Ügyfél-tájékoztató és Szerzõdési Feltételek Életbiztosítások
Ügyfél-tájékoztató és Szerzõdési Feltételek Életbiztosítások
Egészségbiztosítások
Tartalom
Életbizosítások 5. oldal
Ügyfél-tájékoztató 7. oldal
az Esély II. kockázati életbiztosításról, a Xxxxxxxx XX. vegyes életbiztosításról,
a Família II. elérésre és halálesetre szóló életbiztosításról, a Lépéselõny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosításról,
a Prémium életbiztosításról,
a Baleseti halál esetére szóló II., és
a Rokkantsági díjmentesítésre szóló II. kiegészítõ biztosításról
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 19. oldal
Az Esély II. kockázati életbiztosítás
különös szerzõdési feltételei 28. oldal
A Harmónia II. vegyes életbiztosítás
különös szerzõdési feltételei 29. oldal
A Família II. elérésre és halálesetre szóló
életbiztosítás különös szerzõdési feltételei 30. oldal
A Lépéselõny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosítás
különös szerzõdési feltételei 33. oldal
A Prémium életbiztosítás
különös szerzõdési feltételei 37. oldal
A Baleseti halál esetére szóló II.
kiegészítõ biztosítás szerzõdési feltételei 42. oldal
A Rokkantsági díjmentesítésre szóló II.
kiegészítõ biztosítás szerzõdési feltételei 45. oldal
Egészségbiztosítás 49. oldal
Ügyfél-tájékoztató
Elixír egészségbiztosításról 51. oldal
Az Elixír egészségbiztosítás
általános szerzõdési feltételei 58. oldal
Az Elixír egészségbiztosítás
keretében köthetõ biztosítási csomagok 64. oldal
A kórházi napi térítésre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei 64. oldal
A mûtéti térítésre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei 66. oldal
A társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei 67. oldal
A kritikus betegségekre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei 67. oldal
A gyógyulási támogatásra szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei 69. oldal
A napi térítésre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei 70. oldal
1. számú melléklet Heveny fertõzõ betegségek 73. oldal
2. számú melléklet Mûtéti lista 75. oldal
Életbiztosítások
• Esély II. kockázati életbiztosítás
• Harmónia II. vegyes életbiztosítás
• Família II. elérésre és halálesetre szóló életbiztosítás
• Lépéselõny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosítás
• Prémium életbiztosítás
• Xxxxxxxx halál esetére szóló II. kiegészítõ biztosítás
• Rokkantsági díjmentesítésre szóló II. kiegészítõ biztosítás
Ügyfél-tájékoztató
• az Esély II. kockázati életbiztosításról,
• a Harmónia II. vegyes életbiztosításról,
• a Família II. elérésre és halálesetre szóló életbiztosításról,
• a Lépéselõny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosításról,
• a Prémium életbiztosításról,
• a Baleseti halál esetére szóló II., és
• a Rokkantsági díjmentesítésre szóló II. kiegészítõ biztosításról
Tisztelt leendõ Partnerünk!
Ez az ügyfél-tájékoztató, amit Ön most a kezében tart, nem helyettesíti a biztosítási feltételeket, pusztán az Ön bõvebb elõzetes tájékoztatását szolgálja.
Engedje meg, hogy elõször megismertessük azokkal
a közös tudnivalókkal, amelyek a címben felsorolt ter- mékekre általában vonatkoznak, ezután pedig
bemutassuk Xxxxx a választott biztosítás jellemzõit.
A szerzõdõ fél az, aki a szerzõdés megkötésekor ajánlatot tett és a biztosítás díját fizeti.
Biztosított az a természetes személy, akinek a személyére a biztosítás létrejött.
Kedvezményezett a szerzõdõ által megjelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási
szolgáltatásra jogosult.
A biztosítási esemény az a jövõbeni esemény, amelynek
bekövetkezése esetén a biztosító a szerzõdési feltételek- ben meghatározott feltételek szerint szolgáltatást teljesít.
A biztosítási eseményeket és a biztosító szolgáltatásait az egyes termékek bemutatásakor részletezzük.
A kockázatviselés kezdete
A kockázatviselés – a várakozási idõre vonatkozó ren-
delkezésekben foglalt eltérésekkel – az azt követõ napon 0 órakor kezdõdik, amikor a szerzõdõ fél az elsõ biztosí- tási díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette,
vagy amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztás-
ban állapodtak meg Ha a szerzõdõ a díjat a biztosító kép- viselõjének fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától
számított negyedik napon a biztosító számlájára beérke- zettnek kell tekinteni.
Várakozási idõ
Orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerzõdések esetén, ha a biztosított halála – kivéve a balesetbõl eredõ halált –
a szerzõdés létrejöttét követõ 6 hónapon belül (várakozási idõ) következett be, a biztosító a biztosítási összeg helyett az addig befizetett díjakat téríti vissza a szerzõdõnek.
A biztosítás területi és idõbeli hatálya
Társaságunk kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkezõ bizto- sítási eseményekre.
A biztosítás tartama, a biztosítási idõszak és a biztosítási évforduló
A biztosítás határozott tartamra köthetõ, a biztosítási tar- tam csak egész év lehet. A biztosítási tartam vége meg
kell, hogy elõzze a biztosított 71. születésnapját.
A szerzõdés úgy jön létre, hogy Ön ajánlatot tesz, amelyet társaságunk elbírál. Döntésünket az ajánlat átadásától
számított 15 napon belül kell meghoznunk. Ha a rendel- kezésünkre álló kockázat-elbírálási határidõn belül nem nyilatkozunk, az az ajánlat hallgatólagos elfogadását jelenti.
Ha a biztosító a kockázat-elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt a szerzõdõ ajánlatát a rendelkezésre álló
15 napos határidõ alatt nem tudja elbírálni, és emiatt az ajánlatot el kellene utasítani, akkor a 15 napos ajánlat
elbírálási határidõ további 15 nappal meghosszabbodik, ha ehhez a szerzõdõ az ajánlaton hozzájárult, és a biztosító az ajánlattételtõl számított 15 napon belül értesítette a szer- zõdõt a kockázat-elbírálásához szükséges adatok hiányá- ról. Ha a biztosító a meghosszabbított határidõ alatt az
ajánlatra nem nyilatkozik, a szerzõdés az ajánlat szerint létrejön, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal.
Az ajánlat elfogadása után a kötvényt rövid idõn belül
kiadjuk. A biztosítási tartam kezdete az ajánlat aláírását és a biztosító vagy képviselõje részére történt átadását
– az ajánlattételt – követõ hó elsõ napjának 0 órája, ha
a felek másként nem állapodtak meg. A biztosítási idõszak
egy év.
A biztosítási évforduló a biztosítási tartamon belül, minden évben annak a hónapnak az elsõ napja, amely hónapban a biztosítási tartam megkezdõdött.
A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek a megfize- tését a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte
esetén vállalja. A biztosítás kezdeti biztosítási összegét az ajánlattételkor a szerzõdõ határozza meg.
A biztosítási díj
A biztosítás díjának nagysága függ a biztosítás tartamá- tól, a biztosítási összeg nagyságától és a díjfizetés
gyakoriságától, valamint – a Prémium életbiztosítás kivételével – a biztosított nemétõl, belépési korától
és egészségi állapotától. A biztosítási díj konkrét mérté- kérõl üzletkötõink, hálózati egységeink részletes
felvilágosítással szolgálnak. A biztosítás díját Ön végig a biztosítás tartama alatt fizeti meg (ún. folyamatos
díjfizetés). A biztosítási díj minden biztosítási évfordulón elõre esedékes, azonban tetszése szerint választhat havi, negyedéves vagy féléves díjfizetési gyakoriságot is.
A választott díjfizetési gyakoriságot a tartam alatt megváltoztathatja.
A biztosítási díj és ezzel azonos arányban a biztosítási összeg
minden évben a biztosítási évfordulón emelhetõ. A díj- emelés mértékérõl a biztosító évenként tájékoztatja
a szerzõdõt, aki eldöntheti, kíván-e élni a biztosítási összeg és a biztosítási díj emelésének lehetõségével. A díjemelés mértékét a biztosítási díjtartalékon elért
befektetési többlethozam alapulvételével a biztosító határozza meg.
A díjemelés elsõ alkalommal történõ elutasítása esetén
a biztosítás változatlan biztosítási összeggel és biztosítási díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító
kezdeményezése alapján a biztosítási összeg és a biztosí- tási díj egyidejû emelése legközelebb lehetõvé nem válik.
Ha a szerzõdõ második alkalommal is elutasítja a díj-
emelést, akkor a biztosítás díja a második elutasításnak megfelelõ biztosítási évforduló után, a biztosítási tartam hátralevõ részében már nem emelkedhet.
A díjtartalék a második elutasítást követõen minden biztosítási évfordulón a biztosító által visszajuttatott többlethozammal emelkedik. A biztosító a biztosítási
összeget a második elutasítást követõen minden bizto- sítási évfordulón akkora mértékben emeli meg, amek- kora összegemelésre a díjtartalék növekedése fedezetet nyújt.
A biztosítási díjtartalék
A biztosító a befizetett díjnak azt a részét, amely a tárgyév utáni évek kockázatának fedezetéül szolgál, biztosítási díjtartalékként kezeli.
A biztosítási összeg értékállóságát nemcsak a díjemelkedés alapozza meg, hanem az is, hogy a biztosítási
díjtartalékot a lehetõ legkedvezõbb módon befektetjük, s a befektetési hozamból az ügyfél részére – a biztosítási összeg emelésével – visszajuttatunk.
Korábbi szerzõdéses gyakorlatunktól eltérõ mértékû, évi
3,5% befektetési hozamot garantálunk a biztosítás teljes tartamára (ez az úgynevezett technikai kamatláb).
Ha a biztosítónál érvényben lévõ díjtartalékos életbiz- tosítási szerzõdések díjtartalékainak a befektetésébõl származó ténylegesen elért hozama az adott évben
meghaladja az egyes szerzõdésekre vonatkozó technikai kamatlábbal kiszámított elõre garantált hozamok összes- ségét, akkor a biztosító a tényleges hozam garantált
hozamot meghaladó részének (az ún. többlethozamnak) legalább 85%-át – a díjtartalékos életbiztosítási szerzõ-
dések összességének a szintjén – visszajuttatja a szer- zõdõ ügyfelei részére.
A garantált hozamot a biztosító már a szerzõdés meg- kötésekor figyelembe veszi akként, hogy a biztosítási díjat a garantált hozamra tekintettel alacsonyabban
állapítja meg az egyébként szükségesnél.
A szolgáltatás teljesítésének módja, ideje: a biztosítási ese- ményt társaságunkhoz a feltételekben elõírt, rövid határidõn belül írásban be kell jelenteni. A szolgáltatáshoz szükséges utolsó irat beérkezését követõ 15 napon belül a biztosító az arra jogosultnak az õt megilletõ összeget kifizeti.
Díjmentesítés
A biztosítás díjmenetesítése történhet kérelemre, vagy
a szerzõdõ díj nemfizetése következményeként, feltéve, hogy a biztosítás díjmentes érvénybenmaradásának felté- telei fennállnak. Díjmentesítés esetén az életbiztosítási
szerzõdés további díjfizetés nélkül és csökkentett biztosítási összeggel marad érvényben.
A szerzõdõ írásban jelezheti a biztosítónak, ha a biztosítást a további díjak megfizetése nélkül kívánja fenntartani.
Ha a szerzõdõ a biztosítási díjat az esedékesség napjától számított 30 nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól díjmentes biz- tosításként marad fenn, ha a díjmentesítésre lehetõség van. A szerzõdõ díjmentesítési igénye és a díjnemfizetés miatti díjmentesítés esetén a biztosító a biztosítást egyszeri
díjfizetésû változatára dolgozza át. Az átdolgozott
biztosítás akkora biztosítási összeggel marad érvényben, amekkora összegre az átdolgozás idõpontjában érvényes visszavásárlási összeg, mint egyszeri díj a díjszabás szerint fedezetet nyújt. Ha a díjmentesítés napján a biztosítási szerzõdés visszavásárlási összeggel nem rendelkezik,
akkor a díjmentesítésre nincs lehetõség.
Arra a kérdésre, hogy van-e mód a díjmentesítésre, és ha igen, akkor mennyi idõvel a szerzõdés létrejötte után,
a termékek bemutatásakor adunk választ.
Visszavásárlás
A szerzõdõ azt is jelezheti írásban a biztosítónak, ha
a biztosítását vissza kívánja vásárolni. A visszavásárlás azt jelenti, hogy a díjfizetés megszûnik, s a visszavásár- lási értéket kifizetjük. A visszavásárlással a szerzõdés is megszûnik. A visszavásárlás az ügyfél egyoldalú, a szer- zõdés megszûntetésére irányuló nyilatkozata, ez tükrö- zõdik a visszavásárlási értékek megállapításában is.
A visszavásárlási összegek értékére a kötvény mellék- letét képezõ visszavásárlási táblázat ad iránymutatást az Ön konkrét szerzõdése vonatkozásában.
Arról, hogy van-e egyáltalán ilyen lehetõség, illetve ha igen, akkor mennyi idõvel a szerzõdés létrejötte után, a termékek bemutatásakor tájékoztatjuk.
A biztosítási díj nemfizetésének következményei
Ha a szerzõdõ a biztosítási díjat az esedékesség napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor
a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól díjmentes biztosításként marad fenn, ha a díjmentesítésre lehetõ-
ség van. A díjmentesítés napja annak a hónapnak az elsõ napja, ameddig a szerzõdõ díjfizetési kötelezettségének eleget tett.
Ha az életbiztosítási díjtartalék rendelkezik befektetési
többlethozammal, akkor a díjnemfizetés miatt díjmente- sített biztosítás biztosítási összege a díjmentesítés utáni biztosítási évfordulókon akkora mértékben emelkedik,
amekkora emelkedésre a visszajuttatott többlethozam fedezetet nyújt.
Ha díjmentesítéskor a visszavásárlási összeg, mint egy-
szeri díj nem fedezi a díjmentesítés után felmerülõ bizto- sítási költségeket, akkor a biztosítási szerzõdés a díj esedé- kessége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik.
Ha díjmentesítésre nincs lehetõség, akkor a biztosítási szerzõdés a díj esedékessége napjától számított
31. napon 0 órakor megszûnik.
Ha a szerzõdõ a díjnemfizetés miatt díjmentessé vált
biztosítás összes elmaradt díját a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 60 napon belül megfizeti, a biztosítás az
elmaradt díj megfizetésének napjától úgy folytatódik,
mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg.
A szerzõdõ a szerzõdést bármely hónap végére írásban
felmondhatja.
A létrejött szerzõdést társaságunk nem mondhatja fel.
A túlfizetés visszatérítése, illetve a díjhátralék levonása
Ha a szerzõdés megszûnik, a biztosító visszafizeti a szer- zõdõnek azt a biztosítási díjat, amelyet a szerzõdõ a szer- zõdés megszûnése utáni idõszak kockázatviselésére,
elõre megfizetett (túlfizetés visszatérítése). Ha a szerzõ- dés a biztosított biztosítási eseménynek minõsülõ halála miatt szûnik meg és a biztosított a szerzõvel azonos
személy, akkor a biztosító a túlfizetést a biztosítási szolgáltatás jogosultjának fizeti ki.
A biztosító az életbiztosítási szerzõdés alapján általa
kifizetésre kerülõ összegbõl jogosult levonni a szerzõdés megszûnéséig esedékesé vált és a szerzõdõ által be nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék).
Az életbiztosítási szerzõdést önálló foglalkozása vagy
üzleti tevékenysége körén kívül megkötõ természetes személy szerzõdõ – eltérõen a korábbi szerzõdéses
gyakorlattól – a szerzõdés létrejöttérõl és a szerzõdõ
felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétõl számított 30 napon belül az életbiztosítási szerzõdést
írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
A szerzõdõ felmondó nyilatkozatának kézhezvételét
követõen a biztosító köteles 15 napon belül a szerzõdõ által a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatban bármely
jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerzõdõ érvényesen nem mondhat le az õt megilletõ felmondási jogról.
Amennyiben a szerzõdõ a biztosítási szerzõdés létre- jöttérõl szóló, társaságunk által nyújtott tájékoztatás kézhezvételétõl számított 30 napon belül felmondja a szerzõdést, akkor társaságunk a szerzõdésre addig befizetett díjat visszautalja.
Tájékoztatjuk, hogy az Esély II. kockázati életbiztosításra, a Xxxxxxxx XX. vegyes életbiztosításra, a Família II. elérésre és halálesetre szóló életbiztosításra, a Lépéselõny II.
elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosításra, a Prémium életbiztosításra, a Baleseti halál esetére szóló II., és a Rokkantsági díjmentesítésre
szóló II., kiegészítõ biztosításra a magyar jog rendelke- zései az irányadók.
A biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minõsülõ adatok továbbíthatóságáról
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló
2003. évi LX. törvény (Bit.) értelmében a biztosítót és
ügynökét titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adat tekintetében, amely ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve
gazdálkodására vagy társaságunkkal kötött szerzõdéseire vonatkozik.
Biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosító csak akkor adhat ki harmadik személynek, ha
• a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg-
jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy;
• a törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötelezettség.
A titoktartási kötelezettség a Bit. 157. § értelmében
bizonyos szervezetek esetében nem áll fenn. E szerveze- teknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben
továbbíthatja az ügyfelek erre vonatkozó írásos hozzá- járulása nélkül is. E szervezetek a következõk:
• a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
• a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség;
• büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó;
• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ;
• adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására
a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilat- kozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási
szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifize- tésrõl szóló törvényben meghatározott adatszolgál- tatási kötelezettség terheli;
• a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat;
• a verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal;
• a feladatkörében eljáró gyámhatóság;
• az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatóság;
• a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására,
titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szerv;
• a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás
(együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók;
• az állományátruházás keretében átadásra kerülõ
biztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosító;
• a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõ,
• az európai uniós támogatások felhasználását ellenõrzõ Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF);
ha a fent felsorolt személyek vagy szervek írásbeli meg- kereséssel fordulnak a biztosítóhoz, mely tartalmazza az ügyfél nevét a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére
jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nem- zetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terror-
izmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénz- mosás bûncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan
intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt az adott üggyel összefüggõ biztosítási titoknak minõsülõ adatokról.
Társaságunk a mûködésével kapcsolatban tudomására jutott biztosítási titoknak is minõsülõ üzleti titkot
köteles megtartani, azt harmadik személynek nem
adhatja ki. Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége
– a Bit. 157. §-ban felsorolt szerveken túl – nem áll fenn:
I. a feladatkörében eljáró
• Magyar Nemzeti Bankkal,
• Állami Számvevõszékkel,
• a központi költségvetési pénzeszközök
felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenõrzõ Kormányzati Ellenõrzési Hivatallal,
• vagyonellenõrrel, szemben.
II. az eljárás alapját képezõ ügyre vonatkozóan a feladat- körében eljáró
• a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó ható- sággal, ügyészséggel,
• az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelõ) történõ adattovábbítás abban az esetben, ha
a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelõnél a magyar jog-
szabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve telje- sülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelõ
székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítõ
adatvédelmi jogszabállyal.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan össze- sített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek
személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég-
zése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása. Az ilyen adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivat-
kozva nem tagadhatja meg.
Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához szerzõdéses partnerünk
speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külsõ cég igénybevételével szolgáltatásunkat azonos minõségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon
nyújthatjuk.
Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeinkben kifüggesztjük
szerzõdéses partnereink listáját, akik közremûködnek
a biztosítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A társaságunk
megbízása alapján eljáró e cégekrõl és vállalkozásokról információt kérhet telefonos ügyfélszolgálatunknál is
a 06-40-421-421-es telefonszámon.
Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonat- kozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá
a biztosítótársaságunkkal kötött megbízási szerzõdések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idõbeli korlátozás nélkül megõrizni, azt harmadik
személyeknek nem adhatják át.
A szerzõdésre vonatkozó adójogszabályok
A mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint ha a társasági és osztalékadóról szóló
törvény hatálya alá tartozó vállalkozó szervezet köti meg a biztosítást, akkor a mindenkor hatályos társasági és
osztalékadóról szóló törvény.
Panaszügyintézésrõl tájékoztatás
Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük, forduljon
bizalommal a lakóhelye szerinti területi egységünkhöz, valamint a vezérigazgatóságon mûködõ Központi Ügyfél- szolgálati Irodához (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.,
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191.), ahol készséggel állnak rendelkezésére.
Amennyiben panaszára nem kapott kielégítõ választ,
valamint szolgáltatásukkal kapcsolatosan továbbra sem elégedett, panaszát a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.),
a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testületekhez terjesztheti elõ, vagy bírói utat vehet
igénybe.
Néhány szó az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaságról
Társaságunk az Allianz AG-nak, Európa vezetõ és
a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja.
Az Allianz Hungária Biztosító Rt. Magyarország
piacvezetõ biztosítójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. Társaságunk 1990-tõl részvénytársasági formában mûködik.
Székhelyünk: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (címe: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.).
Biztosítási termékeinkre vonatkozó tudnivalókkal és
egyéb kérdésekkel kapcsolatban területi igazgatóságaink ügyfélszolgálatain és vezérigazgatóságunk Központi
Ügyfélszolgálati Irodájában munkatársaink készséggel állnak az érdeklõdõk rendelkezésére.
Központi Ügyfélszolgálati Irodánk címe: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Az Esély II. kockázati életbiztosítás
A biztosítási esemény, amely bekövetkezte esetén társa- ságunk szolgáltatást nyújt, a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezett halála.
A biztosítási szolgáltatás
A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetke-
zett halála esetén a kedvezményezettnek (ennek hiányá- ban a biztosított örökösének) társaságunk a halál
idõpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.
Társaságunk mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos maga- tartása miatt következett be. Ebben az esetben a bizto-
sítás kifizetés nélkül megszûnik.
A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik
meg, és társaságunk a díjtartalékot téríti vissza a szerzõ- dõnek, ha a biztosított
• szándékosan elkövetett, súlyos bûncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerzõdés létrejöttét követõ két éven belül elköve- tett öngyilkosság következtében halt meg.
A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg akkor is, ha a biztosított halála nem minõsül
biztosítási eseménynek.
E biztosítás szempontjából nem minõsül biztosítási
eseménynek, ha a biztosított halála harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való
részvétel miatt, vagy felkelésben, lázadásban, zavar-
gásban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor) következett be.
A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, a szerzõ- dés nem díjmentesíthetõ, visszavásárlására nincs mód.
A korábbi szerzõdési gyakorlattól eltérõen, az Xxxxx XX. életbiztosításnak nincs visszavásárlási értéke.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta,
• a díj nemfizetése,
• a biztosítottnak a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonása,
• a szerzõdõ általi felmondás,
• a biztosított tartamon belül bekövetkezett halála.
A Harmónia II. vegyes életbiztosítás
A biztosítási események, amelyek bekövetkezte esetén társaságunk szolgáltatást nyújt, a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkezett halála,
• a biztosítottnak a biztosítás lejártakor való életben léte.
A biztosítási szolgáltatások a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül
bekövetkezett halála esetén a kedvezményezettnek (ennek hiányában a biztosított örökösének) társasá-
xxxx a halál idõpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki,
• a biztosítottnak a biztosítási tartam végén való élet- ben léte esetén a kedvezményezettnek (kedvezmé- nyezetti jelölés hiányában a biztosítottnak) társasá- gunk a lejárat idõpontjában aktuális biztosítási
összeget fizeti ki.
Társaságunk mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben
a visszavásárlási összeget fizeti ki a biztosító a szerzõ- dõnek.
A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik
meg, és társaságunk a díjtartalékot téríti vissza a szerzõ- dõnek, ha a biztosított
• szándékosan elkövetett, súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerzõdés létrejöttét követõ két éven belül elkö- vetett öngyilkosság következtében halt meg.
A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg akkor is, ha a biztosított halála nem minõsül
biztosítási eseménynek.
E biztosítás szempontjából nem minõsül biztosítási
eseménynek, ha a biztosított halála harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való
részvétel miatt, vagy felkelésben, lázadásban, zavargás- ban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre
hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor) következett be.
A biztosítás két év folyamatos díjfizetés után visszavásá- rolható, vagy díjmentesithetõ.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta,
• a szerzõdés hatálybalépésétõl számított két éven belül a díj nemfizetése,
• a biztosítottnak a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonása,
• a szerzõdõ általi felmondás,
• a biztosított tartamon belül bekövetkezett halála.
A Família II. elérésre és halálesetre szóló életbiztosítás
A biztosítási események, amelyek bekövetkezte esetén társaságunk szolgáltatást nyújt, a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett halála,
• a biztosított életben léte a biztosítási tartam végén.
A biztosítási szolgáltatások a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett halála esetén a kedvezményezettnek (ennek hiányában a biztosított örökösének) társaságunk
a halál idõpontjában aktuális biztosítási összeg 25%-át fizeti ki azzal, hogy bár a díjfizetési kötelezettség a biz- tosított halálával megszûnik, a biztosítási tartam lejára- takor az akkor aktuális biztosítási összeget is kifizeti.
A haláleseti összeg kifizetésével a lejáratkor esedékes biztosítási összeg nem csökken.
• a biztosítottnak a biztosítási tartam lejáratakor
életben léte esetén társaságunk a lejárat idõpont- jában aktuális biztosítási összeget fizeti ki a bizto- sítottnak,
• a lejáratkor esedékes szolgáltatásra jogosult kérheti
a biztosítási tartam végén fizetendõ biztosítási összeg járadékra történõ váltását. A járadékszolgáltatás tartama 3, 4 vagy 5 év lehet.
Társaságunk mentesül a biztosítási és a haláleseti szolgálta- tás kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezménye- zett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a visszavásárlási összeget fizeti ki a biztosító a szerzõdõnek.
A szerzõdés a biztosítási összeg és a haláleseti összeg
kifizetése nélkül szûnik meg, és társaságunk a díjtartalékot téríti vissza a szerzõdõnek, ha a biztosított
• szándékosan elkövetett, súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerzõdés létrejöttét követõ két éven belül
elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
A szerzõdés a biztosítási összeg és a haláleseti összeg kifizetése nélkül szûnik meg akkor is, ha a biztosított halála nem minõsül biztosítási eseménynek.
E biztosítás szempontjából nem minõsül biztosítási
eseménynek, ha a biztosított halála harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való rész- vétel miatt, vagy felkelésben, lázadásban, zavargásban
való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került
sor) következett be.
A biztosítás két év folyamatos díjfizetés után visszavásá- rolható vagy díjmentesithetõ.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta,
• a szerzõdés hatálybalépésétõl számított két éven belül a díj nemfizetése,
• a biztosítottnak a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonása,
• a szerzõdõ általi felmondás.
A Lépéselõny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosítás
A biztosítási tartam csak 15 vagy 20 év lehet.
A biztosítási események, amelyek bekövetkezte esetén társaságunk szolgáltatást nyújt, a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett halála,
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belüli kifizetési évfordulókon, illetve a biztosítás lejártakor való élet- ben léte (kifizetési évforduló a szerzõdés megkö-
tésétõl számítva 5 évenként van).
A biztosítási szolgáltatások a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett halála esetén a kedvezményezettnek (ennek hiányában a biztosított örökösének) társaságunk
a halál idõpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki (ezt az elérési szolgáltatások kifizetései nem
csökkentik),
• a biztosítottnak a biztosítási tartam végén való életben
léte esetén a kedvezményezettnek (kedvezményezetti jelölés hiányában a biztosítottnak) társaságunk a lejá- rat idõpontjában aktuális biztosítási összeget fizeti ki.
A biztosított (vagy a kedvezményezett) jogosult a biztosítási tartamon belüli kifizetési évfordulók
elérésekor a biztosítási összeg meghatározott
hányadának felvételére. Az elérési szolgáltatások mértéke a biztosítási összeg százalékában:
Biztosítási tartam (év) | Kifizetési évforduló | |||
5. év | 10. év | 15. év | 20. év | |
15 | 20% | 20% | 60% | - |
20 | 20% | 20% | 20% | 40% |
Amennyiben az arra jogosult a biztosítási tartam közben esedékes elérési szolgáltatásokra nem tart igényt (errõl az évfordulót követõ 15 napon belül írásban nyilatkozik
társaságunknak), a szolgáltatás a biztosítási tartam végén válik esedékessé.
Társaságunk mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a visszavásárlási összeget fizeti ki a biztosító.
A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik
meg, és társaságunk a díjtartalékot téríti vissza a szerzõ- dõnek, ha a biztosított
• szándékosan elkövetett, súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerzõdés létrejöttét követõ két éven belül
elkövetett öngyilkosság következtében halt meg.
A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg akkor is, ha a biztosított halála nem minõsül bizto- sítási eseménynek.
E biztosítás szempontjából nem minõsül biztosítási
eseménynek, ha a biztosított halála harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való rész- vétel miatt, vagy felkelésben, lázadásban, zavargásban
való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került
sor) következett be.
A biztosítás két év folyamatos díjfizetés után visszavá- sárolható, vagy díjmentesíthetõ. Díjmentesítés során az átdolgozott biztosítás akkora biztosítási összeggel marad
érvényben, amekkora biztosítási összegre az átdolgozás idõpontjában érvényes visszavásárlási összeg, mint
egyszeri díj az Allianz Hungária Biztosító Rt. által
a Lépéselõny II. biztosítási konstrukció díjmentesítéséhez kidolgozott Harmónia II. egyszeri díjfizetésû vegyes
életbiztosítás díjszabása szerint fedezetet nyújt.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta,
• a szerzõdés hatálybalépésétõl számított két éven belül a díj nemfizetése,
• a biztosítottnak a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonása,
• a szerzõdõ általi felmondás,
• a biztosított tartamon belüli halála.
A Prémium életbiztosítás
A biztosítási események, amelyek bekövetkezte esetén társaságunk szolgáltatást nyújt, a következõk:
• a biztosítottnak a biztosítási tartam végén való életben léte, valamint
a biztosított kockázatviselési idõszakban bekövetkezett
• nem baleseti eredetû halála,
• xxxxxxxx eredetû halála,
• balesetbõl eredõ, baleseti rokkantsági alapon I., II. vagy III. rokkantsági csoportba tartozó rokkanttá válása, ha azt az Országos Orvosszakértõi Intézet
szakvéleménye alapján a nyugdíjbiztosítási igazgató- ság a baleset bekövetkeztétõl számított 2 éven belül megállapítja.
A biztosítási szolgáltatások a következõk
• a biztosítottnak a biztosítási tartam lejáratakori
életbenléte esetén társaságunk a kedvezményezett
(kedvezményezetti jelölés hiányában a biztosított)
választásától függõen a lejáratkor aktuális biztosítási összeget (elérési biztosítási összeget) fizeti ki, vagy járadékszolgáltatást nyújt, a járadékra váltáskor
érvényben lévõ járadékbiztosítási kínálatából.
• a biztosított nem baleseti eredetû halála esetén az
addig befizetett díjaknak az értéknövelés módszerével megnövelt összegét téríti vissza társaságunk a kedvez- ményezettnek (haláleseti díjvisszatérítés). A haláleseti díjvisszatérítés az utoljára fizetett díj összegének és
a fizetett díjak számának a szorzatával egyenlõ.
• a biztosított baleseti eredetû halála esetén társasá- gunk a halál idõpontjában aktuális biztosítási össze-
get (haláleseti biztosítási összeget) fizeti ki a kedvez- ményezettnek (ennek hiányában a biztosított örökö- sének).
• a biztosított balesetbõl eredõ nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított I., II. vagy III. fokozatú rokkanttá válása esetén társaságunk átvállalja a szerzõdõtõl
a biztosítás díjának fizetését (rokkantsági díjmente- sítés), feltéve, hogy a biztosítási szerzõdés díj-
nemfizetés miatt díjmentesítésre még nem került.
A szolgáltatások teljesítésének módja, ideje:
A rokkantsági díjmentesítést társaságunk a szolgáltatás- hoz szükséges okmányok kézhezvételét követõ hónap elsõ napjával hajtja végre.
A biztosítási tartam lejártakor esedékes elérési biztosítási összeget társaságunk a biztosított életbenlétének igazo-
lásától számított 15 napon belül fizeti ki.
A biztosító mentesül a baleseti eredetû halálra vonatkozó baleset-biztosítási és a rokkantsági díjmentesítési szolgál-
tatási kötelezettség teljesítése alól, ha a biztosítási esemény
a) a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye,
b) a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jog- ellenesen a biztosított, a szerzõdõ vagy a szerzõdõvel, illetõleg a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátar- tozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak
tekintendõ a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél szándékosan
elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, továbbá ittas állapotával vagy kábító, illetve egyéb bódulatot keltõ szer hatása alatti álla-
potával oki összefüggésben, valamint jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetése közben követ- kezett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az
minõsül, ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
A biztosító nem teljesít baleseti eredetû halálra vonatkozó baleset-biztosítási és a rokkantsági díjmentesítési
szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosítottnak
a) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús
cselekményekben való részvétele miatt vagy, felkelés- ben, lázadásban, zavargásban való részvétele miatt,
(kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgá- lati kötelezettség teljesítése miatt került sor) vagy
b) atommag szerkezeti módosulása, illetõleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból alkalmazták),
c) orvosi javaslat nélküli vagy nem az elõírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
d) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak
kísérletével okozati összefüggésben,
e) saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán elõidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt került sor), következett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minõsül, ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
Nem teljesít a biztosító baleseti eredetû halálra vonatkozó baleset-biztosítási és rokkantsági díjmentesítési szolgálta- tást, ha a biztosított a balesettel összefüggésben elõírt
orvosi kezelésnek nem vetette alá magát, vagy nem követte az orvosi utasításokat, és ezzel gyógyulását akadályozta.
A rokkantsági díjmentesítési szolgáltatás tekintetében a baleset elõtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek a biztosító kockázatviselésébõl ki vannak zárva.
A biztosító mentesülése és a fent felsorolt kizárások esetén a baleseti eredetû halálra vonatkozó baleset-biztosítási szolgáltatás helyett haláleseti díjvisszatérítési szolgálta- tást teljesít a biztosító.
A biztosítás három év folyamatos díjfizetés után vissza- vásárolható vagy díjmentesíthetõ.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta,
• a szerzõdés hatálybalépésétõl számított három éven belül a díj nemfizetése,
• a biztosítottnak a szerzõdés megkötéséhez adott hozzájárulásának visszavonása,
• a szerzõdõ általi felmondás,
• ha a szerzõdõ a szerzõdés díjmentesítését kéri és arra a szerzõdési feltételek szerint nincs lehetõség,
• a biztosított tartamon belül bekövetkezett halála.
A Baleseti halál esetére szóló II. kiegészítõ biztosítás
Az ún. alapbiztosítások (Esély II., Harmónia II., Família II., és Lépéselõny II.) mellé köthetõ.
A biztosítás határozott, az alapbiztosítással azonos tartamra köthetõ.
A biztosítás díjának nagysága a kiegészítõ biztosítás
biztosítási összegének nagyságától függ. A kiegészítõ
biztosítás díját az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.
A kiegészítõ biztosítás díja a biztosítási évfordulón az alapbiztosítás díjával azonos arányban növekszik.
A biztosítási esemény, amely bekövetkezte esetén társa- ságunk szolgáltatást nyújt, a következõ:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett balesetbõl eredõ halála,
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett közlekedési balesetbõl eredõ halála.
A biztosítási szolgáltatás a következõ:
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet-
kezett balesetbõl eredõ halála esetén a kedvezménye- zettnek társaságunk a halál idõpontjában aktuális
biztosítási összeget fizeti ki,
• a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövet- kezett közlekedési balesetbõl eredõ halála esetén
a kedvezményezettnek társaságunk a halál idõpont- jában aktuális baleset-biztosítási összeg további
50 %-át fizeti ki.
Társaságunk mentesül a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, ha a balesetet
• a kedvezményezett szándékos magatartása, vagy
• a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél vagy a velük
közös háztartásban élõ hozzátartozójuk jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása
idézte elõ.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendõ a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított,
illetõleg a szerzõdõ fél szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
továbbá ittas állapotával vagy kábító, illetve egyéb
bódulatot keltõ szer hatása alatti állapotával okozati
összefüggésben, valamint jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetése közben következett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minõsül, ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
E biztosítás szempontjából nem minõsül biztosítási
eseménynek, ha a biztosított halála harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való
részvétel miatt; illetõleg felkelésben, lázadásban, zavar- gásban való részvétel miatt következett be (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség
teljesítése miatt került sor).
A kiegészítõ biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendel- kezik, a díj nem fizetése miatt díjmentesítésre nincs lehetõ- ség. Az alapbiztosítás megszûnésével vagy díj nem fizetés
miatt történõ díjmentesítésével a kiegészítõ biztosítás megszûnik.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta (a szerzõdés kifizetés nélkül szûnik meg),
• a díj nemfizetése,
• az alapbiztosítás megszûnése,
• az alapbiztosítás díjnemfizetés miatt történõ díjmentesítése,
• az alapbiztosítás mentesülési eseteiben,
• a biztosított tartamon belüli, nem baleseti eredetû halála,
• a szerzõdés felmondása.
Ha a szerzõdés megszûnik, a biztosító visszafizeti a szer- zõdõnek azt a biztosítási díjat, amelyet a szerzõdõ a szer-
zõdés megszûnése utáni idõszak kockázatviselésére elõre megfizetett.
A szerzõdést a felek bármely hónap végére írásban, 30 napos határidõvel felmondhatják.
A Rokkantsági díjmentesítésre szóló II. kiegészítõ biztosítás
Az ún. alapbiztosítások (Esély II., Harmónia II., Família II., és Lépéselõny II.) mellé köthetõ.
A biztosítás határozott, az alapbiztosítással azonos tartamra köthetõ.
A biztosítás díjának nagysága az alapbiztosítás kiegészítõ biztosításokkal összegzett díjától függ. A kiegészítõ
biztosítás díját az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.
A kiegészítõ biztosítás díja minden évben a biztosítási
évfordulón az alap- és kiegészítõ biztosítások biztosítási díjának emelkedésével azonos arányban emelkedik.
A biztosítási események, amelyek bekövetkezte esetén társaságunk szolgáltatást nyújt, a következõk:
• a biztosított az alapbiztosítás biztosítási tartamán belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997. évi LXXXI. törvény szerinti I. vagy II. rokkantsági csoportnak megfelelõ rokkanttá válása, (ideértve mind a rokkant- sági-, mind a baleseti rokkantsági nyugdíjat), vagy
• a biztosított az alapbiztosítás biztosítási tartamán belül legalább 50%-os mértékû baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást szenved.
A biztosítási szolgáltatás a következõ:
• a biztosítási esemény bekövetkezte esetén társasá-
gunk átvállalja a szerzõdõtõl azon biztosítások bizto- sítási tartamból hátralévõ idõtartamra esedékes díjá- nak fizetését (díjmentesítés), melyek után a szerzõdõ a jelen kiegészítõ biztosítás díját megfizette.
A szolgáltatások teljesítésének módja, ideje: a biztosítási
eseményt annak bekövetkeztétõl számított 15 munkana- pon belül írásban be kell jelenteni. A nyugdíjbiztosítási
igazgatóság rokkantsági nyugdíjazásról szóló határozatá- nak bemutatását, illetõleg a maradandó egészségkároso- dás biztosító részérõl történõ megállapítását követõ hónap elsõ napjától a kiegészítõ biztosítás alapján díjmentesí-
tett alap- és kiegészítõ biztosítások díjmentessé válnak.
E biztosítás szempontjából nem minõsül biztosítási eseménynek, a díjmentesítés nem alkalmazható, ha
a biztosított rokkantsága, illetve maradandó egészség- károsodása
• harci cselekményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétel,
• felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel
(kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgá- lati kötelezettség teljesítése miatt került sor)
következménye.
Társaságunk mentesül a díjmentesítési szolgáltatás teljesítése alól, ha
• a rokkantságot a szerzõdõ vagy a biztosított szándékos magatartása idézte elõ, vagy,
• a balesetet a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél vagy a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk
jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elõ.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendõ a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított,
illetõleg a szerzõdõ fél szándékosan elkövetett súlyos
bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, továbbá ittas állapotával vagy kábító, illetve egyéb
bódulatot keltõ szer hatása alatti állapotával okozati
összefüggésben, valamint jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetése közben következett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minõsül, ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
A kiegészítõ biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendel- kezik, a díj nem fizetése miatt díjmentesítésre nincs lehetõség.
Az alapbiztosítás megszûnésével vagy díjnemfizetés miatt történõ díjmentesítésével a kiegészítõ biztosítás megszûnik.
A szerzõdés a következõk miatt szûnhet meg:
• a biztosítási tartam lejárta (a szerzõdés kifizetés nélkül szûnik meg),
• a díj nemfizetése,
• az alapbiztosítás megszûnése,
• az alapbiztosítás díjnemfizetés miatt történõ díjmentesítése,
• az alapbiztosítás mentesülési eseteiben,
• a biztosított tartamon belül bekövetkezett halála,
• a szerzõdés felmondása.
A szerzõdést bármely hónap végére írásban, 30 napos határidõvel a felek felmondhatják.
További információk
További információk telefonszolgálatunktól
a 06-40-421-421-es számon kaphatók, valamint
honlapunkon a xxx.xxxxxxx.xx címen érhetõk el.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette
érdeklõdését termékeink iránt, s így hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Tisztelettel
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság
Általános
Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
• az Esély II. kockázati életbiztosításhoz,
• a Harmónia II. vegyes életbiztosításhoz,
• a Família II. elérésre és halálesetre szóló életbiztosításhoz,
• a Lépéselõny II. elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosításhoz, valamint
• a Prémium életbiztosításhoz.
1. Jelen Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt életbiztosítási szerzõdésekre alkalmazni kell,
feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozással kötötték.
A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen feltételek alap- ján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az
irányadók.
I. Általános rendelkezések
A biztosítási szolgáltatás
2. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén az adott típusú (a jelen szerzõdési
feltételek címében felsorolt) életbiztosításra vonatkozó Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételekben
meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti a kedvezményezettnek.
A biztosítási esemény
3. A biztosítási esemény meghatározását az adott típusú életbiztosítás Különös Életbiztosítási Szerzõdési
Feltételei tartalmazzák.
Nem biztosítási esemény, ha a biztosított halála
a) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétellel összefüggésben,
b) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétellel összefüggésben (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt
került sor)
következett be.
A biztosítási tartam, a biztosítási idõszak, a biztosítási évforduló
4. A biztosítás tartamát a felek a szerzõdésben rögzítik.
A biztosítási tartam kezdete az ajánlattételt (az aláírt ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történt átadását) követõ hó elsõ napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg.
A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejáratáig terjedõ idõre (a biztosítási tartamra) vonatkozó szabályokat az adott típusú életbiztosítás Különös Életbiztosítási
Szerzõdési Feltételei tartalmazzák. A biztosítási idõszak egy év.
A biztosítás évfordulója a biztosítási tartamon belül
minden évben annak a hónapnak az elsõ napja, amely hónapban a biztosítási tartam eredetileg megkezdõdött.
A biztosítási összeg
5. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek meg- fizetését a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén vállalja.
A biztosítás kezdeti biztosítási összegét az ajánlattétel- kor a szerzõdõ határozza meg. A kezdeti biztosítási
összeg a biztosítási tartam alatt a 16/d. pontban, vala- mint a III. és a IV. fejezetben foglaltak szerint változhat.
A szerzõdõ fél
6. A szerzõdõ az, aki a szerzõdés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás díját fizeti.
A biztosított – a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával – a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerzõdés létrejötte után bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Ha
nem a biztosított, hanem más lép a szerzõdõ fél helyébe, ahhoz a szerzõdõn túl a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.
A biztosított, mielõtt a szerzõdés felmondás vagy a díj-
fizetés elmaradása miatt megszûnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ hozzájárulása nélkül
a szerzõdõ helyébe léphet.
Azokban az esetekben, amikor a biztosított a szerzõdõ helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjak- ért a biztosított a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.
A biztosított
7. Biztosított az a szerzõdés létrejöttekor legalább 18,
de legfeljebb 65 éves belépési korú természetes személy, akinek személyére a biztosítási szerzõdés létrejött.
A biztosító a szerzõdéskötéskor a biztosított belépési
xxxxx úgy állapítja meg, hogy a biztosítási tartam kezde- tének évszámából levonja a biztosított születésének
évszámát.
A kedvezményezett
8. Kedvezményezett a szerzõdõ által megjelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a 2. pont- ban foglalt biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Több kedvezményezett megjelölése esetén meg kell határozni a kedvezményezés arányait. Ennek hiányá-
ban a kedvezményezés arányát egyenlõnek kell tekin- teni.
A szerzõdõ fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt más kedvez- ményezettet nevezhet meg.
A kedvezményezett kijelöléséhez, illetõleg a kedvez- ményezés megváltoztatásához – ha nem a biztosított a szerzõdõ fél – a biztosított írásbeli hozzájárulása
szükséges.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha
a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elõtt meghal (illetve a jogi személy kedvezményezett megszûnik). Ha a szerzõdõ ilyenkor nem tesz új nyilat-
kozatot a kedvezményezésrõl, de korábban több kedvez- ményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvez-
ményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.
Ha a szerzõdõ nem jelölt kedvezményezettet, vagy
a kedvezményezés a biztosítási esemény bekövetkez- tekor nincs hatályban, a biztosító az elérési biztosítási összeget, illetõleg az elérési szolgáltatást (38. pont)
a biztosítottnak, a haláleseti biztosítási összeget, illetõleg a haláleseti szolgáltatást (32. pont) a biztosított örökö-
sének fizeti ki.
II. A szerzõdés létrejötte és hatálybalépése
A szerzõdés létrejötte
9. A szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása
pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- zõdés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendel- kezést a lényeges eltérésekre – ideértve különösen azt az esetet is, amikor a biztosító a kockázat elbírálása
alapján az ajánlatban rögzített díjhoz képest emelt díjat határoz meg – csak akkor lehet alkalmazni, ha a bizto- sító az eltérésre a szerzõdõ fél figyelmét a kötvény
kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elma-
rad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
10. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben
a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje
részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.
11. A szerzõdõ ajánlatának elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.
Ha a biztosító a kockázat-elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt a szerzõdõ ajánlatát a rendelkezésre álló
– 10. pont szerinti – 15 napos határidõ alatt nem tudja elbírálni, és emiatt az ajánlatot el kellene utasítani, akkor a 15 napos ajánlat elbírálási határidõ további 15 nappal meghosszabbodik, ha ehhez a szerzõdõ az ajánlaton
hozzájárult, és a biztosító az ajánlattételtõl számított
15 napon belül értesítette a szerzõdõt a kockázat-elbírá- lásához szükséges adatok hiányáról. Ha a biztosító a meg- hosszabbított határidõ alatt az ajánlatra nem nyilatkozik, a szerzõdés az ajánlat szerint létrejön, az ajánlatnak
a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõ- pontjára visszamenõ hatállyal.
12. A szerzõdés megkötéséhez és módosításához – ha
a szerzõdést nem õ köti meg – a biztosított írásbeli hozzá- járulása szükséges.
A közlési kötelezettség
13. A biztosítottnak a szerzõdés megkötéséhez adott
hozzájárulása egyben annak a kötelezettségnek a válla- lását is jelenti, hogy
• a valóságnak megfelelõen tájékoztatja a biztosítót a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges
minden olyan körülményt illetõen, melyre a biztosító kérdést tett fel, és melyet ismert vagy ismernie
xxxxxxx,
• a kockázat-elbíráláshoz szükséges orvosi vizsgálatok- nak aláveti magát,
• a közölt adatok ellenõrzését a biztosító részére lehetõvé teszi.
14. Az életbiztosítás elvállalása szempontjából lényeges kérdésnek azok a kérdések minõsülnek, amelyeket
a biztosító az orvosi vizsgálat során tesz fel, vagy ame- lyekre az egészségi nyilatkozatban kérdez rá.
15. A biztosító a biztosítás elvállalása szempontjából más lényeges kérdésben is kérhet tájékoztatást a szerzõdõtõl és a biztosítottól.
16. a) A biztosított, illetve a szerzõdõ fél a biztosítónak a 14. és a 15. pont szerinti, írásban vagy szóban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelõ és aláírt válaszával eleget tesz a közlési kötelezettsé-
gének. Az orvosi vizsgálat nem mentesít a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezményei alól.
b) Ha a biztosítónak a 14. és 15. pont szerinti kérdé- seire adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna,
a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem
jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
c) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerzõdés létrejöt- tétõl a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év
már eltelt.
d) Ha az életkor helytelen bevallása következtében
a díjat a valóságos belépési kor után járónál alacso- nyabb összegben állapították meg, akkor a bizto-
sító a biztosítási összeget a ténylegesen fizetett, illetve a valóságos belépési kornak megfelelõ díj arányában leszállítja, ha viszont a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert
megállapítást, a biztosító a díjkülönbözetet vissza- téríti a szerzõdõnek.
e) Ha a biztosított életkorát nem a valóságnak meg- felelõen – 18. életévét elérõnek vagy 65. életévét
meg nem haladónak – vallották be, a közlési köte- lezettség megsértésének a 16.b) és c) pontban
foglalt következményeit kell alkalmazni, ha pedig a közlési kötelezettség megsértésének a következ- ményei nem alkalmazhatók, a 16/d. pont az
irányadó.
A szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
17. A biztosítás az azt követõ napon 0 órakor lép hatályba, amikor
• a szerzõdõ fél az elsõ biztosítási díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy
• amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy
• a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesítette.
A biztosítási díj azon a napon tekintendõ megfizetettnek, amikor a biztosító pénztárába vagy számlájára megérkezett.
Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének
(ügynökének) fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára vagy
pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerzõdõ
azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító kockázatviselése – a várakozási idõre vonat- kozó rendelkezésekben foglalt eltérésekkel – a szerzõdés hatálybalépésével kezdõdik meg, feltéve, hogy a szerzõ- dés már létrejött, vagy utóbb létrejön.
A díjfizetés tartama, a biztosítási díj esedékessége
18. A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának
utolsó napjáig vagy a szerzõdés korábbi megszûntéig, illetõleg a IV. fejezet szerinti díjmentesítés napjáig
fizetendõ.
A szerzõdõ a szerzõdéskötéskor évi, félévi, negyedévi
vagy havi díjfizetési gyakoriságot választhat. A díjfizetési tartam alatt a szerzõdõ a biztosítási évforduló elõtt lega- lább 30 nappal a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko-
zatban – a biztosítási évforduló napjával – módosíthatja a díjfizetés gyakoriságát.
A biztosítás elsõ díját az ajánlattételkor kell megfizetni, minden késõbbi díj pedig annak – a felek megállapodása szerinti (évi, félévi, negyedévi vagy havi) díjfizetési
gyakoriságnak megfelelõ – idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
A biztosítás elsõ díját a biztosító a biztosítási tartam kezdetétõl számolja el.
Ha a felek díjhalasztásban állapodnak meg, a halasztott
elsõ díjat az ajánlattételt követõ hó elsõ napjától (a bizto- sítási tartam kezdetétõl) számított 30. nappal bezárólag kell megfizetni.
A biztosítási díjtartalék
19. A biztosító a befizetett díjakat a biztosítási díj számí- tásakor meghatározott költségei levonása után a 2. pont- ban megjelölt biztosítási szolgáltatás fedezetére fordítja.
A biztosító a befizetett díjnak azt a részét, amely a tárgyév utáni évek kockázatának fedezetéül szolgál, biztosítási díjtartalékként kezeli.
A biztosítási díjtartalék szolgál a szerzõdés visszavásár- lásának (36. pont), díjmentesítésének (IV. fejezet) és
a befektetések többlethozamából történõ részesedésnek (III. fejezet) a számítási alapjául is.
A díjtartalék nagysága függ a biztosítás tartamától,
a biztosítási tartamból eltelt díjjal fedezett évek számá-
tól, a biztosított nemétõl, belépési korától és a biztosítási összeg nagyságától.
IlI. Az értéknövelés
20. A biztosító – a hosszú távon lehetõ legmagasabb és
legbiztonságosabb hozam elérésére törekedve – befekteti a 19. pont szerinti díjtartalékot és a biztosítás teljes tartamára évi 3,5%-os befektetési hozamot (ún. technikai
kamatot) garantál. A garantált hozamot a biztosító már
a szerzõdés megkötésekor figyelembe veszi akként, hogy a biztosítási díjat a garantált hozamra tekintettel alacso- nyabban állapítja meg az egyébként szükségesnél.
Ha a biztosítónál érvényben lévõ díjtartalékos életbiz- tosítási szerzõdések díjtartalékainak a befektetésébõl származó ténylegesen elért hozama az adott évben
meghaladja az egyes szerzõdésekre vonatkozó technikai kamatlábbal kiszámított elõre garantált hozamok összes- ségét, akkor a biztosító a tényleges hozam garantált
hozamot meghaladó részének (az ún. többlethozamnak) legalább 85%-át – a díjtartalékos életbiztosítási szerzõ-
dések összességének a szintjén – visszajuttatja a szer- zõdõ ügyfelei részére.
E visszajuttatás a jelen Általános Életbiztosítási Szerzõ- dési Feltételek alapján létrejött életbiztosítási szerzõdé- sek esetén az életbiztosítási szerzõdés biztosítási össze- gének emelése formájában történik a 21., 22. vagy
23. pontokban foglaltak szerint.
21. A biztosítási évforduló napjától a biztosítási díj és
a biztosítási összeg azonos arányban emelkedik. A bizto- sítási díj és a biztosítási összeg emelésének mértékérõl
a biztosító a tárgyévi biztosítási évforduló elõtt legalább 90 nappal értesíti a szerzõdõt. A díj- és összegemelés
mértékének számítási alapja a biztosítási díjtartalékon
jóváírt (visszajuttatott) többlethozam. Az azonos arányú díj- és összegemelésre a biztosító által a díjtartalékba
visszajuttatott többlethozam mellett a szerzõdõ által fizetett emelt díj nyújt fedezetet. A biztosítási díj és a biztosítási összeg olyan arányban növekedik, mint
amilyen arányban a biztosítási díjtartalék is emelkedik
a többlethozamnak a biztosítási díjtartalékba való visszajuttatása miatt.
22. A szerzõdõ a biztosító 21. pont szerinti értesítésének a kézhezvétele után, a biztosítási évforduló elõtti 60. napig írásban közölheti a biztosítóval, hogy a díjemelést eluta- sítja. Ha a szerzõdõ a biztosítási évforduló elõtti 60. napig nem tesz elutasító nyilatkozatot, akkor a biztosítási évfor- dulótól kezdõdõen a biztosítás a biztosító értesítésében
szereplõ emelt biztosítási díjjal és biztosítási összeggel lesz érvényben.
A díjemelés elsõ alkalommal történõ elutasítása esetén
a biztosítás változatlan biztosítási összeggel és biztosítási díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító
kezdeményezése alapján a biztosítási összeg és a bizto- sítási díj egyidejû emelése legközelebb lehetõvé nem
válik.
23. Ha a szerzõdõ második alkalommal is elutasítja a díj- emelést, akkor a biztosítás díja a második elutasításnak megfelelõ biztosítási évforduló után, a biztosítási tartam hátralevõ részében már nem emelkedhet. A díjtartalék
a második elutasítást követõen minden biztosítási évfor- dulón a biztosító által visszajuttatott többlethozammal emelkedik. A biztosító a biztosítási összeget a második elutasítást követõen minden biztosítási évfordulón
akkora mértékben emeli meg, amekkora összegemelésre a díjtartalék növekedése fedezetet nyújt. A biztosítási
összegnek a jelen pont szerinti emelkedése – az emelt díj megfizetésének hiányában – kisebb mértékû, mint a 21. pontban szabályozott esetben.
IV. A díjmentesítés
24. A biztosítás díjmentesítése történhet kérelemre vagy a szerzõdõ díjnemfizetése következményeként, feltéve, hogy a biztosítás díjmentes érvényben maradásának
feltételei fennállnak. Díjmentesítés esetén az életbiztosí- tási szerzõdés további díjfizetés nélkül és csökkentett
biztosítási összeggel marad érvényben.
Az adott típusú életbiztosításra vonatkozó Különös
Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek tartalmazzák, hogy a díjmentesítés az adott típusú életbiztosítás esetén
egyáltalán lehetséges-e, és ha igen, akkor a dímentesí-
tésre – feltéve, hogy a díjmentesítés egyéb, a szerzõdési feltételekben foglalt feltételei fennállnak – a biztosítási tartam kezdetétõl számított hány év eltelte után van
mód.
Kérelemre történõ díjmentesítés
25. A szerzõdõ – a biztosított egyidejû, írásos értesítése mellett – írásban nyilatkozhat a biztosítónak arról, hogy a szerzõdést a további díjak megfizetése nélkül kívánja érvényben tartani. A díjmentesítés napja a szerzõdõ
nyilatkozatában foglaltaknak megfelelõ jövõbeli idõpont. Ha a szerzõdõ a nyilatkozatában a díjfizetés beszünte-
tésének kezdetét és ezzel együtt a díjmentesítés napját külön nem jelölte meg, akkor annak a szerzõdõ nyilat- kozatát követõ hónap elsõ napja tekintendõ.
A biztosító a szerzõdõ díjmentesítés iránti igényét
a biztosítás egyszeri díjfizetésû változatára való átdol- gozásával teljesíti. A biztosító az egyszeri díjfizetésû
biztosítás díjaként az átdolgozandó biztosításnak a díj- mentesítés napján érvényes visszavásárlási összegét
számolja el. Ha a díjmentesítés napján a biztosítási
szerzõdés visszavásárlási összeggel nem rendelkezik, akkor a díjmentesítésre nincs lehetõség.
26. Az átdolgozott biztosítás akkora biztosítási összeggel marad érvényben, amekkora biztosítási összegre a 25. pont- ban leírt egyszeri díj a díjszabás szerint fedezetet nyújt.
Ha az egyszeri díj nem fedezi azokat a biztosítási
költségeket, amelyek a díjmentesítés után felmerülnek, akkor a biztosító a szerzõdõ díjmentesítési igényét nem teljesíti és errõl a szerzõdõt értesíti. Ha a biztosító érte-
sítette a szerzõdõt, hogy a díjmentesítés iránti igény nem volt teljesíthetõ, és a szerzõdõ az esedékessé vált bizto-
sítási díjakat a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az elsõ elmaradt díj esedékességének napját követõ
60 napon belül nem fizeti meg, akkor a szerzõdés az elsõ elmaradt díj esedékességének a napját követõ
61. napon 0 órakor megszûnik.
Értéknövelés díjmentes biztosítás esetén: Ha az életbizto- sítási díjtartalék rendelkezik befektetési többlethozammal (20. pont), akkor a díjmentesített biztosítás biztosítási összege a díjmentesítés utáni biztosítási évfordulókon
akkora mértékben emelkedik, amekkora emelésre a vissza- juttatott többlethozam fedezetet nyújt.
A biztosítási díj nemfizetésének következményei
27. Ha a szerzõdõ a biztosítási díjat az esedékesség
napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól
díjmentes biztosításként marad fenn, ha a díjmentesí-
tésre a 24. pontban foglaltak szerint lehetõség van.
A díjnemfizetés miatti díjmentesítés esetén a biztosító a biztosítást annak egyszeri díjfizetésû változatára
dolgozza át. A biztosító az egyszeri díjfizetésû biztosítás díjaként az átdolgozandó biztosításnak a díjmentesítés napján érvényes visszavásárlási összegét számolja el.
A díjmentesítés napja annak a hónapnak az elsõ napja, ameddig a szerzõdõ díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Ha a díjmentesítés napján a biztosítási szerzõdés
visszavásárlási összeggel nem rendelkezik, akkor
a díjmentesítésre nincs lehetõség. Az átdolgozott bizto- sítás akkora biztosítási összeggel marad érvényben,
amekkora biztosítási összegre a visszavásárlási összeg, mint egyszeri díjas változatú biztosítás díja a díjszabás szerint fedezetet nyújt.
Ha az életbiztosítási díjtartalék rendelkezik befektetési többlethozammal (20. pont), akkor a díjnemfizetés miatt díjmentesített biztosítás biztosítási összege a díjmente- sítés utáni biztosítási évfordulókon akkora mértékben emelkedik, amekkora emelkedésre a visszajuttatott
többlethozam fedezetet nyújt.
Ha díjmentesítéskor a visszavásárlási összeg, mint
egyszeri díj nem fedezi a díjmentesítés után felmerülõ biztosítási költségeket, akkor a biztosítási szerzõdés
a díj esedékessége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik.
Ha a 24. pontban foglaltak szerint a díjmentesítésre nincs lehetõség, akkor a biztosítási szerzõdés a díj
esedékessége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik.
Ha a szerzõdõ a díjnemfizetés miatt díjmentessé vált
biztosítás összes elmaradt díját a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 60 napon belül megfizeti, a biztosítás az
elmaradt díj megfizetésének napjától úgy folytatódik,
mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg.
V. A szerzõdés megszûnésének esetei
A biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam utolsó napján, vagy a szerzõdés korábbi megszûnésének
a napján, 24 órakor ér véget.
28. A szerzõdõ a szerzõdést bármelyik hónap végére írásban felmondhatja. A felmondási idõ 30 nap.
A biztosítási szerzõdés a díj nemfizetése miatt – a 27. pont- ban foglaltaknak megfelelõen – megszûnik, ha a bizto-
sítás díjmentesítésére nincs lehetõség.
A biztosítási szerzõdés megszûnik akkor is, ha a bizto- sító a szerzõdõ díjmentesítési igényét a 26. pontban
foglaltaknak megfelelõen nem teljesíti, és a szerzõdõ
az esedékessé vált díjakat a 26. pontban meghatározott határidõig nem fizeti meg.
29. A biztosított – ha nem azonos a szerzõdõvel – a szer- zõdés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bár- mikor visszavonhatja. A szerzõdés a visszavonó nyilat- kozat biztosítóhoz érkezése hónapjának utolsó napjával megszûnik.
30. A biztosított – kockázatviselés ideje alatt bekövet- kezett – halála hónapjának utolsó napján a szerzõdés megszûnik.
Az életbiztosítási szerzõdés felmondása
31. Az életbiztosítási szerzõdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötõ termé- szetes személy szerzõdõ a szerzõdés létrejöttérõl és
a szerzõdõ felmondási jogáról szóló tájékoztatás kéz-
hezvételétõl számított 30 napon belül az életbiztosítási szerzõdést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül –
felmondhatja. A szerzõdõ felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követõen a biztosító köteles 15 napon
belül a szerzõdõ által a biztosítási szerzõdéssel kapcso- latban bármely jogcímen részére teljesített befizetések- kel elszámolni. A szerzõdõ érvényesen nem mondhat
le az õt megilletõ felmondási jogról.
A haláleseti biztosítási összeg, a haláleseti szolgáltatás kifizetése
32. Ha az adott típusú életbiztosítás Különös Életbiztosí- tási Szerzõdési Feltételei értelmében a biztosítottnak
a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála bizto- sítási eseménynek tekintendõ, akkor a biztosító a bizto- sítási esemény bekövetkezte esetén a biztosított halála idõpontjában érvényes biztosítási összeget fizeti ki,
illetõleg haláleseti szolgáltatást nyújt az arra jogosult- nak.
Mentesülés a haláleseti
biztosítási összeg kifizetése alól
33. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos maga- tartása miatt következett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a szerzõdõ, illetõleg ha a szerzõdõ és a biztosított azonos, akkor a szerzõdõ örököse részére, feltéve, hogy a visszavásárlási összeg
kifizetésére a Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek szerint lehetõség van. Ha a Különös Életbiztosítási
Szerzõdési Feltételek szerint visszavásárlási összeg
kifizetésére nincs lehetõség, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szûnik meg a biztosított halála hónapjának utolsó napjával.
34. a) A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító a 19. pont szerinti díjtartalékot
köteles visszatéríteni a szerzõdõnek (ha a szerzõdõ a biztosítottal azonos személy, akkor a szerzõdõ
örökösének), ha a biztosított
• szándékosan elkövetett, súlyos bûncselekmé- nye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• a szerzõdés létrejöttét követõ 2 éven belül elkö- vetett öngyilkosság
következtében halt meg.
b) A szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg akkor is, ha a biztosított halála
a 3. pontban foglaltak szerint nem minõsül bizto- sítási eseménynek. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a szerzõdõnek (ha a szerzõdõ a biztosítottal azonos személy,
akkor a szerzõdõ örökösének).
A díjvisszatérítés és a várakozási idõ
35. Orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerzõdés esetén, ha a biztosított halála a szerzõdés létrejöttét követõ 6 hónapon belül (várakozási idõ) következett be, a biztosító a bizto- sítási összeg helyett az addig befizetett díjat téríti vissza a szerzõdõnek, (ha a szerzõdõ a biztosítottal azonos
személy, akkor a szerzõdõ örökösének) és ezzel a szerzõ- dés megszûnik, kivéve, ha a biztosított baleset (a bizto-
sított akaratán kívül, hirtelen fellépõ külsõ behatás) foly- tán halt meg, és a – 3. pontban foglaltakra tekintettel – a biztosítási esemény bekövetkezése is megállapítható.
Az orvosi vizsgálathoz kötött szerzõdésre a 6 havi vára- kozási idõ nem vonatkozik, létrejöttére és hatálybalépé- sére az általános rendelkezések az irányadók.
A visszavásárlási összeg kifizetése
36. Ha az életbiztosítási szerzõdés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, a biztosító a Különös
Életbiztosítási Szerzõdési Feltételekben meghatározott visszavásárlási összeget fizeti ki (a 34/a. pontot kivéve, amikor a díjtartalékot fizeti ki) a szerzõdõnek.
Az adott típusú életbiztosításra vonatkozó Különös
Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek tartalmazzák azt is, hogy a visszavásárlási összeg kifizetésére a biztosítási
tartam kezdetétõl számított hány év eltelte után van mód, illetve, hogy a visszavásárlás az adott típusú
életbiztosítás esetén egyáltalán lehetséges-e, s ha igen, milyen feltételekkel.
A szerzõdõ írásban igényelheti a biztosítótól az életbiz- tosítási szerzõdés visszavásárlási összegének kifizetését.
Visszavásárlás esetén a biztosítás az erre vonatkozó
igénybejelentésnek a biztosítóhoz történõ beérkezése
hónapjának a végével szûnik meg és a biztosítót e hónap végéig illeti meg a biztosítási díj. A biztosító a vissza-
vásárlási összeget a visszavásárlásra vonatkozó igény- bejelentésnek a biztosítóhoz történõ beérkezésétõl,
illetõleg ha a szerzõdés megszûnése a biztosított halá- lával van összefüggésben, akkor a biztosított halála
körülményeit, valamint a szolgáltatásra jogosult szemé- lyét igazoló utolsó irat biztosítóhoz történõ beérkezésé- tõl számított 15 napon belül fizeti ki.
Abban az esetben, ha a biztosított a visszavásárlási igénybejelentés biztosítóhoz történõ beérkezésének
napja és a visszavásárlási igénybejelentés hónapjának vége közötti idõben meghal, és a biztosító a biztosított halála elõtt a visszavásárlási összeget már kifizette,
akkor a biztosító a visszavásárlási összeget levonja a biztosított halála miatt az arra jogosultnak általa kifizetendõ összegbõl.
A túlfizetés visszatérítése, illetve a díjhátralék levonása
37. Ha a szerzõdés megszûnik, a biztosító visszafizeti
a szerzõdõnek azt a biztosítási díjat, amelyet a szerzõdõ a szerzõdés megszûnése utáni idõszak kockázatviselé-
sére, elõre megfizetett (túlfizetés visszatérítése). Ha
a szerzõdés a biztosított biztosítási eseménynek minõ- sülõ halála miatt szûnik meg és a biztosított a szerzõ- dõvel azonos személy, akkor a biztosító a túlfizetést
a biztosítási szolgáltatás jogosultjának fizeti ki.
A biztosító az életbiztosítási szerzõdés alapján általa
kifizetésre kerülõ összegbõl jogosult levonni a szerzõdés megszûnéséig esedékessé vált és a szerzõdõ által be nem fizetett biztosítási díjat (díjhátralék).
Az elérési biztosítási összeg kifizetése
38. Ha az adott típusú életbiztosításra vonatkozó
Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek értelmében biztosítási esemény az, hogy a biztosított a biztosítási
tartam lejáratakor életben van, akkor a biztosító
a biztosítási tartam végén érvényben lévõ biztosítási összeget a biztosított életben létének igazolásától
számított 15 napon belül kifizeti az arra jogosultnak.
VI. A szerzõdõ felek kötelezettségei
a biztosított halálának bekövetkezte után
39. Ha a Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
értelmében a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála biztosítási eseménynek tekintendõ, akkor a biztosított halálát a bekövetkeztétõl számított
8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szüksé- ges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetõvé kell
tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenõr- zését. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben emiatt
lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biz- tosító megtagadhatja a haláleseti biztosítási összeg vagy haláleseti szolgáltatás kifizetését.
40. A biztosított halálának, illetve a haláleseti biztosítási eseménynek az igazolásához szükséges:
• a halotti anyakönyvi kivonat,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
• a biztosítási esemény igazolásához kapcsolódó orvosi iratok,
• ha a biztosított halálával kapcsolatban hatósági vizsgálatot is folytattak, akkor a nyomozást, a
hatósági eljárást megszüntetõ vagy megtagadó jogerõs határozat, illetve a jogerõs bírósági határozat.
Ha ezek az okmányok a biztosítási eseményt nem igazol- ják, a biztosító más okiratok bemutatását is kérheti.
41. A haláleseti biztosítási összeg kifizetéséhez szükséges:
• a biztosítási kötvény,
• ha a kedvezményezett az örökös, az öröklésrõl szóló jogerõs közjegyzõi vagy bírósági határozat, illetõleg öröklési bizonyítvány.
42. A biztosító a haláleseti biztosítási összeget a 40. és
41. pontban felsorolt okmányok kézhezvételétõl számí- tott 15 napon belül fizeti ki a kedvezményezettnek.
VII. Egyéb rendelkezések
43. A szerzõdõ és a biztosított köteles a szerzõdés tar- tama alatt bekövetkezett címváltozását a biztosítónak 15 napon belül bejelenteni. A címváltozás bejelentésé- nek elmulasztása esetén a biztosító az általa ismert
utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
44. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az
a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult, így szerzõdést a biztosító nevében
nem köthet, és a szerzõdõ (biztosított) a jognyilatkoza- tait érvényesen nem intézheti hozzá.
45. A szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az idõpontban tekintendõ megérkezettnek, amikor azt
a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az
átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetõleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.
46. A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerzõ- désbõl eredõ igények az esedékességüktõl számított
2 év elteltével elévülnek.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
47. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes
személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minõsül.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés
létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgálta- tás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes
személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával
összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat
a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értel- mében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti.
E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes
adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek külön- leges adatnak.
Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos
jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül,
a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájáru- lása alapján kezelhetõ. A különleges adatok kezelésére
vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságá- ról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.)
3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerzõdés részét képezõ ajánlati nyilat-
kozat tartalmazza.
Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és
azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény
érvényesíthetõ.
A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával
leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A bizto-
sítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett – posta útján történõ utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar
Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldol- gozónak minõsül.
A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékeny- sége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minõ- sülõ adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerzõ- déses adatokat) – a jogszabályban meghatározott
eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az
érintett ügyféltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmen- tést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó
szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történõ megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás
teljesítése során biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet)
rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek
a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor
a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakér-
telmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékeny- séget végzõ megbízott személyes adatokat kezel és a tör vény alapján titoktartásra kötelezett.
A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól – a hivatkozott törvényekben rögzí- tett korlátozásokkal – jogosult tájékoztatást kapni, kéré- sére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a bizto-
sítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény
érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatot,
amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelõ köteles a bejelentést a törvény elõírása
szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
Eltérés a korábbi szerzõdési gyakorlattól
48. A biztosító által a tartalék hozamára garantált évi 3,5%-os mérték, valamint az, hogy az életbiztosítási
szerzõdést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötõ természetes személy szerzõdõ
a szerzõdés létrejöttérõl és a szerzõdõ felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétõl számított 30 napon belül azt nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja, eltér a biztosító által korábban alkalmazott szerzõdési
gyakorlattól. Eltér a biztosító által korábban alkalmazott szerzõdési gyakorlattól az is, hogy a 15 napos ajánlat
elbírálási határidõ további 15 nappal meghosszabbodik, ha a biztosító a kockázat-elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt az ajánlatot a 15 napos kockázat-elbírálási határidõ alatt nem tudja elbírálni, és emiatt az ajánlatot el kellene utasítani, és ha a szerzõdõ az ajánlaton hozzá- járult az ajánlat elbírálási határidõ meghosszabbításához továbbá a biztosító az ajánlattételtõl számított 15 napon belül értesítette a szerzõdõt a kockázat-elbírálásához
szükséges adatok hiányáról.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Esély II.
kockázati életbiztosítás különös szerzõdési feltételei
1. Jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt Xxxxx XX. életbiztosítási szerzõdésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre
hivatkozással kötötték.
2. A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek alapján létrejött
szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A biztosítási szolgáltatás
3. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a biztosítási összeget fizeti ki a kedvezmé- nyezettnek.
A biztosítási esemény
4. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett halála.
Azt, hogy a biztosított halála mely esetekben nem
minõsül biztosítási eseménynek, az Általános Életbizto- sítási Szerzõdési Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási tartam
5. A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejáratáig
terjedõ idõ legalább egy, de legfeljebb negyven, egész
számú év lehet és a biztosítási tartam végének meg kell elõznie a biztosított 71. születésnapját. A kívánt
biztosítási tartamot e határokon belül a szerzõdõ határozza meg.
Díjmentesítés, díjnemfizetés
6. Az Esély II. életbiztosítási szerzõdés esetén díjmentesítésre nincs mód, így az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételeknek a díjmentesítésre vonatkozó
rendelkezései az Esély II. életbiztosítási szerzõdésre nem alkalmazhatók.
Ha a szerzõdõ a biztosítási díjat az esedékesség napjától számított 30 nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor
a biztosítási szerzõdés a díj esedékessége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik.
Visszavásárlás
7. Az Xxxxx XX. életbiztosítási szerzõdésnek visszavásárlási értéke nincs, így az Általános Életbiztosítási Szerzõdési
Feltételeknek a visszavásárlásra vonatkozó rendelkezései az Xxxxx XX. életbiztosítási szerzõdésre nem alkalmazhatók.
Eltérés a korábbi szerzõdési gyakorlattól
8. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételekben foglaltakon túl eltér a biztosító által korábban alkalmazott szerzõdési gyakorlattól, hogy az Esély II. életbiztosítás
visszavásárlási értékkel nem rendelkezik.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Harmónia II.
vegyes életbiztosítás különös szerzõdési feltételei
1. Jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt Xxxxxxxx XX. életbiztosítási szerzõdésekre
alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozással kötötték.
2. A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek alapján létrejött
szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A biztosítási szolgáltatás
3. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a biztosítási összeget fizeti ki a kedvezmé- nyezettnek.
A biztosítási esemény
4. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett halála, valamint az, ha
a biztosított a biztosítási tartam végén életben van.
Azt, hogy a biztosított halála mely esetekben nem minõsül biztosítási eseménynek, az Általános
Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási tartam
5. A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejáratáig
terjedõ idõ legalább egy, de legfeljebb negyven, egész
számú év lehet és a biztosítási tartam végének meg kell elõznie a biztosított 71. születésnapját. A kívánt
biztosítási tartamot e határokon belül a szerzõdõ határozza meg.
Díjmentesítés
6. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek IV. fejezetében szabályozott díjmentesítésre csak a biztosítási tartam kezdetétõl számított – díjjal fedezett – két év
eltelte után van mód.
Visszavásárlás
7. Ha az életbiztosítási szerzõdés a biztosítási összeg
kifizetése nélkül szûnik meg (az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 28., 29., 33. és 34/b. pontjaiban foglalt esetekben), a biztosító a szerzõdés megszûnésekor érvényes visszavásárlási összegét – az Általános Életbiz- tosítási Szerzõdési Feltételek 19. pontja szerinti biztosítási díjtartaléknak a 80%-át – fizeti ki a szerzõdõnek.
A biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésére csak
akkor köteles, ha a biztosítási tartam kezdetétõl legalább 2 év eltelt és a szerzõdés megszûnésének idõpontjáig
esedékes díjakat hiánytalanul megfizették.
A visszavásárlási összeg értékére a kötvény mellékletét képezõ visszavásárlási táblázat ad iránymutatást.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, min, Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Família II.
elérésre és halálesetre szóló életbiztosítás különös szerzõdési feltételei
1. Jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt Família
II. életbiztosítási szerzõdésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozással kötötték.
2. A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek alapján létrejött
szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A biztosítási szolgáltatás
3. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy
a) a biztosított – biztosítási tartam lejáratát megelõzõen bekövetkezett és biztosítási eseménynek minõsülõ – halála esetén az annak idõpontjában aktuális biztosítási összeg 25%-át (a haláleseti biztosítási összeget) fizeti ki azzal, hogy bár a díjfizetési kötelezettség a biztosí- tott halálával megszûnik, a biztosítási tartam lejárata- kor az értéknövelés szabályai szerint akkor aktuális
biztosítási összeget is kifizeti. A haláleseti biztosítási összeg kifizetésével a biztosítási összeg nem csökken;
b) a biztosítottnak a biztosítási tartam lejáratakori élet- ben léte esetén az akkor aktuális biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosultnak;
c) a biztosítási tartam lejáratakor esedékes biztosítási
összegre jogosult kérelmére a biztosítási összeg kifize- tése helyett határozott tartamú járadékszolgáltatást
nyújt a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételekben meghatározottak szerint.
A biztosítási esemény
4. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett halála, valamint az, ha a biz-
tosított a biztosítási tartam végén életben van.
Azt, hogy a biztosított halála mely esetekben nem minõsül biztosítási eseménynek, az Általános
Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási tartam
5. A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejáratáig terjedõ idõ legalább egy, de legfeljebb negyven, egész számú év lehet és a biztosítási tartam végének meg kell elõznie
a biztosított 71. születésnapját. A kívánt biztosítási
tartamot e határokon belül a szerzõdõ határozza meg.
A biztosítási összeg
6. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek meg- fizetését a biztosító a biztosítási tartam lejárta esetén
vállalja. A haláleseti biztosítási összeg a haláleset idõ- pontjában aktuális biztosítási összeg 25%-a.
A biztosítás kezdeti biztosítási összegét az ajánlattételkor a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg a bizto-
sítási tartam alatt az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 16/d. pontjában, valamint a III. és a IV. feje- zetében foglaltak szerint változhat.
7. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
5. pontja a Família II. életbiztosításra nem alkalmazható.
A kedvezményezett
8. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 8. pontjának utolsó bekezdésében foglaltaktól eltérõen, ha a szerzõdõ nem jelölt kedvezményezettet, vagy kedvez- ményezés a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban, a biztosító
• a lejáratkor esedékes biztosítási összeget a biztosí- tottnak,
• a lejáratkor esedékes biztosítási összeget a biztosított
örökösének, ha a biztosított a biztosítási tartamon belüli meghalt,
• a haláleseti biztosítási összeget a biztosított örökösének
fizeti ki.
Díjmentesítés
9. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek IV. fejezetében szabályozott díjmentesítésre csak a biztosítási tartam kezdetétõl számított – díjjal fedezett – két év
eltelte után van mód.
A biztosított biztosítási eseménynek minõsülõ halála, mint a szerzõdést meg nem szüntetõ ok
10. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
30. pontja a Família II. életbiztosításra nem alkalmazható. A biztosítottnak – a kockázatviselés ideje alatt bekövet- kezett – biztosítási eseménynek minõsülõ halála esetén a biztosítási szerzõdés nem szûnik meg. Ez nem vonat- kozik a jelen feltételek 11. 12. 13. pontjában foglalt
esetekre.
Mentesülés a biztosítási összeg és
a haláleseti biztosítási összeg kifizetése alól
11. A biztosító mentesül a biztosítási összeg és a haláleseti
biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a ked- vezményezett szándékos magatartása miatt következett be.
Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a szerzõdõ, illetõleg ha a szerzõdõ és a biztosí- tott azonos, akkor a szerzõdõ örököse részére, feltéve,
hogy a visszavásárlási összeg kifizetésére a jelen feltéte- lek szerint lehetõség van. Ha a jelen feltételek szerint
a visszavásárlási összeg kifizetésére nincs lehetõség, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szûnik meg a bizto- sított halála hónapjának utolsó napjával.
12. A szerzõdés a biztosítási összeg és a haláleseti biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg, és a biztosító az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 19. pontja
szerinti díjtartalékot köteles visszatéríteni a szerzõdõnek (ha a szerzõdõ a biztosítottal azonos személy, akkor a szerzõdõ örökösének), ha a biztosított
a) szándékosan elkövetett, súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
b) a szerzõdés létrejöttét követõ 2 éven belül elkövetett öngyilkosság következtében
halt meg.
13. A szerzõdés a biztosítási összeg és a haláleseti biztosítási összeg kifizetése nélkül szûnik meg akkor is, ha a biztosított halála az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 3. pont- jában foglaltak szerint nem minõsül biztosítási eseménynek. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a szerzõdõnek (ha a szerzõdõ a biztosítottal azonos
személy, akkor a szerzõdõ örökösének).
14. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 33. és 34. pontja a Família II. életbiztosításra nem alkalmaz- ható.
15. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
közlési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései (13.-16. pontok) azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy ha a biz- tosított a kockázatviselési idõszakban meghal és a bizto- sító a biztosítási esemény bekövetkezése ellenére mentesül a haláleseti biztosítási összeg kifizetése alól közlési köte- lezettség megsértése miatt, akkor a biztosítás – a jelen
feltételek 10. pontja ellenére – megszûnik annak a hó- napnak az utolsó napjával, amelyben a biztosított halála bekövetkezett.
Visszavásárlási összeg kifizetése
16. Ha az életbiztosítási szerzõdés a biztosítási összeg
kifizetése nélkül szûnik meg (az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 28. és 29. pontjaiban, valamint
a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 11.,
13. és 15. pontjaiban foglalt esetekben), a biztosító a szerzõdés megszûnésekor érvényes visszavásárlási
összegét – az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Felté- telek 19. pontja szerinti biztosítási díjtartaléknak a 80%- át – fizeti ki a szerzõdõnek.
A biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésére csak
akkor köteles, ha a biztosítási tartam kezdetétõl legalább 2 év eltelt és a szerzõdés megszûnésének idõpontjáig
esedékes díjakat hiánytalanul megfizették.
A visszavásárlási összeg értékére a kötvény mellékletét képezõ visszavásárlási táblázat ad iránymutatást.
Választható járadékszolgáltatás
17. A biztosítási tartam lejáratakor esedékes biztosítási összegre jogosult személy (a továbbiakban: járadékos) a neki járó biztosítási szolgáltatás egyösszegû kifizetése helyett kérheti annak részletekben történõ teljesítését
is, határozott tartamú járadékszolgáltatás formájában. A járadékszolgáltatás tartama 3, 4 vagy 5 év lehet.
18. Más megállapodás hiányában a járadékszolgáltatás minden hónap elsõ napján, elõre esedékes. A biztosító
a járadékot a felek megállapodása szerint negyedévente, félévente vagy évente folyósítja.
19. A járadék összege a járadékfolyósítás megkezdése utáni biztosítási évfordulókon akkora mértékben emel- kedik, amekkora összegemelésre a járadékszolgáltatás tartaléka többlethozamának legalább 85%-a fedezetet nyújt. A járadék összegének emelésére akkor van mód,
ha a járadékszolgáltatás tartaléka befektetésének a meg- elõzõ évi hozama a 3,5%-ot meghaladja.
20. A 100 000 Ft biztosítási összegnek megfelelõ éves járadék összegét az alábbi táblázat tartalmazza:
21. A járadékos évenként – vagy kivételes és indokolt
egyéb esetben is – a biztosító felhívására, e felhívás kéz- hezvételétõl számított 15 napon belül köteles életben
létét a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal, vagy más egyéb hitelt érdemlõ módon igazolni. Ha a járadé- kos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a járadék folyósítását a járadékos – életben létére vonat-
kozó – adatközlési kötelezettségének teljesítéséig szüne- teltetheti. Ha a szünetelés tartama alatt a járadékos
eleget tesz igazolási kötelezettségének, a biztosító az igazolás kézhezvételétõl számított 15 napon belül az
addig esedékessé vált járadékot egy összegben kifizeti.
22. Ha a járadékos a járadékfolyósítás idõtartama alatt meghal, akkor a járadékszolgáltatásra az elhunyt járadé- kos örököse jogosult.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
A járadékszolgáltatás tartama (év) | Éves járadékösszeg (Ft) |
3 | 33 160 |
4 | 25 293 |
5 | 20 577 |
Lépéselõny II.
elérésre és halálesetre szóló, lépcsõzetes szolgáltatású életbiztosítás különös szerzõdési feltételei
1. Jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt Lépéselõny II. életbiztosítási szerzõdésekre
alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozással kötötték.
2. A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek alapján létrejött
szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A biztosítási szolgáltatás
3. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a biztosítási összeget fizeti ki a kedvezménye- zettnek az alábbiak szerint:
a) a biztosított – biztosítási eseménynek minõsülõ –
halála esetén az értéknövelés szabályai szerint akkor aktuális biztosítási összeget, amely nem csökken
a 3/b pontban meghatározott szolgáltatások teljesítésével,
b) a biztosítás tartam közbeni kifizetési évfordulóinak, illetve a tartam lejáratának a biztosított által életben történõ elérése esetén az értéknövelés szabályai
szerint akkor aktuális biztosítási összeg 4. pontban meghatározott hányadát.
4. A 3/b pontban meghatározott elérési szolgáltatások mértéke:
15 éves tartamra kötött biztosítás esetén
• az 5. biztosítási évfordulón az akkor aktuális biztosítási összeg 20 százaléka,
• a 10. biztosítási évfordulón az akkor aktuális biztosítási összeg 20 százaléka.
• a biztosítási tartam lejáratakor az akkor aktuális biztosítási összeg 60 százaléka;
20 éves tartamra kötött biztosítás esetén
• az 5. biztosítási évfordulón az akkor aktuális biztosítási összeg 20 százaléka,
• a 10. biztosítási évfordulón az akkor aktuális biztosítási összeg 20 százaléka,
• a 15. biztosítási évfordulón az akkor aktuális biztosítási összeg 20 százaléka,
• a biztosítási tartam lejáratakor az akkor aktuális biztosítási összeg 40 százaléka.
5. Ha a biztosítási tartam közbeni elérési szolgáltatást az arra jogosult (a biztosított vagy a kedvezményezett) nem kívánja felvenni, és errõl az évfordulót követõ 15
napon belül írásban nyilatkozik a biztosítónak, a szolgál- tatás a biztosítási tartam végén válik esedékessé, kivéve, ha a biztosított a tartamon belül meghal, vagy a szerzõdés egyébként megszûnik. Ez utóbbi esetekben a biztosító e szolgáltatást a biztosított halálakor, illetve a szerzõdés
megszûnésekor teljesíti az alábbiak szerint:
• a biztosított halála esetén: ha a szolgáltatást a biztosí- tott nem vette fel, a haláleseti kedvezményezettnek; ha a szolgáltatást a kedvezményezett nem vette fel,
a kedvezményezettnek;
• a szerzõdés megszûnésének egyéb eseteiben az e
szolgáltatásra jogosult kedvezményezettnek, illetõleg biztosítottnak.
A fel nem vett szolgáltatás összegét a biztosító a biztosí- tási évfordulókon évi 3,5%-kal emeli. Amennyiben a szol- gáltatás tartaléka befektetésének a megelõzõ évi hozama a 3,5%-ot meghaladja, a biztosító a fel nem vett szolgál- tatás tartaléka többlethozamának legalább a 85%-át a fel nem vett szolgáltatás összegének emelésére fordítja.
6. Az 5. pontban foglaltak nem alkalmazhatók abban
az esetben, ha a biztosítási tartam közbeni elérési szolgálta-
tásra jogosult e szolgáltatás fel nem vételérõl az évfordulót követõ 15 napon belül írásban nem nyilatkozik a biztosítónak.
A biztosítási esemény
7. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett halála, valamint az, ha a bizto- sított a biztosítási tartamon belüli, a 4. pontban meghatározott évfordulókon, illetõleg a biztosítási tartam lejáratakor életben van.
Azt, hogy a biztosított halála mely esetekben nem minõsül biztosítási eseménynek, az Általános Életbiztosítási Szer- zõdési Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási tartam
8. A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejáratáig terjedõ idõ 15 vagy 20 év lehet, de a biztosítási tartam végének meg kell elõznie a biztosított 71. születésnapját.
A biztosítási összeg
9. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek megfi- zetését a biztosító a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõ- dési Feltételek 3. pontjában meghatározottak szerint
vállalja.
A biztosítás kezdeti biztosítási összegét az ajánlattételkor a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Felté- telek 16/d. pontjában, valamint a III. és a IV. fejezetében foglaltak szerint változhat.
10. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
5. pontja a Lépéselõny II. életbiztosításra nem alkalmazható.
A biztosított
11. Biztosított az a szerzõdés létrejöttekor legalább 18, de legfeljebb
• 15 éves tartamú biztosítás esetén – 56,
• 20 éves tartamú biztosítás esetén – 51
éves belépési korú természetes személy, akinek személyére a biztosítási szerzõdés létrejött.
A biztosító a szerzõdéskötéskor a biztosított belépési
xxxxx úgy állapítja meg, hogy a biztosítási tartam kezde- tének évszámából levonja a biztosított születésének
évszámát.
12. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
7. pontja a Lépéselõny II. életbiztosításra nem alkalmaz- ható.
Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 16/e. pontjában meghatározott esetben az ott szereplõ maximális belépési kor (65 év) helyet a jelen feltételek 11. pontja
szerinti belépési korok vonatkoznak.
A biztosítási díjtartalék nagysága
13. Lépéselõny életbiztosításnál a díjtartalék nagysága
függ a biztosítás tartamától, a biztosítási tartamból eltelt díjjal fedezett évek számától, a biztosított nemétõl, belé- pési korától, a biztosítási összeg nagyságától és a már kifi- zetett elérési szolgáltatások nagyságától.
14. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
19. pontjának utolsó bekezdése a Lépéselõny II. életbiz- tosításra nem alkalmazható.
Díjmentesítés
15. A biztosítás díjmentesítése történhet kérelemre vagy a szerzõdõ díjnemfizetése következményeként, feltéve, hogy a biztosítás díjmentes érvényben maradásának
feltételei fennállnak. Díjmentesítés esetén az életbiztosí- tási szerzõdés további díjfizetés nélkül és csökkentett
biztosítási összeggel marad érvényben.
Díjmentesítésre a biztosítási tartam kezdetétõl számított
– díjjal fedezett – 2 év eltelte után van mód.
Kérelemre történõ díjmentesítés
16. A szerzõdõ – a biztosított egyidejû, írásos értesítése mellett – írásban nyilatkozhat a biztosítónak arról, hogy a szerzõdést a további díjak megfizetése nélkül kívánja érvényben tartani. A díjmentesítés napja a szerzõdõ
nyilatkozatában foglaltaknak megfelelõ jövõbeli
idõpont. Ha a szerzõdõ a nyilatkozatában a díjfizetés
beszüntetésének kezdetét és ezzel együtt a díjmentesítés napját
külön nem jelölte meg, akkor annak a szerzõdõ nyilat- kozatát követõ hónap elsõ napja tekintendõ.
17. A biztosító a szerzõdõ díjmentesítési igényét a bizto- sításnak egy olyan egyszeri díjfizetésû biztosításra való
átdolgozásával teljesíti, amely a jelen Különös Életbizto- sítási Szerzõdési Feltételek 3/b. pontjában meghatáro-
zott tartam közbeni elérési szolgáltatásra nem jogosít, és amelynek a biztosítási tartam lejáratakor fizetendõ elé-
rési biztosítási összege megegyezik a haláleseti biztosítá- si összeggel. A biztosító az egyszeri díjfizetésû biztosítás díjaként az átdolgozandó biztosításnak a díjmentesítés
napján érvényes visszavásárlási összegét – az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 19. pontja szerinti
biztosítási díjtartaléknak a 80%-át – számolja el. Ha a díj- mentesítés napján a biztosítási szerzõdés visszavásárlási összeggel nem rendelkezik, akkor a díjmentesítésre
nincs lehetõség.
18. Az átdolgozott biztosítás akkora biztosítási összeggel marad érvényben, amekkora biztosítási összegre a 17. pont- ban leírt egyszeri díj az Allianz Hungária Biztosító Rt. által a jelen Lépéselõny II. biztosítási konstrukció díjmen-
tesítéséhez kidolgozott Xxxxxxxx XX. egyszeri díjfizetésû vegyes életbiztosítás díjszabása szerint fedezetet nyújt. Ha az egyszeri díj nem fedezi azokat a biztosítási költsé- geket, amelyek a díjmentesítés után felmerülnek, akkor a biztosító a szerzõdõ díjmentesítési igényét nem teljesíti, és errõl a szerzõdõt értesíti. Ha a biztosító értesítette
a szerzõdõt, hogy a díjmentesítés iránti igény nem volt teljesíthetõ, és a szerzõdõ az esedékessé vált biztosítási
díjakat a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az elsõ elmaradt díj esedékességének napját követõ 60 napon
belül nem fizeti meg, akkor a szerzõdés az elsõ elmaradt díj esedékességének a napját követõ 61. napon 0 órakor megszûnik.
Értéknövelés díjmentes biztosítás esetén: Ha az életbiz- tosítási díjtartalék rendelkezik befektetési többlet-
hozammal (Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltéte- lek 20. pont), akkor a díjmentesített biztosítás biztosítási összege a díjmentesítés utáni biztosítási évfordulókon
akkora mértékben emelkedik, amekkora emelésre a visszajuttatott többlethozam fedezetet nyújt.
19. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
25. és 26. xxxxxx a Lépéselõny II. életbiztosításra nem alkalmazható.
A biztosítási díj nemfizetésének következményei
20. Ha a szerzõdõ a biztosítási díjat az esedékesség
napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól
díjmentesített biztosításként marad fenn.
A díjnemfizetés miatti díjmentesítés esetén a biztosító
a biztosítást annak egy olyan egyszeri díjfizetésû biztosí- tásra való átdolgozásával teljesíti, amely a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 3/b. pontjában meg- határozott tartam közbeni elérési szolgáltatásra nem jogo- sít, és amelynek a biztosítási tartam lejáratakor fizetendõ elérési biztosítási összege megegyezik a haláleseti bizto- sítási összeggel. A biztosító az egyszeri díjfizetésû bizto- sítás díjaként az átdolgozandó biztosításnak a díjmente-
sítés napján érvényes visszavásárlási összegét – az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 19. pontja szerinti biztosítási díjtartaléknak a 80%-át – számolja el. A díjmentesítés napja annak a hónapnak az elsõ napja,
xxxxxxx a szerzõdõ díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Ha a díjmentesítés napján a biztosítási szerzõdés
visszavásárlási összeggel nem rendelkezik, akkor a díj- mentesítésre nincs lehetõség.
Az átdolgozott biztosítás akkora biztosítási összeggel marad érvényben, amekkora biztosítási összegre
a 20. pontban leírt egyszeri díj az Allianz Hungária Biztosító Rt. által a jelen Lépéselõny II. biztosítási
konstrukció díjmentesítésére kidolgozott Xxxxxxxx XX. egyszeri díjfizetésû vegyes életbiztosítás díjszabása
szerint fedezetet nyújt.
Ha az életbiztosítási díjtartalék rendelkezik befektetési többlethozammal (Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 20. pont), akkor a díjnemfizetés miatt díjmen-
tesített biztosítás biztosítási összege a díjmentesítés utáni biztosítási évfordulókon akkora mértékben emelkedik,
amekkora emelésre a visszajuttatott többlethozam fedezetet nyújt.
Ha a díjmentesítéskor a visszavásárlási összeg, mint egy- szeri díj nem fedezi a díjmentesítés után felmerülõ bizto- sítási költségeket, akkor a biztosítási szerzõdés a díj esedé- kessége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik.
Ha a díjmentesítésre nincs lehetõség, akkor a biztosítási szerzõdés a díj esedékessége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik.
Ha a szerzõdõ a díjnemfizetés miatt díjmentessé vált
biztosítás összes elmaradt díját a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 60 napon belül megfizeti, a biztosítás az
elmaradt díj megfizetésének napjától úgy folytatódik,
mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg.
21. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
27. pontja a Lépéselõny II. életbiztosításra nem alkal- mazható.
Az elérési szolgáltatás kifizetése
22. Ha a biztosítási tartam lejáratakor, illetõleg a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 4. pontjában meghatározott biztosítási évfordulón a biztosított életben van, és ezt igazolja, akkor a biztosító a biztosítási tartam lejáratakor, illetve az évfordulón aktuális, a 4. pont szerinti elérési szolgáltatás összegét az igazolástól számított 15 napon belül kifizeti az elérési szolgáltatásra jogosultnak.
23. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 38. pontja a Lépéselõny II. életbiztosításra nem alkalmazható.
Visszavásárlási összeg kifizetése
24. Ha az életbiztosítási szerzõdés a biztosítási összeg
kifizetése nélkül szûnik meg (az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 28., 29., 33. és 34/b. pontjaiban foglalt esetekben), a biztosító a szerzõdés megszûnésekor érvényes visszavásárlási összegét – az Általános Életbiz- tosítási Szerzõdési Feltételek 19. pontja szerinti biztosítási díjtartaléknak a 80%-át – fizeti ki a szerzõdõnek.
A biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésére csak akkor köteles, ha a biztosítási tartam kezdetétõl legalább 2 év eltelt és a szerzõdés megszûnésének idõpontjáig ese-
dékes díjakat hiánytalanul megfizették.
A visszavásárlási összeg értékére a kötvény mellékletét képezõ visszavásárlási táblázat ad iránymutatást.
Eltérés a korábbi szerzõdési gyakorlattól
25. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételekben foglaltakon túl eltér a biztosító által korábban alkalmazott szerzõdési gyakorlattól, hogy a biztosítási tartam 15 vagy 20 év lehet.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Prémium
életbiztosítás különös szerzõdési feltételei
1. Jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt Prémium életbiztosítási szerzõdésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozással kötötték.
2. A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek alapján létrejött
szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben az
Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek, valamint a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A biztosítási szolgáltatás
3. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy
a) a biztosítottnak a biztosítási tartam lejáratakori életben léte esetén
• az értéknövelés szabályai szerint akkor aktuális biztosítási összeget (elérési biztosítási összeget) fizeti ki, vagy
• a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
35. pontjában foglaltak szerinti járadékszolgáltatást nyújtja a jogosult kérelmére.
b) a biztosított – biztosítási eseménynek minõsülõ – nem baleseti eredetû halála esetén a szerzõdésre a halál
idõpontjáig befizetett díjaknak az Általános Életbizto- sítási Szerzõdési Xxxxxxxxxx XXX. fejezetében foglaltak szerint megnövelt összegét visszatéríti a kedvezménye- zettnek (haláleseti díjvisszatérítés). A haláleseti díj-
visszatérítés az utoljára fizetett díj összegének és a fizetett díjak számának a szorzatával egyenlõ.
c) a biztosított – biztosítási eseménynek minõsülõ – baleseti eredetû halála esetén a halál idõpontjában aktuális biztosítási összeget (haláleseti biztosítási összeget) fizeti ki.
d) a biztosított – biztosítási eseménynek minõsülõ – nyugdíjbiztosítási igazgatóság által baleseti rokkantsági alapon megállapított, a társadalombiztosítási nyugellá-
tásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti I., II. vagy III. fokozatú rokkanttá válása esetén átvállalja a szerzõdõtõl a biztosítás díjának fizetését (továb-
biakban rokkantsági díjmentesítés) arra a – biztosítási tartamból hátralévõ – idõtartamra, amelyre a szerzõ- dõnek a biztosítás díját a szerzõdési feltételek szerint meg kellene fizetnie, feltéve, hogy a biztosítási szerzõ- dés díjnemfizetés miatt díjmentesítésre még nem
került.
A biztosító a rokkantsági díjmentesítést követõen úgy
tekinti, mintha a szerzõdõ a biztosítási évfordulókon élt volna a biztosító által nyújtott – az Általános Életbizto- sítási Szerzõdési Feltételek III. fejezetében meghatározott
– díjemelési lehetõséggel, így ennek megfelelõen emeli meg a díjmentesített biztosítás biztosítási összegét.
A baleset fogalma
4. A jelen feltételek alkalmazásában balesetnek a bizto- sított akaratán kívül hirtelen fellépett olyan külsõ behatás minõsül, amelynek következtében a biztosított a kockázat- viselési idõszakban
• legkésõbb egy éven belül meghal, vagy
• legkésõbb két éven belül a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
szerinti I., II. vagy III. rokkantsági csoportba tartozó rokkanttá válik.
5. A jelen feltételek szerint nem minõsül balesetnek a mege- melés, rándulás, fagyás, napszúrás, hõguta, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti eredetû vérzés.
A biztosítási esemény
6. Biztosítási esemény a biztosítottnak
a) a biztosítási tartam végén való életben léte, valamint
a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett
b) nem baleseti eredetû halála,
c) baleseti eredetû halála,
d) balesetbõl eredõ, baleseti rokkantsági alapon a társada- lombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti I., II. vagy III. rokkantsági csoportba tartozó rokkanttá válása, ha azt az Országos Orvos-
szakértõi Intézet szakvéleménye alapján a nyugdíjbiz- tosítási igazgatóság a baleset bekövetkeztétõl számított 2 éven belül megállapítja.
Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 3.
pontjának második bekezdése – mely arról rendelkezik, hogy a biztosított halála mely esetekben nem minõsül
biztosítási eseménynek –, a Prémium életbiztosításra nem vonatkozik.
A biztosítási tartam
7. A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejáratáig terjedõ idõ legalább egy, de legfeljebb negyven, egész számú év lehet és a biztosítási tartam végének meg kell elõznie
a biztosított 71. születésnapját. A kívánt biztosítási
tartamot e határokon belül a szerzõdõ határozza meg.
A biztosítási összeg
8. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek megfi- zetését a biztosító a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõ- dési Feltételek 6/a. és 6/c. pontja szerinti biztosítási
esemény bekövetkezte esetén vállalja.
A biztosítás kezdeti biztosítási összegét az ajánlattételkor a szerzõdõ határozza meg. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltéte- leknek az értéknövelésre vonatkozó III. fejezete, valamint a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételeknek a díjmentesítésre vonatkozó 17-20. pontjai szerint
változhat.
9. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
5. pontja a Prémium életbiztosításra nem alkalmazható.
A kedvezményezett
10. Kedvezményezett a szerzõdõ által megjelölt
személy, aki a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 6/b. és 6/c. pontja szerinti biztosítási
esemény bekövetkezte esetén a 3/b. és 3/c. pontban
foglalt haláleseti szolgáltatás igénybevételére, illetve a 6/a. pont szerinti biztosítási esemény bekövetkezte
esetén a biztosítási tartam lejáratakor kifizetendõ 3/a. pontban foglalt elérési biztosítási összeg felvételére,
illetve járadékszolgáltatásra jogosult.
11. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
8. pontjának elsõ bekezdése a Prémium életbiztosításra nem vonatkozik.
A biztosítás hatályba lépése
12. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
35. pontjában meghatározott várakozási idõ Prémium életbiztosítás esetén nincs.
A díjfizetés tartama, a biztosítási díj esedékessége
13. A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó nap- jáig, vagy a szerzõdés korábbi megszûntéig, vagy a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 17-22.
pontjaiban meghatározott díjmentesítés, illetõleg
a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 3/d. pontja szerinti rokkantsági díjmentesítés napjáig fizetendõ.
14. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek
18. pontjának elsõ bekezdése a Prémium életbiztosításra nem vonatkozik.
A biztosítási díjtartalék
15. A biztosító a befizetett díjakat a biztosítási díj számítá- sakor meghatározott költségei levonása után a jelen Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 3. pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatás fedezetére fordítja.
A biztosítási díjtartalék szolgál a biztosítás visszavásárlá- sának (29. pont), díjmentesítésének (Különös Életbizto- sítási Szerzõdési Feltételek 17-22. pont) és a befektetések többlethozamából történõ részesedésnek (Általános Élet- biztosítási Szerzõdési Feltételek III. fejezet) a számítási
alapjául.
A díjtartalék nagysága függ a biztosítás tartamától, a biz- tosítási tartamból eltelt díjjal fedezett évek számától és a biztosítási összeg nagyságától.
16. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 19. pontja a Prémium életbiztosításra nem vonatkozik.
A díjmentesítés
17. A biztosítás díjmentesítése történhet kérelemre vagy a szerzõdõ díjnemfizetése következményeként, feltéve, hogy a biztosítás díjmentes érvényben maradásának
feltételei fennállnak. Díjmentesítés esetén az életbizto- sítási szerzõdés további díjfizetés nélkül és csökkentett biztosítási összeggel marad érvényben.
Díjmentesítésre a biztosítási tartam kezdetétõl – díjjal fedezett – számított 3 év eltelte után van mód.
Kérelemre történõ díjmentesítés
18. A szerzõdõ – a biztosított egyidejû, írásos értesítése mellett – írásban nyilatkozhat a biztosítónak arról, hogy a szerzõdést a további díjak megfizetése nélkül kívánja érvényben tartani. A díjmentesítés napja a szerzõdõ
nyilatkozatában foglaltaknak megfelelõ jövõbeli idõpont. Ha a szerzõdõ a nyilatkozatában a díjfizetés beszünteté- sének kezdetét és ezzel együtt a díjmentesítés napját
külön nem jelölte meg, akkor annak a szerzõdõ nyilat- kozatát követõ hónap elsõ napja tekintendõ.
A biztosító a szerzõdõ díjmentesítés iránti igényét a bizto- sítás egyszeri díjfizetésû változatára való átdolgozásával teljesíti. A biztosító az egyszeri díjfizetésû biztosítás
díjaként az átdolgozandó biztosításnak a díjmentesítés napján érvényes visszavásárlási összegét – a 15. pont
szerinti biztosítási díjtartaléknak a 95%-át – számolja el. Ha a díjmentesítés napján a biztosítási szerzõdés vissza- vásárlási összeggel nem rendelkezik, akkor a díjmentesí- tésre nincs lehetõség.
19. Az átdolgozott biztosítás akkora biztosítási összeggel marad érvényben, amekkora biztosítási összegre a 18. pont- ban leírt egyszeri díj a díjszabás szerint fedezetet nyújt.
Ha az egyszeri díj nem fedezi azokat a biztosítási költsé- geket, amelyek a díjmentesítés után felmerülnek, akkor a biztosító a szerzõdõ díjmentesítési igényét nem teljesíti, és errõl a szerzõdõt értesíti. Ha a biztosító értesítette
a szerzõdõt, hogy a díjmentesítés iránti igény nem volt teljesíthetõ, és a szerzõdõ az esedékessé vált biztosítási díjakat a mindenkori törvényes kamatokkal együtt
az elsõ elmaradt díj esedékességének napját követõ
60 napon belül nem fizeti meg, akkor a szerzõdés az elsõ elmaradt díj esedékességének a napját követõ
61. napon 0 órakor megszûnik.
Értéknövelés díjmentes biztosítás esetén: Ha az életbiz- tosítási díjtartalék rendelkezik befektetési többletho-
zammal (15. pont), akkor a díjmentesített biztosítás biztosítási összege a díjmentesítés utáni biztosítási
évfordulókon akkora mértékben emelkedik, amekkora
emelésre a visszajuttatott többlethozam fedezetet nyújt.
20. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 25. és 26. pontja a Prémium életbiztosításra nem alkalmaz- ható.
A biztosítási díj nemfizetésének következményei
21. Ha a szerzõdõ a biztosítási díjat az esedékesség
napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól
díjmentes biztosításként marad fenn. A díjnemfizetés
miatti díjmentesítés esetén a biztosító a biztosítást annak egyszeri díjfizetésû változatára dolgozza át. A biztosító az egyszeri díjfizetésû biztosítás díjaként az átdolgozandó biztosításnak a díjmentesítés napján érvényes visszavá-
sárlási összegét – a 15. pont szerinti biztosítási díjtarta- léknak a 95%-át – számolja el. A díjmentesítés napja
annak a hónapnak az elsõ napja, ameddig a szerzõdõ díjfizetési kötelezettségének eleget tett. Ha a díjmentesítés napján a biztosítási szerzõdés visszavásárlási összeggel
nem rendelkezik, akkor a díjmentesítésre nincs lehe- tõség. Az átdolgozott biztosítás akkora biztosítási ösz-
xxxxxxx marad érvényben, amekkora biztosítási összegre a visszavásárlási összeg, mint az egyszeri díjas változatú biztosítás díja a díjszabás szerint fedezetet nyújt.
Ha az életbiztosítási díjtartalék rendelkezik befektetési többlethozammal (15. pont), akkor a díjnemfizetés miatt díjmentesített biztosítás biztosítási összege a díjmentesítés utáni biztosítási évfordulókon akkora mértékben emel-
kedik, amekkora emelkedésre a visszajuttatott többlet- hozam fedezetet nyújt.
Ha díjmentesítéskor a visszavásárlási összeg, mint egyszeri díj nem fedezi a díjmentesítés után felmerülõ biztosítási költségeket, akkor a biztosítási szerzõdés a díj esedékes- sége napjától számított 31. napon 0 órakor megszûnik. Ha a díjmentesítésre nincs lehetõség, akkor a biztosítási szerzõdés a díj esedékessége napjától számított 31.
napon 0 órakor megszûnik.
Ha a szerzõdõ a díjnemfizetés miatt díjmentessé vált
biztosítás összes elmaradt díját a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az elsõ elmaradt díj esedékességétõl számított 60 napon belül megfizeti, a biztosítás az elma- radt díj megfizetésének napjától úgy folytatódik, mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg.
22. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 27. pontja a Prémium életbiztosításra nem alkalmazható.
A biztosító mentesülése
23. A biztosító mentesül a baleseti eredetû halálra vonatkozó baleset-biztosítási (3/c. pont) és a rokkantsági díjmentesítési (3/d. pont) szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha
a biztosítási esemény
a) a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye,
b) a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jog- ellenesen a biztosított, a szerzõdõ vagy a szerzõdõvel, illetõleg a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzá- tartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendõ a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított,
illetõleg a szerzõdõ fél
• szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
• ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltõ szer hatása alatti állapotával okozati összefüg- gésben,
• jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetése közben
következett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minõsül. ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
Kizárások
24. A biztosító nem teljesít baleseti eredetû halálra vonat-
kozó baleset-biztosítási (3/c. pont) és a rokkantsági díjmen- tesítési (3/d. pont) szolgáltatást, ha a biztosítási esemény
a biztosítottnak
a) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétellel összefüggésben,
b) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétellel összefüggésben (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt
került sor),
c) atommag szerkezeti módosulása, illetõleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból alkalmazták),
d) orvosi javaslat nélküli vagy nem az elõírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
e) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú
eszméletvesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben,
f) saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán elõidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre vala- mely biztosítási esemény miatt került sor),
következett be.
25. Nem teljesít a biztosító baleseti eredetû halálra vonat- kozó baleset-biztosítási és rokkantsági díjmentesítési
szolgáltatást, ha a biztosított a balesettel összefüggésben elõírt orvosi kezelésnek nem vetette alá magát, vagy
nem követte az orvosi utasításokat, és ezzel gyógyulását akadályozta.
26. A rokkantsági díjmentesítési szolgáltatás tekintetében
a baleset elõtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek a biztosító kockázatviselésébõl ki vannak zárva.
27. A biztosító 23/b. pont szerinti mentesülése és a 24. vagy
25. pont szerinti kizárás esetén a baleseti eredetû halálra vonatkozó baleset-biztosítási szolgáltatás (3/c. pont)
helyett haláleseti díjvisszatérítési szolgáltatást (3/b. pont) teljesít.
28. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételeknek a mentesülésre vonatkozó 33. és 34. pontja a Prémium életbiztosításra nem vonatkozik.
A visszavásárlási összeg kifizetése
29. Ha a biztosítási szerzõdés a 3/a., illetve 3/c. pontban foglalt biztosítási összeg, vagy a 3/b. pontban foglalt
haláleseti díjvisszatérítés kifizetése nélkül szûnik meg
(az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 28. és
29. pontjában foglalt esetekben), valamint akkor, ha a biztosító a 23/a. pontban foglaltaknak megfelelõen
mentesül a baleset-biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, a biztosító a szerzõdés megszûnésekor érvényes
visszavásárlási összegét – a 15. pont szerinti biztosítási díjtartaléknak a 95%-át – fizeti ki a szerzõdõnek.
A biztosító a visszavásárlási összeg kifizetésére csak akkor köteles, ha a biztosítási tartam kezdetétõl számított 3 év eltelt, és a szerzõdés megszûnésének idõpontjáig esedé- kes díjakat hiánytalanul megfizették.
A visszavásárlási összeg értékére a kötvény mellékletét képezõ visszavásárlási táblázat ad iránymutatást.
A haláleseti szolgáltatás kifizetése, és a rokkantsági díjmentesítés teljesítése
30. A 6/b., 6/c., illetve 6/d. pontban foglalt biztosítási eseményt a bekövetkeztétõl számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, és a szükséges felvilágosítá- sokat meg kell adni, és lehetõvé kell tenni a bejelentés
és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését. Ennek
elmulasztása esetén, amennyiben emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagad- hatja a 3/c., illetve 3/d. pontban meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítését.
31. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához szükséges iratok a következõk:
• halál esetén a halotti anyakönyvi kivonat,
• halál esetén a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
• a biztosítási esemény igazolásához kapcsolódó orvosi iratok,
• halál esetén, ha a kedvezményezett az örökös,
az öröklésrõl szóló jogerõs közjegyzõi vagy bírósági határozat, illetõleg öröklési bizonyítvány,
• ha a biztosítási esemény balesetbõl eredõen követ- kezett be, a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentés,
• ha a biztosított halálával, illetve annak – nyugdíj-
biztosítási igazgatóság által megállapított I., II. vagy
III. fokozatú rokkanttá válásához vezetõ – balesetével kapcsolatban rendõrhatósági vagy bírósági eljárást is folytattak, a nyomozást, hatósági eljárást megszüntetõ vagy megtagadó jogerõs határozat, illetve a jogerõs
bírósági határozat,
• nyugdíjbiztosítási igazgatóság által megállapított I., II. vagy III. fokozatú rokkanttá válás esetén a rokkantság megállapítását tartalmazó határozat és az Országos
Orvosszakértõi Intézet rokkantsági csoportba sorolást tartalmazó véleménye,
• a biztosítási kötvény.
Ha ezek az okmányok a biztosítási eseményt nem igazol- ják, a biztosító más okiratok bemutatását is kérheti.
32. A biztosító a biztosított balesetbõl eredõen bekövet- kezõ halála esetén (3/c. pont) a halál idõpontjában érvényes haláleseti biztosítási összeget, illetve a biztosított nem balesetbõl eredõen bekövetkezõ halála esetén (3/b. pont) a haláleseti díjvisszatérítést a 31. pontban felsorolt okmányok kézhezvételétõl számított 15 napon belül
fizeti ki a kedvezményezettnek.
33. A rokkantsági díjmentesítést a biztosító a 31. pont-
ban felsorolt okmányok kézhezvételét követõ hónap elsõ napjával hajtja végre.
Az elérési szolgáltatás kifizetése
34. Ha a biztosítási tartam lejártakor a biztosított életben van, és ezt igazolja, a biztosító a biztosítási tartam végén érvényben lévõ biztosítási összeget az igazolástól
számított 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak.
35. Az elérési biztosítási összegre jogosult személy a neki járó biztosítási szolgáltatás egyösszegû kifizetése helyett írásban kérheti annak részletekben történõ teljesítését is, járadékszolgáltatás formájában, a biztosító járadékra
váltáskor érvényben lévõ járadékbiztosítási kínálatából.
36. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 38-42. pontja a Prémium életbiztosításra nem vonatkozik.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Xxxxxxxx halál esetére szóló II.
kiegészítõ biztosítás feltételei
1. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerzõdõ fél között a jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezései, valamint az alapbiztosítás feltételeiben (Általános Életbiz- tosítási Szerzõdési Feltételeiben és Különös Életbiztosí-
tási Szerzõdési Feltételeiben) foglaltak az irányadók.
A biztosítási szolgáltatás, a biztosítási esemény, a baleset-biztosítási összeg
2. A biztosító a kiegészítõ biztosítás díjának megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási összeget
kifizeti a kedvezményezettnek.
3. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett balesetbõl eredõ halála. Jelen feltételek alapján balesetbõl eredõ halálnak az minõsül, ha a biztosított az akaratán kívül, hirtelen fellépõ külsõ behatás (baleset) következtében a baleset bekövetkez-
tétõl számított egy éven belül meghal.
4. A biztosítási összeget a felek a szerzõdésben rögzítik.
5. Amennyiben a biztosított halála közlekedési baleset folytán következett be, a biztosító a baleset-biztosítási összeg további 50%-át fizeti ki. Jelen feltételek alapján közlekedési balesetnek az a baleset minõsül, amelyet a jármûvel vagy gyalogosként közlekedõ biztosított
személy valamely közlekedésben részt vevõ jármû balesetével összefüggésben szenved el.
A biztosítási tartam
6. A jelen kiegészítõ biztosítás az alapbiztosítással azonos tartamra köthetõ.
A szerzõdõ, a biztosított és a kedvezményezett
7. A szerzõdõ és a biztosított személye az alapbiztosítás- ban meghatározottakkal azonos.
8. A kedvezményezett az, aki a baleset-biztosítási összegre jogosult. Ha a szerzõdõ nem jelölt kedvezménye- zettet, vagy a kedvezményezés a biztosítási esemény
bekövetkeztekor nincs hatályban, akkor a kedvezménye- zett a biztosított örököse.
A szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
9. A biztosítás az azt követõ napon 0 órakor lép hatályba, amikor
• a szerzõdõ fél a kiegészítõ biztosítás elsõ díját
a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetõleg
• amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy
• a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének
fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerzõdõ azonban
bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító kockázatviselése a szerzõdés hatálybalépésével kezdõdik meg, feltéve, hogy a szerzõdés már létrejött,
vagy utóbb létrejön.
A biztosítási díj
10. A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó napjáig, vagy az alapbiztosítás, illetõleg a jelen kiegészítõ biztosítás korábbi megszûntéig, illetõleg az alapbiztosítás díjmentesítésének napjáig fizetendõ.
11. A kiegészítõ biztosítás díját az alapbiztosítás díjával együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell meg-
fizetni. A biztosítás díját a felek a szerzõdésben rögzítik.
Az értéknövelés
12. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt a bizto- sítási díjjal azonos arányban növekszik. A biztosítás díja a biztosítási évfordulón az alapbiztosítás díjával azonos arányban növekszik. A biztosító a kiegészítõ biztosítás díjának változásáról – az alapbiztosítás értéknövelésérõl
szóló értesítésben – írásban értesíti a szerzõdõt. A kiegé- szítõ biztosítás díjának emelése csak az alapbiztosítás
díjának emelésével együtt utasítható el.
13. Amennyiben a szerzõdõ a 12. pont szerinti
díjemelést elutasítja, a kiegészítõ biztosítás változatlan biztosítási összeggel és díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító kezdeményezése alapján a biztosítási összeg és a díj egyidejû emelése legközelebb lehetõvé
nem válik. Amennyiben a szerzõdõ a díjemelést a bizto- sítási tartam alatt két alkalommal elutasítja, akkor
a második elutasításnak megfelelõ biztosítási évforduló után a biztosítási díj és a biztosítási összeg a biztosítási tartam hátralévõ részében már nem emelkedhet.
A szerzõdés megszûnése
14. Ha az alapbiztosítás megszûnik, ezzel egyidejûleg megszûnik a jelen kiegészítõ biztosítás is.
15. Az alapbiztosítás feltételeiben foglalt, a biztosítónak a szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülésére vonat- kozó szabályok a jelen kiegészítõ biztosításra is értelem- szerûen irányadók. A mentesülés eseteiben a jelen
kiegészítõ biztosítás megszûnik.
16. A jelen kiegészítõ biztosítást a felek bármelyik hónap vé- gére írásban felmondhatják. A felmondási idõ harminc nap.
17. A kiegészítõ biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendelkezik, díjnemfizetés miatti díjmentesítésére nincs lehetõség. Az alapbiztosítás díjnemfizetés miatti
díjmentesítésével a kiegészítõ biztosítás megszûnik.
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése
18. A biztosítási eseményt (balesetet) a bekövetkeztétõl számított tizenöt munkanapon belül be kell jelenteni
a biztosítónak. A biztosító szolgáltatásának igénybe- vételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a szolgáltatás iránti
igény bizonyításához és elbírálásához szükségesek, így különösen
• a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentést,
• a halotti anyakönyvi kivonatot,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,
• ha a biztosított halálával kapcsolatban hatósági eljárást is folytattak, akkor a jogerõs hatósági
határozatot,
• ha a kedvezményezett az örökös, az öröklésrõl szóló
jogerõs közjegyzõi, vagy bírósági határozatot, illetõleg öröklési bizonyítványt,
• a biztosítási kötvényt.
19. A biztosító a baleset-biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges utolsó irat kézhez- vételétõl számított 15 napon belül fizeti ki.
Kizárások, mentesülés
20. Nem biztosítási esemény, ha a biztosított halála
a) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétel miatt, vagy
b) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy
közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor) következett be.
21. A biztosító mentesül a baleset-biztosítási összeg
kifizetése alól, ha a balesetet a kedvezményezett szán-
dékos magatartása okozta, vagy a balesetet a biztosított, a szerzõdõ vagy a szerzõdõvel, illetõleg a biztosítottal
közös háztartásban élõ hozzátartozó fél jogellenes és
szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elõ.
22. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendõ a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél
• szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
• ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltõ szer hatása alatti állapotával okozati összefüggésben,
• jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetése közben
következett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minõsül. ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
Egyéb rendelkezések
23. A kiegészítõ biztosítási szerzõdés csak az alapbizto- sítással együtt érvényes.
24. A jelen kiegészítõ biztosítási szerzõdésbõl eredõ
igények az esedékességüktõl számított 2 év elteltével elévülnek.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Rokkantsági díjmentesítésre szóló II.
kiegészítõ biztosítás feltételei
1. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerzõdõ fél között a jelen feltételek
alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott
kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezései, valamint az alapbiztosítás feltételeiben
(Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételeiben és Különös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételeiben)
foglaltak az irányadók.
A biztosító szolgáltatása, a biztosítási események
2. A biztosító a jelen kiegészítõ biztosítás alapján átvállalja a szerzõdõtõl azon biztosítások díjának
fizetését (a továbbiakban: díjmentesítés), melyek után a szerzõdõ a jelen kiegészítõ biztosítás díját megfizette,
amennyiben a biztosított a biztosítónak az alapbiztosításra vonatkozó kockázatviselési ideje alatt
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997. évi LXXXI. törvény szerinti I. vagy II. rokkantsági
csoportnak megfelelõ rokkanttá válik, (ideértve mind a rokkantsági-, mind a baleseti rokkantsági nyugdíjat), vagy
b) legalább 50%-os mértékû baleseti eredetû maradandó egészségkárosodást szerved.
3. A jelen kiegészítõ biztosítás alapján díjmentesített alap- és kiegészítõ biztosítások esetén a biztosító a díj- mentesítést követõen úgy tekinti, mintha a szerzõdõ
a biztosítási évfordulón élni kívánt volna a biztosító által nyújtott – az alap- és kiegészítõ biztosítások „Értéknöve- lési” fejezetében meghatározott – díjemelési lehetõséggel, így ennek megfelelõen emeli meg a díjmentesített alap- és kiegészítõ biztosítások biztosítási összegét.
4. A jelen feltételek szerinti díjmentesítés feltétele, hogy
a) a 2. pont szerinti rokkantságot, vagy egészségkároso- dást eredményezõ betegség, illetve baleset a jelen
kiegészítõ biztosítás létrejöttét és hatálybalépését követõen következzen be, valamint hogy
b) az ajánlat aláírása és a 2/a pont szerinti rokkantság
– Országos Orvosszakértõi Intézet által történõ – megálla- pítása között legalább hat hónap (várakozási idõ) teljen el.
5. A díjmentesség kezdete:
a) a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak az Országos Orvos- szakértõi Intézet szakvéleménye alapján hozott rokkant- sági nyugdíjazásról szóló határozata bemutatását, vagy
b) a maradandó egészségkárosodás biztosító részérõl történõ megállapítását
követõ hó elsõ napja.
6. A biztosító a jelen kiegészítõ biztosítás szerinti
díjmentesítési szolgáltatást arra a – biztosítási tartamból hátralévõ – idõtartamra nyújtja, amelyre a szerzõdõnek az alap- és kiegészítõ biztosítások díját a szerzõdési
feltételek szerint meg kellene fizetnie.
7. A 2/b pont alkalmazásában
a) balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ behatás tekintendõ, amelynek
következtében a biztosított a baleset megtörténtétõl számított két éven belül legalább 50%-os mértékû
maradandó egészségkárosodást szenved. Nem minõsül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás,
hõguta és az öngyilkosság,
b) az egészségkárosodás mértékét a biztosított
foglalkozására tekintet nélkül a jelen feltételekben rögzítettek szerint kell megállapítani.
A testrészek egészségkárosodása az egészségkárosodás százalékos mértékével
• mindkét szem látóképességének elvesztése,
mindkét felkar-alkar vagy kéz-elvesztése, egyik kar vagy kéz, comb vagy lábszár együttes elvesztése
(felsõ végtag + alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése: 100%,
• mindkét lábszár elvesztése: 90%,
• egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése: 80%,
• egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése,
beszélõképesség teljes elvesztése, mindkét fül halló- képességének teljes elvesztése: 70%,
• jobb kéz elvesztése (csuklón alól): 65%,
• balkéz elvesztése (csuklón alul): 50%,
• egyik láb teljes elvesztése (boka alatt): 40%,
• egyik szem látóképességének teljes elvesztése: 35%,
• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése: 25%.
Egy szerv részbeni csonkolásánál az egészségkárosodás mértéke az e pontban szereplõ térítési százalékok meg- felelõ hányada.
c) a maradandó egészségkárosodás mértékét a 7/b.
pontban foglalt táblázatban felsorolt szervek, ill. vég- tagok elvesztése esetén a biztosítási esemény megálla- pításához szükséges iratok bemutatásától számított
tizenöt napon belül, egyébként legkésõbb a balesetet követõ két éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkároso- dás mértékét a biztosító orvos szakértõje állapítja meg. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggõ munkaképesség- csök- kenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehetõ általános funkciókiesést kell érté- kelni. A biztosító orvos szakértõjének megállapítása
a maradandó baleseti egészségkárosodás mértéke
tekintetében más orvos szakértõi testület döntésétõl független. Ha a biztosított a maradandó egészségkáro- sodásnak a biztosító orvos szakértõje által megállapí- tott mértékével nem ért egyet, a biztosító felülvizsgáló orvos szakértõjéhez fordulhat. Amennyiben a felül-
vizsgáló orvos szakértõ nagyobb mértékû egészség- károsodást állapít meg, mint a biztosító eljárt orvos szakértõje, vagy ha a vizsgálatot a biztosító kezdemé-
nyezte, a biztosítottat, illetõleg kísérõjét – ha a kíséret orvosilag indokolt – költségátalány és az igénybe vett helyközi tömegközlekedési eszköz viteldíja illeti meg a biztosított lakhelye és a vizsgálat helye között.
d) a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a baleset idõpontját megelõzõen bármely okból sérült vagy
maradandóan károsodott, vagy funkciójában korlátozott testrészek, illetve szervek maradandó károsodására.
Kizárások, mentesülés
8. A díjmentesítés nem alkalmazható, ha a biztosított
rokkantsága (2/a pont), illetõleg maradandó egészség- károsodása (2/b pont)
a) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétel miatt, vagy
b) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy köz- szolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor)
következett be.
9. A biztosító mentesül a díjmentesítési szolgáltatás teljesítése alól, ha
a) a rokkantságot (2/a pont) a szerzõdõ vagy a biztosított szándékos magatartása idézte elõ,
b) a balesetet (2/b pont) a biztosított, illetõleg a szer-
zõdõ fél vagy a velük közös háztartásban élõ hozzátar- tozójuk jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartása idézte elõ.
10. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendõ a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél
• szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
• ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltõ szer hatása alatti állapotával okozati
összefüggésben,
• jogosítvány nélküli vagy ittas gépjármûvezetés közben következett be.
Ittas állapotnak a jelen pont szempontjából az minõsül. ha a biztosított véralkohol koncentrációja meghaladta a 0,8 ezreléket.
A szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
11. A jelen kiegészítõ biztosítás az azt követõ napon 0 órakor lép hatályba, amikor
• a szerzõdõ fél a kiegészítõ biztosítás elsõ díját
a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetõleg
• amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy
• a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a szerzõdõ fél a díjat a biztosító képviselõjének
fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetõleg pénz- tárába beérkezettnek kell tekinteni, a szerzõdõ azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító kockázatviselése a szerzõdés hatálybalépé- sével kezdõdik meg, feltéve, hogy a szerzõdés már
létrejött, vagy utóbb létrejön.
A biztosítási díj
12. A kiegészítõ biztosítás díját az alapbiztosítás díjával együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfi- zetni. A biztosítás díját a felek a szerzõdésben rögzítik.
13. A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó
napjáig, vagy az alapbiztosítás, illetõleg a jelen kiegé-
szítõ biztosítás korábbi megszûntéig, illetõleg az alapbiz- tosítás díjnemfizetés miatti díjmentesítésének napjáig
fizetendõ.
14. A biztosítási díj az alap- és kiegészítõ biztosítások összegzett díjának meghatározott százaléka. Amennyiben az alap és kiegészítõ biztosítások díja – a szerzõdési feltétek „Értéknövelés” címû fejezetében meghatározottak szerint – a biztosítási évfordulón növekszik, ez a jelen
kiegészítõ biztosítás díjának arányos növekedését vonja maga után. A biztosító a jelen kiegészítõ biztosítás
díjának változásáról – az alapbiztosítás értéknövelésérõl szóló értesítésben – írásban értesíti a szerzõdõt.
A biztosítási tartam
15. A jelen kiegészítõ biztosítás az alapbiztosítással azonos tartamra köthetõ.
A szerzõdõ és a biztosított
16. A szerzõdõ és a biztosított személye az alapbiztosítás- ban meghatározottakkal azonos.
A szerzõdés megszûnése
17. Ha az alapbiztosítás megszûnik, ezzel egyidejûleg megszûnik a jelen kiegészítõ biztosítás is.
18. Az alapbiztosítás feltételeiben foglalt, a biztosítónak
a szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülésére vonatkozó szabályok a jelen kiegészítõ biztosításra is értelemszerûen
irányadók. A mentesülés eseteiben a jelen kiegészítõ biztosítás megszûnik.
19. A jelen kiegészítõ biztosítást a felek bármelyik hónap végére írásban felmondhatják. A felmondási idõ harminc nap.
20. A jelen kiegészítõ biztosítás visszavásárlási értékkel nem rendelkezik, díjmentesítésére nincs lehetõség.
Az alapbiztosítás díjnemfizetés miatti díjmentesítése esetén a jelen kiegészítõ biztosítás megszûnik.
A biztosítási esemény bejelentése
21. A 2/b pontban foglalt biztosítási esemény
bekövetkezte esetén a balesetet annak bekövetkeztétõl számított tizenöt munkanapon belül be kell jelenteni
a biztosítónak. A biztosító szolgáltatásának igénybevételé- hez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyítá- sához és elbírálásához szükségesek, így különösen
• a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes kárbejelentést,
• a baleseti egészségkárosodást igazoló orvosi dokumentumokat,
• a hatósági eljárásról szóló jogerõs hatósági határozatot, ha a balesettel kapcsolatban hatósági eljárás indult,
• a biztosítási kötvényt.
Egyéb rendelkezések
22. Amennyiben az alapbiztosítás a jelen kiegészítõ biztosítás feltételei alapján díjmentesen marad
érvényben, az alapbiztosítás díjmentesítésre vonatkozó fejezete a továbbiakban nem alkalmazható.
23. A jelen kiegészítõ biztosítási szerzõdés csak az alapbiztosítással együtt érvényes.
24. Az Általános Életbiztosítási Szerzõdési Feltételek 5. pontja, valamint az adott típusú életbiztosításra
vonatkozó Külünös Életbiztosítási Szerzõdési Feltételeknek a biztosítási összegre vonatkozó
rendelkezései a jelen biztosításra nem alkalmazhatóak.
25. A jelen kiegészítõ biztosítási szerzõdésbõl eredõ
igények az esedékességüktõl számított 2 év elteltével elévülnek.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Egészségbiztosítás
Ügyfél-tájékoztató
az Elixír egészségbiztosításról
Tisztelt leendõ Partnerünk!
Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk a bizto- sítást, mely az Ön érdeklõdését felkeltette.
Az ügyfél-tájékoztató, amit most a kezében tart, nem helyettesíti a biztosítási feltételeket, pusztán az Ön
bõvebb elõzetes tájékoztatását szolgálja.
Az Elixír egészségbiztosítás köthetõ önállóan, illetve
a biztosító által mûvelt életbiztosítások mellé kiegészítõ biztosításként.
Az Elixír egészségbiztosítás keretén belül az alábbi biztosítások köthetõk:
1. Napi térítésre szóló egészségbiztosítás
2. Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás
3. Kritikus betegségekre szóló egészségbiztosítás
4. Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás
5. Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás
6. Gyógyulási támogatásra szóló egészségbiztosítás
Az Elixír egészségbiztosítás kockázati elemei biztosítási csomagokba rendezve köthetõk. Az egyes biztosítási
csomagok a következõ kockázati elemeket tartalmazzák:
Elixír Vitál csomag:
• Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás.
Elixír Classic csomag:
• Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás,
• Kritikus betegségekre szóló egészségbiztosítás.
Elixír Extra csomag:
• Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás,
• Kritikus betegségekre szóló egészségbiztosítás,
• Gyógyulási támogatásra szóló egészségbiztosítás.
A fentieken túl a szerzõdõ a szerzõdés különös bizto- sítási feltételeiben meghatározottak alapján tetszés
szerint is választhat a kockázati elemek közül.
A biztosítási esemény
A biztosítási események, amelyek bekövetkezte esetén a biztosító szolgáltatást nyújt, a következõk:
– a napi térítésre szóló biztosítás esetén a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett betegség vagy baleset miatti, társadalombiztosítási szerv által
igazolt keresõképtelensége,
– a kórházi napi térítésre szóló biztosítás esetén a biztosí- tottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett
– saját jogán történõ, baleset vagy betegség miatti,
orvosilag indokolt és szükséges – gyógykezelése fekvõ- beteg-gyógyintézetben a kezelés megkezdésétõl annak befejezéséig, kivéve, ha a fekvõbeteg-gyógyintézeti
gyógykezelésre a kockázatviselés kezdetétõl számított
10 hónapon belül fogászati kezelés, fogászati protézisek készítése, állkapocs-ortopédiai-, illetve állkapocs-sebé-
szeti beavatkozás(ok), valamint terhesség, illetve szülés miatt kerül sor,
– a kritikus betegségekre szóló biztosítás esetén az, ha a biztosítottnál a kockázatviselési idõszakban
a) rosszindulatú daganatot (rákbetegség) diagnoszti- zálnak,
b) szívinfarktust diagnosztizálnak,
c) agyi érkatasztrófát diagnosztizálnak, és a diagnózis felállításától számított 60 nap eltelt,
d) a biztosítotton szervátültetést hajtanak végre, illetve
e) ha a biztosított AIDS- (HIV-) betegségben megbetegszik,
feltéve, hogy a biztosítási esemény – és a biztosítási
eseményhez vezetõ baleset, vagy betegség is – a kocká- zatviselési idõszakban elõzmény nélkül következett be, és bekövetkezésének idõpontját követõen a biztosított
legalább 30 napig életben van,
– a mûtéti térítésre szóló biztosítás esetén a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett baleset vagy betegség miatti, orvosilag indokolt és szükséges mûtéte,
– a társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyug- díj esetére szóló biztosítás esetén a biztosítottnak a kocká- zatviselési idõszakban bekövetkezett betegségébõl vagy balesetébõl eredõen rokkantsági vagy baleseti rokkant-
sági alapon társadalombiztosítási I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó rokkanttá válása, ha ezt az Országos Orvosszakértõi Intézet szakvéleménye alapján az illeté- kes társadalombiztosítási szerv a baleset vagy betegség bekövetkezésétõl számított két éven belül megállapítja,
– a gyógyulási támogatásra szóló biztosítás esetén a bizto- sítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett – saját jogán történõ, baleset vagy betegség miatti, orvosi- lag szükséges és indokolt, 8 napot meghaladó és fekvõ- beteg-gyógyintézetben való folyamatos – gyógykezelése.
A biztosítási eseményhez vezetõ balesetnek, vagy betegség- nek is a kockázatviselési idõszakban kell bekövetkeznie.
A napi térítésre szóló biztosítás önrésszel köthetõ, a kór- házi napi térítésre szóló biztosítás önrésszel és önrész
nélkül is köthetõ. Az önrész a szerzõdõ által választott és a szerzõdésben napokban meghatározott idõtartam, amelyre a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatása
A biztosítási szolgáltatás: a biztosító arra vállal kötelezet- tséget, hogy ha a biztosítás hatálya alatt biztosítási
esemény következik be, az akkor aktuális és az adott biztosítási eseményre vonatkozó biztosítási összeget kifizeti a biztosítottnak az alábbiak szerint:
A napi térítésre szóló biztosítás alapján a biztosított beteg- ség vagy baleset miatti, társadalombiztosítási szerv által
igazolt keresõképtelensége esetén a biztosító a szerzõ- désben meghatározott – az önrésszel csökkentett – napi térítési összeget fizeti ki a biztosítottnak az igazolt
keresõképtelenség idõtartamára, amely a keresõ-
képtelenné nyilvánítással kezdõdik és a keresõképessé nyilvánítással szûnik meg. Az egy biztosítási esemény
kapcsán figyelembe vett napok száma az önrésznapokkal együtt nem haladhatja meg a 150 napot. A biztosító két egymást követõ biztosítási éven belül az önrésznapokkal együtt legfeljebb 200 napot térít.
A kórházi napi térítésre szóló biztosítás alapján a biztosító a biztosított fekvõbeteg-gyógyintézetben történõ gyógy- kezelése esetén a kezelés megkezdésétõl annak befeje- zéséig a szerzõdésben meghatározott – az esetleges
önrésszel csökkentett – napi térítési összeget fizeti ki a biztosítottnak. A kórházi napi térítést a biztosító
a fekvõbeteg-gyógyintézetben való tartózkodás naptári napjaira nyújtja. A napi térítés biztosítási eseményen- ként az önrészként választott napokkal együtt nem
haladhatja meg a 150 napot. A biztosító egy biztosítási évben az önrészként választott napokkal együtt leg-
feljebb 180 napot, két egymást követõ biztosítási éven belül pedig az önrészként választott napokkal együtt
legfeljebb 200 napot térít.
A kritikus betegségekre szóló biztosítás alapján a biztosító a kritikus betegségek bekövetkezte esetén a szerzõ-
désben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosított részére.
A mûtéti térítésre szóló biztosítás alapján a biztosító
a biztosított mûtéte esetén a szerzõdésben meghatáro- zott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosítottnak az alábbiak szerint:
• nagy mûtét esetén a biztosítási összeget,
• közepes mûtét esetén a nagy mûtétre járó szolgáltatás 50%-át,
• kis mûtét esetén a nagy mûtétre járó szolgáltatás 20%-át.
A társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló biztosítás alapján a biztosító a biztosított
társadalombiztosítási I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó rokkanttá nyilvánítása esetén a szerzõdésben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a bizto- sított részére.
A gyógyulási támogatásra szóló biztosítás alapján a bizto- sító a biztosított baleset vagy betegség miatti, orvosilag
szükséges és indokolt, 8 napot meghaladó és fekvõbeteg-
gyógyintézetben való folyamatos gyógykezelése esetén a szerzõdésben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosított részére.
A biztosítási tartam, a biztosítási évforduló
Az egészségbiztosítás határozott tartamra köthetõ meg. A biztosítási tartamon belül a biztosítási idõszak egy év.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó biztosítási díj megfizetését követelheti, ha a biztosítás a biztosítási esemény bekövetkeztével megszûnik.
A biztosítási tartam kezdete az ajánlat aláírását és
a biztosító vagy képviselõje részére történt átadását – az ajánlattételt – követõ hó elsõ napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodtak meg.
A biztosítási évforduló a biztosítási tartamon belül minden évben annak a hónapnak az elsõ napja, amely hónapban a biztosítási tartam megkezdõdött.
Amennyiben a biztosítás kiegészítõ biztosításként kötõdik életbiztosítás, mint alapbiztosítás mellé, a biztosítás
évfordulója meg kell, hogy egyezzen az alapbiztosítás évfordulójával.
Az szerzõdés létrejötte és hatálybalépése
A szerzõdés két lépcsõben jön létre. Elõször Ön ajánlatot tesz, amelyet a biztosító elbírál. A biztosítónak a döntést az ajánlat átadásától számított 15 napon belül kell meg- hoznia. Ha a biztosító a rendelkezésére álló kockázat-
elbírálási határidõn belül nem nyilatkozik, az, az ajánlat hallgatólagos elfogadását jelenti.
Ha a biztosító a kockázat-elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt a szerzõdõ ajánlatát a rendelkezésre álló
15 napos határidõ alatt nem tudja elbírálni, és emiatt az ajánlatot el kellene utasítani, akkor a 15 napos ajánlat
elbírálási határidõ további 15 nappal meghosszabbodik, ha ehhez a szerzõdõ az ajánlaton hozzájárult, és a bizto- sító az ajánlattételtõl számított 15 napon belül értesítette a szerzõdõt a kockázat-elbírálásához szükséges adatok
hiányáról. Ha a biztosító a meghosszabbított határidõ
alatt az ajánlatra nem nyilatkozik, a szerzõdés az ajánlat szerint létrejön, az ajánlatnak a biztosító vagy képvise-
lõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal.
A kockázatviselés az azt követõ napon 0 órakor kezdõdik, amikor a szerzõdõ fél az elsõ biztosítási díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetõleg a felek
a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, feltéve, hogy a szerzõdés már létrejött vagy utóbb létrejön. Ha a szerzõdõ a díjat a biztosító képviselõjének fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított
negyedik napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni.
A biztosító a biztosítási tartam kezdetétõl számított
6 hónap várakozási idõt köt ki, függetlenül attól, hogy a szerzõdés orvosi vizsgálattal vagy anélkül jött létre. Ha a várakozási idõn belül következik be a biztosítási esemény, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgál- tatást, kivéve, ha a biztosítási esemény baleset vagy
heveny fertõzõ betegség következménye.
A biztosításnak maradékjogai nincsenek, azaz nem kérhetõ sem visszavásárlás, sem díjmentes leszállítás, sem kölcsön.
A kezdeti biztosítási összeget a szerzõdõ felek a biztosí- tási szerzõdésben rögzítik.
A szolgáltatások teljesítésének módja, ideje:
A biztosítási eseményt a biztosítónak a feltételekben elõírt, rövid határidõn belül írásban be kell jelenteni.
A szolgáltatáshoz szükséges utolsó irat beérkezését
követõ 15 napon belül a biztosító az arra jogosultnak az õt megilletõ összeget kifizeti.
Az értékkövetés
Az értékkövetés módja, mértéke: a biztosítási díj és a biz- tosítási összeg minden év október 1-jei hatállyal emelhetõ. A díjemelés mértékérõl a biztosító évenként tájékoztatja a szerzõdõt, aki eldöntheti, kíván-e élni a biztosítási
összeg és a biztosítási díj emelésének lehetõségével.
Az értékkövetés mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelõzõ évre vonatkozó, éves fogyasztói árindex azzal, hogy a biztosító az árindextõl eltérhet, az árindex
+ / - 10 százalékának megfelelõ mértékkel. Abban az
esetben, ha a fogyasztói árindex 5% alá csökken, a bizto- sító 5%-os díjemelést ajánlhat fel.
Amennyiben a biztosítás kiegészítõ biztosításként kötõ- dik életbiztosítás, mint alapbiztosítás mellé, akkor az
értékkövetésre az alapbiztosítás szerzõdési feltételeiben szereplõ rendelkezések az irányadók.
A biztosítás díja, a díjfizetés szabálya
Az egészségbiztosítás díjának nagysága függ a biztosított nemétõl, belépési korától, egészségi állapotától, a bizto- sítás tartamától, a biztosítási összeg nagyságától és a díj- fizetés gyakoriságától és módjától. A biztosítási díj konkrét mértékérõl üzletkötõink, hálózati egységeink részletes
felvilágosítással szolgálnak.
Amennyiben a biztosítás kiegészítõ biztosításként kötõ- dik életbiztosítás mellé, a biztosítás díját az alap életbiz- tosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal és módon kell megfizetni.
A napi térítésre szóló, a kórházi napi térítésre szóló, a mûtéti térítésre szóló, és a gyógyulási támogatásra szóló egészségbiztosítás esetén a szerzõdõt díjenged-
mény illeti meg az értékkövetés idõpontjától kezdõdõ hatállyal egy éven keresztül, ha az értékkövetés idõ-
pontját megelõzõ évben a biztosítás alapján a biztosító nem teljesített szolgáltatást. A díjengedmény mértéke az aktuálisan fizetendõ – e pont szerinti díjengedmény nélküli – biztosítási díj 5%-a.
A biztosító mentesülése, kizárások
Vannak bizonyos okok, amelyek bekövetkezte esetén a biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól. Xxxxx is felhívjuk szíves figyelmét ezek közül néhány esetre:
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével,
betegségével, illetõleg balesetével függ össze, amelyet
• a szerzõdõ vagy a szerzõdõvel, illetõleg a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó jogellenesen és
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott, vagy
• a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított az elõírt orvosi kezelésnek nem vetette alá magát, vagy az orvosi utasításokat nem követte, és
a betegség ennek a következménye.
Nem minõsül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosított
• harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben, felkelésben, lázadásban,
zavargásban való részvétele miatt, vagy
• orvosi javaslat nélküli vagy nem az elõírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, vagy
• súlyosan ittas vagy kábító, illetve bódító szerek hatása alatti állapota miatt, vagy
• hivatásosan gyakorolt sporttevékenysége kapcsán, vagy
• atommag szerkezetének módosulása, illetõleg radio- aktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe)
következett be.
Hivatásosan gyakorolt sporttevékenységnek minõsül, ha a biztosított sportszervezettel létesített munkaviszony
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás keretében jövedelemszerzési céllal
sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.
A napi térítésre szóló biztosítás esetén a biztosító szolgálta- tására vonatkozóan a további kizáró okok a következõk: a biztosított
• terhesség, terhességmegszakítás, vetélés és szülés miatti keresõképtelensége,
• törvényes foglalkoztatási tilalom alatti munkavállalás- ból eredõ keresõképtelensége,
• gyermek nevelése vagy szülõ ápolása okán igénybe vett társadalombiztosítási szolgáltatása.
A kórházi napi térítésre szóló és a gyógyulási támogatásra szóló biztosítás esetén a további kizáró okok a biztosító szolgáltatására vonatkozóan a következõk:
a biztosított
• nem orvosi indikáció alapján végzett terhesség- megszakítása,
• megtermékenyítését elõsegítõ bármilyen orvosi
beavatkozás (beleértve a mesterséges megterméke- nyítést is),
• krónikus, rehabilitációs vagy rekreációs fekvõbeteg- gyógyintézeti osztályon (részlegen, ágyon) való
ellátása,
• pszichiátriai intézetben (illetve igazoltan pszichiátriai ágyon) való ellátása,
• alkohol- és kábítószer-elvonó intézményben történõ tartózkodása,
• terápiás célból nem indokolt esztétikai beavatkozás, illetve fogyókúrás kezelés miatti fekvõbeteg-
gyógyintézeti tartózkodása,
• fizioterápiás, fürdõgyógyászati, pszichoterápiás, akupunktúrás, természetgyógyászati és egyéb
paramedikális kezelése.
Az Elixír egészségbiztosítás tekintetében balesetnek
a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépõ olyan külsõ behatás minõsül, amelynek folytán legkésõbb egy éven belül, társadalombiztosítási I. II. rokkantság esetén leg-
késõbb két éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény. Nem minõsül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és a hõguta. Nem tekinthetõ balesetnek az öngyil-
kosság vagy öngyilkossági kísérlet még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
Egy biztosított csak egy érvényes, azonos kockázatra szóló egészségbiztosítási szerzõdéssel rendelkezhet a biztosítónál.
A biztosítás megszûnése
Az egészségbiztosítási szerzõdések a következõk miatt szûnhetnek meg:
• a biztosítási tartam lejártával,
• díjnemfizetés esetén,
• felmondással,
• ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási
érdek megszûnt (ilyenkor a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a hónap utolsó napjával szûnik meg),
• a biztosított tartamon belüli halálával.
Amennyiben a biztosítás kiegészítõ biztosításként kötõ- dik életbiztosítás mellé, akkor a szerzõdés a fentieken
túl megszûnik:
• annak az alapbiztosításnak (életbiztosításnak) a meg- szûnésével, amelyhez a kiegészítõ egészségbiztosítást kötötték,
• annak az alapbiztosításnak (életbiztosításnak) a díjmen- tesítésével, díjnemfizetés miatti díjmentes leszállításá- val, amelyhez a kiegészítõ egészségbiztosítást kötötték.
A kritikus betegségekre szóló, valamint a társadalom-
biztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló biztosítás a biztosítási esemény bekövetkeztével megszûnik.
A mûtéti térítésre szóló, a társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló és a gyógyu-
lási támogatásra szóló biztosítások megszûnnek annak az egészségbiztosításnak a megszûnésével, amelyhez azt
kötötték.
A szerzõdés bármelyik fél részérõl a biztosítási évfor- dulóra, a biztosítási évforduló elõtt 30 nappal, írásban felmondható.
A biztosítási titokról és a biztosítási titoknak minõsülõ adatok továbbíthatóságáról
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló
2003. évi LX. törvény (Bit.) értelmében a biztosítót és
ügynökét titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adat tekintetében, amely ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve
gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.
Biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosító csak akkor adhat ki harmadik személynek, ha
• a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg-
jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy;
• a törvény alapján nem áll fenn titoktartási kötelezettség.
A titoktartási kötelezettség a Bit. 157. § értelmében
bizonyos szervezetek esetében nem áll fenn. E szerve- zeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbíthatja az ügyfelek erre vonatkozó írásos hozzá-
járulása nélkül is. E szervezetek a következõk:
• a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete;
• a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség;
• büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõd-
eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó;
• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõ;
• adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására
a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilat- kozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási
szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifizetés- rõl szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
• a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat;
• a verseny-felügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal;
• a feladatkörében eljáró gyámhatóság;
• az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatóság;
• a külön törvényben meghatározott feltételek megléte
esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szerv;
• a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás
(együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók;
• az állományátruházás keretében átadásra kerülõ biztosí- tási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosító;
• a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõ;
• az európai uniós támogatások felhasználását ellenõrzõ Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF);
ha a fent felsorolt személyek vagy szervek írásbeli meg- kereséssel fordulnak a biztosítóhoz, mely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését,
a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minõsül az adat meg-
ismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés, illetõleg az európai közösségi jogi norma megjelölése is.
A biztosító a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles
haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel,
terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel vagy pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan
intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elõírt ügyészi jóváhagyást nélkülözõ megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt az adott üggyel összefüggõ biztosítás titoknak minõsülõ adatokról.
A biztosító a mûködésével kapcsolatban tudomására jutott biztosítási titoknak is minõsülõ üzleti titkot
köteles megtartani, azt harmadik személynek nem
adhatja ki. Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége
– a Bit. 157. §-ban felsorolt szerveken túl – nem áll fenn:
I. a feladatkörében eljáró
• Magyar Nemzeti Bankkal,
• Állami Számvevõszékkel,
• a központi költségvetési pénzeszközök
felhasználásának szabályszerûségét és célszerûségét ellenõrzõ Kormányzati Ellenõrzési Hivatallal,
• vagyonellenõrrel szemben.
II. az eljárás alapját képezõ ügyre vonatkozóan a feladat- körében eljáró
• a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó ható- sággal, ügyészséggel,
• az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal
szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik
országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik
országbeli adatkezelõ) történõ adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz
írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkeze- lõnél a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes
adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelõ székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal. A biztosítási titoknak minõ-
sülõ adatoknak másik tagállamba történõ továbbítása esetén a belföldre történõ adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan össze- sített adatok szolgáltatása, amelybõl az egyes ügyfelek
személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, továbbá a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég-
zése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása. Az ilyen adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.
A biztosító biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a szol- gáltatás nyújtásához szerzõdéses partnere speciális
szakértelmére van szükség, vagy ha külsõ cég igénybe- vételével szolgáltatását azonos minõségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatja.
A biztosító ügyfeleinek tájékoztatása céljából az ügyfél- forgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti szerzõdéses partnereinek listáját, akik közremûködnek
a biztosítási tevékenység végzésében, s ezáltal személyes és biztosítási adatokat is megismernek. A biztosító meg- bízása alapján eljáró e cégekrõl és vállalkozásokról infor- mációt kérhet az Allianz Hungária Biztosító Rt. telefonos
ügyfélszolgálatánál is a 06-40-421-421-es telefon- számon.
Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonat- kozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá
a biztosítóval kötött megbízási szerzõdések alapján köte- lesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idõbeli kor- látozás nélkül megõrizni, azt harmadik személyeknek
nem adhatják át.
Tájékoztatás a panaszügyintézésrõl
Ha kérdése, vagy panasza merül fel, kérjük, forduljon bizalommal az Allianz Hungária Biztosító Rt. lakóhelye szerinti területi egységéhez, valamint a biztosító vezér-
igazgatóságán mûködõ Központi Ügyfélszolgálati Irodához (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00., Levelezési
cím: 1368 Budapest, Pf. 191.), ahol készséggel állnak rendelkezésére. Amennyiben panaszára nem kapott kielé- gítõ választ, valamint a biztosító szolgáltatásával kapcso- latosan továbbra sem elégedett, panaszát a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest,
Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség- hez vagy a békéltetõ testületekhez terjesztheti elõ, vagy bírói utat vehet igénybe.
Néhány szó az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaságról
A biztosító az Allianz AG-nak, Európa vezetõ és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja.
Az Allianz Hungária Biztosító Rt. Magyarország piac- vezetõ biztosítójaként sokéves hazai és nemzetközi
tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító 1990-tõl részvénytársasági formában mûködik. Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191.
Cégjegyzékszáma: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szerv a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyelete (címe: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.)
A biztosítási termékekre vonatkozó tudnivalókkal és
egyéb kérdésekkel kapcsolatban a biztosító területi igaz- gatóságainak ügyfélszolgálatain és vezérigazgatóságának Központi Ügyfélszolgálati Irodájában készséggel állnak
az érdeklõdõk rendelkezésére.
Tájékoztatjuk, hogy az Elixír egészségbiztosításra a magyar jog rendelkezései az irányadók.
További információk
További információk az Allianz Hungária Biztosító Rt. telefonszolgálatától a 06-40-421-421-es számon kaphatók, valamint honlapján a xxx.xxxxxxx.xx címen érhetõk el.
Tisztelettel
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság
Elixír egészségbiztosítás
általános szerzõdési feltételei
1. Jelen általános egészségbiztosítási szerzõdési feltéte- lek azokat a feltételeket tartalmazzák, amelyeket az
Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) által mûvelt egészségbiztosítási szerzõdésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
2. A biztosító és a szerzõdõ fél között a jelen feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott
kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései,
valamint a hatályos magyar jogszabályok ide vonatkozó rendelkezései az irányadók.
I. Elixír egészségbiztosítás általános biztosítási feltételei
A biztosítási szerzõdés alanyai
1. A szerzõdõ az, aki a szerzõdés megkötésére ajánlatot tett, és aki a biztosítási díj megfizetésére köteles. A szer- zõdést jogi személy is megkötheti.
2. A biztosított a szerzõdõ által a biztosítási ajánlatban megnevezett személy, akinek egészségi állapotára a biz- tosító kockázatviselése vonatkozik.
Biztosított lehet minden 18 és 50 év közötti belépési
korú természetes személy. A szerzõdéskötéskor a bizto- sított belépési korát úgy kell megállapítani, hogy a bizto- sítási tartam kezdetének évszámából le kell vonni a biz- tosított születésének évszámát.
A szerzõdõ és a biztosított azonos is lehet, ha a szerzõdõ természetes személy.
A biztosított – a szerzõdõ fél írásbeli hozzájárulásával – a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerzõdés létrejötte után bármikor a szerzõdõ helyébe léphet. Ha
nem a biztosított, hanem más lép a szerzõdõ fél helyébe,
ahhoz a szerzõdõ és a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.
A biztosított, mielõtt a szerzõdés felmondás vagy díj-
fizetés elmaradása miatt megszûnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ hozzájárulása nélkül
a szerzõdõ helyébe léphet.
A szerzõdés létrejötte
3. A szerzõdés a szerzõdõ felek írásbeli megállapodásá- val jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a bizto-
sító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától
eltér, és az eltérést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifo- gásolja, a szerzõdés a kötvény tartalma szerint jön létre.
Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre – ideértve
különösen azt az esetet is, amikor a biztosító a kockázat elbírálása alapján az ajánlatban rögzített díjhoz képest
emelt díjat határoz meg – csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ fél figyelmét a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás
elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõen jön létre.
4. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az
ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje
részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.
5. A biztosító az ajánlatot az annak átadásától számított 15 napon belül, írásban elutasíthatja. Az elutasítást
a biztosító nem köteles megindokolni.
Ha a biztosító a kockázat-elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt a szerzõdõ ajánlatát a rendelkezésre álló
– 4. pont szerinti – 15 napos határidõ alatt nem tudja elbírálni, és emiatt az ajánlatot el kellene utasítani,
akkor a 15 napos ajánlat elbírálási határidõ további
15 nappal meghosszabbodik, ha ehhez a szerzõdõ az ajánlaton hozzájárult, és a biztosító az ajánlattételtõl
számított 15 napon belül értesítette a szerzõdõt a kockázat- elbírálásához szükséges adatok hiányáról. Ha a biztosító a meghosszabbított határidõ alatt az ajánlatra nem
nyilatkozik, a szerzõdés az ajánlat szerint létrejön, az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal.
6. A szerzõdés megkötéséhez és módosításához – ha
a szerzõdést nem õ köti meg – a biztosított írásbeli hozzá- járulása szükséges.
7. A biztosítás megkötéséhez ajánlat és egészségi nyilat- kozat kitöltése szükséges. A biztosító orvosi vizsgálatot is elõírhat, amelynek költségét a biztosító viseli.
Eltérés a szokásos szerzõdési gyakorlattól
8. Az Elixír egészségbiztosítás önálló biztosításként is megköthetõ.
Közlési és változásbejelentési kötelezettség
9. A szerzõdõ és a biztosított a szerzõdéskötéskor
köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelõen közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából
lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ugyanez érvényes a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények
változása esetén is. A biztosított köteles a közölt adatok ellenõrzését a biztosító részére lehetõvé tenni.
10. Az orvosi vizsgálat nem mentesíti a biztosítottat
a közlési kötelezettség megsértésének jogkövetkezmé- nyei alól.
11. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett
körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte,
vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- kezésében.
12. a) Ha az életkor helytelen bevallása következtében a díj megállapítása a valóságos belépési életkor után járó díjnál alacsonyabb összegben történt, akkor a biztosító a biztosítási összeget arra az összegre szállítja le, amely
a megállapított díjnak – a biztosítás megkötésének
idõpontjában – a biztosított tényleges életkora szerint megfelelt volna; ha viszont a díj helytelen korbevallás
folytán magasabb összegben nyert megállapítást, a bizto- sító a díjkülönbözetet téríti vissza.
b) Ha a biztosított életkorát nem a valóságnak megfele- lõen – 18. életévét betöltöttnek vagy 50. életévét meg nem haladónak – vallották be, a 14. pont az irányadó.
13. A közlési illetõleg a változás-bejelentési kötelezett- ség a szerzõdõt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem
tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a bizto-
sítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.
14. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez
tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges
körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására,
illetõleg – ha a kockázatot a szerzõdési feltételek értel- mében nem vállalhatja – a szerzõdést harminc napra
írásban felmondhatja.
Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el,
vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik
napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt
a biztosító a módosító javaslat megtételekor figyelmezteti.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
15. A biztosítás az azt követõ napon 0 órakor lép hatályba, amikor
• a szerzõdõ az elsõ biztosítási díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizeti, illetõleg
• a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy
• a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
Ha a szerzõdõ a díjat a biztosító képviselõjének fizette, a díjat legkésõbb a fizetés napjától számított negyedik
napon a biztosító számlájára, illetõleg pénztárába beér- kezettnek kell tekinteni, a szerzõdõ azonban bizonyít- hatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító kockázatviselése – figyelemmel a 16. pont- ban foglaltakra is – a szerzõdés hatálybalépésével kez-
dõdik meg, feltéve, hogy a szerzõdés már létrejött, vagy utóbb létrejön.
Várakozási idõ
16. A biztosító a biztosítási tartam kezdetétõl számított 6 hónap várakozási idõt köt ki, függetlenül attól, hogy a szerzõdés orvosi vizsgálattal vagy anélkül jött létre.
Ha a várakozási idõn belül következik be a biztosítási
esemény, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást, kivéve, ha a biztosítási esemény baleset vagy heveny fertõzõ betegség következménye. A heveny fertõzõ betegségek felsorolását a jelen szerzõdési feltételek 1. számú mellék- lete tartalmazza.
A biztosítási tartam, a díjfizetési tartam,
a biztosítási évforduló és a biztosítási idõszak
17. A biztosítási tartam kezdete az ajánlat aláírását és
a biztosító vagy képviselõje részére történt átadását – az ajánlattételt – követõ hó elsõ napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg.
18. A biztosítás határozott tartamú. A biztosítási tartam kezdetétõl annak lejártáig terjedõ idõ legalább öt, de
legfeljebb negyven egész számú év lehet, és a biztosítási tartam lejárta a biztosított 65. születésnapját megelõzõ
idõpontra kell essen. A kívánt biztosítási tartamot e hatá- rokon belül a szerzõdõ határozza meg.
Amennyiben az egészségbiztosítást kiegészítõ biztosí-
tásként kötik életbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz, a biztosítási tartam lejárta meg kell, hogy egyezzen az alapbiztosítás biztosítási tartamának a lejártával.
19. A díjfizetési tartam – amely alatt a biztosítási díjat meg kell fizetni – megegyezik a biztosítási tartammal.
20. A biztosítás évfordulója a biztosítási tartamon belül minden évben annak a hónapnak az elsõ napja, amely hónapban a biztosítási tartam eredetileg megkezdõdött.
Az életbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítõ egészségbiztosítás évfordulója meg kell, hogy egyezzen az alapbiztosítás évfordulójával.
21. A biztosítási tartamon belül a biztosítási idõszak egy év. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó biztosítási díj megfizetését követelheti,
ha a biztosítás a biztosítási esemény bekövetkeztével megszûnik.
A biztosítás díja
22. A biztosítás díja a díjszabás alapján a biztosított belépési korának, nemének, egészségi állapotának, a biztosítási összegnek, a szerzõdõ által vállalt önré-
szesedésnek, a biztosítási tartamnak, a díjfizetés gyako- riságának és módjának függvényében megállapított
forintérték.
23. A szerzõdõ a szerzõdéskötéskor éves díjfizetést,
illetve féléves, negyedéves vagy havi részletekben való fizetést választhat (díjfizetési gyakoriság).
Az életbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött
kiegészítõ egészségbiztosítás díját az alap(élet)biztosí- tással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal és módon kell megfizetni.
24. A biztosítás elsõ díját az ajánlattételkor kell meg- fizetni, minden késõbbi díj pedig annak a felek meg-
állapodása szerinti – évi, félévi, negyedévi vagy havi – idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj
vonatkozik.
25. Ha a szerzõdõ az esedékes biztosítási díjat a bizto- sítás hatálybalépését követõen nem egyenlíti ki, a biz-
tosító a kockázatot az esedékességtõl számított 60 napig viseli, és ez idõ alatt a szerzõdõ az elmaradt díj befize-
tését pótolhatja. Az elmaradt díj esedékességétõl
számított 60 nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha
addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ ezen 60 napon belül halasztást sem kapott, illetõleg
a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvénye- sítette.
Értékkövetés
26. Az értékkövetés a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek – a kárgyakoriságtól függetlenül – az árszín-
vonal változásához évente egy alkalommal történõ
hozzáigazítása. Jelen szerzõdési feltételek értelmében a biztosítás értékállósága érdekében a biztosító minden évben – október 1-jei hatállyal – lehetõséget nyújt
a szerzõdõnek arra, hogy a biztosítás díját és így a bizto- sítási összeget is növelje.
Az értékkövetés mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben hivatalosan közétett, a tárgyévet meg- elõzõ évre vonatkozó, éves fogyasztói árindex azzal,
hogy a biztosító az árindextõl eltérhet, az árindex
+/- 10% százalékának megfelelõ értékkel.
Az értékkövetés lehetõségét a biztosítási szerzõdés meg- kötésének az évében a biztosító csak abban az esetben
ajánlja fel – október 1-jei hatállyal –, ha a biztosítási tar- tam kezdete június 30-át megelõzi.
Abban az esetben, ha a fogyasztói árindex értéke 5% alá csökken, a biztosító csak 5%-os díjemelést ajánlhat fel.
A biztosító – a díjfizetés tartama alatt – minden évben október 1-je elõtt legalább 45 nappal írásban értesíti
a szerzõdõt az értékkövetés mértékérõl, az október 1-jétõl érvényes biztosítási összegrõl és a biztosítási díjról.
27. A szerzõdõ az egészségbiztosítás biztosítási össze- gének és biztosítási díjának – értékkövetés miatti –
emelését a biztosítási tartam alatt tetszõlegesen elfogad- hatja vagy elutasíthatja. A szerzõdõ a biztosító 26. pont szerinti értesítésének kézhezvétele után, szeptember 15-ig írásban értesítheti a biztosítót, hogy a díjemelést eluta-
sítja. Elutasítás esetén a biztosítás változatlan biztosítási díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító kezdeményezése alapján a biztosítási díj emelése leg-
közelebb lehetõvé nem válik. Amennyiben a szerzõdõ a díjemelés elutasításáról írásban nem értesíti a biztosí-
tót, a szerzõdés október 1-jétõl emelt biztosítási díjjal él tovább.
28. Az életbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött
kiegészítõ egészségbiztosítás esetén az értékkövetésre az alapbiztosítás szerzõdési feltételeiben szereplõ rendelke- zések az irányadók.
A biztosító szolgáltatása, az igénybejelentés, elévülés
29. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény- nek a biztosítás hatálya alatti bekövetkezte esetén az
aktuális biztosítási összeget fizeti ki a biztosítottnak
a biztosítás különös biztosítási feltételeinek megfelelõen.
30. A kezdeti biztosítási összeget a szerzõdõ felek a biz- tosítási szerzõdésben rögzítik.
31. Az aktuális biztosítási összeg az értékkövetés folytán módosuló, az adott biztosítási évre vonatkozó biztosítási összeg.
32. A biztosítási eseményt az egészségbiztosítás különös biztosítási feltételeiben meghatározott idõ alatt a bizto- sítónak írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágo-
sításokat meg kell adni, továbbá csatolni kell a biztosítási szolgáltatáshoz szükséges iratokat, és lehetõvé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõr-
zését.
33. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be,
amennyiben a szerzõdõ, illetõleg a biztosított a 32. pont- ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
34. A biztosító szolgáltatásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:
• a biztosítási kötvény,
• a biztosítási eseményt igazoló dokumentumok (pl. orvosi vagy hatósági bizonyítvány stb.),
• hatósági eljárás esetén a biztosítási esemény körülményeit igazoló határozat,
• a biztosítási díj befizetését igazoló irat, bizonylat,
• a szolgáltatás igénybevételére jogosult személy- azonosságát igazoló okirat,
• a különös biztosítási feltételekben elõírt iratok, valamint minden olyan más, a biztosító által kért dokumentum,
amely a biztosítási szolgáltatás iránti igény jogszerû- ségének igazolásához szükséges.
35. A biztosító jogosult a biztosítási esemény bekövet- kezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok
tartalmát ellenõrizni, a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljárás szükségességét és a gyógytartamot
felülvizsgálni. A biztosított vállalja, hogy aláveti magát a biztosító orvosa által végzett vizsgálatnak.
36. Egyedi esetekben a biztosító független orvosszakértõt is felkérhet véleményadásra.
37. A biztosító az aktuális biztosítási összeget a szolgál- tatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat,
okmány kézhezvételét követõ 15 napon belül fizeti ki az
arra jogosultnak. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének (a biztosítási összeg kifizetésének) minõsül a postára
történõ feladás és a banki utalás is.
38. A szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év elteltével elévülnek.
A biztosítási szerzõdés megszûnése
39. A biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam utolsó napján, vagy a szerzõdés korábbi megszûnése esetén a megszûnés napján, 24 órakor ér véget.
40. A biztosítás megszûnik:
• a biztosítási tartam lejártával,
• díjnemfizetés esetén (lásd a 25. pontot),
• felmondással (lásd a 14. és 41. pontokat),
• ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt (a szerzõdés, illetõleg annak meg- felelõ része a hónap utolsó napjával szûnik meg),
• a biztosítottnak a biztosítási tartamon belüli halálával.
Az életbiztosításhoz, mint alapbiztosításhoz kötött kiegé- szítõ egészségbiztosítás az alábbi esetekben is megszûnik:
• az életbiztosításnak (alapbiztosításnak) a megszûnésével,
• az életbiztosításnak (alapbiztosításnak) a díjmentesí-
tésével, díjnemfizetés miatti díjmentes leszállításával.
41. A szerzõdés bármelyik fél részérõl a biztosítási évfordulóra, a biztosítási évforduló elõtt 30 nappal, indoklás nélkül, írásban felmondható.
A biztosító mentesülése, kizárások
42. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan sérülésével, betegségével, illetõleg balesetével függ össze, amelyet
• a szerzõdõ vagy a szerzõdõvel, illetõleg a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó jogellenesen és
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott, vagy
• a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul önmagának okozott, ideértve a tudatzavarban való elkövetést is.
Súlyos gondatlanságnak minõsül különösen: ha a bizto- sítási esemény a biztosított súlyosan ittas vagy kábító,
illetve bóditó szerek hatása alatti állapota miatt következett be.
43. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított az elõírt orvosi kezelésnek nem vetette alá magát, vagy az orvosi utasításokat nem
követte, és a betegség ennek a következménye.
44. Nem minõsül biztosítási eseménynek, és a biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosított
• harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben, felkelésben, lázadásban, zavar- gásban való részvétele miatt, vagy
• orvosi javaslat nélküli vagy nem az elõírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, vagy
• hivatásosan gyakorolt sporttevékenysége kapcsán, vagy
• atommag szerkezetének módosulása, illetõleg radio- aktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe)
következett be.
45. Hivatásosan gyakorolt sporttevékenységnek minõsül, ha a biztosított sportszervezettel létesített
munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá egyéni vállalkozás keretében
jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.
Egyéb rendelkezések
46. A jelen általános biztosítási feltételek szerint
balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépett olyan külsõ behatás minõsül, amelynek következtében legkésõbb egy éven belül, társadalombiztosítási I. és II. rokkantságra szóló biztosítás esetén legkésõbb két éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény.
47. Nem minõsül balesetnek a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és a hõguta. Nem tekinthetõ balesetnek az
öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el.
48. Egy biztosított csak egy érvényes, azonos kockázatra szóló egészségbiztosítással rendelkezhet a biztosítónál.
Ha a biztosítottnak több szerzõdése van, a biztosító az elsõként megkötött szerzõdés alapján teljesít szolgálta- tást, és a többi szerzõdésre befizetett díjat a költségek levonása után a szerzõdõnek visszafizeti.
49. Mindazon szolgáltatásokért (például a szerzõdés módosítása esetén), amelyek a jelen általános és az ahhoz kapcsolódó különös egészségbiztosítási
feltételekben nem szerepelnek, a biztosító jogosult külön költséget felszámítani.
50. A szerzõdõ és a biztosított köteles lakcímének, illetve székhelyének, valamint levelezési címének megváltozása esetén az új címet a biztosítónak 5 napon belül bejelen-
teni. Ha a bejelentést elmulasztják, a biztosító az általa ismert legutolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
51. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az
a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult, de szerzõdéskötésre nem. A szer-
zõdõ (biztosított) a jognyilatkozatát érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerzõdõ a biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos nyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko-
zatokhoz a biztosítóval szemben nem fûzõdik joghatály.
52. A szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az idõpontban tekintendõ megérkezettnek, amikor azt
a posta az érdekeltnek kézbesítette, illetve – személye- sen átadott nyilatkozat esetén – azt az érdekelt aláírá-
sával elismerve átvette, illetõleg akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadta.
53. A biztosítási díj azon a napon tekintendõ megfize- tettnek, amikor az a biztosító pénztárába vagy szám-
lájára megérkezik. Ha a díjat a biztosító képviselõjének (üzletkötõjének) fizették, a 15. pont szabályai megfele- lõen irányadók.
Tájékoztatás személyes adatok kezelésérõl
54. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes
személlyel (továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minõsül.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes
személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával össze-
függésben a biztosító tudomására jutott adatokat
a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) értel- mében az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti.
E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes
adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek külön- leges adatnak.
Amennyiben a személyes adat az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos
jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül,
a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájáru- lása alapján kezelhetõ. A különleges adatok kezelésére
vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánossá-
gáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban:
Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerzõdés részét képezõ
ajánlati nyilatkozat tartalmazza.
A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával
leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A bizto-
sítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybevett – posta útján történõ utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar
Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldol- gozónak minõsül.
A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékeny- sége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minõ- sülõ adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerzõ- déses adatokat) – a jogszabályban meghatározott
eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az
érintett ügyféltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmen- tést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó
szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történõ megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás
teljesítése során biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet)
rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek
a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor
a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakér- telmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevé-
kenységet végzõ megbízott személyes adatokat kezel és a törvény alapján titoktartásra kötelezett.
A biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott illetve továbbított adatairól – a hivatkozott törvényekben
rögzített korlátozásokkal – jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
Az adatkezelés idõtartama
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején,
valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre
nem jött szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító, mint adatkezelõ köteles a bejelentést a törvény elõírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
II. Elixír egészségbiztosítás keretében köthetõ biztosítási csomagok
1. Az Elixír egészségbiztosítás kockázati elemei
biztosítási csomagokba rendezve köthetõk. Az egyes biztosítási csomagok a következõ kockázati elemeket tartalmazzák:
Elixír Vitál csomag:
• Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás.
Elixír Classic csomag:
• Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás,
• Kritikus betegségekre szóló egészségbiztosítás.
Elixír Extra csomag:
• Kórházi napi térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Mûtéti térítésre szóló egészségbiztosítás,
• Társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló egészségbiztosítás,
• Kritikus betegségekre szóló egészségbiztosítás,
• Gyógyulási támogatásra szóló egészségbiztosítás.
2. A fentieken túl a szerzõdõ tetszés szerint is választhat a kockázati elemek közül.
3. A szerzõdõ által választható kockázati elemeket
a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. A választott kockázati elemeket a szerzõdõ felek a szerzõdésben
rögzítik.
4. Az Elixír egészségbiztosítás köthetõ önállóan, illetve köthetõ életbiztosításhoz kiegészítõ biztosításként.
III. A kórházi napi térítésre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei
1. A biztosító és a szerzõdõ között létrejött Elixír
egészségbiztosítási szerzõdés kórházi napi térítésre
vonatkozó kockázati elemére jelen különös biztosítási feltételek érvényesek.
A biztosítási esemény
2. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett – saját jogán történõ, baleset vagy betegség miatti orvosilag indokolt és szükséges –
gyógykezelése fekvõbeteg-gyógyintézetben a kezelés megkezdésétõl annak befejezéséig azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezetõ balesetnek, vagy betegségnek is a kockázatviselési idõszakban kell
bekövetkeznie.
3. Fekvõbeteg-gyógyintézetben történõ gyógykezelésnek minõsül az aktív betegellátó osztályokon (részlegeken,
ágyakon) történõ gyógykezelés. Aktív betegellátó osztá-
lyokon (részlegeken, ágyakon) olyan fekvõbeteg-gyógyin- tézeti osztályok (részlegek, ágyak) értendõk, amelyeken az orvosi szakterületenként szervezett osztályok, rész-
legek (pl. belgyógyászat, sebészet stb., de ide sorolandók az intenzív osztályok, részlegek is) állandó és folyama-
tos, aktív orvosi és ápolási ellátást igénylõ betegeket látnak el.
4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az
esetre, ha a fekvõbeteg-gyógyintézetben történõ gyógy- kezelésre a kockázatviselés kezdetétõl számított 10 hóna- pon belül
• fogászati kezelés, fogászati protézisek készítése, állkapocs-ortopédiai-, illetve állkapocs-sebészeti beavatkozás(ok),
• terhesség, illetve szülés miatt kerül sor.
5. A biztosítás önrésszel vagy önrész nélkül köthetõ.
Az önrész az a szerzõdõ által választott és a szerzõdés-
ben napokban meghatározott idõtartam, amelyre a bizto- sító nem nyújt szolgáltatást.
6. Ha a biztosítási eseménynek minõsülõ gyógykezelés
idõtartama alatt olyan újabb betegség vagy baleset követ- kezik be, amely ugyancsak orvosilag indokolt és szüksé- ges fekvõbeteg-gyógykezeléssel jár, akkor ez – a biztosító térítésének mértéke és az önrészesedés szempontjából – új biztosítási eseménynek minõsül, feltéve, hogy az
újabb betegség vagy baleset miatt a fekvõbeteg-gyógy-
kezelés idõtartama hosszabb a korábbinál, kivéve, ha az újabb betegség vagy baleset okozati összefüggésben áll az elõzõ biztosítási eseményt megalapozó betegséggel
vagy balesettel.
A biztosító szolgáltatása, az igény bejelentése
7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerzõdésben meghatározott összegû napi térítést
nyújt a biztosított részére.
8. A napi térítést a fekvõbeteg-gyógyintézetben való
tartózkodás naptári napjaira nyújtja a biztosító. A napi térítés biztosítási eseményenként az önrészként válasz- tott napokkal együtt nem haladhatja meg a 150 napot.
A biztosító egy biztosítási évben az önrészként választott napokkal együtt legfeljebb 180 napot, két egymást követõ biztosítási éven belül pedig az önrészként választott
napokkal együtt legfeljebb 200 napot térít.
9. A napi térítés számításánál a biztosító azt a napot is figyelembe veszi, amelyen a biztosítottat a fekvõbeteg-
gyógyintézeti gyógykezelésre felvették, valamint onnan elbocsátották.
10. A biztosító nem teljesít szolgáltatást (napi térítést) azokra a napokra, amelyeken a biztosított nem tartózkodik
a fekvõbeteg-gyógyintézetben, vagy ha az ott-tartóz- kodás – a 9. pontban foglaltakat kivéve – 24 óránál rövidebb.
11. A biztosító a napi térítést úgy számítja ki, hogy azon napok számát, amelyeken a biztosított gyógykezelése
biztosítási eseménynek minõsül – csökkentve az önrész napokkal – megszorozza a biztosítási összeggel.
12. A biztosító terhességenként legfeljebb 14 napra, ezen belül szülés esetén legfeljebb 10 napra nyújt
szolgáltatást. Terhesség és szülés esetén a biztosító maximálisan 14 napra nyújt szolgáltatást.
13. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a bizto- sítónak haladéktalanul bejelenteni, és a szolgáltatáshoz szükséges iratokat legkésõbb a fekvõbeteg-gyógyintézet- bõl való elbocsátását követõ 10 napon belül a biztosító- nak benyújtani.
14. A szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges
a fekvõbetegként történõ gyógykezelésrõl kiadott eredeti fekvõbeteg-gyógyintézeti zárójelentés.
Kizárások
15. A biztosító nem teljesít szolgáltatást a biztosított
• nem orvosi indikáció alapján végzett terhességmeg- szakítása,
• megtermékenyítését elõsegítõ bármilyen orvosi beavatkozás (beleértve a mesterséges megtermé- kenyítést is),
• krónikus, rehabilitációs vagy rekreációs fekvõbeteg- gyógyintézeti osztályon (részlegen, ágyon) való
ellátása,
• pszichiátriai intézetben (illetve igazoltan pszichiátriai ágyon) való ellátása,
• alkohol- és kábítószer-elvonó intézményben történõ tartózkodása,
• terápiás célból nem indokolt esztétikai beavatkozás, fogyókúrás kezelés miatti fekvõbeteg-gyógyintézeti tartózkodása,
• fizioterápiás, fürdõgyógyászati, pszichoterápiás, akupunktúrás, természetgyógyászati és egyéb
paramedikális kezelése esetén.
Díjengedmény
16. A szerzõdõt díjengedmény illeti meg – az egészség- biztosítás általános biztosítási feltételeiben leírt érték- követés idõpontjától kezdõdõ hatállyal – egy éven
keresztül, ha az értékkövetés idõpontját megelõzõ évben a jelen biztosítás alapján a biztosító nem teljesített szol- gáltatást. A díjengedmény mértéke az aktuálisan fize-
tendõ – e pont szerinti díjengedmény nélküli – biztosítási díj 5%-a.
IV. A mûtéti térítésre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei
1. A biztosító és a szerzõdõ között létrejött Elixír
egészségbiztosítási szerzõdés mûtéti térítésre szóló
kockázati elemére jelen különös biztosítási feltételek érvényesek.
2. Ha a szerzõdõ felek nem a jelen különös biztosítási
feltételek II. 1. pontjában foglalt biztosítási csomagokban kötik meg a biztosítást, akkor jelen biztosítás A kórházi napi térítésre szóló, A napi térítésre szóló , valamint
A kritikus betegségekre szóló egészségbiztosításokhoz köthetõ.
A biztosítási esemény
3. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett – baleset vagy betegség miatti orvosilag indokolt és szükséges, a jelen feltételek szerinti – mûtéte azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez
vezetõ balesetnek, vagy betegségnek is a kockázatviselési idõszakban kell bekövetkeznie.
4. Mûtét az orvosszakmai szabályok betartásával elvég- zett sebészeti (sebészeti jellegû) orvosi beavatkozás.
A biztosító szolgáltatása, az igény bejelentése
5. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerzõdésben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosított részére az alábbiak szerint:
a) nagy mûtét esetén a biztosítási összeget,
b) közepes mûtét esetén a nagy mûtétre járó szolgáltatás 50%-át,
c) kis mûtét esetén a nagy mûtétre járó szolgáltatás 20%-át.
6. A biztosítási eseménynek minõsülõ mûtéteket,
valamint azok kis, közepes, illetve nagy mûtétek szerinti besorolását a jelen feltételek 2. számú mellékletét
képezõ mûtéti lista tartalmazza.
7. A biztosító szolgáltatása biztosítási évenként legfel- jebb a biztosítási összeg háromszorosa, két egymást
követõ biztosítási évben pedig a biztosítási összeg ötszöröse lehet.
8. Ha ugyanazon betegség vagy baleset esetén több
mûtéti beavatkozás is szükséges, ez a biztosító szolgál- tatásának mértéke szempontjából egy biztosítási esemény- nek minõsül. Ha a biztosító szolgáltatását követõen
a biztosított olyan újabb mûtétére kerül sor, amely
a mûtéti lista alapján magasabb besorolású, a biztosító a korábbi és az újabb mûtétre járó szolgáltatások külön- bözetét fizeti ki.
9. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a szolgál- tatáshoz szükséges iratokkal együtt a biztosítónak hala- déktalanul bejelenteni. Fekvõbeteg-gyógyintézetben
elvégzett mûtét esetén az iratokat legkésõbb a gyógyin- tézetbõl való elbocsátását követõ 10 napon belül kell
benyújtani.
10. A szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges
a fekvõbetegként történõ gyógykezelésrõl kiadott eredeti fekvõbeteg-gyógyintézeti zárójelentés.
Díjengedmény
11. A szerzõdõt díjengedmény illeti meg – az egészség- biztosítás általános biztosítási feltételeiben leírt érték- követés idõpontjától kezdõdõ hatállyal – egy éven keresztül, ha az értékkövetés idõpontját megelõzõ évben a jelen
biztosítás alapján a biztosító nem teljesített szolgáltatást.
A díjengedmény mértéke az aktuálisan fizetendõ – e
pont szerinti díjengedmény nélküli – biztosítási díj 5%-a.
A szerzõdés megszûnése
12. Az egészségbiztosítás általános biztosítási feltéte-
leiben foglalt megszûnési okokon kívül a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás megszû- nik annak az egészségbiztosításnak (A kórházi napi
térítésre szóló, A napi térítésre szóló, A kritikus
betegségekre szóló egészségbiztosítás) a megszûnésével is, amelyhez kötötték, függetlenül attól, hogy a bizto-
sítást jelen különös biztosítási feltételek II. 1. pontjában szereplõ biztosítási csomagban, vagy nem biztosítási
csomagban kötötték.
V. A társadalombiztosítási I. és II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló
Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei
1. A biztosító és a szerzõdõ között létrejött Elixír
egészségbiztosítási szerzõdés társadalombiztosítási I. és
II. csoportú rokkantsági nyugdíj esetére szóló kockázati elemére jelen különös biztosítási feltételek érvényesek.
2. Ha a szerzõdõ felek nem a jelen különös biztosítási
feltételek II. 1. pontjában foglalt biztosítási csomagokban kötik meg a biztosítást, akkor jelen biztosítás A kórházi napi térítésre szóló, A napi térítésre szóló , valamint
A kritikus betegségekre szóló egészségbiztosításokhoz köthetõ.
A biztosítási esemény
3. Biztosítási esemény, ha a biztosított a balesetbõl vagy betegségbõl eredõen rokkantsági vagy baleseti rokkant- sági alapon társadalombiztosítási I. vagy II. rokkantsági csoportba tartozó rokkanttá válik, és ezt az Országos
Orvosszakértõi Intézet szakvéleménye alapján az illeté- kes társadalombiztosítási szerv a betegség vagy baleset bekövetkezésétõl számított két éven belül megállapítja, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezetõ balesetnek, vagy betegségnek a kockázatviselési idõ-
szakban kell bekövetkeznie.
A biztosító szolgáltatása, az igény bejelentése
4. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerzõdésben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosított részére.
5. Ha a biztosítási esemény a várakozási idõn belül követ- kezik be, a biztosító a biztosítási összeg helyett az addig
befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a rokkantság baleset vagy heveny fertõzõ betegség következménye.
6. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétõl szá- mított nyolc napon belül kell bejelenteni a biztosítónak.
7. A szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges
a rokkantság megállapítását és a rokkantsági csoportba sorolást tartalmazó TB-határozat, és az Országos
Orvosszakértõi Intézeti rokkantsági csoportba sorolást tartalmazó szakvéleménye.
A szerzõdés megszûnése
8. Az egészségbiztosítás általános biztosítási feltételei- ben foglalt megszûnési okokon kívül a jelen különös
biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás meg-
szûnik a biztosítási esemény bekövetkezésével, valamint annak az egészségbiztosításnak (A kórházi napi térítésre szóló, A napi térítésre szóló, A kritikus betegségekre
szóló egészségbiztosítás) a megszûnésével is, amelyhez kötötték, függetlenül attól, hogy a biztosítást jelen
különös biztosítási feltételek II. 1. pontjában szereplõ biztosítási csomagban, vagy nem biztosítási csomagban kötötték.
VI. A kritikus betegségekre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei
1. A biztosító és a szerzõdõ között létrejött Elixír
egészségbiztosítási szerzõdés kritikus betegségekre szóló kockázati elemére jelen különös biztosítási feltételek
érvényesek.
A biztosítási esemény
2. A biztosítási esemény bekövetkezik, amikor
a) a biztosítottnál rosszindulatú daganatot diagnoszti- zálnak – a diagnosztizálás idõpontjában,
b) a biztosítottnál szívinfarktust diagnosztizálnak – a szív- infarktus bekövetkeztének a kezelõorvos által meg-
állapított idõpontjában,
c) a biztosítottnál agyi érkatasztrófát diagnosztizálnak
– és a diagnózis felállításától számított 60 nap eltelt,
d) a biztosítotton szervátültetést hajtanak végre – a mûtét idõpontjában,
e) a biztosított AIDS- (HIV-)betegségben megbetegszik – a HIV-betegség megállapításának idõpontjában,
feltéve, hogy a biztosítási esemény – és a biztosítási esemény- hez vezetõ baleset, vagy betegség is – a kockázatviselési
idõszakban elõzmény nélkül következett be, és bekövetke- zésének idõpontját követõen a biztosított legalább 30 napig életben van.
Elõzménynek az tekintendõ, ha az ajánlattétel elõtt
olyan betegséget diagnosztizáltak, amelyre a biztosítási esemény visszavezethetõ, azzal közvetlen okozati
összefüggésben áll.
A biztosítási esemény bekövetkeztéhez szükséges betegségek definíciói
3. a) Rosszindulatú daganat:
A rosszindulatú sejtek befolyásolhatatlan növekedése és behatolása más szövetekbe. A közismert, ún. „rákos”
megbetegedéseken kívül biztosítási eseményként ilyen- nek minõsülnek a leukémiák (kivéve a krónikus limphoid leukémiát) és a limphómák is.
Nem minõsülnek biztosítási eseménynek a nem invazív, helyi (carcinoma in situ) rákos megbetegedések, valamint a bõr-
rákok a malignus melanoma kivételével.
b) Szívinfarktus:
A vérkeringésnek a szívizom körülírt részén történt
elakadása következtében kialakult helyi szívizomelhalás.
A biztosítási eseménynek minõsülõ szívinfarktus
diagnózisának a következõ együttesen fennálló tényeken kell alapulnia:
1. típusos mellkasi fájdalom,
2. friss és szívinfarktust bizonyító EKG-eltérés,
3. a szívizomelhalásra specifikus enzimek felszaporodása a vérben.
c) Agyi érkatasztrófa:
A diagnózis felállításától számított 60 nap után is
észlelhetõ, maradandó idegrendszeri tüneteket okozó agyi értörténés, amelyhez a következõ kórképek
sorolhatók:
1. az agyszövet elhalása érelzáródás következtében (trombózis),
2. koponyán belüli vérzés, kivéve a baleseti eredetût,
3. koponyán kívüli forrásból származó agyembólia, a baleseti eredetû kivételével.
d) Szervátültetés:
Szervátültetésnek minõsül a biztosítotton elsõ
alkalommal végzett szívátültetés, vagy egyidejû szív- és tüdõátültetés, vagy májtranszplantáció, vagy
veseátültetés, feltéve, hogy a szervet a biztosított kapja.
Az itt felsoroltakon kívül más szerv vagy szövet átültetésére nem terjed ki a biztosítás.
e) AIDS- (HIV-)betegség:
Olyan betegség, amely a HIV-fertõzött (HIV-pozitív, BNO10:Z21) személynél a HIV-fertõzöttség talaján fellépõ fertõzõ és parazitás betegséget és/vagy rosszindulatú
daganatot és/vagy egyéb, a HIV-fertõzöttséggel össze- függõ betegségi tüneteket eredményez (BNO10:B20-B23).
Nem terjed ki a biztosítás az elõzõ bekezdésben meg-
határozott betegségeket még nem eredményezõ szerzett
immunhiányos syndromára (AIDS) és az ezzel összefüggõ,
az elõzõ bekezdésben meghatározott betegségeket még nem eredményezõ egészségiállapot-változásokra (AIDS related
complex, ARC) (BNO10:B24); (BNO - Betegségek Nemzetközi Osztályozása).
A biztosító szolgáltatása, az igény bejelentése
4. A 2. pontban meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén a biztosító a szerzõdésben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosított részére.
5. Ha a biztosítási esemény a várakozási idõn belül
következik be, a biztosító a biztosítási összeg helyett az addig befizetett díjat téríti vissza.
6. A szolgáltatás iránti igényt a biztosítási esemény bekö- vetkezte utáni 15 napon belül a biztosítóhoz a 3. pont-
ban meghatározott betegségeket igazoló orvosi doku- mentumokkal együtt írásban be kell jelenteni.
7. A biztosító a jelen feltételek alapján létrejött szerzõ- dés kapcsán egyszer és legfeljebb egy – a 3. pontban
meghatározott – betegség esetén nyújt szolgáltatást akkor is, ha több betegség együttesen lép fel.
8. A biztosító szolgáltatásához az alábbi iratok szükségesek:
Rosszindulatú daganat esetén a szövetminta-vizsgálat
alapján felállított orvosi diagnózis, a szövettani vizsgálat leírásával.
Szívinfarktus esetén:
1. a típusos mellkasi fájdalom leírása a vele járó kísérõ tünetekkel,
2. friss és a szívinfarktust bizonyító EKG-eltérést mutató lelet,
3. a szívizomelhalást igazoló specifikus enzimeknek a vérben való felszaporodását bizonyító lelet.
Agyi érkatasztrófa esetén szakorvosi vélemény, amely igazolja az idegrendszeri károsodás 60 napon túli
fennállását.
Szervátültetés esetén az azzal kapcsolatos összes orvosi dokumentáció az indikációt igazoló vizsgálati eredmé- nyekkel együtt.
AIDS- (HIV-)betegség esetén az orvosi diagnózis, mely- nek felállítása a fekvõbeteg-gyógyintézet fertõzõbeteg- osztályán történt.
A szerzõdés megszûnése
9. Az egészségbiztosítás általános biztosítási feltételei- ben foglalt megszûnési okokon kívül a jelen különös
biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás meg- szûnik a biztosítási esemény bekövetkeztével is.
VII. A gyógyulási támogatásra szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei
1. A biztosító és a szerzõdõ között létrejött Elixír
egészségbiztosítási szerzõdés gyógyulási támogatásra szóló kockázati elemére jelen különös biztosítási
feltételek érvényesek.
2. Ha a szerzõdõ felek nem a jelen különös biztosítási
feltételek II. 1. pontjában foglalt biztosítási csomagokban kötik meg a biztosítást, akkor jelen biztosítás A kórházi napi térítésre szóló, A napi térítésre szóló , valamint
A kritikus betegségekre szóló egészségbiztosításokhoz köthetõ.
A biztosítási esemény
3. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett – saját jogán történõ, baleset vagy betegség miatti orvosilag szükséges és indokolt, folya- matos, 8 napot meghaladó és fekvõbeteg-gyógyintézetben való – gyógykezelése azzal a kikötéssel, hogy a biztosí-
tási eseményhez vezetõ balesetnek, vagy betegségnek is a kockázatviselési idõszakban kell bekövetkeznie.
4. Fekvõbeteg-gyógyintézetben történõ gyógykezelésnek minõsül az aktív betegellátó osztályokon (részlegeken,
ágyakon) történõ gyógykezelés. Aktív betegellátó osztá- lyokon (részlegeken, ágyakon) olyan fekvõbeteg-gyógy- intézeti osztályok (részlegek, ágyak) értendõk, amelye- ken az orvosi szakterületenként szervezett osztályok,
részlegek (pl. belgyógyászat, sebészet stb., de ide soro- landók az intenzív osztályok, részlegek is) állandó és
folyamatos, aktív orvosi és ápolási ellátást igénylõ betegeket látnak el.
5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre,
ha a fekvõbeteg- gyógyintézetben történõ gyógykeze-
lésre a kockázatviselés kezdetétõl számított 10 hónapon belül
• fogászati kezelés, fogászati protézisek készítése, állkapocs-ortopédiai-, illetve állkapocs-sebészeti beavatkozás(ok),
• terhesség, illetve szülés miatt kerül sor.
A biztosító szolgáltatása, az igény bejelentése
6. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerzõdésben meghatározott egyösszegû szolgáltatást nyújtja a biztosított részére.
7. A biztosítási esemény bekövetkeztéhez szükséges napok megállapításakor a biztosító azt a napot is
figyelembe veszi, amelyen a biztosítottat a fekvõbeteg- gyógyintézetben történõ gyógykezelésre felvették,
valamint onnan elbocsátották.
8. A biztosító nem teljesít szolgáltatást azokra a napokra,
amelyeken a biztosított nem tartózkodik a fekvõbeteg- gyógyintézetben, vagy ha az ott tartózkodás – a 7. pontban foglaltakat kivéve – 24 óránál rövidebb.
9. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a biztosí- tónak haladéktalanul bejelenteni, és a szolgáltatáshoz
szükséges iratokat legkésõbb a fekvõbeteg-gyógyintézet- bõl való elbocsátását követõ 10 napon belül a biztosító- nak benyújtani.
10. A szolgáltatás iránti igény elbírálásához szükséges
a fekvõbetegként történõ gyógykezelésrõl kiadott eredeti fekvõbeteg-gyógyintézeti zárójelentés.
Kizárások
11. A biztosító nem teljesít szolgáltatást a biztosított
• nem orvosi indikáció alapján végzett terhességmegszakítása,
• megtermékenyítését elõsegítõ bármilyen orvosi beavatkozás (beleértve a mesterséges
megtermékenyítést is),
• krónikus, rehabilitációs vagy rekreációs fekvõbeteg- gyógyintézeti osztályon (részlegen, ágyon) való
ellátása,
• pszichiátriai intézetben (illetve igazoltan pszichiátriai ágyon) való ellátása,
• alkohol- és kábítószer-elvonó intézményben történõ tartózkodása,
• terápiás célból nem indokolt esztétikai beavatkozás, fogyókúrás kezelés miatti fekvõbeteg-gyógyintézeti tartózkodása,
• fizioterápiás, fürdõgyógyászati, pszichoterápiás, aku- punktúrás, természetgyógyászati és egyéb paramedi- kális kezelése
esetén.
Díjengedmény
12. A szerzõdõt díjengedmény illeti meg – az egészség- biztosítás általános biztosítási feltételeiben leírt érték- követés idõpontjától kezdõdõ hatállyal – egy éven
keresztül, ha az értékkövetés idõpontját megelõzõ évben a jelen biztosítás alapján a biztosító nem teljesített szol- gáltatást. A díjengedmény mértéke az aktuálisan fizeten- dõ – e pont szerinti díjengedmény nélküli – biztosítási
díj 5%-a.
A szerzõdés megszûnése
13. Az egészségbiztosítás általános biztosítási feltételei- ben foglalt megszûnési okokon kívül a jelen különös
biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítás meg-
szûnik annak az egészségbiztosításnak (A kórházi napi térítésre szóló, A napi térítésre szóló, A kritikus
betegségekre szóló egészségbiztosítás) a megszûnésével is, amelyhez kötötték, függetlenül attól, hogy a bizto-
sítást jelen különös biztosítási feltételek II. 1. pontjában szereplõ biztosítási csomagban, vagy nem biztosítási
csomagban kötötték.
VIII. A napi térítésre szóló Elixír egészségbiztosítás
különös biztosítási feltételei
1. A biztosító és a szerzõdõ között létrejött Elixír egészségbiztosítási szerzõdés napi térítésre szóló
kockázati elemére jelen különös biztosítási feltételek érvényesek.
A biztosítási esemény
2. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési idõszakban bekövetkezett, betegség vagy baleset miatti, társadalombiztosítási szerv által igazolt keresõképtelen- sége azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez
vezetõ balesetnek, vagy betegségnek is a kockázatvi- selési idõszakban kell bekövetkeznie.
3. Keresõképtelen az a biztosított, aki betegség vagy baleset következtében orvosi szempontból saját jogán szükséges gyógykezelése miatt munkáját nem tudja
xxxxxxx, és más keresõ tevékenységet sem képes végezni. E rendelkezés alkalmazásában munkán az a foglalkozás, illetõleg az a munkakör értendõ, amelyben a biztosított a keresõképtelenségét közvetlenül megelõzõen dolgozott. Ha a biztosított több jogviszony alapján is jogosult társa- dalombiztosítási ellátásra, a keresõképtelenségnek
mindegyik jogviszonyban fenn kell állnia.
4. A biztosítás önrésszel köthetõ. Az önrész a szerzõdõ által választott és a szerzõdésben napokban meghatáro-
zott idõtartam, amelyre a biztosító nem nyújt szolgáltatást.
5. Ha a biztosítási eseménynek minõsülõ gyógykezelés
idõtartama alatt olyan újabb betegség vagy baleset követ- kezik be, amely ugyancsak orvosilag indokolt és szüksé- ges gyógykezeléssel jár, akkor ez – a biztosító térítésének mértéke és az önrészesedés szempontjából – új biztosítási eseménynek minõsül, feltéve, hogy az újabb betegség
vagy baleset miatt a gyógykezelés idõtartama hosszabb a korábbinál, kivéve, ha az újabb betegség vagy baleset okozati összefüggésben áll az elõzõ biztosítási eseményt megalapozó betegséggel vagy balesettel.
A biztosítottak köre
6. A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerzõdésben biztosított lehet a magyarországi lakóhellyel rendelkezõ magyar állampolgár, valamint
tartózkodási engedéllyel, illetve bevándorlási engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár, ha
a) munkaszerzõdésen alapuló munkavégzésre irányuló jogviszonyból, vagy
b) minimálisan 2 éve fennálló és társadalombiztosítási
járulékfizetési kötelezettséggel járó egyéni vagy társas vállalkozásból adóköteles jövedelemmel rendelkezik.
7. A szerzõdéskötéskor a jövedelmet eredményezõ
jogviszony fennállását vagy a jövedelemszerzõ tevékeny-
ség folytatását igazolni kell /pl. munkáltatói igazolással (lásd: 6/a pont), illetve vállalkozói igazolvánnyal, társa- sági szerzõdéssel (lásd: 6/b pont)/.
A szerzõdés létrejötte
8. A biztosítás – a napi térítés választott összegétõl
függõen – jövedelemigazolással vagy anélkül köthetõ.
Jövedelemigazolásra van szükség, ha a napi térítés választott összege meghaladja a biztosító által ajánlott és jövedelem-
igazolás nélkül választható összeget. A jövedelem például munkáltatói jövedelemigazolással, társadalombiztosítási bevallással, adóbevallással igazolható.
A napi térítés összege és kiszámításának módja
9. A napi térítés összege (biztosítási összeg) a szerzõdõ által a szerzõdéskötéskor választott összeg.
a) Jövedelemigazolással megkötendõ szerzõdés esetén
a választható maximális napi térítési összeg a biztosított szerzõdéskötést megelõzõ naptári évben elért – adóval, nyugdíjjárulékkal, egészségbiztosítási járulékkal és mun- kavállalói járulékkal csökkentett – napi jövedelmének és a kötelezõ egészségbiztosítás keretében járó táppénznek a különbözete.
b) Jövedelemigazolás nélküli szerzõdéskötés esetén a napi térítés összege a biztosító által ajánlott összeg.
10. Ha a szerzõdés megkötésekor jövedelemigazolást is be kell mutatni, a biztosító ennek alapján megállapítja
a biztosított elõzõ évi – adóval, nyugdíjjárulékkal, egész- ségbiztosítási járulékkal és munkavállalói járulékkal
csökkentett – jövedelmét (tiszta jövedelem), majd kiszá- mítja a napi tiszta jövedelem és a kötelezõ egészség-
biztosítás keretében járó napi táppénz különbözetét.
A különbözeten belül a szerzõdõ választhatja meg a napi térítés összegét.
11. Ha a 6/a és a 6/b pontban felsorolt jogviszonyok együtt állnak fenn, a felek a napi térítés összegét – a szerzõdõ
választása szerint – az összes jogviszonyból származó együttes jövedelem vagy a szerzõdõ által megjelölt
jogviszonyból eredõ jövedelem alapján állapítják meg.
A változásbejelentési kötelezettség és elmulasztásának következményei
12. Jövedelemigazolás alapján létrejött szerzõdés ese- tében a biztosított köteles a szerzõdéskötést megelõzõ évi tiszta jövedelmének legalább 20%-os vagy ennél
nagyobb mértékû csökkenését az éves adóbevallás benyúj- tására elõírt határidõt követõ 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak. A bejelentést követõen a felek közösen
állapítják meg a napi térítés új összegét és díját.
13. Ha a biztosított a 12. pont szerinti bejelentési kötele- zettségének nem tesz eleget, és a bejelentési kötelezett- ség alá esõ jövedelemcsökkenésrõl a biztosító utóbb
tudomást szerez, a jövedelemcsökkenéssel arányosan csökkentheti a napi térítési összeget és a díjat. A már
teljesített szolgáltatások és befizetett díjak a jövedelem- csökkenéssel arányosan visszajárnak.
14. A biztosított 5 napon belül köteles bejelenteni, ha
• a munkaviszonyban folytatott tevékenysége meg-
szûnt, és egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet kezdett, vagy társas vállalkozás tagja lett; vagy
• egyéni vállalkozói tevékenysége vagy társas vállal- kozásbeli tagsága megszûnt, és munkaviszonyt
létesített.
15. A bejelentés alapján a biztosító jogosult a megvál- tozott jövedelmi helyzetet vizsgálni. A jövedelem
csökkenése esetén a felek új napi térítési összeget és új díjat állapítanak meg.
16. A biztosítónak haladéktalanul be kell jelenteni, ha
a szerzõdés a 27. pontban foglalt valamely okból megszûnt.
17. A napi térítésre szóló egészség- vagy betegbiztosítás más biztosítótársasággal (illetve biztosítási tevékenységet folytató más szervezettel) történt megkötését a bizto-
sítónak 15 napon belül be kell jelenteni.
A biztosítási szerzõdés változása
18. A szerzõdõ kezdeményezheti a napi térítés összegé- nek emelését, ha a biztosított éves tiszta jövedelme
a szerzõdéskötést megelõzõ év tiszta jövedelméhez képest emelkedett. A biztosító az egészségi állapotot
nem vizsgálja, és eltekint a várakozási idõtõl abban az esetben, ha a szerzõdõ legkésõbb az éves adóbevallás benyújtására elõírt határidõt követõ 8 napon belül
kezdeményezi a napi térítés összegének emelését.
A biztosító szolgáltatása, annak kiszámítási módja, és az igény bejelentése
19. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a bizto-
sító a szerzõdésben meghatározott napi térítési összeget fizeti ki a biztosítottnak az igazolt keresõképtelenség
idõtartamára, amely a keresõképtelenné nyilvánítással kezdõdik és a keresõképessé nyilvánítással szûnik meg. Ha a biztosítási szerzõdés létrejöttekor jövedelem-
igazolást is be kellett mutatni, a biztosító által nyújtott napi térítés és a kötelezõ egészségbiztosítás keretében egy napra kapott táppénz összege nem haladhatja meg a biztosított keresõképtelenségének elsõ napját meg-
elõzõ naptári évben elért, és a 10. pont szerinti egy napra számított tiszta jövedelmét.
20. Az egy biztosítási esemény kapcsán figyelembe vett napok száma az önrésznapokkal együtt nem haladhatja meg a 150 napot.
21. A biztosító két egymást követõ biztosítási éven belül az önrésznapokkal együtt legfeljebb 200 napot térít.
22. A napi térítés kiszámításakor a biztosító a keresõ- képtelenség tartamába a kezdõ és a végsõ napot is
beszámítja.
23. Ha a biztosítási szerzõdés megkötésekor a jövedelem igazolására a biztosító nem tartott igényt, a szerzõdés-
ben meghatározott napi térítést is jövedelemigazolás nélkül fizeti ki.
24. Ha a szerzõdés létrejöttekor jövedelemigazolást is be kellett mutatni, a szolgáltatás teljesítéséhez igazolni kell a szolgáltatásra való jogosultságot megelõzõ naptári évben elért jövedelmet. Ha az elõzõ évi jövedelmet igazoló
adóbevallás még nem áll rendelkezésre, a biztosító az utoljára benyújtott adóbevallás szerint megállapított összeg 50%-át fizeti ki elõlegként.
25. A biztosítási eseményt a keresõképtelenséget igazoló irattal együtt, valamint a keresõképessé nyilvánítást
haladéktalanul be kell jelenteni a biztosítónak.
26. A gyógykezelés folyamán a biztosító részére kéthe- tente be kell nyújtani a kezelõorvos igazolását a bizto- sított keresõképtelenségérõl.
A biztosítás megszûnése
27. A biztosítás az egészségbiztosítás általános szerzõ- dési feltételeiben foglalt megszûnési okokon kívül is megszûnik
a) annak a hónapnak a végén, melyben
• a magyar állampolgár biztosítottnak megszûnt a magyarországi lakóhelye;
• a biztosított magyarországi tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg;
• a biztosítottat Magyarországról kiutasították, vagy tartózkodási engedélyét, illetõleg bevándorlási
engedélyét visszavonták;
• a biztosítás alapjául szolgáló 6/a-b pontban megha- tározott jogviszony megszûnt (kivéve a 14. pontot).
Ha ebben az idõpontban egy már bekövetkezett
biztosítási esemény fennáll, a biztosítás csak ennek a keresõképtelenségnek a végén ér véget, de legké- sõbb a szerzõdés megszûnési okának bekövetkezte után egy hónappal; valamint
b) azon a napon, amelytõl kezdve a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztett biztosított részére
rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg.
Kizárások
28. A biztosító nem teljesít szolgáltatást az alábbi esetekben:
a) terhesség, terhességmegszakítás, vetélés és szülés miatti keresõképtelenség esetén,
b) a törvényes foglalkoztatási tilalom alatti munka- vállalásból eredõ keresõképtelenség esetén,
c) gyermek nevelése vagy szülõ ápolása okán igénybe- vett társadalombiztosítási szolgáltatás esetén.
Díjengedmény
29. A szerzõdõt díjengedmény illeti meg – az egészség- biztosítás általános biztosítási feltételeiben leírt érték- követés idõpontjától kezdõdõ hatállyal – egy éven
keresztül, ha az értékkövetés idõpontját megelõzõ évben a jelen biztosítás alapján a biztosító nem teljesített szolgál- tatást. A díjengedmény mértéke az aktuálisan fizetendõ
– e pont szerinti díjengedmény nélküli – biztosítási díj 5%-a.
Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
1. számú melléklet
Heveny fertõzõ betegségek
• Acut flaccid paralysis (petyhüdt izombénulással járó fertõzés)
• AIDS/HIV
• Ancylostomiasis (horogféreg-betegség)
• Anthrax (lépfene)
• Brucellosis
• Campylobacter enteritis (campylobacter okozta hasmenés)
• Cholera (kolera)
• Diphtheria (torokgyík)
• Dysenteria (vérhas)
= Amoebiasis
= Shigellosis
• Dyspepsia coli (coli-hasmenés)
= Entheropathogen E. coli enteritis (EPEC)
• Egyéb E. coli által okozott megbetegedés
= Enterohaemorrhagias E. coli enteritis (EHEC)
= Enteroinvasiv E. coli (EIEC)
= Enterotoxicus E. coli enteritis (ETEC)
• Echinococcosis
• Encephalitis infectiosa (fertõzéses agyvelõgyulladás)
= Encephalitisek
= Kullancsencephalitis
• Enteritis infectiosa (fertõzéses hasmenés)
= Vírusos gastroenteritisek
- Adenovírusok
- Norwalk vírus
- Rotavírus
= Giardiasis
• Febris flava (sárgaláz)
• Ferbris recurrens (visszatérõ láz)
• Hepatitis infectiosa (fertõzéses májgyulladás)
= Hepatitis A
= Hepatitis B
= Hepatitis C
= Delta hepatitis
= Hepatitis E
= Non A-E hepatitisek
• Keratoconjunctivitis epidemica (fertõzéses szaru- és kötõhártya-gyulladás)
• Legionellosis
= Legionárius betegség
= Nem pneumóniás legionárius betegség (Pontiac láz)
• Lepra
• Leptospirosis
• Listeriosis
• Lyme-kór
• Lyssa (veszettség)
• Malária
• Malleus (takonykór)
• Meningitis purulenta (gennyes agyhártyagyulladás)
= Meningitis epidemica
= Haemophilus influenzae okozta meningitis
• Meningitis serosa (savós agyhártyagyulladás)
• Mononucleosis infectiosa (Pfeiffer-féle mirigyláz)
• Morbilli (kanyaró)
• Oedema malignum (gázüszök)
• Ornithosis (papagáj-kór)
• Paratyphus
• Parotitis epidemica (mumpsz)
• Pertussis (szamárköhögés)
• Pestis
• Poliomyelitis (heveny gyermekbénulás)
• Q-láz
• Rubeola (rózsahimlõ)
= Congenitalis rubeola syndroma
• Salmonellosis
• Scarlatina (vörheny)
• Schistosomiasis (bilharziazis)
• Staphylococcus infectiók (gennykeltõ fertõzések)
= Staphylococcus aureus okozta fertõzések betegellátó intézményeken kívül
= Staphylococcus fertõzések a kórházi szülészeti és csecsemõosztályokon
= Staphylococcus az egyéb mûtéti és belgyógyászati osztályokon
• Strongyloidosis
• Taeniasis (galandférgesség)
• Cysticercosis
• Tetanus (merevgörcs)
• Toxoplasmosis
• Trachoma
• Trichinellosis
• Tuberculosis (tüdõgümõkór)
• Tularemia
• Typhus abdominalis (hastífusz)
• Typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)
• Varicella (bárányhimlõ)
• Yersiniosis
• Vírusos haemorrhagiás lázak (vérzéses lázak) a.) Magyarországon elõfoduló betegségek:
= Hantavírus okozta megbetegedés
= Pulmonális szindrómával járó hantavírus fertõzés
= Krími-kongói haemorrhagiás láz
b.) Magyarországra behurcolható betegségek:
= Dengue láz
= Marburg-Ebola vírus
= Lassa láz
= Rift-völgyi láz
• Nemibetegségek
= Acut urethritis nongonorrhoica (húgycsõgyulladás)
= Condyloma acuminatum
= Gonorrhoea (tripper, kankó)
= Granuloma inguinale
= Herpes simplex anogenitalis (nemi szerv körüli herpesz)
= Lymphogranuloma venereum
= Syphilis (vérbaj)
= Ulcus molle (lágyfekély)
2. számú melléklet
Mûtéti lista
A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy az orvosi eljárásokban bekövetkezõ változások (pl. valamely mûtét kevésbé minõsül majd súlyosnak, mert elvégzése az orvosi technika fejlõdése miatt kevésbé veszélyes) következtében módosítsa a mellék-
leten szereplõ mûtétek térítési kategóriáit
I.
Kis mûtétek
A.
Az általános sebészet körében
• Tályogfeltárás testüregen kívül
• Panaritium feltárás
• Körömlevétel
• Jóindulati daganat vagy tumoros képlet (cysta, atheroma) eltávolítása bõrbõl, bõr alatti kõtõszövetbõl és emlõbõl
• Fissura ani mûtéte
• Orvosi indikáció alapján kisebb bõrhegek, tetoválások, idegen testek eltávolítása
B.
Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy
általános sebészeti osztályon, vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. Baleseti sebészet körében:
• Dislocalt törések konzervatív helyretétele és rögzítése (extensio, gipszkötés) (Elmozdult törésvégû törések
konzervatív helyretétele és rögzítése (húzás, gipszkötés)
• Ficamok helyretétele
• Fedett tûzések
• Osteosynthesises anyag eltávolítása (csontrögzítõ anyag eltávolítása)
• Mellkasi szívás behelyezése
• Sebexcisio (elsõdleges, halasztott vagy másodlagos varrattal) (sebkimetszés)
• Dialyzáló hasûri mosás
• Perifériás sérülések ellátása
2. Ortopédiai sebészet körében:
• Ínhüvelyen, inakon végzett beavatkozások (tenotómia, incisio)
• Lábujjak csonkolása
3. Urológai sebészet körében:
• Katheterezés (szondázás)
• Hólyagszurcsapolás
• Paraphymosis reposotio
• Praeputium szakadás ellátása - sutura
• Torquatio testis - detorquatio
• Verruca eltávolítása penisrõl
• Hydrocele (vízsérv) punkctio
• Vese functionalis vizsgálata ureter katheterezés útján
• Idegen test eltávolítása hólyagból húgycsövön át
• Herebiopsia (szövettani mintavétel)
• Prostata biopsia
• Húgycsõ polyp exstirpatio
• Vese biopsia
• Vasectomia
• Hólyagbiopsia
4. Szemészet körében:
• Chalazion mûtét (jégárpa mûtéte)
• Kis szemhéji tumorok eltávolítása
• Kis szemhéji sebzés ellátása
• Kis kötõhártya sebzés ellátása
• Blepharorraphia (szemhéj mûtéti varrata)
5. Fül-orr-gégészet körében:
• Tonsillectomia (mandula mûtét)
• Endonasalis mûtétek
• Microlaryngochirurgia (kis gégemûtétek)
6. Szájsebészet körében:
• Cysta mûtét
• Gyökércsúcsresectio
7. Idegsebészet körében:
• Excisió, sutura (kimetszés, varrat)
• Arteriectomia
8. Xxxxxxxxxx körében:
• Egyszerû varicotomia (visszeres csomó kimetszése)
• Scalenotomia
• Necrectomia
• Peripheriás ér exploratiója (környéki ér felszabadítása)
• Arteriectomia
9. Kézsebészet körében:
• Z-plastica bõrön
• Ínhüvelyincisio
• Szabad bõrtransplantatio
• Extensor ín-varrata
• Csonttörés fedett tûzése
• Szalagvarrat
• Különbözõ eredetû kisebb daganatok, idegen test eltávolítása
• Osteosynthesisbõl fémanyag eltávolítása
• Ujj amputatio
10. Nõgyógyászat-szülészet körében:
• Nem terhességgel összefüggõ nõgyógyászati méhkaparás
• Excisió a portióból vagy a vulvából
• Polypus eltávolítása
• Bartholin-cysta vagy abscessus megnyitása, vagy eltávolítása
II.
Közepes mûtétek
A.
Az általános sebészet körében
• Nyaki sipoly, cysta, daganat eltávolítása
• Mûtét a nyelõcsõ nyaki szakaszán
• Resectio glandulae thyreoideae (pajzsmirigy mûtét)
• Mellékpajzsmirigy eltávolítása
• Perforált fekély elvarrása
• Gastrotomia
• Gastostomia
• GEA (gyomor-bél anastomosis)
• Cardimyotomia (laparotomiából)
• Distalis gyomorresectio (gyomor alsó részének eltávolítása)
• Enterostomia
• Vékonybél anastomosis
• Vagotomia
• Colostomia
• Fistula ani mûtéte
• Májvarrat
• Cholecystectomia (epehólyeg eltávolítása)
• Sérvmûtétek
• Ileus mûtét (bélresectio nélkül) (bélelzáródás mûtét )
• Végtag csonkolások
• Embolectomia
• Varicositas mûtéte
• Aranyér mûtéte
• Bõrpótlás szabad átültetéssel vagy helyi eljárással
• Lumbalis sympathectomia
• Nyaki borda mûtéte
B.
Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy
általános sebészeti osztályon, vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. Baleseti sebészet körében:
• Velõûrsínezés (fedetten vagy nyíltan bezárva)
• Boka-, olecranon-, patella synthesis (boka, könyökcsúcs, térdkalács mûtét)
• Carotis angiographia, liquor terek kontraszt anyaggal történõ vizsgálata
• Osteotomia
• Arthrotomia
• Sequestrotomia
• Inveterált és habituális ficam mûtéte (állandósult és szokványos ficam mûtéte)
• Ízületi szalagok varrata, pótlása
• Tracheotomia (légcsõmetszés)
• Laparatomia explorativa
• Idegen test eltávolítása (mélyen fekvõ vagy testüregbe hatoló)
2. Ortopédiai sebészet körében:
• Hallux valgus, digitus V. varus (lábujjak javító mûtéte)
• Alkar, lábszár alagút-syndroma mûtéte
3. Urológiai sebészet körében:
• Epidydimektómia
• Orchydektomia
• Prostata-tályog megnyitás
• Endovesicalis elektrocoagulatio
• Penis amputatio
• Hydrocele mûtét (vízsérv mûtéte)
• Spermatocele resectio
• Varicotomia
• Ureterocele elektroincisioja
• Sectio alta
• Transurethralis lythotripsia (húgycsövön keresztül kõzúzás)
4. Szemészet körében:
• Enucleatio bulbi (szemgolyó eltávolítása)
• Epibulbaris tumorok eltávolítása (szemgolyó körüli daganatok eltávolítása)
• Perforáló sérülések ellátása (mágnesmûtét kivételével)
• Punctio corneae (szaruhártya punctió)
5. Fül-orr-gégészet körében:
• Külsõ orrmelléküreg mûtétek
• Szövõdménymentes mastoidectomia
• Részleges külsõ gégemûtétek
6. Idegsebészet körében:
• Decompressios laminectomia
• Impressios fractura
• Fúrt lyuk felhelyezése
• Subduralis haematoma (agyhártya alatti vérömleny)
• N. facialis decompressio (arcideg mûtéte)
• Facialis tick
• Perifériás idegmûtétek (környéki idegmûtétek)
• Lumbalis porckorongsérv
• Koponyacsont tumorok
• Koponyacsont plasztika
7. Szívsebészet körében:
• Pacemaker implantatio (ritmusszabályozó beültetése)
8. Xxxxxxxxxx körében:
• Femoralis recanalisatio (comb-ütõéri keringés helyreállítása)
• Femoro-poplitealis bypass
• Felsõ végtagi reconstructiós érmûtét
9. Kézsebészet körében:
• Neurolysis (ideg körüli összenövések oldása)
• Invarrat
• Tendolysis (ín körüli összenövések oldása)
• Csonttörés feltárás drótstabilizálása
• Arthodesis (izületi merevítés)
• Luxatio feltárásos repositiója (ficamot helyreállító mûtét)
• Capsulectomia (kötõszöveti tok mûtéti eltávolítása)
• Szalagplastica
• Feltárás fertõzés miatt
10. Nõgyógyászat-szülészet körében:
• Méhnyakamputatio, plastica
• Hüvelyi plasticai mûtétek
• Hüvelyi cysta eltávolítása
III.
Nagy mûtétek
A.
Általtános sebészet körében
• Tracheo-bronchoplastica (légcsõ-mûtét)
• Pneumonectomia (tüdõ-mûtét)
• Gastrectomia (gyomor-mûtét)
• Pancreato-duodenectomia
• Nyelõcsõ eltávolítása és pótlása
• Szabad lebeny átültetése mikrovascularis anastomosissal
• Pajzsmirigy mûtét
• Nyaki blockdissectio
• Gátori daganat eltávolítása
• Nem esztétikai célú emlõplastika, emlõeltávolítás
• Nyelõcsõ sérülés mûtéte a mellkasi szakaszon
• Segmentectomia, lobectomia pulmonis (részleges tüdõ- mûtétek)
• Decorticatio
• Thoracoplastica (mellkas plasztika)
• Resectio ventriculi (gyomor-mûtét)
• Proximális gyomorresectio
• Vastagbél resectio
• Végbélkiirtás
• Rectovaginalis sipoly mûtéte
• Splenectomia (lépeltávolítás)
• Icterus mechanicus mûtétei (elzáródásos sárgaság mûtétei)
• Thoracalis sympathectomia
• Pancreas mûtéte (hasnyálmirigy mûtéte)
• Végtag exarticulatiok (végtag kiízesítése)
• Bõrpótlás távoli lebennyel
• Üregek falának rekonstukciója
• Komplex szövetpótlás
B.
Szakosított sebészeti ellátások (függetlenül attól, hogy
általános sebészeti osztályon, vagy szakosított sebészeti osztályon végzik)
1. Baleseti sebészet körében:
• Végtag replantatio (végtag visszavarrás)
• Súlyos végtagsérülés ellátása (ér-, idegvarrattal, osteosyntesissel)
• Neurorraphia, idegtransplantatio (mikroszkóppal) (idegvarrat, idegátültetés)
• Polytraumatizált betegnél többszörös mellkasi vagy hasi szervsérülés
• Nagyér sérülések varrata
• Velõûrszegezés
• Combnyaktáji szegezés
• Lemezes csontegyenesítés
• Áthatoló mellkasi sérülés mûtéte
• Áthatoló hasi sérülés mûtéte
• Mellkasi szervek fedett sérülésének mûtéte
• Hasi szervek fedett sérülésének mûtéte
• Álízületek (fertõzött és nem fertõzött) belsõ csontegyesítése
• Arthorodesis (izületi merevítés)
• Arthoroplastica
2. Ortopédiai sebészet körében:
• Csípõ-, térdízület, váll, könyök arthroplastica
• Osteotomiák
• Spasticus bénulás mûtéti kezelése
• Csípõközeli femur-osteotomia (combcsont vésés)
• Tibia-osteotomia
• Medence osteotomia
• Habitualis patella-ficam (rendszeres térdficam)
• Habitualis vállficam mûtéte (rendszeres, szokványos vállficam mûtéte)
3. Urológiai sebészet körében:
• Radicalis vesemûtét (vese, tumor block-dissectio)
• Heredaganat miatti bilateralis retroperitonalis
lymphadenektomia (heredaganat miatti nyirokcsomó- eltávolítás)
• Hypotermias vesemûtét (lehûtéses vesemûtét)
• Uretero ureteralis anastomosisok
• Uretero sigmoideostomia
• Ileocystoplastica
• Totalis prostatektomia
• Vesetranszplantatio (veseátültetés)
• Adrenalektomia (mellékvese-eltávolítás)
• Mûvese ellátás (dialysis)
• Mellékvese daganatok mûtéte
• Ureterotomia
• Nephropexia (vesefelvarrás)
• Nephrectomia (veseeltávolítás)
• Polusrecestio
• Cavernotomia
• Transrenalis drain
• Aberrans veseér resectio (a normálistól eltérõ veseér eltávolítás)
• Vesecysta resectio
• Decapsulatio (vesetok leválasztás)
• Prostatectomia
• Hólyagnyaki Y-V plasztika
• Diverticulektomia
• Hólyagfal resectio
• Transurethralis hólyagtumor resectio
• Transurethralis prostata tumor resectio
• Transurethralis hólyagnyak adenoma resectio
• Nem veleszületett állapot miatti húgycsõ plastikák
• Emasculatio (herék eltávolítása)
4. Szemészet körében:
• Mikrosebészeti mûtétek
• Fotocoagulatio
• Glaucoma ellenes mûtétek (zöldhályog ellenes mûtétek)
• Szaruhártya átültetés
• Nem esztétikai célú nagy szemészeti plasztikák
• Intraocularis idegentest eltávolítása (szemen belüli idegentest eltávolítás)
• Könnycsatorna helyreállító mûtéte
• Orbita mûtétek (szemüregi mûtétek)
5. Fül-orr-gégészet körében:
• Stapedectomia (kengyel mûtéti eltávolítása)
• Acusticus neurinoma eltávolítása (hallóideg daganat eltávolítása)
• Teljes gégekiirtás
• Hangréstágító mûtétek
• Radikális fülmûtét
• Egy ülésben végzett nyaki dissectio és teljes gégekiirtás
• Fülmûtét endocranialis szövõdménnyel (fülmûtét koponyán belüli szövõdménnyel)
• Meniere mûtétek
6. Szájsebészet körében:
• Partialis mandibularesectio (részleges állkapocs eltávolítás)
• Partialis maxillaresectio (részleges felsõ állcsont eltávolítás)
• Totalis mandibularesectio (féloldali)
• Totalis maxillaresectio (féloldali)
• Ankylosis mûtét (izületi merevség mûtéte)
• Nem esztétikai célú nagyobb plasztiakai mûtét
7. Idegsebészet körében:
• Aneurysma (koponyaûri verõértágulat)
• Axialis tumorok (agydaganatok)
• Intramedullaris gerincdaganatok (gerincvelõ daganatok)
• Spinalis, cerebralis, angiomák
• Vertebralis decompressio
• Ballon catheteres beavatkozások
• Lebenyresectiók, temporalis epilepsia
• Gerincsérültek mûtétei
• Lebenygliomák (lebenydaganatok)
• Intracerebralis haematoma (agyállományon belüli vérömleny)
• Epiduralis vérzések (agyhártya feletti vérzések)
• Nasalis liquorhaea
• Shunt mûtétek
• Cerebellaris tumorok (kisagyi daganatok)
• Syringomyelia, basalis impressio
• Spinalis extramedullaris és epiduralis tumorok (gerincvelõi daganatok)
• Csigolyatumorok (csigolyadaganatok)
• Cervicalis porckorongsérv laminectomiából és elülsõ behatolásból
• Cervicalis spondylosis (nyaki csigolyaizületi meszesedés)
• Carotis externa-interna anastomosis mûtétek
• Hypophysis mûtétek (agyalapi-mirigy mûtétek)
• Koponyaûri sérülés ellátása
• Sympathectomia
• Laminectomia
• Nyaki gerincsérülés mûtéte
8. Szívsebészet körében:
• Mitralis mûbillentyû implantatio (kéthegyû mûbillentyû beültetés)
• Aorta mûbillentyû implantatio (fõütõér mûbillentyû behelyezése)
• Kettõs-hármas mûbillentyû rekonstrukciója
• Szívbillentyû plasticai rekonstrukciója
• Coronaria mûtétek (szívkoszorúér mûtétek)
• Myocardialis pacemaker elektróda implantatio (szívrit- musszabályozó elektródájának behelyezése)
• Pericardiectomia (szívburok egy részének eltávolítása)
• Shunt mûtét
• Zárt mitrális comissurotomia (kéthegyû billentyû mûtéte)
• Pericardialis cysta, lipoma exstirpatio
• Traumás szívsérülések ellátása (baleseti szívsérülések ellátása)
• Mellkasi nagyér rendelleneségek korrekciója
• Zárt szívmûtétek
• Cardiomyotomia (thoracotomiából)
9. Xxxxxxxxxx körében:
• Mûtétek a mellkasi, illetve a hasi nagyereken
• Art. carotis reconstructio (fejverõér rekonstrukció)
• Art. subclavia reconstructio (lapocka alatti ütõér rekonstrukció)
• Aorta bifurcatio desobliteratio
• Aorta-ilio-femoralis reconstructio
• Bypass mûtétek
• Cruralis rekonstruktív érmûtét
• Végtag aneurysmák (végtag verõértágulatok)
• Ilio-femoralis véna reconstruktio
• Érpótlások
10. Kézsebészet körében:
• Idegtransplantatio
• Szigetlebeny
• Érvarrat a kéz és ujjak területén
• Ér-transzplantatio
• Policisatio (hüvelykujj képzés)
• Replantatio (visszahelyezés)
• Idegvarrat
• In-transplantáció
• Többszörös ínvarrat
• Stabil osteosynthesis (stabil csontegyesítés)
• Correctios csontmûtét
• Prothesis beültetése
• Érvarrat az alkaron
• Dupuytren contractura mûtéte (tenyéri zsugorodás mûtéte)
• Idegbénulás palliatív mûtéte intransplantatióval
• Xxxxxx, vagy hengerlebeny plasztika
11. Nõgyógyászat-szülészet körében:
• Bármely okból végzett laparotomia (bármely okból végzett hasmûtét)
• Vaginális méheltávolítás (hüvelyi méheltávolítás)
• Vulvectomia
0000 Xxxxxxxx X., Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00.
HB-21300
1368 Budapest, Pf. 191
Tel.: 00-00-000-000