KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
Tarnalelesz Községi Önkormányzat és Pétervására Városi Önkormányzat
által indított
"Megbízási szerződés az EFOP-1.5.3-16-2017-00088 kódszámú, „Észak- hevesi területi különbségek mérséklése komplex szolgáltatásfejlesztéssel” elnevezésű pályázathoz kapcsolódó képzési szolgáltatások beszerzésére"
tárgyú Kbt. 113. § (1) bekezdés szerinti nyílt közbeszerzési eljáráshoz
A közbeszerzési eljárás EKR azonosító száma: EKR000130262019
A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 14/2016. (V.25.) MvM rendelet 6. § (6) bekezdésben foglalt kötelezettség alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó:
Név Xx. Xxxxxx Xxxxx
Lajstromszám: 00225
Telefon: +36 76/500-890
E-mail cím: xxxxxx.xxxxx@xxxxx.xxx
TARTALOMJEGYZÉK
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ GAZDASÁGI SZEREPLŐK RÉSZÉRE 3
3. A Dokumentáció és az eljárást megindító felhívás, valamint a Dokumentáció
EGYES RÉSZEI TARTALMÁNAK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA 3
4. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során 4
5. Dokumentumok tartalmára javasolt feltételek 4
6. Ajánlattétel az ekr rendszerben 7
II. FEJEZET ÚTMUTATÓ AJÁNLATTÉTELHEZ 8
2. Dokumentáció tartalma, a dokumentáció gazdasági szereplők általi
5. Ajánlattevő személyére, eljárásban az ajánlattevő oldalán részt vevő egyéb gazdasági szereplőkre vonatkozó előírások 12
7. Az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelmények 14
8. Ajánlat tartalmi követelményei 16
9. Ajánlatok feltöltése, bontása 18
13. Utólagos igazolási kötelezettség 23
14. IRATBETEKINTÉS ÉS ELŐZETES VITARENDEZÉS 25
15. Eredményhirdetés, szerződéskötés 25
16. Általános tájékoztató az EKR rendszerrel kapcsolatban 25
III. FEJEZET MŰSZAKI LEÍRÁS, ÁRTÁBLÁZAT (külön mellékletben)
IV. FEJEZET SZERZŐDÉSTERVEZET (külön mellkletben)
V. FEJEZET IRATMINTÁK (külön mellékletben)
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁSBAN RÉSZTVEVŐ GAZDASÁGI SZEREPLŐK RÉSZÉRE
1. PREAMBULUM
Az Ajánlatkérőnek jelen közbeszerzési dokumentum (továbbiakban: Dokumentáció) kiadásával az a célja, hogy a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) alapelveinek legmesszemenőbb mértékig történő biztosításával elősegítse a Dokumentációt kiváltó (átvevő) gazdasági szereplők részére a sikeres ajánlattétel lehetőségét.
A jelen közbeszerzési eljárás lebonyolítására a Kbt. szabályai szerint, valamint az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint kerül sor a Miniszterelnökség által üzemeltetett Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 6.§ (6) bekezdése értelmében Ajánlattételre csak olyan gazdasági szereplő hívható fel, amely regisztrált az EKR-ben.
A Dokumentáció tartalmazza azon információk körét, melyek – kiegészítve a felhívás és kapcsolódó jogi szabályozást – hozzájárulnak ahhoz, hogy az ajánlattevők formai, illetőleg tartalmi szempontból érvényes ajánlatot tehessenek.
Az Ajánlatkérő tájékoztatja a gazdasági szereplőket, hogy jelen Dokumentáció mellett, a Kbt. és kapcsolódó hazai és közösségi jogszabályok, a Közbeszerzési Hatóság által kiadott jogalkalmazást elősegítő dokumentumok (tájékoztatók, útmutatók, ajánlások) tartalmának, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság irányadó ítélkezési gyakorlatának ismerete is szükséges az érvényes ajánlattételhez.
2. ELJÁRÁS NYELVE
Jelen közbeszerzési eljárás kizárólagos hivatalos nyelve: magyar.
Fordítás: Az ajánlatban valamennyi igazolást és dokumentumot magyar nyelven kell benyújtani. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő felel. Ajánlatkérő kizárólag a fordítás szövegét vizsgálja. Az ajánlatkérő elfogadja az eredetileg 2 nyelven készült nyilatkozatokat, iratokat, igazolásokat is.
Árfolyamok: Az ajánlattétel során a különböző devizák forintra történő átszámításával összefüggésben a felhívás feladásának napján érvényes – a referenciákra vonatkozó alkalmassági követelmények esetében pedig a teljesítés időpontjában irányadó – Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmazni. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által az eljárást megindító felhívás megküldésének napján érvényes árfolyamon számított Xxxx ellenérték a mértékadó. Átszámítás esetén az ajánlattevőnek közölnie kell az alkalmazott árfolyamot. Az átszámítást külön, aláírt lapon, a nem HUF összegeket tartalmazó okiratok mögé kell csatolni.
3. A DOKUMENTÁCIÓ ÉS AZ ELJÁRÁST MEGINDÍTÓ FELHÍVÁS, VALAMINT A DOKUMENTÁCIÓ EGYES RÉSZEI TARTALMÁNAK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYA
Amennyiben az eljárást megindító felhívás és jelen Dokumentáció között ellentmondás merül fel, úgy az eljárást megindító felhívásban közölteket kell irányadónak tekinteni. A Dokumentáció egyes részei vonatkozásában nincs alkalmazható értelmezési sorrend, ezért azok tartalmi ütközése esetén Ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatást nyújt vagy módosítja a Dokumentációt az egységes értelmezés érdekében.
A dokumentáció elektronikus úton elérhető a xxxx://xxx.xxx.xx címen az EKR rendszerben. A közbeszerzési dokumentumokat ajánlatonként legalább egy ajánlattevőnek, vagy az ajánlatban megnevezett alvállalkozónak elektronikus úton el kell érnie, az ajánlattételi határidő lejártáig. A dokumentáció másra nem ruházható át és nem tehető közzé.
A dokumentációt elérő felelős azért, hogy ellenőrizze a dokumentáció teljes átvételét/elérését. Ajánlatkérőnek semmilyen kifogást nem áll módjában elfogadni, melynek az indoka, hogy a dokumentációt átvevő elmulasztotta a dokumentáció valamely részének átvételét/elérését. Felhívjuk a gazdasági szereplők figyelmét, hogy a jelen dokumentáció részét képezi – a KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUM és NYILATKOZATMINTÁK (KD), az AJÁNLATI FELHÍVÁS (AF), a MŰSZAKI LEÍRÁS, ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉS és a SZERZŐDÉS TERVEZET,
elektronikus űrlap és letölthető dokumentumok (DOC és PDF) formátumban.
Amennyiben az eljárást megindító felhívás és jelen dokumentum között ellentmondás merül fel, úgy az eljárást megindító felhívásban közölteket kell mérvadónak tekinteni. A Dokumentum egyes részei vonatkozásában nincs alkalmazható értelmezési sorrend, ezért azok tartalmi ütközése esetén minden esetben módosítás szükséges az egységes értelmezés érdekében.
Az Ajánlatkérő kifejezetten kéri a gazdasági szereplőket, hogy amennyiben a dokumentumot kiváltó (átvevő) bármely gazdasági szereplő a felhívás egyes részei, a felhívás és a dokumentum, vagy a dokumentum egyes részei között ellentmondást észlel, azt haladéktalanul jelezze kiegészítő tájékoztatás keretében az Ajánlatkérő kijelölt képviselőjének. Az Ajánlatkérő ilyen esetben az ellentmondást a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdésével összhangban, szükség esetén a felhívás és/vagy a dokumentum módosításával oldja fel.
Az Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az árazatlan költségvetés gazdasági szereplők önálló – ajánlatkérő képviselőjének hozzájárulása nélkül történő – módosítása vagy kiegészítése az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti, ezért műszaki szempontú módosítási és/vagy kiegészítési javaslataikat minden esetben kiegészítő tájékoztatásra nyitva álló határidő lejártáig jelezzék az Ajánlatkérő képviselőjének. Az Ajánlatkérő a beérkezett javaslatok alapján – amennyiben a műszaki Dokumentáció változtatása szakmailag indokolt – a Dokumentációt a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdésével összhangban módosítja.
Jelen közbeszerzési dokumentáció nem mindenben ismétli meg az eljárást megindító felhívásban foglaltakat, a közbeszerzési dokumentáció az eljárást megindító felhívással együtt kezelendő. Az ajánlattevők kizárólagos kockázata, hogy gondosan megvizsgálják a közbeszerzési dokumentumokat és annak minden kiegészítését, amely esetleg az ajánlati időszak alatt kerül kibocsátásra, valamint, hogy megbízható információkat szerezzenek be minden olyan körülmény és kötelezettség vonatkozásában, amely bármilyen módon is befolyásolhatja az ajánlat természetét vagy jellemzőit. A közbeszerzési eljárás lebonyolítására a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint, a Kbt. Harmadik része szerinti eljárási szabályok kerülnek alkalmazásra az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően. A Kbt. 3. § 5.a. pontjának megfelelően az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett központi közbeszerzési nyilvántartás és a közbeszerzési eljárások elektronikus lebonyolítását támogató informatikai rendszer.
Az ajánlat kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén nyújtható be. Az előírt nyilatkozatokat az eljárásnak erre a célra biztosított felületén kell megadni, egyes igazolások benyújtására pedig a felület, az erre a célra létrehozott helyen az ajánlat összeállítása során feltöltési lehetőséget biztosít.
4. Kommunikáció a közbeszerzési eljárás során
Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt. vagy
végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha e rendeletből más nem következik
- elektronikus úton, az elektronikus közbeszerzési rendszerben (a továbbiakban: EKR) történik az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban EKR rendelet), valamint a Kbt. 40.-41. §-ában foglalt szabályok figyelembevétele mellett.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése értelmében mindennemű, az Ajánlatkérő és az Ajánlattevők közötti elektronikus kommunikáció kizárólag az EKR rendszerben bonyolítható, az erre létrehozott EKR-Kommunikáció felületen. Az eljárás során, Ajánlatkérő által létrehozásra kerülő és Ajánlattevők felé irányuló dokumentumokkal (pl.: hiánypótlási felhívás) kapcsolatban, az EKR rendszer kizárólag a regisztrált elérhetőség(ek)re fogja küldeni az értesítést.
Az elektronikus úton történő kapcsolattartást nem kell alkalmazni
a) az eljárás előkészítése során a 28. § (2) és (4) bekezdése körébe tartozó nyilatkozatokra,
b) a szerződés megkötésére és
c) - az adott esetben a szerződés megkötését követően kezdeményezett előzetes vitarendezési eljárás, iratbetekintési kérelem és az azzal összefüggő írásbeli kommunikáció, valamint a 45. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás kivételével - a szerződés megkötését követő kommunikációra. A Kbt. 41/A. § (1) bekezdése szerint ahol e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Ahol e törvény végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papíralapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként, vagy olyan formában is, ahol a papíralapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.
Az ajánlatkérő előírja, hogy az olyan nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy - az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében - a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek
képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
Ahol a Kbt. vagy végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet különösen a Kbt. 41/B. § (1)-(3) bekezdéseire!
Ahol a Kbt. kifejezetten faxon vagy elektronikus úton történő kapcsolattartási módot ír elő, a faxon történő kapcsolattartás csak akkor alkalmazható, ha az elektronikus úton történő kapcsolattartás az EKR rendeletben foglaltak szerint nem kötelező.
A gazdasági szereplők számára javasolt, hogy valamennyi, az eljárás során az Ajánlatkérőnek megküldésre kerülő dokumentumon tüntessék fel az eljárás rövid megnevezését.
Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplők képviselőit, hogy az ajánlati felhívás és dokumentum tartalmával, vagy az eljárással kapcsolatos kérdéseiket minden esetben írásban, a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolatának feltöltésével tegyék fel.
Az Ajánlatkérő javasolja, hogy az írásbeli kommunikáció zavartalan lebonyolítása érdekében olyan kapcsolattartó(ka)t jelöljenek ki, aki(k) az eljárás teljes időtartama alatt elérhetőek, így az ajánlatkérő által megküldött iratok, információk átvételére minden alkalommal megfelelő időben sor kerülhet. Az Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy tárgyi eljárásban több kapcsolattartó személy kijelölésére is lehetőség van.
Amennyiben a gazdasági szereplő adataiban, a kijelölt kapcsolattartó személyében vagy elérhetőségében változás következik be, annak tényét, illetőleg a továbbiakban irányadó adatokat – azaz a gazdasági szereplő vagy kapcsolattartó megnevezését, illetőleg adatait – haladéktalanul írásban közöljék az Ajánlatkérő képviselőjével.
Az Ajánlatkérő a fenti tájékoztatás elmulasztásából vagy a tájékoztatás késedelmes teljesítéséből eredő károkért nem vállal felelősséget.
Ha az elektronikus úton küldött üzenet melléklete nem nyitható meg vagy nem olvasható, az Ajánlatkérő kéri, hogy a hibáról – annak kijavítása érdekében – haladéktalanul értesítsék az Ajánlatkérő kijelölt képviselőjét.
Az Ajánlatkérő a gazdasági szereplők által használt információs hálózati rendszerek hibájáért nem vállal felelősséget, ebből következően, ha a megküldött üzenet a gazdasági szereplő által használt rendszer hibájából eredően nem érkezik meg a gazdasági szereplőhöz, abban az esetben az ebből elálló kárt a gazdasági szereplő viseli.
Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt követően – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevőknek szóló értesítést, tájékoztatást, illetve felhívást minden esetben a közös ajánlattevők által kijelölt képviselőnek küldi meg.
5. Dokumentumok tartalmára javasolt feltételek
Az Ajánlatkérő által megadott alábbi feltételek kizárólag az eljárás zavartalan lefolytatását elősegítő javaslatok, nem tartoznak az ajánlatok vagy a gazdasági szereplők által benyújtandó egyéb dokumentumok tartalmi követelményei közé.
− amennyiben a gazdasági szereplő valamely dokumentumban rövidítést használ (beleértve a jogszabályi hivatkozást is), annak magyarázatát a rövidítést tartalmazó meghatározott részében adja meg,
− a dokumentumban minden esetben jelöljön meg kapcsolattartót, vagy hivatkozzon a korábbi kapcsolattartóra,
− a dokumentumban a gazdasági szereplőre vonatkozó információkat határoz meg, azt minden esetben a cégkivonattal, beszámolóval vagy a vállalkozásra/társaságra irányadó egyéb hivatalos irat tartalmával összhangban adja meg,
− amennyiben a dokumentumban alvállalkozójára vonatkozó adatot ad meg, annak valóságtartalmáról minden esetben győződjön meg, tekintettel arra, hogy dokumentumok valóságtartalmáért ajánlattevőként felelősséget vállal,
− az ajánlatban csatolt, okiratokról készített másolatot olvasható formában szükséges benyújtani (elkerülendő a későbbi hiánypótlást).
6. AJÁNLATTÉTEL AZ EKR RENDSZERBEN
Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – az EKR-ben a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.
Az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről az EKR - valamint ahol e rendelet lehetővé teszi, az alkalmazott más informatikai rendszer - haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.
7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A Kbt. 45. § (1) bekezdése szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.
Ha az eljárást megindító felhívás vagy jelen Dokumentáció konkrét dátumok helyett határidőt vagy időtartamot tartalmaz, abban az esetben a határidő számításra a Kbt. 48. § (1)-(4) bekezdését kell alkalmazni.
A felhívásban és jelen Dokumentációban valamennyi órában megadott határidő magyarországi helyi idő (közép-európai idő – CET) szerint értendő.
Az eljárás során felmerülő, az eljárást megindító felhívásban és jelen Dokumentációban nem szabályozott kérdések tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az irányadó.
A 14/2016. (V. 25.) MvM. rendelet 6. § (7) bekezdése alapján az Ajánlatkérő nevében az eljárás során eljáró Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó:
Xx. Xxxxxx Xxxxx
Lajstromszám: 00225
Telefon: +36 76/500-890
E-mail cím: xxxxxx.xxxxx@xxxxx.xxx
A Kbt. 136. § (2) bekezdése alapján a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
II. FEJEZET
ÚTMUTATÓ AJÁNLATTÉTELHEZ
1. ELJÁRÁSI HATÁRIDŐK
A tárgyi eljárásban irányadó határidők, illetőleg időpontok az alábbiak:
Eljárási cselekmény megnevezése | Hivatkozás a cselekmény/esemény főbb szabályait tartalmazó dokumentumra, illetve jogszabályra | Határidő/időpont | |
1. | Kiegészítő tájékoztatás kérése | Kbt. 56. § és Kbt. 114. § (6) bekezdése | az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanap |
2. | Kiegészítő tájékoztatás megadása (ajánlatkérő válaszadás) | Kbt. 56. § és Kbt. 114. § (6) bekezdése | az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanap |
3. | Előzetes vitarendezés a felhívás és a dokumentáció tartalmával összefüggésben | Kbt. 80. § és Kbt. 114. § (13) bekezdés | ajánlattételi határidő lejártáig |
4. | Ajánlatok benyújtásának határideje | Kbt. 68. § | Ajánlati Felhívás IV.2.2) pontja szerinti időpont |
5. | Ajánlatok felbontásának ideje | 424/2017. (XII.19.) Korm.rendelet 14. § (3) bekezdése | Ajánlati Xxxxxxxx XX.2.5) pontja szerinti időpont |
6. | Ajánlati kötöttség | Kbt. 70. § (2) bekezdése és Kbt. 81. § (11) bekezdése | ajánlattételi határidőt követő 30 nap (meghosszabbítható, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot.) |
7. | Ajánlatok elbírálása, írásbeli eredményhirdetés | Kbt. 69-79. § | ajánlati kötöttség lejártának napjáig |
8. | Előzetes vitarendezés az Ajánlatkérő eljárást lezáró döntésével összefüggésben | Kbt. 80. § | az írásbeli összegzésről való tudomásszerzést követő 3. munkanap |
9. | Nyertes ajánlattevő és írásbeli összegezésben megjelölt második helyezett ajánlattevő ajánlati kötöttsége | Kbt. 131. § (5) bekezdés | írásbeli összegezés kiküldését követő 30 nap |
10. | Szerződéskötés | Kbt. 131. § (5)-(8) bekezdés | írásbeli összegezés kiküldését követő 11. nap – 30. nap közötti időszak (kivéve a Kbt. 131. § (8) bekezdés a) pontja szerinti esetet) |
Eljárási határidőkkel kapcsolatos speciális rendelkezések
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§ (1) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) - anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig
nem elérhető.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§ (2) bekezdése értelmében a Kbt. 52. § (4) bekezdésében foglaltakon túl az ajánlatkérő az 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§ (1) bekezdés szerinti esetben is köteles az ajánlattételi meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. Az 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§
(1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 16.§ (3) bekezdése értelmében amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] miatt a módosításról értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)-(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 17.§ (2) bekezdése értelmében nem követ el jogsértést az ajánlatkérő akkor, ha a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében valamely eljárási cselekményre meghatározott határidőt azért mulaszt el, mert az EKR üzemzavara [424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés] nem teszi lehetővé az adott cselekmény határidőben történő teljesítését. Ebben az esetben az ajánlatkérő az EKR működésének helyreállítását követően haladéktalanul köteles az elmulasztott cselekmény teljesítésére.
2. DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA, A DOKUMENTÁCIÓ GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÁLTALI ELLENŐRZÉSE
Az ajánlat és a részvételi jelentkezés elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat és részvételi jelentkezés részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat
bocsáthat rendelkezésre. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. (Kbt. 57. (1) bekezdés b) pont)
Jelen Közbeszerzési dokumentumok (EKR-További közbeszerzési dokumentumok) magában foglalja az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét (iratjegyzéket) továbbá az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét.
Az Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok részeként továbbá a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátja a közbeszerzési műszaki leírást.
A közbeszerzési dokumentumokat kiváltó gazdasági szereplő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja a közbeszerzési dokumentumokban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást, illetőleg amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalmával összefüggésben kérdése merül fel, azt haladéktalanul megküldje az Ajánlatkérő képviselőjének.
3. Kiegészítő tájékoztatás
A gazdasági szereplőknek a Kbt. 56. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívással, a közbeszerzési dokumentumokkal, illetőleg a tárgyi eljárással kapcsolatban kizárólag az EKR-en keresztül kérhet kiegészítő (értelmező) tájékoztatást. Ajánlatkérő valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő részére írásban megküldi a választ az EKR rendszeren keresztül, illetve hozzáférhetővé teszi az EKR rendszerben.
A kiegészítő tájékoztatás kérés beérkezésének határideje: az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanap (az Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatás kérés vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapot).
Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az ajánlattételi határidőt megelőző negyedik munkanapnál később nyújtották be, és az Ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, az ajánlattételi határidőt a Kbt. 52. § (4)-(5) bekezdésével összhangban módosítja.
Ajánlatkérő kéri, hogy a válaszadás meggyorsítása érdekében a kiegészítő tájékoztatás körében az írásos formában készült (szövegtartalmú) kérést - a kiegészítő tájékoztatás elkészítése érdekében - a gazdasági szereplő szerkeszthető MS Word (.doc) formátumban elektronikus úton is küldje meg az EKR rendszeren keresztül.
A kiegészítő tájékoztatás (ajánlatkérő válaszadás) határideje: az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanap (az Ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) bekezdése alapján a kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában ésszerű határidőnek tekinti az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanapot).
Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző ötödik munkanapon kérték, az Ajánlatkérő azonban nem tudja a tájékoztatást az ajánlattételi határidőt megelőző második munkanapig, azaz ésszerű határidőben megadni. Az Ajánlatkérő az ajánlattételi határidő hosszabbításáról és annak indokairól a Dokumentációt kiváltó (átvevő) gazdasági szereplőket az EKR-en keresztül tájékoztatja.
Az Ajánlatkérő konzultációt és helyszíni bejárást jelen eljárás keretében nem tart.
4. HATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI
Az Ajánlatkérő javasolja, hogy a gazdasági szereplők ajánlatuk összeállítását – különös tekintettel ajánlati áruk meghatározását – megelőzően tájékozódjanak a teljesítés helyén, az adózásra, a
munkavállalók védelmére és munkafeltételekre, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére irányadó feltételekről.
Azon Szervezetek (hatóságok) neve és elérhetősége, amelyektől a kötelezettségekről tájékoztatás kérhető a fenti területek kapcsán:
Szervezet neve, címe | Elérhetősége | |
Nemzeti Adó- és Vámhivatal | Tel.: x00 00000000 | |
1054 Budapest, Széchenyi u. 2. | ||
Adózási kérdésekben | NAV Dél-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága | Tel.: x0000-000-000 |
6720 Xxxxxx, Xxxxxxx x.00. | Fax: x0000-000-000 | |
Nemzetgazdasági Minisztérium | ||
Munkafelügyeleti Főosztály, | Tel.: x00 00000000 | |
Munkavédelmi Tanácsadó | E-mail: | |
Szolgálat | ||
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx x. 2. | ||
Munkavállalók | Bács-Kiskun Megyei | Telefon: 00-00-000-000 |
védelmére és | Kormányhivatal | Fax: 00-00-000-000 |
munkafeltételekre | Kecskeméti Járási Hivatal | |
vonatkozó | Foglalkoztatási, Munkaügyi és | |
kérdésekben | Munkavédelmi Főosztály Munkaügyi és Munkavédelmi | Munkavédelem email: |
Ellenőrzési Osztály | Munkaügy email: | |
6000 Kecskemét, Xxxxxx xxxx 00. | ||
Egészségvédelmi kérdésekben | Országos Tisztiorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás- egészségügyi Főosztály 1096 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. | Tel.: x00 00000000 Fax: x00 00000000 |
Fogyatékossággal | ||
élők | Emberi Erőforrások | Tel: x00 00000000 |
esélyegyenlőségére | Minisztériuma | E-mail: |
vonatkozó | 1054 Budapest, Akadémia u. 3. | |
kérdésekben |
5. AJÁNLATTEVŐ SZEMÉLYÉRE, ELJÁRÁSBAN AZ AJÁNLATTEVŐ OLDALÁN RÉSZT VEVŐ EGYÉB GAZDASÁGI SZEREPLŐKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
Az Ajánlattevőkre vonatkozó rendelkezések:
A tárgyi eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást elektronikusan hozzáférhetővé tette. Azok a gazdasági szereplők, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást - anélkül, hogy az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték volna - elektronikusan hozzáférhetővé tette, egymással közösen nem tehetnek ajánlatot. A gazdasági szereplő, amelynek az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást elektronikusan hozzáférhetővé tette, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az Ajánlatkérő nem tette elektronikusan hozzáférhetővé eljárást megindító felhívást. A közös ajánlattételre vonatkozó részletes szabályokat a közbeszerzési dokumentumok II./6. pontja tartalmazza.
A gazdasági szereplő ajánlattevőként a tárgyi közbeszerzési eljárásban:
⮚ nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,
⮚ más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,
⮚ más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja
A gazdasági szereplő nem használhatja fel alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként - a jogelőd kapacitást igazoló szervezetként történő bevonása nélkül - maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. § szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát.
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
Az alvállalkozókra vonatkozó rendelkezések:
A tárgyi eljárásban alvállalkozónak minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, vagy a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, vagy építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.
Az Ajánlatkérő előírja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni:
− a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,
− az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat már ismert alvállalkozókat.
A nyilatkozatokat nemleges tartalommal is szükséges benyújtani az ajánlatban. Közös ajánlattevők esetén valamennyi közös ajánlattevőre is egyértelműen ki kell terjednie a nyilatkozatoknak.
Az Ajánlatkérő kéri a gazdasági szereplőket, hogy az alvállalkozók bevonásáról, az alvállalkozói igénybevétel tárgyáról és mértékéről a Kbt. – különösen a Kbt. 138. §– rendelkezéseinek figyelembe vételével döntsenek.
Az alkalmasságot igazoló szervezetekre (személyekre) vonatkozó rendelkezések:
Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik.
Az Ajánlattevőnek – amennyiben a szervezetet (személyt) nem a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához használja fel – csatolnia kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
Az eljárást megindító felhívásban műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében előírt, szakember rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt a szolgáltatást, amelyhez e kapacitásokra szükség van.
A tárgyi eljárásban a Kbt. 65. § (10) bekezdése nem alkalmazandó, azaz a beszerzés tárgya nem tartalmaz olyan beállítási vagy üzembehelyezési műveletet, amely miatt az alkalmasságot igazoló szervezetek vagy alvállalkozók bevonásának korlátozását igényelné.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. §
(7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt.
65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatban csatolni kell - az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat. (Kbt. 65. § (12) bekezdés)
6. KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL
Ajánlatkérő a Kbt. 35. § (8) – (9) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban a nyertes ajánlattevő(k) részére nem teszi lehetővé gazdálkodó szervezet alapítását.
Amennyiben ajánlattevő nem egyedül, hanem más ajánlattevőkkel közösen nyújt be ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, akkor az ajánlathoz csatolnia kell az erre vonatkozó megállapodást, melyet minden közös ajánlattevőnek cégszerűen alá kell írnia. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot.
A közös ajánlattevői megállapodásra vonatkozó tartalmi követelmények:
− a közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni;
− a közös ajánlattevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következik be;
− a megállapodás tartalmazza, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek;
− a megállapodásban a részes felek ismertetik az ajánlatban vállalt kötelezettségek és a munka megosztásának rendjét a közös ajánlattevők között;
− a részes felek rögzítik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek – különösen a biztosítékok
– rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket (kizárólag abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban biztosítékot írt elő a szerződés kapcsán);
− tartalmaznia kell a számlázás rendjét;
− közös ajánlattevő vállalják, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést – amennyiben a nyertes ajánlattevőnek minősülnek – a közös ajánlattevők mindegyike aláírja;
− a dokumentum tartalmazza, hogy a megállapodás az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve bontó feltételtől;
− meghatalmazást, ami kiterjed arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőnek kell megtennie. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
7. AZ EKR-BEN TOVÁBBÍTOTT DOKUMENTUMOKKAL, AZ EKR-BEN ELEKTRONIKUS ÚTON MEGTETT NYILATKOZATOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
Ajánlattevőnek kizárólag elektronikus úton, az EKR rendszeren keresztül, az eljárás erre megadott felületén van lehetősége az ajánlat benyújtására. Egyes igazolások/nyilatkozatok (így többek között
szakmai ajánlat, aláírási címpéldány) benyújtására a felület az ajánlat összeállítása során feltöltési lehetőséget biztosít az erre a célra létre hozott blokkokban. Az ajánlat, illetve a blokkonként felöltött dokumentumok nem tartalmazhatnak betoldásokat, törléseket vagy átírásokat, az Ajánlattevő által elkövetett hibák szükséges korrekcióinak kivételével, amely esetben ezen korrekciókat az ajánlatot aláíró személynek, illetve személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk.
Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni, figyelemmel a Kbt. 41/A § (4)-(5) bekezdésében foglaltakra.
Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában. Ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosít, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával köteles létrehozni.
Figyelemmel a Kbt. 41. § (1) bekezdésében foglaltakra, az ajánlatban szereplő nyilatkozatok aláírás nélkül joghatás kiváltására nem alkalmasak, így az ajánlatot a szükséges helyeken – pl. ajánlatkérő, alvállalkozó, az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatai,– cégszerűen aláírva (vagy cégszerű aláírásra jogosult által meghatalmazott személy(ek) aláírásával ellátva) kell benyújtani.
Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban - a (4) bekezdésben foglalt eset kivételével - nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását. Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban, és az ajánlattevő eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat felelős fordításának kell tekinteni.
Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete valamely dokumentum közvetlen megküldését írja elő, azon a dokumentum EKR rendelet szerinti elektronikus hozzáférhetővé tételét is érteni kell. Kérjük a tisztelt ajánlattevőket, hogy az ajánlathoz ne csatoljanak olyan dokumentumo(ka)t, amely(ek)nek
csatolását a jogszabályok, vagy az ajánlatkérő nem írta elő (pl.: prospektus, ismertető, aláírt szerződéstervezet). Amennyiben ajánlattevő ilyen dokumentumokat is be kíván nyújtani, úgy ezeket – ha benyújtását feltétlenül szükségesnek tartja – az ajánlattól elkülönülten tegye az ajánlat mellé. Ajánlatkérő az ilyen módon elkülönített dokumentumot nem tekinti az ajánlat részének és az ajánlat elbírálása során nem veszi figyelembe.
8. AJÁNLAT TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlat részeként valamennyi gazdasági szereplő részéről benyújtandó igazolások és nyilatkozatok az alábbi iratjegyzék szerint a következők.
Igazolás/nyilatkozat megnevezése | Igazolás/nyilatkozat mintájának rendelkezésre állása az EKR-ben | |
1. | Felolvasólap | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
2. | Szakmai ajánlat (Ártáblázat) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe Excel melléklet |
3. | Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 66. § (2) bekezdése tekintetében | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
4. | Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 66. § (6) bekezdése tekintetében | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
5. | Közös ajánlattétel esetén a megállapodást, és a meghatalmazást (adott esetben) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe (adott esetben) |
Xxxxxx okok fenn nem állásának igazolása: | ||
6. | Ajánlattevő nyilatkozata a xxxxxxxx XXX.1.1) pontjában meghatározott kizáró okok vonatkozásában | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
9. | Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 67. § (4) bekezdése tekintetében | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
10. | Nyilatkozat változásbejegyzési eljárásról | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
11. | A cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolás (adott esetben) | Ajánlattevő tölti fel az EKR rendszerbe. (adott esetben) |
12. | Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 65. § (7) bekezdése tekintetében | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
13. | Kapacitást biztosító szervezet nyilatkozata a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint (adott esetben) | A kapacitást biztosító szervezet készíti el, és Ajánlattevő tölti fel az EKR rendszerbe 1. számú melléklet (adott esetben) |
14. | Szerződésben vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat a Kbt. 65. § (7) bekezdés igazolására (amely tartalmazza az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe (adott esetben) |
Gazdasági és pénzügyi; Műszaki, illetve szakmai alkalmasság – a megkövetelt igazolási mód: | ||
Igazolás/nyilatkozat megnevezése | Igazolás/nyilatkozat mintájának rendelkezésre állása az EKR-ben | ||
15/1. | NYILATKOZAT az ajánlati felhívás III.1.2) pontjára vonatkozóan (Pénzügyi alkalmasság) | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni | |
15/2. | NYILATKOZAT az ajánlati felhívás III.1.3) M.1.) és M.2.) pontjaira vonatkozóan (Műszaki alkalmasság) | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni | |
Egyéb dokumentumok: | |||
16. | NYILATKOZAT nyertesség esetén a szerződés feltöltéséhez szükséges adatokról | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni | |
17. | NYILATKOZAT a fordításért vállalt felelősségről (adott esetben) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 2. számú melléklet (adott esetben) | |
18. | Ajánlati nyilatkozat | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 3. számú melléklet | |
19. | Az ajánlatban szereplő bármilyen nyilatkozatot aláíró cégjegyzésre vagy aláírásra jogosult képviselő aláírási címpéldánya vagy aláírási mintája | Ajánlattevő tölti fel az EKR rendszerbe. | |
20. | A cégkivonatban nem szereplő kötelezettség- vállalók cégjegyzésre jogosult személytől származó, ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazás (adott esetben) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe. (adott esetben) 4. számú melléklet | |
21. | Üzleti titkot tartalmazó irathoz kapcsolódó indoklás (adott esetben) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe. (adott esetben) 5. számú melléklet | |
Értékelési szemponthoz benyújtandó igazolások: (A 2. értékelési részszempont vállalása esetén) | |||
22. | NILATKOZAT a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberről | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni | |
23. | NYILATKOZAT a szakember rendelkezésre állásáról | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 6. számú melléklet | |
24. | Szakember által aláírt szakmai önéletrajz | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 7. számú melléklet | |
A tárgyi eljárásban az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban, ha bármely gazdasági szereplő – korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált – egységes európai közbeszerzési dokumentumot tölt fel, az Ajánlatkérő azt elfogadja, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az Ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevők felelnek.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pontjára.
Az Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírt tartalmi követelmények kapcsán nyilatkozatmintákat bocsát a gazdasági szereplők rendelkezésre, és egyben javasolja ezek beépítését a
beadandó ajánlatba (EKR-Benyújtandó iratok jegyzék).
A gazdasági szereplő az ajánlatban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. Az üzleti titokká minősítés részletes feltételeit a Kbt. 44. § (1)-(4) bekezdésének rendelkezései tartalmazzák. A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.
A gazdasági szereplőknek lehetőségük van arra, hogy a fenti iratjegyzéken felül, az útmutató 13. pontjában foglalt – egyébként az utólagos igazolás teljesítése körében kötelezően csatolandó – dokumentumokat már az ajánlatában benyújtsák. A gazdasági szereplő által ajánlatában az Ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az Ajánlatkérő figyelmen kívül hagyja és azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében vonja be a bírálatba, amely ajánlattevőket Ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az Ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az Ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be és – szükség szerint – hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.
9. AJÁNLATOK FELTÖLTÉSE, BONTÁSA
Az Ajánlatok elektronikus benyújtására a gazdasági szereplők az eljárást megindító felhívás IV.2.2) pontjában megjelölt határidőig jogosultak. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Az ajánlatok módosítására a Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlat az Ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosítható.
Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, jogszabályban meghatározott időtartam elteltével kell megkezdeni, kivéve a Kbt. 68. § (1a) bekezdés szerinti esetet.
Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.
Az ajánlattételi határidő lejártának időpontját követően 2 óra elteltével kerül sor az ajánlatok hivatalos bontására, melyet az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.
Ajánlatkérő a bontás során a Kbt. 68. § (4) és (6) bekezdései szerint jár el.
Az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
a) folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
b) – anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna – üzemzavar folytán az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
Ebben az esetben az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani az EKR működésének helyreállítását követően. Az EKR működésének helyreállításáról az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé. A határidőt úgy kell meghosszabbítani, hogy megfelelő idő, de legalább a hosszabbításról szóló értesítés megküldésétől számított két nap, ha a módosításról hirdetményt kell feladni, annak feladásától számított négy nap álljon rendelkezésre az ajánlat benyújtására.
10. AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG
Az ajánlati kötöttség időtartama: az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától számított 30 naptári nap.
Az Ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően írásban felkéri az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése legfeljebb az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha bármely ajánlattevő az Ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az Ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az Ajánlatkérő eljárás további részében, az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyja.
Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a Kbt. 131 § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további hatvan nappal meghosszabbodik.
11. AJÁNLATOK BÍRÁLATA
Az Ajánlatkérő a beérkező ajánlatok elbírálására, illetőleg értékelésére Bíráló Bizottságot hozott létre. A Bíráló Bizottság az ajánlatok felbontását követően megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban (az eljárást megindító felhívásban, jelen közbeszerzési dokumentumokban), valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlattevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. §
(7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell - a Kbt.
65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről az ajánlatba csatolni kell - az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
A Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a
számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés g) pontja szerint akkor is, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.
Ha az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [EKR rendelet
22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
A Bíráló Bizottság az ellenőrzést a Kbt. 69. § és a Kbt. 71. § rendelkezéseivel összhangban végzi. Ha a Bíráló Bizottság az Ajánlatban – a Kbt. 71. § (3) és (7)-(8) bekezdése körébe nem tartozó – hiányosságot állapít meg, hiánypótlást küld az EKR rendszeren keresztül, továbbá az ajánlatban található nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében felvilágosítást kérést küldd ugyancsak az EKR rendszeren keresztül.
A hiánypótlás és a felvilágosítás tartalmáról az Ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül tájékoztatja az összes ajánlattevőt az EKR-en keresztül, megjelölve a hiánypótlás és/vagy válaszadás határidejét, formai feltételeit, valamint a hiánypótlási dokumentáció benyújtásának módját.
A Bíráló Bizottság a hiánypótlást, illetve a felvilágosítást követően ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az eljárást megindító felhívás, a jelen Dokumentáció tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Amennyiben bármely ajánlattevő a Kbt. 71. § (7) bekezdés rendelkezéseit megsérti, vagy ha a hiánypótlást, felvilágosítás megadását nem, vagy nem az előírt határidőben teljesíti, a Bíráló Bizottság kizárólag az eredeti ajánlati példányt veszi figyelembe az elbírálás során.
Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlás és felvilágosítás kérésre vonatkozó szabályokat a Kbt. 71. §-a és a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11.§ (2) bekezdése érelmében amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 11.§ (3) bekezdése érelmében amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő - ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik - csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.
Az eljárást megindító felhívásban és/vagy a Dokumentációban és/vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő ajánlatot az Ajánlatkérő – amennyiben az előírt követelményeknek a hiánypótlást és felvilágosítást követően sem felel meg – a Kbt. 73. § irányadó bekezdése(i) alapján érvénytelenné nyilvánítja.
A Bíráló Bizottság a bírálat első szakaszának lezárását követően értékeli a bírálat során megfelelt (érvénytelenné nem nyilvánított) ajánlatokat. Az Ajánlatkérő az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha a tárgyi eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét.
Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés g) pontja alapján, ha az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.
12. AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE
Az ajánlatok értékelési szempontja: legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok. Az értékelés szempontjai:
Értékelési szempontok | Súlyszám | |
1. | Egyösszegű nettó ajánlati ár (bruttó HUF) | 80 |
2. | Az ajánlattételi felhívás M.2.2. pontban meghatározott szakember alkalmassági minimum követelményen (12 hónap) felüli szakmai többlettapasztalata (min. 0, max.: 48 hónap) | 20 |
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont
Az 1. értékelési részszempont – Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF):
Az ajánlattevőnek a Felolvasólapon a képzések nettó teljes ajánlati árát kell megajánlania. Ezen árnak tartalmaznia kell szerződés teljesítése során felmerülő összes költséget. Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az Ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással nem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot. A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. vám, különböző díjak és illetékek stb. Amennyiben a szerződés megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a szerződés hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a szerződés ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Szerződő Xxxxx minden külön nyilatkozata, szerződés-módosítás nélkül módosítja. Ha az ajánlati ár számokkal megadott összege és a betűvel leírt összeg között eltérés mutatkozik, akkor a számokkal kiírt összeget tekinti Ajánlatkérő érvényesnek. Az Ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat. Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára. Az Ajánlattevőnek be kell építenie az ajánlati árába a szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költségét, így különösen a szolgáltatás megvalósításához kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak, stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek, stb.) költségeket, valamint minden olyan költséget, mely a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges.
Az értékelés módszere: fordított arányosítás: a részszempont értékelése során a legjobb (legalacsonyabb) ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig, a legjobbhoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint.
A pontszámítás képlete:
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-10 pont.
azaz
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
A 2. értékelési részszempont - Az ajánlattételi felhívás M.2. pontban meghatározott szakember alkalmassági minimum követelményen (12 hónap) felüli szakmai többlettapasztalata (min. 0, max.: 48 hónap)
Ajánlatkérő a párhuzamosan végzett munkák közötti időbeli átfedéseket nem tudja elfogadni. Amennyiben a szakmai tapasztalatként bemutatott beruházások között időbeli átfedések találhatók, Ajánlatkérő azokat csak egyszer veszi figyelembe az értékelés során!
Szakmai többlettapasztalat megadása esetén az ajánlatban nyilatkozat formájában az Ajánlattevőnek a meg kell jelölnie az adott értékelési részszempont tekintetében igénybe venni kívánt szakembert, annak releváns szakmai tapasztalatát. Mellékelni kell továbbá a szakember által aláírt rendelkezésre állási nyilatkozatot, valamint a szakmai tapasztalat alátámasztására a szakember által aláírt szakmai önéletrajzot. Felhívjuk az ajánlattevő figyelmét arra, hogy az értékelési szempontrendszer keretében megjelölt szakemberek teljesítésben való közreműködését Ajánlatkérő fokozottan ellenőrzi. A kötelezettség megszegése szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítését, illetve a szerződés felmondását, vagy attól való elállást eredményezheti, mely későbbi közbeszerzési eljárásokban a Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kizárással járhat.
A 2. értékelési részszempont esetében a pontszámok meghatározása az abszolút értékelés módszerével történik az alábbiak szerint: Az értékelési részszempont körében ajánlatkérő értékeli az ajánlattételi felhívás M2.) pontjában meghatározott szakember alkalmassági minimum követelményen (12 hónap) felüli szakmai többlettapasztalatát.
Az értékelés módszere: egyenes arányosítás: a részszempont értékelése során a legjobb (legmagasabb, de maximum 48) ajánlati tartalmi elem maximális pontot kap, a többi pedig, a legjobbhoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra két tizedesjegy pontossággal, a kerekítés általános szabályai szerint. A 48 hónap és a 48 hónapon felüli érték is maximális pontszámot (azaz 10 pontot) kap.
A pontszámítás képlete:
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-10 pont.
azaz
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme;
Amennyiben a nettó ajánlati ár aránytalanul alacsony összeget tartalmaz, abban az esetben az Ajánlatkérő írásban indoklást kér az érintett ajánlattevőtől a kifogásolt ajánlati elem(ek) vonatkozásában. Az indoklás kérés elbírálására a Kbt. 72. § irányadó.
Az egyes értékelési részszempontoknál megszerzett pontszámok a szemponthoz tartozó súlyszámmal beszorzásra, majd a szorzás alapján, az 1., 2. értékelési részszemponthoz tartozó kapott értékek összeadásra kerülnek. Az Ajánlatkérő az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető, illetőleg – ha a Kbt. 69. § (6) bekezdése szerinti körülmény nem áll fenn – az értékelési sorrendben második helyezett ajánlattevőt hívja fel a kizáró okok, illetőleg az alkalmassági feltételek utólagos igazolására.
13. UTÓLAGOS IGAZOLÁSI KÖTELEZETTSÉG
Az Ajánlatkérő képviselője az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető, illetőleg – ha a Kbt. 69. § (6) bekezdése szerinti körülmény nem áll fenn – az értékelési sorrendben második helyezett ajánlattevőt felhívja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására (EKR-Kizáró okok fenn nem állásának és az alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolásának benyújtása).
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 69. § (5) bekezdésében foglaltakra, miszerint a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint ajánlattevő valamely kizáró ok vagy alkalmassági feltétel, valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritérium tekintetében a) egyáltalán nem, vagy határidőn túl nyújtott be igazolást, vagy b) a hiányosan benyújtott, illetve nem egyértelmű tartalmú igazolások esetében az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítás kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes), az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.
Az alkalmassági követelményeknek megfelelés és a kizáró okok fenn nem állása igazolásának körében Ajánlatkérő elfogadja korábbi közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő által az EKR- ben elektronikus úton benyújtott nyilatkozatokat, igazolásokat. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során.
A Kbt. 69. § (11a) bekezdése értelmében nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)-(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.
Igazolás/nyilatkozat megnevezése | Igazolás/nyilatkozat mintájának rendelkezésre állása az EKR-ben | |
Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolása 1. Fejezet: Kizáró okok igazolása | ||
1. | Ajánlattevő nyilatkozata a kizáró okokról, különösen a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolása 2. Fejezet: Gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelmények igazolása | ||
3. | NYILATKOZAT a gazdasági és pénzügyi alkalmasságról | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
Kizáró okok és alkalmassági követelmények igazolása 3. Fejezet: Műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmények igazolása | ||
4. | Nyilatkozat (összefoglaló táblázat) a referenciákról (ajánlati xxxxxxxx XXX.1.3. M.1. pont) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 8. számú melléklet |
5. | Referenciaigazolás(ok) (adott esetben) | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 9. számú melléklet (adott esetben) |
6. | Nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberről | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
7. | Ajánlati felhívás III.1.3. M2. pontjában előírt szakember - szakmai önéletrajza; - rendelkezésre állási nyilatkozata; - végzettségét igazoló okiratok másolata. | Ajánlattevő készíti el, és tölti fel az EKR rendszerbe 6. számú melléklet 7. számú melléklet |
8. | Nyilatkozat a Kbt. 69. § (11a) bekezdése tekintetében | EKR rendszerben található űrlap kitöltésével kell teljesíteni |
Az utólagos igazolási kötelezettségre az eljárást megindító felhívásban, a Kbt. 69. § (4)-(10) bekezdésében, a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. §-ában és 19-25. §-ában foglaltak irányadók.
A gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az
igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.
A Bíráló Bizottság az utólagos igazolási kötelezettség körében feltöltött dokumentumokat a Közbeszerzési dokumentumok II./11. pontban leírt feltételek szerint megvizsgálja, szükség esetén hiánypótlást vagy felvilágosítást kér. Az eljárást megindító felhívásban és/vagy a közbeszerzési dokumentumokban és/vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek meg nem felelő ajánlatot az Ajánlatkérő – amennyiben az előírt követelményeknek a hiánypótlást és felvilágosítást követően sem felel meg – a Kbt. 73. § irányadó bekezdése(i) alapján érvénytelenné nyilvánítja.
14. IRATBETEKINTÉS ÉS ELŐZETES VITARENDEZÉS
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 20.§ (1) bekezdése és a Kbt. 45. § (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR-ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja, azonban az iratbetekintési kérelmet az EKR-en keresztül kell benyújtani, és az iratbetekintési kérelemmel kapcsolatos írásbeli kommunikációt az EKR-en keresztül kell bonyolítani.
A Kbt. 80. § (3) bekezdése érelmében az előzetes vitarendezési kérelmet az EKR-ben kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül az EKR-ben tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.
15. EREDMÉNYHIRDETÉS, SZERZŐDÉSKÖTÉS
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának végeredményét az ajánlati kötöttség időtartamán – vagy meghosszabbított időtartamán – belül hirdeti ki.
Az Ajánlatkérő a Kbt. 79. § (2) bekezdése alapján írásbeli összegezést (EKR-Összegezés fül) készít az ajánlatokról, melyet az Európai Bizottság kérésére a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül kell megküldeni. A megküldéséről a rendszer ugyancsak e-mail értesítést küld az ajánlattevők részére.
Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal - valamint ezenfelül a Kbt. 79. § (4a) bekezdés alkalmazása esetén szintén egy alkalommal ugyanezen időpontig - jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni.
Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján észleli az eredmény megküldését követően, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt, egy alkalommal, és legfeljebb a megállapításban foglaltakkal összefüggő jogszabálysértés orvoslásához szükséges terjedelemben jogosult az ajánlattevőket vagy a részvételre jelentkezőket legfeljebb három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy indokolás [72. §] benyújtására felhívni, valamint a Kbt.
79. § (4) bekezdés szerint eljárni, ha az eljárásban történt jogszabálysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.
Az Ajánlatkérő eredményes eljárás esetén a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot adó, utólagos igazolási kötelezettségét teljesítő nyertes ajánlattevővel – vagy a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti körülmények fennállása esetén a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szervezettel – köti meg a szerződést.
A nyertes ajánlattevő köteles az Ajánlatkérővel szerződést kötni a Kbt. 131. § alapján a közbeszerzési dokumentumokban szerződéstervezet és az ajánlatának tartalma szerint.
Amennyiben a nyertes ajánlattevő a szerződéskötést indokolatlanul megtagadja, akkor ezt az Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő visszalépésének tekinti, anélkül azonban, hogy az Ajánlatkérő fenntarthatna magának bármiféle kártérítési igényt az Ajánlattevő e mulasztásának tekintetében.
Ha a nyertes ajánlattevővel a szerződéskötés a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti körülmény fennállása miatt meghiúsul, akkor az Ajánlatkérő jogosult a következő – második – legkedvezőbb összegű ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel szerződést kötni, amennyiben ezen szervezetet (személyt) az Ajánlatkérő az írásbeli összegezésben megjelölte.
Az ajánlatkérő köteles szerződéses feltételként előírni, hogy:
• nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
• a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és az alábbiakban részletezett ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha:
• a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25 %-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
• a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25 %-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
Jelen pontban említett felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
A nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.
Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
16. Általános tájékoztató az EKR rendszerrel kapcsolatban
Üzemzavar: minden olyan tervezhető technikai tevékenység, amely az EKR szolgáltatásainak szünetelését eredményezi.
Üzemszünet: az EKR üzemeltetője által megállapított és külön jogszabályban foglaltak szerint dokumentált, előre nem tervezett üzemszünet vagy előre nem tervezett, az EKR korlátozott működőképességét jelentő helyzet.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy az ajánlattételi határidő nem jár le, ha az EKR vagy annak az ajánlat elkészítését támogató része az EKR üzemeltetője által közzétett tájékoztatás alapján igazoltan
⮚ folyamatosan legalább öt percig fennálló üzemzavar(ok) folytán [22. § (2) bekezdés] az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt megelőző huszonnégy órában összesen legalább százhúsz percig, vagy
⮚ anélkül, hogy a határidő meghosszabbítására ezt követően már sor került volna - üzemzavar folytán [22. § (2) bekezdés] az ajánlattételi határidő alatt folyamatosan legalább huszonnégy óráig nem elérhető.
Az ajánlatkérő meghosszabbítja az ajánlattételi határidőt az EKR működésének helyreállítását követően, amelyről az EKR üzemeltetője tájékoztatást tesz közzé.
Amennyiben az ajánlattételi határidő módosítása szükséges, de az EKR üzemzavara miatt módosító hirdetmény feladása vagy értesítés megküldése nem lehetséges a Kbt. 55. § (2)–(3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően, az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő módosításáról szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta után is feladhatja, illetve a hirdetménnyel közzé nem tett felhívás esetén a módosításról szóló értesítést a Kbt. szerinti határidőn túl is kiküldheti, az üzemzavar elhárulását követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon, erre a körülményre azonban a módosító hirdetményben utalni kell.
Amennyiben az ajánlattevő által, vagy más érdekelt gazdasági szereplő vagy szervezet által elvégezhető eljárási cselekmények, így különösen hiánypótlás, felvilágosítás vagy árindokolás megadására, vagy az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni.
Az Ajánlatkérő az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer üzemeltetésével – különös tekintettel az üzemzavar és üzemszünet – kapcsolatos kérdések esetén az alábbi weboldalon található elérhetőségeket ajánlja a tisztelt gazdasági szereplők figyelmébe:
Elérhetőség
Cím: 1066 Budapest, Mozsár utca 16.
Központi telefonszám: +36 1 465-8880 (munkanapokon (8:00–16:00)) Az EKR ügyfélszolgálatának elérhetősége:
+36 1 465 8899 (munkanapokon (8:00 – 16:00)) ugyfelszolgalat.nekszt.hu
17. EGYÉB INFORMÁCIÓ (Kiegészítés az eljárást megindító felhíváshoz):
1. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeknek Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte. Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.
2. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti elektronikus űrlapokat meghaladó, az ajánlat részeként benyújtandó aláírt dokumentumok, nyilatkozatok tekintetében az ajánlatkérő a következő előírásokat rögzíti:
• Amennyiben az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő a 2006. évi V. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet:
a) Az ajánlat dokumentumait, nyilatkozatait az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nevében aláíró cégjegyzésre nem jogosult képviselő tekintetében csatolni kell a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az ajánlat aláírásra és/vagy nyilatkozattételre kiterjedő meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását. Figyelem! Nem elvárás, hogy az említett meghatalmazás elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Elegendő a papír alapon teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás egyszerű elektronikus másolatának csatolása. Amennyiben a meghatalmazást meghatalmazóként aláíró személy szintén meghatalmazott és cégjegyzésre nem jogosult, úgy kérjük mindazon meghatalmazások csatolását, melyeket együttesen szemlélve egyértelműen levezethető az ajánlat dokumentumait, nyilatkozatait az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nevében aláíró meghatalmazott aláírási jogosultsága.
b) Az ajánlat dokumentumait, nyilatkozatait, valamint a fenti meghatalmazásokat az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nevében aláíró cégjegyzésre jogosult képviselő tekintetében az ajánlatkérő a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján ellenőrzi a képviseleti jogosultság fennállását.
• Amennyiben az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nem tartozik a 2006. évi V. törvény hatálya alá (pl.: egyéni vállalkozó, természetes személy):
c) Amennyiben az ajánlat dokumentumait, nyilatkozatait az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nevében aláíró személy meghatalmazás nélkül nem jogosult az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő képviseletére, az aláíró képviselő tekintetében csatolni kell a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az ajánlat aláírásra és/vagy nyilatkozattételre kiterjedő meghatalmazást, amely tartalmazza a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírását. Figyelem! Nem elvárás, hogy az említett meghatalmazás elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Elegendő a papír alapon teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás egyszerű elektronikus másolatának csatolása. Amennyiben a meghatalmazást meghatalmazóként aláíró személy szintén meghatalmazott, úgy kérjük mindazon meghatalmazások csatolását, melyeket együttesen szemlélve egyértelműen levezethető az ajánlat dokumentumait, nyilatkozatait
az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nevében aláíró meghatalmazott aláírási jogosultsága.
3. Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlat dokumentumait, nyilatkozatait, illetve a fenti meghatalmazásokat az ajánlattevő vagy az alkalmasság igazolásába bevont (kapacitást nyújtó) gazdasági szereplő nevében meghatalmazás nélkül aláíró képviselő tekintetében a képviseleti jogosultságot alátámasztó bármely dokumentumot.
4. Ahol a Kbt. az érdeklődésüket jelzett gazdasági szereplők tájékoztatását vagy felhívását írja elő, érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozóan jelezte.
5. A Kbt. 55. § (7) bekezdése az EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.
6. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdése értelmében az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről az EKR haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást küld. Az elektronikus dokumentum beérkezésének ideje az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont.
7. Nyilatkozatok: Az Ajánlattevőnek, valamennyi közös ajánlattevőnek az ajánlatában csatolt nyilatkozatában meg kell jelölnie:
− a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni [Kbt. 66. § (6) bekezdés a) pont], és ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az benyújtásakor már ismert alvállalkozókat [Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pont];
− azt a szervezetet (vagy személyt), amelynek kapacitására támaszkodva az előírt alkalmassági követelményeknek megfelelnek. A nyilatkozatban meg kell jelölni az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik [Kbt. 65. § (7) bekezdés].
8. Nyilatkozatok II.: Az ajánlattevőnek (közös ajánlattevőknek) az ajánlatban (ajánlatukban):
− nyilatkoznia (nyilatkozniuk) kell az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan [Kbt. 66. § (2) bekezdés];
− Felolvasólapot kell csatolnia (csatolniuk), mely feltünteti ajánlat esetében a 68. § (4) bekezdése szerinti információkat;
− nyilatkoznia (nyilatkozniuk) kell a fordítások hitelességéről, a kiegészítő tájékoztatások
figyelembe vételéről;
− csatolni (csatolniuk) kell a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges, műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében igazolt erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt;
− egyéni vállalkozó estén csatolja (csatolják) a képviseletre jogosult személy által aláírt nyilatkozatot, amelyben egyéni vállalkozó megjelöli a nyilvántartási számát, vagy az adószámát;
− nyilatkoznia (nyilatkozniuk) kell arról, hogy nyertessége esetén a szerződés teljesítése során vállalja (vállalják) a szolgáltatásra vonatkozó munkaerő biztosítását, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartását, a feladat végrehajtásából adódóan az ajánlatkérőnek, illetve harmadik személynek okozott károk megtérítését;
− nyilatkoznia (nyilatkozniuk) kell arról, hogy saját és az ajánlatban megjelölt gazdasági szereplők cégügyében változásbejegyzés van-e folyamatban (a nyilatkozat nemleges tartalom esetén is csatolandó);
9. Igazolások: Az ajánlatnak az aláírási jogosult ellenőrzése céljából tartalmaznia kell az ajánlattevő, valamennyi közös ajánlattevő, az ajánlatban nyilatkozatot aláíró alvállalkozók esetében az alábbi iratokat:
− amennyiben a cégkivonat szerint cégügyében el nem bírált módosítás van folyamatban a vonatkozó változásbejegyzési kérelem egyszerű másolata csatolandó elektronikus feladás esetén az ehhez kapcsolódó dokumentumok nem hitelesített másolata is elfogadható, amennyiben cégügyben el nem bírált módosítás nincs folyamatban, úgy az arra vonatkozó nyilatkozat csatolása szükséges;
− ajánlatban szereplő bármilyen nyilatkozatot aláíró személy aláírási címpéldánya vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
9. § (1) bekezdése szerinti aláírási-mintája;
− amennyiben az ajánlat cégjegyzésre jogosultak által meghatalmazott(ak) aláírásával kerül benyújtásra, úgy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazást kell csatolni;
− a cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállalók cégjegyzésre jogosult személytől származó, ajánlat aláírására vonatkozó (a meghatalmazott aláírását is tartalmazó) írásos meghatalmazását, a meghatalmazott aláírásával, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva.
10. Egyéb formai elvárások:
a) az ajánlatban lévő, a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szerinti elektronikus űrlapokat meghaladó minden dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak;
b) az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni;