VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

1.

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészt

név: Magyarországi Református Egyház

címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.

adószám: …

bankszámlaszám: … telefon: …

fax: …

e-mail: …

képviselő: ……

(aláírásra jogosult hivatalos képviselő) és

név: Tiszáninneni Református Egyházkerület

címe: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxx x. 17.

adószám: …

bankszámlaszám: … telefon: …

fax: …

e-mail: …

képviselő: ……

(aláírásra jogosult hivatalos képviselő)

mint megrendelők (továbbiakban együtt: Megrendelő)

másrészt

név: …

székhely: …

adószám: …

cégjegyzékszám: …

vállalkozó kivitelezők nyilvántartása (MKIK) szerinti nyilvántartási szám: …

bankszámlaszám: … telefon: …

fax: …

e-mail: …

képviselő: …

(aláírásra jogosult hivatalos képviselő)

mint vállalkozó (továbbiakban: Vállalkozó), (a továbbiakban együtt: Felek) között az alulírott helyen és időben, az alábbi feltételek mellett.

ELŐZMÉNY

Xxxxx jelen szerződést a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) rendelkezései szerint lefolytatott, 2017. … napján megküldött ajánlattételi felhívással megindított, Kbt. 115. § nemzeti eljárásrend szerinti, hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzési eljárás 1. részének eredményeként és arra tekintettel írják alá. A jelen szerződés a Megrendelő, mint ajánlatkérő és a Vállalkozó, mint nyertes ajánlattevő között jött létre.

1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.1. A Megrendelő a lefolytatott eredményes közbeszerzési eljárást követően szerződést kíván kötni az alábbi tárgyban: "A Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda, valamint a Xxxxxxx Xxxx Xxxxxx Református Alapfokú Művészeti Iskola energetikai felújítása vállalkozási szerződés keretében (KEHOP-5.2.3-16-2016-00004. sz. projekt)" – 1. rész: Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvoda energetikai felújítása (KEHOP-5.2.3-16-2016-00004. sz. projekt)

1.2. Jelen szerződés keretében elvégzendő munkák megnevezése: a szerződés 4. és 5. mellékletében részletezettek szerint.

2. TELJESÍTÉS

2.1. A TELJESÍTÉS IDEJE:

Az építési munkaterület átadása: szerződéskötéstől számított 5 napon belül.

A teljesítés kezdési ideje, a tervezett kezdés: az építési munkaterület átadásának napján.

A teljesítési határidőbe a műszaki átadás-átvétel időtartama beleszámít. A műszaki átadás-átvételi eljárás időtartama: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:247. § (2) bekezdésétől eltérően a felek 15 napos időtartamban állapodnak meg.

A hiánytalan teljesítés befejezésének határideje 2017. december 11., amely időpontig a sikeres műszaki átadás-átvételnek le kell zárulnia. Megrendelő előteljesítést elfogad. Elektronikus építési napló megnyitása (amennyiben e-napló vezetése jogszabály alapján kötelező), egyéb esetekben építési előrehaladási nyilvántartás (papír alapú építési napló megnyitása: legkésőbb az építési munkaterület átadásakor.

2.2. A TELJESÍTÉS HELYE (A MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNE): 0000 Xxxxxxx, Xxxxxx xx 00., Xxxx.: 8423 alatti ingatlan

NUTS-kód: HU311

2.3. A TELJESÍTÉS MENNYISÉGE:

A vállalkozási szerződés műszaki tartalmát, teljes mennyiségét a műszaki leírás, a tervdokumentáció, és a költségvetés tartalmazza, amelynek teljes körű megvalósítása a Vállalkozó feladata, melyre vonatkozóan a vállalkozói díj rögzített átalánydíj, azaz valamennyi, a szükséges munka- és anyagköltséget tartalmazza. Az egyösszegű átalánydíj tartalmazza a meghatározott műszaki tartalom teljes körű megvalósítását.

2.4. A Vállalkozó a vonatkozó előírásoknak mindenben megfelelő, hiba- és hiánymentes teljesítésre, valamint a teljesítési határidők szigorú betartására köteles.

2.5. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés illetve mellékletei szerinti munkavégzést megvalósítja, valamint jótállási (garanciális) és szavatossági kötelezettségeinek eleget tesz a jelen Szerződés előírásainak megfelelően.

2.6. Felek megállapodása szerint a Vállalkozó köteles a jelen szerződés értelmében a beruházás tárgyát képező feladatokat szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a vonatkozó magyar előírásoknak, műszaki

szabványoknak, valamint a technika mai állásának megfelelően az elérhető legjobb minőségben, határidőben egy szakvállalat gondosságával elkészíteni, illetve valamennyi egyéb szerződéses kötelezettséget szerződésszerűen teljesíteni. Vállalkozó az előbbi, a beruházás szerződésszerű megvalósítására vállalt kötelezettsége mellett kifejezett kötelezettséget vállal arra, hogy jótállási/szavatossági kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.

2.7. Megrendelő kizárólag a kivitelezési munkák által érintett területet biztosítja, minden egyéb ideiglenes melléklétesítményi, felvonulási és tárolási területről Vállalkozó köteles gondoskodni, illetve ezen ideiglenes létesítményeket a munka befejeztével saját költségén köteles elbontani, elszállítani és a területet helyreállítani.

2.8. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a követelményeknek, a hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak, valamint a jelen szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelel.

2.9. Ha a teljesítés a fenti követelményeket nem elégíti ki, a teljesítés kellékhiányos, s erről jegyzőkönyv készül.

2.10. A Szerződésnek nem megfelelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a Szerződésből eredő igényekről. A Megrendelő fenntartja a jogát, hogy bizonyítható kártérítési igényét akkor is érvényesítse, ha a kötbérigényével nem élt. Megrendelő fenntartja magának a szerződésszegésből fakadó igények érvényesítésének jogát akkor is, ha a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadta és igényét nem jelentette be haladéktalanul.

2.11. Hibás teljesítés esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mennyiségi és minőségi hiba pontos leírását, a kijavítás minőségének meghatározását (megfelelő utalással, vagy a Felek megállapodása szerint) és a kijavítás határidejét. A kijavításra ésszerű határidőt kell meghatározni, amely összhangban áll a megjelölt és nem vitatott hibák mennyiségével és minőségével.

2.12. Amennyiben a teljesítés hibás volta a Felek között vitás, megfelelő szakértőt rendelnek ki a Felek. Amennyiben a szakértő személye is vitás Felek között, úgy a szakértő kijelölésének joga a Megrendelőé. Amennyiben a szakértő megállapítja, hogy a teljesítés hibás volt, a szakértő eljárásával kapcsolatos költségek a Vállalkozót terhelik, ellenkező esetben a Megrendelőt.

2.13. A Megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha annak során olyan kisebb jelentőségű hibákat és hiányosságokat állapít meg, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák, és egyébként a teljesítés a kikötött műszaki feltételeknek megfelel. Ebben az esetben a Vállalkozó köteles a hibák, hiányosságok kiküszöbölését azonnal megkezdeni és jelen szerződés 2.14. xxxxxx szerint eljárni.

2.14. Hibás teljesítés esetén a Vállalkozó köteles a hiba tudomására jutásától, a Megrendelő általi kifogás közlésétől számított 24 órán belül a javítást megkezdeni, s azt haladéktalanul befejezni, valamint intézkedéseiről a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesíteni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a Megrendelő jogosult a hiba kijavítását a Vállalkozó költségére saját maga elvégezni, vagy harmadik fél által elvégeztetni.

2.15. Amennyiben az átvételi ellenőrzéseket a Vállalkozó hibájából részben vagy egészben meg kell ismételni, úgy a Vállalkozó köteles viselni az újbóli ellenőrzések bizonylatolt költségeit. A második sikertelen műszaki átadás-átvétel után a Megrendelő jogosult a munkát mással befejeztetni a Vállalkozó költségére. Ebben az esetben Vállalkozó a díj arányosan csökkentett részére jogosult, köteles azonban megtéríteni Megrendelőnek valamennyi ezzel kapcsolatos költségét, kiadását, továbbá ezen szerződésszegéséből eredő kárt teljes körűen, illetve figyelemmel a Megrendelő 5.2. pontban foglalt jogára, vagyis Vállalkozó ott meghatározott késedelmes teljesítése esetén a felmondási jog gyakorlására.

2.16. A Vállalkozó és a Megrendelő közötti bármely kommunikáció írásbeli. Vállalkozónak a szóbeli közléseit utólagosan, indokolt késedelem nélkül, haladéktalanul írásban meg kell erősítenie. Vállalkozó a szóbeli közlésekre csak akkor hivatkozhat, ha azt utólag írásba foglalta.

2.17. A teljesítés során kizárólagosan nyilatkozattételre jogosult személyek: Megrendelő részéről:

Szerződés tekintetében …… Címe:

Telefon: …

Fax: …

E-mail: … Műszaki részek tekintetében:

Címe:

Telefon: …

Fax: …

E-mail: …

Vállalkozó részéről:

Szerződés tekintetében: … Címe: …

Telefon: …

Fax: …

E-mail: …

Műszaki részek tekintetében: … Címe: …

telefon: …

fax: …

e-mail: …

2.18. A közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlat számszerűsíthető adatai, amelyek a teljesítés alapját képezik:

1. Vállalkozási díj (xxxxx, HUF)	nettó HUF
2. A homlokzati hőszigetelés (18 cm) deklarált Lambda értéke (λ) (W/mK)	…….. W/mK
3. A padlásfödém hőszigetelés (2x10 cm) deklarált Lambda értéke (λ) (W/mK)	…….. W/mK

3. AZ ELLENSZOLGÁLTATÁS NETTÓ ÖSSZEGE

3.1. A Megrendelő vállalkozói díj fizetésére köteles.

A díj összesen: nettó …,- Ft + áfa, azaz bruttó …… Ft

Az ÁFA megfizetésénél a mindenkor hatályos ÁFA jogszabály rendelkezései az irányadóak. Megrendelő a 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (3) bekezdése alapján tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a munka nem építési engedély köteles, és Megrendelő nem áfa alany, ezért az Áfa törvény hivatkozott bekezdése alapján a jelen szerződés nem tartozik a fordított áfa hatálya alá.

Megrendelő tartalékkeret képzését nem köti ki.

3.2. A szerződés nem tételes elszámolású. A vállalkozói díj megállapításának alapjául a közbeszerzési Dokumentáció, és az annak részét képező műszaki leírás, a kiadott tervek és a végleges árazatlan költségvetés, a Vállalkozó által beárazott költségvetések, valamint a Megrendelő, mint ajánlatkérő által esetlegesen kiadott kiegészítő tájékoztatások szolgálnak. A Vállalkozó sem az ajánlatadás folyamán, sem a kivitelezés alatt, semmilyen formában nem hivatkozhat a mennyiségekkel kapcsolatos félreértésre vagy tévedésre. A Műszaki ellenőr (Mérnök) a Munkák előrehaladását százalékos alapon követi, a Munkák aktuális állapotának a végleges (elérendő) állapothoz való viszonyításával, annak érdekében, hogy a Vállalkozó elszámolásainak kibocsátásához és jóváhagyásául megfelelő alapot biztosítson.

3.3. A vállalkozói díj tartalmazza a műszaki tartalom megvalósításának teljes díját és költségeit, anyag és munkadíját. Valamennyi a teljesítés során felmerülő költség a Vállalkozót terheli. A vállalkozói díj tartalmazza különösen a munkákkal kapcsolatosan felmerülő minden díjat (ideértve az esetlegesen a szerződés teljesítése során létrehozott tervek tekintetében fizetendő felhasználási díjat is), adót, vámot, bérletet, illetéket, járulékot, az átadás-átvételi eljárás, a birtokbaadás, a hibajavítás költségeit, a munkavégzéssel kapcsolatban szükségessé váló tájékoztató táblák kihelyezésének költségét, a szükséges vizsgálatok elvégzését, az esetleges rongálási károk (amelyekért Vállalkozó a felelős) helyreállítási költségeit, az összes anyagmozgatási, felvonulási és munkaterület őrzési költséget, az építési törmelék, hulladék, veszélyes hulladék elhelyezésének és tárolásának, valamint elszállításának költségeit, az ágazati és egyéb szabványoknak megfelelő minősítési vizsgálati és mérési költséget, a felvonulási költséget, vagyonvédelmi költségeket, a szavatossági kötelezettségek költségeit, a szerződés tárgyának rendeltetésszerű használatát biztosító megvalósításhoz szükséges minden munka megvalósítását, bármely más kiadást, mely a szerződésben szereplő műszaki tartalom teljes körű elvégzéséhez szükségeltetik, azaz a létesítmény

„kulcsrakész” megvalósításának teljes díját.

3.4. A díj a vállalás szerződésszerű, hibátlan és hiánytalan teljesítéséért jár. A Vállalkozó a díjért teljes körűen vállalkozik a szerződés tárgyának a megvalósítására. A díj magában foglalja a Vállalkozónak a jelen szerződés szerinti minden szolgáltatása teljesítésének ellenértékét, és a szolgáltatások teljesítésével kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget, járulékot és díjat (ideértve az esetlegesen a szerződés teljesítése során létrehozott tervek tekintetében fizetendő felhasználási díjat is), a Vállalkozó tevékenységének, munkavégzésének díját, valamint az annak során felhasznált adatok értékét, az eredmény elérése érdekében eszközölt szükséges ráfordításokat, és valamennyi felmerülő költséget. Vállalkozó a vállalkozói díjon kívül a szerződés teljesítése során a Megrendelő felé semmilyen más jogcímen nem jogosult költséget elszámolni. Megrendelő köteles azonban megtéríteni Vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely a Szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható.

3.5. A Vállalkozó kijelenti, hogy a fent megjelölt díjban a feladat teljes ismeretében állapodott meg.

3.6. A vállalkozói díj egyösszegű átalánydíj. Ez alól kivételt képeznek a vonatkozó jogszabályban levő esetek, különösen a Kbt. 141. §-nak megfelelő szerződésmódosítás vagy a kiegészítő építési beruházás esete.

3.7. A díj tartalmazza a teljesítés során esetlegesen szükségessé váló valamennyi hatósági egyeztetések költségét, díját is. Amennyiben ezen tárgyú számlák vevője a Megrendelő, úgy Megrendelő ezen számlákat továbbszámlázza Vállalkozó részére.

3.8. Az árat Vállalkozó a feladat és a műszaki tartalom, valamint a közbeszerzési műszaki dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás teljes ismeretében határozta meg, és az ár megállapítása során figyelemmel volt a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet vonatkozó részeiben foglaltakra. Vállalkozó kijelenti, hogy a vállalása a tárgyban meghatározott feladatokra teljes körű, és tartalmaz minden olyan munkát, közvetett és közvetlen költséget, amely a tárgyban szereplő feladatok komplett megvalósításához szükséges (függetlenül attól, hogy az jelen szerződésben, illetve a műszaki tervdokumentációban esetleg nem, vagy rövidítetten szerepel, illetve nincs részletezve). Vállalkozó a fenti szerződéses áron felül – a vonatkozó jogszabályban levő esetek, különösen a Kbt. 141-142. §-nak megfelelő szerződésmódosítás, vagy a Megrendelő által elrendelt kiegészítő építési beruházás kivételével – semmilyen címen többletköltséget nem érvényesíthet. A pótmunka megrendelésénél és a pótmunka díjának elszámolásánál a vonatkozó jogszabályok, különösen a Kbt. vonatkozó rendelkezései irányadóak.

4. FIZETÉSI FELTÉTELEK

4.1. A vállalkozói díj pénzügyi fedezete az elszámolható tételek tekintetében a KEHOP- 5.2.3-16-2016-00004. sz. projekt kódszámú felhívásra benyújtott pályázat keretében az Európai Unió által biztosított támogatásból, az el nem számolható tételtek tekintetében Megrendelő saját költségvetésének terhére történik. A támogatás jellege utófinanszírozás, így a számlák kifizetése nem érintett szállítói finanszírozással. Megrendelő Vállalkozónak az ellenszolgáltatást a Kbt., az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások

közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerint teljesíti. Megrendelő a vállalkozói díjat 30 napos fizetési határidő mellett átutalással egyenlíti ki. Az ellenszolgáltatás kifizetése a Kbt. 135. §-ában részletesen meghatározottak, továbbá a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdése, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30-32. §-ának, alvállalkozó igénybe vétele esetén a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ának, a 2003. évi XCII. törvény (Art.), valamint az ÁFA tv. megfelelő alkalmazásával történik.

Az elszámolás és a kifizetés pénzneme a magyar forint (HUF).

Fizetési késedelem esetén a Ptk. 6:155. § (1) és (3) bekezdése irányadó.

4.2. A saját teljesítésre vonatkozó számla mellékletét kell képeznie egy, a kifizetés időpontjában érvényes, együttes adóigazolás, vagy a vállalkozónak biztosítania kell, hogy szerepeljen az NAV köztartozásmentes adózók listájában.

4.3. ELŐLEG

A Kbt. 135. § (7) bekezdés alapján, mivel az építési beruházás teljesítésének időtartama a 2 hónapot meghaladja, a Vállalkozó jogosult a teljes nettó ellenszolgáltatás (vállalkozói díj) 10%-ának megfelelő mértékű, de legfeljebb 75 millió forint összegű előleg igénylésére.

Megrendelő az előleg teljes összegét a Vállalkozó kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül fizeti ki.

Az ajánlattevőként szerződő fél előlegszámlát állít ki. Az előleget a számlákból történő levonások útján kell visszafizetni. A levonások mértéke: minden számlából az igénybe vett előleg %-os mértékének megfelelő %-ban levonásra kerülő összeg azzal, hogy amennyiben az előleg nem kerül visszafizetésre a végszámla benyújtásáig, vagy felmondás esetén a felmondást megelőzően, vagy vis maior esetén az esemény bekövetkezését megelőzően, akkor az előleg teljes hátralevő része azonnal esedékessé válik és az aktuális számlából kell levonni.

4.4. Megrendelő az ellenszolgáltatás összegét részletekben fizeti meg a Vállalkozó részére [Kbt. 135. § (5) bekezdés].

4.5. KIFIZETÉS(EK) ÜTEMEZÉSE:

Vállalkozó a teljesítés során 4 számla (ideértve a végszámlát is, de az előlegszámlát nem) benyújtására jogosult az alábbiak szerint:

• Az 1. részszámla a kivitelezési munka 25 %-os készültségének teljesítésigazolását követően nyújtható be, melynek összege a kivitelezésre vonatkozó nettó vállalkozói díj 25%-ának megfelelő összeg.

• A 2. részszámla a kivitelezési munka 50 %-os készültségének teljesítésigazolását követően nyújtható be, melynek összege a kivitelezésre vonatkozó nettó vállalkozói díj 25%-ának megfelelő összeg.

• A 3. részszámla a kivitelezési munka 75 %-os készültségének teljesítésigazolását követően nyújtható be, melynek összege a kivitelezésre vonatkozó nettó vállalkozói díj 25%-ának megfelelő összeg.

• A Vállalkozó a részszámlákkal nem fedezett nettó vállalkozói díjjal a végszámlában köteles elszámolni, az ÁFA nélküli szerződéses érték 100 %-át elérő megvalósult teljesítés esetén, sikeres műszaki átadás-átvételt és a Kbt. 135.

§ (1)-(2) bekezdése szerint a teljesítésigazolás kiadását követően.

Megrendelő a részszámlák tekintetében (ide nem értve természetesen a végszámlát) nem határoz meg részteljesítési határidőt.

Az egyes részszámlák csak a műszaki ellenőr jóváhagyott összegben állíthatók ki. A részszámlák és a végszámla kifizethetőségét a műszaki ellenőr igazolja.

A teljesítésigazolás kiadására jogosult építési műszaki ellenőr megnevezése:

………………………

Vállalkozó akkor jogosult rész-számla kiállítására, ha az elvégzett munkákat Megrendelő teljesítésigazolási eljárásban átvette. Megrendelő igénye szerint az átvételhez, vagy a számlákhoz csatolni kell minden olyan iratot, igazolást, nyilatkozatot, amely az elszámolás hitelességét és esedékességét alátámasztja.

A számlabenyújtás feltétele a számla kötelező mellékletét képező következő dokumentumok benyújtása a Megrendelőnek:

- Teljesítésigazolás (műszaki ellenőr által is aláírva);

- Végátadás esetén - a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibáktól és hiányoktól mentes - műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv.

Valamennyi kiállított számlán fel kell tüntetni, hogy a számla összege a KEHOP-5.2.3- 00-0000-00000 projekt támogatás terhére elszámolható költség-e, továbbá a számlán szerepeltetni kell a projekt kódját (KEHOP-5.2.3-16-2016-00004).

A közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott árazatlan költségvetés azon részei, melyek file nevükben az ENR megjelölést tartalmazzák, kizárólag a fent megjelölt támogatás terhére elszámolható költségeket tartalmaznak.

Vállalkozó akkor jogosult a vállalkozói díjról végszámlát kibocsátani, amikor az átadás- átvétel teljes egészében sikeresen megtörtént.

4.6. A vállalkozói díj a következők szerint kerül kifizetésre.

Megrendelő a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. [Kbt. 135. § (1) bekezdés]

Vállalkozó a szerződésszerű (hiba- és hiánymentes) teljesítés igazolását követően jogosult számlát benyújtani.

Az ellenszolgáltatás kifizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések:

- 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet,

- Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdés (amennyiben a Vállalkozó által alvállalkozó igénybevételére nem kerül sor);

- Kbt. 135. § (3) bekezdés alapján a 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 32/A.§ (amennyiben a Vállalkozó alvállalkozót vesz igénybe);

- Kbt. 135. §;

- 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30-32. §;

- 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. §

- 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.)

Megrendelő a Kbt. 134. § (7) bekezdése alapján a hibás teljesítéssel kapcsolatos igények teljesítésére kikötött biztosíték (jótállási biztosíték) vonatkozásában lehetővé teszi, hogy a biztosíték az ajánlattevőnek a teljesítésért vagy részteljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályai kerülnek megfelelően alkalmazásra.

A fizetési határidő csak abban az esetben kezdődik, amennyiben a Vállalkozó minden szükséges elszámolási okmányt benyújt, a számla helyesen, számvitelileg szabályosan van kitöltve és az megfelel a támogatási szerződésnek.

4.7. A Kbt. 136. § (1) bekezdésének megfelelően Vállalkozó vállalja, hogy:

a) a nyertes ajánlattevő (Vállalkozó) nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

A Megrendelő felhívja a Vállalkozó figyelmét arra, hogy a Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján a Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha:

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel;

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

A Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti felmondás esetén a Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

Vállalkozó - amennyiben külföldi adóilletőségűnek minősül - köteles a jelen szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

4.8. Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót arról, hogy a szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ában foglaltak hatálya alá esik és felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy a Vállalkozó, illetve a

Vállalkozó alvállalkozói részére történő kifizetéseinél az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ában foglaltak szerint kell eljárnia.

4.9. Megrendelő felhívja továbbá a figyelmet, hogy a szerződés teljesítésére vonatkoznak a mindenkor hatályos ÁFA törvény rendelkezései. Az általános forgalmi adóról szóló törvény esetleges módosítása esetén jelen szerződés módosítása nélkül a szerződést a hatályos szabályoknak megfelelően kell teljesíteni.

4.10. Szerződő Felek rögzítik, hogy Megrendelő késedelmes fizetése esetén késedelmi kamat fizetésére köteles a Ptk. 6:155. § rendelkezései szerint.

5. SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK

5.1. A Ptk. 6:186. § (1) bekezdéséből adódóan a Vállalkozó arra az esetre köteles kötbér fizetésére, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.

5.2. Késedelem esetére kikötött kötbér: Mértéke a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 0,5 %-a a késedelem minden naptári napjára, de legfeljebb a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 20 %-a. Kötbérterhes határidő a véghatáridő. Amennyiben a Vállalkozó késedelme meghaladja a 40 naptári napot, úgy Megrendelő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a vállalkozási szerződést a Vállalkozóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondani, illetve a szerződéstől elállni. Ebben az esetben a teljesítést Vállalkozó hibájából eredően meghiúsultnak kell tekinteni (a teljesítés a Vállalkozónak felróható okból való elmaradása / lehetetlenné válása), és Vállalkozó teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér fizetésére köteles.

5.3. Meghiúsulási kötbér: A nettó vállalkozási díj 20 %-a, ha a szerződés teljesítése a Vállalkozónak felróható okból meghiúsul.

5.4. A kötbér érvényesítése nem zárja ki a Megrendelő kötbért meghaladó kárainak érvényesítését. A Megrendelővel szemben kötbér nem érvényesíthető.

5.5. A Vállalkozó szavatossággal tartozik a szerződéses kötelezettségei szerződésszerű teljesítéséért, valamint azért, hogy a szolgáltatás megfelel a törvényes vagy a szerződésben meghatározott feltételeknek.

5.6. A Vállalkozó az építményekért, az azokba beépített anyagokért, berendezésekért, eszközökért, a szerződésben támasztott követelményeknek való megfelelésért, illetőleg azért, hogy a teljesítése minden tekintetben hibátlan elvégzéséért a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő naptól számított 36 hónapig jótállást vállal.

A Vállalkozónak garantálnia kell valamennyi, jelen szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott paraméter és műszaki előírás teljesítését, illetve azt, hogy az általa létrehozott létesítmény minősége mind a felhasznált anyagok, mind a létesítmény szerkezete és kivitel szempontjából az érvényes magyar szabványoknak és előírásoknak, valamint a szerződésben rögzített igényeknek megfelel és a szerződéses cél elérését maradéktalanul biztosítja.

Ezen felül a Vállalkozó biztosítja a berendezések, szakipari szerkezetek és egyéb szükséges berendezések stb. műszaki előírásokban, valamint a hatályos jogszabályban előírt kötelező alkalmassági idejét.

Amennyiben a létesítmény vagy ennek egy része a jótállási idő alatt Vállalkozó jótállási kötelezettsége alá tartozó hiányosságok miatt nem üzemel rendeltetésszerűen, az előzőekben meghatározott jótállási idő a létesítményt, illetve az érintett részt illetően annyi idővel meghosszabbodik, amennyi ideig az a rendeltetésszerű használatra alkalmassá nem vált. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem terjed ki azokra a hibákra, amelyekről a Vállalkozó bebizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, különösen rendeltetésellenes használat következményeként.

Vállalkozó a bizonyítottan a hibájából keletkezett meghibásodást ill. működési rendellenességet köteles a jótállási kötelezettségének keretén belül kijavítani.

5.7. Vállalkozó a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos igények biztosítékaként a jótállási időre jótállási biztosíték nyújtására köteles, melynek mértéke a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-a.

A jótállási biztosíték a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján, a Vállalkozó választása szerint teljesíthető óvadékként az előírt pénzösszegnek a Megrendelő fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel.

A Kbt. 134. § (7) bekezdése alapján Megrendelő lehetővé teszi, hogy a jótállási biztosíték a Vállalkozónak a teljesítésért járó ellenértékből visszatartás útján kerüljön biztosításra, amelyre az óvadék szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A jótállási biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje legkésőbb a sikeres műszaki átadás-átvétel napja és a jótállási idő leteltét követő 30 napig lehívhatónak kell maradnia, azzal, hogy a jótállási biztosítéknak a jótállási időtartam leteltét követő túlnyúlása kizárólag az okirati formában nyújtott biztosítékra vonatkozik.

A jótállási biztosíték előírtak szerint történő rendelkezésre bocsátása a teljesítésigazolás kiállításának feltétele.

5.8. Ha a Vállalkozó a hiba kijavítását az e pontban meghatározott időszakon belül nem kezdi meg, és azt határidőben nem végzi el, a Megrendelő jogosult a kijavítás érdekében a szükséges intézkedéseket a Vállalkozó kockázatára és költségére megtenni anélkül, hogy ezzel a szerződés szerinti bármely jogát a Vállalkozóval szemben elvesztené.

5.9. A jótállási időszak a javított részre a kijavítás időtartamával meghosszabbodik, a kicserélt dologra, dologrészre pedig újból kezdődik.

5.10. A Vállalkozó jótállási kötelezettsége nem áll be, ha a hiba rendeltetésellenes vagy szakszerűtlen használat, illetve tárolás, szándékos rongálás, vagy erőszakos behatás, elemi kár miatt következett be.

5.11. A jótállási időszak végén Felek helyszíni bejárást tartanak, megállapításaikat jegyzőkönyvben rögzítik.

5.12. Megrendelő a késedelem esetére kikötött kötbér összegére számviteli bizonylatot helyettesítő okiratot bocsát ki, s a kötbér igény érvényesítésére ajánlott tértivevénnyel

ellátott levelet küld Vállalkozónak, mely alapján Vállalkozó köteles nyolc napon belül megfizetni a kötbért. A Megrendelő kötbérigényét Vállalkozó a számviteli bizonylatot helyettesítő okirat kézhezvételétől számított 5 naptári napon belül jogosult vitatni a Megrendelőnek küldött tértivevényes levél formájában. E határidő elmulasztása esetén a kötbérigény a továbbiakban nem vitatható, a kötbérkövetelést a kötelezett (Vállalkozó) által elismertnek és lejártnak kell tekinteni.

5.13. A Kbt. 135. § (6) bekezdése szerint a Vállalkozó által elismert, egynemű és lejárt kötbértartozás esetén Megrendelő jogosult annak összegét beszámítani.

5.14. Vállalkozó nem felelős, ha a késedelmes teljesítés vagy más szerződéses kötelezettségek teljesítésében fellépő hiányosság vis maior következménye.

5.15. Ha vis maior következik be, a Vállalkozó köteles haladéktalanul írásban értesíteni erről és a kiváltó okról a Megrendelőt. A Megrendelő ellenkező írásos utasítása hiányában a Vállalkozónak folytatnia kell a szerződéses kötelezettségek teljesítését, a józan és gyakorlati megfontolás határain belül, és olyan teljesítési lehetőségeket kell keresnie, amelyeket nem akadályoz a vis maiort okozó esemény.

5.16. Felek a szerződés aláírásával egyidejűleg megállapítják, hogy nem ismernek olyan kizáró okot, amely a szerződés megvalósítását gátolná.

6. KÁRTÉRÍTÉS, FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

6.1. A munkavégzésből származó vétkes magatartással okozott károkért a Vállalkozó felelős, a károk rendezése az ő feladata.

6.2. A Vállalkozó a szerződés teljesítése során – a munka megkezdésétől (munkaterület átvételétől) a műszaki átadás-átvételi eljárás, valamint a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás napjáig – a tevékenységével vagy mulasztásával összefüggésben a Megrendelőnél, vagy a teljesítésével összefüggésben harmadik személyeknél keletkezett károkért teljes felelősséggel tartozik. Az így keletkezett károkról haladéktalanul, de legfeljebb 24 (huszonnégy) órán belül jegyzőkönyvet kell felvenni.

6.3. A munkavégzéssel, vagy a munka határidőre történő elvégzésének elmulasztásából adódó, a Megrendelőnek vagy harmadik személynek okozott károkért a Vállalkozó közvetlenül felelős. Amennyiben a támogatást a Vállalkozónak felróható okból kifolyólag kell visszafizetni, azért a Vállalkozó teljes körűen felelős.

6.4. A fentieknek megfelelő károkozás esetén a Vállalkozó köteles a felelősségbiztosítása terhére a károkat megtéríteni, de a Vállalkozó felelősséggel tartozik az általa okozott kár azon részéért is, amit a felelősségbiztosítása esetleg nem fedez. A Vállalkozó vagy a biztosítója által visszautasított kárigényt a Megrendelő bírósági úton érvényesíti.

6.5. A Vállalkozónak rendelkeznie kell a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 26. § szerinti, a sikeres műszaki-átadás átvétel időpontjáig terjedő időtartamra szóló, összesen legalább 5.000.000,- Ft/káresemény illetve legalább 15.000.000,- Ft/év kárösszegre szóló, teljes körű építési-szerelési felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie az Vállalkozó, valamint a Kbt. szerinti alvállalkozók és a Ptk. szerinti valamennyi közreműködő által okozott kárért való felelősségre is.

A felelősségbiztosítási szerződést, illetve kötvényt Vállalkozó köteles legkésőbb a jelen Szerződés aláírása napján a Megrendelő részére átadni. Vállalkozó az utolsó esedékes biztosítási díjrészlet befizetésének igazolását is köteles Megrendelő részre átadni, amellyel igazolja a biztosítási szerződés fennállását.

Vállalkozó a fentieknek megfelelő felelősségbiztosítását köteles jelen szerződés teljesítésének időtartama alatt fenntartani.

Vállalkozó felelősségbiztosítási szerződése, a biztosítási kötvény valamint az utolsó biztosítási díjrészlet befizetésének igazolása a jelen Vállalkozási Szerződés 6. sz. mellékletét képezik.

7. KÖLCSÖNÖSSÉGEN ALAPULÓ KÖTELMEK

7.1. Felek kölcsönösen szükségesnek tartják egymás írásban történő tájékoztatását minden olyan körülményről, amely a szerződés szerinti teljesítést veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi. Az a fél, aki ezt elmulasztja vagy késedelmesen teszi meg, mint ahogyan az bizonyíthatóan tudomására jutott, elegendő okot szolgáltat arra, hogy az együttműködési jó szándékot a másik Fél kétségbe vonja és az esetet úgy minősítse, hogy az vitathatatlanul kimeríti a szerződésszegés fogalmát.

7.2. Felek az adataikban bekövetkezett valamennyi, a szerződés szempontjából lényeges változást (pl. cégforma, név, számlázási cím, bankszámlaszám változás stb.) kötelesek 3 napon belül írásban a másik Fél tudomására hozni.

8. MEGRENDELŐ JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

8.1. Megrendelő és - a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással meghatalmazott - Közreműködői jogosultak betekinteni a teljesítésbe, és észrevételeiket jelezni, melyeket Vállalkozónak figyelembe kell vennie a teljesítés során.

8.2. A Megrendelő és - a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással meghatalmazott - Közreműködői jogosultak a Vállalkozóval a hibákat, illetve kifogásaikat haladéktalanul és utólag is igazolható formában közölni.

8.3. Megrendelő köteles a munkaterületet Vállalkozónak határidőben, munkavégzésre alkalmas állapotban átadni. Vállalkozó a közművek igénybevételénél a Megrendelővel állapodik meg, ennek költségei a Vállalkozót terhelik. Megrendelő köteles Vállalkozó átadását megelőző készre jelentés alapján a műszaki átadás-átvétel időpontját kitűzni. A Vállalkozó köteles a végátadás esetén a szükséges hatóságok kiértesítését elvégezni, és ott megjelenni.

8.4. A fentieken túlmenően Megrendelő a jelen szerződésben foglaltakkal összhangban jogosult, illetőleg köteles:

a) a beépítésre kerülő anyagok, termékek, berendezések, felszerelések kiválasztásában személyesen, vagy a Megrendelő műszaki ellenőre (Mérnök) által részt venni, szükség esetén (indokolt paraméterek között) mintát bekérni és dönteni;

b) a folyamatban lévő és az elvégzett munkát ellenőrizni;

c) más Vállalkozóval elvégeztetni azt a jelen szerződésben rögzített munkát, amit felszólításra a Vállalkozó nem végez el, a kifogásolt, vagy hiányolt cselekményeket nem javítja, illetve nem pótolja – az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket, következményeket a Vállalkozóra áthárítani;

d) a végzett munka, vagy a beépítésre került anyag, szerkezet, termék, berendezés minőségi megfelelőségének vitája esetén Megrendelő jogosult független vizsgálatot kérni azzal, hogy ha a vizsgálat eredménye vállalkozó számára elmarasztaló, annak költségét viselni;

e) a szerződésszerűen teljesített munkát átvenni;

f) a teljesített munka ellenértékét a jelen szerződésben meghatározottak szerint kifizetni;

g) a Vállalkozóval mindenkor együttműködni;

h) alapos indok(ok) alapján kifogásolni vagy megtagadni a Vállalkozó alvállalkozóit, helyszíni személyzetét az ajánlattól eltérően alkalmazott technológiát, eszközt, anyagot, berendezést.

8.5. Ha a Megrendelő a szerződés tartalmában változásokat rendel el, úgy ezek elrendelésénél figyelembe kell vennie az ajánlati dokumentáció által meghatározott lehetőségeket, a Vállalkozó ajánlatában foglaltakat és a műszaki indokoltságot. Ha a változtatás jellege a jelen szerződés módosítását is megköveteli, úgy azt a szerződő felek haladéktalanul, közösen rögzíteni kötelesek a szerződésben foglaltak szerint.

8.6. Amennyiben jelen szerződés szerinti feladat(ok) megvalósításához a szerződésben meghatározottakon kívül további Megrendelői adatszolgáltatás válik szükségessé, azt a Vállalkozó írásbeli felhívására a Megrendelő a szerződésben meghatározott határidők megtartására való tekintettel a Vállalkozó számára megfelelő időben, írásban biztosítja. A Vállalkozónak az adatszolgáltatásra irányuló írásbeli felhívásában annak haladéktalan vagy sürgős jellegét külön jeleznie kell. A szerződésben meghatározott teljesítési határidők betartását veszélyeztető Megrendelői adatszolgáltatási, illetve döntési késedelem esetén Vállalkozó a jogszabályok alapján, ennek hiányában legjobb szakmai tudása szerint köteles eljárni, amit Megrendelő később nem vitathat.

9. VÁLLALKOZÓ JOGAI, KÖTELEZETTSÉGEI

9.1. A Vállalkozó köteles a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak mindenben megfelelő, hiba- és hiánymentes teljesítésre, valamint a teljesítési határidők szigorú betartására.

9.2. A Vállalkozónak a szerződés megkötésének időpontjában rendelkeznie kell az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében történő regisztrálással.

9.3. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt írásban haladéktalanul értesíteni, s egyben lehetősége szerint azokat haladéktalanul megszüntetni, elhárítani.

Vállalkozó köteles a munkaterület átvételekor annak munkavégzésére való alkalmasságát megvizsgálni, az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit

jegyzőkönyvben rögzíteni és ebben a Megrendelő figyelmét a hiányosságok megszüntetésére felhívni.

9.4. Vállalkozó köteles a szerződéskötéstől számított 5 napon belül benyújtani a Műszaki Ütemtervet, amelyet köteles a kivitelezés során a műszaki ellenőrön keresztül, külön szerződésmódosítás nélkül folyamatosan aktualizálni. A Vállalkozónak tehát be kell nyújtania az aktualizált ütemtervet minden alkalommal, amikor a korábbi ütemterv nem egyezik meg az előrehaladás aktuális mértékével vagy a Vállalkozó kötelezettségeivel. Ennek megfelelően a Vállalkozó feladata, hogy a kivitelezés során ezen ütemterveket folyamatosan aktualizálja meghatározott időközönként vagy a műszaki ellenőr utasításának megfelelően. A fenti követelmények szerinti, mindenkor aktualizált Műszaki ütemterv a szerződés módosítása nélkül aktualizálható.

Vállalkozó jogosult – a Megrendelő írásbeli beleegyezése esetén – a megjelölt határidők előtti teljesítésre.

A Műszaki Ütemterv vonatkozásában Megrendelő kiköti, hogy a belső téri szakipari, valamint az épületgépészeti munkák az óvodai szünet időszakában 2017.06.26.-2017.07.31. közötti időszakra ütemezhetőek.

9.5. Vállalkozó köteles a vállalt munkát a vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalomban és minőségben szolgáltatni, a megállapodott határidőig elkészíteni és azt a teljesítés helyén a Megrendelő képviselőjének átadni.

9.6. Vállalkozó köteles együttműködni Megrendelő megfelelően meghatalmazott Képviselőivel és Közreműködőivel.

9.7. Vállalkozó köteles továbbá

a) biztosítani a Megrendelő és a műszaki ellenőr (Mérnök) számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, a Megrendelő megtekinthesse és megvizsgálhassa a munkavégzés folyamatát, helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségét, gyártási helyszínét, fázisait, a technológiai, minőségbiztosítási, biztonsági előírások betartását, alvállalkozó tényleges részvételét;

b) a hatósági és szakhatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, hogy azok bármikor ellenőrzéseket végezhessenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban;

c) intézkedni, hogy azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatóság, illetve szakhatóságok képviselői részt vehessenek.

9.8. Alvállalkozók, egyéb közreműködők

Vállalkozó az I. pontban meghatározott feladat végrehajtásához – a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatában foglaltaknak megfelelően – Alvállalkozót vesz igénybe / nem vesz igénybe.

Azon munkák megnevezése, amelyekhez alvállalkozót vesz igénybe:.................................

Az alkalmasság igazolásában részt vett alvállalkozó:.......................

Vállalkozónak fel kell tüntetnie az e-építési naplóban/építési előrehaladási nyilvántartásban az adott napon jelenlévő, a teljesítésben közreműködő alvállalkozók nevét.

Vállalkozó a szerződés teljesítése során köteles betartani a Kbt. 138. §-ának előírásait. Ennek megfelelően Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján a Megrendelő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd – a később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.

A közbeszerzési eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

Az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.

A teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

Megrendelő a szerződés teljesítése során az elektronikus építési napló/építési előrehaladási nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–(3)-(4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

A Vállalkozó az alvállalkozó munkájáért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Amennyiben a Vállalkozó az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, Vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely az alvállalkozó igénybevétele nélkül nem merült volna fel.

9.9. A kivitelezési munkákhoz kapcsolódó további engedélyek beszerzése, amennyiben az szükségessé válik, Vállalkozó feladata a felmerülő összes költséggel együtt.

9.10. Vállalkozónak a Megrendelő utasításait figyelembe kell vennie, azonban köteles írásban jelezni, ha Megrendelő jogellenes vagy műszakilag nem megfelelő utasítást ad.

9.11. Vállalkozó köteles írásban jelezni a Megrendelőnek a tervdokumentáció minden olyan hibáját, melyet elvárható szakmai gondossága mellett észlel. A jelen szerződés megkötését követően a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a Vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.

Vállalkozó jogosult a dokumentációban szereplő megoldások és anyagok helyett más, azonos vagy jobb műszaki megoldásokra és anyagokra írásban javaslatot tenni, de azokat alkalmazni csak a Megrendelő írásos hozzájárulását követően, a Kbt.-nek megfelelően jogosult. Vállalkozó munkavégzése során a műszaki leírásban, illetve az ajánlatában (árazott költségvetési kiírásában) feltüntetett anyagféleségeket köteles alkalmazni. Ettől való eltérés csak Megrendelő jóváhagyásával és a Kbt. 141. §-ában, valamint az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 28. §-ában foglalt feltételek megtartásával lehetséges. Vállalkozó a beépített anyagok, szerelvények, stb. megfelelőségét a jelen szerződésben foglaltak szerint, az érvényes jogszabályi előírások és műszaki előírások szerint vállalja, és azt minőségtanúsítvánnyal igazolja. A felhasználandó építő- és szerelőipari anyagokra, termékekre, szerkezetekre vonatkozó minőségtanúsító okiratokat (alkalmassági bizonyítványokat, alkalmazási engedélyeket, minőségi bizonyítványokat, vizsgálati jegyzőkönyveket, szakvéleményeket, stb.) másolatban átadja Megrendelőnek.

A megfelelőség tanúsításával kapcsolatos vizsgálatok, szakvélemények és engedélyek beszerzésének költségei teljes egészében Vállalkozót terhelik.

9.12. A Vállalkozó Magyarországon felhasználási engedéllyel bíró, a jogszabályoknak és szabványoknak megfelelő az ajánlatkérő által elvárt minőségű anyagot, szerelvényt, gépet, készüléket és berendezést használhat fel, építhet be.

9.13. A beépített anyagok, szerelvények, gépek, készülékek és berendezések megfelelőség- igazolásait, műbizonylatait, gépkönyveit, kezelési és karbantartási utasításait, érintésvédelmi vizsgálat jegyzőkönyveit, nyomáspróbák, beton minőség vizsgálat

jegyzőkönyveit a munka átadás-átvétele során a Vállalkozónak kell szolgáltatnia. Az ezekkel kapcsolatos eljárás és költségek a Vállalkozót terhelik.

9.14. A sikeres műszaki átadás-átvétel napjától kezdődik valamennyi építmény illetve berendezés jótállása, garanciája, függetlenül attól, hogy a Vállalkozó azokat mely időpontban szerezte be.

9.15. Vállalkozó a beépítésre kerülő anyagok, szerelvények stb. minőségi követelményeinek biztosítását a meghatározott szabványok szerint vállalja, minőséget a szállítás, vagy beépítés előtt minőségtanúsítvánnyal igazolja, a tanúsítványt másolatban átadja Megrendelőnek.

9.16. Vállalkozó a munka átadás-átvétele során átadja a beépített anyagok, szerelvények, szerkezetek, berendezések stb. megfelelőség-igazolásait, gyártóműi műbizonylatait, mérési jegyzőkönyveit, szabványossági nyilatkozatait, esetleges szabadalmi díjak, licensz díjak költségeit, valamint a tárgyi munkára vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokat, a kezelő személyzet kioktatását, betanítását igazoló jegyzőkönyvet legalább kettő példányban.

9.17. Idegen nyelvű bizonylatokat csak hiteles magyar fordítás csatolásával vesz át Megrendelő. Az átadás-átvételi eljárás lezárásának – és így a (vég)számla kifizetésének is – a megfelelő teljesítésen túl feltétele a fent felsorolt dokumentumok Megrendelő részére történő átadása.

9.18. A Vállalkozónak és alvállalkozóinak az anyagok, gépek és eszközök mozgatását úgy kell végeznie, hogy a szállítás során felhasznált utak, járdák és a közterületek károsodást és sérülést ne szenvedjenek. A szállítóútvonalak kiépítésével, karbantartásával, megerősítésével, javításával és helyreállításával kapcsolatos minden tevékenység a Vállalkozó feladata, és azok költségei is őt terhelik. A szállítási, mozgatási tevékenység során előidézett környezetkárosodásért vagy környezetszennyezésért a Vállalkozót terhel minden felelősség és következmény.

9.19. Vállalkozó feladata a saját munkájához szükséges szociális létesítmények, tároló területek és egyéb melléklétesítmények, ideiglenes közművek munkaterületen belüli kialakítása, valamint a szerződésben vállalt munkák befejezésekor ezek elbontása, elszállítása. Vállalkozói feladat a kivitelezési munkához szükséges valamennyi segédszerkezet (technikai eszköz és munkahelyi berendezés stb.) telepítése, helyszínen tartása, mozgatása, és a kivitelezés befejezésekor a munkaterületről történő eltávolítása. A Megrendelő által esetlegesen rendelkezésre bocsátott tároló-, és munkahelyeket, megközelítő utakat a kiürítés során a korábbi állapotukban kell visszaadni.

9.20. Vállalkozó köteles az átvett munkaterületen az általános-, a szakmai-, a munka-, a balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat és előírásokat folyamatosan betartani és betartatni, különös tekintettel arra, hogy a munkákat jórészt üzemelő létesítményben kell elvégeznie. Az építés ideje alatt a vagyonvédelmi előírások betartása és betartatása Vállalkozó feladata.

9.21. Vállalkozó tevékenysége alatt folyamatosan köteles teljes körűen a saját felelős hatáskörében az általa végzett munkákra (szolgáltatásokra) vonatkozó munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat megtartani, így különösen:

a) a személyi feltételek megfelelőségét biztosítani (foglalkozás-egészségügyi, szakmai, munkaügyi),

b) a helyi körülményeknek megfelelően – a munkaterület átvétele után és a munka megkezdése előtt – a munkavállalóinak a munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásokat megtartani,

c) a szükséges egyéni védőfelszereléseket – továbbá, ha indokolt, a kollektív védőeszközöket – megfelelő mennyiségben és minőségben saját költségére biztosítani,

d) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak akkor kezdheti el, ha arra az engedélyt elkészítette, és azt a Megrendelő jóváhagyta, továbbá ha az abban foglalt feltételeket a helyszínen megvalósították,

e) a munkaterületet munkavédelmi és tűzvédelmi szempontból a Megrendelőtől – a munka megkezdése előtt írásban – kell átvennie (az átadás-átvételi jegyzőkönyv elkészítése Vállalkozó feladata).

9.22. Vállalkozó a vállalt feladat teljesítése során csak érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó köteles dolgozóit cégjelzéses munkaruhában foglalkoztatni, vagy kötelezi dolgozóit, hogy a vállalkozó cég nevét, címét, és a dolgozó nevét tartalmazó kitűzőt vagy igazoló kártyát munkavégzés közben tartsák maguknál. A munkavédelmi előírások betartásáról Vállalkozó köteles gondoskodni.

9.23. Eltakarásra kerülő munkarészek, szerkezetek esetén a Vállalkozó az építési naplóban/építési előrehaladási nyilvántartásban köteles a műszaki ellenőrt az eltakarás időpontjáról értesíteni, a tényleges munka előtt legalább öt nappal, annak érdekében, hogy a műszaki ellenőr az eltakarásra kerülő munkarész megfelelőségét ellenőrizni tudja. Amennyiben ezt a Vállalkozó elmulasztja, akkor a Megrendelő kérésére saját költségén kell a visszabontást elkészíteni, akkor is, ha az eltakarásra kerülő munkarész megfelelő minőségben készült el.

9.24. A Vállalkozó saját költségén köteles a beruházás kivitelezése és megvalósítása, valamint a hibák kijavítása során:

a) biztosítani és fenntartani az összes világítást, elkerítést, táblát, figyelmeztető jelzést, amelyek a megépült művek védelmére vagy mások biztonsága és kényelme érdekében szükségesek,

b) megtenni az összes intézkedést a környezet védelmére és elkerülni a személyek, a közvagyon vagy mások kárát és sérülését, amelyet a légszennyezés, a zaj vagy egyéb okok eredményeznek.

9.25. A kivitelezés folyamán a Vállalkozó köteles a munkaterületet szabadon tartani minden szükségtelen akadálytól és minden vállalkozói eszközt, többlet-anyagot – amely már nem szükséges –, továbbá minden törmeléket, hulladék-anyagot el kell távolítania munkaterületről. A Vállalkozó felelős a munkaterületi rendért alvállalkozói tekintetében is.

9.26. Vállalkozó köteles a munkaterületet rendben tartani, a keletkező hulladékait és törmelékét folyamatosan, vagy minden munkanap végén összetakarítani. Ha a Megrendelő a munkahelyen rendetlenséget észlel, úgy szóban, vagy írásban felszólítja Vállalkozót a helyszín rendbetételére. Amennyiben a helyszín rendezése kettő

munkanapon belül nem történik meg, Megrendelő jogosult az helyszínt harmadik féllel rendbe hozatni. Ennek költségei Vállalkozó aktuális számláiból levonásra kerülnek.

9.27. Az építőipari kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) a Vállalkozó saját költségén kötelezett.

9.28. Készre jelentés: A Vállalkozó az általa szerződésszerűen elvégzett munkát a műszaki átadás-átvétel megkezdése előtt legalább tíz nappal írásban köteles készre jelenti [Kbt.

135. § (2) bekezdés]. A teljesítés akkor szerződésszerű, ha a követelményeknek, a hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak, valamint a jelen szerződésben foglalt rendelkezéseknek megfelel.

A szabályos készre jelentést követően a Megrendelő a Vállalkozó által megjelölt időpontban a műszaki átadás-átvételi eljárást csak akkor köteles megkezdeni, ha a Vállalkozó legkésőbb a műszaki átadás-átvétel napján a Megrendelőnek átadja a beépített anyagok, termékek megfelelőségi igazolásait, valamint a Megrendelő által megkövetelt jótállások meglétét igazoló gyártói jótállási jegyeket.

A Vállalkozó késedelmének minősül az, ha a fenti dokumentumok hiánya miatt a Megrendelő a műszaki átadás-átvételt megtagadja. A vállalkozói késedelem mindaddig fennáll, míg a Vállalkozó a fenti dokumentumok szolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget.

9.29. Műszaki átadás-átvétel: A Megrendelő köteles - a Kbt. 135. § (2) bekezdése alapján - a Vállalkozó készre jelentését követően a műszaki átadás- átvétel időpontját kitűzni és megkezdeni, továbbá köteles az eljárást - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésétől eltérően – legfeljebb további 15 napon belül befejezni.

Amennyiben a Megrendelő a szabályszerű készre jelentést követő legfeljebb 10 napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be az előző pontban előírt határidőben, úgy Megrendelő a Vállalkozó kérésére köteles a teljesítés igazolást kiadni.

Megrendelő köteles a műszaki átadás-átvételi eljárást megszervezni, Vállalkozó pedig köteles azon megjelenni és azon a szükséges kivitelezői nyilatkozatokat megtenni. A műszaki átadás-átvételi eljárás során Vállalkozó köteles a munkaterületet lehatárolni, annak őrzéséről gondoskodni, melynek díját a vállalkozói díj magában foglalja.

A műszaki átadás-átvételi eljárás során Vállalkozó igazolni köteles, hogy a munka a szerződésben meghatározott követelményeknek, a műszaki dokumentációnak, a hatósági és jogszabályi előírásoknak, szabványoknak valamint az esetlegesen kivitelezés közben elrendelt módosításoknak megfelelően elkészült, és köteles átadni az alábbiakat 3 példányban:

- megvalósulási dokumentáció,

- felelős műszaki vezetői nyilatkozat,

- beépített anyagok tanúsítványai, igazolásai, gyártói jótállási jegyek,

- mérési, vizsgálati jegyzőkönyvek (adott esetben).

Idegen nyelvű bizonylatokat csak hiteles magyar fordítás csatolásával vesz át Megrendelő.

Az átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő az elvégzett munkát megvizsgálja, a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket. Hiba esetén a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mennyiségi és minőségi hiba pontos leírását, a kijavítás minőségének meghatározását (megfelelő utalással, vagy a Felek megállapodása szerint) és a kijavítás határidejét. A kijavításra ésszerű határidőt kell meghatározni, amely összhangban áll a megjelölt és nem vitatott hibák mennyiségével és minőségével.

Amennyiben az átvételi ellenőrzéseket a Vállalkozó hibájából részben vagy egészben meg kell ismételni, úgy a Vállalkozó köteles viselni az újbóli ellenőrzések bizonylatolt költségeit. A második sikertelen műszaki átadás-átvétel után a Megrendelő jogosult a munkát mással befejeztetni a Vállalkozó költségére. Ebben az esetben Vállalkozó a díj arányosan csökkentett részére jogosult, köteles azonban megtéríteni Megrendelőnek valamennyi ezzel kapcsolatos költségét, kiadását, továbbá ezen szerződésszegéséből eredő kárt teljes körűen.

A sikeres átadás-átvételi eljárástól számított egy éven belül a munkát újból meg kell vizsgálni (utó-felülvizsgálati eljárás). A Megrendelő készíti elő az utó-felülvizsgálati eljárást és hívja meg arra a Vállalkozót.

9.30. A műszaki átadás-átvételről a Felek közösen jegyzőkönyvet készítenek.

9.31. Vállalkozó a szerződés aláírását követő 15 naptári napon belül köteles munkavédelmi, biztonsági és egészségvédelmi tervet készíteni, valamint köteles elkészíteni a projekt minőségbiztosítási tervét és átadni Megrendelő és Műszaki ellenőr részére.

9.32. Vállalkozó köteles a munkaterületet lehatárolni, annak őrzéséről a projekt teljes időtartama alatt saját költségén gondoskodni, melynek díját a vállalkozói díj magában foglalja.

9.33. Vállalkozó saját maga köteles gondoskodni minden eszközének, berendezésének, járművének, helyszínre beszállított alapanyagoknak az állag és-, vagyonmegóvásáról. Megrendelő mindennemű felelősséget kizár az ezen tárgyakban bekövetkezett kárért.

9.34. A Vállalkozó megerősíti és kijelenti, hogy:

a) figyelmesen megvizsgálta, szemügyre vette, áttanulmányozta és saját maga is átszámolta a Megrendelő által részére átadott projekt dokumentációkat a közbeszerzési ajánlattétel során a Szerződés aláírását megelőzően;

b) a szerződéskötést megelőzően maga is átszámolta a közbeszerzési dokumentáció részeként kapott árazatlan részletes költségvetésben szereplő anyagmennyiségeket, a számításokat helyesnek és pontosnak találta, így azokat elfogadja, és ekképpen tökéletesen tisztába van a projekt terjedelmével;

c) a vállalkozói díjat annak tudatában ajánlotta meg, hogy a szerződéskötéskor teljes mértékben ismerte a projekt terjedelmét, az előírt anyagok és berendezések minőségét és mennyiségét, az építési technológiákat, valamint minden egyéb olyan körülményt, ami a vállalkozói díjat befolyásolhatta;

d) a Megrendelőtől kapott projekt dokumentációk tökéletesen alkalmasak arra a célra, amelyre készültek és azok alapján az általa szolgáltatandó projekt dokumentációkat hiba és hiánymentesen el tudja készíteni;

e) ezennel vállalja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megrendelőtől kapott és általa készítendő „projekt dokumentációkkal” kapcsolatos teljes szakmai felelősségét és kötelezettségét;

f) kész és képes a szerződés előírásainak megfelelő módon elvégezni mindazt a munkát és szolgáltatást, amelyet a szerződés számára előír;

9.35. Vállalkozó köteles a Megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a Megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a Vállalkozó késedelem nélkül köteles erről a Megrendelőt tájékoztatni. Megrendelő által elkészített tervek hibáiért a Vállalkozó teljes felelősséggel és kártérítéssel tartozik, ha a kapott dokumentációk hibáját felismerhette, a Megrendelőt azonban erről a körülményről írásban nem figyelmeztette.

9.36. Megrendelő a teljesítés során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson területi korlátozás nélküli, határozatlan idejű, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá a Szerződés alapján jogot szerez az alkotás (terv) átdolgozására.

9.37. Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződésben vállalt kivitelezési munkák első részteljesítéséig meghatározott munkarész megrendelt minőségben és saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik.

10. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, FELMONDÁSA, MEGSZŰNÉSE

10.1. Jelen szerződés módosítása csak a Kbt. 141-142. § előírásainak betartásával, a Xxxxx egyező akaratnyilatkozata alapján, valamint a támogatást nyújtó jóváhagyását követően, írásban történhet.

10.2. A Megrendelő a Vállalkozó súlyosan szerződésszegő magatartása, a Megrendelő érdeksérelme esetén jogosult azonnali hatállyal írásban felmondani a szerződést. Ebben az esetben a Megrendelő jogosult a Vállalkozóval szemben érvényesíteni a szerződésszegésből fakadó egyéb igényeit is. Súlyos szerződésszegésnek minősül, a jelen szerződésben külön pontokban megjelölt felmondási indokokon túlmenően a teljesség igénye nélkül pl.:

a) a Vállalkozó indokolt ok nélkül elmulasztotta megkezdeni, vagy felfüggesztette a teljesítést;

b) a Vállalkozó a hibásan elvégzett munkát felszólítás ellenére nem javítja ki;

c) Vállalkozó egyéb szerződéses kötelezettségének – Megrendelő írásbeli felszólítása ellenére sem – tesz eleget.

10.3. Ha Vállalkozó fizetőképességében, pénzügyi helyzetében olyan lényeges változás következik be, amely a szerződés teljesítését veszélyezteti, a Megrendelő jogosult a szerződést felmondani. A felek ilyen lényeges fizetőképességben bekövetkező változásnak tekintik különösen, ha a Vállalkozóval szemben a szerződés teljesítésének időtartama alatt jogerőre emelkedett fizetési meghagyás útján követelés érvényesítése van folyamatban, illetve felszámolási- vagy végrehajtási eljárást elrendelő határozat

hatálya alatt áll. Amennyiben Vállalkozó fizetőképességében lényeges változás következik be, köteles a Megrendelőt a körülmény bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban értesíteni.

Ebben az esetben a Vállalkozó csak a szerződésszerűen elvégzett munka ellenértékére tarthat igényt azzal, hogy a Megrendelő a felmondástól számított 30 (harminc) napon belül az elvégzett munka mennyiségét megállapítja és kiértékeli, Megrendelő jogosult továbbá a szerződésszegésből eredő igényei érvényesítésére.

10.4. Megrendelő a szerződést felmondhatja, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – a szerződéstől elállhat, ha a Kbt. 143. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltétel bekövetkezik.

Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy – a Ptk.-ban foglaltak szerint – attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

10.5. A Megrendelő felhívja Vállalkozó figyelmét, hogy a Megrendelő a Kbt. 142. § (5) bekezdése alapján köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte és ez a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb jogkövetkezmény érvényesítéséhez vezetett, valamint ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartásával, amelyért felelős, részben vagy egészben a szerződés lehetetlenülését okozta. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, az annak alapján alkalmazott jogkövetkezményt, valamint hogy a szerződő fél a szerződésszegést elismerte-e, vagy sor került-e arra vonatkozóan perindításra.

11. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

11.1. Vállalkozó vállalja az alábbi környezetvédelmi előírások betartását:

a) a zöldfelület kialakítása során az őshonos növényfajok, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése (A kivitelezés során a zöldfelületek kialakításakor az idegen és magas fenntartási költségű növényfajokkal szemben az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciókat kell előnyben részesíteni, hozzájárulva ezzel a területek hagyományos jellegének megőrzéséhez.);

b) a létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja;

c) másodlagos alapanyag felhasználása (A Vállalkozó köteles a másodlagos nyersanyag felhasználás arányának lehető legnagyobb mértékű növelésére);

d) a létesítés, építés ideiglenes helyigényének, hatásterületének tudatos minimalizálása (a Vállalkozó köteles a kivitelezés során felmerülő építési munkák helyigényét, hatásterületét minimalizálni).

11.2. Megrendelő a jelen pontban foglalt vállalásokat, azok megvalósítását a műszaki ellenőr révén ellenőrzi. Amennyiben a műszaki ellenőr ellenőrzési tevékenysége alapján a Megrendelő azt tapasztalja, hogy a jelen pontban előírt valamely különleges feltételt a Vállalkozó nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, úgy szerződésszegésnek minősül, s a Megrendelő ebben az esetben felmondhatja a szerződést.

12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

12.1. A mindkét Fél által aláírt jelen szerződés azon a napon lép hatályba, amikor azt mindegyik szerződő Fél aláírta.

12.2. Tekintettel arra, hogy az építési beruházás támogatásból is finanszírozott, a Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Támogató jelen Szerződés megkötését követően a támogatást visszavonja vagy csökkenti, a Felek a Szerződést módosítják, adott esetben megszüntetik a fedezethiány miatt, amely annak függvénye, hogy a Megrendelő tudja-e saját forrásból a fedezetet biztosítani.

12.3. Felek rögzítik, hogy amennyiben a támogatás visszavonásra kerül, a Megrendelő a szerződéstől elállhat, illetve felmondhatja azt.

12.4. Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közöttük felmerülő esetleges jogvitát – fokozott együttműködési kötelezettség mellett – tárgyalásos úton próbálják meg rendezni, s a jelen szerződésből fakadó vitás kérdésekben megegyezésre törekednek. Amennyiben ez nem jön létre, úgy jelen szerződés vonatkozásában felmerülő vagyonjogi ügyeik tekintetében kikötik – a Megrendelő székhelye szerint illetékes Járásbíróság, illetőleg Törvényszék illetékességét. A Felek rögzítik, hogy a szerződéses jogviszonyukból keletkező vitájuk rendezése érdekében mediátori közreműködést nem vesznek igénybe, jogvitájukat eseti vagy állandó választottbíróság elé nem terjesztik.

12.5. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos magyar jogszabályok – különös tekintettel a Ptk. és a Kbt. és végrehajtási rendeletei, építésügyi jogszabályok és munkavédelmi jogszabályok rendelkezéseire – az irányadók.

12.6. Felek megállapodnak abban, hogy a közbeszerzési eljárás alább felsorolt dokumentumai a jelen szerződés mellékletét képezik abban az esetben is, ha fizikailag nem kerülnek a szerződéshez csatolásra. A dokumentumok közötti ellentmondás esetén a sorrendben előbb álló dokumentum rendelkezései megelőzik a sorban később álló dokumentum rendelkezéseit.

a) Ajánlati nyilatkozat (1. sz. melléklet)

b) Kiegészítő tájékoztatás és adott esetben mellékletei (amennyiben az eljárásban kiegészítő tájékoztatás kibocsátására sor kerül) (2. sz. melléklet)

c) Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ajánlattételi felhívás (3. sz. melléklet)

d) Műszaki leírás (4. sz. melléklet)

e) Árazott költségvetés (5. sz. melléklet)

f) Vállalkozó felelősségbiztosítási szerződése, Felelősségbiztosítási kötvény, valamint az utolsó biztosítási díjrészlet befizetésének igazolása (6. sz. melléklet)

Xxxxxxx tanúsításaként Xxxxx jelen szerződést akaratuk kölcsönös és egybehangzó kifejezéseként – a szerződés áttanulmányozása, értelmezése és megértése után –, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

Kelt: Miskolc, 2017. ………… …

MEGRENDELŐ VÁLLALKOZÓ

Magyar Református Egyház		…
képv a Zsinat lelkészi elnöke és ………………… a zsinat világi elnöke		képv.: …

Tiszáninneni Református Egyházkerület

képv püspök és

………………… főgondnok