PÁLYÁZÓ NEVE

Szakmai Terv

Az EFOP 2.2.2-17 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely-kiváltás című felhíváshoz

„Jobb, mint az Otthon” Támogatott lakhatás Hajdú-Bihar Megyében

PÁLYÁZÓ NEVE

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 49.

KIVÁLTANDÓ BENTLAKÁSOS ENGEDÉLYES

Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Bárándi Humán Szolgáltató Xxxxxx 4161 Báránd, Hangás dűlő hrsz. 065

Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Szerep-Hosszúhát Humán Szolgáltató Otthon III.

4162 Szerep-Hosszúhát hrsz. 0120

Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 4130 Derecske, Morgó tanya 1.

Budapest, 2017. április

Tartalomjegyzék

1. Helyzetértékelés 3

1.1. A projekt háttere és indokoltsága 3

1.1.1. A szakterület elemzése 3

1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 10

1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely-kiváltási Terv felmérései alapján

mutassa be a következőket 12

2. A projekt céljai és tevékenységei 70

2.1. A projekt céljainak meghatározása 70

2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete 75

2.4 Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása 124

2.5 Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók 133

3 A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 138

3.1 A tervezett fejlesztés bemutatása 138

3.1.1. A megvalósulás helyszíne 139

3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 142

3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése 142

3.1.4. Pénzügyi terv 145

3.1.5. Kockázatelemzés 181

3.1.6. Fenntartás 184

3.2. Részletes cselekvési terv 186

3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása 186

3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése 190

4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei 213

4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 213

4.1.1. A projektgazda bemutatása 213

4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása 217

4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása 220

4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete 222

5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 228

5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása 228

5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása 228

5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása 231

5.4. Kommunikációs ütemterv 233

1. HELYZETÉRTÉKELÉS‌

1.1. A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA‌

1.1.1. A szakterület elemzése‌

Az ENSZ 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezménye (a továbbiakban: Egyezmény) az első nemzetközi, jogilag kötelező eszköz, mely meghatározza a fogyatékos személyek jogainak minimumkövetelményeit, valamint az első olyan emberi jogi egyezmény, melynek az Európai Unió (a továbbiakban: EU) a részesévé vált. Az EU 22 tagországa 2007-ben írta alá az Egyezményt, mára Írország, Hollandia és Franciaország kivételével az Egyezmény ratifikálása is megtörtént minden országban (Seventh Disability High Level Group, 2015).

Magyarország a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikálta az Egyezményt.

Az Egyezmény kimondja, hogy a fogyatékos személyeknek joga van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. Ez a jog korától, képességeitől vagy fogyatékosságának, illetve mentális egészségi problémájának jellegétől függetlenül minden emberre kiterjed. Ennek értelmében mindenki számára lehetővé kell tenni az általa választott közösségben való életet és részvételt. Az érintett személyeket be kell vonni a számukra biztosított ellátást és támogatást érintő döntésekbe, és biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékű irányítással rendelkezzenek a saját életük felett.

Az EU országaiban kiemelt prioritás a fogyatékossággal élő emberek helyzetének javítása, társadalmi integrációja. Az EU-ban mintegy nyolcvanmillió ember, a népesség egy hatoda él valamilyen enyhe, közepes vagy súlyos fogyatékossággal. Fogyatékosságuk okán a társadalom marginalizálja őket, a munka világából kirekeszti és jogfosztottá teszi. A fogyatékossággal élő személyek esetében a szegénységi ráta

70 %-kal magasabb az átlagnál, ami részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférésnek tulajdonítható.

A kialakult helyzet megváltoztatása tagállami feladat, melyhez az unió is támogatást nyújt. A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepció a változást szolgálva, alapjaiban reformálja meg a fogyatékossággal élő emberek életét segítő szociális ellátórendszert.

A fogyatékosságügy területén az európai uniós együttműködés és cselekvés keretét az Európai Bizottság által kidolgozott, 2010–2020 közötti időszakra szóló, a fogyatékossággal élő személyek társadalmi és gazdasági részvételének megerősítésére, valamint jogaik teljes körű gyakorlásának javítására irányuló Európai Fogyatékosságügyi Stratégia (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) biztosítja. Az Európa 2020 stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény tényleges végrehajtásán alapul.

A fogyatékosság fogalom meghatározása jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évtizedekben. Nyomon követhető benne az a paradigmaváltás, amelynek következtében jelentős átalakulás ment végbe a fogyatékos személyek számára személyes gondoskodást nyújtó ellátási formák, szolgáltatások rendszerében.

A fogyatékosságról való gondolkodást az 1970-es, ’80-as évekig egyeduralkodó módon határozta meg az orvosi modell. Lényege, hogy a hiányokra helyezi a hangsúlyt, arra, hogy a fogyatékosság oka az egyénben rejlő, orvosi értelemben vett károsodás. A károsodás következtében a fogyatékos személy nem tudja teljes értékűen végrehajtani a főbb élettevékenységeket, így nem képes megfelelni a társadalmi élet kihívásainak.

A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) a fogyatékosságok értelmezésének fontos alapdokumentuma. Ebben már megjelenik a társadalmi dimenzió is, azaz, az ember testi (fizikai integritás), személyes (tevékenység) és társadalmi (részvétel) dimenziója állnak a középpontban. Funkcióképességnek nevezi az osztályozás a három dimenzióban együttesen a zavarmentesség állapotát. A testi funkciók és struktúrák károsodhatnak, a tevékenység akadályozottá, a társadalom életében való részvétel korlátozottá válhat. Ezeket a zavarokat együttesen nevezi az Egészségügyi Világszervezet (WHO,2004) fogyatékosságnak. Az osztályozási rendszer nem foglalkozik a személyes tulajdonságok, valamint az érintett emberek saját élethelyzetükkel kapcsolatos érzéseinek, véleményének a vizsgálatával. Ezt a hiányosságot többek között életminőség vizsgálatokkal lehet pótolni.

Az Egyezmény a fogyatékosság meghatározását akként rögzíti, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben. Eszerint a társadalomnak kell alkalmazkodnia a fogyatékos személyekhez, és nem fordítva. Az érintetteknek minden észszerű támogatást meg kell kapniuk annak érdekében, hogy másokkal azonos alapon élvezzék az autonóm cselekvés lehetőségét.

Az Európa 2020 stratégia átfogó célkitűzése az, hogy erősítse a fogyatékossággal élő személyek pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazdaságban, különösen az egységes piac keretében.

Az európai fogyatékosságügyi szakpolitikákban egyértelmű paradigmaváltás történt, mely változás a medikális szemlélet felől az emberi jogi, közösségi, társadalmi megközelítés felé történő elmozdulásban foglalható össze.

Ennek legfontosabb következménye volt a korábbi nagy létszámú intézményi ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés reformjának elindulása számos európai országban, melynek eredményeként a fogyatékossággal élő emberek nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan, jogaikat gyakorló, aktív állampolgárokként élik mindennapjaikat közösségeik látható tagjaiként. Ehhez viszont szükséges az egyes tagállamok eddigi szociális ellátórendszerének felülvizsgálata, valamint reformja.

Ezek a folyamatok kisebb-nagyobb időbeli eltéréssel el is indultak az egyes tagállamokban, így

Magyarországon is.

A mentális betegségek egyre nagyobb problémát okoznak a világ országaiban. Ezt felismerve a politikai döntéshozók, egészségügyi szakemberek és egyéb érdekeltek megoldásokat kezdtek keresni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Régiója tagállamainak az egészségügyi miniszterei, az egészségügyért felelős európai biztos jelenlétében, a WHO Európai Regionális Igazgatójával közösen, 2005. január 2-15. között Helsinkiben WHO Miniszteri Konferenciát rendeztek, a Mentális Egészségről címmel. A konferencia keretében kijelentették, hogy “a mentális egészség és a mentális jólét alapvető jelentőségű az egyének a családok, közösségek és nemzetek életminősége, valamint termelékenysége szempontjából, amely értelmes életet, egyben kreatív és aktív állampolgári létet tesz lehetővé az emberek számára”.

(Európai nyilatkozat a mentális egészségről, 2005).

A WHO felkérte az Európai Bizottságot, hogy a konferencia együttműködő partnereként hatásköreinek és a Tanács elvárásainak megfelelően, a WHO-val együttműködésben járuljon hozzá a cselekvési terv végrehajtásához.

A fentiekkel összhangban az Európai Közösségek Bizottsága 2005 októberében elfogadta a ZÖLD KÖNYV-et1. A ZÖLD KÖNYV célja az európai intézményekkel, a kormányokkal, az egészségügyi

1 ZÖLD KÖNYV A népesség mentális egészségének javításáról Az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából

szakmával, a többi ágazat érdekelt feleivel, a szélesebb társadalommal – így a betegek érdekvédelmi szervezeteivel – és a kutatói közeggel folytatott vita kezdeményezése az EU mentális egészségének jelentőségéről, az EU szintű stratégiáról és annak lehetséges prioritásairól.

A ZÖLD KÖNYV szerint az EU-ban

• minden negyedik állampolgár érintett olyan mentális betegségben, amely a túlságosan magas

halálozási arányt jelentő öngyilkossághoz vezet;

• a mentális betegségek jelentős veszteségeket és terheket jelentenek a gazdasági, társadalmi, oktatási, csakúgy, mint a büntetőjogi és az igazságügyi rendszerben;

• továbbra sem szűnt meg a mentális betegségekkel vagy fogyatékossággal élők emberi jogait és méltóságát sértő megbélyegzés, kirekesztés és tiszteletlenség, ami kihívást jelent a legfontosabb európai értékek szempontjából.

A lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség. Az egészségcsökkenés legalább 12%-áért a mentális és viselkedészavarok felelnek. A pszichiátriai ellátás nem szűkíthető le a kórházakban vagy az intézményekben végzett szakmai munkára, a betegek ellátása, jövője, visszailleszkedése a mindennapokban össztársadalmi felelősség kell, hogy legyen. Az EU-ban minden negyedik polgár érintett valamilyen mentális betegségben.

2008‐ ban "A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma" (European Pact for Mental Health and Well- being) cselekvésre szólított fel a megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdésére a társadalomba beágyazott mentális egészségügyi szolgáltatások segítségével.

A Bizottság részéről folyamatban van egy közös cselekvés kidolgozása a mentális egészségügy és jól‐lét témájában (European Commission 2012). A cselekvés egyik fő célkitűzése a közösség alapú szolgáltatások kialakítása és a szociálisan befogadó mentális egészségügy szemléletének elterjesztése. Európában jelenleg széleskörű a konszenzus abban, hogy a krónikus mentális betegek ellátása megfelelőbb módon történhet a közösség alapú szolgáltatásokon keresztül, mint a hagyományos pszichiátriai otthonokban.

Európában jelentős erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a krónikus mentális betegségben szenvedő betegek számára nyújtott ellátás súlypontját elmozdítsák a pszichiátriai otthonokból a közösségek felé. Az intézményektől való függetlenítés és a közösségi alapú ellátás nyújtása a mentális egészségügyi reformok egyik kihívása.

Néhány országban történt előrelépés a pszichiátriai kórházból a közösségi ellátás felé való elmozdulás terén, ennek ellenére csaknem 1,2 millió személy él bentlakásos környezetben vagy mentális betegek számára fenntartott intézményekben, sokan közülük krónikus kórházakban vagy nagyobb intézményekben, ahol hiányosak a körülmények, nem megfelelő a klinikai támogatás és gyakran megsértik az emberek jogait.

Az új szolgáltatásoknak juttatott források korlátozottak és a szükségletekre való válaszadás is hiányos. A krónikus mentális egészségügyi szolgáltatások elégtelenségének egyik fő oka, hogy nem létezik koordináció az egészségügyi szolgáltatások és más ágazatok szolgáltatásai – különösképpen a szociális szektor – között (ez a probléma a krónikus ellátás bármely területére igaz, és az egészségügyi ellátás minden szintjére meghatározóan jellemző). Szorosabb koordináció és bizonyos esetekben az egészségügyi és a szociális szolgáltatások közös finanszírozása és menedzsmentje alapvető válasz lenne a mentális egészségügyi rendszer európai kihívásaira.

A WHO szintén ajánlásokat tett közzé a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésesére, amelyek gyakorlati információkat nyújtanak az országok számára a mentális egészségügy javításának támogatására

(WHO 2003). A WHO ajánlása a szolgáltatások integrált megvalósítására és a mentális betegségben szenvedő emberek szükségleteire irányul és a következő fő elveket határozza meg a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésére:

• Elérhetőség

• Átfogó szemlélet

• Az ellátás koordinálása és folyamatossága

• Hatásosság

• Egyenlőség

• Az emberi jogok tiszteletben tartása

• A speciális szolgáltatások koordinálása az alapellátással, interszektorális együttműködés2

Magyarországon a KSH a 2009. évben készítette az első, nemzetközileg standardizált Európai lakossági egészségfelmérést (ELEF). Ennek keretében a 15 éves és az idősebb népességet vizsgálták. A válaszadók 6%-a krónikus depresszióban, 3%-a egyéb mentális betegségben szenvedőnek vallotta magát. A lelki egészségnek össztársadalmi szinten, a családokban és a munkahelyeken is elsőrangú fontossággal kell bírnia. A nemzetközi és a hazai megbetegedési adatok alapján a pszichiátriai szakma közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy nagyon magas a pszichiátriai zavarok gyakorisága. Magyarországon a pszichiátriai krónikus betegségek (pl. a skizofrénia, a depresszió, a demencia) sok százezer embert érintenek. A lakosság mentális állapota rosszabb az európai átlagnál. Kedvezőtlenebb a helyzetünk férfiak depressziója, a kóros alkoholfogyasztás, a bipoláris betegségek és a befejezett öngyilkosság tekintetében.

Az öngyilkosságok száma 2009. évig csökkent, 2010. évben ismét emelkedett. Hazai és nemzetközi kísérletek bizonyították, hogy a pszichiátriai és a közösségi ellátás fejlesztése kedvező irányú változásokat eredményez az öngyilkosságok számának csökkenésében.

Magyarországon ma a pszichiátriai ellátás mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket illetően jelentősen elmarad a szükségestől, a nemzetközi elvárásoktól.

A pszichiátriai betegek ellátása jellemzően kórházak pszichiátriai osztályán és pszichiátriai gondozókban zajlik. A pszichiáterek által gyógyíthatatlannak diagnosztizált betegek számára az állam szociális otthonokat működtet. Ide azok a betegek kerülnek, akiket a környezetük nem képes befogadni, akiket gyógyíthatatlannak és önellátásra képtelennek ítélnek.

Az állami szabályozás és a pszichiátriai ellátórendszer betegekkel kapcsolatos szemléletmódjában és szerkezetében jelentős átalakítások nem történtek az elmúlt hetven évben, a pszichiátriai betegek akkor és most is a társadalom perifériáján élnek.

A szenvedélybetegség és alanyai, a szenvedélybetegek megítélése, korszakonként és társadalmanként változó. A szenvedély gyógyszerek, élvezeti szerek pszichés okú szokásszerű, folyamatos fogyasztását jelenti, a függőség fogalmával rokonítható. A közfelfogás a szenvedélybetegséget és a függőségeket döntően az alkoholizmussal, dohányzással és a kábítószerezéssel azonosítja, de a probléma lényegesen összetettebb ennél.

Az alkohol iránti tolerancia nemenként is eltérő, férfiak italozása iránt a társadalom hagyományosan megengedőbb, nők esetében azonban már jóval hamarabb megkondul a vészharang. A társadalmi elítélés ellenére, az alkoholizmus a nők körében is létezik, sőt növekvő tendenciát mutat.

Ugyancsak eltérő a megítélése egyes országokban bizonyos "könnyű drogoknak", pl. a marihuána

használatának. Szintén napjainkban zajló tendencia a dohányzás elleni világméretű harc.

2 forrás: Állami Egészségügyi Ellátó Központ: A krónikus betegek ellátásának jellemzői Európában, 2013.

xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx0/xxxxxxx/xxx_xxx/0000/xxxxxxxx_xxxxxxx_xxxxxxxxxx_x0.xxx

A szenvedélybetegségek bármilyen társadalmi rétegben előfordulhatnak. Alkoholbeteg lehet hajléktalan, vagy akár vezető beosztásban dolgozó, de az is tény, hogy a súlyos szenvedélybetegségek kiteljesedése az egyén egzisztenciális ellehetetlenülése irányába hat.

A túlzott alkoholfogyasztás számos negatív következménnyel jár, súlyos egészségügyi következményei lehetnek. Az alkoholfüggőség kockázati tényező több mint 60 betegség esetében. Az EU néhány tagállamában a túlzott alkoholfogyasztás a betegségek második leggyakoribb, életmóddal összefüggő oka. Oksági kapcsolat áll fenn a túlzott alkoholfogyasztás és számos mentális és viselkedési rendellenesség között.

Az EU felismerve a túlzott alkoholfogyasztásból eredő probléma fontosságát, 2015-ben megalkotta az Alkoholstratégiát3.

A WHO 2014-es tanulmánya vizsgálta az alkoholfogyasztás európai trendjeit: eszerint míg Nyugat- és Dél- Európában folyamatosan és egyértelműen csökken a fogyasztás, addig Közép- és Kelet-Európában a kilencvenes évek csökkenő tendenciája az ezredfordulón megfordult, és azóta növekedést mutat.

Az egy főre jutó alkoholfogyasztás (liter/fő tiszta alkohol) 2010-ben (WHO)

Az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy nem csak az egészségügyi hatásokkal kell foglalkozni, hanem a kiváltó társadalmi körülményekkel: a rossz életminőség, perspektívátlanság és a gyenge közösségi élet mind elősegítik az alkoholizálást.

(WHO, Transindex / Terrarecognita, 2016)

Egyes kimutatások szerint Magyarországon ma kb. 1 millió alkoholbeteg él.

A WHO szerint az „egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.” A mentális megbetegedések nemcsak súlyos lelki, szociális és gazdasági terhet jelentenek, hanem a testi megbetegedéseknek is kockázati tényezői.

3 forrás: Az Európai Parlament 2015. április 29-i állásfoglalása az alkoholstratégiáról (2015/2543(RSP)) (2016/C 346/05)

A depresszió és a szorongás fokozzák az öngyilkosság, a dohányzás, és a kóros alkoholfogyasztás és stressz-táplálkozás kockázatát is. A súlyos mentális zavarok – beleértve a szenvedélybetegségeket is – az átlagoshoz képest 8-20 évvel csökkentik a betegek várható élettartamát. A mentális megbetegedések Európa egyik legnagyobb kihívását jelentik, és a lakosság mintegy 1/3-át érintik. A fogyatékossággal eltöltött életévek az EU-ban legnagyobbrészt a mentális zavarokra vezethetők vissza.

A négy alapvető WHO cél:

1. Mindenkinek egyenlő lehetősége van arra, hogy az egész élete folyamán megvalósítsa mentális

jól-létét, különösen azok, akik a legsérülékenyebbek vagy veszélyeztettek.

2. A mentális egészség problémákkal küzdő emberek teljes jogú állampolgárok, akiknek az emberi jogait értékelik, megvédik és fejlesztik.

3. A mentális egészségügyi ellátás hozzáférhető és megfizethető, a közösségben az igényeknek megfelelően elérhető.

4. Az emberek jogosultak tiszteletteljes, biztonságos és hatékony kezelésre, részt vesznek a döntésekben.

A három átfogó WHO cél:

1. Az egészségügyi rendszer az azonos színvonalú ellátásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

biztosításával, jó fizikai és mentális egészségügyi ellátást nyújt mindenkinek.

2. A mentális egészségügyi rendszer jól koordinált partnerségben működik más szektorokkal együtt.

3. A mentális egészség irányítását és a végrehajtást helyes információk és tudás vezérlik.”

A 2014-2020 időszakra szóló, magyarországi Nemzeti Lelki Egészség Stratégia tervezet céljai:

1. Az egyén, a család, és a közösség lelki egészségének fejlesztése, fenntartása, helyreállítása, és a mentális zavarok megelőzése, és ezzel az ország emberi erőforrásainak és versenyképességének fejlesztése; a környezeti fenntarthatóságot prioritásnak tekintve.

2. Általános szervezetfejlesztési célok:

a. A lelki egészségfejlesztési szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a lakosság széles rétegei számára, figyelemmel a gyermekekre, fiatalokra, családokra, idősekre, fogyatékossággal élő személyekre és a hátrányos helyzetűekre egyaránt,

b. A magas kockázatú, mentális egészségproblémával terhelt, emiatt hátrányos helyzetű csoportok ellátásba kerülésének, valamint gondozásának fejlesztése a helyi ellátórendszer tagjainak együttműködésének javításával.

c. Elérhető, biztonságos és hatékony szolgáltatások kialakítása, amelyek megfelelnek a lakosság mentális, fizikai és szociális igényeinek és a mentális problémákkal élő személyek és családtagjaik elvárásainak.

A XXI. századi szociális gondozási és támogatási struktúrák kialakításakor minden társadalomban tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, az egyenlőséget és az emberi jogokat. Az Európai Bizottság aktív szerepet vállal a hátrányosabb helyzetű személyek megsegítésében. Az Európa 2020 stratégia nagyszabású célokat határozott meg az inkluzív – befogadó - növekedés érdekében, melyek a szegények és kirekesztettek integrációjának és megfelelő megélhetésének megvalósítását előmozdító fellépést teszik szükségessé

Az európai fogyatékosságügyi szakpolitikákban egyértelmű paradigmaváltás történt, mely változás a medikális szemlélet felől az emberi jogi, közösségi, társadalmi megközelítés felé történő elmozdulásban foglalható össze. Ennek legfontosabb következménye volt a korábbi nagy létszámú intézményi ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés reformjának elindulása számos európai országban, melynek eredményeként a fogyatékossággal élő emberek nem fogyatékossággal élő társaikhoz hasonlóan, jogaikat gyakorló, aktív állampolgárokként élik mindennapjaikat közösségeik látható tagjaiként. Ehhez viszont szükséges az egyes tagállamok eddigi szociális ellátórendszerének felülvizsgálata, valamint reformja.

Ezek a folyamatok kisebb-nagyobb időbeli eltéréssel el is indultak az egyes tagállamokban, így

Magyarországon is.

Magyarországon a 2006-ban elfogadott új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY. határozat volt az első olyan szakmapolitikai stratégia, amely megfogalmazta az intézményi férőhely- kiváltás gondolatát.

A 2007. évi XCII. törvény által Magyarország ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló

ENSZ Egyezményt.

Ezt követően a különböző jogszabályok módosítása során különös figyelmet szenteltek a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényesítésére, a nagy létszámú, az egyes emberek igényeire kevésbé figyelő, rosszul reagáló intézményrendszer átalakítására. Lásd pl. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, továbbá az Országgyűlés elfogadta 15/2015. (IV. 7.) OGY határozatát az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015–2025.)

Az intézményi férőhely-kiváltás megvalósítása érdekében 2012. évben megjelent az első, uniós forrásból támogatott pályázati kiírás, melynek célja nagy létszámú intézmények megszüntetése, az egyén igényeire reagáló intézményi struktúra létrehozása, kialakítása volt. E projekt keretében első körben országosan hat intézményt hoztak létre, melyek 2015. évben kerültek átadásra.

2017. év januárjában az intézményi férőhely kiváltás témakörében - ugyancsak uniós források bevonásával

- újabb pályázat került kiírásra az EFOP-2.2.2-17 keretében.

A szakterület múltbeli, jelenlegi és várható jövőbeli helyzete, jellemző folyamatok

Magyarországon a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó adatokat már az első, 1870. évi népszámlálás során gyűjtötték, és ettől kezdve 1949-ig minden népszámlálás programjában szerepeltek a

„testi és szellemi fogyatékosokkal” kapcsolatos kérdések. Ezután hosszabb szünet következett, majd a teljes népességet érintő adatfelvételre 2001-ben került csak ismét sor. A legutóbbi, a 2011. évi népszámlálás több indokolt újítást is bevezetett. Megtartotta az orvosi modell alapján történő adatgyűjtést, vagyis a fogyatékosság típusára vonatkozó kérdést, és a nemzetközileg egyre elterjedtebb szociális modellt figyelembe véve arról is érdeklődött, milyen tevékenységek ellátásában tartja akadályozottnak magát az érintett személy. Az adatgyűjtés fogalmi meghatározása szerint „fogyatékosságnak tekintjük azt a maradandó állapotot vagy sajátosságot, amikor a személy testi, értelmi, érzékszervi, mozgásszervi vagy kommunikációs képességét számottevően vagy egyáltalán nem birtokolja, és ez jelentős mértékben gátolja a társadalmi életben való részvételében, a megszokott, a hagyományosan elvárható életvitel gyakorlásában.”

Magyarországon a 2011 évi népszámlálás adatai alapján 456 638 fő, a népesség 4,59%-a, a 2001 évi népszámlálás szerint 577 006 fő, a lakosság 5,7%-a volt fogyatékossággal élő személy. Az intézményben lakók és a fogyatékossági típusok összefüggésében elmondható, hogy a legmagasabb arányt (47,5%) az értelmi fogyatékossággal élő személyek képviselik. Mellettük jóval kisebb arányban szerepelnek még a testi fogyatékossággal élők (20,1%), a látássérültek (10,2%), és a hallássérültek (6,4%). A nem fogyatékossággal élő népességhez viszonyítva, ahol a fiatalkorúak aránya a legmagasabb az

intézményben élők között, a fogyatékossággal élő emberek között a gyermekek és az időskorúak a

felülreprezentáltak.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a mentálisan sérült személyek száma 46 265 fő. Közülük a KSH adatai szerint, 2011-ben pszichiátriai betegek tartós ellátásában 8 785 fő, átmeneti ellátásában 104 fő élt, tehát bentlakásos intézményi ellátást összesen 8 889 fő pszichiátriai beteg személy vett igénybe, ami a mentálisan sérült népesség 19,21%-a.

Intézményi férőhely-kiváltás szempontjából az 50 férőhelyet meghaladó (fogyatékos személyek otthona, pszichiátriai betegek-, és szenvedélybetegek otthonai) intézményi ellátási formákra fókuszálunk, ugyanis a Kiváltási Stratégia szerint ezek az intézmények adják a folyamat célcsoportját.

Magyarországon a 2006-ban elfogadott 2007-2013-ig szóló új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II. 16.) OGY. határozat volt az első olyan hazai szakmapolitikai stratégia, amelyben megjelent az intézményi férőhely kiváltás gondolata.

Magyarország a 2007. évi XCII. törvény által ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt (CRPD). Ezáltal Magyarország elismerte többek között „fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez és a másokkal egyenlő szabad döntéshez.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény előírta az 50 főnél nagyobb férőhelyszámú, fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézmények férőhelyeinek kiváltását és rögzítette, hogy az intézményi férőhely-kiváltást az ENSZ egyezmény szellemében kell megvalósítani.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosításai szintén ebbe az irányba mutatnak, hogy a korábbi nagy létszámú bentlakásos intézményi struktúra felszámolódjon és emberibb, közösségi alapú ellátások lépjenek a helyükre, ahol az egyén személye, jogai, igényei jobban érvényesíthetők.

2011 nyarán megszületett az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat, amely egyebek mellett meghatározta a fogyatékossággal élő személyek számára az ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek- kiváltásáról szóló, 2011–2041. évre kidolgozott stratégiát.

2017 elején született a 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény elfogadása a fogyatékossággal élő személyek

önrendelkezése szempontjából hozott érdemi változást.

1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása‌

A DECLOC jelentés szerint 2007-ben az Európai Unióban (és Törökországban) megközelítőleg 1,2 millió fogyatékossággal élő gyermek és felnőtt élt bentlakásos intézményekben. Az intézményekben élők nagy része értelmi fogyatékossággal élő ember, a második legnagyobb csoportot a pszichiátriai ellátásban lévők jelentik (akiknek szintén lehet kísérő diagnózisa értelmi fogyatékosság). Az intézmények mérete a kisebb (10-20 fős) ellátásoktól, a több száz embernek lakóhelyet adó intézményekig terjed. Magyarországon 14 751 férőhellyel működnek 12 fő feletti intézményi ellátások (ápoló-gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, átmeneti intézmény). Lakóotthon (1-12 fő) 1679 férőhellyel nyújt szolgáltatást, míg támogatott lakhatás (1-6 és 1-12 fő) 201 férőhelyen. A 2014 végi adathoz képest 2015 végén 660 kiváltott vagy intézményi-férőhely kiváltás alatt lévő férőhelyről beszélhettünk.

A támogatott lakhatás a lakhatási szolgáltatás és a segítői szolgáltatás különböző formáinak rugalmas kombinációját alkalmazza, melynek helyszínei is elkülönülnek egymástól. A támogatott lakhatás az igénybevevők komplex szükségletfelmérésen alapul. A komplex szükségletfelmérés bevezetése lehetővé

teszi az egyéni igényekhez minél jobban igazodó ellátást. Az egyéni szükségleteknek megfelelő támogatással lehetővé válik, hogy az igénybevevő a mindennapi élet aktív részese lehessen. Cél, hogy az egyen olyan támogatást kapjon, ami teljes egészében a szükségleteihez és elvárasaihoz illeszkedik.

A jelenlegi nagy létszámú intézmények sok esetben a település szélén, izoláltan, korszerűtlen épületekben működnek. Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat nem tudják leküzdeni, nem tudják a tényleges integrációt biztosítani. Egy több száz fős intézmény esetében fennáll annak a veszélye, hogy nem alkalmas az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására, szükség van tehát a munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást segítő rendszerekre, az alapszolgáltatások erősítésére, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére.

Kiemelt a média rendszeres bevonása a lakosság érzékenyítése céljából, mely által nagyobb figyelemmel kerülhetne elfogadásra a fogyatékosság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség.

A szenvedélybetegek ellátása vonatkozásában az alkoholfogyasztással összefüggő problémák a legsúlyosabb, egyben leginkább sürgető megoldásra váró egészségügyi problémák közé tartoznak. A tartós alkoholfogyasztásnak számos egészségi és társadalmi következménye ismert.

Magyarországon évente 6-7 ezren halnak meg májzsugorodás miatt, a hasnyálmirigy-gyulladás átlagosan

1.500 emberrel végez. Emellett százezrek vegetálnak rossz egészségügyi állapotban az ital miatt. Természetesen a következményes és kriminológiai összefüggések is óriásiak. A halálos közúti balesetek 15-23 százalékának okozója az ittas vezetés. (Forrás: KSH)

Elmondható, hogy az összes bűnelkövetés csaknem 20 százaléka (minden ötödik) esetében az alkohol oki tényezőként jelenik meg.

Az alkoholizmus nemcsak az adott személyt, hanem családját is szorosan érinti. A települési önkormányzatok fontos feladataként jelentkezik a szenvedélybetegek szociális alapellátás keretében való segítése. Az alkoholfogyasztással összefüggő problémák mellett napjainkban egyre nagyobb hangsúly helyeződik a drogfogyasztók csoportjára. Statisztikák szerint a drogfüggőknek csak 15 százaléka, az alkoholbetegeknek az öt százaléka jut el kezelésre, a dohányzásfüggőknek még ekkora aránya sem.

Országosan nagy problémát jelent a szenvedélybeteg ellátottak elhelyezése. Egyre növekvő ezen ellátást igénylők száma, de az ellátórendszer erre nincs felkészülve. Nem épülnek, vagy csak elenyésző számban a problémára fókuszáló, lakhatást is nyújtó intézmények. Ezt mutatja a bárándi intézményi helyzet is: 82 férőhelyre 100 főnél is többen várnak.

A pszichiátriai betegek ellátása vonatkozásában: a népszámlálási adatok alapján a megyében 2011-ben a

pszichiátriai betegek száma: 2875 fő volt, ebből 1358 férfi, és 1517 nő, mely a megye lakosságának 0,53

%-a.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázis adatai alapján 2011 évben – Hajdú-Bihar megye vonatkozásában – engedélyezett férőhelyeket tekintve 697 férőhelyen működött pszichiátriai betegeket ellátó ápoló-gondozó otthon, illetve gondozóház.

Ellátási szerződés keretében 361 férőhelyen biztosított ápoló, gondozó otthoni, 32 férőhelyen pszichiátriai betegek átmeneti otthona, 3 férőhelyen pszichiátriai betegek rehabilitációs intézményi ellátása.

Az állami fenntartórendszerben 2017. február 28-ai adatok alapján a pszichiátriai betegek részére biztosított

bentlakásos ellátási formákat igénybe vevő ellátottak száma: 594 fő. Várakozók száma: 302 fő.

Az intézmények 100%-os kihasználtsággal működnek. Mint a számadatokból kitűnik, ezen ellátási formákra van a legnagyobb igény. A várakozók száma igen magas. Mindenképpen megfontolandó a pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátási formák esetében a férőhelyek bővítése. A tárgyi feltételek tekintetében pedig a meglevő férőhelyek korszerűsítése.

A pályázat megfelel az ENSZ „Fogyatékossággal élő személyek jogairól” szóló egyezmény 19. cikkében megfogalmazott önálló életvitel és a közösségbe való befogadás alapelvének a szociális ellátási gyakorlatban.

Az intézményi férőhely-kiváltás stratégiai alapelvei ebben a projektben is érvényesülnek így:

• a fogyatékossággal élő személyeknek egyenlő joguk van a közösségben való élethez és másokkal egyenlő szabad döntéshez;

• minden szükséges és hatékony intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást;

• lehetőségek biztosítása és személyes segítségnyújtás, mely a közösségben éléshez és a közösségbe történő beilleszkedéshez;

• mindenki számára nyújtott közösségi szolgáltatások és létesítmények azonos alapon hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára is, melyek az igényeikhez igazodnak.

A projekt lehetőséget ad arra, hogy minden ellátott a személyes támogatási szükségletéhez mérten kapja

meg a személyre szabott segítséget.

A projekt célja, hogy az otthon lakói az intézményi férőhely-kiváltást követően a helyi települési közösségbe

integráltan tudják élni mindennapi életüket, a lakhatás és a szociális szolgáltatások színterei külön váljanak.

A projekt célcsoportjai vonatkozásában megoldást jelent a nagy létszámú intézményi ellátási forma kiváltásának, és a magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakításának megvalósítására, az EFOP-2.2.2-17 „Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás” projektben való részvétel.

Sikeres pályázat esetén az ellátottak részére megépülnek az önálló életvitel fenntartását lehetővé tévő épületek, kialakításra kerül a támogató szakmai háttér, valamint felkészülnek az érintettek az új működési formából fakadó változásokra. Az eddigi intézményi struktúra helyébe egy olyan modell lép, amelyben megvalósul a lakhatási szolgáltatás, a munka és a szabadidő szintereinek szétválasztása. A projekttel érintett bárándi intézményben az ellátás korszerű biztosítása jelen feltételek mellett egyre nagyobb kihívást jelent. A fejlesztés segíti a lakók öngondoskodását, önálló életvitelét. Cél a szolgáltatások fejlesztése, a megfelelő infrastrukturális körülmények megteremtése, amelyek az ellátottak társadalmi és munkaerő piaci integrációját segítik, valamint az ellátottak társadalmi aktivitásának növelése, elősegítése kerül előtérbe. A projekt további célja a kiváltás eredményeként létrejövő új lakhatási formákba beköltöző, és komplex szolgáltatásokat igénybe vevő ellátottak és a velük dolgozó szakemberek felkészítése a kiváltással járó változásokra, az új körülményekre.

1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely-kiváltási Terv felmérései alapján‌

mutassa be a következőket

Az intézmény jelenlegi társadalmi, gazdasági környezete:

Hajdú-Bihar megye - Demográfiai adatok

Hajdú-Bihar megye Magyarország keleti részén helyezkedik el, az ország negyedik legnépesebb megyéje, népességszáma 2014. január 1-jén 539 507 fő, amely az ország népességének 5,5%-át jelenti. Ez 7 214 fővel kevesebb, mint a 2011. évi népszámláláskori adat. Az átlagos népsűrűség 88,0 fő/km2. A megye igen jelentős mértékben urbanizált, a lakosság 80,19%-a városokban él. Népességének túlnyomó részét mindkét nemben a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megye 82 települése közül 21 városi jogállású és 61 község. A megyeszékhely, Debrecen, az ország legnagyobb vidéki városa.

A lakosságszám alakulását a születés, a halálozás és a vándorlás hármas tényezője határozza meg. Összehasonlítva a különböző korcsoportok sajátosságait, azok megegyeznek a régióra és az egész országra vonatkozó adatokkal. A lakosságszám változása hasonló tendenciákat követ, tehát a munkaképes népesség elöregedése figyelhető meg. Kiugrás a 30-34 éves valamint az 50-54 éves korcsoportban figyelhető meg leginkább. A születéskor a fiúk többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb halandósága miatt ez az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, majd pedig 45 év felett a nők kerülnek többségbe. (ÁNTSZ 2009).

A 2012-2015. évi adatokat figyelembe véve a 0-14 év közöttiek száma folyamatos csökkenést, míg a 65 év felettiek esetében folyamatos növekedést mutat. Ezek az adatok előre vetítik a megye elöregedését, mely szintén egyezést mutat az országos adatokkal.

Népsűrűségi-, illetve településsűrűségi mutatója kifejezetten alacsony, jócskán elmarad az országos

átlagtól.

Az országos adatokhoz hasonlóan ezt a megyét is a női lakosok többsége jellemzi. Lakónépessége csökkenő tendenciát mutat, de annak mértéke alul múlja az országos adatokat.

Hajdú-Bihar megye népességének korösszetétele viszonylag fiatalos a 0-14 évesek aránya 15% (2013.

január 1. adatok alapján), ezzel csaknem egyező (16 %) a 65 évesnél idősebbek aránya.

Az alábbi táblázat szemlélteti Hajdú-Bihar megye lakónépességének megoszlását nem és korcsoport szerinti bontásban:

Lakónépesség nem és korcsoport szerint (fő), 2014. január 1.
Korcsoport, év	Férfi	Nő	Összesen
0-29	97.094	91.972	189.066
30-49	78.251	76.292	154.543
50-64	51.026	58.175	109.201
65-	32.495	54.175	86.670

Forrás: KSH

A korábbi évek adatait (2012-2015. év) figyelembe véve a 0-14 év közöttiek száma folyamatos csökkenést, míg a 65 év felettiek esetében folyamatos növekedést mutat. Ezek az adatok előre vetítik a megye elöregedését, mely szintén egyezést mutat az országos adatokkal, igaz annál szerényebb mértékben.

A megye ellátórendszerének rövid elemzése:

Az Szt. céljaként a szociális biztonság megteremtését és megőrzését határozza meg. Ennek érdekében előírja az egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Az alapszolgáltatási és szakellátási feladatokat a megyében állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartók látják el.

Az alapszolgáltatások közé tartozik az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátások, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás. A szociális törvényben meghatározott szakosított ellátásokhoz a tartós bentlakásos és bentlakásos intézmények tartoznak, azaz az ápolást, gondozást nyújtó intézmények, a rehabilitációs intézmények, a lakóotthonok és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, valamint a támogatott lakhatás. Az egyes szolgáltatások megszervezhetők önálló formában és integrált szervezeti formában is.

A szolgáltatások egy része minden településen kötelezően nyújtandó ellátási forma, más része meghatározott településnagysághoz kötött. A megyében az alapszolgáltatásoknál az ellátási kötelezettség a települési önkormányzatot terheli (ez alól kivételt képez a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás).

Hajdú-Bihar megye területén működő szolgáltatási rendszer struktúrája

Alapszolgáltatást és szakosított ellátást működtető fenntartók és számuk Hajdú-Bihar megyében

Fenntartó típusa	Fenntartók száma (2015. május 18. napján)
Állami fenntartó Központi költségvetési szerv	1
Helyi önkormányzat	42
Helyi önkormányzati társulás (intézményi-, települési, többcélú kistérségi társulás)	17
Egyház, egyházi jogi személy	48*
Egyéni vállalkozó	0
Alapítvány	9
Egyesület	13
Vállalkozás	20
Egyéb (segélyszervezet)	1
ÖSSZESEN	151

*60%-ban református egyház.

Forrás: Debrecen Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója 2015.

A szolgáltatásokat a megyében többnyire a települési önkormányzatok, illetve ellátási szerződés keretében az egyházak és civil szervezetek biztosítják nagyrészt az állami támogatás felhasználásával, ezért a szolgáltatások számának és ellátási kapacitásának alakulása jelentős részben az ellátások jogszabályi feltételeinek változása és a finanszírozás által meghatározott.

Az egyházi fenntartók száma emelkedő tendenciát mutat, a Református, illetve a Katolikus Egyház mellett már más egyházak térnyerése is megfigyelhető.

Megyénkben magas a szociális célú civil szerveződések száma. Az elmúlt időszakban háromszorosára nőtt az alapítványi fenntartók, valamivel több, mint háromszorosára az egyesületek, kétszeresére a vállalkozások, mint fenntartók száma.

Derecske város

Derecske város Magyarország keleti részén, Hajdú–Bihar megyében, Debrecentől 22 km-re, a 47-es számú főútvonal mentén fekszik. Derecske először Bihar vármegyéhez, később Hajdú-Bihar megyéhez tartozott. A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske a hajdani mezőváros, majd később hajdúváros 1991. január 1-től újra városi rangra emelkedett.

Derecske város bemutatása: (társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzők)

A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és

gazdasági központja, székhelye. A város megyeszékhelytől való távolsága: 22 km.

Szomszédos városoktól való távolsága:

• Hajdúszoboszló: 20 km.

• Berettyóújfalu: 15 km.

Népesség száma 2015. január 1-jén: 8977 fő Bölcsődei férőhely (2016. január 1-jén): 28 fő Bölcsődés gyermek (2016. január 1-jén): 26 fő

Óvodai férőhely (2016. január 1-jei adatok alapján): 300 fő

Elérhető szolgáltatások: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos, óvoda, bölcsőde, gyógyszertár, mentő, rendőrség, pszichiátriai betegek otthona, fogyatékossággal élő személyek otthona, család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ, művelődési ház, könyvtár, sportcsarnok, sportpálya, kereskedelmi létesítmények, takarékszövetkezet, postahivatal, hulladékszállítás, OTP bankfiók, vasútvonal, benzinkút, 47. sz. főútvonal adta előnyök.

A rendelkezésre álló településstatisztikai adatokból megállapítható, hogy a település lakosságának száma Hajdú-Bihar megye lakosságszámához hasonlóan, bár attól nagyobb mértékben — a korábbi évek tendenciájának megfelelően — tovább csökken, mely a természetes fogyással és az elvándorlás növekedésével magyarázható.

A népesség kor szerinti megoszlása 2015. január 1. napján:

Kor szerinti Fő

csoportosítás
0-3	337
4-7	371
8-14	670
15-18	385
19-60	5396
61-	1818
Összesen:	8977

Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési koncepció (Derecske, 2016)

Derecske város állandó lakosainak száma 2008. évtől (január 1-i adatok alapján)

Év	2008.	2009.	2010.	2011.	2012.	2013.	2014.	2015.	2016.
Derecske lakosságszáma (fő)	9276	9246	9230	9126	9080	9039	9035	8977	8859
Hajdú-Bihar megye lakosságszáma (fő)	555592	554986	553761	552292	550939	549939	549515	548950	548077

Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (Derecske, 2016)

Derecske városban az élve születések és a halálozások számát — az alábbi táblázatban — megfigyelve megállapítható, hogy az utóbbi években a halálozások száma többnyire meghaladja a születések számát.

Születések, halálozások számának alakulása Derecske városban 2007-2015 év között

Év	Születések száma (fő)	Halálozások száma (fő)	Természetes fogyás (fő)
2007.	104	128	-24
2008.	93	103	-10
2009.	93	108	-15
2010.	85	104	-19
2011.	80	113	-33
2012.	78	107	-29
2013.	92	111	-19
2014.	87	106	-19
2015.	88	108	-20

Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (Derecske, 2016)

A lakónépesség korösszetételét megfigyelve kiderül, hogy az idősebb korcsoport aránya növekszik. A

nyugdíjas korúak aránya folyamatosan emelkedik, miközben a 0-14 éves korosztály részaránya csökken.

Derecske város állandó lakosai korcsoportonkénti bontásban 2008-2016. év között (január 1-jei adatok alapján)

Év	0-14 évesek (fő)	15-60 évesek (fő)	60 év felettiek (fő)	60 év felettiek aránya az össznépességhez viszonyítva (%)
2008.	1496	6194	1625	17,4
2009.	0000	0000	0000	17,9
2010.	1459	6097	1690	18,2
2011.	1425	6087	1718	18,6
2012.	1393	5986	1747	19,1
2013.	0000	0000	0000	19,3
2014.	1399	5852	1788	19,7
2015.	1378	5781	1818	20,3
2016.	1355	5650	1854	20,9

Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (Derecske)

Derecske város népességének korcsoport szerinti megoszlása 2015. január 1-jén

Korcsoport	Fő	Megoszlás %-a
Gyermek és fiatalkorú	1763	19,64%
Munkaképes korú	5396	60,11%
Időskorú	1818	20,25%
Összesen:	8977	100%

Forrás: Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció (Derecske, 2016)

Összességében megállapítható, hogy a lezajlott demográfiai, társadalmi-gazdasági változások eltérően érintették a lakosság egyes rétegeit. A település korfáját tekintve a gazdaságilag aktív réteg van túlsúlyban, amelyen belül a halálozási arányszám nőtt. Egyre kevesebb gyermek születik, ugyanakkor folyamatosan emelkedik a 60 év feletti lakosság száma. Ennek következtében az egyre növekvő, időskorú lakosság életminőségének javítására kiemelt figyelmet kell fordítani. Mindezen tényezők fokozottabban indokolják a személyes gondoskodás egyes formáinak biztosítását.

A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős

mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak

tud munkát biztosítani.

Szerep község

Hosszúhát Szerep községhez tartozik közigazgatási szempontból. Debrecentől 60 km-re helyezkedik el délnyugati irányba. A településhez legközelebb eső város Püspökladány.

Szerep a Sárréten, a magyar alföldnek ebben a medenceszerű bemélyedésében fekszik, a békési hátság és a Nyírség talapzata között. Sárréten a Körösök, a Berettyó és a Hortobágy illetve e folyók elődei hatalmas mocsárvidéket alakítottak ki. A természeti adottságok nagyszámú és sokszínű állatvilág életfeltételeit biztosították.

Megközelíthető vasúton Püspökladány és Biharnagybajom (Szeghalom) felől, közúton Püspökladány (Hosszúhát) és Sárrétudvari irányából. Az autóbusz a község központjából indul és érkezik, a vasútállomás kb. 2 km-re van a központtól. A falu nyugati határában folyik a Hamvas-csatorna, délen a Sárréti-csatorna, illetve az ahhoz csatlakozó Ó-Berettyó

Szerep település a Tiszántúlon Hajdú-Bihar megye délnyugati szögletében, Püspökladány, Sárrétudvari és Bucsa (Békés megye) valamint Hosszúhát szomszédságában helyezkedik el.

Szerepen óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár is működik. A településen több vallási

felekezet is található, a lakosok többsége reformátusnak vallja magát. A református gyülekezet temploma a

XIX. században épült.

A rendelkezésre álló településstatisztikai adatokból megállapítható, hogy a település lakosságának száma Hajdú-Bihar megye lakosságszámához hasonlóan, bár attól nagyobb mértékben — a korábbi évek tendenciájának megfelelően — tovább csökken, mely a természetes fogyással és az elvándorlás növekedésével magyarázható.

A település jogállása szerint község, alapterülete 56,04 km2. Szerep népsűrűsége 28,73 fő/km2.

Demográfia:

A település lélekszáma a vizsgált évben (2015) 1609 fő volt. A lakosság nemek szerinti megoszlása szerint a településen a férfiak száma 827 fő, míg a nők 782 fős létszámmal voltak jelen a településen a vizsgált évben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a férfiak aránya a településen 51,40%, míg a nők a lakosság 48,60%- át reprezentálják. (Forrás: KSH T-STAR)

Korcsoportok szerint a lakosság létszámának alakulása nemenként:

	Nők száma (fő)	Férfiak száma (fő)	Nemek összesen (fő)
0-14 évesek száma	160	163	323
15-18 évesek száma	51	45	96
19-29 évesek száma	116	145	261
30-39 évesek száma	83	117	200
40-49 évesek száma	106	117	223
50-59 évesek száma	81	109	190
60-64 évesek száma	60	46	106
65-X évesek száma	125	85	210
Összesen	000	000	0000

A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása nemenként százalékos arányban:

	Nők (%)	Férfiak (%)	Nemek összesen (%)
0-14 évesek aránya	20,46%	19,71%	20,07%
15-18 évesek aránya	6,52%	5,44%	5,97%
19-29 évesek aránya	14,83%	17,53%	16,22%
30-39 évesek aránya	10,61%	14,15%	12,43%
40-49 évesek aránya	13,55%	14,15%	13,86%
50-59 évesek aránya	10,36%	13,18%	11,81%
60-64 évesek aránya	7,67%	5,56%	6,59%
65-X évesek aránya	15,98%	10,28%	13,05%

Összesen 100,00% 100,00% 100,00%

Vándorlási mutatók

Bevándorlók:

A vizsgált évben a településre bevándorlók száma 49 fő volt, ami a lakosság lélekszámával összevetve

3,05%-os bevándorlási aránynak felel meg.

Elvándorlók:

Ugyanekkor a településről elvándorlók száma 26 fő volt, aminek következtében az elvándorlási ráta a

településen 1,62 % volt.

Vándorlási egyenleg:

A bevándorlók és az elvándorlók számát összegezve a településen az adott évben 23 fő volt a vándorlási

egyenleg, ami 1,43 %-os vándorlási rátához vezetett.

Egyenlegek a népmozgalomban

A természetes növekedés/fogyás egyenlege:

A születések és a halálozások egyenlege az adott évben 0 fős értéket mutat a településen, s ez 0,00%-os lakosságszám változásnak felel meg.

A természetes növekedés/fogyás és a vándorlás egyenlege (Teljes egyenleg):

A természetes szaporodási és vándorlási mutatókat összegezve kialakul az év során a településen kialakult teljes népmozgalmi egyenleg. Ez esetben a 0 fő és a 23 fő összegzéseként 23 fő lett a teljes népmozgalmi egyenleg, ami a lakosság számához viszonyítva 1,43 %-os értékű volt.

Egészségügy, orvosi ellátás

Ez a fejezet a településen található egészségügyi alap intézményrendszert mutatja be, ezen belül is a háziorvosi ellátást és a gyermekorvosi ellátást, valamint a gyógyszertárakkal való ellátottságot. Nem tér azonban ki a szakellátásokra és a kórházi ellátásokra, hiszen ezek az ellátások nem állnak rendelkezésre a települések többségén.

• Működő háziorvosok száma: 1 fő

• Működő házi gyermekorvosok száma: 0 fő

• Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma:1 fő

• A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma: 1 fő

• A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma: 0 fő

• Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma: 0 fő

• Xxxxxxxxx és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma: 1 fő

• A házi gyermekorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma: 0 fő

• A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma: 10817 fő

• Gyógyszertárak száma: 0 fő

• Fiókgyógyszertárak száma: 2 fő

Bölcsődei, óvodai, iskolai ellátás

Szerep településen a gyermekek bölcsődei elhelyezése nem megoldott.

Óvodai ellátás:

A gyermekek nappali ellátásának és nevelésének intézményei sorába tartozó ellátások sorába tartozik és a gyermek kora szerint annak következő eleme az óvoda. Ez az intézmény a gyermek korára szabott tanításon és nevelésen túl az iskolára való felkészítést is magára vállalja. Általában gyakoribb ellátási forma a bölcsődénél, de ez még mindig ugyanaz az intézmény, amely a gyermeklétszámtól függően nincs minden településen.

Szerep településen a gyermekek óvodai elhelyezése 1 óvodában lehetséges. Az óvodába beíratott gyermekek száma 69 fő, az óvodai férőhelyek száma 66 fő. A gyermekekkel történő foglalkozás 3 csoportban valósul meg, így a csoportonkénti átlagos gyermeklétszám 23,00 fő. A gyermekekkel 6 fő óvodapedagógus foglalkozik, ezzel az egy óvodapedagógusra jutó átlagos gyermeklétszám 11,50 fő.

Iskolai ellátás:

Szerep településen a gyermekek általános iskolai oktatása egy iskolában történik. Az iskolába beíratott gyermekek száma 146 fő, közülük alsó tagozatos (1-4 osztályos) 75 fő, míg felső tagozatos (5-8 osztályos) 71 fő. Az általános iskolai osztályok száma 8 osztály, így az osztályonkénti átlagos osztálylétszám 18,25 fő/osztály. A tantermek száma 9 db, aminek eredményeképpen a tantermenkénti átlagos tanulói létszám 16,22 fő/tanterem.

A településen az általános iskolai főállású pedagógusok száma 13 fő. Az egy osztályra jutó pedagógus létszám 1,63 fő/osztály, míg az egy pedagógusra jutó tanulói létszám 11,23 tanuló/oktató.

Báránd község

A település jogállása szerint község, alapterülete 42,57 km2. Báránd népsűrűsége 2015. évben 59,88 fő/km2 volt.

A település lélekszáma 2717 fő. A lakosság nemek szerinti megoszlása szerint a településen a férfiak száma 1376 fő, míg a nők száma 1341 fő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a férfiak aránya a településen 50,64 %, míg a nők a lakosság 49, 36% -át reprezentálják.

Korcsoportok szerint a lakosság létszámának alakulása nemenként:

	Nők száma (fő)	Férfiak száma (fő)	Nemek összesen (fő)
0-14 évesek száma	191	190	381
15-18 évesek száma	55	45	100
19-29 évesek száma	181	191	372
30-39 évesek száma	183	222	405
40-49 évesek száma	156	195	351
50-59 évesek száma	183	227	410
60-64 évesek száma	121	109	230
65-X évesek száma	271	197	468
Összesen	1341	1376	2717

Forrás: KSH T-STAR 2013.

A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása nemenként százalékos arányban:

	Nők (%)	Férfiak (%)	Nemek összesen (%)
0-14 évesek aránya	14,24%	13,81%	14,02%

15-18 évesek aránya	4,10%	3,27%	3,68%
19-29 évesek aránya	13,50%	13,88%	13,69%
30-39 évesek aránya	13,65%	16,13%	14,91%
40-49 évesek aránya	11,63%	14,17%	12,92%
50-59 évesek aránya	13,65%	16,50%	15,09%
60-64 évesek aránya	9,02%	7,92%	8,47%
65-X évesek aránya	20,21%	14,32%	17,22%
Összesen	100,00%	100,00%	100,00%

Forrás: KSH T-STAR 2013.

Születések száma, születési ráta:

Báránd esetében 2015. évben a születések száma: 20 fő, ami a település teljes lakosságával összevetve 7,36‰-es születési rátát jelent.

Halálozások száma, halálozási ráta:

A vizsgált évben a halálozások száma a településen 30 fő volt, ezzel a halálozási ráta 1,10%-os szintű volt.

Bevándorlók:

A vizsgált évben a településre bevándorlók száma 36 fő volt, ami a lakosság lélekszámával összevetve

1,32%-os bevándorlási aránynak felel meg.

Elvándorlók:

Ugyanekkor a településről elvándorlók száma 50 fő volt, aminek következtében az elvándorlási ráta a

településen 1,84% volt.

A természetes növekedés/fogyás egyenlege: A születések és a halálozások egyenlege az adott évben -10

fős értéket mutat a településen, s ez -0,37%-os lakosságszám változásnak felel meg.

Vándorlási egyenleg: A bevándorlók és az elvándorlók számát összegezve a településen az adott évben -

14 fő volt a vándorlási egyenleg, ami -0,52%-os vándorlási rátához vezetett.

A természetes növekedés/fogyás és a vándorlás egyenlege (Teljes egyenleg): A természetes szaporodási és vándorlási mutatókat összegezve kialakul az év során a településen kialakult teljes népmozgalmi egyenleg. Ez esetben a -10 fő és a -14 fő összegzéseként -24 fő lett a teljes népmozgalmi egyenleg, ami a lakosság számához viszonyítva -0,88%-os értékű volt.

Egészségügy, orvosi ellátás:

Egészségügyi szakellátás és a kórházi ellátás állnak rendelkezésre a településen. A település lakosainak a környező városok kórházaiban és szakrendelésein van lehetőség szakorvosi ellátás és kórházi kezelés igénybevételére. Alapvetően a berettyóújfalui Gróf Xxxxx Xxxxxx Kórház látja el az ellátást. Ezen kívül elérhető a DEOEC Klinika, illetve a Xxxxxx Xxxxx Kórház és Rendelőintézet szolgáltatásai is. Szakorvosi ellátás a Püspökladányi Rendelőintézetben megoldott.

• Működő háziorvosok száma: 2 fő

• Működő házi gyermekorvosok száma: 0 fő

• Működő fogorvosi rendelő 1 db

• Fogorvosok száma: 2 fő

• Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma: 2 fő

• A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma: 2 szolgálat

• A háziorvosi ellátásban a rendelésen megjelentek száma:

20431 fő

• Gyógyszertárak száma: 1 db

• Fiókgyógyszertárak száma: 0db

Óvodai ellátás:

A gyermekek nappali ellátásának és nevelésének intézményeihez tartozó ellátások sorába tartozik és a gyermek kora szerint annak következő eleme az óvoda. Ez az intézmény a gyermek korára szabott tanításon és nevelésen túl az iskolára való felkészítést is magára vállalja. Általában gyakoribb ellátási forma a bölcsődénél, de ez még mindig az az intézmény, amely a gyermeklétszámtól függően nincs minden településen.

Báránd településen a gyermekek óvodai elhelyezése 1 óvodában lehetséges. Az óvodába beíratott gyermekek száma 79 fő, az óvodai férőhelyek száma 125 fő. A gyermekekkel történő foglalkozás 4 csoportban valósul meg, így a csoportonkénti átlagos gyermeklétszám 19,75 fő. A gyermekekkel 8 fő óvodapedagógus foglalkozik, ezzel az egy óvodapedagógusra jutó átlagos gyermeklétszám 9,88 fő.

Iskolai ellátás:

Báránd településen a gyermekek általános iskolai oktatása 1 iskolában történik. Az iskolába beíratott gyermekek száma 208 fő, közülük alsó tagozatos (1-4 osztályos) 112 fő, míg felső tagozatos (5-8 osztályos) 96 fő. Az általános iskolai osztályok száma 9 osztály, így az osztályonkénti átlagos osztálylétszám 23,11 fő/osztály. A tantermek száma 11 db, aminek eredményeképpen a tantermenkénti átlagos tanulói létszám 18,91 fő/tanterem.

A településen az általános iskolai főállású pedagógusok száma 13 fő. Az egy osztályra jutó pedagógus

létszám 1,44 fő/osztály, míg az egy pedagógusra jutó tanulói létszám 16,00 tanuló/oktató.

Kultúra:

A Xxxxxxx Xxxx Művelődési Ház és Könyvtár fontos és nélkülözhetetlen szerepet tölt be a település kulturális életében.

Egész éven át folyamatosan biztosítjuk Báránd lakói – az óvodástól a nyugdíjasig –számára:

- kulturált szórakozási lehetőséget,

- számos kiscsoportos foglalkozásra várjuk őket, ahol a szórakozáson túl az életvitelüket is könnyítő ismereteket gyűjthetnek, ill. tanulhatnak,

- tanfolyamok szervezése, települési és nemzeti ünnepségek szervezése és lebonyolítása szolgáltatások biztosítása.

Kulturális szolgáltatásainkat valamennyi korosztály igénybe veszi és speciális rétegfeladatokat is ellátunk, mint pl.:

- játszóház, tábor,

- igény szerinti ifjúsági összejövetelek,

- ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok,

- klubok, körök, klubjellegű programok, színházi előadások, kiállítások,

- kirándulások, táncos rendezvények, szabadtéri rendezvények,

- nyugdíjasok számára helyet biztosítunk klubok számára, segítjük rendezvényeiket.

A hagyományos közművelődési formák keretei között megtalálhatók:

- alkotó művészeti csoportok: Hagyományőrző Műhely, Kemencéskör színjátszó csoport,

- népfőiskola: Csillagvirág Alapítvány, Xxxxxxx Xxxx Népfőiskola,

- rekreációs szabadidő lehetőségek: torna, kirándulás, aerobic, baranta, ping-pong, thai-box stb.

A településen működő szociális alapszolgáltatások

Szociális alapszolgáltatások: A településen szociális étkeztetésben részesülők száma 106 fő volt, ami a lakosság lélekszámának 3,90%-a. Házi segítségnyújtásban a település lakosságából 110 fő részesült, ez a település lakosságának 4,05%-a. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 44 fő kapott, ami a település lakosságának 1,62%-a. A településen 1 db családsegítő szolgáltatás működött a vizsgált évben, a

családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma 384 fő volt, ez a település lakosságának 14,13%-a. A szociális alapszolgáltatásokban és nappali ellátásokban foglalkoztatottak száma az adott évben 9 fő volt, ebből ápolási, gondozási feladatokat (is) ellátók száma 9 fő.

A szociális alapszolgáltatási formákat igénybevevők aránya a település lakosságszámához viszonyítva

(2013. év)

Alapszolgáltatás	%
Szociális étkeztetésben részesülők aránya (%)	3,90%
Házi segítségnyújtásban részesülők aránya (%)	4,05%
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők aránya (%)	1,62%
Családsegítő szolgáltatást igénybevevők aránya (%)	14,13%

Forrás: KSH T-STAR 2013.

Püspökladány város bemutatása:

Püspökladány az Észak-Alföldi régióban, azon belül is Hajdú-Bihar megyében található. A Statisztikai kistérségek szerinti területi felosztás alapján a települést a Püspökladányi kistérségben találhatjuk.

A település jogállása szerint város, alapterülete 186,94 km2. Állandó népessége az adott évben (2015) 15178 fő volt. Püspökladány népsűrűsége a vizsgált évben 81,60 fő/km2 volt. A lakosság nemek szerinti megoszlása szerint a településen a férfiak száma 7389 fő, míg a nők 7789 fős létszámmal voltak jelen a településen a vizsgált évben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a férfiak aránya a településen 48,68%, míg a nők a lakosság 51,32%-át reprezentálják. Püspökladány esetében a vizsgált évben 112 fő újszülött volt, ami a település teljes lakosságával összevetve 7,38‰-es születési rátát jelent. A településen a vizsgált évben 0 fő 1 évesnél fiatalabb kisgyermek lelte halálát. A vizsgált évben a halálozások száma a településen 179 fő volt, ezzel a halálozási ráta 1,18%-os szintű volt.

Bevándorlók: A vizsgált évben a településre bevándorlók száma 174 fő volt, ami a lakosság lélekszámával

összevetve 1,15%-os bevándorlási aránynak felel meg.

Elvándorlók: Ugyanekkor a településről elvándorlók száma 272 fő volt, aminek következtében az

elvándorlási ráta a településen 1,79% volt.

Házasságkötések és válások: A vizsgált évben a településen 40 házasságkötés valamint 33 válás történt. Püspökladány lakásállománya a kiválasztott évben 5993 db volt. Egy lakásban a településen ebben az időszakban átlagosan 2,53 fő élt, míg a lakássűrűség ugyanekkor 32,22 lakás/km2 volt.

Bölcsődei ellátás: Püspökladány településen a gyermekek bölcsődei elhelyezése 1 bölcsődében lehetséges. A bölcsődébe beíratott gyermekek száma 29 fő, míg a bölcsődei gondozók száma 5 fő, amiből szakképzett 5 fő. Az egy gondozóra jutó gyermekszám a településen 5,80 gyermek/gondozó, míg ugyanez a szám a szakképzett gondozók esetében 5,80 gyermek/gondozó.

Óvodai ellátás: Püspökladány településen a gyermekek óvodai elhelyezése 7 óvodában lehetséges. Az óvodába beíratott gyermekek száma 474 fő, az óvodai férőhelyek száma 500 fő. A gyermekekkel történő foglalkozás 21 csoportban valósul meg, így a csoportonkénti átlagos gyermeklétszám 22,57 fő. A gyermekekkel 45 fő óvodapedagógus foglalkozik, ezzel az egy óvodapedagógusra jutó átlagos gyermeklétszám 10,53 fő.

Iskolai ellátás: Püspökladány településen a gyermekek általános iskolai oktatása 7 iskolában történik. Az iskolába beíratott gyermekek száma 1229 fő, közülük alsó tagozatos (1-4 osztályos) 602 fő, míg felső tagozatos (5-8 osztályos) 627 fő. Az általános iskolai osztályok száma 54 osztály, így az osztályonkénti átlagos osztálylétszám 22,76 fő/osztály. A tantermek száma 58 db, aminek eredményeképpen a tantermenkénti átlagos tanulói létszám 21,19 fő/tanterem.

Szociális alapellátások: A vizsgált évben (2015) a településen szociális étkeztetésben részesülők száma 301 fő volt, ami a lakosság lélekszámának 1,98%-a. Házi segítségnyújtásban a település lakosságából 331 fő részesült, ez a település lakosságának 2,18%-a. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 60 fő kapott, ami a település lakosságának 0,40%-a. A településen 1 db családsegítő szolgáltatás működött a vizsgált évben (2015), míg a családsegítő szolgáltatást igénybevevők száma 1205 fő volt, ez a település lakosságának 7,94%-a.

A szociális alapszolgáltatásokban és nappali ellátásokban foglalkoztatottak száma az adott évben 192 fő volt, ebből ápolási, gondozási feladatokat (is) ellátók száma 74 fő

Munkanélküliségi adatok: A településen a vizsgált évben a nyilvántartott álláskeresők száma 1026 fő volt, ez a lakosság lélekszámához viszonyítva 6,76%-os arányt jelent Az álláskeresők körében a férfiak száma 543 fő volt, míg a nők körében 483 fő álláskereső volt az adott évben.

Ha az álláskeresés hosszát nézzük, akkor az 1026 főből 560 fő 180 napon túli álláskereső, ez az összes álláskereső körében éppen 54,58%-os arányt jelent. Az egy éven túli álláskeresők száma 374 fő, ami az álláskeresők 36,45%-a.

Az álláskeresők korábbi foglalkozásuk szerint 805 fő fizikai munkát végzett (78,46%), míg 221 fő (21,54%) szellemi munkát. Az 1026 fő álláskereső 18,03%-a (185 fő) pályakezdő volt. Iskolai végzettségük szerint 43 fő nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel, 323 főnek általános iskolai végzettsége volt, 304 fő szakmunkás, 36 fő szakiskolát végzett, 271 fő érettségizett, míg 33 fő főiskolát és 16 fő egyetemet végzett.

Püspökladányban működő szolgáltatások:

Püspökladányban az alapszolgáltatásokat a Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ biztosítja.

Rövidített neve: Segítő Kezek Püspökladányi Központ

A költségvetési szerv székhelye: 4150 Püspökladány, Xxxxx Xxxxxx u. 33. sz.

A Segítő Kezek Püspökladányi Központ által nyújtott szolgáltatások a településen: étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása. Működési engedély alapján történik az ellátás. Az alapszolgáltatások igénybevételéhez a szolgáltatók teljes kapacitás kihasználtsággal működnek.

Alapszolgáltatások fejlesztésére irányuló pályázat benyújtását a projektünk megvalósulási helyszínein, Püspökladányban nem tervezik. A település képviselő-testülete elzárkózott jelen pályázat konzorcium formában történő benyújtásától és megvalósításától. A települési önkormányzat nem szeretné a meglévő alapszolgáltatási kapacitásait bővíteni.

A projekt társadalmi igényt azáltal elégít ki, hogy megteremti a pszichiátriai betegek egyéni

szükségletekhez igazodó korszerű ellátását.

A projekt megvalósítása során együttműködési megállapodás köthető az ellátottak egyéni szükségleteit figyelembe véve a Járó-beteg Ellátó Centrummal, a Xxxxxx Xxxxxx Művelődési Központtal, a Püspökladányi Városüzemeltetési Gyógyfürdővel, a Könyvtárral és a Sportcsarnokkal.

A meglévő intézmény lakói minden évben a Xxxxxx Xxxxxx Művelődési Központban teltházas Gála rendezvényt tartanak a Püspökladány lakosai, a hozzátartozók, és társintézmények részére, mely minden évben nagy sikerrel és megelégedettséggel zárul. A Gála műsort minden évben felveszi a helyi televízió, melyet 1 hétig a rendezvényt követően az egész kistérség újból megnézhet.

A meglévő intézmény lakói a Gyógyfürdőben különböző egészségmegőrző szolgáltatásokat vesznek jelenleg is igénybe, mely szolgáltatások a támogatott lakhatás létrehozását követően még elérhetőbbek lesznek lakóink számára.

A kiváltásban érintett intézmények bemutatása

A Hajdú-Bihar Megyei szociális ellátórendszer folyamatos változáson megy keresztül. 2013. január 1. napjától a korábban a Debrecen Megyei Jogú Város (továbbiakban: DMVJ) Önkormányzata fenntartásában levő DMJV Terápiás Háza a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: SZGYF)

fenntartásába került. Ezt követően 2014. január 1. napjával további két intézmény – DMJV Idősek és Csökkentlátók Xxxxxxx és a DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye – is az SZGYF fenntartásába került.

Ezt követően 2016. október 1. napjával került sor egy újabb, nagyobb mértékű átszervezésre, miután a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Hajdúsági Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft. fenntartásában levő intézmények beintegrálódtak a korábbi három SZGYF fenntartású intézménybe.

Az intézmények integrációjával három integrált intézmény jött létre Debrecen, Derecske, és Hajdúnánás központtal.

- Debreceni Szociális Szolgáltató Központ DSZSZK

székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 000.

- Bihari Egyesített Szociális Szolgáltató Központ BESZI

székhely: 4130 Derecske, Sas u. 1.

- Hajdúsági Szociális Szolgáltató Központ HSZSZK

székhely: 0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

A DSZSZK székhely és telephely intézményeiben 727 fő, a BESZI székhely és telephely intézményeiben 780 fő, valamint a HSZSZK székhely és telephely intézményei 672 fő ellátását biztosítják, így Hajdú Bihar megyében, az SZGYF fenntartásában működő intézményekben összesen 2179 fő részesül szociális ellátásban.

Az SZGYF fenntartásában működő megyei engedélyeseket bemutató táblázat (vastagítva a kiváltásban érintett intézmények):

Integrált intézmény neve	Székhely/Telephely neve, címe		Ellátás típusa		Engedélyezett férőhelyek száma (db)
Debreceni Szociális Szolgáltató Központ	székhely 4032 Böszörményi	Xxxxxxxx, xx 000.	fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	140
			fogyatékos személyek gondozó célú lakóotthona	ápoló-	12
(DSZSZK)
DSZSZK	DSZSZK		idősek ápoló-gondozó otthona		190
	Hajdúszoboszlói Humán
	Szolgáltató Otthon 4200		pszichiátriai betegek ápoló-gondozó		50
	Hajdúszoboszló,		otthona
	Hőforrás u. 105/C.
			jelzőrendszeres	házi	80 (készülék)
			segítségnyújtás
DSZSZK	Bárándi	Humán	szenvedélybetegek	ápoló-	82
	Szolgáltató	Xxxxxx	gondozó otthona
	4161 Báránd, Hangás
	dűlő 065.		pszichiátriai	betegek	ápoló-	23
			gondozó otthona
			fogyatékos személyek ápoló-		3
			gondozó otthona
DSZSZK	Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon I. 4162 Szerep-		fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	72

	Hosszúhát 097. hrsz.
DSZSZK	Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Xxxxxx XX. 4162 Szerep- Hosszúhát 098/7. hrsz.	pszichiátriai betegek otthona	átmeneti	20
DSZSZK	Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Xxxxxx XXX. 4162 Szerep-Hosszúhát 0120. hrsz. (telephely)	fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	20
		pszichiátriai betegek gondozó otthona	ápoló-	35
Bihari Egyesített Szociális Intézmény (BESZI)	székhely 4130 Derecske, Sas u. 1.	fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	31
		pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona		23
		fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye		11
		pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye		3
BESZI	Derecskei Humán Szolgáltató Xxxxxx	fogyatékos személyek ápoló- gondozó otthona		49
	4130 Derecske, Morgó tanya 1.	pszichiátriai betegek gondozó otthona	ápoló-	37
BESZI	Debreceni Terápiás Ház 4031 Debrecen, Kishegyesi út 88.	fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	50
		pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona		200
BESZI	Komádi Humán Szolgáltató Otthon 4139 Komádi, Fő u 306/F/1.	fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	137
		fogyatékos személyek gondozó célú lakóotthona	ápoló-	4x12
BESZI	Mikepércsi Humán Szolgáltató Xxxxxx 4271 Mikepércs, Forrás tanya 42.	idősek ápoló-gondozó otthona		191
Hajdúsági Szociális Szolgáltató Központ (HSZSZK)	székhely 4080 Fürdő u. 1.	Hajdúnánás,	idősek ápoló-gondozó otthona	109

XXXXXX	Xxxxxxxxxxx Humán	fogyatékos személyek	ápoló-	45
	Szolgáltató Xxxxxx	gondozó otthona
	4080 Hajdúnánás,	pszichiátriai betegek ápoló-gondozó		36
	Magyar u. 46.	otthona
		fogyatékos személyek	nappali	20
		ellátása
HSZSZK	Debreceni Humán Szolgáltató Otthon 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 100.	fogyatékos személyek gondozó otthona	ápoló-	110
HSZSZK	Balmazújvárosi Humán	idősek ápoló-gondozó otthona		50
	Szolgáltató Xxxxxx X.
	4060 Balmazújváros,	fogyatékos személyek	ápoló-	100
	Nagyhát tanya	gondozó otthona
	hrsz.:0260/39.
HSZSZK	Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Xxxxxx XX.	fogyatékos személyek rehabilitációs otthona		40
	4060 Balmazújváros, Nagyhát tanya hrsz.:0260/43.
XXXXXX	Xxxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxx X-XX.	pszichiátriai betegek ápoló-gondozó otthona		150
	4254 Nyíradony, Vörösmarty u. 26.	pszichiátriai betegek otthona	átmeneti	12

Jelen projekt keretében, a férőhely-kiváltásban a DSZSZK és a BESZI telephelyei érintettek.

A DSZSZK szervezeti felépítése:

Az integrált szociális intézmény neve:

Debreceni Szociális Szolgáltató Központ (DSZSZK)

Székhely:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 000.

Telephelyei:

1. Hajdúszoboszlói Humán Szolgáltató Xxxxxx

4200 Hajdúszoboszló, Xxxxxxxx xxxx 000/c.

2. Bárándi Humán Szolgáltató Xxxxxx

4161 Báránd, Hangás dűlő 065. hrsz.

3. Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon I. 4163 Szerep-Hosszúhát 097. hrsz.

4. Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon II. 4163 Szerep-Hosszúhát 098/7. hrsz.

5. Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon III. 4163 Szerep-Hosszúhát 0120. hrsz.

Az integrált intézmény az alábbi szociális ellátási formákat biztosítja

- Alapszolgáltatás keretében:

• Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

- Szakosított ellátás keretében:

• fogyatékos személyek otthona,

• fogyatékos személyek ápoló, gondozó célú lakóotthona,

• idősek otthona,

• pszichiátriai betegek otthona,

• szenvedélybetegek otthona,

• pszichiátriai betegek átmeneti otthona.

Az engedélyezett férőhelyek száma: 730 fő. Az engedélyezett álláshelyek száma: 385 fő.

A BESZI szervezeti felépítése:

Bihari Egyesített Szociális Intézmény (BESZI)

Székhely:

4130 Derecske, Sas u. 1.

Az integrált intézmény telephelyei:

1. BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxxx 0.

2. BESZI Debreceni Terápiás Ház 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.

3. BESZI Komádi Humán Szolgáltató Xxxxxx

4138 Komádi, Fő u. 306/F/1. hrsz.

4. BESZI Bodza Lakóotthon

4138 Komádi, Fő u. 306/A/1. hrsz.

5. BESZI Cédrus Lakóotthon

4138 Komádi, Fő u. 306/B/1. hrsz.

6. BESZI Gesztenye Lakóotthon 4138 Komádi, Fő u. 306/C/1. hrsz.

7. BESZI Platán Lakóotthon

4138 Komádi, Fő u. 306/D/1. hrsz.

8. BESZI Mikepércsi Humán Szolgáltató Xxxxxx

4271 Mikepércs, Forrás tanya 42.

Az engedélyezett férőhelyek száma: 780 fő. Az engedélyezett álláshelyek száma: 419 fő.

Az integrált intézmény a székhely intézmény mellett 8 telephelyen nyújt szolgáltatást az ellátást igénylők részére. A szervezeti és szakmai integrációra, különböző ellátási formák körébe tartozó, szociális szolgáltatást nyújtó, bentlakásos intézményeknek egy szervezeti keretben történő, intézményi és telephelyi szinten folyó, szakmai és ellátási feladatok összehangolt működtetésével valósul meg.

Xxxxxxx, gondozást nyújtó intézményi ellátásokat idős, demens, fogyatékossággal élő személyek, valamint pszichiátriai betegek részére nyújt.

Rehabilitációs intézményi ellátás fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek számára elérhető. Xxxxx-gondozó célú lakóotthoni ellátás nyújtása fogyatékos személyek számára biztosított.

Szociális foglalkoztatás működtetése munka-rehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében

történik.

BESZI feladat ellátása telephelyek és ellátotti létszámadatok megjelenítésével:

	Alapfeladatok	Székhely/Telephely	Ellátotti létszám/fő
1	Pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása	Bihari Egyesített Szociális Intézmény	23
		Derecske Humán Szolgáltató Otthon	37
		Debreceni Terápiás Ház	200
2	Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása	Bihari Egyesített Szociális Intézmény	31
		Derecskei Humán Szolgáltató Otthon	49
		Debreceni Terápiás Ház	50
		Komádi Humán Szolgáltató Otthon	137
3	Pszichiátriai betegek rehabilitációs ellátása	Bihari Egyesített Szociális Intézmény	3
4	Fogyatékossággal élők rehabilitációs ellátása	Bihari Egyesített Szociális Intézmény	11
5	Fogyatékossággal élők lakóotthoni tartós bentlakásos ellátása	Bodza Lakóotthon	12
		Cédrus Lakóotthon	12
		Gesztenye Lakóotthon	12
		Platán Lakóotthon	12
6	Időskorúak tartós bentlakásos szociális ellátása /Demens betegek tartós bentlakásos ellátása/	Mikepércsi Humán Szolgáltató Xxxxxx	191/53
ÖSSZESEN			780

Forrás: saját szerkesztés

Az integrált intézmény tekintetében biztosított szolgáltatások célja pszichiátriai betegek és fogyatékossággal élő személyek ápolás-gondozása, rehabilitációs célú ellátása és időskorú személyek ápolás – gondozása, amely komplex tevékenység. A szakdolgozók feladata az ellátottak korának és egészségi állapotának megfelelő, korszerű fizikai, egészségügyi és mentálhigiénés ellátás biztosítása. A

szakemberek folyamatosan gondoskodnak az ellátottak célszerű és hasznos tevékenységének megszervezéséről, képességeik, készségeik feltárásáról, fejlesztéséről, szinten tartásáról, terápiás célú foglalkoztatásáról.

Az intézmény férőhely-kiváltással érintett intézmények jelenlegi helyzete:

1. BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otthon Derecske, Morgó Tanya 1.

2. DSzSzK Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon III. Szerep-Hosszúhát hrsz. 0120

3. DSzSzK Bárándi Humán Szolgáltató Otthon Báránd, Hangás dűlő 065.

A fent említett – kiváltásban érintett három ingatlan állami tulajdonban van. Jelen projekt keretében 249 férőhely kiváltása valósul meg, az alábbiak szerint:

• fogyatékossággal élő személyek ellátását biztosító férőhelyek:72

• pszichiátriai ellátást biztosító férőhelyek: 95

• szenvedélybetegek ellátását biztosító férőhelyek:82

Enghedélyes intézmény neve, címe	Kiváltandó intézmény/telephel y engedélyezett férőhelyszáma	Fogyatékos személyek száma	Pszichiátriai betegek száma	Szenvedélybeteg ek száma
BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Xxxxxx Xxxxxxxx, Morgó Tanya 1.	86	49	37
DSzSzK Szerep- Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon III. Szerep-Hosszúhát hrsz. 0120	55	20	35
DSzSzK Bárándi Humán Szolgáltató Otthon Báránd, Hangás dűlő 065.	108	3	23	82

1. DSZSZK Bárándi Humán Szolgáltató Xxxxxx

Az intézmény tartós bentlakásos, szakosított intézményi ellátást biztosít pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és értelmi fogyatékkal élő személyek részére. A szenvedélybetegek száma 82 fő, a pszichiátriai beteg száma 23 fő, értelmi fogyatékkal élők száma 3 fő.

A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki - jogszabályban meghatározott szakvélemény alapján

- szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.

A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel és egészségi állapota valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes.

A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

A szenvedélybetegek szociális szakellátására nagy igény mutatkozik a megyében. A bárándi intézmény az egyetlen olyan intézmény, ahol szenvedélybeteg személyek részére tartós bentlakásos ellátás biztosított. A várakozók száma közel azonos a betöltött férőhelyek számával.

Személyi feltételek a Bárándi Humán Szolgáltató Otthonban:

A szakmai rendelet által előírt szakmai létszám a szenvedélybetegek otthona esetében 25 fő, ebből betöltött álláshelyek száma: 22. A pszichiátriai betegek otthona esetében az előírt szakmai létszám 8 fő, melyből betöltött 5 fő. A fogyatékos személyek otthonára vonatkoztatott, előírt szakmai létszám 1 fő, melyből betöltött 1 fő. A szakdolgozók képzettsége 99,5 %-os, mely jóval felette van a szakmai rendelet által előírt 80 %-nak. A telephelyet 1 fő telephelyvezető vezeti, valamint 1 fő intézményvezető ápoló került foglalkoztatásra.

A telephely intézményben foglalkoztatott dolgozók munkakör szerinti megoszlása:

82 férőhelyes szenvedélybetegek otthona esetében:

- ápoló, gondozó: 18 fő,

- szociális és mentálhigiénés munkatárs: 1 fő

- foglalkoztatás szervező: 1 fő.

Jelenleg betöltetlen szakmai álláshelyek: 2 fő ápoló, gondozó; 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs. 23 férőhelyes pszichiátriai betegek otthona esetében:

- ápoló, gondozó: 5 fő.

Jelenleg betöltetlen szakmai álláshelyek: 1 fő ápoló, gondozó; 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs.

3 férőhelyes fogyatékos személyek otthona:

- ápoló, gondozó: 1 fő.

Funkcionális létszám:

- gazdasági ügyintéző: 3 fő,

- élelmezésvezető: 1 fő,

- szakács, konyhai kisegítő: 6 fő,

- varrónő: 2 fő,

- mosodai dolgozó: 4 fő,

- gépkocsivezető: 2 fő.

munkakör	jogszabály által előírt létszám	betöltött létszám	jelenleg betöltetlen
telephelyvezető	1	1	0
ápoló	27	24	3
mentálhigiénés munkatárs	3	1	2
foglalkoztatás szervező	1	1	0

Személyi feltételek: jogszabálynak való

          megfelelés, hiányzó kapacitások    

27

24

1

1

0

3

3

1

2

1

1

0

TELEPHELYVEZETŐ

ÁPOLÓ

MENTÁLHIGIÉNÉS

MUNKATÁRS

FOGLALKOZTATÁS

SZERVEZŐ

jogszabály által előírt létszám betöltött létszám jelenleg betöltetlen

Az intézményi férőhely-kiváltással érintett intézmény lakói:

Az intézményben ellátottak ápolási szükségletei változóak, a teljes ellátásra szoruló, ágyban fekvő, önellátásra teljesen képtelen személytől az önellátóig minden gondozási szükséglet előfordul körükben.

A mozgáskorlátozottság, a mentális leépülés, a szervi betegségek által okozott önellátási nehézség egyaránt megtalálható a diagnózisok között.

Intézményünk lakói körében leggyakrabban előforduló krónikus betegségek:

• Magas vérnyomás

• Cukorbetegség

• ISZB (ishaemiás szívbetegség)

• Epilepsia

• Agyi keringés zavara – féloldali bénulással v. anélkül

• Ízületi fájdalmak

• Tüdőasztma, COPD

• Demencia

• Táplálkozási betegségek

Célunk és feladatunk az, hogy a szolgáltatást igénybevevők számára a lehető legmagasabb szakmai színvonalú ellátást, életminőséget biztosítsuk.

Törekszünk arra, hogy a komplex rehabilitációs szemléletű ápolási, gondozási tevékenység keretében a szolgáltatást igénybe vevő személyek részére úgy nyújtsunk fizikai, egészségügyi, mentális és életvezetési segítséget, hogy minden esetben, folyamatosan az ellátást igénybevevők egészségi, testi, szellemi állapotát, egyéni szükségleteit vegyük figyelembe.

Szenvedélybetegek

Az ellátást igénybevevők re-integrációs törekvéseit akadályozza, hogy kevés a megfelelő stabil, nyílt munkaerő piaci kínálat, a visszafogadó család. Félnek elhagyni az intézményt, mert nem látják biztosítottnak a megélhetésük feltételeit, a támogató közösséget és félnek a visszacsúszástól.

A szenvedélybetegek elenyésző számban érkeztek az otthonukból. Többségében akár több éves kórházi tartózkodás után kerültek intézményi felvételre, de nem ritka a hajléktalan ellátásból bekerült ellátott sem.

Családi, baráti kapcsolataikat igyekszünk megtartani, számos esetben helyreállítani. 57 fő esetében ez sikeres, 25 fő semmiféle külső kapcsolattal nem rendelkezik, családja nem látogatja.

Az ellátottakra vonatkozó adatok:

A szenvedélybetegek száma összesen 82 fő.

Nemek és korcsoport szerinti megoszlás:

nő	fő
18-39 éves	2
40-59 éves	8
60-64 éves	5
65-69 éves	4
70-74 éves	0
75-79 éves	2
Összesen	21

férfi	fő
18-39 éves	4
40-59 éves	26
60-64 éves	19

65-69 éves	9
70-74 éves	2
75-79 éves	1
Összesen	61

Az alábbi diagramm a szenvedélybeteg ellátottak életkori megoszlását mutatja:

34

24

13

6

2

3

18-39 ÉVES 40-59 ÉVES 60-64 ÉVES 65-69 ÉVES 70-74 ÉVES 75-79 ÉVES

Az ellátottak átlagéletkora 58 év.

Az ellátottak szenvedélybetegségükön túl többféle betegségben is szenvednek. Skizofrénia diagnózisa 19 főnek van, 14 fő keringési megbetegedésben, 11 fő légzőszervi megbetegedésben szenved, 9 fő diabeteses, és 4 fő jár rendszeres endokrinológiai ellenőrzésre.

Fogyatékosságot tekintve látásfogyatékossággal élő személy 4 fő, hallásfogyatékossággal élő személy 1 fő, mozgásszervi fogyatékossággal élő személy 13 fő. Gyógyászati segédeszközök közül kapaszkodót, kerekesszéket, támbotot, fürdetőszéket, művégtagot, illetve inkontinencia termékeket használnak.

Gondnokságra vonatkozó adatok:

• cselekvőképes: 15 fő, 18 %

• cselekvőképességet részlegesen korlátozó: 44 fő, 54 %

• cselekvőképességet teljesen korlátozó: 23 fő, 28 %

• ideiglenes gondnokság alatt áll: - fő,

Az alábbi diagramm szemlélteti az ellátottak gondnokságra vonatkozó adatait:

18%

28%

54%

Gondnokság alatt állók közül:

• hivatásos gondnoka van: 46 főnek,

• hivatásos gondnokok száma: 7 fő

• hozzátartozói gondnoka van:21 főnek,

Képzettségüket tekintve a szenvedélybeteg ellátottak iskolázottsága azt mutatja, hogy képzettebbek intézményi társaiknál.

• 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik 2 fő,

• 8 általános iskolai végzettsége van 28 főnek,

• szakmunkás iskolai képzésben 38 fő vett részt,

• érettségivel rendelkezik 10 fő,

• felsőfokú, egyetemi végzettsége van 4 főnek.

Iskolai végzettségek a szenvedélybetegek tekintetében:

3%

5%

12%

34%

46%

8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik

8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik

szakmunkás képzésben vett részt

érettségivel rendelkezik

Munkaerő-piaci helyzet tekintetében jelenleg 10 fő vesz részt fejlesztő foglakoztatásban, 12 fő fejlesztő- felkészítő foglalkoztatásban. Az intézményi elhelyezés előtt 78 fő volt foglalkoztatva, 4 főnek korábban nem volt munkahelye. Átlagosan 19 év munkatapasztalatuk van az ellátottaknak.

NINCS JÖVEDELME :

EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS: ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS+ FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS:

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK+ MUNKABÉR: FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁS:

CSALÁDI PÓTLÉK + EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI…

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK:

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK+ CSALÁDI PÓTLÉK: ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS+ KERESETPÓTLÓ JUTTATÁS:

3

4

3

1

6

REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS:

REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS+ MUNKABÉR:

1

2

2

1

2

1

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS+ MUNKABÉR: 15

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS:

27

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS+ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS… 3

NYUGDÍJ: 12

0

5

10

15

20

25

30

Szenvedélybetegek megoszlása jövedelem alapján:

Az intézményi férőhely betöltése szempontjából az átlagos várakozási idő a szenvedélybeteg férőhelyre 4-5 év. Jelenleg a várólistán 75 fő szerepel, ebből 62 férfi, és 13 fő nő. Életkoruk 34-71 év. Családi állapotukat tekintve 38 fő nőtlen, elvált 27 fő, özvegy 10 fő. Gondnokság viszonylatában 30 fő cselekvőképes, 16 fő áll teljesen korlátozó gondnokság alatt, 29 fő részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll. Iskolai végzettségük változó, 11 főnek van 8 általános iskolai végzettségnél alacsonyabb végzettsége, 11 főnek van 8 általános iskolai végzettsége, érettségivel rendelkezik 9 fő, szakiskolai végzettsége van 25 főnek. Jövedelem szempontjából rokkantsági ellátást kap 19 fő, egészségkárosodásra tekintettel nyújtott aktív korúak ellátása 4 fő, 28 fő nyugdíjellátást, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül 11 fő.

Pszichiátriai betegek

A bárándi telephelyen a pszichiátriai betegek száma 23 fő, szinte valamennyien az otthonukból, de jelentős részük hosszabb kórházi kezelést követően érkezett az intézménybe. Mozgásszervi fogyatékossággal élő személy: 4 fő, látásfogyatékossággal élő személy: 2 fő.

A mozgásszervi fogyatékossággal élő ellátottak részére az alábbi segédeszközök szükségesek: 1 fő részére járókeret, 3 fő részére kerekesszék, testközeli gyógyászati segédeszközök terén 1 fő műlábat visel.

Az ellátottak pszichiátriai megbetegedésükön túl számos szervi megbetegedésben is szenvednek: 4 fő keringési betegségben, 7 fő légzőszervi megbetegedésben, 2 fő diabetesben, 1 fő endokrin megbetegedésben szenved.

Életkori megoszlás a pszichiátriai betegekre vonatkozóan: Nem, és korcsoport szerinti megoszlás

nő	Fő
18-39 éves	0
40-59 éves	1
60-64 éves	1

65-69 éves	2
70-74 éves	1
75-79 éves	1
80-89 éves	1
Összesen	7

férfi	Fő
18-39 éves	3
40-59 éves	8
60-64 éves	3
65-69 éves	1
70-74 éves	1
75-79 éves	0
Összesen	16

18-39 ÉVES 40-59 ÉVES 60-64 ÉVES 65-69 ÉVES 70-74 ÉVES 75-79 ÉVES 80-89 ÉVES

A pszichiátriai ellátottak vonatkozásában:

			9
					4
	3						3
									2
											1		1

A pszichiátriai betegségben szenvedő ellátottak átlagéletkora 60 év.

Az ellátottak cselekvőképessége viszonylatában az alábbiak állapíthatók meg:

• cselekvőképes: 2 fő, 9 %

• cselekvőképességet részlegesen korlátozó: 14 fő, 61 %

• cselekvőképességet teljesen korlátozó: 7 fő, 30 %

9%

30%

61%

Gondnokság alatt állók közül:

• hivatásos gondnoka van: 15 főnek,

• hivatásos gondnokok száma: 6 fő

• hozzátartozói gondnoka van: 6 főnek.

Gondnokságra vonatkozó adatok:

9%

26%

65%

hivatásos gondnoka van: hozzátartozói gondnoka van

nincs gondnoka:

Pszichiátriai ellátottak iskolai végzettség szerinti megoszlása:

• 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik 11 fő,

• szakmunkás képzésben vett részt 8 fő,

• érettségivel rendelkezik 4 fő.

17%

48%

35%

8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik

szakmunkás képzésben vett részt

érettségivel rendelkezik

Családi állapot:

• hajadon 10 fő

• nőtlen 9 fő

• házas 3 fő

• özvegy 1 fő

5%

10%

45%

40%

hajadon nőtlen házas

özvegy

Kapcsolattartásuk eltérő, rendszeres kapcsolata van a családdal 17 főnek, 6 főnek nincs. Az ellátottak valamennyien rendelkeznek valamilyen jövedelemmel.

Pszichiátriai betegek megoszlása jövedelem alapján:

HOZZÁTARTOZÓI ELLÁTÁS: 1

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK: 1

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS+ MUNKABÉR:

3

ROKKANTSÁGI JÁRADÉK+ CSALÁDI PÓTLÉK: 1

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS+ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS

GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS:

1

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS+ FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS: 1

ÁRVAELLÁTÁS: 1

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS+ CSALÁDI PÓTLÉK: 1

NYUGDÍJ:

3

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS:

10

0

2

4

6

8

10

12

Bárándon, havonta klubdélutánt, gondnoki fogadóórát, ellátott-jogi képviselői fogadóórát, bibliaórát tartottak az illetékes szakemberek részvételével. Negyedévente Lakó-önkormányzati gyűlést, félévente Érdekképviseleti gyűlést tartottak. Rendezvényeket szerveztek farsangra, anyák-napjára, szüreti bált, adventi vásárt és karácsonyi műsort tartottak. Megemlékeztek a jeles eseményekről, március 8.-án köszöntötték a nőket, március 15.-éről, húsvétról, pünkösdről, október 23.-ról. Halottak napja előtt rendbe tették az elhunyt lakók sírjait, és koszorút készítettek a fejfákra. Az adventi időszakban karácsonyi díszeket és dekorációkat készítettek. A havi bibliaórákon kívül, húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor ünnepi istentiszteletet tartott a helyi lelkész, melyeken úrvacsorát is osztott az arra igényt tartóknak.

A már említett rendezvényeken a lakók zenés, táncos és prózai darabokban szerepeltek, ápolták a hagyományokat, frissítették ismereteiket, népi játékokat elevenítettek fel. Munka-tevékenység keretében lakókörnyezetüket gondozták, ápolták a kertet és a parkot.

A szabadidős tevékenységek kedvelt formai a kirándulások, vetélkedők, a horgászat és a közös sütés- főzés. 2016-ban igény szerint, illetve anyagi lehetőségeiknek megfelelően kínáltak fel a mentálhigiénés csoport tagjai ilyen jellegű lehetőségeket, melyekkel igen sokan éltek is. Flekkensütés, birkafőzés, bográcsozás öt alkalommal volt Bárándon. Április végén Bárándról 15 fővel háromnapos kiránduláson voltak Pusztafaluban. Bárándról 5 alkalommal strandoltak Püspökladányban, 18 fő Egerben és környékén töltött el egy tartalmas napot.

Sakkversenyt és asztali-tenisz versenyt tartottak, a klubdélutánok alkalmával, 5-6 csapat kvíz-kérdésekben mérte össze tudását. Részt vettek még más intézmények által szervezett kulturális és sport-versenyeken, a Magyar Kultúra Napján rendezett előadáson a püspökladányi művelődési házban.

Lehetőség szerint igyekeztek minden olyan eseményre eljuttatni az ellátottakat, amelyek érdeklődésükre,

testi-lelki épülésükre szolgált, és elérhető volt számukra.

Az intézményi lét, a mások által szabályozott és másoktól függő életforma már önmagában is pszichés zavarokat okoz. Ezen ártalmak megelőzésére az ellátottak részére a lehetséges legnagyobb autonómiát kell biztosítani. Személyes életterüket, személyes dolgaikat tiszteletben tartani, a foglalkoztatási programokat úgy kell szervezni, hogy megfelelő szabadidővel rendelkezzenek. A külvilággal (hozzátartozók, barátok, törvényes képviselők, stb) való kapcsolattartáshoz a szükséges mértékű segítséget (pl. levélírás, látogatásra kisérés, hozzátartozók meghívása, fogadása, stb) biztosítani kell, mely az ápoló-gondozók és a mentálhigiénés részleg munkatársainak a feladata. A szociális és a társas kapcsolatok fenntartása, megőrzése, ápolása az ellátott későbbi életmenete szempontjából döntő

fontosságú lehet, ezért azokra különös figyelmet szükséges fordítani. Feladatok közé tartozik a szociális segítségnyújtás, speciális programok szervezése: stressz kezelés, munkavállalással kapcsolatos tréningek, szabadidős programok, melyekkel az önálló életvitel kialakítása, ill. a társadalomba való visszahelyezés alapjait teremtjük meg.

A mentálhigiénés tevékenység az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. Fontos a személyre szabott bánásmód, a konfliktushelyzetek megelőzésének, kezelésének érdekében, egyéni és csoportos beszélgetések, a szabadidő kulturált eltöltésének segítése, szervezése, a családi és társadalmi kapcsolatok fenntartása, kiépítése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása, a hitélet gyakorlás feltételeinek biztosítása, ugyanúgy hangsúlyozott feladat minden munkaterületnek, mint a mentálhigiénés csoportnak. A kitűzött célokat együttesen kell megvalósítani, hiszen csak így lehetünk hitelesek a ránk bízott emberek előtt.

A mentálhigiénés csoport egész évben az aktualitásoknak megfelelően szervez az ellátottak számára igényeik és érdeklődésük szerint programokat. Pl.: kirándulásokat, farsangot, húsvétot, anyák-napi ünnepséget, majálist, horgászást, kerékpártúrát.

Az egyéni beszélgetések, a kiscsoportos és a nagycsoportos foglakozások alkalmával a mentálhigiénés csoport felméri az igényeket és a lehetőségekhez mérten ezek alapján összeállítja a szabadidős programokat, foglalkozásokat. Természetesen szem előtt tartva egy értékrendet, az egészséges életmódot, a társas kapcsolatok erősítését, a hagyományőrzést és egymás elfogadását.

Szocioterápiás célú, képesség fejlesztő foglalkoztatás, amely a megmaradt képességek fejlesztésére, szinten tartására irányul. Célja, hogy érzelmeket keltsen, szélesítse az ellátott érdeklődését. Az energia felesleget pozitív módon vezesse le. Az eredményes tevékenység egészséges fáradtságot, külső és belső nyugalmat biztosít.

Az egyéni gondozási, fejlesztési terven alapulva, új szokások kialakításával rendezettebbé tegye az ellátott viselkedését, tartsa szinten ill. fejlessze a meglévő képességeket, készségeket, javítva a pszichés működést.

Szenvedélybetegek esetében:

Cél, hogy integrált és teljes jogú tagja maradjanak a társadalomnak, reintegrálódjanak a közösségbe, ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás minden formáját az otthonban biztosítja

• Segítséget nyújt a szenvedélybetegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításával

• Meglévő képességeik megtartásában és fejlesztésében

• A mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában, problémáik megoldásában

Az ellátottak többsége alkoholfüggő kiknek viselkedését az alkoholhoz való kóros függőség jellemzi. Ennek következménye, hogy elhanyagolja a kötelezettségeit, társas kapcsolatait, a követelményekhez való alkalmazkodását és gyakran kerül a környezetével konfliktusba.

A rendszeres alkoholfogyasztás gyakran igen súlyos testi és pszichikai következményekkel járhat. Feladatunk a gondozó csoporttal közösen napi elfoglaltság biztosítása és az esetlegesen kialakuló konfliktus helyzetek kezelése.

Munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az ellátott önmaga találjon rá céljaira, és maga hozza meg az ehhez vezető döntéseket. Cél, hogy segítsük az ellátottat az eldöntendő problémái megértésében és annak megoldásában és ismertessük az alkohol káros hatásait.

A személyközi kommunikáció hatékonyságának a növelésén túl az életvitelhez szükséges készségek fejlesztése hozzájárulhat az agresszív viselkedés megváltoztatásához, a társaságban felkínált bódító hatású szereket elutasító készség kifejlesztéséhez és a depressziós rendellenességek kezeléséhez.

Cél a szerhasználatnak, valamint járulékos ártalmainak csökkentése, a változás elindítása és segítése. Az életmód, életvitel váltásának ösztönzése, illetve a visszaesés megelőzése. Az ismeretek átadása, az önértékelés erősítése, a magatartás és a kapcsolatok megváltoztatása, az erőforrások feltárása.

Az egyéni beszélgetések, esetkezelések a gondozási dokumentációban jól nyomon követhetőek. Figyelni kell arra, hogy az ellátottak problémáit, a számukra fontos kérdéseket, felvetéseket meghallgassuk, ezáltal is csökkentve a konfliktusok kialakulásának lehetőségét.

Kreatív foglalkozások: célja a szabadidő tartalmas eltöltése, rendszeres elfoglaltság biztosítása

• Színjátszó csoport: önkifejezés elősegítése, élményfokozás

• Biblioterápia: vers, novella, regény olvasása, felolvasása, a kiválasztott anyag felolvasásán, közös meghallgatásán keresztül halad a megbeszélés, feldolgozás saját, egyéni probléma meglátás és megoldáskeresés útján

• Kiscsoportos foglalkozások / irányított beszélgetés, mentális, érzelmi, hangulati és egészségi állapotukról /

• Zenehallgatás, zenére festés, önkifejezés segítése

• Mozgás és táncfoglalkozások: fizikai terhelhetőség segítése, a feszültég oldása, csoport dinamikai hatások felhasználása, kapcsolatteremtő kézség fejlesztése

• Művészeti foglalkozások: önkifejezés segítése, szabadidő kulturált eltöltése, csoportdinamikai hatások terápiás felhasználása

• Egyéni esetkezelés: szociális, családi kapcsolatok rendezésének lehetősége, a természetes erőforrások keresése

Az intézményi férőhely betöltése szempontjából az átlagos várakozási idő a pszichiátriai férőhelyre 2-3 év. Jelenleg a várólistán 30 fő szerepel. Életkoruk 34-75 év. Diagnózis szerint többnyire schizofrén ellátottak, bipoláris elmezavarban szenvedők. Családi állapotukat tekintve 18 fő nőtlen, elvált 10 fő, özvegy 2 fő. Gondnokság viszonylatában 6 fő cselekvőképes, 10 fő áll teljesen korlátozó gondnokság alatt,14 fő részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll. Iskolai végzettségük változó, 20 főnek van 8 általános iskolai végzettsége, érettségivel rendelkezik 5 fő, szakiskolai végzettsége van 5 főnek. Jövedelemmel 2 fő nem rendelkezik, rokkantsági ellátást kap 7 fő, rokkantsági járadékot folyósítanak 2 főnek, egészségkárosodás és gyermekfelügyeleti támogatásban részesül 6 fő, 8 fő nyugdíjellátást, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül 5 fő.

2. Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otxxxx XXX.

A Szerep-Hosszúhát III. telephelyén 35 fő pszichiátriai beteg és 20 fő fogyatékkal élő személy részesül tartós bentlakásos intézményi ellátásban.

Ellátási terület: Hajdú-Bihar megye

Az épület az 1950-es években épült, diákszállóként funkcionált.

Az épülethez tartozik külön helyrajzi számon a konyha és ebédlő épülete, ami szintén nagyon leromlott

állapotú van. Az épület fűtése kazánról történik, fa és szén-tüzeléssel.

Hosszúháton a 6-8-10 ágyas hálószobákban valósul meg az elhelyezés, mely nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, nincs megfelelő számú vizesblokk, mellékhelyiség és az épület teljes körű akadálymentesítése sem megoldott.

A bútorok állapotukat tekintve cserére, folyamatos javításra szorulnak. Az ápolási részleg a feladat ellátásához szükséges eszközökkel rendelkezik, de többnyire elavult állapotban vannak ezek az eszközök. A konyha épülete folyamatos karbantartásra szorul. Tisztasági meszelések, festések történtek az épületben az elmúlt időszakban, de nagyobb javítási, felújítási munkák nem valósultak meg.

Az ellátottak jelenlegi korszerűtlen elhelyezése nem biztosítja a megfelelő színvonalú, jogszabályok által

előírt ellátást.

Az épületben nem biztosított az egy főre előírt 6 m2 lakóterület, nincs elegendő illemhely, fürdőszoba. A lakószobák zsúfoltak, az előírt, maximum négy fő helyett 12 fős szobákban élnek. Élettársaknak nem lehet biztosítani a 2 fős lakószobát. A tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások betartása és betartatása nagyfokú odafigyelést igényel.

Az intézmény folyamatos és közvetlen szakmai kapcsolatban áll a megye területén működő, szociális szolgáltatást nyújtó intézményekkel, civil szervezetekkel, illetve azok fenntartóival, valamint az alap és a szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókkal.

Az intézmény együttműködésre törekszik az ellátási területén működő érdekvédelmi szervezetekkel, egyesületekkel, civil szervezetekkel, a szociális területet érintő középiskolákkal, főiskolákkal, egyetemekkel, mellyel együttműködés keretében a hallgatóknak gyakorlati terepet biztosít.

Az intézmény dolgozóira vonatkozó adatok:

Pszichiátriai betegek otthona vonatkozásában (35 fh) a betöltött munkakörök:

- 8 fő ápoló

- 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs

Összesen: 9 fő női dolgozó

Fogyatékos személyek otthona (20 fh) a betöltött munkakörök:

- 6 fő ápoló

- 1 fő szociális és mentálhigiénés munkatárs

- 1 fő fejlesztő pedagógus

Összesen: 8 női dolgozó

A jogszabály által előírt létszám a két ellátási formára összesen 18 fő, betöltött álláshelyek száma 17. Az átlag életkor: 40

Iskolai végzettségre vonatkozó adatok:

- 0 fő felsőfokú

- 2 fő középfokú

- 4 fő (8 általános iskolai végzettség + OKJ végzettség)

- 11 fő alapfokú végzettség

Lakók:

A telephelyen a fogyatékkal élők átlagéletkora 51,45 év, a pszichiátriai betegeké 59,3 év. Az intézményben eddig töltött idő átlagosan 17,3 év. 26 fő az otthonából, 18 fő másik intézményből, míg 10 személy kórházból érkezett intézményünkbe. Fogyatékosságukat tekintve a 20 főből 2 fő enyhe, 7 fő közepsúlyos, míg 11 fő súlyos fokú értelmi fogyatékossággal él, 35 fő pedig pszichiátriai beteg.

A pszichiátriai betegek közül 2 személy kivételével valamennyien cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állnak, melynek foka 17 fő esetében korlátozó, illetve az új szabályozásnak megfelelően részlegesen korlátozó, míg 16 személy esetében kizáró, illetve teljesen korlátozó gondnokság.

Az értelmi fogyatékossággal élő személyek közül 2 fő részlegesen korlátozó, 3 fő korlátozó, 5 fő teljesen korlátozó és 10 fő kizáró gondnokság alatt áll. Az értelmi fogyatékossággal élő ellátottak közül 1 fő dolgozik a fejlesztő foglalkoztatásban. A pszichiátriai betegek közül intézményen belüli szociális foglalkoztatás keretében 3 fő munka-rehabilitáció, 2 fő fejlesztő felkészítő foglakoztatásban (a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. alkalmazásában) tevékenykedik.

Értelmi fogyatékossággal élők: 11 fő nem járt iskolába, 9 fő elvégzett 1-8 évet a kisegítő iskolából. Pszichiátriai részleg: szakközépiskolai végzettség 1 fő, szakmunkás-képzőt 4 fő végzett, 21 fő pedig 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

Az ellátottak valamennyien rendelkeznek jövedelemmel.

Jellemző jövedelemfajták:

Értelmi fogyatékossággal élők esetében: rokkantsági járadék (9 fő), emelt összegű családi pótlék (7 fő), árvaellátás (6 fő), rokkantsági ellátás (1 fő), aktív korúak ellátása (1 fő), fogyatékossági támogatás (4 fő), munka-rehabilitációs díj illetve foglakoztatásból származó munkabér (1 fő), időskorúak járadéka (1 fő).

Pszichiátriai betegek esetében: rokkantsági járadék (19 fő), nyugdíj (8 fő), hozzátartozói ellátás (2 fő), rehabilitációs ellátás (2 fő), családi pótlék (1 fő), fogyatékossági támogatás (2 fő), idő korúak járadéka (1 fő).

A fogyatékossággal élő személyek – jellemzően – más intézményből kerültek az intézményi ellátásba, míg a pszichiátriai betegek családból érkeztek. Negatív életesemények, szülők idősödő állapota, szülők elhalálozása, betegség előrehaladott állapota miatt nem tudják a családtagok a beteg/fogyatékossággal élő személy gondozását vállalni. Ennek következtében az intézményi elhelyezés elkerülhetetlenné válik. Ennek okán főként a pszichiátriai betegeknek jelent problémát a beilleszkedés az intézményi életbe, felvenni a megváltozott napi életritmust, alkalmazkodni a lakótársakhoz, a megváltozott körülményekhez, helyzethez, közösségi szabályokhoz.

A pszichiátriai betegek közül 18 fő az otthonából, 12 fő másik intézményből, míg 5 személy kórházból érkezett intézményünkbe. A pszichiátriai betegek közül 2 személy kivételével valamennyien cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állnak, melynek foka 17 fő esetében korlátozó, illetve az új szabályozásnak megfelelően részlegesen korlátozó, míg 16 személy esetében kizáró, illetve teljesen korlátozó gondnokság.

Fogyatékossággal élő személyek bemutatása:

6 fő az otthonából, 12 fő másik intézményből, míg 6 személy kórházból érkezett intézményünkbe. A Szerep-Hosszúháti telephelyen a fogyatékkal élők átlagéletkora 51,45 év, esetükben az intézményben eddig töltött idő átlagosan 17,3 év. Fogyatékosságukat tekintve a 20 főből 2 fő enyhe, 7 fő közepesen súlyos, míg 11 fő súlyos fokú értelmi fogyatékossággal él, mozgásszervi fogyatékossággal élő: 13 fő, látásfogyatékos: 1 fő

A mozgássérüléssel élő ellátottak részére az alábbi segédeszközök szükségesek: 3 fő részére járókeret, 7 fő részére kerekesszék, 8 fő részére kapaszkodók, 5 fő részére fürdető szék, 3 fő részére emelő.

Az ellátottak fogyatékosságukon túl számos szervi megbetegedésben is szenvednek: 4 fő keringési betegségben, 3 fő légzőszervi megbetegedésben, 1 fő vesebetegségben, 9 fő emésztőszervi megbetegedésben szenved.

Életkori megoszlás a fogyatékossággal élő ellátottakra vonatkozóan

Korcsoport szerinti megosztás:

férfi	Fő
18-39 éves	1
40-59 éves	7
60-64 éves
65-69 éves	1

Forrás: saját szerkesztés

nő	Fő
18-39 éves	2
40-59 éves	6
60-64 éves	2
65-69 éves	1

Forrás: saját szerkesztés

A fogyatékossággal élő ellátottak korcsoportonkénti megoszlása:

10%

15%

10%

65%

18-39 éves

40-59 éves

60-64 éves

65-69 éves

Forrás: saját szerkesztés

Gondnokság típusok:

Az értelmi fogyatékossággal élő személyek közül 2 fő részlegesen korlátozó, 3 fő korlátozó, 5 fő teljesen korlátozó és 10 fő kizáró gondnokság alatt áll.

Hivatásos gondnoka van: 15 főnek, hivatásos gondnokok száma: 8 fő, hozzátartozói gondnoka van: 5

főnek.

Jelenlegi fizikai foglalkoztatásuk messze alulmarad az elvártnál. Az értelmi fogyatékossággal élő ellátottak közül 1 fő dolgozik a fejlesztő foglalkoztatásban.

Iskolai végzettségük

Értelmi fogyatékkal élők közül általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik 4 fő, 8 általános 4 fő, kisegítő 8 oszt. 1 fő 11 fő nem járt iskolába.

Családi állapotuk szerint:

• hajadon 9 fő

• nőtlen 8 fő

• házas 2 fő

• özvegy 1 fő

Kapcsolattartásuk eltérő, vannak, akik rendszeresen hazajárnak szüleikhez, rokonaikhoz, illetve vannak olyan személyek, akiket időnként látogatnak. Sajnos előfordul az is, hogy egyáltalán nincs az intézményen kívül külső kapcsolatuk, egyetlen kötődési pontjuk az ellátott társ/ társak és a gondozó személyzet.

• Szülővel tart kapcsolatot 2 fő

• Testvérével tart kapcsolatot 6 fő

• Férje látogatja: 1 fő

• Rokonsággal tart kapcsolatot 1 fő

• Gyermekkel tart kapcsolatot 1 fő

• Egyáltalán nem tart kapcsolatot 9 fő

Kapcsolattartás százalékos megosztása:

10%

45%

30%

5% 5%5%

Szülővel tart kapcsolatot Testvérével tart kapcsolatot Férje látogatja

Rokonsággal tart kapcsolatot Gyermekkel tart kapcsolatot

Egyáltalán nem kapcsolatot

Forrás: saját szerkesztés Az ellátottak valamennyien rendelkeznek valamilyen jövedelemmel. Jellemző jövedelemfajták:

• rokkantsági járadék (2 fő),

• árvaellátás (5 fő),

• rokkantsági ellátás (1 fő),

• aktív korúak ellátása (1 fő),

• rokkantsági járadék+ fogyatékossági támogatás (4 fő),

• munka-rehabilitációs díj illetve foglakoztatásból származó munkabér (1 fő),

• időskorúak járadéka (1 fő)

• áxxx xxxxxxx xcsaládi pótlék (1 fő)

• egészségkárosodási támogatás+ munkabér (1 fő)

• rokkantsági járadék + családi pótlék (2 fő)

• családi pótlék+ időskorúak járadéka (1 fő)

Jövedelem típusok

rokkantsági járadék árvaellátás rokkantsági ellátás aktív korúak ellátása

rokkantsági járadék+ fogyatékossági támogatás

munka-rehabilitációs díj illetve

foglakoztatásból származó munkabér idős korúak járadéka

árva ellátás +családi pótlék egészségkárosodási támogatás+ munkabér rokkantsági járadék + családi pótlék

Forrás: saját szerkesztés

Az intézményi férőhely betöltése szempontjából az átlagos várakozási idő a fogyatékossággal élők férőhelyére 1-2 év. Jelenleg a várólistán 4 fő férfi szerepel. Életkoruk 17-68 év. valamennyien középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő személyek, Családi állapotukat tekintve nőtlenek, gondnokság viszonylatában 1 fő cselekvőképes, 1 fő áll kizáró gondnokság alatt, 2 fő gyámság alatt áll. Iskolai végzettségük alacsony, 3 főnek nincs 8 általános iskolai végzettsége, 1 fő gyógypedagógiai képzésben vett részt. A 4 fő közül 3 fő munkaerő-piaci tapasztalattal nem rendelkezik, csupán 1 fő volt foglalkoztatva. Jövedelemmel 3 fő rendelkezik, 1 fő családi pótlékot, 1 fő nyugdíjellátást, 1 fő árvaellátást kap, 1 főnek nincs jövedelme.

Pszichiátriai ellátottak korcsoport szerinti megoszlása:

férfi	Fő
18-39 éves	1
40-59 éves	11

60-64 éves	4
65-69 éves	1
70-74 éves	2

nő	Fő
18-39 éves	3
40-59 éves	4
60-64 éves	3
65-69 éves	3
70-74 éves	-
75-79 éves	-
80-89 éves	3

Pszichiátriai betegek korcsoportonkénti összetétele

18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 80-98 éves

A pszichiátriai betegek fogyatékosság jellege szerinti megoszlása:

• látás-fogyatékossággal élő ellátott: 5 fő

• hallás-fogyatékossággal élő ellátott: 2 fő

• mozgásszervi fogyatékossággal élő ellátott: 7 fő

Egyéb szervi megbetegedések: 5 fő keringési megbetegedésben, 7 fő légzőszervi megbetegedésben, 5 fő diabetes, 4 fő emésztőszervi megbetegedésben, 5 fő endokrin megbetegedésben, 2 fő vérképzőszervi megbetegedésben szenved.

Szolgáltatást igénybevevők önellátási képesség szerinti megoszlása

Önellátás területe	Önálló (fő)	Támogatást igényel (fő)	Intézmény esetenként biztosítja számára (fő)	Intézmény biztosítja számára (fő)
Táplálkozás
Bevásárlás		34		34
Előkészítés		34		34
Főzés		34		34
Terítés	10	25	10	25
Tálalás	10	25	10	25
Elfogyasztás	34
Testápolás
Teljes test higiénia	9	26		26
Rendszerességben	9	26		26
Öltözködés
Ruha kikészítése	12	13		13
Ruha felvétele	31	4		4
W. C. használat
Ürítési szükséglet felismerése	29	6
Segédeszközt használ		3		3
Higiénés szabályokat ismeri	29	3
Higiénés szabályokat betartja	29	3
Közlekedés
Intézményen belüli mobilitás	29	6
Településen belüli közlekedés	14	21
Településen kívüli közlekedés	5	30	34
Pénzkezelés
Pénzével maga rendelkezik, önállóan osztja be (fő)	Pénzével maga rendelkezik, beosztásban támogatást igényel (fő)	Pénzével maga rendelkezik, de beosztásban segítséget igényel (fő)	Pénzével nem rendelkezik (gondnokolt), de költőpénzét maga osztja be (fő)	Pénzével nem rendelkezik, költőpénz beosztásában segítséget igényel (fő)
		2		33

A pszichiátriai betegek közül intézményen belüli szociális foglalkoztatás keretében 4 fő fejlesztő foglalkoztatásban, 2 fő fejlesztő-felkészítő foglakoztatásban (a Kézmű Közhasznú Nonprofit Kft. alkalmazásában) tevékenykedik.

• Iskolai végzettség tekintetében az alábbi végzettségekkel rendelkeznek az ellátottak:

Szakközépiskolai végzettség 1 fő,

• Szakmunkásképző iskolát 4 fő végzett,

• 8 általános iskolai végzettséget 21 fő szerzett.

Foglakoztatásban korábban részt vett 26 fő, nem dolgozott 9 fő.

25

20

15

10

5

0

Pszichiátriai ellátottak kapcsolattartása:

• nincs egyáltalán kapcsolattartás 7 főnek

• testvérével tart kapcsolatot 14 fő

• szülővel tart kapcsolatot 6 fő

• gyermekkel 5 fő

• férjjel 1 fő

Kapcsolattartás

16

14

12

10

8

6

4

2

0

testvérével

szülővel tart

kapcsolatot

gyermekkel

férjjel

egyéb

hozzátartozó

• egyéb rokonnal van rendszeresnek mondható kapcsolattartás 2 fő esetében

Pszichiátriai betegek családi helyzete:

• hajadon 6 fő,

• nőtlen 13 fő,

• elvált 9 fő,

• házas 3 fő,

• özvegy 4 fő.

A Szerep-hosszúháti telephely vonatkozásában, a pszichiátriai férőhelyek tekintetében az átlagos várakozási idő 1-2 év. Jelenleg a várólistán 11 fő, ebből 7 férfi és 4 fő nő szerepel. Életkoruk 20-74 év. Diagnózis szerint túlnyomó többségében skizofrén megbetegedésben szenvednek. Családi állapotukat tekintve házas nincs köztük, elvált 4 fő, a többi várakozó nőtlen és hajadon. Gondnokság viszonylatában 2 fő cselekvőképes, 2 fő áll kizáró gondnokság alatt, 1 fő teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, 6 fő korlátozó gondnokság alatt áll. Iskolai végzettségük alacsony, 6 főnek van 8 általános iskolai végzettsége, 2 fő érettségivel rendelkezik, 3 fő szakmunkásképző intézményben tanult, illetve szerzett képesítést. 5 fő aktív korú ellátásban részesül, családi pótlékot kap 3 fő, nyugdíjellátásban részesül 1 fő, rokkantsági ellátást kap 1 fő, foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül 1 fő.

Jellemezve a programokat, szabadidős és kulturális tevékenységeket, megállapítható, hogy a

munkatervben megfogalmazott irányvonalat próbálták tartani a hosszúháti munkatársak.

Rendezvényeket szerveztek farsangra, anyák-napjára, szüreti bált, adventi vásárt és karácsonyi műsort tartottak. Megemlékeztek a jeles eseményekről, március 8.-án köszöntötték a nőket, március 15.-éről, húsvétról, pünkösdről, október 23.-ról. Halottak napja előtt rendbe tették az elhunyt lakók sírjait, és koszorút készítettek a fejfákra. Az adventi időszakban karácsonyi díszeket és dekorációkat készítettek. A havi bibliaórákon kívül, húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor ünnepi istentiszteletet tartott a helyi lelkész, melyeken úrvacsorát is osztott az arra igényt tartóknak.

A már említett rendezvényeken a lakók zenés, táncos és prózai darabokban szerepeltek, ápolták a hagyományokat, frissítették ismereteiket, népi játékokat elevenítettek fel. Munka-tevékenység keretében lakókörnyezetüket gondozták, ápolták a kertet és a parkot.

A szabadidős tevékenységek kedvelt formai a kirándulások, vetélkedők, a horgászat és a közös sütés- főzés. 2016-ban igény szerint, illetve anyagi lehetőségeiknek megfelelően kínáltak fel a mentálhigiénés csoport tagjai ilyen jellegű lehetőségeket, melyekkel igen sokan éltek is. Április végén Hoxxxxxxxxxx 04 fővel háromnapos kiránduláson voltak Pusztafaluban.

Sakkversenyt és asztali-tenisz versenyt tartottak, a klubdélutánok alkalmával, 5-6 csapat kvíz-kérdésekben mérte össze tudását. Részt vettek még más intézmények által szervezett kulturális és sport-versenyeken, a Magyar Kultúra Napján rendezett előadáson a püspökladányi művelődési házban.

Lehetőség szerint igyekeztek minden olyan eseményre eljuttatni az ellátottakat, amelyek érdeklődésükre,

testi-lelki épülésükre szolgált, és elérhető volt számukra.

Az intézményi lét, a mások által szabályozott és másoktól függő életforma már önmagában is pszichés zavarokat okoz. Ezen ártalmak megelőzésére az ellátottak részére a lehetséges legnagyobb autonómiát kell biztosítani. Személyes életterüket, személyes dolgaikat tiszteletben tartani, a foglalkoztatási programokat úgy kell szervezni, hogy megfelelő szabadidővel rendelkezzenek. A külvilággal (hozzátartozók, barátok, törvényes képviselők, stb) való kapcsolattartáshoz a szükséges mértékű segítséget (pl. levélírás, látogatásra kisérés, hozzátartozók meghívása, fogadása, stb) biztosítani kell, mely az ápoló-gondozók és a mentálhigiénés részleg munkatársainak a feladata. A szociális és a társas kapcsolatok fenntartása, megőrzése, ápolása az ellátott későbbi életmenete szempontjából döntő fontosságú lehet, ezért azokra különös figyelmet szükséges fordítani. Feladatok közé tartozik a szociális segítségnyújtás, speciális programok szervezése: stressz kezelés, munkavállalással kapcsolatos tréningek, szabadidős programok, melyekkel az önálló életvitel kialakítása, ill. a társadalomba való visszahelyezés alapjait teremtjük meg.

A mentálhigiénés tevékenység az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. Fontos a személyre

szabott bánásmód, a konfliktushelyzetek megelőzésének, kezelésének érdekében, egyéni és csoportos

beszélgetések, a szabadidő kulturált eltöltésének segítése, szervezése, a családi és társadalmi kapcsolatok fenntartása, kiépítése. Az egyéni fejlesztési terv megvalósítása, a hitélet gyakorlás feltételeinek biztosítása, ugyanúgy hangsúlyozott feladat minden munkaterületnek, mint a mentálhigiénés csoportnak. A kitűzött célokat együttesen kell megvalósítani, hiszen csak így lehetünk hitelesek a ránk bízott emberek előtt.

A mentálhigiénés csoport egész évben az aktualitásoknak megfelelően szervez az ellátottak számára igényeik és érdeklődésük szerint programokat. Pl.: kirándulásokat, farsangot, húsvétot, anyák-napi ünnepséget, majálist, horgászást, kerékpártúrát.

Az egyéni beszélgetések, a kiscsoportos és a nagycsoportos foglakozások alkalmával a mentálhigiénés csoport felméri az igényeket és a lehetőségekhez mérten ezek alapján összeállítja a szabadidős programokat, foglalkozásokat. Természetesen szem előtt tartva egy értékrendet, az egészséges életmódot, a társas kapcsolatok erősítését, a hagyományőrzést és egymás elfogadását.

Szocioterápiás célú, képesség fejlesztő foglalkoztatás, amely a megmaradt képességek fejlesztésére, szinten tartására irányul. Célja, hogy érzelmeket keltsen, szélesítse az ellátott érdeklődését. Az energia felesleget pozitív módon vezesse le. Az eredményes tevékenység egészséges fáradtságot, külső és belső nyugalmat biztosít.

Az egyéni gondozási, fejlesztési terven alapulva, új szokások kialakításával rendezettebbé tegye az ellátott viselkedését, tartsa szinten ill. fejlessze a meglévő képességeket, készségeket, javítva a pszichés működést.

Foglalkoztatás:

A foglalkoztatás keretében az intézmény szervezi a munkavégzésre képes ellátottak foglalkoztatását, valamint a meglévő képességek fejlesztését, szinten tartását. Az intézményen belüli foglalkoztatás az intézmény szakmai programja alapján, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire épül.

Formái:

Munkaterápia: hasznos effektusokkal járó rászoktató, illetve átszoktató folyamatos tevékenység, munkatréning jelleggel. Teljesítmény centrikus gyógyító eljárás. Az ellátott részére képességeinek és készségeinek legmegfelelőbb hasznos munka végzése, amely valamilyen foglalkoztatási formában történik.

Elemei:

Munkavégzés célú fizikai foglalkoztatás:

Az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzés:

- Kertgazdaság, karbantartás

- Takarítás, ápolás, konyhai előkészítés területén

Az intézmény működési körén belül szervezett foglalkoztatásért az érintett munkajutalomban részesül. Rendszeres elfoglaltság, melyben megőrizheti még meglévő képességeit, valamint fejlesztheti azt.

Szociális foglalkoztatás, melynek két formája van:

A szociális foglalkoztatás keretében a megváltozott munkaképességű személyek elsajátíthatják azokat a készségeket és technikákat, mellyel megmaradt ill. meglévő képességeiket a lehető legjobban tudják hasznosítani, ahol bizonyos idő után lehetőség van előre lépésre, a védett, vagy önálló szervezeti keretekben történő munkavégzés irányába.

Az intézmény feladata az intézményi jogviszonyban álló ellátottak munka-rehabilitációs, illetve fejlesztő- felkészítő foglalkozatásának szervezése. Biztosítani kell, hogy az ellátottak elsajátíthassák azt a tudást és technikát, amellyel alkalmassá válhatnak a munkaerő piaci reintegrációra.

Megállapodás keretében történő munkavégzés, munka-rehabilitációs tevékenység: ez a tevékenység a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személyek számára is biztosít munkavégzést.

- Takarítás, tisztítás

- Szennyeződésmentesítés

- Növénytermesztési szolgáltatás

- Zöldség, dísznövénytermesztés

- Textil-szőrmemosás, tisztítás

Cél e foglakoztatási forma keretében az ellátott munkakészségeinek, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való felkészítés.

A munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott ellátott (törvényes képviselője) és az intézményvezető megállapodást köt, melyben rögzítésre kerül a munkavégzés feltétele, formája. A foglalkoztatás időtartama intézményünk esetében napi 4 óra, max. heti 20 óra.

Szocioterápiás célú, képesség fejlesztő foglalkoztatás, amely a megmaradt képességek fejlesztésére, szinten tartására irányul.

Célja, hogy érzelmeket keltsen, szélesítse az ellátott érdeklődését. Az energia felesleget pozitív módon vezesse le. Az eredményes tevékenység egészséges fáradtságot, külső és belső nyugalmat biztosít.

Az egyéni gondozási, fejlesztési terven alapulva, új szokások kialakításával rendezettebbé tegye az ellátott viselkedését, tartsa szinten ill. fejlessze a meglévő képességeket, készségeket, javítva a pszichés működést.

Pszichiátriai betegek esetében:

• Kreatív foglalkozás: célja a figyelem lekötése, orientálása, az önkifejezés segítése, az

alkotó kedv felélesztése, szabadidő tartalmas eltöltése

• Olvasókör: a kiválasztott anyagok / novella, vers és egyéb szövegek / felolvasásán, közös meghallgatásán keresztül halad a megbeszélés, feldolgozás saját, egyéni probléma meglátás és megoldás keresés útján

• Kiscsoportos foglalkozások / irányított beszélgetés, mentális, érzelmi, hangulati és egészségi állapotukról /

• Zenehallgatás, zenére festés, önkifejezés segítése

• Színjátszó kör

• Játékfoglalkozások

• Mozgás és táncfoglalkozások: fizikai terhelhetőség segítése, a feszültég oldása, csoport dinamikai hatások felhasználása, kapcsolatteremtő kézség fejlesztése

• Művészeti foglalkozások: önkifejezés segítése, szabadidő kulturált eldöntése,

csoportdinamikai hatások terápiás felhasználása

Szocioterápia, képességfejlesztő foglalkoztatás kiegészül a hagyományosan ún. szabadidős foglalkoztatásokkal (kerti főzés, horgászat stb.) mozgásterápiás, biblioterápiás, művészetterápiás, kreatív terápiás tevékenységekkel. Ez kiegészül egyéb speciális módszerek alkalmazásával: kommunikációs és problémamegoldó foglalkozással, szociális- és életvitel készségfejlesztéssel.

BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxxx 0.

A Morgó tanyán az ellátás Derecske város központjától kívül eső régi földesúri kúrián valósul meg. Az

ellátottak elhelyezése 2 épületben történik, melyet szépen gondozott park vesz körül.

Az ellátottak közül egy fő kivételével mindenki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll.

A telephelyen lévő szociális intézmény fogyatékossággal élő személyek és pszichiátriai betegek számára nyújt szolgáltatást. A szakosított ellátás körébe tartozó tartós bentlakást biztosító ápoló-gondozó otthon, fogyatékossággal élő személyek otthona 49 férőhely, pszichiátriai betegek otthona 37 férőhely.

A BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otxxxx x jogszabály által előírt tárgyi feltételeknek megfelel, határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik.

Az épületegyüttes szép, egészséges környezetben helyezkedik el, az ellátottak részére kellemes pihenést szolgáló, gondozott parkkal. Itt működik az 500 adagos főzőkonyha, amely ellátja a székhely intézmény ellátottait is. A gépjárművek számára itt kerültek kialakításra a garázsok. Korszerű mosógépekkel, szárítógépekkel, centrifugákkal, mángorlóval felszerelt mosoda is működik. Az ápoló-gondozó ellátást biztosító épületektől elkülönülve helyezkedik el a szociális foglalkoztatásnak helyet adó épület.

Az „A” épület 907 m2 lakóterületű, fogyatékosok ápoló-gondozó részlege. Az épület akadálymentes, az ellátottak 16 db lakószobában kerültek elhelyezésre, a szobák 1-4 ágyasak. A lakószobához tartozik illemhely és fürdőszoba. A női illemhelyek száma 3 db, a férfi illemhely száma 2 db, valamint 1 db mozgáskorlátozott illemhely is kialakításra került. A tisztálkodásra 4 zuhanyzási lehetőség valamint 1 fürdőkád áll az ellátottak rendelkezésére. A szobák bútorozottak, igény szerint saját bútorzat használatára is lehetőség van. Az épületben található közösségi szoba, valamint Tv szoba is.

A „B” épület 952 m2 lakóterületű, pszichiátriai betegeket ápoló-gondozó részleg. Az épületegyüttes két

gondozási egységből áll, akadálymentes. Az ellátottak 12 db lakószobában élnek, a szobák 4 ágyasak.

Található továbbá az épületben betegszoba, fürdőszoba, intimszoba. Tisztálkodási lehetőségre 6 db zuhanyzó, valamint 1 db fürdőkád áll az ellátottak rendelkezésére. Az épületrészben 8 db illemhely található. A szabadidő eltöltésére hasznos eltöltését közösségi szoba és tv. szoba biztosítja.

Telephely	Engedélye- zett álláshelyek	Az engedélye- zett álláshe- lyekből a szakmai álláshelyek száma	Betöltött álláshelyek száma	Betöltött állás- helyekből a szakmai álláshelyek száma	Üres állás- helyek száma	Üres állás- helyekből a szakmai álláshelyek száma
Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxxx 0.	49	30	47	28	2	2

Tulajdonjogi helyzet

A BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otxxxx, azaz a 4130 Derecske, Morgó tanya 1. szám alatt található kivett szociális otthon művelési ágú ingatlan és udvar 12 épülettel állami tulajdonban van.

Az intézmény szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns külső kapcsolatai

Az intézmény szakmai kapcsolatai fenntartásának és bővítésének fókuszában az ellátást igénybevevők részére nyújtott szolgáltatásokhoz kötődő kapcsolatok minőségjavítását célzó találkozások lehetőségét szorgalmaztuk.

Többek között egészségügyi alap,- járóbeteg-, és fekvőbeteg ellátást nyújtó szolgáltatókkal, önkormányzatokkal, járási hivatalokkal, önsegítő csoportokkal, hivatásos gondnokkal, munkaügyi központokkal, művelődési házakkal, könyvtárakkal, iskolák, egyházak képviselőivel, nyugdíjas klubokkal, a Református Egyházközséggel és a beszállítókkal.

Együttműködik a

• Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal,

• Emberi Erőforrások Minisztériumával,

• Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatallal,

• szociális szolgáltatást nyújtó intézményekkel,

• illetékes munkaügyi kirendeltségekkel,

• potenciális munkaadókkal,

• intézmény székhelyén és telephelyein működő önkormányzattal, illetékes Járási hivatalokkal,

• egészségügyi alapellátó és szakellátó intézményekkel,

• szociális alapszolgáltatást nyújtó intézményekkel, civil szervezetekkel,

• illetékes szakhatóságokkal,

• érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetekkel,

• fenntartó által szervezett szakmai munkacsoportok tagjaival.

Az intézmény által jelenleg nyújtott szolgáltatások bemutatása

Áxxxxxx, gondozást nyújtó intézményi ellátások fogyatékossággal élő személyek, valamint pszichiátriai betegek részére. A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. A fogyatékossággal élő személyek otthonába az a fogyatékossággal élő személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.

Intézményi jogviszony

Az intézményi jogviszony létesítése felvételi kérelemmel indul, pszichiátriai betegek esetében a jogszabályban meghatározott szakvélemény, fogyatékossággal élő személyek esetében alapvizsgálat, komplex szükségletfelmérés.

Az intézményi jogviszony megállapodással jön létre, mely tartalmazza az intézményi ellátás időtartamát, az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, módját, körét, a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, az ellátás igénybevételének kezdő időpontját, határozott időtartamú elhelyezés esetén záró időpontját is, a megállapodás módosításának szabályait, az intézményi jogviszony megszűnésének módjait, a panasztétel lehetőségeit, annak kivizsgálási módját.

Lakhatás 24 órás felügyelet mellett

A feladatellátás szakmai tartalma és módja:

Az intézményi elhelyezés, az intézményben élők számára életvitelszerű tartózkodást biztosít, folyamatos

felügyelet mellett.

A folyamatos felügyeletet az ápolók, gondozók biztosítják. Szakorvosi ellátás (pszichiáter): heti 4 órában, orvosi ellátás: heti 12 órában valósul meg.

Fizikai ellátás

A feladatellátás keretében biztosított az ellátottak szükségleteihez, állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek elvégzése.

Az ápolási, gondozási feladatok között el kell látni a következő tevékenységeket:

• az intézmény lakószobáinak, közös helyiségeinek tisztaságának biztosítása,

• gyógyszerelés,

• szakápolási tevékenységek végzése,

• orvosi, szakorvosi vizsgálatokhoz való hozzájutás,

• személyi higiéné biztosítása (ágyazás, fürdetés, mosdatás, arc-, haj-, kéz- és lábápolás, szennyes

ruha és ágynemű szükség szerinti cseréje),

• inkontinenciában való segítségnyújtás,

• öltöztetéssel, ruházattal kapcsolatos szolgáltatás,

• étkeztetésben való közreműködés (ételek biztosítása, folyadékpótlás),

• az ellátottak levegőztetése, mobilizálása különösen a fekvő betegeknél.

A feladatellátás az ápolók, gondozók munkaköri leírása, a vezetők utasítása, valamint az ellátottak igénye szerint történik. A feladatokat azok jellegének megfelelően és orvosi utasításra naponta többször, naponta, illetve igény szerint kell ellátni, az ellátotti és a betegjogok tiszteletben tartása mellett.

Ruházattal, textíliával való ellátás:

Az intézményben a textíliával való ellátás keretében biztosított ellátottanként a 3 váltás ágynemű és a tisztálkodást segítő 3 váltás textília, valamint a tisztálkodáshoz szükséges anyagok.

Az intézmény ellátottainak többsége saját ruházattal rendelkezik, melynek mosás utáni visszajuttatását az egyéni diszkrét jelölés biztosítja. Akinek nincs megfelelő mennyiségű és minőségű saját ruházata, az intézmény – a teljes körű ellátás keretében – kiegészíti azt, hogy legalább három váltás fehérneművel, hálóruhával, valamint két váltás évszaknak megfelelő felső ruházattal, cipővel, illetve egyéb lábbelivel rendelkezzék. Fogyatékossággal élő személyek részére – ha indokolt – az életkornak megfelelő sportruházat rendelkezésre áll. A kulturális eseményeken fellépőknek a fellépő ruha, valamint a sporteseményeken résztvevőknek a sportruházat biztosított.

A ruházat és az intézményi textília mosása és javítása az intézmény mosodájában történik.

Étkeztetés

Az intézmény 500 adagos főzőkonyhával rendelkezik. Az ellátottak napi ötszöri étkezése, szükség esetén az orvos által elrendelt diéta biztosított. Az étkezés higiénikus, kulturált körülmények között történik. Az étlap összeállítását a dietetikus végzettséggel is rendelkező élelmezésvezető végzi, azonban annak

véglegesítése előtt kikéri az intézményvezető ápoló, az ápolási részlegek osztályvezető ápolóinak és az ellátottaknak a véleményét is. Az intézmény által nyújtott étkeztetés minden igényt kielégít.

A feladatellátás formái:

• normál étrend,

• orvos által elrendelt diéta (pl. máj-epekímélő, laktózmentes, gluténmentes és cukormentes), a nyelési és rágási nehézségekkel küszködő ellátottak számára darált, vagy folyékony/pépes formában is.

Egészségügyi ellátás

Az egészségügyi ellátás a gyógyító-megelőző ellátás alapelvéből indul ki, mely szerint a megelőzés és a gyógyítás fogalma egymástól nem választható szét. Feladata az egészségesek védelme, a megbetegedés megelőzése, a már kialakult betegségek korai felismerése és gyógyítása. A krónikus betegségekben szenvedők állapotromlásának megakadályozása. Az intézmény biztosítja a rendszeres orvosi felügyeletet és szükség szerint a szakorvosi ellátást. Gondoskodik a napi 24 órás, orvosi útmutatás alapján végzett, intézményvezető ápolói irányítás melletti szakképzett ápolói, gondozói felügyeletről.

Gyógyító, megelőző, szinten tartó tevékenység:

A gyógyító, megelőző ellátás alapvető feladata a kóros folyamatok megelőzése, késleltetése. Célja, hogy időben felismerhetővé váljanak azok a kóros állapotok, illetve folyamatok, amelyek veszélyeztetik az egyén és a közösség egészségét.

Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Így az évente kötelezően előírt tüdőszűrésen kívül, ortopédiai szűrővizsgálatokra és hallásvizsgálatokra is sor kerül. A nagy hatású pszichiátriai készítményeket szedő ellátottak körében a gyógyszer mennyiségétől, minőségétől függő gyakorisággal laboratóriumi vizsgálatok történnek az orvos javaslatára. A szív- és érrendszeri megbetegedéssel élőknél naponta, akár többször is történik vérnyomásmérés.

Az intézménybe beköltöző új ellátottat az intézmény orvosa az első munkanapon megvizsgálja, fizikai, egészségi és mentális állapotát felméri, azaz anamnézist készít. Ennek alapján az osztályvezető ápolóval, mentálhigiénés munkatársakkal, az ellátottal, illetve törvényes képviselőjével közösen elkészítésre kerül az egyéni gondozási terv, mely tartalmazza az ellátott fizikai, mentális állapotának helyzetét, az állapotjavulás és megőrzés érdekében szükséges, illetve javasolt feladatokat. Fogyatékossággal élő személyek részére egyéni fejlesztési terv készül. Az egyéni fejlesztési tervben szerepel az ellátást igénybe vevő állapotának leírása, az állapot változása és az egyéni fejlődés. Tartalmazza továbbá a pedagógiai, mentális és egyéb segítségnyújtási feladatokat. Az egyéni gondozási tervet évente, az egyéni fejlesztési tervet félévente értékeli az azt kidolgozó munkacsoport, és szükség esetén módosítja. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási terv is készül.

A krónikus betegségben szenvedők állandó orvosi felügyeletet igényelnek. A betegségtől függően az orvos folyamatosan ellenőrzi a beteg állapotát. A talált elváltozást az egészségügyi dokumentációban rögzíti. Az osztályvezető ápoló az orvosi utasításokat a vizit-füzetben rögzíti.

Minden ellátott egészségének megőrzése, fenntartása, a betegségük kezelése, gyógyítása érdekében rendszeres és szakszerű gyógyszeres, pszichoterápiás, mozgásterápiás, és szocioterápiás tevékenységet végeznek a szakemberek.

Higiénés tevékenység:

Az intézmény higiénés teendőit jogszabályok, az intézmény belső szabályzatai, a munkaköri leírások szabályozzák. Végrehajtását az intézmény dolgozói nagy odafigyeléssel végzik. Ezen teendők elvégzése rendszeresen ellenőrzésre kerül. A higiénés tevékenység magába foglalja az ellátottak személyi higiénéjét és az élelmezés egészségügyi higiénét is.

A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke. Az

intézmény dolgozóinak egységes feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartása.

Az ellátottak részére a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, valamint az igény szerinti segítséget az intézmény biztosítja.

Szakorvosi ellátás:

Az intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az

orvosi tanácsadást, a gyógyszerrendelést.

Az intézmény orvosa állítja ki a szakorvosi vizsgálatra szóló beutalót, amennyiben azt szükségesnek tartja. Az ellátottak szállítása – szakdolgozói kísérettel – elsősorban az intézmény gépkocsijával, vagy a mentőszolgálat és a betegszállító igénybevételével történik. Az ellátott kérésére gondnoki beleegyezéssel lehetőség van magán betegszállító igénybevételére is.

Ápolás, gondozás:

Az otthonban az ápolási tevékenység, a kórházi kezelést nem igénylő szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység. Az ellátás során alapvető fontosságú a szakszerű ápolás. Az ápolást mindig az ellátott állapota és az orvos utasításai határozzák meg. A testi ápolás és gondozás azonban nem választható el élesen a mentálhigiénés gondozástól.

A szakdolgozók munkája odafigyelést, empátiát, kapcsolatteremtő készséget és nagy tapintatot igényel. Igen fontos a szakdolgozók és az ellátottak közötti harmonikus kapcsolat kialakítása, és a bizalom légkörének megteremtése. A meglévő készségek, képességek megtartása érdekében fontos, hogy a segítségnyújtás optimális legyen. Kerülni kell mind az alul-, mind a túlápolást.

A szakdolgozók tevékenységüket a jogszabályi előírásoknak megfelelően dokumentálják.

Kórházi ellátás:

Az intézmény ellátottait a kórházba utalás általános elvei szerint a területileg illetékes kórházak megfelelő osztályai látják el. Heveny megbetegedések, illetve életveszély esetén az ellátottat kórházba utalhatja az intézmény orvosa, valamint az ügyeletes orvos.

A pszichiátriai beteg és a fogyatékossággal élő személy számára nagy megrázkódtatást jelenthet, ha kórházba kerül. Ezt a traumát csökkenteni lehet azzal, hogy a szociális és mentálhigiénés csoport tagjai rendszeresen látogatják a kórházba került ellátottakat. Az ellátottak többsége cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, a kórházi kezelésről a gondnokot és a megjelölt hozzátartozót minden esetben értesíteni kell. Az esetleges műtéthez és a műszeres vizsgálatokhoz a gondnok beleegyező nyilatkozata szükséges.

A kórházi zárójelentéseket az ellátott egészségügyi dossziéjába fűzi le az osztályvezető ápoló, a benne előírt ápolási, gondozási teendőket, a szükséges gyógyszerelést a megfelelő dokumentációra vezeti fel a pontos ápolási tevékenység végzése érdekében.

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás:

Az ellátottak számára a gyógyszert, illetve a gyógyászati segédeszközöket elsődlegesen a társadalombiztosítás útján, az intézmény gyógyszerelési, gyógyászati segédeszköz biztosításának protokollja szerint kell beszerezni.

Az intézmény az alapgyógyszer csoportba tartozó gyógyszerekből rendelkezik az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszer-szükségleteihez igazodó, megfelelő mennyiségű készlettel. Az alapgyógyszer-készletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézményvezető ápoló, illetve hiánya esetében az intézményvezető javaslata alapján. Az összeállításnál figyelemmel kell lenni az ellátottak egészségi állapotának javítására, vagy szinten tartására, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetére is.

Az alapkészletbe tartozó gyógyszerek intézményi költségen kerülnek beszerzésre. Az alapkészletbe nem tartozó gyógyszerek költsége az ellátottakat terheli, feltéve, hogy a személyi térítési díj megfizetése, a költőpénz meghagyása után rendelkezésre áll a szükséges összeg. Ha nincs az ellátottnak pénzmaradványa, az alapkészletbe nem tartozó készítmények az intézményvezető engedélyével az intézmény költségvetésének terhére szerezhetőek be.

Ha az ellátottak részéről a közgyógyellátási igazolványra való jogosultság feltételei fennállnak, akkor annak beszerzéséről, az időben történő érvényesítéséről a gondnokkal együttműködve a szociális és mentálhigiénés csoport gondoskodik.

A test-távoli gyógyászati segédeszközök beszerzése is az intézmény költségén történik, amennyiben az ellátott nem jogosult közgyógyellátásra. Ebbe a körbe tartoznak, pl.: a különböző támbotok, járókeretek, kerekes székek, szoba-vécé stb.

A testközeli gyógyászati segédeszközök költsége az ellátottakat terheli. Ebbe a körbe tartoznak, pl.: a

pelenka, a szemüvegek, lúdtalpbetétek, gyógycipők stb.

A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök nyilvántartása számítógépes adatfeldolgozással történik.

Szociális és mentálhigiénés ellátás

Az intézményben a szociális és mentálhigiénés csoport heti programterv szerint (ami napi lebontásban tartalmazza a 45 perces foglalkozásokat, munkatársanként) végzik munkájukat. A programterv egyrészt az ellátottak sajátos igényeihez igényfelmérés alapján érdeklődési köréhez, másrészt a szociális és mentálhigiénés csoport szakembereinek különböző végzettségéhez, erősségeihez igazodik. A program terv elemei: háztartási ismeretek, kreatív műhelymunka, egyéni fejlesztő foglalkozás, társasjáték, agyagozás, viselkedéskultúra, hangszeres zene, írás-olvasás, szervezett szabadidős tevékenység, felolvasás, filmvetítés, zenehallgatás, kondicionáló torna, ügyességi játékok, sajtószemle, kézimunka, tömegsport, mondóka, játék, biblia felolvasás.

A mentálhigiénés ellátás feladata az otthonban élő pszichiátriai beteg személyeknél és fogyatékossággal élő személyeknél olyan állapot fenntartása, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy belső lelki harmóniáját megőrizve környezetébe be tudjon illeszkedni és ott békében éljen. Ennek érdekében minden ellátott részére az igények és a mentális állapot felmérése után gondozási terv, fogyatékossággal élő személyek ellátása esetén fejlesztési terv készítésére kerül sor.

A szociális és mentálhigiénés ellátás keretében végzett feladatok:

Társas kapcsolatok kiépítése:

Az intézményben élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció (elkülönülés), mely az egyén alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. Ezért a szakemberek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő viták, beilleszkedési zavarok. Megkönnyíti a beilleszkedést a régi ismerősökkel való találkozás. A beköltöző személy fogadását körültekintően kell előkészíteni. Az újonnan beköltöző személy barátságos fogadtatást vár az intézmény dolgozóitól és lakótársaitól. A mentálhigiénés munkatárs és az osztályvezető ápoló az új ellátottat bevezetik az otthon életébe, bemutatják részére a szobatársakat és az intézményt. Lehetőség van arra, hogy a lakószobát megválaszthassa és arra is, hogy kivel kíván egy szobában élni. A beszélgetések során a szakemberek képet kapnak az ellátott előéletéről, testi és lelki állapotáról. Támogatjuk az ellátottak között kialakuló érzelmi kapcsolatokat, ehhez a támogatáshoz intim szoba került kialakításra. Továbbá minden ápolási egységben írásos tájékoztató anyag áll rendelkezésre a szexuális felvilágosításról.

Kapcsolat a családdal:

Az intézményen belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. Az ápolók, gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul, vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fenntartását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújt az intézmény ahhoz, hogy távollétüket a családjuk körében töltsék. A munkatársak törekednek arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg a nagyobb családi ünnepek idejére essen.

A szociális és mentálhigiénés csoport tagjai a gondnokokkal együttműködve segítséget nyújtanak az ellátottaknak a hivatalos ügyeik intézéséhez. Az ellátottak költőpénzének kezeléséhez szintén rendszeres segítséget nyújt a szociális és mentálhigiénés csoport. A csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, ahol más intézményekből érkeznek ellátottak. Az intézmény ellátottai rendszeresen részt vesznek és szerepelnek a társintézmények kulturális és sport rendezvényein. Ezen kívül rendszeresen szervez az intézmény kirándulásokat és bevásárlásokat az ellátottak számára.

Foglalkoztatás

Szocioterápiás foglalkozások:

Az intézmény igyekszik mindent megtenni az ellátottak testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében, ezért szocioterápiás foglalkozások szervezésére kerül sor. A szocioterápiás foglakozásokat az ellátottak korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembe vételével kell megválasztani, az egyéni gondozási, fejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.

A szocioterápiás foglalkozások formái:

a) munkaterápia

A munkaterápiában azok az ellátottak vesznek részt, akik a szakértői vélemény, ennek hiányában az intézményvezető megítélése szerint – nem alkalmasak a jelenlegi szociális foglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A munkaterápia elsődleges célja a munkaképesség fejlesztése annak érdekében, hogy az ellátott alkalmassá váljon a szociális foglalkoztatásban történő munkavégzésre. A munkaterápiára egyebekben a terápiás és készségfejlesztő foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az ellátott munkaterápiájára fordítható idő nem érheti el a napi négy órát, illetve a heti húsz órát.

A munkaterápiában részt vevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom a munkavégzés jellegétől függően differenciált, amelynek havi összegét a munkalapon rögzített tevékenység jellege és a munkavégzéssel töltött idő alapján a foglalkoztatást értékelő csoport javaslatára az intézményvezetője határozza meg. Valamennyi ellátott szabad döntése alapján választhat a foglalkoztató tevékenységek között. A mosodában lehetőség van bekapcsolódni a munkafolyamatok közül az alábbiakba: tiszta ruhahajtogatás, tiszta ruha ápolási egységekbe történő visszaszállítása. A konyhában a zöldség előkészítésben segédkezhetnek, valamint az étkezéseknél a terítésbe kapcsolódhatnak be. A parkgondozás keretében a zöldövezet rendben tartásában vehetnek részt. Bekapcsolódhatnak az ápolási egységek, ezen belül saját környezetük rendben tartásába. Fontos, hogy a vállalt feladatot az ellátott önként és jókedvvel végezze. Feladatunk, hogy a végzett tevékenység időtartamában, nehézségi fokában egyénre szabott, mértéktartó, elismert legyen.

b) terápiás és készségfejlesztő foglalkozás

A terápiás és készségfejlesztő foglalkozás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. A terápiás foglalkozást az intézmény környezetében, foglalkoztató helyiségeiben, néhány esetben az intézményen kívül kerül megszervezésre. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás és játékterápiákat is szerveznek az intézmény munkatársai. Készségfejlesztő foglalkozás keretében lehetőség nyílik játékos formában az íráskészség, beszédkészség fejlesztésére, szinten tartására, a számfogalmi ismeretek elsajátítására, a számítógép használatának megismerésére, angol nyelv tanulására. Művészetterápia keretében rajzolásra, festésre, színezésre, hímzésre a finom mozgások fejlesztése érdekében. A zenefoglalkozás során részt vehetnek a hangszerek megismerésében, kipróbálásában, használatának elsajátításában a ritmusérzék fejlesztése, az egyéni képességek szinten tartása, és felszínre hozása érdekében.

Szabadidős lehetőségek:

Az ellátottakkal az intézmény munkatársai az aktivitást segítő fizikai tevékenység keretében az intézményt körülvevő zöldövezetben tölthetik el szabadidejüket. A kerekesszéket használó ellátottak is könnyen bevonhatók a programba. A mentálhigiénés munkatársak rendszeresen szerveznek közös táncos összejöveteleket, filmvetítést, melyben való részvétel önkéntes, de az ellátottakat széles körben igyekeznek bevonni. A fizikai aktivitást segíti az intézményen belüli, ház körüli munkába való bevonás, mely személyre szabott elfoglaltságot biztosít. Az intézmény ellátottainak életét változatossá és színessé teszik a szórakoztató és kulturális tevékenységek. Ehhez különféle társasjátékok, sakk, dominó, kártya, sporteszközök, televíziók állnak rendelkezésre.

A szervezett sportfoglalkozások - szakkörök során az egészség megőrzése és az egészséges életmódra nevelés érdekében naponta egészségügyi tornán vehetnek részt az ellátottak, továbbá kipróbálhatják magukat különböző sportágakban.

A kertben szalonnasütések, kerti partik és egyéb szabadidős programok kerülnek megszervezésre. Az ellátottak részt vehetnek bibliaórán, kiscsoportos foglalkozásokon, csoportterápiában, klubfoglalkozáson, közös beszélgetéseken.

Az intézmény dolgozói az ellátottaknak felolvasásokat, közös zenehallgatást szerveznek, melynek élményébe bevonják a gyengén látó ellátottakat is. Igen kedvelt a saját rendezvényeken készült videó felvételek megtekintése.

Szociális foglalkoztatás:

Munka-rehabilitációs foglalkoztatás (2017. március 31-ig):

Célja az ellátott munkakészségének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásra való előkészítése. Intézményi jogviszony keretében megvalósuló foglalkoztatási forma, amely cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló ellátottak számára is biztosítja a foglalkoztatást. A munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott ellátott/gondnoka az intézmény vezetőjével megállapodást köt, melyben rögzítésre kerül a munkavégzés feltételei.

Munka-rehabilitáció keretében végzett tevékenységek:

• takarítás;

• parkgondozás;

• szövés;

• mosodai kisegítő munka;

• konyhai kisegítő munka.

Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás (2017. március 31-ig):

Célja, az ellátott olyan foglalkoztatásban részesüljön ahol a megmaradt képességit a lehető legjobban tudja hasznosítani. Végső cél az önálló munkavégzés kialakítása a munkafolyamatok megismerésén keresztül. A foglalkoztatás révén kialakult önálló munkavégző képessége a nyílt munkaerő piacon történő önálló munkavégzés alapvető feltétele. A fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás munkaviszonynak minősül.

Foglalkoztatás időtartama: napi 6, illetve heti 30 óra, (félórás ebédszünet, 3x10 perc munkaközi szünet, melyeket a munkaidő tartalmaz)

A munkavállaló munkája után munkabért kap.

Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek:

• portaszolgálat,

• szövés;

• mosodai kisegítő munka;

• konyhai kisegítő munka;

• takarítás.

Az ellátottakra vonatkozó adatok megjelenítése

Életkor és nem szerinti megoszlás

Életkor	Pszichiátriai beteg		Értelmi fogyatékossággal élő személy
	Nők	Férfiak	Nők	Férfiak
18-39 év között	1 fő	2 fő	5 fő	8 fő
40-59 év között	14 fő	3 fő	11 fő	10 fő
60-64 év között	6 fő	1 fő	1 fő	1 fő
65-69 év között	0	1 fő	1 fő	1 fő
70-74 év között	1 fő	1 fő	3 fő	1 fő
75-79 év között	4 fő	0	5 fő	0
80-89 év között	3 fő	0	2 fő	0

Az intézményben élő fogyatékos személyek

Az intézmény ellátási területe országos. Az ellátottak közül 2 fő családból, 47 fő intézményi ellátásból

érkezett.

Az alábbi táblázatban összesített adatok szerepelnek arra vonatkozóan, hogy hány éve érkeztek az ellátottak az intézménybe.

	fő
kevesebb, mint 1 éve	0
1 éve	2
2-3 éve	2
4-5 éve	4
6-10 éve	6
10 évnél régebb óta	35

Forrás: saját szerkesztés

A táblázatból kiolvasható, hogy az ellátottak 71 %-a 10 évnél régebb óta él az intézményben. Az intézményben eltöltött hosszú időtartamra való tekintettel, különös figyelemmel kell lenni a kiváltás során, hiszen a lakók az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben alkalmazkodtak az intézményi ellátáshoz, készségeik, attitűdjeik is ennek megfelelően alakultak át.

Az ellátottak életkor szerinti megoszlása azt mutatja, hogy a fogyatékossággal élő személyek közül a legtöbben a 36-45 éves korosztályhoz tartoznak. Azonosság mutatkozik a 46-55 éves és az 56-65 éves korosztályban lévő személyek száma között. A következő diagram ábrázolja a lakók életkori megoszlását.

Forrás: saját szerkesztés

A fogyatékossággal élő személyek nemenkénti megoszlását a következő táblázat mutatja be. A nemek

aránya a női ellátottak magasabb számát mutatja.

nemek aránya	fő
férfi	22

nő 27

Forrás: saját szerkesztés

A fogyatékosság szerinti összetételt mutatja be a következő táblázat.

	fő
Értelmi fogyatékosság	49
Autizmus spektrum zavar	1
Mozgássérülés	5
Látássérülés	7
Hallássérülés	4
Beszédfogyatékosság	12
Krónikus betegség(ek)	15
Halmozott fogyatékosság	21

Forrás: saját szerkesztés

A következő táblázat bemutatja, hogyan alakul az enyhe, a középsúlyos és a súlyos értelmi fogyatékossággal élő személyek száma az intézményben.

fogyatékosság típusa	fő
Enyhe értelmi fogyatékos	15
Középsúlyos értelmi fogyatékos	26
Súlyos értelmi fogyatékos	8

Forrás: saját szerkesztés

Az ápoló-gondozó otthonban 15 fő enyhe, 26 fő középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő személy, és 8 fő súlyos fogyatékossággal élő személy részesül ellátásban.

Az egyéni fejlesztési tervekben megfogalmazott célokat az ellátottal, annak gondnokával, és a szakmai teammel közös együttműködésben készítjük el. Az ápoló-gondozó otthoni ellátást igénybe vevők számára a szinten tartó feladatok, fejlesztések célja:

- az ápolt-tiszta megjelenés,

- a személyes lakókörnyezet tisztasága,

- az egymás iránti tolerancia,

- hatékony verbális kommunikáció,

- személyre szóló, aktív és passzív mozgásfejlesztés,

- fejlesztő foglalkoztatásban való aktív részvétel.

A strukturált ellátási modell szerint együttműködő fejlesztő pedagógusok, ápoló-gondozók és munkavezetők ezeket a feladatokat, célokat tudatosítják az ellátottakkal a kiscsoportos megbeszéléseken is, és folyamatosan követik, megsegítik a célok megvalósítását.

A fogyatékosság összetételét tekintve a diagramból kiolvasható, hogy a fogyatékossággal élő személyek

ápoló, gondozó otthoni ellátást igénybe vevő ellátottak 41 %-a halmozottan fogyatékossággal élő személy.

Forrás: saját szerkesztés

Az ellátást igénybevevő fogyatékossággal élő személyek közül a családi állapot megoszlása a következőképpen alakul:

családi állapot	fő
Egyedülálló	47
Elvált	1
Özvegy	1

Forrás: saját szerkesztés

A fogyatékossággal élő személyek mindannyian gondnokság alatt állnak.

Az ellátottak megoszlása a gondnokság típusa szerint:

gondnokság típusa	fő
Cselekvőképesség részleges korlátozása	1
Cselekvőképességet kizáró	37
Cselekvőképességet korlátozó	11

Forrás: saját szerkesztés

A fogyatékossággal élő személyek legmagasabb iskolai végzettsége 8 osztály, vagy annál kevesebb. Az ellátást igénybevevő fogyatékossággal élő személyek közül 1 fő nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel.

Az alábbi jövedelemtípusokkal rendelkeznek az ellátásban résztvevő személyek:

jövedelem típusok	fő	Ft/hó
Fogyatékossági támogatás	13	23310
Rehabilitációs ellátás	4	42695
Rokkantsági járadék	28	34491, 96429
Rokkantsági ellátás	3	41550
Vakok személyi járadéka	1	17116
Emelt összegű családi pótlék	35	20300
Árvaellátás	10	59881,5
Egyéb jövedelem	2	66410,5

Forrás: saját szerkesztés

Jelenleg a fogyatékossággal élő személyek 27 %-a vesz részt szociális foglalkoztatásban

	fő
Jelenleg foglalkoztatásban nem vesz részt	35
Jelenleg foglalkoztatásban részt vesz:	14

Forrás: saját szerkesztés

Komplex minősítéssel 3 fő rendelkezik, ebből 2 fő korábban vett már részt foglalkoztatásban. Amely

foglalkoztatás típusát tekintve szociális foglalkoztatás volt.

A fogyatékossággal élő személyek tekintetében 16 fő önállóan kezeli költőpénzét, 33 fő nem rendelkezik pénzével önállóan, a zsebpénz beosztásában támogatást igényel.

fő	Rendelkezés foka
12	pénzével maga rendelkezik és a rendelkezésre álló összeget önállóan osztja be
4	pénzével maga rendelkezik, de a rendelkezésre álló összeg beosztásában támogatást igényel
1	pénzével nem rendelkezik önállóan, de a zsebpénzt maga osztja be
27	pénzével nem rendelkezik önállóan, a zsebpénz beosztásában támogatást igényel
6	pénzével nem rendelkezik önállóan, a pénzét mások osztják be helyette/nem kezeli azt/minimális beleszólása van

A vallásgyakorlás lehetőségére az intézmény mindig nagy hangsúlyt fektet. A fogyatékossággal élő személyek közül rendszeresen 2 fő gyakorolja vallását.

A pszichiátriai ellátottakra vonatkozó adatok (37 fő)

A táblázat azt mutatja be, hogy a pszichiátriai betegek otthonában élő ellátottak mióta élnek az

intézményben:

	fő
1 éve	4
4-5 éve	2
6-10 éve	7
10 évnél régebb óta	24

Forrás: saját szerkesztés

Az ellátást igénybe vevő pszichiátriai beteg személyek közül a családi állapot megoszlása a

következőképpen alakul:

	fő
Egyedülálló	21
Házas	3
Elvált	8
Özvegy	5

Az ellátottak közül 21 fő egyedülálló, 8 fő élt intézményi elhelyezése előtt házastársi kapcsolatban. Jelenleg 3 főnek van házastársa. 17 főnek van gyermeke, akikkel rendszeres kapcsolatot nem tartanak.

A pszichiátriai betegségben élő személyek közül 36 fő áll gondnokság alatt, 1 fő cselekvőképes. Gondnokság típusai a következők:

	fő
Cselekvőképességet teljesen korlátozó	21
Cselekvőképességet részlegesen korlátozó	14
cselekvőképes	1

Forrás: saját szerkesztés

Támogatott döntéshozatalban nem részesül az a személy sem, aki jelenleg nem áll gondnokság alatt.

A következő táblázat a pszichiátriai beteg személyek legmagasabb iskolai végzettségét mutatja be.

iskolai végzettség fő

8 osztály, vagy annál kevesebb	26
szakiskola	9
érettségi	4
főiskola, egyetem	2

Forrás: saját szerkesztés

Az ellátást igénybevevő pszichiátriai beteg személyek közül 1 fő nem rendelkezik rendszeres

jövedelemmel.

Az alábbi jövedelemtípusokkal rendelkeznek az ellátásban résztvevő személyek:

jövedelem típusok	fő	Ft/hó
Fogyatékossági támogatás	2	17328
Rehabilitációs ellátás	4	44757,5
Rokkantsági járadék	10	49653,5
Rokkantsági ellátás	14	60744, 64286
Vakok személyi járadéka	0	0
Emelt összegű családi pótlék	10	20300
Árvaellátás	3	57728, 33333
Munkajövedelem	0	0
Aktív korúak ellátása	1	22800
Egyéb jövedelem	7	90976, 42857

Az intézményi várólistán lévők főbb jellemzői:

A BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otthonban az ellátásra várakozók összlétszáma 17 fő, melyből 6 fő fogyatékossággal élő személyek ellátására, ebből nő 4 fő, férfi 2 fő. 4 fő él családban, 2 fő másik intézményben. A várakozók közül 5 fő áll gondnokság alatt, 1 főnek folyamatban van a gondnokság alá helyezése. 4 fő korlátozó, 1 fő kizáró gondnokság alatt áll. Az elhelyezésre várakozók közül 1 fő súlyos fogyatékossággal élő személy, 3 fő közepes és 2 fő enyhe fogyatékossággal élő személy. A várakozók közül 8 általános iskolai osztálynál kevesebbel rendelkezik 4 fő, 2 főnek van befejezett 8 általános végzettsége. A 6 fő ellátásra várakozó személy közül 5 fő nem vesz részt foglalkoztatásban. A várakozók közül munkajövedelemmel 1 fő rendelkezik, 5 fő egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesül. Intézményi elhelyezésére várakozó pszichiátriai betegek száma 12 fő, ebből 1 nő, 10 férfi. 1 fő él másik intézményben, 1 fő családban, 9 fő egyedül. A várakozók közül 8 fő áll gondokság alatt, ebből 3 fő kizáró, 5 fő részlegesen korlátozó gondnokság alatt, 3 fő cselekvőképes. A várakozók közül 8. általános iskolai végzettsége van 6 főnek, 4 főnek szakmunkásképző, továbbá 1 főnek érettségi. A 17 ellátásra várakozó személy közül senki nem vesz részt foglalkoztatásban. Az ellátásra várakozó személyek közül 1 főnek nincs jövedelme, 9 fő egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesül, 1 fő pedig szociális segélyben. Az intézménybe történő bekerülés átlagos ideje: 3-5 év.

2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI‌

2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projekt céljai‌‌

A projekt célja – a fenti folyamat részeként – a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást- gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű intézményi-férőhely kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása.

Az intézményi-férőhelykiváltással létrehozható lakhatási szolgáltatások:

- legfeljebb hat fő számára kialakított lakás vagy ház, vagy

- hét-tizenkét fő számára kialakított lakás vagy ház.

Az intézményi-férőhelykiváltás során létrejövő új lakhatási szolgáltatásoknak meg kell felelnie az Szt.-ben és az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, továbbá összhangban kell lennie a Stratégiában foglaltakkal.

Emellett elengedhetetlen, hogy a fejlesztés eredményeként az adott település(rész), ahol a lakhatási szolgáltatások létrehozása megtörténik, a szükséges szociális alapszolgáltatások, valamint foglalkoztatási lehetőségek, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő mértékben, stabilan, jó minőségben, elegendő kapacitással rendelkezésre álljanak.

Részcélok:

1. a fogyatékossággal élő személyek és/vagy pszichiátriai betegek életminőségének javítása, jogainak

érvényesítése, önálló életvitelük támogatása

2. a szociális szolgáltatási rendszer fejlesztése: minőségi, közösségi alapú új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása,

3. amennyiben szükséges az alapszolgáltatások fejlesztésével az általános hozzáférhetőség javítása,

4. amennyiben szükséges foglalkoztatás lehetőségeinek kialakítása,

5. a közösségi alapú ellátásban jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre,

6. minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása,

7. a lakók felkészítése.

Illeszkedés szakmapolitikai környezethez, jogszabályi keretekhez, a felhívásban meghatározott célokhoz

A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.

Ahogyan az európai uniós, úgy a hazai szociális szakpolitika is jelentős szemléletváltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A korábbi, az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával szemben, az új szakpolitika közösségi szemlélete az egyén aktív társadalmi részvételét, közösségi szerepvállalását helyezi középpontba. Az új megközelítésben a legfőbb célkitűzés (aminek kulcseleme a jelen pályázat tárgyát is képező intézményi kitagolás, közösségi szolgáltatásokra való áttérés), hogy az érintettek ne csupán a szociális védőháló szolgáltatásaira támaszkodjanak, hanem a társadalomba beilleszkedve, annak egyenjogú tagjaként aktív közösségi életet éljenek, illetve visszatérjenek a munka világába.

Ez a szemlélet testesül meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben, amit az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek 9. (A fogyatékossággal élő

személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele, fizikai környezet, szolgáltatások, információ terén); 12. (a fogyatékossággal élő emberberek törvény előtti egyenlősége, 19. (önálló életvitel és közösségbe való befogadás, lakóhely megválasztás, hozzáférés biztosítása intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése, igényeikhez igazított közösségi szolgáltatások) és 28. (megfelelő életszínvonal és szociális védelem, állami lakhatási programokhoz való hozzáférés biztosítása, életkörülményeik javítása) cikkéhez kapcsolódnak pályázati célkitűzéseink.

A megvalósuló fejlesztés teljesíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapvető célkitűzését, hiszen javulnak az érintett személyek jogainak érvényesülése, a jogok érvényesítési eszközei bővülnek, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítottá válik. A 17. §-a rendelkezik az 50 főnél nagyobb férőhelyű szociális intézmények férőhelykiváltásáról is.

Utóbbi rendelkezés 2010-ben, az 1998. évi XXVI. évi törvény módosító 2010. évi XXXIX. törvény emelte törvény szintre. Az ennek végrehajtásához szükséges stratégiát és feladatokat a 2011-2041 időszakra vonatkozó, a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat határozta meg, amit a 1023/2017 (I. 24) Korm. határozattal a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepciója váltott fel. Az ezekben foglalt kötelezettségekhez illeszkedik a pályázat, hiszen az előírások szerint az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi forma megszüntetését és a közösségi alapú ellátási formák, a támogatott lakhatás bevezetését célozza. Utóbbi jogi kereteit Szociális törvény, a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet tartalmazza, a támogatott lakhatási forma kialakításánál ezek iránymutatására támaszkodunk.

A pályázat támaszkodik az 1257/2011 (VII. 21) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően elkészült, az első

3 éves fejlesztési ciklus eredményeit és tapasztalatait összegző Fejlesztési alapvetések a fogyatékossággal élő személyek szociális intézményi-férőhelykiváltásáról szóló stratégia (2011- 2041) végrehajtásához, 2015-2020 című dokumentum, továbbá több ponton kapcsolódik a 1653/2015. (IX. 14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéhez: 5.4. (Szabályozási szinten kell lehetővé tenni a fogyatékossággal élő személyek részére a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a nappali ellátást biztosító intézményekre); 7.3. (Létre kell hozni azt a szakmai műhelyt, amely a szociális intézmények férőhelykiváltásának koordinatív-módszertani támogatását biztosítja) 7.4. (Az előző évek tapasztalataira alapozva felül kell vizsgálni az intézményi- férőhelykiváltással és a támogatott lakhatással kapcsolatos jogszabályi környezetet a fogyatékossággal élő gyermekekre is figyelemmel) pontjaihoz. A fejlesztés tervezésekor és megvalósításakor kiemelt figyelmet fordítunk a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat 7.2 pontjának (önrendelkezés, társadalmi integráció érvényesítése, az intézményi-férőhelykiváltással érintett személyek és intézmények felkészítése, kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználása, lakóhelyhez közeli szolgáltatások körének bővítése).

A fent bemutatott, a projekt előkészítéséhez és majdani megvalósításához közvetlenül kapcsolódó szabályozókon túl, számos egyéb hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg működési környezetet. Összefoglalóan alább felsoroljuk a legfontosabb vonatkozó dokumentumokat.

Nemzetközi jogszabályok, ajánlások:

• A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény

• Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény /Alapelvek (3. cikk), a 19. cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás

• Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikk

• 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégia

• Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-ban elfogadott Akcióterve

• Az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató

• ENSZ CRPD Bizottság állásfoglalásai

• A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)

• a WHO jelentése pszichiátriai ellátásról elnevezésű dokumentumhoz Hazai fogyatékosságügyi szabályozás:

• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

• Fejlesztési koncepció-javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez

• A Kormány 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozata a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

• 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról

• 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)

• A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

• A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) kormányrendelet

Speciális szolgáltatási jogi szabályozás

• Az intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának szabályozási háttere.

• Szociális szolgáltatások, és kapcsolódó szolgáltatási rendszer (egészségügy, köznevelés, foglalkoztatás, közszolgáltatások)

Törvények:

• 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szt.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

• 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

• 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

• Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény

• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

• 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.)

• A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes

törvények módosításáról (Mmtv.) Kormányrendeletek, kormányhatározatok:

• 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról

• 415/2015 (XII. 23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről

• 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (továbbiakban: Tr.),

• 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról

• 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

• 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális

foglalkoztatási támogatásról

• 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról

• 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (Xxxxx.)

• A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet

• 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának,

valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

• A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet.

Miniszteri rendeletek:

• 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai

feladatairól és működésük feltételeiről

• 9/1999. (XI. 24.) XXXXX rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

igénybevételéről (továbbiakban: Ir.)

Ez szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.

A célok eléréséhez a 2014-2020 programozási időszakban szükséges konkrét beruházási prioritásokat és a intézkedésék – a hozzájuk társított forrásokkal – a Közös Stratégiai Keretben kerültek összefoglalásra. Ennek 9. cikke határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, aminek elérésével az Európa 2020 stratégia eredményesen megvalósulhat. Hazánk az ehhez való hozzájárulás mikéntjét, a fejlesztési prioritásokat - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a Partnerségi Megállapodásban rögzíti. Ebben a 4. Társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése nemzeti prioritáson belül, illeszkedve a 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében nevesíti az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést, amely program megvalósulásával hozzájárul a célcsoport társadalmi integrációjához, megnyílik a lehetőség az egyéni szükségletekre alapozott szolgáltatások, hozzáférhető ellátási formák kialakítására.

A pályázatban célzott fejlesztés a Partnerségi Megállapodásban elérendő eredményekhez az alábbiak

szerint tud közvetlenül illetve közvetve hozzájárulni:

• a szociális intézmények közösségi ellátásra való áttérése és a bentlakásos intézmények

férőhelykiváltása;

• jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;

• a fogyatékossággal élő személyek és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja, a helyzetük javítása a későbbi nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás érdekében;

• a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségének erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdani munkaerő-piaci részvételüket (ez kapcsolódási pontot jelent a 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása tematikus célkitűzéssel).

A fenti eredmények elérését célzó konkrét fejlesztési programok az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) tartalmazza. Ennek 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények férőhelykiváltása, új kapacitások létesítése elnevezésű intézkedése egyedi célként határozza meg az intézményi férőhelyek kiváltását. A projekt többek között a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével előmozdítja a társadalmi együttműködést, az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra áll át, az aktív befogadást és esélyegyelőséget támogatja, valamint a foglalkoztathatóság, továbbá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját erősíti.

Jelen pályázati felhívás a fentiek mentén jelölte ki a főbb célkitűzéseket, melynek a projekt maximálisan eleget tesz, amennyiben a fejlesztés eredményeképp a jelenlegi intézményi ellátási forma férőhelyei teljes egészében kiváltásra kerülnek, új támogatott lakhatási férőhelyek és új, a lakók igényeire reflektáló közösségi alapú szolgáltatások jönnek létre, a közösségi alapú ellátás fejlesztésével a hozzáférhetőség

javul. Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében hatékony, sikeres munkaerő válhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.

A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy félinformáció birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.

Kapcsolódás más humán-fejlesztési programokhoz

Az intézményi-férőhelykiváltás konkrét végrehajtási fejlesztési feladatait az 1257/2011. (VII. 21.) Korm. határozat és a 1023/2017 (I. 24) Korm. határozat nevesíti. Ezek keretében egy hosszú távú fejlesztéssorozat indult ek, melyek egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve szolgálják a meghatározott távlati célok elérését.

A TIOP-3.4.1.A-11/1 projekt Szociális Intézmények komponense keretében összesen 6 intézmény (Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly és Szentes) férőhelyeinek kiváltását támogatták. 697 lakó számára összesen 67 ingatlant (6 lakócentrumot, 40 db 12 fő részére kialakított támogatott lakhatást, valamint 12 lakást) építettek vagy újítottak fel. A konstrukció alapján létrehozásra került a Intézményi Átalakítási Cselekvési Terv, jött létre, ami 3 éves ütemezésben az adott időszakban szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerül.

A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt eleme volt a TIOP-3.4.1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” konstrukció kedvezményezettjei számára egy országos, társadalmi befogadást erősítő médiakampány lebonyolítása, mely elősegíti a szakemberek és a lakosság szemléletváltását a fogyatékossággal élő személyekkel szemben. A TÁMOP-5.4.1. keretében megvalósuló kampány és az érzékenyítést célzó honlap (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/) a TIOP 3.4.1. pályázatot követő év végén indult el.

A TÁMOP 5.4.4. „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című konstrukcióban a t szolgáltatásokat nyújtó különböző (elsősorban szociális, egészségügyi és pedagógiai) munkakörben dolgozó szakemberek részére a képzési tematika, a képzési anyagok kidolgozása, valamint a képzésük történt meg több szociális területen, többek között a fogyatékosság szakterületén belül is.

A TÁMOP-5.4.5.-11/1 – a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című konstrukció keretében a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft és a Kézenfogva Alapítvány konzorciumban valósította meg a mentorhálózat kialakítását, valamint működtetését. Így a mintegy 100 fő mentor rendelkezésre bocsájtásával (2013 nyarától) támogatta az intézményekben élő érintetteket, családtagjaikat, az ott dolgozó szakembereket, valamint az új, befogadó környezetet. Egy-egy intézményben 10-14 fős mentor team dolgozott 3 fős kulcsmentor team vezetésével, koordinációjával.

Ugyancsak a TÁMOP-5.4.5.-11/1 konstrukció keretében 2013.09.01. és 2014.01.10 között működött a nyertes pályázók számára a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) által biztosított, és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) által koordinált érdekvédelmi tanácsadás. Összesen 16 fő 18 órás képzése valósult meg, belőlük alakultak azok a több esetben 4-5 fős munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményben tevékenykedve képviselték a lakók érdekeit, és információnyújtással, konstruktív javaslatokkal segítették az intézményi-férőhelykiváltási folyamatot. Munkájuk elsődleges célja az volt, hogy az intézményi-férőhelykiváltásban résztvevő intézmények folyamatosan figyelembe vegyék az intézményben élő lakók érdekeit, és segítse a lakókat bevonódni az intézményi-férőhelykiváltás folyamatába (FESZT, 2014).

Pályázatunk épít az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi-férőhelykiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projektre. Az ennek keretében létrehozott Intézményi Férőhely Kiváltási Szakmai Koordinációs Műhely, valamint munkacsoportjai (kutatási, szolgáltatásfejlesztési, foglalkoztatási, intézménytámogatási és hálózati) megfelelő stratégiai-módszertani hátteret biztosít a Az intézményi-férőhelykiváltási folyamat során. A szakmai terv a kialakított Intézmény Férőhely Kiváltási Terv módszertana alapján került összeállításra, míg a megvalósítás során a szakmai koordinációs, módszertani fejlesztésébe vonható beruházásokhoz kapcsolódó „soft” tevékenységeke tud hatékonyan bekapcsolódni. Így együttműködünk az érintettek bevonásában, felkészítésében, az érzékenyítésben, rehabilitációs tanácsadásban, a szolgáltatási struktúra kialakításának kérdéskörében.

Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz

• Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és

társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

• az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,

• a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a

fiatalok megtartása érdekében,

• leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,

• helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás

ösztönzésére.

TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.

2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE‌

A pályázat felhívásában nevesített célcsoportok

A projekt célcsoportjaként a pályázati felhívás meghatározza a közvetlenül és a közvetve érintett célcsoportokat. A projekt közvetlen célcsoportja azon személyek köre, akik a projekt eredményeinek közvetlen, elsődleges használói. Esetükben a projekt tevékenységei, eredményei, hatásai helyzetüket befolyásolja.

A projektnek több közvetlen célcsoportja van. A közvetlen célcsoport rétegződése: egyéni, intézményi és társadalmi. Egyrészt egyéni szinten mindazok a fogyatékossággal élő emberek/pszichiátriai és szenvedélybetegek, akik bentlakásos szociális intézményekben élnek vagy bekerülési várólistán lévő, ellátást igénylők, továbbá a közvetlen családtagjaik. Másrészt – szintén egyéni szinten – a fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai és szenvedélybeteg emberek intézményi ellátását végző szakemberek, személyi segítők, gondnokok.

Az egyéni szinten túl a projekt jelentős, az intézmények szintjén jelentkező célcsoportokra is jelentős hatással lesz. A kiváltás komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói; továbbá a közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók esetében a projekt a fogyatékossággal élő személyek,

pszichiátriai és szenvedélybetegek családtagjain és a szakembereken túl az őket körülvevő, velük

közvetlen kapcsolatban álló intézményekre is irányul.

A harmadik szintet a társadalom képviseli. Közvetlen célként a fogyatékossággal élő személyek, pszichiátriai és szenvedélybeteg embereket körülvevő, velük mindennapos kapcsolatban álló szűkebb környezet fogalmazódott meg. A kiváltás folyamatában kulcsfontosságú szerepe van a kiköltöző intézményi lakók szomszédainak, valamint a lakosság véleményének is.

Közvetlen célcsoport:

• pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékossággal élő személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok,

• bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékossággal élő személyek és közvetlen családtagjaik,

• az intézményi-férőhelykiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett

intézményrendszer szereplői és fenntartói,

• közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók,

• pszichiátriai és szenvedélybetegeket, valamint a fogyatékossággal élő személyeket körülvevő szűkebb környezet (pl. szomszédság, település(rész).

Közvetett célcsoport:

• pszichiátriai és szenvedélybetegeket, valamint a fogyatékossággal élő személyeket körülvevő

tágabb mikro-makro környezet.

Jelen pályázat keretében 249 fő pszichiátriai és/vagy szenvedélybeteg és/vagy fogyatékossággal élő

személy kiváltása valósul meg az alábbiak szerint.

Fogyatékossággal élő személyek:

• Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 49 férőhely,

• Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Bárándi Humán Szolgáltató Otthon 3 férőhely,

• Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon III. 20

férőhely.

Pszichiátriai betegek:

• Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Bárándi Humán Szolgáltató Otthon 23 férőhely,

• Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 37 férőhely

• Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Xxxxxx XXX. 35

férőhely.

Szenvedélybetegek:

• Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Bárándi Humán Szolgáltató Otthon 82 férőhely

A kiváltás komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a rendelkezik arról, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást- gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézmények férőhelyeit ki kell váltani. .

Az intézmény-férőhely kiváltási folyamatban a különféle érintett szociális szolgáltatások közötti

együttműködés elengedhetetlen.

A kormány által jóváhagyott, a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együttműködésben készített, 2015 őszén megújított férőhely-kiváltási módszertan leszögezte, hogy a fogyatékossággal élő ember lehetőleg minél több szolgáltatóval, szolgáltatással kerüljön kapcsolatba, így diverzifikálva a szolgáltatói kört. Ezen túlmenően az egészségügyi szolgáltatások esetében szükséges kiemelten kezelni a háziorvosi

szolgáltatás elérhetőségét, valamint a járóbeteg szakellátás kapcsán a pszichiátriai gondozóhálózatot. A csoport esetében nehézséget jelent, a kompetencia-határok esetleges tisztázatlansága, változásokkal szembeni ellenérzések, a hálózatos működés hiánya, a szakmai tapasztalatcsere esetlegessége, illetve némely esetben az vélt vagy valós félelmek is nehezítik az együttműködést. A projekt biztosítja a célcsoport hálózatosodását, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserét és módszertani hátterük megerősítését.

Fogyatékossággal élő személyeket, pszichiátriai és szenvedélybetegeket körülvevő szűkebb

környezet

A csoport jelentős befolyással rendelkezik a tekintetben, hogy a létrejövő új szolgáltatások (támogatott lakhatási férőhelyek) mely településeken, hol valósulnak meg. A közvetlenül érintett szomszédság, vagyis az újonnan létrejövő, fogyatékossággal élő személyeknek otthont adó lakóépületek szomszédjai, az érintett települések/településrészek döntéshozói, lakói, véleményformálói esetében szükséges annak elérése, hogy lehetőleg partnerként, támogatóan álljanak a kiváltás mellé. Ezen csoport érdeke egyfelől a problémamentesen integrálódó fogyatékossággal élő személyek és támogató szolgáltatások létrejötte, másfelől az új szolgáltatásokkal létrejövő új munkahelyek létrehozása. A csoport hátránya a vélt vagy valós félelmeken és előítéleteken és a fogyatékosságból adódó nehézségek meg nem értése.

Ez a csoport jelentősen képes hozzájárulni a projekt eredményeinek eléréséhez, illetve fenntarthatóságához. A projektből közösségfejlesztői, kommunikációs, információs és változáskezelési tevékenységek vonatkoznak rájuk.

Szenvedélybetegek

Szenvedélybetegek azok a kábítószert használó, a gyógyszert kóros mértékben fogyasztó, valamint egyéb

hasonló függőséget okozó anyaggal visszaélő személyek, akik önálló életvitelre időlegesen nem képesek.

A szenvedélybetegség kialakulásának számos oka van. Az addíciók (hozzászokás) szempontjából minden, a személyiség harmonikus fejlődését akadályozó tényező kockázatnak számít. Fontos szerepe van a személyiségfejlődés korai szakaszának, a kora anya-gyermek kapcsolatnak és a kisgyermekkorban lezajlott traumáknak. A meghitt emberi kapcsolatok hiányából, illetve például a munkahelyi vélt vagy valós sikertelenségből származó szorongást és feszültséget enyhítheti a beteg a szenvedélybetegség felé vezető út lépéseivel. Számos vizsgálat támasztja alá, hogy az addícióra való hajlam bizonyos mértékben genetikailag is meghatározott. Kimutatták például, hogy a dopamin-2 receptor jelenléte szignifikánsan gyakrabban fordul elő súlyos alkoholistáknál, drogfüggőknél és kóros játékszenvedélyben szenvedő betegeknél. A szenvedély kialakulásának különféle hatásai mellett nem elhanyagolható a véletlenszerű események szerepe sem, tehát a betegek kórelőzményét nem lehet kizárólag előre gyártott sémák alapján megítélni.

A szenvedélyek, függőségek alapvetően kétfélék lehetnek: kémiai addikciók (alkohol-, drog-, nikotinfüggőség), továbbá viselkedéses vagy anyag nélküli addikciók (játékszenvedély, munkamánia, kóros vásárlás, kleptománia, internetfüggőség, stb. Az anyag nélküli addikcióknál ugyanúgy ciklikus viselkedési sztereotípiákat figyelhetünk meg, mint a kémiai addikcióknál: vágy, késztetés, növekvő feszültség, szenvedély megélése (pl. szerhasználat), feszültség csökkenése. A késztetésnek a betegek csak nehezen tudnak ellenállni, és több hónapos vagy éves "józanság" után is visszaeshetnek. A szenvedélybetegségek ráadásul gyakran társulnak más függőségekkel (alkohol- és drogfüggőség), depresszióval, és nem ritka az öngyilkossági kísérlet társulása sem.

Pszichiátriai betegek

Az pszichiátriai ellátásban lévő ellátottak diagnózisa:

• skizofrénia

• skizoaffektív zavavarok

• bipoláris I.zavar

• bipoláris II. zavar

• depressziós epizód

• rekurens depresszió

• egyéb hangulati affektív zavar

Pszichiátriai betegségek fogalma, jellemzői

A skizofrénia (skizofrenia) egy krónikus és nagyon gyakran rokkantsághoz vezető pszichés betegség. A betegség miatt a beteg visszahúzódik az emberektől, elfordul a korábban végzett tevékenységeitől és egy téveszmékkel teli, vagy valóságtól elszakadt külön világába húzódik vissza. A skizofrenia a pszichózis egyik formája, azaz úgy károsul a gondolkodás, hogy a betegek a valóságot érzékelik rendellenesnek. A pszichózis a zavart agyi működés egyik tünete. A skizofrénia nem gyógyítható, azonban pszichiáterekkel, vagy más mentálhigiénikusokkal való szoros együttműködésben a skizofrénia sikeresen karban tartható, különösen, ha a diagnózist sikerült korán felállítani. Szerencsére újabb és újabb gyógyszerek segítségével egyre jobban kezelhető ez a kevéssé értett betegség. Jelenleg még nem sikerült azonosítani a skizofrénia okait, bár úgy gondolják, hogy genetikai tényezők is állhatnak a betegség hátterében. Az általános populáció egy százalékánál alakul ki skizofrénia, míg tíz százaléknál jelenik meg, ha a családban már szenved közeli hozzátartozó a betegségben. Az agy kémiai, vagy nagyon finom szerkezeti eltérései hozzájárulhatnak kialakulásához.

A bipoláris zavar kétpólusú, hangulati betegséget jelent. Az egyén életében lehangolt (depressziós) és felhangolt (hipomániás azaz enyhén mániás, vagy akár súlyosan mániás) epizódok követik egymást. Gyakran évekig csak depressziós időszakok jelentkeznek, míg egyszer megjelenik egy felhangolt, mániás periódus. Sajnos a betegség a látszólag tünetmentesebb időszakokban sem nevezhető meggyógyultnak, illetve egy-egy újabb epizód jelentkezése sem újabb és újabb betegség, itt egy adott folyamatról beszélünk. A kórkép megkülönböztetése fontos a "hagyományos" egypólusú depressziótól, melyben csak lehangolt időszakok fordulnak elő, mert attól eltérő terápiás megközelítést igényel. Ugyancsak megkülönböztető a különféle érzelmileg labilis személyiségzavarokkal, pl. az orvosi szlengben "borderline"-nak is nevezett állapottal járó érzelmi-hangulati instabilitástól.

A betegség első tünetei általában 15-30 éves életkor körül jelentkeznek, nagyjából 70 százalékban depressziós epizóddal indul a folyamat. A pontos diagnózis felállítását nehezíti, hogy akár 10 év is eltelik, míg az első ellentétes, felhangolt epizód jelentkezik, így addig "sima" depresszió kórjelzéssel zajlik a kezelés. A bipoláris zavar formái A betegség lefolyása során depressziós és különböző mértékben felhangolt („mániás”) időszakok követik egymást, a folyamatnak több különféle formáját különböztethetjük meg, melyek közül kiemelhető: Bipoláris I. zavar esetén a depressziós epizódok között teljes mániás időszakok is előfordulnak. Bipoláris II. zavarnál a depressziós tünetek mellett csak enyhébb felhangoltságot, úgynevezett hipomán időszakokat lehet észlelni, mely utóbbit a beteg maga gyakran energiától duzzadó, aktív, kreatív időszaknak éli meg. A betegség többnyire depressziós tünetekkel indul, és a betegség lefolyása során is gyakran a nyomott, depressziós időszakok dominálnak. A depressziós epizódok több hónapig is tarthatnak, megkeserítve mind a beteg, sőt a környezete életét is, ez a több hónapos időszak megfelelő terápiával lényegesen rövidíthető, illetve a tünetek mélysége is enyhíthető. A legjellemzőbb tünet a lehangoltság, az érdeklődés elveszítése, az örömre való képesség csökkenése vagy teljes hiánya. A beteg passzívabb, teendőit halogatja, elhanyagolja, azok megcsinálása fokozott terhet jelent számára, ez súlyos esetben akár a személyi higiénia, az étkezések rovására is megy. A beteg meglassultabb, koncentrációja, figyelme csökkent, melyet mint gyanított memóriazavart idősebb betegnél tévesen a szellemi leépülésekkel, demenciákkal is keverhetnek. A depresszió része a negatív- pesszimisztikus, borús világlátás, önmaga leértékelése. Nagyon gyakori az alvászavar (gyakran első tünet!), a szorongás, akár komoly súlyvesztéssel is járva az étvágy romlása, öngyilkossági gondolatok társulása. És bizony az ilyen állapotok táptalaja lehetnek a szenvedélybetegségek, pl. alkoholfogyasztás elmélyülésének is, melyek nagyon megnehezítik sajnos a kivezető út megtalálását még szakértő segítség esetén is. A depressziós beteg megjelenése lehet elhanyagolt, nem szívesen kommunikál, válaszai szünetekkel jönnek, néha csak tőmondatok formájában. A beteg testbeszéde, mimikája is színtelenné válik, gyakran a szemkontaktust sem veszi fel beszélgetés során. A depresszió krónikussá válása esetén a fentiek okán a beteg társas kapcsolatai elsorvadnak, tüneteit a családja is megsínyli, így gyakori a válás, a beteg sokszor izolálódik.

A skizoaffektív zavart a skizofrénia és a hangulati zavarok tüneteinek kombinációja jellemzi, az azonban vitatott, hogy az előbbi vagy az utóbbi egy típusának tekinthető-e. A klinikumban dolgozók többsége szerint inkább a skizofrénia egyik változatáról van szó, de abban nincs egyetértés, hogy önálló betegségként kell-e kezelni.A skizoaffektívként diagnosztizált beteg visszatérő depressziós vagy emelkedett hangulattal járó epizódokat él át, melyek észlelési zavarokkal együtt, vagy azokkal váltakozva jelennek meg, tehát skizofréniával járó tünetek (hallucinációk, téveszmék) keverednek a hangulati zavarok (depresszió vagy mánia) szimptómáival. A zavar többnyire befolyással van a kognitív funkciókra (a gondolkodásra, emlékezetre, döntésekre, problémamegoldásra) és az érzelmekre. Járhat hallási hallucinációkkal, bizarr téveszmékkel, paranoiával, és előfordul, hogy a beteg beszéde és gondolkodása csapongó, zavaros. Súlyos betegségről van szó, mely az élet minden területére hatással van, kapcsolati, iskolai és munkahelyi problémákat okozhat, megnehezíti a társas érintkezést, az érintettek antiszociális viselkedésük miatt gyakran elszigetelődnek, elmagányosodnak.

Az elmúlt években a munkaerőpiac lehetőségek változásai előnytelenül érintették az intézmény munkavállalói csoportjait. A szakmai létszámhiány pótlására az intézmény folyamatosan kísérletet tett, azonban tartósan megoldást nem sikerült találni.

A kedvezőtlen tendenciák ellenére az otthonban a működési engedélyhez szükséges szakképzettségi arány adott, kilencvennyolc százalék. A szakdolgozók a továbbképzési rendszer kertében tervezetten vesznek részt a továbbképzéseken, egyéb szakmai fórumokon.

2.3. AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA

Az intézményi férőhely-kiváltás során létrejövő új támogatott lakhatásnak meg kell felelnie az Szt. és az SzCsM. rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, továbbá összhangban kell lennie a Stratégiában foglaltakkal, különös tekintettel:

• a fogyatékossággal élő személyek és pszichiátriai beteg személyek új otthonai a településbe integráltan, belterületen kerülnek kialakításra

• a lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma az érintett település lakosságszámának maximum

5%-a lehet

o amennyiben az intézmény településén történik az intézményi-férőhely kiváltás, a lakhatási szolgáltatás maximális férőhelyszámát, a település lakosságszámának az intézményi- férőhely kiváltásban érintett intézmény férőhelyszámával csökkentett lakosságszám százalékában kell meghatározni

• a támogatott lakhatási szolgáltatásokat minél szélesebb földrajzi területen kell létrehozni.

Elengedhetetlen, hogy a fejlesztés eredményeként a lakhatási szolgáltatások létrehozása mellett, a szükséges szociális alapszolgáltatások, valamint foglalkoztatási lehetőségek megfelelő mértékben, elegendő kapacitással rendelkezésre álljanak.

A támogatott lakhatás létrehozásával célunk:

- A támogatott lakhatás létrehozásával a szolgáltatást igénybevevők életminőségének javítása,

jogainak érvényesítés, önálló életvitelük támogatása.

- A meglévő szolgáltatási rendszer minőségi, közösségi alapú fejlesztése.

- A szolgáltatási gyűrű létrehozásával ezen belül az alapszolgáltatások fejlesztésével az általános hozzáférhetőség javítása,

- Foglalkoztatás lehetőségeinek kialakítása,

- Az ellátottak felkészítése az új szolgáltatás létrehozásában és működtetésében történő megfelelő

bevonással.

- Személyközpontú, egyénre szabott szolgáltatás

o A szolgáltatás során biztosítani kell:

• a lakóhelyi

• a munkahelyi

• a szabadidő eltöltésének szétválasztását.

A célok az alábbi rendszerben határozhatók meg:

- Csak annyi segítséget kell nyújtani, amennyire az egyénnek szüksége van, és az legyen magas szakmai színvonalú, elméletileg is megalapozott.

- A támogatások és szolgáltatások kialakításának és átalakításának nem szabad megfosztania a fogyatékossággal élő embereket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani.

- A fogyatékossággal élő emberek, pszichiátriai ellátottak, valamint a szenvedély betegek új otthonai a településbe integráltan kerüljenek elhelyezésre.

- A projekttel érintett célcsoport tagjainak otthonát lehetőleg a megszokott környezetéhez hasonló környezetben kell kialakítani.

- A projekttel érintett célcsoport tagjainak a lakás, lakókörnyezet kialakításában, berendezésében részt kell, hogy vegyen.

- A projekttel érintett célcsoport tagjainak megfelelően biztosítani kell, hogy együtt lakhasson barátjával, házastársával, élettársával.

- Az adekvát munkahelyek, szükség szerint a Támogatott Foglalkoztatás biztosítása. Emellett olyan tevékenységekhez való hozzájutás lehetővé tétele, amelyek értelmes elfoglaltságot jelentenek.

- A közszolgáltatások eléréséhez minden embernek egyenlő esélyt kell biztosítani. Ezért a szociális ellátás mellett az egészségügy, a közoktatás és a foglalkoztatás területén is szükséges a leendő igénybevételre felkészülni.

- Az önkéntes segítőkből álló rendszer kereteinek a megteremtése.

Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében hatékony, sikeres munkaerő válhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.

A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy fél információ birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.

Az intézményi férőhely-kiváltás jelentős változást jelent a szervezeti struktúrában, ami szemléletváltással jár. Kiemelt hangsúlyt kap a rendszeres kommunikáció a dolgozókkal a teljes folyamat során, az új szerepkörök tisztázása, felelősségek meghatározása.

Szervezetfejlesztés terén az alábbiakat kívánjuk megvalósítani:

• Rendszerszemléletű, stratégiai gondolkodás és megvalósítási képesség erősítése.

• Valós szolgáltatási igényekre reagáló kapacitástervezés.

• Horizontális szervezeti struktúra és folyamatszervezés. (Hierarchia csak a feladatoknak és

funkcióknak megfelelő mértékben jelen meg, a munkavégzés folyamatok alapján történik.)

• Az új szervezet működtetésére alkalmas menedzsment, és kulcsszereplők, tudatos humánerőforrás fejlesztés. (motivációs és fejlesztési rendszerek kitűzött és elért eredményekhez történő igazítása, kollégák ebben a rendszerben történő strukturált, rendszeres, tudatos fejlesztése)

• Partnerség, hálózatszerű működés. (A szervezet rugalmasan képes ügyek, stratégiai irányok mentén együttműködni külső partnerekkel, de ez igaz a belső működésben az egyes szervezeti egységekre is.)

• A változások kezelésének módszeres és rendszeres alkalmazása.

• A csapatmunka, felelősségvállalás, együttműködés erősítése.

• Rendszerben gondolkodás, szerepek, kompetencia határok meghatározásában történő önálló gondolkodás erősítése.

• A dolgozók egymás közötti viszonyának tudatosítása.

• A dolgozók szolgáltatáson belüli jólétének tudatos figyelése, szükségleteik és a lakók szükségleteinek kezelése közötti összefüggések megvilágítása.

A célok az alábbi rendszerben határozhatók meg:

• Csak annyi segítséget kell nyújtani, amennyire az egyénnek szüksége van, és az legyen magas szakmai színvonalú, elméletileg is megalapozott.

• A támogatások és szolgáltatások kialakításának és átalakításának nem szabad megfosztania a pszichiátriai betegségben szenvedő személyeket mindattól, amit önállóan is el tudnak érni, amit önállóan is képesek megvalósítani.

• A pszichiátriai betegek új otthonai a településbe integráltan kerüljenek elhelyezésre.

• A pszichiátriai betegek a lakás, lakókörnyezet kialakításában, berendezésében részt kell, hogy vegyenek.

• Az ellátottnak biztosítani szükséges annak megválasztását, hogy együtt lakhasson a barátjával, házastársával, élettársával.

• Az adekvát munkahelyek, szükség szerint a Támogatott Foglalkoztatás biztosítása. Emellett olyan

tevékenységekhez való hozzájutás lehetővé tétele, amelyek tartalmas elfoglaltságot jelentenek.

• A közszolgáltatások eléréséhez minden embernek –így a pszichiátriai betegeknek is– egyenlő esélyt kell biztosítani. Ezért a szociális ellátás mellett az egészségügy, a közoktatás és a foglalkoztatás területén is szükséges a leendő igénybevételre felkészülni.

• Az önkéntes segítőkből álló rendszer kereteinek a megteremtése.

Az intézményi-férőhelykiváltás jelentős változást jelent a szervezeti struktúrában. Kiemelt hangsúlyt kap a rendszeres kommunikáció a dolgozókkal a teljes folyamat során, az új szerepkörök tisztázása, felelősségek meghatározása.

Jelen pályázatban az alábbi településekre kerülnek kiváltásra az ellátottak:

1. Derecskére 72 fő kerül kiváltásra

- a BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otthonból 49 fő fogyatékossággal élő

személy,

- a DSZSZK Szerep-hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon III.–ból 20 fő fogyatékossággal élő személy

- a DSZSZK Bárándi Humán Szolgáltató Otthonából 3 fő fogyatékossággal élő

személy kerül kiváltásra

2. Szerepre 72 fő kerül kiváltásra

- a BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Otthonból 37 fő pszichiátriai beteg

személy

- a DSZSZK Szerep-hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon III 35 fő pszichiátriai

beteg személy

3. Xxxxxxxx 82 fő kerül kiváltásra

- a DSZSZK Bárándi Humán Szolgáltató Otthonából 82 fő szenvedélybeteg

személy kerül kiváltásra

4. Püspökladányba 23 fő kerül kiváltásra

- a DSZSZK Bárándi Humán Szolgáltató Otthonából 23 fő pszichiátriai beteg

személy kerül kiváltásra

AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA DERECSKÉN

A BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Xxxxxxxxxx (Derecske, Morgó Tanya 1.) kiváltásához kapcsolódó új szolgáltatási struktúra bemutatása

A Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthonból kiváltásra kerülő

ellátottak, Derecskén és Szerep településen megépülő új lakhatási egységekbe fognak beköltözni.

A fenti intézményből Derecskére 49 fő fogyatékossággal élő ellátott fog kiköltözni támogatott lakhatásba, 37 fő pszichiátriai beteg személy pedig Szerep településre.

Új szolgáltatási környezet Derecskén

Derecske város bemutatása:

Derecske város Magyarország keleti részén, Hajdú–Bihar megyében, Debrecentől 22 km-re, a 47-es számú főútvonal mentén fekszik. Derecske először Bihar vármegyéhez, később Hajdú-Bihar megyéhez tartozott. A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske a hajdani mezőváros, majd később hajdúváros.

Derecske településen az utóbbi években felerősödött a szociális szolgáltatás iránti igény, a szolgáltatás biztosításának a színvonala. A személyes gondoskodás keretében alapellátásként biztosított étkeztetés és házi segítségnyújtás keretszámai általában telítettek. A támogató szolgálat kiépítésével lehetővé vált a fogyatékossággal élő személyek lakókörnyezetében történő ellátása. A működő idősek nappali ellátását biztosító intézménynek a célja az, hogy a hiányzó családi gondoskodást pótolja, javítson az idősek szociális helyzetén, a rászorultaknak megfelelő körülményeket biztosítson, a tétlenséggel járó káros hatásokat megelőzze, valamint egészségi és higiénés viszonyaikat javítsa.

A személyes gondoskodás területén működtetett, az önkormányzatok és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott bentlakásos szociális intézmények túlnyomó része túlzsúfolt. Emiatt szükséges az alapellátó rendszer fejlesztése, szakszerű működtetésének javítása.

Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, a fogyatékossággal élő személyek és az idős személyek nappali ellátását 2017. január 1-jétől biztosítja, amelyet a Bihari Szociális Szolgáltató Nonprofit Kft-től vett át. A támogató szolgáltatást és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulással megkötött ellátási szerződés útján látja el. Az éjjeli menedékhely működtetése, valamint a család- és gyermekjóléti szolgáltatás a Derecske Városi Jóléti Szolgálat Alapítvánnyal kötött együttműködési megállapodásban foglaltak alapján valósul meg. Szervezeti egységei:

• Család- és Gyermekjóléti Szolgálat,

• Éjjeli Menedékhely,

• Projekt programok: Nyitok - Nyitott Tanulási Központ.

Szolgáltató Központ

Vezető

Intézményvezető

támogatott lakhatás háttér feladatok

Általános intézményvezető helyettes/Szakmai vezető

Az új szolgáltatási struktúra Derecskén, organogram

1. számú lakhatási egység

esetfelelős, támogató mts.

2. számú lakhatási egység

esetfelelős, támogató mts.

4. számú lakhatási egység

esetfelelős, támogató mts.

5. számú lakhatási egység

esetfelelős, támogató mts.

3. számú lakhatási egység

esetfelelős, támogató mts.

6. számú lakhatási egység

esetfelelős, támogató mts.

fejlesztő foglalkoztatás

házi segítségnyújtás

étkeztetés

támogató szolgálat

nappali ellátás

Az organogramból kiderül, hogy a székhelyintézmény a pályázat keretében támogatott lakhatási egységet kíván létrehozni 6 db lakóépülettel és külön álló szolgáltató központtal, amely igazodik az ellátást igénybevevők szükségleteihez.

A szociális szolgáltató központ a település lakossága által is igénybe vehető sokszínű szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmény lesz. Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és intézményvezető-helyettes és a szolgáltató központ vezetője. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a támogatott lakhatás. Az intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért, így a támogatott lakhatást igénybe vevő ellátottakért is. A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg.

Az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, nappali ellátás) irányítását a Szociális Szolgáltató Központ szakmai vezetője látja el. A szociális alapszolgáltatások biztosításához szükséges személyi feltételek: étkeztetés – személyi segítő, házi segítségnyújtás – szociális gondozó, fogyatékos személyek nappali ellátása – terápiás munkatárs, szociális gondozó, támogató szolgálat – személyi segítő. A projekt megvalósításával egy olyan szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.

A támogatott lakhatás személyi feltételei Derecskén:

Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja. Amennyiben a szolgáltatás személyi feltételeinek előírásai lehetővé teszik, az esetvitelt és a kísérő támogatást az intézményvezető is elláthatja. Az intézmény vezetője minden igénybe vevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (a továbbiakban: esetfelelős). Az esetfelelős az ellátást igénybe vevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre

12 ellátott tartozhat. Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybe vevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására. A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybe vevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre.

Személyi feltételek 12 férőhelyes ingatlanonként:

• Esetfelelős ingatlanonként 1 fő (mentálhigiénés munkatárs)

• Kísérő támogató 4 fő (szociális ápoló és gondozó)

Összes szakmai munkavállaló alakulása (lakhatás):

• Intézményvezető 1 fő

• Esetfelelős 6 fő

• Kísérő támogató 24 fő

A támogatott lakhatás szolgáltatásai:

Kötelezően biztosítandó

• a lakhatási szolgáltatás,

• az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében a mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel,

• a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások

igénybevételében való segítségnyújtás,

Komplex felmérés és igény alapján nyújtott

• felügyelet,

• étkeztetés,

• gondozás,

• készségfejlesztés

• tanácsadás,

• pedagógiai segítségnyújtás,

• gyógypedagógiai segítségnyújtás,

• szállítás,

• háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás (napi praktikus ismeretek elsajátítása, háztartási gépek használatának megtanítása, valamint a környezet rendbetételének, a környezetük rendben tartásának megtanítása, háztartási feladatokban nyújtott segítség)

Lakhatás:

• A lakhatási egységek kialakításánál figyelembe vesszük az ide költözők igényeit.

• A szolgáltatásokat ennek megfelelően alakítjuk ki.

• Személyi feltételeket és a tárgyi-technikai feltételeket ehhez igazítjuk.

Derecskén 6 db 12 fő elhelyezésére alkalmas lakóépület megépítésére kerül sor (a BESZI Derecskei Humánszolgáltató Otthonból, a DSZSZK Szerep-Hosszúháti Humán szolgáltató Otthon III.-ból, valamint a DSZSZK Bárándi Humán Szolgáltató Otthonból kiváltásra kerülő összesen 72 fő fogyatékossággal élő ellátott elhelyezésére), illetve 1 db már meglévő épület teljes körű felújítására. Az akadálymentesített lakóépületek Derecske város területén belül integráltan, belterületeken, egymástól elkülönülten kerülnek kialakításra.

A telkek képviselő-testületi támogató döntéssel és az érintett lakosság támogatási intenzitása alapján kerültek kiválasztásra.

A derecskei szolgáltatási célú ingatlanok bemutatása, környezet

1. számú lakóingatlan 12 férőhely

1 db földszintes akadálymentes lakóépület. Lakóépületben 6 db lakószoba, lakóterület nagysága 6 m2/fő. 3 db vizesblokk kialakítása szükséges, melyből 1 akadálymentesített (WC, mosdó, zuhanyzó). 1 db vendégszoba,1 db konyha étkezővel 12 fő részére. 1 db nappali/társalgó 12 fő részére, 1 db tisztítószer tároló, 1 db élelmiszertároló helyiség, 1 db gépészeti helyiség. Hozzátartozók részére külön vizes blokk. (WC, kézmosási lehetőség).

2. számú lakóingatlan 12 férőhely

1 db földszintes akadálymentes lakóépület. Lakóépületben 6 db lakószoba, lakóterület nagysága 6 m2/fő. 3 db vizesblokk kialakítása szükséges, melyből 1 akadálymentesített (WC, mosdó, zuhanyzó). 1 db vendégszoba,1 db konyha étkezővel 12 fő részére. 1 db nappali/társalgó 12 fő részére, 1 db tisztítószer tároló, 1 db élelmiszertároló helyiség, 1 db gépészeti helyiség, Vendégek részére külön vizes blokk (WC, kézmosási lehetőség).

3. számú lakóingatlan 12 férőhely

1 db földszintes akadálymentes lakóépület. Lakóépületben 6 db lakószoba, lakóterület nagysága 6 m2/fő. 3 db vizesblokk kialakítása szükséges melyből 1 akadálymentesített (WC, mosdó, zuhanyzó). 1 db vendégszoba, 1 db konyha étkezővel 12 fő részére. 1 db nappali/társalgó 12 fő részére, 1 db tisztítószer tároló, 1 db élelmiszertároló helyiség, 1 db gépészeti helyiség. Vendégek részére külön vizes blokk (WC, kézmosási lehetőség).

4. számú lakóingatlan 12 férőhely

1 db földszintes akadálymentes lakóépület. Lakóépületben 6 db lakószoba, lakóterület nagysága 6 m2/fő. 3 db vizesblokk kialakítása szükséges, melyből egy akadálymentesített (WC, mosdó, zuhanyzó). 1 db vendégszoba, 1 db vendégszoba, 1 db konyha étkezővel 12 fő részére. 1 db nappali/társalgó 12 fő részére, 1 db tisztítószer tároló, 1 db élelmiszertároló helyiség, 1 db gépészeti helyiség. Vendégek részére külön vizes blokk (WC, kézmosási lehetőség).

5. számú lakóingatlan 12 férőhely

1 db földszintes akadálymentes lakóépület. Lakóépületben 6 db lakószoba, lakóterület nagysága 6 m2/fő. 3 db vizesblokk kialakítása szükséges, melyből egy akadálymentesített (WC, mosdó, zuhanyzó). 1 db vendégszoba, 1 db vendégszoba, 1 db konyha étkezővel 12 fő részére. 1 db nappali/társalgó 12 fő részére, 1 db tisztítószer tároló, 1 db élelmiszertároló helyiség, 1 db gépészeti helyiség. Vendégek részére külön vizes blokk (WC, kézmosási lehetőség).

6. számú ingatlan 12 férőhely

Teljes körű felújítást, átalakítást, akadálymentesítést igényel. 12 fő részére lakószobák kialakítása

szükséges a 6 m2/fő lakóterület nagyság figyelembevételével. 1 db vendégszoba, 2 db vizesblokk felújítása

(WC, mosdó, zuhanyzó) szükséges a lakóingatlanban. 1 db konyha étkezővel, 1 db nappali/társalgó. 1 db élelmiszer tárolására alkalmas helyiség és 1 db gépészeti helyiség, és 1 db tisztítószer tároló helyiség kerül kialakításra. Vendégek részére külön vizes blokk (WC, kézmosási lehetőség). Az emeletre történő feljutást lift fogja elősegíteni azon lakók részére, akik mozgásukban akadályoztatva vannak.

A házak funkcionális felépítése

Minden házban megtalálhatóak:

• előtér

• tágas nappali

• konyha - esetenként kamra - étkezővel

• akadálymentes vizesblokk

A lakások ezen egysége alkalmas a közösségi együttlétre, továbbá benne található:

• 1-2 ágyas szobák

• szobánként fürdőszoba, WC

• mosókonyha az egyik fürdőszobában kialakítva

• tárolásra alkalmas helyiségek

Tárgyi, technikai feltételek

Előtér:

• előszobafal, álló fogas, cipős szekrény

Nappali:

• elemes bútor, ülőgarnitúra, dohányzó asztal, zárható szekrény elem, íróasztal, forgószék,

számítógép internet szolgáltatással, tévé, szőnyeg, függönytartó függönyök

Konyha:

• elemes konyhabútor; villanytűzhely; páraelszívó; hűtő; mosogatógép; mikrohullámú sütő; konyhai robotgép; olajsütő; meleg szendvicssütő; kenyérpirító; kávéfőző, vízforraló; főzéshez, tálaláshoz, étkezéshez szükséges alapvető konyhai eszközök (fazék, lábas, tepsi, evőeszközök, étkészlet, bögre, fakanál, vágódeszka, szeletelő, mérleg, konyharuha, szemetesvödör, stb.)

Étkező:

• étkezőasztal, székek

Lakószobák:

• kétajtós ruhás szekrénypolcos résszel, komód, fali polc, ágy (néhány esetben speciális betegágy), matrac, dohányzóasztal, fotel, éjjeli szekrény, éjjeli lámpa, függöny, falvédő, paplan, párna, matracvédő, ágynemű, ágytakaró

Fürdőszobák:

• Kapaszkodók, zuhanyzószék, piperepolc, pipereszekrény, zuhanyfüggöny, tükör és az egyik

fürdőszobában mosókonyha kialakítása

Kamra:

• polcok

Kerti eszközök:

• Fűnyíró, szegélynyíró, rotációs kapa, ásó, kapa, gereblye, lapát, cirokseprű, kerti hintaágy

párnával, műanyag kerti bútor, szabadtéri grillező

Egyebek:

Kamerarendszer, telefon és internet használati lehetőség kiépítése, kiépített televízió antenna csatlakozás, esetfelelős munkatársak számára laptop, mobiltelefon

Tervezendő épületek alapelvárásai:

Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra tervezési program alapján.

Előkészítés:

A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.

A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.

Az esetleges telekalakításokat, valamint a szabályozással érintett területek leválasztását az érintett önkormányzatok földmérő szakember bevonásával elvégeztetik.

A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről.

Egyes helyszíneken szükséges a hálózati gerincek bővítése, a szükséges telken való bekötések biztosíthatóságára. Ezeknek az előkészületek az épületek kivitelezésének megkezdése előtt meg kell valósulni. Mivel a munkálatokhoz a víz és villanyellátást biztosítani kell.

A tervezés energetikai irányelvei:

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet

költségoptimalizált követelményszintje a megvalósítás során kialakítandó szempont.

Ennek érdekében, a tervezés során a következő szempontok kerülnek figyelembe véve:

- megfelelő tájolás, esetlegesen szoláris energiák felhasználásával

- telken telepítendő lombhullató növényzet, mint hővédelem

- a megfelelő felület és térfogatarány kialakítása

- közel hasonló páraellenállású (szellőző) anyagok alkalmazása

- nyári túlmelegedés elleni védelem biztosítása homlokzati árnyékolókkal

- falszerkezetek hő átbocsátási tényezőjének minimalizálása

- az előírt követelményszint biztosítása

- grafitos, vagy egyéb alacsony lambdájú hőszigetelés tervezése

- minél kevesebb hőhíd kialakítása

- nyílászárók korszerű, hőszigetelt kialakítása

- belső páratartalom optimalizálása, esetlegesen mesterséges szellőzéssel

- megfelelő gépészeti rendszer, esetleg kombináltan a megújuló rendszerekkel

- alacsony széndioxid kibocsátás

- újrahasznosítható anyagok felhasználása

Akadálymentesítés:

Az elvárt cél a komplex akadálymentesítés. A telekhatáron belül, minimum 1 db akadálymentesen használható parkoló kerül kijelölésre az akadálymentes bejárattól 50 m távolságon belül. A parkolóhelytől az épület akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. Az akadálymentes parkoló minimális mérete 3,60×5,5 m, beleértve az 1,50 m szélességű közlekedősávot.

A parkoló burkolata aszfaltozott felületű, az akadálymentes parkolók kék-sárga színnel festve, a bejárathoz

vezető járdára rávezető rámpával felvezetve kerülnek kivitelezésre.

A parkolók burkolata szilárd, csúszásmentes, vízszintes felületű (legfeljebb 1-1,5 %-os, a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges lejtéssel kialakított.

Az akadálymentes kialakítás a burkolatban esetlegesen elhelyezendő rácsok és fedelek tekintetében is

érvényes.

A rámpa induló és pihenő szintjén biztosított a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad terület a negyedfordulatos megközelíthetőségre. Az elérendő szinten biztosítani kell a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad területet. Ezen területet benyíló ajtószárny nem szűkítheti. A járófelület csúszásmentes, fagyálló burkolatú. Az indulásnál és érkezésnél lábbal is érzékelhető taktilis, kontrasztos színezetű burkolatot - utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith vezetősávokat - kell kialakítani. A lejtőkarok szélein min. 15 cm széles kontrasztos színezetű sáv készül. A parkolóból a járdára vezető rámpa vízszintes vetületi hossza a 2,0 m-t nem haladja meg, ezért korlát nem tervezett. A szegélyképzés a járdák szegélyképzésével megegyezőek. A járdáról a bejárathoz vezető rámpa melletti kétoldali 2 soros korlát kialakítása megfelelő. A rámpák egyenletes és káprázásmentes megvilágítását biztosítani kell.

A lakóépület akadálymentesen használható bejárata burkolt felületről közelíthető majd meg. A bejárati ajtó egyszárnyú oldalt nyíló kialakítású ajtó. Az ajtót úgy kell kialakítani, hogy a szabad nyílásméret 90/195 cm- nél kisebb nem lehet. A bejárati ajtók külső oldali pihenője a vízelvezetéstől függően a belső padlószinttel azonos szintmagasságban vagy annál legfeljebb 2 cm-el mélyebben legyen, küszöbmentes kialakítással vagy automata küszöbbel rendelkezzen.

Az épületben biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét a bejárat, szobák az akadálymentesen WC/ fürdő között. Az ajtók mindkét oldalán a mozgáshoz - manőverezéshez - megfelelő méretű (1,50x1,50m), vízszintes helyet biztosítani kell. Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás és ajtó szabad nyílásmérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Az ajtólapon - amennyiben helyiség funkciója azt lehetővé teszi- lehetőleg üvegezés tervezett az ajtó nyitásának láthatósága-, a forgalom biztonsága- és a hallássérültek kommunikációjának biztosítása érdekében. Az ajtólap üvegezése a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lehetőleg ne nyúljon az üvegezés sérülésének elkerülése érdekében. Amennyiben az üvegezés a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lenyúlik, úgy a nagyobb üvegezett felületeket biztonsági fóliával vagy egyéb ütközés elleni védelemmel is el kell látni. A küszöbök kialakítását kerülendő! Ha ez nem elkerülhető, akkor az legfeljebb 2 cm magas és lehetőleg legömbölyített lehet.

A tervezett funkció miatt a létesítmény minden általuk használt helyiségében számítani kell fogyatékossággal élőkre, ezért a bútorozás tervezésénél, berendezések elhelyezésénél különösen gondolni kell rájuk. Biztosítani kell a mozgásukhoz szükséges helyet, a megfelelő elérési magasságokat és távolságokat, a térdszabad kialakítást, a megfelelő megvilágítást, a szükséges infokommunikációs eszközöket, a szükséges kapaszkodók beépítését.

A támogatott lakhatásba költöző ellátottak igényeinek felmérése

A komplex szükségletfelmérésben nevesített területek:

Az érintett területek a támogatott lakhatás célcsoportjai számára azonosak, így a fogyatékossággal élő

személyek esetében is érvényesek.

Személyi higiéné: mosdás, fürdés, zuhanyzás, a testrészek ápolása, a WC megfelelő használata, a női

speciális higiéné biztosítása.

Személyi függetlenség: ételkészítés, étkezés, öltözködés, a napi tevékenységek során használt eszközök

megfelelő használata.

Mobilitás: helyzetváltozás, helyváltozás, lakóhelyen kívüli közlekedés, tájékozódás és útvonaltervezés. Életvezetéssel kapcsolatos támogatási szükséglet: az önálló életvezetéshez szükséges tevékenységek, mint például bevásárlás, háztartási tevékenységek, hivatalos ügyek elintézése, pénzkezelés.

Kapcsolatok: családi, baráti, munkahelyi vagy oktatáshoz köthető, közösségi, partner-, pár-, és szexuális kapcsolatok kialakítása és fenntartása.

Közösségi részvétel: oktatási programban való részvétel, munkavállalás, munkavégzés, szabadidős

programokban való részvétel, sporttevékenységek.

Egészségmegőrzés: diéta, segédeszközök használata, gyógyszerek adagolása és bevétele, folyadékbevitel, orvos felkeresése, felülvizsgálatokon való megjelenés.

Egészségügyi kockázatok: epilepsziás rohamok, táplálkozással összefüggő zavarok, krónikus betegség, decubitus, fizikai és pszichés állapot, jóllét, egészségügyi zavarok.

A derecskei támogatott lakhatásba kiváltásra kerülő jelenleg a BESZI Derecskei Humán Szolgáltató Xxxxxx fogyatékossággal élő ellátottainak igényei (49 fő)

A fogyatékossággal élő személyek közül 34 főnek nincs preferenciája azzal kapcsolatban, hogy melyik

településen és kivel szeretne élni.

A fogyatékossággal élő személyek 13 főnek a fejlesztő foglalkoztatás lenne a megfelelő munkaforma.

Arra a kérdésre, hogy milyen típusú képzéseken, felkészítésen szeretne részt venni a támogatott lakhatásba való kiköltözést követően 3 főnek van konkrét elképzelése, és 2 fő tervezi a közeljövőben valamilyen tanfolyam elvégzését.

Az ellátottak közül a többségüknek nincs preferenciája arra vonatkozóan, hogy kitől szeretné kapni a személyes támogatást a jövőben. Továbbá, olyan fontos szempontot sem tudtak említeni, amit a jövőjükkel kapcsolatban szeretnének, ha rögzítésre kerülne az egyéni terveikben.

A támogatási szükségleteket teljesen egyénhez igazítva, individuálisan kell kialakítani, meghatározni, hiszen minden ellátott más és más, eltérő igényekkel, szükségletekkel rendelkezik. Ami minden ellátottnál kétségként merült fel, az a háztartás (főzés, mosás), a segítők jelenléte és az ügyintézés.

A szükségletfelmérések a Szakmai rendelet 14. számú melléklete alapján kerültek elkészítésre 49 fő ellátottal, akik jelenleg a Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 4130 Derecske, Morgó tanya 1. szám alatti telephelyén élnek.

Életterületek
Támogatás típusa	Személyi higiéné	Személyi függetlenség	Mobilitás	Életvezetés: háztartás, bevásárlás	Életvezetés: hivatalos ügyek, pénzkezelés	Kapcsolatok	Közösségi részvétel
Önálló	18	1	4	1	3	4	2
Figyelemmel kísérés, szóbeli támogatás,	10	14	16	9	4	11	13
Intenzív motiválás, részleges támogatás	1	12	14	4	3	15	17

Teljes támogatás 20 22 15 35 39 19 17

Az ellátottak jövőbeli elképzelései meglehetősen széles skálán mozognak a passzivitás és a tartalmas, konkrét célok megfogalmazását illetően. Vannak, akik még az intézményi jogviszonyt inkább előnyben részesítik a támogatott lakhatással szemben, így egyelőre nem fogalmaztak meg konkrét célokat.

A fenti elképzelések közül vannak teljesen reális célkitűzések, melyek elérése gond nélkül megoldható lesz az adott ellátott részére de egyes ellátottak esetében vannak kevésbé reális célkitűzések. Kiemelkedő szerepet szánnak az esetfelelősöknek, hiszen az ő segítségükkel reális, elérhető, megvalósítható, ez által sikerélményt eredményező célok kerülhetnek megfogalmazásra és megvalósításra.

Az ellátandó célcsoport jellemzői - Derecske

Település	Derecske
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 72 fő
Életkor szerint	18-39 év között 13 fő 40-59 év között 32 fő 60-64 év között 10 fő 65-69 év között 5 fő 70-74 év között 4 fő 75-79 év között 5 fő 80-90 év között 3 fő
Nemek szerinti megoszlás	Nő 42 fő férfi 30 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátást igénybevevők közül nem minden ellátott alkalmas a foglalkoztatásban való részvételre. Az ellátásuk során elsősorban gondozást, felügyeletet igényelnek.
Xxxxxxxx feltételek	6 fő esetfelelős, 24 fő kísérő támogatást segítő munkatárs
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően, munkavállalásban való részvétel megszervezése.

Forrás: saját szerkesztés

Az igényekre reagáló szolgáltatások Derecskén

Szolgáltatási gyűrű bemutatása

A szolgáltatási gyűrű a teljes körű társadalmi integráció biztosításának és a közösségi alapú ellátásnak a kulcsa. A szolgáltatási gyűrű kialakításával az elérni kívánt cél, hogy a kiváltás után folyamatosan biztosított legyen a szociális, egészségügyi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásnyújtás.

Alapellátási szolgáltatások Derecskén (nappali ellátás, támogató szolgálat, házi segítségnyújtás, étkeztetés):

Valamennyi szociális alapszolgáltatást a Szociális Szolgáltató Központ keretében kívánjuk megvalósítani.

A Szolgáltató Központ a Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otthon 4130 Derecske, Morgó tanya 1. száma alatti telephelyén lévő épületben kerül kialakításra, melynek összterülete nettó 1400 m2.

A meglévő intézményben kívánjuk a fogyatékossággal élő személyek nappali ellátását nyújtó szolgáltató központot megvalósítani. A tetőtérben irodahelyiségek (10 db), konferencia terem (50 főre) kialakítása szükséges, (lift beépítésével.), továbbá 1 db könyvtár, 1 db imaterem, 1 db tornaterem létesítése. Kapu előtt található portahelyiség teljes körű felújítása vagy cseréje szükséges, továbbá a központot körbe vevő kerítés felújítása is szükséges.

A Központ által nyújtandó szolgáltatások:

• Támogató szolgálat

• Házi segítségnyújtás

• Étkeztetés

• Fogyatékos személyek nappali intézménye

• Szociális foglalkoztatás (2017. április 1. napjától fejlesztő foglalkoztatás)

Támogató szolgálat:

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékossággal élő személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakóépületen kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakóépületen belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

A támogató szolgálat elsősorban a kiváltásban érintett lakók ellátását szolgálja, de nyitott a település lakói

számára is.

Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 2 fő személyi segítő, 1 fő gépkocsivezető.

1 db irodahelyiség kialakítása szükséges. 1 db 9 fős akadálymentesített személyszállító autó beszerzése

szükséges.

Házi segítségnyújtás:

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban.

A szolgáltatásfejlesztéssel biztosítani kívánjuk a támogatott lakhatásban élők, valamint a település lakosai

számára a házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatást.

Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 6 fő szociális gondozó. 1 db irodahelyiség kialakítása szükséges.

Étkeztetés:

Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

Az étkeztetés keretében – az intézmény főzőkonyhájának igénybevételével – kívánjuk biztosítani a lakók ellátását, a szolgáltatás Derecske település számára is nyitott.

Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 1 fő szociális segítő.

1 db irodahelyiség kialakítása szükséges.

Fogyatékos személyek nappali intézménye:

Szükséges 1 db foglalkoztató helyiség. A meglévő étkező helyiség és tálaló helyiség felújítása szükséges. 1 db közösségi tér/tv szoba kialakítása. Internet hozzáférési lehetőségek kialakítása szükséges informatikai szobában kialakítva, továbbá 1 db vendégfogadó helyiség kialakítása.

Az intézményi férőhelyek kiváltását követően fogyatékossággal élő személyek nappali ellátásának megvalósítását tervezzük napi 6 órában 90 főre, tekintettel arra, hogy Derecske lakosainak is számára is biztosított lesz az igénybevétel lehetősége.

Lehetőségünk van kilenc 10 fős gondozási csoport kialakítására, mely során figyelembe vesszük az ellátást igénybevevők életkorát és fejlettségi szintjét.

Célcsoport a környező települések felnőtt fogyatékossággal élő lakossága, akikről napközben nem tud gondoskodni a családjuk.

Ezen ellátási forma biztosításával elérhetővé tennénk számukra azt, hogy tartalmasan tölthessék mindennapjaikat. A közösségi élmények, a mentálhigiénés megsegítés, a munkatevékenységekbe való bekapcsolódás mind-mind elősegítik a társadalom által is elfogadott életvitel kialakítását.

A nappali ellátás során a következő szolgáltatási elemeket biztosítjuk:

a) tanácsadás,

b) készségfejlesztés,

c) háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás (az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani),

d) étkeztetés,

e) esetkezelés,

f) felügyelet,

g) gondozás,

h) közösségi fejlesztés.

Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 14 fő (4 fő terápiás munkatárs, 10 fő szociális gondozó). Az alapszolgáltatások nyújtásán túl szeretnénk a fejlesztő foglalkoztatás keretein belül munkalehetőséget

biztosítani.

Fejlesztő foglalkoztatás:

1 db irodahelyiség kialakítása 5 főre. Foglalkoztató helyiségek kialakítása. (szövőműhely, fóliahegesztő műhely) 2 db tároló helyiség az eszközök, anyagok, szerszámok tárolására.

A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; az intézmény közfoglalkoztatóvá válását; a lakók nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársak tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel történő kialakítását és új módszerek, programok, képzések bevezetését tervezi az intézmény.

A foglalkoztatás célja:

• A munkaerő-piacra kilépni képtelen intézményi jogviszonyban lévő aktív korúak foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése,

• Az intézményen belüli foglalkoztatás hozzájárulása a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak hosszú távú foglalkoztathatóságához, a foglalkoztatási szint növeléséhez,

• Hatékony és eredményes munkaerő-piaci rehabilitációval a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetés és az integráció megvalósítása.

• Az előállított termékek, vagy szolgáltatások értékesíthető, a közösség számára hasznosítható

volta.

Az ellátott személy:

• munkakészségének, képességének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése,

• A munkavégzéshez szükséges tanulási képességek fejlesztése,

• munkafolyamatokra való betanítása,

• önálló életvitelre való felkészítése,

• lehetőség esetén a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetése, kilépés segítése,

• értékteremtő munkavégzése,

• rendszeres jövedelemtermelő képességének fenntartása.

Képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően az alábbi tevékenységekbe tudnak bekapcsolódni:

• parkgondozás;

• mosodai kisegítés;

• kerti munkák;

• fóliahegesztés;

• konyhai kisegítés.

A rendszeres aktív tevékenység, foglalkoztatás hatására az alábbi területeken érhetünk el változásokat:

• meglévő képességek szinten tartása, lehetőség szerinti fejlesztése,

• önértékelés, önbecsülés erősödése,

• társas kapcsolatok kiépülése, a meglévő kapcsolatok erősödése,

• a rendszeres munkával eltöltött idő segíti az orientációs képességek fejlődését, elősegíti az

önállósodást,

• a munkavégzés során előállított érték, a hasznosság érzetét erősíti, ezáltal a társadalom hasznos

tagjainak érezhetik magukat,

• a munka ellenértéke javítja az életminőséget.

A fejlesztő foglalkoztatás keretében az alábbi feladatokat kívánjuk ellátni

1. Parkgondozás Feladatok:

Udvar, közlekedők, terek, utcafront felsöprése, hó- és fagymentesítése, falevelek gereblyézése, növényi hulladék komposztba való szállítása, virágoskert gondozása, kapálás, gazolás, szeméttároló, biciklitároló, parkolók, járdák rendbetétele, kerti bútorok tisztítása, ápolása, vízelvezetők tisztítása.

Cél:

Az intézményhez tartozó területek (épített és természeti környezet) megfelelő tisztán tartása, értékek megőrzése.

2. Mosodai kisegítés Feladata:

A szennyes ruhák szétválogatása, mosáshoz történő előkészítése, a kimosott ruhák teregetése, a szárított ruhák hajtogatása, pakolása, szennyes ruhák osztályról mosodába történő szállítása, tiszta ruhák osztályra szállítása.

Munkaerő szükséglet:

A mosodán irányítás és felügyelet mellett fejlesztő foglalkoztatásban, illetve nappali ellátásban részvevők végeznék képességeiknek megfelelő munkát. Napi szinten 3 fő foglalkoztatása, 1 fő irányítással.

Célkitűzés:

A mosoda fejlesztésével, bővítésével az intézmény minden egységének mosodai szükségletét belsőleg

megoldani.

3. Kerti munka

Feladata:

Az intézmény konyhakertjének gondozása, eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használata,

karbantartása.

Munkaerő szükséglet:

A fejlesztő foglalkoztatást és nappali ellátást igénybevevők munkájának koordinálása mellett alapvető követelmény egy kertészeti szakember állandó jelenléte. 2 fő fejlesztő foglalkoztatott, 1 fő szakember (kertész, mezőgazdasági szakember).

Cél:

Az ellátottak étkezéseibe minél nagyobb arányban bevonni a helyben megtermelt élő, vitamindús

zöldségeket, gyümölcsöket.

4. Fóliahegesztés

Feladata:

A háztartási fóliagyártás munkafolyamataiban vesz részt, előkészíti a szükséges anyagokat, technológiát, elvégzi a méretbeállítást, hegesztést, csomagolást, anyagmozgatást, raktározást, hulladékkezelést, a helyiséget tisztán tartja.

Munkaerő szükséglet:

6-8 fő foglalkoztatott,1 fő szakember irányításával.

Cél:

Az intézmény ellátása csomagolóanyagokkal, műanyag zsákokkal.

5. Konyhai kisegítés Feladata:

Az intézmény tálalókonyhájában végzi az edényzet mosogatását, zöldség-, gyümölcs előkészítését,

mosását, pucolását, meghatározott méretre vágását.

Munkaerő szükséglet:

A konyhán történő előkészületi munkálatokat (tisztítás, mosogatás), az ételek kiadagolását, lecsomagolását

és kiszállítását fejlesztő foglalkoztatásban illetve nappali ellátásban dolgozókkal megoldani.

Napi szinten 3-4 fő fejlesztő foglalkoztatott 1 fő irányítással.

Szolgáltató központ, a szociális alapszolgáltatások biztosításához szükséges személyi feltételek: étkeztetés – személyi segítő 1 fő,

⮚ házi segítségnyújtás – szociális gondozó 6 fő,

⮚ fogyatékossággal élő személyek nappali ellátása – terápiás munkatárs 4 fő, szociális gondozó 10 fő,

⮚ támogató szolgálat – személyi segítő 2 fő, gépjárművezető 1 fő,

⮚ fejlesztő foglalkoztatás – foglalkoztatás segítő 3 fő.

AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA SZEREPEN

Új szolgáltatási környezet Szerepen

Szerep község bemutatása:

Szerep község a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megye délnyugati szögletében, Püspökladány, Sárrétudvari és Báránd szomszédságában található, amely a Püspökladányi járáshoz tartozik

Lakosainak száma 1700 fő, határa 5604 hektár területű, 94 hektáros belterületéhez egy lakott külterület, a

124 lakosú Hosszúhát kapcsolódik. Önálló alapfokú közigazgatással rendelkezik

Alárendelt helyzetű település, mert bár saját önkormányzata van, a magasabb szintű közigazgatás igénybevételéhez a kistérség központjába, a Szereptől mintegy 12 kilométer távolságra lévő Püspökladányba kell utazni. Itt található az Okmányiroda, a Rendőrkapitányság és a Tűzoltó parancsnokság is.

Szerepnek van napközi-otthonos óvodája, általános iskolája és nyugdíjas klubja, postahivatala és vasútállomása, két nagyobb boltja és gyógyszertára, nincs kereskedelmi szálláshelye és üzemanyagtöltő állomása.

Háziorvosi körzete átfogja szinte az egész települést, 1700 lakosából 1685 egy körzetbe tartozik. Az óvoda kihasználtsága 108 százalékos, egy pedagógusra az óvodában 14, az általános iskolában 12 gyermek jut. Ide járnak a külterületi gyerekek is, akiket Hosszúhát tanyáról a falugondnok fuvaroz.

A településen a lakások 53 százalékában van vezetékes telefon, 81 százalékában pedig vezetékes ivóvíz, viszont egyáltalán nincs csatorna-hálózat, a belterületi utak csupán 54 százaléka kiépített. Számottevő ipari üzeme nincsen, a beszámolók mindössze a kosárfonó háziipari szövetkezetet említik, illetve 21 egyéni vállalkozót, akik leginkább a kereskedelemben és a szolgáltatóiparban tevékenykednek. A község határának nagyobb részét a SZERÁG nevű mezőgazdasági szövetkezet, mint a falu legnagyobb munkaadója műveli. Elsősorban búza, kukorica, árpa és napraforgó termesztésével foglalkoznak.

Szerep a környező településekhez, a 4 kilométerre lévő Sárrétudvarihoz, valamint a 14 kilométer távolságban található Püspökladányhoz, és rajtuk keresztül a külvilághoz közúton és vasúton kapcsolódik. A Püspökladány-Szeghalom szárnyvonalon, mely Püspökladánynál csatlakozik a Budapest-Cegléd- Szolnok-Debrecen fővonalhoz, naponta 7 járatpár közlekedik.

Szerep településre a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ Szerep-Hosszúháti Humán Szolgáltató Otthon 35 pszichiátriai beteg lakója és a Bihari Egyesített Szociális Intézmény Derecskei Humán Szolgáltató Otxxxx 07 pszichiátriai beteg lakója kerül kiváltásra. Így Szerep településen összesen 72 fő pszichiátriai beteg ellátottnak lesz lehetősége támogatott lakhatásba költözni.

Elengedhetetlen, hogy a fejlesztés eredményeként a lakhatási szolgáltatások létrehozása mellett, a szükséges szociális alapszolgáltatások, valamint foglalkoztatási lehetőségek megfelelő mértékben, elegendő kapacitással rendelkezésre álljanak.

A szerep-hosszúháti és a derecskei intézmények lakói régóta aktívan vesznek részt a környező települések életében, különböző eseményeken, társadalmi, közösségi rendezvényeken kulturális műsoraikkal fellépnek. Az Önkormányzat összesen 9 telket tudott felajánlani a támogatott lakhatás létrehozásához, mely lehetőséget teremt számunkra 6 db 12 férőhelyes lakhatási egység és az alapszolgáltatási elemeket magába foglaló szolgáltatási gyűrű létrehozására, tekintettel arra, hogy a településen jelenleg az alapszolgáltatást biztosító szervezetek ellátási keretében a kiváltott ellátottak bevonására nincs lehetőség.

2017. március 9. napján tartott lakossági fórumon Szerep község lakosainak tájékoztatása megtörtént. A lakosok kérdéseket tehettetek fel, melyeket sikerült megválaszolni, az intézmény mellett jelenleg élő hosszúháti lakosok pozitív tapasztalataikat elmondták lakóinkkal kapcsolatban, hangot adtak sajnálatuknak, hogy az intézmény elkerül a szomszédságukból. Mindez pozitívan hatott az új befogadó környezet lakosaira is. Összességében eredményesen zárult a lakossági fórum.

Szerep környékén a legnagyobb foglalkoztató a szakosított szociális intézmény három telephellyel, ahol 51 fő a foglalkoztatottak száma. A férőhely-kiváltás megvalósulását követően is a legnagyobb foglalkoztató marad a környéken.

A lakhatási egységek és a szolgáltató központ Szerep határában valósul meg, belterületi utcában épül meg. A lakhatási egységekhez nagy kertek tartoznak majd, melyek rendben tartása sokféle feladatot ad majd az

ott élőknek, amiből minden lakó képességeihez mérten ki tudja venni a részét. A szomszédokkal való jó

viszony kialakítása nagyon fontos, melyet az is elősegít, ha a szomszédok látják, hogy az ő ingatlanjuk értéke is nőhet az új szomszédságtól, a rendezett szép, új környezettel. . A településboltjaiba, a piacra járnak a lakók vásárolni igénybe veszik a környék szolgáltatásait..

A szolgáltatási struktúra kialakításával javul az utak állapota, az önkormányzat újabb buszmegálló telepítését tervezi a környékre. Mindez a szomszédok számára is előnyöket jelent. A szolgáltatási egységek megépítésénél figyelembe vesszük a lakók speciális igényeit.

A Szerep-hosszúháti intézmény lebontásra kerül, a Derecskén található, kiváltott intézménybe kerül elhelyezésre a Szolgáltató Központ.

Új szervezeti felépítés Szerepen

A támogatott lakhatás a Debreceni Szociális Szolgáltató Központ telephelyeként működik az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes irányításával a telephelyet szakmai vezető irányítja. A szakmai vezető alatt, lakhatási szolgáltatásonként esetfelelősök, kísérő támogatók dolgoznak, biztosítva a 24 órás szükség szerinti ápolást-gondozást és felügyeletet.

A szolgáltató központban a szociális alapszolgáltatásoknak külön-külön vezetője lesz, akik irányítják a különböző szolgáltatásokat és az abban dolgozókat.

A támogatott lakhatás személyi feltételei Szerepen

Az esetvitelt és a kísérő támogatást biztosító munkatársat a támogatott lakhatás fenntartója biztosítja. Az intézmény vezetője minden igénybe vevő számára kijelöli az esetvitelért felelős személyt (a továbbiakban: esetfelelős). Az esetfelelős az ellátást igénybe vevő egyéni szolgáltatási tervében meghatározott célokért és tevékenységekért felelős. Egy esetfelelőshöz egyszerre 12 fő ellátott tartozhat. Az esetfelelős kompetenciájának ki kell terjednie az igénybe vevő képességeiről, nehézségeiről, mindennapi életéről, az általa ténylegesen igényelt segítségről szóló szolgáltatási terv elkészítésére, az egyéni esetkezelésre, a döntéseinek támogatására, a segítői munkát végző csoport munkájának koordinálására. A kísérő támogatást biztosító munkatárs kompetenciájának ki kell terjednie az egyéni szolgáltatási tervben foglaltak alapján az igénybe vevő eredményes támogatására, napi életvitelének segítésére, az állapotváltozásának felismerésére, a segítségnyújtáshoz szükséges döntésekre.

Személyi feltételek 12 férőhelyes ingatlanonként:

• Esetfelelős ingatlanonként 1 fő (mentálhigiénés munkatárs)

• Kísérő támogatást biztosító munkatárs 4 fő (szociális ápoló és gondozó)

A támogatott lakhatás szolgáltatásai:

Kötelezően biztosítandó

• a lakhatási szolgáltatás,

• az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében a mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel,

• a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások

igénybevételében való segítségnyújtás,

Komplex felmérés és igény alapján nyújtott

• felügyelet,

• étkeztetés,

• gondozás,

• készségfejlesztés

• tanácsadás,

• pedagógiai segítségnyújtás,

• gyógypedagógiai segítségnyújtás,

• szállítás,

• háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás (napi praktikus ismeretek elsajátítása, háztartási gépek használatának megtanítása, valamint a környezet rendbetételének, a környezetük rendben tartásának megtanítása, háztartási feladatokban nyújtott segítség)

Lakhatás:

• A lakhatási egységek kialakításánál figyelembe vesszük az ide költözők igényeit.

• A szolgáltatásokat ennek megfelelően alakítjuk ki.

• Személyi feltételeket és a tárgyi-technikai feltételeket ehhez igazítjuk.

12 fős lakóegység tervezéséhez szempontok:

• épület földszintes, teljes akadálymentesítés biztosításával,

• az építményeknek meg kell felelni az OTÉK előírásainak és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi, tárgyi feltételeinek,

• a lakószobákban 2 fő helyezhető el, a lakószobák 12 m2-t meghaladó alapterületűek

• 2 lakószobánként 4 főre WC és mosdó, zuhanyzó – 1 db kádat is tervezni kell.

• 1 db vendégszoba 8-10 m2, WC-vel, kézmosóval

• konyha, étkező (konyhatechnológia)

• nappali, közösségi tér

• kamra polccal

• beépített szekrények

• csengő, kerítés

• lehetőség szerint:

o fedett terasz

o 1 db raktár (kerti szerszámok, eszközök, kerékpár tárolására)

A Szerep településen kialakítandó szolgáltatási célú ingatlanok bemutatása, környezet:

A lakhatási szolgáltatás helye mind a 6 ingatlan tekintetében Szerep területén belül van.

1. számú lakóingatlan 12 férőhely

1 db földszintes lakóépület. A lakóépületben 6 db lakószoba, 3 db vizesblokk kialakítása szükséges (WC, mosdó, zuhanyzó). 1 db vendégszoba, 1 db raktár helység, 1 db konyha étkezővel 12 fő részére. 1 db