TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság között

PREAMBULUM

A BELGA KIRáLYSáG,

A BOLGáR KÖZTáRSASáG, A CSEH KÖZTáRSASáG,

A dán KIRáLYSáG,

A nÉMETORSZáGI SZÖVETSÉGI KÖZTáRSASáG, AZ ÉSZT KÖZTáRSASáG,

ÍRORSZáG,

A GÖRÖG KÖZTáRSASáG, A SPAnYOL KIRáLYSáG,

A FRAnCIA KÖZTáRSASáG, A HORVáT KÖZTáRSASáG, AZ OLASZ KÖZTáRSASáG, A CIPRUSI KÖZTáRSASáG, A LETT KÖZTáRSASáG,

A LITVán KÖZTáRSASáG,

A LUXEMBURGI nAGYHERCEGSÉG, MAGYARORSZáG,

A MáLTAI KÖZTáRSASáG, A HOLLAnd KIRáLYSáG,

AZ OSZTRáK KÖZTáRSASáG, A LEnGYEL KÖZTáRSASáG,

A PORTUGáL KÖZTáRSASáG, ROMánIA,

A SZLOVÉn KÖZTáRSASáG, A SZLOVáK KÖZTáRSASáG,

A FInn KÖZTáRSASáG, A SVÉd KIRáLYSáG,

nAGY-BRITAnnIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZáG EGYESÜLT KIRáLYSáGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei (a továbbiakban: a tagállamok),

AZ EURÓPAI UnIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU) és

AZ EURÓPAI ATOMEnERGIA-KÖZÖSSÉG, (a továbbiakban: az Euratom) egyrészről, valamint

A MOLdOVAI KÖZTáRSASáG,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek szoros kapcsolatait és közös értékeit, amelyek a múltban az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás során alakultak ki, és amelyek jelenleg az európai szomszédságpolitika és a keleti partnerség keretében fejlődnek, valamint elismerve a Felek közös szándékát arra, hogy továbbfejlesszék, erősítsék és kiterjesszék a köztük lévő kapcsolatokat;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság európai törekvéseit és Európa melletti elköteleződését;

ELISMERVE, hogy azon közös értékek, amelyeken az EU nyugszik – nevezetesen a demokrácia, az emberi jogok és alap­ vető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság –, az e megállapodás által előirányzott politikai társulásnak és gazdasági integrációnak is központi elemei;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás nem érinti, az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok jövőbeni foko­ zatos továbbfejlődését és nyitva hagyja az utat azok előtt;

ELISMERVE, hogy a Moldovai Köztársaságnak mint európai országnak a történelme és értékei közösek a tagállamokéval, és az ország elkötelezett ezen értékek végrehajtása és előmozdítása iránt, amelyeken a Moldovai Köztársaság európai elköteleződése alapul;

ELISMERVE a 2005 februárjában elfogadott EU–Moldovai Köztársaság európai szomszédságpolitikai cselekvési terv fontos­ ságát az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatok megerősítésében, valamint a cselekvési terv által a Moldovai Köztársaság reform- és jogharmonizációs folyamatának előreviteléhez nyújtott segítséget, ezáltal hozzájárulva ezzel a fokozatos gazdasági integrációhoz és a politikai társulás elmélyítéséhez;

ELKÖTELEZVE az alapvető szabadságok, az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait –, a demokratikus elvek, a jogállamiság és a jó kormányzás erősítése mellett;

EMLÉKEZTETVE az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására irányuló szándékukra, ideértve az e célból az Európa Tanács keretében folytatott együttműködésüket is;

KÉSZEn arra, hogy hozzájáruljanak a Moldovai Köztársaság politikai és társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területek széles skáláján folytatott kiterjedt együttműködés útján, ideértve többek közt a jó kormányzás, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése, a kereskedelmi integráció és a fokozottabb gazdasági együttműködés, a foglalkoztatás és a szociálpolitika, a pénzgazdálkodás, a közigazgatási és közszolgálati reform, a civil társadalmi részvétel, az intézményfejlesztés, a szegénységcsökkentés és a fenntartható fejlődés területét;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az Egyesült nemzetek Szervezete Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában, az 1991. illetve 1992. évi madridi és bécsi konferencia záródokumentumában, az 1990. évi Új Európáért Párizsi Char­ tában, valamint az EnSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatában és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi egyezményben foglalt valamennyi elv és rendelkezés mellett;

EMLÉKEZTETVE azon óhajukra, hogy megerősítsék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hatékony multilateraliz­ must alakítsanak ki és elősegítsék a viták békés rendezését különösen azáltal, hogy e célból szorosan együttműködnek az Egyesült nemzetek (EnSZ) és az EBESZ keretében;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság különböző regionális együttműködési formációkban való aktív részvételének fontos­ ságát;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább fejlesszék a rendszeres politikai párbeszédet a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekről, kitérve a regionális szempontokra is, figyelembe véve az EU közös kül- és bizton­ ságpolitikáját, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is;

FIGYELEMBE VÉVE az EU hajlandóságát arra, hogy támogassa a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integri­ tásának megerősítésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, és hogy hozzájáruljon az ország újraegyesítéséhez;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság az iránti elkötelezettségének fontosságát, hogy életképes megoldást találjon a dnyesz­ teren túli konfliktus megoldására, és az EU az iránti elkötelezettségét, hogy támogatja a konfliktus utáni rehabilitációt;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem és a korrupció valamennyi megnyilvánulásának megelőzése és az azok elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni együttműködés fokozása iránt;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a mobilitással, migrációval, menekültüggyel és határigazgatással kapcsolatos párbeszédük és együttműködésük elmélyítése iránt az EU külső migrációs szakpolitikai keretének szellemében, amely a legális migráció területén folytatandó együttműködést célozza, valamint biztosítva az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, az engedély nélkül tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás hatékony végrehajtását;

ELISMERVE az arra irányuló a fokozatos lépéseket, hogy mielőbb vízummentes utazási rendszert lehessen bevezetni a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára, amennyiben a jól szervezett és biztonságos mobilitás minden feltétele teljesül;

MEGERŐSÍTVE, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az EU része­ ként kötelezik, feltéve, hogy az EU és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen a Moldovai Köztársaságot arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot vagy Írországot az EU részeként kötelezik az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Íror­ szágnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló

21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően az említett rendelke­ zések az Egyesült Királyságot és/vagy Írországot az EU részeként továbbiakban nem kötelezik, az EU az Egyesült Király­ sággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti a Moldovai Köztársaságot a két tagállam helyzetében bekövet­ kezett változásról, és ez esetben e megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyan­

ezen rendelkezések vonatkoznak könyvnek megfelelően,

dániára,

az említett Szerződésekhez csatolt,

dánia

helyzetéről szóló 22. jegyző­

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szabad piacgazdaság elvei iránt, és megerősítve az EU az iránti készségét, hogy hozzájárul a Moldovai Köztársaság gazdasági reformjaihoz;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a környezeti szükségletek – ideértve a többoldalú nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos határokon átnyúló együttműködést és e megállapodások végrehajtását –, valamint a fenntartható fejlődés elveinek tiszte­ letben tartása iránt;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megvalósuljon az EU belső piacába történő fokozatos gazdasági integráció e megállapodás rendelkezései szerint, többek közt e megállapodás szerves részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség útján;

KÉSZEn arra, hogy olyan mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget alakítsanak ki, amely lehetővé teszi a messze­ ható szabályozásközelítést és a piacra jutás liberalizálását, a Felek a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való tagsá­ gukból következő jogaiknak és kötelezettségeiknek megfelelően, valamint e jogok és kötelezettségek átlátható alkalmazá­ sával;

ABBAn A MEGGYŐZŐdÉSBEn, hogy e megállapodás új környezetet alakít ki a Felek közötti gazdasági kapcsolatok számára és mindenekelőtt a kereskedelem és befektetések fejlesztéséhez, továbbá ösztönözni fogja a versenyt, melyek elengedhetetlen tényezők a gazdasági átalakuláshoz és korszerűsítéshez;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiaellátás biztonságának javítása, a megfelelő infrastruktúra kifejlesztése, a piacintegráció és az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez való szabályozási közelítés fokozása, az energiahatékonyság előmozdí­ tása és a megújuló energiaforrások felhasználása iránt;

ELISMERVE a megerősített energiaügyi együttműködés fontosságát, valamint a Felek elkötelezettségét az Energiaközösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Energiaközösségről szóló szerződés) végrehajtása iránt;

XXXXXXxX KÍVánVA a közegészség biztonságának és az emberi egészség védelmének a szintjét, melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előfeltételei;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az emberek közötti kapcsolatok gazdagítása mellett, többek közt a kutatás-fejlesztés, az oktatás és a kultúra területén folytatott együttműködés és cserék útján;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a határokon átnyúló és régióközi együttműködés előmozdítása mellett, a jószomszédi kapcso­ latok szellemében;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság elkötelezettségét az iránt, hogy a vonatkozó ágazatokban folyamatosan közelíti jogszabályait az EU jogszabályaihoz és hatékonyan végrehajtja e jogszabályokat;

ELISMERVE a Moldovai Köztársaság elkötelezettségét az iránt, hogy igazgatási és intézményi infrastruktúráját fejleszti a jelen megállapodás érvényesítéséhez szükséges mértékben;

FIGYELEMBE VÉVE az EU az iránti készségét, hogy támogatást nyújtson a reformok végrehajtásához, és ehhez minden rendelkezésre álló együttműködési eszközt és technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtást felhasználjon;

A KÖVETKEZŐKBEn áLLAPOdTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzések

1. Társulás jön létre egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság között.

2. E társulás célkitűzései a következők:

a) a Felek közötti politikai társulás és gazdasági integráció előmozdítása közös értékek és szoros kapcsolatok alapján, többek közt a Moldovai Köztársaság részvételének növelésével az uniós szakpolitikákban, programokban és ügynök­ ségekben;

b) a fokozott politikai párbeszéd keretének megerősítése minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, bizto­ sítva a Felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

c) hozzájárulás a demokrácia, valamint a politikai, gazdasági és intézményi stabilitás megerősítéséhez a Moldovai Köztársaságban;

d) a béke és biztonság előmozdítása, megőrzése és megerősítése a regionális és nemzetközi dimenziókban, többek közt a feszültségforrások megszüntetésére, a határbiztonság javítására, a határokon átnyúló együttműködés és a jószom­ szédi viszonyok előmozdítására irányuló erőfeszítések egyesítése útján;

e) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatban, valamint a mobilitás és az emberek közötti kapcsolatok területén folytatott együttműködés támogatása és megerősítése a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése céljából;

f) a Moldovai Köztársaság által a gazdasági lehetőségei nemzetközi együttműködés útján történő fejlesztése érdekében tett erőfeszítések támogatása, többek közt a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítése által;

g) a szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakításához szükséges feltételek megteremtése, amelyek hozzá­ járulnak a Moldovai Köztársaságnak az EU belső piacába történő fokozatos integrációjához e megállapodás rendelke­ zéseinek megfelelően, ideértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakítását is, amely messzeható szabályozásközelítésről és a piacra jutás liberalizálásáról fog rendelkezni, a WTO-tagságból következő jogokkal és kötelezettségekkel összhangban, és e jogok és kötelezettségek átlátható alkalmazása mellett; valamint

h) az egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, kölcsönös érdeklődésre számottartó területeken.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

2. cikk

1. Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyez­ ményben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és az 1990. évi Új Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása szolgál a Felek hazai és külső szakpolitikáinak alapjául, és e megállapodás alapvető elemét képezik. A tömegpusz­ tító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása ugyancsak e megállapodás alap­ vető elemét képezi.

2. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság, a fenntartható fejlődés és a hatékony multila­ teralizmus elvei mellett.

3. A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják a jogállamiság és a jó kormányzás elveit, valamint – különösen az EnSZ, az Európa Tanács és az EBESZ szerinti – nemzetközi kötelezettségeiket.

4. A Felek kötelezettséget vállalnak az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítása iránt, ideértve a közös érdeklődésre számot tartó projektek fejlesztése terén folytatott együttműködést, nevezetesen a korrupció, a szerve­ zett vagy egyéb, többek közt transznacionális jellegű bűncselekmények és a terrorizmus megelőzésével és a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos projekteket illetően. Ez az elkötelezettség alapvető fontosságú a Felek közötti kapcsolatok és együttműködés fejlődéséhez, és hozzájárul a regionális békéhez és stabilitáshoz.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM, EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÉN

3. cikk

A politikai párbeszéd céljai

1. A Felek között tovább kell fejleszteni és meg kell erősíteni a politikai párbeszédet minden kölcsönös érdeklődésre számot tartó területen, ideértve a kül- és biztonságpolitikát, valamint a hazai reformokat is. Ez növeli majd a politikai együttműködés hatékonyságát és ösztönzi a konvergenciát a kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.

2. A politikai párbeszéd céljai a következők:

a) a politikai társulás elmélyítése, valamint a politikai és biztonságpolitikai konvergencia és hatékonyság növelése;

b) a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a hatékony mulilateralizmus alapján;

c) a Felek közötti, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd megerősítése, különösen a globális és regionális kihívások és legfontosabb veszélyek kezelése érdekében;

d) a Felek közötti eredményorientált és gyakorlati együttműködés támogatása az európai kontinensen a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében;

e) a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabad­ ságok – köztük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájá­ rulás a belpolitikai reformok megszilárdításához;

f) a Felek között a biztonság és védelem terén folytatott párbeszéd fejlesztése és az együttműködés elmélyítése; valamint

g) a szuverenitás és területi integritás, a határok sérthetetlensége és a függetlenség elveinek tiszteletben tartása és előmozdítása.

A Felek együttműködnek a következő területeken:

4. cikk

Belföldi reformok

a) a demokratikus intézmények és a jogállamiság fejlesztése, megerősítése, valamint ezek stabilitásának és hatékonysá­ gának növelése;

b) az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítása;

c) a bírósági és igazságügyi reform további előmozdítása, a bírói kar függetlenségének, az igazgatási kapacitások megerő­ sítésének, valamint a bűnüldöző szervek pártatlanságának és hatékonyságának biztosítása érdekében;

d) a közigazgatási reform továbbvitele és az elszámoltatható, hatékony, átlátható és szakmailag kompetens közszolgálat kialakítása; valamint

e) a korrupció elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása, különös tekintettel a korrupció elleni küzdelemben folyta­ tott nemzetközi együttműködés erősítésére, valamint az olyan vonatkozó nemzetközi jogi eszközök hatékony végre­ hajtásának biztosítására, mint például az Egyesült nemzetek keretében létrejött, 2003. évi korrupció elleni egyez­ mény.

5. cikk

Kül- és biztonságpolitika

1. A Felek intenzívebbé teszik párbeszédüket és együttműködésüket, és előmozdítják a fokozatos konvergenciát a kül- és biztonságpolitika terén, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is és különösen foglalkoznak a konf­ liktus-megelőzés és a válságkezelés, a regionális stabilitás, a leszerelés, a non-proliferáció, a fegyverzet-ellenőrzés és az exportellenőrzés kérdéseivel. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul és célja, hogy fokozza a politikai konvergenciát és hatékonyságot, a kétoldalú, nemzetközi és regionális fórumok biztosította lehetőségek kihasz­ nálásával.

2. A Felek újból megerősítik elkötelezettségüket a szuverenitás és a területi integritás, a határok sérthetetlenségének és a függetlenségnek az EnSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elveinek tiszteletben tartása, valamint ezen elveknek a két- és többoldalú kapcsola­ taikban való előmozdítása mellett.

6. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság

1. A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az ilyen bűncselekmények büntetlenségét nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell elke­ rülni, a nemzetközi Büntetőbíróságot is ideértve.

2. A Felek véleménye az, hogy a nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése jelentős előrelépést jelent a nemzetközi béke és jogérvényesülés tekintetében. A Felek egyetértenek a nemzetközi Büntetőbíróság támogatá­ sában a nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának és a kapcsolódó eszközöknek a végrehajtása útján, megfelelő figyelmet fordítva e bíróság integritásának megőrzésére.

7. cikk

Konfliktusmegelőzés és válságkezelés

A Felek megerősítik a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés területén folytatott gyakorlati együttműködést, különös tekintettel a Moldovai Köztársaság esetleges – eseti alapon, az EU esetleges felkérését követően történő – részvételére az EU által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, valamint a kapcsolódó gyakorlatokban és képzésekben.

8. cikk

Regionális stabilitás

1. A Felek fokozzák a régió stabilitásának, biztonságának és demokratikus fejlődésének előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseiket és különösen törekszenek arra, hogy együttműködjenek a regionális konfliktusok békés rendezése érde­ kében.

2. A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a dnyeszteren túli konfliktus fenntartható, a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának teljes mértékű tiszteletben tartásával történő megoldása, valamint a konfliktus utáni rehabilitáció közös előmozdítása iránt. A konfliktus megoldásáig és a kialakított tárgyalási forma sérelme nélkül a dnyeszteren túli kérdés a Felek közötti politikai párbeszéd és együttműködés, valamint a többi érdekelt nemzetközi szereplővel folytatott párbeszéd és együttműködés egyik központi napirendi pontját fogja képezni.

3. Ezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az EnSZ Alapokmányában, az Európai Bizton­ sági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, kölcsönösen elfogadott elveire alapozzák.

9. cikk

Tömegpusztító fegyverek

1. A Xxxxx úgy vélik, hogy a nemzetközi békét és stabilitást veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMd) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Xxxxx megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényegi elemét képezi.

2. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez azáltal, hogy:

a) lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz megerősítésére vagy adott esetben az ahhoz történő csatlakozásra, és az ilyen eszközök teljes mértékű végrehajtására; valamint

b) hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert hoznak létre, ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfel­ használás ellenőrzését, valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket.

10. cikk

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint hagyományos fegyverek exportjának ellenőrzése

1. A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőri­ zetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra.

2. A Felek megállapodnak abban, hogy tiszteletben tartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi- és könnyűfegy­ verek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatos, a hatályos nemzetközi megállapodások és az EnSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e terü­ leten alkalmazandó nemzetközi jogi okmányok – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formá­ jának megelőzéséről, az ellene folytatott küzdelemről és megszüntetéséről szóló EnSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

3. A Felek vállalják, hogy együttműködnek és biztosítják a kézi- és könnyűfegyverek – ideértve az azokhoz szükséges lőszereket is – tiltott kereskedelmének kezelésére és a túlzott készletek megsemmisítésére irányuló erőfeszítéseik koordi­ nálását, komplementaritását és szinergiáját globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten egyaránt.

4. A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy folytatják együttműködésüket a hagyományos fegyverek exportelle­ nőrzése terén, a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározá­ sáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont tükrében.

5. A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket a kötelezettségvállalásokat.

11. cikk

Nemzetközi együttműködés a terrorizmus elleni küzdelem terén

1. A Felek bilaterális, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus megelőzése és az ellene való küzdelem terén, a nemzetközi joggal, a vonatkozó EnSZ-határozatokkal, a nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a menekült- és humanitárius joggal összhangban.

2. E célból együttműködnek különösen a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi konszenzus elmélyí­ tése érdekében – ideértve a terrorcselekmények jogi fogalommeghatározását –, valamint a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményre vonatkozó megegyezés kialakítására irányuló munka útján.

3. A Felek az

EnSZ

Biztonsági Tanácsa 1373 (2001) sz. határozatának és a többi vonatkozó

EnSZ-eszköznek,

továbbá az alkalmazandó nemzetközi egyezményeknek és eszközöknek a teljes mértékű végrehajtása keretében informá­ ciókat cserélnek a terrorista szervezetekről és csoportokról, azok tevékenységeiről és támogató hálózataikról a nemzet­ közi jognak és a Felek jogszabályainak megfelelően.

III. CÍM

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE

12. cikk

Jogállamiság

1. A Felek a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés terén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve az igazságszolgáltatás függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.

2. A Felek teljes mértékben együttműködnek az intézmények hatékony működése érdekében a bűnüldözés és az igaz­ ságszolgáltatás terén.

3. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén folytatott valamennyi együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása vezérli.

13. cikk

Személyes adatok védelme

1. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása érdekében az EU, az Európa Tanács és a nemzetközi jog jogi okmányainak és irányadó mértékeinek megfelelően.

2. A személyes adatok bármilyen feldolgozása tekintetében az e megállapodás X. mellékletében szereplő jogi rendelke­ zések alkalmazandók. A Felek között kizárólag akkor kerülhet sor személyes adatok továbbítására, ha erre a jelen megál­ lapodásnak vagy a Felek közt megkötött más megállapodásnak a Felek illetékes hatóságai általi végrehajtása érdekében van szükség.

14. cikk

Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén

1. A Felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások közös kezelésének jelentőségét, és megerősítik a köztük folyó átfogó párbeszédet minden migrációhoz kapcsolódó kérdésről, ideértve a legális migrációt, a nemzetközi védelmet és az illegális migrációt, valamint az emberkereskedelmet és -csempészetet.

2. Az együttműködés a szükségleteknek a Felek közötti kölcsönös konzultáció keretében történő felmérésén alapul, és az együttműködés a hatályban lévő jogszabályaiknak megfelelően történik. Az együttműködés különösen az alábbiakra összpontosul:

a) a migráció kiváltó okai és következményei;

b) a nemzetközi védelemről szóló nemzeti jogszabályok és gyakorlatok kialakítása és végrehajtása a menekültek jogállá­ sáról szóló 1951. évi genfi egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló 1967. évi jegyzőkönyv, illetve minden további vonatkozó regionális vagy nemzetközi jogi eszköz rendelkezéseinek, valamint a „visszaküldés tilalma” elvének tiszteletben tartása céljából;

c) a beutazás és tartózkodás engedélyezésére vonatkozó szabályok, továbbá a befogadott személyek jogai és jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyekkel szembeni méltányos bánásmód és e személyek beilleszkedése, oktatás és képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d) a hatékony megelőzésen alapuló politika erősítése az illegális migráció és az embercsempészet és -kereskedelem ellen, beleértve annak tanulmányozását, hogy hogyan lehet harcolni az embercsempészek és emberkereskedők hálózatai és szervezetei ellen, és hogyan lehet megvédeni az ilyen kereskedelem áldozatait;

e) az illegális migránsok visszatérésének elősegítése és megkönnyítése; valamint

f) a határigazgatás és az okmánybiztonság területén a szervezéssel, képzésekkel, bevált gyakorlatokkal és egyéb operatív intézkedésekkel kapcsolatos kérdésekben, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együtt­ működési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: Frontex) és a Moldovai Köztársaság határőrsége közötti együttműködés erősítése.

3. Az együttműködés elősegítheti a fejlődést szolgáló körkörös migrációt is.

15. cikk

Személyek mozgása

1. A Felek biztosítják az alábbiak teljes körű végrehajtását:

a) az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépett megállapodás; valamint

b) az Európai Közösség és a Moldovai Köztársaság közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépett és 2012. június 27-én módosított megállapodás;

2. A Felek törekednek állampolgáraik mobilitásának javítására, és kellő időben fokozatos lépéseket tesznek a vízum­ mentes utazási rendszer közös célkitűzésének megvalósítása felé, feltéve, hogy adottak a vízumliberalizációs cselekvési tervben a jól irányított és biztonságos mobilitásra vonatkozóan rögzített feltételek.

16. cikk

A szervezett bűnözéssel, korrupcióval és más illegális tevékenységekkel kapcsolatos megelőzés és küzdelem

1. A Felek együttműködnek a bűncselekmények és az illegális, szervezett vagy nem szervezett tevékenységek minden formájának megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén, ideértve a transznacionális jellegű tevékenységeket is, mint például:

a) embercsempészet és -kereskedelem;

b) áruk csempészete és illegális kereskedelme, ideértve a kézifegyverek és tiltott kábítószerek csempészetét és kereske­ delmét is;

c) olyan illegális gazdasági és pénzügyi tevékenységek, mint például a hamisítás, az adócsalás és a közbeszerzési csalás;

d) a nemzetközi donorok által finanszírozott projektek keretében elkövetett csalás, az e megállapodás VI. címében (Pénz­ ügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) hivatkozottak szerint;

e) aktív és passzív korrupció a magán és közszférában egyaránt, ideértve a hivatali visszaélést és a befolyással üzérkedést is;

f) okirathamisítás és valótlan nyilatkozatok benyújtása; valamint

g) számítástechnikai bűnözés.

2. A Felek erősítik a kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést a bűnüldöző szervek között, ideértve az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol) és a Moldovai Köztársaság vonatkozó hatóságai közötti együttmű­ ködés megerősítését. A Felek elkötelezettek a vonatkozó nemzetközi normák hatékony végrehajtása mellett, különös tekintettel az Egyesült nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. évi egyezményben (UnTOC) és annak három jegyzőkönyvében, az Egyesült nemzetek keretében létrejött, korrupció elleni 2003. évi egyez­ ményében, valamint az Európa Tanácsnak a korrupció megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel foglalkozó, vonatkozó eszközeiben foglaltakra.

17. cikk

A tiltott kábítószerek problémájának kezelése

1. A Felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerekkel kapcsolatos kérdések kiegyensúlyo­ zott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerekkel kapcsolatok szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek problémájának kezelését szolgáló struktúrák megerősítése, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek kezelése, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékonyabb megelőzése.

2. A Felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezmé­ nyekkel és a 2013-2020 időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiával, valamint az EnSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a kábítószer iránti kereslet csök­ kentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával.

18. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

1. A Felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi és kapcsolódó nem pénzügyi rendsze­ reiket a bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményekből származó vagyon vagy pénzeszközök visszaszerzésére is.

2. Az e területen folytatott együttműködés lehetővé teszi a vonatkozó információk cseréjét a Felek jogszabályai kere­ tében, valamint az e területen működő nemzetközi szervezetek – mint például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglal­ kozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) – által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro­ zása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő normák elfogadását.

19. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy a jogállamiság, a nemzetközi emberi jogok, valamint a menekültek jogai és a huma­ nitárius jog teljes mértékű tiszteletben tartása mellett, valamint az EnSZ terrorizmus elleni, 2006. évi globális stratégiá­ jának és a vonatkozó jogszabályaiknak és szabályozásuknak megfelelően együttműködnek a terrorcselekmények meg­ előzése és visszaszorítása érdekében. A Felek ezt különösen az EnSZ Biztonsági Tanácsa 1267 (1999), 1373 (2001), 1540 (2004) és 1904 (2009) számú határozatainak, valamint egyéb vonatkozó EnSZ-eszközök és más alkalmazandó nemzetközi egyezmények és eszközök teljes mértékű végrehajtásának keretében teszik a következők útján:

a) a terrorista csoportokról és támogató hálózataikról folytatott információcsere a nemzetközi és nemzeti joggal össz­ hangban;

b) a terrorizmus tendenciáiról, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere – ideértve a műszaki területeket és a képzést –, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsola­ tos tapasztalatcsere; valamint

c) a bevált gyakorlatok megosztása az emberi jogok védelmének területén a terrorizmus elleni küzdelem során.

20. cikk

Jogi együttműködés

1. A Felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények tárgyalását, megerősítését és végrehajtását illetően, így különösen a Hágai nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.

2. A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó együttműködést. Ez magában foglalja adott esetben az EnSZ és az Európa Tanács vonatkozó nemzetközi eszközeihez való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott szorosabb együttműködést.

IV. CÍM

GAZDASÁGI ÉS EGYÉB ÁGAZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

1. FEJEZET

A közigazgatás reformja

21. cikk

Az együttműködés a Moldovai Köztársaságban kialakítandó hatékony és elszámoltatható közigazgatás kialakítására össz­ pontosul a következő célokkal: a jogállamiság megteremtésének támogatása, annak biztosítása, hogy az állami intézmé­ nyek a Moldovai Köztársaság teljes lakosságának javát szolgálják, valamint a Moldovai Köztársaság és partnerei közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésének előmozdítása. Különös figyelmet fordítanak a végrehajtó funkciók modernizálá­ sára és fejlesztésére azzal a céllal, hogy minőségi szolgáltatásokat nyújtsanak a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára.

22. cikk

Az együttműködés a következő területeket öleli fel:

a) az állami hatóságok intézményi és funkcionális fejlesztése annak érdekében, hogy növeljék ezek tevékenységének haté­ konyságát és hatékony, részvételen alapuló és átlátható döntéshozatali és stratégiai tervezési eljárásokat biztosítsanak;

b) a közszolgálat korszerűsítése, ideértve az e-kormányzás bevezetését és végrehajtását azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljanak az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások és csökkenjenek az üzleti tevékenységek költségei;

c) professzionális közszolgálat kialakítása a vezetői elszámoltathatóság és a hatáskörök hatékony elosztásának elve alapján, valamint méltányos és átlátható felvétel, képzés, értékelés és javadalmazás;

d) hatékony és professzionális emberierőforrás-menedzsment és előmenetel; valamint

e) az etikai értékek előmozdítása a közszolgálatban.

23. cikk

Az együttműködés a közigazgatás minden szintjére vonatkozik, a helyi közigazgatást is beleértve.

2. FEJEZET

Gazdasági párbeszéd

24. cikk

1. Az EU és a Moldovai Köztársaság elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy jobban megértik egymás gazdaságainak alapelemeit. A Felek közötti együttműködés célja a működő piacgazdasághoz szükséges gazdaságpolitikák előmozdítása, valamint e gazdaságpolitikák megfogalmazása és végrehajtása.

2. A Moldovai Köztársaság arra törekszik, hogy működőképes piacgazdaságot hozzon létre és fokozatosan közelítse szakpolitikáit az uniós szakpolitikákhoz, a szilárd makrogazdasági és fiskális politikák – ideértve a központi bank függet­ lenségét és az árstabilitást is –, a rendezett államháztartás és a fenntartható fizetési mérleg irányadó elveivel össz­ hangban.

25. cikk

1. E célok érdekében a Felek a következő területeken működnek együtt:

a) információcsere a makrogazdasági szakpolitikákról és strukturális reformokról, a makrogazdasági teljesítményről és kilátásokról, valamint a gazdaságfejlesztésre vonatkozó stratégiákról;

b) a kölcsönös érdekeket szolgáló gazdasági kérdések közös elemzése, ideértve a gazdaságpolitikai intézkedéseket és az azok végrehajtásához szükséges eszközöket – például gazdasági előrejelzési módszereket és stratégiai politikai doku­ mentumok kidolgozását –, a Moldovai Köztársaság uniós elvekkel és gyakorlatokkal összhangban lévő politikai döntéshozatalának erősítése érdekében; valamint

c) szakértelem cseréje a makrogazdasági és makropénzügyi szférában, ideértve az államháztartást, a pénzügyi szektor fejleményeit és szabályozását, a monetáris és árfolyam-politikákat és -kereteket, a külső pénzügyi segítséget és a gazdasági statisztikákat.

2. Az együttműködés magában foglalja az Európai Gazdasági és Monetáris Unió elveire és működésére vonatkozó információcserét is.

26. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

3. FEJEZET

Társasági jog, számvitel és könyvvizsgálat, vállalatirányítás

27. cikk

1. Felismerve a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számv­ itel és a könyvvizsgálat területén a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése és a kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következők céljából:

a) a részvényesek, hitelezők és egyéb érdekeltek védelme a területre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban;

b) a vonatkozó nemzetközi normák nemzeti szintű bevezetése és a Moldovai Köztársaság számviteli és könyvvizsgálati szabályainak az uniós szabályokhoz való fokozatos közelítése; valamint

c) a vállalatirányítási politika további fejlesztése a területre vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban, valamint a Moldovai Köztársaság szabályainak fokozatos közelítése az uniós jogszabályokhoz és ajánlásokhoz.

2. A vonatkozó szabályokat és ajánlásokat e megállapodás II. melléklete tartalmazza.

28. cikk

A Felek törekedni fognak az információk és a szakértelem megosztására e területeken mind a meglévő rendszerekre, mind a releváns új fejlesztésekre vonatkozóan. Ezenkívül a Felek törekednek majd arra, hogy javítsák az uniós tagállamok cégnyilvántartása és a Moldovai Köztársaság vnemzeti cégnyilvántartása közötti információcserét.

29. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

30. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás II. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

4. FEJEZET

Foglalkoztatás, szociálpolitika és esélyegyenlőség

31. cikk

A Felek megerősítik párbeszédüket és együttműködésüket a nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) méltányos munka programja, foglalkoztatáspolitika, munkahelyi egészség és biztonság, szociális párbeszéd, szociális védelem, társadalmi befogadás, nemek közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség és szociális jogok előmozdítása terén, és ezáltal hozzájárulnak a több és jobb munkahely, a szegénység csökkentése, a nagyobb társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés és a jobb életminőség előmozdításához.

32. cikk

Az információk és bevált gyakorlatok cseréjén alapuló együttműködés több meghatározásra váró kérdésre is kiterjedhet, többek közt a következő területeken:

a) a szegénység csökkentése és a társadalmi kohézió növelése;

b) foglalkoztatáspolitika, amely méltányos munkakörülményeket kínáló, több és jobb munkahely megteremtésére irányul, többek közt az informális gazdaság és az informális foglalkoztatás csökkentése útján;

c) az aktív munkaerő-piaci intézkedések és hatékony foglalkoztatási szolgáltatások ösztönzése a munkaerőpiacok korsze­ rűsítése és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás érdekében;

d) inkluzívabb munkaerőpiacok és olyan szociális védelmi rendszerek előmozdítása, amelyek integrálják a hátrányos helyzetű személyeket – köztük a fogyatékosságal élőket – és a kisebbségi csoportok tagjait;

e) a munkaerő-migráció hatékony igazgatása, amely e migráció fejlődésre gyakorolt pozitív hatásának erősítését célozza;

f) esélyegyenlőség, melynek célja a nemek közötti egyenlőség javítása és a férfiak és nők lehetőségei közötti egyenlőség biztosítása, valamint a diszkrimináció valamennyi fajtája elleni küzdelem;

g) a szociális védelem szintjének növelését – ideértve a szociális ellátásokat és a társadalombiztosítást is – és a szociális védelmi rendszereknek a minőség, hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság szempontjából történő korszerűsí­ tését célzó szociálpolitika;

h) a szociális partnerek részvételének növelése és a szociális párbeszéd ösztönzése, többek közt az összes érintett részt­ vevő kapacitásának erősítése útján; valamint

i) a munkahelyi egészségvédelem és biztonság előmozdítása.

33. cikk

A Felek bátorítják valamennyi érintett résztvevő bevonását – ideértve a civil társadalmi szervezeteket és különösen a szociális partnereket – a Moldovai Köztársaság szakpolitika-fejlesztésébe és reformjaiba, valamint a Felek között e megál­ lapodás alapján folytatott együttműködésbe.

34. cikk

A Felek törekednek az együttműködés fokozására a foglalkoztatás és a szociálpolitika kérdéseiben valamennyi érintett regionális, multilaterális és nemzetközi fórumon és szervezetben.

35. cikk

A Felek előmozdítják a vállalati társadalmi felelősségvállalást és elszámoltathatóságot, valamint bátorítják a felelős üzleti gyakorlatokat, többek közt az EnSZ Globális Megállapodása és az ILO multinacionális vállalatokról és szociálpolitikáról szóló háromoldalú nyilatkozata alapján.

36. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

37. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás III. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

5. FEJEZET

Fogyasztóvédelem

38. cikk

A Felek együttműködnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti kompa­ tibilitás megvalósítása érdekében.

39. cikk

E célkitűzések elérése érdekében az együttműködés magában foglalhatja adott esetben a következőket:

a) a fogyasztóvédelmi jogszabályok közelítése e megállapodás IV. mellékletében szereplő prioritások alapján, és ugyanak­ kor a kereskedelmi akadályok elhárítása a fogyasztók valós választási lehetőségének biztosítása érdekében;

b) az információcsere előmozdítása a fogyasztóvédelmi rendszerekről, ideértve a fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő termékbiztonságról, ideértve a piacfelügyeletet, a fogyasztókat tájékoztató rend­ szerekről és eszközökről, a fogyasztók oktatásáról, a fogyasztókjogainak megerősítéséről és a fogyasztói jogorvos­ latról, valamint a kereskedők és a fogyasztók között kötött értékesítési és szolgáltatási szerződésekről;

c) képzési tevékenységek előmozdítása a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói érdekvédelmi képviselők számára; valamint

d) független fogyasztói szervezetek kialakításának bátorítása, ideértve a nem kormányzati fogyasztó szervezeteket is (nGO-k), valamint a fogyasztói képviseletek közti kapcsolatfelvétel, továbbá a hatóságok és a fogyasztóvédelem terü­ letén működő nGO-k közti együttműködés előmozdítása.

40. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás IV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

6. FEJEZET

Statisztika

41. cikk

A Felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntart­ ható, hatékony és szakmailag független nemzeti statisztikai rendszer várhatóan olyan releváns információkat nyújt az EU és a Moldovai Köztársaság állampolgárai, vállalkozásai és döntéshozói számára, amelyek alapján megalapozott döntések születhetnek. A nemzeti statisztikai rendszer tiszteletben tartja a hivatalos statisztikák XxXX által elfogadott alapelveit és számításba veszi a statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat – köztük az európai statisztika gyakorlati kódexét –, a nemzeti statisztikai rendszernek az európai normákhoz és szabványokhoz történő igazítása érdekében.

42. cikk

Az együttműködés a következőkre irányul:

a) a nemzeti statisztikai rendszer kapacitásainak további erősítése, hangsúlyt helyezve a szilárd jogalapra, a megfelelő adatok és metaadatok előállítására, az adatterjesztési politikára és a felhasználóbarát megközelítésre, a különböző felhasználócsoportok – és többek közt a köz- és magánszektor, a tudományos közösség és más felhasználók – figye­ lembevételével;

b) a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fokozatos hozzáigazítása az európai statisztikai rendszerhez;

c) az EU felé történő adatszolgáltatás pontosítása a releváns nemzetközi és európai módszerek alkalmazásának figyelem­ bevételével, ideértve az osztályozást is;

d) a nemzeti statisztikai állomány szakmai és igazgatási kapacitásának javítása az európai statisztikai szabványok alkal­ mazásának megkönnyítése érdekében és a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fejlesztéséhez való hozzájá­ rulás céljából;

e) tapasztalatcsere a Felek között a statisztikával kapcsolatos know-how fejlesztéséről; valamint

f) az összes statisztikai előállítási folyamat és a terjesztés teljes körű minőségirányításának előmozdítása.

43. cikk

A Felek együttműködnek az európai statisztikai rendszer keretében, amelyen belül az európai statisztikai hatóság az Eurostat. Az együttműködés a következőkre összpontosul:

a) demográfiai statisztikák, ideértve a népszámlálásokat és a társadalomstatisztikákat;

b) mezőgazdasági statisztikák, ideértve a mezőgazdasági cenzusokat és a környezeti statisztikákat;

c) üzleti statisztikák, ideértve az üzleti nyilvántartásokat és a közigazgatási források statisztikai célra történő felhaszná­ lását;

d) makrogazdasági statisztikák, ideértve a nemzeti számlákat, külkereskedelmi statisztikákat és a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó statisztikákat;

e) energiastatisztikák, ideértve a mérlegeket;

f) regionális statisztikák; valamint

g) horizontális tevékenységek, ideértve a statisztikai osztályozásokat, a minőségirányítást, a képzéseket, a terjesztést, valamint a modern információs technológiák használatát.

44. cikk

A Felek többek között információkat és tapasztalatokat cserélnek, valamint fokozzák az együttműködést, figyelembe véve a statisztikai rendszer különböző támogatási programok keretében indított reformja terén már korábban szerzett tapasz­ talatokat. Az erőfeszítéseknek a statisztikákkal kapcsolatos uniós vívmányokhoz való további igazodásra kell irányulniuk, amely a Moldovai Köztársaság statisztikai rendszerének fejlesztését célzó nemzeti stratégia alapján, és az európai statisz­ tikai rendszer fejlesztésének figyelembevételével történik. A statisztikai adatok előállításának folyamata tekintetében a hangsúlyt a mintavételes felmérés további fejlesztésére és a közigazgatási nyilvántartások felhasználására kell helyezni, mindeközben figyelembe véve a válaszadási teher csökkentésének szükségességét. Az adatoknak relevánsaknak kell lenniük ahhoz, hogy elősegítsék a társadalmi és gazdasági élet kulcsfontosságú területeit érintő szakpolitikák kidolgozását és figyelemmel kísérését.

45. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Az európai statisztikai rendszeren belül végrehajtott tevékenységek – ideértve a képzéseket is – a lehető mértékben nyitva állnak a Moldovai Köztársaság részvé­ tele előtt.

46. cikk

1. A Felek vállalják, hogy létrehozzák és rendszeres időközönként felülvizsgálják a Moldovai Köztársaság jogszabá­ lyainak a statisztika területére vonatkozó uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítésére irányuló programot.

2. A statisztikákra vonatkozó uniós vívmányokat az évente frissített Statisztikai Követelmények Gyűjteménye tartal­ mazza, melyet a Felek e megállapodás mellékletének tekintenek (V. melléklet).

7. FEJEZET

Az államháztartás irányítása: költségvetési politika, belső ellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés és külső audit

47. cikk

Az e fejezet által lefedett területen folytatott együttműködés a nemzetközi szabványok és az e területre vonatkozó uniós bevált gyakorlat végrehajtására irányul majd, ami hozzájárul majd a modern államháztartás-irányítási rendszer kialakítá­ sához a Moldovai Köztársaságban, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredmé­ nyesség alapvető uniós és nemzetközi elveinek megfelelően.

48. cikk

Költségvetés és számviteli rendszerek

A Felek együttműködnek a következőkkel kapcsolatban:

a) a költségvetési, kincstári, számviteli és jelentési rendszerekről szóló szabályozási dokumentumok javítása és rendszere­ zése, valamint ezek harmonizálása a nemzetközi normák alapján, tiszteletben tartva az uniós közszférában bevált gyakorlatokat is;

b) a többéves költségvetés-tervezés folyamatos fejlesztése és hozzáigazítása az uniós bevált gyakorlathoz;

c) az európai országok költségvetésközi kapcsolatai gyakorlatának tanulmányozása annak érdekében, hogy fejlesszék ezt a területet a Moldovai Köztársaságban;

d) a közbeszerzési eljárásoknak az EU-ban meglévő gyakorlatokhoz való közelítésének ösztönzése; valamint

e) az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

49. cikk

Belső ellenőrzés, pénzügyi ellenőrzés és külső audit

A Felek együttműködnek a következőkkel kapcsolatban is:

a) a belső ellenőrzési rendszerek további javítása (ideértve a működését tekintve független belső ellenőrzési műveleteket is) az állami és helyi hatóságoknál az általánosan elfogadott nemzetközi normákkal és módszerekkel, valamint a bevált uniós gyakorlatokkal való harmonizáció útján;

b) megfelelő pénzügyi ellenőrzési rendszer kialakítása, amely kiegészíti és nem megduplázza a belső ellenőrzési funkciót, valamint biztosítja a kormányzati bevételek és kiadások megfelelő ellenőrzését egy átmeneti időszakban és azon túl;

c) a pénzügyi irányításban és ellenőrzésben, a könyvvizsgálatban és ellenőrzésben, illetve a költségvetésben, kincstárban és számlákban érintett szereplők közötti hatékony együttműködés az irányítás fejlesztésének előmozdítása érdekében;

d) az államháztartási belső ellenőrzés (PIFC) központi harmonizációs osztálya hatásköreinek megerősítése;

e) a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények nemzetközi Szervezete (InTOSAI) nemzetközileg elfogadott külső ellenőrzési normáinak végrehajtása; valamint

f) az információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje, többek között a területen végrehajtandó személyi cserék és közös képzések útján.

50. cikk

A csalás és a korrupció elleni küzdelem

A Felek együttműködnek a következőkkel kapcsolatban is:

a) információk, tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréje;

b) a csalás és a korrupció elleni küzdelem és megelőzés módszereinek javítása az e fejezet által érintett területeken, ideértve a vonatkozó igazgatási szervek közötti együttműködést is; valamint

c) hatékony együttműködés biztosítása a vonatkozó uniós intézményekkel és szervekkel az uniós alapok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos helyszíni ellenőrzések, vizsgálatok és auditok, a vonatkozó szabályok és eljárások szerint.

51. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

8. FEJEZET

Adózás

52. cikk

A Felek együttműködnek a jó adóügyi kormányzás fokozása érdekében, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelem, a beruházások és a tisztességes verseny további javítása céljából.

53. cikk

Hivatkozással e megállapodás 52. cikkére, a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit – azaz az átláthatóság, az in­ formációcsere és a tisztességes adóügyi verseny elvét –, ahogyan azokat a tagállamok uniós szinten elfogadták, és kötele­ zettséget vállalnak ezen elvek végrehajtására. Ennek érdekében a Felek – az uniós és a tagállami hatáskörök sérelme nélkül – javítják az adóügy terén folytatott nemzetközi együttműködést, elősegítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.

54. cikk

A Felek fokozzák és erősítik továbbá a Moldovai Köztársaság adórendszerének és adóigazgatásának javítására és továb­ bfejlesztésére irányuló együttműködésüket – ideértve az adóbehajtás és az ellenőrzési kapacitás javítását –, különös hang­ súlyt fektetve a hozzáadottérték-adó (héa) visszatérítési eljárásokra, a hátralékok felhalmozódásának elkerülése, a haté­ kony adóbehajtás biztosítása és az adócsalás és adóelkerülés elleni küzdelem erősítése érdekében. A Felek törekednek az együttműködés és a tapasztalatmegosztás fokozására az adócsalás elleni küzdelemben, különös tekintettel a körhintacsa­ lásra.

55. cikk

A Felek fokozzák az együttműködést és összehangolják szakpolitikáikat a csalás és a jövedékiadó-köteles termékek csem­ pészete elleni fellépés és küzdelem terén. Ez az együttműködés magában foglalja többek között a dohánytermékekre kive­ tett jövedéki adó mértékének fokozatos közelítését – amennyire az lehetséges, figyelembe véve a regionális összefüggé­ sekből fakadó kötöttségeket –, ideértve a regionális szintű párbeszédet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003. évi dohányzás-ellenőrzési keretegyezményével összhangban. E célból a Felek törekednek a regionális viszonylatban folytatott együttműködésük erősítésére.

56. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

57. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás VI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

9. FEJEZET

Pénzügyi szolgáltatások

58. cikk

Felismerve a pénzügyi szolgáltatások területén a hatékony szabályok és gyakorlatok fontosságát a teljes körűen működő piacgazdaság megteremtése, valamint a Felek közötti kereskedelmi forgalom előmozdítása szempontjából, a Felek megál­ lapodnak, hogy együttműködnek a pénzügyi szolgáltatások területén, a következő célkitűzések érdekében:

a) a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának a nyitott piacgazdaság igényeihez való hozzáigazítására irányuló folyamat támogatása;

b) hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások egyéb felhasználói számára;

c) a Moldovai Köztársaság teljes pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása;

d) a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve a szabályozókat és felügye­ lőket; valamint

e) független és hatékony felügyelet biztosítása.

59. cikk

1. A Felek ösztönzik az érintett szabályozó és felügyeleti hatóságok közötti együttműködést, beleértve az informá­ ciócserét, a pénzügyi piacokra vonatkozó szakértelem megosztását és egyéb hasonló intézkedéseket.

2. Külön figyelmet fordítanak az ilyen hatóságok igazgatási kapacitásának fejlesztésére, többek között személyzeti cse­ reprogramok és közös képzés révén.

60. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

61. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XXVIIIA. mellékletében hivatkozott uniós jogsza­ bályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

10. FEJEZET

Ipar- és vállalkozáspolitika

62. cikk

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket az ipar- és vállalkozáspolitika terén, ezáltal javítják az üzleti környezetet valamennyi gazdasági szereplő számára, különös hangsúlyt fektetve azonban a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k). A fokozott együttműködésnek javítania kell az igazgatási és szabályozási keretet az EU-ban, illetve a Moldovai Köztársa­ ságban működő uniós és moldovai vállalkozások számára, és annak az Európai Unió kkv-kra vonatkozó politikáján és iparpolitikáján kell alapulnia, figyelembe véve az e területen nemzetközileg elismert elveket és gyakorlatokat.

63. cikk

E célok érdekében a Felek együttműködnek azért, hogy:

a) végrehajtsák az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elvein alapuló, a kkv-k fejlesztésére vonatkozó stratégiákat, és rendszeres párbeszéd és jelentéstétel révén figyelemmel kísérjék a végrehajtási folyamatot. Ez az együttműködés hangsúlyt helyez a mikrovállalkozásokra is, amelyek rendkívül fontosak mind az EU, mind a Moldovai Köztársaság gazdasága számára;

b) jobb keretfeltételeket hozzanak létre az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, hozzájárulva ezzel a versenyképesség javításához. Ez az együttműködés magában foglalja a strukturális változások (szerkezetátalakítás) kezelését, a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztését, valamint az olyan környezetvédelmi és energiaügyi kérdéseket, mint az energiahatékonyság és a tisztább termelés;

c) egyszerűsítsék és racionalizálják a szabályozást és a szabályozási gyakorlatot, különös hangsúlyt fektetve a a szabályo­ zási technikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjére, beleértve az uniós elveket is;

d) ösztönözzék az innovációs politika fejlesztését, az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén, a kutatás- fejlesztés üzleti alapokra való helyezése tekintetében (beleértve a technológia-alapú vállalkozások indításához nyújtott támogatási eszközöket), a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz való hozzáférést;

e) ösztönözzék a jobb kapcsolattartást az EU és a Moldovai Köztársaság vállalkozásai között, valamint e vállalkozások és az EU és a Moldovai Köztársaság hatóságai között;

f) támogassák az exportösztönző tevékenységek kialakítását a Moldovai Köztársaságban; valamint

g) megkönnyítsék a Moldovai Köztársaság iparának korszerűsítését és szerkezetátalakítását bizonyos ágazatokban.

64. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Ebben részt fognak venni az uniós vállal­ kozások és a Moldovai Köztársaság vállalkozásainak képviselői is.

11. FEJEZET

Bányászat és nyersanyagok

65. cikk

A Xxxxx fejlesztik és megerősítik a bányászatra és a nyersanyagok kereskedelmére kiterjedő együttműködésüket a bányá­ szat és a fémipar területén a kölcsönös megértés, az üzleti környezet javítása, az információcsere és a nem energiával kapcsolatos kérdések területén folytatott együttműködés előmozdításának céljával, különösen a fémércek és ipari ásvá­ nyok bányászatához kapcsolódóan.

66. cikk

E célok érdekében a Felek együttműködnek a következő területeken:

a) a Felek közötti információcsere a bányászati és nyersanyagágazatuk fejleményeiről;

b) információcsere a nyersanyag-kereskedelemhez kapcsolódó kérdésekről a kétoldalú cserék ösztönzésének céljával;

c) az információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászat fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjai vonatkozá­ sában; valamint

d) az információk és bevált gyakorlatok cseréje a bányászattal kapcsolatos képzés, készségek és biztonság vonatkozá­ sában.

12. FEJEZET

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

67. cikk

A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés elősegítése érdekében, különösen a szakpolitikák és jogsza­ bályok fokozatos közelítése révén.

68. cikk

A Felek közötti együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén többek között a következőkre terjed ki:

a) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;

b) a központi és helyi szintű igazgatási kapacitások javítása a szakpolitikák tervezése, értékelése és végrehajtása érde­ kében, az uniós szabályozással és bevált gyakorlatokkal összhangban;

c) a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;

d) a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok megosztása a vidéki közösségek gazda­ sági jólétének elősegítésére;

e) a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a hatékonyság és a piaci átláthatóság fokozása;

f) a minőségpolitikák és azok ellenőrzési mechanizmusainak előmozdítása, különös tekintettel a földrajzi árujelzőkre és a biogazdálkodásra;

g) tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére; valamint

h) az azon nemzetközi szervezetek keretein belül tárgyalt kérdések harmonizálásának fokozása, amelyeknek a Felek tagjai.

69. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

70. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás VII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

13. FEJEZET

Halászat és tengerpolitika

1. szakasz

Halászati politika

71. cikk

A Felek fejlesztik és megerősítik együttműködésüket a halászati és tengeri irányítással kapcsolatos kérdésekben, és ezáltal szorosabb kétoldalú és többoldalú együttműködést alakítanak ki a halászati ágazatban. A Felek bátorítják a halászati kérdésekkel kapcsolatos integrált megközelítést is, és ösztönzik a halászat fenntartható fejlesztését.

72. cikk

A Felek közösen lépnek fel, információt cserélnek és támogatják egymást a következők elősegítése érdekében:

a) jó kormányzás és bevált gyakorlatok a halászati gazdálkodás területén, a halállomány fenntartható módon történő és ökoszisztéma szemléleten alapuló megőrzésének és kezelésének biztosítása céljából;

b) felelős halászat és halgazdálkodás, amely összeegyeztethető a fenntartható fejlődés elveivel, mint például a halállo­ mány és az ökoszisztémák egészséges állapotban történő megőrzése; valamint

c) együttműködés az élő vízi erőforrások kezelésével és megőrzésével foglalkozó megfelelő regionális szervezetek kere­ tében.

73. cikk

A Felek támogatják az olyan kezdeményezéseket, mint a kölcsönös tapasztalatcsere, és támogatást nyújtanaka fenntart­ ható halászati politika végrehajtásának biztosítása érdekében, beleértve a következőket:

a) a halászati és akvakultúra-erőforrások kezelése;

b) a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése, valamint megfelelő igazgatási és igazságügyi struktúrák kialakítása, amelyek képesek a megfelelő intézkedések alkalmazására;

c) a fogásokra, kirakodásra vonatkozó, valamint biológiai és gazdasági jellegű, adatok gyűjtése;

d) piacok hatékonyságának javítása, különösen a termelői szervezetek támogatása, a fogyasztók tájékoztatása, valamint forgalmazási előírások és nyomonkövethetőség révén; valamint

e) a halászati ágazatra vonatkozó strukturális politika kialakítása, különös figyelmet fordítva az olyan területként megha­ tározott halászati területek fenntartható fejlődésére, amely tópartot, tavat vagy folyótorkolatot tartalmaz, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati ágazatban.

2. szakasz

Tengerpolitika

74. cikk

Figyelembe véve együttműködésüket a halászat, a közlekedés, a környezet és más, tengerrel kapcsolatos területeken, a Felek adott esetben együttműködést és kölcsönös segítségnyújtást alakítanak ki a tengeri kérdésekben különösen azáltal, hogy a nemzetközi tengerügyi fórumokon aktívan támogatják a tengerészeti ügyek integrált megközelítését és a jó kormányzást a Fekete-tengeren.

75. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

14. FEJEZET

Energiaügyi együttműködés

76. cikk

A Felek egyetértenek a jelenlegi energiaügyi együttműködés folytatásában a partnerség, a kölcsönös érdekek, az átlátha­ tóság és a kiszámíthatóság elvei alapján. Az együttműködésnek a következőkre kell irányulnia: energiahatékonyság, piaci integráció és szabályozási konvergencia az energiaágazatban, figyelembe véve a versenyképesség és a biztonságos, környezeti szempontból fenntartható és megfizethető energia biztosításának szükségességét, többek közt az Energiakö­ zösségről szóló szerződés rendelkezései útján.

77. cikk

Az együttműködés többek között a következő területeket és célkitűzéseket foglalja magában:

a) energiaügyi stratégiák és szakpolitikák;

b) versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiacok kialakítása az uniós normákkal összhangban – ideértve az Energiaközösségről szóló szerződésből eredő kötelezettségeket is –, szabályozási reformok és a regionális energiaügyi együttműködésben való részvétel útján;

c) vonzó és stabil befektetési környezet kialakítása az intézményi, jogi, pénzügyi és egyéb szempontok kezelésével;

d) energia-infrastruktúrák – ideértve a közös érdekű projekteket is – az energiaforrások, szállítók és szállítási útvonalak gazdasági és környezeti szempontból stabil módon történő hatékony diverzifikálása érdekében, többek közt hitelekből és támogatásokból finanszírozott beruházások elősegítése útján;

e) az energiaellátás és -kereskedelem, -tranzit és szállítás hosszú távú stabilitásának és biztonságának javítása és megerő­ sítése kölcsönösen előnyös és megkülönböztetésmentes alapon, az uniós és nemzetközi szabályoknak megfelelően;

f) az energiahatékonyság és energiatakarékosság ösztönzése többek közt az épületek energiahatékonyságát illetően, vala­ mint a megújuló energiák gazdaságos és környezetbarát módon történő fejlesztése és támogatása;

g) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, többek közt energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos projektek útján;

h) tudományos és technikai együttműködés és információcsere az energiatermelés, -szállítás és -ellátás, valamint a végfel­ használás terén használt technológiák fejlesztése és javítása érdekében, különös figyelmet fordítva az energiahatékony­ ságra és a környezetbarát technológiákra; valamint

i) együttműködés folytatható a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem terén, a nemzetközi Atomenergia-

ügynökség (a továbbiakban: nAÜ) elveivel és normáival, valamint a nAÜ keretében megkötött vonatkozó nemzetközi szerződésekkel összhangban, továbbá – ahol alkalmazandó – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerző­ désnek megfelelően.

78. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

79. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás VIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

15. FEJEZET

Közlekedés

80. cikk

A Felek:

a) kiterjesztik és erősítik együttműködésüket a közlekedés területén, hogy ezáltal hozzájáruljanak a fenntartható közleke­ dési rendszerek fejlesztéséhez;

b) elősegítik a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési műveleteket, valamint a közlekedési rendszerek intermo­ dalitását és interoperabilitását; valamint

c) arra törekednek, hogy területeik között javítsák a közlekedési összeköttetést.

81. cikk

Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:

a) egy valamennyi közlekedési módra kiterjedő fenntartható nemzeti közlekedési szakpolitika kidolgozása, különösen a hatékony, biztonságos és üzembiztos közlekedési rendszerek biztosítása, illetve a közlekedéshez kapcsolódó szem­ pontok más szakpolitikai területekbe való integrálásának előmozdítása érdekében;

b) ágazati stratégiák kidolgozása a közúti, vasúti, légi közlekedésre és az intermodalitásra vonatkozó nemzeti közlekedési politika figyelembevételével (ideértve a műszaki berendezések korszerűsítésére vonatkozó jogi követelményeket és az e megállapodás XXIV. és XV. mellékleteiben meghatározott nemzetközi normáknak megfelelő szállítási flottákat), amelyek magukban foglalják a menetrendeket, valamint a megvalósítás főbb szakaszait, az igazgatási feladatokat és a pénzügyi terveket;

c) az infrastruktúra-politika javítása a különböző közlekedési módokra vonatkozó infrastrukturális projektek azonosítása és értékelése érdekében;

d) a fenntartásra, a kapacitáshiányra és a hiányzó infrastrukturális láncszemekre vonatkozó finanszírozási stratégiák kidolgozása, valamint a magánszektor közlekedési projektekben való részvételének ösztönzése;

e) csatlakozás a vonatkozó nemzetközi közlekedési szervezetekhez és megállapodásokhoz, ideértve a nemzetközi közle­ kedési megállapodások és egyezmények szigorú végrehajtásának és hatékony érvényesítésének biztosítását célzó eljá­ rásokat;

f) tudományos és műszaki együttműködés és információcsere új közlekedési technológiák – köztük intelligens közleke­ dési rendszerek – kidolgozása és továbbfejlesztése céljából; valamint

g) az intelligens közlekedési rendszerek és az információtechnológia alkalmazásának előmozdítása minden közlekedési mód igazgatására és működtetésére vonatkozóan, valamint az intermodalitás és az együttműködés támogatása a közlekedés megkönnyítését szolgáló űrrendszerek és kereskedelmi alkalmazások használata során.

82. cikk

1. Az együttműködés célja az utasok és az áruk mozgásának megkönnyítése, a Moldovai Köztársaság, az EU és a régió harmadik országai közötti szállítások zökkenőmentességének javítása, az igazgatási, műszaki és egyéb akadályok megszüntetésével, a közlekedési hálózatok javításával és az infrastruktúra korszerűsítésével, különösen a Feleket össze­ kötő fő közlekedési tengelyek tekintetében. Az együttműködés kiterjed továbbá a határátlépés megkönnyítését szolgáló intézkedésekre is.

2. Az együttműködés információcserét és közös tevékenységeket is magában foglal:

a) regionális szinten, különösen az egyes regionális közlekedési együttműködési megállapodások – köztük az Európa– Kaukázus–ázsia közlekedési folyosó (TRACECA), a keleti partnerség keretében folytatott közlekedési együttműködés és más közlekedési kezdeményezések – figyelembevételével és az azok révén elért haladás integrálásával; valamint

b) nemzetközi szinten, tekintettel többek között a nemzetközi közlekedési szervezetekre és a Felek által megerősített nemzetközi megállapodásokra és egyezményekre, valamint az EU különböző közlekedési ügynökségeinek keretében.

83. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

84. cikk

A Felek együttműködnek a közlekedési csatlakozások javításán e megállapodás IX. melléklete rendelkezéseinek megfe­ lelően.

85. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás X. és XXVIII-d. mellékletében hivatkozott uniós jogszabályokkal és nemzetközi eszközökkel, e mellékletek rendelkezéseinek megfelelően.

16. FEJEZET

Környezet

86. cikk

A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem területén, ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődés, valamint a gazdaság környezetbarátabbá tételének hosszú távú célkitűzéséhez. A környezet fokozottabb védelme várha­ tóan előnyökkel jár a polgárok és a vállalkozások számára az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban egyaránt, többek között a közegészségügy javulása, a természeti erőforrások megóvása, a gazdasági és környezeti hatékonyság növelése, a környezeti kérdések egyéb szakpolitikákba való integrálása, valamint a fenntarthatóbb termelési mintákhoz hozzájáruló korszerű, tisztább technológiák alkalmazása révén. Az együttműködés a Felek érdekeinek figyelembevételével, az egyen­ lőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között a környezetvédelem területén fennálló kölcsönös függőség és a terület vonatkozó többoldalú megállapodásainak tiszteletben tartásával zajlik.

87. cikk

Az együttműködés célja a környezet megóvása, védelme, javítása, valamint a környezet minőségének rehabilitációja, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások fenntartható felhasználása és a regionális és globális környezeti prob­ lémák megoldását célzó nemzetközi szintű intézkedések előmozdítása, többek között az alábbi területeken:

a) környezeti irányítás és horizontális kérdések, ideértve a környezeti hatásvizsgálatokat és stratégiai környezeti vizsgála­ tokat, az oktatást és képzést, a környezeti felelősséget, a környezeti bűnözés elleni küzdelmet, a határokon átnyúló együttműködést, a környezeti információkhoz való hozzáférést, a döntéshozatali eljárásokat és a hatékony közigazga­ tási vagy bírósági jogorvoslati eljárásokat;

b) levegőminőség;

c) vízminőség és erőforrás-gazdálkodás, ideértve az árvízkockázatok kezelését, a vízhiányt és az aszályokat;

d) hulladék- és erőforrás-gazdálkodás, hulladékszállítás;

e) természetvédelem, amelybe beletartozik a biológiai és tájdiverzitás megőrzése és védelme;

f) ipari szennyezés és ipari veszélyek;

g) vegyi anyagok;

h) zajszennyezés;

i) talajvédelem;

j) városi és vidéki környezet;

k) környezettel kapcsolatos díjak és adók;

l) nyomonkövetési és környezeti információs rendszerek;

m) vizsgálat és érvényesítés; valamint

n) ökoinnováció, ideértve az elérhető legjobb technológiákat.

88. cikk

A Felek többek között:

a) információt és szakértelmet cserélnek;

b) közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról;

c) megtervezik az ipari veszélyek és balesetek kezelését;

d) regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Xxxxx által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében.

A Felek különös figyelmet fordítanak a határokon átnyúló kérdésekre és a regionális együttműködésre.

89. cikk

Az együttműködés többek között a következő célkitűzéseket foglalja magában:

a) átfogó környezetvédelmi stratégia kidolgozása, amely kiterjed a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtását és érvé­ nyesítését biztosító tervezett intézményi reformokra (menetrenddel); a nemzeti, regionális és települési szintű környe­ zetvédelmi hatóságok közötti hatáskörmegosztás; döntéshozatali eljárások és a határozatok végrehajtása; a környezet­ védelem más szakpolitikai területekbe való integrálását előmozdító eljárások; a környezetbarát gazdasággal kapcsola­ tos intézkedések és az ökoinnováció előmozdítása, a szükséges emberi és pénzügyi erőforrások azonosítása és felül­ vizsgálati mechanizmus meghatározása; valamint

b) a levegőminőséggel kapcsolatos ágazati stratégiák kidolgozása; vízminőség és erőforrás-gazdálkodás; hulladék- és erőforrás-gazdálkodás; biológiai sokféleség és természetvédelem; ipari szennyezés és ipari veszélyek, valamint vegyi anyagok, zajszennyezés, talajvédelem, városi és vidéki környezet, ökoinnováció, ideértve a megvalósítás egyértelműen megállapított menetrendjét és szakaszait, az igazgatási feladatokat, illetve az infrastrukturális és technológiai beruhá­ zások finanszírozását célzó stratégiákat.

90. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

91. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XI. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

17. FEJEZET

Éghajlat-politika

92. cikk

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a területtel kapcsolatos kétoldalú és többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik.

93. cikk

Az együttműködés ösztönzi a hazai, regionális és nemzetközi szintű intézkedéseket, többek közt a következő terüle­ teken:

a) az éghajlatváltozás mérséklése;

b) alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;

c) kibocsátáskereskedelem;

d) biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás, fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés;

e) az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítése az ágazati politikákban; valamint

f) tudatosságnövelés, oktatás és képzés.

94. cikk

A Felek többek között:

a) információt és szakértelmet cserélnek;

b) közös kutatási tevékenységeket hajtanak végre és információt cserélnek a tisztább technológiákról;

c) regionális és nemzetközi szintű közös tevékenységeket végeznek – tekintettel többek között a Xxxxx által megerősített többoldalú környezetvédelmi megállapodásokra is –, valamint adott esetben közös fellépéseket hajtanak végre a vonatkozó ügynökségek tevékenysége keretében.

A Felek különös figyelmet fordítanak a határokon átnyúló kérdésekre és a regionális együttműködésre.

95. cikk

Az együttműködés többek között a következők fejlesztését és végrehajtását foglalja magában:

a) általános éghajlat-stratégia és cselekvési terv az éghajlatváltozás hosszú távú mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;

b) a sebezhetőség és az alkalmazkodás értékelése;

c) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás nemzeti stratégiája;

d) dekarbonizációs fejlesztési stratégia;

e) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó hosszú távú intézkedések;

f) a kibocsátáskereskedelmet előkészítő intézkedések;

g) a technológiatranszfert előmozdító intézkedések a technológiai igények értékelése alapján;

h) az éghajlatváltozással kapcsolatos megfontolások általános érvényesítésére irányuló intézkedések az ágazati politi­ kákban; valamint

i) az ózonkárosító anyagokkal kapcsolatos intézkedések.

96. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

97. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait ae megállapodás XII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

18. FEJEZET

Információs társadalom

98. cikk

A Felek megerősítik az együttműködést az információs társadalom fejlesztésére vonatkozóan, amely a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az információs és kommunikációs technológiák (IKT) széles körű hozzáférhetősége, valamint megfizethető áron kínált, jobb minőségű szolgáltatások révén. Az együttműködés célja az elektronikus kommunikációs piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése, a verseny és a befektetések bátorítása az ágazatban, valamint az online közszolgáltatások fejlesztésének ösztönzése.

99. cikk

Az együttműködés a következő területekre terjedhet ki:

a) az információk és bevált gyakorlatok cseréje a nemzeti információs társadalmi stratégiák végrehajtásáról, ideértve többek közt a szélessávú hozzáférés előmozdítására, a hálózatbiztonság javítására és az online közszolgáltatások fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket;

b) az információk és a bevált gyakorlatok cseréje az elektronikus kommunikáció átfogó szabályozási kerete fejlesztésének ösztönzése érdekében és különösen az információs és kommunikációs technológiák nemzeti igazgatásának, valamint a nemzeti független szabályozó igazgatási kapacitásainak megerősítése, a frekvenciaforrások jobb kihasználásának előmozdítása és a Moldovai Köztársaságon belüli, valamint az uniós hálózatokkal való interoperabilitás ösztönzése céljából;

c) az információs és kommunikációs technológiai eszközök alkalmazásának bátorítása és előmozdítása a jobb kormányzás, az e-tanulás és kutatás, a közegészségügy, a kulturális örökség digitalizálása, az e – tartalmak és az elekt­ ronikus kereskedelem érdekében; valamint

d) az elektronikus hírközlésben a személyes adatok biztonsági szintjének és a magánélet védelmének javítása.

100. cikk

A Felek ösztönzik az uniós szabályozók és a Moldovai Köztársaság nemzeti szabályozó hatóságai közötti együttműködést az elektronikus kommunikáció terén. A Felek mérlegelik az együttműködést egyéb vonatkozó területeken is, beleértve a regionális kezdeményezések útján történő együttműködést.

101. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

102. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XXVIII-B. mellékletében hivatkozott uniós jogsza­ bályokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

19. FEJEZET

Turizmus

103. cikk

A Felek együttműködnek a turizmus területén a gazdasági növekedést és függetlenséget teremtő, a foglalkoztatást növelő és külföldi devizát termelő, versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazat fejlesztésének erősítése érdekében.

104. cikk

A kétoldalú, regionális és európai szintű együttműködés a következő elveken alapulna:

a) a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása, különösen a vidéki területeken;

b) a kulturális örökség fontossága; valamint

c) a turizmusnak és a környezet megóvásának egymást erősítő kapcsolata.

105. cikk

Az együttműködés különösen a következő kérdésekre összpontosul:

a) információcsere, a bevált módszerek és tapasztalat cseréje, valamint a „know-how” átadása, beleértve az innovatív technológiákat;

b) állami, magán- és helyi közösségi érdekekre alapozott stratégiai partnerségek kialakítása a turizmus fenntartható fejlesztése érdekében;

c) a turisztikai termékek és piacok, infrastruktúra, humánerőforrások és intézményi struktúrák ösztönzése és fejlesztése, valamint az utazási szolgáltatások előtt álló akadályok azonosítása és lebontása;

d) hatékony szakpolitikák és stratégiák kialakítása és végrehajtása, beleértve a megfelelő jogi, adminisztratív és pénzügyi aspektusokat;

e) turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében; valamint

f) a közösségeken alapuló turizmus fejlesztése és előmozdítása.

106. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

20. FEJEZET

Regionális fejlesztés, határokon átnyúló és regionális szintű együttműködés

107. cikk

1. A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a kétoldalú együttműködést a regionális politika terén, ideértve a regio­ nális politikák kialakítására és végrehajtásra vonatkozó módszereket, a többszintű kormányzást és partnerséget, különös hangsúlyt fektetve a kedvezőtlen adottságú területek és a területi együttműködés fejlesztésére, hogy ezáltal kommuniká­ ciós csatornákat hozzanak létre, valamint fokozzák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a társadalmi-gazdasági szereplők és a civil társadalom közötti információ- és tapasztalatcserét.

2. A Felek együttműködése különösen arra irányul, hogy a Moldovai Köztársaság gyakorlatát hozzáigazítsák a követ­ kező elvekhez:

a) a döntéshozatali eljárás decentralizálása, a központi szinttől a regionális közösségek szintje felé;

b) a partnerség megerősítése a regionális fejlesztésben érintett valamennyi fél között; valamint

c) a regionális fejlesztési programok és projektek végrehajtásában érintett Felek pénzügyi hozzájárulása révén megvaló­ suló társfinanszírozás.

108. cikk

1. A Felek támogatják és fokozzák a helyi és regionális szintű hatóságok bevonását a határokon átnyúló és regionális együttműködésbe és a kapcsolódó irányítási struktúrákba, ösztönözik az együttműködést a mindezt lehetővé tevő jogi keret létrehozásával, fenntartják és kidolgozzák a kapacitásépítést szolgáló intézkedéseket, valamint ösztönzik a hatá­ rokon átnyúló és regionális gazdasági és üzleti hálózatok megerősítését.

2. A Felek együttműködnek a nemzeti és regionális intézmények intézményi és működési kapacitásainak erősítése érdekében a regionális fejlesztés és a területfelhasználás-tervezés területein, többek közt a következők útján:

a) a központi és helyi szintű közigazgatások közötti vertikális és horizontális interakciót szolgáló mechanizmus javítása a regionális politika fejlesztésének és végrehajtásának folyamatában;

b) a helyi közhatóságok kapacitásainak fejlesztése a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében, az uniós szabályozásnak és gyakorlatoknak megfelelően; valamint

c) a regionális fejlesztési politikákra vonatkozó ismeretek, információk és bevált gyakorlatok megosztása a helyi közös­ ségek gazdasági jólétének és a régiók egységes fejlesztésének előmozdítása érdekében.

109. cikk

1. A Felek megerősítik és bátorítják többek között a közlekedés, az energia, a távközlési hálózatok, a kultúra, az oktatás, az idegenforgalom, az egészségügy, valamint a határokon átnyúló és regionális együttműködést befolyásoló, e megállapodás hatálya alá tartozó egyéb területek határokon átnyúló és regionális elemeinek fejlesztését.

2. A Felek transznacionális és határokon átnyúló programok formájában intenzívebbé teszik a régióik közötti együtt­ működést, ösztönzik a Moldovai Köztársaság régióinak részvételét az európai regionális struktúrákban és szervezetekben, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó projektek végrehajtásával előmozdítják azok gazdasági és intézményi fejlődését.

Ezekre a tevékenységekre a következők keretében kerül majd sor:

a) folytatódó területi együttműködés az európai régiókkal, többek közt transznacionális és határokon átnyúló együttmű­ ködési programok útján;

b) együttműködés az uniós szervekkel – ideértve a Régiók Bizottságát – a keleti partnerség keretében, és részvétel a különböző európai regionális projektekben és kezdeményezésekben; valamint

c) együttműködés többek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Fejlesztési Ügynökségek Európai Szövet­ ségével (EURAdA) és az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózattal (ESPOn).

110. cikk

1. A Felek intenzívebb és jobb koordinációt és együttműködést biztosítanak a duna régióra vonatkozó uniós stratégi­ ában részt vevő országok és régiók között, többek közt a következőkre összpontosítva: a közlekedési és energetikai összeköttetések javítása, környezet, gazdasági és társadalmi fejlődés és biztonság, amelyek hozzájárulnak majd a gyorsabb közúti és vasúti közlekedéshez, az olcsóbb és biztosabb energiához, a jobb környezethez és a tisztább vízhez, a biológiai sokféleség védelméhez, valamint a hatékonyabb határokon átnyúló árvízvédelemhez.

2. A Felek fokozzák a határokon átnyúló együttműködést a Prut folyón a hajózás visszaállítása érdekében, amelynek köszönhetően megvalósul az árvízvédelem a folyó medencéjében; mindez javítja majd a vízminőséget és a mezőgazda­ sági öntözést, intenzívebbé teszi a gazdasági tevékenységeket, ösztönzi a turizmust és a kulturális tevékenységeket, vala­ mint hozzájárul a kapacitásépítéshez.

111. cikk

A Felek megkönnyítik az EU és a Moldovai Köztársaság azon polgárainak mozgását, akik gyakran lépik át a határt és kis távolságokat tesznek meg.

112. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

21. FEJEZET

Közegészségügy

113. cikk

A Felek megállapodnak együttműködésük fejlesztéséről a közegészségügy területén, a közegészségügy biztonságának és az emberi egészségvédelem szintjének – melyek a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés előfeltételét képezik – növelése céljából.

114. cikk

Az együttműködés különösen a következő területeket foglalja magában:

a) a Moldovai Köztársaság közegészségügyi rendszerének megerősítése, különösen az egészségügyi ágazat reformjának végrehajtása útján, magas színvonalú alapellátást biztosítva, valamint javítva az egészségügyi irányítást és az egészség­ ügy finanszírozását;

b) az olyan fertőző betegségek járványügyi felügyelete és ellenőrzése, mint a HIV/AIdS, a vírusos májgyulladás és a tuberkulózis, valamint a felkészültség javítása a közegészségügyi veszélyekre és vészhelyzetekre;

c) a nem fertőző betegségek megelőzése és ellenőrzése, elsősorban az információk és bevált gyakorlatok cseréje, az egészséges életmód és az egészséget befolyásoló főbb tényezők, pl. a táplálkozási zavarok, valamint az alkohol-, kábí­ tószer- és dohányfüggőség kezelésének ösztönzése útján;

d) az emberi eredetű anyagok minősége és biztonsága;

e) az egészséggel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés; valamint

f) a nemzetközi egészségügyi megállapodások teljes és időben történő végrehajtása, különös tekintettel a nemzetközi Egészségügyi Rendszabályokra és az Egészségügyi Világszervezet 2003. évi, dohányzás-ellenőrzési keretegyezményére.

115. cikk

Az együttműködés lehetővé teszi a következőket:

a) a Moldovai Köztársaság fokozatos integrálása az EU egészséggel kapcsolatos hálózataiba; valamint

b) a Moldovai Köztársaság és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közötti interakció fokozatos javítása.

116. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XIII. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

22. FEJEZET

Polgári védelem

117. cikk

A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket a természeti és ember által okozott katasztrófákkal kapcsolatban. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a Felek között fennálló kölcsönös függőség és a polgári védelmi terület vonatkozó többoldalú tevékenységeinek figyelembevéte­ lével zajlik.

118. cikk

Az együttműködés célja a természeti és ember által okozott katasztrófák megelőzése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás javítása.

119. cikk

A Felek többek közt információt és tapasztalatot cserélnek, valamint nemzeti, regionális és nemzetközi szintű közös tevé­ kenységeket hajtanak végre. Az együttműködés kiterjed az e területre vonatkozóan a Felek között az EU és tagállamai vonatkozó hatáskörei és illetékességei szerint, az egyes Felek jogi eljárásaival összhangban megkötött különleges megálla­ podások és igazgatási rendelkezések végrehajtására.

120. cikk

Az együttműködés többek között a következő célkitűzéseket foglalja magában:

a) vészhelyzetek esetén a kölcsönös segítségnyújtás megkönnyítése;

b) az EU-ra és a Moldovai Köztársaságra kiható nagy volumenű vészhelyzetekről szóló korai előrejelzések és frissített információk napi 24 órás cseréje, a segítségnyújtási kérelmeket és felajánlásokat is ideértve;

c) a katasztrófák környezeti hatásának értékelése;

d) szakértők meghívása polgári védelmi kérdésekről tartott speciális technikai workshopokra és szimpóziumokra;

e) egyedi alapon megfigyelők meghívása az EU és/vagy a Moldovai Köztársaság által rendezett speciális gyakorlatokra és képzésekre; valamint

f) a rendelkezésre álló polgári védelmi képességek leghatékonyabb kiaknázását célzó együttműködés erősítése.

121. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

23. FEJEZET

Együttműködés az oktatás, képzés, többnyelvűség, ifjúság és sport területén

122. cikk

A Felek együttműködnek az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, valamint az oktatás és a képzés minden szintjén az együttműködés és az átláthatóság bátorítása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a felsőoktatásra.

123. cikk

Az együttműködés többek között a következő területekre koncentrál:

a) az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, amely kulcsfontosságú a növekedés és a munkahelyteremtés szempont­ jából, és lehetővé teheti a polgárok számára a teljes körű részvételt a társadalomban;

b) az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése, a minőség, a relevancia és a hozzáférés javítása;

c) a felsőoktatási konvergencia előmozdítása a bolognai folyamat és a felsőoktatás korszerűsítésének uniós menetrendje eredményeképpen;

d) a nemzetközi tudományos együttműködés erősítése, részvétel az EU együttműködési programjaiban, a diákok és tanárok mobilitásának növelése;

e) nemzeti képesítési keretrendszer kialakítása a képesítések és készségek átláthatóságának és elismerésének javítása érde­ kében; valamint

f) A szakoktatás és a szakképzés területén folytatott megerősített európai együttműködésre vonatkozó koppenhágai folyamatban lefektetett célok előmozdítása.

124. cikk

A Felek az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján ösztönzik az együttműködést és a cseréket az olyan kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, mint például a nyelvi sokféleség és az egész életen át tartó nyelvtanulás.

125. cikk

A Felek megállapodnak az ifjúság területén folytatandó együttműködésről, amelynek céljai a következők:

a) az együttműködés és a cserék erősítése az ifjúságpolitika és a fiatalok és fiatal munkavállalók iskolarendszeren kívüli oktatása területén;

b) az összes fiatal aktív társadalmi részvételének előmozdítása;

c) a fiatalok és fiatal munkavállalók mobilitásának – amely a kultúrák közötti párbeszéd előmozdításának, valamint a tudás, készségek és kompetenciák iskolarendszeren kívüli megszerzésének eszköze – támogatása, többek közt az önkéntesség útján; valamint

d) az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés ösztönzése a civil társadalom támogatása érdekében.

126. cikk

A Felek az információk és a bevált gyakorlatok cseréje útján ösztönzik az együttműködést a sport és a testmozgás terü­ letén az egészséges életmód és a sport társadalmi és nevelési értékeinek, valamint a sport területén folytatott jó kormányzás előmozdítása érdekében az EU és a Moldovai Köztársaság társadalmaiban.

24. FEJEZET

Együttműködés a kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstráció terén

127. cikk

A Felek ösztönzik az együttműködést a polgári kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén a kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme mellett.

128. cikk

A kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció területén folytatott együttműködés a következőkre terjed ki:

a) szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;

b) a Felek egyes programjaihoz való megfelelő hozzáférés biztosítása;

c) a kutatási kapacitás növelése, valamint a moldovai kutatók részvételének fokozása az EU kutatási keretprogramjában;

d) a közös kutatási projektek ösztönzése a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció minden területén;

e) képzési tevékenységek és mobilitási programok tudósok, kutatók, valamint a két oldal kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeiben részt vevő egyéb kutató személyzet részére;

f) az alkalmazandó jogszabályok keretén belül e megállapodás által érintett tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának megkönnyí­ tése; valamint

g) az együttműködés más formái a kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén (többek közt regionális megköze­ lítések és kezdeményezések útján), a Felek kölcsönös megállapodása alapján.

129. cikk

A kutatás, technológiafejlesztés és demonstráció terén végrehajtott együttműködési tevékenységek révén keresni kell a szinergiákat a tudományos és technológiai központ (STCU) által finanszírozott tevékenységek és az EU és a Moldovai Köztársaság közötti pénzügyi együttműködés keretében végrehajtott egyéb tevékenységek között.

25. FEJEZET

Együttműködés a kultúra, az audiovizuális politika és a média terén

130. cikk

A Felek ösztönzik a kulturális együttműködést az EnSZ nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UnESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi egyezményében szereplő elvekkel összhangban. A Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédre törekednek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken, ideértve a kulturális iparágak fejlesztését az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban egyaránt. A Felek közötti együttmű­ ködés előmozdítja majd a kultúrák közötti párbeszédet, többek közt az EU és a Moldovai Köztársaság kulturális ágaza­ tának és civil társadalmának részvétele útján.

131. cikk

1. A Felek rendszeres párbeszédet alakítanak ki és együttműködnek az európai audiovizuális ipar fejlesztésében, vala­ mint ösztönzik a koprodukciót a mozgókép és a televíziózás területén.

2. Az együttműködés többek közt az újságírók és más médiaszakemberek képzésének kérdésére, valamint a médiának nyújtott támogatásra terjedhet ki ezek függetlenségének, szakmaiságának és az uniós médiával való kapcsolatuk erősíté­ sének céljával, az európai normákkal összhangban, ideértve az Európa Tanács normáit és az UnESCO 2005. évi, a kultu­ rális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményét.

132. cikk

A Felek együttműködése számos területre összpontosul:

a) kulturális együttműködés és kulturális cserék, valamint a művészet és a művészek mobilitása;

b) kultúrák közötti párbeszéd;

c) a kulturális és audiovizuális politikáról folytatott szakpolitikai párbeszéd;

d) együttműködés többek közt olyan kulturális fórumokon, mint az UnESCO és az Európa Tanács, a kulturális sokfé­ leség fejlesztése, valamint a kulturális és történelmi örökség megőrzése és értékelése; valamint

e) együttműködés a média területén.

133. cikk

A Moldovai Köztársaság harmonizálja jogszabályait az e megállapodás XIV. mellékletében hivatkozott uniós jogszabá­ lyokkal és nemzetközi eszközökkel, a melléklet rendelkezéseinek megfelelően.

26. FEJEZET

A civil társadalommal való együttműködés

134. cikk

A Felek létrehozzák a civil társadalommal való együttműködésről szóló párbeszédet a következő célkitűzésekkel:

a) a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az uniós és a moldovai civil társadalom valamennyi ágazata között;

b) a Moldovai Köztársaság behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése az EU-ban – ideértve annak történelmét és kultúráját is –, és különösen a tagállamokban letelepedett civil társadalmi szervezetek körében, lehetővé téve ezáltal a jövőbeli kapcsolatokban gyökerező lehetőségek és kihívások jobb megismerését; valamint

c) és viszont, az EU behatóbb ismeretének és megértésének elősegítése a Moldovai Köztársaságban és különösen a Moldovai Köztársaság civil társadalmi szervezeteinek körében, nem kizárólagosan az EU alapját képező értékeket, illetve annak szakpolitikáit és működését helyezve a középpontba.

135. cikk

A Felek előmozdítják a civil társadalmaik érdekeltjei közötti párbeszédet és együttműködést az EU és a Moldovai Köztár­ saság közötti kapcsolatok szerves részeként. Az ilyen párbeszéd és együttműködés céljai a következők:

a) a civil társadalom részvételének biztosítása az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatokban, különös tekin­ tettel e megállapodás végrehajtására;

b) a civil társadalom részvételének fokozása a közszféra döntéshozatali folyamatában, különösen nyílt, átlátható és rend­ szeres párbeszéd létrehozása útján a közintézmények, valamint az érdekképviseleti szervezetek és a civil társadalom között;

c) az intézményfejlesztés és a civil társadalmi szervezetek megerősítésének előmozdítása különböző módokon, ideértve a jogi képviseleti támogatást, a formális és informális hálózatépítést, a kölcsönös látogatásokat és műhelytalálkozókat, különös tekintettel a civil társadalom jogi keretének javítására; valamint

d) annak lehetővé tétele a két Fél civil társadalmi képviselői számára, hogy megismerjék a másik oldal civil és szociális partnerei közötti konzultáció és párbeszéd folyamatait, különös tekintettel a civil társadalom integrálására a Moldovai Köztársaság szakpolitikai döntéshozatali folyamatába.

136. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor a Felek közt.

27. FEJEZET

Együttműködés a gyermekek jogai védelmének és előmozdításának terén

137. cikk

A Felek megállapodnak abban, hogy a nemzetközi jognak és normáknak – és különösen az EnSZ 1989. évi, a gyermek jogairól szóló egyezményének – megfelelően együttműködnek a gyermekek jogai előmozdításában, figyelembe véve a Moldovai Köztársaság sajátosságaira tekintettel azonosított prioritásokat, különösen a veszélyeztetett csoportok tekinte­ tében.

138. cikk

Az ilyen együttműködés különösen a következőket foglalja magában:

a) a gyermekek elleni kizsákmányolás (ideértve a gyermekmunkát is), bántalmazás, gondatlanság és erőszak valamennyi formájának megelőzése és az azok elleni küzdelem, többek közt a jogi és intézményi keret fejlesztése és erősítése, valamint a kérdésben folytatott tudatosságnövelő kampányok útján;

b) a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekeket azonosító és segítő rendszer javítása, többek közt a gyermekeknek a döntéshozatali folyamatokban való nagyobb részvétele, valamint a gyermekek által tett egyéni panaszokat kezelő haté­ kony mechanizmusok végrehajtása útján;

c) a gyermekszegénység csökkentésével kapcsolatos – többek közt a szociálpolitikáknak a gyermekek jólétére történő összpontosítását előmozdító intézkedésekre vonatkozó – információk és bevált gyakorlatok cseréje, valamint a gyer­ mekek oktatáshoz való hozzáférésének előmozdítása és megkönnyítése;

d) a családon és az intézményeken belül a gyermekek jogainak előmozdítását célzó intézkedések végrehajtása, valamint a szülők és gondozók kapacitásainak megerősítése a gyermekek fejlődésének biztosítása érdekében; valamint

e) a vonatkozó nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozás, ezek megerősítése és végrehajtása, ideértve azon doku­ mentumokat, amelyeket az EnSZ, az Európa Tanács és a Hágai nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében a gyer­ mekek jogainak előmozdítása és védelme céljából, a terület legszigorúbb normáinak megfelelően dolgoztak ki.

139. cikk

Az e fejezet hatálya alá tartozó kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.

28. FEJEZET

Uniós ügynökségekben és programokban való részvétel

140. cikk

A Moldovai Köztársaság részt vehet az Unió minden olyan ügynökségében, amely az ezen ügynökségeket létrehozó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva áll számára. A Moldovai Köztársaság külön megállapodásokat köt az EU–val, amelyek lehetővé teszik számára az összes ilyen ügynökségben való részvételt, beleértve a pénzügyi hozzájárulásának összegét is.

141. cikk

A Moldovai Köztársaság részt vehet az Unió minden olyan jelenlegi és jövőbeni programjában, amelyek az ezen progra­ mokat létrehozó vonatkozó rendelkezések szerint nyitva állnak számára. A Moldovai Köztársaság uniós programokban való részvételének összhangban kell állnia ezen megállapodásnak a Moldovai Köztársaság uniós programokban való rész­ vételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti keretmegállapodásról szóló I. jegyzőkönyvében felsorolt rendelkezésekkel.

142. cikk

A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak a Moldovai Köztársaság részvételéről az Unió programjaiban és ügynöksé­ geiben. Így különösen, az EU tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot, amennyiben új uniós ügynökségek és programok jönnek létre, valamint e megállapodás 140. és 141. cikkében hivatkozott uniós programokban és ügynökségekben való részvétel feltételei megváltoznak.

V. CÍM

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK

1. FEJEZET

Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása

1. szakasz

Közös rendelkezések

143. cikk

Célkitűzés

E megállapodás rendelkezéseivel összhangban és az 1994. évi általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továb­ biakban: 1994. évi GATT) XXIV. cikkének megfelelően a Felek fokozatosan szabadkereskedelmi térséget hoznak létre, e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődő legfejlebb tízéves átmeneti időszak során.

144. cikk

Hatály és alkalmazási kör

1. E fejezet rendelkezéseit a Felek közötti árukereskedelemre (1) kell alkalmazni.

2. E fejezet alkalmazásában a „származó” azt jelenti, hogy megfelel az e megállapodás II. jegyzőkönyvében meghatáro­ zott származási szabályoknak.

2. szakasz

Vámok, illetékek és egyéb díjak eltörlése

145. cikk

A vámok fogalommeghatározása

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan illetéket és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozata­ lára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden különadót vagy pótdíjat is. nem minősülnek „vámnak” az alábbiak:

a) e megállapodás 152. cikkének megfelelően kivetett belső adóval megegyező díjak;

b) e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 2. fejezetének (Kereskedelmi jogorvos­ latok) megfelelően kivetett vámok; vagy

c) e megállapodás 151. cikkének megfelelően kivetett illetékek vagy más díjak.

146. cikk

Áruk osztályozása

A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása az 1983. évi Harmonizált áruleíró és Kódrendszernek (a továb­ biakban: HR) megfelelően, a Moldovai Köztársaság vámnómenklatúrája szerint a HR 2007. évi változatának, az Unió vámnómenklatúrája szerint a HR 2012. évi változatának, valamint az említett vámnómeklatúrák ezt követő módosítá­ sainak megfelelően történik.

147. cikk

Az importvámok eltörlése

1. A Felek e megállapodás XV. mellékletének megfelelően csökkentik vagy megszüntetik a másik Fél területéről szár­ mazó árukra kivetett vámokat.

2. A vám alapértéke, amelyre az e cikk (1) bekezdése szerinti folyamatos csökkentéseket és megszüntetést alkalmazni kell, valamennyi áru esetében e megállapodás XV. mellékletében meghatározott érték.

3. Ha e megállapodás hatálybalépését követően valamely Fél bármikor csökkenti az alkalmazott legnagyobb kedvez­ ményes vámtételt (MFn), akkor az említett vámtételt kell alapértékként alkalmazni, feltéve, hogy – és addig, ameddig – az alacsonyabb, mint e megállapodás XV. melléklete szerint számított vámtétel.

4. E megállapodás hatálybalépését követően a Felek megállapodhatnak abban, hogy fontolóra veszik a közöttük érvé­ nyes kereskedelmi vámok eltörlésének felgyorsítását és szélesebb körben való alkalmazását. Az e megállapodás

438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság arra vonatkozó döntése, hogy egy áru esetében felgyorsítják vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet e megállapodás XV. melléklete alapján határoztak meg.

5. E megállapodás hatálybalépésétől számított harmadik év során a Felek értékelik a helyzetet, figyelembe véve a Felek közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmében kirajzolódó mintát, az ilyen termékek sajátos érzékenységét és a két Fél mezőgazdasági szakpolitikájának alakulását.

6. A Felek a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságban megfelelően kölcsönösség alapján megvizs­ gálják az egymás számára nyújtható további engedmények lehetőségeit azzal a céllal, hogy javítsák – kölönösen a vámkontingensek hatálya alá tartozó – mezőgazdasági termékek kereskedelmének liberalizációját.

(1) E megállapodás alkalmazásában „áru”: az 1994. évi GATT szerinti értelemben vett termék, amennyiben e megállapodás másként nem ha­ tározza meg.

148. cikk

A mezőgazdasági termékekre és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kijátszásellenes mecha­ nizmus

1. E megállapodás XV-C. mellékletében felsorolt termékek a kijátszásellenes mechanizmus hatálya alá tartoznak. E termékek minden egyes kategóriája esetében a Moldovai Köztársaságból az Unióba importálható átlagos éves mennyisé­ geket e megállapodás XV-C. melléklete tartalmazza.

2. Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több termékkategória importjának mennyisége bármely adott, január 1-jével kezdődő évben eléri a XV-C. mellékletben meghatározott mennyiség 70 %-át, az Unió értesíti a Moldovai Köztársaságot az érintett termék(ek) importjának mennyiségéről. Ezen értesítést követően és attól a naptól számított 14 naptári napon belül, amikor az e cikk (1) bekezdésében hivatkozott egy vagy több termékkategória import­ volumene eléri e megállapodás XV-C. mellékletében feltüntetett mennyiség 80 %-át, a Moldovai Köztársaság megalapo­ zott indoklást nyújt be az EU-nak az import növekedéséről. Amennyiben ez az import eléri e megállapodás XV-C. mellék­ letében feltüntetett mennyiség 100 %-át, és amennyiben a Moldovai Köztársaság nem nyújt be megalapozott indoklást, az Unió ideiglenesen felfüggesztheti az érintett termékek kedvezményes elbánását.

A felfüggesztés hat hónapos időszakra alkalmazandó, és az a preferenciális elbánás felfüggesztéséről szóló határozat

Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

3. Az Unió bármely, a (2) bekezdés alapján elfogadott ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíti a Moldovai Köztársaságot.

4. Az Unió feloldhatja az ideiglenes felfüggesztést az annak hatálybalépésétől számított hat hónap lejárta előtt, ha a Moldovai Köztársaság bizonyítékot nyújt be az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formá­ cióban ülésező Társulási Bizottságban arról, hogy az e megállapodás XV-C. mellékletében meghatározott mennyiséget meghaladó mértékben importált termékkategória esetében a többletmennyiség a gyártási szint és a Moldovai Köztársaság vonatkozó terméket érintő exportkapacitása változásának eredménye.

5. E megállapodás XV-C. melléklete módosítható, és a mennyiség az Uniónak és a Moldovai Köztársaságnak a kereske­ delmi formációban ülésező Társulási Bizottságban történő kölcsönös jóváhagyása mellett változhat annak érdekében, hogy tükrözze a Moldovai Köztársaság vonatkozó terméket érintő gyártási szintjének és exportkapacitásának változását.

149. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

Egyik Fél sem emelhet fel bármely fennálló vámot és nem fogadhat el új vámot a másik Fél területéről származó termék tekintetében. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy bármelyik Fél:

a) egyoldalú csökkentést követően olyan szintre emelje a vámot, amely megfelel a XV. mellékletben foglalt szintnek; vagy

b) a WTO Vitarendezési Testületének engedélyével fenntartson vagy megemeljen egy vámot.

150. cikk

Exportvámok

E megállapodás 152. cikkével összhangban alkalmazott belső terhek kivételével egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn vámot vagy adót a másik Fél területére irányuló áruexportra vagy azzal összefüggésben.

151. cikk

Illetékek és egyéb díjak

Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban minden díj és bármilyen jellegű illeték – a vámok vagy egyéb, e megállapodás 147. cikkében említett intézkedések kivéte­ lével –, amelyet áruk importjára vagy exportjára vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgálta­ tások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruk számára, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.

3. szakasz

Nem tarifális intézkedések

152. cikk

Nemzeti elbánás

Mindegyik Fél nemzeti elbánást biztosít a másik Fél árui számára az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értel­ mező megjegyzéseit is – szerint. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefog­ lalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

153. cikk

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el vagy tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve, ha e megálla­ podás eltérően rendelkezik, vagy ha az ilyen intézkedés összhangban áll az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értel­ mező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit belefoglalják e megállapodásba, melynek azok szerves részét képezik.

4. szakasz

Ár ukkal kapcsolatos egyedi rendelkezések

154. cikk

Általános kivételek

1. E fejezet egyik rendelkezése sem akadályozhatja a Feleket abban, hogy az 1994. évi GATT XX. és XXI. cikkének és az 1994. évi GATT ezen cikkeihez kapcsolódó bármely értelmező megjegyzésnek megfelelően – amelyeket e megállapo­ dásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik – intézkedéseket fogadjanak el vagy hajtsanak végre.

2. A Felek tudomásul veszik, hogy bármely olyan intézkedés megtétele előtt, amelynek indoklása kérhető az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontjai szerint, az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik Fél részére minden fontos információt megadni, valamint a Xxxxx által elfogadható megoldás megtalálására törekedni. Ha az ilyen információ mega­ dását követő 30 napon belül nem születik megállapodás, az adott Fél az érintett áru tekintetében alkalmazhatja az e bekezdés szerinti intézkedéseket. Ha az azonnali cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az előzetes tájé­ koztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldása által megkívánt óvintézkedéseket, és azokról köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.

5. szakasz

Igazgatási együttműködés és koordináció más országokkal

155. cikk

Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különleges rendelkezések

1. A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés és segítségnyújtás elengedhetetlen az ebben a feje­ zetben biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és a kapcsolódó ügyekben tapasztalható szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2. Ha a Felek egyike objektív információk alapján megállapítja az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás hiányát, és/vagy az e fejezet rendelkezései szerinti szabálytalanság vagy csalás tényét a másik Fél részéről, akkor az érin­ tett Fél e cikk rendelkezéseinek, valamint különösen az (5) bekezdésben szereplő eljárásnak megfelelően az érintett termék(ek) tekintetében jogosult a preferenciális elbánás alkalmazását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni.

3. E cikk alkalmazásában az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás gyakorlásának elmulasztása többek között az alábbiakat jelenti:

a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt elmulasztása;

b) a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;

c) az adott preferenciális bánásmód megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy az információk pontosságának ellenőrzésére szolgáló látogatások ismételt megtagadása vagy az azokkal kapcsolatos indokolatlan késedelem.

4. E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors mennyiségi növekedés következik be az áruimportban, ami szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.

5. Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:

a) az a Fél, amelyik objektív információk alapján megállapította, hogy mulasztás történt az igazgatási együttműködés vagy segítségnyújtás és/vagy a szabálytalanságok vagy csalás tekintetében, haladéktalanul értesíti az e megállapodás

438. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd e bizottság keretében annak érdekében, hogy mindkét Fél számára elfogadható megoldást találjanak;

b) ha a Felek a fentiek szerint konzultációkat kezdeményeztek az említett bizottságon belül, és a bejelentést követő három hónapos időszak folyamán nem képesek elfogadható megoldást találni, akkor az érintett Fél jogosult az érin­ tett áru(k) vonatkozásában a preferenciális elbánás gyakorlását ideiglenes jelleggel felfüggeszteni. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről;

c) az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. A felfüggesztés időtartama nem lépheti túl a hat hónapot, a felfüggesztés azonban megújítható, ha a lejárat időpontjáig nem történt változás azon feltétel tekintetében, amely eredetileg a felfüggesztés alapját képezte. A felfüg­ gesztésekről időszakonként konzultálni kell e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereske­ delmi formációban ülésező Társulási Bizottságban, különös tekintettel azok megszüntetésére, amikor az alkalmazá­ sukra okot adó feltételek már nem állnak fenn.

6. Az egyes Felek belső eljárásaiknak megfelelően közzétesznek minden importőröknek szóló értesítést az (5) bekezdés

a) pontjában hivatkozott értesítésekkel, az (5) bekezdés b) pontjában hivatkozott határozatokkal és az (5) bekezdés

c) pontjában hivatkozott hosszabbítással vagy megszüntetéssel kapcsolatban.

156. cikk

Igazgatási hibák kezelése

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása – és különösen e megál­ lapodás II. jegyzőkönyvének a származó termékek fogalommeghatározását és az igazgatási együttműködés módszereit érintő rendelkezéseinek alkalmazása – során elkövetett olyan hiba esetén, amelynek hatása van az importvámokra, a hiba következményeit viselő Fél felkérheti az e megállapodás 438. cikke (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot, hogy vizsgálja meg a probléma megoldását célzó megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségét.

157. cikk

Más országokkal kötött megállapodások

1. E megállapodás nem zárja ki vámuniók, másik szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedések fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok ellentmondanak az e megállapodásban foglalt kereskedelmi intézkedéseknek.

2. A Felek az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdése szerinti kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizott­ ságban konzultációt folytatnak a vámuniókat, más szabadkereskedelmi térségeket vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedéseket létrehozó megállapodásokkal kapcsolatban, valamint – kérésre – a harmadik országokkal folytatott keres­ kedelempolitikáikkal kapcsolatos egyéb fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az Unió és a Moldovai Köztár­ saság e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az EU-hoz egy harmadik ország csatlakozik.

2. FEJEZET

Kereskedelmi jogorvoslatok

1. szakasz

Globális védintézkedések

158. cikk

Általános rendelkezések

1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke, a a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: a WTO-egyezmény) 1A. mellékletében szereplő védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: védintézkedésekről szóló megállapodás) és a WTO-egyezmény 1A. mellékletében szereplő mezőgazdasági megállapodás (a továbbiakban: mezőgazdasági megállapodás) 5. cikke szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2. Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3. E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsola­ tos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

159. cikk

Átláthatóság

1. A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Fél alapvető gazdasági érdekei érintettek.

2. E megállapodás 158. cikkétől eltérve a másik Fél kérésére a védintézkedés vizsgálatát megindító és védintézkedé­ seket alkalmazni szándékozó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításához és a védintézkedések alkalmazásához vezető valamennyi vonatkozó információról, valamint adott esetben védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindításáról, az előzetes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól, illetve a másik Fél számára fennálló konzultációs lehetőségekről.

3. E cikk alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy Fél alapvető gazdasági érdekekkel rendelkezik, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél abszolút mennyiségben vagy értékben mérve a behozott termék öt legna­ gyobb szállítója közé tartozott.

160. cikk

Az intézkedések alkalmazása

1. Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.

2. Az (1) bekezdés alkalmazásában amennyiben egy Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalma­ zására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehető­ séget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél megteszi a probléma megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

2. szakasz

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

161. cikk

Általános rendelkezések

1. A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) és a WTO-egyez­ mény 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2. Az e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

3. E szakasz rendelkezései nem terjednek ki e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsola­ tos ügyek) 14. fejezetére (Vitarendezés).

162. cikk

Átláthatóság

1. A Felek megállapodnak arról, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket a dömpingellenes megállapo­ dásban, illetve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásban foglalt követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.

2. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását, a dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatá­ sokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére.

3. Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat során minden érdekelt élhet a meghallgatás lehetőségével, hogy kifejthesse álláspontját.

163. cikk

A közérdek figyelembevétele

A Felek nem alkalmazhatnak dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közér­ dekkel. A közérdek fogalmának meghatározása a különböző érdekek összességének figyelembevételén alapul, beleértve a belföldi iparág, felhasználók és fogyasztók, valamint az importőrök érdekeit is, amennyiben azok a vizsgáló hatóságot a vizsgálat szempontjából releváns információkkal látták el.

164. cikk

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben az egyik Fél úgy dönt, hogy ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözetét, de a dömpingkülönbözetnél vagy a kiegyenlíthető támogatások összegének különbözeténél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

3. szakasz

Kétoldalú védintézkedések

165. cikk

Kétoldalú védintézkedések alkalmazása

1. Amennyiben egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél szár­ mazó áruját a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyi­ ségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket fogadhat el, az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel és eljárásokkal összhangban.

2. Az importáló Fél olyan kétoldalú védintézkedéseket alkalmazhat, amelyek:

a) felfüggesztik az érintett árura vonatkozó vámtételnek az e megállapodás szerinti további csökkentését; vagy

b) az áru vámtételét olyan szintre emelik, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

i. az árura vonatkozó, az intézkedés megtételének időpontjában hatályos, legnagyobb kedvezményes vámtétel; vagy

ii. a XV. mellékletben található jegyzékekben meghatározott vám alapértéke, e megállapodás vámok eltörléséről szóló

147. cikke szerint.

166. cikk

Feltételek és korlátozások

1. A (2) bekezdésben meghatározott vizsgálat kezdeményezéséről a Xxxxx kötelesek írásban tájékoztatni egymást, és kötelesek a másik Féllel a kétoldalú védintézkedés alkalmazása előtt a lehető legkorábban konzultálni, a vizsgálatból szár­ mazó információk áttekintésére és az intézkedéssel kapcsolatos eszmecserére is figyelemmel.

2. A Felek a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének és 4. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően kizárólag az illetékes hatóságaik által folytatott vizsgálatot követően alkalmaznak kétoldalú védintézkedést. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkét és 4. cikke (2) bekezdésének c) pontját belefoglalják e megállapodásba, amely mutatis mutandis annak részét képezi.

3. A cikk (2) bekezdésében leírt vizsgálat lefolytatása során a Felek teljesítik a védintézkedésekről szóló megállapodás

4. cikke (2) bekezdése a) pontjának követelményeit. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekez­ désének a) pontját belefoglalják e megállapodásba, amely mutatis mutandis annak részét képezi.

4. Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított egy éven belül befejezzék a (2) bekezdésben leírt vizsgálatot.

5. Egyik Fél sem alkalmazhat kétoldalú védintézkedést:

a) olyan alkalmazási kört és időtartamot meghaladóan, amely a súlyos sérelem megelőzése vagy orvoslása és a hazai iparág kiigazításának előmozdítása érdekében szükséges lehet;

b) két évnél hosszabb ideig. Mindazonáltal az időszak legfeljebb két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél ille­ tékes hatóságai az ebben a cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban úgy döntenek, hogy az intézkedés a súlyos kár megelőzése vagy orvoslása és a hazai iparág kiigazításának előmozdítása érdekében továbbra is szükséges, és bizonyított az iparág alkalmazkodása, feltéve, hogy a védintézkedés teljes időszaka – az eredeti alkalmazással és a meghosszabbítással együtt – nem haladja meg a négy évet;

c) az átmeneti időszak lejárta után; vagy

d) ugyanazzal a termékkel kapcsolatban ugyanarra az időszakra, amely vonatkozásában az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló megállapodás szerinti intézkedést alkalmaznak.

6. Ha egy Fél megszüntet egy kétoldalú védintézkedést, az a vámtétel lesz irányadó, amely az e megállapodás

XV. mellékletében található jegyzék szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.

167. cikk

Ideiglenes intézkedések

Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, bármely Fél ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Féltől származó áruk behozatala a vámok e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és ez az import a belföldi iparágnak súlyos kárt okoz vagy azzal fenyeget. Az ideiglenes intézkedés időtartama nem haladhatja meg a 200 napot, mely időszak alatt a Fél köteles megfelelni e megállapodás 166. cikkének (2) bekezdésében és

166. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az érintett Fél haladéktalanul visszafizet minden, e megállapodás XV. mellékletében szereplő vámokon túl megfizetett vámot, amennyiben e megállapodás 166. cikkének

(2) bekezdésében szereplő vizsgálat nem azzal az eredménnyel zárul, hogy teljesülnek e megállapodás 165. cikkének követelményei. Bármely ideiglenes intézkedés időtartama beleszámít e megállapodás 166. cikke (5) bekezdésének b) pont­ jában meghatározott időtartamba.

168. cikk

Kompenzáció

1. A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles a másik Féllel konzultációt folytatni annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelem – liberalizációs kompenzációról olyan koncessziók formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak vagy a védintézkedéstől várt kiegészítő vámtételek érté­ kével megegyező értékűek. Az érintett Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő 30 napon belül lehe­ tőséget biztosít ilyen konzultációkra.

2. Ha az (1) bekezdés szerinti konzultációk eredményeként a konzultációk megkezdését követő 30 napon belül nem születik megállapodás a kereskedelem – liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek az árui a védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a lényegileg egyenértékű koncessziók alkalmazását a védintézkedést alkalmazó Féllel szemben.

3. A (2) bekezdésben említett felfüggesztési jog nem gyakorolható a kétoldalú védintézkedés hatálybalépésétől számí­ tott első 24 hónapban, ha a védintézkedés megfelel e megállapodás rendelkezéseinek.

169. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

a) a „súlyos kárt” és „fenyegető súlyos kárt” a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikkének a) és b) pontjával összhangban kell értelmezni. E célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4.1. cikkének a) és b) pontját belefog­ lalják e megállapodásba, amely mutatis mutandis annak részét képezi. valamint

b) az átmeneti időszak a jelen megállapodás hatálybalépésétől számított tízéves időszak.

3. FEJEZET

A kereskedelem technikai akadályai, szabványosítás, metrológia, akkreditáció és megfelelőségértékelés

170. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1. Ez a fejezet a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megálla­ podásban (a továbbiakban: TBT-megállapodás) meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségérté­ kelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereske­ delmet.

2. E cikk (1) bekezdésétől eltérően e fejezet nem alkalmazandó sem a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: SPS-megállapodás)

A. mellékletében meghatározott állat- és növény-egészségügyi intézkedésekre, sem a kormányzati szervek által saját termelési és fogyasztási szükségleteik tekintetében készített beszerzési műszaki előírásokra.

3. E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található meghatározásokat kell alkalmazni.

171. cikk

A TBT-megállapodás megerősítése

A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket belefoglalnak e megállapodásba, és amelyek ennek részét képezik.

172. cikk

Technikai együttműködés

1. A Felek erősítik együttműködésüket a szabványok, a műszaki előírások, a metrológia, a piacfelügyelet, az akkredi­ táció és a megfelelőségértékelési rendszerek terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. Ebből a célból szabályozási párbeszédeket hozhatnak létre horizontális és ágazati szinteken egyaránt.

2. Együttműködésük során a Xxxxx arra törekednek, hogy azonosítsák, fejlesszék és előmozdítsák a kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

a) a szabályozási együttműködés megerősítése adat- és tapasztalatcsere, valamint tudományos és technikai együttmű­ ködés útján abból a célból, hogy javítsák a minőséget és színvonalat a műszaki előírások, a szabványok, a piacfelügy­ elet, a megfelelőségértékelés és az akkreditáció terén, és a szabályozási erőforrásokat hatékonyan használják fel;

b) a metrológiával, szabványosítással, piacfelügyelettel, megfelelőségértékeléssel és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magánszervezeteik közötti kétoldalú együttműködés fejlesztése és ösztönzése;

c) a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdítása a szabványosítási, metrológiai, akkreditációs, megfelelőségérté­ kelési és piacfelügyeleti rendszerek számára a Moldovai Köztársaságban;

d) a kapcsolódó európai szervezetek munkájában való moldovai részvétel előmozdítása;

e) megoldások keresése a kereskedelmet esetlegesen gátló technikai akadályokra; valamint

f) a Felek álláspontjainak összehangolása az olyan nemzetközi kereskedelmi és szabályozási szervezetekben, mint például a WTO és az EnSZ Európai Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: EnSZ-EGB).

173. cikk

A műszaki előírások, szabványok és a megfelelőségértékelés közelítése

1. A Moldovai Köztársaság megteszi a szükséges lépéseket az Unió műszaki előírásaival, szabványosításával, metroló­ giájával, akkreditációjával, megfelelőségértékelésével, megfelelő rendszereivel és piacfelügyeleti rendszerével való foko­ zatos összhangba kerülés érdekében, és vállalja, hogy a vonatkozó uniós vívmányokban rögzített elveket és gyakorlatot követi.

2. Az (1) bekezdésben szereplő célkitűzések megvalósítása érdekében a Moldovai Köztársaság:

a) fokozatosan belefoglalja jogszabályaiba a vonatkozó uniós vívmányokat e megállapodás XVI. mellékletének rendelke­ zéseivel összhangban; valamint

b) végrehajtja az e fejezet végrehajtásához szükséges hatékony és átlátható rendszer kialakításához szükséges igazgatási és intézményi reformokat.

3. A Moldovai Köztársaság tartózkodik horizontális és ágazati jogszabályainak módosításától – az ilyen jogszabá­ lyoknak az uniós vívmányokhoz való fokozatos közelítését és az ilyen közelítés fenntartását kivéve –, és értesíti az Uniót belső jogának változásairól.

4. A Moldovai Köztársaság biztosítja megfelelő nemzeti szerveinek maradéktalan részvételét a szabványosítással, törvényes és alapmetrológiával, valamint az akkreditációt is magában foglaló megfelelőségértékeléssel foglalkozó európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben, e szervezetek tevékenységi területeinek és elérhető tagsági státusainak megfelelően.

5. Szabványosítási rendszerének integrálása céljából a Moldovai Köztársaság:

a) nemzeti szabványokként fokozatosan átülteti az európai szabványok – köztük a harmonizált európai szabványok – teljes jegyzékét, melynek önkéntes alkalmazása azt vélelmezi, hogy az megfelel a Moldovai Köztársaság jogába átülte­ tett uniós jogszabályoknak;

b) az ilyen átültetéssel párhuzamosan visszavonja az uniós szabványoknak ellentmondó nemzeti szabványokat; valamint

c) fokozatosan teljesíti az európai szabványügyi testületek teljes jogú tagságához szükséges feltételeket.

6. E megállapodás hatálybalépését követően a Moldovai Köztársaság évente egyszer jelentést tesz az Uniónak e megál­ lapodás XVI. mellékletének megfelelően végrehajtott intézkedésekről. Amennyiben e megállapodás XVI. mellékletében szereplő intézkedéseket nem hajtják végre a meghatározott időkereten belül, a Moldovai Köztársaság ezen intézkedések végrehajtása tekintetében új menetrendet határoz meg. A Felek kiigazíthatják e megállapodás XVI. mellékletét.

174. cikk

A megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás (ACAA)

1. A Xxxxx végül megállapodnak arról, hogy jegyzőkönyv formájában a megfelelőségértékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: ACAA) foglalnak bele e megállapodásba, amely az e megállapodás

XVI. mellékletének jegyzékében szereplő azon ágazatokra terjed ki, amelyeket harmonizáltnak tekintenek, miután az Unió ellenőrizte, hogy a Moldovai Köztársaság vonatkozó ágazati és horizontális jogszabályait, intézményeit és szabvá­ nyait teljes mértékben hozzáigazították az Unióéihoz. A végső szándék az, hogy az ACAA az e megállapodás XVI. mellék­ letében szereplő valamennyi ágazatra kiterjedjen.

2. Az ACAA lehetővé teszi, hogy az e megállapodás által érintett ágazatokban előállított termékek Felek közötti keres­ kedelme ugyanolyan feltételek mellett történjen, mint amilyenek az ilyen termékek tagállamok közötti kereskedelmére vonatkoznak.

175. cikk

Jelölés és címkézés

1. E megállapodás 173. és 174. cikkének sérelme nélkül, és figyelembe véve a címkézésre és jelölésre vonatkozó köve­ telményekkel kapcsolatos műszaki előírásokat, a Felek megerősítik a TBT-megállapodás 2.2. fejezetében foglalt elveket, miszerint az ilyen követelményeket nem készítik elő, nem fogadják el, illetve nem alkalmazzák olyan szándékkal, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába. A címkézésre és jelölésre vonatkozó ilyen műszaki előírások nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami a jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem éréséből adódna.

2. Tekintettel különösen a kötelező jelölésre vagy címkézésre, a Felek megállapodnak a következőkben:

a) törekednek a jelölés és címkézés követelményének minimálisan szükséges szintre történő korlátozására, kivéve, ha az e téren meglévő uniós vívmányok átültetése, valamint az egészség, biztonság vagy a környezet védelme, illetve más közpolitikai célok elérése mást kíván meg; valamint

b) szabadon előírhatják, hogy a jelölésen vagy a címkén található információt egy meghatározott nyelven tüntessék fel.

4. FEJEZET

Állat- és növény-egészségügyi intézkedések

176. cikk

Célkitűzés

1. E fejezet célja, hogy az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvása mellett megkönnyítse az állat- és növény-egészségügyi intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések) hatálya alá tartozó áruk Felek közötti kereskedelmét a következők révén:

a) teljes átláthatóság biztosítása a kereskedelemre alkalmazandó, e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézke­ dések tekintetében;

b) A Moldovai Köztársaság szabályozási rendszerének közelítése az Unióéhoz;

c) a Felek állat- és növény-egészségügyi állapotának elismerése és a regionalizáció elvének alkalmazása;

d) a Xxxxx által fenntartott és az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedések egyenértékűségének elismeré­ sére szolgáló mechanizmus létrehozása;

e) az SPS-megállapodás végrehajtásának folytatása;

f) a kereskedelem elősegítésére irányuló mechanizmusok és eljárások kialakítása; valamint

g) a Felek közötti kommunikáció és együttműködés javítása az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedé­ sekkel kapcsolatban.

2. E fejezet célja, hogy az állatjóléti szabványokkal kapcsolatban a Xxxxx közös megegyezésre jussanak.

177. cikk

Többoldalú kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik a WTO-egyezmények és különösen az SPS-megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettsé­ geiket.

178. cikk

Hatály

Ez a fejezet a Felek valamennyi olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedéseire alkalmazandó, amelyek közvetlenül vagy közvetve érintik a Felek közötti kereskedelmet, ideértve az e megállapodás XVII. mellékletében szereplő összes intézkedést is.

E fejezet alkalmazásában:

179. cikk

Fogalommeghatározások

1. „állat- és növény-egészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének 1. pontjában meghatározott intézkedések (a továbbiakban: SPS-intézkedések);

2. „állatok”: a Szárazföldi állatok Egészségügyi Kódexében vagy az állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: OIE) Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott állatok;

3. „állati termékek”: az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott víziállatokból származó termékeket is magukban foglaló állati eredetű termékek;

4. „nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek”: az e megállapodás XVII-A. mellékletének 2. (II.) részében felsorolt állati termékek;

5. „növények”: élő növények és azok meghatározott élő részei, beleértve a magvakat is:

a) a botanikai értelemben vett gyümölcsök, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével;

b) zöldségek, a mélyhűtéssel tartósítottak kivételével;

c) gumók, gumós gyökerek, hagymagumók, rizómák;

d) vágott virágok;

e) lombos ágak;

f) vágott fa lombos ágakkal;

g) növényi szövetkultúrák;

h) levelek, lombozat;

i) élő pollen; valamint

j) oltóágak, dugványok, oltóvesszők.

6. „növényi termékek”: növényi eredetű termékek, amelyek feldolgozatlanok vagy olyan mértékű egyszerű előkészítésen estek át, hogy nem tartoznak az e megállapodás XVII-A. mellékletének 3. részében meghatározott növények közé;

7. „magok”: a botanikai értelemben vett, ültetésre xxxxx xxxxx;

8. „károsító vagy károsító szervezet”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj,

-törzs vagy biotípus;

9. „védett övezet” egy adott szabályozott károsító szervezet tekintetében: az Unió hivatalosan meghatározott olyan területe, amelyen belül nem található meg e szervezet annak ellenére, hogy ehhez kedvezőek a feltételek, és a szer­ vezet az Unió más részein megtalálható;

10. „állatbetegség”: egy fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenése állatokban;

11. „akvakultúra-megbetegedés” az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében említett betegségek egy vagy több fertőző ágensével való klinikai vagy nem klinikai fertőzés;

12. „állati fertőzés”: az a helyzet, amikor az állatok fertőző kórokozót hordoznak, a fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenésével, illetve anélkül;

13. „állatjóléti szabványok”: a Felek által kialakított és alkalmazott és – adott esetben – az OIE normáinak megfelelő állatvédelmi szabványok;

14. az „állat- és növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje”: az állat- és növény-egészségügyi védelem az SPS-megál­ lapodás A. mellékletének (5) bekezdésében meghatározott megfelelő szintje;

15. „régió”: olyan övezet vagy régió, amelyet állat-egészségügyi tekintetben, az OIE Szárazföldi állatok Egészségügyi Kódexe, az akvakultúra tekintetében pedig az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexe határoz meg. Az Unió tekintetében a „terület” vagy „ország” fogalmak az Unió területére értendők;

16. „károsítómentes terület”: olyan térség, amelyben egy adott károsító tudományosan bizonyítottan nem fordul elő, és ezt a körülményt – adott esetben – hivatalosan alátámasztották;

17. „regionalizáció”: a regionalizációnak az SPS-megállapodás 6. cikkében leírt fogalma;

18. „szállítmány”: azonos típusú, egy bizonyítvány vagy okmány alá tartozó, ugyanazzal a szállítóeszközzel, azonos címzettnek feladott és azonos exportáló országból vagy országrészből származó élő állatok vagy állati termékek mennyisége. Egy állatszállítmány egy vagy több tételből állhat. állati termékek egy szállítmánya egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

19. „növények vagy növényi termékek szállítmánya”: növények, növényi termékek és/vagy más objektumok egyik Fél területéről a másik Fél területére szállított mennyisége, amelyet szükség esetén egyetlen növény-egészségügyi bizo­ nyítvány kísér. Egy szállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat;

20. „tétel” egy árucikk száma vagy egysége, melyet összetételének homogenitása és származása jellemez, és amely egy szállítmány részét képezi;

21. „kereskedelmi célú egyenértékűség” (a továbbiakban: egyenértékűség): az a helyzet, amelyben az importáló Fél egyér­ tékűként fogadja el az exportáló Félnek az e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedéseit még akkor is, ha azok eltérnek a sajátjától, abban az esetben, ha az exportáló Fél objektíven igazolja az importáló Fél felé, hogy intézkedéseivel eléri az importáló Fél állat- és növény-egészségügyi védelmének megfelelő szintjét vagy elfogadható kockázati szintjét.

22. „ágazat”: az egyik Félnél egy termékre vagy termékkategóriára vonatkozó termelési és kereskedelmi struktúra;

23. „alágazat”: egy ágazat jól meghatározott és ellenőrzött része;

24. „árucikk”: kereskedelmi céllal mozgatott termékek vagy tárgyak, ideértve a 2–7. pontban hivatkozottakat is;

25. „egyedi behozatali engedély”: az importáló Fél illetékes hatóságainak előzetes hivatalos engedélye egy egyéni importőr számára, amely engedély kötelező feltétel valamely, az exportáló Féltől származó szállítmánynak vagy egy áru többszöri szállítmányának e fejezet hatálya alá tartozó behozatalához;

26. „munkanapok”: a hét napjai, kivéve a szombatot, a vasárnapot és valamelyik Fél hivatalos ünnepnapjait;

27. „vizsgálat”: a takarmányok, élelmiszerek, állatok egészsége és jóléte valamely aspektusának vizsgálata annak ellenőr­ zése érdekében, hogy ez(ek) az aspektus(ok) megfelel(nek)-e a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó jogszabá­ lyokban előírt követelményeknek, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályoknak;

28. „növény-egészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező tárgyak hiva­ talos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat és/vagy megfelelnek-e a növény- egészségügyi szabályoknak;

29. „ellenőrzés”: egyes sajátos előírásoknak való megfelelés objektív bizonyítékok vizsgálatával és figyelembevételével végzett ellenőrzése.

180. cikk

Illetékes hatóságok

Az e megállapodás 191. cikkében említett állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (SPS-albi­ zottság) első ülésén a Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájáról, szerveződéséről és hatásköreik felo­ sztásáról. A Felek értesítik egymást az illetékes hatóságaik struktúrájában, szerveződésében és hatásköreik felosztásában – ideértve a kapcsolattartó pontokat is – bekövetkezett változásokról.

181. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

1. A Moldovai Köztársaság e megállapodás XXIV. mellékletében foglaltaknak megfelelően az egészségügyre, növény- egészségügyre és állatjólétre vonatkozó jogszabályait fokozatosan az Unió e téren meglévő jogszabályaihoz közelíti.

2. A Felek együttműködnek a fokozatos jogszabály-közelítés és a kapacitásépítés terén.

3. Az SPS-albizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az e megállapodás XXIV. mellékletében meghatározott jogsza­ bály-közelítési folyamat megvalósítását annak érdekében, hogy a Moldovai Köztársaságot ellássa a szükséges ajánlásokkal a jogszabály-közelítéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

4. E megállapodás hatálybalépése után legkésőbb három hónappal a Moldovai Köztársaság benyújtja azon uniós egészségügyi és növény-egészségügyi, állatjóléti intézkedések és egyéb jogszabályok jegyzékét, amelyekhez a Moldovai Köztársaság közelíteni fogja jogszabályait. A jegyzéket az e megállapodás XVII. mellékletében meghatározott intézkedé­ sekhez kapcsolódó prioritási területekre osztják, és meghatározzák azokat az árucikkeket vagy árucikkek csoportját, amelyekre a közelített intézkedések vonatkoznak. Ez a jogszabály-közelítési jegyzék szolgál majd referenciaként e fejezet végrehajtásához.

5. E megállapodás XXIV. melléklete kiegészül a jogszabály-közelítési jegyzékkel és a jogszabály-közelítési folyamat előrehaladási értékelésének elveivel, amelyek a Moldovai Köztársaság technikai és pénzügyi erőforrásain alapulnak.

182. cikk

Az állat-egészségügyi- és károsító helyzet, valamint a regionális feltételek kereskedelmi célzatú elismerése

Az állatbetegségekre, állati fertőzésekre vagy károsítókra vonatkozó helyzet elismerése

1. Az állatbetegségek és az állati fertőzések tekintetében (a zoonózist is ideértve) a következők alkalmazandók:

a) az importáló Fél a kereskedelem céljából elismeri az exportáló Fél vagy az exportáló Fél által e megállapodás

XIX. mellékletének A. részében rögzített eljárásnak megfelelően meghatározott régiók állat-egészségügyi helyzetét, az e megállapodás XVIII-A. mellékletében meghatározott állatbetegségek tekintetében;

b) ha egy Fél úgy véli, hogy valamely sajátos, e megállapodás XVIII-A. mellékletében nem szereplő állatbetegség tekinte­ tében a területén vagy területének egy régiójában sajátos helyzet áll fenn, az e megállapodás XIX. mellékletének

C. részében szereplő eljárásnak megfelelően kérheti e helyzet elismerését. Az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek megfelelnek a Felek megállapodás szerinti helyzetének;

c) a Felek a köztük fennálló kereskedelem alapjaként elismerik a Felek területeinek vagy régióinak, illetve egy ágazatának vagy alágazatának e megállapodás XVIII-A. mellékletében szereplő állatbetegségektől eltérő állatbetegségek meglétével vagy előfordulásával kapcsolatos helyzetét, az OIE által meghatározott állati fertőzéseket és/vagy adott esetben a velük járó kockázatokat. Az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatalára vonatkozó garanciákat kérhet, amelyek az OIE ajánlásaival összhangban megfelelnek a meghatározott helyzetnek; valamint

d) e megállapodás 184., 186. és 190. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a), b) és c) pontja alapján.

2. A károsítók tekintetében a következőket kell alkalmazni:

a) a kereskedelem céljaira a Felek elismerik az e megállapodás XIX-B. mellékletében a XVIII-B. mellékletben meghatáro­ zott károsítók tekintetében meghatározott helyzetüket; valamint

b) e megállapodás 184., 186. és 190. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a) pontja alapján.

Regionalizáció/övezetekbe sorolás, károsítómentes területek és védett övezetek

3. A Felek elismerik a regionalizációnak és a károsítómentes területeknek az 1997. évi nemzetközi növényvédelmi Egyezményben (IPPC) és az EnSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványaiban lefektetett, valamint a védett övezeteknek a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedé­ sekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelvben meghatározott koncepcióját, és megállapodnak abban, hogy ezeket alkalmazzák a közöttük folyó kereskedelemben.

4. A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás XVIII-A. mellékletében felsorolt állat- és halbetegségek, valamint az e megállapodás XVIII-B. mellékletében felsorolt károsítók tekintetében a regionalizációról szóló határoza­ taikat az e megállapodás XIX. mellékletének A. és B. részében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hozzák meg.

5. Az állatbetegségek tekintetében e megállapodás 184. cikke rendelkezéseinek megfelelően az exportáló Fél, amely a regionalizációról szóló határozat elismerését kéri az importáló Féltől, intézkedéseiről értesítést ad, azok teljes magyaráza­ tával és a megállapításait és döntéseit alátámasztó adatokkal együtt. E megállapodás 185. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, az értesítés szerinti, regio­ nalizációról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot e megállapodás 188. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül hajtják végre.

6. A károsítókat illetően minden egyes Fél gondoskodik arról, hogy a növények, növényi termékek és más objek­ tumok kereskedelmekor adott esetben figyelembe vegye a másik Fél által védett övezetként vagy károsítómentes terület­ ként elismert térség helyzetét. Amennyiben valamely Fél károsítómentes területének a másik Fél általi elismerését kéri, intézkedéseiről értesíti a másik Felet, és annak kérésére teljes körű magyarázattal, valamint a károsítómentes terület létre­ hozását és fenntartását alátámasztó adatokkal szolgál, a FAO vagy az IPPC – köztük a növény-egészségügyi intézkedé­ sekre vonatkozó nemzetközi szabványok – útmutatása szerint. E megállapodás 190. cikkének sérelme nélkül, és ameny­ nyiben valamely Fél nem emel kifejezetten kifogást és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultá­ ciót és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül, az értesítés szerinti, károsítómentes területek regionalizációjáról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációkra e megállapodás 185. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt annak kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli. Az e bekezdés első albekezdésében említett vizsgálatot e megállapodás 188. cikkének megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül hajtják végre, figyelembe véve a károsító biológiai sajátosságait és az érintett terményt.

7. Az e cikk (4)–(6) bekezdésében hivatkozott eljárások véglegesítését követően és e megállapodás 190. cikkének sérelme nélkül a Felek indokolatlan késedelem nélkül meghozzák a szükséges jogalkotási és igazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék a kereskedelem működését azon az alapon.

Területi egységekre osztás

8. A Felek vállalják, hogy további megbeszéléseket folytatnak a területi egységekre osztás elvének megvalósítása érde­ kében.

183. cikk

Az egyenértékűség elismerése

1. Egyenértékűség az alábbiakkal összefüggésben ismerhető el:

a) egyéni intézkedés;

b) intézkedések csoportja; vagy

c) egy ágazatra, alágazatra, árucikkekre vagy árucikkek csoportjára vonatkozó rendszer.

2. Az egyenértékűség elismerése tekintetében a Felek a (3) bekezdésben meghatározott eljárást követik. Ezen eljárás során az exportáló Fél objektívan igazolja az egyenértékűséget, az importáló Fél pedig objektív értékelésnek veti alá a kérelmet. Ez az értékelés magában foglalhat vizsgálatokat vagy ellenőrzéseket is.

3. Amennyiben az exportáló Fél kéri az e cikk (1) bekezdése szerinti egyenértékűség elismerését, a Felek haladékta­ lanul, de legkésőbb három hónappal a kérelem importáló Fél általi kézhezvételét követően kezdeményezik a konzultációs eljárást, amely az e megállapodás XXI. mellékletében meghatározott lépéseket tartalmazza. Ha az exportáló Fél több­ szörös kérelmet nyújtott be, a Felek – az importáló Fél kérésére – az e megállapodás 191. cikke szerinti SPS-albizottság keretében megállapodnak arról a menetrendről, amely szerint kezdeményezik és végrehajtják az e bekezdésben említett eljárást.

4. A Moldovai Köztársaság értesíti az Uniót, amint e megállapodás 181. cikkének (3) bekezdése szerinti nyomon követés eredményeképpen megvalósult a jogszabály-közelítése. Ez az értesítés szolgál a Moldovai Köztársaságnak az e cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűség elismerésére irányuló eljárás megindítására vonatkozó kérelmeként.

5. Más értelmű megállapodás hiányában az importáló Fél az exportáló Féltől kézhez kapott kérelemtől számított 12 hónapon belül lezárja az e cikk (3) bekezdésében szereplő egyenértékűség elismerésére irányuló eljárást, valamint az egyenértékűséget igazoló dossziét. Szezonális termények esetén ez a határidő meghosszabbítható, ha az értékelés új határideje igazolható azzal, hogy így a termény megfelelő növekedési szakaszban ellenőrizhető.

6. Az importáló Fél a növények, növényi termékek és más tárgyak egyenértékűségét a releváns, növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően határozza meg.

7. Az importáló Fél visszavonhatja vagy felfüggesztheti az egyenértékűséget, amennyiben a Xxxxx egyike módosítja az egyenértékűséget érintő valamely intézkedést, feltéve, hogy a következő eljárást követi:

a) az e megállapodás 184. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyek egyenértékű­ ségét elismerték, másrészt pedig arról, hogy a javasolt intézkedések valószínűleg milyen hatást gyakorolnak az elis­ mert egyenértékűségre. Az információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet arról, hogy a javasolt intézkedések alapján továbbra is elismeri-e az egyenértékűséget;

b) az e megállapodás 184. cikke (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet egyrészt azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyeken az intézke­ dések egyenértékűségének elismerése alapult, másrészt pedig a javasolt intézkedések valószínű hatásáról az elismert egyenértékűségre. Amennyiben az importáló Fél a továbbiakban nem ismeri el az egyenértékűséget, a Xxxxx a javasolt intézkedések alapján megállapodhatnak az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás újbóli kezdeményezésének feltéte­ leiről.

8. Az egyenértékűség elismerése, felfüggesztése vagy visszavonása kizárólag az importáló Fél részéről történhet az igazgatási és jogszabályi keretével összhangban. Az említett Fél átadja az exportáló Félnek az e cikk szerinti megállapítá­ sainak és döntéseinek teljes írásbeli magyarázatát és az azokhoz felhasznált alátámasztó adatokat. Az egyenértékűség el nem ismerése, visszavonása vagy felfüggesztése esetében az importáló Fél jelzi az exportáló Félnek azokat a kívánt felté­ teleket, amelyek alapján a (3) bekezdésben említett eljárás újból kezdeményezhető.

9. E megállapodás 190. cikkének sérelme nélkül, az importáló Fél nem vonhatja vissza vagy nem függesztheti fel az egyenértékűséget a Xxxxx javasolt új intézkedéseinek hatálybalépése előtt.

10. Abban az esetben, ha az importáló Fél az e megállapodás XXI. mellékletében megállapított konzultációs eljárás alapján hivatalosan elismerte az egyenértékűséget, az SPS-albizottság az e megállapodás 191. cikkének (5) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően jóváhagyja az egyenértékűség elismerését a két Fél közötti kereskedelemben. Ez a jóváhagyási határozat rendelkezhet a határokon való fizikai ellenőrzések csökkentéséről, a bizonyítványok egyszerűsítésé­ ről és adott esetben a létesítmények előzetes jegyzékbevételi eljárásairól is.

Az egyenértékűségi státust e megállapodás XXV. mellékletének is tartalmaznia kell.

184. cikk

Átláthatóság és információcsere

1. E megállapodás 185. cikkének sérelme nélkül, a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy kölcsönösen megis­ merjék a másik Fél e megállapodás XVII. mellékletében felsorolt intézkedések alkalmazásával megbízott hivatalos ellenőr­ zési struktúráit és mechanizmusait, valamint javítsák e struktúrák és mechanizmusok hatékonyságát. Ez többek közt megvalósulhat a nemzetközi auditokról szóló jelentések útján, ha azokat a Felek nyilvánossá teszik. A Xxxxx megoszt­ hatják egymással az ilyen auditok eredményeit, vagy adott esetben más információkat.

2. A jogszabályoknak az e megállapodás 181. cikkében említett közelítése vagy az e megállapodás 183. cikkében említett egyenértékűség elismerése keretében a Felek folyamatosan tájékoztatják egymást az érintett területeken elfogadott jogszabályi és más eljárásbeli módosításokról.

3. Ezzel összefüggésben az Unió kellő időben tájékoztatja a Moldovai Köztársaságot az uniós jogszabályok módosítá­ sairól, ezáltal lehetővé téve a Moldovai Köztársaság számára, hogy saját jogszabályainak módosítását ennek megfelelően mérlegelhesse.

Megfelelő együttműködési szintet kell elérni annak érdekében, hogy könnyebb legyen a jogalkotási dokumentumok átadása a Felek kérésére.

E célból minden Fél késedelem nélkül értesíti a másik Felet kapcsolattartó pontjairól, illetve e kapcsolattartó pontok bármilyen változásáról.

185. cikk

Értesítés, konzultáció és a kommunikáció megkönnyítése

1. Mindegyik Fél két munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázat bekövetkeztéről, beleértve bármely élelmiszer-ellenőrzési vészhelyzetet, illetve olyan helyzeteket, amikor súlyos egészségügyi hatások jól meghatározható kockázata kapcsolódik az állati vagy növényi termékek fogyasztásához, különösen a következőkkel összefüggésben:

a) az e megállapodás 182. cikkében említett, regionalizálásról szóló határozatot érintő bármely intézkedés;

b) az e megállapodás XVIII-A. mellékletében felsorolt állatbetegségek, illetve az e megállapodás XVIII-B. mellékletében szereplő jegyzékben található, szabályozás tárgyát képező károsítók jelenléte vagy kialakulása;

c) járványtani szempontból fontos megállapítások vagy fontos kapcsolódó kockázatok az e megállapodás XVIII-A. és XVIII-B. mellékletében nem szereplő, illetve új állatbetegségek és károsítók tekintetében; valamint

d) az állatbetegségek vagy károsítók ellenőrzésére vagy kiirtására vagy a köz- illetve növényegészség védelmére a Felek áltak hozott vonatkozó intézkedések alapkövetelményein túlmutató kiegészítő intézkedések, valamint a járványmege­ lőzési politika minden változása, beleértve az oltási politikát.

2. Az értesítéseket az e megállapodás 184. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell írásban eljuttatni.

Az írásbeli értesítés postai úton, faxon vagy e-mailen történő értesítést jelent. Az értesítéseket kizárólag az e megálla­ podás 184. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell eljuttatni.

3. Amennyiben egy Félnek komoly aggályai merülnek fel valamely, emberi, állati vagy növényi egészséget érintő kockázattal kapcsolatban, kérésére a lehető leghamarabb, de minden esetben a kéréstől számított 15 munkanapon belül konzultációt hívnak össze a helyzettel kapcsolatban. Ilyen helyzetekben mindegyik Fél törekszik arra, hogy minden szük­ séges információt átadjon, amellyel a kereskedelmi zavarokat elkerülhetik, és olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak, amely összhangban áll a emberi, állati vagy növényi egészség védelmével.

4. Az egyik Fél kérésére az állatjóléttel kapcsolatos konzultációkra a lehető leghamarabb, de mindenképpen az érte­ sítés időpontjától számított 20 munkanapon belül sort kell keríteni. Ilyen helyzetekben a Felek törekednek arra, hogy valamennyi kért információt rendelkezésre bocsássák.

5. Az egyik Fél kérésére az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett konzultációt videó- vagy telefonkonferencia kere­ tében tartják meg. A kérelmező Fél gondoskodik a konzultáció jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a Felek hivata­ losan jóváhagynak. E jóváhagyás céljából e megállapodás 184. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalma­ zandók.

6. A Moldovai Köztársaság kialakít és bevezet a hasonló uniós rendszerekkel kompatibilis, élelmiszerekre és takarmá­ nyokra vonatkozó nemzeti sürgősségi riasztórendszert, valamint nemzeti korai figyelmeztető mechanizmust. Miután a Moldovai Köztársaság végrehajtotta az ezen a téren szükséges jogszabályokat és megteremtette az élelmiszerekre és takar­ mányokra vonatkozó nemzeti sürgősségi riasztórendszer és a nemzeti korai figyelmeztető mechanizmus megfelelő működéséhez szükséges feltételeket a helyszínen, és a Felek közötti megállapodás tárgyát képező megfelelő időszakon belül, az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó nemzeti sürgősségi riasztórendszert és a nemzeti korai figyelmez­ tető mechanizmust csatlakoztatják a megfelelő uniós rendszerekhez.

186. cikk

Kereskedelmi feltételek

1. általános importfeltételek:

a) A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás XVII-A. mellékletében és XVII-C. mellékletének (2) és (3) bekezdé­ sében szereplő árucikkek importját általános feltételekhez kötik. E megállapodás 182. cikkével összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül az importáló Fél importfeltételei az exportáló Fél teljes területére alkalmazandók. E megállapodás hatálybalépésétől és az 184. cikke rendelkezéseinek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet e megállapodás XVII-A. és XVII-C. mellékletében említett árukra vonatkozó állat- és növény-egészség­ ügyi importkövetelményeiről. Ez az információ tartalmazza, adott esetben, az importáló Xxx által előírt hivatalos bizo­ nyítványok, nyilatkozatok vagy kereskedelmi dokumentumok mintáját.

b) i. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek módosítása vagy javasolt módosítása az SPS-megálla­ podás vonatkozó értesítési eljárásainak megfelelően történik, függetlenül attól, hogy ezek a feltételek az SPS- megállapodás által lefedett intézkedésekre vonatkoznak-e.

ii. E megállapodás 190. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett módosított feltételek hatálybalépése időpontjának meghatározásakor az importáló Fél figyelembe veszi a Felek közötti szállítási időt; valamint

iii. Amennyiben az importáló Fél nem teljesíti ezeket az értesítési előírásokat, a módosított importfeltételek hatályba­ lépését követő 30 napig továbbra is köteles elfogadni a korábban alkalmazott feltételekre vonatkozó bizonyítványt vagy tanúsítványt.

2. Importfeltételek az egyenértékűség elismerését követően:

a) Az egyenértékűség elismeréséről szóló határozat elfogadását követő 90 napon belül a Felek megteszik az egyenérté­ kűség elismerésének végrehajtásához szükséges jogszabályi és igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ennek alapján lehetővé váljon az e megállapodás XVII-A. mellékletében és XVII-C. mellékletének (2) és (3) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme. Ezen áruk vonatkozásában az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyít­ vány vagy hivatalos okmány mintája felváltható az e megállapodás XXIII-B. mellékletének előírásai szerint kiállított bizonyítvánnyal.

b) Olyan ágazatok vagy alágazatok árui esetében, amelyekre nem ismerték el az összes intézkedést egyenértékűként, a kereskedelem az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett feltételek betartása alapján folyik tovább. Az exportáló Fél kérésére e cikk (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően e megállapodás XVII-A. mellékletében és XVII-C. mellékletének

(2) bekezdésében említett áruk Felek közötti kereskedelme nincs külön importengedélyhez kötve.

4. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett áruk kereskedelmét érintő feltételek tekintetében az exportáló Fél kérésére a Felek e megállapodás 191. cikke rendelkezéseinek megfelelően konzultációkat kezdenek az SPS-albizottságban annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az importáló Fél alternatív vagy kiegészítő importfeltételeit illetően. Ezek az alternatív vagy kiegészítő importfeltételek – adott esetben – alapulhatnak az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűnek elismert intézkedésein. Megegyezés esetén az importáló Fél 90 napon belül meghozza az ahhoz szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket, hogy az import a megállapított feltételek alapján megtörtén­ hessen.

5. Létesítmények jegyzéke, feltételes jóváhagyás

a) E megállapodás XVII-A. mellékletének 2. részében említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél megfe­ lelő garanciákkal kísért kérésére az importáló Fél ideiglenesen, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül jóvá­ hagyja az e megállapodás XX. mellékletének (2) bekezdésében említett, az exportáló Fél területén található feldolgozó létesítményeket. A jóváhagyásnak összhangban kell állnia az e megállapodás XX. mellékletében meghatározott feltéte­ lekkel és rendelkezésekkel. Az importáló Fél – kivéve, ha kiegészítő információkat kérnek – meghozza a szükséges jogszabályi és/vagy igazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek alapján a kérelemnek és a megfelelő garan­ ciáknak az importáló Fél általi kézhezvételét követő egy hónapon belül sor kerülhessen az importra.

A létesítmények előzetes jegyzékét e megállapodás XX. melléklete rendelkezéseinek megfelelően hagyják jóvá.

b) Az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet azoknak a létesítményeknek a jegyzékéről, amelyek megfelelnek az importáló Fél követelményeinek.

6. Az egyik Fél kérésére a másik Fél a rendelkezésre bocsátja az e cikk szerinti megállapításait és döntéseit megalapozó magyarázatot és az azokat alátámasztó adatokat.

187. cikk

A tanúsítási eljárás

1. A tanúsítási eljárások, valamint tanúsítványok és hivatalos dokumentumok kibocsátásának céljaira a Felek megálla­ podnak az e megállapodás XXIII. mellékletében foglalt elvek alkalmazásában.

2. Az e megállapodás 191. cikkében említett SPS-albizottság megállapodhat a bizonyítványok elektronikus úton történő tanúsítása, visszavonása vagy helyettesítése esetében követendő szabályokról.

3. A jogszabályoknak e megállapodás 181. cikkében említett közelítése keretében a Felek adott esetben közös bizo­ nyítványmintákban állapodnak meg.

188. cikk

Ellenőrzés

1. Az e fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom fenntartása érdekében mindegyik Fél jogosult arra, hogy:

a) ellenőrzést hajtson végre a másik Fél hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerét vagy annak egy részét, és/vagy adott esetben más intézkedéseket illetően, a vonatkozó nemzetközi szabványokkal, valamint a Codex Alimentarius, az OIE és az IPPC iránymutatásaival és ajánlásaival összhangban; valamint

b) információkat kapjon a másik Féltől annak ellenőrzési rendszeréről, valamint tájékoztatást kapjon az e rendszer alapján elvégzett ellenőrzések eredményeiről.

2. Az (1) bekezdés a) pontjában említett ellenőrzések eredményeit bármelyik Fél megoszthatja harmadik felekkel, és az eredményeket nyilvánosan elérhetővé teheti, amennyiben az adott Fél rendelkezései ezt előírják. A Felek esetében alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó előírásokat az eredmények megosztásakor és/vagy közzétételekor adott esetben tiszteletben kell tartani.

3. Amennyiben az importáló Fél úgy dönt, hogy vizsgálati látogatást tesz az exportáló Félnél, az importáló Fél a vizs­ gálati látogatásról legalább három hónappal annak időpontja előtt értesíti az exportáló Felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatások bármilyen módosítása kizárólag a Felek jóváhagyásával történhet.

4. A másik Fél illetékes hatóságainak felügyeleti és tanúsítási rendszerére vagy annak egy részére, vagy adott esetben más intézkedésekre irányuló ellenőrzés költségeit az ellenőrzést vagy vizsgálatot végrehajtó Fél viseli.

5. Az ellenőrzésekről szóló írásbeli közlemény tervezetét az ellenőrzés lezárultát követő három hónapon belül továb­ bítják az exportáló Fél részére. Az exportáló Félnek 45 munkanap áll rendelkezésére az írásbeli közleménytervezet észre­ vételezéséhez. Az exportáló Fél észrevételeit csatolják a zárójelentéshez, és adott esetben bele is foglalják abba. Mindazon­ által amennyiben a vizsgálat súlyos emberi, állat- vagy növény-egészséget érintő kockázatot tárt fel, az exportáló Felet a lehető leghamarabb, de minden esetben a vizsgálat végrehajtását követő 10 munkanapon belül tájékoztatják.

6. Az egyértelműség kedvéért az ellenőrzés hozzájárulhat az e megállapodás 181., 183. és 189. cikkében hivatkozott, a Felek vagy az egyik Fél által folytatott eljárásokhoz.

189. cikk

Importellenőrzések és vizsgálati díjak

1. A Felek megállapodnak abban, hogy az exportáló Féltől származó szállítmány importáló Fél általi importellenőr­ zése tiszteletben tartja az e megállapodás XXII. mellékletének A. részében meghatározott elveket. Az ilyen ellenőrzések eredménye hozzájárulhat aze megállapodás 188. cikkében említett ellenőrzés folyamatához.

2. Az egyes Felek által elvégzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát e megállapodás XXII. mellékletének B. része határozza meg. Az egyik Fél a hatáskörén belül és belső jogszabályaival összhangban módosíthatja ezek gyakoriságát az e megállapodás 181., 183. és 186. cikkének megfelelően végbement fejlődés, illetve az e megállapodásban előírt ellenőr­ zések, konzultációk vagy más intézkedések eredményeként. Az e megállapodás 191. cikkében említett SPS-albizottság ha­ tározat útján ennek megfelelően módosíthatja e megállapodás XXII. mellékletének B. részét.

3. A vizsgálati díjak csak az illetékes hatóságnál az importellenőrzés végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költsé­ geket foglalhatják magukban. A vizsgálati díjakat ugyanazon az alapon számítják ki, mint a hasonló hazai termékek vizs­ gálatánál alkalmazott díjakat.

4. Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél tájékoztatást nyújt az exportáló Fél számára valamennyi, az importelle­ nőrzéseket és a vizsgálati díjakat érintő intézkedésekre vonatkozó esetleges módosításról, azok indoklásával együtt, továbbá az ellenőrzések igazgatási lebonyolításában bekövetkező valamennyi jelentős változásról.

5. Az e megállapodás 191. cikkében említett SPS-albizottság által meghatározandó időponttól a Felek megállapod­ hatnak azokról a feltételekről, amelyek alapján jóváhagyják egymás 188. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőr­ zéseit annak érdekében, hogy egymáshoz igazítsák és adott esetben kölcsönösen csökkentsék az e megállapodás

186. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett áruk tekintetében végzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát.

Az említett időponttól kezdve a Felek kölcsönösen jóváhagyják egymás ellenőrzéseit bizonyos áruk tekintetében, és következésképpen csökkentik vagy helyettesítik az ezekre az árukra vonatkozó importellenőrzéseket.

190. cikk

Védintézkedések

1. Amennyiben az exportáló Fél saját területén intézkedéseket hoz olyan okok ellenőrzésére, amelyek valószínűleg súlyos veszélyt vagy kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az exportáló Fél – a

(2) bekezdés sérelme nélkül – egyenértékű intézkedéseket hoz, hogy megelőzze a veszély vagy kockázat átterjedését az importáló Fél területére.

2. Az emberi, illetve állat- vagy növényegészséget érintő okokból az importáló Fél átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyek szükségesek a emberi, illetve állat- vagy növényegészség védelme érdekében. A Felek között úton lévő szállítmá­ nyok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és arányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

3. Az e cikk (2) bekezdésének alapján intézkedéseket elfogadó Fél legkésőbb az intézkedések elfogadását követő egy munkanapon belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérésére és az e megállapodás 185. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint a Felek az értesítést követő 15 munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A Felek bármely, a konzultációk során szerzett információt kellőképpen figyelembe veszik, és törekednek a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülésére, figyelembe véve – adott esetben – az e megállapodás 185. cikkének (3) bekezdésében előírt konzultációk eredményét.

191. cikk

Az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság

1. Ezennel létrejön az állat- és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: SPS-albi­ zottság). Az SPS-albizottság e megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül, valamely Fél kérésére, vagy évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Felek úgy állapodnak meg, az SPS-albizottság üléseit tarthatják video- vagy telefonkonferencia formájában. Az SPS-albizottság az üléseken kívül is megtárgyalhat kérdéseket, levelezés útján.

2. Az SPS-albizottság feladatai a következők:

a) megvitat bármely, e fejezethez kapcsolódó kérdést;

b) nyomon követi e fejezet végrehajtását, és megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüg­ gésben felmerülhet;

c) felülvizsgálja e megállapodás XVII–XXV. mellékletét, nevezetesen az e fejezetben előírt konzultációk és eljárások során elért haladás fényében;

d) határozat útján módosítja e megállapodás XVII–XXV. mellékletét a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében, vagy a jelen fejezetben említett más módon; valamint

e) e megállapodás VII. címében (Intézményi, általános és záró rendelkezések) meghatározott többi szerv részére véle­ ményt fogalmaz meg, és ajánlásokat tesz a jelen bekezdés c) pontjában szereplő felülvizsgálat fényében.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy technikai munkacsoportokat hoznak létre a Felek szakértői szintű képvise­ lőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket. Ameny­ nyiben további szakértelemre van szükség, a felek ad hoc csoportokat hozhatnak létre, tudományos és szakértői csopor­ tokat is beleértve. Az ad hoc csoportokban nem szükségszerűen csak a Felek képviselői vehetnek részt tagként.

4. Az SPS-albizottság jelentések útján rendszeresen tájékoztatja tevékenységeiről és a hatáskörén belül hozott határo­ zatokról az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságot.

5. Az SPS-albizottság első ülésén elfogadja munkarendjét.

6. Az SPS-albizottság, valamint az SPS-albizottság által létrehozott bármely csoport bármely határozatát, ajánlását, jelentését vagy egyéb tevékenységét a Felek konszenzussal fogadják el.

5. FEJEZET

Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése

192. cikk

Célkitűzések

1. A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő kétol­ dalú kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak biztosítása érdekében, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfelelnek a hatékony ellenőrzési célkitűzéseknek és alapvetően támogatják a jogszerű kereske­ delem könnyítését.

2. A Felek elismerik, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a jogszerű közpolitikai célkitűzéseknek, köztük a kereske­ delem megkönnyítésének, a biztonságnak, a csalás megelőzésének, és ezek kiegyensúlyozott megközelítésének.

193. cikk

Jogszabályok és eljárások

1. A Felek egyetértenek abban, hogy kereskedelmi és vámügyi jogszabályaiknak alapvetően stabilnak és átfogónak kell lenniük, valamint hogy az előírásoknak és eljárásoknak arányosnak, átláthatónak, kiszámíthatónak, megkülönböztetés­ mentesnek és pártatlannak kell lenniük, és azokat egységesen és hatékonyan kell alkalmazni; emellett pedig céljuk többek közt:

a) a jogszerű kereskedelem védelme és könnyítése a jogszabályokban meghatározott előírások hatékony érvényesítése és az azoknak való megfelelés révén;

b) a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terhek elkerülése, a csalás megelőzése és a jogszabályoknak való magas szintű megfelelés további könnyítése a gazdasági szereplők számára;

c) egységes vámokmány alkalmazása a vámáru-nyilatkozatok céljára;

d) olyan intézkedések meghozatala, amelyek a vámeljárásokat és gyakorlatokat a határoknál hatékonyabbá, átláthatóbbá és egyszerűbbé teszik;

e) modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, a vámkezelés utáni ellenőrzéseket és vállalat-ellenőrzési módszereket az áruk beléptetésének és forgalomba bocsátásának megkönnyítése érdekében;

f) költségcsökkentés és nagyobb kiszámíthatóság elérése a gazdasági szereplők számára, beleértve a kis- és középvállal­ kozásokat;

g) az objektív kockázatértékelési kritériumok alkalmazását nem érintve, az importra, exportra és árutovábbításra vonat­ kozó követelmények és eljárások megkülönböztetésmentes igazgatásának biztosítása;

h) a vámügyek és a kereskedelem területét érintő nemzetközi eszközök alkalmazása, ideértve a Vámigazgatások Világ­ szervezete (WCO) (a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeret) és WTO (vámérték- megállapítási egyezmény) által kidolgozott eszközöket, az 1990. évi áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezményt, a Harmonizált áruleíró és Kódrendszerről szóló 1983. évi nemzetközi egyezményt, az EnSZ 1975. évi TIR-egyezményét, a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló 1982. évi nemzetközi egyezményt, valamint az Európai Bizottság iránymutatásait, köztük a vámügyi irányelveket;

i) a szükséges intézkedések megtétele a felülvizsgált, a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. évi felülvizsgált Kiotói Egyezmény rendelkezéseinek figyelembevétele és végrehajtása érdekében;

j) előzetes, kötelező érvényű határozatok hozatala a tarifális besorolásra és a származási szabályokra vonatkozóan. A Felek gondoskodnak arról, hogy a határozatok visszavonására vagy hatályon kívül helyezésére csak az érintett gazda­ sági szereplő értesítését követően, visszamenőleges hatály alkalmazása nélkül kerülhessen sor, kivéve, ha a határozat meghozatala pontatlan vagy hiányos információk alapján történt;

k) egyszerűsített eljárások bevezetése és alkalmazása az engedélyezett kereskedők számára objektív és megkülönbözte­ tésmentes kritériumok alapján;

l) olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok és eljárási előírások megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek, valamint az alkalmazásuk nem vezet indokolatlan és alaptalan késedelemhez; valamint

m) a vámügynökségek engedélyezése tekintetében átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályok alkalmazása.

2. A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek megkülönböztetésmentességének, áttekinthetőségének, haté­ konyságának, integritásának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében a Felek:

a) további lépéseket tesznek a vámhatóságok és más hatóságok által előírt adatok és dokumentáció csökkentése, egysze­ rűsítése és szabványosítása felé;

b) lehetőség szerint egyszerűsítik az előírásokat és az alaki követelményeket az áruk gyors kiadása és vámkezelése tekin­ tetében;

c) olyan hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a vámkezelésnek alávetett árukat érintő, a vám- vagy egyéb hatóságok által hozott igazgatási intézkedések, ítéletek és határozatok elleni jogorvoslatot. Az ilyen jogorvoslati eljárásoknak könnyen elérhetőknek kell lenniük – a kis- és középvállalkozások számára is –, és költségeiknek ésszerűnek és a hatóságoknál a jogorvoslathoz való jog biztosítása céljából keletkezett költségekkel arányosnak kell lenniük;

d) intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy amennyiben egy vitatott igazgatási intézkedés, ítélet vagy határozat jogorvoslat tárgyát képezi, az árukat rendes körülmények között kiadják, a vámok fizetését pedig felfüggeszthessék a szükségesnek ítélt védintézkedések mellett. Amennyiben szükséges, az áruk kiadása garanciákhoz köthető pl. kezesség vagy letét formájában; valamint

e) biztosítják, hogy – különösen a határon – fennmaradjon az integritás lehető legmagasabb szintje, amely olyan intéz­ kedések alkalmazása révén érhető el, amelyek figyelembe veszik az e téren meglévő vonatkozó nemzetközi egyezmé­ nyeket és eszközöket, mindenekelőtt a WCO átdolgozott 2003. évi Arushai nyilatkozatát és az Európai Bizottság vámügyi etikáról szóló, 2007. évi irányelvét.

3. A Felek nem fogják alkalmazni a következőket:

a) vámügynökök kötelező alkalmazására vonatkozó előírások; valamint

b) az előzetes vagy utólagos áruvizsgálat kötelező alkalmazására vonatkozó előírások.

4. E megállapodás alkalmazásában a WTO rendelkezéseiben (különösen az 1994. évi GATT V. cikkében, valamint az azzal összefüggő rendelkezésekben, beleértve a kereskedelem könnyítéséről szóló dohai fordulóból eredő pontosításokat és módosításokat) előírt árutovábbítási szabályok és fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezek a rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha az áruk továbbítása az egyik Fél területén kezdődik vagy ott fejeződik be (belföldi árutovábbítás).

A Felek törekednek árutovábbítási rendszereik fokozatos összekapcsolására, tekintettel a Moldovai Köztársaságnak az 1987. évi egységes árutovábbítási eljárásról szóló egyezményhez való jövőbeni csatlakozására.

A Felek a továbbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt a területükön található valamennyi érintett hatóság között. A Felek továbbá elősegítik a hatóságok és a magánszektor közötti együttműködést az árutovábbítás területén.

194. cikk

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

a) biztosítják, hogy jogszabályaik és eljárásaik átláthatók és – amennyiben lehetséges, elektronikus eszközök útján – elér­ hetők legyenek, és tartalmazzák elfogadásuk indokolását. Az új vagy módosított rendelkezések közzététele és hatály­ balépése között a Feleknek ésszerű határidőt kell biztosítaniuk;

b) a vámügyi és kereskedelmi jellegű kérdésekkel kapcsolatos jogszabályi javaslatokról és eljárásokról időszerű és rend­ szeres konzultációkat tartanak a kereskedelmi ágazat képviselőivel. E célból a Felek megfelelő mechanizmusokat hoznak létre a közigazgatások és az üzleti közösség közötti rendszeres konzultációkhoz;

c) közzéteszik a vonatkozó igazgatási jellegű közleményeket – amennyiben lehetséges, elektronikus úton –, beleértve a hatósági előírásokat és a beléptetési vagy kiléptetési eljárásokat, a kikötőkben és határátkelőhelyeken található vámhi­ vatalok nyitva tartását és operatív eljárásait, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

d) ösztönzik a gazdasági szereplők és az érintett közigazgatási hivatalok közötti együttműködést a nem önkényes és nyil­ vánosan hozzáférhető – különösen a WCO által közzétett eljárásokon alapuló – eljárások, például egyetértési megálla­ podások alapján; valamint

e) biztosítják, hogy vámügyi és egyéb vámügyekkel kapcsolatos követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítsék a kereskedő közösség jogszerű igényeit, a bevált módszereket alkalmazzák, és a kereskedelmet a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

195. cikk

Díjak

1. E megállapodás hatálybalépését követő év január 1-jétől a Felek megtiltanak minden, az import- vagy exportvá­ mokkal és díjakkal azonos hatású igazgatási díjat.

2. A Felek vámhatóságai által kivetett bármilyen jellegű illetékek és díjak tekintetében – ideértve az e hatóságok nevében elvégzett feladatokért az importokra vagy exportokra, illetve azokkal összefüggésben kirótt illetékeket és díjakat

–, e megállapodás V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 1. fejezetének (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) vonatkozó cikkei sérelme nélkül, a Felek megállapodnak a következőkben:

a) díjak csak olyan szolgáltatásokért szabhatók ki, amelyeket a nyilatkozattevő kérésére a rendes munkakörülményektől, ügyintézési időtől és a vámügyi előírásokban szereplő helyszínektől eltérő keretek között nyújtottak, valamint az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos és az ilyen import vagy export végrehajtásához szükséges egyéb formaságokért;

b) a díjak nem haladhatják meg a nyújtott szolgáltatás költségeit;

c) a díjak kiszámítása nem történhet ad valorem alapon;

d) a díjakra vonatkozó információk közzététele hivatalosan kijelölt médium útján, továbbá – amennyiben lehetséges – hivatalos honlapon történik. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a nyújtott szolgáltatásért felszámított díj indokát, a felelős hatóságot, az alkalmazott díjakat, valamint a díjfizetés időpontját és módját; valamint

e) új vagy módosított díjak nem vethetők ki mindaddig, amíg az információt nem tették közzé és az nem elérhető.

196. cikk

Vámérték-megállapítás

1. A Felek közötti kereskedelemben az áruk vámérték-megállapítására a WTO-egyezmény 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás rendelkezései – beleértve bármely későbbi módosí­ tását is – az irányadók. Ezeket a rendelkezéseket belefoglalják e megállapodásba, amelynek azok szerves részét képezik. Minimum vámértékek nem alkalmazandók.

2. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

197. cikk

Vámügyi együttműködés

A Felek megerősítik együttműködésüket a vámügyek területén e fejezet célkitűzéseinek végrehajtása érdekében, hogy ezáltal előmozdítsák a kereskedelem megkönnyítését, a hatékony ellenőrzés és a biztonság garantálása, valamint a csalás megelőzése mellett. E célból a Felek adott esetben az Európai Bizottság 2007. évi vámügyi irányelvét fogják használni irányadó eszközként.

Az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a Felek többek között a következőket teszik:

a) információkat cserélnek a vámjogszabályokkal és a vámeljárásokkal kapcsolatban;

b) közös kezdeményezéseket dolgoznak ki az importra, exportra és az árutovábbításra vonatkozóan, valamint arra töre­ kednek, hogy biztosítsák a hatékony szolgáltatásnyújtást az üzleti közösség számára;

c) együttműködnek a vám- és más kereskedelmi eljárások automatizálása terén;

d) adott esetben a bizalmas kezelést igénylő információk és adatok, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó normák és szabályok hatálya alá tartozó információkat és adatokat cserélnek;

e) együttműködnek a határokon átnyúló illegális árukereskedelem megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben, ideértve a dohánytermékek kereskedelmét is;

f) információt cserélnek vagy konzultációt kezdenek azzal a céllal, hogy – amennyiben erre lehetőség van – közös állás­ pontot alakítsanak ki a vámügyekre vonatkozóan a nemzetközi szervezeteken belül, így például a WTO-ban, a WCO-ban, az EnSZ-ben, az EnSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában (UnCTAd) és az EnSZ-EGB-ben;

g) együttműködnek a technikai segítségnyújtás megtervezésében és kivitelezésében, nevezetesen a vámügyi és kereskede­ lemkönnyítési reformok előmozdítása érdekében, e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban;

h) megosztják egymással a vámügyi műveletek terén bevált legjobb gyakorlatokat, különösen a szellemi tulajdonjogok érvényesítésére, azon belül pedig a hamisított termékekre vonatkozóan;

i) előmozdítják az együttműködést a Felek valamennyi határ-ellenőrzési hatósága között annak érdekében, hogy megkönnyítsék a határátlépési folyamatokat, erősítsék az ellenőrzést, és amennyiben helyénvaló és megvalósítható, közös határellenőrzéseket végezzenek; valamint

j) amennyiben az szükséges és megfelelő, megvalósítják a kereskedelmi partnerségi programok és határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is.

198. cikk

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás vámügyekben

Ezen megállapodás – és különösen annak 197. cikke – által előirányzott más együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben az e megállapodás vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló III. jegyzőkönyve rendelkezéseinek megfelelően.

199. cikk

Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

A Felek együttműködnek a kereskedelem könnyítéséhez és a vámügyi reformokhoz szükséges technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása érdekében.

200. cikk

Vámügyekkel foglalkozó albizottság

1. Ezennel létrejön a Vámügyekkel foglalkozó albizottság. Az albizottság az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdé­ sében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottságnak tesz jelentést.

2. Az albizottság feladatai közé tartozik a rendszeres konzultációk folytatása, valamint e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomon követése, többek között az alábbi témákkal kapcsolatban: vámügyi együttműködés, határokon átnyúló vámügyi együttműködés és irányítás, technikai segítségnyújtás, származási szabályok, a kereskedelem könnyítése, valamint a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás.

3. A vámügyekkel foglalkozó albizottság többek közt:

a) figyelemmel kíséri e megállapodás ezen fejezetének, valamint II. és III. jegyzőkönyvének megfelelő működését;

b) gyakorlati rendelkezéseket, intézkedéseket és határozatokat hoz e megállapodás ezen fejezetének, valamint II. és

III. jegyzőkönyvének végrehajtásához, beleértve az információ- és adatcserét, a vámellenőrzések és kereskedelmi part­ nerségi programok kölcsönös elismerését, valamint a kölcsönös megállapodás szerinti kedvezményeket;

c) véleményt cserél bármely, kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésről, beleértve a jövőbeni intézkedéseket és az azok végrehajtásához és alkalmazásához szükséges forrásokat is;

d) adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg; valamint

e) elfogadja saját eljárási szabályzatát.

201. cikk

A vámjogszabályok közelítése

Az Unió vámügyi jogához és bizonyos nemzetközi jogszabályokhoz való fokozatos közelítést az emegállapodás

XXVI. mellékletében meghatározottak szerint hajtják végre.

6. FEJEZET

Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem

1. szakasz

Általános rendelkezések

202. cikk

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

1. A Felek, ismételten megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szük­ séges intézkedéseket a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja, valamint az elektro­ nikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.

2. A kormányzati beszerzésekre e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek)

8. fejezete (Közbeszerzés) vonatkozik. E fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmaz a kormányzati beszerzések tekintetében.

3. A támogatásokra e megállapodás V. címének (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 10. fejezete (Versenypolitika) vonatkozik. E fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a Xxxxx által nyújtott támogatásokra.

4. E fejezet rendelkezéseivel összhangban a jogszerű politikai célkitűzések elérése érdekében mindkét Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát.

5. Ez a fejezet nem vonatkozik a valamely Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem terjed ki az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkaválla­ lást érintő intézkedésekre sem.

6. E fejezet rendelkezései nem akadályozzák meg a Feleket abban, hogy intézkedéseket alkalmazzanak a természetes személyeknek a területükre való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedé­ seket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és az érintett Fél határán át történő szabályozott mozgásuk biztosítása érdekében szükségesek, feltéve, hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítsa vagy akadályozza a valamelyik Xxx által élvezett előnyöket az ebben a fejezetben, valamint e megállapodás XXVII. és XXVIII. mellékleteiben foglalt egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint (1).

203. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1. „intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási intéz­ kedés formájában vagy bármely egyéb módon;

2. „egy Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:

a) központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint

b) nem kormányzati szervek a központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során;

3. „a Fél természetes személye”: az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy a Moldovai Köztársaság állampolgára az érintett állam vonatkozó jogszabályai szerint;

4. „jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

(1) Az a tény, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, önmagában nem minősül úgy, hogy hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Xxx által élvezett előnyöket valamely egyedi kötelezettségvállalás felté­ telei szerint.

5. „az Unió jogi személye” vagy „a Moldovai Köztársaság jogi személye”: az Európai Unió valamely tagállama vagy a Moldovai Köztársaság jogszabályaival összhangban létrehozott, a 4. pontban meghatározott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy a gazdasági tevékenységének székhelye vagy olyan területen található, ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó (1), vagy pedig a Moldovai Köztársaság területén;

Amennyiben az érintett jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése talál­ ható az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó területen vagy a Moldovai Köztársaságban, akkor nem minősül az Unió vagy a Moldovai Köztársaság jogi személyének, kivéve, ha működése ténylegesen és folyamatosan az Unió vagy a Moldovai Köztársaság gazdaságához kapcsolódik.

Az előző bekezdéstől eltérve, az Unió vagy a Moldovai Köztársaság területén kívül letelepedett uniós polgárok vagy a Moldovai Köztársaság állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságok szintén részesülhetnek e megállapodás rendelkezései szerinti előnyökből, amennyiben hajóik az adott uniós tagállam vagy a Moldovai Köztársaság jogszabá­ lyai szerint kerültek bejegyzésre, és e tagállam vagy a Moldovai Köztársaság lobogója alatt hajóznak;

6. valamely Fél jogi személyének „leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll (2);

7. egy jogi személy „fióktelepe”: az a jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetési szerkezettel rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy harmadik féllel tárgyaljon úgy, hogy az utóbbinak – bár tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolat létesíthető a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalattal tárgyalnia, hanem ezen a kiterjesztést képező üzletviteli helyen is lebonyolíthatja az üzletet;

8. „letelepedés”:

a) az Unió vagy a Moldovai Köztársaság jogi személyei tekintetében az ahhoz való jog, hogy gazdasági tevékeny­ séget kezdjenek és folytassanak az Unió vagy a Moldovai Köztársaság területén, beleértve a jogi személyiség megszerzését és/vagy fióktelep vagy képviseleti iroda létrehozását is;

b) természetes személyek, illetve az Unió vagy a Moldovai Köztársaság természetes személyeinek tekintetében gazda­ sági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, valamint olyan vállalkozások, külö­ nösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek;

9. a „gazdasági tevékenységek” közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékeny­ ségek, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket;

10. „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

11. „szolgáltatások”: bármely szektorban nyújtott bármilyen szolgáltatás, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyúj­ tott szolgáltatásokat;

12. „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevé­ kenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak;

13. „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás:

a) amely az egyik Fél területéről a másik Fél területére irányul (1. mód); vagy

b) amelyet az egyik Fél területén a másik Fél szolgáltatásfogyasztói számára biztosítanak (2. mód);

14. valamely Fél „szolgáltatója”: a Fél természetes vagy jogi személye, amely szolgáltatást nyújt, vagy arra törekszik;

15. „vállalkozó”: valamely Fél természetes vagy jogi személye, amely vállalkozás létrehozása révén gazdasági tevékeny­ séget folytat, vagy arra törekszik.

(1) Az egyértelműség kedvéért e terület magában foglalja az EnSZ Tengerjogi Egyezménye szerinti kizárólagos gazdasági övezetet és konti­ nentális talapzatot is.

(2) Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az igazgatók többségét kinevezni, vagy

másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit.

2. szakasz

Letelepedés

204. cikk

Hatály

E szakasz a Xxxxx által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:

a) nukleáris anyagok bányászata, előállítása és feldolgozása (1);

b) fegyver-, lőszer és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

c) audiovizuális szolgáltatások;

d) nemzeti tengeri kabotázs (2); valamint

e) nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások (3), valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i. repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a szolgálatból;

ii. légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii. számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

iv. földi kiszolgálás;

v. repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

205. cikk

Nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás

1. Az e megállapodás XXVII-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől a Moldovai Köztársaság:

a) az Unió jogi személyei leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

b) az Unió jogi személyei Moldovai Köztársaságban letelepedett leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb (4).

2. Az e megállapodás XXVII-A. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől az Unió:

a) a Moldovai Köztársaság jogi személyei leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedve­ zőbb;

(1) A nagyobb bizonyosság érdekében a nukleáris anyagok feldolgozása alatt valamennyi, az EnSZ Statisztikai Hivatala által készített gazda­ sági tevékenységek nemzetközi ágazati osztályozási rendszerében (ISIC) foglalt tevékenység értendő, REV 3.1, 2330. kód.

(2) A kabotázsnak tekintendő tevékenységeket meghatározó,nemzeti jogszabályok érintése nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi

tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont és ugyanezen tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is az EnSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint, továbbá valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

(3) A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság közötti,

a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

(4) E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

b) a Moldovai Köztársaság jogi személyei Unióban letelepedett leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak működését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb (1).

3. E megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel a Felek nem fogadnak el olyan új szabályozást vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet az Unióhoz vagy a Moldovai Köztársasághoz tartozó jogi személyek területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját jogi szemé­ lyeikhez viszonyítva.

206. cikk

Felülvizsgálat

1. A letelepedési feltételek fokozatos liberalizálása céljából a Xxxxx rendszeresen felülvizsgálják a letelepedésre vonat­ kozó jogi keretet (2) és a letelepedési környezetet, a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban.

2. Az (1) bekezdésben szereplő felülvizsgálat tükrében a Felek értékelik a letelepedés valamennyi, a felülvizsgálat során feltárt akadályát. Abból a célból, hogy elmélyítsék e fejezet rendelkezéseit, a Felek feltárják az ilyen akadályok kezelésének megfelelő módját, amely kiterjedhet további tárgyalások folytására is, ideértve a befektetések védelméről és a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokról szóló tárgyalásokat is.

207. cikk

Más megállapodások

E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az korlátozná a Felek vállalkozóinak azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezőbb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek valamely tagállam és a Moldovai Köztársaság egyaránt a szerződő fele.

208. cikk

A fióktelepek és képviseleti irodák tekintetében előírt bánásmód

1. E megállapodás 205. cikkének rendelkezései nem zárják ki, hogy valamely Fél különleges szabályokat alkalmazzon a másik Fél területén be nem jegyzett jogi személyeinek fióktelepei és képviseleti irodái letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyek az ilyen fióktelepek és képviseleti irodák, illetve a területükön bejegyzett jogi személyek fióktelepei és képviseleti irodái közötti jogi vagy technikai különbségek, illetve pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális szempontok indokolnak.

2. Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

3. szakasz

Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás

209. cikk

Hatály

E szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbiak kivételével:

a) audiovizuális szolgáltatások;

(1) E kötelezettség nem terjed ki a befektetések védelméről szóló olyan, más megállapodásokban szereplő rendelkezésekre, amelyek nem tartoznak e fejezet hatálya alá, ideértve a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket is.

(2) Ez kiterjed erre a fejezetre és e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. mellékletére is.

b) nemzeti tengeri kabotázs (1); valamint

c) nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások (2), valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i. repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek végzése során a repülőgépet kivonják a forgalomból;

ii. légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii. számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) kapcsolatos szolgáltatások;

iv. földi kiszolgálás;

v. repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások.

210. cikk

Piacra jutás

1. Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, mindkét Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amilyen az e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében meghatározott konkrét kötelezettségvállalásaiban szerepel.

2. A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket valamely Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletének eltérő rendelkezései hiányában az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

a) a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

b) a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

c) a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján.

211. cikk

Nemzeti elbánás

1. Azon ágazatokban, amelyek e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében szerepelnek, és az ott meghatáro­ zott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgálta­ tásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

2. Valamely Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy a másik Fél szolgáltatásainak és szol­ gáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3. A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltéte­ leket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4. Az e cikk alapján vállalt egyedi kötelezettségvállalások nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtania azokért az eleve meglévő versenyhátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szol­ gáltató külföldi jellegéből adódnak.

(1) A kabotázsnak tekintendő tevékenységeket meghatározó nemzeti jogszabályok érintése nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a belföldi tengeri kabotázs utasok vagy áruk szállítása valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont és ugyanezen tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található kikötő vagy pont között – beleértve a kontinentális talapzatot is az EnSZ tengerjogi egyezményében meghatározottak szerint –, továbbá valamely tagállam vagy a Moldovai Köztársaság területén található azonos kikötőből vagy pontból induló és oda visszatérő forgalom.

(2) A légi közlekedés terén való kölcsönös piacra jutási feltételekkel az Európai Unió és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság közötti,

a közös légtér létrehozásáról szóló megállapodás foglalkozik.

212. cikk

A kötelezettségvállalások listája

1. Az egyes Felek által az e szakasz alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágaza­ tokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat az e megállapodás XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák határozzák meg.

2. A Feleknek a határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény és az európai filmkoprodukciós egyezmény alapján fennálló vagy esetlegesen keletkező jogait és kötelezettségeit nem érintve, e megállapodás XXVII-B. és XXVII-E. mellékletében szereplő kötelezettségvállalások listája nem tartalmazza az audiovizuális szolgáltatásokra vonat­ kozó kötelezettségvállalásokat.

213. cikk

Felülvizsgálat

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Felek közötti fokozatos liberalizációja érdekében az e megállapodás

438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeresen felül­ vizsgálja az e megállapodás 212. cikkében említett kötelezettségvállalások listáit. E felülvizsgálat figyelembe veszi többek közt az e megállapodás 230., 240., 249. és 253. cikkében említett fokozatos jogszabály-közelítés folyamatát, valamint annak hatását a Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén fennmaradó akadályok megszüntetésére.

4. szakasz

Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte

214. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1. E szakasz az e megállapodás 202. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok és az üzleti értékesítők, a szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonat­ kozik.

2. E szakasz alkalmazásában:

a) „kulcsfontosságú személyzet”:

egy Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől (1) eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalkozás megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek. A „kulcsfontosságú személyzet” magában foglalja a letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatókat” és a

„vállalaton belül áthelyezett személyeket” is.

i. letelepedési céllal érkező „üzleti célú látogatók”: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik egy vállalkozás letelepedett státusának létrehozásáért felelősek. A letelepedés céljához szükséges szolgáltatásokon kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat vagy nem folytatnak más gazdasági tevékenységet. nem kapnak javadalma­ zást a fogadó Fél területén található forrásból;

ii. „társaságon belül áthelyezett személyek”:

olyan természetes személyek, akik legalább egy éven keresztül valamely vállalkozás/jogi személy munkavállalói voltak vagy abban partnerek voltak, és akiket ideiglenesen áthelyeznek a másik Fél területén letelepedett vállalal­ kozáshoz (ideértve a leányvállalatot, anyavállalatot és fióktelepet). Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

(1) „vezető beosztású személyek”: valamely jogi személynél vezető beosztásban tevékenykedő személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalkozás vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenrangú tagjai látják el, ideértve legalább az alábbiakat:

— akik a letelepedett vállalkozást vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják,

(1) A „nonprofit szervezettől eltérő” hivatkozás kizárólag a következő országok esetében alkalmazandó: Belgium, Cseh Köztársaság, dánia, németország, Észtország, Írország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Ausztria, Portugália, Szlovénia, Finnország és Egyesült Királyság.

— akik felügyeleti, vezető vagy szakmai szerepet betöltő egyéb alkalmazottak munkájának felügyeletét és el­ lenőrzését végzik, valamint

— akik a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi műveletekre személyes illetékességgel rendelkeznek;

(2) „szakemberek”: egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan személyek, akik a letelepedett vállalkozás termeléséhez, a kutatóberendezések használatához, a technikák, folyamatok, eljárások alkalmazásához vagy az irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmé­ rése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy a különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

b) „felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok”: olyan természetes személyek, akik legalább egy éve valamely Fél jogi személyénél vagy fiókjánál állnak alkalmazásban, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalkozásához (1);

c) „üzleti értékesítők” (2): természetes személyek, akik az egyik Fél szolgáltatójának vagy árubeszállítójának képviselői, és akik szándékában áll, hogy a másik Fél területére belépjenek vagy ott ideiglenesen tartózkodjanak, és ott szolgálta­ tások vagy áruk értékesítéséről tárgyaljanak, vagy megállapodásokat kössenek az általuk képviselt szolgáltató szolgál­ tatásainak vagy áruinak értékesítése céljából. nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból és nem bizományos ügynökök;

d) „szerződéses szolgáltató”: természetes személyek, akiket a Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökség, nem letelepedett a másik Fél területén, és jóhisze­ műen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonat­ kozó szerződés teljesítése céljából (3);

e) „független szakemberek”: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozó­ ként telepedtek le a Fél területén, nem letelepedettek a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó ügynökségről van szó) az utóbbi Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából (4);

f) „képesítések”: törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok.

215. cikk

Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

1. Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekin­ tetében és az e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. vagy XXVII-C. és XXVII-G. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel mindegyik Fél engedélyezi a másik Fél vállalkozóinak, hogy letelepedett vállalkozásukban alkalmazzák a szóban forgó másik Fél természetes személyeit, feltéve, hogy az ilyen alkalmazottak az e megállapodás 214. cikkében meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsfontosságú személyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig tart, a letelepedési céllal érkező üzleti célú látogatók esetében tizenkét havonta 90 napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig.

2. Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) megfelelően kötelezettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekin­ tetében azon intézkedéseket, amelyek az egyik Fél által sem regionális felosztás alapján, sem a területe egészét figyelembe véve nem tarthatók fenn vagy fogadhatók el – hacsak e megállapodás XXVII-C. és XXVII-G. melléklete másképp nem ha­ tározza meg –, a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendel­ kező gyakornokként alkalmazható természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

(1) A fogadó vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik. A Cseh Köztársaság, németország, Spanyolország, Franciaor­ szág, Magyarország és Ausztria esetében a képzésnek a megszerzett egyetemi fokozathoz kell kapcsolódnia.

(2) Egyesült Királyság: az üzleti értékesítők kategóriáját csak a szolgáltatások értékesítői tekintetében ismeri el.

(3) A d) és e) pontban említett szolgáltatási szerződésnek meg kell felelnie azon Fél jogszabályai előírásainak, rendeleteinek és követelmé­ nyeinek, ahol a szerződést kötötték.

(4) A d) és e) pontban említett szolgáltatási szerződés meg kell, hogy feleljen azon Fél jogszabályai előírásainak, rendeleteinek és követelmé­

nyeinek, ahol a szerződést kötötték.

216. cikk

Üzleti értékesítők

Az e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés) és 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) megfelelően kötele­ zettségvállalások által érintett valamennyi ágazat tekintetében, és az e megállapodás XXVII-A., XXVII-E., XXVII-B. és XXVII-F. mellékletében felsorolt fenntartásokra is figyelemmel, mindegyik Fél engedélyezi az üzleti értékesítők belépését és ideiglenes tartózkodását, legfeljebb tizenkét havonta 90 napig.

217. cikk

Szerződéses szolgáltatók

1. A Xxxxx újra megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (a továbbiakban: GATS) szerinti kötelezettségvállalásaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében.

E megállapodás XXVII-d. és XXVII-H. mellékletének megfelelően mindegyik Xxx engedélyezi, hogy a másik Fél szerző­ déses szolgáltatói a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (3) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

2. A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a) a természetes személyeknek a szolgáltatást időszakos alapon, olyan jogi személy alkalmazottjaként kell nyújtaniuk, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést legfeljebb tizenkét hónapra kapta meg;

b) a másik Fél területére belépő természetes személyeknek azon jogi személy alkalmazottjaként kell ilyen szolgáltatá­ sokat nyújtaniuk, amely legalább a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtt közvetlenül egy évvel a vonatkozó szolgáltatásokat nyújtotta. Ezenkívül a természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hároméves szakmai tapasztalattal (1) kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c) a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:

i. egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük (2); valamint

ii. amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy előírásai valamely tevékenység gyakorlásához ezt megkövetelik, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d) a másik Fél területén nyújtott szolgáltatásért a természetes személy az őt foglalkoztató jogi személytől kapott díja­ záson kívül nem részesül más díjazásban;

e) a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely 12 hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

f) az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél által elismert szakmai cím viselésére; valamint

g) a szolgáltatási szerződés által érintett személyek száma nem lehet több annál, mint amennyi a szerződés végrehajtá­ sához szükséges, amit a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendelkezései vagy más jogszabályi előírásai is meghatározhatnak.

218. cikk

Független szakemberek

1. E megállapodás XXVII-d. és XXVII-H. mellékletének megfelelően a Xxxxx engedélyezik, hogy a másik Fél független szakemberei a területükön szolgáltatásokat nyújtsanak, az e cikk (2) bekezdésében szereplő feltételek mellett.

(1) A szakmai tapasztalatot a nagykorúvá válás után kell megszerezni.

(2) Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

2. A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

a) a természetes személyeknek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet kell végezniük a másik Fél területén letelepe­ dett önálló vállalkozóként, és egy tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel kell rendelkezniük;

b) a másik Fél területére belépő természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtá­ sakor – legalább hatéves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

c) a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:

i. egyetemi képesítéssel vagy azzal egyenértékű tudást bizonyító képzettséggel kell rendelkezniük (1); valamint

ii. amennyiben a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél törvényei, rendeletei vagy más jogszabályi előírásai alapján vala­ mely tevékenység gyakorlásához szükséges, szakképesítéssel kell rendelkezniük;

d) a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely tizenkét hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a huszonöt hetes tartamot, illetve a szer­ ződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb; valamint

e) az e cikk értelmében biztosított piacra jutás csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására.

5. szakasz

Szabályozási keret

1. alszakasz

Hazai szabályozás

219. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1. A következő szabályozások alkalmazandók a Felek engedélyezési előírásokkal és eljárásokkal, képzettségi előírá­ sokkal és eljárásokkal kapcsolatos azon intézkedéseire, amelyek a következőket érintik:

a) határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

b) e megállapodás 203. cikkének 8. pontjában meghatározott jogi és természetes személyeknek a Felek területén való letelepedése;

c) e megállapodás 214. cikke (2) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott természetes személyeknek a Felek terü­ letén való ideiglenes tartózkodása.

2. A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében e szabályok kizárólag azokra az ágazatokra vonatkoznak, amelyek tekintetében a Felek egyedi kötelezettségvállalásokat tettek, és ez esetben is csak ezen egyedi kötelezettségvállalá­ sokkal kapcsolatosan. A letelepedést illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra annyiban, amennyiben azok tekintetében e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E. melléklete fenntartást tartalmaz. A természetes személyek ideig­ lenes tartózkodását illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra annyiban, amennyiben azok tekintetében e megállapodás XXVII-C., XXVII-d., XXVII-G. és XXVII-H. melléklete fenntartást tartalmaz.

3. E szabályok nem alkalmazandók az olyan intézkedésekre, amelyek a jegyzéknek megfelelő korlátozásokat jelen­ tenek.

4. E szakasz alkalmazásában:

a) „engedélyezési követelmények”: a képesítési követelményektől eltérő olyan lényeges követelmények, amelyeknek a természetes vagy jogi személyeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt megkapják, módosítsák vagy meghosszabbítsák;

b) „engedélyezési eljárás”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket be kell tartaniuk az engedélyezési előírá­ soknak való megfelelés igazolásaként azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, amelyek az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt szeretnének kapni, ideértve az engedély módosítását vagy megújítását is;

(1) Ha a diplomát vagy képesítést nem azon Fél területén szerezték meg, ahol a szolgáltatásnyújtás történik, ez a Fél értékelheti, hogy mindez egyenértékű-e a területén előírt egyetemi diplomával.

c) „képesítési követelmények”: egy szolgáltatást nyújtó természetes személy kompetenciáival kapcsolatos lényeges előí­ rások, és amelyek igazolását megkövetelik egy szolgáltatásnyújtás engedélyezésének céljából;

d) „képesítési eljárások”: olyan igazgatási vagy eljárási szabályok, amelyeket szolgáltatásnyújtás engedélyének megszer­ zése céljából a természetes személyeknek be kell tartaniuk annak bizonyításához, hogy megfelelnek a képesítési előí­ rásoknak; valamint

e) „illetékes hatóság”: olyan központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság, illetve központi, regionális vagy helyi kormányzat vagy hatóság által ráruházott hatásköröket gyakorló nem kormányzati szerv, amely – többek közt letelepedés révén történő – szolgáltatásnyújtás engedélyezésével kapcsolatban, vagy a szolgáltatásnyújtástól eltérő gazdasági tevékenység létesítésének engedélyezésével kapcsolatban határozatokat hoz.

220. cikk

Az engedélyezéssel és képesítéssel kapcsolatos feltételek

1. Az egyes Felek biztosítják, hogy az engedélyezési előírásokhoz és eljárásokhoz, illetve képesítési előírásokhoz és eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések olyan feltételeken alapulnak, amelyek kizárják, hogy az illetékes hatóságok értéke­ lési hatáskörüket önkényes módon gyakorolják.

2. Az (1) bekezdésben említett feltételek:

a) a közpolitikai célkitűzésekkel arányosak;

b) világosak és egyértelműek;

c) objektívek;

d) előzetesen meghatározottak;

e) előzetesen nyilvánosságra kerültek; valamint

f) átláthatók és hozzáférhetők.

3. Az engedélyt meg kell adni, amint megfelelő vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy teljesülnek az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek.

4. Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választott bírósági vagy igazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett vállalkozó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő igazgatási határozatok azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott igazgatási határozatot hozó szervtől, az egyes Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

5. Amennyiben a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőfor­ rások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljá­ rást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.

6. E cikk rendelkezéseire figyelemmel a kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok megállapításakor a Felek figyelembe vehetnek közpolitikai célkitűzéseket, köztük egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és a kulturális örökség védelmét célzó megfontolásokat is.

221. cikk

Engedélyezési és képesítési eljárások

1. Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és az alaki követelményeknek világosnak kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és a kérelmezők számára biztosítani kell, hogy kérelmük tárgyilagosan és pártatlanul kerül elbírálásra.

2. Az engedélyezési és képesítési eljárásoknak és formai követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Az engedélyezési illetékeknek (1) – amelyek a kérelem benyújtásával összefüggésben a kérelmezőt terhelik – ésszerűnek és a kérdéses engedélyezési eljárás költségeivel arányosnak kell lenniük.

3. Az egyes Felek biztosítják, hogy az illetékes hatóságok határozatai és az e hatóságok által az engedélyezés folyamán alkalmazott eljárások valamennyi kérelmező tekintetében pártatlanok legyenek. Az illetékes hatóság függetlenül hozza meg határozatait és nem elszámoltatható olyan szolgáltatások nyújtói által, amelyekhez engedélyt írnak elő.

4. Amennyiben a kérelem benyújtásához konkrét határidőket írnak elő, a kérelmezők számára ehhez ésszerű időtar­ tamot kell biztosítani. Az illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül megkezdi a kérelem feldolgozását. Amennyiben lehetséges, a kérelmeknek elektronikus formátumban is benyújthatónak kell lenniük, a papíron benyújtott kérelmekével megegyező hitelességi feltételek mellett.

5. Az egyes Felek biztosítják, hogy a kérelem feldolgozása – ideértve a végső határozat meghozatalát is – a hiánytalan kérelem benyújtásától számított ésszerű időn belül megtörténik. A Felek vállalják, hogy megállapítják a kérelem feldolgo­ zásának normál időkeretét.

6. Az illetékes hatóság az általa hiányosnak tekintett kérelem kézhezvételét követően ésszerű időn belül tájékoztatja a kérelmezőt, a megvalósíthatóság maximális mértékéig azonosítja a hiánytalan kérelemhez még szükséges kiegészítő információkat, és lehetőséget biztosít a hiányosságok pótlására.

7. Az eredeti okmányok helyett – amikor csak lehetséges – hiteles másolatokat is el kell fogadni.

8. Amennyiben az illetékes hatóság elutasít egy kérelmet, a kérelmezőt erről írásban és indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja. A kérelmezőt elvben – a kérésére – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról, és a határo­ zat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről is.

9. A Felek biztosítják, hogy a megadott engedély indokolatlan késedelem nélkül és a benne foglalt feltételek szerint hatályba lépjen.

2. alszakasz

Által ánosan alkalmazandó rendelkezések

222. cikk

Kölcsönös elismerés

1. Az e fejezetben foglaltak nem akadályozzák meg a Feleket abban, hogy a természetes személyek számára előírják, hogy rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2. A Felek ösztönzik az illetékes szakmai szervezeteket, hogy bocsássanak a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlá­ sokat az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendelkezésére azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok vállakozói és a szolgáltatásnyújtók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások terén.

3. A (2) bekezdésben említett ajánlás kézhezvételét követően a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság ésszerű időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban áll-e ezzel a megállapo­ dással, valamint az ajánlásban foglalt információk alapján értékeli különösen a következőket:

a) milyen mértékben illeszkednek egymáshoz az egyes Felek által a szolgáltatásnyújtók és vállalkozók engedélyezéséhez, működéséhez és tanúsításához alkalmazott szabványok és feltételek; valamint

b) egy kölcsönös elismerési megállapodás potenciális gazdasági értékét.

(1) Az engedélyezési illetékek nem foglalják magukba az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyúj­ táshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő összegeket.

4. Amennyiben ezek a követelmények teljesülnek, a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság megteszi a tárgyaláshoz szükséges lépéseket. Ezt követően a Felek illetékes hatóságaikon keresztül tárgyalásokat kezdenek a kölcsönös elismerési megállapodásról.

5. A (4) bekezdés szerinti bármely kölcsönös elismerési megállapodásnak összhangban kell állnia a WTO-egyezmény vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

223. cikk

Átláthatóság és bizalmas információk nyilvánosságra hozatala

1. Mindkét Fél azonnal megválaszolja a másik Fél konkrét információk iránti kérését, amely ehhez a megállapodáshoz tartozó vagy ezt a megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapo­ dásokkal kapcsolatos. Mindkét Fél létrehoz egy vagy több tájékoztatási pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél vállalkozói és szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. A Felek e megállapodás hatályba­ lépését követő három hónapon belül értesítik egymást tájékoztatási pontjaikról. A tájékoztatási pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.

2. E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.

3. alszakasz

Számítá stechnik ai szolgáltat ások

224. cikk

Egyetértés a számítástechnikai szolgáltatásokról

1. Abban a mértékben, amennyire e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgálta­ tásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) megfelelően liberalizálják a számítás­ technikai szolgáltatások kereskedelmét, a Felek megfelelnek e cikk rendelkezéseinek.

2. A CPC (1) 84 – a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt EnSZ-kód – azokra az alapvető funkciókra vonatkozik, amelyeket valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekinte­ tében alkalmaznak:

a) számítógépes programok: olyan utasítások összessége, amelyek a számítógépek munkájához és kommunikációjához szükségesek (ideértve ezek fejlesztését és végrehajtását is);

b) adatfeldolgozás és -tárolás; valamint

c) kapcsolódó szolgáltatások, mint például az ügyfelek alkalmazottai számára biztosított konzultációs és képzési szolgál­ tatások.

A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webes vagy domén hosting szolgáltatások, az adatbányászat (data mining) és a grid számítástechnika mindegyike alapvető számítástechnikai funkciók kombinációjából tevődik össze.

3. A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiakat nyújtja:

a) tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, végrehajtás, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, támogatás, technikai segítségnyújtás vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rend­ szerek tekintetében vagy azok számára;

(1) A CPC az EnSZ Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

b) számítógépes programok, amelyeket a számítógépek (önmagukban és önmaguktól való) működéséhez és kommuni­ kációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak, ezenkívül tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifi­ káció, dizájn, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás (support), műszaki segítség vagy irányítás vagy felhasználás számítógépes programok tekintetében vagy azok számára;

c) adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások;

d) irodai gépek és berendezések – köztük számítógépek – karbantartása és javítása; vagy

e) ügyfelek személyzete számára nyújtott, számítógépes programokhoz, számítógépekhez, számítástechnikai rendsze­ rekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

4. A számítástechnikai és egyéb szolgáltatások lehetővé teszik más szolgáltatások (pl. banki szolgáltatások) elektro­ nikus és egyéb módon történő nyújtását. Mindazonáltal lényeges különbség van a szolgáltatás lehetővé tétele (pl. web vagy alkalmazás hosting) és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás (pl. banki szolgáltatás) között. Ilyen esetekben a tartalomra vagy az alapvető szolgáltatásra a CPC 84 nem vonatkozik.

4. alszakasz

Post ai és kézbesítési szolgáltat ások

225. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1. Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. szakaszával (Letelepedés), 3. szakaszával (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és

4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált postai és kézbesítési szol­ gáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2. Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a) „engedély”: a szabályozó hatóság által valamely egyéni szolgáltató számára biztosított engedély, amely egy adott szol­ gáltatási tevékenység megkezdéséhez szükséges;

b) „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű postai szolgáltatások folyamatos nyújtása a Fél területének vala­ mennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.

226. cikk

A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a postai és kézbesítési szolgáltatások ágazatában

A Felek megfelelő intézkedéseket tartanak fenn vagy vezetnek be annak megakadályozása érdekében, hogy versenyellenes gyakorlatokat folytassanak azon szolgáltatók, akik – önállóan vagy másokkal – piaci helyzetükből adódóan képesek lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a postai és kézbesítési szolgál­ tatások vonatkozó piacán.

227. cikk

Egyetemes szolgáltatás

Mindkét Félnek jogában áll meghatározni az általa fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és verseny­ semleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekinte­ tében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.

228. cikk

Engedélyek

1. Engedélyt kizárólag az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozóan lehet előírni.

2. Amennyiben engedélyre van szükség, a következőket kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni:

a) az engedélyezési kritériumokat és azt az időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonat­ kozó határozatok meghozatalához; valamint

b) az engedélyezés feltételeit.

3. A kérelmező kérésére tájékoztatást kap az engedély elutasításának okairól. Mindegyik Fél független szerv általi jogorvoslati eljárást hoz létre. Ennek az eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, valamint objektív kritériumokon kell alapulnia.

229. cikk

A szabályozó szerv függetlensége

A szabályozó szerv jogilag elkülönült valamennyi postai és kézbesítési szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltat­ ható. A szabályozó szerv határozatai és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

230. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait e megállapodás XXVIII-C. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

5. alszakasz

Elektronikus hírközlési hálózatok és szolgáltat ások

231. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1. Ez az alszakasz a jelen fejezet 2. szakaszával (Letelepedés), 3. szakaszával (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és

4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált elektronikus kommuniká­ ciós szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2. Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a) „elektronikus hírközlési szolgáltatások”: minden olyan szolgáltatás, amely teljes egészében vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlési hálózatokon keresztül történő küldéséből áll, ideértve a távközlési szolgáltatásokat és a műsor­ szolgáltatásra használt hálózatokon történő továbbítási szolgáltatásokat is. nem tartozik e szolgáltatások közé az elektronikus hírközlési hálózatok vagy szolgáltatások segítségével továbbított tartalmak szolgáltatása, vagy az ezek feletti szerkesztői ellenőrzés gyakorlása;

b) „nyilvános hírközlési hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgálta­ tások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

c) „elektronikus hírközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvi­ telt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-szolgáltató hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított informáci­ ótípusra tekintet nélkül;

d) „szabályozó hatóság”: az elektronikus hírközlési ágazatban az a szerv vagy szervek, amely(ek) feladata az ebben a feje­ zetben hivatkozott elektronikus hírközlés szabályozása;

e) egy szolgáltató akkor minősül „jelentős piaci erővel” rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfö­ lénnyel egyenértékű pozícióban található, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen;

f) „összekapcsolás”: egyazon vagy különböző szolgáltató által használt nyilvános hírközlési hálózatok fizikai vagy logikai összekapcsolása annak lehetővé tétele érdekében, hogy egy szolgáltató felhasználói kommunikálhassanak ugyanannak vagy egy más szolgáltatónak a felhasználóival, illetve hogy hozzáférjenek egy másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett Felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők kötött létrehozott különleges hozzáférés-típus;

g) „egyetemes szolgáltatás”: azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a halmaza, amelyeket valamely Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, földrajzi elhelyezkedéstől függet­ lenül. Köréről és végrehajtásáról az egyes Felek döntenek;

h) „hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más szolgáltató számára meghatározott feltéte­ lek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. Idetar­ toznak többek között a hálózati elemek, illetve az azokhoz kapcsolódó létesítmények, amelyek a felszerelés rögzített vagy nem rögzített eszközök általi összekapcsolásához szükségesek lehetnek (különösen a helyi hurokhoz, létesítmé­ nyekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyek a helyi hurkon keresztül nyújtott szolgáltatásokhoz szüksé­ gesek); a fizikai infrastruktúrához, köztük épületekhez, vezetékekhez és tornyokhoz való hozzáférés; a releváns szoft­ verrendszerekhez való hozzáférés, az operatív támogatást biztosító rendszerekhez való hozzáférést is ideértve; a számfordításhoz vagy azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférés; a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférés, különösen barangolás (roaming) céljából; a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférés; valamint a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

i) „végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

j) „helyi hurok”: az a fizikai érpár, amely a nyilvános, helyhez kötött hírközlési hálózatban valamely előfizetői hálózati végpontot kapcsolja össze a fő kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel.

232. cikk

Szabályozó hatóság

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai jogilag és funkci­ onálisan függetlenek legyenek bármely elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtótól. Amennyiben az elektronikus hírköz­ lési hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató valamely Fél tulajdonában vagy ellenőr­ zése alatt marad, az érintett Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel össze­ függő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság rendelkezzék az ágazat szabályozásához szükséges felha­ talmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

3. A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságok határozatai és eljárásai minden piaci szereplő tekinte­ tében pártatlanok és átláthatók legyenek.

4. A szabályozó hatóságnak jogában áll elemzést végezni az előzetes rendelettel történő szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacok tekintetében. Amennyiben a szabályozó hatóságnak az e megállapodás 234. cikke alapján kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról kell határoznia, azt az érintett piac hatékony versenyképességének felmérésére irányuló piacelemzés alapján teszi.

5. Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac versenyképessége nem hatékony, fel kell kutatnia és ki kell jelölnie az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, és amennyiben szükséges, az e megállapodás

234. cikkében említett egyedi szabályozási kötelezettségeket kell megállapítania, fenntartania vagy módosítania. Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy a piac versenyképessége hatékony, akkor nem állapít meg vagy nem tart fenn semmiféle, az e megállapodás 234. cikkében említett szabályozási kötelezettséget.

6. A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság határozata által érintett szolgáltatónak jogában álljon jogorvoslatért folyamodni a határozat ellen egy, a határozatban érintett felektől független jogorvoslati testülethez. A Felek

gondoskodnak arról, hogy az ügy lényegét megfelelően figyelembe vegyék. A jogorvoslati eljárások lezárultáig a szabá­ lyozó hatóság határozata ideiglenesen hatályban marad, hacsak a jogorvoslati testület másként nem határoz. Ha a jogor­ voslati testület nem bírói szerv, minden esetben írásbeli indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A jogorvoslati testület határozatait ténylegesen végre kell hajtani.

7. A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben a szabályozó hatóságok ezen alszakasz bármely rendelkezésével kapcsolatban intézkedéseket szándékoznak hozni, és ezek az intézkedések jelentős hatással vannak az érintett piacra, az érdekelt felek lehetőséget kapjanak arra, hogy egy ésszerű időn belül észrevételeket tegyenek a tervezett intézkedéshez. A szabályozó hatóságok közzéteszik konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit nyilvánosságra hozzák, kivéve, ha az bizalmas információnak számít.

8. A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat biztosító szolgáltatók minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatokat is – rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatósá­ goknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen alszakasz rendelkezéseinek, illetve az ennek az alszakasznak megfelelően hozott határozatoknak való megfelelést. Ezek a szolgáltatók kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a szabá­ lyozó hatóság által előírt határidőknek megfelelően és részletességgel szolgáltatni. A szabályozó hatóság által kért adat­ szolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A szabályozó hatóságnak meg kell indokolnia az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmét.

233. cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának engedélyezése

1. A Felek biztosítják, hogy a szolgáltatásnyújtást – amennyiben lehetséges – egyszerű értesítést követően engedé­ lyezik.

2. A Felek gondoskodnak arról, hogy a számok és frekvenciák kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezése engedélyhez legyen köthető. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3. A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben engedélyre van szükség:

a) az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérel­ mekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék;

b) a kérelmező a kérésére írásbeli tájékoztatást kapjon az engedély elutasításának okairól;

c) a kérelmező jogorvoslati testülethez folyamodhasson, ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el; valamint

d) a bármely Xxx által az engedély megadása tekintetében előírt díjak (1) ne haladják meg a vonatkozó engedélyek kezelé­ sével, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban általában felmerülő igazgatási költségeket. A rádióspektrumok és számozási erőforrások használatáért fizetendő engedélyezési illetékekre nem vonatkoznak e pont követelményei.

234. cikk

Hozzáférés és összekapcsolás

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedélyt kapó szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen hozzáférésről és összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcso­ lásról az érintett vállalatoknak elvben üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

2. A Felek gondoskodnak arról, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre azt rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartsák az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

3. A Felek gondoskodnak arról, hogy az e megállapodás 232. cikkének megfelelően nyert megállapítások alapján arra vonatkozóan, hogy az érintett piacon nem hatékony a verseny, a szabályozó hatóságnak jogában álljon a jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatókra az összekapcsolással és/vagy hozzáféréssel kapcsolatosan egy vagy több, az alábbiakban felsorolt kötelezettséget kiróni:

a) megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek annak biztosítására, hogy az üzemeltető azonos körülmé­ nyek között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi;

(1) Az engedélyezési díjak nem foglalják magukban az árverésért, pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások egyéb megkülönböztetésmentes odaítéléséért fizetendő összegeket.

b) a vertikálisan integrált vállalkozások azon kötelezettsége, hogy nagykereskedelmi áraikat és belső transzferáraikat átláthatóvá tegyék, amennyiben erre a megkülönböztetésmentesség követelményének biztosítása vagy a tisztességtelen kereszttámogatás megelőzése céljából szükség van. A szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazott formá­ tumot és költségelszámolási módszert;

c) egy másik Fél szolgáltatói részéről érkező, hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesít­ mények – beleértve a helyi hurok átengedését is – használatára irányuló ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó köte­ lezettségek, többek között olyan helyzetekben, amelyekben a szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés megtagadása vagy a hasonló hatású, ésszerűtlen feltételek meggátolnák a fenntartható versenypiac kialakulását lakos­ sági szinten, vagy azok nem állnának a végfelhasználó érdekében.

A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

d) meghatározott szolgáltatások nyújtása nagykereskedelmi alapon harmadik felek számára; nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz; helymegosztás biztosítása vagy a közös eszközhasználat egyéb formáinak – így vezetékek, épület vagy antennatartó közös használatának – biztosítása; meghatározott, a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatások nyújtását; a szolgáltatásnyújtás terén az igaz­ ságos verseny biztosításához szükséges operációs támogatórendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez való hozzáférés biztosítása; valamint hálózatok vagy hálózati eszközök összekapcsolása.

A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a jelen pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a méltányosságot, az ésszerűséget és az időszerűséget;

e) költségmegtérülésre és árellenőrzésre vonatkozó kötelezettségek, beleértve az árak költségorientálására vonatkozó kötelezettségeket, illetve az egyes összekapcsolási és/vagy hozzáférési típusok költségelszámolási rendszereire vonat­ kozó kötelezettségeket; olyan helyzetekben, amikor a piacelemzésből az derül ki, hogy a versenyképesség hatékony­ sága terén amiatt tapasztalhatók hiányosságok, mert az érintett gazdasági szereplő valószínűleg túlságosan magas szinten tartja árait vagy árprést alkalmaz a végfelhasználó kárára.

A szabályozó hatóságok figyelembe veszik az üzemeltető befektetését, és biztosítják számára a megfelelő befektetett tőke ésszerű megtérülését;

f) a konkrét termékpiacokat, szolgáltatáspiacokat és földrajzi piacokat megjelölő szabályozó hatóság által a szolgálta­ tókra rótt konkrét kötelezettségek közzététele. A naprakész információk – feltéve, hogy azok nem bizalmasak és nem sértenek üzleti titkot – oly módon történő nyilvánosságra hozatala, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az adott információkhoz való könnyű hozzáférés;

g) átláthatósági kötelezettség, amely megköveteli az üzemeltetőktől, hogy bizonyos információkat nyilvánossá tegyenek

– különösen ha az üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelik –, és amelynek értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie annak biztosításához, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan eszközökért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását és a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is.

4. A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként kijelölt szolgáltatóval való összekapcsolást kérő szolgáltató bármikor, illetve a nyilvánosságra hozatal elteltét követő ésszerű időszakot követően független belföldi szervhez fordulhasson, amely lehet az e megállapodás 231. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő szabályozó szerv is, annak érdekében, hogy döntést hozzon az összekapcsolás és/vagy hozzáférés feltételeivel kapcsolatos vitákban.

235. cikk

Korlátos erőforrások

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy a korlátos erőforrások – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználására vonatkozó eljárásokat objektív, arányos, kellő időben történő, átlátható és megkü­ lönböztetésmentes módon hajtsák végre. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

2. A Felek a területükön gondoskodnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz használt rádiófrekvenciák haté­ kony kezeléséről, a rádióspektrum használatának hatékony és hatásos biztosítása érdekében. Ha bizonyos frekvenciák iránti kereslet meghaladja azok kínálatát, megfelelő és átlátható eljárást kell lefolytatni e frekvenciák odaítélésére, a hasz­ nálatuk optimális biztosítása és a verseny kialakulásának előmozdítása érdekében.

3. A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságot megbízzák a nemzeti számozási erőforrások odaítélé­ sével és a nemzeti számozási tervek kezelésével.

4. Amennyiben elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatók állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, a Felek biztosítják, hogy a jogok megadására vonat­ kozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

236. cikk

Egyetemes szolgáltatás

1. Mindkét Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

2. Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségeket a verseny szempontjából semleges módon kell végrehajtani, és azok nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében a Fél által meghatározottak értelmében szükséges.

3. A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi szolgáltató jogosult legyen egyetemes szolgáltatás biztosítására, és abból eleve egyetlen szolgáltatót sem zárnak ki. A szolgáltatót egy hatékony, átlátható, objektív és megkülönböztetés­ mentes mechanizmus segítségével jelölik ki. Szükség esetén a Felek értékelik, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalanul nagy terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatási tevékenység végrehajtására kijelölt szervezet(ek) számára. Indokolt esetben, ilyen számítás alapján és az egyetemes szolgáltatási tevékenységet végző szervezetnél keletkező piaci haszon figyelembevételével – amennyiben van ilyen –, a szabályozó hatóság meghatározza, hogy szükség van-e egy, az érintett szolgáltató(k) ellentételezésére vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek megosztására szol­ gáló mechanizmusra.

4. Az egyes Felek biztosítják, hogy:

a) valamennyi előfizető névjegyzékét elérhetővé teszik a felhasználók számára akár nyomtatásban, akár elektronikus úton, illetve mindkét módon, és azokat rendszeresen, évente legalább egyszer frissítik; valamint

b) az a) pontban szereplő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek alkalmazzák a megkülönböztetésmentesség elvét a más szervezetek által számukra nyújtott információk kezelése tekintetében.

237. cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

Egyik Fél sem írja elő a másik Fél szolgáltatója számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeként a letelepe­ dést, a jelenlét bármilyen formáját vagy azt, hogy honos legyen a területén.

238. cikk

Az információk bizalmas kezelése

Mindkét Fél biztosítja az elektronikus hírközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas kezelését nyilvános elektro­ nikus hírközlési hálózat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül.

239. cikk

Szolgáltatók közötti viták

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat működtető vagy ilyen szol­ gáltatásokat nyújtó szolgáltatók között az e fejezetben említett jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban vita merül fel, az érintett szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére – kötelező erejű határozatot hoz a vita legrövidebb időn, de legké­ sőbb négy hónapon belüli megoldása érdekében.

2. A szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett szolgáltatók a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást megkapják.

3. Ha az ilyen vita határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, az illetékes szabályozó hatóságok összehan­ golják erőfeszítéseiket a vita megoldása érdekében.

240. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait az e megállapodás XXVIII-B. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

6. alszakasz

Pénzügyi szolgáltat ások

241. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1. Ez a szakasz a jelen fejezet 2. szakaszával (Letelepedés), 3. szakaszával (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszával (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) összhangban liberalizált pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2. Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a) „pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamely Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

i. biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

(1) közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

a) életbiztosítás;

b) nem-életbiztosítás;

(2) viszontbiztosítás és visszaengedményezés;

(3) biztosításközvetítés, úgymint brókeri és ügynöki tevékenység; valamint

(4) kiegészítő biztosítási szolgáltatások, például tanácsadás, biztosításmatematika, kockázatértékelés és kárrende­ zési szolgáltatások;

ii. banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

(1) lakossági betét és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása;

(2) mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

(3) pénzügyi lízing;

(4) minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

(5) garanciák és kötelezettségvállalások;

(6) saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módo­ zatokat, az alábbiak szerint:

a) pénzpiaci eszközök (ideértve a csekket, váltót és letéti jegyeket);

b) deviza;

c) származékos termékek, többek között határidős és opciós ügyletek;

d) árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ideértve olyan termékeket, mint a swap és a határidős kamatláb- és árfolyam szerződések;

e) átruházható értékpapírok;

f) egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, a veretlen aranyat is beleértve;

(7) mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevé­ kenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyúj­ tását;

(8) pénzközvetítés;

(9) vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szerve­ zése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

(10) pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, származ­ tatott termékeket és egyéb forgatható instrumentumokat;

(11) pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek;

(12) tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az (1)–(11) pontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve a hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfóliókutatást és -tanácsadást, a felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást;

b) „pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél olyan természetes vagy jogi személye, amely pénzügyi szolgáltatást nyújt vagy kíván nyújtani. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre;

c) „állami szerv” alatt az alábbiak értendők:

i. a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris és pénzügyi hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, kivéve azokat a szerveket, amelyek elsősorban kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatá­ sokat; vagy

ii. valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más mone­ táris és pénzügyi hatóság feladatai lennének, e feladatkör gyakorlása során;

d) „új pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi jellegű szolgáltatás – ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját –, amelyet a Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető.

242. cikk

Prudenciális kivételek

1. Valamennyi Fél intézkedéseket fogadhat el vagy alkalmazhat prudenciális okokból, például:

a) a befektetők, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; valamint

b) a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

2. Ezek az intézkedések nem jelenthetnek a céljuk elérése érdekében szükségesnél nagyobb terhet, és nem alkalmaz­ hatnak hátrányos megkülönböztetést a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szemben, a Fél saját hasonló pénzügyi szolgál­ tatóival összehasonlítva.

3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját infor­ máció átadását.

243. cikk

Hatékony és átlátható szabályozás

1. Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek arra, hogy előzetesen tájékoztassanak minden érdekelt személyt az adott Xxx által elfogadni tervezett általánosan alkalmazandó intézkedésekről annak érdekében, hogy lehetőséget biztosít­ sanak e személyek számára az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik benyújtására. Az intézkedésről való tájékoztatás történhet:

a) hivatalos közzététel útján; vagy

b) más írott vagy elektronikus formában.

2. Az egyes Felek elérhetővé teszik valamennyi érdekelt személy számára a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kap­ csolatos kérelmek kitöltésére vonatkozó előírásaikat.

A kérelmező kérésére az érintett Fél tájékoztatást nyújt számára a kérelme állásáról. Amennyiben az érintett Fél további információkat igényel a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őt.

3. Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek annak biztosítására, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen, nemzetközi szinten elfogadott előírások például többek között a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság hatékony bankfelügyeleti alapelvei, a Biztosításfelügyelők nemzetközi Szövetségének biztosítási alapelvei, az Értékpapír-felügyeletek nemzetközi Szervezetének értékpapír-felügyeleti célkitű­ zései és alapelvei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECd) adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása, a G20-ak nyilatkozata az átláthatóságról és az adózási célú információcseréről, valamint a Pénzügyi Akció Munkacsoportnak a pénzmosásról szóló negyven ajánlása és a terrorizmus finanszírozásáról szóló kilenc külön­ leges ajánlása.

A Felek továbbá figyelembe veszik a G7-ek pénzügyminiszterei által kiadott „Az információmegosztás tíz kulcselve” című dokumentumot, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy ezen elveket megpróbálják alkalmazni a kétoldalú kapcsolataikban.

244. cikk

Új pénzügyi szolgáltatások

Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatói számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyhez hasonló pénzügyi szolgáltatásokat – hasonló körülmények esetén – belső joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne. A Felek meghatározhatják a szolgáltatásnyújtás jogi formáját, és engedélyhez köthetik a szolgáltatás nyújtását. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról ésszerű időn belül határozatot kell hozniuk, és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

245. cikk

Adatfeldolgozás

1. Mindkét Fél engedélyezi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy más formában, adatfel­ dolgozás céljából információt továbbítson a területére vagy területéről, amennyiben az említett adatfeldolgozás a pénz­ ügyi szolgáltató szokásos üzletviteléhez szükséges.

2. Mindkét Fél vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket fogad el a magánélet és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.

246. cikk

Különleges kivételek

1. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosí­ tási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél belső jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.

3. E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy a területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szervei megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket folytasson vagy szolgáltatásokat nyújtson.

247. cikk

Önszabályozó szervezetek

Amennyiben egy Fél valamely önszabályozó szervben, értékpapír- vagy határidős tőzsdén vagy piacon, elszámoló ügynökségben vagy más szervezetben, illetve egyesületben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy ha a Fél közvetve vagy közvet­ lenül az ilyen szerveknek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor a Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szerv figyelembe vegye az e megállapodás 205. cikkének (1) bekezdé­ sében és 211. cikkében foglalt kötelezettségeket.

248. cikk

Elszámolási és fizetési rendszerek

Valamennyi Fél a területén letelepedett, a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára a nemzeti elbá­ nást biztosító feltételekkel azonosan köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszá­ molási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikk nem biztosít hozzáférést a Fél végső hitelezői forrásaihoz.

249. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait az e megállapodás 243. cikke (3) bekezdésében szereplő nemzetközi szinten bevált gyakorlatokhoz, vala­ mint az e megállapodás XXVIII-A. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

7. alszakasz

Szállítási szolgáltat ások

250. cikk

Hatály

E a szakasz a jelen fejezet 2. szakasza (Letelepedés), 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakasza (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) szerint liberalizált nemzetközi szállítási szolgáltatásokra vonat­ kozó elveket határozza meg.

251. cikk

Nemzetközi tengeri szállítás

1. Ezen alszakasz, illetve e fejezet 2. szakaszának (Letelepedés), 3. szakaszának (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) és 4. szakaszának (Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte) alkalmazásában:

a) „nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő olyan multimo­ dális szállítási műveleteket (azaz a több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást), amelyek a tengeri szállí­ tást is magukban foglalják, és e célból annak jogát, hogy közvetlen szerződéseket kössenek más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;

b) „tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, ameny­ nyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függet­ lenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

i. az áru ki- és berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

ii. az áru rögzítése és az áru rögzítésének kioldása; valamint

iii. az áruszállítmány fogadása/szállítása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

c) „vámkezelés” (vagy másképpen „vámügynöki szolgáltatások”): olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a másik Fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenységét vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítését képezi-e;

d) „konténerállomás- és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;

e) „kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:

i. tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése (az árajánlatadástól a számlázásig), a társa­ ságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése és üzleti információk rendelkezésre bocsátása;

ii. eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, a hajók beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

f) „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelyek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmá­ nyokat és megadja a szükséges üzleti információkat;

g) „átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi tengeri – nevezetesen konténeres – szállítmányokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek és a szállítmányok továbbszállítása az egyik Fél területén található kikötők között.

2. A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében a Felek megegyeznek abban, hogy biztosítják a rakományokhoz való korlátlan hozzáférés elvének kereskedelmi alapon történő hatékony alkalmazását, a nemzetközi tengerhajózási szolgálta­ tások nyújtásának szabadságát, valamint nemzeti elbánást az ilyen szolgáltatások nyújtásának keretében.

Tekintettel a Felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében meglévő liberalizáció szintjére:

a) a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és keres­ kedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét;

b) a Felek a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóik, illetve harmadik országokbeli hajók – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők elérése, a kikötők infrastruktúrájának, szolgáltatásainak és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásainak igénybevétele, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, továbbá a vámügyi létesítmények, valamint a kikötőhelyek és a be- és kirakodásra szolgáló létesítmények kijelölése tekintetében.

3. A Xxxxx ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

a) a harmadik országokkal kötendő jövőbeli, a tengeri szállítási szolgáltatásokról – ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru szállítását és a menetrend szerinti járatokat is – szóló megállapodásokba nem foglalnak bele rakomány­ megosztási záradékot, és ésszerű időn belül felbontják az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; valamint

b) e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.

4. A Felek lehetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy a területükön leteleped­ jenek, a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgál­ tatóiknak vagy valamely harmadik ország szolgáltatóinak nyújtottaknál, attól függően, hogy melyik az előnyösebb.

5. A Felek ésszerű és megkülönböztetésmentes alapon és feltételekkel elérhetővé teszik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára a következő kikötői szolgáltatásokat: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmi­ szer-, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, beleértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, vészhelyzeti javító berendezések, horgonyzási, parthozállási és kikötői szolgáltatások.

6. A Felek fizetés ellenében engedélyezik a nem rakományként szállított felszerelések – például az üres konténerek – mozgását valamely tagállam kikötői vagy a Moldovai Köztársaság kikötői között.

7. A Felek – az illetékes hatóság engedélyének függvényében – engedélyezik a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy átrakodási szolgáltatásokat nyújtsanak a saját nemzeti kikötőik között.

252. cikk

Légi közlekedés

A légi közlekedés Felek közötti, a kölcsönös kereskedelmi igényeikhez és a kölcsönös piacra jutás feltételeihez igazított, fokozatos liberalizálását az EU és tagállamai, valamint a Moldovai Köztársaság közötti közös légiközlekedési megálla­ podás tárgyalja.

253. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

Az egyes Felek elismerik annak fontosságát, hogy a Moldovai Köztársaság fokozatosan közelítse meglévő és jövőbeli jogszabályait az e megállapodás XXVIII-d. mellékletének jegyzékében szereplő uniós vívmányokhoz.

6. szakasz

Elektronikus kereskedelem

1. alszakasz

Álta lános rendelkezések

254. cikk

Célkitűzés és elvek

1. A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – megállapodnak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

2. A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének a legszigorúbb nemzetközi adatvé­ delmi előírásokkal teljes összhangban kell történnie, az elektronikus kereskedelem felhasználói bizalmának biztosítása érdekében.

3. A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus adatátvitel e fejezet 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatás­ nyújtás) értelmében szolgáltatásnyújtásnak tekintendő, és arra nem vethető ki vám.

255. cikk

Együttműködés az elektronikus kereskedelem terén

1. A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

a) a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

b) a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

c) a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

d) a fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén; valamint

e) az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

2. Az együttműködés megvalósulhat a Felek e kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végre­ hajtására vonatkozó információcsere útján.

2. alszakasz

A közvetítő szolgált atók felelőssége

256. cikk

Közvetítők szolgáltatásainak igénybevétele

1. A Felek elismerik, hogy a közvetítők szolgáltatásait harmadik felek jogsértő tevékenységekre használhatják fel, és a jelen alszakaszban foglalt intézkedéseket foganatosítják a közvetítő szolgáltatásnyújtók tekintetében.

2. E megállapodás 257. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: digitális online kommunikáció tartalma változtatás nélküli és a felhasználó választása szerinti anyag használója által meghatározott pontok közötti átvitelének, továbbításának vagy kapcsolódásának szolgáltatója. E megállapodás 258. és 259. cikke alkalmazásában „szolgáltató”: az online szolgáltatá­ sokra vagy hálózati hozzáférésre szolgáló létesítmények szolgáltatója vagy üzemeltetője.

257. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „puszta továbbítás”

1. Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommuniká­ ciós hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek bizto­ sítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve, hogy a szolgáltató:

a) nem kezdeményezi a továbbítást;

b) nem választja ki az adatátvitel címzettjét; valamint

c) nem választja meg vagy nem módosítja a továbbított információt.

2. Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automa­ tikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

3. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrend­ jeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

258. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „ideiglenes tárolás (caching)”

1. Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez – kérésükre – történő továbbításának hatékonyabbá tétele, feltéve, hogy:

a) a szolgáltató nem módosítja az információt;

b) a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;

c) a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabá­ lyokat;

d) a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzéséhez; valamint

e) a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

2. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrend­ jeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

259. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „tárhelyszolgáltatás (hosting)”

1. Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információ tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve, hogy:

a) a szolgáltatónak nincs tényleges tudomása jogellenes cselekményről vagy információról, a kártérítés tekintetében pedig olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből a jogellenes cselekmény vagy információ nyilvánvaló; vagy

b) a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzá­ férés letiltása érdekében.

2. Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.

3. Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrend­ jeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, és nem érinti a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.

260. cikk

Az általános nyomonkövetési kötelezettség hiánya

1. Az e megállapodás 257., 258. és 259. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtói tekintetében a Felek nem állapítanak meg olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körül­ ményeket kellene kivizsgálniuk.

2. A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

7. szakasz

Kivételek

261. cikk

Általános kivételek

1. Az e megállapodás 446. cikkében foglalt általános kivételek érintése nélkül e fejezet rendelkezései, valamint e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E., XXVII-B. és XXVII-F., XXVII-C. és XXVII-G., XXVII-d. és XXVII-H. mellékleteire az e cikkben szereplő kivételek vonatkoznak.

2. Azon kötelezettségből kiindulva, hogy ezen intézkedések nem alkalmazhatók a hasonló feltételekkel élő országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetése, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában és fenntartásában:

a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükséges intézkedések;

b) az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükséges intézkedések;

c) a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtására vagy fogyasztására és a hazai vállalkozókra vonatkozó korlátozásokkal összefüggésben léptetik hatályba;

d) a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;

e) azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

i. a félrevezető és csalárd gyakorlat megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezelése;

ii. az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, valamint az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;

iii. biztonság;

f) az e megállapodás 205. cikkének (1) bekezdésével és 211. cikkével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, vállalkozói vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása (1).

3. E fejezet, valamint e megállapodás XXVII-A. és XXVII-E., XXVII-B. és XXVII-F., XXVII-C. és XXVII-G., XXVII-d. és XXVII-H. mellékleteinek rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.

262. cikk

Adózási intézkedések

Az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtott legnagyobb kedvezményes elbánás nem vonatkozik a Xxxxx által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adózási elbánásra.

(1) Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott olyan intézkedések tartoznak, amelyek:

a) a nem belföldi illetőségű vállalkozókra vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóa­ lanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg;

b) a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén;

c) a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóel­ kerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is;

d) az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókat terhelő adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le;

e) különbséget tesznek azon vállalkozók és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, vala­ mint más vállalkozók és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy

f) belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fiókte­ lepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját.

Az e bekezdés f) pontjában és az ebben a lábjegyzetben hivatkozott adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső joga szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell megha­ tározni.

263. cikk

Biztonsági kivételek

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:

a) megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;

b) bármely Felet megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

i. fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan;

ii. azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

iii. a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében; vagy

iv. amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén hoznak; vagy

c) bármelyik Xxxxx megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.

7. FEJEZET

Folyó fizetések és tőkemozgások

264. cikk

Folyó fizetések

A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást engedé­ lyeznek a Felek közt, a nemzetközi Valutaalap alapokmánya VIII. cikke rendelkezéseinek megfelelően.

265. cikk

Tőkemozgások

1. A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek biztosítják a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal – ideértve az ingatlanszerzést is – kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint e megállapodás

V. címe (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) 6. fejezete (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elekt­ ronikus kereskedelem) rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházott tőkék és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását.

2. Az (1) bekezdésben felsorolt tranzakcióktól eltérő, a tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a Felek a biztosítják a következőket, e megállapodás egyéb rendelkezésének sérelme nélkül:

a) az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgás, amelyekben a valamely Fél területén állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt; valamint

b) a másik Fél befektetői általi értékpapír-befektetésekkel, valamint pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgás.

266. cikk

Védintézkedések

Amennyiben – kivételes körülmények fennállása esetén – a fizetések vagy tőkemozgások súlyos nehézségeket okoznak, vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetnek az árfolyam-politika vagy a monetáris politika működését illetően –

ideértve a fizetési mérleg súlyos nehézségeit is – egy vagy több tagállamban vagy a Moldovai Köztársaságban, az érintett Felek legfeljebb hat hónapos időszak során védintézkedéseket hozhatnak, amennyiben az ilyen intézkedések elengedhetet­ lenül szükségesek. A védintézkedést elfogadó Fél haladéktalanul értesíti a másik Xxxxx az védintézkedés elfogadásáról, és a lehető leghamarabb tájékoztatást nyújt a visszavonás ütemezéséről.

267. cikk

A tőkemozgás könnyítésével és fejlesztésével kapcsolatos rendelkezések

1. A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás könnyítése érdekében, ezzel támogatva az e megál­ lapodásban meghatározott célok előmozdítását.

2. Az e megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kiala­ kítását.

3. E megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végéig az e megállapodás 438. cikkének (4) bekezdésében megha­ tározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság felülvizsgálja a bevezetett intézkedéseket, és meghatározza a további liberalizáció körülményeit.

8. FEJEZET

Közbeszerzés

268. cikk

Célkitűzések

1. A Felek elismerik az átlátható, megkülönböztetésmentes, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez, és célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

2. Ez a fejezet kölcsönös hozzáférést irányoz elő a közbeszerzési piacokhoz a nemzeti elbánás elve alapján nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt az állami és közüzemi ágazatokban odaítélt közbeszerzési szerződések és koncessziók tekintetében. A fejezet rendelkezik a Moldovai Köztársaság közbeszerzési jogszabályainak az uniós közbeszerzési vívmá­ nyokhoz való fokozatos közelítéséről, amelyet intézményi reform, továbbá az Unió közbeszerzésre irányadó elvei, vala­ mint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott feltételeken és fogalom­ meghatározásokon alapuló hatékony közbeszerzési rendszer kialakítása kísér.

269. cikk

Hatály

1. E fejezet az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, vala­ mint a közüzemi ágazatokon belüli építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, illetve az építési és szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó.

2. Ez a fejezet bármely olyan ajánlatkérőre és ajánlatkérő szervre (a továbbiakban: ajánlatkérők) vonatkozik, amely megfelel az Unió közbeszerzési vívmányaiban szereplő fogalommeghatározásoknak. Kiterjed továbbá a közjogi szervekre és közvállalkozásokra a közüzemek terén, mint például a vonatkozó tevékenységet végző, állami tulajdonú vállalatok, valamint a közüzemek terén különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások.

3. Ez a fejezet az e megállapodás XXIX-A. mellékletében megállapított értékhatárokat meghaladó szerződésekre vonat­ kozik.

4. Valamely közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása a hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E határértékek alkalmazásakor a Moldovai Köztársaság nemzeti bankja átváltási árfolyamának segítsé­ gével kiszámolja és átváltja majd a szerződések értékét saját nemzeti valutájára.

5. A határértékeket e megállapodás hatálybalépésének évétől kezdődően kétévente rendszeresen felülvizsgálják az euro különleges lehívási jogokban kifejezett átlagos napi értéke alapján, a január 1-jétől érvényes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakra vonatkozóan. Az így felülvizsgált határértékeket szükség esetén lekerekítik a legközelebbi ezer EUR-ra. A határértékek felülvizsgálatát az e megállapodás 438. cikkének (4) bekez­ désében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság határozatával fogadják el.

270. cikk

Intézményi háttér

1. A Felek a közbeszerzési rendszer megfelelő működéséhez és az e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásához szük­ séges megfelelő intézményi keretet és mechanizmusokat hoznak létre, illetve tartanak fenn.

2. Intézményi reformja keretében a Moldovai Köztársaság kijelöli a következőket:

a) egy végrehajtó szerv a központi kormányzat szintjén, amelynek feladata, hogy biztosítsa a közbeszerzéshez kapcso­ lódó valamennyi területre vonatkozó koherens politikát és annak végrehajtását. Ez a szerv elősegíti és összehangolja e fejezet végrehajtását, valamint irányítja a jogszabályok fokozatos közelítését az uniós vívmányokhoz; valamint

b) egy pártatlan és független szerv, amelynek feladata, hogy a szerződések odaítélése során felülvizsgálja az ajánlatkérők által hozott döntéseket. Ebben az összefüggésben a „független” azt jelenti, hogy az adott szerv valamennyi ajánlatké­ rőtől és gazdasági szereplőtől elkülönülő közigazgatási szerv. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e szerv döntéseit bírósági felülvizsgálatnak vessék alá.

3. A Xxxxx gondoskodnak arról, hogy a gazdasági szereplők által a belső jog megsértésével kapcsolatban benyújtott panaszok felülvizsgálatáért felelős hatóságok által hozott döntéseket hatékonyan érvényesítsék.

271. cikk

A szerződések odaítélésére vonatkozó alapvető szabályok

1. Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő kilenc hónappal a Felek valamennyi szerződés odaítélése tekinte­ tében megfelelnek a (2)–(15) bekezdés rendelkezéseiben előírt alapvető szabályoknak. Ezek az alapvető szabályok közvet­ lenül az uniós közbeszerzési vívmányokban szabályozott közbeszerzési szabályokból és elvekből származnak, beleértve a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvét is.

Közzététel

2. A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi tervezett közbeszerzést a megfelelő médium útján és oly módon tegyék közzé, hogy ezáltal:

a) a piacon verseny keletkezhessen; valamint

b) a szerződés odaítélését megelőzően bármely érdekelt gazdasági szereplő megfelelően hozzáférhessen a tervezett közbeszerzéssel kapcsolatos információkhoz, és jelezhesse ajánlattételi szándékát.

3. A közzétételnek arányosnak kell lennie a gazdasági szereplők szerződéshez fűződő gazdasági érdekeivel.

4. A közzétételnek legalább az odaítélendő szerződés lényeges részleteit, a minőségi kiválasztás kritériumait, az odaí­ télés módját, a szerződés odaítélésének kritériumait és bármely olyan további információt tartalmaznia kell, amelyre a gazdasági szereplőknek ésszerűen szükségük lehet ahhoz, hogy eldöntsék, jelezni kívánják-e ajánlattételi szándékukat.

Szerződések odaítélése

5. A korrupt gyakorlatok megelőzése érdekében valamennyi szerződést átlátható és pártatlan odaítélési eljárással ítélik oda. A pártatlanságot különösen a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírása, valamennyi gazdasági szereplő egyenlő hozzáférése, megfelelő határidők és egy átlátható és objektív megközelítés révén biztosítják.

6. A kivitelezendő építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírásakor az ajánlatkérő a teljesítésre és funkciókra vonatkozóan általános leírásokat alkalmaz, és a nemzetközi, európai vagy nemzeti szabvá­ nyokat használja.

7. Egy építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírása nem utalhat egy konkrét márkára, forrásra, valamely különleges folyamatra, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra, konkrét eredetre vagy gyár­ tásra, kivéve, ha a szerződés tárgya ezt indokolja, és mellette feltüntetik a „vagy azzal egyenértékű” szavakat. Előnyben kell részesíteni a teljesítés vagy funkciók általános leírásának használatát.

8. Az ajánlatkérők nem szabhatnak olyan feltételeket, amelyek a másik Fél gazdasági szereplőit közvetlenül vagy közvetett módon megkülönböztetik, így például azt a követelményt, hogy a szerződés iránt érdeklődő gazdasági szereplők székhelyének ugyanabban az országban, régióban vagy területen kell lennie, mint az ajánlatkérőnek.

Az első albekezdéstől eltérve olyan esetekben, amikor a szerződés sajátos körülményei indokolttá teszik, a sikeres ajánlat­ tevőtől megkövetelhetik, hogy bizonyos üzleti infrastruktúrát létesítsen a teljesítés helyén.

9. A részvételi szándéknyilatkozatra és az ajánlatok benyújtására kiírt határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél gazdasági szereplői érdemben értékelhessék a pályázatot és előkészíthessék ajánlatukat.

10. Valamennyi résztvevőnek előzetesen ismernie kell az alkalmazandó szabályokat, a kiválasztási kritériumokat és az odaítélési kritériumokat. Ezeket a szabályokat valamennyi résztvevő esetében egyformán kell alkalmazni.

11. Az ajánlatkérők korlátozhatják az ajánlattevők számát, feltéve, hogy:

a) azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik; valamint

b) a kiválasztás olyan objektív tényezők alapján történik, mint az ajánlattevők tapasztalata az érintett ágazatban, vállal­ kozásuk mérete és infrastruktúrája, vagy műszaki és szakmai képességeik.

Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza az ajánlattevők számát, figyelembe kell vennie a megfelelő verseny biztosításának szükségességét.

12. Az ajánlatkérők kizárólag olyan kivételes és meghatározott esetekben alkalmazhatnak tárgyalásos eljárásokat, amikor az ilyen eljárás ténylegesen nem torzítja a versenyt.

13. Az ajánlatkérők kizárólag azzal a feltétellel alkalmazhatnak minősítési rendszereket, hogy a minősített gazdasági szereplők listáját kellően meghirdetett, átlátható és nyílt eljárás útján állították össze. Az ilyen rendszerek körébe eső szerződéseket is megkülönböztetésmentes alapon kell odaítélni.

14. A Felek gondoskodnak arról, hogy a szerződéseket átlátható módon annak az ajánlattevőnek ítéljék oda, amely gazdaságilag a legkedvezőbb vagy a legalacsonyabb árú ajánlatot tette az előzetesen megállapított és közzétett pályázati feltételek és eljárási szabályok alapján. A végső döntéseket indokolatlan késedelem nélkül közlik valamennyi ajánlatte­ vővel. Valamely sikertelen ajánlattevő kérésére megfelelően részletes indokokat kell a rendelkezésre bocsátani a döntés felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében.

Jogi védelem

15. A Felek gondoskodnak arról, hogy bármely személy, aki jelzi vagy jelezte ajánlattételi szándékát, és aki egy állító­ lagos jogsértés károsultja lett vagy lehet, hatékony, pártatlan jogi védelmet élvezhessen az ajánlatkérőnek a kérdéses szer­ ződés odaítélésével kapcsolatos bármely döntésével szemben. A felülvizsgálati eljárás során, illetve végén hozott dönté­ seket oly módon teszik közzé, hogy az megfelelő tájékoztatást nyújtson valamennyi érdekelt gazdasági szereplő számára.

272. cikk

A fokozatos jogszabály-közelítés tervezése

1. A fokozatos jogszabály-közelítés megkezdése előtt a Moldovai Köztársaság benyújtja az e megállapodás

438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottsághoz e fejezet végre­ hajtásának átfogó, határidőket és mérföldköveket tartalmazó ütemtervét, amelynek tartalmaznia kell minden, az uniós vívmányokhoz való közelítéshez és intézményi kapacitásépítéshez kapcsolódó reformot. Ennek az ütemtervnek meg kell felelnie az e megállapodás XXIX-B. mellékletében megállapított szakaszoknak és időbeli ütemezésnek.

2. Az ütemterv kitér a reform valamennyi szempontjára és a közbeszerzési tevékenységek végrehajtásának általános jogszabályi keretére, különös tekintettel a közbeszerzési szerződésekre, a közüzemi ágazatok tekintetében kötött szerző­ désekre, az építési koncessziókra és a felülvizsgálati eljárásokra, továbbá az igazgatási kapacitások megerősítésére vala­ mennyi szinten, ideértve a felülvizsgálati szerveket és az érvényesítési mechanizmusokat is.

3. A kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően ez az ütemterv referenciadokumentumnak tekintendő e fejezet végrehajtásához. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogatást nyújtson a Moldovai Köztársaságnak az ütemterv végrehajtásához.

273. cikk

Fokozatos jogszabály-közelítés

1. A Moldovai Köztársaság biztosítja, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó meglévő és jövőbeni jogszabályait fokoza­ tosan összeegyeztethetővé teszi az uniós közbeszerzési vívmányokkal.

2. Az uniós vívmányokhoz való közelítést több egymást követő szakaszban hajtják végre az e megállapodás XXIX-B. mellékletében megállapított ütemezés szerint, amelyet tovább pontosítanak e megállapodás XXIX-C.–XXIX-F., XXIX-H., XXIX-I. és XXIX-K mellékletei. E megállapodás XXIX-G. és XXIX-J. melléklete olyan, nem kötelező elemeket is megjelöl, amelyeket nem szükséges közelíteni, e megállapodás XXIX-L.–XXIX-O. mellékletei pedig az uniós vívmányok olyan elemeit tartalmazzák, amelyek a jogszabály-közelítés hatáskörén kívül maradnak. E folyamat során kellően figye­ lembe kell venni az Európai Unió Bíróságának vonatkozó esetjogát, az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedéseket, valamint szükség esetén az uniós vívmányok időközben bekövetkezett bármely módosítását. Az e megál­ lapodás 438. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság értékeli az egyes szakaszok végrehajtását, és a pozitív értékelés az e megállapodás XXIX-B. mellékletében meghatározottak szerinti kölcsönös piaci hozzáférés biztosítását eredményezi. Az Európai Bizottság indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Moldovai Köztársaságot az uniós vívmányok bármely módosításáról. A módosítások végrehajtásának érdekében megfe­ lelő tanácsadást és technikai segítségnyújtást biztosít a Moldovai Köztársaságnak.

3. A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság a következő szakasz értékelését csak akkor kezdi el, ha az előző szakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozták, és a (2) bekez­ désben meghatározottaknak megfelelően jóváhagyták.

4. A Felek gondoskodnak arról, hogy a közbeszerzés azon szempontjai és területei, amelyekre e cikk nem terjed ki, összhangban álljanak az e megállapodás 271. cikkében az átláthatóság, megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott elvekkel.

274. cikk

Piacra jutás

1. A Felek megállapodnak abban, hogy piacaik hatékony és kölcsönös nyitását fokozatosan és egymással párhuza­ mosan érik el. A jogszabály-közelítési folyamat alatt az egymásnak biztosított piacra jutás mértéke e megállapodás XXIX-B. mellékletében előírtaknak megfelelően e folyamat előrehaladásához kötött.

2. A piacnyitás következő szakaszába való áttérésről hozott döntést az elfogadott jogszabályok minőségének és e jogszabályok gyakorlati végrehajtásának értékelése alapján hozzák meg. Ezt az értékelést az e megállapodás 438. cikkének

(4) bekezdésében meghatározott kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság rendszeres időközönként elvégzi.

3. Abban a mértékben, amennyire az egyik Fél e megállapodás XXIX-B. mellékletének megfelelően megnyitotta közbe­ szerzési piacát a másik Fél előtt:

a) az uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően és az uniós vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, az Unió hozzáférést biztosít a Moldovai Köztársaság vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok az Unióban rendelkeznek-e székhellyel vagy sem;

b) nemzeti közbeszerzési szabályainak megfelelően és a moldovai vállalkozások számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva, a Moldovai Köztársaság hozzáférést biztosít az Unió vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok a Moldovai Köztársaságban rendelkeznek-e székhellyel vagy sem.

4. A jogszabály-közelítési folyamat utolsó szakaszának végrehajtását követően a Felek megvizsgálják a piacra jutás kölcsönös biztosításának lehetőségét az e megállapodás XXIX-A. mellékletében megállapított határértékek alatti közbe­ szerzések tekintetében.

5. Finnország fenntartja az Åland-szigetek tekintetében képviselt álláspontját.

275. cikk

Tájékoztatás

1. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatást kapjanak a közbeszerzési eljárásokról, beleértve a valamennyi vonatkozó jogszabály és igazgatási határozat közzététele révén történő tájékoztatást is.

2. A Felek biztosítják a pályázati lehetőségekre vonatkozó információk hatékony terjesztését.

276. cikk

Együttműködés

1. A Felek fokozzák együttműködésüket a tapasztalatok, valamint a legjobb gyakorlataikra és szabályozási kereteikre vonatkozó információk cseréje révén.

2. Az Unió elősegíti e fejezet végrehajtását, adott esetben technikai segítségnyújtás révén is. Az e megállapodás

VI. címének (Pénzügyi támogatás, valamint csalás elleni és ellenőrzési rendelkezések) rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok és eszközök révén nyújtott pénzügyi támogatásról külön döntéseket hoznak.

3. Az együttműködés tárgyát képező témák indikatív listáját e megállapodás XXIX-P. melléklete tartalmazza.

9. FEJEZET

Szellemi tulajdonjogok

1. szakasz

Általános rendelkezések és alapelvek

277. cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

a) innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának elősegítése a Felek között; vala­ mint

b) a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének megvalósítása.

278. cikk

A kötelezettségek jellege és köre

1. A Felek biztosítják azoknak a szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak a megfelelő és haté­ kony végrehajtását, amelyeknek a részesei, beleértve a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a TRIPS-megállapodás) is. E fejezet rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi megállapodásokból eredő jogait és kötelezettségeit.

2. E megállapodás alkalmazásában „szellemi tulajdon”: legalább azon szellemi tulajdonok valamennyi kategóriájára kiterjed, amelyek e megállapodás 280–317. cikkének hatálya alá tartoznak.

3. A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 10bis cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.

279. cikk

Jogkimerülés

Mindegyik Fél rendelkezik a szellemi tulajdonjogok hazai vagy regionális kimerülésének szabályairól.

2. szakasz

A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó alapkövetelmények

1. alszakasz

Szerzői jogok és szomszédos jogok

280. cikk

A biztosított védelem

A Felek tiszteletben tartják a következő nemzetközi megállapodásokban szereplő jogokat és kötelezettségeket:

a) az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény (a továbbiakban: Xxxxx Xxxxxxxxx);

b) az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók és műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló 1961. évi nemzetközi egyezmény;

c) a TRIPS-megállapodás;

d) a WIPO Szerzői Jogi Szerződés; valamint

e) a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése.

281. cikk

Szerzők

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők részére a következők engedélyezésére vagy megtiltására:

a) műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;

b) műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános terjesztése értékesítés útján vagy másként; valamint

c) műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy annak tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

282. cikk

Előadók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak az előadók részére a következőkhöz:

a) előadásaik rögzítésének (1) engedélyezése vagy megtiltása;

b) előadásaik rögzített formája egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

c) előadásaik rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;

d) előadásaik rögzített formája vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhes­ senek;

e) előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítésének engedélyezése vagy megtiltása, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

283. cikk

Hangfelvétel-előállítók

A Felek kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók számára a következőkhöz:

a) hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges, bármilyen eszközzel és bármilyen formában történő reprodukálásának engedélyezése vagy megtiltása;

b) hangfelvételeik és azok másolatai rögzített formájának elérhetővé tétele a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon; valamint

c) hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tételének engedélyezése vagy megtiltása, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben hozzáférhessenek.

284. cikk

Műsorszolgáltató szervezetek

Valamennyi Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek számára a következők engedélyezéséhez vagy megtiltásához:

a) sugárzott műsoraik rögzítése;

b) rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;

c) rögzített sugárzott műsoraik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele a nyilvánosság számára; valamint

d) sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz történő közvetítése, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálása, amennyiben e közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében hozzáférhető.

285. cikk

Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés

1. A Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos díjat fizessen a hangfel­ vétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése esetén, valamint hogy e díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák.

2. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

(1) E fejezet alkalmazásában „rögzített forma”: hangok vagy képek, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely eszköz révén érzékel­ hető, reprodukálható vagy közölhető.

286. cikk

A védelem időtartama

1. A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti művek a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvános­ ságra hozták.

2. A szöveggel rendelkező zeneművek védelmi ideje a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálától számított 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: a zenemű szövegének és zenéjének szerzője, amennyiben mindkettő kifejezetten az adott szöveges zeneműhöz készült.

3. Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább 50 éven át védelemben részesülnek. Mind­ azonáltal:

a) ha az előadás hangfelvételtől eltérő rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 50 év;

b) ha az előadás hangfelvételen történt rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első ilyen nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első ilyen nyilvánossághoz közvetítéstől számított 70 év.

4. A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Mindazonáltal:

a) ha a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvá­ nosságra hozatal időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyil­ vánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő legalább 70 év elteltével szűnnek meg;

b) amennyiben 50 évvel a hangfelvétel jogszerű nyilvánosságra hozatalát követően a hangfelvétel-előállító nem kínálja fel a hangfelvétel többszörözött példányait megfelelő mennyiségben értékesítésre, vagy nem teszi a hangfelvételt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, az előadóművész felmondhatja azt a szerződést, amellyel az előadása rögzíté­ séhez kapcsolódó jogait valamely hangfelvétel-előállítóra ruházta vagy engedményezte.

5. A műsorsugárzó szervezetek jogai legkorábban a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függet­ lenül attól, hogy az adást vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.

6. Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év januárjának első napjától kell számítani.

287. cikk

A műszaki intézkedések védelme

1. A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony műszaki intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez, hogy tudja vagy tudnia kellene, hogy ezáltal az említett célt éri el.

2. Valamennyi Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtok­ lása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

a) népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülése;

b) a bármely hatékony műszaki intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmi jelentőségű rendeltetéssel bírnak; vagy

c) tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának célja bármely hatékony műszaki intézkedés megke­ rülésének a lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

3. E megállapodás alkalmazásában „műszaki intézkedés”: bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a művek vagy más védett tárgy tekintetében megakadá­ lyozzon vagy korlátozzon olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogtulajdonosa nem engedélyezett, a belső jogszabályoknak megfelelően. A műszaki intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a mű vagy más védett tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlá­ tozza, így például kódolás, zavarás illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásvédő mechaniz­ mussal, amellyel eléri a védelmi célt.

288. cikk

A jogkezelési információk védelme

1. A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:

a) bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása;

b) az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugár­ zása vagy a közönség részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltá­ volították vagy megváltoztatták,

ha ez a személy tudja, vagy tudnia kellene, hogy ezzel a belső jog szerint fennálló szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.

2. E fejezet alkalmazásában „jogkezelési információ”: a jogtulajdonosok által szolgáltatott minden olyan információ, amely az ebben a megállapodásban említett munkát vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leké­ pező bármely szám vagy kód. Az (1) bekezdést kell alkalmazni, amikor a fenti információs tételek bármelyike egy mű vagy az e fejezetben szereplő védelem hatálya alatt álló más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közön­ séghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

289. cikk

Kivételek és korlátozások

1. Azon egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek a Felek részesei, a Felek kizá­ rólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket az e megállapodás 281–286. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a védett tárgy rendes hasznosításával, és amelyek indokolatlanul nem károsítják a jogtulajdonosok jogos érdekeit.

2. A Felek rendelkeznek arról, hogy az e megállapodás 282–285. cikkében említett azon ideiglenes reprodukciók, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és lényeges részét képezik, és amelyek egyetlen célja egy mű vagy más tárgy:

a) valamely közvetítő eszköz révén történő, harmadik felek közötti hálózaton belüli továbbításának vagy

b) jogszerű felhasználásának lehetővé tétele, és amelyeknek nincs független gazdasági jelentőségük, kivételt képeznek az e megállapodás 282–285. cikkében előírt reprodukciós jog alól.

290. cikk

A művészek műalkotásokra vonatkozó viszonteladási joga

1. A Felek az eredeti műalkotás szerzőjének javára viszonteladási jogot biztosítanak, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden további eladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg.

2. Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi újraeladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.

3. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben foglalt jogot nem kell alkalmazni olyan újraeladások esetében, amelyeknél az eladó az alkotást közvetlenül a szerzőtől szerezte meg az újraeladást megelőző három éven belül, és az újraeladási ár nem halad meg egy bizonyos minimumösszeget.

4. A jogdíjat az eladó fizeti meg. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdésben említett – az eladótól külön­ böző – természetes vagy jogi személy egyedül vagy az eladóval együttesen felel a jogdíj megfizetéséért.

5. A védelem az azon Fél által lehetővé tett mértékben igényelhető, amely Fél területén a védelmet igénylik. A díj beszedését és az összeget a belső jogszabályok határozzák meg.

291. cikk

Együttműködés a szerzői jogok közös kezeléséről

A Felek törekednek a megfelelő közös jogkezelő szervezeteik közötti párbeszédés együttműködés javítására, a művek és más védett anyagok hozzáférhetőségének, valamint az ilyen művek és más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalásának előmozdítása érdekében.

2. alszakasz

Védjegyek

292. cikk

Nemzetközi megállapodások

A Felek:

a) betartják a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyvet, a WIPO Védjegyjogi Szerződését és a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló nizzai megállapodást; valamint

b) megtesznek minden ésszerű erőfeszítést a Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való csatlakozás érdekében.

293. cikk

Lajstromozási eljárás

1. Az egyes Felek a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozzák létre, amelyben a megfelelő védjegy-hatóság által hozott minden jogerős elutasító határozatról megfelelő indoklással ellátva, írásban tájékoztatják a védjegybejelentőt.

2. Valamennyi Fél biztosítja a védjegybejelentésekkel szembeni felszólalás lehetőségét. A felszólalási eljárás kontradik­ tórikus.

3. A Felek létrehozzák a védjegybejelentések és a lajstromozott védjegyek nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adat­ bázisát.

294. cikk

Közismert védjegyek

A Felek a Párizsi Egyezmény 6bis. cikkének és a TRIPS-megállapodás közismert védjegyekről szóló 16. cikke (2) és

(3) bekezdésének érvényesítése céljából alkalmazzák az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Unió közgyűlése és a Szel­ lemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) közgyűlése által a WIPO-tagállamok közgyűléseinek harmincnegyedik üléssoro­ zata (1999. szeptember) keretében elfogadott, a közismert védjegyek védelmére vonatkozó rendelkezésekre irányuló közös ajánlást.

295. cikk

Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól

Valamennyi Fél rendelkezik a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések tisz­ tességes használatáról, a földrajzi árujelzők e megállapodás 303. cikkében rögzített védelméről vagy más olyan korláto­ zott kivételről, amely figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik felek jogos érdekeit.

3. alszakasz

Földrajzi ár ujelzők

296. cikk

Hatály

1. Ez az alszakasz a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalmára vonatkozik.

2. Annak érdekében, hogy az egyik Fél földrajzi árujelzőjét a másik Fél is oltalomban részesítse, a földrajzi árujelzőnek olyan termékekre kell vonatkoznia, amelyek a másik Fél e megállapodás 297. cikkében említett jogszabályainak hatálya alá tartoznak.

3. A „földrajzi árujelző” fogalma alatt a TRIPS-megállapodás 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott árujelző értendő, amely magában foglalja az „eredetmegjelöléseket” is.

297. cikk

Bevett földrajzi árujelzők

1. A Moldovai Köztársaságnak az e megállapodás XXX-A. mellékletének A. részében felsorolt földrajzi árujelzők oltalmát biztosító jogszabályai vizsgálatát követően az Unió arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályok megfe­ lelnek az e megállapodás XXX-A. mellékletének C. részében rögzített elemeknek.

2. Az Uniónak az e megállapodás XXX-A. mellékletének B. részében felsorolt földrajzi árujelzők oltalmát biztosító jogszabályai vizsgálatát követően a Moldovai Köztársaság arra a következtetésre jutott, hogy a jogszabályok megfelelnek az e megállapodás XXX-A. mellékletének C. részében rögzített elemeknek.

3. Egy, az e megállapodás XXX-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogáso­ lási eljárás után, illetve az Uniónak az e megállapodás XXX-C. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékeire és élel­

miszereire, valamint az e megállapodás

XXX-d.

mellékletében felsorolt boraira, szeszes italaira és ízesített boraira

fennálló – az Unió által az e cikk (2) bekezdésében említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzők vizs­ gálatát követően a Moldovai Köztársaság kormánya e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

4. Egy, az e megállapodás XXX-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogáso­ lási eljárás után, illetve a Moldovai Köztársaságnak az e megállapodás XXX-C. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékeire és élelmiszereire, valamint az e megállapodás XXX-d. mellékletében felsorolt boraira, szeszes italaira és ízesí­ tett boraira fennálló – a Moldovai Köztársaság által az e cikk (1) bekezdésében említett jogszabályok szerint lajstromozott

– földrajzi árujelzők vizsgálatát követően az Unió e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

5. Az Európai Unió és a Moldovai Köztársaság közötti, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujel­ zőinek oltalmáról szóló megállapodás 11. cikke szerint létrehozott vegyes bizottságnak az említett megállapodás III. és

IV. mellékletét módosító azon határozatai, amelyeket e megállapodás hatálybalépése előtt hoztak, úgy kezelendők, mint a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság határozatai, és az említett megállapodás III. és IV. mellékletébe felvett föld­ rajzi árujelzők az e megállapodás XXX-C. és XXX-d. melléklete részeinek tekintendők. Ennek megfelelően a Felek ezeket a földrajzi árujelzőknek a jelen megállapodás szerinti bevett földrajzi árujelzőként biztosítanak oltalmat.

298. cikk

Újabb földrajzi árujelzők felvétele

1. A Felek megállapodnak abban, hogy a kifogásolási eljárást és a földrajzi árujelzőknek az e megállapodás

297. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti, mindkét Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően az e megállapodás 306. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint e megállapodás oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket tartalmazó XXX-C. és XXX-d. mellékletébe újabb földrajzi árujelzők vehetők fel.

2. A Felek nem kérhetik egy elnevezés oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként történő bejegyzését, ha az valamely növényfajta – ideértve a borszőlőfajtákat is – vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tény­ leges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

299. cikk

A földrajzi árujelzők oltalmának terjedelme

1. Az e megállapodás XXX-C. és XXX-d. mellékletében szereplő földrajzi árujelzők, beleértve az e megállapodás

298. cikkének megfelelően felvett további földrajzi árujelzőket is, az alábbiakkal szemben élveznek oltalmat:

a) az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i. az oltalom alatt álló elnevezés termékleírásának nem megfelelő hasonló termék esetében, vagy

ii. amennyiben az ilyen használat valamely földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy utalás (1) még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék tényleges származását vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják, átírják, átszerkesztik vagy azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készí­ tett”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „mint” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csoma­ golás; valamint

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

2. Amennyiben bizonyos földrajzi árujelzők teljesen vagy részben azonos alakúak, mindegyik árujelző számára oltalmat kell biztosítani, feltéve, hogy azokat jóhiszeműen, a helyi és hagyományos használat, valamint az összetévesztés kockázatának megfelelő figyelembevételével használták. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével az azonos alakú földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termék szárma­ zása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

3. Amennyiben az egyik Fél egy harmadik országgal való tárgyalásaival összefüggésben e harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés azonos alakú a másik Fél valamely földrajzi árujel­ zőjével, az utóbbi Féllel konzultálni kell erről, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen, mielőtt az elnevezés oltalom alá kerül.

4. Ebben az alszakaszban semmi sem kötelezi a Feleket arra, hogy oltalomban részesítsék a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási országban nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnt az említett országban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelző oltalma a származási országában megszűnt.

5. Ezen alszakasz rendelkezései semmilyen módon nem sérthetik valamely személy azon jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

300. cikk

A földrajzi árujelzők használatának joga

1. Az ezen alszakasz szerint oltalom alatt álló elnevezést bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági terméket, élelmiszert, bort, ízesített bort vagy szeszes italt forgalmaz, termel, dolgoz fel vagy állít elő.

2. Amennyiben egy földrajzi árujelző ezen alszakasz alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem más díjakhoz nem lehet kötni.

(1) Az „utalás” kifejezés különösen a HR 20.09 vámtarifaszáma alá tartozó termékek megnevezésének használatára vonatkozik, bár csak abban a mértékben, amennyiben azokra a termékekre a 22.04 vtsz. alá tartozó borként, a 22.05 vtsz. alá tartozó ízesített borként és a

22.08 vtsz. alá tartozó szeszes italként utalnak.

301. cikk

Az oltalom érvényesítése

A Felek adott esetben megfelelő igazgatási intézkedések vagy jogi eljárások útján érvényesítik az e megállapodás 297–300. cikkében szereplő oltalmat – többek közt a vámhatáron (export és import esetében) –, az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők bármilyen jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében. A Felek az oltalmat valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesítik.

302. cikk

Kiegészítő intézkedések végrehajtása

A Moldovai Köztársaság által az uniós földrajzi árujelzők oltalomba részesítésére vonatkozóan korábban tett, a földrajzi árujelzők oltalmáról és azok érvényesítéséről szóló nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségvállalások – ideértve az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó lisszaboni megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásokat is – sérelme nélkül, valamint az e megállapodás 301. cikkével összhangban a Moldovai Köztársaság a 2013. április 1-jével kezdődő ötéves átmeneti időszak során megtesz minden, az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők bármilyen jogszerűtlen használatának megszüntetéséhez szükséges kiegészítő intézkedést, különös tekintettel a vámhatáron foganatosított intézkedésekre.

303. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

1. A Felek – hivatalból vagy a Felek jogszabályainak megfelelően benyújtott kérelemre – elutasítják a védjegy bejegy­ zését, illetve törlik a védjegyet, ha az e megállapodás 299. cikkének (1) bekezdésében említett bármely eset fennáll hasonló termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel kapcsolatban, feltéve ha a védjegy bejegyzésére irányuló kérelmet a földrajzi árujelzőnek az érintett területen történő oltalmára irányuló kérelem bejelentési napja után nyújtották be.

2. Az e megállapodás 297. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem bejelentési napja 2013. április 1.

3. Az e megállapodás 298. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában az oltalom iránti kérelem bejelentési napja a másik Félhez intézett, a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem továbbításának napja.

4. Az e megállapodás 298. cikkében hivatkozott földrajzi árujelzők tekintetében a Felek nem kötelesek oltalomban részesíteni olyan földrajzi árujelzőt, amelynek esetében az oltalom egy jóhírű vagy közismert védjegyre tekintettel megté­ vesztheti a fogyasztókat a termék valódi azonosságát illetően.

5. Az e cikk (4) bekezdésében foglaltakat nem érintve a Felek oltalomban részesítik a földrajzi árujelzőket abban az esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A korábbi védjegy olyan védjegyet jelent, amelynek használata megfelel az e megállapodás 299. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének, és amelyet valamelyik Fél területén azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek oltalma – ha ezt a lehetőséget az adott jogszabályok biztosítják – használat révén azt megelőzően keletkezett, hogy a másik Fél a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelmet a jelen alszakasz alapján benyújtotta. Ezek a védjegyek a földrajzi árujelzők oltalmára tekintet nélkül továbbra is használhatók és az oltalom megújítható, amennyiben nem áll fenn a védjegy törlésére vagy megszűnésének megállapítására alapot adó ok a Felek védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján.

304. cikk

Általános szabályok

1. Ez az alszakasz nem érinti a Felek WTO-egyezményből fakadó jogait és kötelezettségeit.

2. E megállapodás 302. cikkétől eltérően az e megállapodás 297. és 298. cikkében említett bármely termék behoza­ tala, kivitele és forgalmazása az importáló Fél területén alkalmazandó jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően történik.