Ajánlati dokumentáció
Országos Vízügyi Főigazgatóság
(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0/x.)
Ajánlati dokumentáció
a
„Vállalkozási szerződés keretében a „Belvízcsatornák fejlesztése és
rekonstrukciója” KEHOP-1.3.0-15-2016-00010 azonosítószámú projekt során tervezési és kivitelezés feladatok ellátása FIDIC Sárga könyv szerint”
tárgyú közbeszerzési eljáráshoz
III. kötet
MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)
1
III. KÖTET
MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI
A III. kötet felépítése
A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei két kötetből áll:
III./I. Általános követelmények
III./II. Részletes információk a tervezett létesítményekről
A Megrendelő követelményei egyben a közbeszerzési műszaki leírás, amelyet a Dokumentáció a fenti részekre bontva fogalmaz meg.
Az III./I. kötet általános információkat tartalmaz, melyek mind a 4 rész valamennyi projektelemére vonatkoznak. Az esetleges specifikációk esetén a III/II. kötet tartalmazza az egyes projektelemekre vonatkozó követelményeket.
A III/II. kötet minden egyes projektelemre külön-külön került kidolgozásra az alábbiak szerint:
I. rész
1. Bácsborsódi tározó funkcióbővítése (ADUVIZIG)
2. Hódmezővásárhely térségi vízrendszer komplex rekonstrukciója I. ütem (ATIVIZIG)
II. rész
3. Villogó belvízcsatorna mederfejlesztés és rekonstrukció (KÖTIVIZIG)
4. Örvényabádi belvízrendszer csatornáinak mederfejlesztése és műtárgyainak komplex rekonstrukciója (KÖTIVIZIG)
III. rész
5. Hejő-főcsatorna rekonstrukciója (ÉMVIZIG)
6. Harangodi tározó és a Kállai-főfolyás rehabilitációja (FETIVIZIG)
Tartalomjegyzék
1. A MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVI LAPJAI 5
2.1. A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi 7
2.1.1. Az építési munka megnevezése 7
2.1.3. A projekt alapdokumentációi 8
2.1.4. Engedélyek, előzmény okiratok 8
2.2. A Vállalkozó feladatai általánosságban 9
2.3. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS AZ ÉPÍTÉSI MUNKA JELLEMZŐI 11
2.4. Teljesítménykövetelmények 11
2.5.1. Főbb szabvány és műszaki előírás jegyzéke 12
2.5.2. Jogszabályi előírások, építési, kivitelezési előírások 17
2.5.3. Legfontosabb szakmai előírások: 19
3. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 35
3.1. A Vállalkozó személyzete 35
3.2. Felvonulási terület, helyszíni irodahelyiség 35
3.4.1. Zaj és rezgésvédelem 39
3.4.2. Keletkező hulladékok 40
3.4.3. Levegő és zajvédelem 40
3.5. Kulturális örökségvédelem 41
3.8. Növényzet, környezethasználati engedélyek 43
3.9. Ásványi nyersanyaggal kapcsolatos előírások 43
3.10. Munka- és egészségvédelem 43
3.12. Robbanóanyagok bejelentése 45
3.13. Területszerzés, szolgalom alapítás 45
3.17.1. Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk 49
3.17.1.1. Tervezési elővizsgálatok és mérések 50
3.17.1.2. Engedélyezési és kiviteli tervek 51
3.17.2. Tervezői jogosultság 54
3.17.3. A létesítmények élettartama 54
3.18.1. Munkaterület átadás-átvétel 54
3.18.2. Munkaterület gondozása 56
3.18.5. Közművezetékek feltárása 57
3.18.7. A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok 58
3.18.8. Útfelbontás, terület használat 59
3.18.9. Építés alatt betartandó követelmények 59
3.18.10. Építéssel igénybe vehető területek 60
3.18.11. Egyéb feltételek, intézkedések, információk 61
3.19. Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok, műszaki átadás-átvétel, próbaüzem 61
3.19.1. Műszaki Átadás - Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok 62
3.19.1.1. Gépészeti és elektromos berendezések működtetési próbái 62
3.19.1.2. Nyomáspróbák, víztartási próbák 63
3.19.1.3. Gépészeti és elektromos berendezések komplex üzemi próbái 63
3.19.2. Műszaki átadás-átvételi dokumentáció 63
3.19.3. Műszaki átadás-átvételi eljárás 65
3.19.5. Üzemeltetési engedély 67
3.20. Utófelülvizsgálati eljárás 68
4.1. A Tervbíráló Bizottság 68
4.2. A TERVBÍRÁLAT LEFOLYTATÁSA 69
I. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
1. A MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVI LAPJAI
Az ajánlati dokumentáció közbeszerzési műszaki leírásaként funkcionáló Megrendelő követelményei a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül az építési munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termékek alkalmazása tekintetében a kerültek meghatározásra.
A Vállalkozónak a tervezési munkája során jelen Követelményekben és az V. kötetben bemutatott tervekből (indikatív terv), jogerős engedélyekből (engedélyezési tervdokumentációkból) és rekonstrukciós tervekből kell kiindulnia. A Vállalkozó által készítendő kiviteli dokumentáció műszaki tartalma, a megvalósítandó projektelemek, létesítmények, műszaki beavatkozások tekintetében nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben foglaltaktól.
Az V. kötetben bemutatott engedélyezési- és rekonstrukciós tervdokumentációkban megjelenő műszaki tartalom nem teljes és nem feltétlenül egyezik meg mindenben és pontosan a Megrendelői Követelményekkel, ezért az ajánlattétel szempontjából a tervdokumentációk és bemutatott műszaki megoldások csak az Indikatív jellegű tervdokumentáció (ld. dokumentáció V. kötet) részét képezik.
Az Indikatív tervdokumentációkban szereplő megoldást a Vállalkozónak az ajánlattétel során elsősorban tájékoztatásként és lehetséges műszaki megoldásként kell kezelnie, amelytől, amennyiben azt az ajánlattétel során jelezte, a szerződés keretei között eltérhet, az abban foglaltak a Vállalkozó számára tehát az ajánlattétel során kizárólagos kötelezettséget nem jelentenek.
A tárgyi szerződés tervezés-kivitelezési feladat végrehajtására irányul, amely ún. XXXXX Xxxxx könyv „Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződéses feltételei elektromos és gépészeti létesítményekhez, valamint vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez, Második, átdolgozott magyar nyelvű kiadás / Budapest, 2011. szeptember” általános feltételei szerint valósul meg. A szerződés betűje a kiadvány magyar nyelvű fordítása.
Általános követelmény, hogy a Vállalkozó által kiviteli (szükség szerint engedélyezési) tervek formájában megtervezésre kerülő létesítmények műszaki specifikációját az alábbi sorrend szerint alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozással kell meghatározni.
• az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok
• európai műszaki engedély, vagy közös műszaki előírások
• egyéb nemzetközi szabványok
• európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlások
• egyéb nemzeti szabványok
• nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások
Mindazon műszaki és minőségi jellemzők esetén, ahol a munkákkal és létesítményekkel szemben támasztott követelményeket már jelen közbeszerzési műszaki leírás is a fenti műszaki előírásokra való hivatkozással határozta meg, a Megrendelő követelményeinek minden ilyen hivatkozását a „vagy azzal egyenértékű” kiegészítéssel együtt kell értelmezni és elfogadni.
A Vállalkozó egy adott megrendelői követelmény biztosítására a hivatkozottól eltérő megoldást is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell biztosítania, és bizonyítania.
Egyes esetekben – pl. hatósági engedélyezési dokumentációban bemutatott megoldáshoz, vagy műszaki leíráshoz – a hatóság az egyenértékűség igazolására szakértői véleményeket kérhet be, amelynek elkészítése és bemutatása a Vállalkozó kötelessége. Hasonló módon, bármely olyan esetben, ahol felmerül az egyenértékűség fennállása a Megrendelő képviselője is kérheti az egyenértékűség igazolásának dokumentálását, amely a Vállalkozó kötelessége. Egyenértékű megoldást csak írásban benyújtott igazolás és a Megrendelő, vagy a Mérnök írásos jóváhagyása esetén lehet alkalmazni.
Ahol a Megrendelő követelményei környezetvédelmi követelményt állítanak fel, a Vállalkozó a Kbt. vonatkozó előírásaival összhangban ökocímkével ellátott termékeket is alkalmazhat. Ez esetben azonban – hasonlóan a CE jelölésű termékek alkalmazásához – a Vállalkozónak a konkrét követelménynek való megfelelést is bizonyítani kell, amelyre a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés, vagy egyéb megfelelő dokumentáció alkalmas.
A megrendelői követelmények teljesítésétől a Vállalkozó a szerződés teljesítése során csak a szerződés általános feltételei, 13. Cikkely (Változtatások és Kiigazítások), valamint 4.12. Alcikkely (Előre nem látható fizikai körülmények) alapján térhet el. Az eltérés lehetőségét és módját bizonyos esetekben a támogatást biztosító Irányító hatóságnak is jóvá kell hagynia.
Azon követelményeket, amelyeket a Vállalkozóra nézve általános jogszabályi előírások fogalmaznak meg és nem a Megrendelő specifikus követelményei, illetve amelyekhez az előkészítés során előzetes adatszerzés nem történt a Megrendelői követelmények külön nem szabályozzák, azokat, mint jogszabályi kötelezettség a Vállalkozó általános kötelezettségének kell tekinteni.
2.1. A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi
2.1.1. Az építési munka megnevezése
Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója
A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II.29.) Korm. határozat 2. mellékletének 32. sorában szereplő nevesített kiemelt projekt. A „Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója” projekttel szembeni szakmai elvárás a belvíz-elvezető csatornák fejlesztési és rekonstrukciós munkáinak elvégzése országos szinten, amely munkálatok eredményeként javulnak a vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételei.
A meglévő vízpótlás és vízelvezető rendszer elemeinek fejlesztésével és rekonstrukciójával, valamint új vízpótló útvonalak létesítésével a VKI előírásainak megfelelően a jó állapot, illetve a jó ökológiai állapot, jó ökológiai potenciál elérése, a biodiverzitás növelése, a degradált állapotok megszüntetése az elérendő célkitűzés. A vízrendszerek természetes folyásirányának visszaállítása, megfelelő minőségű és mennyiségű vízpótlás biztosítása szintén a vizek jó állapotának elérését szolgálja.
A vízelvezető rendszer elemeinek fejlesztésével, rekonstrukciójával és a tározási feltételek megteremtésével csökkenthető a belvízi kockázat, mely az ÁKK célkitűzése. Az öntözés- fejlesztési célkitűzések jó vízminőségű vízpótlása csak a rehabilitált vízterekben valósítható meg eredményesen és hatékonyan. A VGT-ben megfogalmazott felszín alatti vízkészletek védelme a folyók vízkészletére alapozott felszíni vízkészletek igénybevételével valósítható meg. A fejlesztések a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv megvalósítását több intézkedés révén is támogatják:
− Felkészülés az éghajlatváltozás, a várható szélsőségek hatásainak kivédésére,
− A belvízrendszer vízvisszatartó létesítményeinek fejlesztése, vízvisszatartó műtárgyak kiépítése,
− A vízgazdálkodás feltételeinek javítása,
A fejlesztések céljai összhangban vannak a fent ismertetett igényekkel és hozzájárulnak a KEHOP 1. prioritási tengely célkitűzéseinek megvalósításához. A projekt célja és várható eredménye egyértelműen kapcsolódik a legfontosabb Uniós irányelvekhez, mint a Víz Keretirányelv (2000/60/EK), az Árvízi Irányelv (2007/60/EK). Emellett kapcsolódik a hazai stratégiák célkitűzéseihez, mint a Xxxxxxx Xxxx Xxxx, (Második) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (2014-2025, kitekintés 2050-ig), Nemzeti Környezetvédelmi Program, Nemzeti Vidékstratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása javítja a szélsőséges hidrológiai és vízjárási helyzetekhez történő alkalmazkodást.
A vidékfejlesztés szempontjából kiemelkedő Xxxxxxx Xxxxx Xxxx a Természeti erőforrások egyik legfontosabb fejlesztési prioritásának nevezi a vízgazdálkodás témakörét. Jelen fejlesztés a Xxxxxxx Xxxx Terv célkitűzéseihez is illeszkedik, mely a klímaváltozás káros hatásait ellensúlyozó aszálykezelést, belvízvédekezést, a vidékfejlesztést támogató területi vízgazdálkodást, beleértve az öntözésfejlesztést és a lakossági vízigényeket kielégítő települési vízgazdálkodást ötvözi.
A fejlesztés közvetlen eredményeként nő a visszatartható édesvíz mennyisége, mérséklődnek a vizek többletéből vagy hiányából származó kedvezőtlen hatások, továbbá hozzájárul az EU Víz Keretirányelv szerinti jó állapotú víztestek arányának növekedéséhez.
2.1.3. A projekt alapdokumentációi
A tervezést megelőzően a Kivitelező vállalkozónak meg kell ismernie, és a tervezés során figyelembe kell vennie a Megrendelő számára kötelezettséget jelentő dokumentumokat, amelyeket a Projekt elfogadott alapdokumentációinak kell tekintetni. Ezek – a teljesség igénye nélkül - az alábbiak:
• Támogatási Szerződés releváns mellékletei a „KEHOP-1.3.0-15–2016-00010 Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója” nevű projekt támogatására
• Megvalósíthatósági Tanulmány
A Megvalósíthatósági tanulmányt, és a Támogatási Szerződést - főképpen azok mérete miatt, az Ajánlatkérési Dokumentáció nem tartalmazza. Megrendelő a szerződéskötést követően azoknak releváns részeit a nyertes ajánlattevő részére bocsátja.
A Vállalkozónak a szerződést úgy kell teljesítenie, hogy a projekt alapdokumentumaiban a Megrendelőre vonatkozó kötelezettségek és vállalások (célok, határidők, pénzügyi kötelezettségek) teljesüljenek.
2.1.4. Engedélyek, előzmény okiratok
A Megrendelő a munkák elvégzéséhez az alábbi tervekkel, engedélyekkel rendelkezik, amelyekben foglaltakat a Vállalkozónak a kivitelezés során az engedély típusára vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban kell figyelembe vennie.
• Vízjogi létesítési engedélyezési, illetve egyéb engedélyezési tervdokumentációk, rekonstrukciós tervek
• Tűzszerészeti Szakvélemények
• Környezeti hatástanulmányok (egyes projektelemekben)
• Környezetvédelmi engedélyek (egyes projektelemekben)
• Vízjogi létesítési engedély (még nem minden projektelemben áll rendelkezésre)
• Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációk (ERD, Előkészítő munkarész, adatgyűjtés, terepbejárás alapján)
• Magasépítmények rekonstrukciójának engedélyezési tervei (egyes projektelemekben)
• Magasépítmények rekonstrukciójának építési engedélyei (egyes projektelemekben)
• Talajvédelmi terv (egyes projektelemekben)
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az engedélyeket, egyéb határozatokat, engedélyezési és rekonstrukciós tervdokumentációkat, tulajdonosi és kezelői hozzájárulásokat az V. kötet tartalmazza.
A Vállalkozó jogosult és köteles ellenőrizni a Megrendelő által szolgáltatott dokumentumokat, és ezt követően köteles meggyőződni azok helyességéről.
A tervdokumentációkban megjelenő műszaki tartalom nem teljes és nem feltétlenül egyezik meg mindenben és pontosan a Megrendelői Követelményekkel, ezért az ajánlattétel szempontjából mind az egyes tervek, mind az egyes engedélyek csak az Indikatív jellegű tervdokumentáció (ld. dokumentáció V. kötet) részét képezik.
Az Indikatív tervdokumentációk műszaki tartalmának megvalósítását a Megrendelői Követelmények szabályozása felülírhatja.
Az Indikatív tervdokumentációkban szereplő műszaki megoldást a Vállalkozónak az ajánlattétel során elsősorban tájékoztatásként és lehetséges műszaki megoldásként kell kezelnie amelytől, amennyiben azt az ajánlattétel során jelezte, a szerződés keretei között eltérhet, az abban foglaltak a Vállalkozó számára tehát az ajánlattétel során kizárólagos kötelezettséget nem jelentenek.
2.2. A Vállalkozó feladatai általánosságban
A Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a létesítmények jelenlegi állapotából kiindulva az összes még szükséges, további tervezési, vizsgálati, kivitelezési munkák és próbák határidőben és I. o. minőségben történő elvégzése, amelynek eredményeképpen a projekt és a szerződés céljai teljesülnek.
A már rendelkezésre álló létesítési engedélyek szükség szerinti módosítása, meghosszabbítása a Vállalkozó feladata, amennyiben az engedélyek érvényességi ideje lejár, illetve az engedélyben meghatározott műszaki tartalom változtatásra kerül. Az engedélyekben előírt kikötéseket figyelembe kell venni az Ajánlat összeállítása, valamint a létesítmények megvalósítása során.
A Vállalkozó kötelessége minden olyan dokumentum – amely még nem áll rendelkezésre – elkészítése, engedély beszerzése és átadása a Megrendelőnek, amely a létesítmények építéséhez, használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges. Az engedélyezési eljárások díja a Vállalkozó költsége.
A vállalkozó feladata a kiviteli tervezés során a szükséges közműegyeztetések ismételt elvégzése, az Indikatív tervdokumentációban található közműnyilatkozatok, kezelői- és tulajdonosi hozzájárulások érvényességének szükség szerinti meghosszabbítása, illetve az abban előírtakra vonatkozó előírások betartása.
A Vállalkozó kötelezettsége a létesítményeket üzemeltető szervezettel és a Mérnökkel egyeztetni és jóváhagyását megszerezni, minden, a megrendelői követelményekben nem, vagy nem kellő részletességgel specifikált anyag, szerelvény és berendezés betervezése és beépítése előtt.
A szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozó köteles az Üzemeltetővel az építési- szerelési munkák Ütemtervét és organizációját részletesen összehangolni, írásos megállapodás formájában előkészíteni és a Munkaterület-átadás átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékleteként rögzíteni a csak az Üzemeltető szervezet szakfelügyeletével végezhető munkákat.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A Vállalkozó munkájával nem akadályozhatja az Üzemeltető szervezet munkáját és csak korlátozottan akadályozhatja a létesítmények folyamatos üzemét.
A Vállalkozó az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az illetékes Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya részére. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.
A Vállalkozónak munkáját az alábbi alapelvek betartásával és alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításával kell végeznie:
• A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű feleljen meg a vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályi előírásnak, ezek közül is kiemelten a 2.5 fejezetben ismertetett hazai és nemzetközi jogi környezetnek, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet rendelkezéseinek. A vonatkozó jogszabályok műszaki előírásai a tervezés alapadataként kezelendők.
• A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű egésze és egyes részei külön-külön is feleljenek meg:
- az új megközelítésű európai irányelveket bevezető hatályos magyar jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelményeknek,
- a vonatkozó országos és helyi építési követelményeknek,
- szakhatósági előírásnak
• A tervezési és építési munkát továbbá úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű az üzemeltetés során feleljen meg valamennyi felmerülő
- környezetvédelmi előírásnak, jogszabályi és hatósági követelménynek,
- munka- és tűzbiztonsági előírásnak,
- egészség- és életvédelmi előírásnak.
• A Vállalkozó a szerződés megvalósítását úgy kell szervezze és tervezze, hogy a létesítmények üzeme a munkák közben folyamatos legyen. A munkavégzés ne veszélyeztesse a létesítményi üzemi munkálatok dolgozóit, és az építési terület jól elhatárolt legyen.
• A Vállalkozónak az előírt munkákat oly módon kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az megfeleljen a vonatkozó szabványokban foglaltaknak és biztosítsa, hogy a beruházás keretében megvalósuló mű, illetve egyes részeinek élettartama elérje vagy meghaladja a Megrendelő követelményei vonatkozó részeiben meghatározott értékeket.
• A munkák során, amennyiben egy meglévő műtárgy, szerkezet, berendezés tovább- használatra kerül, a Vállalkozónak a szükséges mértékű felújításokat, korszerűsítéseket e műtárgyakon, berendezéseken el kell végezni úgy, hogy azok élettartama illeszkedjen a létesítmények élettartamához.
• A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák, vagy pedig a megrendelői követelményekben szerepel, teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A tervezés és megvalósítás során, a Magyarországon érvényes törvényeket, rendeleteket, rendeletek által kötelezővé tett szabványokat, utasításokat, engedélyeket, tervezői előírásokat, hatósági előírásokat, és egyéb más, közmű üzemeltetők, kezelők- és vagyonkezelők és e terv előírásait, valamint a pályázatban, pályázati felhívásban előírt feltételeket, hirdetményeket maradéktalanul be kell tartani. Azokban az esetekben, ahol ezek nincsenek szabályozva, az alkalmazott gyakorlatnak és szokásoknak megfelelő műszaki megoldás szükséges.
A magyar szabványokban, engedélyekben nem szereplő anyagra, szerkezetre, berendezésre és technológiára vonatkozóan a Vállalkozónak bizonyítania kell, hogy az illető anyag, szerkezet vagy technológia a Műszaki Előírásokban rögzítetteknek megfelel. A nem szabályozott import termékeknek az ÉMI hivatalos alkalmazási engedélyével kell rendelkezniük, vagy a termékre vonatkozó engedélyt be kell szerezni, ellenkező esetben a termék vagy anyag nem alkalmazható.
A KEHOP támogatási rendszer által finanszírozott szerződésekben ki kell kötni, hogy a létrejövő szerzői jogi védelem alá eső alkotásoknak a kedvezményezett tulajdonába kell kerülniük. A Kedvezményezett köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az ajánlati felhívásban, illetve a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben kikötni, hogy a teljesítés során keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a kedvezményezett területi korlátozás nélküli, határozatlan idejű, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás (terv) átdolgozására is.
2.3. A létesítmények és az építési munka jellemzői
A létesítmények és az építési munka jellemzőit, jelenlegi állapotára vonatkozó információkat jelen kötet további pontjai, illetve az indikatív dokumentációk tartalmazzák.
2.4. Teljesítménykövetelmények
A létesítményeknek a szerződés eredményeképpen jelen kötet további pontjaiban rögzített fő teljesítménykövetelményeknek kell megfelelnie.
Vállalkozó a mindenkor hatályos építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, kormányrendeletek, szabványok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai követelmények, valamint a szakmai, minőségi, környezetvédelmi, biztonsági előírások megtartásával szakszerűen, valamennyi kötelező dokumentum átadásával köteles vállalását megvalósítania, dokumentálnia.
Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendelte- tésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény – amelybe a termék beépítésre kerül – kielégíti az alapvető követelményeket (mechanikai ellenállás és stabilitás; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; használati biztonság; zaj- és rezgés elleni védelem; energiatakarékosság és hővédelem).
Egy adott célra való építési termék megfelelőségét harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor kiállított teljesítmény-
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
nyilatkozattal kell igazolni. Továbbá a teherbíró szerkezetek megfelelőségét EUROCODE számítással kell igazolni.
Vállalkozónak a jelen dokumentációban hivatkozott szabványok, rendeletek, utasítások, szabályzatok és műszaki irányelvek előírásait a munkák Szerződés szerinti megvalósításához kötelezően be kell tartani. A figyelembe veendő előírások köre azonban valamennyi érvényes magyar előírást tartalmazza, és nem korlátozódik csupán az Ajánlatkérési Dokumentációban szereplőkre.
Hacsak másképpen meg nem határozzák, valamennyi technológiát, berendezést, felszerelést és anyagot úgy kell szolgáltatni, valamint a munkát is úgy kell kivitelezni, hogy megfeleljen az Ajánlatkérési Dokumentációban szereplő, valamint a jogszabály által kötelezően alkalmazandónak előírt magyar nemzeti szabványok legutolsó kiadásában rögzített követelményeknek.
Olyan esetekben, amikor az előírások vagy a hivatkozott szabványok kikötései különféle minőségi szinteket jelentenek, vagy a választás lehetőségét nyújtják, azokat a követelményeket kell kötelezően figyelembe venni, amelyek a legmagasabb minőségű szintnek felel meg.
A Vállalkozónak a beépített anyagok, szerkezetek, technológiák előírásoknak való megfelelőségét - a Mérnök kérésére- a vonatkozó szabványok bemutatásával is igazolnia kell.
A megfelelőség igazolást elsősorban magyar nemzeti szabvánnyal, ezen belül honosított harmonizált szabvánnyal, azaz az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvánnyal kell igazolni, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek. Amennyiben ez nem lehetséges, másodsorban európai műszaki engedéllyel (ETA: European Technical Approval), azaz olyan műszaki specifikációval kell igazolni a megfelelőséget, amelyet harmonizált európai szabvány hiányában egy termékre vonatkozóan dolgoztak ki, és hagytak jóvá a Jóváhagyó Szervezetek Európai Szervezetének (EOTA: European Organisation for Technical Approvals) tagjai. Az igazolásnak tartalmaznia kell a termékre vonatkozó műszaki követelményeket és alkalmazási feltételeket, beleértve a szállításra, tárolásra, beépítésre, üzemeltetésre, valamint az alkalmazható műszaki megoldásra, eljárásra, technológiára vonatkozó követelményeket, továbbá azok vizsgálati, megfelelőség igazolási módozatait is. Harmadsorban olyan termékek építhetők be, amelyek építőipari műszaki engedéllyel (ÉME) rendelkeznek. A termékek megfelelősége a CE (Conformité Européenne) jelöléssel és az EK Megfelelőségi Nyilatkozattal egyértelműen igazolható.
Valamennyi alkalmazni kívánt, de magyar szabványban, vagy szabályzatban nem szereplő anyagra, szerkezetre, berendezésre és technológiára vonatkozóan a Vállalkozónak az Építési Tervek kiegészítésében bizonyítania kell, hogy az illető anyag, szerkezet v. technológia a Műszaki Előírásokban rögzítetteknek megfelel. A végzett munkákról átfogóan és a szakipari részekre vonatkozóan kivitelezői nyilatkozatot kell kiadni, mellékelve a szükséges minősítéseket, beépített anyagokról teljesítménynyilatkozatot, jogosultságokat és mérési jegyzőkönyveket.
2.5.1. Főbb szabvány és műszaki előírás jegyzéke
MSZ-10-301-1:1981 Vízügyi létesítmények. Földgátak
MSZ 15290:1999 Vízépítési földművek tömörségi előírásai
MSZ EN ISO 10320:2000 Geotextiliák és rokon termékeik. Helyszíni azonosítás
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
MSZ 15290:1999 Vízépítési földművek tömörségi előírásai MSZ-10301-1:1981 Vízügyi létesítmények. Földgátak
MSZ-10-303:1981 Vízügyi létesítmények. Beton és vasbetonszerkezetek, műtárgyak MSZ-10-304:1981 Vízügyi létesítmények. Rézsűburkolatok és támfalak
MSZ-10-305:1981 Vízügyi létesítmények. Kő- és vegyesművek
MSZ 15295:1999 Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata
MSZ 15296:1999 Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálati eszközei, mérése és minősítése
MSZ 15105:1965 Építőipari földmunka
MSZ 15317-2:2002 Vízi biotechnika 2. rész: Gyepburkolatok
MSZ 21476: 1998 A talaj termőréteg-védelmének követelményei földmunkák végzésekor MSZ 4488:1976 Feltárás és mintavétel geotechnikai vizsgálatokhoz
MSZ EN 1997-1:2006 (EC7-1) Geotechnikai tervezés 1. rész: Általános szabályok MSZ EN 1997-2:2008 (EC7-2) Geotechnikai tervezés 2. rész: Geotechnikai vizsgálatok
MSZ 14043-7:1981 Talajmechanikai vizsgálatok. A talajok tömöríthetőségének és tömörségének vizsgálata
MSZ 4798:2016 Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ EN 13670:2010 Betonszerkezetek kivitelezése
MSZ EN 13369:2013 Előre gyártott betontermékek általános szabályai
MSZ EN 197-1:2011 Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei
MSZ 4737-1:2013 Különleges cementek. 1. rész: Szulfátálló cementfajták MSZ EN 197-2:2014 Cement 2. rész: A megfelelőség értékelése
MSZ EN 1008:2003 Keverővíz betonhoz. A betonkeverékhez szükséges víz mintavétele, vizsgálata és alkalmasságának meghatározása, beleértve a betongyártási folyamatból visszanyert vizet is
MSZ EN 934-2:2009+A1:2012 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 2. rész: Betonadalékszerek. fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés és címkézés
MSZ EN 934-6:2001+A1:2006 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és injektálóhabarcshoz. 6. rész: Mintavétel, megfelelőség-ellenőrzés és megfelelőség-értékelés
MSZ EN 12190:2000 Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Vizsgálati módszerek. A javítóhabarcsok nyomószilárdságának meghatározása
MSZ EN 12350-1:2009 A friss beton vizsgálata. 1. rész: Mintavétel
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
MSZ EN 12350-2:2000 A friss beton vizsgálata. 2. rész: Roskadásvizsgálat
MSZ EN 12350-4:2009 A friss beton vizsgálata. 4. rész: Tömörödési tényező (helyesen: Tömörítési mérték)
MSZ EN 12350-5:2009 A friss beton vizsgálata. 5. rész: Terülésmérés ejtőasztalon MSZ EN 12350-6:2009 A friss beton vizsgálata. 6. rész: Testsűrűség
MSZ EN 12390-1:2013 A megszilárdult beton vizsgálata. 1. rész: A próbatestek és sablonok alak-, méret- és egyéb követelményei
MSZ EN 12390-2:2009 A megszilárdult beton vizsgálata. 2. rész: A szilárdságvizsgálati készítése és tárolása
MSZ EN 12390-3:2009 A megszilárdult beton vizsgálata. 3. rész: A próbatestek nyomószilárdsága
MSZ EN 12390-7:2009 A megszilárdult beton vizsgálata. 7. rész: A megszilárdult beton testsűrűsége
MSZ EN 12390-8:2009 A megszilárdult beton vizsgálata. 8. rész: A vízzáróság vizsgálata
MSZ CEN/TS 12390-9:2007 A megszilárdult beton vizsgálata. 9. rész: Fagyállóság.
Lehámlás
MSZ EN 12504-1:2009 A beton vizsgálata szerkezetekben. 1. rész: Fúrt próbatestek.
Mintavétel , vizsgálat és a nyomószilárdság meghatározása
MSZ EN 12504-2:2013 A beton vizsgálata szerkezetekben. 2. rész: Roncsolásmentes vizsgálat. A visszapattanási érték meghatározása
MSZ EN 1990:2011 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai
MSZ EN 1991-1-1:2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-1. rész: Általános hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei
MSZ EN 1992-1-1:2004/A1:2016 és MSZ EN 1992-1-1:2010 Eurocode 2:
Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános előírások és az épületre vonatkozó szabályok
MSZ EN 1992-1-2:2013 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre
MSZ EN 1992-2:2009 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak
MSZ EN 1992-3:2011 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 3. rész: Gátak és folyadéktároló szerkezetek
MSZ EN 1996-1-1:2005+A1:2013 Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezése. 1-1. rész: Vasalt és vasalatlan falazott szerkezetekre vonatkozó általános szabályok
MSZ EN 13331-1:2003 Munkaárok-dúcoló rendszerek. 1. rész: Termék-meghatározás MSZ EN 13331-2:2003 Munkaárok-dúcoló rendszerek. 2. rész: Értékelés számítással
vagy vizsgálattal.
MSZ EN 1997-1:2006 (EC7-1) Geotechnikai tervezés 1. rész: Általános szabályok MSZ EN 1997-2:2008 (EC7-2) Geotechnikai tervezés 2. rész: Geotechnikai vizsgálatok
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
MSZ EN 12063:2002 Speciális geotechnikai munkák kivitelezése. Szádfalak
MSZ EN 1610:2016 Szennyvízelvezető vezetékek és csatornák fektetése és vizsgálata
MSZ 15003:1989 Tervezési előírások a munkagödrök határolására, megtámasztására és víztelenítésére
MSZ EN 845-2:2003 Falazatok kiegészítő elemeinek követelményei. 2. rész: Áthidalók MSZ EN 10080:2005 Betonacél. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények
MSZ EN 998-1:2003 Falszerkezeti habarcsok előírásai. 1. rész: Kültéri és xxxxxxx vakolóhabarcsok előírásai
MSZ EN 14081-1:2006 Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, négyszög keresztmetszetű szerkezeti fa. 1. rész: Általános követelmények
MSZ–04–803-8:1990 Építő- és szerelőipari épületszerkezetek. Vízszigetelő szerkezetek MSZ EN 13383-1:2002 Vízépítési terméskő. 1. rész: Műszaki előírás
MSZ EN 12371:2010 Természetes építőkövek vizsgálati módszerei. A fagyállóság meghatározása
MSZ 18290-1:1981 Építési kőanyagok felületi tulajdonságainak vizsgálata. Kopási vizsgálat Böhme-módszerrel
ÚT 2-3.601-1:2008 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 1. rész (e-ÚT 05.01.12) ÚT 2-3.601-2:2009 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 2. rész (e-ÚT 05.01.14) ÚT 2-3.601-3:2009 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 1. rész (e-ÚT 05.01.11)
ÚT 2-3.201:2006 Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények (e-ÚT 06.03.31)
ÚT 2-1.503:2009 Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése (e-ÚT 06.03.12)
ÚT 2-3.103:1998 Radiometriás tömörségmérés. Földművek, kötőanyag nélküli alaprétegek, hidraulikus kötőanyagú útalapok térfogatsűrűségének és víztartalmának meghatározása (e-UT 09.02.11)
MSZ 339:1987 Melegen hengerelt betonacél
MSZ 5761:1987 Hegesztett síkháló vasbeton szerkezetekhez
MSZ EN 10027-1:2017 Acélok jelölési rendszere. 1. rész: Az acélminőségek jele
MSZ EN ISO 8501-1:2008 Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek felhordása előtt. A felületi tisztaság értékelése szemrevételezéssel. 1. rész: A festetlen és a teljesen festékmentesített acélfelületek rozsdásodási és felület-előkészítési fokozatai (ISO 8501-1:2007)
MSZ EN ISO 12944-1:2000 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 1. rész: Általános bevezetés (ISO 12944- 1:1998)
MSZ EN ISO 12944-2:2000 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 2. rész: A környezetek osztályozása (ISO 12944-2:1998)
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
MSZ EN ISO 12944-3:2000 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 3. rész: Tervezési szempontok (ISO 12944-3:1998)
MSZ EN ISO 12944-4:2000 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 4. rész: Felület- és felület-előkészítési típusok (ISO 12944-4:1998)
MSZ EN ISO 12944-5:2008 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 5. rész: Festékbevonat-rendszerek (ISO 12944-5:2007)
MSZ EN ISO 12944-6:2000 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 6. rész: Laboratóriumi vizsgálati módszerek a korrózióvédő képesség értékelésére (ISO 12944-6:1998)
MSZ EN ISO 12944-7:2000 Festékek és lakkok. Acélszerkezetek korrózióvédelme festékbevonat-rendszerekkel. 7. rész: A festési munka végrehajtása és ellenőrzése (ISO 12944-7:1998)
MSZ EN ISO 14713-1:2010 Horganybevonatok. Útmutatók, ajánlások vas- és acélszerkezetek korrózió elleni védelméhez. 1. rész: A tervezés és a korrózióállóság általános alapelvei (ISO 14713-1:2009)
MSZ EN ISO 14713-2:2010 Horganybevonatok. Útmutatók, ajánlások vas- és acélszerkezetek korrózió elleni védelméhez. 2. rész: Tüzihorganyzás (ISO 14713-2:2009)
MSZ EN ISO 1461:2009 Tüzihorganyzással kialakított bevonatok kész vas- és acéltermékeken. Követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 1461:2009)
MI 00-000-00 Munkavédelem Műszaki Irányelv: az építési tervek munkavédelmi fejezeteinek tartalmi követelményeiről
MSZ 22116:2002 Fúrt kutak és vízkutató fúrások
ME-10-231-1:1996 | Vízrajzi mérések lapvíz mércével | végrehajtása. | Felszíni | vizek | vízállásának | mérése |
ME-10-231-2:1996 | Vízrajzi mérések vízállásíróval | végrehajtása. | Felszíni | vizek | vízállásának | mérése |
ME-10-231-3:1996 | Vízrajzi mérések | végrehajtása. | Felszíni | vizek | vízállásának | mérése |
centiméter pontosságú digitális vízállás-regisztrálóval
ME-10-231-4 Felszíni vizek vízállásának mérése milliméter pontosságú digitális vízállás-regisztrálóval
ME-10-266:1993 Vízmérce állomások építményei
ME-10-536:2006 Vízmércék magassági helyzetének rendszeres ellenőrzése MI-10-536:1990 Vízmércék magassági helyzetének rendszeres ellenőrzése
MSZ 15305-1:2000: Vízépítési műtárgyak elzárószerkezetei. 1. rész: Általános műszaki követelmények
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
MSZ 15305-2:2000: Vízépítési műtárgyak elzárószerkezetei. 2. rész: Árvízvédelmi töltésbe épített zsilipek elzárószerkezeteinek sajátos műszaki követelményei
MSZ-10-197:1982: Vízügyi gépek, gépi berendezések, készülékek munkavédelmi minősítése
MSZ 15219:1978: Vízépítési műtárgyak osztóhézagai MSZ 15292:1999: Árvízvédelmi gátak biztonsága
MSZ EN ISO 10304-1:2009: Vízminőség. Az oldott anionok meghatározása ionkromatográfiával. 1. rész: A bromid, a klorid, a fluorid, a nitrát, a nitrit, a foszfát és a szulfát meghatározása (ISO 10304-1:2007)
MSZ -14-01033:1982: Vízvédelmi gátak telepítése, méretezése, építése MSZ-10 309:1981 Vízügyi létesítmények. Acélszerkezetek.
MSZ-10-147:1981 Vízépítési műtárgyak elzárószerkezetei. Zsilipmozgató berendezések műszaki követelményei.
MSZ EN 1994 2:2009 Betonnal együtt dolgozó acélszerkezetek tervezése
Az egyes létesítmények esetében a további Szabvány és műszaki előírás hivatkozásokat az egyes tervek tartalmazzák.
2.5.2. Jogszabályi előírások, építési, kivitelezési előírások
Vállalkozó a mindenkor hatályos vízügyi, környezetvédelmi, és egyéb szakmai jogszabályok, előírások megtartásával köteles vállalását megvalósítani. A munkák csak a megkezdéshez szükséges engedélyek, és a Megrendelő és Mérnök által jóváhagyott kiviteli tervek birtokában kezdhetők meg.
Vízimunka elvégzése, vízilétesítmény építése, átalakítása, megszüntetése csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában végezhető, és a kivitelezés befejezéséig hatályos vízjogi létesítési engedéllyel kell rendelkezni. Az engedélyezett vízi létesítmények kivitelezési munkáit az engedélyezési tervdokumentációban ismertetett módon kell megvalósítani. Az engedély alapjául szolgáló tervdokumentációban foglaltaktól eltérni az I. fokú vízügyi hatóság engedélyével lehet.
Főbb jogszabályok jegyzéke:
- A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29) kormányrendelet;
- A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet.
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi XXXX.xx.
- A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.
- 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
- A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet
- A felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII.21) Korm. rendelet
- A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet
- A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
- A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelmében szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet
- A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007 (IV.26.) Korm. rendelet
- A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
- Az erdőről, erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
- Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet
- 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól
- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény
- A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv.
- A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/20016 (XII.28.) Korm. rendelet
- a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007 (XII.23.) KvVM rendelet
- Az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. Törvény,
- 18/2008. (XII.3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról,
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,
- 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
- 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről,
- 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
- 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról
- 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet: az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról
- 16/2001. (III. 3.) FVM rendelet: a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat kiadásáról
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
2.5.3. Legfontosabb szakmai előírások:
Töltésépítés
A földgátakra vonatkozó építési előírásokat, a minőségi követelményekre és annak ellenőrzésére vonatkozó előírásokat az MSZ-10-301-1:1981 sz. vízügyi ágazati szabvány tartalmazza. A töltéseket I. osztályú minőségben kell megépíteni.
A töltésfejlesztéssel, műtárgyépítéssel érintett terület felületéről a humuszt, a fás növényzet eltávolítását követően lehet letermelni. A humuszt a munkaterületen kijelölt helyen – felhasználásig az MSZ 21476:1998 sz. szabvány előírásait figyelembe véve – deponálni kell.
A töltésépítés során az anyagnyerőhelyről, vagy helyszínről kitermelt kötött anyagot a beépítés helyén 15-20 cm-es rétegekben kell teríteni, folyamatos tömörítés mellett a tervben előírt tömörségre, az MSZ 15290:1999 sz. szabvány előírásainak megfelelően. A vízépítési földművek tömörségi előírásait az MSZ 15290:1999 sz. szabvány tartalmazza.
A humuszterítést követő gyepesítést a „Vízi biotechnika 2. rész: Gyepburkolatok” c. MSZ 15317-2:2002 sz. szabványban foglaltak figyelembe vételével kell elvégezni.
A töltésfejlesztéshez W=22%-ot meg nem haladó nedvességtartalmú föld használható fel. A földgát tömörségi előírásait az MSZ 15 290:1999 tartalmazza. A beépített agyagon végzett mintavételt az MSZ EN 1997-1:2006 illetve MSZ EN 1997-2:2008 alapján kell végezni. A beépített földmennyiségből legalább 1500 m3-ként kell mintát venni. A tömörségvizsgálat előírásait az MSZ 14043-7:1981 tartalmazza.
Beton és vasbeton szerkezetek
Általános előírások
A beton és vasbeton szerkezetek betontechnológiáját az MSZ 4798:2016 (továbbiakban MSZ 4798:2016) nemzeti szabvány alapulvételével, de szükség szerint azt meghaladóan kell kialakítani.
AZ MSZ 4798:2016 szabvány a beton műszaki feltételeit, teljesítőképességét, készítését és megfelelőségét szabályozó MSZ EN 206:2014 (továbbiakban MSZ EN 206-1) európai szabvány nemzeti alkalmazási feltétele.
Az építés betontechnológiája tehát legyen összhangban az európai előírásokkal, de azt meghaladó nemzeti követelményeket is tartalmazhat.
A Műszaki Előírások ezen fejezete (a betoncsöveket kivéve) valamennyi beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetre vonatkozik. Ezeket a szerkezeteket a kiviteli terveknek megfelelően kell elkészíteni.
Környezeti osztály
A beton, illetve a felhasználásával készült beton és vasbeton szerkezet akkor tartós, ha az erőtani és alakváltozási igénybevételeket, valamint a környezeti hatásokat megfelelő karbantartás mellett a használati (tervezési) élettartam alatt, az MSZ 4798:2016 szabvány szerint károsodás nélkül viseli. A tervezett műtárgyak használati élettartama legalább 100 év.
A tartósság követelményének a beton csak akkor felelhet meg, ha elsődleges feltételként az összetétele, a tömörsége bedolgozott állapotban, a szilárdulási folyamata (utókezelés) olyan beton-szövetszerkezetet eredményeznek, amely a majdani erőtani és alakváltozási követelményeken túl a környezeti követelményeknek is megfelel.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Beton vizsgálata
A beton vizsgálatát az MSZ 4798:2016 szabványban előírt módszerekkel kell vizsgálni.
Építési anyagok
Az építkezés során csak az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló 275/2013 Korm. rendelet szerinti teljesítmény igazolással rendelkező anyagot, építési terméket szabad felhasználni, beépíteni.
Cement
Az építkezés során beton és vasbeton szerkezetek készítéséhez a következő cementfajtákat szabad felhasználni:
MSZ EN 197-1:2011 szerinti, általános felhasználású cementek közül: CEM I fajtájú portlandcementet,
XXX XX fajtájú összetett portlandcementet, CEM III fajtájú kohósalakcementet;
MSZ 4737-1:2013 szerinti cementek közül:
szulfátálló különleges portlandcementet és kohósalakcementet (S), mérsékelten szulfátálló különleges portlandcementet (MS).
A fenti cementfajtákat az alábbi megkötésekkel szabad alkalmazni:
CEM II fajtájú 32,5 szilárdsági osztályú portlandcementet legfeljebb C40/50 nyomószilárdsági osztályú beton készítéséhez szabad használni;
CEM III/A 32,5 jelű kohósalakcement legfeljebb C40/50 beton-nyomószilárdsági osztályig szabad használni;
CEM III/B 32,5 jelű kohósalakcement legfeljebb C35/45 beton-nyomószilárdsági osztályig szabad használni.
Kiegészítő anyagok
A beton készítéséhez különböző okokból (pl. péptartalom növelése, sóállóság javítása, vízáteresztő képesség csökkentése, szilárdság növelése stb.) szükség lehet kiegészítőanyagok (MSZ 4798:2016 szerinti 1. vagy 2. típusú) adagolására. Szilárd vagy folyadék halmazálla- potú kiegészítőanyagok (kőliszt, szilikapor, őrölt pernye, őrölt kohósalak, ill. szilikaszuszpen- zió, műanyagdiszperzió stb.) minőségi jellemzőit a forgalmazónak vizsgálati jegyzőkönyvvel is igazolnia kell. A vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kiegészítőanyag fajtáját, a származási helyet és a gyártás időpontját.
Adalékanyagok
A beton készítéséhez csak mosott és osztályozott homok, kavics és homokos kavics frakciót, illetve zúzottkő vagy zúzottkavics frakciót szabad felhasználni.
Az adalékanyag frakció típusát és a keverék összetételét alkalmassági vizsgálattal kell kiválasztani.
Az adalékanyagok elégítsék ki az MSZ 4798:2016 szabvány követelményeit. A zúzottkő és zúzottkavics frakciók feleljenek meg az ÚT 2-3.601:2006 útügyi műszaki előírás követelményeinek is.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az XK3(H) környezeti (igénybevételi) osztályú kopásálló beton 4 mm feletti adalékanyaga legalább Kf-A kőzetfizikai csoportú, KZ termékosztályú bazalt zúzottkő legyen.
Keverővíz
A keverővíz lehetőleg ivóvíz legyen, általában nem lehet gyógyvíz, ásványvíz, talajvíz, kellemetlen szagú, színezett, zavaros, habzó, pezsgő víz. Vezetékes ivóvizet a betonkészítés bármely folyamatában vizsgálat nélkül szabad használni. Amennyiben a keverővíz nem, vagy nem teljes egészében vezetékes ivóvíz, akkor be kell tartani az MSZ EN 1008:2003 szabvány szerinti követelményeket.
Az adalékanyag mosására és a beton utókezelésére használt víz feleljen meg a keverővízzel szemben támasztott követelményeknek.
Betonadalékszerek
Az adalékszerekre vonatkozó minőségi követelmények a MSZ EN 934-2:2009+A1:2012 szabványban, a mintavételre és megfelelőség-ellenőrzésre vonatkozó előírások az MSZ EN 934-6:2001/A1:2006 szabványban találhatók. Az alkalmazás során az MSZ 4798:2016 szabvány adalékszerekre vonatkozó fejezete szerint kell eljárni.
Az adalékszerek viszonylag kis mennyiségben fejtik ki hatásukat, adagolásuk felső határa beton és vasbeton esetén a cementtartalomra vetített 5 tömeg%.
Az adalékszernek az alkalmazott cementtel való összeférhetőségét igazolni kell.
Bármilyen adalékszert csak úgy szabad használni, ahogy azt már a betonkeverék tervezésénél figyelembe vették, és az alkalmassági vizsgálat is az adott adalékszerrel készült.
A felhasználásra kerülő beton adalékszer biztonsági adatlapját a gyártótól illetve a forgalmazótól be kell szerezni, mert az adalékszer veszélyességére, tárolására, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire ez ad tájékoztatást.
Betonacél
A betonacél elégítse ki az MSZ EN 1992-1-1:2004/A1:2016 szabvány követelményeit.
A vasbeton szerkezetekbe olyan MSZ EN 10080:2005 szabvány szerinti (vagy annak megfelelő, a közeljövőben visszavonásra kerülő MSZ 339 ill. MSZ 5761 szerinti) hegeszthető betonacél és hegesztett síkháló építhető be, amely esetén a folyáshatár 5 százalékos alulmaradási hányadhoz tartozó jellemző értéke legalább 500 N/mm2, és szívóssági (duktilitási) osztálya „B”. A „B”. szívóssági (duktilitási) osztályban a szakítószilárdság és a folyáshatár jellemző értékének hányadosa legalább 1,08, és a legnagyobb húzóerőhöz tartozó nyúlás jellemző értéke legalább 5,0 %.
A betonfedés szükséges mértékéről az MSZ 4798:2016 szabvány I. melléklete rendelkezik.
Tilos a betonacélokat hegesztéssel, vagy akár csak fűzővarratokkal egymáshoz, vagy más egyéb acélból készült merevítő szerkezethez kapcsolni. Tilos a betonacélokhoz hegesztéssel rögzíteni bármilyen bebetonozandó acélelemet. (pl. előregyártott szegélyelem rögzítő szerkezete, víznyelő, korlátoszlop stb.)
Betonfedés
A megfelelő betonfedés előírásáért a tervező, az előírt vastagság betartásáért a kivitelező felel (MSZ 4798:2016).
Kivitelezés
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A beton és vasbeton szerkezet építés főbb kivitelezési szempontjait az MSZ EN 13670:2010 szabvány, és az MSZ 4798:2016 szabvány L. melléklete alapján a kell figyelembe venni.
A kész beton és vasbeton szerkezet vagy szerkezeti elem átadásakor a betontechnológiai utasítás szerinti mintavételi és minősítési tervben megtervezett vizsgálatok eredményei alapján minősítési dokumentációt kell összeállítani. Az elkészült szerkezetek ellenőrzését az MSZ EN 13670-2010 szabványtervezet 11. fejezetének vonatkozó szakaszai, valamint a betontechnológiai utasítás rendelkezései szerint kell végezni.
Építészeti megjelenés
A műtárgyak építése, szerelése során a kivitelezést I. osztályú minőségben kell végrehajtani. Amennyiben a betonfelületek nem kerülnek eltakarásra, akkor nagy gondot kell fordítani a beton kellő tömörítésére, hogy fészkesség és légbuborékok ne alakuljanak ki.
A betonszerkezetek különböző részeinek építészeti kezelése megkívánja, hogy a beton egységes textúrájú és színű legyen. A Vállalkozónak ezért minden szerkezethez azonos gyárból kell biztosítania a cementet, illetve azonos forrásból az adalékanyagot. A látható, de nem zsaluzott betonfelületeket a vonatkozó Műszaki Előírások szerint kell kezelni.
Szerkezet alakhűsége
A szerkezetnek az MSZ 7658-2:1982 szerint 1. minőségi szintre előírt értékeknek kell megfelelniük.
Az ellenőrzést a Műszaki ellenőrnek kell elvégezni és az építési naplóban rögzíteni.
Az elkészült felület szemrevételezése
Az eltakarásra kerülő beton felületen észlelet hiányosságokat a Vállalkozónak saját költségén ki kell javítania. A teljes felületet szemrevételezni kell az MSZ 7658-2:1982 szerint. A földdel eltakarásra kerülő szerkezeten m2-ként legfeljebb öt, egyenként legfeljebb 500 mm2- nél nem nagyobb felületi hiány engedhető meg, ha a betonacél előírt betontakarása biztosítva van, és a csorbulás mélysége a 10 mm-t nem haladja meg.
Előkészítő munkálatok
A Vállalkozónak a betonozási munkákhoz részletes technológiai utasítást kell készítenie (keverés, szállítás, bedolgozás és utókezelés).
A zsaluzatot megfelelő alakban és beállításban tartó ideiglenes támaszokat, alátámasztásokat és merevítéseket, amelyek helyére beton fog kerülni, teljes egészében el kell távolítani, amikor a bebetonozás olyan magasságot ért el, hogy a továbbiakban már nincs rájuk szükség.
A Vállalkozó gondoskodjon arról, hogy minden fából készült sablon megfelelő nedvességét megtartsa ahhoz, hogy zsugorodás és deformáció ne keletkezzen, A zsaluzat mindenfajta áztatása vagy permetezése csak tiszta vízzel történhet.
A beton szállítása és bedolgozása
A folyamatos betonozást megfelelő biztonsággal garantálni kell. A beton szállításának és bedolgozásának módjait ügy kell meghatározni, hogy az anyagok szétosztályozódása ne történhessen meg.
Amennyiben a szállítás és a betonozás késedelme miatt a beton kötni kezd, akkor azt nem szabad bedolgozni, és el kell távolítani a munkahelyről.
Általában a betont ügy kell üríteni, hogy a szétosztályozódás veszélyét kiküszöböljék. A fent lévő betonvasakat ne fedje be a beton túl korán.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A műtárgy valamely részét vagy egységét folyamatos művelettel kell betonozni. Ahol a betonozást meg kell szakítani, ott megfelelő elővigyázatossággal biztosítani kell, hogy a korábban bedolgozott betonhoz a későbbi megfelelően kössön.
Ahol a műtárgy egy részének vagy egészének betonozásakor az egymást követő betonozási műveletek között több, mint egy óra késedelem történt, ott a betonozást csak akkor lehet folytatni, ha a korábban bedolgozott betonnak elegendő ideje volt a kötéshez, és az így létrehozott csatlakozást munkahézagként kell kezelni ezen specifikációban megadott értelmezés és leírás szerint.
A rögzített vasalás fölött a betont nem szabad szállítani a bedolgozáshoz, ha nem gondoskodtak arról, hogy a vasalás el ne mozdulhasson, és ne károsodhasson.
A betont vízszintes rétegekben kell bedolgozni, amelynek vastagsága vasbeton esetén maximum 0,30 m, tömegbeton esetén 0,50 m, kivéve a később tárgyalt eseteket.
A beton tömörítése
A betont elhelyezése után alaposan tömöríteni kell bemerülő vibrátorral, vagy zsalu vibrátorral.
A betonozási időszak alatt a Vállalkozónak legalább 50 %-os tartalékról kell gondoskodni a vibráló berendezésekből.
A vibrátorok nem érhetnek hozzá a vasaláshoz és a zsaluzathoz, és nagyon kell ügyelni a túlvibrálás elkerülésére, mivel az szétosztályozódást, vagy üregeket okoz a bedolgozott betontömegben. A vibrátorokat kezelő személyeket oktatásban kell részesíteni a megfelelő használatot illetően.
A vibrátorokat úgy kell kezelni, hogy a beton tökéletesen körülfogja a vasalásokat, a beépített rögzítő elemeket, valamint a zsaluzás sarkait és szögleteit.
A zsaluzat kézi szerszámokkal való ütögetésével nem szabad tömöríteni.
Betonozás kedvezőtlen körülmények között:
Az intézkedésekkel kapcsolatos előírásokat az MI 04-19:1980 tartalmazza.
Szerelőbeton
Szerelőbeton réteget kell elhelyezni minden vasbeton alaptest alá, és mindenütt, ahol a rajzok mutatják. A szerkezeti betonozás megkezdése előtt a szerelőbeton réteget be kell nedvesíteni, hogy az a friss betonból ne vonjon el vizet.
A beton utókezelése
Az intézkedésekkel kapcsolatos előírásokat az MI 04-19: 1981 tartalmazza.
A betonozástól számított hét napon keresztül a betont védeni kell a nedvesség elvesztésétől, a gyors hőmérsékletváltozástól, esőtől és folyó víztől, mechanikus sérülésektől, és a levegőben szálló por és homok általi szennyeződésektől.
A frissen elhelyezett beton minden utókezelő és védő módszerét előzetesen jóvá kell hagyatni. Ilyen módszerek: a fólia borítás, öntözés, gőzölés, lefedés. A vizet tartó paplant, vagy egyéb megfelelő anyag felhasználásával készített védelmet, amelyet nedvesen tartanak, el kell helyezni amint a beton már annyira megszilárdult, hogy a lefedést sérülés nélkül tartani tudja.
Bebetonozandó acélszerkezetek és egyéb elemek
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az összes olyan acélszerkezetet és egyéb elemet, amelyet be kell betonozni, a terveknek megfelelően kell a Vállalkozónak rögzíteni és bebetonozni a Műszaki ellenőr engedélye alapján.
A Vállalkozónak kell szolgáltatnia a fent említett szerkezetek és egyéb elemek pontos beállításához szükséges alátéteket és egyéb kiegészítő elemeket. A Vállalkozónak biztosítania kell, hogy a fent említett minden szerkezet és elem idejében a munkahelyen legyen, hogy elkerülhető legyen a betonozási munkák folyamatának megszakítása.
A lehorgonyzó csavarok meneteit, vagy egyéb elemeket a bebetonozás vagy habarcskiöntés után azonnal meg kell tisztítani, be kell zsírozni, és meg kell védeni a sérülésektől.
Földvisszatöltés
Ha a Műszaki ellenőr másképp nem rendelkezik a betonszerkezetek körül és fölött földvisszatöltést nem szabad elvégezni a betonozástól számított 15 napon belül. A földdel érintkező felületeket szigetelni kell.
Betonfelületek burkolatai
A betonszerkezetek különböző részeinek építészeti kezelése megkívánja, hogy a beton egységes textúrájú és színű legyen. A Vállalkozónak ezért minden szerkezethez azonos gyárból kell biztosítania a cementet, illetve azonos forrásból az adalékanyagot. A látható felületek zsaluzatának anyagát (fém, gyalult fa, műanyag), illetve a felület kiképzésének módját jóvá kell hagyatni. A látható, de nem zsaluzott betonfelületeket a vonatkozó Műszaki Előírások szerint kell kezelni.
Általános leírás
Hacsak nincs másféle előírás, minden látszó beton-felületet, közvetlenül a bedolgozás után le kell simítani.
Azokat a felületeket, melyek földvisszatöltéssel lesznek eltakarva, vagy a sózás következtében tönkremehetnek, bevonattal kell megvédeni.
Cementsimítás saját levében
Pályalemezek, lemezek és falak felső felületeit, melyek sem szerkezettel, sem feltöltéssel nem lesznek eltakarva, saját levében el kell simítani.
A simítást közvetlenül a betonozás után kell elvégezni, mielőtt még a beton megkötött volna.
A már lesimított felületeket az utókezelés ideje alatt mindenféle rongálódástól meg kell védeni. Az utókezelést olyan gondosan kell végezni, hogy a zsugorodásból vagy hőhatásból keletkező repedések tágassága 0,2 mm-nél kisebb legyen.
Beton felületek javítása
A javítást a jóváhagyott technológia és ellenőrzés mellett kell elvégezni. Nem megfelelő esztétikájú javítás esetén bontás és újrabetonozás is előírható.
Zsaluzat és állványzat
A zsaluzatok magukba foglalnak minden zsalutáblát, amelyet a betonszerkezetek kialakításához szükségesek, beleértve a zsaluzatokat tartó szerkezeteket is. A szerkezetek betonozásához készülő állványzatok magukba foglalják a fa, a fa és acél, vagy csak acélszerkezetű állványzatok építéséhez és bontásához szükséges munkákat és anyagokat. A
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
zsaluzatot jó minőségű, állékony, kellően sima felületű elemekből, illetve a fazsaluzat esetén jó minőségű fából kell készíteni. A zsaluzathoz alkalmazott faanyag legalább 25 mm vastag legyen. A zsaluzat betonnal érintkező felületeinek simának, a csatlakozásoknak pedig zártnak, fazsaluzat esetében gyalultnak kell lenniük. Minden betonnal érintkező felületet a betont és a zsaluzatot nem károsító, és a környezetet nem szennyező, egészséget nem veszélyeztető anyaggal kell bevonni minden használat előtt a beton tapadásának megakadályozására.
A faanyag és acél elemek méretei, fajtája és minősége, az állványzat alapozásának módja és az állványzat elemi közötti minden kapcsolat feleljen meg a statikai számításoknak, és az állványzati tervnek, és feleljenek meg a faszerkezetekre és acélszerkezetekre vonatkozó érvényben lévő szabályzatoknak és szabványoknak. A kész állványzatnak olyan szerkezetűnek kell lennie, hogy az állványzat leengedhető, emelhető és szétszerelhető legyen. Az állványzatot szintezni kell a betonozás előtt, és a betonozás közben a süllyedést lécekkel mérni kell.
Előregyártott szerkezetek
Előregyártott beton- és vasbeton szerkezetekről a kiviteli tervnek mennyiségkimutatást, a helyszínen gyártott szerkezetről pedig mérettervet, vasalási tervet kell tartalmaznia.
A meglévő és megmaradó beton és vasbeton szerkezetek állapotát meg kell vizsgálni, ahol szükséges a megfelelő vízzáróság, korrózió elleni védelem és tartósság biztosítása érdekében a szükséges beavatkozásokat el kell végezni (bevonatképzés, javítás, bontás-újrabetonozás).
Az építési munkák során csak megfelelőség-tanúsítással bizonylatolt minőségű beton alkalmazható.
A betonminőséggel szemben támasztott követelményeket (szilárdság, vízzáróság, fagy- és vegyszerállóság, szemszerkezet, stb.), továbbá a friss beton fizikai jellemzőivel, bedolgozásával, utókezelésével szemben támasztott követelményeket (konzisztencia, tömörítés, az időjárási feltételektől függően adalékszerek használata, stb.) a kiviteli tervek műszaki leírásában fel kell sorolni!
Nem lehetnek beépítve törött, repedt előregyártott elemek. Az elemek közötti hézagot a habarcs egyenletesen töltse ki. Az előregyártott elemek geometriai méreteinek, illesztéseinek, síkjainak megengedett eltérése a tervezettől feleljen meg a szabványnak. Az előregyártott elemek feleljenek meg a minőségi követelményeinek.
Munkaárkok, munkagödrök kialakítása
Általánosságban, az alábbiakat kell betartani:
A gépi földkiemelés a munkaárok tervezett fenékszintje felett 10 cm mélységig végezhető. Az utolsó 10 cm – a tükör – csak kézi erővel és közvetlenül a csőfektetés előtt termelhető ki.
A munkaárok fenéklejtése és anyaga feleljen meg a terv előírásaiban foglaltaknak. A munkaárok fenék zavartalan legyen. Ha nem az, akkor az eredeti teherbíró képességét megfelelő módszerrel ismét el kell érni. A munkaárok fenékszintjének hibás – a tervezettnél mélyebb – kimunkálása esetén a rétegesen visszatöltött és elteregetett földet gépi tömörítéssel Trƍ =90 %-ra kell tömöríteni.
Földvisszatöltés, tömörítés, feltöltés
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Vezetéképítés esetén az újra felhasználható helyszíni anyagok feleljenek meg a tervezési előírásokban megkívánt tömöríthetőségi követelményeknek, legyenek mentesek minden csőkárosító anyagtól (pl. fagyökér, szemét, szerves anyag, 75 mm-nél nagyobb rögök, hó és jég).
A visszatöltés során gondot kell fordítani az elhelyezett, illetve beépített szerkezeti elemek épségére, megóvására. Sérülések esetén azok cseréje, javítása a Vállalkozó felelőssége, kötelezettsége. Különös gonddal kell elvégezni a méretezett tulajdonságokkal bíró szerkezeti és ágyazati rétegek elkészítését.
Tömörítés illetve talajteherbírás vonatkozásában vonalas és egyéb létesítményeknél egyaránt az adott szerkezetre, vagy termékre vonatkozó hatályos szabványban, vagy a termék beépítési útmutatókban szereplő technológiai előírásokat kell alkalmazni.
A betervezett terméknél – ha arra hatályos szabvány szigorúbb előírást nem tartalmaz - a termék gyártójának tervezési és kivitelezési előírásaiban, beépítési útmutatóiban foglaltak szerint kell eljárni (tárolás, alátámasztás, visszatöltés, tömörítés). Ha a termékre nézve a szabványban foglalt előírás a szigorúbb, azt kell alkalmazni.
A munkaárok és munkagödör csak a tervekben előírt jellemzők biztosítása esetén tölthető vissza talajjal, vagy az előírt anyaggal tölthető vissza a vonatkozó szabályok, műszaki előírások szerint.
Fagyott talajt, 10 cm-nél nagyobb görgeteget, építőipari törmeléket, szerves talajt és szennyezett talajt visszatölteni tilos (MSZ 15105:1965)!
Az iszapolás még homokos talajoknál is kerülendő. Kötött talajokat iszapolással tömöríteni tilos.
A munkagödörbe, munkaárokba nem tölthető vissza:
• szerves anyag
• puha agyag, iszap, átázott talaj
• 1.550 kg/m3 – nél kisebb száraz térfogatsúlyú anyag
• fagyott talaj
• építési törmelék
• hulladék
• olyan anyag, vagy talaj, amely szennyezőanyag tartalmánál fogva szennyezheti a talajt, vagy a talajvizet
A visszatöltéshez felhasználandó anyag a műtárgy, vezeték körüli 0,50 m-es környezetben nem tartalmazhat kődarabokat. A feltöltésben a tömörítendő talajt vízszintes síkban kell elteríteni, egyengetni és 0,25 m-nél (agyag esetén 0,20 m-nél) nem vastagabb rétegekben tömöríteni. A tömörítendő talaj nedvességtartalmát szükség esetén szárítással, vagy nedvesítéssel kell szabályozni. A tömörítést csak a talajnem és állapot szerint megfelelő és elfogadott eszközzel, ill. módon szabad végezni. A megfelelő minőségű kitermelt föld a visszatöltésnél akkor használható fel, ha a Vállalkozó mérésekkel igazolni tudja, hogy a minősége a célra megfelelő. A vizsgálatok költségét a Vállalkozónak kell viselnie.
Általánosságban olyan talaj használható feltöltéshez, amely:
száraz térfogatsúlya > 1.550 kg/m3 (MSZ 14043-7:1981) konzisztencia indexe ı 0,5 (MSZ 14043-4:1980)
szerves-anyag tartalma kisebb, mint 3 % (MSZ 14043-9:1982)
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Ahol az alapsík alatt nem megfelelő földet (pl.: nem tömöríthető) vagy egyéb káros anyagot találtak, azt ki kell emelni, és el kell számítani. Az így üresen maradt helyet megfelelő töltés anyaggal kell feltölteni és azt legalább Trƍ = 90 %-ra kell tömöríteni.
Egyéb előírás hiányában a visszatöltés céljára való alkalmasság megítéléséhez az MSZ 14043-11:1983 szabvány alkalmazandó.
A Vállalkozó a megfelelőség tanúsítási követelmények, illetve a Minőség – ellenőrzési terv szerint az előírt gyakorisággal köteles ellenőrizni a visszatöltött talaj, vagy ágyazat tömörségét és dokumentálni a vizsgálatok eredményét.
A Műszaki ellenőr kérésére a Vállalkozónak bármikor be kell mutatnia a tömörség méréséről szóló jegyzőkönyveket. Ha nem megfelelő a tömörség, akkor a Vállalkozó azonnal köteles a megfelelő tömörséghez szükséges munkálatokat újra elvégezni, és a megfelelő tömörséget méréssel alátámasztani, amelynek költségei őt terhelik.
A visszatöltésnél a műtárgyak és a keresztező közművek körül gondos munkával kell a föld tömörítését végezni. Műtárgyak mellé a földvisszatöltést csak akkor lehet megkezdeni, ha a megépített szerkezet a földterhelésből és a tömörítésből származó dinamikus terhelés felvételéhez szükséges teherbíró képességét már elérte.
A tömörségi vizsgálatokat az MSZ 15105:1965 és az MSZ 14043-7:1981 tartalmazza.
Sikeres víztartási próbát, nyomáspróbát követően el kell végezni a földvisszatöltést a próbázott szakaszon. Csak az ún. csőzóna (csőtető felett 50 cm) kézzel történt visszatöltése után kerülhet sor géppel végzett visszatöltésre és tömörítésre.
A vezeték, műtárgy elhelyezését, rögzítését, beépítését sikeres víztartási próbát követően a földvisszatöltést haladéktalanul meg kell kezdeni.
Ha a Vállalkozó úgy látja, hogy valamely anyag szennyezett, úgy azonnal tájékoztatni kell a Mérnököt, aki írásban válaszol, hogy az illető anyagot szennyezettnek kell-e tekinteni, vagy sem. A szennyezett anyag kezelési költségeit a Vállalkozónk kell viselnie, ha a Mérnök véleménye szerint a szennyezettség a Vállalkozó hibájából keletkezett.
Földvisszatöltés és tömörítés vezetékfektetés esetén
A visszatöltés megkezdése előtt meg kell győződni az alábbiakról:
• A csőzóna az előírt anyagból, az előírt vastagságban készült el.
• A csőzóna anyaga kellő tömörségű
• A vezeték nyomvonala és magassága terv szerinti
• A vezetéken nincsenek sérülések és alakváltozások
• A kötések megfelelőek
A Vállalkozó miután meggyőződött a visszatölthetőség feltételeiről, a Mérnök jóváhagyásával a visszatöltést saját felelősségére elvégezheti. Amennyiben a végső ellenőrzés során hibás munkavégzés (tömörség, csőelmozdulás, stb.) derül ki, akkor a Vállalkozónak saját költségére kell a hibát kijavítania.
A visszatöltést és a tömörítést a cső két oldalán mindig egyszerre, szimmetrikusan kell végezni. A visszatöltést 20 cm-es rétegenkénti tömörítéssel a csőzáradék vonala feletti 0,50 –
1 m-es magasságig kell készíteni, a csőkötések szabadon hagyásával (I. Ütem). Az eredményes nyomáspróba elvégzése után a térszintig történő visszatöltés következik (II. ütem).
A vezetékzónában és a záradék vonaltól 50 cm-rel kisebb töltési sík alatt 30 kg-nál nagyobb tömegű tömörítő eszköz használata tilos! A visszatöltött földtömeg elázásának megelőzése érdekében a víztelenítést mindaddig fenn kell tartani, amíg a visszatöltött, tömörített földtömeg magassága a nyugalmi talajvíz szintet 50 cm-rel meghaladja. Fagyott talajt, 10 cm- nél nagyobb görgeteget, építőipari törmeléket, szerves talajt és szennyezett talajt visszatölteni tilos! Iszapolással tömöríteni tilos!
A döntéses földvisszatöltés tilos!
A Vállalkozó köteles minden segédeszközt – dúcolást, zsaluzatot, stb. – a munkavédelmi előírások betartása mellett eltávolítani a munkagödörből a földvisszatöltés megkezdése előtt. A földvisszatöltés tömörsége a vonatkozó tervekben megadott legyen.
A csövek körüli úgynevezett csőzónával kapcsolatban az alábbi előírásokat kell betartani:
• A csőzóna cső melletti és feletti réteg vastagsága minimálisan csőátmérő/2 legyen, de minimum 0,2 m. Különösen sziklás, és kötött talajok esetében a Mérnök útmutatása szerint szükséges az ágyazat vastagítása.
• A csőzónába kőmentes, jól tömöríthető, a cső állapotát nem veszélyeztető talajt kell visszatölteni.
A csőzónát csak kézileg szabad tömöríteni. A visszatöltést a cső mindkét oldalán egyenletesen és lépcsőzetesen kell elvégezni. Ide csak kő és rögmentes anyag tölthető vissza. Ha ez helyi anyagból nem biztosítható, talajcserét kell végezni. Ebben az ún.”vezetékzónában” a szükséges tömörség Trƍ =85%.
A csőzóna feletti árokszakaszon a tömörségnek meg kell egyeznie az úttöltésre előírtakkal, burkolt útvonalak alatt Trƍ 90%-ra, zúzalékos szórt, ill. földutak alatt Trƍ 85%-ra kell tömöríteni. Az útburkolat alatti, illetve földutak esetén a felső 50 cm-t különös gondossággal kell visszatölteni és tömöríteni min. Trƍ 90%-ra.
A csőzóna tetején a Trƍ értékét méréssel ellenőrizni és bizonylatolni kell a Mérnök felé. A terület helyreállítása csak a megfelelő teherbírást igazoló mérési jegyzőkönyv alapján végezhető.
A földvisszatöltést maximum 0,20 m rétegenként kell elteríteni és tömöríteni, a tömörséget 0,50 m rétegenként kell ellenőrizni. Ahol szerkezet, műtárgy két vagy több oldalán kell földvisszatöltést végezni, úgy, hogy a szintkülönbség soha ne haladja meg a 0,30 métert.
A csőzóna felett általában helyi tömöríthető, megfelelő víztartalmú talajanyag használható, mely tömöríthetőségéről a Vállalkozónak saját költségén meg kell győződnie. Ezeket általában könnyű gépi eszközzel is lehet tömöríteni, de ez nem okozhatja a beépített cső deformációját. Nehéz döngölő és vibrációs gépek használata csak 1,0 m takarás elérése után engedhető meg, illetve figyelembe kell venni a gyártó Műszaki Feltételeiben rögzítetteket. A tömörítést úgy kell végezni, hogy a beépített csövekben, kötésekben kár ne keletkezzék.
A tömörségi értékeket vizsgálattal kell igazolni, és a hely feltüntetésével jegyzőkönyvben és az építési naplóban kell rögzíteni.
A tömörségi vizsgálat végzését független szakcégnél kell megrendelni, és az általa kiállított bizonylatokkal kell igazolni a megfelelőséget. A vizsgálatnál alkalmazhatók az izotópos vizsgálatok.
A mintázást a nyomvonalon a Mérnökkel egyeztetett helyeken, csatorna esetében minimum aknaközönként, vízvezeték-fektetés esetében 50 m-ként kell elvégezni, és minimum 300-ként a Mérnök által kijelölt helyen talajterhelést kell mérni.
Dúcolás
A zárt csatornáknál munkaárok, munkagödör dúcolását a Vállalkozónak az építéshez szükséges részletességű geotechnikai vizsgálat alapján meg kell terveznie, összhangban az általános követelményekben ismertetett Tervezési irányelvek betartásával.
A munkaárok állékonyságát és a munkagödör melletti talajtest fellazulásának megakadályozását dúcolással, rézsűs kiképzéssel vagy más megfelelő módszerrel kell biztosítani. Vállalkozónak erre vonatkozóan a kiviteli tervezés során kell javaslatot tennie, melyet a Mérnökkel jóvá kell hagyatni. Vállalkozónak a munkaterület helyi adottságait figyelembe véve kell meghatároznia a munkaárok/ gödör megtámasztásának és határolásának módját és technológiáját.
A terhek, földnyomások számítása során figyelembe kell venni a munkaterület melletti esetleges forgalomból származó dinamikus és statikus terheléseket is.
Munkagödör, munkaárok szélét a szakadólapon belül megterhelni csak abban az esetben szabad, ha a dúcolást a terheléstől származó ezen többlet igénybevételre is méretezték. Az árok szélén 50 cm széles sávot (padkát) mindenképpen szabadon kell hagyni.
A munkaárkot, különösképpen az állékonyság-vesztésével a környezetre veszélyt jelentő munkaárkot védeni kell a csapadék káros hatásaival szemben. Az intenzív csapadék okozta állékonysági problémák megelőzésére a megfelelő intézkedéseket a Vállalkozónak meg kell tenni.
A dúcokat, dúckereteket közlekedésre, fel- és lejárásra, anyag fel- és leadására használni tilos. A kidúcolt munkaárokba ömlesztett anyagot (pl.: kavicsot, betont, téglát) csak zárt, elmozdulás ellen megfelelően rögzített csúszdában szabad leengedni.
Dúcolással megtámasztott munkaárokban munkát kezdeni, illetve végezni csak akkor szabad, ha előzetesen és időszakosan a dúcolást ellenőrizték, a meglazult feszítő ékeket utána verték, a támcsavarokat utána húzták.
A dúcolást csak a munkagödör, munkaárok betöltésével egyidejűleg, illetve beépítés esetén a szerkezet kellő mértékű megszilárdítása után szabad eltávolítani.
Ágyazat kialakítása vezetéképítés eseték
Ágyazati anyagok a jól tömöríthető szemszerkezetű homokos kavics vagy bányahomok. Az ágyazat építőanyaga MSZ EN 1610:2016 szerint nem tartalmazhat olyan méretű anyagrészeket, melyek nagyobbak, mint:
- 22 mm ≤ DN 200
- 40 mm DN > 200-tól DN ≤ 600-ig
Ahol az ágyazat kimosódása várható (pl. geotextília terítéssel) gondoskodni kell az ágyazati réteg kimosódás elleni védelméről.
Az ágyazat építőanyagának megválasztáskor figyelembe kell venni az alkalmazott csőanyagtól függő előírásokat.
A csőfektetést megelőzően a cső alá mintakeresztszelvényeken megadott ágyazatot kell készíteni. Az ágyazat kialakítását, és az ágyazati rétegek fogalmát az MSZ EN 1610:2016 szerint kell érteni.
Víztelenítés, vízelvezetés
A földmunkákat úgy kell megtervezni, ütemezni és végrehajtani, hogy a kivitelezés közben a csapadék és egyéb víz sem a létesített műben, sem környezetében kárt ne okozhasson, se ne veszélyeztesse a munkahelyi biztonságot.
A csatornaépítésnél földmunkát mentesíteni kell az építés alatt a csapadék, felszíni és talajvizek káros hatásaitól. A földmunkák végrehajtásához ezért olyan módszer, technológia alkalmazandó, mely az adott felszíni és talajvíz adottságok mellett a munkák végrehajtásának idejére a szükséges vízmentes körülményeket biztosítani képes, továbbá gondoskodni kell a csapadékvizek elvezethetőségéről is.
A geotechnikai vizsgálati jelentés szakvélemény alapján kell eldönteni, hogy az építési területen a munkálatok idejére szükséges–e, lehetséges-e, illetve célszerű-e a munkagödör, munkaárok víztelenítése.
A Vállalkozónak saját költségére kell a munkaárok víztelenítéséről gondoskodni, a nem megfelelő víztelenítésből adódó veszteséget vagy rongálódást térítésmentesen kell pótolnia.
A munkaárokban és munkagödrökben a talaj minőségétől függően a víztelenítést a Vállalkozónak kell megterveznie, és a talaj és talajvízviszonyokhoz igazítottan, nyíltvíztartással vagy vákumkutas víztelenítéssel kell gondoskodni a csapadékvizek és talajvizek összegyűjtéséről és elvezetéséről.
A víztelenítés tervét a következők figyelembevételével kell elkészíteni:
• A víztelenítő rendszer feladata, hogy tartsa távol a talajvizet, vagy egyéb vizeket a munkaároktól, munkagödörtől. A tervezésénél figyelembe kell venni a terület geológiai és hidraulikai viszonyait.
• A Vállalkozónak kell gondoskodnia arról, hogy a víztelenítő rendszer megfelelően méretezett és alkalmas legyen a víztelenítésre anélkül, hogy bármilyen károsodást okozna a környező talajban, szomszédos épület-, illetve építmény-szerkezetekben.
• A víztelenítéshez szükséges földmunkák, a víz összegyűjtése a csővezetékek, a szerelvények és a tartalékkapacitás, valamint az üzemeltetés és annak költségei a Vállalkozót terhelik.
• A Vállalkozó kötelessége, hogy pontosan meghatározza a víztelenítő rendszer paramétereit. A választott víztelenítés módjától függetlenül a Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő tartalék berendezés, felszerelés, alkatrészek a helyszínen rendelkezésre álljanak.
• A Vállalkozó feladata az egyedi építmények felúszás elleni védelmének megoldása az építés ideje alatt.
Víztartási próba, Nyomáspróba
Az elkészült csővezetéken szakaszos és hálózati víztartási nyomáspróbát kell tartani.
A víztartási próbát, nyomáspróbát az árok teljes betemetése előtt kell végrehajtani úgy, hogy a csőcsat-lakozások helye, feltöltés nélkül szabadon maradjon, azonban a cső felső síkja kb. 90 cm földfeltöltéssel legyen leterhelve.
A nyomáspróba alatt a vizsgált vezetékszakaszon, valamint a munkaárokba a munka nem végezhető.
A nyomáspróba sikeresnek minősíthető, ha az előírt időtartam elteltével a nyomás alatt tömítetlenség nem észlelhető.
Villamos energia ellátás
A villamos berendezések, mint segédüzemi egységek jelennek meg, melynek kialakítása során az elsődleges szempont az adott technológia korrekt kiszolgálása, a működés üzembiztonsága. Törekedni kell az olyan megoldások alkalmazására, melyek emberi figyelmet, emberi beavatkozást helyettesítenek.
A villamos berendezések tervezése kivitelezése és üzemeltetése során kötelezővé tesszük az érvényben lévő szabványok alkalmazását!
Épületek, magasépítmények
Falazatok
Általános előírások
A falazott szerkezetek tervezésével kapcsolatosan betartandók az általános építészeti méretezési előírások. Ezen felül betartandók a következő szabványok:
MSZ EN 1990:2005 – Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai
MSZ EN 1991-1-1:2005- Eurocode: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-1. rész: Általános hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei.
MSZ EN 1992-1-1:2005- Eurocode: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok
MSZ EN 1996-1-1:2006 -Eurocode 6: Falazott szerkezetek tervezése. 1-1. rész: Vasalt és vasalás nélküli falazott szerkezetekre vonatkozó általános szabályok.
MSZ EN 771-1:2005 Falazóelemek követelményei. 1. rész: Égetett agyag falazóelemek
MSZ EN 771-3:2003/A1:2005 Falazóelemek követelményei. 3. rész: Adalékanyagos beton falazóelemek (tömör és pórusos adalékanyagokkal)
MSZ EN 998-2:2003 Falszerkezeti habarcsok előírásai. 2. rész: Falazóhabarcsok
A kész falazatnak homogénnek, függőlegesnek, síknak, tömörnek, teherhordásra alkalmasnak kell lennie. A falazóelemek közötti tapadást és kapcsolatot habarccsal kell biztosítani. Az esetlegesen hézagos habarcsréteget utólag ki kell kenni. A falazatba törött, hibás építőanyag nem építhető be. A falazó anyag gyártója által készített beépítési előírásokat, a kivitelezés során kötelező betartani.
A lyukas falazóelem lyukait tilos a falazat síkjára merőlegesen beépíteni, mert töredékére csökken a falazat teherbírása. A kész falazattal szembeni követelmények: szilárdság, állékonyság, porozitás, kis testsűrűség, vakolattartás, hőszigetelés, hőtárolás, hangellenállás, nedvességgel szembeni ellenállás, vegyi hatásokkal szembeni ellenállás, tűzbiztonság, gyors építhetőség, gazdaságosság, szabványosság.
A falazat minőségének megállapításakor figyelembe kell vennünk a falazóelem minőségi osztályát (esetenként a nyomószilárdságát), a falazóelemek méretét, a falban levő törött falazóelemek mennyiségét, a falazóelemek kötési módját, (esetenként a habarcs
nyomószilárdságát), a habarcshézag vastagságát és kitöltöttségét. Mindezek együttese határozza meg a falazat minőségét, ez pedig a falelem szilárdságát.
A keresztirányú, épületgépészeti áttörések helyét már a falazat készítése során külön kirekesztéssel kell biztosítani.
Nyílásáthidalók
A beépítésre kerülő áthidalók feleljenek meg az: MSZ EN 845-2:2003 Falazatok kiegészítő elemeinek követelményei. 2. rész: Áthidalók
Az áthidalókat beépítéskor nem kell alátámasztani. A falazatot úgy kell kialakítani, hogy az áthidaló felfekvési pontjai alá egész Porotherm tégla kerüljön. Eltérő falközű nyílások kiváltása esetén fokozottan ügyelni kell a különböző méretű felfekvési hosszakra, amely a fesztáv függvényében változik. Az áthidalók felfekvését cementhabarcs réteggel kell kiegyenlíteni. Beépítéskor az áthidalókat kidőlés ellen kötözőhuzallal kell rögzíteni. Megvésni tilos! A monolit vasbeton áthidalók acél betétjei feleljenek meg az: MSZ EN 10080:2005 Betonacél. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények előírásainak.
Anyagminőségük tekintetében a B60.50 minőségtől eltérni tilos.
Faszerkezetek
MSZ EN 14081-1:2006 Faszerkezetek. Szilárdság szerint osztályozott, négyszög keresztmetszetű szerkezeti fa. 1. rész: Általános követelmények
Beépíteni csak első osztályú hibátlan faanyagot szabad. Vetemedett, megcsavarodott, repedt faelemeket beépíteni tilos. A faanyagokat beépítés előtt favédő szerrel kezelni kell, rovar és gombakártevők ellen, és lángmentesítés céljából. Nedves, párás térben csak favédőszerrel, autóklávban, nagy nyomással telített faanyagot szabad beépíteni.
Tetőhéjalások
MSZ EN 490:2005 tető- és idomcserepek tetőfedésre
Termékkövetelmények
A készítendő héjalások meg kell, hogy feleljenek a velük szemben támasztott követelményeknek, alkalmazási területüknek megfelelően.
Az elkészült fedésnek ellenállónak kell lennie a meteorológiai hatásokkal szemben. Biztosítani kell a csapadék biztonságos elvezetését. A fedésnek az általános felületen, az élgerincnél, taréjgerincnél, vápánál és az eresznél egyaránt biztosítania kell a tökéletes vízzárást. A felhasznált anyagok és segédanyagok, trapézlemezek, síklemezek, szegecsek, csavarok, tömítő anyagok megválasztása és összeépítésük módja zárja ki a kontakt korrózió lehetőségét. A fedésnek ellen kell állnia a belső tér levegője általokozott korróziós terhelésnek is, amennyiben ilyen van.
Az ereszcsatorna és a lefolyó csatorna korrózióálló gyári bevonattal készüljön. Egyébként feleljen meg a Xxxxxxxx ereszcsatornák és csapadékvíz-lefolyócsövek. Fogalom meghatározások, osztályozás és követelmények (MSZ EN 612:1998) c. szabványban előírtaknak. A tetőszerkezeten kizárólag egynemű fém anyagok építhetők be.
Hőszigetelések
MSZ EN 13162-2001 Hőszigetelő termékek épületekhez. Gyári készítésű ásványgyapot termékek műszaki előírások.
A hőszigetelő réteg ragasztással, vagy egyéb mechanikai eljárással felerősített extrudált polisztirolhab vagy szálas hőszigetelőanyag, a nedvességnek kitett helyeken extrudált szigetelés legyen. A hőszigetelés vastagsága feleljen meg a megkívánt teljesítőképességnek, tartóssági szempontból pedig a Minőség-biztosítási Előírásokban foglaltaknak.
A hőszigetelt szerkezetekben meg kell akadályozni a pára feldúsulását és az ebből eredő hőszigetelési teljesítmény csökkenést és az épületszerkezetek károsodását.
A beépítésre kerülő anyagok feleljenek meg az:
A földdel eltakarásra kerülő falazatokat a talajvízviszonyoknak és a terveknek megfelelően talajnedvesség/talajvíz elleni, méretezett szigeteléssel kell ellátni. A falazatok talajnedvesség/talajvíz elleni szigetelését a falazat alá beépítendő, megfelelően méretezett szigetelőanyagból készített szigetelőcsíkkal kell megoldani, amennyiben nem készül teknőszigetelés.
Az épületeket a bennük folyó tevékenységnek megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni. A hőszigetelő réteget ragasztással, vagy egyéb mechanikai eljárással kell rögzíteni. A ragasztásos rögzítés csak száraz felület esetén megengedett. A hőszigetelés vastagsága feleljen meg a megkívánt teljesítőképességnek, tartóssági szempontból pedig a Minőségbiztosítási Előírásokban foglaltaknak.
A hőszigetelt épületszerkezet és épületrészek feleljenek meg a „7/2006.(V.24.) TNM rendelete az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról” előírásainak.
Vízszigetelések
A vízszigeteléseket a MSZ–04–803/8–1990 Építő-és szerelőipari. Épületszerkezetek. Vízszigetelõ szerkezetek c. szabvány szerint kell tervezni, elkészíteni és a kivitelezés minőségét ellenőrizni.
Általános követelmények.
A vízszigetelő szerkezet aljzata a terv, ill. a szigetelés rendszer technológiai utasítása szerinti lejtésű, száraz, szilárd, térfogatálló, az előírt mértékben dilatált, portalanított, kiálló szemcséktől mentes, egyenletes felületű és előírt hőmérsékletű legyen.
A vízszigetelő szerkezet csatlakozásai, szerkezeti csomópontjai feleljenek meg az alkalmazásra kerülő szigetelési rendszer technológiai előírásainak.
A vízszigetelő szerkezethez csatlakozó vagy azon áthatoló szerkezetek, szerelvények és bármilyen jellegű vezetékek, illetve ezek kapcsolatai a vízszigetelő szerkezethez elégítsék ki a vízszigetelő rendszerrel szemben támasztott követelményeket.
A vízszigetelő szerkezetet készítés közben és elkészülte után minden károsító hatástól védeni kell.
A vízszigetelő szerkezetet kiegészítő, a szigetelő szerkezettől eltérő anyagú részeknek a vízszigetelő szerkezethez való kapcsolatát az előírt hőtágulási értékek figyelembevételével kell kialakítani.
A vízszigetelő szerkezet tervezett, illetve kivitelezett kialakítása akadályozza meg, hogy víz kerüljön a vízszigetelő szerkezet mögé.
A csapadékvíz elleni szigetelő szerkezet – az aljzatot képező valamennyi rétegével együtt – a mértékadó szélszívásra is méretezni kell.
A vízszigetelő szerkezet és az általa védett épületszerkezet az igénybevételek hatására nem szenvedhet káros mértékű elmozdulást.
A vízszigetelő szerkezet – külön előírás hiányában – vízhatlan legyen.
A vízszigetelő szerkezetben az esetleg kialakuló páranyomást meg kell akadályozni, illetve el kell vezetni.
Az épületek talajvíz, talajnedvesség és talajpára elleni padlószigetelését úgy kell kialakítani, hogy a vízszigetelő szerkezet az épület, illetve a csatlakozó szerkezet esetleges megülepedésétől ne károsodjon.
3. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK
Vállalkozó kulcsszemélyzete
Az építési munka csak jogosultsággal rendelkező, illetve felelős műszaki vezető irányításával végezhető. A Vállalkozó személyzete - az ajánlati felhívásban megkövetelt és nevesített, illetve a munkák megkezdését követően megnevezendő – szakemberekből álljon, akik a szerződés teljesítéséhez a vonatkozó jogszabályok szerint szükségesek.
A kivitelezéshez, építéshez kapcsolódó tervezési feladatokat szakmai névjegyzékben szereplő, tervezési jogosultsággal rendelkező tervezők, szaktervezők láthatják el.
Támogató személyzet
A Vállalkozónak továbbá biztosítania kell a felkészült, és a szükséges képzettséggel és regisztrációval rendelkező további támogató személyzetet, akik a szerződés végrehajtásához, a kulcsszemélyzet munkájának támogatásához szükségesek a projektmenedzsment, a tervezés, az építés, próbák és bármely egyéb területen.
3.2. Felvonulási terület, helyszíni irodahelyiség
A Vállalkozó a kivitelezéshez szükséges felvonulási területet közterület, illetve magánterület igénybevételével alakíthat ki, annak minden jogi és pénzügyi következményével együtt (Ajánlatkérőnél a közterület-használatból eredően bevétel nem keletkezhet, ezen összeggel csökken a támogatás mértéke). A felvonulási terület kialakítása a Mérnökkel és a közterület- foglalást jóváhagyó illetékes Polgármesteri Hivatallal, illetve az érintett ingatlan tulajdonosával, vagy kezelőjével történt előzetes egyeztetés után lehetséges.
A Vállalkozó köteles a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 7 nappal valamelyik építés-kivitelezési munkák területétől 15 km-en belül, legalább egy darab helyszíni irodát létesíteni. Az irodát legalább az átadás-átvételi igazolás kiadásának napját követő 30 napig szükséges fenntartania. Az iroda kialakításának, üzemeltetésének és felszámolásának költségei a Vállalkozót terhelik.
A Vállalkozónak a felvonulási, ideiglenes anyagtárolási (depóniák, stb. ) területeket, az iroda helyét a kiviteli terv részét képező, az Építés-organizációs tervben, részletes helyszínrajzon kell bemutatnia. A helyszínrajzon fel kell tüntetni minden ideiglenes építményt (vállalkozó irodája, anyagdepóniák, gép- és anyagtároló, gyártó-, keverőtelep, raktárak, tárolók, adminisztratív, szociális és egészségügyi létesítmények, laboratórium, stb.), a felvonulási útvonalat, valamint az ideiglenes közműcsatlakozások pontjait.
A felvonulási telepet Vállalkozónak körül kell kerítenie, kapukkal és sorompókkal szükség szerint el kell látnia, továbbá a terület vagyonvédelméről és őrzéséről is gondoskodnia kell.
A felvonulási telep előkészítésénél, megvalósításánál, üzemeltetése során és az elbontásánál a természet-, környezet-, tűz-, munka-, egészségvédelmi és egyéb előírásokat szigorúan be kell tartani. A felvonulási telep ideiglenes közműellátásának biztosítása – és az ezekhez szükséges engedélyek és hozzájárulások beszerzése a Vállalkozó feladata. Vállalkozónak gondoskodnia kell tényleges fogyasztásának méréséről.
A munkálatok befejezése után a felvonulási telepet Vállalkozónak el kell bontania, a területet az eredeti állapotában helyre kell állítania és a tulajdonosának vagy kezelőjének hivatalosan át kell adnia.
Az építési terület határát meg kell jelölni és figyelmeztető munka- és tűzvédelmi táblákat kell kihelyezni. A gépek által időszakosan ezen túlnyúló veszélyességi övezetek határát arra az időszakra külön el kell határolni és meg kell jelölni.
A Vállalkozónak a szerződés teljesítését Minőségirányítási rendszerben kell végeznie.
Ha a Vállalkozó saját, nemzeti rendszerben akkreditált MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány alapú, vagy ezzel egyenértékű, európai szabványon alapuló rendszer szerint működik, ennek érvényes tanúsítványát és a folyamatszabályozás rendszerét bemutató ún. minőségirányítási fedlapot kell benyújtania a Mérnöknek a szerződés hatályba lépését követő 28 napon belül.
Ha ilyen rendszerrel (tanúsítvánnyal) nem rendelkezik, a szerződés hatálybalépést követően a Vállalkozónak el kell készítenie az ISO 10005:2005 szabványon alapuló Projekt Minőségtervet. Ezt a Mérnök felülvizsgálja, a Mérnök észrevételei alapján azt esetleg módosítani, véglegesítenie kell. Ezt követően a Projekt Minőségterv a szerződés része, a Vállalkozónak munkáját ennek megfelelően kell végeznie, amely működésének, fenntartásának bizonyítékait a Mérnök bármikor jogosult ellenőrizni.
A kivitelezés megkezdésének feltétele a Mérnök által jóváhagyott Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) dokumentáció. A MMT-t a Vállalkozónak a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 14 nappal kell benyújtania a Mérnöknek jóváhagyás céljából.
A Vállalkozó ezt követően a munkája minőségét a MMT alapján végrehajtott minőségellenőrzési vizsgálati dokumentációval, valamint a beépítésre kerülő termékek esetén a vonatkozó jogszabályi igazolásokkal együtt tudja igazolni.
A minőséget igazoló dokumentumokat a Vállalkozónak naprakészen kell tartania, egy példányt mindig a Vállalkozó irodájában, s kérésre a Mérnöknek, műszaki ellenőrnek azt be kell mutatnia.
A MMT annak nyomon követhető bemutatását szolgálja, hogy a Vállalkozó által maga készített munkák, műtárgyak, építményszerkezetek, vagy termékként beszerzett, de saját munkával beépítésre kerülő szerkezetek minősége megfelel a megrendelői követelményekben és az ezen alapuló Kiviteli tervben foglalt minőségi követelményeknek.
A MMT-nek tartalmaznia kell a létesítmények minden, termékként közvetlenül be nem építhető részét és minden építési munkafázist, amelyhez a Vállalkozónak hozzá kell rendelnie a következő információkat:
• Sorszám
• Építési munkafázis, építményrész megnevezése
• Előírt minőségi követelmény
• Megengedett eltérés, osztályba sorolási határok
• Vizsgálat, mérés szabványának, illetve módszer, eszköz megnevezése
• Mintavételi gyakoriság
• Dokumentálás módja
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Ha olyan paraméter jellemzőt határoz meg, amely az építménnyel kapcsolatos alapvető kritériumokat befolyásolhatja (állékonyság, szilárdság, biztonság, egészségvédelem, stb.) akkor a vizsgálatot, mérést csak nemzeti rendszerben akkreditált intézmény, laboratórium végezheti.
A benyújtásra kerülő MMT része (melléklete) a Vállalkozó saját és az akkreditált intézmény vizsgálókapacitásának bemutatása és az akkreditációs tanúsítvány másolata.
A termékként beszerzésre és beépítésre kerülő anyagok, szerelvények, berendezések stb. megfelelőségét igazolni kell, az igazolásokat a összes beépített tételre – legalább egy másodpéldányban - a Vállalkozó helyszíni irodájában is kell őrizni, létesítmények és a fő munkák szerinti csoportosításban tárolni, és a Mérnök kérésére bármikor bemutatni.
Jelen szerződés keretében végzett tervezési és kivitelezési munkák esetében a Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó, érvényes és hatályos magyar és európai szabványt betartani. Azoktól való eltérés csak kellő indokoltság esetén és a Mérnök előzetes jóváhagyásával lehetséges.
A Vállalkozó a kiviteli tervezés során köteles meghatározni az I. osztályú teljesítéshez szükséges anyagminőségi követelményeket. A kivitelezés során a Mérnök által jóváhagyott tervek minőségi előírásait be kell tartani.
Az Ajánlatnak teljes körűen tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használathoz, üzemeltetéshez, tökéletes működéshez szükséges valamennyi szerkezet, gépészeti és elektromos szerelés, függesztő, tartó, támasztó és rögzítő szerkezetei, valamint a technológiai segédszerkezetek költségfedezetét, mely nem képezheti költségvita tárgyát.
Az Ajánlati ár összegébe beletartozik minden állvány és segédszerkezet a bontási, biztonsági és biztosítási alátámasztásokkal együtt, minden egyes tételének tartalmaznia kell a szállítási és elszállítási költségfedezetet.
Az építési munkák során csak kiváló minőségű (1. osztályú) anyagok beépítése megengedett és csak kiváló minőségű (1. osztályú) építési munka során.
A Vállalkozó köteles a munkák előírt minőségének biztosítása érdekében gyártást ellenőrző vizsgálatok elvégzésére felszereltség és személyzet szempontjából alkalmas akkreditált laboratóriumot biztosítani, illetve megbízni.
A Vállalkozó köteles minden minőségi vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, amelyet a Műszaki Előírások, szabványok v. Műszaki Irányelvek szerint az elkészült szerkezetek, illetve elvégzett munka minőségének bizonyítására el kell végezni, függetlenül attól, hogy laboratóriuma milyen felszereltségű.
A Vállalkozói laboratóriumban, vagy harmadik jogi személy laboratóriumában a Vállalkozónak lehetőséget kell biztosítani a Mérnök, vagy képviselője számára minden olyan vizsgálat elvégzésére vagy elvégeztetésére, amely a mű megvalósításával kapcsolatos. A vizsgálatokhoz szükséges kiszolgáló személyzet rendelkezésre bocsátása és azok költsége a Vállalkozót terheli.
Mind a saját maga által elvégzett (akár munkahelyi, akár központi laboratóriumban), mind a külső közreműködővel elvégeztetett minőségi vizsgálatok költségét a Vállalkozónak kell viselnie.
Az Ajánlatnak tartalmaznia kell a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi kötelezettségek betartásának és teljesülésének valamennyi feltételét, azok költségfedezetét.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A Vállalkozónak a szerződés teljesítése során úgy kell eljárni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, veszélyeztesse. Ez a követelmény vonatkozik mind a betervezésre és beépítésre kerülő termékek és megoldások kiválasztására, mind a kivitelezés és a próbák során alkalmazott eszközökre, berendezésekre, módszerekre.
A Vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területet, annak környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítás érint. Semmilyen környezetterhelés mértéke nem érheti el a magyar szabványokban és jogszabályokban megengedett határértékeket.
A Vállalkozónak hathatós módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez vezető közutakon a sár-, vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a létesítmények megvalósításával összefüggésben használt járművei vagy egyéb berendezései okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania és szállítania minden, az építési forgalom által a közutakra rárakódott sarat és szennyeződést. Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a közterületek védelmére, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyezés megelőzésére.
Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni. A keletkezett szennyvizet, amennyiben annak tartalma az előírt határértékeket nem lépi túl, a meglévő szennyvízcsatornába kell vezetni. Egyéb esetben azt az összetételének megfelelő szivárgásmentes fogadótartályokban kell gyűjteni, elszállításáról, ártalmatlanításáról a Vállalkozónak kell gondoskodnia.
Bármilyen abból fakadó kárt, amely a szükséges intézkedések elmulasztásából következik, a Vállalkozónak meg kell térítenie.
Vállalkozó csak kifogástalan állapotú, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezheti az építést. A gépek a vonatkozó jogszabályokban rögzített határérték alatti szennyezőanyag kibocsátásúak lehetnek csak. A meghibásodott, csöpögő stb. gépek a munkából kivonandók.
A kivitelezésnél használt vegyszereket, kenőanyagokat, üzemanyagokat, stb. a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni és használni. Azokat jól láthatóan meg kell jelölni, és az üzemeltető hasonló anyagaitól elkülönítve kell tárolni. A maradék anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes anyagként kell kezelni.
A Vállalkozónak a kivitelezést a környezet veszélyeztetése nélkül kell végeznie, be kell tartania az egyes engedélyekben rögzített környezetvédelmi előírásokat.
Az építési, kivitelezési munkálatok során figyelemmel kell lenni a következőkre:
Az alkalmazott gépekkel arra képesítéssel és/vagy engedéllyel rendelkező kezelő dolgozzon.
A kivitelezés (szállítás, rakodás, deponálás, stb.) során a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről vonatkozó előírásait be kell tartani. Másodlagos diffúz szennyezést megfelelő műszaki beavatkozással (pl: járóút locsolása) csökkenteni kell. Betartandó továbbá az előregyártott elemeknél - pl. csövek, beton burkoló elemek, átereszek, és egyéb vb. vízkormányzó műtárgyak - a gyártó vonatkozó előírása.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett bármilyen kárt a Vállalkozónak saját költségén a jogszabályok keretei között a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítania, az erre visszavezethető kivetett bírságokat meg kell fizetnie.
A közterületen végzett építési munkáknál Vállalkozó köteles biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. Amennyiben az akadályoztatás elkerülhetetlen, legalább egy héttel a tervbe vett munkálatok megkezdése előtt köteles kiértesíteni a Mérnököt illetve az érintetteket.
Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett esetleges károkkal és az illetékes hatóságok bírságolásával kapcsolatos költségek kizárólag a Vállalkozót terhelik.
Minden olyan munkafolyamat megkezdése előtt, mely várhatóan kárt okozhat a környezet épületeiben, építményeiben (vibrálás, szállítás, stb.) Vállalkozó köteles a várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon). Amennyiben a meghatározott hatásterületen belül meglévő épületek, építmények vannak, azok állagfelmérését Vállalkozónak el kell végezni és a munkák során keletkezett károkat az érintett tulajdonosok részére meg kell térítenie. Az állagfelmérés elvégzését időben kell elvégezni, illetve annak hiánya az ütemterv szerinti munkavégzést nem hátráltathatja.
Kiemelt jogszabályok
- a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi XXXX.xx.
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.
- a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet
- az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet
- a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet
- a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet
- a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelmében szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM- FVM együttes rendelet
- a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet
A Vállalkozó köteles a zaj-, és rezgésártalmaktól az építés, felvonulás és szállítás által érintett területek környezetében élő lakosságot és építményeket megvédeni. A keletkezett zaj és rezgés mértéke a magyar jogszabályokban (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékeket nem haladhatja meg.
A környezetet zavaró zajkeltő építési tevékenység ezért, havária helyzetet kivéve, csak a nappali (06-22 óra) időszakban lehet végezni. A zajkeltő tevékenység végzése során az üdülési szezonban az üdülő övezetre vonatkozó esetleges egyedi szabályozásokra figyelemmel kell lenni.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az építési (bontási) munkálatok csak akkor kezdhetők meg, ha a kivitelező(k) a -zajkeltő építési munkák végzése során kibocsátott zajra vonatkozóan – a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által kiadott zajkibocsátási határértékkel rendelkeznek, melyben előírt értékek megtartásáról az építési (bontási) munkálatok folyamán gondoskodni kell.
A bontási anyagot és építési hulladékokat – szétválogatással- az engedélyekben, és kiviteli tervekben meghatározottak szerint, kijelölt lerakóhelyre kell elhelyezni – vagy újrahasznosíthatóság esetén felhasználni- a vonatkozó az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírása szerint. A fel nem használható vagy veszélyesnek minősülő anyagok elszállításáról a hivatalos engedéllyel rendelkező befogadó helyekre a Vállalkozó köteles gondoskodni.
Rendkívüli esetben, üzemzavar elhárítása során keletkező olajos anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes hulladékként kezelni.
A gépek, szállító járművek karbantartása a kivitelező telephelyén történhet, csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő gépeket lehet használni a kivitelezés során.
A munkálatok során keletkező kommunális hulladékok tekintetében be kell tartania hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásait, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban pedig a 225/2015 (VIII.7) és a 246/2014. (IX.29) kormányrendeletekben foglaltakat.
Hulladékgazdálkodási szempontok:
• A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni.
• A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el.
• A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át.
• A műszaki átadás(-ok) időpontjáig keletkező minden hulladékot az építéssel érintett területről el kell szállítani. A felmerülő költségek a Vállalkozót terhelik.
• A kivitelezési folyamat során a bontási hulladék nyilvántartást folyamatosan és rendszeresen vezetni kell. A munkálatok befejezése után a hulladékkezeléssel kapcsolatos dokumentumokat, a hivatalos engedéllyel rendelkező lerakóhelyen történő hulladék-elhelyezésről szóló igazolást a szállítólevelekkel együtt a műszaki átadás- átvételi jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
A létesítés és üzemeltetés során mindennemű hulladék elégetése tilos. A létesítés során a porképződést a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződéstől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzése érdekében.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A létesítés és üzemeltetés ideje alatt minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a porterhelés csökkentésére (pl. locsolás, napi takarítás-sepregetés, előre megtervezett, szervezett munka- és gépjármű koordinálás).
Tilos a felszíni, illetve a felszín alatti vízbe bármilyen halmazállapotú, hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.
A munkák során szükségessé váló munkaárok, munkagödör víztelenítéséből keletkező vizek elvezetése, csatornába juttatása, környezetet nem szennyező elhelyezése, a Vállalkozó feladata és költsége. Az elvezetéssel kapcsolatos engedélyek, hozzájárulások beszerzése és annak költsége szintén a Vállalkozó feladata.
A mederkotrási munkák során az élővízbe visszavezetett zagyvízre vonatkozó minőségi határértékeket az engedélyező hatóság rögzíti a vízjogi létesítési engedélyben, melyek betartása és az esetlegesen kapcsolódó monitoring tevékenység végzése Vállalkozó feladata és költsége.
Havária helyzet esetén, ha a környezet szennyezésének veszélye vagy a szennyezés fennáll, haladéktalanul intézkedni kell a vészhelyzet, illetve a szennyezés megszüntetésére, és egyidejűleg értesíteni kell a területileg illetékes Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát.
3.5. Kulturális örökségvédelem
A tervezési és az azt követő építési munkák során a földmunkával járó fejlesztést a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken lehetőség szerint el kell kerülni.
A régészeti feltárások tekintetében hatósági eljárásra új nyomvonal létesítése, illetve anyagnyerőhely biztosítása esetén kerül sor, ez esetben a vízjogi létesítési engedélyezés során szakhatóságként az illetékes Járási Hivatal örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező szervezet jár el.
A kivitelezési földmunkák megkezdése előtt régészeti megelőző és mentő feltárást kell végeztetni, vagy a kivitelezéskor régészeti szakfelügyelet kell biztosítani a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény vonatkozó előírásainak betartásával.
A környezeti hatásvizsgálati valamint a vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz az előzetes régészeti dokumentációk készültek (adatgyűjtés, terepbejárás alapján). A kivitelezés megkezdéséhez szükséges elkészíttetni a feltárási projekttervet (záródokumentáció) is, mely abban az esetben, ha az előkészítő szakaszban nem volt rá lehetőség. a Vállalkozó kötelezettsége. A feltárási projektterv elkészítésére a Kötv. 23/C.§ (3) és a Korm. R. 3. § (3) alapján a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. jogosult.
Amennyiben a földmunkák során régészeti megfigyelés kerül előírásra, ezt a Vállalkozónak ugyancsak a normál tervezési ütemezésben el kell végeztetnie (ennek költsége az egyösszegű ár része).
A leletmentéshez szükséges munkaterületet a Vállalkozó köteles biztosítani. A Vállalkozó abban az esetben lehet jogosult a FIDIC ÁSZF 20.1. szerint követelés benyújtására a Megrendelő felé, amennyiben a leletmentő feltárásként meghatározásra kerülő régészeti
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
munka teljesítésére előírt (előzetesen egyeztetett, ásatási naplóba rögzített) határidő több mint
30 nappal elhúzódik előre nem látható körülmények illetve az előirányzottnál nagyobb kiterjedésű feltárási kötelezettség felmerülése miatt.
A kivitelezés időtartama alatt a szükségessé váló régészeti szakfelügyeletet a Vállalkozó köteles elvégeztetni.
Amennyiben további területek igénybevétele szükséges, a Vállalkozó költsége az ERD elkészítése, esetleges megelőző feltáráshoz terület biztosítása, régészeti szakfelügyelet biztosítása.
Megrendelő költsége az esetleges megelőző, illetve leletmentő feltárás költsége, régészeti szakértő beszerzése.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. Tv. hatálya alá tartozó területeken a kivitelezési munkát csak a vonatkozó engedélyekben (vízjogi létesítési-, földhivatali-, erdészeti-, környezethasználati) meghatározottak, illetve a vonatkozó jogszabályok szerint lehet végezni.
A termőföld művelésből való kivonásával kapcsolatban a földterület felmérését és a változási vázrajzokat a tervekben szereplő területekre a Megrendelő az előkészítési munkák során elkészíttette.
Azon területeken, amelyek művelési ága terv szerint nem változik meg, - azaz csak időlegesen kerültek művelésből kivonásra – az építési munka befejeztével a föld termőképességének megmaradásáról, visszaállításáról gondoskodni a Vállalkozó feladata és költsége.
A termőföld védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó területeken végzett építési tevékenység során a humuszos termőréteg mentéséről a hivatkozott törvény, vízjogi létesítési engedélyek, földhivatali határozat előírásai szerint gondoskodni kell.
Amennyiben a szerződés megvalósítása további termőföld időleges vagy végleges más célú hasznosítását szükségelteti, ennek ügyintézése és költségeinek viselése a Vállalkozót terheli. A Vállalkozó köteles a termőföld más célú hasznosítása iránti kérelmet a szükséges mellékletekkel a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezései szerint az illetékes hatósághoz benyújtani.
A szállítási útvonalakkal, felvonulási területekkel és depónia- és tárolóhelyek, illetve anyagnyerőhelyek biztosításával kapcsolatos területek időleges és végleges művelésből való kivonását, a szükséges engedélyek megszerzését, és a földvédelmi járulékok kifizetését saját hatáskörben intézi, erre a Vállalkozói díj fedezetet nyújt.
Amennyiben a területbiztosítás, a területszerzési eljárással (különösen kisajátítással) vagy szolgalom bejegyzéssel érintett területek vállalkozó részére történő átadásának üteme a Vállalkozót hátráltatja az ütemterv szerinti haladásában, jogosult a FIDIC ÁSZF 20.1. szerint a teljesítési határidő módosítására
Az engedély nélküli, vagy az Ajánlati dokumentációban foglalt hatósági határozatoktól eltérő más célú hasznosítás esetén földvédelmi bírság kiszabására kerül sor.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Tv. (a továbbiakban Evt.) hatálya alá tartozó területeken a kivitelezési munkát csak a vonatkozó engedélyekben (vízjogi létesítési-, földhivatali-, erdészeti-, környezethasználati) meghatározottak, illetve a vonatkozó jogszabályok szerint lehet végezni.
3.8. Növényzet, környezethasználati engedélyek
A fejlesztés során szükségessé váló, a munkát akadályozó növényzet (fák, tuskók, stb.) eltávolítása, a további esetlegesen szükséges tervek elkészítése és az engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata, olyan mértékben, ahogyan az építési munka biztonságos végzése ezt igényli.
A végzett munkából származó még hasznosítható faanyagot a Megrendelő útmutatása szerint kell felkészíteni és beszállítani. A Vállalkozó köteles a vonatkozó fuvarozási szabályokat betartani. A faanyag hivatalos átadásáig az anyagi kockázatviselés és az őrzés kötelezettsége a Vállalkozót terheli.
A fakitermelési munkákból származó ágfa, tuskó és egyéb növényi hulladék megsemmisítése, ill. elszállítása a Vállalkozó feladata azok költségeivel együtt. A munkavégzésből származóan a kivitelezéssel érintett területen, a meglévő utakon, szomszédos földterületeken hulladék nem maradhat. A letermelési munkák befejezését követően a terepet rendezni kell.
3.9. Ásványi nyersanyaggal kapcsolatos előírások
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv 49. § 1. pontja alapján ásványi nyersanyagnak minősül minden, a humuszon kívüli földtömeg, függetlenül annak ásványi anyag összetételétől. A más hatósági engedély alapján kitermelt, és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra használt, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag törvényben szabályozott mennyisége után bányajáradékot kell fizetni.
Az esetlegesen szükséges anyagnyerőhelyek létesítése a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III.28.) Korm. xxxxxxxx szerint engedélyköteles tevékenység.
A szükséges földanyag építhető helyben kitermelt anyagból a vonatkozó műszaki és jogszabályi előírások figyelembevételével, szükség szerint külön engedélyezési eljárásban létesített anyagnyerőhelyről, vagy engedéllyel rendelkező nyersanyag-kitermelő helyről (anyagbányából) is, a töltésanyagra vonatkozó műszaki szabványok és minőségi előírások betartása mellett.
A szükséges földanyag biztosítása a szükséges mennyiségben és minőségben, illetve az ezzel összefüggő engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.
3.10. Munka- és egészségvédelem
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó feladata és felelőssége.
A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása során mind a tervezés mind az építés során be kell tartania “az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket.
A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák során a vonatkozó munkavédelmi előírások, egészséges munkavégzés feltételeinek mindenkori biztosítása, a Vállalkozó feladata továbbá a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása, amely előírásokat kiviteli tervekben kell meghatároznia. A vonatkozó előírások megszegésével okozott kár és a fizetendő bírság teljes mértékben a Vállalkozó felelőssége.
Már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Munkavédelmi Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik.
A kiviteli tervdokumentáció minden szakági fejezetének tartalmaznia kell egy Biztonságtechnikai és egészségvédelmi tervfejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. A Vállalkozó feladata az építési szerkezetegyeztetési, építéstechnológiai, vízgépészeti, épületgépészeti munkabiztonsági és tűzvédelmi sajátos kivitelezői igényeket tisztázni.
A kivitelezés megkezdésének feltétele a Vállalkozó személyzetének és alvállalkozóinak munkavédelmi oktatása, amit a megfelelő formanyomtatványon igazolnia kell. A Vállalkozónak a munkavédelmi tervben foglalt esetekben és rendszerességgel a munkavédelmi eligazításokat és oktatást meg kell ismételnie. A Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy alvállalkozói irányában vállalt kötelezettségei továbbadásra kerüljenek, azok betartásáért felelős. Így meg kell győződjön arról, hogy alvállalkozói betartják és alkalmazzák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, a személyi védőeszközöket viselik, oktatásban részesültek.
A Vállalkozónak a kezelő személyzetet is ki kell oktatnia minden munka- és egészségvédelemmel összefüggő feladatra.
A szokásos havi előrehaladási jelentéseken kívül a Vállalkozó azonnal és írásban kell, hogy jelentse a Mérnöknek és a hazai előírásoknak megfelelően az összes érintett szervnek a munkahelyen történt minden balesetnek, vagy szokatlan eseménynek a részleteit, azok akár befolyásolják a munka előrehaladását, akár nem. Szintén jelenteni köteles mindazon intézkedéseket, amelyeket az ügyben tett.
A Vállalkozónak a munkavállalót a munkavédelmi tervben foglaltak szerint egyéni védőeszközökkel kell ellátnia, azok használatáról a munkavédelmi oktatás keretében ki kell képeznie. Az egyéni védőeszközök követelményeiről a vonatkozó 18/2008.(XII.3.) SZMM rendeletben foglaltakat be kell tartani. Vállalkozónak az alkalmazott személyi védőeszközök megfelelőség-igazolását a munkahelyen kell tartania és Mérnök kérésére bemutatnia.
A villamos légvezetékek környezetében végzett munkavégzésnél a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről) szerinti előírásokat kell betartani.
A Vállalkozó a tervezés során köteles a tűzvédelemre és a robbanásveszélyes környezetre vonatkozó tervezési előírásokat, illetve a kivitelezés során a szakmai szabályokat betartani.
.(Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet).
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A kivitelezés során Vállalkozó felel a kivitelezésre vonatkozó munkavédelmi, tűz- és baleset- megelőzési előírások betartásáért, a szükséges tűzoltó eszközök helyszínen tartásáért.
A Vállalkozó köteles tevékenységi területén a közvetlen tűzvédelmet szolgáló – jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket, felszereléseket, technikai eszközöket állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni.
A Vállalkozó személyzetét, alvállalkozóit a munkavédelmi oktatáshoz hasonló szabályok szerint tűzvédelmi oktatásban kell részesítse, amely megtörténtének a megfelelő formanyomtatványon való igazolása a kivitelezés megkezdésének feltétele.
3.12. Robbanóanyagok bejelentése
A Vállalkozó szerződéses kötelezettsége a létesítmény földmunkáinak lőszermentesítése, erre jogosult szakcég bevonásával. A talajbolygatással járó tevékenységgel érintett munkaterületeken gondoskodni kell a tűzszerészeti vizsgálat elvégzéséről, a lőszer- és robbanószerkezet mentesítésről.
A Vállalkozó az építés során köteles a szükséges munkabiztonsági és óvintézkedéseket megtenni. Ha a földmunkák során robbanótestet vagy annak tűnő tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, akkor köteles az építési munkát haladéktalanul felfüggeszteni és bejelentést tenni a helyi rendőri szervnek a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően és köteles az elrendelt intézkedést megtenni illetve annak végrehajtásában közreműködni.
A talált robbanótestek mentesítésével kapcsolatos katonai tűzszerészeti feladatok ellátásának költségeit a Magyar Honvédség viseli. A térítésmentes katonai tűzszerészeti feladatok ellátásán felül a katonai tűzszerész szervezet a Vállalkozó írásbeli megrendelésre, és térítése ellenében elvégezheti olyan terület, objektum tűzszerészeti átvizsgálását, amely a Vállalkozó feltételezése szerint robbanótestet tartalmaz. Adott helyzetről a Mérnököt is egyidejűleg tájékoztatni kell.
3.13. Területszerzés, szolgalom alapítás
A tervezett munkálatok egyrészt a Magyar Állam tulajdonában, és az illetékes vízügyi igazgatóságok, egyéb állami szervezetek kezelésében lévő, valamint önkormányzati tulajdonú területeken valósulnak meg, emellett a beruházás három projektelemben érint jelenleg magántulajdonban lévő területet is.
A tervezett beruházással kapcsolatos területszerzés (adásvétel, kisajátítás) a Megrendelő feladatát képezi, és jelenleg folyamatban van.
A Megrendelő az építési munkaterületet a Megrendelő Követelményeiben meghatározottak szerint adja át.
A Megrendelő által biztosított tervdokumentációkban nem szereplő, kivitelezési és építési tevékenységgel összefüggésben érintett területek (pl. deponálási helyek, ideiglenes szállító-és terelő útvonalak, anyagnyerőhelyek, közműáthelyezések, stb.) meghatározása, és azok tulajdonviszonyainak feltárása, a tulajdonosokkal való megállapodás, a tulajdonosi hozzájárulás megszerzése, a kapcsolódó jogszabályok szerinti rendezése, illetve engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A földművekhez szükséges földanyag beszerzése, és az azzal kapcsolatos területszerzés, tulajdonosi hozzájárulás megszerzése, illetve a kapcsolódó jogszabályok szerinti rendezése és engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.
A Vállalkozónak minden építési helyszín mentén legalább egy db, a létesítmény megvalósítását jelző, ideiglenes táblát kell elhelyeznie a Mérnökkel leegyeztetett kivitelben.
A táblát a kivitelezés teljes időtartama alatt megfelelő állapotban kell tartani és a munkák befejezését követő 2 hónap után elbontani.
Az információs táblán az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletszerint előírtakat kell feltüntetni
A Vállalkozó közreműködik a projektet és az EU társfinanszírozás mértékét ismertető hirdetőtáblák („B” és „C” típus) felállítása során, a szerződés érvényességi ideje alatt. A táblák beszerzése, felállítása és karbantartása a PR feladatot végző vállalkozó feladata és költsége. A táblát a kivitelezés teljes időtartama alatt megfelelő állapotban kell tartani, majd a fenntartási időszakot követően elbontani. A táblák elhelyezésének módját úgy kell megválasztani, hogy annak tartalma jól olvasható legyen mind gyalogosok, mind gépjárművekkel közlekedők számára.
Amennyiben a kivitelezés alatt a hirdetőtábla megsérül, bármely módon olvashatatlanná válik vagy minősége romlik, úgy azt a PR feladatot végző vállalkozónak kell megjavítania vagy kicserélnie.
A kiegészítő tájékoztatás érdekében Vállalkozó azokon a helyeken, ahol a fennálló forgalmi rendet jelentős mértékben átszervezi az építés ideje alatt (pl.: útlezárások, egyirányúsítások stb.) köteles külön tájékoztató táblát készíteni a megváltozott forgalmi rendről a lakosság tájékoztatására. A táblák beszerzésével, elhelyezésével és megfelelő állapotban tartásával kapcsolatos valamennyi költség a Vállalkozót terheli.
Vállalkozó köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását bemutatni az előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendeletszerint.
A Vállalkozónak munkája során a Szerződéses Feltételek vonatkozó előírásai szerint írásos előrehaladási jelentéseket kell készítenie. Ezek a következők:
• Munkakezdő,
• Havi előrehaladási
• Próbaüzemet lezáró, értékelő jelentés (amennyiben előírt)
• A Teljesítés igazolás kiadásához kapcsolódó jelentés
Az Ajánlattevők Ajánlatuk részeként előzetes pénzügyi és műszaki ütemtervet állítanak össze a munkák elvégzésére.
Vállalkozó a Szerződéses Feltételekben szabályozottak szerint köteles tevékenységeire vonatkozóan megfelelő részletességű megvalósítási ütemtervet készíteni a főbb, Mérnök által meghatározott pénzügyi és műszaki jellemző mennyiségek feltüntetésével, és azt a Szerződésben szabályozottak szerint időközönként aktualizálni.
A Vállalkozó az előrehaladási jelentéseken kívül a Megrendelő külön kérésére, 7 napon belül, rendkívüli jelentést vagy beszámolót köteles elkészíteni, amelynek tartalmát, követelményeit a Megrendelő határozza meg.
Az előrehaladási jelentések minimális tartalma a Szerződéses Feltételekben foglaltakon kívül, illetve ahhoz illesztve:
Jelentés | Tartalmi követelmények | Tervezet leadásának határnapja |
I. típus Munkakezdő jelentés | 1.A Megrendelői Követelmények áttekintése hibák, hiányosságok tekintetében 2.A Vállalkozó kulcsszemélyzetének adatai 3.Projekt Minőségterv (amennyiben a Vállalkozó nem tanúsított minőségirányítási rendszerben működik) 4.Üzemelő létesítmények esetén az építést korlátozó, szabályozó tényezők listája 5.Ütemterv 6.Fizetési Ütemterv 7.Előrehaladási indikátor-tábla testreszabása 8.Kockázatok ismertetése és kezelése (a munka szerződés szerinti megvalósítását veszélyeztető tényezők feltárása és az ezek kivédésére foganatosítandó Vállalkozói intézkedések) | A szerződés hatálybalépésétől számított 30. nap |
II. típus Havi előrehaladási jelentés | 1.Előrehaladás az indikátor-tábla alapján 2.Változások az Ütemtervben és a Fizetési Ütemtervben 3.Módosítások a szerződés szerinti műszaki tartalomban 4.Benyújtott változtatások 5.Követelések 6.Minőségvizsgálatok | Havonként, a tárgyhónap utolsó napját követő 8 napon belül. |
III. típus Próbaüzemet lezáró jelentés | 1.A hatósági engedélyben szereplő követelményeknek való megfelelés igazolása 2.A szerződés szerinti teljesítmény követelményeknek való megfelelés igazolása | A próbaüzem befejezését követő 14 napon belül |
IV. típus Zárójelentés | 1. A jótállási időszak alatt bekövetkező hibák és kijavításukról kiadott igazolás (Mérnök) 2. Üzemeltető konformitás nyilatkozata az elkészült mű rendszerébe való illeszkedéséről 3. Vállalkozó nyilatkozatai: ▪ Teljességi a szerződés teljesítéséről ▪ Szavatossági és ▪ Garanciák | A Teljesítés Igazolás igényléséhez |
A jelentések magyar nyelven a Szerződéses Feltételek dokumentálás szabályai szerinti formátumban kell elkészíteni. A jelentéseket a fent jelzett határidőben a Vállalkozónak e- mailben és a Mérnök által meghatározott példányszámban nyomtatott formában,dokumentáltan kell átadnia a Mérnöknek.
A véglegesített jelentésből, amit a Vállalkozónak a Mérnök észrevételeit követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, 1 elektronikus és 2 nyomtatott példányt kell a Mérnöknek átadnia.
A vonatkozó szerződéses feltételeket az Általános Feltételek 5. Cikkelye és Különös Feltételek tartalmazza.
3.17.1. Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk
A Vállalkozó általánosságban köteles az ajánlati dokumentációnak megfelelően minden olyan tervezési munka és ezzel összefüggő feladat elvégzésére, amely a kivitelezéshez, a szerződés teljesítéséhez szükséges.
Az engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos minden feladat a vállalkozóé, és az összes azzal kapcsolatos eljárási díj, illeték, kockázat is őt terheli
A tervezés során a magyar jogszabályok, szabványok és az azokban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Mérnöki Kamara Tervdokumentációk tartalmi és formai követelményei az irányadóak.
Az alábbi tervezési munkák elvégzése és tervdokumentációk elkészítése – relevanciától függően - kiemelt követelmény:
Tervezési elővizsgálatok és mérések:
• Geodéziai felmérés
• Talajmechanikai mintavételek, vizsgálatok
• Állapotfelvételi dokumentáció
Engedélyezési és kiviteli dokumentációk:
• A Megrendelő által biztosított dokumentációban nem szereplő, a megvalósításhoz szükséges vízjogi létesítési, egyéb létesítési, bontási- és építési, anyagnyerőhelyhez kapcsolódó és közműkiváltási-, hírközlési- illetve egyéb engedélyezési tervek, engedélyek, környezet- és természetvédelmi, illetve egyéb szakhatósági hozzájárulások, közmű- és üzemeltetői hozzájárulások elkészítése, beszerzése. A szükséges engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos minden feladat a vállalkozóé, és az összes azzal kapcsolatos kockázat is őt terheli
• Teljes körű kivitelezési dokumentációk
• Szakági tervek (közműkiváltási-, hírközlési, elektromos szakági tervdokumentációk stb), magasépítési kiviteli tervekhez kapcsolódó közműszolgáltatói engedélyek, használatba vételi engedélyek dokumentációi
• A kezelői-, üzemeltetői-, tulajdonosi hozzájárulásokban, hatósági engedélyekben, határozatokban előírt kivitelezéshez kapcsolódó egyéb tervek, dokumentációk
• Minden egyéb olyan terv, mely szükséges a szerződésszerű teljesítéshez:
(szükség szerint árvízvédelmi terv, minőségbiztosítási terv, organizációs terv, megközelítő- és szállítási útvonalak és ideiglenes depóniák helyének kijelölése,
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
fakivágási terv, forgalomszabályozási terv, dúcolási terv, víztelenítés terve, geotechnikai szakvélemény, talajvizsgálati jelentés, talajvédelmi– és humuszmentési terv, munkavédelmi, tűzvédelmi, biztonsági- és egészségvédelmi terv, bányahatósági tervek, közműegyeztetés és közműkiváltási tervek, stb.), valamint a Mérnök utasításai szerint elkészítendő tervek, amelyek szükségesek a létesítmények teljes kivitelezéséhez, a hibák kijavításához.
• Vízjogi üzemeltetési engedély beszerzéséhez szükséges dokumentáció elkészítése, az engedélyezési eljárás során esetlegesen felmerülő hiánypótlás teljesítése
Engedélyek:
• Hatósági engedélyek, közmű- és üzemeltetői hozzájárulások, vagyonkezelői- tulajdonosi hozzájárulások, engedélyek.
• Közterületi használati engedélyek a helyi önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően,
• Természetvédelmi- és környezethasználati engedélyek, fakivágási engedélyek
• Közműkezelői, üzemeltetői, kezelői- és tulajdonosi hozzájárulások meghosszabbítása szükség szerint
Átadás-átvételhez szükséges dokumentációk
• Megvalósulási dokumentációk
• Műszaki átadás-átvételi eljárás(ok) dokumentációja
• Megfelelőségi tanúsítványok és teherbíró épített szerkezetek EUROCODE számításai
• Üzemeltetési engedély kérelem dokumentációja üzemeltetési szabályzattal
• Amennyiben az adott projektelemben releváns (VIZIG-gel egyeztetni szükséges), a beavatkozással érintett szakasz belvízvédelmi tervének átdolgozása
Példányszámok
A Mérnöknek áttekintésre benyújtott tervet 1 pld-ban elektronikusan és 3 pld-ban nyomtatásban kell benyújtani a Szerződés Feltételei vonatkozó részeinek követelményei szerint.
A jóváhagyott tervet és dokumentumot a Vállalkozó 1 pld-ban elektronikusan és 3 pld-ban nyomtatásban szállítja. Ezen felüliek az engedélyeztetésekhez szükséges példányszámok, melyet szintén a Vállalkozó biztosít.
A különböző tervfázisokhoz tartozó tervlapokat AutoCAD vagy azzal teljes mértékben kompatibilis programmal kell elkészíteni, és szerkeszthető formában (dwg kiterjesztéssel), valamint pdf formátumban is át kell adni a Megrendelőnek.
3.17.1.1. Tervezési elővizsgálatok és mérések
A Vállalkozó feladata minden olyan mérés, vizsgálat és számítás elvégzése, amely a tervezéshez és az építéshez szükséges. Ebbe a körbe tartozik elsősorban a tervezési terület részletes geodéziai felmérése, hivatalos digitális alaptérképre, a tervezéshez-építéshez szükséges részletességű talajmechanikai vizsgálat, talaj- illetve talajvízvizsgálatok.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Másodsorban ide tartoznak azok a kiegészítő geodéziai, szilárdsági és minden egyéb vizsgálat és mérés, amelyek szükségessége a tervezési munka során keletkezett, vagy a kivitelezés megkezdéséhez, folytatásához bármilyen okból szükséges.
Hasonlóan a minőségellenőrzéshez, az olyan vizsgálatokat, amelyek a létesítmények biztonságával, szilárdságával, állékonyságával összefüggő paramétert szolgáltatnak, vagy minősítést alapoznak meg, csak akkreditációval rendelkező intézmény, labor végezhet.
Minden olyan tervezési vizsgálatot, mérést, számítást, amelyre létezik műszaki szabvány, előírás vagy jogszabály a Szerződés Általános és Különös Feltételek vonatkozó részei, valamint a Megrendelői követelményekben meghatározott prioritás alapján kiválasztott műszaki előírás szerint kell elvégezni.
A kiviteli terveket csak részletes talajmechanikai szakvélemény alapján szabad elkészíteni. A megvalósítandó új nagylétesítmények, nagyműtárgyak, épületek alatt fúrásokat kell készíteni, és a meglévő fúrások figyelembe vételével kell a talajszelvényeket előállítani. Az ezek alapján elkészítendő talajmechanikai szakvéleményben a talajrétegződés, talajfizikai jellemzők, talajvízviszonyok mellett ki kell térni a földmunkák végzésére, műtárgyak, épületek kialakíthatóságára, vezetékek fektetésére.
A meglévő állapot megismerésére részletes geodéziai felmérést kell készíteni. Ennek ki kell terjednie a meglévő, megmaradó vagy felújításra kerülő műtárgyakon, létesítményen kívül az elbontásra kerülő műtárgyakra, létesítményekre illetve a tervezéssel érintett terület terepadatainak és a terepen lévő műtárgyaknak, létesítményeknek a felmérésére.
A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően a munkaterületet és annak részleteit tartalmazó digitális fényképes dokumentáció elkészítése, rendszerezett és azonosított tartalomjegyzékkel, konszignációval 2 pld-ban DVD-n.
3.17.1.2. Engedélyezési és kiviteli tervek Engedélyezési terv
A Vállalkozó feladata az építéshez, létesítéshez a meglevő engedélyeken túl szükségessé váló mindennemű engedélyezési terv elkészítése, kérelem, dokumentáció összeállítása, benyújtása és a létesítést jóváhagyó hatóságok jogerős engedélyeinek beszerzése.
Vállalkozó által beszerzett engedélyek időbeli hatályának meghosszabbítása a Vállalkozó feladata és költsége.
A Vállalkozó által készített tervek engedélyezési eljárásai során felmerülő díjak, illetékek, stb. a Vállalkozó költsége.
Megrendelő által összehívott Tervbírálói Bizottság és a Mérnök által jóváhagyott engedélyes tervdokumentáció nyújtható be az illetékes hatósághoz engedélyeztetés céljából.
Környezetvédelmi engedély
Megrendelő az V. kötetben csatolja a projekt környezetvédelmi engedélyeit. Amennyiben a kivitelezés során olyan módosulásokat kezdeményez a Vállalkozó, ami túlmutat a meglevő engedélyen, abban az esetben a Vállalkozó felelőssége, hogy a Megrendelői követelményeknek megfelelő műszaki megoldásokat megtervezze és a megvalósításhoz szükséges jogerős és végrehajtható építési, vízjogi létesítési és egyéb hatósági engedélyeket megszerezze. Vállalkozó kötelezettsége az általa lefolytatott engedélyezési eljárásokhoz szükséges tervek és dokumentációk elkészítése, hozzájárulásuk megszerzése.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A környezet- és természetvédelmi hatóság feltételei és előírásai a Vállalkozóra nézve kötelezettséget jelentenek mind a tervezés mind a kivitelezés során.
Kivitelezési dokumentáció
A kivitelezést megelőzően a Vállalkozó műszaki megvalósítási tervdokumentációt (kiviteli dokumentációt) köteles készíteni a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A kiviteli dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben, a vízjogi létesítési engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól és a terveknek meg kell felelniük a Szerződéses Megállapodás részét képező valamennyi dokumentumban meghatározott követelménynek is. Ennek betartásáért a Vállalkozó felel.
Amennyiben a kiviteli terv készítése során olyan körülmény merül fel, amely alapján a tervezési feladat műszaki megvalósítása az engedélyező hatóság álláspontja szerint lényegesen eltér a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentációban szereplő műszaki megoldástól, a vízjogi létesítési engedély módosítása, engedélyeztetése – a Mérnök, vagy a Megrendelő írásos jóváhagyásával -, annak valamennyi költségével Vállalkozó feladata.
A Vállalkozó egy adott megrendelői követelmény biztosítására a közbeszerzési műszaki megoldásban szereplőtől eltérő megoldást is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell biztosítania, és bizonyítania.
Egyes esetekben – pl. hatósági engedélyezési dokumentációban bemutatott megoldáshoz, vagy műszaki leíráshoz – a hatóság az egyenértékűség igazolására szakértői véleményeket kérhet be, amelynek elkészítése és bemutatása a Vállalkozó kötelessége. Hasonló módon, bármely olyan esetben, ahol felmerül az egyenértékűség fennállása a Megrendelő képviselője is kérheti az egyenértékűség igazolásának dokumentálását, amely a Vállalkozó kötelessége. Egyenértékű megoldást csak írásban benyújtott igazolás és a Megrendelő, vagy a Mérnök írásos jóváhagyása esetén lehet alkalmazni.
A Vállalkozónak a kiviteli tervdokumentáció részeként el kell készítenie az építészeti és gépészeti csomópontok részletrajzait, valamint a munkák során több helyütt alkalmazandó megoldások típusterveit.
A kiviteli (műszaki megvalósítási, építési) terv olyan terviratok és tervrajzok összessége, amely minden, a megvalósításhoz szükséges és elégséges közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja a vízjogi létesítési engedélyben (és vízjogi létesítési engedélyezési tervben), a Szerződéses Megállapodásban és annak részét képező dokumentumokban részletezett követelmények teljesítését és ennek figyelembevételével a létesítmény egyértelműen megépíthető és üzembe helyezhető.
A kiviteli tervnek minden olyan részletet, méretet, adatot és anyagminőséget stb. tartalmaznia kell, amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók, és amelyek alapján a kivitelező szervezet a létesítményt meg tudja építeni és a Mérnök meggyőződhet arról, hogy az adott létesítmény a Műszaki Előírásokkal összhangban, annak megfelelően fog megépülni. Az érvényben lévő Szabványok és Műszaki előírások alkalmazása a tervezés és kivitelezés során kötelező.
A tervlapokon nem szereplő, a kivitelezésre vonatkozó utasításokat, a munka- és tűzvédelmi előírásokat a tervekhez tartozó iratanyagokban, a műszaki leírásokban, konszignációkban kell ismertetni, a működtetéssel kapcsolatos tudnivalókkal együtt.
A részletterveket a Mérnök ellenőrzi és hagyja jóvá a Szerződésben foglalt határidőkön belül. A részletterveket illetően a Mérnök egyeztet a Megrendelővel és az Üzemeltetővel. A Mérnök
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
nem hagy jóvá olyan tervet, mely ellen a Megrendelő kifogást emelt. A Vállalkozó köteles a terveket a Mérnök utasítása alapján módosítani, amennyiben erre szükség van. A módosított tervek szintén egyeztetésre kerülnek.
A Megrendelő által összehívott Tervbírálói Bizottság és Mérnök által jóváhagyott tervdokumentáció alapján végezheti a kivitelezést az építési vállalkozó. Kizárólag az ily módon jóváhagyott dokumentáció lehet a Munkák megvalósítását szolgáló építési tervdokumentáció.
Egyéb tervek
A Vállalkozó tartozik azokat a kiegészítő rajzokat, számításokat elkészíteni, amelyeket a Mérnök elrendelt, és amelyek a megépítendő létesítmény szakszerű és előírt minőségű megvalósításához szükségesek.
Továbbá a Vállalkozónak kötelessége mindennemű „egyéb” engedélyek beszerzése, ezzel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása.
Árvízvédelmi védvonalat érintő munkavégzés esetén árvízvédekezési intézkedési terv készítése szükséges.
Minden üzemeltetéssel kapcsolatos eredeti dokumentumnak magyar nyelvűnek kell lennie, vagy szakmailag lektorált fordítással kell rendelkeznie.
A véglegesített Üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket az átadás-átvételi igazolás kiadásának igényléséhez kell a Vállalkozónak benyújtani 1-1 elektronikus adathordozón, illetve 3 pld-ban nyomtatásban.
A jóváhagyott tervből a jóváhagyást követően a Vállalkozó 3 pld-t nyomtatásban átad a Mérnök részére.
Megvalósulási terv
Az építési munkálatok egyes szakaszainak befejezésekor a Vállalkozónak a Megrendelővel egyeztetett módon és mennyiségben el kell készítenie az általa épített létesítmények megvalósulási tervét. A megvalósulási terveknek valamennyi részletet tartalmaznia kell oly módon, ahogy azt ténylegesen kivitelezték és a kivitelezés után bemérték.
Az Átadás – átvételi Igazolás addig nem adható ki, amíg a Megvalósulási terveket a Mérnök jóvá nem hagyja.
Az építési munkálatok befejezésekor a fentieken túlmenően Vállalkozónak el kell készítenie a tényleges megvalósult létesítmények, építmények megvalósulási térképét a földhivatali ingatlan – nyilvántartásba történő bejegyzéshez a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény és végrehajtásáról szóló rendeletei előírásainak megfelelően. Vállalkozónak a térkép elkészítése során egyeztetnie kell az illetékes ingatlanügyi hatósággal a térképpel szemben elvárt tartalmi és formai követelmények, valamint a szükséges példányszám vonatkozásában.
Az elkészült nyomvonalas létesítményeket eltakarásukat megelőzően geodéziailag be kell mérni helyszínrajzi és magassági értelemben is. A megvalósult közműveket egy olyan alaptérképen kell ábrázolni, mely tartalmazza a kivitelezési munkák előtti felszíni létesítményeket is, és amely a Szerződő Hatóság és az Üzemeltető saját Nyilvántartási rendszeréhez illeszthető.
Vízjogi- és egyéb üzemeltetési engedélyezési dokumentáció
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Vállalkozónak az elkészült vízilétesítményekre, a szükséges mellékletekkel és kellékekkel együtt vízjogi és egyéb üzemeltetési dokumentációt kell összeállítania a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet, illetve egyéb üzemeltetési engedélyek esetén a vonatkozó rendeletek előírásai, és az építési engedélyek előírásai alapján.
Vállalkozónak a megvalósulási terveket és beméréseket digitális formában is szolgáltatnia kell a Megrendelő és az Üzemeltető felé.
Egyebek
Az esetlegesen szükségessé váló engedélyezési tervek és a kiviteli tervek készülhetnek olyan szakaszonként, amely szakasz megépítése esetén az önállóan üzembe helyezhető és működtethető, valamint azt az engedélyező hatóság elfogadja.
A Magyarországon folytatandó önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységre vonatkozó szabályozást a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint ilyen tevékenység csak a rendelet szerint meghatározott szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert tervezési jogosultsággal folytatható.
A kulcsszemélyeken túlmenően is, a létesítmények tervezéséhez szükséges létszámú és megfelelő szakirányú jogosultsággal bíró tervezői személyzet szükséges.
3.17.3. A létesítmények élettartama
A Vállalkozónak a szerződés szerinti munkákat, a létesítményeket úgy kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az, és annak egyes részei a vonatkozó rendeletekben megjelenő élettartamokon keresztül alkalmas legyen az előírt teljesítmény- és minőségi követelményeknek megfelelő működésre (ld. 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről). A szavatosság fejezetben kifejtésre kerülnek a részletes követelmények.
3.18.1. Munkaterület átadás-átvétel
A kivitelezési munka megkezdésének feltétele a Munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása, erre a feleket a Mérnök hívja össze a Vállalkozó értesítése alapján. Az eljárásra a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül sor.
Ha a munkaterület közterületet is érint, akkor a munkaterületen mindennemű tervezett tevékenységet előzetesen is egyeztetni kell a területkezelőkkel, meg kell ismerni és a munkák során figyelembe kell venni előírásaikat, szabályozásukat és meg kell hívni őket az átadás- átvételi eljárásra.
A Vállalkozó a Kivitelezési Munkakezdési Jelentéshez csatoltan többek között benyújtja Ütemtervét és az általa igénybe venni kívánt Xxxxxxxxxxxx határait.
A Mérnök, a Megrendelő és az Üzemeltető véleményét figyelembe véve (utóbbiakat a Mérnök véleménye tartalmazza) a Vállalkozó és a Megrendelő a Munkakezdési Jelentés benyújtását követő 15 napon belül véglegesítik a munkaterület határait. A véglegesített
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Ütemterv és a Munkaterület határainak véglegesítését követően a Megrendelő a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az Ütemtervben jelzett kivitelezési időpontra.
A munkaterület akkor alkalmas az építésszerelési munkák elvégzésére, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja.
A munkaterület átadás – átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az építési napló melléklete, de a már megnyitott Építési Naplóban is rögzíteni lehet.
A munkaterület átadásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
• Az átadás – átvételi eljárás helyét, idejét, a jelen lévő képviselők nevét, beosztását, címét, telefonszámát,
• A munkaterület pontos fizikai határait és az elhatárolás módját,
• Azokat a korlátozásokat, amelyeket mint a szerződés teljesítéséhez szükséges és nélkülözhetetlen munkákat csak az Üzemeltető szervezet végezhet, vagy csak szakfelügyeletével végezhetők, ezek feltételeit,
• A résztvevő, érintett feleknek a munkaterületnek a munkavégzésre való alkalmasságára utaló nyilatkozatát, feltételeiket,
• A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott helyiségek, berendezések, anyagok megnevezését és állapotát,
• A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított helyiségeket, berendezéseket, anyagokat és ezek egység díjtételeit, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot,
• Az Üzemeltető által a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított energia és közművek egységárait, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot,
Vállalkozónak gondoskodnia kell a tényleges fogyasztások (víz, villany, stb.) méréséről és a fogyasztási díjak rendszeres kiegyenlítéséről. A szerződéses tervezési és építési munkálatok kivitelezése során fellépő közüzemi fogyasztás mindennemű költségei a Vállalkozót terhelik, ezért a Vállalkozónak az átmeneti fogyasztásra szerződést kell kötnie az építkezés idejére a közmű-szolgáltatókkal (vízellátás, áramellátás, gázellátás, telekommunikációs hálózat).
Az eljárás során szükség szerint tisztázandó további kérdések:
• Az építési munka célja, bemutatása
• A területtulajdonosok és területkezelők számbavétele
• A munkaterületet érintő közművek és szolgáltatók számbavétele
• Felvonulási és anyagtárolási és építési terület kijelölése
• A Vállalkozó területhasználati igénye, területhasználati feltételek
• Az építéshez szükséges külső energia- és közműigények, kapcsolatok és szolgáltatási feltételek
• Kitűzési alappontok, vonalak és azok jegyzékének átadása
• A munkaterület elkorlátozása
• Forgalomterelési, irányítási feltételek
• Munkabiztonság és balesetvédelem
• A végzendő munka egyéb különös követelményei
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A munkaterület átadása – átvétele egyebekben a Ptk. 6:241 § és a 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet szerint történik.
Az átadást követően a Vállalkozó a területen kivitelezésre jogosult, amennyiben bemutatja a Mérnöknek, hogy rendelkezik a kivitelezés megkezdésének szerződéses feltételeivel.
Az átadást követően a Vállalkozónak kell gondoskodni:
• a munkaterület elkorlátozásáról, őrzéséről,
• a kötelező figyelmeztető jelzések elhelyezéséről.
• a végzendő munka egyéb különös követelményei
A Megrendelő felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkaterületre harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, mely az építésszerelési munkák elvégzését akadályozza.
3.18.2. Munkaterület gondozása
A munkaterület átadás-átvételét követően Vállalkozó az elkészült létesítmények átadás- átvételi igazolásának (Mérnök adja ki) kiadásáig felel a munkaterület és a létesítmények biztonságáért, megfelelő állapotáért.
Bármely közterületen végzett munka építési területének határait, és azok biztosításának módját az iránti kérelem dokumentációjának kell tartalmaznia. A Vállalkozó bármely közterületi munkaterületen csak önkormányzati jegyzői, üzemeltetői-, kezelői hozzájárulások és engedélyek birtokában tevékenykedhet.
Vízi munkavégzés helyszínét a vonatkozó jogszabályban rögzített hajózási jelekkel kell megjelölni hajózható vízfolyások esetén.
A raktározási és tárolási terület kialakítása csak a munkaterület határain belül kijelölt területen, vagy a Vállalkozó saját területein megengedett. A munkaterület határain kívül végzett munkákhoz a Vállalkozónak külön engedélyt kell beszerezni.
A Vállalkozó a munkaterületként használt, de létesítményként beépítésre nem kerülő területeket ottléte alatt köteles jó állapotban megtartani, és az Átadás-átvételi igazolás kiadásához köteles azokat a rendes kopás és elhasználódás figyelembe vételével az eredeti állapotukba, vagy a megrendelő követelményei szerint visszaállítani. A Vállalkozó semminemű fizetségre nem jogosult azokért a fejlesztésekért, amelyeket a saját kezdeményezésére a szerződés szerinti munkákon felül a munkaterületen végrehajt.
A kivitelezéshez szükséges egyéb felvonulási, vagy munkaterületekről (beleértve a Vállalkozó központi műszaki, technológiai vagy adminisztratív-szociális ellátást biztosító telepeit, keverő- és anyagtároló telepeit, nyomvonal menti bázisait, stb.) a Vállalkozó tartozik gondoskodni.
A munkák befejezése után a felvonulás ideiglenes melléképítményeit el kell bontani, a terület állapotát a fentiek szerint helyreállítani, kezelőjének, tulajdonosának így visszaadni, vagy a terület más módon történő hasznosításáról – a kezelő egyetértésével – gondoskodni kell. A fentiekben leírt felvonulási melléképítmények költségeit a szerződéses árból kell fedezni.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A Vállalkozó feladata a kivitelezés során az érintett geodéziai földmérési jelek megőrzése, vagy ha azok megsemmisülnek, azokat földhivatalnak bejelenteni és pótlásukat a földhivatal előírása szerint megrendelni, valamint ennek költségét állni.
A munkaterületen a kivitelezés befejezését követően teljes körű tereprendezést és rekultivációt kell végezni, és azt a vízjogi üzemeltetési engedély kérelemben igazolni kell.
A Vállalkozónak az építési kivitelezési munkákról elektronikus építési naplót kell vezetnie. Az építési napló vezetését „az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabályban foglaltak a megrendelői követelmények része, a Vállalkozóra nézve kötelező.
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján: 24.§ (4) A sajátos építményfajták vonatkozásában az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket – az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által rendelkezésre bocsátott és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni.
Megrendelő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138.
§ (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.
A Kitűzést a Szerződés Feltételek vonatkozó részei szabályozzák.
A Vállalkozó felelős a kitűzésekért és köteles minden jelet, határkövet, vagy a kitűzéshez használt egyéb tárgyakat védeni és gondosan karbantartani., károsodás esetén a mérést megismételve pótolni.
A műtárgyak kitűzését megelőzően, a Vállalkozónak a Mérnök kérésére a műtárgyak kitűzendő kontúrvonalával helyszínrajzot kell készíteni, melyet a Mérnökkel jóvá kell hagyatnia.
Valamennyi épület, és építmény, műtárgy kitűzését a Mérnöknek jóvá kell hagynia. A jóváhagyás módja a Mérnök, vagy a műszaki ellenőr bejegyzése az építési naplóba.
A kitűzését EOV koordináta rendszerben kell megadni.
3.18.5. Közművezetékek feltárása
A kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozó köteles feltárással, vagy egyéb közvetlen módon (vizsgálat, mérés és kitűzés) meggyőződni a különféle közművezetékek helyzetéről.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A közművezetékek közelében végzendő munkák megkezdése előtt, a közművezetékekhez történő csatlakozás elkészítésekor a Vállalkozónak a közmű Üzemeltetőjének szakfelügyeletét kell kérnie és amennyiben ez a közmű előírása, munkát csak így folytathat.
A közműkezelői, üzemeltetői nyilatkozatban előírt adminisztrációs és építési előírásokat be kell tartani. A kiviteli tervnek tartalmaznia kell az érintett közművek bevédésével, kiváltásával kapcsolatos, közmű üzemeltető által jóváhagyott műszaki terveket.
Ha a földmunkák készítése során a Vállalkozó esetleg felderítetlen, földalatti közművezetéket tár fel, a szükséges intézkedés érdekében azonnal értesítenie kell a Mérnököt és az Üzemeltetőt, és meg kell tennie a baleset és kár elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket.
A Vállalkozónak a munkákat alapvetően úgy kell végeznie, hogy az építés helyén és annak közelében lévő közművek ne sérüljenek. Amennyiben a közműveket megsérti akkor a Vállalkozónak a Megrendelő képviselőjének és a közmű üzemeltetőnek a jóváhagyásával meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a javítást saját költségén elvégezze.
A Vállalkozónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a közművek nyomvonalának megváltoztatására, amennyiben erre a munkavégzéshez szükség van. Ilyen intézkedésekhez a Megrendelő képviselőjének előzetes jóváhagyására van szükség.
Az építés befejezése után az ideiglenes közműbekötések tekintetében az eredeti állapot helyreállítása szükséges.
Mivel a kivitelezés során bontási munkákra is sor kerül, a bontott anyagok és a törmelék elszállításáról és előírtaknak megfelelő elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia. A bontást csak a jóváhagyott Xxxxxxx terv alapján lehet elvégezni.
A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani.
A bontandó építmények esetében a bontási munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy a létesítmény közműmentes, azaz nem csatlakozik egyik közműhálózathoz sem. Vállalkozó a bontási munkák előtt köteles az Üzemeltető, a közműkezelők és a Mérnök szakfelügyeletét kérni, akik írásban nyilatkoznak a létesítmény bonthatóságáról. Az építmény bontása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
Az elektromos közcélú vezetékek és berendezések bontását csak a vezeték tulajdonos által kijelölt szakkivitelezők végezhetik el.
A Vállalkozó feladatát képezi a szerződés teljesítéséhez szükséges tevékenységes elvégzéséhez nélkülözhetetlen térszín alatti építmények elbontása és elszállítása, a talált üregek stb. feltöltése.
3.18.7. A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok
Ha a bontások során, a terveken nem szereplő tárgy kerül kitakarásra, az ilyen tárgyak és dolgok kitakarását követően a bontási munkát fel kell függeszteni és a Mérnököt azonnal értesíteni kell, aki dönt a szükséges intézkedésekről.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Vállalkozó felelős minden olyan kárért, amely abból ered, hogy a Mérnök értesítése és jóváhagyása nélkül munka közben feltárt tárgyat, dolgot bontott el, és abból harmadik személynek kára származott.
Vállalkozónak a munkát azonnal fel kell függesztenie, a munkát végző személyzetet biztonságos védőtávolságon kívül kell helyeznie és a Mérnököt, valamint az illetékes hatóságot (rendőrség) értesítenie kell, ha lőszert, robbanásveszélyes, vagy más veszélyes anyagot, vagy ezekre hasonlító tárgyat tár fel, vagy ezek jelenlétére utaló jelet, jelzést talál.
Az ilyen megelőző biztonsági intézkedések elmulasztásából származó kárért Vállalkozó felel.
3.18.8. Útfelbontás, terület használat
Amennyiben az építési munkák során közterület igénybevételére van szükség, Vállalkozónak az alábbiak szerint kell eljárni.
A közutak használatával kapcsolatos alapvető szabályokat és feltételeket a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv., valamint a Közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet tartalmazza.
A közterület használat engedélyezése kérelemre indul, amelyet Vállalkozó készít és nyújt be a 19/1994. KHVM rendelet, illetve a közút Kezelője által meghatározott formában, tartalommal. A kérelemmel együtt benyújtandó tervdokumentáció elkészítése Vállalkozó feladata.
A Vállalkozó feladata a közterület-használattal járó forgalomszabályozási feladatok elvégzése is. E szabályozás alapjait az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984.(XII.21.) KM rendelet tartalmazza, míg a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági szabályait a hasonló című 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet tartalmazza. Az e rendeletekben előírtak Vállalkozóra nézve kötelező feladatok.
A települések közigazgatási területén belül eső belterületi és külterületi helyi közutak, közterületek kezelője a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, ezen belül a Jegyző. Vállalkozónak a helyi építési szabályzat, a közterület nem rendeltetésszerű használatát szabályozó önkormányzati rendelet, illetve a jegyzői engedély alapján kell eljárnia.
Kezelői hozzájárulás szükséges minden olyan esetben, amikor a közút nem közlekedési célú igénybevétele a közterület felbontásával, közúton folyó munkával jár. A hozzájárulás meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre adható, kérelemre egyszer meghosszabbítható.
Mind a települések rendeleteiben, mind a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő utakra vonatkozó kezelői előírásokat be kell tartani.
Vállalkozónak bármely magántulajdonban lévő ingatlan területének igénybevétele előtt be kell szereznie a vonatkozó ingatlan tulajdonosának, kezelőjének írásos hozzájárulását, illetve egyeztetnie kell az igénybe venni kívánt terület nagyságáról. A hozzájárulásban ki kell térni az ingatlanon végzett építési munka időtartamára, a napi munkavégzés idejére.
3.18.9. Építés alatt betartandó követelmények
A csővezeték létesítésével összefüggő minden minőségi vizsgálatnál a leendő üzemeltető részvételét lehetővé kell tenni. A műszaki átadás előtt a vezetéket tisztító idommal kell kitisztítani.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
A kivitelezés során az MSZ-10-310 szabvány előírásait kell betartani:
• A rendeltetéssel kapcsolatos általános követelmények
• Építési szerelési előírások
• Minőségi követelmények
• A minőség ellenőrzése
• Minősítés
A szükségessé váló tervmódosítások megterveztetése, a szükséges példányszámok előállítása, az ezzel járó egyeztetések, hozzájárulások beszerzése, engedélyeztetések és felmerülő költségek, a Vállalkozó feladata és költsége.
A vállalkozó a kivitelezés időtartama alatt nem lehetetlenítheti el a meglévő csapadékvíz, belvíz-, és szivárgó csatornák működését és az összes vízellátó rendszeren kívüli közműhálózatok folyamatos üzemét. Ezen túlmenően biztosítania kell az ingatlanok megközelíthetőségét. Amennyiben ezek akadályoztatása elkerülhetetlen, a Vállalkozó a közművek üzemeltetőjével, és az érintett ingatlan tulajdonosokkal egyeztetve végezhet munkát.
A folyamatos üzem fenntartása érdekében az építendő létesítmények miatt kiváltandó egyéb közművek kiváltási munkáit Vállalkozónak a beruházás keretében építendő létesítmények munkái előtt kell elvégeznie. A meglévő, de átépítésre kerülő közművek üzemét az átépítés alatt Vállalkozónak olyan, Mérnökkel egyeztetett ideiglenes megoldással kell folyamatosan fenntartania, mely nem okoz fennakadást a lakosság, valamint az érintett üzemek, intézmények ellátásában.
Az átépítési munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy az átépítendő/bontandó létesítmény által betöltött funkcióját más, meglévő vagy ideiglenes telepített létesítmény látja el a terveknek megfelelően. Vállalkozó az átépítési/bontási munkák előtt köteles az Üzemeltető, a közműkezelők és a Mérnök szakfelügyeletét kérni, akik írásban nyilatkoznak a létesítmény átépíthetőségéről/bonthatóságáról. A létesítmény bontása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
A közművek eltakarása előtt a Vállalkozó köteles a közműkezelő szakfelügyeletét kérni, aki a megfelelően elvégzett munka esetén írásos nyilatkozatot ad ki. A közmű eltakarása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
Üzemelő vezetéken történő munkát, a szolgáltatás felelőssége miatt, csak a vezeték üzemeltetőjének szakterülete mellett végezhet a Vállalkozó. A Vállalkozó az üzemelő vezetékre kötéssel megbízhatja az Üzemeltetőt, ebben az esetben a munkavégzés költsége a Vállalkozót terheli.
3.18.10.Építéssel igénybe vehető területek
Az építés során igénybe csak engedéllyel rendelkező területek (építési és felvonulási) vehetők igénybe. A terület igénybevételéhez szükséges engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.
Az igénybe vett területeket a kivitelezés befejeztével az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani, felvonulási épületeket el kell bontani és a területet hivatalosan vissza kell adni tulajdonosának.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Az igénybe vett területek költségét és károkozás esetén a kártalanítást a Vállalkozónak kell fizetnie (közterület-használat, felvonulási terület és útvonal, zöldkártalanítás). A kivitelezés során használt felvonulási területet és útvonalat folyamatosan tisztán kell tartani. Az építési tevékenység befejezését követően az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás is a Vállalkozó feladata.
3.18.11.Egyéb feltételek, intézkedések, információk
A Vállalkozónak a kivitelezés előtt az építésről, kivitelezésről műszaki és pénzügyi ütemtervet kell készíteni, majd a vonatozó előírások, szerződések szerinti gyakorisággal aktualizálni.
Lakott területen végzett munkavégzésről a lakosságot megfelelő módon, 3 nappal előre tájékoztatni kell az Önkormányzattal egyeztetett módokon.
A magyar szabványban, alkalmazási engedélyekben nem engedélyezett anyagokra, termékekre, import termékekre Vállalkozónak hivatalos engedélyt kell szerezni az alkalmazásukra a vonatkozó rendeletek betartásával. Beépítésük csak az engedély birtokában megengedett.
A munkaterület csapadékvíz elvezetése a Vállalkozó feladata és költsége.
A munkával érintett terület környezetében lévő építmények, épületek, vagy a szállítási útvonalak útjainak állapotfelmérését a Vállalkozónak fel kell mérni, méretni, dokumentálni, amelyben a kivitelezés esetlegesen kárt tehet. Az építéssel okozott kárt a Vállalkozónak meg kell térítenie a tulajdonos részére.
Mezőgazdasági-, vagy erdőművelésű terület igénybevétele esetén az okozott kárt meg kell téríteni.
A tervezési, kivitelezési munkákra vonatkozó elírások be nem tartása, a munkák során okozott kár megtérítése és a hatóságok esetleges bírsága, ezek költségei a Vállalkozót terhelik.
3.19. Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok, műszaki átadás-átvétel, próbaüzem
Az átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok azon szakaszok esetén, ahol a szerződés, vagy a hatóság a létesítési engedélyben próbaüzem lefolytatását írja elő, két lépcsőben kerülnek végrehajtásra.
I. Az előzetes műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok (Szerződés Általános és Különös Feltételek 9.1. Alcikkely (a) és (b) bekezdés)
II. Próbaüzem, üzempróba, komplex kipróbálás (Szerződés Általános Feltételek
9.1. Alcikkely (c) bekezdés)
Próbaüzem lefolytatása esetén, azt megelőzően az adott Létesítményt/ Szakaszt előzetes műszaki átadás-átvételi eljárás tárgyává kell tenni. A sikeres előzetes műszaki átadás-átvétel nem jelenti a Létesítmény/ Szakasz átvételét, az csak a sikeres próbaüzemet követően valósulhat meg.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Vezetékrekonstrukció, vagy más olyan építési munka esetében, ahol próbaüzemre sem a szerződés, sem a hatósági engedély alapján nem kerül sor, a műszaki átadás-átvételi eljárás megegyezik az Átadás-átvétel alapján történő üzembe helyezéssel.
A Műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok lefolytatását, illetve a műszaki átadás-átvételi eljárást projektelemenként, valamint Szakaszonként, fizikailag független egységenként külön kell lefolytatni.
Fizikailag független egység az, amely az építési munka többi részétől függetlenül kivitelezhető és üzemeltethető.
3.19.1. Műszaki Átadás - Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok
A Vállalkozónak a műszaki átadás-átvételi eljárást megelőzően a Szerződéses Feltételek szerint el kell végeznie a Létesítmény megfelelőségét, minősítését (I.o. minőségben való elkészítését) alátámasztó vizsgálatokat és (üzem)próbáit.
Ezt Vállalkozó a saját alkalmazottai segítségével, a Mérnök ellenőrzése mellett végzi el. A gépészeten, elektromos berendezéseken, irányítástechnikai eszközökön – amennyiben vannak ilyenek - először száraz forgatási, funkcionális próbákat kell elvégezni, majd a vizes-próbák következnek.
A Vállalkozónak a műszaki átadás-átvételi eljárást megelőzően a Szerződéses Feltételek szerint el kell végeznie a Létesítmény megfelelőségét, minősítését (I.o. minőségben való elkészítését) alátámasztó vizsgálatokat és (üzem)próbáit.
3.19.1.1. Gépészeti és elektromos berendezések működtetési próbái
A működtetési próbák során azt kell megállapítani, hogy az egyes berendezések (technológiai, gépészeti, villamos, automatikai) üzemképesek-e, nincs-e valamely a biztonságos működtetést kizáró ok.
A próbák megkezdésének feltétele, hogy a berendezések a műszaki, munkavédelmi és egyéb hatósági, szemlékről készült jegyzőkönyvekben szereplő előírások alapján a próba/üzempróba megkezdésére, biztonságos lefolytatására alkalmas állapotban legyenek, a szükséges anyagi (kenő, karbantartó anyagok, vegyszerek, stb.) és személyi feltételek biztosítva legyenek.
A próbákat erre kijelölt irányító személynek kell vezetnie.
A vizes berendezéseket szárazon járatni tilos, ezért a vezérlő áramkört tápláló fázisbiztosítót lehet betenni, de előzőleg a motorok ezen fázisvezetékét le kell kötni. Szivattyúk forgatási próbáihoz tiszta vizet kell biztosítani.
Ellenőrizni kell az összes indítást és leállást, el kell végezni az összes szabályozó egység beállítását, a helyes bekötéseket, a reteszelő és jelzőberendezések, műszerek működését.
El kell végezni a berendezések teljesítményvizsgálatát (pl. szivattyúk, adagolók, stb.) és a gépek gyári előírás szerinti összes üzempróbáját.
Az elektromos berendezések esetében az előírások figyelembevételével elvégzendők az alábbi próbák:
• a biztonsági berendezések vizsgálata szemrevételezéssel,
• az áramkörök üzemi állapotoknak megfelelő vizsgálata, továbbá a védő áramkörök és berendezések, valamint a jelző áramkörök és berendezések működtetése,
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
• szigetelési ellenállásmérés, villámvédelmi és érintésvédelmi mérések elvégzése és jegyzőkönyvezése,
• frekvencia és feszültség mérés a gyűjtősín rendszeren a Megrendelő képviselője által jóváhagyott megfelelő magyar szabvány alapján,
• indítási próbák,
• a fázisjavító berendezés Megrendelő követelményeinek megfelelő értékre történő beállítása,
• kábelleltár meglétének ellenőrzése.
3.19.1.2. Nyomáspróbák, víztartási próbák
A próbát a Vállalkozónak az Általános Műszaki Követelmények szerint kell elvégeznie.
A Vállalkozó a sikeres próbáról készült mérési jegyzőkönyvvel tudja bizonyítani a vezetékszakasz, műtárgy megfelelőségét. A Vállalkozónak biztosítania és igazolnia kell, hogy a nyomás-mérő berendezéseket akkreditált intézmény kalibrálta.
Sikertelen próba esetén a hibát fel kell tárni és ki kell javítani, az építési naplóban mindkettőt dokumentálni kell. Ezt követően a próbát meg kell ismételni.
3.19.1.3. Gépészeti és elektromos berendezések komplex üzemi próbái
A komplex próbák során a Vállalkozónak azt kell megállapítani, és igazolni, hogy az egyes berendezések (technológiai, gépészeti, villamos, automatikai) a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel együtt, azokkal egységben, illetve kapcsoltan tartós üzemre alkalmasak.
A komplex üzemi próbák alatt kell végezni azokat a beállítási és ellenőrzési feladatokat, amelyek a Létesítmény üzem alá helyezéséhez szükségesek.
A komplex üzemi próbák időtartamát a tervezés során kell meghatároznia az üzempróba alá vonandó géptípusnak megfelelően.
A próbák akkor tekinthetők sikeresnek, ha az előírt időtartam alatt a berendezések egyfolytában, meghibásodás nélkül üzemelnek.
A próbák lefolytatásához szükséges az összes kezelési és beavatkozási hely hozzáférhetősége, olyan műszaki személyzet és eszközök rendelkezésre állása, amivel a kisebb-nagyobb kivitelezési hibákat (tömítetlenség megszűntetése, csavarok utánhúzása) el tudják végezni.
A sikeres próbákról készült mérési, vizsgálati jegyzőkönyveket a Vállalkozó a Mérnöknek azonnal az üzempróbák után megküldi, majd csatolja a Létesítmény/ Szakasz műszaki átadás- átvételi dokumentációjához.
A Mérnöknek lehetőséget kell adni, hogy jelen legyen a vizsgálatok és a monitoring folyamat során. Ellenőrizni kell, hogy minden megfelel a műszaki szabványoknak és a Műszaki leírásban foglalt követelményeknek.
3.19.2. Műszaki átadás-átvételi dokumentáció
A műszaki átadás-átvételi eljárásra azt követően kerülhet sor, hogy a Vállalkozó a tervezett időpontot megelőzően 14 nappal a Mérnök rendelkezésére bocsátotta a műszaki átadás- átvételi dokumentációt, azt a Mérnök felülvizsgálta és nem talált benne olyan hibát,
hiányosságot, ami a Létesítmény/ Szakasz nem megfelelő minőségére utalna, vagy veszélyeztetné a Létesítmény biztonságos üzembe helyezését.
A műszaki átadás-átvételhez szükséges dokumentációt a Vállalkozónak kell elkészítenie és nyomtatásban, kötetekbe rendezve kell benyújtania a Mérnök számára. A teljes dokumentáció minden részét felülvizsgálat céljából 2 pld-ban kell benyújtani, majd a javítások, véglegesítés és kiegészítések után minimum 1 eredeti és 3 másolati példányban kell benyújtani a Mérnök számára.
Az átadott dokumentáció felülvizsgálatára a Mérnöknek 14 napja van. Ezt követően a Vállalkozó – amennyiben szükséges – a dokumentációt a Mérnök észrevételei alapján javítja és kiegészíti, majd a Mérnök írásos igazolást ad ki az átadás-átvételi dokumentumok hiánytalan benyújtásáról, átvételéről.
Amennyiben az átadott dokumentáció alapján a Mérnök úgy ítéli meg, hogy a létesítmény biztonságosan próbaüzem alá helyezhető, ennek mind szerződéses, mind műszaki feltételei adottak, a Vállalkozó az érintett felek egyidejű írásban történő értesítésével kitűzi a műszaki átadás átvétel időpontját.
A műszaki átadás-átvételhez szükséges dokumentáció főbb követelményei:
Vállalkozó Nyilatkozatai |
Tervezői és Kivitelezői nyilatkozat Felelős műszaki vezetői nyilatkozat |
Szabványossági – egyenértékűségi – nyilatkozat, illetve nyilatkozat a tervezés-kivitelezés műszaki specifikációs alapjáról |
Nyilatkozat zöldkárokról, növény és fakivágások pótlásáról |
Nyilatkozat a bontási- és építési hulladékok ártalmatlanításáról |
Megvalósulási tervdokumentáció |
A tényleges megvalósulásnak megfelelő módosításokat tartalmazó megvalósulási dokumentáció |
Beépített termékek megfelelőségi nyilatkozatai |
Minőségterv szerinti minőségellenőrző és minősítési vizsgálatok dokumentálása |
Geodéziai bemérési jegyzőkönyvek |
A tényleges megvalósulást alátámasztó geodéziai bemérés dokumentálása a jegyzőkönyvek feldolgozásával, megvalósulási tervrajzok elkészítése szerkeszthető (*.dwg, dxf), és digitális, PDF formátumú, valamint nyomtatott formában |
Műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok |
Gépészeti és elektromos berendezések üzempróbái |
Terhelés nélküli próbák |
Nyomáspróba, víztartási próba jegyzőkönyv |
A villamos berendezés első felülvizsgálatának eredményéről készített minősítő iratot, |
Az elkészült rendszert bemutató dokumentumok |
A beépített gépek, műszerek, berendezések listája, a típus, beazonosítási (gyártási szám), teljesítmény adatokkal |
Tartalék-alkatrészek és gépek, berendezések listája |
Tervegyeztetéskor az Üzemeltető által kért külön dokumentáció |
Munkavédelmi, tűzvédelmi, villámvédelmi minősítések és nyilatkozatok |
Utasítások, kézikönyvek, útmutatók tervezete |
Ideiglenes kezelési utasítás az előzetes műszaki átadás-átvételkor, végleges kezelési és |
karbantartási utasítás és üzemeltetési szabályzat a végleges műszaki átadás-átvételkor |
Gépek, műszerek, berendezések gépkönyvei, jótállási dokumentumok |
Az üzemeltető személyzete számára tartott/ tartandó képzés anyaga |
Vízjogi üzemeltetési (esetleg használatbavételi, forgalombehelyezési) engedély megszerzéséhez szükséges dokumentációk (az üzemi próbákról felvett jegyzőkönyvekkel), munkavédelmi minősítések, stb. |
Létesítményfeltüntetési vázrajzok |
Építési napló mellékletekkel, jegyzőkönyvekkel |
3.19.3. Műszaki átadás-átvételi eljárás
A műszaki átadás-átvételi eljárásra azt követően kerülhet sor, hogy a Vállalkozó a tervezett időpontot legalább 5 nappal megelőzően megküldte az erről szóló értesítést, a Mérnök átvizsgálta, a Vállalkozó véglegesítette, kiegészítette a műszaki átadás-átvételi dokumentációt, ennek keretében különösen az Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok jegyzőkönyveit, és a Próbaüzemi tervet.
Az eljárásra meghívásra kerülnek az érintett hatóságok, kezelők és az üzemeltető szervezet képviselői is. A műszaki átadás-átvételi eljáráson ki lesz kérve a meghívott hatóságok és Üzemeltetők nyilatkozatait is.
A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül. A Vállalkozónak az eljáráson szóban összefoglalóan ismerteti a műszaki átadás-átvételt megelőző próbák eredményét, (a FIDIC átadás-átvételt megelőző üzempróbák, azaz:) a próbaüzem tervét, menetét, lebonyolítását az esetleges üzem-átállások programját, amelyekről készített tervet előzetesen átadta a Mérnöknek.
A műszaki átadás-átvételi eljárás során jegyzőkönyvbe vételre kerülnek a Létesítmény és az átadott Dokumentáció hiányosságai.
A műszaki átadás-átvételi eljárást egyebekben a Ptk. 6:247 § és a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet alapján kell lefolytatni.
A jótállási időszak projektelemenként az utolsóként átadott Szakasz/Létesítmény műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor kezdődik.
Próbaüzem lefolytatása akkor kerül sor, ha azt az engedélyező hatóság határozatában előírja, illetve ha Megrendelő külön igényt támaszt.
Vállalkozónak a jóváhagyott Próbaüzemi Terv, valamint a (ideiglenes) „Kezelési és karbantartási utasítás” alapján, az üzemeltető személyzetének képzése és betanítása után kell elvégeznie.
A próbaüzem a Létesítmény, vagy Szakasz tartós terhelés alá helyezését, meghatározott ideig és feltételek közötti üzemét jelenti, amely alatt a
Vállalkozó felelős:
• a Létesítmény/ Szakasz üzemeltetéséért, a próbaüzem irányításához szükséges szakemberek, anyagok, segédanyagok, eszközök biztosításáért
• a próbaüzemet megelőzően az (ekkorra már szerződéses jogviszonyba került) üzemeltető szervezettel írásos megállapodás megkötéséért
• a próbaüzem során szükséges beállítások, mérések, vizsgálatok elvégzéséért, ezek költségeinek viseléséért
• a próbaüzem egyéb költségeinek viseléséért, amely tartalmazza a Létesítmény üzemi és üzemeltetési költségeit, a felhasznált anyagok és energia költségeit, az üzemeltető személyzetének munkabérét és ennek költségeit
• a biztonságos munkafelszerelés és munkakörnyezet biztosítása mind saját, mind az üzemeltető szervezet dolgozóinak
• folyamatos kommunikáció biztosítása az üzemeltető szervezet felelős alkalmazottai és a próbaüzemet irányító saját alkalmazottai között a pontos mérések és az üzemelés problémáinak pontos felderítése érdekében
• a terveken, a kiépítésen, a gépeken vagy a dokumentáción szükséges esetleges változtatások megállapítása a hatékonyság növelése és az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében
• a szükséges vizsgálatok, ellenőrző mérések elvégzése és dokumentálása.
A Megrendelő felelős:
• a Létesítmény/ Szakasz próbaüzem alá helyezésével kapcsolatban a hatóságok által előírt, jogszabályokban szereplő, vagy egyéb a Vállalkozóval kötött szerződés tárgyán kívül eső feltétel biztosításáért,
• az üzemeltető szervezet teljes kezelő-személyzetének, készenléti, szakfelügyeleti egységeinek és megfigyelőinek rendelkezésre állásáért,
• a Létesítmény/ Szakasz üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb egységek üzemeltető szervezet által történő üzemeltetéséért, azok üzemszerű állapotának fenntartásáért,
A próbaüzemet az átadott és a műszaki átadás-átvételi eljáráson bemutatott ideiglenes Kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell végezni, amelyet a próbaüzem tapasztalatai és eredményei alapján a Vállalkozónak a próbaüzem során véglegesítenie kell.
A próbaüzem időtartamát a vízjogi létesítési engedélyben a hatóság határozza meg.
A próbaüzem során a Vállalkozónak két alapvető szempontrendszer követelményeinek való megfelelést kell igazolnia.
Az első szempont, hogy a Létesítménynek vizsgálatokkal alátámasztva, dokumentáltan meg kell felelnie a vonatkozó hatósági engedélyben (elsősorban a vízjogi létesítési engedély) a próbaüzemre és az üzemeltetésre vonatkozó hatósági elvárásoknak, előírásoknak. A Vállalkozónak továbbá a próbaüzem révén kell igazolnia, hogy a Létesítmény megfelel a szerződésben meghatározott teljesítmény és funkcionális követelményeknek.
A próbaüzemet sikertelennek kell nyilvánítani, ha a próbaüzem alá helyezett Létesítmény tekintetében az alábbiak közül valamelyik körülmény fennáll:
• a próbaüzemhez szükséges feltételek fennállása esetén nem igazolható stabil körülmények között a Megrendelői Követelmények szerinti teljesítmény és funkcionális követelmény teljesülése (vízmű-rekonstrukció),
• az üzem nem felel meg valamely engedélyben, vagy jogszabályban rögzített környezetvédelmi előírásnak,
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
• hiányoznak, vagy elégtelenek az egészségügyi, biztonság, munkavédelmi utasítások, információk,
Amennyiben környezetvédelmi kibocsátási határértékek állnak fenn a létesítmény üzemével kapcsolatban, a Vállalkozónak a megfelelő mérésekkel kell igazolni az előírt emissziós, zaj- és rezgésterhelési értékek betarthatóságát.
A próbaüzem során az elvégzendő mérésekre, a mérendő paraméterekre vonatkozólag a Vállalkozónak a hatósági engedély előírásait be kell tartania.
A jogszabályban, vagy a hatósági engedélyben meghatározott paraméterek fennállásának igazolására a méréseket és vizsgálatokat nemzeti rendszerben akkreditált (NAT) intézmény/ szervezetnek kell végeznie, az eredményeket mérési jegyzőkönyvekben kell dokumentálni.
Próbaüzemi zárójelentés
A próbaüzemről (amennyiben előírásra kerül) a Vállalkozónak próbaüzemi zárójelentést kell készítenie. A próbaüzemről készült zárójelentést– amennyiben az engedélyek ezt előírják, a hatóságoknak, valamint - a Mérnöknek kell benyújtani, ami a Létesítmény Átadás-átvételi igazolás igénylésének feltétele.
A próbaüzemi zárójelentésnek tartalmazni kell legalább az alábbiakat:
• A rendszerre és folyamatokra vonatkozó adatokat
• A próbaüzemi mérések kiértékelését
• A jelentés karbantartásról szóló részében az év során elvégzett beavatkozás jellegű és tervszerű karbantartási munkálatokat kell részletesen feltüntetni.
• A műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedett hiányosságokat, azok pótlását.
• A hatósági engedélyben és a Megrendelői követelményekben foglalt tervezési célok, teljesítmény és funkcionális követelmények teljesítését
• A készlet- és tartalék alkatrész-leltárt a próbaüzem végén
A próbaüzem elfogadásának feltétele a próbaüzemi zárójelentés átadása és elfogadása.
A Vállalkozó által megvalósított egységekre és létesítményekre vonatkozó Üzemeltetési engedély kérelem részt a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai, és a vízjogi létesítési engedély előírásai alapján Vállalkozó állítja össze, és a majdani engedélyes nyújtja be az illetékes hatósághoz a sikeres műszaki átadás-átvételt, illetve az utolsó próbaüzem/üzempróba befejezését követő 30 napon belül.
Az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzéséig esetlegesen felmerülő valamennyi hiánypótlást Vállalkozónak a jótállás keretében teljesítenie kell.
Az üzemelési engedélyezési dokumentáció elkészítésénél az érvényes vízjogi létesítési és egyéb építési engedélyeket és előírásokat figyelembe kell venni.
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
3.20. Utófelülvizsgálati eljárás
A szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerint a Létesítmény szerződésnek való megfelelőségét az átadás-átvételi igazolás kiadását követő 12 hónap elteltével utó- felülvizsgálati eljárás keretében is meg kell vizsgálni.
Az utófelülvizsgálati eljárás időpontjáról a Mérnök írásban értesíti a Vállalkozót a tervezett időpontot megelőzően legalább 60 nappal.
Az utófelülvizsgálat során végzendő egyéb ellenőrzések és specifikus vizsgálatok körének meghatározása, illetve a mérések elvégzése a Mérnök, illetve a Megrendelő, szervezet feladata és felelőssége.
Az utófelülvizsgálati eljárásról készített dokumentáció alapján a Mérnök állapítja meg a Létesítmény szerződés szerinti minőségét, a Vállalkozó esetleges garanciális kötelezettségeit, a fennálló hibákat, amelyet a Vállalkozó köteles kijavítani.
Az utó-felülvizsgálatok során feltárt bárminemű nem megfelelést, hibát a Vállalkozó a Jótállás feltételei szerint köteles javítani.
A Vállalkozó a hibás teljesítésért szavatossági felelősséggel tartozik. A szavatossági igényérvényesítés törvényben lefektetett jog, amely ez esetben a Megrendelőt illeti meg.
Hibás teljesítésnek minősül, ha a Létesítmények, vagy azok bármely része a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben foglalt leírásnak, vagy követelményeknek, így többek között annak, hogy az adott dolog meghatározott időn keresztül károsodás, lényeges műszaki jellemzőinek csorbulása nélkül alkalmas legyen funkciójának ellátására.
A magyar jog – összhangban az európai joggal – alapesetben hat hónapos igényérvényesítési határidőt határoz meg a szavatossági jogok érvényesítésére. Azonban, mivel a szerződés tárgya, vagyis a Létesítmények között több tartós használatra rendelt dolog található, amelyek kötelező alkalmassági idejét jogszabály szabályozza, e dolgok, szerkezetek esetében a szavatossági igény ezen, e jogszabályokban szereplő jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
A Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott, illetékes hatóságokkal engedélyeztetett terv/tervek alapján készítheti el a kiviteli terveket, illetve készítheti elő és végezheti a kivitelezést az építési vállalkozó.
Terv/tervek alatt különösen az alábbiak dokumentumok értendőek: az engedélyezési eljárásokhoz szükséges valamennyi terv, tanulmány; a kivitelezés lebonyolításához szükséges valamennyi terv, részletterv.
Valamennyi terv szakmai bírálatának végrehajtására Tervbíráló Bizottság kerül felállításra.
A Tervbíráló Bizottság a terv/tervek jóváhagyására feljogosított, a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatójának véleményező és javaslattevő szerve. A Tervbíráló
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
Bizottság elnökét, titkárát, szakági felelősét, állandó tagjait, és további esetlegesen bevonandó tagokat az illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatója jelöli ki.
A Tervbíráló Bizottság ülésére meg kell hívni az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét, az építési vállalkozó(k) képviselőjét/képviselőit, tervezőjét, illetve az üzemeltető képviselőjét, valamint tájékoztatni kell a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatóját az ülés időpontjáról és napirendjéről.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese jelöli ki.
A Tervbíráló Bizottság összehívását a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság szakági felelőse kezdeményezi, miután a hiánytalanul összeállított tervet/terveket számára az építési vállalkozó átadta, melyet a Bizottság elnöke xxxx xxxx. A jóváhagyást követően a Tervbíráló Bizottság titkárának, vagy megbízottjának kell leadni a bírálatra kerülő tervet/terveket, a kijelölt opponensek névsorát, a bírálatra kerülő terv/tervek rövid műszaki tartalmának összefoglalásával úgy, hogy a tervbírálatról szóló értesítés és a szükséges tervek 1-1 elektronikus példánya 8 nappal az ülés előtt az érdekeltek rendelkezésére álljon.
A Tervbíráló Bizottság elé csak hiánytalanul összeállított, szakhatóságokkal előzetesen leegyeztetett terveket lehet előterjeszteni. A terv/tervek bírálatra való alkalmasságáért a szakágazati felelős felel, de annak alkalmasságát a bizottság titkárának ellenőriznie kell.
Az opponenseket a szakágazati felelős javaslata alapján a Tervbíráló Bizottság elnöke jelöli ki.
A tervhez/tervekhez opponensi véleményt kell készíteni minden esetben:
- a szakágazati felelősnek,
- a Tervbíráló Bizottság állandó tagjainak
- az esetenként kijelölt tagnak
Az opponensi véleményeket az ülés előtt 4 nappal kell a Tervbíráló Bizottság elnökének és titkárának eljuttatni, ahonnan az építési vállalkozó tervezőjéhez és kivitelezőjéhez kell egy- egy példányt megküldeni felkészülés céljára.
4.2. A tervbírálat lefolytatása
A tervet/terveket a szakágazati felelős terjeszti elő, megindokolva a beruházási munka szükségességét. Ezt követően az építési vállalkozó tervezője ismerteti a tervet/terveket.
Elsőként a tervet/terveket a szakágazati felelős, vagy az általa javasolt opponens bírálja, majd a többi felkért opponens.
Az építési vállalkozó tervezője az opponensi véleményekre egyenként válaszol, valamint az ülésen esetlegesen szóban tett véleményekre.
A Tervbíráló Bizottság a terv szakmai bírálata során megvizsgálja többek között azt, hogy
− a tervben/tervekben foglaltak beilleszkednek-e az érintett terület vízgazdálkodásának rendjébe, s megfelelnek-e a távlati fejlesztési célkitűzéseknek,
Ajánlati Dokumentáció III. kötet – III/I. kötet – 2018. augusztus
− az építési vállalkozó tervezője, illetve az építési vállalkozó eleget tett-e az adott feladatnak , beszerezte-e és érvényesítette-e az illetékes szervek (hatóságok) előírásait, kikötéseit,
− a terv/tervek kielégíti(k)-e a korszerű műszaki követelményeket, a gazdaságosság, takarékosság és a műszaki fejlesztés követelményeit,
− a terv/tervek nem térnek-e el a Megrendelő Követelményeiben foglalt gazdasági és műszaki jellemzőktől,
− organizációs terv esetén a megvalósítás tervezett időtartama összhangban van-e az alkalmazandó technológiával,
− a költségvetések mennyiségi kiírásai helyesek-e, és megfelelnek-e az előírásoknak, organizációs feltételeknek, ill. körülményeknek.
Az ülésről a Tervbíráló Bizottság elnöke által megbízott személynek jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a lényegi vélemények rögzítésre kerülnek. A bizottsági tagok az üléseken szótöbbséggel alakítja ki a véleményt, és a tervet/terveket az alábbiak szerint minősíti:
− elfogadásra javasolja
− átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja
− elfogadásra alkalmatlannak nyilvánítja.
Amennyiben a Tervbíráló Bizottság a tervet/terveket átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja, állást kell foglalnia abban, hogy az átdolgozást (kiegészítést) az építési vállalkozó tervezője milyen határidőre köteles elvégezni. Amennyiben az építési vállalkozó több tervet nyújt be bírálatra úgy az egyes tervek külön-külön is minősíthetőek.
A Tervbíráló Bizottság nevében a tervet/terveket a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság vezetője, vagy az általa erre felhatalmazott személy hagyja jóvá.
A tervjóváhagyás tényét az Tervbíráló Bizottság titkára vezeti rá a terv/tervek borítólapjára, a műszaki leírásra, az általános tervre, az átnézetes és részletes helyszínrajzra, valamint a költségvetés kiírásra.
A fentiek szerinti tervjóváhagyást követően nyújthatja be az építési vállalkozó a Mérnök számára a tervet/terveket jóváhagyásra.
A Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott terv/tervek képezheti(k) a tervezésre vonatkozó részteljesítés(ek) elszámolásának alapját.