilag külön- álló entitás. Másodszor, a társaság és a rész- vényes jellemzően két különböző befekte- tési szerződésre támaszkodik (még akkor is,

41 XXXX 218; for lis pendens in the international commercial context see X.X. XXXXXXX, Parallel Jurisdiction: Is Convergence Possible, in 2011 YEARBOOK ON PRIVATE INTERNATIONAL LAW 26 (Xxxxxx XXXXXX & Xxxx Xxxxx XXXXXX eds., 2012).

42 XXXXXXXXX, RECUEIL DES COURS (2009), Xxxx Xxxxxxx & Xxxxxx Xxxxxxxx, Revisiting Res Judicata and Lis Pendens in Investor-State Arbitration, 15 THE LAW AND PRACTICE OF INTERNATIONAL COURTS AND TRIBUMALS 264 (2016).

43 Xxxxx X. DESIERTO, Necessity and national emergency clauses: sovereignty in modern treaty

ha azok hasonló védelmi normákat és mechanizmusokat tartalmaznak).

Az argentin pénzügyi válságból eredő több mint három tucat eset jól illusztrálja a nemzetközi beruházásvédelmi jog koordi- nációs kihívásait. Ezeknek az eseteknek a lényegi ténymátrixa hasonló. Egy sor állami intézkedés, mint például a peso-nak az USA-dollárról történő leválasztása, és eh- hez kapcsolódóan a közüzemi díjak dollár- ról peso-ra való átváltása („pesifikáció”) vezetett ezekhez a beruházási jogvitákhoz. Ez a tényállás a bíróságok közötti bizonyos fokú inkoherenciát eredményezett abban a kérdésben, hogy az adott válság a nemzet- közi szokásjog szerint szükséghelyzetnek minősül-e (és ezzel összefüggésben megfe- lelt-e az Argentína–USA BIT-ben foglalt kimentési szabályozás követelményeinek [non-precluded measure provisions NPM]).43 Ha a koherenciát fontos értéknek tekintjük a nemzetközi beruházásvédelem jogában, kívánatos lett volna a különböző bíróságok eltérő értelmezési szempontjai- nak nagyobb fokú összehangolása/integrá- ciója.

interpretation (Xxxxxxxx Xxxxxxx 2012); Xxxxxxx XXXXXXXXX, BIT Protections and Economic Crises: Limits to Their Coverage, the Impact of Multilateral Financial Regulation and the Defence of Necessity, 28 ICSID REVIEW 351 (2013), Xxxxxx X. SLOANE,

On the Use and Abuse of Necessity in the Law of State Responsibility, 106 AMERICAN JOURNAL OF INTERNATIONAL LAW 447 (2012); Xxxx X. XXXXX,

Economic Necessity in International Law, 109 American Journal of International law 196 (2015).

Xxxxx Xxxxxx*

„MESTERSÉGES INTELLI- GENCIA, TECHNOLÓGIA ÉS NŐK A JOGBAN”1

A Budapesti Ügyvédi Kamara és Dísz- terme adott otthont a EWLA és a MÜE által megrendezésre kerülő nemzetközi konfe- renciának "AI, Tech and Women in Law" címmel 2023. április 20-21-én. A rendez- vényre Svédországból, Németországból, Belgiumból, Ausztriából, Bulgáriából, Uk- rajnából, Luxemburgból, Romániából, Gö- rögországból és Magyarországról érkeztek jogásznők, kolléganők. A konferencia meg- nyitóján Xx. Xxxxxx Xxxxx, a Magyar Ügy- védi Kamara elnöke, xx. Xxxxx Xxxxxxxx a Magyar Ügyvédnők Egyesületének főtit- kára, a EWLA kincstárnoka, valamint Xx- xxx Xxxxxxx, a EWLA elnöke mondott kö- szöntő beszédet. Ezt követően került sor az előadásokra angol nyelven, különleges té- mákat érintve, mint Women as Lawyers in Europe, AI and Non-discrimination in the EU, Gender Equality Law Developments, Legaltech, Competitive Legal Work Environments and Women, Stress, Law, Women and Work, Young Voices in Law. A konferencia támogatói voltak a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Ka- mara, a Xxxxxxx Xxxxxx és az Xxxxxxxx Xxx- xxx. A képeket készítette xx. Xxxxxx Xxxxxx.

Az angol nyelvű, kétnapos rendezvény olyan aktuális témákra fókuszált, mint a női jogászok helyzete a versenyképes jogi kör- nyezetben, a különböző stresszhelyzetek bemutatása, a pályakezdők helyzetének elemzése. A hazai és külföldi előadók to- vábbá, olyan témákra is kitértek, mint a

* Xx. Xxxxx Xxxxxx, MÜE elnök

1 „Mesterséges intelligencia, technológia és nők a jogban” címmel rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát az európai jogásznők szövetsége

mesterséges intelligencia és a diszkriminá- ciómentesség, az AI és etika, illetve a ne- mek közötti egyenlőség uniós törvényének fejleményei napjainkban. A konferencián való részvétel lehetőséget nyújtott a kredit- pontok gyűjtésére is: az eseményt a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásba vette, a részvételért 8 kreditpont járt. A EWLA, egy non-profit nemzetközi szervezetként jött létre, amely szervezet az EU-n, az EGT-n és az EFTA-n belüli nemzeti jogásznői egye- sületek, valamint ezekből az országokból származó egyéni jogászok és akadémikusok szövetsége. Az EWLA folytatja az európai női jogászok együttműködését annak érde- kében, hogy egyesítse az alapvető jogok, és különösen a nemek közötti egyenlőség te- rén szerzett szakértelmüket. A MÜE, a EWLA tagja.

Az előadássorozatot Xxx Xxxxxxxxxx (az EWLA alelnöke), Xxxxxxxxx Xxxxxxxx (az EWLA alapításkori elnöke), Xxxxxx Xxxxxxxxx (az EWLA főtitkára), valamint Prof. Xx. Xxxxx Xxxxxxx (az EWLA regnáló elnöke) panelbeszélgetése nyitotta „Nők jo- gászként Európában” címmel. Az előadás során olyan úttörő nőkről hallhattunk, akik életútja fontos és inspiráló példa a jelen és a jövő számára is. Ilyen például Xxxxxxxxx xx Xxxxx, olasz származású francia író és köl- tőnő, aki már 1405-ben írt művében, a Höl- gyek városában (Le Livre de la Cité des Dames) a nők társadalmi szerepvállalásá- nak fontosságát, értékét, és a nők oktatáshoz való jogát hangsúlyozta, vagy Xxxxx Xxxx, akinek élete ihlette a nemrégiben bemuta- tott Lídia ügyvédnő című sorozatot is. Ma- gyarországon az úttörő jogászok sorából ki- emelést érdemel Xxxxx Xxxxxx, aki magyar nőként először szerzett jogi diplomát 1923- ban.

Prof. Xx. Xxxxxx Xxxxxxxxx, az Európai Unió Bíróságának volt főtanácsnoka, vala-

(EWLA) és a Magyar Ügyvédnők Egyesülete (MÜE) Budapesten április 20-21-én. Az erről készül írásos összefoglalót olvashatják jelen beszámolóban

mint az Európai Unió Törvényszékének ko- rábbi bírája előadásában úgy fogalmazott, hogy sok a kérdés és egyelőre kevés a vá- lasz az AI és a diszkrimináció kontextusá- ban. A diszkrimináció olyan helyeken jelen- het meg, ami még a mesterséges intelligen- cia kérdését nem is érinti. Előadásában rá- mutatott, hogy a leglényegesebb konklúzió és feladat, hogy az alapvető emberi jogok a AI terjedésével se sérüljenek, ezért fontos érteni és szabályozni a technológiát.

Xxxxxxxxx Xxxxxxx, az Európai Bizott- ság tiszteletbeli Főtitkára a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatos jogi szabályozás vonatkozásában elmondta, hogy bár az Eu- rópai Unióban az elmúlt évtizedekben szá- mos programot hajtottak végre ennek bizto- sítása érdekében, viszont még mindig fellel- hető a különbség, így például, hogy a mun- kaerőpiacon a kevesebb bérért végzett mun- kában a nők változatlanul felülreprezentál- tak. A jelenlegi stratégia fő direktívái töb- bek között a nőkkel szembeni (nemi alapú) erőszak felszámolása, a gazdaság külön- böző területein a nemi arányok kiegyenlí- tése – így például a pénzügyi szektorban –, illetve a munkaerőpiacon a nemi alapú bér- különbségek megszüntetése.

Xxxxxx Xxxxxxxxx kitért arra is, hogy az egyenlőség és a diszkrimináció vizsgálata- kor mindig fontos vizsgálni, hogy történik- e valódi kár, ér-e valakit valódi hátrány, hi- szen például egy zenelejátszó szoftver is bi- zonyos kritériumok alapján előrébb vagy hátrébb sorolhat egyes számokat egy leját- szási listában, ám ez még közel sem biztos, hogy valódi hátrányt okoz az előadónak. Mindig a használat fényében érdemes vizs- gálni az algoritmusokat, fontos azonban, hogy a cyber térben is biztosítva legyen az egyenlőség. Ennek eléréséhez fontos, hogy diverz adatok képezzék alapját az érintett szoftvernek, algoritmusnak, így nagyobb eséllyel zárható ki a hátrányos megkülön- böztetés.

A konferencián a jogi és technológiai kérdéseken túl a pszichológia is szerepet ka- pott. Xx. Xxxxx Xxxxx, pszichológus, az MTA doktora a nők versengő (munkahelyi) környezettel való kapcsolatáról tartott elő- adásában kitért arra is többek között, hogy milyen társadalmi sztereotípiák befolyásol- hatják, hogy nőként versengő attitűdöt vesz- e fel az egyén. Egy kutatás szerint a kislá- nyok körülbelül 12 éves kortól állítják ma- gukról, hogy nem versengő típusúak, jel- lemzően azért, mert a társadalmi elvárás egy lánnyal szemben az, hogy inkább ked- ves legyen. A valódi attitűd ettől azonban változatlan. Szó esett arról is, hogy a nők nem kevésbé, hanem másként tanúsítanak versengő attitűdöt, mint a férfiak. A nők jel- lemzően jobban mérik fel a veszélyeket, ez- által átgondoltabban vállalnak kockázatot, amit tévesen a versenyszellem hiányaként is értelmezhetnek.

A jövő jogászai előtt álló kihívásokról beszélt xx. Xxxxxxx Xxxxxx, a Xxxxxxx Xxxxxx Hungary innovációs és tartalomfej- lesztési vezetője – előadásában a 2022-ben készült Future Ready Lawyer kutatás ered- ményeit mutatta be. Prezentációjában hang- súlyozta, a jövő már itt van, a technológiai megoldásokra szükség van, ezek biztosít- ják, hogy a versenyben élen járjunk, ez esz- köz a kezünkben a sikerhez. Fontos, hogy megismerjük a technológiai megoldásokat, hiszen a jogászok számára is hamarosan el- engedhetetlen megoldásokat jelentek a leg- altech fejlesztések. A kutatás eredményei- ből is ez látszik: a megkérdezett jogászok 79%-a számít arra, hogy a technológiának kiemelt szerepe lesz a munkájában, ennek bekövetkeztére viszont mindössze 35% érzi magát felkészültnek. Ezért is fontos, hogy a mostanihoz hasonló konferenciákon is meg- osszuk egymással a tudást, hogy felkészül- ten várjuk a jövőt.

A konferencia résztvevőit a szervezők Parlamenti Látogatásra invitálták az Or- szágház Látogatóközpontba, illetve egy vá-

rosi sétán vehettek részt a Belváros szívé- ben, minden kedves résztvevő megelége- dettségére.

A Magyar Ügyvédnők Egyesülete hírei- ről és eseményeiről a xxx.xxxxxxxxx.xx honlapon és az Egyesület FB oldalán (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx/xxx- file.php?id=100081960420575) tájékozód- hatnak.

Felhívás

Kedves Kollégák!

Ügyvédi hagyatékokban meglévő, az ügy- védi munkához kapcsolódó tárgyakat, do- kumentumokat, fotókat, iratokat keresünk tudományos kutatáshoz, (a kutatás az MTA- BTK Lendület Munka, professzionalizáció, munkahely kutatócsoportjának a keretein belül zajlik) amelynek célja, hogy a husza- dik századi ügyvédség történetét feltárja

Borsod megyében, különös tekintettel a Ká- dár-korszak időszakára. Kérjük, hogy amennyiben rendelkeznek ilyen jellegű tár- gyakkal, dokumentumokkal, emlékekkel, azt juttassák el a Kamarához vagy hozzám.

Segítségüket ezúton is nagyon szépen kö- szönöm!

Xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx

egyetemi docens,

ME-ÁJK, Jogtörténeti Tanszék

E-mail cím: xxxxxxxx.xxxxxxx@xxx-xxx- xxxx.xx