ATLASZ NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI
ATLASZ NEMZETKÖZI
SZÁLLÍTMÁNYBIZTOSÍTÁSI
FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
NSZÁLL 001-2023
Szállítmánybiztosítás
Biztosítási termékismertető
A társaság: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe A termék: Nemzetközi szállítmánybiztosítás
Colonnade Atlasz Nemzetközi Szállítmánybiztosítási Feltételek és Ügyféltájékoztató (MJK: NSZÁLL 001-2023)
Milyen típusú biztosításról van szó?
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe a jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződés értelmében a biztosítási kötvényben kikötött módon és mértékben vállalja a kártalanitást véletlen balesetek és a szállítás rendes folyamatával együttjáró veszélyek okozta károkért.
Mire terjed ki a biztosítás? “A” Záradék: Jelen biztosítás fedezetet nyújt minden olyan kockázatból eredő veszteségre és kárra, amely a kizárások fejezetben nem szerepel, illetve e szerződésből más módon sem kizárt. “B” Záradék: Tűz vagy robbanás, földrengés, vulkánkitörés vagy villámcsapás, hajó, vagy egyéb vízi szállító jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása, szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása “C” Záradék: A biztosítás tárgyában bekövetkező olyan veszteségek és károk, amelyeknek nyilvánvaló és egyértelmű oka az alábbi események valamelyike (illetve ezek kombinációja): Tűz vagy robbanás, a hajó, vagy egyéb vízi szállító jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása, a biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármű vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen, a víztől eltérő tárggyal, a szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása. A szállítmánybiztosításhoz vonatkozó biztosított kockázatok listájáért kérjük olvassa el jelenleg hatályos feltételeinket. |
Mire nem terjed ki a biztosítás? A Biztosítás nem fedezi: A biztosított szándékos, rosszhiszemű és/vagy súlyosan gondatlan magatartása, cselekedete miatt bekövetkezett károkat, veszteségeket vagy költségeket, munkáltatói felelősség (más biztosítási fedezettel biztosítható). A biztosítás tárgyának sajátos természetéből következő csorgást, súly- vagy térfogatveszteséget, illetve a természetes elhasználódást A biztosítás tárgyának elégtelen vagy nem megfelelő csomagolása vagy szállításra történő előkészítése által okozott kárt vagy költséget. A késedelem miatt bekövetkező kárt, illetve felmerülő költséget még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta. Hajótulajdonos, bérlő, vagy üzemeltető fizetésképtelensége, vagy pénzügyi mulasztása által okozott veszteséget, kárt vagy költséget. A bármilyen jellegű nukleáris reakció, radioaktivitás vagy radioaktív anyag használata által okozott veszteséget, kárt vagy költséget, A hajó vagy egyéb vízi szállítóeszköz tengerképtelenségéből vagy a biztosítás tárgyát képező javak továbbítására használt hajó, szállítóeszköz, konténer vagy paletta biztonságos szállításra való alkalmatlanságából eredő veszteséget, kárt vagy költséget amennyiben a biztosított javak berakodásakor a biztosítottnak, vagy megbízottjának tudomása van az ilyen tengerképtelenségről, illetve alkalmatlanságról. A biztosító nem tekinti a biztosított által hallgatólagosan vállalt kötelezettség megszegésének az előző pontban részletezett okokból bekövetkező károkat, amennyiben a biztosítottnak, vagy megbízottjának az ott említett tengerképtelenségről, vagy alkalmatlanságról bizonyíthatóan nem volt tudomása. "B" és "C" módozat esetén a fedezetből kizárt minden olyan - bármely személy vagy személyek által - elkövetett rosszindulatú cselekmény, mely a biztosított tárgy, vagy annak egy része elleni szándékos károkozásra, vagy annak megsemmisítésére irányul. A szállítmánybiztosításhoz tartozó kizárások tételes listájáért kérjük olvassa el jelenleg hatályos általános és különös feltételeinket. |
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben? E biztosítás fedezete nem terjed ki az alább felsorolt események által okozott károkra, veszteségekre és költségekre: Háború, polgárháború, forradalom, felkelés, lázadás vagy polgári zavargás, a harcoló erők által, vagy ellenük elkövetett bármilyen rosszindulatú cselekmény. Elfogás, elkobzás, lefoglalás, visszatartás vagy feltartóztatás (a kalózkodást kivéve, az „A” záradék/All risks módozat esetében), beleértve mindezek esetleges következményeit, valamint az ilyen irányú kísérleteket is. Elhagyott harci eszközök (aknák, bombák, torpedók, stb.). |
Sztrájkolók, munkáskizárásokban érintett személyek, munkászavargások, zendülések, vagy polgári megmozdulások résztvevői által okozott károk. Xxxxxxxxx, munkáskizárások, munkászavargások, zendülés vagy polgári megmozdulások által okozott károk. Terroristák vagy más politikai indítékból tevékenykedő személyek által okozott károk. A szállítmánybiztosításhoz tartozó korlátozások és kizárások tételes listájáért kérjük olvassa el jelenleg hatályos feltételeinket. |
Hol érvényes a biztosításom? ✓ A biztosítás a kötvényen szereplő területi hatály szerint érvényes. |
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? • Közlési kötelezettség • Változás bejelentési kötelezettség • Válaszadási kötelezettség • Díjfizetési kötelezettség • Kármegelőzési kötelezettség • Kárenyhítési kötelezettség • Bejelentési kötelezettség A szállítmánybiztosításhoz tartozó kötelezettségek tételes listájáért kérjük olvassa el jelenleg hatályos általános és különös feltételeinket. |
Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosított a biztosítás díját a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban és módon tartozik a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének megfizetni. Egyedi szállítmányok esetében a díj egy összegben előre fizetendő. Éves elszámolásos keretbiztosítás esetén társaságunk éves minimum letéti díjat számolhat fel, melynek díjszámítási alapja az Ügyfél által közölt a következő biztosítási időszak becsült forgalmának/biztosítási összegének/ vagy az ezt megelőző év tényleges forgalmának/biztosítási összegének/ a 10-80%-a lehet. A biztosítási díjak elszámolása a tényleges forgalom alapján történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal, az ügyfél és a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe megállapodásától függően. |
Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órakor kezdődik és a kötvényen szereplő időpontig tart, feltéve, hogy a biztosítási szerződés utóbb létrejön. A szerződő és a biztosító a fentiektől eltérő kockázatviselési kezdetben és lejáratban is megállapodhatnak. A biztosítási fedezet akkor lép életbe, amikor a biztosítás tárgyát képező javak szállítás céljából elhagyják a kötvényben jelzett raktárt vagy egyéb tárolási helyet, és folyamatosan tart a szállítás normális tartama alatt. A biztosítás akkor jár le, amikor a szállítmányt a fedezet igazoló dokumentumban megnevezett címzett részére a fedezet igazoló dokumentumban ugyancsak megnevezett végleges raktárban, tárolási vagy egyéb rendeltetési helyen kiszolgáltatják. A Biztosító kockázatviselésének tartamára vonatkozó részletes szabályokért kérjük tanulmányozza a vonatkozó általános és különös feltételek erre vonatkozó részét. |
Hogyan szüntethetem meg a Szerződést? A határozatlan tartamú biztosítási szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 (harminc) nap. Határozott tartamú biztosítási szerződés a szerződés lejáratakor szűnik meg. A biztosítás megszűnésére vonatkozó részletes szabályokért kérjük tanulmányozza a vonatkozó általános és különös feltételek erre vonatkozó részét. |
TARTALOMJEGYZÉK
5. A BIZTOSÍTÁS KEDVEZMÉNYEZETTJE 7
6. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE 7
9. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 10
10. A SZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE, ÉRDEKMÚLÁS 11
11. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTZELEZETTSÉG 11
12. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS MEGNÖVEKEDÉSE 12
13. A KÁR ÉSZLELÉSE, KÁRBEJELENTÉS 12
14. KÁRRENDEZÉS, A FEDEZETFELTÖLTÉS SZABÁLYAI 15
20. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL 17
22. A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA 27
23. PANASZKEZELÉS ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE 28
24. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY BIZTOSÍTÁSI FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ
1. ÁLTALÁNOS FELTÉTEL
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: Biztosító) a jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződés értelmében az esedékes biztosítási díj megfizetése ellenében az alantiakban kikötött módon és mértékben vállalja a kártalanítást a vagyontárgyakban véletlen balesetek és a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek okozta károkért.
2. A SZAVATOSSÁG TERJEDELME
A biztosítási szerződés a következő záradékok egyike szerint köthető:
2.1. "A" ZÁRADÉK / ALL RISKS / BIZTOSÍTOTT KOCKÁZATOK
2.1.1. Kockázatok záradéka: Jelen biztosítás fedezetet nyújt minden olyan kockázatból eredő veszteségre és kárra,
amely a kizárások fejezetben nem szerepel, illetve e szerződésből más módon sem kizárt.
2.1.2. Közös kár (Közös hajókár) záradéka: A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerződés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral, vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a "kizárások" fejezetben nem szereplő és e kötvényben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, illetve az ilyen jellegű károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
2.1.3. Both to blame collision clause / Megosztott felelősséggel foglalkozó záradék: A jelen biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a biztosítottnak a fuvarozási szerződés megosztott felelősséggel foglalkozó záradéka (Both to blame clause) alapján fennálló felelősségére - az e körben felmerülő károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerződés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene.
Amennyiben a hajótulajdonos az említett záradék alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a biztosított köteles értesíteni a Biztosítót, aki jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a biztosított védelméről.
2.2. "B" ZÁRADÉK / Biztosított kockázatok
Jelen biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet:
2.2.1. Kockázatok záradéka: A biztosítás tárgyában bekövetkező olyan veszteségek és károk, amelyeknek nyilvánvaló és egyértelmű oka az alábbi események valamelyike (illetve ezek kombinációja):
a.) Tűz vagy robbanás
b.) A hajó, vagy egyéb vízi szállító jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása
c.) Szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása
d.) A biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármű vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen, a víztől eltérő tárggyal
e.) A szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása
f.) Földrengés, vulkánkitörés vagy villámcsapás
2.2.2. A biztosítás tárgyában bekövetkező olyan veszteségek és károk, amelyeknek oka egyértelműen visszavezethető az alábbi események valamelyikére (illetve ezek kombinációjára):
a.) Közös kárban hozott áldozat
b.) Tengerbevetés vagy tengerbe sodródás
c.) Tenger-, tó- vagy folyóvíz betörése a hajó, vagy a biztosítás tárgyát szállító egyéb vízi jármű rakterébe, konténereibe, szállítótartályaiba vagy más tárolási helyeire.
2.2.3. A hajóba, vagy egyéb vízi járműbe be és kirakodás során vízbe esett vagy ejtett és a jelen biztosítás tárgyát képező bármely csomagolási egység teljes kára.
2.2.4. Közös kár (Közös hajókár) záradéka: A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerződés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral, vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a "kizárások" fejezetben nem szereplő és e biztosítási feltételben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, illetve az ilyen jellegű károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
2.2.5. Both to blame collision clause / Megosztott felelősséggel foglalkozó záradék: A jelen biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a biztosítottnak a fuvarozási szerződés megosztott felelősséggel foglalkozó záradéka (Both to blame clause) alapján fennálló felelősségére - az e körben felmerülő károkat olyan arányban téríti meg a biztosító, amilyen arányban a jelen szerződés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene.
Amennyiben a hajótulajdonos az említett záradék alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a biztosított köteles értesíteni a Biztosítót, aki jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a biztosított védelméről.
2.3. "C" ZÁRADÉK / Biztosított kockázatok
Jelen biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet:
2.3.1. Kockázatok záradéka: A biztosítás tárgyában bekövetkező olyan veszteségek és károk, amelyeknek nyilvánvaló és egyértelmű oka az alábbi események valamelyike (illetve ezek kombinációja):
a.) Tűz vagy robbanás
b.) A hajó, vagy egyéb vízi szállító jármű megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása
c.) Szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása
d.) A biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármű vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen, a víztől eltérő tárggyal
e.) A szállítmány szükségkikötőben történő kirakodása
2.3.2. A biztosítás tárgyában bekövetkező olyan veszteségek és károk, amelyeknek oka egyértelműen visszavezethető az alábbi események valamelyikére (illetve ezek kombinációjára):
a.) Közös kárban hozott áldozat
b.) Tengerbevetés
2.3.3. Közös kár (Közös hajókár) záradéka: A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerződés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral, vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a "kizárások" fejezetben nem szereplő és e biztosítási feltételben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, illetve az ilyen jellegű károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
2.3.4. Both to blame collision clause / Megosztott felelősséggel foglalkozó záradék: A jelen biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a biztosítottnak a fuvarozási szerződés megosztott felelősséggel foglalkozó záradéka (Both to blame clause) alapján fennálló felelősségére - az e körben felmerülő károkat olyan arányban téríti meg a biztosító, amilyen arányban a jelen szerződés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene.
Amennyiben a hajótulajdonos az említett záradék alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a biztosított köteles értesíteni a Biztosítót, aki jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a biztosított védelméről.
3. A BIZTOSÍTOTTAK KÖRE
3.1. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (Biztosított); vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (Szerződő). Az e rendelkezés ellenére kötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis.
3.2. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
3.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
3.3.1. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
4. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
4.1. A biztosítási szerződés a Szerződő írásbeli ajánlata és a Biztosító által ennek alapján kibocsátott fedezetet igazoló dokumentum /kötvény/ alapján jön létre.
4.2. A Szerződő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt (15) napig van kötve. A Biztosító a Szerződő ajánlatának elfogadásakor fedezetet igazoló dokumentumot bocsát ki.
4.3. A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan időtartamra jöhet létre.
4.4. Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – egyéb megállapodás hiányában – minden év január 1.
5. A BIZTOSÍTÁS KEDVEZMÉNYEZETTJE
Jelen biztosítás kedvezményezettje bárki lehet, kivéve a szállítmány fuvarozóját, illetve az annak őrzésével megbízott egyéb (jogi vagy természetes) személyt.
6. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE
6.1. A biztosítási fedezet akkor lép életbe, amikor a biztosítás tárgyát képező javak szállítás céljából elhagyják a kötvényben jelzett raktárt vagy egyéb tárolási helyet, és folyamatosan tart a szállítás normális tartama alatt.
6.2. A biztosítás akkor jár le, amikor a szállítmányt a fedezet igazoló dokumentumban megnevezett címzett részére a fedezet igazoló dokumentumban ugyancsak megnevezett végleges raktárban, tárolási vagy egyéb rendeltetési helyen kiszolgáltatják.
6.2.1. Eltérő esetben a biztosítás végét jelenti a szállítmány kiszolgáltatása bármely más, a biztosított választása szerinti raktárban vagy egyéb tároló helyen,
a.) akár a szállítás normális menetétől eltérő tárolás céljából,
b.) akár elhelyezés, vagy szétosztás céljából, amennyiben az a kötvényben megjelölt rendeltetési helyen, vagy - a
szállítás normális útvonalán - azelőtt található, vagy
6.2.2. 60 nappal a szállítmánynak a végső kirakodási kikötőben, a tengeri hajóból történt kirakás befejezése után.
A biztosítás lejárata tehát az az időpont, mely bármely fenti eset közül hamarabb következik be.
6.3. Érvényét veszti a biztosítás, ha a szállítmányt az eredetileg (a fedezet igazoló dokumentumban) megjelölt rendeltetési helytől eltérő rendeltetési helyre szállítják a tengeri hajóból történt kirakás után, de a jelen biztosítás lejárta előtt. A fedezet az ilyen jellegű szállítás megkezdésekor szűnik meg.
6.4. Érvényben marad a biztosítás (figyelembe véve a lejáratról szóló fenti rendelkezéseket, valamint az 5. pont előírásait) a biztosított szándékával ellentétes, és általa el nem hárítható okból bekövetkező késedelem, eltérés, kényszerkirakás, átrakás, újra berakodás ideje alatt, továbbá a hajótulajdonosok vagy xxxxxx által a fuvarozási szerződésben őket megillető jog gyakorlásából eredően az esetleges útvonalról való eltérés ideje alatt.
6.5. Amennyiben a biztosított szándékával ellentétes, és általa el nem hárítható körülmények következtében a fuvarozási szerződés hatályát veszti a biztosított szállítmánynak a rendeltetési helyen történő kiszolgáltatása előtt, vagy a fuvarozás befejeződik mielőtt a szállítmány kiszolgáltatása a 6.2., 6.3., illetve 6.4. xxxxxxxxx megfelelően megtörtént volna, úgy a biztosítás érvényessége is lejár amennyiben nem kérik haladéktalanul a fedezet meghosszabbítását a Biztosítótól. A Biztosító az ilyen kéréseket pótdíj felszámítása mellett teljesíti.
6.5.1. A fentiek figyelembevételével a biztosítás érvényessége a szállítmánynak a kérdéses kikötőben, helyen történő eladásáig vagy kiszolgáltatásáig terjed, illetve - eltérő megállapodás hiányában - a szállítmánynak a kérdéses kikötőbe vagy rendeltetési helyre történő megérkezését követő 60. (hatvanadik) nap végéig, amelyik előbb bekövetkezik, vagy
6.5.2. amennyiben a szállítmányt az említett 60 napos (vagy megállapodás szerint kiterjesztett) időtartamon belül a kötvényben megjelölt, vagy attól eltérő rendeltetési helyre szállítják, úgy a 2., 3., illetve 4. pont előírásai az irányadók.
6.6. Fenntartható a fedezet akkor is, ha a biztosított a biztosítás hatálybalépése után megváltoztatja a rendeltetési helyet, amennyiben erről a szándékáról a biztosítót haladéktalanul értesíti, és a díj, valamint az egyéb feltételek vonatkozásában megállapodnak egymással.
7. KIZÁRÁSOK
E biztosítás nem fedezi:
7.1. a biztosított szándékos, rosszhiszemű és/vagy súlyosan gondatlan magatartása, cselekedete miatt bekövetkezett károkat, veszteségeket vagy költségeket,
7.2. a biztosítás tárgyának sajátos természetéből következő csorgást, súly- vagy térfogatveszteséget, illetve a természetes elhasználódást,
7.3. a biztosítás tárgyának elégtelen vagy nem megfelelő csomagolása vagy szállításra történő előkészítése által okozott kárt vagy költséget.
(Jelen záradék szempontjából csomagolásnak minősül a konténerbe történő berakodás is, amennyiben azt a
biztosított, illetve annak alkalmazottai végezték, vagy a csomagolás, berakás még a biztosítás hatálybalépése előtt történt),
7.4. a biztosítás tárgyának sajátos természete által okozott kárt vagy költséget,
7.5. a késedelem miatt bekövetkező kárt, illetve felmerülő költséget még akkor sem, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta. (Kivételt képeznek ez alól a "Biztosított kockázatok" fejezet "A"-nál a 2. pontja, "B"-nél a 4. pontja, "C"-nél a 3. pontja alapján térítendő költségek.)
7.6. a hajótulajdonos, bérlő, vagy üzemeltető fizetésképtelensége, vagy pénzügyi mulasztása által okozott veszteséget, kárt vagy költséget,
7.7. a bármilyen jellegű nukleáris reakció, radioaktivitás vagy radioaktív anyag használata által okozott veszteséget, kárt vagy költséget,
7.8.
a.) a hajó vagy egyéb vízi szállítóeszköz tengerképtelenségéből, vagy
b.) a biztosítás tárgyát képező javak továbbítására használt hajó, szállítóeszköz, konténer vagy paletta biztonságos szállításra való alkalmatlanságából eredő veszteséget, kárt vagy költséget amennyiben a biztosított javak berakodásakor a biztosítottnak, vagy megbízottjának tudomása van az ilyen tengerképtelenségről, illetve alkalmatlanságról,
7.9. a Biztosító nem tekinti a biztosított által hallgatólagosan vállalt kötelezettség megszegésének a 8. pontban részletezett okokból bekövetkező károkat, amennyiben a biztosítottnak, vagy megbízottjának az ott említett tengerképtelenségről, vagy alkalmatlanságról bizonyíthatóan nem volt tudomása,
7.10. "B" és "C" módozat esetén a fedezetből kizárt minden olyan - bármely személy vagy személyek által - elkövetett rosszindulatú cselekmény, mely a biztosított tárgy, vagy annak egy része elleni szándékos károkozásra, vagy annak megsemmisítésére irányul.
7.11. E biztosítás fedezete nem terjed ki az alább felsorolt események által okozott károkra, veszteségekre és költségekre:
7.11.1. Háború, polgárháború, forradalom, felkelés, lázadás vagy polgári zavargás, a harcoló erők által, vagy ellenük elkövetett bármilyen rosszindulatú cselekmény.
7.11.2. Elfogás, elkobzás, lefoglalás, visszatartás vagy feltartóztatás (a kalózkodást kivéve, az „A” záradék/All risks módozat esetében), beleértve mindezek esetleges következményeit, valamint az ilyen irányú kísérleteket is.
7.11.3. Elhagyott harci eszközök (aknák, bombák, torpedók stb.)
7.11.4. Sztrájkolók, munkáskizárásokban érintett személyek, munkászavargások, zendülések, vagy polgári megmozdulások résztvevői által okozott károk.
7.11.5. Xxxxxxxxx, munkáskizárások, munkászavargások, zendülés vagy polgári megmozdulások által okozott károk.
7.11.6. Terroristák vagy más politikai indítékból tevékenykedő személyek által okozott károk.
8. DÍJFIZETÉS
8.1. A Szerződő a biztosítás díját a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban és módon köteles a Biztosítónak
megfizetni.
8.2. Egyedi szállítmányok esetében a díj egy összegben előre fizetendő.
8.3. Éves elszámolásos keretbiztosítás esetén társaságunk éves minimum letéti díjat számolhat fel, melynek díjszámítási alapja a Szerződő által közölt a következő biztosítási időszak becsült forgalmának/biztosítási összegének/ vagy az ezt megelőző év tényleges forgalmának/biztosítási összegének/ a 10-80%-a lehet. Ezen letéti díjat társaságunk akkor is felszámíthatja, hogyha az ügyfél által szerződéskötéskor közölt forgalom / forgalom=díjszámítás alapja=biztosítási összeg/ a megadott érték 10-80%-a alá süllyed. Amennyiben a tényleges forgalom meghaladja az előzetesen közölt értéket, abban az esetben a Biztosítottnak elszámoláskor pótlólagos díjfizetési kötelezettsége áll be, a már befizetett díj és a tényleges forgalom alapján számított díj különbözetére.
8.4. A Biztosító az éves minimum letéti díj befizetését utólag (évforduló vagy lejárat után) is kérheti, miután megállapításra kerül, hogy a tényleges díj eléri-e vagy meghaladja a minimum letéti díj összegét.
8.5. Bizonyos esetekben a díjfizetés történhet utólag is a szállítmányok tárgyhavi tételes bejelentését követő hónapban.
8.6. A biztosítási díjak elszámolása a tényleges forgalom alapján történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal,
a Szerződő és a Biztosító megállapodásától függően.
8.7. A meghatározott biztosítási összegre és időtartamra szóló keretbiztosítás (résszállításokra) esetében, ettől eltérő megállapodás hiányában, a díjat ugyanúgy kell fizetni, mint az egyedi szállítmányoknál, tehát előre egy összegben.
8.8. A jelen terméket értékesítő függő biztosításközvetítő nem jogosult a Szerződőtől biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a Biztosítótól a Szerződőnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő független biztosításközvetítő jogosult a Szerződőtől összegszerűségi korlát nélkül biztosítási díjat átvenni, de nem jogosult a Biztosítótól a Szerződőnek járó összeg kifizetésében közreműködni. A jelen terméket értékesítő függő és független biztosításközvetítő továbbá nem jogosult a Biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni.
9. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG
9.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
9.2. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni.
9.3. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
9.4. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
9.5. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
9.6. A szerződő fél, Biztosított a közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettségének keretén belül köteles a
Biztosítót tájékoztatni, ha ugyanarra a vagyontárgyra más biztosítónál biztosítási szerződést kötött.
10. A SZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE, ÉRDEKMÚLÁS
10.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
10.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
10.3. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
11. KÁRMEGELŐZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTZELEZETTSÉG
11.1. A Biztosított köteles a kármegelőzés és kárenyhítés körében észszerűen elvárható intézkedéseket megtenni.
11.2. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
11.3. A biztosítottnak, valamint megbízottjainak kötelessége a kár mérséklése, megtérülése érdekében
a.) megtenni minden ésszerű és szükséges lépést,
b.) gondoskodni a szállítmány fuvarozóival, őrzőivel, illetve egyéb, harmadik személyekkel szembeni jogok fenntartásáról és érvényesítéséről. A fentiek figyelembevételével a biztosító kártérítési kötelezettségén felül visszatéríti a biztosítottnak az e pontban előírt kötelezettségek kapcsán indokoltan felmerült költségeit.
11.4. Egyik fél részéről sem tekinthetők az „abandonról” való lemondásnak, vagy az „abandon” elfogadásának a biztosító, vagy a biztosított által, a biztosított javak mentésére, megóvására vagy felkutatására tett intézkedések, és az ilyen jellegű intézkedések semmiféle jogkövetkeztetésre nem szolgáltathatnak alapot.
11.5. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem
vezetett eredményre.
12. A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS MEGNÖVEKEDÉSE
12.1. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
12.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
12.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az 12.1. és a 12.2. pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
13. A KÁR ÉSZLELÉSE, KÁRBEJELENTÉS
13.1. Külföldön:
a.) A kárt vagy az áru címzettje, vagy a biztosított megbízottja (pl.: a szállítmányozó) észleli. Az ő feladata az árut sérülten vagy hiányosan kiszolgáltató fuvarozóval szembeni visszkereseti jog fenntartása, valamint az, hogy a biztosítottat a káreseményről haladéktalanul értesítse. A visszkereseti jog fenntartásához szükséges, hogy megbízottjuk a sérült vagy hiányos árut kiszolgáltató fuvarozótól olyan írásos elismervényt szerezzen be, amelyben a sérülés vagy hiány tényét /és lehetőség szerint mértékét is/ rögzítik. Ezzel egyidejűleg arra is szükség van, hogy a sérülésért vagy hiányért megbízottjuk a fuvarozót írásban felelőssé tegye. Az ő feladata továbbá az is, hogy sérülés esetén értesítse a biztosítási kötvényen feltüntetett kárbiztost.
b.) Köteles adott helyzetben elvárható módon, a lehető legrövidebb időn – de legfeljebb 5 munkanapon – belül bejelenteni a Biztosítási eseményt a Biztosító felé. Amennyiben nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
A biztosított érdeke és feladata a szükséges kárcsökkentő intézkedések (átcsomagolás, átrakás, értékcsökkenéssel való eladás, tisztítás stb.) megtétele, melyet célszerű közvetlenül a Biztosítóval előzetesen egyeztetni.
A Biztosítónak minden országban van megbízottja (kárbiztosa), aki elvégzi a keletkezett kár mértékének megállapítását, megvizsgálja az áru továbbszállításának lehetőségét, illetve javaslatot tesz a szükséges kárcsökkentő intézkedésekre vonatkozóan. A kárbiztos neve az angol nyelvű kötvényen vagy biztosításfedezeti igazoláson (certificate) szerepel. Amennyiben angol nyelvű kötvény vagy biztosításfedezeti igazolás (certificate) kiállítására nem került sor, vagy az nem áll rendelkezésükre, akkor vegyék fel a kapcsolatot társaságunkkal:
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Amennyiben az áru (szállítmány) becsült kárösszege várhatóan meghaladja a 3.000 EUR értéket vagy az áru sürgős mentése, a további károsodás megakadályozásának és állapotának felmérése érdekében szükséges vagy fontos értesíteni egy kárbiztost, akkor az áru helyszínéhez legközelebbi Lloyd’s kárbiztost (Lloyd's Agency, xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx / Lloyd’s Agency network / Directory of Agents –országonként és helységenként is
lekérdezhető az összes adat) kell értesíteni, a kárszemle mielőbbi megtartása érdekében.
13.2. Belföldön
a.) Amennyiben a kárt a biztosított megbízottja észleli, a visszkereseti jog fenntartásával kapcsolatos kötelességei,
feladatai megegyeznek az I/a. pontban felsoroltakkal.
b.) Amennyiben a sérült vagy hiányos árut közvetlenül a biztosított vagy megbízója (belföldi partnere) veszi át a fuvarozótól, akkor a visszkereseti jog fenntartása a biztosítottra hárul.
c.) Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogy a sérült vagy hiányos árut kiszolgáltató fuvarozótól milyen okmányok beszerzésére van szükség:
13.2.1. Vasúti szállítás esetén:
a.) Ha az áru sérült csomagolással vagy hiányosan érkezik, akkor még az átvétel előtt úgynevezett "Kiszolgáltatás előtti tényálladéki jegyzőkönyv" felvételét kell kérni.
Amennyiben a vasút ezt megtagadja, ennek tényét írásban igazoltatni kell.
b.) Ha az áru sérülése a kiszolgáltatáskor nem észrevehető, akkor C.I.M. szállításnál 7 napon belül fel kell kérni a vasúti fuvarozót a sérülés megállapítására. Amennyiben az átrakásra kerül és a továbbiakban belföldi fuvarlevéllel folytatja útját, a felszólamlás határideje 3 nap.
A kármegállapításhoz ilyen esetben a kiszolgáltatástól számított lehető legrövidebb időn belül felvett hatósági jegyzőkönyv is szükséges.
13.2.2. Közúti szállítás esetén:
A hiányt vagy a látható sérülés tényét fel kell vezetni a fuvarlevélre és aláíratni a gépkocsivezetővel. A kiszolgáltatáskor szemmel nem látható sérüléseket a közúti fuvarozó felé 7 napon belül jelezni kell, hogy indokolt esetben a visszkereset érvényesíthető legyen.
13.2.3. Folyami szállítás esetén:
Amennyiben a szállítmány hiányosan vagy látható sérülésekkel érkezik, ténymegállapító jegyzőkönyvet kell
kérni a kikötői üzemigazgatóságtól.
13.2.4. Légi szállítás esetén
A hiányt vagy látható sérülést a légitársasággal kell igazoltatni még az áru átvétele előtt. A jegyzőkönyv /Cargo Damage Report/ felvételénél ügyelni kell arra, hogy hiány esetén az adatok között súlyhiány is szerepeljen. Felhívjuk figyelmüket arra, hogy amennyiben a jegyzőkönyv szerint a kár oka helytelen csomagolás, akkor a Biztosító jogosult a kárigény elutasítására.
13.3. Sérülés esetén (külföldön és belföldön egyaránt) a kárbejelentést a Biztosító vagy a bróker felé írásban, a lehető legrövidebb időn – de legfeljebb 5 munkanapon – belül meg kell tenni. Amennyiben nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító kötelezettsége nem áll be. Belföldi kár esetén a Biztosító vagy a bróker intézkedik a kárszemle megtartása érdekében, külföldön a biztosított megbízottjának és/vagy az áru címzettjének kötelessége értesíteni a Biztosítót a fenti elérhetőségeken vagy ha az áru (szállítmány) becsült kárösszege várhatóan meghaladja a 3.000 EUR értéket, illetve ha az áru sürgős mentése, a további károsodás megakadályozása és állapotának felmérése szükségessé teszi, akkor az áru helyszínéhez legközelebbi Lloyd’s kárbiztost (Lloyd's Agency, xxx.xxxxxxxxxxxx.xxx / Lloyd’s Agency network / Directory of Agents –országonként és helységenként is lekérdezhető az összes adat) kell értesíteni.
A benyújtandó okmányokat - amint rendelkezésre állnak – kérjük késedelem nélkül elküldeni a biztosítónak vagy brókernek, hogy a visszkereseti határidők betarthatók legyenek!
13.4. Hiánykár esetén a kárbejelentést elegendő akkor megtenni, amikor a kárt igazoló okmányok rendelkezésre állnak, de a visszkereseti határidők betartására ez esetben is ügyelni kell.
Visszkereseti határidők a kiszolgáltatás időpontjától számítva:
a.) vasúti szállításnál:
C.I.M. esetén 1 év
belföldi szállítás esetén 9 hónap
b.) közúti szállításnál 1 év, c.) folyami szállításnál 1 év, d.) tengeri fuvarozásnál 1 év, e.) légi szállításnál 1 év,
f.) kikötői hatóságoknál 6 hónap,
g.) szállítmányozók esetében 6 hónap.
13.5. Kárrendezéshez az alábbi okmányokat kell a Biztosítóhoz benyújtani:
a.) Kárbejelentő levél, amelyben közlik a biztosítás számát és részletezik a keletkezett kárt, beleértve annak összegszerűségét is.
b.) A biztosítási kötvény vagy certificate eredeti példánya (amennyiben ilyet kiállítottak)
c.) A fuvarlevél eredeti példánya,
d.) Kereskedelmi számla, mely igazolja az áru értékét,
e.) Csomagolási jegyzék (amennyiben létezik ilyen)
f.) A kárt igazoló okmányok (pl. kárbiztosi jegyzőkönyv, hatósági jkv.)
g.) A visszkeresethez szükséges okmányok (kiszolgáltatási/kiszolgáltatás előtti jegyzőkönyv, a fuvarozó írásos elismervénye a kárról, a fuvarozóval közösen felvett jegyzőkönyv, a fuvarozót, illetve a kárért felelős egyéb személyt felelősségre vonó irat, illetve levelezés becsatolása), valamint jogátruházó nyilatkozat (angolul Subrogation Form)
13.6. Közös kár (General avarage)
E kártípusnak azért szentelünk külön fejezetet, mert valamennyi alapmódozat részét képezi, és a vele kapcsolatos feladatok tapasztalataink szerint nem kellően ismertek.
A hajó parancsnoka abban az esetben deklarál közös kárt, ha a hajót és a rakományt egy időben közös veszély fenyegeti és ennek elkerülése érdekében szándékosan ésszerű kárt okoznak a rakományban (pl. tűz esetén vízzel árasztják el az egyébként nedvességre érzékeny árut), illetve többletköltségek jelentkeznek.
Mivel az ilyen károk következményeit és a felmerült költségeket a hajó és rakománya közösen viselik, az érkező kikötőben csak akkor szolgáltatja ki a hajóstársaság a rakományt, ha a szállítmányt terhelő hozzájárulás megfizetésére a címzett kötelezettséget vállal, illetve - amennyiben ezt a hajózási társaság megköveteli - letétet fizet. A hozzájárulást általában az áru értékének százalékában határozzák meg.
Ha a biztosítottat közös kárról értesítik, haladéktalanul tudatnia kell a Biztosítóval.
13.6.1. Közös kár esetén az alábbi okmányokat állítják ki:
a.) Közös kár kötelezvény (General Average Bond):
A rovatokat a szállítmány adatai szerint kitöltve, cégszerű aláírással kell ellátni. (Export esetén csatolni kell a B/L másolatát, valamint a számlamásolatot, Import esetén az eredeti B/L-t és a számlamásolatot.)
b.) Értéknyilatkozat (Valuation Form):
A nyilatkozat rovatait a szállítmány adatai szerint kitöltve, cégszerű aláírással kell ellátni.
c.) Garancialevél (General Average Guarantee):
Amennyiben a hajóstársaság ragaszkodik a Biztosító garanciájához, a vonatkozó garancialevelet is azonnal továbbítani kell a Biztosítóhoz, aki cégszerű aláírásával látja el azt.
A kiállított és cégszerűen aláírt okmányokat azonnal továbbítani kell a Biztosítónak. A Biztosító által is aláírt dokumentumokat azon az úton ahogy kapták, vissza kell juttatni a küldőhöz.
A hajóstársaság mindaddig nem szolgáltatja ki az árut, míg az okmányokat kézhez nem kapja, ezért különösen fontos, hogy a biztosított ilyen esetben késedelem nélkül intézkedjen.
14. KÁRRENDEZÉS, A FEDEZETFELTÖLTÉS SZABÁLYAI
14.1. Köteles a Biztosító kérdéseire kimerítő, és a valóságnak megfelelő válaszokat adni. Köteles a kárigény jogalapjának és összegszerűségének a megállapításához szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a Biztosított, illetve a Szerződő köteles az ehhez szükséges, rendelkezésére álló dokumentumokat a Biztosító rendelkezésére bocsátani. Amennyiben nem adja meg a Biztosító részére a szükséges felvilágosítást, vagy nem teszi lehetővé a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
14.2. Biztosítási kártérítés érvényesítésekor a biztosított vagy kedvezményezett igazolni köteles, hogy a biztosított javakhoz érdeke fűződik.
14.3. A biztosított jogosan tart igényt kártérítésre a fedezetbe vett és a biztosítási fedezet időtartama alatt bekövetkezett káresemények után, tekintet nélkül arra, hogy az ilyen esemény a biztosítási szerződés megkötése előtt történt, amennyiben a szóban forgó kárról a Biztosítót a szerződés megkötéséig tájékoztatja.
14.3.1. Megtéríti a Biztosító a fedezet igazoló dokumentumban eredetileg megjelölt rendeltetési hely elérése érdekében szükségszerűen és ésszerűen felmerült rendkívüli kirakodási, tárolási és szállítási költségeket, amennyiben a szállítás valamely, a jelen biztosítás által fedezett kockázat következtében az eredetitől eltérő kikötőben vagy rendeltetési helyen ér véget.
Jelen pont nem vonatkozik az ún. "közös kárra", valamint a mentési költségekre. Alkalmazásánál érvényes a "KIZÁRÁSOK" fejezet valamennyi pontja és nem foglalja magába a biztosított, vagy megbízottjának hibája, gondatlansága, fizetésképtelensége, vagy pénzügyi mulasztása miatt felmerült költségeket.
14.3.2. Vélelmezett teljes kár esetén csak akkor jár kártérítés, ha a szállítmányt az elkerülhetetlennek látszó tényleges teljes kár megelőzése céljából hagyják sorsára (abandonálják), illetve amennyiben a biztosított szállítmány visszaszerzésének, ismételt használhatóvá tételének és a kötvényen megjelölt rendeltetési helyre történő eljuttatásának költségei meghaladnák annak érkezéskori értékét.
14.3.3. Amennyiben a szállítmányt felülbiztosítják (Increased Value), áruértéknek az az összeg tekintendő, mely megegyezik az alapbiztosítás és a kárt fedező felülbiztosítás együttes összegével.
14.4. A jelen biztosítás alapján fennálló kártérítési felelősség aránya azonos a jelen biztosítás összege, és a teljes biztosítási összeg közötti aránnyal. Kár esetén a biztosított tartozik dokumentumokkal igazolni valamennyi egyéb, vonatkozó biztosítás összegét.
14.5. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt és a vagyontárgy helyreállításra, illetve utánpótlásra került.
14.6. A Biztosító a jelen biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (Biztosított/Szerződő), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből az
általános forgalmi adó összege kiszámítható.
14.7. A Biztosító a kártérítési összeget a biztosítási esemény bekövetkeztét és a kár összegszerűségét bizonyító összes adat, okirat, a felelősséget igazoló, vagy a felelősségért bizonyító dokumentáció beérkezését követő 30 napon belül téríti meg a károsult számára.
14.8. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
14.9. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
14.10.A Szerződő/Biztosított köteles a kárrendezés során minden szükséges dokumentumot magyar és/vagy angol nyelven benyújtani. Eltérő esetben a Szerződőt, illetve Biztosított terheli az ezen kötelezettség elmulasztásával okozott többletköltség.
15. MENTESÜLÉS
15.1. Mentesül a Biztosító a keletkezett kár megtérítése alól, ha:
a.) a biztosított a kockázat elbírálása szempontjából lényeges adatokat nem a valóságnak megfelelően közölte és -
ideiglenes formában létesült biztosítási szerződés esetén - a (véglegesítéshez) hiányzó adatokat nem közölte,
b.) nem tájékoztatta a Biztosítót lényeges kockázatváltozásról,
c.) a szállítmány mentése és megóvása iránt nem intézkedett, és a káreseményről a Biztosítót vagy képviselőjét nem értesítette.
d.) bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított; a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta,
e.) a Biztosított a szerződésben, annak mellékletében, illetve külön feltételeiben meghatározott kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be,
f.) ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik,
g.) a Szerződő a közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettségét megsértése, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
16. SZERZŐDÉS FELMONDÁSA
16.1. Az egyedi, egy útra szóló és a meghatározott biztosítási összegre és időtartamra szóló keret (résszállítások) szállítmánybiztosítások, határozott időre kötött szerződések, így ezek nem mondhatók fel.
16.2. A határozatlan tartamra kötött szerződést a felek írásban, – egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő – egyéb megállapodás hiányában – harminc nap.
17. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
17.1. A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnhet, ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, valamint a díjfizetés elmaradása miatt.
17.2. A szerződés első díjának (vagy díjrészletének) esedékességétől számított 30 nap, minden további biztosítási díj (vagy díjrészlet) esedékességétől számított 90 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
17.3. A határozott tartamra kötött szerződés – a fentieken túl – megszűnik a szerződési tartam lejáratakor.
17.4. A határozatlan tartamú szerződés megszűnhet a felek valamelyikének írásbeli felmondásával, mely – egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási időszak lejáratával hatályos (a felmondási idő – egyéb megállapodás hiányában
– harminc nap).
17.5. Megszűnik továbbá a biztosítási szerződés a felek közös akaratával, közös megegyezés alapján.
18. ALKALMAZOTT JOG
A Biztosító kockázatviselésének értelmezését illetően a magyar jog és joggyakorlat az irányadó.
19. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül, a kártérítési igények érvényesítésének joga a biztosított részéről a kár észlelésének napjától számított egy év alatt évül el.
20. A TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL ÉS A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel,
annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.135. § (1) bekezdésében 3 meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a.) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele, vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b.) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
c.) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a.) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b.) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c.) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fő hitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,,
d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e.) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f.) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g.) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h.) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i.) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j.) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos
információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k.) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l.) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével, [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
m.) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n.) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával,
a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o.) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
p.) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q.) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r.) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s.) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben,
t.) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u.) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138. § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó– és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138 § (1) és Bit. 138 § (6) bekezdésekben, a Bit. 1-37. §-ban, a Bit. 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 138 § (1) bekezdésben meghatározott szervek
alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a.) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b.) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a
csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a.) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b.) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a.) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b.) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a.) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b.) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (fő irodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság
közötti megállapodásban foglaltaknak,
c.) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d.) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére
hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a
138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a
szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
20.1. A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka
A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró
a.) Felügyelettel,
b.) nemzetbiztonsági szolgálattal,
c.) Állami Számvevőszékkel,
d.) Gazdasági Versenyhivatallal,
e.) A központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellen-őrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
f.) Vagyonellenőrrel,
g.) Információs Központtal,
h.) A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében – az agrárkár- megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az
Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatói nyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.
A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a.) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
b.) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.
(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke– és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.
(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkör- ön kívül nem használható fel.
Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt
okozzon.
Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
20.2. A biztosítotti veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149 § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
(I) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek. a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
(II) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek. a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
(III) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit. 149 § (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
20.3. Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók Az adatok kezelője a Colonnade Insurance S.A.
Az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei:
email: xxx@xxxxxxxxx.xx, telefon: (00-0) 000-0000,
levelezési címe: 1426 Budapest, Pf.:153
A kezelt adatok kategóriái
személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, név, szám, születési idő és hely, cím, telefonszám, online azonosító;
különleges adat: egészségügyi adatok
Az adatkezelés célja
A Biztosító az ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggenek. Az adatkezelés célja a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.
Az adatkezelés céljai közé tartozik az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak, illetve a pénzmosás és
terrorizmus-finanszírozás megelőzésére vonatkozó kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása.
A xxxxxxxxx.xx honlapon keresztül online történő szerződéskötések a Távért tv. és az Eker tv. hatálya alá esnek, ezért az adatkezelések további célja a fentiek mellett az ezen jogszabályok által előírt fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség teljesítésének a bizonyítása, a biztosítási szerződés megkötésének a bizonyítása, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése.
A Biztosító adatkezelése a biztosítási szerződés megkötésével, míg kárbejelentés, szolgáltatási igény bejelentése és a szerződéssel kapcsolatos információkérés során megadott adatok esetén a bejelentés kérés elküldésével megadottnak tekintett önkéntes hozzájáruláson alapul. Amennyiben utasbiztosítási szolgáltatási igény teljesítésével kapcsolatban a biztosított létfontosságú érdekeinek védelmére az szükséges, akkor a biztosító egészségügyi adatokat továbbíthat az Európai Unión kívüli országokba az ilyen adattovábbítások körülményeiről a Biztosító a továbbításkor tájékoztatja az érintettet.
A Biztosító a panaszügyintézése során tudomására jutott személyes adatokat a Bit. 159. § panaszkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelés érdekében kezeli, és az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet. A Biztosító adatkezelése a Bit. fenti rendelkezésén alapuló kötelező adatkezelés.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a Biztosító a közötte és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt hangfelvétellel rögzíti. A hangfelvétel rögzítését a Bit. fent hivatkozott szakasza rendeli el kötelezően.
Az adatkezelések időtartama
A biztosítási titok körébe tartozó adatok kezelése során a Biztosító a személyes adatokat – ideértve az egészségi állapottal közvetlenül összefüggő adatokat is – a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosítási szerződés megkötésével, nyilvántartásával, valamint a biztosítási szolgáltatással összefüggésben keletkezett, számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat a Biztosító az Sztv. 169. §-a alapján 8 évig őrzi meg.
A Biztosító a biztosítók közötti adatcsere folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a „Biztosítotti veszélyközösség védelme” pontban részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.
A panaszügyintézés során készült hangfelvételeket a Biztosító öt évig őrzi meg. A Biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a hatóságok kérésére bemutatja.
Az adatkezelés jogalapja
A biztosítási szerződések kezelésével, nyilvántartásával kapcsolatos, valamint a telefonos ügyfélszolgálati célú adatkezelések jogalapja az érintettek hozzájárulása, a Bit. 135. §-a, az Sztv. 169. §-a, továbbá a biztosításnak elektronikus úton, vagy telefonon keresztül történő megkötése esetén a Távért. tv. 11. § (2) bekezdése, és az Eker tv. 13/A. §-a. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A panaszkezelési célú adatkezelések jogalapja a Bit.159. §-a.
Az ENSZ, az EU vagy más által elrendelt gazdasági szankcióknak (embargóknak) való megfelelés biztosítása esetén az adatkezelés jogalapja a Biztosító jogos érdeke, illetve a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése.
Az érintettek jogai és azok érvényesítése
Az érintettek jogai az alábbiakra terjednek ki:
a.) kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést;
b.) kérheti a személyes adatai helyesbítését és kiegészítését;
c.) kérheti a személyes adatai törlését vagy kezelésének korlátozását;
d.) tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen;
e.) panasszal fordulhat az illetékes adatvédelmi fő felügyeleti hatósághoz (NAIH);
f.) joga van az adathordozhatósághoz; illetve
g.) kérheti a személyes adatainak direkt marketing célokra való használatának megtiltását.
A Biztosító az érintett kérelmére – a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül - írásban tájékoztatást ad az érintett részére a Biztosító vagy adatfeldolgozója által kezelt, az érintettre vonatkozó
a.) személyes adatok kategóriáiról és azok forrásáról;
b.) adatkezelés céljáról és jogalapjáról;
c.) személyes adatok tárolásának tervezett időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
d.) a címzettek vagy címzettek kategóriáiról, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják;
e.) az igénybe vett adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről.
A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az érintett természetes személy még nem nyújtott be. Egyéb esetekben az adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű költségtérítés állapítható meg.
Az Biztosító a fentieken túl, az érintett kérésére a kezelt személyes adatok másolatát rendelkezésre bocsátja.
Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse vagy kiegészítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.
A Biztosító az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törli, ha
a.) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték, vagy
b.) az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja, kivéve, ha az adat kezelése jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges, vagy jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges.
A Biztosító az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül akkor is törli, ha a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell, vagy a személyes adatok gyűjtésére az ÁAR 8. cikk
(1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. Az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a.) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;
b.) az adatkezelés jogellenes, de az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c.) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy
d.) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
Az így korlátozott kezelésű adatot a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. Az adatkezelő a korlátozás feloldásáról előzetesen tájékoztatja az érintettet, akinek a kérésére korlátozták az adatkezelést.
Ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, akkor az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is.
Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A tiltakozást a Biztosító annak benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről az érintettet írásban tájékoztatja.
Az érintettek a személyes adataik kezelésével kapcsolatos tiltakozásaikat, kérelmeiket a Biztosítónál szóban (személyesen) vagy írásban (ideértve az elektronikus levelezést is) jelenthetik be, az alábbi elérhetőségeken:
Colonnade Biztosító Adatvédelmi Tisztviselő
email: xxx@xxxxxxxxx.xx, levelezési címe: 1426 Budapest, Pf.:153
Ha Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmét nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy Ön bármikor úgy ítéli meg, hogy személyes adatai kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, akkor az alábbi hatóságoknál jogosult bejelentést tenni.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00.
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9., Telefon: (x00) 0 000 0000, Fax: (x00) 0 000 0000, E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, Web: xxxx.xx
Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz is fordulni. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az Ön választása szerint – az Ön lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.
Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta. Ha ez technikailag megvalósítható, az érintett kérheti a személyes adatok adatkezelők közötti közvetlen továbbítását.
Egyéb adatkezelések
Amennyiben a Biztosító a Bit. 138. §-ban felsorolt hatóságok részére tájékoztatást nyújt a személyes adatokkal kapcsolatosan, akkor a közléskor az érintettet is tájékoztatja az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. A biztosító nem tájékoztatja az
érintett személyt a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
Az adatkezelő a hatóságok részére – amennyiben a hatóság a pontos célt és az adatok körét megjelölte – személyes adatot csak annyit és olyan mértékben ad ki, amely a megkeresés céljának megvalósításához szükséges.
Adatvédelmi incidens bejelentése a felügyletei hatóságnak, az érintett tájékoztatása
Az adatkezelő az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenti az illetékes felügyeleti hatóságnak, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem járt kockázattal az érintett jogaira és szabadságaira nézve. Adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidensekhez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket.
Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintetteket az adatvédelmi incidensről, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintett jogaira tekintettel.
Az Adatkezelő a fentieken túlmenően is megtesz minden lehetséges lépést az adatvédelmi incidens leghatékonyabb elhárítása és a személyes adatok védelmének legteljesebb biztosítása érdekében.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
21. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
21.1. A Biztosító díjmentesen, magyar nyelven tartja a kapcsolatot az ügyféllel. A Biztosító a biztosítási termékkel kapcsolatosan nem nyújt tanácsadást.
21.2. A jelen szabályzatra hivatkozással megkötött biztosítási szerződés módosítására csak írásban van lehetőség. Ez a
szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a szerződő és/vagy a biztosító a biztosítási feltételektől el kíván térni.
21.3. A BIZTOSÍTÓK KÖZÖTTI ADATCSERÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS
A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából - a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt - a Bit.149§ (3) - (5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító ennek keretében,
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149 § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak. A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit.149§(8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
21.4. Kézbesítési szabályok
A Biztosító által elküldött biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot a következő időpontokban kell kézbesítettnek tekinteni:
(a) személyesen vagy futár útján történő kézbesítés esetén akkor, amikor a küldeményt az adott félnél igazoltan átadják;
(b) postai küldemény esetén, amikor annak kézbesítése igazoltan megtörténik, azzal, hogy amennyiben a küldemény
„ismeretlen”, „elköltözött”, „nem vette át” jelzéssel érkezik vissza a másik fél címéről, akkor a küldemény visszaérkezésének napja a kézbesítés napjának, míg a „nem kereste” jelzéssel történő visszaérkezés esetén, a sikertelen kézbesítést követő 5. (ötödik) munkanapot;
(c) elektronikus út (e-mail) esetén abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a Biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre.
21.5. Szankciós korlátozás
A jelen biztosítás alapján a Biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet és nem fizet kártérítést vagy egyéb biztosítási szolgáltatást, ha ilyen fedezet, kártérítés vagy szolgáltatás nyújtása a Biztosítót, anyavállalatát vagy tulajdonosát az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az Európai Unió vagy bármely egyéb szervezet határozatai, kereskedelmi és gazdasági szankciói vagy jogi szabályozása szankciónak, korlátozásnak vagy tilalomnak tenné ki.
22. A BIZTOSÍTÓ ADATAI, IRODÁJA
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxxxxxxxxxxxxxx: Fővárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 adószám.: 25383371-2-42 telefonszáma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe:
1426 Budapest, Pf.: 153.)
Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A. (székhelye: 0, xxx
Xxxx Xxxxx, L-2350 Luxembourg), nyilvántartó cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg,
cégjegyzékszáma: B 61605, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7, xxxxxxxx Xxxxxx XX,) a tevékenységi engedély száma: S 068/15. A fizetőképességről szóló jelentés elérhető a xxxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxx- jelentesek címen.
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe
Központ
0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.
tel.: x00 0 000-0000
fax: x00 0 000-0000
23. PANASZKEZELÉS ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE
A Biztosító minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Szerződő és a Biztosított magas színvonalú biztosítási szolgáltatásban részesüljön. Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított elégedetlen a Biztosító szolgáltatásával, panaszt terjeszthet elő.
A Biztosító szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 1426 Budapest, Pf. 153., telefaxszám: x00 0 000 0000; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx, weboldalunkon: xxxxx://xxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx/), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálaton (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.; telefonszám: x00 0 000 0000). A Biztosító a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.) szemben megindítani.
24. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL SZÓLÓ 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY BIZTOSÍTÁSI FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ SZABÁLYOKTÓL VALÓ ELTÉRÉS
Jelen biztosítási szabályzat feltételeinek a Ptk.-tól lényegesen eltérő rendelkezései:
Szerződés megkötése
A biztosítási szerződés a 2013.évi V törvény (Ptk.) 6:443. § (1) pontjától eltérően, a biztosítási szerződés a Szerződő írásbeli ajánlata és a Biztosító által ennek alapján kibocsátott fedezetet igazoló dokumentum alapján jön létre.
A fedezetfeltöltés szabályai
A Ptk. 6:461. §- ától eltérően, a fedezetfeltöltés joga az alábbiak szerint illeti meg a szerződőt:
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
Díj nemfizetés miatti szerződés megszűnés
A Ptk.6:449. § (1) bekezdésétől eltérően a szerződés első díjának (vagy díjrészletének) esedékességétől számított 30 nap, minden további biztosítási díj (vagy díjrészlet) esedékességétől számított 90 nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Az elévülési időszak tartama
Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességtől számított egy éven belül, a kártérítési igények érvényesítésének joga a biztosított részéről a kár észlelésének napjától számított egy év alatt évül el.
Szerződés tartalma
A Ptk. 6:63. §-ban foglaltaktól eltérően nem válik a Biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
SZÁNDÉKOS KÁROKOZÁS ZÁRADÉK
(alkalmazható a "B" és a "C" záradék esetén)
Pótdíj megfizetése ellenében e biztosítás fedezetet nyújt a biztosított javakban valamely szándékos cselekmény, vandalizmus vagy szabotázs miatt bekövetkező veszteségre és károkra. Igénybevétele esetén a 7. KIZÁRÁSOK 7.10. pontja semmisnek tekintendő.
E záradék a biztosítás egyéb kizárásait nem oldja fel és nem módosítja.
LOPÁS, DÉZSMÁLÁS ÉS KI NEM SZOLGÁLTATÁS esetére vonatkozó záradék (TPND) (alkalmazható a "B" és a "C" záradék esetén)
Pótdíj megfizetése ellenében e biztosítás fedezetet nyújt a biztosított javakban lopás vagy fosztogatás, vagy teljes csomagolási egységek ki nem szolgáltatása által okozott veszteségekre és károkra.
E záradék a biztosítás egyéb kizárásait nem oldja fel és nem módosítja.