Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

Tájékoztatója és

Kezelési Szabályzata

Felhívjuk befektetőink figyelmét, hogy az alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap. A származtatott ügyletek általában a szokásostól eltérő (magasabb) kockázati szintet jelentenek. A tőkeáttétel mértéke egyszeres.

Alapkezelő:

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

Letétkezelő: OTP Bank Nyrt.

Könyvvizsgáló: Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft.

TARTALOM

TÁJÉKOZTATÓ 1

1. ÖSSZEFOGLALÓ 1

2. FOGALMAK 8

2.1 Fogalom meghatározások 8

2.2 Egyéb, a tájékoztatóban használt fogalmak jelentése 11

3. JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 13

4. AZ ALAP FŐBB ADATAI 14

4.1 Az alap rövid bemutatása 14

4.2 Forgalmazási helyek 15

4.3 Az alap induló saját tõkéje 15

4.4 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése 15

4.5 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK BEMUTATÁSA 16

4.6 A hozam megállapításának, és kifizetésének szabályai 16

4.7 Az alap célja, befektetési politikája, hitelfelvétele 16

4.8 Az eszközök értékelésének főbb szabályai 16

4.9 Az alap által fizetendő díjak 16

4.10 Az alap megszűnése, megszűnéssel kapcsolatos eljárás 17

5. A FORGALMAZÓ 17

6. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA 17

6.1 Az alap kezelője 17

6.2 Székhelye 17

6.3 Alapításának időpontja 17

6.4 Cégjegyzékszáma, cégbejegyzés helye 17

6.5 Tevékenységi köre 17

6.6 Működés időtartama 17

6.7 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása 18

6.8 Jegyzett tőke 18

6.9 Tulajdonosi kör 18

6.10 Személyi feltételek, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai 18

6.11 Az alapkezelő feladatai 20

6.12 Az alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok 21

7. AZ OTP BANK NYRT BEMUTATÁSA (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE, A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÓJA ÉS A BEFEKTETÉSI JEGYEK

TŐZSDEI BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ) 21

7.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés 21

7.2 Székhely 21

7.3 Tevékenységi kör 22

7.4 Tulajdonosi szerkezet 22

7.5 Üzleti év, üzleti tevékenység 23

7.6 Alkalmazotti létszám 23

7.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai 23

7.8 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI 25

8. KÖNYVVIZSGÁLÓ 26

9. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA 28

10. ADÓZÁS 29

10.1 Az alap adózása 29

10.2 A BELFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 29

10.3 A KÜLFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 34

10.4 A BELFÖLDI NEM MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 34

10.5 A KÜLFÖLDI NEM MAGÁNSZEMÉLY BEFEKTETŐK ADÓZÁSA 34

11. NYILATKOZAT 35

KEZELÉSI SZABÁLYZAT 36

I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 36

1. A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI 36

1.1. A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE 36

1.2. A BEFEKTETÉSI ALAP RÖVID NEVE 36

1.3. A BEFEKTETÉSI ALAP SZÉKHELYE 36

1.4. A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK IDŐPONTJA 36

1.5. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ NEVE 36

1.6. A LETÉTKEZELŐ NEVE 36

1.7. A FORGALMAZÓ NEVE 36

1.8. A BEFEKTETÉSI ALAP MŰKÖDÉSI FORMÁJA (ZÁRTKÖRŰ VAGY NYILVÁNOS) 36

1.9. A BEFEKTETÉSI ALAP FAJTÁJA (NYÍLTVÉGŰ VAGY ZÁRTVÉGŰ) 36

1.10. A BEFEKTETÉSI ALAP FUTAMIDEJE: HATÁROZOTT, 36

1.11. A befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap 36

1.12. A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL KIBOCSÁTOTT SOROZATOK SZÁMA: 1 DB, 36

1.13. A BEFEKTETÉSI ALAP ELSŐDLEGES ESZKÖZKATEGÓRIA TÍPUSA 36

1.14. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve

HOZAMVÉDELEM); ENNEK FELTÉTELEIT A KEZELÉSI SZABÁLYZAT 34. PONTJA TARTALMAZZA 36

2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK 37

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti

JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA 37

II. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) 37

4. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA 37

5. A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE 37

6. A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME 37

7. A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA 37

8. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK

MÓDJA 37

9. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI 37

10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 38

III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI 39

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása 39

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei 40

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet 40

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya 42

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA 42

16. A PORTFOLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE 43

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása 43

18. Hitelfelvételi szabályok 43

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több

MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI 44

20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ

ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA 44

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó

MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI 45

22. A cél-ÁÉKBV , illetve annak részalapjának megnevezése 45

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 45

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk 46

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések 48

IV. A KOCKÁZATOK 48

26. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA 48

V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 49

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó

ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS 49

28. A PORTFOLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE 50

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE 52

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 53

VI. A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 53

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA 53

32. Hozamfizetési napok 53

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 53

VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA

VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 53

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret 53

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító

BANKGARANCIA VAGY KEZESI BIZTOSÍTÁS (TŐKE-, ILLETVE HOZAMGARANCIA) 53

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó

BEFEKTETÉSI POLITIKA (TŐKE-, ILLETVE HOZAMVÉDELEM) 53

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 55

VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 55

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük

MÓDJA 55

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és

KIEGYENLÍTÉSÜK MÓDJA 55

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása,

AZ ALAPRA TERHELÉSÜK ÉS KIEGYENLÍTÉSÜK MÓDJA 56

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege,

KISZÁMÍTÁSÁNAK LEÍRÁSA, AZ ALAPRA TERHELÉSÜK ÉS KIEGYENLÍTÉSÜK MÓDJA 56

37. A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY

DÍJAK, KIVÉVE A 36. PONTBAN EMLÍTETT KÖLTSÉGEKET 56

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív

BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJAK LEGMAGASABB MÉRTÉKE 57

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI 57

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 57

IX. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA 57

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE 57

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon

BELÜLI HATÁRIDEJE 57

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 57

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 57

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA 57

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének

NAPON BELÜLI HATÁRIDEJE 57

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap 57

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap 57

43. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI 58

43.1. A FORGALMAZÁSI MAXIMUM MÉRTÉKE 58

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés

ÚJRAINDÍTÁSÁNAK PONTOS FELTÉTELEI 58

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása 58

44.1. A FENTI ÁRAK KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS GYAKORISÁGA 58

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a

BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐT ILLETI MEG 58

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket

JEGYZIK, ILLETVE FORGALMAZZÁK 58

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a

BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK 58

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk 58

X. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ 58

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a

KEZELÉSI SZABÁLYZATBAN VAGY AHHOZ CSATOLHATÓ 58

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására,

ENNEK FELTÉTELEI 59

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a

BEFEKTETŐK JOGAIRA 59

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő

TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL 61

XI. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK 61

52. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM) 61

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 61

CÉGJEGYZÉKSZÁMA: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK CÉGBÍRÓSÁGA 00-00-000000 61

54. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM) 61

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma,

CÉGJEGYZÉKSZÁM), AMELYNEK DÍJAZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK 62

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 62

57. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM) 62

MELLÉKLETEK 63

1. SZ. MELLÉKLET: A FORGALMAZÁSI HELYEK LISTÁJA 63

2. SZ. MELLÉKLET: AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT NYILVÁNOS ALAPOK

BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁNAK BEMUTATÁSA 72

TÁJÉKOZTATÓ

1. Összefoglaló

Figyelmeztetés: Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy

- az összefoglaló az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Tájékoztatójának bevezető része;

- az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alapba történő befektetésről szóló döntést a befektetőnek a tájékoztató és a kezelési szabályzat egészének figyelembevételére kell alapoznia;

- ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a tájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes befektetőnek kell viselnie;

- polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az összefoglalót - az esetleges fordításával együtt - benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel, vagy ha - a tájékoztató más részeivel összevetve - nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az alapba.

A kibocsátó hozzájárulása a tájékoztatónak az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi későbbi újraértékesítése, vagy végleges értékesítése céljából történő felhasználásához:

Nem alkalmazható

Ajánlati időszak megjelölése, amely alatt a pénzügyi közvetítők az értékpapírokat újraértékesíthetik, vagy véglegesen értékesíthetik:

Nem alkalmazható

A tájékoztató felhasználása

szempontjából lényeges további információk:

Nem alkalmazható

Tájékoztatás az egyes pénzügyi közvetítők ajánlatainak feltételeiről:

Nem alkalmazható

A kibocsátó jogi és kereskedelmi neve:

OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap,

Rövid név: OTP Reál III. Alap

Az alap székhelye, jogi formája, a bejegyzés országa, működésére irányadó jog:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6., xxxx személy,

Magyarország,

A működésre irányadó jog: magyar

Az alap csoporton belüli pozíciójának ismertetése:

Az alap meghatározó tulajdonosára

Nem alkalmazható

vonatkozó információ: Nem alkalmazható

Az alapra vonatkozó korábbi pénzügyi

információk: Nem alkalmazható

Kiemelt előzetes

pénzügyi információk: Nem alkalmazható Nyereségelőrejelzés: Nem alkalmazható

Korábbi pénzügyi információkra vonatkozó könyvvizsgálói fenntartások:

Nem alkalmazható

Részvényekre vonatkozó információk:

Nem alkalmazható

Osztalékpolitika: Nem alkalmazható

Az alapra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk:

Jelentős kockázati tényezők:

- Az alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat

- Az alap portfoliójába tartozó eszközök hitelkockázata

- Az alap portfoliójába tartozó eszközök likviditási kockázata

- A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása

- Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat

- Teljesítményrészesedés meghatározásának kockázata

- A fizetési ígéret teljesítésének kockázata

- A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának kockázata

Az alap portfoliójában szereplő eszközök értékének csökkenése, illetve az eszközök teljes elértéktelenedése a befektetési jegyek értékének jelentős csökkenését, szélsőséges esetben a befektetők által a befektetési jegyek megvásárlására fordított összeg teljes elvesztését eredményezheti.

Az alap által követni szándékozott befektetési célkitűzés és befektetési politika:

Az alap célja, hogy a befektetőket tőke- és hozamvédettség mellett, azaz a befektetési jegyek névértéke és a 8 % -os rögzített alaphozam megfizetésén túl a fizetési ígéret részét képező teljesítményrészesedésnek megfelelően részesítse az európai és ezen belül a kelet-európai országok ingatlanszektorának jövedelméből illetve értéknövekedéséből. Az alapkezelő az alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 80%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt- nél vagy más bankoknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. A mögöttes részvényindex teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét részben a mögöttes részvényindexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.

Az alap hitelfelvételének és tőkeáttételének korlátai:

Az alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

A tőkeáttétel egyszeres.

Az alap jogi státusának bemutatása, a bejegyzése szerinti országban működő szabályozó hatóság megnevezésével együtt:

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által engedélyezett, nyilvános, zártvégű, nem harmonizált befektetési alap

Azon tipikus befektetők rövid jellemzése, akiket az alap megcéloz:

A befektetési jegyek mérsékelten kockázatvállaló, alapvető részvénypiaci ismeretekkel rendelkező befektetők részére ajánlhatóak.

Az alap bruttó eszközeinek 20%-át meghaladó kitettség bemutatása:

Azon kollektív befektetési vállalkozások bemutatása, amelybe az Alap bruttó eszközeinek több mint 40%-a fektethető:

Az alap egy hitelintézetnél elhelyezett betéteiből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 %-át.

Nem alkalmazható

Az alap szolgáltatói, a fizetendő díjak maximális összegeivel együtt:

Az alap letétkezelője és forgalmazója az OTP Bank Nyrt.

Az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételekor számított nettó eszközértékének évente legfeljebb 1,75%-át számolja fel az alappal szemben, alapkezelési díj címén. Az alapkezelési díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra:

• letétkezelés (kivéve a 36.3. pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik);

• könyvvizsgálat;

• az alap, illetve az alap által kibocsátott befektetési jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása;

• a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetés kezdeményezésében befektetési szolgáltatóként való közreműködéssel kapcsolatban a forgalmazó által felszámított díj.

Az alapkezelő, a befektetési tanácsadó, a vagyonkezelő, a bizományos vagy a fiduciáris ügylet kötelezettjének kiléte és jogi státusa (ideértve a felhatalmazáson alapuló vagyonkezelői megállapodásokat is):

Az alap alapkezelője: az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10- 044185)

Tájékoztatás az alap nettó eszközértéke meghatározásának gyakoriságáról, illetve arról, hogy a befektetők miként kapnak tájékoztatást a nettó eszközértékről:

Az alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdenapra meg kell állapítani és a megállapítást követő két munkanapon belül a közzétételi helyeken közzé kell tenni.

Kollektív befektetési vállalkozásokba fektető vállalkozás esetén, a más kollektív befektetési vállalkozások eszközosztályai, illetve befektetései közötti esetleges kölcsönös kötelezettségekről szóló nyilatkozat:

Nem alkalmazható

Az üzleti tevékenység megkezdéséről szóló nyilatkozat:

Az alap a felügyelet általi nyilvántartásba vétellel 2011. május 5-én jött létre, működését ekkor kezdte meg.

Az alap portfoliójának bemutatása:

Az alap portfoliójának lehetséges elemei:

- Állampapírok

- Bankbetétek

- Repó és fordított repó ügyletek

- Származtatott eszközök

A nettó eszközérték legfrissebb értéke portfoliónkénti bontásban:

Az Alap nettó eszközértéke 2012.11.30-án: 1.840.038.650Ft Betét: 1.630.857.307Ft

Értékpapírok: 37.872.739Ft

Pénzeszközök: 9.971.060Ft

Származékos ügylet: 166.904.569Ft Költségek: 5.567.025Ft

A befektetési jegyek fajtája és osztálya, értékpapírazonosító számmal együtt:

Az alap létrehozatalakor egy sorozatot („A” sorozat) alkotó befektetési jegyeket bocsát ki

A befektetési jegyek értékpapírkódja: ISIN HU0000710124

A kibocsátás pénzneme:

Magyar forint

A befektetési jegyek szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások:

A befektetési jegyek a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

A befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása:

A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai

• a befektetési jegyek értékesítési lehetősége a Budapesti Értéktőzsdén a futamidő alatt, befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban, piaci áron;

• a befektetési jegyek tőzsdén kívüli forgalomban történő értékesítse a futamidő alatt;

• részesedés az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígéretének teljesítéseként az alap megszűnése esetén az alap felosztható vagyonából, ami magában foglalja a lejárat napján a befektető tulajdonában lévő a befektetési jegyek névértékének és a fizetési ígéret teljesítményrészesedésre vonatkozó elemének összegét. Ez a részesedés azonos a befektetési jegy tulajdonost a lejáratkori kifizetésként megillető összeggel, amennyiben a lejárat napján rendelkezik befektetési jeggyel;

• részesedés a hozamfizetési napon az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígéretének teljesítéseként a hozamfizetési napra vonatkozó elemének összegéből, azaz a rögzített alaphozamból (8%), amennyiben a hozamfizetést megelőző 3. munkanapon, (összhangban a KELER Zrt-nek a befektetési jegyek kibocsátáskor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal), rendelkezik befektetési jeggyel;

• az alap tájékoztatójának/kezelési szabályzatának tartós adathordozón vagy az alap közzétételi helyén folyamatos elérhetősége, és kérés esetén egy nyomtatott példány díjmentes átvétele;

• a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra a Kezelési Szabályzatban megjelölt közzétételi helyeken;

• az alapkezelő és a forgalmazó üzletszabályzatának megtekintse;

• az alap megszűnése után a megszűnési jelentés megismerésére a közzétételi helyként megjelölt internetes oldalakon; továbbá

• a Batv-ben és a Tpt-ben meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

A befektetési jegyek szabályozott piacra történő bevezetése:

Az alapkezelő az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül 2011. május 16-án bevezette a befektetési jegyeket a Budapesti Értéktőzsdére.

A mögöttes részvényindex értéke változásának hatása a befektetési jegyekre:

A mögöttes részvényindex értékének változása a befektetési jegyek árfolyamának azonos irányú elmozdulását eredményezheti, azonban ez a kapcsolat nem lineáris, azaz a mögöttes részvényindex értékének egy egységnyi változása nem vezet a befektetési jegyek értékének egy egységnyi változásához.

Az alap származtatott eszközeinek lejárati ideje:

A származtatott értékpapírok elszámolási eljárása:

A mögöttes részvényindex teljesítményétől függő teljesítményrészesedés biztosítása érdekében kötött származtatott ügylet lejárata 2014.05.12. A kamatkockázat kezelése miatt kötött kamatfedezeti swap ügylet lejárata:2014.05.12.

Az alap származtatott ügyleteinek lejáratát követően az ügyletekből származó eredmény 5 banki napon belül az alap számlájára kerül.

A származtatott értékpapírok hozamának keletkezése:

A mögöttes részvényindex teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét az alapkezelő döntő részben a mögöttes részvényindexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. A mögöttes részvényindex értéknek növekedése esetén a vételi opciókon nyereség keletkezik, melyek elszámolására az opciók lejáratát (2014.05.12) követően kerül sor.

A befektetési jegyek névértékére és a rögzített hozamra vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében kötött betéti és kamatcsere ügyletek lejáratkor együttesen az ügyletek megkötésekor rögzített fix hozamot fizetnek.

A mögöttes részvényindex végső referenciaára:

5.9385 %

A mögöttes részvényindex összetételének ismertetése:

Az Alap Mögöttes Részvényindexét a Royal Bank of Scotland által képzett ún. „RBS Eastern Europe Top 20” index elemei képezik. A 20 elemű részvényindex olyan ingatlanfejlesztő, ingatlanberuházó és ingatlanüzemeltető vállalatok részvényeit tartalmazza, amelyek jövedelmének bizonyos része a közép-kelet-európai térségben, így Magyarországon realizálódik.

A befektetési jegyekre jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk

Jelentős kockázati tényezők:

- Az alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat

- Az alap portfoliójába tartozó eszközök hitelkockázata

- Az alap portfoliójába tartozó eszközök likviditási kockázata

- A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása

- Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat

- Teljesítményrészesedés meghatározásának kockázata

- A fizetési ígéret teljesítésének kockázata

- A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának kockázata

Az alap portfoliójában szereplő eszközök értékének csökkenése, illetve az eszközök teljes elértéktelenedése a befektetési jegyek értékének jelentős csökkenését, szélsőséges esetben a befektetők által a befektetési jegyek megvásárlására fordított összeg teljes elvesztését eredményezheti.

Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása:

Nem alkalmazható

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése:

Nem alkalmazható

Az ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségek bemutatása:

Nem alkalmazható

A jegyzési eljárás során a befektetőkre terhelt költségek becsült összege:

Nem alkalmazható

2. Fogalmak

2.1 Fogalom meghatározások

A jelen Tájékoztató egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi, nagy kezdőbetűvel jelzett fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató alkalmazásában:

Alap:		OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap
Alapkezelő:		OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (1012 Budapest, Pálya u. 4-6.)

Alap saját tőkéje:		Az alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az alap összesített nettó eszközértékével azonos
Átlagos hátralevő futamidő mutató:		Az alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök átlagos hátralevő futamideje, szorozva ezen eszközöknek az alap saját tőkéjére vetített arányával
Banki nap:		Minden nap, amelyen a letétkezelő üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a felügyelet által engedélyezett zárva tartás időtartamát)
Befektetési jegy:		Az alap által kibocsátott befektetési jegy
Bszt.:		A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
Batv.:		A befektetési alapkezelőkről, és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény
Bevezetési Szabályzat:		A Budapesti Értéktőzsde Zrt. Szabályzata a Bevezetési és Forgalombantartási Szabályairól
BÉT vagy Budapesti Értéktőzsde:		A Budapesti Értéktőzsde Zrt., mint a Tpt. 5.§ (1) bekezdése 122. pontjának megfelelő gazdálkodó szervezet által szervezett és működtetett piac
Felügyelet vagy PSZÁF:		A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelődei
Fizetési ígéret:		Az alap képviseletében eljáró alapkezelő kezelési szabályzat 34.2. pontja szerinti ígérete a befektetési jegy tulajdonosa részére a hozamfizetési napon kifizetésre kerülő összeg és a befektetési jegy tulajdonosát az alap lejárata miatti megszűnésére tekintettel az alap lejárat miatti megszűnésekor a felosztható vagyonból megillető összeg (lejáratkori kifizetés) nagyságára vonatkozóan
Forgalmazó:		Az a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet, melyet az alapkezelő a befektetési jegyek értékesítésével bíz meg (amely az OTP Bank Nyrt)
Futamidő:		Az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő banki naptól 2014. május 12. napjáig terjedő határozott időtartam (a kezdő- és a zárónapot is beleértve), amely alatt az Alap által kibocsátott befektetési jegyek forgalomban vannak
Hozamfizetési napok		2014. május 12.
Hpt.:		A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
KELER szabályok:		A KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei
Kezelési szabályzat:		Az alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási Pénznem:		Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú befektetési jegyek névértéke meghatározásra kerül; az „A sorozat” esetében a magyar forint
Kibocsátó:		Az alap
Lejárat:		Az alap futamidejének eltelte
Lejáratkori kifizetés:		Az az összeg, amely a fizetési ígéret teljesítéseként az alap lejárata

		miatti megszűnésekor a befektetési jegy tulajdonosát a befektetési jegy névértékének az összes forgalomban levő befektetési jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján a felosztható vagyonból befektetési jegyenként megilleti, ami magában foglalja a befektetési jegy névértékét és a fizetési ígéret szerinti teljesítményrészesedés összegét.
Letétkezelő:		A Batv.43. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
Megfeleltetési nap:		A hozamfizetési napot megelőző 3. munkanap, összhangban a KELER Zrt. befektetési jegyek kibocsátásakor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal
Megfigyelési napok:		2013. május 7., augusztus 7., november 7., 2014. február 7., május 7.
Mögöttes részvényindex:		A Royal Bank of Scotland által képzett un. „RBS Eastern Europe Top 20” index-et alkotó részvények illetve tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, melyek kibocsátóit a kezelési szabályzat 20. pontja tartalmazza
Mögöttes részvényindex változás mutató (Y):		A mögöttes részvényindex a kezelési szabályzat 34. pontjában meghatározott tőzsdei záróárfolyamától függő, a kezelési szabályzat 34.2. pontjában meghatározott módon számított százalékos mutató, amely a teljesítményrészesedés mutató meghatározására szolgál. A teljesítményrészesedés mutató számításánál figyelembe vett legkisebb értéke 0%.
Participációs Érték:		55,5%. Az alapkezelő, az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított hat banki napon belül közzétette a közzétételi helyeken.
Rögzített hozam:		A hozamfizetési napon a befektetési jegyek névértékének 8%-ával megegyező kifizetésre kerülő hozam (EHM mutató:2,57%)
Rendelet:		A 809/2004. EK Rendelet, amely jelen kibocsátásra közvetlenül alkalmazandó
Tájékoztató:		A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához szolgáló, a felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a kezelési szabályzat is mellékletét (részét) képezi
Teljesítményrészesedés mutató (Z):		A mögöttes részvényindex változás mutató értékéből (Y) és a participációs értékből (X) az alábbiak szerint képzett százalékos mutató (Z), ahol (a) a participációs érték (X) értéke legalább 30% és legfeljebb 100%, mely tartományon belüli, pontos értéket az alapkezelő legkésőbb az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított hat banki napon belül teszi közzé a forgalmazási helyeken és az alap hirdetményi helyein; (b) a Teljesítményrészesedés Mutató (Z) értéke

		A mögöttes részvényindex változás mutató (Y) és a participációs érték (X) szorzatának felel meg azonban minden esetben az alábbi (c) pontban írt korlátok betartásával (c) a teljesítményrészesedés mutató (Z) értéke 0-nál alacsonyabb és 50%-nál magasabb érték nem lehet
Teljesítményrészesedés:		A teljesítményrészesedés mutató és a befektetési jegy névértékének szorzata
Tőzsdei bevezetés:		A befektetési jegyek felvétele a Budapesti Értéktőzsde által vezetett terméklistára
Tőzsdenap:		Olyan banki nap, amelyen a Budapesti Értéktőzsdén kereskedés folyt
Tőzsdei szabályok:		A Budapesti Értéktőzsde valamennyi érvényes és hatályos tőzsdei Szabályzata, tőzsdei rendelkezése és határozata (ahogy ez utóbbi fogalmakat a Budapesti Értéktőzsde Közzétételi Szabályzata tartalmazza)
Tőzsdei tájékoztató:		A Bevezetési Szabályzat 5.4.2 (b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tájékoztató
Tpt.:		A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

2.2 Egyéb, a tájékoztatóban használt fogalmak jelentése

Jelen Tájékoztató az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap által kibocsátott befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. mint az alap nevében eljáró befektetési alapkezelő által készített alapdokumentum.

A befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény („Batv.”) 82. § (3) bekezdése értelmében a zártvégű befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalára a Tpt. Második Részében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A tájékoztató a Batv. 82. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”), a Bizottság 809/2004. számú – a Tpt. 13. § (2) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó – rendelete („Rendelet”), a Batv-nek a befektetési alapokra vonatkozó általános értelmű rendelkezései és a Batv. végrehajtására kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011.(XII. 29.) Kormányrendelet („Korm. r.”) előírásai valamint a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának hatálya alá tartozik, azok alapján nyújt a befektetőknek az Alapról tájékoztatást.

A tájékoztató (és annak kötelező mellékletét, azaz részét képező kezelési szabályzat) a Batv.

82. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Tpt. 26. § (4) bekezdése alapján egy dokumentumba összevonva (összevont tájékoztató), egységes szerkezetben tartalmazza mindazon információkat, melyeket a Batv., a Tpt., a Rendelet valamint a Korm. r. értelmében a tájékoztató részeit alkotó összefoglalónak, regisztrációs okmánynak és értékpapírjegyzéknek összességükben tartalmazniuk kell.

A tájékoztató tartalmazza mind az alapra, mint kibocsátóra vonatkozó, mind az alap által kibocsátandó és a tőzsdére bevezetni kívánt befektetési jegyekről szóló releváns információkat.

A tájékoztató a kibocsátóra vonatkozó információk körében az előbbieknek megfelelően tartalmaz minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzete és annak várható alakulása befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

A tájékoztató félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely az előző bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.

A kibocsátó és a forgalmazó tájékoztatóval kapcsolatos felelősségéről a Batv. 82. § (3) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Tpt. 29. § (1) és (2) bekezdései, 30. §-a és

57. § (1) bekezdése rendelkeznek.

A befektetési jegy tulajdonosával szemben a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó felel.

A Batv. 82. § (3) bekezdésében foglalt utaló szabály alapján alkalmazandó Tpt. 36. § (1) bekezdése értelmében a tájékoztató és a hirdetmény közzétételéhez a felügyelet engedélye szükséges. A felügyelet az engedélyt a nyilvános forgalombahozatalhoz és a szabályozott piacra történő bevezetéshez KE-III-115/2011. számú és 2011. március 2-án kelt határozatában megadta, a 2011. május 5. napján kelt, KE-III-233/2011. sz. határozatában az alapot nyilvántartásba vette.

Jelen tájékoztató egyúttal a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzata szerinti tőzsdei tájékoztatónak is minősül.

A befektetési alapkezeléssel kapcsolatos azon kérdésekben, melyeket sem a tájékoztató, sem a kezelési szabályzat nem szabályoz, az esettől függően az Alapkezelő vagy a Forgalmazó hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt., a Batv. és a Korm. r. feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt., a Batv., a Korm r. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak.

Figyelemmel arra, hogy a tájékoztató és a kezelési szabályzat együtt tartalmazza mindazon információkat, melyek ismerete a befektető számára a befektetési lehetőség, a befektetési eszköz megalapozott megítéléséhez feltétlenül szükséges, a tájékoztató és a kezelési szabályzat együtt kezelendő és értelmezendő. Minden, a tájékoztatóra vagy a kezelési szabályzatra vonatkozó hivatkozás alatt (akár jelen dokumentumban, akár bármely más, a befektetők tájékoztatására a későbbiekben közzétett közleményben) mind a tájékoztatóra, mind a kezelési szabályzatra vonatkozó hivatkozás is értendő, hacsak a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik. E két dokumentum bármelyikén belüli, olyan pontszámhivatkozások mellett, amelyek a másik dokumentumon belüli valamely pontra hivatkoznak, a pontszámhivatkozás mellett a másik dokumentum neve (az esettől függően a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat) is feltüntetésre kerül.

Az alapkezelőn, letétkezelőn és forgalmazón kívül senki sem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármilyen tájékoztatást vagy ajánlatot adjon az alap által kibocsátott befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalával kapcsolatban. A fent nevezettektől különböző személyek által adott tájékoztatás vagy ajánlat nem tekinthető az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. jóváhagyásán alapuló tájékoztatásnak.

A tájékoztató ismerete feltétlenül szükséges a befektető számára befektetési döntésének megalapozásához, ezért kérjük a tisztelt befektetőket, hogy befektetési döntésük meghozatala előtt a tájékoztatót alaposan tanulmányozzák át, különösen a Kockázati tényezők fejezetet.

A tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét arra, hogy a tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét.

3. Jelentős kockázati tényezők

Az alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet- kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Hitelkockázat: Az alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyletekből az Alapnak járó összegek kifizetését.

Teljesítményrészesedés meghatározásának kockázata: A fizetési ígéret részét képező teljesítményrészesedés számítási módját a kezelési szabályzat 11. és 34.2. pontjai mutatják be. Előfordulhat, hogy az alap futamideje alatt a mögöttes részvényindex összetevőinek kereskedését huzamosabb időre felfüggesztik, vagy megszüntetik. Szélsőséges esetben az értékpapírok kereskedését végző tőzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az esetekben az alapkezelő - a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával - a teljesítményrészesedés számítására új módszert vezet be.

A fizetési ígéret teljesítésének kockázata: A befektetési jegyek névértékének és a teljesítményrészesedésnek az alap lejáratakor történő kifizetését az alap befektetési politikája biztosítja - beleértve a származtatott ügyletek alkalmazását is - azok megfizetésére harmadik személy garanciát nem vállal.

A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának kockázatai: A befektetési jegyek az alap futamideje alatt befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás). A befektetési jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adásvételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől. Nem garantált, hogy bármikor a másodlagos forgalomban a befektetési jegyekre vételi szándék jelentkezik, így az értékesítés elhúzódhat, illetve árfolyamveszteséggel is járhat.

4. az Alap főbb adatai

4.1 Az alap rövid bemutatása

Az alap elnevezése: OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap Az alap rövid neve: OTP Reál III. Alap

Az alap működési formája, fajtája, futamideje, elsődleges eszközkategóriája, harmonizáció típusa: nyilvános, zártvégű, határozott futamidejű, származtatott ügyletekbe befektető, az ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált alap.

Az alap által kibocsátott „A” sorozatú befektetési jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azt mindazok megvásárolhatják, amelyek/akik a forgalombahozatal helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. Magyarországon a befektetési jegyeket devizabelföldi és –amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg.

Az alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a befektetőknek arra, hogy a kibocsátó nevében eljáró alapkezelő által tett fizetési ígérettel összhangban, a fizetési ígéret részét képező teljesítményrészesedésnek megfelelően részesedjenek az európai és ezen belül a kelet- európai ingatlanpiacokon az alap futamideje alatt elérhető hozamokból.

Az alapkezelő az alap fizetési ígéretének egyik elemét képező, a befektetési jegyek névértékére vonatkozó ígéret teljesítése érdekében, valamint a másik elemét képező minimálisan 8%-os (EHM mutató=2,57%) hozamra vonatkozó ígéret teljesítése érdekében az alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 80%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más banknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az alapkezelő a mindenkori saját tőke maradék – alapkezelési díjak és költségek levonása utáni - részét tervei szerint döntő részben a mögöttes részvényindexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.

Az alapkezelő az alap felügyeleti nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezte a befektetési jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére, ahol a befektetési jegyek 2011. május 16-tól tőzsdei forgalomban vannak.

4.2 Forgalmazási helyek

A forgalmazási helyek listáját, - ahol a befektetési jegyek a Batv-ben biztosított rendkívüli esetekben visszaválthatók, illetve ahol az alap megszűnésekor a befektetési jegy tulajdonosokkal elszámolnak, - a kezelési szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

4.3 Az alap induló saját tõkéje

Az alap saját tőkéje induláskor (az Alap nyilvántartásba vételekor) a befektetési jegyek névértékének és az elfogadott jegyzések szerinti darabszámának szorzatával egyezett meg. Az alap induló saját tőkéje 2011. május 5-én 1.818,62millió Ft, azaz Egymiliárd- nyolcszáztizennyolc millió hatvan-kettőezer forint volt.

4.4 Joghatóság, háttérszabályok megnevezése

A jelen tájékoztató és a kezelési szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszonyra a magyar jog az irányadó. E jogviszonyokat illetően minden, a tájékoztatóban és a kezelési szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében – a hatályos jogszabályi rendelkezések, illetve – a forgalombahozatallal kapcsolatos kérdésekben - a forgalmazó mindenkor hatályos üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Batv., a Tpt. és a Xxxxxxxx feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt., a Batv., a Bszt. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok (köztük a Ptk.) irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és – az esettől függően – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a tájékoztató felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos adójogszabályokon alapul.

A tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok alap futamideje alatti esetleges módosulása esetén az alapkezelő késedelem nélkül, a jogszabályokban arra rendelt határidőn belül gondoskodik a jogszabály-változásokból következő szövegváltozások tájékoztatón való átvezetéséről. Mindazonáltal, ezen átvezetés esetleges elmaradása vagy késedelme nem mentesíti sem az alapkezelőt, sem a befektetőt a hatályos jogszabályok, azon belül is különösen az adójogszabályok azon szabályainak alkalmazása, betartása alól, amelyektől való eltérést a jogszabály nem engedi meg.

4.5 A befektetési jegyekhez fűződő jogok bemutatása

A befektetési jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• a befektetési jegyeket értékesítse a Budapesti Értéktőzsdén a futamidő alatt, befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban, piaci áron;

• a befektetési jegyeket értékesítse tőzsdén kívüli forgalomban a futamidő alatt;

• részesedjen az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígéretének teljesítéseként az alap megszűnése esetén az alap felosztható vagyonából, ami magában foglalja a lejárat napján a befektető tulajdonában lévő a befektetési jegyek névértékének és a fizetési ígéret teljesítményrészesedésre vonatkozó elemének összegét. A teljesítményrészesedés változó, minimális esetben 0 %. Ez a részesedés azonos a befektetési jegy tulajdonost a lejáratkori kifizetésként megillető összeggel, amennyiben a lejárat napján rendelkezik befektetési jeggyel;

• részesedjen a hozamfizetési napon az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígéretének teljesítéseként a hozamfizetési napra vonatkozó elemének összegéből, azaz a rögzített alaphozamból (8%), amennyiben a hozamfizetést megelőző 3. munkanapon, (összhangban a KELER Zrt-nek a befektetési jegyek kibocsátásakor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal), rendelkezik befektetési jeggyel;

• folyamatosan elérje az alap tájékoztatójának/kezelési szabályzatának tartós adathordozón vagy az alap közzétételi helyén, és kérés esetén átvegyen egy nyomtatott példányt díjmentesen;

• a rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon a kezelési szabályzatban megjelölt közzétételi helyeken;

• megtekintse az alapkezelő és a forgalmazó üzletszabályzatát;

• megismerje az alap megszűnése után a megszűnési jelentést a közzétételi helyként megjelölt internetes oldalakon; továbbá

• gyakorolhatja a Batv-ben és a Tpt-ben meghatározott egyéb jogait.

4.6 A hozam megállapításának, és kifizetésének szabályai

Az alap hozamának megállapítására, kifizetésére vonatkozó információk a kezelési szabályzat

VI. fejezetében találhatóak.

4.7 Az alap célja, befektetési politikája, hitelfelvétele

Az alap céljaira, befektetési politikájára, hitelfelvételére vonatkozó információk a kezelési szabályzat III. fejezetében találhatóak.

4.8 Az eszközök értékelésének főbb szabályai

Az alap eszközeinek értékelési szabályaira vonatkozó információk a kezelési szabályzat V. fejezetében találhatóak.

4.9 Az alap által fizetendő díjak

Az alap által fizetendő díjakra vonatkozó információk a kezelési szabályzat VIII. fejezetében találhatóak.

4.10 Az alap megszűnése, megszűnéssel kapcsolatos eljárás

Az alap határozott futamidejű, így futamidejének lejártakor, 2014. május 12-én külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás.

A megszűnés egyéb esetei és a megszűnéssel kapcsolatos eljárás a kezelési szabályzat 50. pontjában találhatóak.

5. A FORGALMAZÓ

A befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával kapcsolatos forgalmazói feladatok ellátásával és tőzsdei bevezetésével a kibocsátó nevében eljáró alapkezelő az OTP Bank Nyrt-t bízta meg (lásd részletesen a tájékoztató 7. pontjában).

6. Az Alapkezelő bemutatása

6.1 Az alap kezelője

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövidített neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

6.2 Székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6.

(telefon: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxxx.xx)

6.3 Alapításának időpontja

Az alapkezelő, a jogelőd Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával, Hungaro-Pool 2000 Befektetési Alapkezelő Rt. néven 1999. augusztus 3-án jött létre. A társaság névváltoztatásáról a tulajdonosok a 2002. május 29-i 12/2002. sz. közgyűlési határozattal döntöttek. 2006. augusztus 3-tól az Alapkezelő neve: OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

6.4 Cégjegyzékszáma, cégbejegyzés helye

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1999. október 30-án, Cg. 00-00-000000 számon vette nyilvántartásba. Az Alapkezelő névváltoztatását a Fővárosi Cégbíróság 2002. szeptember 3-án, míg a társaság alaptőke emelését 2002. szeptember 24-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe.

6.5 Tevékenységi köre

A társaság tevékenységi köre a 6630’08 TEÁOR számú Alapkezelés, amelyen belül kizárólagos tevékenységként befektetési alapok alapkezelését végzi a Felügyelet jogelődje,, az Állami Értékpapír Felügyelet 100.008/1992. sz. határozatában foglalt engedélye alapján.

6.6 Működés időtartama

A társaság működésének időtartama: határozatlan.

6.7 Üzleti év, pénzügyi helyzet, üzleti tevékenység, piaci helyzet bemutatása

Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Az Alapkezelő független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott 2011. évi számviteli beszámolója szerinti mérlegfőösszege 2011. december 31-én 628.619 eFt, jegyzett tőkéje 100.000 eFt, saját tőkéje 489.939 eFt, adózott eredménye 131.680 eFt, mérleg szerinti eredménye 131.680 eFt volt. Az Alapkezelő 2011. december 31-i állapot szerinti mérleg és eredményadatai az 1. számú mellékletben találhatók.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alap az első nyilvános, nyíltvégű befektetési alap, amelyet az Alapkezelő kialakított és kezel egy olyan piaci szegmensben, ahol konkurens termékek korlátozott számban vannak jelen. Az Alapkezelő 2007-ben szélesítette a befektetési jegyek piacán a befektetési lehetőségeket az OTP Reál I. Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alaplétrehozásával, melynek futamideje 2010. november 2-án lejárt. Az Alapkezelő 2010 I. féléve során létrehozta az OTP Zártkörű Nyíltvégű Intézményi Ingatlan Alapot intézményi ingatlanbefektetések kezelésére. A felügyelet 2011. január 6-án vette nyilvántartásba az OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alapot. Majd ezt követően 2011. május 5-én az OTP Reál III. Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap, 2011. november 16-án az OTP Reál Globális Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap és 2012. január 11-én az OTP Reál Aktív Nyilvános, Hozamvédett, Zártvégű, Származtatott Alap jött létre.

6.8 Jegyzett tőke

A társaság jegyzett tőkéje 100.000.000,-Ft, pénzbeli hozzájárulás, teljes mértékben befizetett.

6.9 Tulajdonosi kör

OTP Bank Nyrt. (100 %)

(székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16., cégjegyzékszáma: Cg.: 01-10-041585)

6.10 Személyi feltételek, a vezető tisztségviselők fontosabb személyi és szakmai adatai

Az alapkezelő 30 fő főállású munkatársat foglalkoztat (2012. december 14-én).

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt-nél - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi

IV. tv. („Gt.”) 247. §-ában biztosított lehetőséggel élve - a vezérigazgató gyakorolja az igazgatóság Gt-ben meghatározott jogait.

A vezető tisztségviselők:

Xxxx Xxxxxx vezérigazgató

1963-ban született. 1986-88 között a Vegytervnél, 1988-92 között az Ingatlanforgalmazó és Gazdasági Tanácsadó Rt-nél dolgozott ingatlan beruházás, forgalmazás és vagyonértékelési területen. 1992-2002 között az OTP Bank Nyrt-nél dolgozott, 1999-ig tanácsadóként társasági és ingatlan befektetésekkel foglalkozott, 1999-2002 között a banki beruházási és költség controlling rendszer átalakításában vett részt. 1997-2000 között a Bank Center No.1. Beruházási és Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója. 2002-től az OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. 1986-ban a Xxxxx Xxxxx Műszaki Főiskolán üzemmérnöki, 1992-ben a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szakközgazdász diplomát

szerzett. Ingatlan értékbecslői és forgalmazói vizsgát 1990-ben tett. Az Angol Királyi Mérnöki Társaság tagja (RICS).

Az alapkezelő felügyelő bizottságának tagjai:

Xxxxxx Xxxxxx fb. elnök

Agrármérnöki diplomát szerzett 1988-ban, majd 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen bankmenedzser szakokleveles közgazdász diplomát, emellett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, pénzintézeti szakirányon szakközgazda oklevelet szerzett. 2010. november 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató- helyettese, az Ingatlan, Agrár- és Kisvállalkozás-finanszírozási Divízió vezetője, valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Xxxxxx Xxxxx fb. tag

Pénzügyi- és Számviteli Főiskolai diplomát szerzett 2001-ben. Az OTP Bank Nyrt alkalmazottja 2002-től a Vagyonkezelési és Befektetési Szolgáltatási Igazgatóságon. 2008-tól osztályvezető, majd 2010-től megbízott főosztályvezető-helyettes.

Xxxxx Xxxxx fb. tag

1942-ben született. 1965-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1965 és 1968 között építésvezető a Közlekedési Építő Vállalatnál, 1970 és 1993 között műszaki igazgató a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál, 1994 és 1997 között a Strabag Hungária Rt. igazgatója, 1997-től 2011-ig az OTP Ingatlan Zrt. vezérigazgatója. Szakmai munkájáért többek között Xxxxxxx Xxxx díjban részesült és megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztjét. Az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének elnökségi tagja.

Xxxxxxxx Xxxxxx fb. tag

1960-ban született Illocskán. 1983-ban okleveles közgazdaként diplomázott a JPTE (jelenleg PTE) Közgazdaságtudományi Karán, majd 1996-ban a JPTE Továbbképző Központ Jogi Szekcióján jogi szakokleveles közgazda végzettséget szerzett. 1983-tól a Magyar Nemzeti Bank hitelügyi előadója, majd 1987-1990 között Siklóson az Országos Kereskedelmi és Hitelbanknál osztályvezető-helyettesként, illetve 1991-től fiókigazgatóként tevékenykedett, 1994-től a K&H Bank régióvezetője. 2001 márciusától az OTP Bank Nyrt. munkatársa, ügyvezető igazgatóként jelenleg a Dél – Alföldi Régió irányítását látja el. Emellett az OTP Bankcsoportban is több tisztséget töltött be, 2006- 2010-ig a montenegrói leánybank tulajdonosi irányító testületének elnöke, 2008-tól az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.

Xx. Xxxxxxx Xxxxx fb. tag

2000-ben cum laude diplomát szerzett az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi karán, majd 2005-ben közigazgatási, 2006-ban pedig jogi szakvizsgát tett. 2001 és 2007 között a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozott, különböző beosztásokban. 2007-től tevékenykedik az OTP Bank Nyrt. Compliance Önálló Főosztályán senior managerként, majd 2011-től a Compliance Igazgatóság Szabályozási és Felügyeleti Főosztályán, igazgató beosztásban.

2009-től a Magyar Bankszövetség Compliance Munkacsoport vezetője, valamint a Budapesti Értéktőzsde Felelős Társaságirányítási Bizottságának tagja, majd elnöke.

Mind a vezérigazgató, mind a felügyelő bizottsági tagok megfelelnek a Batv. és a 344/2011. (XII.29.) Kormány rendelet, valamint az annak alapján elkészített belső szabályzatok szerinti, vezető állású személyekre vonatkozó követelményeknek, amelyek az összeférhetetlenséget és kizárási okokat kívánják elkerülni.

6.11 Az alapkezelő feladatai

• az alap kialakítása és kezelése a befektetők érdekében, a jogszabályoknak és a kezelési szabályzatnak megfelelően, a befektetőkkel szembeni egyenlő elbánás elvét követve;

• az alap befektetési politikájának gyakorlati megvalósítása;

• az alap befektetéseinek folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése és a befektetések szükség szerinti módosítása;

• eljárás az alap nevében (az Alap képviselete) az alapkezelési tevékenység végzése során kötendő szerződéseknél;

• minden olyan szerződés megkötése, amelynek az alap javára való megkötését a Batv. és a Tpt. rendeli, (pl. az alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről beleértve az alább külön is kiemelt, a forgalmazóval, a letétkezelővel és a könyvvizsgálóval kötendő szerződéseket), illetve amelyet az alapkezelő az alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez szükségesnek tart;

• a Tpt. szerinti rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek teljesítése;

• a felügyelet és a Magyar Nemzeti Bank számára készülő jelentések elkészítése;

• az alap tevékenységével kapcsolatos adminisztratív feladatok elvégzése;

• az alap számviteli rendszerének kialakítása és az alap könyvvitele a törvényi előírásoknak megfelelően (az alapkezelő az alap a könyveit forintban vezeti);

• könyvvizsgáló kiválasztása és megbízása az alap éves beszámolójának ellenőrzésére;

• az alap éves beszámolójának elfogadása;

• a letétkezelő kiválasztása és a letétkezelést célzó szerződés megkötése;

• a forgalmazó kiválasztása és a forgalmazási szerződés megkötése,

• az alap működésével kapcsolatban jogszerűen felmerülő, számlával igazolt díjak és költségek megfizetése az alap nevében és terhére;

• az alapot jogszerűen megillető követelések érvényesítése, az alap képviselete az alappal szemben esetlegesen érvényesített követelések tekintetében, az alap képviselete bíróságok, hatóságok, illetve bármely harmadik személy előtt;

• az alap megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos feladatok elvégzése;

• az alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumok megküldése a letétkezelőnek minden tőzsdenapra vonatkozóan;

• a befektetési jegyek tőzsdei bevezetésének kezdeményezése;

• a Budapesti Értéktőzsde és a Keler szabályzatainak és eljárásrendjének megfelelő feladatok ellátása és biztosítása;

• a tevékenységének ellátásához közreműködők igénybevétele, akiknek eljárásáért, mint sajátjáért felel.

6.12 Az alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt egyéb alapok főbb adatai az alábbiak:

Alap neve	Nyilvántartásba vétel napja	Méret mFt (2012.11.30-án)	Elért 1 éves hozam (%) (2012.11.30-án)	Elért hozam (%) indulástól, évesített (2012.11.30-án)
OTP Ingatlan Befektetési Alap (Nyilvános, nyíltvégű)	2002.december 5.	30,879,824,289	5.31%	5.83%
OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap	2011. január 6.	1,692,713,164	6.91%	1.29%
OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap	2011. május 5.	1,840,038,650	7.05%	0.75%
OTP Reál Globális Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap	2011. november 16.	1,258,928,985	11.08%	9.7%
OTP Reál Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap	2012. január 11.	1,473,157,352		3.94%

Az alapok befektetési politikájának bemutatását a kezelési szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

Az alapok múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

Az előbbi táblázatban szereplő alapok forgalmazója az OTP Bank Nyrt., könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: 01-09-07-1057, székhelye: 1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X., XXXX nyilvántartási száma: 000083).

7. Az OTP Bank Nyrt bemutatása (az Alap Letétkezelője, a befektetési jegyek Forgalmazója és a befektetési jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató)

7.1 Cégnév, megalakulás, működés időtartama, alaptőke, cégbejegyzés

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg, 23.000.000.000,- Ft, azaz huszonhárommilliárd forint alaptőkével, határozatlan időtartamra. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 1991. november 28-án, 00-00-000000 szám alatt jegyezte be. A megalakulás óta az alaptőke 28.000.001.000,-Ft-ra emelkedett.

7.2 Székhely

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16. Telefonszám: 0-000-000

7.3 Tevékenységi kör

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi (TEÁOR számokkal): Az OTP Bank Nyrt. főtevékenysége:

6419 Egyéb monetáris tevékenység

Az OTP Bank Nyrt. egyéb tevékenységei:

6491 Pénzügyi lízing

6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 6612 Értékpapír, árutőzsdei ügynöki tevékenység

6619 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6622 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység 6630 Alapkezelés

6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység 6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8559 M.n.s. egyéb oktatás

5629 Egyéb vendéglátás

A bank engedélyhez kötött tevékenységeinek folytatását az Állami Bankfelügyelet az 1993. május 28-án kiadott 33/1993. számú határozatával engedélyezte, amelyet az ÁPTF az 1997. november 27-én kiadott 983/1997/7. számú határozatával vizsgált felül, illetve hagyott helyben. A Bank befektetési szolgáltatási tevékenységeinek folytatását az ÁPTF 1998. január 29-i keltű, 41.003/1998. számú, a PSZÁF 2001. április 27-i keltű 41.003- 18/2001. számú és 2002. február 19-én kelt III/41.003-21/2002. számú határozataival engedélyezte.

Az OTP Bank Nyrt. a nyolcvanas évek elejétől, az értékpapírok hazai megjelenése óta aktív résztvevője az értékpapír-piacnak, mind kibocsátóként, mind pedig forgalmazóként. Az OTP Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvényei 1995. augusztus 10-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére.

7.4 Tulajdonosi szerkezet

Az OTP Bank Nyrt. részvénykönyvében 2011. december 31-én az alábbi tulajdonosok szerepeltek:

Részvényes	Tulajdoni arány
Államháztartás részét képező tulajdonos	0,4%
Vezetők és alkalmazottak	1,7%
OTP Bank Nyrt.	1,7%
Egyéb hazai befektetők	28,3%
Hazai tulajdon összesen	32,1%
Külföldi befektetők	62,6%
Egyéb (nem azon. befektetők)	5,3 %

7.5 Üzleti év, üzleti tevékenység

Az OTP Bank Nyrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

Az OTP Bank Nyrt. az ország egyik legnagyobb bankja, konszolidált mérlegfőösszege 9.902.667 millió forintot ért el 2011. szeptember 30-án. A bank adózott eredménye

91.263 millió Ft-ot tett ki. A bank saját tőkéje 2011. szeptember 30-án 1.288.399 millió forint volt, 15%-al magasabb, mint egy évvel korábban.

Az OTP Bank Nyrt. ellen a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalát megelőző három naptári évben felszámolási eljárás elrendelésére nem került sor.

7.6 Alkalmazotti létszám

Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2011. szeptember 30-án 7947 fő volt.

7.7 Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői és Felügyelő Bizottságának tagjai

Az OTP Bank Nyrt. vezető tisztségviselői:

Xx. Xxxxxx Xxxxxx: Pénzügy szakos közgazda, okleveles árszakértő, bejegyzett könyvvizsgáló. 1992-től az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója és a bank stratégiájáért, valamint általános működéséért felelős. Tagja a Europay, valamint a MOL igazgatóságának, továbbá a Magyar Bankszövetség elnökségének.

Xxxxxxxxx Xxxxxx: Agrármérnök és agrárközgazdász. 1999. áprilisa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxxxx Xxxxxx: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd MBA diplomát szerzett. 2003-tól az OTP Bank banküzemgazdasági Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. 2009. augusztus 1-től az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője.

Xx. Xxxx Xxxxx: Közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1978-82 között. 1992 óta Főiskolai tanár a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1992 óta tanszékvezető. Okleveles könyvvizsgáló, bejegyzett könyvszakértő. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara Szakértő Tanácsának tagja. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxx Xxxxx: Villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese 1993-tól 2001-ig. Az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának 1997 óta tagja.

Xx. Xxxxx Xxxxxx: A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán diplomázott 1974-ben, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett okleveles közgazda 2006. március 1-jétől az OTP Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelengedélyezési és Kockázatkezelési Divízió vezetője.

Xxxxxx Xxxxxx: Agrármérnöki diplomát szerzett 1988-ban, majd 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen bankmenedzser szakokleveles közgazdász diplomát, emellett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, pénzintézeti szakirányon

szakközgazda oklevelet szerzett. 2010. november 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató- helyettese, az Ingatlan, Agrár- és Kisvállalkozás-finanszírozási Divízió vezetője, valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. és az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Xxxxxxx Xxxxx: 1986-ban végzett a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1989-1994 között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél.1994-2001 között a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt vezérigazgatója, és igazgatósági tagja. 1994- től a MOL Igazgatóságának tagja, 2001 június 11-től a társaság elnök-vezérigazgatója. 2011 április 29-től az OTP Bank Igazgatóságának tagja.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx: Gépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Jelenleg a BKV Zrt. vezérigazgatója.1996 óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxxxx Xxxxx: 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát. 2004-től tagja az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának. 2007. július 1-jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a Retail Divízió vezetője.

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx: A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd doktori címet szerzett 2001-től az OTP Bank Törzskari Divíziójának ügyvezető igazgatója, később vezérigazgató-helyettes. 2002-től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. 2009. június 9-től az OTP Bank Igazgatóságának alelnöke.

Xxxxxx Xxxx: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen diplomázott, majd ugyanitt szerzett okleveles mérnök diplomát. 1987 óta dolgozik a bankszektorban. 2006. október 1- jétől az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, az IT és Logisztikai Divízió vezetője.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx: Az ELTE Jogi Karán diplomázott, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen biztosítási szakközgazdász diplomát szerzett. 2001- től az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának tagja. 2008-tól az OTP bank elnöki tanácsadója

Xx. Xxxxx Xxxxxx: 1974-ben szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992. májusa óta az OTP Bank Nyrt. Igazgatóságának külső tagja.

Xxxx Xxxxxx: 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1993 áprilisától az OTP Bank Nyrt. Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, majd 1994-től a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese.

Az OTP Bank Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagjai:

Xx. Xxxxxx Xxxxx (a Felügyelő Bizottság elnöke), Xxxx-Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxx, Xx. Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx

Az OTP Bank Nyrt. könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (1068 Budapest, Dózsa Gy. Út 84/C.) A könyvvizsgálatért felelős személy: Xxxxxx Xxxxxxx (kamarai nyilvántartási szám: 003801), illetve akadályoztatása esetén Xxxx Xxxxxx (kamarai nyilvántartási szám: 005027).

7.8 A letétkezelő feladatai

Az alapkezelő az alap letétkezelésével Batv. 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást, hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelői megbízási szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez, beleértve a letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelő megbízását, a felügyelet jóváhagyása szükséges.

A befektetési alap letétkezelési tevékenység a Bszt. 5. § (2) bekezdésének (b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, amely során a letétkezelő a Bszt. hivatkozott rendelkezése értelmében a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését végzi, mely feladatok Batv. 43. § és

44. § alapján kiegészülnek az ott tételesen meghatározott, a befektetési jegyek eladásával, az Alap esetében kivételes esetben visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységgel és az alapkezelő sajátos ellenőrzésével.

A letétkezelő a tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el.

A letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Batv., a Bszt. és a Tpt. előírásainak megfelelően:

• vezeti az alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló fizetési számláját;

• meghatározza az alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét sorozatonként;

• gondoskodik az alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről;

• ellenőrzi, hogy az alap megfelel-e a jogszabályokban és a kezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak;

• biztosítja, hogy az alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az alaphoz kerüljön;

• ellátja a pénzügy eszközök, pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését;

• végrehajtja alapkezelőnek az alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak jogszabályi rendelkezésekkel vagy az alap kezelési szabályzatával.

A letétkezelő tevékenysége során a jogszabályokban, a kezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az alap saját tőkéjének negatívvá válásáról köteles írásban értesíteni az alapkezelőt, valamint a felügyeletet.

A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani az alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a kezelési szabályzattal, és az alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a kezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a felügyeletet.

Az alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy az alap befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja az alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben az Alapkezelő 30 nap alatt ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a felügyeletnek.

A letétkezelő felel a jogellenes magatartása miatt bekövetkezett kárért az alappal illetve a befektetőkkel szemben. Ettől eltérő kikötés semmis.

A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen al-letétkezelőt vehet igénybe, akinek magatartásáért, mint sajátjáért felel. Al-letétkezelőként kizárólag a Batv. előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe.

Az alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél, vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott értékpapírok illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz, vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.

8. Könyvvizsgáló

Az alapkezelő a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező, bejegyzett könyvvizsgáló (könyvvizsgálói társaság) részére adhat megbízást, amely esetében fennáll az alábbi feltételek mindegyike, és megfelel a Batv. XX. Fejezetében foglalt feltételeknek:

- a felügyelet az általa – a Hpt. szabályai alapján – vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében, vagy a befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében a könyvvizsgálót nyilvántartásba vette,

- a könyvvizsgáló nem rendelkezik az alapkezelőben közvetlen, vagy közvetett tulajdonnal,

- a könyvvizsgálónak nincs az alapkezelővel szemben fennálló tartozása,

- az alapkezelő és annak befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa a könyvvizsgáló cégben közvetlen, vagy közvetett tulajdonnal nem rendelkezik.

Az előbbi felsorolás második és harmadik al-bekezdésében foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell.

Az alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgáló tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál az alapnál, és a megbízás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra- ugyanannál a befektetési alapnál – könyvvizsgálói feladatot.

További követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb 10 befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési

alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) 30 %-át. A könyvvizsgáló cégen belül a fenti követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb 10 befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg éves nettó árbevételének 10 %-át.

Az alap könyvvizsgálója a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. (cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-07-1057, székhelye: H-1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X., XXXX xxxxxxxxxxxxxx száma: 000083). A könyvvizsgálatért felelős személy Xxxx Xxxxxx (MKVK tagsági igazolvány száma:005027).

A könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, beleértve a Tpt. 358. § (5)-(7) bekezdésében foglalt előírásokat is, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

A könyvvizsgáló alappal kapcsolatos kötelezettségei

Az alap könyvvizsgálója a felülvizsgálatának eredményéről az Alapkezelővel egyidejűleg a felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy az alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) úgy ítéli meg, hogy az Alapkezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

e) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és az alapkezelő vezetése között az alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

A könyvvizsgáló jogosult a felügyelettel konzultálni, illetve a felügyeletet tájékoztatni. A felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

Ha a felügyelet az alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

Az alapkezelő köteles az alap könyvvizsgálójával – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a felügyelet számára megküldeni.

A felügyelet jogosult a könyvvizsgáló tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – az alapkezelőnél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a felügyelet kötelezheti az Alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat az alapkezelő köteles a felügyeletnek bemutatni.

9. A BEFEKTETÉSEK LEHETSÉGES PIACÁNAK BEMUTATÁSA

Az alapkezelő jogosult minden olyan piacon befektetni az alap vagyonát, amelyen a kezelési szabályzat 13. pontjában meghatározott eszközökre kereskedés folyik. Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerültek, amelyeken kereskedett befektetési eszközök közvetlenül, avagy származtatott eszközökön keresztül közvetve az alap portfoliójának részét képezhetik. A legfontosabb piacok az alábbiak:

Kötvénypiac: ide tartozik minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapír elsődleges és másodlagos piaca. (Az elsődleges piac az értékpapír kibocsátásakori tranzakciókat, a másodlagos piac a kibocsátást követő adás-vételi ügyleteket foglalja magába.) A kötvénypiacon belül az alábbi részpiacokon fektetheti be az Alapkezelő az Alap vagyonát:

Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A magyar – nyilvánosan kibocsátott – állampapírok piaca az utóbbi években nagy fejlődésen ment keresztül. Az Alap az Államadósság Kezelő Központ által rendezett aukciókon hetente tud vásárolni 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, kéthetente 6 és 12 hónapos futamidejű diszkont kincstárjegyet; négyhetente 3 éves fix kamatozású államkötvényt, négyhetente 5, 10 éves, nyolchetente 15 év futamidejű, fix kamatozású államkötvényt, időnként változó kamatozású államkötvényt. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon tud befektetési társaságok közbeiktatásával vagy közvetlenül másik befektetőktől vásárolni, illetve részükre eladni állampapírt.

Bankközi pénzpiac: A bankközi pénzpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A rövidebb futamidejű bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapok szabad pénzeszközeik kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi pénzpiacon.

Származékos ügyletek piacai:

A piaci folyamatok jobb nyomon követése érdekében a tőzsdék, vagy más pénzügyi szolgáltatók (pl. befektetési bankok) adott piacokon kereskedett részvényekből úgynevezett indexeket állítanak össze. Az alap befektetéseinek alapját képező „RBS Eastern Europe Top 20” indexben szereplő társaságok részvényeit a bécsi, az amszterdami, a párizsi, a frankfurti, az isztambuli, valamint a varsói értéktőzsdére vezették be. Egy-egy részvényt tipikusan egy tőzsdén kereskednek, de előfordulhat hogy adott részvényt párhuzamosan több piacra is bevezetnek. Ez utóbbi elvileg növeli az adott részvények likviditását, értékesíthetőségét. Amennyiben az „RBS Eastern Europe Top 20” Index összetétele megváltozik, akkor olyan társaságok kerülhetnek be az indexbe, amelyek más tőzsdéken forognak.

A széles körben nyomon követett indexekre vagy egyes értékpapírokra határidős és opciós kontraktusok formájában kiterjedt és nagy forgalmat bonyolító tőzsdei és OTC derivatív piac épült fel.

10. ADÓZÁS

Jelen pont az adózással kapcsolatos általános szabályokat bemutató jelleggel foglalja össze, a tájékoztató felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A befektető felelőssége, hogy a tényállás pontos ismeretében a vonatkozó szabályokról részletesen tájékozódjék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyi következmények csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint, hogy a jövőben változhatnak.

10.1 Az alap adózása

Az alapot a jogszabályi előírások szerint Magyarországon nem terheli adókötelezettség a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrás országban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország belső jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

10.2 A belföldi magánszemély befektetők adózása

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelem

A személyi jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény („SZJA- tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minősül

„b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre – az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”

Az Szja tv 65. § (6) bekezdés előírásai alapján a kollektív befektetési értékpapír esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása/beolvadása révén a jogutód alap befektetési jegyére (jegyeire) történő átváltás is. Az átváltás során esetlegesen keletkező kamatjövedelem utáni adót a befektetési szolgáltatónak kell megállapítania, de az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges beváltásakor kell megfizetni.

A befektetési jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelmet terhelő adókötelezettséget az SZJA-tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

„A kamatjövedelem után az adót - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltató] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik - a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

A jövedelem után fizetendő adó mértékéről az SZJA tv. 8. § (1) bekezdése rendelkezik. Az adó mértéke az adóalap 16 %-a.

Összegezve: Az Szja tv 65. § (2) bekezdése szerint a 16% mértékkel számított adót a kifizetőnek kell levonni, megfizetni és bevallani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, a magánszemély – a kifizető által ilyen céllal kiadott igazolása alapján, amelyről a kifizető adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé

– önadózás keretében is megállapíthatja.

A befektetési jegy révén szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem

A kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházása esetén a jövedelmet az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem jogcíme szerint kell megállapítani. Az Szja tv. 67/A. § előírásai szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján - ideértve a magánszemélyt megillető választás szerint az ellenőrzött tőkepiaci ügylet hatálya alá vont tőkepiaci ügyletet is - az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított

díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteségnek minősül az összes ügyleti veszteségnek az összes ügyleti nyereséget meghaladó összege.

A kollektív befektetési értékpapír tőzsdén kívüli beváltása, visszaváltása, valamint átruházása esetén – amely egyébként az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának megfelel

- a magánszemély választhatja, hogy az adóbevallásában az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint (ideértve az adókiegyenlítésre vonatkozó rendelkezéseket is) vallja be az ügyleti nyereséget/veszteséget, ha annak az említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételei fennállnak, azzal, hogy kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltatóval kötött ügylet esetében

a) a magánszemély a rendelkezést akkor alkalmazhatja, ha az adóév utolsó napjáig - adóazonosító jelének megadásával együtt - nyilatkozatot tesz ezen választásáról;

b) a befektetési szolgáltató az a) pont szerinti nyilatkozat alapján az ügylet(ek)ről a magánszemélynek igazolást ad, valamint az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz;

c) a magánszemély a befektetési szolgáltató által a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint levont adót adóelőlegként veszi figyelembe.

(Szja tv. 65. § (5)).

A befektetési jegy révén szerzett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet terhelő adókötelezettség

A ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet és az adót a jövedelmet szerző magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek)ről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások), illetőleg saját nyilvántartása alapján - az árfolyamnyereségre irányadó szabályokat is értelemszerűen figyelembe véve - állapítja meg, az adóévről benyújtandó bevallásában vallja be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg (Szja tv. 67/A. § (5)).

A befektetési szolgáltató az általa kiállított bizonylatok (teljesítés-igazolások) alapján az adóévet követő év február 15-éig - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - adatot szolgáltat az állami adóhatósághoz a magánszemély adóévben megvalósult ügyleteiben megszerzett bevételekről. Az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben a befektetési szolgáltatót adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli (Szja tv. 67/A. § (4)).

A befektető a befektetési jegyek árfolyam nyeresége utáni adófizetési kötelezettségét a befektetési jegyek tartós befektetési számlára (ún. TBSZ számlára) történő vételével és számlán tartásával mérsékelheti illetve nullára csökkentheti.

A befektető a Forgalmazókkal külön, tartós befektetési szerződést köthet abból a célból, hogy a befektetőre a befektetési jegyből származó bevételének a lekötött (befektetett) pénzösszeget meghaladó része, mint jövedelem tekintetében az SZJA tv. 67/B. § e § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

Az SZJA tv. tartós befektetésből származó jövedelmekre vonatkozó szabályai szerint lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (hároméves

lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a Forgalmazók által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart. A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges.

A lekötött pénzösszeg és az elért befektetési hozamok terhére a befektető magánszemély az általa külön-külön megkötött tartós befektetési szerződés alapján korlátlan számú (vételi, eladási, betétlekötési, ismételt lekötési stb.) megbízást adhat.

A jövedelmet az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, illetve – ha a magánszemély a lekötési időszakot nem hosszabbítja meg – a hároméves lekötési időszak utolsó napjára illetve ha a magánszemély a lekötött pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a lekötési nyilvántartásból kivonja az említett napra vonatkozó állapot szerint kell megállapítani. Ha a magánszemély a hároméves lekötési időszak utolsó napján a lekötési időszakot a lekötött pénzösszegnek csak egy részére – de legalább 25 ezer forintnak megfelelő összegben – hosszabbítja meg, ezen rész tekintetében a lekötési időszak nem szakad meg. Nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani a tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be.

Az adó mértéke

a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,

b) 10 százalék, ha a magánszemély

ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bb) a lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,

bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,

c) 16 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a három éves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napjára

megállapított jövedelem után.

A kifizetőnek minősülő Forgalmazó

a) a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek,

b) az igazolás tartalmáról – a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével – adatot szolgáltat az adóhatóságnak.

A tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót a magánszemély az adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

A lekötési időszak megszűnését, a lekötés megszakítását követő időszakra tartós befektetésből származó jövedelem az adott szerződés alapján nem állapítható meg, a megszűnés, a megszakítás napját követően keletkező tőkejövedelemre – jogcíme szerint – a rávonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy

a) ha a jövedelmet szerzési érték figyelembevételével kell megállapítani, a megszűnés, megszakítás napján irányadó szokásos piaci érték, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobb vehető figyelembe,

b) adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett.

Lekötött pénzösszegnek minősül továbbá

a) ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni);

b) az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a Forgalmazók által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy

ba) a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke, illetve a megszerzésre fordított összeg közül a nagyobbat;

bb) a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell figyelembe venni.

Adómegtakarítás lehetséges módja még a nyugdíj- előtakarékossági számlára (ún. NYESZ-R számlára) történő vétel.

Mind a TBSZ, mind a NYESZ-R számlára vonatkozó szerződések feltételeit és az azokra történő vásárlás részletes feltételeiről célszerű a befektetési jegy vásárlása előtt a Forgalmazóknál tájékozódni.

A magánszemély befektetők adózási szabályait nagyvonalakban összefoglalva:

Ezen Xxxxxxxx Szabályzat engedélyezésekor hatályos Szja, rendelkezések szerint a Forgalmazók 16%-os kamatadót, forrásadóként vonnak le az árfolyamnyereségből.

Abban az esetben, ha a befektető tartós befektetési számlára (TBSZ) helyezi a vásárláskor a befektetési jegyeit, akkor a befektetés éve a gyűjtés évének számít az év december 31. napjáig. A gyűjtés évét követően 5 évig kell a TBSZ számlán tartani a befektetett összeget illetve az abból származó nyereséget (újra befektetve) ahhoz, hogy adómentesen tudjon a nyereséghez hozzájutni. Ha a gyűjtés évét követően legalább 3 évig XXXX számlán tartotta a befektetett összeget, de az 5. év lejártát megelőzően szakította meg a tartós befektetését, akkor a nyereségét 10%-os személyi jövedelemadó terheli, amit a Forgalmazó(k) által megküldött igazolás alapján önadózással kell bevallani az adóév lejártát követően.

Abban az esetben, ha a befektető nyugdíj-előtakarékossági (NYESZ-R) számlán tartja a befektetési jegyeit, és nyugdíjasként veszi fel a nyereséget, nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a nyeresége után. A nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés, azaz nyugdíjra való jogosultság szerzése és a számlanyitás adóévét követő 3. adóévben, vagy azt követően történő megszüntetés esetén az elhelyezett megtakarítások hozama, nyeresége – kivéve az osztalékból származó jövedelmet – mentesül a kamat- és árfolyamnyereség-adó alól. Ha nyugdíjazása

előtt veszi fel az árfolyamnyereséget a NYESZ-R számlájáról, a nyeresége egyéb jövedelemként adózik önadózás keretén belül.

Részletesebb információk a TBSZ és a NYESZ-R számlákkal kapcsolatban a Vezető Forgalmazó alábbi internetes oldalain érhető el: xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxxxxx/Xxxxxx/XxxxxxXxxxxxxxxxxXxxxxx xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xx/Xxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx/XxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxXxxxxx

10.3 A külföldi magánszemély befektetők adózása

A külföldi magánszemély adókötelezettsége a magánszemély adóügyi illetősége szerinti ország belső jogszabályai szerint, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembe vételével határozható meg abban az esetben, ha a magánszemély biztosítja az alkalmazáshoz szükséges igazolás(oka)t (adóügyi illetőség igazolás, valamint szükség esetén haszonhúzói nyilatkozat). Az Szja tv. 65. § (3) bekezdés előírásai szerint a kifizető nem von le adót az EU kamat- adatszolgáltatás hatálya alá tartozó bevétel esetén, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény 7. számú melléklete adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.

10.4 A belföldi nem magánszemély befektetők adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti.

10.5 A külföldi nem magánszemély befektetők adózása

A külföldi nem magánszemély, intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg.

11. Nyilatkozat

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye:1012 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6., cégjegyzékszáma: 01-10-044185), mint a befektetési jegyeket kibocsátó OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap képviseletében eljáró alapkezelő és az OTP Bank Nyrt. (székhelye 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-10-041585), mint forgalmazó és a befektetési jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő hitelintézet a Batv.82. § (3) bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Tpt. 29. § (1)-(2) bekezdésének és a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelően kijelentik, hogy jelen, a Batv. 154. § (2) bekezdés b) pontjának ba) alpontja a alapján a Batv-nek megfeleltetett, és a kezelési szabályzattal összhangban lévő tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Tpt. 29. § (1) bekezdés alapján a befektetési jegy tulajdonosával szemben a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó és a forgalmazó felel.

Az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt., mint a befektetési jegyeket kibocsátó OTP Reál

III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap képviseletében eljáró alapkezelő a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatának megfelelően kijelentette továbbá, hogy:

(a) a befektetési jegyek alkotta értékpapír-sorozat forgalomképes;

(b) az alapkezelőnek nincs tudomása olyan szerződésről vagy megállapodásról, mely a Budapesti Értéktőzsdén az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza;

(c) a tőzsdei szabályokat a kibocsátó magára nézve kötelezőnek tekinti;

(d) a kibocsátó elfogadja és betartja a KELER szabályokban foglalt előírásokat;

(e) a befektetési jegyek forgalomban tartása során a felügyelet által elfogadott nyelvek közül, magyar nyelven teljesíti tájékoztatási kötelezettségét és tartja a kapcsolatot a tőzsdével.

Budapest, 2012. december 21.

....................................………………………

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx

az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. és az OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap, mint kibocsátó képviseletében eljárva

………..................................................

az OTP Bank Nyrt.,

mint forgalmazó képviseletében eljárva

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

OTP Reál III. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

1.2. A befektetési alap rövid neve

OTP Reál III. Alap

1.3. A befektetési alap székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 4-6.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja:

2011. május 5.; nyilvántartási száma: 1112-239

1.5. A befektetési alapkezelő neve

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

1.6. A letétkezelő neve

OTP Bank Nyrt.

1.7. A forgalmazó neve

OTP Bank Nyrt.

1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

nyilvános

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

zártvégű

1.10. A befektetési alap futamideje: határozott,

a futamidő lejárata: 2014. május 12.

1.11. A befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma: 1 db,

jelölése: „A” sorozat

(Az alap létrehozatalakor egy, az „A” sorozatot alkotó befektetési jegyeket bocsátott ki. Amíg az alap további sorozatokat nem bocsát ki, az alap befektetési jegyei alatt az „A” sorozatú, névre szóló befektetési jegyeket kell érteni a sorozat megjelölésének feltüntetése nélkül is.)

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa

értékpapíralap

1.14. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); ennek feltételeit a kezelési szabályzat 34. pontja tartalmazza.

A fizetési ígéret teljesítésére, azaz a lejáratkori kifizetésre harmadik személy a Batv.

23. § (1) bekezdésének megfelelő garanciát nem vállal.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

Az alap befektetési jegyeit Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok részére hozták forgalomba.

A befektetési jegyek mérsékelten kockázatvállaló, alapvető részvénypiaci ismeretekkel rendelkező befektetők részére ajánlhatóak.

Az alapra a magyar jog szabályai vonatkoznak.

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról (Batv.),

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.),

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.), 2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről,

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Ptk.),

345/2011. (XII.29.) Korm. r. a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

4. A befektetési jegy ISIN azonosítója

(„A” sorozat) ISIN HU0000710124

5. A befektetési jegy névértéke

(„A” sorozat) 10 000 (tízezer) forint

6. A befektetési jegy devizaneme

(„A” sorozat) magyar forint

7. A befektetési jegy előállításának módja

dematerializált (számítógépes jel)

8. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

értékpapírszámla

9. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai

• a befektetési jegyek értékesítése a Budapesti Értéktőzsdén a futamidő alatt, befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban, piaci áron;

• a befektetési jegyek tőzsdén kívüli forgalomban történő értékesítse a futamidő alatt;

• részesedés az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígéretének teljesítéseként az alap megszűnése esetén az alap felosztható vagyonából, ami magában foglalja a lejárat napján a befektető tulajdonában lévő a befektetési jegyek névértékének és a fizetési ígéret teljesítményrészesedésre vonatkozó elemének összegét. A teljesítményrészesedés változó, minimális esetben 0 %. Ez a részesedés azonos a befektetési jegy tulajdonost a lejáratkori kifizetésként megillető összeggel, amennyiben a lejárat napján rendelkezik befektetési jeggyel;

• részesedés a hozamfizetési napon az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígéretének teljesítéseként a hozamfizetési napra vonatkozó elemének összegéből, azaz a rögzített alaphozamból (8%), amennyiben a hozamfizetést megelőző 3. munkanapon, (összhangban a KELER Zrt-nek a befektetési jegyek kibocsátásakor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal), rendelkezik befektetési jeggyel;

• az alap tájékoztatójának/kezelési szabályzatának tartós adathordozón vagy az alap közzétételi helyén folyamatos elérhetősége, és kérés esetén egy nyomtatott példány díjmentes átvétele;

• a rendszeres és rendkívüli tájékoztatásra a Kezelési Szabályzatban megjelölt közzétételi helyeken;

• az alapkezelő és a forgalmazó üzletszabályzatának megtekintse;

• az alap megszűnése után a megszűnési jelentés megismerésére a közzétételi helyként megjelölt internetes oldalakon; továbbá

• a Batv-ben és a Tpt-ben meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Az zártvégű, határozott futamidejű alap befektetési jegyeit az alapkezelő a lejáratot megelőzően nem váltja vissza.

A befektetési jegyek 2011. május 16-tól a Budapesti Értéktőzsdén tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak.

A dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják.

Értékpapírszámla-vezetésre vonatkozó szerződést a befektető a forgalmazóval köt. Az alap futamideje alatt a befektetési jegyek– a transzfer megbízást fogadó szolgáltató szerződési feltételei szerint – transzferálhatók más értékpapírszámla- vezetőnél vezetett számlára.

Lejáratkor a forgalmazó a befektető nála vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámláján lévő befektetési jegyeket egyaránt visszaváltja.

III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása

Az alap célja, hogy a befektetőket tőke- és hozamvédettség mellett, azaz a befektetési jegyek névértékének és a 8 %-os rögzített alaphozamnak a megfizetésén túl a fizetési ígéret részét képező teljesítményrészesedésnek megfelelően részesítse az európai és ezen belül a kelet-európai országok ingatlanszektorának jövedelméből illetve értéknövekedéséből. Az alapba opciós konstrukcióban megvásárolt mögöttes részvényindex, az „RBS Eastern Europe Top 20” index elemei, részvények illetve tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. A 20 elemű részvényindex olyan ingatlanfejlesztő, ingatlanberuházó és ingatlanüzemeltető vállalatok részvényeit tartalmazza, amelyek jövedelmének bizonyos része a közép-kelet-európai térségben realizálódik. Az index elemei a futamidő alatt változhatnak az index kézikönyvben előírt szabályoknak megfelelően.

A fizetési ígéret az alap képviseletében eljáró alapkezelő ígérete a befektetési jegy tulajdonosa részére, miszerint a hozamfizetési napon, 2014. május 12-én kifizeti a rögzített alaphozamot (8%) és az alap 2014. május 12-i lejárata miatti megszűnésére tekintettel, az alap megszűnésekor felosztható vagyonból megillető összeget, ami a lejáratkori kifizetés.

A rögzített alaphozam a hozamfizetési napon, 2014. május 12-én a befektetési jegyek névértékének 8%-ával megegyező, kifizetésre kerülő hozam (EHM mutató:2,57%).

A lejáratkori kifizetés az az összeg, amely a fizetési ígéret teljesítéseként az alap lejárata miatti megszűnésekor a befektetési jegy tulajdonosát a befektetési jegy névértékének az összes forgalomban levő befektetési jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján a felosztható vagyonból befektetési jegyenként megilleti, ami magában foglalja a befektetési jegy névértékét és a fizetési ígéret szerinti teljesítményrészesedés (=a teljesítményrészesedés mutató és a befektetési jegy névértékének szorzata) összegét.

A teljesítményrészesedés mutató (Z) számítása a következő:

A mögöttes részvényindex változás mutató értékéből (Y) és a participációs értékből (X) az alábbiak szerint képzett százalékos mutató (Z), ahol

(a) a mögöttes részvényindex változás mutató (Y): „RBS Eastern Europe Top 20” index 34.2. pontban meghatározott értéknapi referenciaértékei közti százalékos változás a 20. pontban meghatározott súlyokkal, 34.2. pontban meghatározott módon számított számtani átlaga, amely a teljesítményrészesedés mutató meghatározására szolgál.

(a) a participációs érték (X) értéke 55.5%; melyet az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított hat banki napon belül közzé tett a forgalmazó fiókjaiban és az alap hirdetményi helyein;

(b) a teljesítményrészesedés mutató (Z) értéke a mögöttes részvényindex változás mutató (Y) és a participációs érték (X) szorzatának felel meg azonban minden esetben az alábbi (c) pontban írt korlátok betartásával

(c) a teljesítményrészesedés mutató (Z) értéke 0-nál alacsonyabb és 50%- nál magasabb érték nem lehet.

Tovább részletezve a 34.2. pontban.

Mind a hozamfizetés, mind a lejáratkori kifizetés ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a befektető rendelkezzen az előbbi esetén a megfeleltetési napon (a hozamfizetést megelőző 3. munkanapon), az utóbbi esetben a lejárat napján a befektetési jegyekkel.

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az alapkezelő az alap fizetési ígéretének egyik elemét képező, a befektetési jegyek névértékére és minimális 8%-os rögzített alaphozamára (EHM mutató=2,57%), vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 80%-ot meghaladó hányadát kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más banknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fekteti. Az alapkezelő az alap költségeire félretett tőke levonása után fennmaradó részt a mögöttes részvényindexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel biztosítja. Az alapkezelő a portfolió struktúrán az alap futamideje alatt saját hatáskörében a jelen kezelési szabályzatban és a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben foglalt korlátok figyelembe vételével szabadon módosíthat az alap befektetési céljának minél hatékonyabb elérése érdekében, azonban mindenkor annak szem előtt tartásával, hogy a Batv. 23. § (2) bekezdésben írt feltételnek a módosított portfolió struktúra is eleget tegyen, azaz biztosítsa a fizetési ígéret teljesítését.

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet Állampapírok

Az állampapír magyar állam, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állampapír alacsony kockázatú befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam garantálja. Az alapkezelő az alap mindenkori saját tőkéjének maximum 10%-át fekteti a magyar állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott állampapírba.

Bankbetétek

Az alapkezelő az alap likviditásának biztosítása érdekében, a fizetési ígéretre is tekintettel az alap szabad tőkéjét bankbetétként helyezheti el (forintban, illetve devizában). Az alapkezelő az alap nettó eszközértékének legalább 80%-át bankbetétekben helyezi el.

Repó és fordított repó ügyletek

A repó-, illetve fordított repó ügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír vagy áru tulajdonjogának, illetve az értékpapír vagy áru tulajdonjogához fűződő garantált jog átruházására vonatkozik - ha e garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírhoz vagy az áruhoz fűződő joggal rendelkezik -, és a megállapodás nem teszi lehetővé az eladó számára, hogy az adott értékpapírt vagy árut adott időpontban egyszerre több félnek ruházza át, illetőleg más ügylethez adja biztosítékul. A szerződéskötéssel egyidejűleg az értékpapírra vagy árura az eladó visszavásárlási kötelezettséget, a vevő az eladó részére történő viszonteladási kötelezettséget vállal a szerződésben meghatározott vagy az eladó által meghatározandó jövőbeli időpontban történő meghatározott visszavásárlási, illetve viszonteladási áron. A szállításos repó ügylet esetén az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi, és azzal szabadon rendelkezhet. Az óvadéki repóügylet esetén a vevő nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt. Az óvadéki repóügylet esetén az értékpapír tulajdonjoga a futamidő végén abban az esetben száll át a vevőre, ha az eladó a visszavásárlási árat nem fizeti meg. Óvadéki repóügylet kizárólag hitelintézettel köthető. A felek közötti megállapodás rendelkezhet úgy is, hogy az ügylet tárgyát képező és a biztosítékul szolgáló értékpapírok a futamidő alatt más értékpapírokra kicserélhetők. Az ügylet az értékpapír vagy áru eladója szempontjából repóügyletnek, az értékpapír vevője szempontjából fordított repóügyletnek tekintendő. Jelen alap esetében csak értékpapírhoz kapcsolód repó ügylet köthető. A repo ügyletet az alapkezelő az alap saját tőkéjének maximum 10%-áig kíván kötni.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

A megengedett származtatott eszközök köre:

a) értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek, ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz-elszámolású eszközöket;

b) határidős kamatlábügyletek;

c) kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek;

d) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.

A tőzsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minősül határidősnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés időtartamától függetlenül nem minősül határidős ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás ill. aukció keretében történő megvásárlása ill. visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történő eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adás-vétele.

Az alapkezelő származtatott eszközökbe a jelen kezelési szabályzatban meghatározott befektetési politikának megfelelően fektet be, mindenkor megfelelve az Alap lejáratkori tőkéjére és hozamára vonatkozó ígéretnek.

Az alapkezelő nem tervezi közvetlen külföldi devizában érték-meghatározott eszközök tartását.

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

	Minimum	Tervezett	Maximum
Állampapírok, bankbetétek, repó ügyletek	80 %	85 %	100 %
Tőke- és hozamvédelmet biztosító származtatott eszközök	0 %	15 %	100 %

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása

Az alapkezelő az alap nevében a 13. pontban felsorolt eszközökre olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat.

Az alapnak az alábbi táblázatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján.

	Eszközre vetített limit	Az alap portfolióján belüli maximális arány
1.	Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben	10%
2.	A 345/2011. Kormányrendelet 18. § (2) bekezdés szerinti értékpapírok maximális aránya	10%
3.	2. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya	10%
4.	Egy adott sorozatba tartozó állampapírok maximális aránya	10%
5.	Egy adott állam maximális aránya	10%
6.	Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya	100 %*
7.	Tőkeáttétel maximális mértéke alapesetben	egyszeres

* Az alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének változó kamatozású betétbe történt befektetéssel biztosítja, amelyhez egy kamat csere ügylet kapcsolódik, a változó kamatból eredő kockázat kezelése érdekében. Az adott betéti partner (OTP Bank Nyrt.) nemteljesítése az alap nettó eszközértéknek csökkenését eredményezheti.

- Az alap nem vásárolhat az alapkezelő által kibocsátott értékpapírt, valamint az alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tőzsdére bevezetett értékpapírokat is.

- Az alap nem vásárolhat az alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az alapkezelő részére.

- Az alapnak az alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfoliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

- A származtatott ügyletek a kezelési szabályzat 24.5. pontjában meghatározott nettósítási szabályok szerinti nettó pozíciói abszolút értékének összege – az alap bejegyzését követő opciós ügylet megkötésekor - nem haladhatja meg a saját tőke 20

%-át.

- Az alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a hatályos jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.

16. A portfolió devizális kitettsége

Nem alkalmazandó.

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Az alapkezelő az alap fizetési ígéretének a befektetési jegyek névértékére és a rögzített hozamra vonatkozó részének biztosítására az alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 80%-ot meghaladó hányadát kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más bankoknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fekteti. Az alapkezelő az alap fizetési ígéretének másik elemét képező, a mögöttes részvényindex teljesítményétől függő teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét a mögöttes részvényindexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani.

Az alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az alap a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

Az alap értékpapírkölcsön ügylet keretében nem ad és nem vesz kölcsön értékpapírt.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

Az alap eszközeinek legfeljebb 10 % százalékát fektetheti a magyar állam által kibocsátott állampapírokba.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Az alap mögöttes részvényindexét a Royal Bank of Scotland által képzett ún. „RBS Eastern Europe Top 20” index elemei képezik a 2012.12.21. állapotnak megfelelően az alábbiak szerint:

Társaság neve	Bloomberg kód	Jelenlegi súlyozás	A cégek tevékenységének rövid ismertetése
Atrium European Real Estate	XXXX.XX	14.79%	Az Átrium fejleszt, üzemeltet és bérbead kiskereskedelmi ingatlanokat, elsősorban szupermarket köré szerveződött bevásárlóközpontokat Közép-Kelet Európában. Több hazai kereskedelmi ingatlan és szupermarket tulajdonosa.
Unibail-Rodamco	XXXX.XX	0.34%	Az Unibail-Rodamco bérbead üzleti ingatlanokat, részt vesz ingatlanok renoválásába. A társaság tulajdonát képező ingatlanok elsősorban nagyvárosi bevásárló központok, irodaházak és kongresszusi központok.
Globe Trade Centre	XXX.XX	15.81%	A GTC lakó és kereskedelmi ingatlanokat fejleszt. A cég bérbe is adja a megépített ingatlanokat, a lakásokat értékesíti. Több budapesti irodaház képezi tulajdonát.
Immofinanz	XXXX.XX	7.90%	Az Immofinanz vásárol, elad, épít és bérbead ingatlanokat. Befektetési területe Ausztria, Németország és Kelet- Európa. Az ingatlanok jellemzően irodaházak, üzletek, apartmanok, parkolóházak és ipari létesítmények. Több jelentős budapesti irodaház képezi tulajdonát.
ProLogis	PLD.N	1.85%	A ProLogis logisztikai ingatlanokat épít és ad bérbe Észak- Amerika, Európa és Ázsia területén. Hazánkban Budapest környékén és Hegyeshalom térségében rendelkezik ingatlanokkal.
Is Gayrimenkul Yatirim Ortak	XXXXX.XX	29.14%	Az ISGYO AS ingatlanbefektető társaság amelynek tulajdonát bevásárló központok és irodaházak képezik, elsősorban Törökországban.
Goodman Group	XXX.XX	5.82%	A Goodman egy vertikálisan integrált ipari ingatlan befektető. Operációi Ausztráliában, Új Zélandon, Nagy Britanniában és Európában vannak jelen. A vagyonába üzleti parkok, ipari ingatlanok, irodaparkok és raktár- logisztikai ingatlanok tartoznak.
Xxxxx	XXX.XX	0.27%	A Corio befektetései elsősorban kereskedelmi ingatlanok, de irodaházak és ipari ingatlanok is, elsősorban Hollandia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország területén.

Xxxxxxxxx	XXXX.XX	0.40%	A Klepierre tulajdonát képezi számos európai bevásárló központ, valamint irodaházak is Párizs közelében. Ismertebb hazai jelenléte az első generációs plázák megvásárlása.
Segro	SGRO.L	2.86%	A SEGRO ingatlanbefektető és fejlesztő cég amely könnyűipari, logisztikai és raktár ingatlanokat fejleszt illetve ad bérbe Európában. Ingatlan érdekeltsége hazánkban is van.
CA Immobilien	XXXX.XX	6.15%	A CA Immo vásárol, üzemeltet és fejleszt ingatlanokat Bécsben és más osztrák városokban. Elsősorban lakó, iroda, kereskedelmi és egyéb üzleti célú ingatlanokat vásárol.
Deutsche EuroShop	XXXXx.XX	0.19%	A DES Ag bevásárlóközpontokat tulajdonol és üzemeltet egész Európa területén. Az ingatlanok első sorban a városközpontokban találhatók.
VastNed Retail	XXXX.XX	0.07%	A VNR NV egy zártvégű ingatlanbefektető társaság. Kiskereskedelmi ingatlanjai Hollandia, Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország és Olaszország területén találhatók meg.
Sponda	SDA1V.HE	0.98%	A Sponda finn társaság, amely elsősorban Helsinki körényén üzemeltet kereskedelmi célú ingatlanokat. A cég résztulajdonosa a Finn állam.
Conwert Immobilien Invest	XXXX.XX	0.27%	A Conwert fejleszt, üzemeltet, értékesít és bérbead. Az ingatlanjai között van kiskereskedelmi üzlet, iroda, apartmanok és parkolóházak. A cég specialitása a történelmi épületek rehabilitációja, elsősorban Bécsben.
Charter Hall Retail	XXX.XX	1.19%	A CHR szupermarket és bevásárló központ portfolióval bír Ausztrália, Új Zéland és az USA területén.
Citycon	CTY1S.HE	0.70%	A Citycon birtokol és menedzsel bevásárlóközpontokat Finnország, Svédország és a Balti államok területén.
Warehouses de Pauw CVA	XXXX.XX	0.04%	Belga logisztikai és ipari ingatlanokra specializálódott befektető társaság.
Immobiliare Grande Distribuzione	IGD.MI	0.53%	1.9 Mrd euró tőkeértéű ingatlanbefektető társaság, amely elsősorban Olaszországban fektet be.
Torunlar Gayrimenkul Xxxxxxx Xxxxxxxxx AS	XXXXX.XX	10.68%	Törökországi ingatlanbefektető társaság amely több fajta ingatlanba fektet.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

Nem alkalmazható.

22. A cél-ÁÉKBV , illetve annak részalapjának megnevezése

Nem alkalmazható.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az alapkezelő fedezeti céllal és a befektetési célok megvalósítása érdekében egyaránt alkalmazhat származtatott ügyleteket. A kamatfedezeti célú kamatcsere (kamat swap) ügyletek csökkentik az alap betétben elhelyezett eszközeinek kamatozási kockázatát. A jelen tájékozatóban leírt befektetési politika kialakításának érdekében felvett opciós pozíciók biztosítják a mögöttes részvényindex teljesítményéből történő részesedést.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

a) értékpapírra illetőleg ezek származtatott termékeire vonatkozó határidős ügyletek és csereügyletek ideértve az ezekkel egyenértékű, készpénz- elszámolású eszközöket;

b) vételi és eladási opciók értékpapírra, indexre illetve ezek származtatott termékeire, ideértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket.

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazható.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) az ügylet kötése nem jár a 345/2011. (XII.29.) Kormányrendelet 22.§-ban megállapított befektetési korlátok megsértésével.

c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza.

Az alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell.

Az alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 345/2011. (XII.29.) Kormányrendeletben vagy a kezelési szabályzatban az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A kezelési szabályzat 15. pontjában meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

- az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;

- az alapkezelő az alap befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

- ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

a) az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

b) az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

- az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;

- A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

c) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata);

- a hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Nem alkalmazható.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

A kezelési szabályzat 27. pontjában található értékelési szabály alapján.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazható.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazható.

IV.  A KOCKÁZATOK

26. A kockázati tényezők bemutatása

Az alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Hitelkockázat: Az alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részvények és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése,

adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyletekből az alapnak járó összegek kifizetését.

Teljesítményrészesedés meghatározásának kockázata: A fizetési ígéret részét képező teljesítményrészesedés számítási módját a kezelési szabályzat 34. pontja határozza meg. Előfordulhat, hogy az alap futamideje alatt a mögöttes részvényindex összetevőinek kereskedését huzamosabb időre felfüggesztik, vagy megszüntetik. Szélsőséges esetben az értékpapírok kereskedését végző tőzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az esetekben az alapkezelő - a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával - a teljesítményrészesedés számítására új módszert vezet be.

A fizetési ígéret teljesítésének kockázata: A befektetési jegyek névértékének és a teljesítményrészesedésnek az alap lejáratakor történő kifizetését (lejáratkori kifizetés), valamint a hozamfizetési napok kapcsolódó hozamfizetés teljesítését az alap befektetési politikája biztosítja - beleértve a származtatott ügyletek alkalmazását is - azok megfizetésére harmadik személy garanciát nem vállal.

A befektetési jegyek másodlagos forgalmazásának kockázatai: A befektetési jegyek az alap futamideje alatt befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás). A befektetési jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adásvételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől. Nem garantált, hogy bármikor a másodlagos forgalomban a befektetési jegyekre vételi szándék jelentkezik, így az értékesítés elhúzódhat, illetve árfolyamveszteséggel is járhat.

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Az alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a letétkezelő határozza meg.

A letétkezelő az alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdenapra a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján - a 28. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok figyelembevételével - forintban kifejezve állapítja meg (Tnap), és a megállapítást követő két munkanapon (T+2 napon) belül közzéteszi. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, a letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén

kialakult árat kell figyelembe venni. A 28. pont szerinti értékeléshez a BLOOMBERG, illetve a REUTERS képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

Az alapkezelő köteles minden, az alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva minden tőzsdenapra vonatkozóan megküldeni a letétkezelőnek. Azon befektetési eszközök esetében, amelyekre per folyik, illetve amelyekre harmadik fél számára jogot biztosító jog került bejegyzésre, az értékeléskor felhasznált módszert illetve információkat dokumentálni kell.

A nettó eszközérték adatok az alapkezelő honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxx.xx), és a forgalmazó OTP Bank Nyrt. honlapján (xxx.xxxxxxx.xx) érhetők el.

Az alap nettó eszközértéke egyenlő az alap tárcájában szereplő eszközök T napi nyitó állománya 28. pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az alapot terhelő, a 28. pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték megegyezik az alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő befektetési jegyek T napi nyitó darabszámának hányadosával.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy a nettó eszközérték számítás felfüggesztésének időtartama alatt az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó okok közlésével együtt.

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

28. A portfolió elemeinek értékelése

a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla T napi egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek az T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű változó kamatozású magyar államkötvények az T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre.

e) A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű kötvények és diszkontjegyek, publikusan hozzáférhető T napi záró ár hiányában, az ÁKK T napi referenciahozamaiból, a hátralévő futamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

f) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű hazai állampapírok, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és diszkontjegyek az ÁKK T napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot az T napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani.

g) Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-f) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.

h) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani.

prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét.

i) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

j) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az alap valamely követelését a letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket. A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó pénzkövetelések összegét T napra diszkontálni kell.

A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét.

k) A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét), ha a szolgáltatás értéke (éves szinten) eléri az alap saját tőkéjének 0,5 ezrelékét.

A nettó eszközérték 1 ezrelékét meghaladó tartozások összegét T napra diszkontálni kell.

29. A származtatott ügyletek értékelése

a) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni.

b) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értéke összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

Egyéb csereügylet esetén a csereügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értékelést kell alkalmazni.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

VI. A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Az alap a hozamfizetési napon 8 %-os rögzített alaphozamot fizet a befektetőnek, ha a hozamfizetési naphoz kapcsolódó megfeleltetési napon, azaz 2014. május 12-t megelőző

3. munkanapon befektetési jeggyel rendelkezik.

Ezen felül a befektetési jegy tulajdonosok az alap futamidejének lejárata miatti megszűnésekor a lejáratkori kifizetés során részesednek az alap által a futamidő során elért tőkenövekményből, azaz a mögöttes részvényindex árfolyamának változásától függő mögöttes portfolió változás mutató értékéből képzett teljesítményrészesedés mutató és a befektetési jegy névértékének szorzatában meghatározott teljesítményrészesedés értékéből.

32. Hozamfizetési napok

2014. május 12. és a futamidő lejárata miatti kifizetés napja

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

VII.  A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Nem alkalmazható.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

A tőke és a rögzített alaphozam kifizetésének biztosítására az alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, 80%-ot meghaladó hányadát kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más banknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, repó ügyletekbe és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fekteti.

A teljesítményrészesedést meghatározó teljesítményrészesedés mutató alapjául szolgáló mögöttes részvényindex változás mutató egy 20 elemű, diverzifikált európai ingatlanrészvény-portfolióra épülő, az alább bemutatott „RBS Eastern Europe Top 20”

indexen alapuló kereskedési stratégia – „RBS CEE Real Estate Strategy” néven - (továbbiakban: Stratégia) átlagos teljesítményeként kerül meghatározásra.

A konstrukció a Royal Bank of Scotland Plc (RBS) által publikált „RBS Eastern Europe Top 20” indexnek az alap futamideje alatti – közel 3 éves - teljesítményén alapul. Az indexbe ingatlan fejlesztéssel, bérbeadással foglalkozó társaságok részvényei kerülnek bizonyos kritériumok alapján, amelyek közül jelen esetben kiemelendő az, hogy ezen cégek jövedelmének bizonyos hányada a közép-kelet európai térségből származik. Az index mindenkori összetevői az RBS által kiadott index kézikönyv alapján kerülnek kiválasztásra, az indexben az egyes társaságok súlya és részvétele változhat. Az index un. teljes megtérülésű, tehát amennyiben az abban szereplő vállalatok részéről osztalékok fizetésére kerül sor, akkor a kézikönyvben leírt eljárás szerint az indexbe az újra befektetésre kerül, tehát ilyen alkalmakkor az index értéke növekszik. Az indexre vonatkozóan az RBS egy un „volatilitás kontrollt és veszteség korlátozó” kereskedési stratégiát alkalmaz – „RBS CEE Real Estate Strategy” néven, amellyel egy un. minta portfoliót modellez. Ez utóbbi minta portfolió jellemzője hogy egy adott időpillanatban a piaci volatilitás függvényében 0 és 150% között lehet benne a publikált „RBS Eastern Europe Top 20” indexre vonatkozó befektetés. A mögöttes részvényindex változás mutató ezen utóbbi minta portfolió – a Stratégia - eredményességét tükrözi a befektetési időszakban.

A mögöttes részvényindex elemeit, illetve az egyes elemek alap 2012.12.21-i ismert súlyát a 20. pont tartalmazza.

Az indexben szereplő cégek bizonyos hányada Magyarországon is rendelkezik irodaház, raktár-ipari-logisztikai vagy kiskereskedelmi ingatlanokkal (ezen cégek pl. Atrium, GTC, Immofinanz, Prologis, Xxxxxxx, Klepierre, Segro, CA Immo, stb.)

A teljesítményrészesedés mutató meghatározására szolgál a mögöttes részvényindex változás mutató, amelynek számítási módszere a következő:

A részvényindex változás mutató a mögöttes részvényindex meghatározott, megfigyelési értéknapi referenciaértékei közti százalékos változás a 20. pontban meghatározott súlyokkal jelöli számtani átlagszámítási módszerrel.

Az index kezdőnapi, illetve zárónapi referencia értékekként figyelembe veendő értékek az alábbiak:

A Stratégia kezdőnapi referenciaértéke: az alap futamidejének kezdőnapját követően az opciós konstrukció megkötésének napjára, 2011. május 11-re eső Stratégia érték.

A Stratégia záró referenciaértéke: az alábbi napokon vett Stratégia értékek számtani átlaga:

A Stratégiára vonatkozó opciós ügylet megkötését követően, 2013. és 2014. évben az alábbi ún. megfigyelési napokon (5 alkalom):

2013. május 7., augusztus 7., november 7.,

2014. február 7., május 7.

A mögöttes részvényindex változás mutató megegyezik a Stratégia kezdőnapi és záró referenciaértékei közötti százalékos változással.

Az alap futamideje alatt előfordulhat, hogy a Stratégia alapját képező index összetevőinek – részvényeknek - kereskedését huzamosabb időre felfüggesztik, illetve megszüntetik. Szélsőséges esetben a részvények kereskedésének keretet adó tőzsdék huzamosabb ideig zárva tarthatnak, illetve véglegesen be is zárhatnak. Ezekben az

esetekben az alapkezelő – a befektetési jegy tulajdonosok érdekeinek szem előtt tartásával – a teljesítményrészesedés mutató számítására új módszert vezethet be.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a hozamfizetést és a lejáratkori kifizetés teljesítményrészesedésre vonatkozó részét a kifizetéskor hatályos adójogszabályok alapján adófizetési-, adóelőleg-fizetési kötelezettség, s ahhoz kapcsolódóan a kifizetőt adó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettség terhelheti, melynek következtében a befektetési jegy tulajdonos által ténylegesen kézhez kapott összeg nem feltétlenül éri el a jelen kezelési szabályzatban rögzített alaphozam és meghatározott módon számított teljesítményrészesedés összegét. A fizetési ígéret teljesül, ha a befektetési jegy tulajdonos részére a rögzített alaphozam (8%) és az alap felosztható vagyona terhére az alap megszűnésére tekintettel a lejáratkori kifizetés címén fizetendő összeg (befektetési jegyek névértéke + a mögöttes részvényindex változás mutatóval számított teljesítményrészesedés mutató alapján meghatározott teljesítményrészesedés) az azt esetlegesen terhelő adók figyelembe vétele nélkül, az adó-, illetve az adóelőleg levonása előtt eléri a fizetési ígéretnek megfelelő összeget.

Kiemelten ismételten felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a fizetési ígéret kizárólag a hozamfizetési naphoz kapcsolódó megfeleltetési napon, azaz 2014. május 12-t megelőző 3. munkanapon befektetési jeggyel rendelkező befektetőt hozamként megillető összegek és az alap lejárata miatti megszűnésére tekintettel az alap lejárata napján, azaz a futamidő végén befektetési jeggyel rendelkező befektetőt megillető összeg nagyságára vonatkozik, ennél fogva az nem értelmezhető a befektetési jegy tulajdonosát más címen megillető összegre, így a másodlagos forgalmazás során történő befektetési jegy értékesítés során elért eladási ár összegére sem.

A fizetési ígéreten alapuló fizetési kötelezettség megszűnik, ha annak teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az alapkezelő és a letétkezelő érdekkörén kívül eső olyan, általuk előre nem látható, elháríthatatlan külső ok akadályozta, amelynek felmerülte a tőlük elvárható gondosság tanúsítása mellett előre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior).

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az alapkezelő tevékenységéért és a lent felsorolt közvetített szolgáltatásokért az alap felügyelet általi nyilvántartásba vételekor számított nettó eszközértékének évente legfeljebb 1,75%-át számolja fel az alappal szemben, alapkezelési díj címén. Az alapkezelési díj az alább felsorolt közvetített szolgáltatások költségeit már tartalmazza, ezért azok közvetlenül nem terhelhetők az Alapra:

• letétkezelés (kivéve a 36.3. pontban foglalt költségeket, amelyek az Alapot közvetlenül terhelik);

• könyvvizsgálat;

• az alap, illetve az alap által kibocsátott befektetési jegyek reklámozása, a befektetők tájékoztatása;

• a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetés kezdeményezésében befektetési szolgáltatóként való közreműködéssel kapcsolatban a forgalmazó által felszámított díj.

Az alapkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő tizedik munkanapon esedékes.

Az alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az alapra.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Nem alkalmazható.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az alap a felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti folyamatos felügyeleti díjat köteles megfizetni. A folyamatos felügyeleti díj ezen kezelési szabályzat készítésekor évente az alap átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke, amely a tárgy negyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a felügyelet számlájára.

Az alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak és értéktárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek és díjak az Alapot terhelik. Szintén az alapot terhelik az alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek.

Az alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a kezelési szabályzat 36.1. pontjában felsorolt, az alapra a közvetített szolgáltatás ellenértékét is magában foglaló alapkezelési díj részeként áthárított tételek kivételével -, amelyek az alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt; továbbá egyéb, az alappal szembeni vagy az alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket

Nem alkalmazható.

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

Nem alkalmazható.

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

Nem alkalmazható.

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

IX. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A befektetési jegyek 2011. május 16-i Budapesti Értéktőzsdére történt bevezetését követően a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Nem alkalmazható.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A befektetési jegy vásárlásakor a forgalmazás-teljesítési nap a mindenkor hatályos tőzsdei szabályzat szerint meghatározott nap.

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A befektetési jegyek 2011. május 16-i Budapesti Értéktőzsdére történt bevezetését követően a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Nem alkalmazható.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

A befektetési jegy visszaváltásakor a forgalmazás-teljesítési nap a mindenkor hatályos tőzsdei szabályzat szerint meghatározott nap.

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazható.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazható.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

Nem alkalmazható.

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

Nem alkalmazható.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Budapesti Értéktőzsde 2011. május 16. napjától

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazható.

X. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

A kezelt vagyon nagysága 2012. 11. 30-án: 1.840.038.650Ft. Az elért hozamok:

Időszak	Időszaki hozam
2011. üzleti év (2011.05.06 - 2011.12.30)	-5,68%
2012. üzleti félév (2011.12.30-2012.06.29)	3.52%
2012.11.30-án éves hozam	7.05%

Az Alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Nem alkalmazható.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

Az alap határozott futamidejű, így futamidejének lejártakor, 2014. május 12-én külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás.

Egyéb esetekben a megszűnési eljárás megindításáról az alapkezelő vagy a felügyelet határoz.

Kötelező megindítani az eljárást,

a) ha az alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

b) ha az alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a felügyelet visszavonta,

c) ha a felügyelet kötelezte az alapkezelőt az alap kezelésének átadására, azonban az alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át.

Az alap megszűnik másik befektetési alapba történő beolvadása esetén, a beolvadás napjával.

Az alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az alap hitelezőit.

Abban az esetben az alapkezelő alapkezelési tevékenységi engedélyét a felügyelet visszavonta vagy ha a felügyelet kötelezte az alapkezelőt az alap kezelésének átadására, de azt egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, a megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt

a) az alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;

b) az eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

A fentebb említett korlátok figyelembe vételével a megszűnési eljárás lefolytatása alatt az alap az általános szabályok szerint működik.

A megszűnési eljárás alatt az alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket legkésőbb 1 (egy) hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a felügyelet engedélyével 3 hónappal meghosszabbítható.

Az alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni.

A megszűnési jelentést a felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni.

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

- az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,

- a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,

- az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

- az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,

- kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,

- a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,

- a befektetők között felosztható tőkét,

- az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és

- a kifizetés kezdő napját és helyét.

A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli az alapot a nyilvántartásból. Az alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Az alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg.

A letétkezelő a megszűnési jelentés felügyelethez történő benyújtását követő 5 banki munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Xxxxx szabályok alapján az alap futamidejének lejárata miatti megszűnésének menetrendjét az alapkezelő az alábbiak szerint határozza meg, azon cél szem előtt tartásával, hogy a befektetők az alap futamidejének lejáratát követően minél hamarabb, a lehető legrövidebb eljárási időtartam közbeiktatásával hozzájussanak az őket a lejárat napján tulajdonolt befektetési jegyeik alapján az alap megszűnés miatti felosztható vagyona alapján megillető összeghez.

Az Alap megszűnésének tervezett menetrendje:

Lépések, teendők	Időpont / határidő
Az alap futamidejének lejárata	2014. május 12. (Z nap)
Az alap tulajdonába tartozó vagyon alapkezelő általi értékesítésének befejezése, az értékesítésből származó ellenérték befolyása	Z napot követő ötödik banki nap
Megszűnési jelentés készítése és a felügyelethez való benyújtása	Z napot követő hatodik banki nap
Közlemény közzététele a Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetése megkezdésének és befejezésének időpontjáról és az egy Befektetési Xxxxxx jutó összegről	Z napot követő hatodik banki nap
Az alap felügyelet általi törlése a nyilvántartásból	a megszűnési jelentés felügyeletnek történő benyújtását követő nap
A befektetési jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésének megkezdése	Z napot követő tizenegyedik banki nap
A befektetési jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésére szolgáló időtartam	Z napot követő tizenegyedik banki nap

zárónapja

Az alap megszűnésére tekintettel a befektetési jegy tulajdonosok között felosztható összeg az alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőkének felel meg, amely a befektetési jegy tulajdonosokat befektetési jegyeik névértékének az összes befektetési jegyhez viszonyított arányában illetik meg.

Az alap képviseletében eljáró alapkezelő fizetési ígérete arra vonatkozik, hogy az előbbi címen egy befektetési jegyre jutó összeg eléri a kezelési szabályzat 34.2 pontjában írtak szerint meghatározott, fizetési ígéretnek megfelelő lejáratkori kifizetés összegét, amennyiben szükséges a kezelési szabályzat 35. pontjában írt adólevonással módosítva. Az adózásra vonatkozó, a tájékoztató készítése idején hatályos, nem teljeskörű és csupán tájékoztató jellegű adózási szabályok a tájékoztató 10. pontjában találhatók.

Az alap megszűnésére tekintettel a befektetőket megillető összeget az alap nyilvántartásból való törlését követően a kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig a letétkezelő elkülönített letéti számlán tartja.

A letétkezelő a kifizetésre szolgáló időtartam kezdőnapján gondoskodik a befektetőt megillető összeg befektető forgalmazónál vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett bankszámlájára helyezéséről.

Az e címen járó összeg jogosultjának – az ellenkező bizonyításáig – az a befektető tekintendő, akinek az értékpapírszámláján a befektetési jegyet az arra jogosult értékpapírszámla-vezető az alap futamidejének lejárata napján nyilvántartotta.

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Nem alkalmazható.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt.

cégformája: zártkörűen működő részvénytársaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

OTP Bank Nyrt.

cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. cégformája: korlátolt felelősségű társaság

cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-07-1057

MKVK nyilvántartási száma: 000083

A könyvvizsgálatért felelős személy: Xxxx Xxxxxx MKVK tagsági igazolvány száma:005027

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazható.

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

OTP Bank Nyrt.

cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Nem alkalmazható.

Mellékletek

1. sz. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája

Az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai:

Megye	Település	Ir-szám	Ker.	Cím
	Kecskemét	6000		Korona u.2. (MalomCenter)
Bács-Kiskun	Kecskemét	0000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Baja	6500		Deák F. u. 1.
Bács-Kiskun	Kalocsa	6300		Szt. Xxxxxx xxx. u. 43-45.
Bács-Kiskun	Kiskőrös	0000		Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Kiskunhalas	6400		Bokányi D. u. 5-7
Bács-Kiskun	Kiskunfélegyháza	0000		Xxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Bácsalmás	6430		Szt. Xxxxx u. 32.
Bács-Kiskun	Dunavecse	6087		Fő u. 40.
Bács-Kiskun	Izsák	0000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Jánoshalma	0000		Xxxxxxx x.00.
Bács-Kiskun	Kecel	6237		Császártöltési u. 1.
Bács-Kiskun	Kiskunmajsa	6120		Csendes köz 1.
Bács-Kiskun	Kunszentmiklós	0000		Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Lajosmizse	0000		Xxxxx Xx. u. 102/a.
Bács-Kiskun	Mélykút	0000		Xxxxxx Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Soltvadkert	6230		Szentháromság u. 2.
Bács-Kiskun	Szalkszentmárton	0000		Xxxxxx xxx 00.
Bács-Kiskun	Tiszakécske	0000		Xxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Solt	0000		Xxxxxxx Xxxxx x. 48-50.
Bács-Kiskun	Szabadszállás	0000		Xxxxxx xxx 0.
Bács-Kiskun	Hajós	0000		Xxxxxxx x. 2.
Baranya	Pécs	0000		Xxxxxxx xx 00.
Baranya	Pécs	0000		Xxxxxxx xx 0.
Baranya	Pécs	0000		Xxxxxxxxx, Xxxxx xxx 00.
Baranya	Pécs	7624		Szigetiváros, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1.
Baranya	Pécs	7633		Újmecsekalja, Ybl M. u. 7/3.
Baranya	Komló	0000		Xxxxxxx X. x. 95/1.
Baranya	Mohács	7700		Jókai u. 1.
Baranya	Siklós	7800		Felszabadulás u. 60-62.
Baranya	Szigetvár	7900		Vár u. 4.
Baranya	Pécsvárad	0000		Xxxxxxx x. 5.
Baranya	Sásd	0000		Xxxxx Xx. x. 2.
Baranya	Sellye	0000		Xxxxxxxxxxx xxx 0.
Baranya	Szentlőrinc	7940		Munkácsy u. 16/A
Baranya	Villány	7773		Baross G. u. 36/9.
Baranya	Bóly	7754		Hősök tere 8/b.
Békés	Békéscsaba	5600		Szt. Xxxxxx xxx 0.
Xxxxx	Xxxxx	5700		Bodoky u.9.

Békés	Mezőkovácsháza	5800		Árpád u. 177.
Békés	Orosháza	0000		Xxxxxxx x. 20.
Békés	Szarvas	0000		Xxxxxxx xxx 0.
Békés	Szeghalom	0000		Xxxxx Xxxxxx xxx. 4-8.
Békés	Békés	0000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Békés	Battonya	5830		Fő u. 86.
Békés	Csorvás	5920		Rákóczi u. 12.
Békés	Dévaványa	0000		Xxxxx x. 32.
Békés	Elek	0000		Xxxxxx xx 0.
Békés	Gyomaendrőd	5500		Szabadság tér 7.
Békés	Medgyesegyháza	0000		Xxxxxxx xxx 00/a.
Békés	Mezőberény	0000		Xxxxxxx xxx 00.
Békés	Mezőhegyes	5820		Zala Gy. ltp. 7.
Békés	Nagyszénás	5931		Hősök u. 11.
Békés	Sarkad	5720		Xxxxx xxxxxxxxx tér 5.
Békés	Tótkomlós	0000		Xxxxxxxxx x. 4-6.
Békés	Újkígyós	0000		Xxxxxxx x. 38.
Békés	Vésztő	5530		Kossuth u. 72.
Békés	Füzesgyarmat	0000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Békés	Békéscsaba	5600		Andrássy u. 37-43. (Csaba Center)
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	3530		Uitz B. u. 6
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	0000		Xxxxxxx xx 0. (bejárat: Széchenyi u. 10-12.)
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	3531		Győri kapu 51.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	0000		Xxxxx x. 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Edelény	3780		Xxxx X. x. 1.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Encs	3860		Bem J. u. 1.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Mezőkövesd	3400		Mátyás kir. u. 149.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Tiszaújváros	0000		Xxxxx Xxxxxx xx 00.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Ózd	3600		Városház tér 1/a.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Sátoraljaújhely	0000		Xxxxxxxxx xxx 00.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Szerencs	0000		Xxxxxxx xxx 0/a.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Kazincbarcika	3700		Egressy u. 50.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Sárospatak	3950		Eötvös J. u. 2.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Abaújszántó	3881		Béke u. 7.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Putnok	0000		Xxxxxxx x. 45.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Szikszó	3800		Kassai u. 16.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Sajószentpéter	3770		Bethlen u. 1/a.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Mezőcsát	3450		Hősök tere 23.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Tokaj	0000		Xxxxxxx x. 37.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	3524		Miskolc-Avas, Klapka Gy. u. 18.
Borsod-Abaúj-Zemplén	Miskolc	3527		Xxxxxx Xxxxxx. u. 87.
Budapest	Budapest	1013	I.	Alagút u. 3.
Budapest	Budapest	1011	I.	Iskola u. 38-42.
Budapest	Budapest	1027	II.	Margit krt. 8-10.
Budapest	Budapest	1015	I.	Xxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1024	II.	Fény u. 11-13.
Budapest	Budapest	1025	II.	Xxxxxxxxx xx 0/a.
Budapest	Budapest	1025	II.	Törökvész út.87-91 (Rózsadomb Center)
Budapest	Budapest	1021	II.	Xxxxxxxxxxx xx 000. (Stop Shop)
Budapest	Budapest	1033	III.	Xxxxxxx xxx 00.
Budapest	Budapest	1025	II.	Xxxxxxxxxx xx 0/x.
Budapest	Budapest	1039	III.	Xxxxxx X. xxx 0.

Budapest	Budapest	1037	III.	Xxxxx xx 000. (EuroCenter)
Budapest	Budapest	1033	III.	Szentendrei u.115.(Auchan)
Budapest	Budapest	1041	IV.	Xxxxxxxx u. 50.
Budapest	Budapest	1048	IV.	Xxxxxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1042	IV.	Xxxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1052	V.	Xxxx Xxxxxx u. 7-9.
Budapest	Budapest	1051	V.	Nádor u. 6.
Budapest	Budapest	1055	V.	Xxxxx Xxxxxx krt. 1.
Budapest	Budapest	1053	V.	Ferenciek tere 11.
Budapest	Budapest	1051	V.	Nádor u. 16.
Budapest	Budapest	1062	VI.	Xxxxxxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1061	VI.	Xxxxxxxx xx 0.
Budapest	Budapest	1054	VI.	Széchenyi rkp. 19.
Budapest	Budapest	1066	VI.	Xxxxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1077	VII.	Xxxxxx xxxx 00.
Budapest	Budapest	1073	VII.	Erzsébet krt 41.
Budapest	Budapest	1075	VII.	Károly krt. 1.
Budapest	Budapest	1074	VII.	Xxxxxxx xx 00.
Budapest	Budapest	1073	VII.	Dohány u. 65.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	József krt. 33.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	József krt. 53.
Budapest	Budapest	1087	VIII.	Xxxxxxxx xx 0. (Aréna Plaza)
Budapest	Budapest	1095	IX.	Tinódi u. 9-11.
Budapest	Budapest	1098	IX.	Lobogó u. 18.
Budapest	Budapest	1094	IX.	Ferenc krt. 13.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	József krt. 80.
Budapest	Budapest	1085	VIII.	Xxxxxx xxx 00-00.
Budapest	Budapest	1097	IX.	Xxxxxxx Xxxxxx Xxx. 12-14. (Lurdy ház)
Budapest	Budapest	1102	X.	Xxxxxx Xxxxx xxxxxx 0.
Budapest	Budapest	1105	X.	Román u. 2.
Budapest	Budapest	1103	X.	Xxxxxx Xxxxxx u. 30. (Family Center)
Budapest	Budapest	1106	X.	Örs vezér tere 25. (Árkád)
Budapest	Budapest	1113	XI.	Xxxxxx Xxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1117	XI.	Xxxxxx Xxxxxxxx körtér 18.
Budapest	Budapest	1111	XI.	Xxxxxxxx X. xx 00.
Budapest	Budapest	1111	XI.	Szt. Xxxxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1118	XI.	Rétköz u. 5
Budapest	Budapest	1117	XI.	Xxxxxxx X.x.1.(Infopark)
Budapest	Budapest	1117	XI.	Xxxxxxx X. xx 00. (Savoya Park)
Budapest	Budapest	1126	XII.	Xxxxxxxxxxx xx 0-00.
Budapest	Budapest	1136	XIII.	Tátra u. 10.
Budapest	Budapest	1055	V.	Xxxxxxx xxx 0.
Budapest	Budapest	1137	XIII.	Xxxxxxxx xx 00.
Budapest	Budapest	1062	VI.	Xxxx xx 0-0. (Westend City Center)
Budapest	Budapest	1131	XIII.	Babér u. 9.
Budapest	Budapest	1134	XIII.	Xxxx xx 00-00.
Budapest	Budapest	1138	XIII.	Népfürdő u. 22. (Duna Tower)
Budapest	Budapest	1134	XIII.	Xxxx xx 0-00.

Budapest	Budapest	1137	XIII.	Xxxxx xxxx 00-00.
Budapest	Budapest	1148	XIV.	Xxxx Xxxxx xxxxxx útja 19-21.
Budapest	Budapest	1149	XIV.	Xxxxxxxx xx 00/b.
Budapest	Budapest	1149	XIV.	Xxxxxxx xxx 00.
Budapest	Budapest	1146	XIV.	Xxxxxxx xx 000/x.
Budapest	Budapest	1152	XV.	Xxxxxxxxxxxx xx 000. (Pólus Center)
Budapest	Budapest	1151	XV.	Xx xxxx 00.
Budapest	Budapest	1157	XV.	Zsókavár u. 28.
Budapest	Budapest	1163	XVI.	Jókai u. 3/b.
Budapest	Budapest	1161	XVI.	Xxxxxx xx 000.
Budapest	Budapest	1173	XVII.	Xxxxxxxxx xx 00.
Budapest	Budapest	1181	XVIII.	Xxxxx xx 000.
Budapest	Budapest	1188	XVIII.	Vasút u. 48.
Budapest	Budapest	1183	XVIII.	Xxxxx xx 000. (Delta Center)
Budapest	Budapest	1195	XIX.	Xxxxx xx 000.
Budapest	Budapest	1204	XX.	Xxxxxxx Xxxxx u. 44-46.
Budapest	Budapest	1238	XXIII.	Grassalkovich u. 160.
Budapest	Budapest	1203	XX.	Bíró M. u. 7.
Budapest	Budapest	1239	XXIII.	Bevásárló u. 2. (Auchan Soroksár)
Budapest	Budapest	1211	XXI.	Kossuth L. u. 99.
Budapest	Budapest	1211	XXI.	Kossuth L. u. 86.
Budapest	Budapest	1221	XXII.	Kossuth L. 31.
Budapest	Budapest	1222	XXII.	Xxxxxxxxxxx xx 00-00 (Xxxxxxx)
Budapest	Budapest	1075	VII.	Xxxxxx xxxxx 00.
Budapest	Budapest	1054	V.	Xxxxxxxxx xxx 0-0. (Bank Center)
Budapest	Budapest	1124	XII.	Jagelló 20/a
Budapest	Budapest	1095	IX.	Xxxxxxxxx xx 00-00. (Xxxxxx xxxx)
Budapest	Budapest	1123	XII.	Alkotás u. 7/b
Budapest	Budapest	1195	XIX.	Vak Bottyán út 75/a-c (KÖKI Terminál)
Budapest	Budapest	1051	V.	Bajcsy Xxxxxxxxxx xx 00.
Csongrád	Szeged	6720		Takaréktár u. 7.
Csongrád	Szeged	6720		Aradi vértanúk tere 3.
Csongrád	Szeged-Kiskundorozsma	6791		Negyvennyolcas u.3.
Csongrád	Szentes	0000		Xxxxxxx x. 26.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0000		Xxxxxxxxxxxxx xxx 0-0.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxxxxxxxxxx	0000		Xxxxxxxx x. 1.
Xxxxxxxx	Xxxx	0000		Xxxxxxxxx xxx 00-00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxxxxxx	0000		Xxxxxxx Xxxxxx xxx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxx	0000		Xxxxxxx x. 5-7.
Csongrád	Mindszent	0000		Xxxxxxxxxxx xxx 00.
Xxxxxxxx	Xxxxxxxxx	6782		Szegedi u. 3.
Csongrád	Ruzsa	0000		Xxxxxxxxx xxx 0.
Csongrád	Szeged	6724		Vértói u. 1.
Fejér	Székesfehérvár	8000		Ősz u. 13.
Fejér	Bicske	2060		Bocskai köz 1.
Fejér	Dunaújváros	2400		Dózsa Gy. u. 4/e.
Fejér	Mór	8060		Deák F. u. 24.
Fejér	Sárbogárd	7000		Ady E. u. 172.
Fejér	Adony	0000		Xxxxxx x. 2.

Fejér	Enying	0000	Xxxxxxx x. 43.
Fejér	Gárdony	2483	Szabadság u. 18.
Fejér	Polgárdi	8154	Deák F. u. 16.
Fejér	Székesfehérvár	8000	Holland fasor 2. (Auchan)
Győr-Moson-Sopron	Győr	9022	Xxxxxx Xxxxxx 51.
Győr-Moson-Sopron	Győr	0000	Xxxxxx X. x. 14.
Győr-Moson-Sopron	Győr	9011	Győr-Szentiván, Déryné u. 77.
Győr-Moson-Sopron	Sopron	9400	Teleki u. 22./A
Győr-Moson-Sopron	Csorna	0000	Xxxxxxx x. 58.
Győr-Moson-Sopron	Mosonmagyaróvár	9200	Fő u. 24
Győr-Moson-Sopron	Sopron	9400	Várkerület 96/a
Győr-Moson-Sopron	Kapuvár	9330	Szt. Xxxxxx xxx. u. 4-6.
Győr-Moson-Sopron	Fertőd	9431	Fő u. 7.
Győr-Moson-Sopron	Fertőszentmiklós	9444	Szerdahelyi u. 2.
Győr-Moson-Sopron	Szany	9317	Ady E. u. 2.
Győr-Moson-Sopron	Győr	9024	Bartók B. u. 53/b.
Győr-Moson-Sopron	Győr	0000	Xxxxxx X. x. 6.
Hajdú-Bihar	Debrecen	4025	Pásti u. 1-3.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxx x. 45-47.
Hajdú-Bihar	Debrecen	4027	Füredi u. 43.
Hajdú-Bihar	Berettyóújfalu	4100	Oláh Zs. u. 1.
Hajdú-Bihar	Püspökladány	0000	Xxxxxxx x. 2.
Hajdú-Bihar	Hajdúböszörmény	4220	Kossuth u. 14-16.
Hajdú-Bihar	Hajdúnánás	0000	Xxxxxxxxxxx xxx 00-00.
Hajdú-Bihar	Hajdúszoboszló	4200	Szilfákalja u. 6-8.
Hajdú-Bihar	Balmazújváros	4060	Xxxxx Xxxxx u. 3.
Hajdú-Bihar	Biharkeresztes	0000	Xxxxxxx x. 4.
Hajdú-Bihar	Derecske	0000	Xxxxxxxxxxx x. 111.
Hajdú-Bihar	Hajdúdorog	0000	Xxxxxx xxx 0-00.
Hajdú-Bihar	Komádi	4138	Fő u. 1-3.
Hajdú-Bihar	Nádudvar	4181	Fő u. 119.
Hajdú-Bihar	Polgár	0000	Xxxxxxxxxxx xxx 00.
Hajdú-Bihar	Hajdúhadház	0000	Xxxxxxx x. 2.
Hajdú-Bihar	Tiszacsege	4066	Fő u. 47.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxx x. 5-7
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxxxxx xxx 0.
Hajdú-Bihar	Nyíradony	0000	Xxxxx xxx 0.
Hajdú-Bihar	Debrecen	0000	Xxxxxx x. 2-4.
Heves	Eger	0000	Xxxxxxx xxxx xxx 0.
Heves	Füzesabony	0000	Xxxxxxx x. 77.
Heves	Gyöngyös	3200	Fő tér 1.
Heves	Heves	3360	Hősök tere 4.
Heves	Hatvan	0000	Xxxxxxx X. xxx 0.
Heves	Kál	0000	Xxxxx Xxxxxx xxx 0.
Heves	Lőrinci	0000	Xxxxxxxxx xxx 00/A
Heves	Pétervására	3250	Szt. Márton u. 9.
Heves	Recsk	0000	Xxxxxxx x. 93.
Heves	Eger	0000	Xxxxxxxxx x. 0/a.

Xxxxx	Xxxxxxxxxxxx	3346	IV. Xxxx u. 36.
Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	5000	Szapáry u. 31.
Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	5000	Baross u. 18.
Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	5000	Nagy I. krt. 2/a.
Jász-Nagykun-Szolnok	Jászberény	5100	Lehel xxxxx xxx 00.
Jász-Nagykun-Szolnok	Kunszentmárton	0000	Xxxxxxx u. 2.
Jász-Nagykun-Szolnok	Tiszafüred	0000	Xxxx xxx 0.
Jász-Nagykun-Szolnok	Törökszentmiklós	0000	Xxxxxxx Xxxxx xx 000.
Jász-Nagykun-Szolnok	Karcag	0000	Xxxxxxx xxx 00.
Jász-Nagykun-Szolnok	Kisújszállás	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Jász-Nagykun-Szolnok	Mezőtúr	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Jász-Nagykun-Szolnok	Túrkeve	0000	Xxxxxxxxx x. 32-34.
Jász-Nagykun-Szolnok	Jászapáti	0000	Xxxxxxx xxxx 0-0
Jász-Nagykun-Szolnok	Jászárokszállás	5123	Rákóczi u. 4-6.
Jász-Nagykun-Szolnok	Jászladány	5055	Kossuth u.77.
Jász-Nagykun-Szolnok	Kunhegyes	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Jász-Nagykun-Szolnok	Kunmadaras	0000	Xxxxxxx xx 0-0.
Jász-Nagykun-Szolnok	Martfű	0000	Xxxxxxxx xx 000.
Jász-Nagykun-Szolnok	Tiszaföldvár	0000	Xxxxxxx u. 191.
Jász-Nagykun-Szolnok	Szolnok	5000	Széchenyi krt. 135.
Komárom-Esztergom	Tatabánya	0000	Xx xxx 00.
Komárom-Esztergom	Bábolna	2943	Mészáros u. 3.
Komárom-Esztergom	Dorog	0000	Xxxxx x. 2.
Komárom-Esztergom	Komárom	2900	Mártirok u. 23.
Komárom-Esztergom	Tata	2890	Ady E. u. 1-3.
Komárom-Esztergom	Esztergom	0000	Xxxxxxx xxx 0-0.
Komárom-Esztergom	Oroszlány	0000	Xxxxxxx x. 84.
Komárom-Esztergom	Ács	2941	Gyár u. 14.
Komárom-Esztergom	Kisbér	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Komárom-Esztergom	Nyergesújfalu	0000	Xxxxxxx x. 126.
Komárom-Esztergom	Tatabánya	0000	Xxxxxxx X. x. 50. (Omega Park)
Nógrád	Salgótarján	3100	Rákóczi u. 22.
Nógrád	Balassagyarmat	0000	Xxxxxxx fejedelem u. 44.
Nógrád	Pásztó	3060	Fő u. 73/a
Nógrád	Rétság	2651	Rákóczi F. u.28 -30.
Nógrád	Bátonyterenye	3070	Bányász u. 1/a.
Nógrád	Szécsény	3170	Xxxxxx Xxxxx u. 1.
Nógrád	Salgótarján	3100	Rákóczi u. 12.
Pest	Cegléd	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Dabas	0000	Xxxxxx X. xx. 46.
Pest	Gödöllő	2100	Szabadság tér 12-13.
Pest	Monor	2200	Kossuth u. 88/b.
Pest	Nagykáta	2760	Bajcsy Zs. u. 1.
Pest	Ráckeve	2300	Szt. Xxxxxx xxx 0.
Pest	Szentendre	2000	Dumtsa J. u. 6.
Pest	Vác	0000	Xxxxxxxxx u.3-7.
Pest	Dunakeszi	2120	Barátság u. 29.

Pest	Érd	2030	Budai u. 24.
Pest	Nagykőrös	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Százhalombatta	0000	Xxxxx Xxxxxx xxx 0.
Pest	Abony	0000	Xxxxxxx X. xxx 0.
Pest	Albertirsa	2730	Vasút u. 4/a.
Pest	Aszód	0000	Xxxxxxx X. x. 42-46.
Pest	Budaörs	2040	Szabadság u. 131/a.
Pest	Dunaharaszti	0000	Xxxxx Xx. x. 25.
Pest	Gyömrő	2230	Szt. Xxxxxx u. 17.
Pest	Kiskunlacháza	0000	Xxxxx Xx. x. 219.
Pest	Ócsa	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Pilis	0000	Xxxxxxx x. 9.
Pest	Pilisvörösvár	2085	Fő u. 70.
Pest	Szigetszentmiklós	0000	Xxxxxxx xxxx 00.
Pest	Szob	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Pest	Vecsés	2220	Fő u. 170.
Pest	Gyál	0000	Xxxxxx xx 000
Pest	Kistarcsa	2143	Hunyadi u. 7.
Pest	Pécel	0000	Xxxxxxx xxx 0.
Pest	Budakeszi	2092	Fő u. 181.
Pest	Budaörs	2040	Sport út 2-4. (Auchan üzletközpont)
Pest	Fót	2151	Fehérkő u.1.
Pest	Dunakeszi	2120	Auchan Dunakeszi
Pest	Szigetszentmiklós	2310	Háros u. 120. (Auchan)
Pest	Csömör	0000	Xxxxx xx 0. (Auchan)
Pest	Pomáz	2013	Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Pest	Solymár	0000	Xxxxx Xxxxxxx x. 2. (Auchan)
Pest	Vecsés	2220	Fő u. 246-248 (Market Central Ferihegy bevásárló park)
Pest	Veresegyház	0000	Xxxxxx xx 0.
Pest	Maglód	2234	Xxxxxxxxx J. u. 1.
Pest	Érd	2030	Xxxxxx xx 00.
Pest	Üllő	0000	Xxxxx xx 00.
Somogy	Kaposvár	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Somogy	Kaposvár	0000	Xxxxxx xxxx 00.
Somogy	Marcali	8700	Rákóczi u. 6-10.
Somogy	Nagyatád	7500	Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Somogy	Siófok	8600	Fő tér 10/a
Somogy	Barcs	0000	Xxxx xxx 0.
Somogy	Balatonboglár	0000	Xxxxx Xx. x. 1.
Somogy	Csurgó	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Somogy	Fonyód	8640	Ady E. u. 25.
Somogy	Lengyeltóti	8693	Csalogány u. 2.
Somogy	Tab	0000	Xxxxxxx X. x. 96.
Somogy	Nagybajom	0000	Xx xx 00.
Somogy	Balatonlelle	0000	Xxxxxxx x. 202-204
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyíregyháza	0000	Xxxxxxx x. 1.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Fehérgyarmat	0000	Xxxxxx Xxxxxxxx x. 4.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Kisvárda	4600	Szt. László u. 30.

Szabolcs-Szatmár-Bereg	Mátészalka	4700	Szalkai L. u. 34.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyírbátor	4300	Zrínyi u. 1.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Vásárosnamény	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Baktalórántháza	4561	Vasút u. 1.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Balkány	4233	Szakolyi u. 5.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Csenger	4765	Ady E. u. 1.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Dombrád	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Kemecse	4501	Xxxxxx Xxxxxxxx. u. 18.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nagykálló	4320	Árpád u. 12.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Tiszalök	0000	Xxxxxxx x. 52.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Tiszavasvári	0000	Xxxxxxx x. 12.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Újfehértó	0000	Xx xxx 00.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Záhony	0000	Xxx Xxxxx xxxx. 27-29.
Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyíregyháza	4400	Sóstói u. 31/B
Xxxxx	Xxxxxxxxx	0000	Xxxxx Xxxxxx xxx 0-0.
Tolna	Paks	0000	Xxxxx Xx. x. 33.
Xxxxx	Xxxxxx	0000	Xxxxxxxxx x. 31.
Tolna	Bonyhád	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Tolna	Dombóvár	0000	Xxxxx Xxx x. 3.
Tolna	Dunaföldvár	0000	Xxxx xxx 00.
Tolna	Gyönk	0000	Xxxxx Xx. xxx 0.
Tolna	Hőgyész	0000	Xxxxxxx X. x. 6.
Xxxxx	Xxxxxxxxx	0000	Xxxxxxx x. 7.
Tolna	Simontornya	0000	Xxxxxx x. 68.
Tolna	Tolna	0000	Xxxxxxx x. 31.
Tolna	Paks	0000	Xxxxxxxx xx 00/x
Tolna	Bátaszék	0000	Xxxxx xx 00.
Vas	Szombathely	0000	Xx xxx 0-0.
Vas	Szombathely	9700	Rohonci u. 52.
Vas	Körmend	9900	Vida J. u. 12.
Vas	Sárvár	9600	Batthyány u. 2.
Vas	Celldömölk	0000	Xxxxxxx X. x. 18.
Vas	Kőszeg	9730	Kossuth L. u. 8.
Vas	Szentgotthárd	0000	Xxxxxxxx xx 0.
Vas	Vasvár	0000	Xxxxxxxxx x. 2.
Vas	Bük	0000	Xxxxxxx X. x. 1-3.
Vas	Szombathely	0000	Xxxxxx x. 10.
Vas	Szentgotthárd	0000	Xxxxxx xx 00 (GM)
Veszprém	Veszprém	0000	Xxxxxxxxx xx. 4.
Veszprém	Ajka	0000	Xxxxxxxxx xxx 00.
Veszprém	Pápa	0000	Xx xxx 00.
Veszprém	Tapolca	0000	Xx xxx 0.
Veszprém	Balatonfüred	0000	Xxxxxx Xxxxxx x. 8.
Veszprém	Várpalota	8100	Újlaki u. 2.
Veszprém	Balatonalmádi	8220	Baross G. u. 5/a.
Veszprém	Devecser	0000	Xxxxxxx X. x. 13.
Veszprém	Sümeg	0000	Xxxxxxx x. 17.
Veszprém	Zirc	0000	Xxxxxxx xxx 00.

Zala	Zalaegerszeg	8900	Kisfaludy u. 15-17.
Zala	Nagykanizsa	0000	Xxxx xxx 00.
Zala	Lenti	0000	Xxxxx Xx. x. 1.
Zala	Keszthely	0000	Xxxxxxx x. 38.
Zala	Letenye	0000	Xxxxxxxxx xxx 0.
Zala	Zalaszentgrót	8790	Batthyány u. 11.
Zala	Hévíz	0000	Xxxxxxxx xxxxxxxx x. 11.

2. sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt nyilvános alapok befektetési politikájának bemutatása

OTP Nyilvános Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap

A felügyelet az OTP Ingatlan Befektetési Alapot 2002. december 5. napján vette nyilvántartásba a 1211-05 lajstromszámon 4.509.590.000 forint saját tőkével. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma III/120.013-1/2002. Az alap nyilvános, határozatlan futamidejű, nyíltvégű ingatlan befektetési alapként működik.

Az alap letétkezelője és forgalmazója az OTP Nyrt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.).

Az alapkezelő az alap pénzeszközeit olyan ingatlan befektetésekben helyezi el, amelyek a befektetési jegy tulajdonosok számára mérsékelt kockázat mellett középtávon az állampapírokat meghaladó hozamot biztosítanak. A konzervatív befektetési politika szerint az alap olyan magyarországi ingatlanokat birtokol, amelyek az adott piaci környezetben gazdaságosan bérbeadhatók és értéknövekedésük nagy valószínűséggel prognosztizálható. Az alap portfóliójában logisztika, kereskedelem, iroda és lakás funkciójú ingatlanok is szerepelnek.

OTP Reál II. Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

A felügyelet az alapot 2010. január 6-án vette nyilvántartásba 1 651 mFt saját tőkével. Az alapkezelő az alap pénzeszközeit a tőke garantált visszafizetése érdekében kamatozó bankbetétbe helyezte el, valamint a garantált hozam, illetve a garantált hozam feletti részesedés elérése érdekében az alapkezelő által kiválasztott külföldi bankház partnerrel származékos ügyletet kötött.

A befektetési jegyek 2011. január 19-től a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével piaci áron szabadon átruházhatóak.

OTP Real Globális Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

A felügyelet az alapot 2011. november 16-án vette nyilvántartásba az 1112-249 lajstromszámon, 1 143 mFt saját tőkével. Hároméves futamidejű alap, mely a befektetők felé tőke-és hozamgaranciát nyújt. Az alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének kamatozó eszközökbe történt befektetésével biztosítja, míg a hozamgaranciát egy mögöttes indexre kötött opció értéke biztosítja. A mögöttes indexben ismert és jelentős tőkével rendelkező alapok vannak.

A futamidő alatt az alap befektetési jegyet nem vált vissza és nem értékesít, a befektetési jegyek 2011. november 23-án bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére.

OTP Real Aktív Nyilvános Hozamvédett Zártvégű Származtatott Alap

A felügyelet az alapot 2012. január 11-én vette nyilvántartásba az 1112-255 lajstromszámon, 1 417 mFt saját tőkével. Hároméves futamidejű alap, mely a befektetők felé tőke-és hozamgaranciát nyújt. Az alap fizetési ígéretét a tőke jelentős részének kamatozó eszközökbe történt befektetésével biztosítja, míg a hozamgaranciát egy mögöttes indexre kötött opció értéke biztosítja. A futamidő alatt az alap befektetési jegyet nem vált vissza és nem értékesít, a befektetési jegyek 2012. január 20-án bevezetésre került a Budapesti Értéktőzsdére.