A KÖZLEKEDÉSI BALESETI EREDETŰ HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BALESET- BIZTOSÍTÁSI FEDEZET (1075)
Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató
XXXXXXX.XX
A KÖZLEKEDÉSI BALESETI EREDETŰ HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BALESET- BIZTOSÍTÁSI FEDEZET (1075)
AHE-19312/2
KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KIEGÉSZÍTŐ FEDEZETE
TARTALOMJEGYZÉK
A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075)
Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató... 3 A szerződő 3
A biztosított 3
A kedvezményezett 3
A biztosításközvetítő 4
A biztosító 4
A biztosító felügyeleti hatósága 4
AHE-19312/2
A biztosítás díjának megállapítása 5
Díjfizetés 5
Az adatkezelés jogalapja, célja 12
Az adatfeldolgozók 13
Adattovábbítás 13
Tájékoztatáskérés, helyesbítés 13
Örökösök adatainak kezelése 14
Jogorvoslat, tiltakozási jog 14
Az adatkezelés időtartama 14
Kiegészítő biztosítási fedezet havi díja 18
KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ
a közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset- biztosítási fedezethez (1075)
1. Az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezetre (a továbbiakban: kiegészítő fedezet) a jelen Különös Szer- ződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató (a továbbiakban:
szerződési feltételek) érvényesek, feltéve, hogy a kiegészítő fedezetet e feltételekre hivatkozva kötötték.
Az alapbiztosítás a személygépkocsira szóló kötelező gép- jármű- felelősségbiztosítás.
A jelen szerződési feltételek szerint létrejött kiegészítő fedezetekre az alapbiztosítás szerződési feltételei nem alkalmazhatók a jelen szerződési feltételekben megfogal- mazottak kivételével.
A jelen szerződési feltételek alapján létrejött kiegészítő fedezetre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
A kiegészítő fedezet alapján a biztosító köteles a kiegészítő fedezetben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény esetén a kiegészítő fedezetben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet az alapbiztosításhoz kapcsolódik, és erre tekintettel kizárólag az alapbiztosítás megkötésével együtt – az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg vagy az alapbiztosítás megkötését követően – köthető meg.
A biztosító a jelen kiegészítő fedezetet az alaptermék azo- nos módon (tanácsadás nélkül) értékesíti, az erre valamint a közvetítők javadalmazására vonatkozó részletes rendelke- zéseket az alaptermék szerződési feltételei tartalmazzák.
SZEMÉLYEK A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN
A szerződő
AHE-19312/2
2. A kiegészítő fedezet szerződője csak az a természetes személy lehet, aki a jelen kiegészítő biztosítás megköté- sével egyidejűleg a biztosítóval alapbiztosítási szerződést köt, vagy a biztosítónál díjjal rendezett alapbiztosítással rendelkezik.
A kiegészítő fedezet szerződője az az alapbiztosítás szer- ződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegé- szítő fedezet megkötésére ajánlatot tett és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy szere-
pelhet. A szerződő jogosult a kiegészítő fedezettel kapcso- latos jognyilatkozatok megtételére.
A kiegészítő fedezetet az kötheti meg, aki az alapbiztosí- tásban szerződőként megjelölt és valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási ese- mény elkerülésében érdekelt. Az e rendelkezés ellenére kötött kiegészítő fedezet semmis.
A biztosított
3. A kiegészítő fedezet biztosítottja a jelen biztosítás szer- ződője.
A kedvezményezett
4. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási ese- mény bekövetkezte esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Haláleseti kedvezményezett a szerződő által megjelölt személy, vagy a biztosított örököse. Kedvezmé- nyezett lehet természetes és jogi személy is.
5. Egy biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatá- rozhatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni.
A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosí- tóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt ked- vezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.
6. A szerződő (aki a jelen kiegészítő fedezet biztosítottja) a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötele- zettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatko- zatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezménye- zett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzá- járulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.
7. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik.
Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a ked- vezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított ará- nya az irányadó.
8. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatály- ban érvényes kedvezményezett jelölés, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének fizeti ki.
A biztosításközvetítő
9. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megköté- sében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselő- jének minősül.
10. A függő biztosításközvetítő jelen termék esetében az ügyféltől díjat, díjelőleget nem vehet át. A függő biztosí- tásközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A független biztosítás közvetítő a biztosító nevében nem vehet át biztosítási díjat a szerződőtől.
11. A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvé- telére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köt- het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
12. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító
13. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a jelen pont- ban megjelölt Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.
14. A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyúj- tani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biz- tosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank.
A biztosító felügyeleti hatósága
AHE-19312/2
15. A biztosító felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).
A Felügyeletről további tájékoztatást a Panaszügyintézés- ről szóló részben olvashat.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
16. A jelen feltételek szerint biztosítási esemény a biztosí- tott közlekedési balesetből eredő, a közlekedési baleset bekövetkeztétől számított egy éven belüli halála, azzal a feltétellel, hogy a biztosítási eseményhez vezető közleke- dési balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekö- vetkeznie.
17. Közlekedési baleset: Az a baleset, amelyet a járművel vagy gyalogosként közlekedő biztosított valamely közle- kedésben részt vevő jármű balesetével összefüggésben szenved el. Nem minősül közlekedési balesetnek, ha a kerékpáros balesetében más jármű vagy gyalogos nem hatott közre.
Jármű: A KRESZ-ben meghatározott fogalom.
A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
18. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén a jelen szerződési feltételek 1. számú mel- lékletében meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek.
A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA
19. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol bekövetkező olyan közlekedési balesetből eredő biztosítási eseményre, amelyre a biztosító szolgáltatási kötelezettsége vonatkozik.
A KIEGÉSZÍTŐ FEDEZET LÉTREJÖTTE
20. A kiegészítő fedezet a szerződő és a biztosító megálla- podásával jön létre.
A fedezet létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül a biztosí- tási fedezetet igazoló kötvényt állít ki, a kiegészítő fedezet a kötvény kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatviselési kezdettel.
A kiegészítő fedezet akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napos kocká- zat-elbírálási határidőn belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a szerződő az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonat- kozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában tett és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatvá- nyon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ilyen esetben a kiegészítő fedezet az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpont- jára visszamenő hatállyal jön létre.
A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az eset- ben a kiegészítő fedezet nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szer- ződő ajánlatától, és az eltérést a szerződő késedelem
nélkül nem kifogásolja, a kiegészítő fedezet a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésével egyi- dejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerző- dés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hozzá beér- kezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.
21. A biztosító előzetes fedezetvállalására (a kiegészítő fede- zet létrejötte előtti kockázatvállalására) nincs lehetőség.
22. Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött kiegészítő fede- zet lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési felté- telétől, akkor a biztosító a kiegészítő fedezet létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a kiegészítő fedezetet a szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasí- tástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kiegészítő fedezetet 30 napra írásban felmondhatja.
A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
23. A kiegészítő fedezet létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdete.
24. Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha az ajánlat vagy a kiegészítő fede- zet létrejötte iránti nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
25. A kiegészítő biztosítási fedezet határozatlan tartamú. A kiegészítő fedezet biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval.
A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
A biztosítás díjának megállapítása
26. A biztosító a biztosítási díjat a biztosítási időszakra vonatkozóan állapítja meg.
Díjfizetés
AHE-19312/2
27. A biztosítás díját a kockázatviselés kezdetétől az alap- biztosítási szerződésben meghatározott módon és fizetési gyakoriság szerint, az alapbiztosítási szerződésben meg- határozott esedékességgel kell megfizetni. Ha a biztosítást nem az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg kötötték, az első és folytatólagos díjrészletek a felek megállapo- dása szerinti időpontban esedékesek.
A KIEGÉSZÍTŐ FEDEZET ÁTMENETI SZÜNETELTETÉSÉNEK ESETE
28. Abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályi ren- delkezésben foglaltaknak megfelelően átmenetileg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő fedezetre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő fedezetre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
29. Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forgalomba helyezését követően a kiegészítő fedezetre vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége.
A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja.
A szüneteltetési időszak a szerződő biztosított közlekedési baleset miatti okból bekövetkezett halála esetén a kiegé- szítő fedezet létrejöttétől számított egy éves időszakba beleszámít.
DÍJMÓDOSÍTÁS, ÉRTÉKKÖVETÉS
30. A jelen kiegészítő fedezet vonatkozásában a biztosító nem alkalmaz díjmódosítást és értékkövetést.
KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
31. A szerződő (aki a jelen kiegészítő fedezet a biztosí- tottja) köteles a szerződés létrejöttekor majd azt követően a szerződés tartama alatt a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet a szerződő vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő a lényeges körülmények változását a biztosító- nak írásban köteles bejelenteni.
A biztosított, illetve a szerződő a biztosító írásban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával, valamint a telefonon tett nyilatkoza- tával eleget tesz a közlési kötelezettségének. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsér- tése), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be,
a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
32. A szerződő és a biztosított köteles a lényeges körülmé- nyek változását a biztosítónak bejelenteni.
A közlési, illetőleg a változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem
védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE
33. A biztosítási kockázat jelentős növekedése a kiegészítő fedezetben nem értelmezhető.
KIZÁRÁSOK
34. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított közlekedési balesetből eredő halála
a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, meg- szállás során, külső ellenség cselekménye során, ellen- ségeskedés során vagy – hadüzenettel vagy anélkül
– végrehajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felkelés- ben, forradalomban való részvétellel összefüggésben,
b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai köz- igazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szük- ségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor),
c) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvé- tele miatt,
d) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény követ- kezményeként, vagy azzal kapcsolatosan kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limitekig,
e) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe),
f) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvet- lenül vagy közvetetten visszavezethető okból, – vál- lalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladék- lerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,–
következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüggésben következett be.
Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felso- rolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyi- dejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
AHE-19312/2
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfoj- tása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül
vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A c) és d) pontban szereplő terrorizmus alapján a bizto- sító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselek- mény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen kárese- ményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcse- lekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökken- tése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb
50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül a biz- tosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a
1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcse- lekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifize- tett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül ter- rorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosí- tási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatko- zóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terror- cselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifize- tett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha az f) pontban sze- replő támadás vagy behatolás az információs technoló- gia eszközeinek használatával következett be.
A biztosító ebben az esetben a biztosított közlekedési baleseti halálára vonatkozó szolgáltatást nem telje- síti.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
35. A közlekedési baleseti halál esetére szóló fedezet vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított halála a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása miatt következett be. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése a biztosí- tott halála hónapjának utolsó napjával kifizetés nélkül szűnik meg.
36. A közlekedési baleseti halálra szóló fedezet vonat- kozásában a biztosító akkor is mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet a szerződő vagy
a szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó jog- ellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése a biztosított halála napjával kifizetés nélkül szűnik meg.
37. A biztosító nem teljesít baleset-biztosítási szolgálta- tást, ha a baleset
a) a biztosított személy elme- vagy tudatzavarával, bár- milyen okú eszméletvesztésével, illetve öngyilkossá- gával vagy annak kísérletével a fedezet tartamának kezdetétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- ságával közvetlen okozati összefüggésben
b) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hoz- zátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel.
c) gépjármű verseny vagy edzés során következett be,
d) a biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény következményeként, illetve a hatósági intézkedés előli menekülés során történt.
38. A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét nem zárja ki arra az esetre, ha
a) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezették, de azt a biztosítási esemény után 30 napon belül változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszű- nésétől kell számítani.
b) a baleset az oktató jelenlétében az engedély meg- szerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE
AHE-19312/2
A kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosítá- sokat meg kell adni, csatolni kell a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratokat, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellen- őrzését.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett vagy a biztosított örö- köse e kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak.
39. A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:
– személyesen,
– faxon, a x00-(0)-000-0000 számon,
– postai levélben, kérjük, hogy az alábbi címre küldje meg levelét:
Allianz Hungária Zrt. Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11
– e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY IGAZOLÁSÁHOZ BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK
40. A biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges dokumentumokat a biztosító részére be kell nyújtani vagy be kell mutatni.
A biztosítási esemény igazolásához, valamint a biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges dokumentumok:
A) A haláleset bekövetkezését igazoló okiratok
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,
b) halál esetén a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,
B) Személyazonosító iratok
a) a közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,
b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok így természe- tes személy esetén személyazonosító igazolvány vagy útlevél, vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazo- nosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóazono- sító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának vagy érvényes, az adóazonosító jelet tartalmazó igazolvány másolati példánya, jogi személy esetén cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot, adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi irat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószám- mal rendelkező jogi személy esetén az adóazonosító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi ille- tőségigazolásának másolati példánya,
c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultsá- gát igazoló dokumentumok,
C) Hatósági, hivatali okiratok
a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghall- gatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,
b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett,az eljárást lezáró jogerős határozat,
c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),
d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,
e) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,
f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,
g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
D) Orvosi dokumentumok
a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata,
b) Országos Egészségbiztosítási Pénztár és jogutódai által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,
c) egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi doku- mentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontját követően készült összes orvosi dokumentum,
d) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
e) a boncolási jegyzőkönyv másolata,
f) a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,
g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazo- lása,
h) kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy ható- sági határozat,
i) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. rönt- gen, MRI, CT),
j) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági igazo- lás (tűzoltósági határozat),
k) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat máso- lata,
E) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok
a) a haláleset utáni orvosi jelentés,
b) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes beje- lentés,
c) meghatalmazott eljárása esetén eredeti meghatalma- zás,
F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok
AHE-19312/2
a) azonosítási adatlap,
b) nyilatkozat a tényleges tulajdonosról,
c) nyilatkozat kiemelt közszeplői státuszról,
d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés.
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosultjá- nak költségén elkészített – hiteles fordításának bemutatá- sát kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a főbiztosított/biztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles vissza- küldeni.
41. A biztosító jogosult a biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán a benyújtott orvosi dokumentumok tartalmát ellenőrizni, a biztosított egészségi állapotát, az orvosi eljá- rás szükségességét és a gyógytartamot felülvizsgálni. Az egészségi állapot felülvizsgálatának részét képezheti a biztosító orvosa által végzett vizsgálat.
Egyedi esetekben a biztosító független orvos- szakértőt is felkérhet véleményadásra.
A biztosító jogosult megőrizni az általa végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit, valamint a biztosítással összefüggő iratokat.
A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE
42. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási szolgáltatást teljesíti. A kiegészítő fedezet szolgáltatása a biztosítási összeg. A biztosító a szolgáltatásra jogosult rendelkezése alapján teljesíti a szolgáltatást.
A biztosító a kiegészítő fedezetre vonatkozó biztosítási szolgáltatást a szolgáltatás iránti igény igazolásához szük- séges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 10 napon belül teljesíti a jogosultnak.
A biztosítási szolgáltatás teljesítésének minősül a postára történő feladás, a banki átutalás, valamint a szolgáltatás jogosultjának kérése esetén, a biztosítónál érvényben lévő más biztosítási szerződés díjára való elszámolás is. A kifize- tés napja az az időpont, amikor a fizetendő összeg a bizto- sító számlájáról utalásra kerül.
A KIEGÉSZÍTŐ FEDEZET MEGSZŰNÉSE
43. A kiegészítő fedezet megszűnik az alábbi esetekben:
a) az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg,
b) a szerződő halála esetén, a halál bekövetkezésének napján,
c) a szerződő írásbeli felmondásával – az alapszerződés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra,
d) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt az alap- biztosítás vonatkozásában a biztosítási esemény bekövet- kezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehe- tetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik. Ezek- ben az esetekben a kiegészítő fedezet a lehetetlenülés és érdekmúlás bekövetkezésének napjával szűnik meg.
e) a biztosító felmondásával, ha a biztosító a kiegészítő fedezetet a biztosítási időszak végére 30 napos felmon- dási idővel, írásban felmondja.
f) díj-nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjren- dezettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizeté- sére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő ered- ménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj-nemfizetés miatti meg- szűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a kiegészítő fedezetet.
A kiegészítő fedezet megszűnésével a biztosító kockázatvi- selése a kiegészítő fedezetre vonatkozóan megszűnik.
Kiegészítő biztosítások esetén azok díját a kötelező gép- jármű- felelősségbiztosítás díjával együtt kell megfizetni, ugyanakkor a kiegészítő biztosítások díjának meg nem fizetése nem érinti a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás díjrendezettségét.
Ha a megszűnés következtében a kiegészítő fedezetre az időarányosan járó díjnál több díjat fizettek be, akkor a biz- tosító a díjtöbbletet visszatéríti.
A szerződő a kiegészítő fedezetet a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja. A felmondási idő 30 nap. A kiegé- szítő fedezet felmondása az alapbiztosítás érvényességét nem befolyásolja. A felmondással a biztosító kockázatvise- lése a biztosítási évfordulón szűnik meg.
A kiegészítő fedezet felmondása az alapbiztosítás érvé- nyességét nem befolyásolja.
ELÉVÜLÉS ÉS ESEDÉKESSÉG
44. A kiegészítő fedezetből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől (esedékességétől)számított egy év elteltével évülnek el.
Az igények esedékességének időpontja:
– azonnali halál esetén a biztosítási esemény bekövetke- zésének napja,
– később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja.
Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alap- jául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja.
45. Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.
MARADÉKJOG
46. A kiegészítő fedezet maradékjoggal nem rendelkezik, azaz annak visszavásárlására, díjnemfizetés miatti díjmen- tesítésére nincs lehetőség.
A KIEGÉSZÍTŐ FEDEZETRE IRÁNYADÓ JOG
47. A szerződés joga a magyar jog; a biztosító a szerződési feltételekben foglaltak szerint, a magyar jog szabályai alapján nyújt fedezetet.
48. A biztosító és a szerződő között létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Tör- vénykönyv rendelkezései az irányadók.
49. A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.
ELTÉRÉS A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
50. A közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezetre vonatkozó szerző- dési feltételek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól:
– az ügyfél-tájékoztató és az általános szerződési feltéte- lek összevonásra kerültek;
– lehetőség van a kedvezményezett személyét folyamato- san hatályban tartani;
– a kiegészítő fedezet első díja – abban az esetben, ha a kiegészítő fedezet az alapbiztosítással egyidejűleg jön létre –az alapbiztosítás első díjával megegyező idő- pontban esedékes, és az alapbiztosítás díjával egyidejű- leg kell megfizetni;
– a kiegészítő fedezet első díja – abban az esetben, ha a kiegészítő fedezet az alapbiztosítást követően, annak tartama alatt jön létre – a kiegészítő biztosításra vonat- kozó kockázatviselés kezdetének időpontjában esedé- kes;
– minden későbbi díj esedékessége azonos az alapbizto- sítás szerződési feltételeiben meghatározott esedékes- séggel;
– az elévülési idő az általános 5 éves elévülési időtől elté- rően 1 év;
– az elévülési időt nem szakítja meg a követelés teljesíté- sére irányuló írásbeli felszólítás.
ADATVÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSEI
51. A szerződő és a biztosított köteles
- lakcímének,
- levelezési címének,
- székhelyének,
- e-mail címének,
- sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának,
- a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámla-szá- mának,
- valamint a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek
AHE-19312/2
a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 8 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert fent felsorolt utolsó elérhetőségekre mind- addig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosítá- sával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig jogha- tályosan teljesíthet kifizetést, vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
A szerződő és a biztosított köteles továbbá az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) alapján
– FATCA státuszának,
– adóügyi illetőségének,
– adószámának/adóazonosítójának és
– állampolgárságának
a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biz- tosítónak 15 munkanapon belül bejelenteni.
FELEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS SZABÁLYAI, JOGNYILATKOZATOK, ELEKTRONIKUS LEVÉLKÜLDÉS
52. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követel- ményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azo- nosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy emailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító a tudomására jut.
Az email-en tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx email címre kell megküldeni. Az email-en küldött jognyilatkoza- tot a biztosító csak abban az esetben fogadja el,
– ha az email a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzí- tett címről érkezett és
– az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartal- mazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.
A biztosító jogosult az email üzenetben megküldött doku- mentumokat eredetiben is bekérni.
Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.
53. Az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen azon jognyilatkozatokat, amelyek a Pénzmosás és terro- rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló 2017. évi XXXX.xx. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti azonosítását, továbbá az adategyezteté- sét és a természetes, illetve jogi személy azonosító ada- tait érintik.
Természetes személyek esetén
a) a családi és utónév,
b) a születési családi és utónév,
AHE-19312/2
c) a lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely (mely a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági iga- zolványban, vagy a lakcímet igazoló hatósági igazol- ványban szerepel),
d) az állampolgárság,
e) a születési hely, idő,
f) az anyja születési neve,
g) a személyazonosító okmányok típusa, száma (jogosít- vány, személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímet iga- zoló hatósági igazolvány)
Jogi személyek esetén
a) a cégnév, rövidített cégnév,
b) a székhely,
c) a főtevékenység,
d) a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
e) a kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai,
f) cégjegyzékszám, nyilvántartási szám (30 napnál nem régebbi cégbejegyzést, nyilvántartásba vételt igazoló okirat),
g) adószám.
54. Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szerződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóváhagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.
55. Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ez alapján a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre is meg- küldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiók- jának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezménye- kért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
56. A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes, személyes azonosítást és regisztrációt követően lehet igénybe venni. A regisztrációt a szerződéskö- téskor automatikusan, vagy a szerződő kérésére ezt követően bármikor a biztosító elvégzi, melyet a szerződő a biztosítótól sms-ben kapott kezdő jelszóval érvényesít. Ezt követően az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő személyes azonosító- jával és az általa megadott jelszóval vehető igénybe.
A JOGNYILATKOZAT ÁTADÁSA
A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az idő- pontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt :
a) a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve
b) személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg
c) ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta; valamint
d) ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen mert azt az érdekelt nem vette át ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kéz- besítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekintetni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazol- ható módon kiküldte a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesítést email-ben a szerződő és/vagy a főbizto- sított által megadott e-mail címre igazoltan megküldte.
A BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
57. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minő- sített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
58. A Bit. 138.-139 §-ai alapján a titok megtartásának köte- lezettsége nem áll fenn:
– a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben;
– a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel;
– büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben;
AHE-19312/2
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
– a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil-
vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
– az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
– a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábí- tószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
– ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
– törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
– a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal szemben;
– az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;
– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
– a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval szemben;
– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági
igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzések- kel foglalkozó intézménnyel szemben;
– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;
– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
– a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
59. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: az Aktv.) 43/H.
§-ában foglalt kötelezettség, valamint Magyarország Kor- mánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továb- biakban: FATCA-törvény) alapján Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
AHE-19312/2
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: a Hpt.) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó
biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz- mény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § sze- rinti adattovábbítás.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában fog- lalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szer- ződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
Az adatkezelés jogalapja, célja
60. Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gaz- dasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalma- zás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
61. Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó ada- tokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos
hozzájárulása alapján kezelheti.
A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevé- kenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtar- tamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogo- sult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekez- dése szerinti adattovábbítást.
A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést meg- előzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
62. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánla- ton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
63. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerző- dés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek sze- mélyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevoná-
sával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfél- szolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
64. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag
az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szerve- zetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató tartal- mazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
– a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
– a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149.
§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozá- sában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
AHE-19312/2
A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.
Tájékoztatáskérés, helyesbítés
65. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
– nevéről,
– címéről (székhelyéről),
– adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogsza- bály korlátozhatja.
Örökösök adatainak kezelése
A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mérték- ben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonat- kozik.
A kezelt adatok köre:
- az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
- az ügyfél elhalálozásának dátuma;
- a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó ada- tok.
Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.
Az örökösök és az okiratmásolatok adatai kezelésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatke- zelési célból a Bit. 135. § (1) bekezdése, valamint Bit. 143.
AHE-19312/2
§-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biztosí- tási szerződéssel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. fel-
hatalmazásán alapuló – céljával és időtartamával.
Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.
Jogorvoslat, tiltakozási jog
A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt sze- mélyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalap- ját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat – az ügyfe- lekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatkozik.
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv- ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat
a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz (1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve
– nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: +36(1)000- 0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx
krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www.allianz. hu oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érintett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
66. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel
kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényes alap.
67. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé-
lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltel- tével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL
68. Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási szín- vonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
– Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, vala- mint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezé- sei alapján járunk el.
– A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minősé- gét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamato- san növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a pana- szok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
– Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munka- társaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámít- hatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alap- elveit tartjuk szem előtt.
– Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat
javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosz- szabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasz- tóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszke- zelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek ren- dezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk bizto- sítja a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.
– Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
– Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levél- ben.
– A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathat- ják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írás- ban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) tud idő- pontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatar- tási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 -es számon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és pén- tek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: +36-(1)-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosí- tási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell vála- szolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügy-
fél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
AHE-19312/2
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogsza- bályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári perrendtar- tásról szóló 2016. évi C XXX. törvényben foglalt követelmé- nyeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölt- hetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/ panaszkezeles.html – címen érhetik el.)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírá- sát, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, ami- vel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszátAmennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi-Fogyasztóvédelmi Köz- pontjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezde- ményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatványt elekt- ronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyom- tatványok költségmentes megküldését társaságunk- tól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 421-1-; e-mail cím:
xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: +36-(80)-203-776 és x00-(0)-000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx
AHE-19312/2
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kez- deményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rend- szeresített formanyomtatványt elektronikusan a http://
xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgála- ton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: (+36 (1/20/30/70) 421-1-; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredmény- telen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a xxxx://xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) közölt panaszokat rögzít- jük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térí-
tésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet, vagy a hangfelvétel másolatát amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsá- tunk. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően.
A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyin- tézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt per-
cen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelen- tését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osz- tályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továb- bítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása,
az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizs- gálásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.
A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizs- gálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a kése-
delem okának megjelölésével tájékoztatjuk Xxx és lehető- ség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoz- tatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panasz- ügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön min- den esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jog- vitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilván- tartásban szerepelnek az ügyfél – és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők.
Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyil- vántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgáltatá- sainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
AHE-19312/2
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
69. A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
70. További információk Telefonos ügyfélszolgálatunktól a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számon kaphatók, valamint az xxxxxxx.xx címen érhetők el.
Bízunk benne, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését termékeink iránt, és így hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191
A székhelyünkön működő ügyfélszolgálati iroda címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Allianz Hungária Zrt.
1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Budapest, 2018. február 23.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
A KÖZLEKEDÉSI BALESETI EREDETŰ HALÁL ESETÉRE SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BALESET-BIZTOSÍTÁSI FEDEZET KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEIHEZ ÉS ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓJÁHOZ
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSI FEDEZET HAVI DÍJA
Közlekedési baleseti eredetű halál esetére szóló kiegészítő baleset-biztosítási fedezet (1075)
havi díja 5 000 000 Ft-os biztosítási összegre: 480 Ft
AHE-19312/2
Budapest, 2018. február 23.