UNION-Üzlettárs Felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételei

UNION-Üzlettárs Felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételei

A jelen feltételek – eltérő szerződéses kikötés hiányában – az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) UNION-Üzlettárs felelősségbiztosításaira vonatkoznak, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre való hivatkozással kötötték.

A jelen feltételek alapján biztosítási szerződés érvényesen csak a bizto- sító UNION-Üzlettárs vagyonbiztosítási szerződései mellé köthető, érvé- nyességének, hatályosságának és a biztosító kockázatviselésének feltéte- le a vagyonbiztosítási szerződés érvényessége, hatályossága, és annak alapján a biztosító kockázatviselése.

A jelen feltételekben, illetve a szerződésben nem szabályozott kérdések- ben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Ptk. és a Bit. rendel- kezései irányadóak.

1. A szerződő és a biztosított

1.1. A szerződő az, aki a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat megfizeti. A szerződő azonos is lehet a biz- tosítottal. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára a szerződő kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezésé- ig, illetve a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a jognyilatkozatokat a biztosító hozzá intézi, és ő köteles a jognyilatkozatok megtételére is. A szerződő fél a hozzá intézett jognyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat tájékoztatni köteles.

1.2. A biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett:

– egyéni vállalkozó,

– cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező, vagy nem jogi személyiségű gazdasági társaság, illetve bírósági nyilvántartásba vett egyéb szervezet,

– egyéb, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet, aki köve- telheti, hogy a biztosító a szerződésben és a vonatkozó felté- telekben meghatározott mértékben és feltételek szerint men- tesítse őt olyan, a vonatkozó feltételek alapján biztosítási eseménynek minősülő kár megtérítése alól, amelyért a magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépés- sel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé- gek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlege- sen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem tudásával, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetve a bejelentésre köteles lett volna.

2. A biztosítási fedezet

A jelen kombinált általános, szolgáltató, bérlői, bérbeadói és munkáltatói felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító az alábbi biztosítási események miatt és a szerződésben megál- lapított mértékben, díjfizetés ellenében mentesíti a biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyekért a magyar jog szabá- lyai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2.1. Általános felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított által a biztosítási szerződés- ben meghatározott tevékenységi körében eljárva okozott:

– személyi sérüléses, valamint

– szerződésen kívül, harmadik személynek okozott dologi kár.

2.2. Szolgáltatói felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított biztosítási szerződésben meg- határozott tevékenységi körében kötött szerződés teljesítése, illetve szolgáltatás nyújtása során, vagy azzal összefüggésben a biztosított szerződéses partnerének, vagy a biztosított által nyúj- tott szolgáltatást igénybe vevőnek, vagy a szerződés teljesítésé- vel, illetve a szolgáltatás igénybe vételével összefüggésben eljáró személynek, vagy szervezetnek okozott olyan dologi kár, melynek megtérítéséért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik. A szol- gáltatói felelősségbiztosítás nem terjed ki a biztosított tevékeny- ségével/mulasztásával okozott (szakmai) károkkal kapcsolatos kárigényekre.

2.3. Bérbeadói felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított, mint a tulajdonában álló ingatlan bérbeadója által az ingatlan bérlőjének jogellenesen okozott olyan dologi kár, amelynek megtérítéséért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

2.4. Bérlői felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított, mint ingatlanbérlő által az általa bérelt ingatlanban jogellenesen okozott olyan dologi kár, amelyért a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

A biztosító kockázatviselése a bérleti szerződésben feltüntetett bérleményben, valamint az annak megközelítésére szolgáló, illetve a bérlemény rendeltetésszerű használata körében a bizto- sított által használt – közös tulajdonú, illetve a bérbeadó tulajdo- nában lévő, de a biztosított által nem bérelt – ingatlanrészekben okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.

2.5. Munkáltatói felelősségbiztosítás

A biztosítási esemény a biztosított a biztosítóval írásban közölt és általa a károkozást megelőzően fedezetbe vont tevékenységi körében foglalkoztatott munkavállalójának üzemi balesete miatt keletkezett kára, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelős- séggel tartozik.

A fedezet kiterjed a biztosítási esemény nyomán a társadalombiztosí- tási szervek felé fennálló munkáltatói megtérítési kötelezettségre is. A jelen feltételek alkalmazásában nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága; a munkahelyi feladatok- hoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka; engedély nélküli járműhasználat; munkahelyi rendbontás miatt következett be, vala- mint amely a munkavállalót a munkába menet, illetve onnan jövet éri (az ún. úti baleset), az útvonalválasztástól, illetve az utazás megsza- kításától függetlenül, kivéve, ha az utazás a munkáltató saját tulajdo- nában lévő, vagy általa üzemeltetett gépjárművel történt.

3. Sorozatkár

A jelen feltételek alapján a károsultak számától függetlenül egy biztosítási eseménynek tekintendőek az azonos károkozó maga- tartásból, mulasztásból, vagy okból eredő, illetve azonos magatar- tásra, mulasztásra, vagy okra visszavezethető, azonos, vagy eltérő időpontban bekövetkező károk, ha a károkozó magatartás, mulasztás, illetve ok és a károk bekövetkezése között az okozati összefüggés jogi, műszaki, vagy gazdasági vonatkozásban fennáll. Egy biztosítási eseménynek minősül az is, ha több szabályszegés miatt – amelyeket akár különböző személyek követtek el – jog- alapját tekintve egy biztosítási igény keletkezik.

Sorozatkár esetén a kár bekövetkezésének időpontja az első kár- esemény bekövetkezésének időpontja. A biztosító szolgáltatása szempontjából az első kár bekövetkezése szerinti biztosítási időszak biztosítási összege az irányadó.

Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosz- tása során a biztosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A szolgáltatás összegének elégtelenségével, illetve annak károsultak közötti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

4. Meghatározások

A jelen feltételek alkalmazásában

4.1. Személyi sérüléses kár: ha valaki meghal, testi sérülést, vagy egészségkárosodást szenved.

4.2. Dologi kár: valamely vagyontárgy sérülése, megsemmisülése, vagy használhatatlanná válása.

4.3. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be és testi sérülést, egész- ségkárosodást, vagy halált okoz.

4.4. Xxxxxxxxxxxx: a biztosítottal a károkozás időpontjában közöttük fennálló írásbeli szerződés rendelkezései szerint munkaviszony- ban, közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyban, vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló természetes személy, vagy a biztosított által munkaerő-kölcsönzés alapján foglalkoztatott természetes személy.

5. A szerződés létrejötte

5.1. A szerződés a felek írásbeli vagy távértékesítés útján kötött meg- állapodásával jön létre. Amennyiben a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

5.2. Ajánlattétel

A szerződés megkötésére irányuló ajánlatot a biztosítóval szerző- dő fél teszi. A szerződő fél az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

5.3. A biztosító elfogadó nyilatkozata

Az ajánlat elfogadása esetén a biztosító a szerződésről biztosítá- si fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) állít ki. A szerző- dés a kötvény kiállításának napján jön létre. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a köt- vény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendel- kezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.

5.4. Az ajánlat visszautasítása

Ha a biztosító az ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban visszautasítja, a szerződés nem jön létre. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Elutasítás esetén az esetlegesen befizetett díjat, díjrészletet a biztosító visszafizeti és az időközben esetlegesen bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

5.5. A biztosító ráutaló magatartása

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresí- tett ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal a 15 napos kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosí- tó a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhat- ja, hogy a szerződést a jelen feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

6. A biztosítási díj és annak megfizetése

6.1. A biztosítási díj számításához szükséges adatokat a szerződő köteles a biztosítónak – az adatközlő kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon – írásban bejelenteni. A biztosítási díj megállapítása a szerződő által megadott adatok alapján történik.

6.2. A szerződő a biztosítás első díját a szerződés létrejöttekor, min- den későbbi díjat pedig annak az időszaknak az első munkanap- xxx xxxxxxx befizetni, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

6.3. Határozott időre szóló biztosítási szerződés esetén a biztosítási díj a szerződés létrejöttekor egy összegben esedékes.

6.4. A biztosítási díj részletekben történő megfizetéséről, illetve a díjfizetési halasztásról a felek az előzőekben írtaktól eltérően is megállapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

6.5. A biztosítási díjat, megfizetésének gyakoriságát, esedékességét és módját a biztosítási szerződés tartalmazza.

7. A biztosító kockázatviselésének kezdete, időbeli és területi hatálya

7.1. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben megha- tározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

7.2. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része nem válik hatályossá.

7.3. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha mulasztás okozta a kárt, a károko- zás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmu- lasztott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna.

A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosí- tott kártérítési kötelezettsége esedékessé válik.

A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár bekövetkeztét a biztosítónak írásban bejelentette.

7.4. Amennyiben az UNION-Üzlettárs Biztosítás Általános vagy Különös feltételei másképp nem rendelkeznek, a biztosítás kizá- rólag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelen- tett károkra terjed ki.

7.5. Amennyiben a kár okozása, bekövetkezése és bejelentése nem egy biztosítási időszakon belül, de a szerződés hatálya alatt tör- tént, a felek eltérő rendelkezése hiányában a biztosító szolgálta- tása szempontjából a kár bekövetkezése szerinti biztosítási idő- szak biztosítási összege, illetve a szerződés abban az időszakban hatályos egyéb rendelkezései az irányadóak.

8. A szerződés tartama, a biztosítási időszak

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határo- zott vagy határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttét követő hónap első napja.

9. A biztosítási szerződés megszűnése

9.1. A határozatlan időre szóló szerződést a felek a biztosítási időszak végére, írásban, indoklás nélkül, a kézhezvételtől számított leg- alább 30 napos felmondási határidővel felmondhatják.

9.2. A határozott időre szóló biztosítási szerződés a lejáratkor, a tar- tam utolsó napjának 24:00 órájával, a felek minden külön intéz- kedése nélkül megszűnik. A megszűnést követő időszakra esetle- gesen befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

9.3. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bár- melyik fél felmondhatja. Felmondás esetén a biztosító a szabály- zat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosított- nak nyújtott (tartamengedmény).

9.4. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően, amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a bizto- sító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockáza- tot az esedékességtől számított 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a 60. nap elteltével megszűnik. A szer- ződés megszűnését követően befizetett díj sem a szerződés újbóli hatálybalépését, sem új szerződés keletkezését nem ered- ményezi, azt a biztosító visszafizeti azzal, hogy a díj a biztosítót a szerződés megszűnéséig megilleti.

9.5. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

9.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhív- ja a szerződőt a befizetés kiegészítésére.

9.7. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

9.8. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, illetve a káronkénti, vagy az éves biztosítási összeg (limit) kime- rül, a biztosító a teljes évi díjra jogosult. Egyebekben a szerződés megszűnése esetén a díj a szerződés megszűnésének napjáig illeti meg a biztosítót. A megszűnést követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

10. A biztosítási összeg (limit) és az önrész

10.1. A káreseményenkénti, illetve éves biztosítási összeg (limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben, illetve egy biztosítási időszak alatt – kamattal és valamennyi egyéb járulékos költséggel együtt – összesen megté- rít abban az esetben is, ha több személy vagy szervezet lép fel kártérítési igénnyel. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (limit) az ugyanazon biztosítási időszakban kifizetett összeggel csökken. A Ptk. szabályaitól eltérően a fede- zet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli megállapodása esetén van lehetőség.

10.2. A biztosító a károkat káreseményenként 15 millió Ft, illetve éves 45 millió Ft kombinált limit erejéig téríti meg.

10.3. A biztosítási összeg (limit) jogcímenkénti felosztása során a biz- tosító a biztosított írásbeli iránymutatása szerint jár el. A limit összegének esetleges elégtelenségével, illetve annak jogcímen- kénti felosztásával összefüggő károsulti igényekre a fedezet nem terjed ki.

10.4. A biztosított – káreseményenként – a megállapított szolgáltatás összegéből 10%, de legalább 25 000 Ft önrészt maga visel. Az önrészt el nem érő károkat a biztosító nem téríti meg, az azt meghaladó károk esetén a megállapított szolgáltatás összegéből az önrészt levonja.

10.5. Többszörös biztosítás

10.5.1. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

10.5.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szem- ben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

10.5.3. A biztosítók az őket megillető megtérítési igény alapján a kifize- tett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

11. A biztosított kötelezettségei

11.1. A biztosított a szerződéskötéskor köteles a kockázat elvállalása, a kárfelelősség, illetve a kárveszélyesség szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, különös figyelemmel az általa foly- tatott tevékenységekre. A biztosító kérésére – figyelemmel az adatvédelmi, illetve a biztosítási titok megtartására vonatkozó, a biztosítót terhelő jogszabályi rendelkezésekre is – köteles a koc- kázat szempontjából jelentős adatokat, okiratokat (szerződések, hatósági határozatok, szabályzatok, stb.) a biztosító részére átadni, valamint szükség esetén nyilatkozatot tenni, illetve a biztosító kérdéseire a valóságnak megfelelő válaszokat megadni. Köteles a biztosítóval írásban közölni, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosítási szerződése áll fenn.

11.2. A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges, illetve a

közlési kötelezettség körébe tartozó körülmények változását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, különös tekintettel az általa folytatott tevékenység módosulására, jogállásának megváltozására, vagy ha vele szemben csőd, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás indult. Az előzőekben írt határidőn belül köteles a korábban már átadott okiratok módosításainak átadására, illetve annak írásbeli bejelentésére, ha azonos kockázati körre másik felelősségbiztosí- tási szerződést kötött.

11.3. A tevékenységi kör bővülésének, illetve változásának bejelentése nem jelenti az új tevékenység automatikus fedezetbe vételét, az lényeges körülmény változás-bejelentésének tekintendő.

11.4. A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásá- ról és ezek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írás- ban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javas- lat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha erre a következményre a biztosított figyelmét a módosító javaslat meg- tételekor a biztosító felhívta.

11.6. A biztosított köteles a biztosító részére 8 napon belül az írásbeli hozzájárulás megküldése mellett a biztosító részére bejelenteni, ha hozzájárult a bérlemény további albérletbe adásához vagy egyéb, más személy, illetve szervezet általi használatához.

11.7. A biztosított a rá vonatkozó esetleges jogszabályi, hatósági, illet- ve egyéb előírások teljesítésén túlmenően is köteles a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében minden indokolt, éssze- rű és gazdaságos intézkedést megtenni, valamint eleget tenni a biztosító által e körben esetlegesen kért, illetve előírt intézkedé- seinek.

A biztosított köteles minden általában elvárható módon támogat- ni a biztosítót a kárért felelős személlyel, vagy szervezettel szem- beni jogai megóvásában, illetve érvényesítésében.

12. A kárbejelentés és a kárrendezési eljárás szabályai

12.1. A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomás- szerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény leírását, a bekövetkezés helyét és időpontját, az esetleges károsulti igényérvényesítés iratait,

b) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

c) a károsult(ak) főbb adatait, illetve a károsodott vagyontárgyak megnevezését, helyét,

d) a kárfelelősség körében – kizárólag a biztosító felé – tett biztosítotti nyilatkozatot,

e) a kárrendezéshez szükséges egyéb lényeges információkat.

12.2. A biztosított köteles a jogalap, a kárfelelősség és a kár összeg- szerű mértékének megállapításához szükséges valamennyi felvi- lágosítást a biztosító részére megadni, a szükséges, a kár bekö- vetkezését és a kár összegét bizonyító iratokat átadni, a biztosító (képviselője) részére a szükséges meghatalmazásokat megadni, illetve lehetővé tenni a kárbejelentés, illetve a felvilágosítások, valamint az iratok tartalmának ellenőrzését.

12.3. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, a biztosított köteles arról a biztosítót az eljárás azonosító adatainak közlése mellett haladéktalanul értesíteni, az annak során hozott határozatot a biztosító részére a kézhezvételt követően haladéktalanul megküldeni.

12.4. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben peren kívül, vagy peres eljárásban kártérítési igényt érvényesíte- nek, egyúttal csatolnia kell az igényérvényesítés rendelkezésére álló dokumentumait is.

12.5. A biztosított a biztosító előzetes jóváhagyása nélkül kárigényt nem utasíthat, illetve ismerhet el, kártérítést nem fizethet, az ennek megszegéséből eredő károk és költségek a biztosítottat terhelik. E rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha a káro- sulttal történő megegyezés, illetve a káreseményenkénti biztosí- tási összeget meghaladó, megalapozott kárigény esetében a kifizetés a biztosított felelősség-elismerésének hiánya miatt, vagy egyéb, a biztosított érdekkörében felmerülő okból hiúsul meg, illetve ha a limit jogcímenkénti felosztása során a biztosí- tott nem, vagy késedelmesen tesz nyilatkozatot.

12.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító ahhoz előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

12.7. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előzőekben írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lénye- ges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

12.8. Amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, az ezzel összefüggésben felmerült többletigényekre a biztosítási fedezet nem terjed ki.

12.9. A felek bármelyike független szakértőt bízhat meg a kár okának és összegének megállapítására. A szakértői eljárás költségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki, az – a felek eltérő megállapo- dásának hiányában – a megbízót terheli.

13. A biztosító szolgáltatásának szabályai

13.1. A biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége ese- tén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogsza- bályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti:

a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként, mint tény- legesen fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megron- gálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott,

b) a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit,

c) a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat,

d) az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy, károsult igazolt elmaradt jövedelmét,

e) a járulékos költségeket, így:

– a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül),

– a biztosítási eseménnyel összefüggésben, a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkénti bizto- sítási összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készki- adásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosító – függetlenül tényleges perbeli részvételétől

– a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt, olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben

történő perbeli részvételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekinte- tében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a bizto- sító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási ese- ménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét,

– a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megálla- pítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – fel- kért szakértő költségét,

f) a munkáltatói felelősségbiztosítás körében a biztosítottat ter- helő társadalombiztosítási megtérítési igényt,

g) a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok éssze- rűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.

13.2. A Ptk-ban foglaltaktól eltérően a biztosító nem köteles az eljárá- si költségek megelőlegezésére, de a felek ettől eltérően is meg- állapodhatnak, a megállapodás csak írásban érvényes.

13.3. Amennyiben a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatósá- gának mértékéig terjed. A felróhatóság arányának megállapításá- ig a biztosítónak jogában áll úgy teljesíteni, mintha az a károko- zók között egyenlő arányban oszlana meg. A biztosító ez esetben nem esik késedelembe, még abban az esetben sem, ha utóbb a biztosított felelőssége magasabb arányban kerül megállapításra és ennek nyomán a biztosító további szolgáltatás nyújtására kötelezett.

13.4. A biztosító a kárt az igény jogalapjának, illetve a biztosított fele- lősségének, valamint a kár mértékének bizonyításához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül téríti meg. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a biztosított csak annyiban követelheti a kezeihez történő teljesí- tést, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy a károsult igé- nyét kiegyenlítette.

13.5. Bérlői vagy bérbeadói felelősségi károk esetén a szerződő a kár- rendezési eljárás során köteles a biztosító részére átadni a bérle- ti szerződést.

13.6. Munkáltatói felelősségi károk esetén a biztosított köteles a bizto- sító részére a kárbejelentés mellékleteként megküldeni a munka- baleseti jegyzőkönyvet, valamint – a kézhezvételt követően haladéktalanul – a munkaügyi felügyelőség határozatát és a tár- sadalombiztosítás megtérítési igényéről szóló fizetési megha- gyást, munkaerő-kölcsönzés esetén pedig a kölcsönzésre vonat- kozó iratokat is.

13.7. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a más- honnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

13.8. A biztosító kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérí- tésre jogosult és a biztosító ettől eltérően is megállapodhatnak.

13.9. Ha a kártérítés keretében járadékfizetésre is sor kerül, a biztosí- tó a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott biztosításmatemati- kai elvek szerinti tőkésítési eljárással határozza meg a járadék tőkeértékét. A járadék-tőkeérték járadék formájában történő kifizetésének kötelezettsége csak annyiban terheli a biztosítót, amennyiben az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték nem haladja meg a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget. Ha az adott biztosítási esemény nyomán már teljesített szolgáltatással együtt a járadék-tőkeérték meghaladja a káreseményenkénti, illetve az éves biztosítási összeget, a biztosító járadékfizetési kötelezettsége csak olyan arányban áll fenn, ahogy a káresemé- nyenkénti, illetve az éves biztosítási összeg és a már teljesített szolgáltatás különbsége aránylik a járadék-tőkeértékhez.

A biztosító a jövedelempótló, illetve létfenntartást szolgáló jára- dékfizetés tekintetében nem érvényesíti az önrészt.

14. A biztosító mentesülése

14.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve akiért a biztosított jogsza- bály szerint felelősséggel tartozik, jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, illetve mulasztásával okozta. Súlyosan gondatlan a magatartás, illetve a mulasztás különösen:

a) ha ezt bíróság, vagy más hatóság határozatával megállapította,

b) ha a kár az irányadó kármegelőzési, kárenyhítési, valamint tűz-, és munkavédelmi, vagy egyéb foglalkozási, illetve egész- ségügyi, vagy balesetvédelmi előírások súlyos és/vagy folyama- tos, illetve rendszeres megsértésével összefüggésben követke- zett be,

c) ha a kárért felelős személy a kárt jogszabályban, vagy egyéb kötelező rendelkezésben előírt hatósági engedély nélkül, illet- ve az abban írt feltételek hiányában, továbbá hatáskörének,

feladatkörének, vagy az engedélyben írtak túllépésével végzett tevékenysége során okozta,

d) ha jogszabályban, vagy egyéb kötelező rendelkezésben megkí- vánt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában folytatta tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

e) ha a kárért felelős személy a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsértésével okozta,

f) ha a kárért felelős személy a kárt ittas, vagy bódító-, illetve kábítószer hatása alatt lévő állapotban okozta,

g) ha kárért felelős személy ugyanazon, vagy hasonló körülmé- nyek között, illetve okból ismételten okozott kárt, és a tudomá- sára jutott korábbi károkozást követően a kármegelőzés köré- ben teendő kellő és általában elvárható intézkedéseket elmu- lasztotta.

14.2. Munkaadói felelősség esetén súlyosan gondatlan károkozásnak minősülnek az alábbiak is, és a biztosító mentesül a szolgáltatá- si kötelezettsége alól, ha:

a) a jogszabályban előírt munkavédelmi üzembe helyezést, az időszakos, vagy a soron kívüli biztonsági felülvizsgálatot, illet- ve a kockázatértékelést elmulasztotta,

b) az üzemi baleset ismételten, ugyanazon munkavédelmi sza- bály be nem tartása miatt következett be,

c) az üzemi baleset bekövetkeztének veszélyére a biztosított figyelmét korábban felhívták, és a baleset a szükséges intéz- kedés hiányában következett be,

d) hatósági, vagy bírósági határozat megállapítása szerint az üzemi baleset a munkavédelmi szabályok súlyos megsértése miatt következett be,

e) a munkaügyi felügyelőség a biztosítottat a kárral összefüggés- ben munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt munkavé- delmi bírsággal sújtotta.

15. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi károkra, illetve az azokkal összefüggésben felmerülő kárigényekre még abban az esetben sem, ha a biztosítási esemény ezek bármelyikével össze- függésben következett be:

1) hadüzenettől függetlenül háborúval, invázióval, külső hata- lom cselekedeteivel, ellenségeskedéssel, polgárháborúval, harci, vagy háborús cselekmények bármelyik fajtájával, továbbá katonai vagy polgári hatóságok rendelkezéseivel (birtokfosztás, elkobzás, rekvirálás, katonai célú igénybevé- tel) összefüggésben bekövetkezett károk,

2) forradalmi, ellenforradalmi cselekményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, zendüléssel, fosztogatással, szepa- ratista cselekménnyel, sztrájkkal (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarással vagy elbocsá- tott munkások rendzavarásával, politikai szervezetek meg- mozdulásaival, továbbá ostrom-, vagy rendkívüli állapottal, statáriummal összefüggésben bekövetkezett károk,

3) nukleáris reakcióval, hasadással, robbanással, fúzióval, vala- mint radioaktív izotópok sugárzásával összefüggésben bekö- vetkezett károk, ionizáló, vagy lézersugárzás által okozott károk, továbbá gyorsító-berendezések által okozott károk,

4) egyén vagy csoport által elkövetett terrorakciókkal (ideértve a biológiai, illetve a vegyi eszközökkel, illetve robbanóanya- gokkal, vagy eszközökkel, rakétákkal, gránátokkal, bombák- kal elkövetett cselekményeket is) összefüggésben bekövetke- zett károk, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazda- sági, vagy egyéb indíttatású, illetve a magán- vagy a köztu- lajdon ellen irányul,

5) robbanóanyagok tárolása, vagy felhasználása során bekövet- kezett károk,

6) vérrel, vérkészítményekkel, illetve vérbankok és véradomá- nyozó intézmények tevékenységével összefüggésben bekö- vetkezett károk,

7) genetikailag módosított szervekkel, szervezetekkel összefüg- gésben bekövetkezett károk,

8) mágneses, illetve elektromágneses sugárzással, hullámok- kal, mezőkkel, illetve erőkkel, azok előállításával, elosztásá- val, továbbításával, fenntartásával, vagy használatával össze- függésben bekövetkezett károk,

9) szoftverek, hardverek, egyéb informatikai eszközök, chipek, processzorok, vagy integrált áramkörök, illetve más hasonló eszközök hibáival (ideértve a programozás hibáját is) meghi- básodásaival, működésképtelenségével, vagy működésének elégtelenségével összefüggésben bekövetkezett károk, ide- értve az adatvesztést, az adatok megváltozását, vagy szerke- zeti módosulását, továbbá a hibás, illetve téves dátumfelis- meréssel, vagy a dátumfelismerési képesség hibájával, illet- ve hiányával összefüggésben bekövetkezett károkat is,

10) lassú, folyamatos állagromlással, illetve zajjal, rázkódással, szaggal, füsttel, kormozódással, korrózióval, gőzzel, vagy egyéb hasonló hatásokkal összefüggésben bekövetkezett károk,

11) olyan kár, amely közvetett, vagy közvetlen módon azbeszt miatt, azbeszttel, vagy olyan anyaggal összefüggésben kelet- kezett, amely azbesztet tartalmazott, annak bármely formá- jában, vagy bármilyen mennyiségben,

12) szerzői jogi, szabadalmi, illetve védjegyoltalmi jogsértések, illetve az ezekkel összefüggésben, vagy következtében fel- merült károk,

13) a biztosított, illetve annak képviselője, törvényes képviselője saját kára,

14) a tulajdonlás arányában a biztosított tulajdonosának okozott károk,

15) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátarto- zójának, valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi sze- mélynek, ill. jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárra a biztosított tulajdoni hányadának arányában,

16) a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szer- ződésben, vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárfelelősség körébe tartozó károk,

17) bűncselekménnyel okozott károk,

18) olyan kár, amely a károkozó és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

19) olyan kár, amely az állam ellen is érvényesíthető, illetve jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján megtérül,

20) a kötelező felelősség-biztosítás (pl. kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítással) hatálya alá eső károk,

21) a sínpályához kötött, a vízi, vagy a légi közlekedési eszközök- kel, ilyen tevékenység folytatásával, illetve annak irányításá- val összefüggésben okozott károk,

22) a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy, károsult kivételével az elmaradt haszon, valamint a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – termeléskiesés, egyéb üzemszüneti veszteség, illetve többletköltség, vagy más ok miatt – bekövetkezett következményi károk,

23) a szavatossági igények és az azokkal összefüggésben felme- rülő károk és költségek,

24) azok a károk, amelyeket a biztosított olyan tevékenysége körében kötött szerződés teljesítésével, illetve szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott, amely tevékenység foly- tatásához jogszabályban, vagy hatósági határozatban írt engedély, illetve egyéb előírás teljesítése szükséges, és a biztosított ilyen engedéllyel nem rendelkezett, illetve nem felelt meg a vonatkozó előírásoknak,

25) a tisztítással eltávolítható szennyezési károk,

26) bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendelkezési jog- körében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelősségi körébe tartozó károk,

27) azon vagyontárgyakban bekövetkezett károk, amelyek a szol- gáltatás tárgyát képezik, illetve amelyekre a biztosított szol- gáltatása irányul,

28) azon tevékenység gyakorlásával összefüggésben okozott károk (szakmai felelősségi károk), amelynek fedezetére jog- szabály felelősségbiztosítási szerződés megkötését írja elő,

29) az államigazgatási (közigazgatási), illetve hatósági jogkör gyakorlásával összefüggésben okozott károk,

30) az építési-szerelési tevékenységgel összefüggésben bekövet- kezett dologi károk, ideértve az épületek, építmények repe- déseivel összefüggésben bekövetkezett károkat, valamint az épületben, építményben vibráció, vagy – a föld-, illetve egyéb támaszt is ideértve – teherhordó elem eltávolítása, meggyengítése, vagy megépítésének elmaradása miatt bekö- vetkezett károk,

31) a fuvarozói, illetve szállítmányozói tevékenységgel összefüg- gésben bekövetkezett dologi károk,

32) a vadgazdálkodással, illetve a mezőgazdasági, valamint az állattartói, állattenyésztői tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károk, ideértve a taposással, legeléssel össze- függésben bekövetkezett, vad, vagy haszonállat által okozott károkat is,

33) a termékekkel okozott károk,

34) a környezetszennyezéssel összefüggésben bekövetkezett károk,

35) a hulladékkal, illetve veszélyes anyaggal folytatott tevékeny- séggel összefüggésben bekövetkezett károk,

36) gyógyszerrel, gyógyhatású készítménnyel, illetve az ezekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott károk,

37) a targoncák, anyagmozgató- és emelőgépek által okozott dologi károk,

38) gépjárművek, munkagépek által okozott, nem balesetszerű- en (előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon) bekövetkezett útrongálódási, illetve a mesterséges tereptár- gyakban okozott, valamint a talaj, vagy növényi kultúrák letaposásával összefüggésben bekövetkezett károk,

39) a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpapírt, az ékszereket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulaj- donításával, illetve egyéb fellelhetetlenségével összefüggés- ben bekövetkezett károk,

40) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károk,

41) a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, illetve annak tevékenységére visszavezethető károk,

42) kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség, illet- ve bírság, vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károk,

43) a személyi sérülésre, illetve dologi kárra nem visszavezethe- tő, tisztán pénzügyi veszteség formájában felmerült károk,

44) azok a károk, amelyek károsultjai olyan személyek, illetve szervezetek, akik a bérleményt, vagy annak egy részét a biztosított engedélye nélkül használják (albérlők, vagy egyéb jogcímen használók, stb.), függetlenül attól, hogy a haszná- latra a bérbeadó beleegyezésével, vagy annak hiányában kerül sor,

45) azok a károk, amelyek a biztosított által lízingbe adott épü- letben, épületrészben, vagy egyéb építményben keletkeztek,

46) a gépjárművekben bekövetkezett károk a szolgáltatói felelős- ségbiztosítás körében,

47) az a kár, amely a biztosított által a bérlőnek nyújtott, a bér- lemény használatára, illetve annak karbantartására, javításá- ra, vagy felújítására vonatkozó tájékoztatás elmaradásával, késedelmességével, vagy hiányosságával összefüggésben következett be,

48) a bérlemény jogellenes, vagy a szerződésben rögzítettektől eltérő, illetve nem rendeltetésszerű használatával összefüg- gésben keletkezett károk,

49) a bérlemény jogosulatlan (ideértve a bérbeadó, vagy a ható- ság engedélye hiányában történő) átalakításával összefüg- gésben bekövetkezett károk, illetve költségek, ideértve az eredeti állapot helyreállításának költségeit is,

50) azok a károk, amelyek a bérlemény rendeltetésszerű haszná- lata során elhasználódás, kopás, szennyeződés, vagy más hasonló formában keletkeztek,

51) azok a károk, amelyek a bérelt, vagy bérbeadott ingatlan berendezési tárgyaiban, valamint az épület üvegezésében következtek be,

52) azok a károk, amelyeket a biztosított az épület üzemeltetése körében végzett tevékenysége körében okozott, abban az eset- ben is, ha e tevékenységét a bérleti szerződés alapján végezte,

53) azok a károk amelyek a bérbeadott, vagy bérelt ingatlan szakszerűtlen kivitelezése miatt, vagy súlyosan elhanyagolt állapotával összefüggésben keletkeztek.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A felek a jelen feltételek alapján létrejövő szerződésekkel össze- függésben tett nyilatkozatai írásbeli alakhoz kötöttek.

16.2. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat (tevékenység jellege, új műszaki berendezések üzembe helyezése, kármegelőzési vagy kárelhárítási rendszer módosulása és a biztosított által szolgálta- tott adatok helyességét) bármikor ellenőrizni, vagy megbízottai útján ellenőriztetni.

16.3. A Ptk. főszabályától eltérően a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el. Ha a fedezetbe vont kárfelelősség körében a biztosított és a károsult jogviszonya tekintetében vagy egyebekben jogszabály az igényérvényesítésre ennél rövidebb elévülési időt állapít meg, az elévülésre a jogszabály rendelkezései irányadóak.

17. Jogorvoslatok

17.1. Panaszok bejelentése, jogorvoslat

A biztosító működésével vagy szolgáltatásának teljesítésével kapcsolatos panaszokat:

a) írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségeken lehet beje- lenteni:

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

(1461 Budapest Pf. 131.; tel. szám: 00 0 000-0000)

b) személyesen az alábbi címen lehet megtenni: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.)

Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példá- nyát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – indokolással ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg

– megküldi.

A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellá- tott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

17.2. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

(0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0;

központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000)

17.3. Jogok érvényesítésének egyéb fórumai

Amennyiben a szerződő illetve biztosított a biztosítóhoz benyúj- tott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy a polgári per- rendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

18. A biztosító főbb adatai

Cégnév: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: H-1082 Budapest, Baross u. 1.

A biztosító a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegy- zésre.

Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

19. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

A jelen Felelősségbiztosítás Különös Biztosítási Feltételei az alábbi pontokon lényegesen eltér a Polgári Törvénykönyv vonat- kozó rendelkezéseitől:

– Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtől számított 60 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtől számí- tott 60 napig viseli, ez alatt az idő alatt a biztosított (szerződő) az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a felek minden külön intézkedése nélkül a

60. nap elteltével megszűnik (9.4. pont).

– Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. A szerződés megszűnésének nem előfeltétele, hogy a biztosító írásban felhívja a szerződőt a befizetés kiegészítésére (9.6. pont).

– A fedezet (limit) feltöltésére csak a felek közös, írásbeli meg- állapodása esetén van lehetőség (10.1. pont).

– A biztosító a késedelmi kamatot kizárólag a biztosítási összeg keretein belül téríti meg (13.1. e) pont).

– A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben a károsult által a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, ezen belül a pertárgy értéke, de maximum a káreseményenkén- ti biztosítási összeg (limit) 10%-a, de maximum 500 000 Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – más- honnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit, feltéve, hogy a biztosí- tó – függetlenül tényleges perbeli részvételétől – a perről még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt olyan időben értesült, amely lehetővé tette számára az érdemben történő perbeli rész- vételt. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indo- kolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő / biztosított maga látja el a jogi védelmét (13.1. e) pont).

– A biztosító nem köteles az eljárási költségek megelőlegezésé- re, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak, a megálla- podás csak írásban érvényes (13.2. pont).

– A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekből származó igények egy év alatt évülnek el (16.3. pont).

20. Adatkezelés és biztosítási titok

20.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalma- zó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a bizto- sítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.

20.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a

20.3. pontban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997.

évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

20.3. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követe- lések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

20.4. A 20.3. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adat- kezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

20.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

20.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha:

a) a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

20.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szak- értővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljá- ró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűj- tésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántar- tó szervvel,

m)az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti áta- dásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kárta- lanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz- tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kár- esetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)-j), n), s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és

p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

20.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adó- hatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

20.9. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladékta- lanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítá- si ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtok- lásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

20.10. A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

20.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

20.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a fel- ügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá- nyító tagja részére történő átadása.

20.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha:

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatköré- ben eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

20.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldol- gozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattováb- bításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalap- ja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmé- nek megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. §

(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatát- adás.

20.16. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészsé- gi állapotával összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

20.17. A biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön tör- vényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszkö- zök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.

20.18. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízá- si jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.19. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

20.20. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfe- leivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

20.21. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

20.22. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

20.23. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében

– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkeresés- sel fordulhat más biztosítóhoz. A megkeresésre a jogszabályok- nak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresett bizto- sító a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a biztosítónak. A megkeresés és annak alapján az adatátadás az alábbi adatokra vonatkozhat:

a) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egész- ségi állapotára vonatkozó adatok; (iii) az (i) pontban meghatá- rozott személyt érintő korábbi – élet-,baleset- és egészségbiz- tosítási szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jog- alapjának vizsgálatához szükséges adatok.

b) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14.,

15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tosan: (i) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (ii) a biztosítandó vagy biztosított követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok; (iii) a (ii) pontban meghatározott követelé- seket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (iv) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (v) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgál- tatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok.

c) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pont-

jában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megköté- sével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy elő- zetes hozzájárulása esetén: i) a b.) pontban meghatározott adatok; ii) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő sze- mély adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos

egészségi állapotára vonatkozó adatok; és iii) a károsodott vagyontárgyat vagy a személyi sérülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatá- rozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatok.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban megha- tározott időpontig kezelheti. A biztosító a fentiek szerinti megke- resésről (ha történt), az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet évente legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló tör- vényben szabályozott módon tájékoztatja.

20.24. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. A biztosító, mint adatkezelő köteles meg- téríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozás- sal, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.

A biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-57651/2012.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Hatályos: 2015. január 1-től Xx.xx.: U52302/2