K&H vállalkozói vagyonbiztosítás

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás

érvényes: 2018. február 23-tól

tartalom

ügyfél-tájékoztató 5

I. általános feltételek 9

1.1. biztosító, szerződő, biztosított 9

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte 9

1.3. a kockázatviselés kezdete 9

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 9

1.5. a biztosítási szerződés módosítása 9

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 10

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 10

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás 10

1.9. az értékkövetés szabályai 11

1.10. önrészesedés 11

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei 11

1.12. a Biztosító mentesülés 14

1.13. általános kizárások 14

1.14. egyéb rendelkezések 14

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség 15

II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek 17

2.1. biztosított 17

2.2. területi hatály 17

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 17

2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 17

2.5. biztosítási események 17

2.6. a biztosító szolgáltatása 18

III. kiegészítő biztosítások 20

3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei 20

3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei 20

3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei 21

3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei 22

3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei 23

3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei 25

3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei 27

3.8. K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása 30

3.9. K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei 32

IV. függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 33

V. záradékok és függelékek 39

5.1. általános záradékok 39

5.2. záradékok tűzbiztosításhoz 40

5.3. záradékok viharkár biztosításhoz 40

5.4. záradékok vízkárbiztosításhoz 41

5.5. záradékok a betöréses lopás és rablásbiztosításhoz 41

1. számú függelék 43

0-00000-00

VI. egyéb rendelkezések 44

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H vállalkozói vagyon- biztosítást, amely az érdekeltségébe tartozó tárgyi eszközeit és kész- leteit védi az alábbiakban felsorolt, de Ön által kiválasztott veszélyne- mek ellen.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenysé- get végez.

Társaság működési formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési cím: Budapest 1851

Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.

Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,

levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (00 0) 000 0000,

fax: (00 0) 000 0000).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, s az ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segítségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég bizto- sítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosí- tásközvetítőit. Honlapunkon (xx.xx) lehetőségében áll a székhelyéhez, telephelyéhez legközelebb található biztosításközvetítő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. tör- vény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a tár- sasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor. A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásának részle- teit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” nevű dokumentum tartalmazza.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A K&H vállalkozói vagyonbiztosítás fedezetet nyújt a biztosított sze- mélyek érdekeltségébe tartozó, a szerződésben meghatározott mind- azon vagyontárgyakra, tárgyi eszközökre, készletekre és értékcikkekre, amelyek a vállalkozási tevékenységet szolgálják, illetve a tevékenységi folyamatban részt vesznek.

mire nem terjed ki a K&H vállalkozói vagyonbiztosítás?

Nem biztosítható vagyontárgyak az állatok, a lábonálló növé- nyi kultúrák, légi és vízi járművek. Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H vállalkozói vagyonbiztosítás szerződési feltételeit, amely részle- tesen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozáso- kat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül, például:

- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyon- tárgyakban,

- magában az öngyulladt anyagokban,

- erjedés - befülledés - biológiai égés formájában,

- tűzkár nélküli füst-, vagy koromszennyeződés által ke- letkezett károk,

- tervszerű robbantás, hasadó anyagok robbanása, repü- lőgépek hangrobbanása miatt előálló károk,

- villámvédelmi rendszer hiánya miatt, illetve magában a villámvédelmi rendszerben keletkező villámcsapás- károk, feltárt üreg beomlása miatt, bányászattal vagy földkitermeléssel összefüggésbe lévő földmozgás- károk,

- vízügyi berendezésekben, nem mentett területeken, ta- lajban keletkező árvízkárok,

- üvegházak, fóliasátrak, mélyépítési létesítmények, épületek külső vakolatának viharkárai,

- kármegelőzésre vonatkozó szabályok elmulasztása miatt keletkező betörés-, rabláskárok.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítási fedezet?

Alapbiztosítási káresemények: tűz, elektromos tűz, füst, hő és korom, robbanás, összeroppanás, közvetlen és közvetett villámcsapás, isme- retlen közlekedési eszköz ütközése és légijármű ütközése.

Külön díj ellenében kiterjeszthető a kockázat például tűzoltási és hely- reállítási többletköltségek, hűtött áruban keletkezett károk, vakolatban keletkezett károk, mezőgazdasági szárító berendezésekben keletke- zett tűzkárok, valamint a javításra átvett gépjárművekben keletkezett tűzkárok fedezetére.

milyen kiegészítő biztosítások köthetők hozzá?

Az alapbiztosítás kiegészíthető az alábbi fedezetekkel:

- K&H földmozgás biztosítás: EMS skála 5. fokozatát elérő. meg- haladó földrengés esetére, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen földalatti építmény, továbbá üreg beomlása okozta károk térítésére.

- K&H vízkárbiztosítás: árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés és úgynevezett technológiai vezetéktörés okozta károk térítésére. A fedezet kiterjeszthető az eltört csővezeték javítási költsége- ire 10 fm-ig, fagyhatás miatt bekövetkező és a szerelvények tömítési és dugulási hibáiból eredő károk költségeire illetve a csőtörés során elfolyt víz költségeire.

- K&H viharkárbiztosítás: 54 km/óra szélsebességet elérő és meghaladó vihar, a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egyidejűleg beömlő csapadék, hónyomás, jégverés és viharral együttjáró vakolatkárok illetve üvegtörés okozta károk térítésére. A fedezet kiterjeszthető tetőbeázási károkra, baromfitartásra használt fóliaház, illetve gépjármű-kereskedők viharkáraira.

- K&H üvegkár-biztosítás: törés vagy repedés következtében keletkezett üvegkárok térítésére.

- K&H belföldi szállítmánybiztosítás: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, földmozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, vala- mint a szállítóeszközök idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése miatt bekövetkezett veszteségeinek és kárainak térí- tésére, továbbá mindezen kockázatok kiegészítése feltöréses lopás és rablás miatt bekövetkező veszteségek és károk térí- tésére.

- K&H telephelyi gépjármű-biztosítás: tűz, robbanás, villámcsa- pás, felhőszakadás, személyzettel ellátott légijármű és része- inek, vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása, föld- rengés, árvíz és vihar miatt bekövetkező károkra. A biztosítás kiterjeszthető: üveg-, jégverés-, lopás- és rablás kár, valamint telephelyi töréskár kockázatokkal.

- K&H tűz üzemszünet biztosítás: részleges vagy teljes kénysze- rű tevékenységi szünet fedezetére. A biztosítás kiterjeszthető víz-, vihar- és betöréses lopás kockázatokkal.

- K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás: betöréses lopás, rablás, küldöttrablás térítésre. A fedezet kiterjeszthető: vanda- lizmus okozta rongálási károk térítésére.

- K&H elektromos és elektronikus gépek, berendezések biztosí- tás: elektromos, elektronikus berendezések baleseti jelleggel bekövetkezett fizikai károsodására illetve betöréses lopás, rab- lás vagy lopás kárainak térítésére.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását kö- vető nap nulla órájakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés határozatlan és határo- zott időtartamra is köthető.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónap- jának első napja.

A határozott tartamú szerződés biztosítási időszakának első és utolsó napját a szerződésben meg kell jelölni.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csopor- tos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves, vagy negyedéves.

A díjfizetés módja bármikor, az gyakorisága a biztosítási szerződés év- fordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díj tekintetében a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedékességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegye- zéssel, határozott idő lejártával, díjnemfizetés miatt, vagy érvfordulóra történő írásos felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biz- tosító székhelyére. Határozott tartamú szerződés nem mondható fel.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg módosításának lehetősége?

Az adatközlésen alapuló értékkövetés mellett a K&H Biztosító lehető- séget nyújt évközi és automatikus értékkövetés alkalmazására.

Évközi értékkövetés választása esetén a szerződő 20%-os mértékig meghatározhat egy tartalék biztosítási összeget a tárgyi eszközökre és készletekre. Ez az összeg fedezetként szolgál az inflációs értéknöve- kedésre, vagy az évközi beszerzésekre.

Automatikus értékkövetésnél a Biztosító a tárgyi eszközök és készle- tek biztosítási összegét a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (ér- tékkövetés) az alábbiak szerint: a módosítás mértéke megegyezik a módosítás időpontjában ismert utolsó és az előző év azonos időszaká- nak árindexei adta hányados értékével.

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindex- ből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával kerülnek indexe- lésre.

Adatközlésen alapuló értékkövetésre a biztosítás évfordulója előtt leg- később 15 nappal beküldött kitöltött adatlappal van lehetőség. A bizto- sítási kötvény évfordulója előtt a biztosítótársaság az esetleges válto- zások bejelentésére adatközlő lapot bocsát az ügyfél rendelkezésére. A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási össze- gek változását a biztosítási díj követi.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A szerződő illetve a biztosított a szerződés szempontjából minden lé- nyeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladéktala- nul, de legfeljebb nyolc napon belül.

Ez vonatkozik a változásjelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módo- sítások elvégzését.

Mely adatok ezek? Pl. név, cím, tulajdon, biztosítási összeg, stb. A vál- tozásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott ada- tai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személy- nek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to- vábbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság,

a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önál- ló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Tit- kosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv,

illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egy- ség.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás meg-alapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja a biztosításközvetítőjét, akinek telefon- száma a kötvényén (fedezetet igazoló dokumentumon) található. A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét. Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelen- tenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.

Speciális teendők káresemények bekövetkezésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Betöréses lopás vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes mentesülési okokat és kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított illetve a Szerződő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, avagy a Biztosított illetve a Szerződő - ve- zető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki. A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott va- gyontárgyat illetően alulbiztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási összeg és a tényleges érték között. A maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.

Attól függően, hogy az ügyfél milyen biztosítási összeget jelöl meg, a tárgyi eszközökben esett kár térítése történhet új értéken, káridőponti tényleges (avult) értéken, vagy bruttó értéken. Részleges kárnál a ja- vítási költség erejéig, teljes kárnál a biztosítási összegig térítjük meg a kárt.

Saját készletben bekövetkezett kár esetén Biztosítótársaságunk a nagykereskedelmi árut beszerzési áron, a kiskereskedelmi árut vagy

készletet a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron, vendéglá- tóipari nyersanyag esetében a káridőponti beszerzési áron, felvásárolt termékek esetében pedig a felvásárlási áron téríti meg.

Ha idegen készletben következik be a kár és az javítással helyreál- lítható, akkor a javítási költség, ha teljes kár következik be, akkor a káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

A szerződésben rögzített önrészesedés mértékét el nem érő károkat a biztosított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk esetében az önrész feletti kárösszeg kerül kifizetésre.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000 tele-

fonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy ve- zetőjénél, a 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglal- kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez- het.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá- masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárá- sát kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bíró- sági úton érvényesíthetik.

Figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerző- dési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

tel: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

a K&H Biztosító Zrt.

K&H vállalkozói vagyonbiztosításának szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételek- ben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szer- ződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló do- kumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészí- tő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a biztosító szolgáltatásá- nak mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok tartalmazzák.

I. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés egészére alkal- mazandók. Amennyiben az egyéb fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. biztosító, szerződő, biztosított

1.1.1. A biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító)

1.1.2. A Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a szerző- désben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes sze- mély, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.3. A Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a szerződés- ben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a bizto- sítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érde- kelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.

1.1.4. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett vál- tozásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a meg- felelő jognyilatkozatok megtételére.

1.1.6. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes- sége a Biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szer- ződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő bizto- sítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, fel- téve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának meg- felelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Bizto- sító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadá- sakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától szá- mított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszauta- sítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont ér- vényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évfor- duló és a biztosítási időszak

1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biz- tosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kocká- zatviselés kezdete hónapjának első napját megelőző nap, amelyet a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bár- mikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a biztosító kockázatviselé- sének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biz- tosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jog- cím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfize- tési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás- szerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidő- vel felmondhatja.

1.6.2. Rendes felmondás: a felek a szerződést a biztosítási idő- szak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.

1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfi- zetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonat- kozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatár- időt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (1.6.3. pont), a folyta- tólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, felté- ve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott bizto-

sítási időszak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasz- tására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredményte- lenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegye- zéssel megszüntethetik.

1.6.5. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizeté- sét követelheti.

1.6.6. A Biztosító az 1.6.3. pontban foglaltakon túlmenően a biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben is az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért és köteles az esetleges díjkülönbözet visszatérítésére.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

1.7.2. A határozatlan időtartamra megkötött szerződések eseté- ben az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapod- nak meg az első díj megfizetése tekintetében. A megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződő részére megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.7.3. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyako- riság - a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentum- ban) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény, fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfor- dulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszeg- ben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

1.7.4. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének ese- dékességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a fel- adás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.5. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

1.7.6. Ha a biztosító kockázatkezelésének kezdete előtt a bizto- sítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek meg- szűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának nap- jával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerző- dés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbizto- sítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a szerződő határozza meg.

1.8.2. A biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen felsorolt vagyoncsoportokra, vagy vagyontárgyakra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a vagyon- tárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan arány- ban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az alulbiztosítás tényét minden egyes tételre kü- lön-külön kell meg állapítani. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos érté- két. A biztosítási összegnek a vagyontárgy valóságos értékét meghala- dó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfele- lően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyoncsoport vagy vagyontárgy várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszer- zésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a bizto- sított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a biztosítóval.

1.9. az értékkövetés szabályai

1.9.1. Külön megállapodás a biztosítási összeg értékállóságára, egy biztosítási időszakon belül

A szerződő a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét értékkö- vetés címén maximum 20 %-kal megemelheti.

Az értékkövetés összege az évközi felújításból, karbantartásból eredő értéknövekedés és a nem megfelelő vagyonértékelés miatti eltérések kiküszöbölésére szolgál.

Az értékkövetés összege mindig az alap (indexált) biztosítási összeg, szerződésben rögzített %-os mértéke szerint kerül meghatározásra.

1.9.2. A határozatlan tartamú biztosítás megújítása

a) külön megállapodás a biztosítási összegek éves indexálására

A vagyontárgy értékének (a helyreállítási költségnek) követé- se érdekében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változtatásáról (továbbiakban: a bizto- sítási összeg indexálása).

A biztosítási összeg indexálását a Biztosító minden évforduló napján elvégzi.

A módosított biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata alapján számítható.

Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett árindex alapján a megújítást megelőző biztosítási időszakra (12 hónap) vonatkozó, számí- tott árindex.

Az indexáláshoz alkalmazott árindex:

A biztosítási összegek egységesen az építőipari és fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex alkalmazásával ke- rülnek indexálásra.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan kö- veti. A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában rendelkezésre álló ada- tok alapján - várható díjról.

A biztosítási összeg indexálása első alkalommal csak szerző- déskötés évét követő évben érvényesíthető, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.

b) adatközléses biztosítási szerződés megújítása

Amennyiben a szerződő adatközléses megújítási eljárást vá- lasztott, a megújítás időpontját megelőzően a vagyontárgyak értékének változásairól a Szerződő értesítheti a Biztosítót.

Az adatközlés elmaradása esetén a Biztosító a szerződést vál- tozatlan adatokkal újítja meg.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, köt- vényben (fedezetet igazoló dokumnetumban) meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

1.10.2. Az önrészesedés meghatározható összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsé- ge nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás-be- jelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formá- ban kérdést tett fel. A biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem vé- dekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül kö- teles a Biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló doku- mentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely ada- ta.

A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vo- natkozó feltételek érvényesek.

1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosí- tási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

E szerződési feltételek szempontjából lényeges körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezet igazoló dokumentum), ajánlat, adatközlő, mellékletek bármely adata.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, ame- lyeket a kötelezettség megsértése érintett.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a bizto- sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előzőekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolja.

1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte- lezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyi- kük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jog- következmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.11.1.5. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármi- lyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyi- latkozatát írásban (levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scannelt dokumentu- mot tartalmazó elektronikus üzenet) köteles közölni.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, elő-

írja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve- zetett eredményre.

1.11.2.2. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai beren- dezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletke- zését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.11.2.3. A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését köve- tően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, men- tés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrsé- gen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontár- gyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzá- juk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni.

Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemel- tetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg- tenni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) te- lephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrend- szert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köte- les továbbá a telephelyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, fel- szereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.

1.11.2.5. A biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen - szük- ség esetén az illetékes tűzrendészeti vagy egyéb hatóságokkal együtt működve bármikor ellenőrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vo- natkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt be- következése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutásától számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon a biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését.

1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e köte- lezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetke- zésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt képviselő - személy vagy szervezet nevét.

1.11.3.4. A kárbejelentéshez szükséges dokumnetumok listáját az 1. számú függelék tartalmazza.

1.11.3.5. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös feltételekben kerülnek meghatározásra.

1.11.3.6. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerű- ségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat - a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor ren- delkezésre kell bocsátania.

1.11.3.7. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik munkanapig a károsodott vagyon- tárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtat- hat.

Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára – szolgáltatási kötelezett- sége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények kide- ríthetetlenné váltak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.8. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy káro- sodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárren- dezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.9. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizs- gálata során a biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.10. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biz- tosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bi- zonyító dokumentumokat,

- az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg hely- reállítási számláját,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt ható- sági bizonyítványt vagy hatósági igazolást,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás, besurranásos lopás, betöréses lopás, rablás, illetve épületrongálás, és vandalizmus esetén a rendőrségi feljelen- tést.

1.11.3.11. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összeg- szerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli. A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és ösz- szegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.11.3.12. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képvi- selője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat

megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bíró- sági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésé- vel - a biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.11.4. Díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.5. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

1.11.6. szolgáltatási kötelezettség

1.11.6.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

1.11.6.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizető- eszközben téríti meg a károkat.

1.11.6.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí- tott 5 munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárren- dezést megkezdeni.

1.11.6.4. A Biztosító a biztosítási összeget a kárbejelentéstől szá- mított 15 nap alatt téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.

1.11.6.5. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja ha,

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt sze- mély pénzfelvételi jogosultségét illetően, a Biztosító által meg- kívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejelzéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcso- latban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelzettség nem terheli.

1.11.6.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maximum az éves biztosítási díj.

1.11.7. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biz- tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károko- zóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előle- gezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

1.11.8. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tarto- zik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.9. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

1.11.9.1. Amennyiben a biztosított ÁFA visszatérítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

1.11.9.2. Ha a biztosítási eseményen kívül egyéb esemény is közre hatott a károsodásban, a Biztosító a kárt annyiban téríti meg, ameny- nyiben azt a kockázatba vett esemény okozta.

1.12. a Biztosító mentesülése

1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogelle- nesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hoz- zátartozó: a Ptk. 8:1.§ (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavál- lalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati össze- függésben történt,

- a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.12.1. pontban meg- határozott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények kö- zött azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés ér- dekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősí- tette.

1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi sze- mély vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt mentesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövet- kezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekelt- ségére esik.)

1.12.5. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Biztosítottat, illetve a Szerződőt, vagy valamely a gazdál- kodó szervezetnél felelős vezető beosztást betöltő személyt az okozott kár, vagy a kártérítés meg állapítása során elkövetett csalás vagy csalási kísérlet miatt jogerősen elmarasztalták.

1.12.6. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötele- zettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelentési kötele- zettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a biztosító a ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szer- ződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan ká- rokra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kí- vüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedez- hetők,

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. for- radalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús in- tézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a pol- gári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszkö- zök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terro- rizmus miatt keletkezett károkra,

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádioaktív szennyeződés által okozott károkra,

- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt ese- ményekre, illetve

- a közvetett károkra.

1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti káro- kat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elékülönített álla- mi pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támoga- tás alapján megtérülő károkat.

1.14. egyéb rendelkezések

1.14.1. A Biztosító és a Szerződő illetve a Biztosított - amennyiben jogszabály kivételt nem tesz - a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathat ki.

1.14.2. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötele-

sek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.14.3. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás ese- tén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosí- tottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.14.4. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a bizto- sítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezett- ség

1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfele- inek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. A 1.15.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból vég- zett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terhe- li a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.15.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy nek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szak- értővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bí- rósági végrehajtóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatóság- gal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitel- intézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénz- ügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerző- dés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormá- nya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel össze- függő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B– 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóha- tóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt köte- lezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is ki- terjed.

1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szol- gálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ha- tóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visz- szaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terro- rizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötele- zettségének tesz eleget.

1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.15.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

1.15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi- szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosí- tóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ah- hoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatkö- re, célja és jogalapja van, és a harmadik országban

a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továb- biakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

1.15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam- ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság szá- mára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adat- továbbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal- taknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése ér- dekében történő adatátadás.

1.15.18. Az 1.15.17. pontban meghatározott adatok átadását a biz- tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.15.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve a 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biz- tosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítá- si szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthető.

1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adat- kezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hoz- zájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.15.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogsza- bályi rendelkezések az irányadók.

1.15.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinte- tében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000 tele-

fonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre kül- dött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagyveze- tőjénél, a 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglal- kozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményez- het.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá- masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárá- sát kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39. További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.

II. K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételek

2.1. biztosított

Jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fede- zetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes személy, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik

2.2. területi hatály

Főszabályként a biztosítási szerződés területi hatálya: Magyarország. A főszabálytól eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvé- nyes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre

2.3.1. tárgyi eszköz

(épület, építmény, gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai, igazgatási berendezés, felszerelés, jármű, befejezetlen beruházás), amely tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja a bizto- sított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezésre került-e vagy sem.

2.3.2. készletek

(vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék, göngyö- leg, befejezetlen termelés és félkésztermék), amelyek a tevékenységi folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak, illetőleg a te- vékenység során változatlan állapotban maradnak.

2.3.3. értékcikk

- készpénz,

- értékpapír,

- nemesfém,

- ékszer,

- drága- és féldrágakő,

2.3.4. nem biztosítható vagyontárgyak:

- légi és vízi járművek

- lábonálló növényi kultúrák,

- állatok

2.4. biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biz- tosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2.4.1. tárgyi eszközök biztosítási összege

a) új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár), (Épületek korlátlanul, gépek, iroda berendezések 10 éves korig, járművek 6 hóna- pos korig biztosíthatóak újértéken. Az újértékre biztosított, de a fenti korhatárokat elért vagyontárgyak biztosítási összege a korhatár elérését követő első megújítás alkalmával valóságos értékűre változik.)

b) valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték,

c) nyilvántartási, könyvszerinti bruttó érték.

2.4.2. készletek biztosítási összege

- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, kész- termékek esetében a vételár, illetve előállítási (önköltségi) ár. Kisértékű (beszerzés évében költségként elszámolt) eszközök: szerszámok, irodai üzleti, felszerelési tárgyak esetében a való- ságos érték, mely eltérő megállapodás hiányában a beszerzési ár 50 %-a,

- göngyöleg esetében a betétdíj,

- befejezetlen és félkész termékek esetében a készültségi fok- nak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermé- kek esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő és szerelőipari tevékenység esetében a teljes költség- ráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.

2.4.3. értékcikk biztosítási összege

- készpénz,

- belföldi készpénz esetében a névérték,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos valuta árfolyama,

- értékpapír esetében az újraelőállítási költség

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében a beszerzé- si ár

2.4.4. A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját, illetve az 2.4.1., a 2.4.2. és a 2.4.3. pontban nem szereplő értékelé- seket a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

2.4.5. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves leg- nagyobb készletezett mennyiség és a valóságos érték szorzata, vagy a külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.

2.4.6. Egy vagyoncsoportba csak olyan vagyontárgyak vonhatók össze, melyek biztosítási összege azonos módon került meghatározás- ra.

2.5. biztosítási események

2.5.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)

- tűz,amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt,

- elektromos tűz, amely az elektromos gépekben elektromos áram hőhatására keletkezett,

- füst, hő és korom, amely a kockázatviselés helyén lévő tüze- lő, fűtő, vagy szárítóberendezés nem tervszerű működéséből ered, és a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontár- gyakban tűzkár nélkül kárt okoz,

- robbanás, olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök kiterjedése okoz,

- összeroppanás, amely a vagyontárgyban hirtelen nyomás- csökkenés miatt keletkezett,

- villámcsapás, a vagyontárgyat közvetlenül ért villám által kifej- tett, szabad szemmel látható romboló hatás,

- villámcsapás másodlagos hatása, amely olyan villámcsapás kár, mely a biztosított vagyontárgyba közvetlenül nem csapott be, viszont indukcióval, vagy bizonyítottan az elektromos háló- zaton keresztül a feszültségvédelmet megrongálva fejtette ki hatását,

- ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett ron- gálási kár,

- légijármű ütközés, a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár.

2.5.2. kizárások, korlátozások

a) A Biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azo- kat a károkat, amelyek:

- a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (kazánok, kohók, kemencék stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban - a kemencékben levő vagyontárgyakban az égetés során keletkez- tek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, ki- véve az abból átterjedő tűzkárt,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín, alak- változás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben természetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása követ- keztében álltak elő,

- az égéssel nem járó zárlat, túlmelegedés, összeol- vadás, pörkölődés, alak- és színváltozás formájá- ban jelentkezett,

- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származtak,

- bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) feldolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szá- rítás) rendeltetésszerűen használt energia hőhatá- sára a feldolgozás alatt levő anyagban égés, pör- kölés, elszíneződés, vagy alakváltozás miatt álltak elő,

- az elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból eredő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a vil- lámvédelmi rendszerben keletkezett.

b) A Biztosító nem téríti meg a füst, hő és korom szennye- ződés kárt, ha az rendeltetésszerűen működő tüzelő, fűtő, vagy szárítóberendezésből ered.

c) A Biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alap- ján azokat a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű mo- torokban),

- a folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befa- gyása, illetve a tárolókban levő anyagok természe- tes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek fa- lazata olyan mértékben szakad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,

- a berendezések, készülékek vagy más műszerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontár- gyak e miatt bekövetkezett károsodását),

- a hasadó anyagok robbanása, illetve ennek követ- keztében fellépő sugárszennyezés miatt keletkez- tek,

- a repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.

d) A Biztosító nem téríti meg az összeroppanás kárt, ha az épület, építmény összeomlása az épület, építmény statikai és méretezési elégtelensége miatt keletkezett.

e) A Biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alap- ján azokat a károkat, amelyek:

- az előírt villámvédelmi rendszer hiánya miatt kelet- keztek,

- magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek,

- elektromos hálózat egyéb meghibásodásaiból ere- dő túlfeszültség/túláram okozta, valamint a villám- védelmi rendszerben keletkezett.

f) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- felelősségbiztosítási szerződésre kötelezett jármű- vek által okozott károkra,

- az olyan járművek által okozott károkra, amelyeket a biztosított épület, építmény használója vagy ilyen személyek munkavállalója üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütkö- zése okozott.

2.5.3. biztosítási díj

A biztosítási díjat a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2.6. a biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak sze- rint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt szol- gáltatást.

2.6.1. A biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tár- gyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.

a) részleges kár esetén:

- Új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költsé- gen.

- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, az értékemelkedés levonásával.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott va- gyontárgy káridőponti valóságos értékének 20 %-át, a Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.

- Bruttó érték biztosításnál valóságos értéken, az értékemel- kedés levonásával, legfeljebb a bruttó értékig történik.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy kár- időponti valóságos értékének 10 %-át, a Biztosító eltekint az értéknö- vekedés levonásától.

b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság)

- Új érték biztosítás esetén, újértéken, de maximum a bizto- sítási összegig történik.

- Valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

- Bruttó érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maxi- mum a biztosítási összegig.

c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos ér- tékéig kerül térítésre.

A helyreállítás befejeztével a biztosított jogosulttá válik a való- ságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítá- si összegig.

e) A teljes károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési ösz- szegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatásban vagy visszatérítésben részesül a biztosított, a vagyontárgy új- jáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)

2.6.2. A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök ká- rát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg a könyvszerinti nettó értéket.

2.6.3. Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig téríti meg a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

2.6.4. Idegen vagyontárgyakat (a biztosított által bérelt, kölcsön- vett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket) a választott értékelési módnak megfelelően téríti a Biztosító, a 2.6.1.-

2.6.2. pontja szerint.

2.6.5. Saját készletek kára esetén a Biztosító

- áruk esetén a káridőponti áron

- felvásárolt termékek esetében felvásárlási áron térít.

2.6.6. A biztosított tulajdonát képező, a kötelező számviteli nyil- vántartásban nem szereplő vagyontárgyak, prototípusok, minták, modellek, tervek, dokumentációk, műszaki fejlesztési alapból fedezett vagyontárgyak térítése a külön listán feladott biztosítási összeg alapján történik.

2.6.7. Értékcikk kárát

- belföldi készpénz esetében névértéken,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos káridőponti valu- ta árfolyamán,

- értékpapír esetében az értékpapír újraelőállításának költsé- gén,

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében beszerzési áron téríti a Biztosító.

2.6.8. Nem a biztosított tulajdonát képező, de biztosított és a biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra

vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén,

- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

- teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

2.6.9. Nem a biztosított tulajdonát képező (betétdíjas) göngyöle- gek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási összeg.

2.6.10. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító minden esetben levonja.

2.6.11. A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemé- nyek folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a kö- vetkezők szerint:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmű-vesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló in- tézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

b) a biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az ide- gen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is.

2.6.12. A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a károsulttal készített tételes felsorolású jegyzőkönyv- ben foglaltak alapján történik.

2.6.13. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vo- natkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége meg- szűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

2.6.14. A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha:

a) az olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,

b) az büntetőjellegű többletköltségként, valamint a terme- lési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletkölt- ség, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

c) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,

d) az a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem káro- sodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt állt elő,

e) az normalizált hiány (káló),

f) tervek, dokumentációk, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletkezett.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azt a kárt, amely:

g) talajban,

h) az épületek, építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben,

i) tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

j) természetes elhasználódás miatt keletkezett.

III. kiegészítő biztosítások

3.1. K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H földmozgáskár biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megál- lapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.1.1. biztosítási esemény földmozgás

a) Földrengés: a Föld belső energiájából származó olyan talaj- mozgás, amely a káresemény helyén az EMS (Európai Makro- szeizmikus Skála) 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta.

b) Földcsuszamlás: a földfelszíni talajrétegek (föld-,kő tömeg) hirtelen, váratlan balesetszerű lejtő irányú megcsúszása által okozott kár.

c) Föld- és kőomlás: a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságai- nak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhe- lés miatt kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.

d) Ismeretlen üreg beomlása: sem a biztosított, sem a szerződő által nem ismert, vagy a káreseményig fel nem tárt, illetve az építési dokumentációban nem szereplő építmény vagy üreg hirtelen, balesetszerűen bekövetkező beomlása.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a földmozgások miatt kelet- kezett károkat, amelyek:

- már feltárt, vagy megkutatott üregek beomlása miatt,

- bányászati tevékenységgel (beleértve a külszíni kiter- melést is) kapcsolatban,

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csator- na, hibás tömörítésű töltés stb.),

- más biztosítással (pl. építés szerelési felelősségbizto- sítással) fedezhetőek.

3.2. K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H viharkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerző- désben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé- nyek a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.2.1. biztosítási események

3.2.1.1. vihar

Biztosítási eseménynek minősülnek a legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása során keletkezett, valamint a vihar által sodort tárgyak által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

Biztosítási eseménynek minősülnek továbbá a szélviharral együtt járó csapadék által (eső, hó, jég) okozott azon károk, amelyek a biztosított épületekben és az épületekben elhelyezett biztosított vagyontárgyak- ban keletkeztek, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten,

kiszakított nyílászáron, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül ká- rosított.

A viharkár biztosítási fedezet nem terjed ki azon biztosított vagyontárgyakra, amelyek tárolása a biztosítási esemény be- következtekor

- nem rendeltetésszerűen szabadban valósult meg (kivé- ve ha a Biztosító helyszíni elbírálása alapján a viharkár biztosítási fedezetet ezen vagyontárgyak vonatkozásá- ban a fentebb említett tárolási körülmények ismeret- ében külön záradékban vállalta),

- a szabadban, nem az előírásoknak megfelelően való- sult meg.

kizárások

Viharkár biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az(ok)

- közlekedő járműben,

- kikötői létesítményekben,

- ideiglenes fedésben (fólia, ponyva stb.),

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési lé- tesítményekben (gát, zsilip stb.),

- ha az épületek külső vakolatában, vakolati rendszer- ében, burkolatában és festésében keletkezett,

- a helyiségeken belüli légáramlás következtében tár- gyak feldöntése, elsodrása, leszakítása folytán előálló törés vagy egyéb károsodásként,

- a karbantartás elmulasztása miatt keletkezett.

3.2.1.2. xxxxxx és hónyomás

Jégeső biztosítási eseménynek minősül a jégszemek formájában le- hulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés.

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a nagy mennyiségben fel- gyülemlő hó statikus vagy dinamikus hatása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.

A Biztosító kizárólag a biztosított épületek és építmények - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében kelet- kezett és a megrongált vagy megsemmisült tetőn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelye- zett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá a Biztosító az épületek, építmények - illetve azok egyes ré- szeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

kizárások

Jégeső és hónyomás biztosítási események alapján a Biztosí- tó nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- az esővíz-elvezető csatornákban, hófogó-szerkezetek- ben,

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer kar- bantartásának elmulasztásával okozati összefüggés- ben,

- üvegházakban, fólia sátrakban keletkeztek

3.1.1.3. üvegtörés

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben a viharral együtt járó törés vagy repedés következtében keletkezett károkat.

A biztosítási fedezet kiterjed

- a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezésére,

- a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezé- sére,

- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezésére,

- az üveg felületeken lévő dekorációra és betörésvédő fóliára, fényvédőfóliára (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értéké- nek megfelelően).

kizárások

Az üvegtörés biztosítási esemény alapján a Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- üvegtetők, üveg előtetők,

- üvegházak,

- teraszok, korlátok, pinceablakok üvegezésében kelet- keztek.

3.3. K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H üvegkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerző- désben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé- nyek a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.3.1. biztosítási esemény üvegtörés

Üvegtörés biztosítási eseméynek minősül a biztosított üvegezésben a

törés vagy repedés következtében keletkezett kár.

Nem minősül biztosítási eseménynek

- a lepattogzás, kagylósódás miatt, valamint

- az üvegfelület, valamint a rajta lévő dekoráció, festés, fólia karcolódása miatt keletkezett károsodás.

3.3.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt üvegezésre vonatkozik az alábbiakban foglaltak szerint:

3.3.2.1. általános üvegezés épületek, építmények üvegezése

- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezése,

- a saját tulajdonú vagy bérelt biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezése,

3.3.2.2. különleges üvegezés

a) épület üvegezése

- cégtáblák (kivéve neonok) üvegezése,

- az üveg felületeken lévő festés, dekoráció és betörésvédő fó- lia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értéké- nek megfelelően),

- napelem, napkollektor (védőüveg vastagság minimum 3,5 mm)

- üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, beépí- tett üvegfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezés,

- kopolit üvegezése,

- előtető és üvegtető üvegezése.

b) berendezések üvegezése

- bútorok üvegezése,

- pultok, polcok üvegezése,

- tükrök,

- a berendezések üveg felületén lévő festés, dekoráció és betö- résvédő fólia, fényvédőfólia (az üveg és a rajta lévő fólia együt- tes értékének megfelelően).

- kerámia főzőlap,

- kirakatok, kirakatszekrények üvegezése,

- akváriumok, terráriumok.

3.3.2.3. a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, re- pedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének tö- rése, repedése,

- az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszóme- dence vagy medence üvegezésében,

- az üvegfelületen, vagy annak díszítésében és festés- ében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üveg- törés nélkül keletkező sérülések,

- a keretezés, foglalat sérülése

- műalkotás,

- üveget helyettesítő műanyagok,

- taposóüvegek,

- akváriumok és terráriumok tartalmában illetve törése következtében megsérült, elhullott állatok,

- világító testekben keletkezett károk.

3.3.3. biztosítási összeg

Az üveg biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg meghatározása pótlási értéken kell, hogy megtörténjen.

3.3.4. önrészesedés

A szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) az üvegkárra meghatározott önrészesedés.

3.3.5. kárkifizetés

A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztosítási ösz- szeg.

Amennyiben a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló doku- mentum) a biztosítási összegtől eltérő kártérítési limitet tartalmaz, úgy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a kártérítési limit. Az egy biztosítási időszakban teljesített kifizetések összege ebben az esetben sem haladhatja meg a biztosítási összeget.

A Biztosító a fentiek figyelembe vétele mellett megtéríti

- a károsodott üveggel azonos minőségű üvegezés pótlási érté- két;

- az üvegezés cseréjéhez szükséges védő berendezések, zárak, rácsok le és felszerelési költségét a biztosítási összegen belül, a pótlandó üvegezés értékének 20 %-a erejéig;

- az üvegezés cseréjéhez szükséges segédszerkezet, állvány, alpinista munka költségeit a biztosítási összegen belül, a pót- landó üvegezés értékének 20 %-a erejéig.

A Biztosító nem téríti meg az üvegezést befoglaló szerkezet, vagy keret károsodása miatt keletkezett károkat.

3.4. K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H vízkárbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mérték- ben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.4.1. biztosítási események

3.4.1.1. természetes vizek károkozása:

a) Árvíz: az állandó, vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.

b) Felhőszakadás: olyan csapadékhatás, amikor 20 perc alatt mért csapadékmennyiségből számított átlagos intenzitás mértéke eléri vagy meghaladja a 0,5 mm/perc értéket vagy a csapadék mennyisége 24 óra alatt eléri a 30 mm-t.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, felhőszakadás, okozta károkat, amelyek

- a befogadó és elvezető létesítményekben, vízügyi lé- tesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek,

- a hullámtérben, egyéb lefolyástalan területen, vagy a nem mentett árterületeken levő vagyontárgyakban ke- letkeztek. (Hullámtér a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, nem mentett árterület: az ár- vízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.)

Nem téríti meg továbbá azokat a károkat, amelyek:

- hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvízmeg- előzési, ill. árvízvédelmi munka során felmerült károk- ra és költségekre vonatkoznak,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek (építmé- nyek) külső vakolatában, burkolatában és festésében keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdáso- dás, gombásodás, penészesedés, korhadás formájában keletkeztek,

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,

- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.

Az árvízkár kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illet- ve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga vályog vagy agyag.

3.4.1.2. vezetéktörés

Vezetéktörés: az ivó- és szennyvízvezetékek épületszerkezeten belül, vagy kívül, vízelvezető rendszerek, melegvízellátási, valamint távhőve- zeték, csapadék, egyéb ipari vezeték rendszerek, központi fűtési és hűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek tarto-

zékainak törése vagy repedése miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz(folyadék) károsítja.

A biztosítás kiterjed a biztosított

- épületekben (építményekben) a szerkezetileg beépített ve- zetékszakaszok, vízvezeték esetén az épületek (építmények) vízellátását biztosító fővezeték(ek)be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok,

- ingatlanok esetén az ott levő épületek (építmények) ellátását biztosító összes, az ingatlanon belül található vezeték, vízve- zeték esetén az ingatlan vízellátását biztosító fővezeték(ek)- be épített vízmérőhely(ek)et követő vezetékszakaszok törése következtében kifolyó víz (folyadék) által okozott károkra.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban, gázokban, gőzök- ben keletkeztek,

- a tűzoltó-berendezések - beleértve azok tartozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerke- zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz- tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tar- tozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.).

3.4.1.3. technológiai csővezetéktörés

Technológiai csővezetéktörés: a folyadékok, savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének és származékaik (zagyok, flotátumok és hasonlók) csővezetékeinek, armaturáinak, edényzetének törése vagy repedése miatti váratlan, előre nem látható körülmények között sza- bályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyon- tárgyakat a kiáramlás dinamikus erőhatása rombolja, deformálja, a kiáramló folyadék anyagi tulajdonságával összefüggésben szennyezi, áztatja, károsítja.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- tolózárak, szelepek, csapok vagy egyéb elzáró szerke- zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- magukban az elfolyt anyagokban, vagy a meghibáso- dott (törött vagy repedt) csővezetékekben, armaturák- ban, edényekben keletkeztek,

- bizonyíthatóan a technológiai vezetékrendszerek előírt karbantartási munkáinak elmulasztása miatt követ- keztek be,

- technológiai beüzemelés, nem rendeltetésszerű üze- meltetés során keletkeztek.

3.4.1.4. automata tűzoltó berendezés (sprinkler) törése

A Biztosító külön díj ellenében megfizeti a kárt, ha az automata tűz- oltó berendezés, vezetékeinek, tartályainak, berendezéseinek tartozé- kainak törése vagy repedése, illetve előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált víz- (folyadék) kiáramlás miatt a bizto- sított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- magukban az elfolyt folyadékokban keletkeztek,

- olyan szennyezési károk, amelyek eltávolíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- csapok, szelepek, tolózárak vagy egyéb elzáró szerke- zetek nyitvahagyása miatt keletkeztek,

- a talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt, biz- tosított vagyontárgyakban keletkeztek, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- magában a károsodást előidéző sérült vezetékben, tar- tozékokban, szerelvényekben keletkeztek,

- nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkeztek (próbaüzem, szándékos túlterhelés stb.)

3.5. K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H belföldi szállítmánybiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biz- tosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.5.1. biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet saját vagy idegen tulajdonú, új, gyári csomagolá- sú, gépjármű rakterében szállított árura vonatkozik.

Biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyak:

- egyedi értéket képviselő művészeti és egyéb tárgy (pl. hangszer), gyűjtemény,

- mobiltelefon, hordozható és kézi számítógép,

- chip-kártya, adathordozó, adattároló eszköz,

- karóra, ékszer, drágakő, nemesfém,

- szőrme, tervezői (nem konfekció) ruházat,

- pénz, értékpapír, bélyeg,

- szerződés, okirat, dokumentum, tervrajz,

- gépjármű, munkagép, hajó, jacht, légijármű

- tűz-, robbanásveszélyes, mérgező anyag,

- tartálykocsiban szállított és ömlesztett áru,

- poggyász, költözési ingóság,

- mintakollekció, munkaeszköz,

- félkész és kész dohánytermék,

- kábítószer, szeszesital, élőállat, fegyver.

3.5.2. a kockázatviselés terjedelme, biztosítási események

3.5.2.1. Szállítmánybiztosítás elemi és baleseti károkra

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonában lévő, zárt felépítményű gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rako- mányt) ért elemi és baleseti károkra.

Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, föld- mozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, valamint a szállítóeszköz idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése miatt bekövetkező vesztesége és kára.

3.5.2.2. Szállítmánybiztosítás elemi, baleseti, feltöréses lopás és rab- láskárokra

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított tulajdonában lévő gépjárművel belföldön szállított szállítmányt (rakományt) ért elemi, baleseti, feltöréses lopás és rabláskárokra.

Biztosítási események: a biztosított szállítmány tűz, robbanás, föld- mozgás, földrengés, vihar, villámcsapás, a szállítóeszköz idegen tárggyal vagy közeggel történő ütközése, valamint feltöréses lopás és rablás miatt bekövetkező vesztesége és kára.

3.5.3. kizárt kockázatok

Fel- és lerakodás során bekövetkező kár vagy sérülés.

Bármilyen jellegű tárolás (pl. éjszakai, hétvégi, járművön törté- nő tárolás, kiállítás, stb.) során bekövetkező kár vagy sérülés.

3.5.4. korlátozások

a) bővített radioaktív szennyezést kizáró záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző- désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak által, ezek hozzájárulásával vagy ezekből eredő köz- vetlen vagy közvetett veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre:

- nukleáris fűtőanyag, nukleáris hulladék vagy nukleáris fűtőanyag égése útján keletkező radioaktivitásból ere- dő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés,

- nukleáris létesítmény, reaktor vagy egyéb nukleáris berendezés, illetve azok nukleáris alkotórészeinek ra- dioaktív, mérgező, robbanékony vagy egyéb szempont- ból veszélyes vagy szennyező tulajdonságai,

- atommag- vagy nukleáris hasadást és/vagy fúziót, egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív energiát, anya- got alkalmazó fegyver vagy eszköz,

- radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanékony vagy más szempontból veszélyes vagy szennyező tu- lajdonságai.

Jelen al-záradékban foglalt kizárás nem vonatkozik nem nukleáris fű- tőanyagként alkalmazott radioaktív izotópokra, ha az ilyen izotópokat kereskedelmi, mezőgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más hasonló békés célokból készítik, szállítják, tárolják, vagy használják.

b) vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyvere- ket és kibernetikus támadást kizáró záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző- désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiak által, azok hozzájárulásával vagy azokból eredő közvetlen vagy közvetett veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre:

- vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegy- ver,

- károkozási szándékkal használt vagy üzemeltetett számítógép, számítógéprendszer, számítógépes szoft- verprogram, számítógépes vírus vagy folyamat, illetve egyéb elektronikus rendszer.

c) elektronikus adatfelismerési záradék

Jelen záradék felülíró hatályú, és a biztosítási szerző- désben, kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) foglalt bármely ellentétes tartalmat érvénytelenít.

3.5.4.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kö- vetkezők miatt bekövetkező, vagy azokkal bármely módon – közvetlenül vagy közvetve - összefüggő veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre;

a) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer, szoftver, beágyazott program - legyen az akár a bizto- sított tulajdonában vagy birtokában, akár nem - tényle- ges vagy várható sikertelenségére vagy képtelenségé- re;

- hogy bármely dátumot helyesen és egyértelműen hozzárendeljen a helyes naphoz, héthez, évhez vagy évszázadhoz,

- hogy bármely, 1998. december 31. utánra eső dá- tumot helyesen felismerjen, sorba rendezzen, vagy kiszámítson,

- hogy úgy üzemeljen tovább, ahogy abban az eset- ben tette volna, ha az általa elvégzendő feladathoz tartozó aktuális dátum, a valóságos dátum és bár- mely egyéb dátum 1999. január 1-jénél korábbi lett volna;

b) tetszőleges, félreérthető vagy hiányosan meghatáro- zott dátum vagy dátumszerű kód használatára bármely adatban, szoftverben vagy beágyazott programban;

c) bármely fenti veszély elhárításának vagy csökkenté- sének érdekében végrehajtott megelőző, javító vagy egyéb ilyen jellegű intézkedésre.

3.5.4.2. Az 3.5.4.1. a) és a b) pont ellenére a Biztosító kockázatvi- selése kiterjed;

a) azon tárgyi eszköz fizikai veszteségére vagy fizikai sérülésére;

- amely a biztosított tulajdonában van, vagy

- amelyet a biztosított bérel, őriz, vagy birtokol, vagy

- amelyet a biztosított szerződés alapján biztosítani köteles;

b) más személy tárgyi eszközében okozott fizikai veszteség vagy fizikai sérülés felelősségére, feltéve, hogy az ilyen veszteség, sérülés vagy felelősség az eredeti szerződés(ek), kötvény(ek) (fedezet igazoló dokumentumok) feltételei, szabályzatai és ki- zárásai által meghatározott fedezeti körbe tartozik.

3.5.4.3. Fenti 3.5.4.2. pont céljára a „tárgyi eszköz” fogal- mába nem tartozik bele:

a) bármilyen módon tárolt vagy szállított adat vagy be- ágyazott program;

b) számítógép, elektronikus eszköz, összetevő, rendszer, szoftver - kivéve, ha az ilyen eszköz valamely biztosí-

tott szállítmány vagy hajógépezet részét képezi - amely bármilyen módon, közvetlenül vagy közvetve kapcso- latos egy bejelentett veszteséggel vagy kárral, vagy amelyből ilyen veszteség vagy kár keletkezik.

3.5.4.4. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan veszteségre, kárra, felelősségre vagy költségre, amely bár- milyen, kizárólagosan a fenti 3.5.4.1. pontban megnevezett valamely veszély miatt bekövetkező veszteségek fedezetére létrehozott szerződésből ered.

a) pótlási záradék

A biztosított gép vagy berendezés bármely részének vagy részeinek a jelen biztosítási szerződésben, köt- vényben (fedezet igazoló dokumentumban) fedezett veszély által okozott kára vagy sérülése esetén megté- rítendő összeg nem haladhatja meg a sérült rész vagy részek pótlásának vagy javításának a felmerült szállí- tási és szerelési díjakkal megnövelt költségét.

Vám térítése kizárt, kivéve, ha a teljes vám szerepelt a biztosítási összegben, mely esetben a kiegészítő vám megfizetése miatt felmerülő veszteség szintén megté- rítendő.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége semmilyen esetben sem haladhatja meg a komplett gép vagy berendezés biztosítási összegét.

b) párok és készletek záradék I.

Amennyiben bármely biztosított tétel párt vagy készletet alkotó cikkeket tartalmaz, a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem haladhatja meg sem a sérült, elveszett vagy megsemmisült rész vagy részek párban vagy készletben képviselt különös értékétől független értékét, sem annak a pár vagy a készlet értékéhez viszonyított arányos értékét.

c) párok és készletek záradék II.

- Párt vagy készletet alkotó cikk vagy cikkek vesztesége vagy kára esetén a kártérítés mértéke a pár vagy készlet teljes értékének ésszerű és méltányos arányos része lesz, az ilyen veszteség vagy kár azonban semmi esetben sem értelmezhető a pár vagy készlet totálkáraként.

- Gépek, berendezések, számítógépek vagy egyéb, több alkatrészből álló elektronikus berendezések vesztesége vagy kára esetén jelen szerződés, kötvény (fedezet igazoló dokumentum) alapján kizárólag az elveszett vagy sérült rész(ek) értéke kerül megtérítésre.

- mechanikai, elektromos és elektronikus működési zavar záradék

Mechanikai, elektromos és elektronikus működési zavar vagy meghibásodás miatt bekövetkező vesz- teség és kár kizárt, kivéve, ha azt jelen szerződés, kötvény (fedezet igazoló dokumentum) által fede- zett valamely esemény okozta, és a biztosított tétel vagy a csomagolás külső sérülésére bizonyíték áll rendelkezésre.

- lopásbiztosításra vonatkozó záradék

A lopásbiztosítási fedezet kizárólag minden oldalról zárt szállítójárműre vonatkozik. A szállítójárművet MABISZ ál-

tal minősített, működőképes riasztóberendezéssel vagy egyéb lopásgátló eszközzel kell ellátni. A szállítójármű őrizetlenül hagyása esetén a járművet minden esetben kulccsal be kell zárni, és a riasztóberendezést be kell kap- csolni.

3.5.5. önrészesedés

Lopáskár esetén káreseményenként a kárösszeg 20%-át, de legalább a biztosítási szerződés alap önrészesedést a Biztosított maga viseli. Egyéb esetekben önrészesedés az alapönrész megállapodás szerint kerül alkalmazásra.

3.5.6. a biztosítás térbeli és időbeli hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén, a szállítás megkezdésének pillanatában kezdődik, érvényes a szállítás szokásos útvonalára és tartamára, és a szállítmány végső rendeltetési helyre (raktárba vagy egyéb tárolási helyre) történő megérkezésekor ér véget.

3.5.7. a biztosítási összeg

A biztosítási összeg minden esetben a szállítójárművön (szerelvényen) egy alkalommal szállított áru értéke, de legfeljebb 25 millió forint jár- művenként és szállításonként. Az éves kártérítési limit 50 millió forint. A szállításban résztvevő tehergépjármű(vek) forgalmi rendszámát és a járműre vonatkozó biztosítási összeget a Biztosítóval közölni kell (jár- műlista készítése szükséges).

3.6. K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H telephelyi gépjármű-biztosítás kiegészítő feltételei alapján kö- tött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a bizto- sítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.6.1. biztosítási események

3.6.1.1. alapfedezet:

- tűz

- robbanás

- villámcsapás

- felhőszakadás

- személyzettel ellátott légijármű és részeinek, vagy rakományá- nak ütközése vagy lezuhanása

- földrengés

- árvíz

- vihar

A fenti pont esetében a K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltétele- iben foglaltak az irányadók.

3.6.1.2. kiegészítő fedezet:

- üvegkár

A biztosított járműnek kizárólag az ablaküvegeiben, bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett törés vagy egyéb sérülés (a jármű fényszóróiban keletkezett kár töréskárnak minősül).

- jégverés

A Biztosító fedezi a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek for- májában lehullott csapadék által a biztosított járművekben keletkezett törés, horpadás és repedés kárt.

- lopás és rablás

A biztosított járműveknek, alkatrészeiknek, vagy biztosítási fedezet alá vont tartozékaiknak ellopása, elrablása valamint e cselekménnyel ösz- szefüggésben keletkezett sérülése.

Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése lopáskárra a jár- művekbe épített rádióra, magnetofonra, erősítőre, CD-játszó- ra, CB rádióra, rádiótelefonra és ezek tartozékaira (adapter, antenna, hangszóró, stb.).

- telephelyi töréskár

A telephelytől 1 km-es körzetben, próbaút során bekövetkezett törés- kár.

A biztosított járműben bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő baleseti jellegű erőhatás által keletkezett törés vagy egyéb sérülés.

3.6.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosítási fedezet kiterjed az alábbi saját és bizományi értékesítésre átvett járművekre, melyek lehetnek:

- gépjárművek,

- mezőgazdasági vontatók,

- pótkocsik,

- személygépkocsi utánfutók,

- motorkerékpárok, segédmotorok.

A járművek a telephelyre érkezéskor az állapotlapon rögzí- tett állapotban vannak biztosítva, ideértve a gyári alapkivitelt meghaladó alkatrészeket és tartozékokat is, amennyiben ezek a jármű telephelyre érkezésekor felvett állapotlapon felsoro- lásra kerültek, illetve meglétük igazolható.

Használt járművek esetében az állapotlapon rögzíteni kell a karosszéria minden egyes sérülését, illetve sértetlen állapotát.

A biztosítási fedezet nem vonatkozik:

- a kár időpontjában négy évnél idősebb járművekre,

- állapotlappal nem rendelkező használt gépkocsikra,

- a javításra átvett járművekre.

3.6.3. kockázatviselés helye A biztosítási fedezet kiterjed:

- a biztosított telephelyen épületben tárolt járművekre,

- a biztosított telephelyen kerítéssel körülhatárolt területen a szabadban tárolt járművekre,

- a telephelyen kívül, attól legfeljebb 25 méterre lévő dobogón tárolt legfeljebb 2 db járműre a nyitvatartási idő alatt.

3.6.4. biztosítási összeg

3.6.4.1. Új járművek a káresemény időpontjában érvényes újra be- szerzési áron biztosítottak

- Újnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezését megelőzően, de legfeljebb a gyártásától számított hat hónapig.

3.6.4.2. Használt járművek valóságos értéken - tényleges avult érté- ken - biztosítottak.

- Használtnak minősül a gépjármű az első forgalomba helyezé- sét követően, vagy ha a kár időpontját megelőzően több mint hat hónappal gyártották.

- Valóságos érték az az összeg, amelyet egy azonos típusú és felszereltségű, korú, azonos műszaki állapotú járműért a kár- esemény időpontjában Magyarországon fizetni kellene.

3.6.5. a Biztosító szolgáltatása

A Biztosító a károkat az önrészesedés levonásával az alábbiak szerint téríti meg:

3.6.5.1. szolgáltatás részkár esetén

- A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következében ke- letkezett károsodások – magyarországi hivatalos márkaszer- vizben, a gyári javítási technológia szerint elvégzett - helyreál- lításának számlával igazolt költségét.

- A felek bizonylatok hiányában a becsült kártérítések tekinteté- ben megállapodást köthetnek.

- A Biztosító a helyreállítás költségeiből nem von le értékemel- kedést.

- Ha a sérült alkatrész illetve tartozék javítható, de azt a helyre- állítás során újjal pótolták, a Biztosító az ebből eredő többlet- költségeket nem viseli.

- A Biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének a költségét téríti meg. A karosszéria teljes fé- nyezésének a költségét csak abban az estben téríti meg a Biz- tosító, amennyiben a sérült rész a külső felületnek több mint 50 %-a.

3.6.5.2. szolgáltatás totálkár esetén Totálkáros a biztosított jármű, amennyiben:

- ellopják, és a rendőrségi nyomozást lezáró határozattal bizo- nyíthatóan nem került meg,

- a káresemény során olyan mértékben megsérül, hogy a hely- reállítása a költségek megtérülésének figyelembevételével gazdaságtalan.

Amennyiben a helyreállítás és a járulékos költségek összege eléri a jármű káridőponti értékének a 60 %-át, a Biztosító jo- gosult a kárt totálkárként kezelni.

Új járművek totálkára esetén a Biztosító a totálkáros járműnek a bizto- sítási esemény időpontjában érvényes, új járművel való pótlási értékét téríti meg a maradványérték (a roncs érték) levonásával.

Használt járművek esetében a Biztosító a káresemény során totálká- rossá vált járművek maradványértékkel csökkentett káridőponti való- ságos értéket téríti meg.

A kártérítés felső határa a károsodott vagyontárgy biztosítási összege, de maximum az ajánlaton feltüntetett kártérítési limitösszeg.

A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény kapcsán sérült jármű in- dokolt szállításával, vontatásával, idegen helyen történő tárolásával, őrzésével felmerült költségeket, továbbá a helyreállítást követő forga- lomba helyezés előtti vizsga díját, amennyiben a jármű a káresemény előtt érvényes forgalmi engedéllyel rendelkezett.

A teljes kártérítés összege nem haladhatja meg a károsodott vagyon- tárgy biztosítási összegét, illetve az ajánlaton feltüntetett kártérítési limit összeget.

3.6.6. mentesülés

3.6.6.1. Mentesül a Biztosító a biztosítási szolgáltatás telje- sítése

xxxx, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt:

- gyúlékony, robbanó, korrodáló vagy maró anyagnak a biztosított járműben való nem rendeltetésszerű tárolá- sa idézte elő,

- háború, polgárháború, belső zavargás, sztrájk, terroriz- mus vagy atomenergia felszabadulása okozta,

- ha a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartással

- a szerződő fél vagy a biztosított;

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört, vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt- járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavál- lalójuk, vagy szervük okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül a kár, amenynyiben szakszerűtlen üzemelés, hatósági vagy egyéb engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése, a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki álla- pota, vagy a tűzrendészeti előírások megsértése okozta.

3.6.6.2. Mentesül a Biztosító a lopáskárok és az ezeknek a következtében keletkezett egyéb károk megfizetése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a járművet nem zárták le, és a telephely védettsége nem felel meg a 8. pontban leírt védelmi előírásoknak.

3.6.7. önrészesedés

Telephelyi gépjármű-biztosítás csak önrészesedés vállalásával köthe- tő.

A biztosított járművekben keletkezett kár esetén az igazoltan felmerült járulékos költségekkel együtt megállapított kárösszegből káresemé- nyenként a kárösszeg 20 %-át, de minimum 50.000 forintot, de leg- alább a szerződésben meghatározott önrészesedést a biztosított maga viseli.

3.6.8. védelmi előírások

3.6.8.1. A telephelyen tárolt járművek esetében:

- teljes egészében körülkerített, lezárt telephely;

- a telephely teljes egészére kiterjedő térvilágítás.

3.6.8.2. A telephelyen kívül tárolt járművek esetében: a Biztosító lo- páskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet, amennyi- ben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták. (kiszerelt akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).

3.6.8.3. A telephelyen kívül, dobogón tárolt járművek esetében: a Biz- tosító lopáskár esetén csak a nyitvatartási idő alatt vállal fedezetet,

amennyiben a járművet lezárt, mozgásképtelen állapotban tárolták. (kiszerelt akkumulátor, megszakított elektromos rendszer).

3.7. K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H tűz üzemszünet biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyek az üzemszünet alatt, legfeljebb a térítési tartam alatt keletkeztek a jelen feltételekben meghatározottak szerint.

3.7.1. biztosítási események, kizárások

3.7.1.1. üzemszüneti biztosítási esemény

Az üzemszüneti biztosítási esemény a kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) megjelölt kockázatviselési helyen, a vállalkozás biztosított vagyontárgyait ért és az érvényes K&H vagyon tűzkárbiz- tosítás alapján térítendő kár miatt bekövetkezett részleges vagy teljes kényszerű tevékenységi szünet, melynek ideje alatt - de maximum a kártérítési tartam alatt - az e szerződésben biztosított üzemszüneti veszteségek keletkeztek.

Az üzemszünet biztosítási esemény kiváltó okait a K&H vagyon tűzkár- biztosítás biztosítási eseményei képezik.

A szerződés kockázatviselési köre külön díj ellenében kiterjeszthető víz, vihar, betöréses lopás és rablás kockázatokkal.

A Biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha a vagyonbiz- tosítás általános szerződési feltételeiben rögzített biztosítási esemé- nyek, illetve kockázatbővítés esetén a kiterjesztésre került kockázati események bekövetkeztek és azok alapján a Biztosító kártérítést fize- tett, valamint ezen biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.

3.7.1.2. kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

a) a K&H vagyon tűzkárbiztosítás és kiterjesztés esetén a kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek kizárásai között szereplő események által okozott üzemszünet követ- kezményei;

b) e szerződés alapját képező K&H vagyon tűzkárbizto- sítási szerződés, és kiterjesztés esetén a kiegészítő vagyonbiztosítási feltételek értelmében biztosítható, de nem biztosított esemény következményeként kelet- keztek,

c) készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzé- sek, üzletmenettel kapcsolatos feljegyzések, okiratok, számlák, nyilvántartó iratok, adathordozók, kötvények, tervek, tervrajzok, dokumentációk, mikrofilmek, adat- hordozók, szoftver megsemmisülése, elveszése, meg- rongálódása miatt keletkeztek;

d) felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,

e) felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás következményei,

f) az üzemszünet időtartama alatt bekövetkező rendkí- vüli események miatt az üzemszünet időtartamának növekedését okozzák,

g) alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál fogva történt leállás következményei,

h) a szükséges tevékenységi engedély hiányából, azzal összefüggésben keletkeztek,

i) az üzemeltetést vagy újjáépítést felügyelő hatóság által előírt korlátozások következményei,

j) a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának késedelméből keletkeztek,

k) a biztosítottnak felróható okból a helyreállításhoz szükséges anyagi forrás hiányából keletkeztek,

l) azért következtek be, mert a helyreállítás szokatlan mértékben elhúzódott a tulajdoni, bérleti jogviszonyok tisztázása, hagyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy egyéb hasonló ügyek késedelme miatt,

m) katonai intézkedések, háború vagy háborús esemé- nyek, sztrájk, felkelés, belső zavargások, munkabe- szüntetés, hatósági elkobzás, atomenergia, földrengés miatt keletkeztek,

n) összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal ösz- szetartozó sértetlen vagyontárgyak használhatatlanná válásával.

3.7.2. időbeli hatály

A jelen kiegészítő biztosítás időbeli hatálya a felek eltérő megállapo- dásának hiányában a K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződés időbeli hatályához igazodik.

A jelen kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító kockázatviselése leg- feljebb addig az időpontig érvényes, amíg az üzemszünetet kiváltó káreseményre a biztosított hatályos K&H vagyon tűzkár, illetve vízkár-, viharkár-, betöréses lopás- és rablásbiztosítással rendelkezik.

Abban az esetben, ha a felek korábbi időpontban kötött K&H vagyon tűzkárbiztosítás kiegészítéseként kötik meg e szerződést, úgy a Bizto- sító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órakor, vagy a felek megállapodása szerint ettől eltérő későbbi időpontban kezdődik.

3.7.3. biztosítási összeg, értékelési időszak

3.7.3.1. A biztosítási összeg a pozitív üzemi (üzleti) tevékenység ered- ménye a Számviteli Törvény szerint és a folyamatos működési költség összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül elérhetett volna az értékelési időszakban.

Az üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és a folyamatos működési költségek egy csoportban tételesen meghatározva kerülnek biztosí- tásra.

A Számviteli Törvény előírásai szerint meghatározott üzemi (üzleti) te- vékenység eredménye, amennyiben ez pozitív.

Folyamatos működési költség: mindazon költségek és ráfordítások, amelyek a folyamatos és szokásos működés érdekében a forgalomtól és a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, de különösen:

- az alkalmazottak munkabére (beleértve az szja-t) és járulékai,

- illetmények,

- rendszeres és jogszabályon nyugvó fizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakban is be kell fizetni és jogszabályon alapuló halasztási lehetőség nincs. Ide tartoznak a kötelező biztosítási díjak, illetékek, kamarai tagsági díj,

- az olyan egyéb állandó költségek és ráfordítások, melyek a tevékenység szüneteltetése ellenére rendszeresen felmerül- nek, és teljesítésükre a biztosított az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles:

- bérleti, előfizetési, használati, önkéntes biztosítási díj,

- rezsiköltségek, melyek a helyreállítással nem állnak összefüg- gésben (energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjár- művek üzemeltetése, fenntartási költség, stb.),

- terv szerinti amortizáció.

a biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) termeléshez szükséges áru, félkész termék, alap és se- gédanyag, üzemanyag,

b) energia beszerzési költsége, eladott áruk beszerzési értéke, tovább számlázott alvállalkozói teljesítések ér- téke,

c) megbízási díjak, forgalomtól (termeléstől) függő bér- költségek és járulékok,

d) beruházás, tárgyi eszköz beszerzési költségei,

e) adók, illetékek, vámok,

f) kiszállítással kapcsolatos fuvarköltség, amennyiben folyamatos szerződéses fizetési kötelezettségek nem állnak velük szemben, valamint csomagszállítási díjak,

g) kötbér, késedelmi kamat, büntető kamat, perköltség, kártalanítás,

h) olyan kártérítések, melyeket a beszállítók és vevők kö- vetelnek a kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatt,

i) bírság,

j) az olyan nyereségek, költségek, melyek nincsenek ösz- szefüggésben az üzemszünettel: pl. tőzsde spekuláció, ingatlan ügyletek, tőkebefektetés,

k) forgalomtól függő biztosítási díjak,

l) licenc díj tárgyi értéke, forgalomtól függő licenc és ta- lálmányi díjak,

m) terven felüli amortizáció.

3.7.3.2. Az értékelési időszak a kárösszeg megállapítására szolgál, melynek tartama 12 hónap. Az értékelési időszak abban az időpontban fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár.

A Biztosító a hozzá benyújtott dokumentumok és szakértői jelentések alapján az értékelési időszakra megállapítja a teljes veszteséget, és ebből számítja ki a téríthető kárösszeget.

Amennyiben a kártérítési tartam rövidebb, mint az üzemszünet tarta- ma, az értékelési időszak befejeződik a kártérítési tartam lejártakor. Az előbbi rendelkezések akkor is érvényesek, ha a biztosítási összeget 12 hónapnál rövidebb térítési tartammal biztosították.

Amennyiben az üzemszünet tartama eléri a 12 hónapot, az értékelési időszak további 12 hónappal növekszik.

3.7.4. alulbiztosítás, túlbiztosítás

3.7.4.1. Ha a vagyoni kár bekövetkeztekor a biztosítási összeg bár- mely eleme kisebb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján számított biztosítandó összeg, a kár a tényleges és a biztosított összeg arányában kerül térítésre (aránylagos kártérítés). A biztosítási összeg elemeit külön-külön kell vizsgálni.

3.7.4.2. Túlbiztosítás esetén a Biztosított csak a tényleges üzem- szüneti veszteségek térítésére jogosult. A többletbiztosítási összegből eredő többlet díj a szerződőt illeti meg.

3.7.5. biztosítási díj

3.7.5.1. A biztosítás díja a biztosított üzemszüneti veszteségeknek megfelelően 12 hónapra, ill. ettől eltérő biztosítási időszakra megálla- pított - a biztosítási szerződésben rögzített – biztosítási összeg és az érvényben lévő díjszabás szerinti díjtétel szorzata.

3.7.5.2. Mivel a biztosítási összeg a tárgyév tervadatai és a tárgy- évet megelőző év tényadatai alapján kerül megállapításra, ezért a biztosítás díja előzetes díj, melynek végleges elszámolása a tárgyév (biztosítási időszak) lejártával történik a szerződő adatközlése alapján.

3.7.5.3. Amennyiben a Biztosító a tárgyévben aránylagos kártérí- tést alkalmazott - díjkülönbözet megfizetését nem kéri.

3.7.6. díjelszámolás

3.7.6.1. Ha a Szerződő a pénzügyi év zárását követően legkésőbb 4 hónappal bejelenti, hogy üzleti könyvei szerint az eltelt pénzügyi évben kitermelt üzemi (üzleti) nyeresége és folyamatos működési költségei nem érték el a szerződésben szereplő biztosítási összeget, akkor a Biztosító a többlet után fizetett biztosítási díjat a kifizetett éves díj leg- feljebb egyharmadáig visszatéríti számára. A visszatérítést a biztosítási összeg minden csoportjára tevékenységenként külön kell kiszámítani. A Biztosító a visszatérített díjrészlet vonatkozásában a költségeit nem érvényesítheti, ugyanakkor arra a szerződő nem követelhet kamatot.

3.7.6.2. Ha az elmúlt pénzügyi évben a biztosítási összeg kisebb volt a ténylegesen kitermelt üzemi nyereségnél és a folyamatos üzemi költségnél, akkor a szerződő kötelezetté válik a különbözet megfizeté- sére. A bejelentés után a Biztosító számítja, majd számlázza a fizeten- dő többlet díjat.

3.7.7. üzemszüneti kár, a kockázatviselés helye, térítési tartam

3.7.7.1. Üzemszüneti kár a kieső üzemi (üzleti) nyereségek és a folyamatos működési költségek összege, amennyiben a K&H vagyon tűzkárbiztosítási szerződésben szereplő telephelyen következett be.

3.7.7.2. térítési tartam

A térítési tartam a biztosítási szerződésben rögzített időszak, amely a biztosított munkarendje szerinti – műszakszámtól független - munka- napokban vagy hónapokban van meghatározva.

A Biztosító legfeljebb a káresemény bekövetkezésétől számított 12 hó- napon belül bekövetkezett üzemszüneti károkat téríti meg.

A térítési tartam vonatkozásában 12 hónapnál rövidebb időszakban is meg lehet állapodni. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem újra beindulásakor, de legkésőbb a térítési tartam utolsó napjával megszűnik. A térítési tartamot a felek a szerződésben rögzítik.

3.7.8. a Biztosító kárkifizetése, önrészesedés

3.7.8.1. A Biztosító kárfizetése az üzemi (üzleti) nyereség és folya- matos működési költségek azon részére terjed ki, amelyet a biztosított az üzemszünet következtében a kártérítési időszakban nem tudott ki- termelni. A biztosítási összeg a biztosítási időszakban a kifize- tett kárösszeggel csökken, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

3.7.8.2. A költségek csak abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha további kiadásuk kötelező vagy a kárenyhítés érdekében gazdasá- gilag indokolt, és olyan mértékben, amilyen mértékben az üzemszünet nélkül kitermelhetők lettek volna.

3.7.8.3. Az üzemszüneti kár mértékének megállapítása során min- den olyan körülményt figyelembe kell venni, amely az üzletmenetet és az üzemi (üzleti) eredményt az értékelési időszakban kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolta volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

3.7.8.4. A biztosítás nem eredményezhet gazdagodást. Azokat a gazdasági előnyöket, amelyek az értékelési időszakot követően a kártérítési időszakban az üzemszünetből származnak, a kárszámítás során figyelembe kell venni.

3.7.8.5. a munkabér térítésének szabályai

a) A Biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási összegben mun- kabérre felvett határig a bruttó munkabért és a bért terhelő járulékokat.

A Biztosító csak annyiban téríti meg a munkabért és az azt terhelő járulékokat, amennyiben a biztosított, mint munkáltató a Munka Törvénykönyve, a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a hatályos kollektív szerződés alapján azt kifizetni kö- teles.

Az alkalmazottak munkabérének térítési alapja a társadalom- biztosítási járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényle- ges kifizetését igazoló bizonylat.

A téríthető munkabér számításakor kizárólag a kár időpontjá- ban már alkalmazásban álló alkalmazottak munkabére vehető figyelembe.

A térítés mértéke a megállapított veszteséget alapul véve: 100%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam első felére, de maximum 30 napra,

50%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam második fe- lére, de legfeljebb további 30 napra,

25%-ig téríthető a munkabér 60 napon túl a kártérítési tartam végéig.

b) A termelésben közvetlenül nem dolgozó (igazgatási) alkal- mazottak munkabére legfeljebb 40 munkanapra téríthető. A biztosított azonban a lehetőség szerint köteles e tartam alatt a 10. munkanap után az alkalmazottját a helyreállítási mun- kákhoz átcsoportosítani, mely munkák munkadíja kárenyhítés ráfordításának megtérítése (3.7.10. pont) keretében térül.

3.7.8.6. A jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizeté- si kötelezettségek kárösszege a kifizetést tanúsító nyugták, számlák alapján kerül megállapításra.

Ha a kifizetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára eső fizetési kötelezettséget tartalmazza, a kárösszeg a tényleges üzemszü- net és a bizonylaton szereplő időtartam arányában kerül térítésre.

3.7.8.7. Nem téríthető azon a címen bejelentett kárigény, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti álla- potnak megfelelően történik, vagy a káresemény helyreállí- tását egybeköti a vállalkozás felújításával, vagy bővítésével, illetve új tárgyi eszközök beszerzésével.

3.7.8.8. Teljes üzemszünet esetén a fentiekben részletezett módon megállapított teljes kárösszeg kerül kifizetésre az önrészesedés és az alulbiztosítás figyelembevételével.

3.7.8.9. Részleges üzemszünet esetén a megállapított kárösszeg olyan arányban kerül kifizetésre, amilyen arányban az üzemszünet idő- szaka alatt a termelés (szolgáltatás vagy forgalom) a káresemény előtti időszakhoz viszonyítva csökkent.

3.7.8.10. A Biztosító nem téríti meg:

a) az olyan üzemi (üzleti) nyereséget, melyet a Biztosított a fedezeti tartam alatt az üzemszüneti esemény bekö- vetkezése nélkül sem ért volna el,

b) azokat a folyamatos működési költségeket, amelyet a Biztosított biztosításra nem adott fel,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gaz- dálkodott volna ki, a tervezett bevételéből,

d) az áruértékesítésből remélt eredményt, ha az értéke- sítés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem realizálódott volna,

e) azokat a ráfordításokat, amelyekből a biztosítottnak haszna származik a fedezeti tartamon túl is, illetve amelyekkel nem a biztosított költségeket fedezi,

f) az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a bizto- sítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

3.7.8.11. A biztosítási szerződésben meghatározott összegek önma- gukban nem szolgálnak bizonyítékul az üzemi nyereség és folyamatos működési költségek tényleges mértékére. A Biztosító a kárösszeget a kárrendezés során a hozzá benyújtott és hiteles dokumentumok, va- lamint a szükség esetén bekért szakértői jelentések alapján állapítja meg.

3.7.8.12. A kárkifizetés esedékessége

Kárösszeg kifizetése a kár megállapításához szükséges összes irat benyújtását követő 15. napon esedékes.

3.7.8.13. Kárelőleg kifizetés

Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap, majd minden to- vábbi hónap után meg lehet állapítani, hogy a Biztosító az üzemszünet idejére minimálisan mekkora összeget köteles téríteni, akkor a Bizto- sított kérheti, hogy ezt az összeget a teljes kárösszegbe beszámítva előlegként fizessék ki. Az előleg mértékét a Biztosító a körülmények mérlegelése után állapítja meg.

3.7.8.14. A Biztosító jogosult a kifizetés elhalasztására:

- a szükséges iratok benyújtásáig, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy biztosított jogosult a kártérítésre,

- ha a vagyoni vagy az üzemszüneti kár kapcsán a biztosított ellen rendőrségi, hatósági vizsgálat folyik.

3.7.8.15. Önrészesedés

A biztosított az önrészesedést minden káreseménynél maga viseli. Az önrészesedést időtartamban vagy összegben kell megállapítani.

A munkanapokban meghatározott önrészesedést, mint alap önrésze- sedést, az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésétől kez- dődően kell figyelembe venni úgy, hogy kárfizetés az önrészesedés időtartamának eltelte után kezdődik. Az önrészesedés időtartamára kárfizetés nem jár. Az önrészesedési időtartamon belül illetve az ösz- szegben megállapított önrészesedés alatti kárösszeg esetén a kárt a biztosított egészében maga viseli. Az önrészt meghaladó kár esetén az összegben megállapított önrészesedés levonásra kerül a kártérítésből.

3.7.9. a Biztosított kötelezettségei kár esemény bekövetkezése esetén

3.7.9.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén

- a biztosított kárbejelentési kötelezettsége alapján köteles a Biztosítót azonnal értesíteni,

- köteles gondoskodni a kár elhárításáról, enyhítéséről, a tőle elvárható mértékben,

- a Biztosító vagy megbízottja számára lehetővé kell tenni min- den olyan vizsgálatot, mely a kár nagyságának, okának, a Biz- tosító szolgáltatása mértékének meghatározására vonatkozik. Erre a célra a biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania:

- a folyó évre vonatkozó megrendeléseket - visszaigazolásokat,

- vállalkozási, szállítási szerződéseket,

- üzleti tervet és jelentést,

- folyó évi és előző háromévi üzleti könyveket, mérlegeket, számlákat, költség és fedezet kalkulációkat, és egyéb olyan bizonylatokat, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan ala- kult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

3.7.9.2. együttműködési kötelezettség

A biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően meg kell adnia.

A Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötele- zettség terheli.

3.7.10. a kárenyhítés ráfordításainak megtérítése

3.7.10.1. A kárenyhítési ráfordítások annyiban háríthatók át a Biztosítóra,

- amennyiben ahhoz a Biztosító hozzájárulását adta, vagy

- amennyiben a biztosított az adott körülmények mellett e rá- fordításokat indokoltnak minősíthette, de az intézkedések halaszthatatlansága miatt a Biztosító előzetes hozzájárulását nem szerezhette be. Ilyen esetben a Biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a meghozott intézkedésekről.

3.7.10.2. A ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, ha

- következtükben a biztosítottnak a kártérítési időn túl anyagi előnye származik,

- nincsenek összefüggésben a biztosítási eseménnyel,

- a kártérítéssel együtt meghaladják a biztosítási össze- get, kivéve, ha a Biztosító utasításán alapulnak.

3.7.11. szakértői eljárás

3.7.11.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz- tosított és a Biztosító közösen, egymás írásbeli értesítése mellett ön- állóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár összegének felmérésére, szakvélemény adására.

3.7.11.2. A szakvéleménynek - hacsak a szerződő felek az üzem- szüneti kár bekövetkezése után a megbízásban ettől eltérően nem állapodtak meg - többek között tartalmaznia kell:

a) a biztosítási összeget és a kárfizetési határösszeget,

b) az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét,

c) a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, me- lyet a biztosított elért volna az üzemszünet nélkül,

d) ha az üzemszünet hosszabb tartamú, mint a biztosított időtar- tam, a teljes elmaradt nyereségnek a biztosított időtartamra jutó részét,

e) a folyamatos működési költségeket, melyekre a biztosítási fe- dezet kiterjed,

f) azokat a költségeket, melyek a kárösszeget bizonyítottan csökkentik.

g) az üzemszünet kezdetéig tartó időszak,(az előző év) és a folyó év pénzügyi elszámolását,

h) egy eredmény kimutatást, mely az üzemszünet alatt elért eredményt tartalmazza.

3.7.11.3. A szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, amelyik azt megrendelte. Közös felkérés esetén a megbízók fele-fele arányban viselik a költségeket.

3.7.11.4. A szakértőket és a Biztosítót a megismert adatokkal kap- csolatban adatvédelmi és titoktartási kötelezettség terheli.

3.7.12. egyéb rendelkezés

3.7.12.1. könyvvezetési kötelezettség

a) A biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban a számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségé-

nek eleget tenni. A folyó évre, valamint megelőző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzé- seket tanúsító bizonylatokat elkülönítve, biztonságosan vagy az egyidejű megsemmisülés ellen védetten elkülönítve köteles megőrizni.

b) E kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mente- sül a kártérítési kötelezettsége alól, kivéve, ha a bizto- sított bizonyítja, hogy a kötelezettség figyelmen kívül hagyása sem szándékosságra, sem súlyos gondatlan- ságra nem vezethető vissza.

3.7.12.2. A Biztosító a fenti iratokba káreseménytől függetlenül bár- mikor betekinthet.

3.8. K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító köte- lezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított va- gyontárgyakban okoztak.

3.8.1. biztosítási esemény

Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak- nak vagy azok bármely részének illetve a biztosított külső adathordo- zónak a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási kötvényben (fe- dezetet igazoló dokumentumban) megnevezett területi hatályán belül, a jelen feltételekben kifejezetten kizárt okokon kívül

- bármilyen előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, bal- eseti jelleggel bekövetkezett, olyan részleges vagy teljes fizikai károsodására, amely javítást vagy cserét tesz szükségessé,

- a betöréses lopás és rablás, illetve lopás káraira. betöréses lopáskárok:

A tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biz- tosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva, dolog elleni erőszakkal, a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel, a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kul- csának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellene- sen eltulajdonította.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosí- tott telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevékenységével összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás miatt kelet- kezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévő vagyonvédelem függvényében a „betörésvédelmi szintek és összeghatárok” elnevezé- sű fejezet, vagy a kötvény tartalmazza.

rabláskárok:

A biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi ép- ség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított (mobil/hordozható) vagyon- tárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén, vagy a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt te- rületi hatállyal.

lopáskárok:

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, bizto- sított (mobil/hordozható) vagyontárgyaknak a gépjármű kívülről nem látható tároló részéből (csomagtartójából, rakodóteréből, amely nem az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdoní- tása miatti káraira.

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított mobil/hordozható berendezés Magyarország területi határain belül álló helyzetben, vagy szállítás közben bekövetkezett káraira.

A biztosító nem téríti meg az:

- őrizet nélkül hagyott tárgyak kárait, kivéve, ha azok zárt épületben vagy zárt járműben voltak tárolva.

- repülőgépen, légi eszközön, vízi járműveken, installált berendezések bármely károsodását.

3.8.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló doku- mentumban) tételesen megnevezett, azonosított, biztosítási összeggel megjelölt elektromos és elektronikus gépek, berendezések, adathor- dozók, amelyek a kár időpontjában működésben vannak vagy állnak, tisztítás vagy nagyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik. A fedezet nem terjed ki az áthelyezés közben mozgatás alatt lévő berendezésekre.

Elektromos és elektronikus gépek esetén biztosíthatók:

- számítástechnikai eszközök,

- irodatechnikai eszközök,

- híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

- akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, va- lamint azok rendszerei (képrögzítő és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések, színpadtech- nikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),

- automaták (jogszerűen üzemeltetett áru automaták, pénztár- gépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévő pénzkész- let kivételével,

- orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, műtőfelszerelések, fogorvosi műszerek, diag- nosztikai műszerek stb.),

- egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

Adathordozók esetén biztosíthatók:

- merevlemez, memóriakártya, pendrive, mágneslemez, mág- nesszalag, mágneskártya, lyukkártya, lyukszalag, mágneses számlakártya, CD és DVD lemez, egyszerű szöveges formák, egyéb adathordozók.

idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tu- lajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján– kártérítési felelősséggel tartozik.

3.8.3. kizárások

A Biztosító nem téríti meg – az általános kizárásokon túlme- nően – azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy köz- vetve:

- az EMS skála 5. fokozatát el nem érő földrengés, föld- csuszamlás, föld- és kőomlás valamint üregbeomlás;

- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szer- ződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függet- lenül attól, hogy ezeket a hibákat vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;

- bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy rádióhullámú adatátvi- teli csatorna kimaradása vagy megszakadása;

- a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;

- a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kap- csolatosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az ilyen meghibásodást a biztosított vagyontárgyban biz- tosítási esemény okozta;

- a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcso- latosan felmerülő bármilyen költség, amely vonatkozik a karbantartási műveletek során kicserélt alkatrészek- re is;

- amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosí- tott vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;

- az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing vagy karbantartási szerződés alapján;

- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illet- ve üzemszüneteltetésből eredő kár;

- az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolá- sa;

- esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy zománcozott felületek karcolásai;

- bármilyen hibás programozásból, átlyukasztásból, cím- kézésből vagy behelyezésből, az adat gondatlanságból elkövetett törléséből vagy az adathordozó gondatlan- ságból elkövetett kiselejtezéséből, valamint mágneses mezők által okozott adatvesztésből eredő kár;

- más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótál- lás, kártérítés), más szerződés alapján olyan berende- zések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berende- zések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplő biztosított berendezés sérül,

- anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek

- számítógépes vírusok.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

- az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szige- telések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok, cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi köze- gek, gáz, kenőolaj, üzemanyag, vegyszerek;

- nem cserélhető adathordozók,

- központi egység, központi memóriájában tárolt adatok,

- filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,

- hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrész- nek minősülő anyagok,

- játék automaták,

- adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektroni- kusan vagy digitálisan előállított vagy tárolt szellemi termékek.

3.8.4. a kockázatviselés helye

A biztosító kockázatviselésének területi hatálya a kötvényben (fedeze- tet igazoló dokumentumban) foglaltak szerint alakul.

3.8.5. biztosítási összeg, értékkövetés

A vagyontárgyak, az adathordozók biztosítási összegét a szerződő ha- tározza meg. A biztosítási összeg a Biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép, beren- dezés új vagy valóságos értékével. A külső adathordozók biztosítási összegének meg kell egyeznie azzal az összeggel, ami ahhoz szük- séges, hogy a biztosított, részleges vagy teljes kárt szenvedett külső adathordozók új adathordozókkal pótolhatók legyenek.

A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés címén módosíthatja a biztosítási összegeket a 1.9. az értékkövetés szabályai pont feltételei szerint.

3.8.6. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fe- dezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli a 1.10. önrészesedés pont feltételei szerint.

3.8.7. a biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.6. a Biz- tosító szolgáltatása pont alapján, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

Kivéve:

- teljes kár esetén a Biztosító nem alkalmaz avultatást a gép gyártási évétől számított 2 évig,

- a befejezetlen beruházások, a készletek, a kereskedel- mi áruk, az értékcikkek, a göngyölegekkel nem képe- zik a biztosítási szolgáltatás alapját.

a kárkifizetés mértéke

A kártérítés egy biztosítási időszakban és biztosított vagyontárgyan- ként illetve adathordozóként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) a károsodott vagyontárgyra illetve adathordozóra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szer- ződésben szereplő összes vagyontárgy illetve adathordozó együttes biztosítási összege.

3.9. K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő fel- tételei

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen fel- tételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés alapján a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződés- ben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.9.1. biztosítási események

a) Betöréses lopás jelen feltételek szerint,

- amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épület lezárt helyiségébe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség ajtaját bizo- nyítottan hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

- az elkövető a lopást úgy követte el, hogy az épületben el- rejtőzött, és a lezárt épületből erőszakos módon kitört.

b) Rablás, jelen feltételek szerint,

- amikor a biztosított tárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízott- ja, tagja, tisztségviselője) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

c) Küldöttrablás

A biztosítási fedezet külön díj ellenében a biztosított utasítása alapján a rendeltetési helyére továbbított készpénzre, csekkre, takarékbetétkönyvre, értékpapírra, értékcikkre, vagy árura, a továbbítás útvonalára és idejére terjed ki.

3.9.2. kizárások

A biztosítás nem fedezi a kárt, ha:

a) a kirakatban elhelyezett bármilyen áru kára meghalad- ja az üzlet biztosított áruértékének 25 %-át;

b) a Biztosított a kármegelőzésre vonatkozó alapvető sza- bályokat nem tartotta be, és a nemesfémek, ékszerek, drágakövek, az 25.000 forint/db egyedi értéket meg- haladó kar- és zsebórák üzlet- illetve üzemzárás után nem zárt pénz- vagy páncélszekrényben nyertek elhe- lyezést;

c) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhaszná- lásával a helyiség elhagyásakor a Biztosított nem zár- ta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte;

d) a Biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény ill. a kazetta kulcsait (utóbbiaknál a másodkulcsokat is) az üzlet- ill. üzemzárás után a kockázatviselés helyén tartotta, ahol a pénz- vagy pán- célszekrény, ill. kazetta volt, és azt a jogtalan eltulajdo- nítás során a tettes felhasználta;

e) a Biztosított az alkalmazott pénz-, vagy páncélszek- rényt csak az ún. szúrózárral zárta le, ill. az azokra fel- szerelt összes zár bezárását elmulasztotta,

f) a Biztosított a pénzszállítás szabályait nem tartotta be, és eközben a pénzszállítmányt rablás érte.

3.9.3. biztosítható vagyontárgyak köre

A biztosított vagyontárgyak az alábbi vagyoncsoportokba sorolhatóak:

1. vagyoncsoport:

- készpénz,

- értékpapír,

- nemesfém,

- ékszer,

- drága- és féldrágakő.

2. vagyoncsoport:

- készletek, kivéve az 1,3. vagyoncsoportban felsoroltak (pl. vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, árú, késztermék, göngyöleg, befejezetlen termelés és félkésztermék),

3. vagyoncsoport:

- tárgyi eszközök, kivéve az 1, 2. vagyoncsoportban felsoroltak (pl. gép, berendezés, szerszám, gyártóeszköz, irodai, igazgatá- si berendezés, felszerelés, befejezetlen beruházás)

3.9.4. biztosítási összeg

A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biz- tosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

3.9.4.1. A biztosítási összeg a 2.4. pont alapján kerül meghatáro- zásra.

3.9.4.2. A tárgyi eszközök, készletek, pénz és értékkészlet, műalko- tások, műgyűjtemények kártérítési összegét a Biztosító limitálja a jelen feltételek mellékleteiben részletezett védelmi fokozatok szerint.

3.9.4.3. A biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kárszer- ződésben meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

3.9.5. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak sze- rint nyújt szolgáltatást.

3.9.5.1. A Biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tár- gyi eszközök, készletek térítése a 2.6. pont szerint történik.

3.9.5.2. A biztosított saját dolgozóinak munkahelyen zárt helyen tartott ruházatában (készpénz, arany- és ékszertárgyak, valamint zsebtartalom kivételével), egyéb használati tárgyaiban, a keletkezett betöréses lopás- vagy rabláskárra, személyenként és káreseményen- ként legfeljebb 125.000 forintig, a káridőponti állapotuknak megfelelő értéken térít a Biztosító.

3.9.5.3. A betöréses lopás vagy rablás kapcsán a lezárt épületben okozott rongálási károkat a biztosított épület biztosítási összegéig téríti a Biztosító.

3.9.5.4. Bezárt helyen tartott állatok térítésének alapja a mindenko- ri piaci érték.

3.9.5.5. A betöréses lopás és rablásbiztosítás a biztosítási össze- gekhez megfelelő védelmi szintet rendel. A vagyoncsoportokhoz és védelem típusához rendelt kártérítési értékhatárokat jelen feltételek mellékletei tartalmazzák.

Megköveteli a mechanikai védőeszközök megfelelő állapotát és azok használatát, az elektronikai védőeszközök védelmi állapotban tartását.

Amennyiben a káresemény bekövetkezésében a védőeszkö- zök nem megfelelő állapota, vagy hiánya szerepet játszott, a Biztosító a kárt csak a tényleges védettségnek megfelelő ösz- szegig téríti meg.

3.9.6. egyéb rendelkezések

A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás- és rabláskár esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósá- gi ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

IV. függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyi-

séget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZ- TOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

- A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastag- ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszer- kezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékű- ség meghatározásához:

- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszer- kezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkeze- tek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képes- séget biztosító egyéb anyagot helyeztek el

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hen- gerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített lamellás zár

- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összessé- gében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyi- séget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZ- TOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kiala- kítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározá- sához:

- 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födém- szerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épület- szerkezeti beton elfogadott)

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzál- ló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található

2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vo- natkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követel- ményeknek.

- az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biz- tosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni

- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cmenként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen,

12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm át- mérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani

- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosz- tás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm átmé- rőjű legyen

- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtóla- pot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acélle- mezzel kell borítani

- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm zá- ráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenérté- kű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal - kell a tokozat- hoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni

- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re el- helyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A retesze- lési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fo- gadhatók el

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz- nálása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki meg- oldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elis- mert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min.

A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg

- a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az abla- kokra előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechaniz- mus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben

támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal

- a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás sze- rinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával valósítható meg.

3. zárszerkezetek

- a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabvá- nyokban előírt biztonsági követelményeknek.

4. hengerzárbetétek

- a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogad- ható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, leta- pogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható

5. fix és mobil rácsok

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasz- nálása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyen- szilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MA- BISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jel- zőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1 minősítésű dobásálló üveg

- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással meg- valósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő „detektív- rácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 da- rab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal ese- tén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező la- katok biztonsági zárként nem fogadhatók el.

teljes körű mechanikai védelem – fizikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

a mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

- a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kiraka- tok, portálok stb.) minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mecha- nikai szerkezettel, illetve a Biztosító által minősített biztonsági üveggel) védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) rácssal védettek, bankok, pénzinté- zetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókö- römmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm, a 38 cm-es, hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl. belső leereszthető biztonsági rács),

- a nyílászárók (ajtók) falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszí- tést megakadályozó módon- a falazatokhoz kell erősíteni,

- az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet,

- faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

- az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

- az ajtó minimum három dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), vagy a zárást minimum kettő darab egymástól min 30cm tá- volságra lévő biztonsági zár végezze,

- a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

- biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám, vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehe- tőségek száma meghaladja 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

- a zárszerkezetet furás, a henger zárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es, hagyományos kisméretű, tömör téglafallal azonos ér- tékűnek kell lennie.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügye- let térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minő- sített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetékes kap- csoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belé- pési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szere- lés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről. Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkez- zenek. A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon. A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek. A köz-

ponti egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre. A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen. A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie. Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa. Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A há- lózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre. Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

részleges elektronikai jelző rendszer

Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, fe- lületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem).

Pl. egy bank bejárati ajtaját TV kamerával figyelik, ám a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő be- hatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képez- zen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védel- mi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsol- hatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból -vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjel- zők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által

– kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyel- nie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépí- tett akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást köve- tően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél lemezburkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimáli- san 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrású elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy ri- asztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

teljes körű elektronikai jelző rendszer

A teljeskörű elektronikai jelző rendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök:

- felületvédelem,

- térvédelem,

- tárgyvédelem,

- személyvédelem (támadásjelzés).

Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljeskörű.

I. teljeskörű felületvédelem:

Teljeskörű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer fi- gyeli az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem meg- felelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

II. teljeskörű térvédelem:

Teljeskörű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezet- ében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

III. teljeskörű tárgyvédelem:

Teljeskörű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncél- szekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.

IV. teljeskörű személyvédelem:

Teljeskörű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadás- nak kitett személyre kiterjed.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védel- mi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsol- hatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű, vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére ki nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolható jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

- az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás mentes állapotban legyen lehetséges,

- élesben kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyel- nie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést gyártók, szerelők vagy karbantartók végezhetik,

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást köve- tően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai véde- lemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimáli- san 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biz- tosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy ri- asztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyílás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázs védett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó- vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szol- gáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szolgá- lattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.

A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archi- válja a védett objektumban telepített elektronikus biztonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

értékcikkek tárolási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbi- ak szerint tárolandó (a tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen:

a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt

- lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon

- üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyiségek- ben beépített, rögzített lemezkazettában

b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között

- lakás céljaira szolgáló helyiségben tetszőleges módon

- üzlethelyiségekben, munkahelyeken, egyéb helyisége meg- erősített, rögzített lemezszekrényben, (A fokozatnak megfe- lelően)

c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között

- lakás céljára szolgáló helyiségekben 500 000 forintig tet- szőleges módon, a feletti összeg esetén MABISZ ajánlással rendelkező (a biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrény- ben (B és C fokozatnak megfelelően)

- egyéb helyiségekben, MABISZ Ajánlással rendelkező (a biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú): megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben, (B és C fo- kozatnak megfelelően)

d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett

MABISZ ajánlással rendelkező, megfelelő értékhatárú páncél- szekrényben, melyet az alábbi érzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre: nyitásérzékelő, testhang-érzé- kelő (D és M fokozatnak megfelelően)

értékcikkek szállítási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbi- ak szerint szállítandóak:

a) 500 000 forint biztosítási összegig egy fő, tetszőleges módon

b) 500 000 forint és 2 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

2 fő, riasztó jelzést adó vagy a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával

c) 2 millió forint és 5 millió forint közötti biztosítási összeg esetén három fő (vagy két fő, ha az egyik fegyveres), riasztó jelzést adó és a pénzt/értékpapírt értéktelenné tevő technikával fel- szerelt pénzszállító táskával és gépkocsival

d) 5 millió forint biztosítási összeg felett

csak erre a célra kiképzett, a biztosítótársaságok vonatkozó szabályzatának megfelelő pénzszállító szervezet végezheti a szállítást az alábbiak szerint:

5 és 30 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

- 15 millió forint szállított értékhatárig gépkocsival, két fő fegy- veres személyzettel, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/ér- tékpapírt értéktelenné tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

- gépkocsival: három fő személyzettel, melyből kettő fő fegyve- res, riasztó jelzést adó és/vagy a pénzt/értékpapírt értéktelen- né tevő technikával felszerelt pénzszállító táskával (vagy egyéb eszközzel)

- két fő fegyveressel, amennyiben a gépjármű (páncélautó) az 50 millió forint felső biztosítási összeg értékhatárnál meghatá- rozottak szerinti kialakítású

- 30 és 50 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

- speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfős személy- zettel, melyből kettő fő fegyveres

- a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér) feleljen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR3NS, FB3 (C2SF, M2) szintnek

- a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű el- tulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel történő elvitelét

- az elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a ve- zetőülésből legyen szabályozható

- a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak kulccsal nyit- hatók

- a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg

- a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását

50 és 100 millió forint közötti biztosítási összeg esetén

- speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfős személy- zettel, melyből kettő fő fegyveres

- a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) felel- jen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR4NS, FB4 (C3SF, M3) szintnek

- a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű el- tulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel történő elvitelét

- az elektronikai jelzőrendszeres az indításblokkolás csak a ve- zetőülésből legyen szabályozható

- a vezetőfülke- és a rakodótér-ajtók kívülről csak kulccsal nyit- hatók

- a rakodótér-ajtó zárszerkezete több pontos zárást valósít meg

- a kerékgumik/ gumirendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását

- a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felsze- relve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbaná- sát megakadályozza

- az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított zsilip- rendszerrel kell megoldani

100 millió forint feletti biztosítási összeg esetén

- speciális pénzszállító (páncélozott) autóval, háromfős személy- zettel, melyből 2 fő fegyveres

- a gépjármű páncélozása (vezetőfülke, rakodótér, motor) felel- jen meg az MSZ EN 1063:2000 (DIN 52290) szabvány szerinti BR6NS, FB6 (C4SF, M4) szintnek

- a páncélautó fel van szerelve elektronikai jelzőrendszerrel, mely támadás az ajtók illetéktelen nyitása, vagy a jármű el- tulajdonítása esetén riasztó jelzést ad és megakadályozza a jármű önerővel történő elvitelét, valamint kezelésével vezérel- hetők a zsiliprendszer kényszerkapcsolatai

- az elektronikai jelzőrendszer és az indításblokkolás csak a ko- csiparancsnok által legyen szabályozható, az indításblokkolás feloldását a vezető is szabályozhatja

- az elektronikai jelzőrendszer (teljeskörűen) szabotázsvédett, tápellátása független a gépkocsi egyéb elektromos energia- rendszereitől

- a vezetőfülke- és utastér ajtók kívülről csak kulccsal nyithatók

- a gépjármű robbanásbiztos üzemanyagtartállyal legyen felsze- relve, amely lövedék áthatolásakor az üzemanyag berobbaná- sát megakadályozza

- a kerékgumik/ gumi-rendszerek olyan kialakításúak, amelyek sérülés esetén is biztosítják a gépjármű kormányozhatóságát és továbbhaladását

- az érték be- és kirakodását a gépjárműben kialakított zsilip- rendszerrel kell megoldani

- a gépjármű személyzeti egységeinek légkondicionált kivitelű- nek kell lennie, a személyi használatúval (gázálarc felszerelés esetén) megegyező szűrőbetéttel ellátva

- a vezető- és kísérőtér oxigénnel való ellátását (palack) rendkí- vüli helyzet esetére 30 percen keresztül kell biztosítania

- a szállítás során kísérő gépkocsi(ka)t kell alkalmazni, 2-2 fő fegyveressel (előfutó + kísérő)

- a páncélutó, a kísérő járművek és a központ között - tetszőle- ges irányú folyamatos kapcsolattartást meg kell oldani

kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

védelem típusa	vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási eseményenkénti maximális kártérítési limit
	tárgyi eszközök és készletek összesen	értékcikk
teljeskörű mechanikai védelem + teljeskörű elektronikai védelem + épületek közötti járörszolgálat	700 000 001 - a biztosítási összeg	50 000 001 - a biztosítási összeg
teljeskörű mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó + épületek kö- zötti járörszolgálat	500 000 001 - 700 000 000	25 000 001 - 50 000 000
részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó + épületek kö- zötti járörszolgálat és/vagy teljeskörű mechanikai védelem	200 000 001 - 500 000 000	10 000 001 - 25 000 000
részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó	000 000 000 - 200 000 000	7 000 001 - 10 000 000
részleges mechanikai védelem + riasztó	50 000 001 - 100 000 000	5 000 001 - 7 000 000
minimális mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó és/vagy részle- ges mechanikai védelem	15 000 001 - 50 000 000	2 000 001 - 5 000 000
minimális mechanikai védelem + riasztó	10 000 001 - 15 000 000	1 000 001 - 2 000 000
minimális mechanikai védelem	0 - 10 000 000	0 - 1 000 000

V. záradékok és függelékek

5.1. általános záradékok

101. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 10.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

102. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 25.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

103. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 50.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

104. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 75.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

105. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 100.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

106. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 200.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

107. VTB záradék Xxxxxxxxxx megállapodás

A felek megállapodása alapján jelen szerződés 500.000 forint alapön- részesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlatban meg- határozott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

108. VTB záradék Alapönrész megállapodás (egyedi önrészmegálla- podás)

A felek megállapodása alapján jelen szerződés fo-

rint alapönrészesedéssel jött létre. Minden kárból a károsult az ajánlat- ban meghatározott %-ot, de minimum a választott önrészt maga viseli.

109. VTB záradék Alacsony kárveszélyességű vagyontárgyak kizárása A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az utak, hidak, vízi építmények, földalatti építmények, öntöző telepek, halastavak, erdők káraira.

111. VTB záradék Kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási díjból az előző évi kármentesség miatt kár- mentességi engedményt nyújt a szerződő illetve a biztosított részére. Az engedmény mindig a következő egy biztosítási időszakra vonatko- zik. Amennyiben az engedményezett időszakban Biztosító kárkifizetést teljesített, melynek mértéke eléri, vagy meghaladja a számlázott díj 50%-át, az engedmény visszajár.

112. VTB záradék Megelőlegezett kármentességi engedmény

A Biztosító a biztosítási díjból megelőlegezett kármentesség en- gedményt nyújt a szerződő illetve biztosított részére. Az engedmény mindig a következő egy biztosítási időszakra vonatkozik. Amennyiben az engedményezett időszakban a Biztosító kár-kifizetést teljesített, melynek mértéke eléri, vagy meghaladja a számlázott díj 50%-át, az engedmény visszajár.

113. VTB záradék Alulbiztosítás a vagyonbiztosításban

A Biztosító felhívja a szerződő illetve biztosított figyelmét arra, hogy jelen vagyonbiztosítási szerződés alulbiztosítással jött létre. Ezért a Biztosító az esetleges kár rendezése során a K&H vállalkozói vagyon-

biztosításának szerződési feltételei 1.8.3. pontja alapján a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a va- gyontárgy értékéhez aránylik.

114. VTB záradék Tartamszerződés

A szerződő vállalja, hogy a biztosítást legalább 3 évig nem mondja fel. A Biztosító a szerződés hosszabb tartamára való tekintettel, az aján- laton rögzített mértékű díjengedményt nyújt a biztosítás teljes díjából. Amennyiben a biztosított a szerződést 3 éven belül felmondja, köteles a díjengedményt egy összegben visszafizetni a szerződés megszűné- sét követő 15 napon belül.

129. VTB záradék Területi hatály kiterjesztése a végzett tevékenységre A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben meghatározott kockázatviselési helytől eltérően a biztosított változó munkahelyeire (telephelyeire) is a jelen szerződési feltételek 3.1.1., 3.2.1., 3.4.1. illetve a 3.9.1. pontjaiban meghatározott biztosítási eseményekre, amennyiben az ezen pontokban szabályozott kiegészítő biztosítások a szerződésben meghatározott kockázatviselés helyre megkötésre kerültek.

A betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége a kár bekövetkezési helyén a kár bekövetkezésének időpontjában meg- lévő védelmi szinthez rendelt kártérítési összeghatárok szerint áll fenn.

A rendszámos járművek és munkagépek esetében a biztosító kocká- zatviselése az alábbi védelmi előírások, szabályok teljesülése esetén áll fenn:

Előírt védelmi berendezések munkaidőben:

- a biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban. Ha a gép felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki kell venni.

Előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:

- a biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített vé- delmi berendezéseket aktiválni kell. Az indító kulcsokat elzár- va, a biztosított géptől külön kell tárolni,

- a biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a mi- nimális mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell tárolni, amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített indításgátló (immobiliser) berendezéssel.

- gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti táro- lási kötelezettség nem áll fenn, de a Szerződőnek/Biztosított- nak minden tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.

133. VTB záradék Vakolat károk biztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított épületek, építmények külső vakolatában, vakolati rendszerében, burkolatában és festésében a 3.2.1.1. vihar és a 3.1.1.2. jégeső és hónyomás illetve a 3.4.1.1. természetes vizek károkozása biztosítási eseményei által okozott ká- rokra.

A Biztosító megtéríti a meghatározott biztosítási események miatt, a biztosított épületek, építmények vakolatkárait biztosítási eseményen- ként legfeljebb az épületek, építmények biztosítási összegének 10%- áig.

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

- a karbantartás elmulasztása miatt következtek be;

- a vakolatok, vakolatrendszerek ismétlődő kárát, amennyiben ugyanazon a helyen már korábban is ká- rosodott és az újabb kár az előzménykár javítását kö- vető egy éven belül történt;

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdáso- dás, gombásodás, penészesedés formájában keletkez- tek;

- belvíz vagy talajvíz miatt keletkeztek;

- lábazatokon keresztüli vízszivárgás által keletkeztek.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítási eseményben nem sérült falrész esztétikai színezésére, festésére.

134. VTB záradék Vandalizmus

A Biztosító kockázatviselése kiterjed külön díj ellenében a biztosított vagyontárgyakban idegen személy általi szándékos, rongálás jellegű károsodások helyreállítására, ide értve az öncélú vagy a betöréses-lo- pás kísérlete során, külső hatással végrehajtott tárgyrongálást, felületi sérülések okozását (graffiti) is.

Kár esetén nem képezik a kártérítés tárgyát az üvegtörési károk. Nem minősül a biztosítás által fedezett eseménynek a lopás, részlopás, eltulajdonítás, leltárhiány, terrorcselekmény, avulás vagy elhasználódás miatti igény.

A jelen záradék alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztositási összeg. Amennyiben a biztosítási szerződés (köt- vény, fedezetet igazoló dokumentum) a biztosítási összegtől eltérő kár- térítési limitet tartalmaz, úgy a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a kártérítési limit. Az egy biztosítási időszakban teljesített kifizetések összege ebben az esetben sem haladhatja meg a biztosí- tási összeget.

5.2. záradékok tűzbiztosításhoz

117. VTB záradék Tűzoltási és helyreállítási többletköltség

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg felett a tűzol- tási és járulékos helyreállítási többlet költségekre maximum a biztosí- tási összeg 5 %-a erejéig.

118. VTB záradék Mezőgazdasági szárító berendezés biztosítás

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a mezőgazdasági szárító beren- dezés tűz, robbanás és villámcsapás káraira.

Nem biztosított az a káreset, amely úgy következett be, hogy a kezelőszemélyzet

- nem rendelkezett érvényes kezelői szakképesítéssel és vizsgával,

- az előírt technikát nem tartották be.a hatóság által elő- írt tűzoltó berendezések nem voltak meg, illetve nem rendelkeztek érvényes műszaki vizsgával,

- a szárító berendezés karbantartása és műszaki állapo- ta nem volt bizonylatolva.

A biztosított káreseményenként 20% önrészesedést, de legalább a szerződésre vonatkozó alapönrészt maga viseli.

A berendezés biztosítási összegét valóságos értéken kell meghatá- rozni.

119. VTB záradék Gépjárműjavítók tűzbiztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a javításra átvett, használt gépjár- művekben keletkezett tűzkárokra. A fedezet a javításra történő átvétel- től tart a kijavított gépkocsi átadásáig.

A díjszámítás alapja az egy időpontban javításra átvett gépjárművek összértéke. A Biztosító a mindenkori kárösszeg 80 %-át téríti, de a kártérítés összege káronként maximum 500.000 forintig terjedhet ki, ami egy biztosítási évben halmozottan nem haladhatja meg a

5.000.000 forintot.

120. VTB záradék Hűtött áru biztosítás biztosítási esemény

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a hűtött vagy mélyhűtött áru rom- lása miatt előállt károkra, melyek az alábbiak miatt keletkeztek:

- tűz, villámcsapás, robbanás, csőtörés, betöréses lopás,

- hűtőberendezés meghibásodása,

- a hűtőberendezés elfolyt hűtőközege,

- áramszolgáltatás kimaradása,

- a biztosított alkalmazottainak károkozása.

Kizárások

Nem terjed ki a fedezet a K&H vagyon tűzkárbiztosítás kizá- rásain túl:

- a normál avulás miatt tönkrement berendezés miatt keletkezett károkra,

- a lejárt szavatosságú árukra,

- a hűtőberendezések, hűtőkamrák káraira,

- a bejelentett áramszünet miatt keletkezett károkra,

- a háztartási hűtő és mélyhűtő szekrényekben, ládák- ban elhelyezett ipari előállítású mélyhűtött árukra,

- a bérelt hűtőházban tárolt árukra,

- a + 1- től + 6 Celsius fok között frissen tartott zöldség, gyümölcs, tojás, hús, felvágott, elkészített saláta és tej alapanyagú, tartalmú termékekre,

- szándékosság, súlyos gondatlanság miatt keletkezett károkra.

Súlyos gondatlanság, pl. a gyártó által előírt hőmérséklet be nem tartása.

Biztosított vagyontárgyak

Alapanyagok, gyártás alatt lévő félkész illetve késztermékek.

Biztosítási összeg

A Biztosító a kötvényben (fedezet igazoló dokumentumban) megha- tározott biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosítási esemé- nyek okozta károkra. A biztosítási összegnek tartalmaznia kell az egy telephelyen lévő összes hűtött, illetve mélyhűtött áru értékét.

Önrészesedés:

Fagyasztott áru esetében: 24 óra, de minimum a szerződésben meg- határozott százalék/összeg.

Az időönrészt a meghibásodás, áramkimaradás kezdetétől kell szá- mítani.

Hűtött áru esetében: biztosított káreseményenként 20% önrészese- dést, de legalább a szerződésben meghatározott alapönrészt maga viseli.

Biztonsági előírások

A biztosított köteles gondoskodni a biztonságos és folyamatos üzem- menetről. Az energia ellátási zavarok kiküszöbölésére készenléti tarta- lék áramforrást kell üzemben tartani.

A biztosított köteles megtenni minden olyan intézkedést, mely a kár- megelőzésére illetve a bekövetkezett kár mértékének csökkentésére irányul.

A biztosított köteles a gyártó előírásai szerint rendszeres karbantartást, leolvasztást végezni.

A folyamatos üzemi technológiai folyamatokat állandóan felügyelni kell.

Az árut a gyári előírások szerint kell tárolni.

A károk megtérítése

A kártérítés az önrészesedés figyelembe vételével kerül megállapítás- ra.

Kárbejelentési kötelezettség

A bekövetkezett kárt a biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni a Biztosítóhoz.

5.3. záradékok viharkár biztosításhoz

121. VTB záradék Fóliaház biztosítás

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a fólia házra és kapcsolódó be- rendezéseire. Nem biztosított vagyontárgy a fólia alatt tartott baromfiállomány, termény, egyéb eszköz és ingóság. A záradék alapján biztosítási eseménynek minősül a fóliát ért 25 m/sec. sebes- séget elérő és meghaladó szélvihar szívó, nyomó hatása. A biztosított káreseményenként 20% önrészesedést, de legalább 5.000 forintot maga visel. A fólia esetében káreseményenként a kártérítési összeg maximum a biztosítási összeg 50 %-a. Az évi maximális kártérítési összeg nem lehet több mint a biztosítási összeg. A záradék alap- ján nem biztosítási esemény és kizárásra kerül a K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételei ből a villámcsapás és is- meretlen közlekedési eszköz ütközése, a K&H viharkárbitosí- tás kiegészítő feltételei-ből a jégeső, hónyomás és üvegtörés kockázatok.

122. VTB záradék Gépjárműkereskedők viharkárbiztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a gépjármű-kereskedői tevékeny- ség során a szabadban tárolt, eladásra kiállított, rendszámmal még nem rendelkező új gépjárművek viharkáraira is.

A díjszámítás alapja a biztosítási összeg, ami az egy időpontban a te- lephelyen lévő összes kiállított gépjárművek együttes értéke.

A Biztosító a mindenkori kárösszeg 80 %-át téríti, 20 %-ot a biztosí- tott maga visel. A kártérítés összege járművenként maximum 500.000 forintig terjedhet ki, ami egy biztosítási évben halmozottan nem halad- hatja meg a biztosítási összeget, de nem lehet több mint 10.000.000 forint.

130. VTB záradék Tetőbeázási károk biztosítása

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben és a biztosított vagyontárgyakban a biztosított épület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függő- leges falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta beázási károkra, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

5.4. záradékok vízkárbiztosításhoz

123. VTB záradék Csővezeték fedezete vízkárbiztosításnál

A Biztosító kockázatviselése térítendő csőtöréskár esetén kiterjed a rongálódott csővezeték javítási vagy csere költségeire maximum 10 folyóméter hosszig. Nem terjed ki a fedezet a szerelvényekre és a vízkár nélküli csőtörésre.

131. VTB záradék Elfolyt víz fedezete

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételei 3.4.1.2. pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – ameny- nyiben az a Biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltja – a Biztosító kockázatviselése kiterjed az ezen biztosítási esemény következtében elfolyt víz költségeire.

A jelen záradék alapján a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa a biztositási összeg. Az egy biztosítási időszakban teljesített ki- fizetések összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

A kárrendezés feltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biz- tosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakra, a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékére, azaz arra a költségre, amely biztosítási esemény bekövetke- zésének hiányában, az átlagos víz-használati adatok alapján a biztosítottat terhelte volna.

132. VTB záradék Vízkár bővített fedezete

A K&H vagyon tűzkárbiztosítás különös feltételei 3.4.1.2. pontjában meghatározottaktól eltérően a Biztosító kockázatviselése kiterjed:

- az elfagyás, fagyhatás miatt bekövetkező károkra,

- a biztosított épületen, épületszerkezeten belüli berendezések és szerelvények tömítési hibái vagy dugulás miatt keletkező beázás (elöntés, elázás) károkra, és a tömítési hiba javítási költségeire, valamint

- az elvezető csövek dugulása miatt keletkező károkra és a du- gulás elhárításának költségeire.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a gombásodás, pe- nészesedés formájában bekövetkező károkra, az állagromlás, a helyreállítás elmaradása vagy késedelme miatti károkra, a belvíz által okozott károkra, a karbantartási, kezelési hibákra.

5.5. záradékok a betöréses lopás és rablásbiztosításhoz

124. VTB záradék Kirakatszekrény biztosítás

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben biztosított ve- szélynemekre a biztosítási ajánlaton azonosított helyen lévő egyedileg azonosított számú kirakatszekrényre, valamint a benne elhelyezett

árura. A kirakatszekrényben biztosítható áru értékének felső határa

200.000 forint. A Biztosító a károkat valóságos értéken téríti meg. A biztosított önrészesedése a szerződésben vállalt önrészesedéssel megegyezik. A kirakatszekrény biztosított lopás nélküli rongálási ká- rokra is.

125. VTB záradék Gépjárművek rongálás és részlopás káraizáradék

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a gépjármű-kereskedés zárt te- lephelyén belül tárolt gépjárművek rongálási és részlopási káraira. A fedezet nem terjed ki a teljes károkra. A Biztosító kártérítésének felső határa egy biztosítási időszakban a szerződésben (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) meghatározott. A kártérítés valóságos értéken történik.

126. VTB záradék Hányadrész biztosítás

A Biztosító a betörés biztosításra biztosított telephelyeken a Biztosító teljes biztosítási összeg figyelembe vételével, annak a biztosításban megjelölt százaléka erejéig nyújt fedezetet. Egy biztosítási időszakban a kártérítés felső határa a szerződésben megjelölt hányadrész. A kár- térítés szabályai azonosak a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei szabályaival. A Biztosító fenntartja az alulbiztosí- tottság ellenőrzésének jogát.

127. VTB záradék Elsőkockázat biztosítás

A Biztosító a betörés biztosításra biztosított telephelyeken a Biztosító teljes biztosítási összeg figyelembe vételével, annak a biztosításban megjelölt százaléka erejéig nyújt fedezetet. Egy biztosítási időszakban a kártérítés felső határa a szerződésben megjelölt hányadrész. A kár- térítés szabályai azonosak a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei szabályaival. A Biztosító lemond az alulbiztosított- ság ellenőrzésének jogáról.

128. VTB záradék Sztrájk, felkelés, polgári engedetlenség

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződési feltételekben és an- nak záradékaiban foglalt feltételektől és kizárásoktól függően a bizto- sított vagyontárgyak olyan veszteségeire és káraira, melyek az alábbi kockázatba vett események miatt következnek be:

biztosítási események

a) Xxxxxxx személy cselekedete, aki másokkal együtt részt vesz a közrend bármilyen megzavarásában:

- sztrájkkal, -munkáskizárással/megközelítés ellehetetlenü- lése/ összefüggésben,

- sztrájkkal, -munkáskizárással nem összefüggésben oko- zott kár, mely a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei 1. pontjában felsorolt eseményeket nem idézi elő.

b) Hatósági eljárás, melynek célja a K&H betöréses lopás- és rablásbiztosítás kiegészítő feltételei 1. pont alatti események megakadályozása, az esemény következményeinek csökken- tése.

c) Xxxxxxxxxx munkás cselekedete, mely a sztrájk erőszakos foly- tatására irányul.

Kizárt munkás cselekedete, mely a kizárással szembeni erő- szakos fellépésben nyilvánul meg.

d) Hatósági eljárás, melynek célja a c) pont alatti események megakadályozása, az esemény következményeinek csökken- tése.

E záradék csak akkor érvényes, ha a Biztosított az alábbi felté- teleket elfogadja:

a) A szerződés feltételei, kizárásai és rendelkezései, záradé- kai minden tekintetben vonatkoznak a jelen záradék kiter- jesztésére, kivéve, ha a záradék különleges feltételeiben foglalt kizárásoknak nem mondanak ellent. A szerződés feltételeiben a kártérítésre vonatkozó feltételek azonosak a záradék alapján rendezett károkra is. Minden szerződési feltételbeli utalás úgy tekintendő, mint ami tartalmazza a jelen záradékban meghatározott kockázati eseményeket is.

b) E záradék különleges feltételei kizárólag a jelen záradék- ban meghatározott feltételekre vonatkoznak.

Egyéb vonatkozásban a kötvény (fedezet igazoló doku- mentum) feltételei jelen záradékra nem vonatkoznak.

különleges feltételek

1) E záradék alapján a Biztosító nem nyújt fedezetet:

a) a teljes vagy részleges munkabeszüntetésből, bármely folyamat, művelet hátráltatásából, megszakításából, megszüntetéséből eredő károkra.

b) hatósági lefoglalás, katonai célú igénybevétel, vagy rekvirálás miatti végleges vagy ideiglenes kisajátítás okozta károkra,

c) bármely épület végleges vagy ideiglenes kisajátítása miatt keletkezett károkra, amit bármely személy jogta- lanul követ el.

d) bármilyen következményi veszteségre, kárra, amely a jelen záradék rendelkezései szerinti kártérítési összeg mértékét meghaladja.

A kizárás nem vonatkozik a fenti b) és c) pont alatt meghatározott feltételek alapján a biztosított vagyontárgyak kisajátítás előtti, vagy ideiglenes kisajátítás alatt előforduló fizikai károsodásokra.

2) E záradék nem nyújt semmilyen fedezetet azokra a közvet- len és közvetett veszteségekre és károkra melyek:

a) háború megszállás, külföldi bűnös hadviselése, hábo- rúszerű műveletek (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború,

b) zendülés, polgári felkelés, ha eléri a népfelkelés mérté- két,

- katonai felkelés, lázadás, forradalom,

- katonai vagy bitorló hatalom okoz

c) bármely egyén vagy polgári vagy katonai szervezet ak- ciója, mely az alkotmányos rend ellen irányul terrorista vagy erőszakos módszerekkel.

3) A jelen záradék által fedezett minden kárra vonatkozó kár- térítés maximum 168 órás folyamatos időtartamra korláto- zódik.

A kártérítés mértéke egy biztosítási időszakban az e záradékban meg- határozott limitig terjed ki.

Kártérítési limit: forint/időszak

1. számú függelék

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekér- hető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	káresemény bekövetkezésekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
		tulajdoni lap, zálogjogosulti nyilatkozat
		építési tervdokumentáció és engedély
		árajánlat, költségvetés
		a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
		fényképek, tanú nyilatkozat
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő iga- zolás
		hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
		vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
		ÁFA nyilatkozat
		Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb tá- mogatás felvételéről a káreseménnyel kapcsolatban
		bizományosi szerződések
		vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyil- vántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
		érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
		lakhatósági igazolás
		őrnapló, őrutasítás
		eredeti jótállási jegy
		szervizjegyek, használati utasítás
		a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvé- lemény
	tűzkárok esetén	a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
	vízkárok esetén	illetékes vízügyi hatóság igazolása
		illetékes vízszolgáltató által kiállított számla
	vihar- és jégveréskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapáskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől
	földrengéskárok esetén	szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
	betöréses lopás-, rablás-, vandalizmus és küldöttrablás károk esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hoz- zájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)

K&H vállalkozói vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	tűz üzemszünet károk esetén	TB járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat
		jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárössze- gét és kifizetését tanúsító nyugták, eredeti számlák
		szakértői jelentések
		a folyó évre szóló megrendelések, visszaigazolások, vállalkozási, szállítási szerző- dések, üzleti terv és jelentés
		folyó évi és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek, számlák, költség és fedezet kalkulációk, és azok a bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül
		könyvvizsgálói és audit szakvélemény
	gépjárműben bekövetkező károk esetén	forgalmi engedély
		állapotlap
	hűtött árúban bekövetkező károk esetén	szavatossági igazolás, hatósági kármegállapítás, szakvélemények, selejtezési-, megsemmisítési dokumentumok
	mezőgazdasági szárító berendezések kárai esetén	igazolás a kezelő személyzet érvényes kezelői szakképesítéséről és vizsgájáról
		igazolás a tűzoltó berendezés műszaki vizsgáiról
		igazolás a szárító berendezés karbantartásának és műszaki állapotának bizonyla- tolásáról
	szállítás során bekövetkező károk esetén	szállító- és menetlevél
	vakolatkárok esetén	meterológiai intézet igazolás
		előzménykár esetén az előző javítás igazolása
	tetőbázás-kár esetén	előzménykár esetén az előző javítás igazolása
	elfölyt víz-kár esetén	vízszolgáltató által kiállított számla

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási ese- mény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI. egyéb rendelkezések

6.1. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, ill. egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat során határozza meg.

6.2. A biztosítási adatközlő tartalmazza a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti biztosítási összegét és a védelem mértékét. Egyedi és idegen vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

6.3. A károsultnak vagyontárgyankénti károk helyreállításával kap- csolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket külön kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.

6.4. A károsult a bekövetkezett tűz- és robbanáskár esetén köteles hatósági határozatot beszerezni, és azt a Biztosító részére bemutatni.

K&H Biztosító Zrt.

n 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

n telefon: (x00 0) 000 0000

n fax: (x00 0) 000 0000

n xx.xx