VIG ROBOTOK KORA

ABA	alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve (az Alap)
ABAK	alternatív befektetési Alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési Alapkezelő (az Alapkezelő az Alap vonatkozásában)
ABAK-irányelv	az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetési alapkezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról
ABAK-rendelet	a Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
ÁÉKBV ÁÉKBV Alapkezelő	a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV- irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre Rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő
Alap	VIG Robotok Kora Hozamvédett Zártvégű Befektetési Alap, mely ABÁ-nak minősül
Alap saját tőkéje	az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos
Alapdeviza	HUF, azaz magyar forint. Az a devizanem, amelyben az Alap az eszközeit nyilvántartja. Az Alap az eszközeinek egy részét az alapdevizájától eltérő devizában kibocsátott értékpapírokba is fektetheti.
Alapkezelő	VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt., (1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.), mely az Alap kezelése tekintetében ABAK-nak minősül

ÁKK	Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Átlagos Hátralévő Futamidő Mutató	az Alap portfóliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök átlagos hátralevő futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával
Banki Nap	minden nap, amelyen a Letétkezelő letétkezelői üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát)
Befektetési alap	a Kbftv-ben meghatározott feltételekkel létrehozott kollektív befektetési forma
Befektetési jegy	a Kbftv-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír
Befektetési Kormányrendelet	a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet
Bevezetési Szabályzat	a Budapesti Értéktőzsde Nyrt. Általános Üzletszabályzatának Második Könyve (Bevezetési és Forgalomban tartási Szabályok)
Befektető	a Befektetési jegy tulajdonosa
Budapesti Értéktőzsde, BÉT	a Budapesti Értéktőzsde Nyrt., mint a Tpt. 5.§ (1) bekezdése 122. pontjának megfelelő vállalkozás által szervezett és működtetett szabályozott piac
Bszt.	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
Dematerializált értékpapír	A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség
EHM	a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló, 82/2010. (III. 25.) Kormányrendelet 4. és 5. számú melléklete alapján számított Egységes Hozam Mutató
EU	Európai Unió
Értéknap Felügyelet	A derivatív ügylet megkötését (a Kötésnapot) követő 3. munkanap. A mögöttes index ezen napi záróárfolyama jelenti a derivatív ügylet értékelésének alapját. Magyar Nemzeti Bank

FIFO elv	adott értékpapírból a portfólióban lévő első beszerzés kerül elsőként értékesítésre
Fizetési Ígéret	az Alap képviseletében eljáró Alapkezelőnek a Kezelési Szabályzat 34. pontjában foglalt ígérete a Befektetési Jegy tulajdonosa részére a Hozamfizetési Napon kifizetésre kerülő összeg és a Befektetési Jegy tulajdonosát az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel az Alap Lejárat miatti megszűnésekor a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) mértékére vonatkozóan
Forgalmazási nap	minden olyan munkanap, amely napra az Alapkezelő kiszámítja a nettó eszközértéket
Forgalmazó	A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. a Kbftv. 6.§ (1) bekezdés c) pont és a Kbftv. 7.§ (2) bekezdés b) pont alapján.
Forgalmazási helyek	A Forgalmazó által az Alap Befektetési jegyeinek értékesítésére kijelölt helyek. A Forgalmazási helyek listája elérhető az Alapkezelő honlapján: xxxxx.xx
Futamidő	az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő Banki Naptól 2026. december 15. napjáig terjedő határozott időtartam (a kezdő- és a zárónapot is beleértve), amely alatt az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek forgalomban vannak
Hozamfizetési Nap / Visszafizetési Nap	Az Alap futamidejének leteltét követő 2. banki munkanap
Jegyzési Időszak	a jegyzésre a Tájékoztatóban a tervezett kezdőnap és a zárónap megjelölésével előre meghatározott időszak, jelen esetben a 2023. szeptember 29. – 2023. november 2. napjáig terjedő időszak
Jegyzési Nap	a Jegyzési Időszak alatti azon Banki Napok, amelyeken jegyzési nyilatkozat és megbízás adható az Alap Tájékoztatója szerint
Jegyzés Zárónapja	2023. november 2.
Kbftv.	2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
KELER Szabályok	a KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei
Kezelési Szabályzat	az Alap kezelésének különös szabályait tartalmazó, a Kbftv. szerint elkészített szabályzat, amely az Alapkezelő és a Befektetők közötti általános szerződési feltételeket tartalmazza
Kibocsátó Kibocsátási Pénznem	az Alap

	az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül. Jelen Alap esetében a kibocsátási pénznem HUF, azaz magyar forint.
Kötésnap	Az a nap, amikor az Alapkezelő a derivatív eszközben az első pozíciót felveszi, az Alap nyilvántartásba vételét követő 5 napon belül.
Könyvvizsgáló	PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.
Közzétételi helyek Lakossági Befektető	a xxxxx://xxxxx.xx/ és a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ honlap Szakmai befektetőnek nem minősülő befektető
Lejáratkori Kifizetés	az az összeg, amely az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a Befektetőt az Alap Megfeleltetési Napján tulajdonában tartott Befektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján az összes költség levonását követően a felosztható vagyonból megilleti, ami magában foglalja az alábbiakat: (i) az Alap Megfeleltetési Napján a Befektető tulajdonát képző Befektetési Jegyek névértéke 115%-ának megfelelő összeg, melyre a Fizetési Ígéret és az annak megfelelő tőke- és hozamvédelem vonatkozik; és (ii) a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés, melynek összege a Mögöttes Index Változás Mutató, a Participációs Érték és a Befektetési Xxxxxx névértékének szorzatával egyezik meg. Teljesítményrészesedés fizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben azt a Mögöttes Index teljesítménye, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítése megengedi. Az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét arra, hogy bár mindent megtesz annak érdekében, hogy az előbbieknek megfelelő Teljesítményrészesedés elérhető, s mértéke minél nagyobb legyen, arra azonban a Kbftv. 32. § (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Kbftv. 25. § (2) bekezdése szerinti Fizetési Ígéret nem terjed ki, illetve hozamvédelem nem vonatkoztatható.
Letétkezelő	a Kbftv. 64. § (1) bekezdése alapján a befektetési Xxxxxxxxxx által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az UniCredit Bank Hungary Zrt (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.)

Megbízás	Befektetési jegyekre vonatkozó vételi, visszaváltási, ill. átváltási megbízás
Megfeleltetési Nap	Az a nap, amelyen meghatározásra kerül a Futamidő végén Befektetési jeggyel rendelkező Befektetők köre, akik a hozamfizetésre jogosultak lesznek. A Hozamfizetési Napot megelőző 3. munkanap, összhangban a KELER Zrt. Tájékoztató készítésekor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal.
Megfigyelési Nap MNB	Az opció futamidejének utolsó napja. Magyar Nemzeti Bank
Mögöttes Index	SG Rise Of The Robots VT 9 Index (ISIN-kód: CH0401834855)
Mögöttes Index Változás Mutató	A Mögöttes Index Kezelési Szabályzat 12. pontjában meghatározott záróárfolyamától és az értéknap árfolyamtól függő, a Kezelési Szabályzat 12. pontjában meghatározott módon számított százalékos mutató, amely a Teljesítményrészesedés meghatározására szolgál. A Mögöttes Index 0-15%-os vagy negatív teljesítménye esetén negatív értéket nem vehet fel, 0%-nak számítódik. Így a Teljesítményrészesedés számításánál figyelembe vett legkisebb értéke 0%, legmagasabb értéke nincs, értékére felülről nincs korlát.
Nettó eszközérték	a befektetési alap portfóliójában szereplő eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
OECD	Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
Participációs Érték	A Teljesítményrészesedés Mutató számításához használt, 25% és 200% közötti érték, amely azt mutatja, hogy a Mögöttes Index Változás Mutató értékének hány százalékából részesedhetnek az Alap befektetői. Pontos értékét az Alapkezelő legkésőbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított tíz Banki Napon belül teszi közzé a közzétételi helyeken.
Prospektus Rendelet	az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 Rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 20013/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
Ptk.	2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
Rögzített Hozam	A Hozamfizetési Napon a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 15%-os hozam. (EHM: 4,69%)
Saját tőke	a befektetési alap saját tőkéje induláskor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke a befektetési alap összesített nettó eszközértékével azonos

Sorozat	Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A Kezelési Szabályzat, illetve a Tájékoztató részletesen meghatározza, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.
SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation) Szakmai Befektető	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről olyan befektető, aki a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;
Taxonómia rendelet	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról
Tájékoztató	a Befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalához a Kbftv. szerint elkészített dokumentum
Teljesítményrészesedés	a Mögöttes Index Változás Mutató, a Participációs Érték és a Befektetési Jegy névértéke szorzatának megfelelő azon összeg, amely a Lejáratkori Kifizetés részeként kerül kifizetésre a Befektető részére, amennyiben azt a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítménye megengedi. A Teljesítményrészesedés lehetséges legkisebb értéke 0 a Mögöttes Index 0-15%-os vagy negatív teljesítménye esetén
Tőkevédelem	annak az Alap befektetési politikájával való alátámasztása, biztosítása, hogy a Befektető - a Kbftv. 32. § (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Kbftv. 25. § (2) bekezdése szerinti Fizetési Ígéretnek megfelelően - az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) elérje a Lejárat napján tulajdonában tartott Befektetési Jegyek névértékének megfelelő összeget
Tőzsdei bevezetés	A Befektetési Jegyek felvétele a Budapesti Értéktőzsde által vezetett Terméklistára
Tőzsdenap	olyan Banki Nap, amelyeken azon tőzsdéken, amelyeken az Alap Befektetési Jegyeit forgalmazzák, kereskedés folyik
Tőzsdei Szabályzat	a Budapesti Értéktőzsde valamennyi érvényes és hatályos Tőzsdei Szabályzata, Tőzsdei Rendelkezése, igazgatósági és tőzsdei (BÉT) határozata, szabályzatértelmezése és nem kötelező ajánlása (ahogy ez utóbbi fogalmakat a

	Budapesti Értéktőzsde Általános Üzletszabályzatának 6. Könyve (Tőzsdei Szabályalkotási és Közzétételi Szabályok) tartalmazza)
Tőzsdei Tájékoztató	a Bevezetési Szabályzat 5.4.7 pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő Tájékoztató
T-nap	az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának napja
Tpt.	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
Ügyfélszámla Visszafizetési Nap / Hozamfizetési Nap	az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál. Az Alap futamidejének leteltét követő 2. banki munkanap

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

VIG Robotok Kora Hozamvédett Zártvégű Befektetési Alap

angol név: VIG Rise of the Robots Yield Protected Closed-ended Investment Fund

1.2. A befektetési alap rövid neve

VIG Robotok Kora Alap

1.3. A befektetési alap székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma: 2023.11.17. Az Alap lajstromszáma: 1112-458

1.5. A befektetési alapkezelő neve

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

1.6. A letétkezelő neve

UniCredit Bank Hungary Zrt.

1.7. A forgalmazó neve

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt.

1.8. A befektetési alap működési formája (nyilvános) a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

A befektetési alap nyilvános.

Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő Magyarországon, jegyzési eljárás lebonyolításával hozza forgalomba. A Befektetési Jegyeket devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyeknek minősülő lakossági befektetők szerezhetik meg. A befektetési jegyeket az Amerikai Egyesült Államok területén és az amerikai személyek számára és/vagy javára nem lehet felajánlani, értékesíteni, illetőleg továbbítani.

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

A befektetési alap zártvégű.

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

A befektetési alap határozott futamidejű, mely az Alap nyilvántartásba vételétől 2026. december 15–ig tart (a kezdő és zárónapot is beleértve).

1.11. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv vagy ABAK-irányelv alapján harmonizált alap

A befektetési alap ABAK-irányelv alapján harmonizált.

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alapnak egy sorozata van.

Sorozat

VIG Robotok Kora Alap („A” sorozat, HUF)

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

A befektetési alap értékpapíralap.

1.14. Xxxxx feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Az Alap befektetési politikája biztosítja, hogy az Alap Megfeleltetési napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére a Hozamfizetési napon az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel fizetendő, az Alap felosztható vagyonából a Befektetési Xxxxxx jutó bruttó (esetleges adó, adóelőleg levonása nélküli) összeg mint Lejáratkori Kifizetés összege el fogja érni a Befektetési Jegy névértékének megfelelő összeget (tőkevédelem).

Az Alap befektetési politikája biztosítja továbbá, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező tulajdonosok részére a Hozamfizetési Napon kifizetésre kerülő Rögzített Hozam el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 15%-os hozamot (hozamvédelem).

A tőke- és hozamvédelem részletes feltételeit a Kezelési Szabályzat 34. pontja tartalmazza.

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

A forgalmazók köre:

Az Alapkezelő az Alap egy elérhető Befektetési Jegy sorozatát forgalmazza.

Törvények

• 2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (Kbftv.)

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

• 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

• 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

• 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

• 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

• 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)

• 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről Kormányrendeletek

• 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól

• 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről

• 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről

• 153/2009. (VII. 23.) Korm. rendelet a pénzügyi szektorban érvényesülő fogyasztóvédelem hatékonyságának növeléséhez szükséges egyes kérdésekről

• 22/2008. (II. 7.) Korm. rendelet a befektetési szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást, valamint árutőzsdei szolgáltatást folytató gazdálkodó szervezet üzletszabályzatának kötelező tartalmi elemeiről

• 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól

• A 205/2023. (V. 31.) Korm. Rendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról

• 156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet, egyes befektetési alapok befektetési szabályairól

Pénzügyminiszteri/nemzetgazdasági miniszteri rendeletek

• 16/2017. (VI. 30.) NGM rendelet a befektetési vállalkozás által alkalmazandó termékjóváhagyási folyamatról

• 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről

Felügyeleti rendeletek

• 46/2018. (XII:17.) MNB rendelet az egyes pénzügyi szervezetek panaszkezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokról

• 45/2018 (XII.17.) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól

Európai Uniós szabályozás

• Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatív befektetésialap-kezelőkről (ABAK-iránylev)

• A Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. december 19.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről (ABAK-rendelet)

• Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (XxXXX XX. irányelv)

• Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet

• A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről

• Bizottság 583/2010/EU Rendelete (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról

• SFDR rendelet (Sustainable Finance Diclosure Regulation): AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2088 RENDELETE (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről

• Taxonómia rendelet: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/852 RENDELETE (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról

• A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

• A lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2014. november 26-i (EU) 1286/2014 rendelete

A fenti felsorolás nem taxatív jellegű, így a fentieken túlmenően vannak olyan hatályos jogszabályi rendelkezések, amelyek szabályozzák az alapkezelési tevékenység és a forgalmazási tevékenység belső folyamatait, illetőleg a Felügyelettel szemben fennálló adat-bejelentési, adatszolgáltatási és a felügyeleti hatósági jogkör gyakorlásából eredő egyéb kötelezettségeket.

A befektetők jogait részletesen a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza.

A Befektetési Jegyek megszerzésével a befektető elfogadja, hogy az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra a magyar jog szabályai – és azon keresztül a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések – az irányadók. Az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Felek alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok – így különösen az Európai Parlament és a Tanács polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendeletének a szabályai az irányadók.

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A befektetési jegy ISIN azonosítója

Sorozat	ISIN
VIG Robotok Kora Alap („A” sorozat, HUF)	HU0000732409

6. A befektetési jegy névértéke

Sorozat	Névérték
VIG Robotok Kora Alap („A” sorozat, HUF)	1 HUF

7. A befektetési jegy devizaneme

Sorozat	Devizanem
VIG Robotok Kora Alap („A” sorozat, HUF)	HUF, azaz magyar forint

8. A befektetési jegy előállításának módja, a kibocsátásra, értékesítésre vonatkozó információk

A befektetési jegyek előállítása dematerializált formában történik, nem kerülnek fizikai legyártásra (kinyomtatásra). A befektetési jegyek kibocsátását (keletkeztetés) a KELER Központi Értéktár Zrt. végzi az Alapkezelő megbízása alapján. Az Alap befektetési jegyeit az Alapkezelő jegyzési eljárás során hozza forgalomba, majd az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő három hónapon belül

kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A bevezetést követően a Befektetési Jegyek a tőzsdei forgalomban, befektetési vállalkozás közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

9. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

A Ptk. 6:569. § (7) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváírása szükséges. A Tpt. 138. § (1) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. 6:570. §-a szerint a dematerializált értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal.

A Ptk. 6:566. § (6) bekezdése, illetve a Tpt. 138. § (2) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának - ellenkező bizonyítás hiányában - annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonat a dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát,az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem minősül értékpapírnak, nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

Ha a dematerializált értékpapír jogosultjának személye nem átruházás útján változik meg, az új jogosult a jogszerzés igazolása mellett kérheti, hogy a dematerializált értékpapírt az értékpapírszámláján írják jóvá. A korábbi jogosult számlájának megterhelését és a dematerializált értékpapírnak az új jogosult számláján való jóváírását a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.

Lejáratkor az Alapkezelő a befektető nála vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket egyaránt visszaváltja.

10. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai, annak leírása, hogy az ABAK

hogyan biztosítja a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot, és amennyiben valamely befektető kivételezett bánásmódban részesül, vagy erre jogot szerez, a kivételezett bánásmód leírása, a kivételezett bánásmódban részesülő befektetőtípusok azonosítása, valamint adott esetben ezek az ABA-hoz vagy az ABAK-hoz fűződő jogi és gazdasági kötődésének leírása; az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A befektetési jegyek tulajdonosai jogosultak:

• a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően az Alap Futamideje során a Befektetési Jegyeket tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével, piaci áron értékesítse;

• a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tőzsdén kívüli forgalomban értékesítse;

• abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési szabályzat 50. pontja szerint,

• abban az esetben, ha a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkezik, a Hozamfizetési Napon megillesse a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 15%-os hozam,

• abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik megillesse a tulajdonában tartott Befektetési Jegyek névértékének 100%-os összege,

• részesedjen a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedésből, amennyiben az pozitív.

• A Befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozó, a Tpt. és a 24/2008 (VIII.15.) PM rendelet 1. és 2. melléklete szerinti rendszeres tájékoztatásra (féléves, éves jelentések formájában). Az Alap a rendszeres tájékoztatásait közzéteszi az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) és a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx oldalon, elérhetővé teszi a forgalmazási helyeken, továbbá ezek nyomtatott példányát kérésre ingyenesen rendelkezésre bocsátja a Befektetők számára.

• A Befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozó, a 24/2008 (VIII.15.) PM rendelet 4. melléklete szerinti rendkívüli tájékoztatásra.

• az Alapkezelő üzletszabályzatait megtekintse;

• az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést a közzétételi helyeken megtekintse;

• gyakorolja a jogszabályban, a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogokat.A befektetési jegyek tulajdonosai rendelkeznek mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Kezelési Szabályzatban és a Tájékoztatóban, valamint jogszabályban foglaltak.

Az Alapkezelő a Befektetők között különbséget nem tesz, minden Befektető azonos jogokkal rendelkezik. Az Alapkezelő a befektetőkkel való tisztességes bánásmódot továbbá azzal biztosítja, hogy valamennyi Befektető vételi és visszaváltási megbízását azonos feltételek szerint, a jelen Kezelési Szabályzatban meghatározott módon kezeli. Ennek megfelelően az Alap egyetlen befektetője sem részesül kivételezett bánásmódban a többi befektetővel szemben.

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl.: tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

Az Alap célja, hogy Rögzített Hozam kifizetése mellett (a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 15%-os hozam (EHM1: 4,69%)) lehetőséget biztosítson az Alap befektetői számára, hogy részesedjenek a Mögöttes

1 *Az EHM mutató: az EHM számítása a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló, 82/2010. (III. 25.) Kormányrendelet 4. és 5. számú melléklete alapján, az alábbi képlet alapján történik:

(𝑛 + ℎ)

ahol:

10 000 =

(1 + 𝑟)𝑡/365

(n+h): a futamidő végén kifizetett névérték és rögzített hozam összege r: EHM értéke

t: a futamidő kezdőnapjától (nyilvántartásba vételt követő banki nap) a futamidő lejáratáig eltel napok száma

Index - Alap Futamideje alatt elérhető - teljesítményéből a Teljesítményrészesedés formájában. Az Alap további célja, hogy a Mögöttes Indexen keresztül képes legyen többlethozamot is elérni. Ezt a kitettséget az Alap a Mögöttes Indexre szóló opción keresztül veszi fel, tőkevédelmet és rögzített hozamot pedig elsősorban kamatozó eszközökbe történő befektetéseken keresztül biztosít.

Az Alap stratégiája, hogy a fent említett eszközök alkalmazásával, előre meghatározott részben védett-, illetve többlethozamot érjen el az Alap befektetői számára. A befektetési jegyek névértékének védelmét kizárólag az Alap pénzügyi eszközei és befektetési politikája biztosítják, arra harmadik személy garanciát nem vállal.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFDR rendelet 6. cikkének. Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet 9. cikke (1)), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá.)

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

Az Alapkezelő a tőke és hozamvédelem céljából passzív alapkezelési stratégiát folytat. Az Alap az induláskor egy vételi opciós ügyletet és egy kamatozó eszközökből álló portfóliót állít össze, amit lejáratig a stratégia megvalósítása érdekében kezel.

Az Alapkezelő a tőke és hozamvédelmet megtestesítő Fizetési Ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap induló saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, bankoknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. A tőke- és hozamvédelmet az Alapkezelő kamatozó eszközökbe történő befektetésekkel kívánja biztosítani. A Mögöttes Index teljesítményétől függő Teljesítményrészesedésként elérhető hozam minél nagyobb mértékét az Alapkezelő a Mögöttes Indexhez kapcsolódó származtatott eszközbe, ezen belül opcióba történő befektetéssel kívánja biztosítani. Az Alap nem csak szabályozott piacra bevezetett eszközöket tarthat, fektethet OTC származtatott ügyletbe is.

A Hozamfizetési Napon fizetendő Teljesítményrészesedés

A Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező tulajdonosok részére a Rögzített Hozamon felül Teljesítményrészesedés kerül kifizetésre, melynek összege a Mögöttes Index Változás Mutató, a Participációs érték valamint a Befektetési Jegyek névértékének szorzatával egyezik meg. Teljesítményrészesedés fizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben azt a Mögöttes Index teljesítménye, illetve az ahhoz kapcsolódó származtatott ügylet teljesítése megengedi.

A Lejáratkori Kifizetés összegére vonatkozó Fizetési Ígéret

Az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére, az Alap Lejárata miatt fizetendő Lejáratkori Kifizetés az összes, a jelen dokumentum

VIII. fejezetében részletezett költség levonását követően el fogja érni a Befektető tulajdonát képező Befektetési Jegyek névértéke 115%-ának megfelelő összeget.

A Fizetési Ígéret teljesül, ha a Befektetési Jegy tulajdonos részére fizetendő összeg az azt esetlegesen terhelő adók figyelembevétele nélkül, az adó-, illetve az adóelőleg levonása előtt eléri a Fizetési Ígéretnek megfelelő összeget.

A Fizetési Ígéret a Befektetési Xxxx tulajdonos által megfizetendő esetleges adók figyelembevétele nélkül kerül meghatározásra. A ténylegesen a lejáratkor a Befektetési jegy tulajdonos részére kifizetésre kerülő összeg ettől alacsonyabb lehet az adófizetési kötelezettségei miatt.

Kiemelten felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a Fizetési Ígéret kizárólag a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt hozamként megillető összegek és az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel az Alap Lejárata napján, azaz a Futamidő végén Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt megillető összeg nagyságára vonatkozik, ennél fogva az nem értelmezhető a Befektetési Jegy tulajdonosát más címen megillető összegére sem.

A Fizetési Ígéreten alapuló fizetési kötelezettség megszűnik, ha annak teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az Alapkezelő és a Letétkezelő érdekkörén kívül eső olyan, általuk előre nem látható, elháríthatatlan külső ok akadályozta, amelynek felmerülte a tőlük elvárható gondosság tanúsítása mellett előre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior).

A Mögöttes Index

SG Rise Of The Robots VT 9 Index

Bloomberg ticker: SGMDROBT ISIN-kód: CH0401834855

Az index olyan vállalatok részvényeiből összeállított kosár, amelyek üzleti modelljére, eredményességére a mesterséges

intelligencia automatizációja és a robotika pozitív hatással bír.

A befektetési univerzumot a Societe Generale Részvény elemző csapata határozza meg Big data elemzések, valamint Xxxxxx Xxxx mesterséges intelligencia tanácsadó segítségével. A befektetési univerzum felülvizsgálatára évente kerül sor, az alap indulásakor a kosárba 260 kiválasztott részvénytársaság kerül.

A befektetési univerzumban lévő részvények Z-score alapján rangsorolásra kerülnek a következő eredményességi mutatók alapján: K+F fejlesztési kiadások értékesítési volumenhez viszonyított aránya, befektetett tőkére számított megtérülés és az értékesítés növekedési üteme. Ezen felül a részvények átlagos napi forgalma alapján meghatározott küszöbérték is figyelembevételre kerül, a likviditás fenntartása érdekében.

A fenti rangsorolás után egy pontrendszer alapján a 260 elemű kosárból az átlagos napi tőzsdei forgalmi küszöbérték feletti 150 részvény kerül kiválasztásra és súlyozásra (kis és közepes kapitalizációjú részvényeket is figyelembe véve), negyedéves újra súlyozással.

Az index tartalmaz ezen felül egy ún. volatilitást ellenőrző mechanizmust, amely az indexérték ingadozását turbulens tőkepiaci környezetben is alacsonyan kívánja tartani. Amennyiben az index volatilitása 9% közelébe kerül, a fenti index részvényeivel szembeni kitettség csökkenhet.

Az opciós ügyletet a Kötésnapon köti az Alapkezelő, az Értéknapon számolódik el és a Megfigyelési napon jár le. Amennyiben az Értéknap vagy a Megfigyelési nap valamelyike nem tőzsdei munkanap, akkor az adott nap a következő tőzsdei munkanapra tolódik.

A Mögöttes Index Változás Mutató számítási módszere

A Mögöttes Index tekintetében meghatározásra kerül az Index kezdő- és a Megfigyelési Napra eső záróárfolyama, valamint az Értéknapi árfolyam és a Megfigyelési Napra meghatározott záróárfolyam közötti százalékos változás. A futamidő alatt kamatfizetésre nem kerül sor.

Index kezdőárfolyama: a derivatív ügylet megkötését követő 3. munkanapra vonatkozóan meghatározott záróárfolyam.

Amennyiben a fenti napra nem kerül záróárfolyam meghatározásra, úgy a soron következő napra vonatkozó záróárfolyam(ok) veendők figyelembe, amely napra ilyen záróárfolyam(ok) meghatározásra kerültek.

Amennyiben az instrumentum értéke több szolgáltató által is publikálásra kerül, a jelen pont szerinti záróárfolyam meghatározásához az Alapkezelő által diszkrecionális jogkörben kiválasztott szolgáltatónál publikált záróárfolyam kerül figyelembevételre.

A Mögöttes Index Változás Mutató értéke a Mögöttes Index 0-15%-os vagy negatív teljesítménye esetén 0%,

A Mögöttes Index Változás Mutató értékének meghatározása a Mögöttes Index 15% meghaladó teljesítménye esetén:

• a Participációs Érték a Mögöttes Index pozitív teljesítménye esetén legalább 25% és legfeljebb 200%, amely tartományon belüli, pontos értéket az Alapkezelő legkésőbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított tíz Banki Napon belül teszi közzé a közzétételi helyeken;

• a Mögöttes Index Változás Mutató számolása: a Mögöttes Index teljesítménye akkor pozitív, ha az Index Megfigyelési Napi értéke legalább 115%-a az Index Értéknapi árfolyamának, azaz minimum 15%-os növekedés következett be az Index árfolyamában.

A Mögöttes Index Változás Mutató (MIVM) számítása a következőképpen alakul:

𝑀ö𝑔ö𝑡𝑡𝑒𝑠 𝐼𝑛𝑑𝑒𝑥 𝑉á𝑙𝑡𝑜𝑧á𝑠 𝑀𝑢𝑡𝑎𝑡ó (𝑀𝐼𝑉𝑀) = (𝑃 𝐼𝑛𝑑𝑒𝑥 𝑀𝑒𝑔𝑓𝑖𝑔𝑦𝑒𝑙é𝑠𝑖 𝑛𝑎𝑝) − 1,15

𝑃 𝐼𝑛𝑑𝑒𝑥 É𝑟𝑡é𝑘𝑛𝑎𝑝

A kifizetett összegre vonatkozó képlet:

𝐾𝑖𝑓𝑖𝑧𝑒𝑡é𝑠 = (100% + 15% + max ((𝑀𝐼𝑉𝑀 ∗ 𝑃𝑎𝑟𝑡𝑖𝑐𝑖𝑝á𝑐𝑖ó𝑠 É𝑟𝑡é𝑘); 0%)) ∗ 𝑏𝑒𝑓𝑒𝑘𝑡𝑒𝑡𝑒𝑡𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

Egyszerűsített példa a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Teljesítményrészesedés és a Lejáratkori Kifizetés számítására:

A Mögöttes Index kötési árfolya ma és Megfigyelés i Napra eső záróárfolya maközti változás (hipotetikus példák)	Teljesítményrészesedés értéke az alábbi Participációs Érték esetén				Lejáratkori Kifizetés a Teljesítményrészesedés alapján a Befeketítési Jegyeknévértékére vetítve beleértve a 100% Tőkevédelmet és 15% Rögzített Hozamot
	25%-os participáci ó	50%-os participáci ó	100%-os participáció	200%-os participáció	25%-os participáció	50%-os participáció	100%-os participáció	200%-os participáció
A Mögöttes Index pozitív értéke esetén:
70%	55%*0,25=1 3,75%	55%*0,5= 27,5%	55%	55%*2= 110%	100%+15%+13,75%= 128,75%	100%+15%+27,5%=142,5%	100%+15%+55%= 170%	100%+15%+110%= 225%
60%	45%*0,25=1 1,25%	45%*0,5= 22,5%	45%	45%*2= 90%	100%+15%+11,25%=126,25 %	100%+15%+22,5%=137,5%	100%+15%+45%= 160%	100%+15%+90%= 205%
30%	15%*0,25=3 ,75%	15%*0,5= 7,5%	15%	15%*2=30%	100%+15%+3,75%= 118,75%	100%+15%+7,5%=122,5%	100%+15%+15%= 130%	100%+15%+30%= 145%
15%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
5%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
1%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
A Mögöttes Index 0%-os vagy negatív értéke esetén:
0%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-1%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-3%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-5%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-8%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-24%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%

Teljesítmény-forgatókönyv:

Befektetés: egyszeri 4.000.000 HUF 100%-os participációs érték		1 év	3 év (ajánlott tartási idő)
Stressz-forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
Kedvezőtlen forgatókönyv	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 047 804	4 600 000
	Éves átlagos hozam	1,20%	4,77%
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 378 797	5 380 198
	Éves átlagos hozam	9,47%	10,39%

Befektetés: egyszeri 4.000.000 HUF 25%-os participációs érték		1 év	3 év (ajánlott tartási idő)
Stressz-forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%

Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
Kedvezőtlen forgatókönyv	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 047 804	4 600 000
	Éves átlagos hozam	1,20%	4,77%
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 378 797	4 795 049
	Éves átlagos hozam	9,47%	6,23%

Befektetés: egyszeri 4.000.000 HUF 50%-os participációs érték		1 év	3 év (ajánlott tartási idő)
Stressz-forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
Kedvezőtlen forgatókönyv	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 047 804	4 600 000
	Éves átlagos hozam	1,20%	4,77%
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 378 797	4 990 099
	Éves átlagos hozam	9,47%	7,65%

Befektetés: egyszeri 4.000.000 HUF 200%-os participációs érték		1 év	3 év (ajánlott tartási idő)
Stressz-forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	3 717 715	4 600 000
Kedvezőtlen forgatókönyv	Éves átlagos hozam	-7,06%	4,77%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 047 804	4 600 000
	Éves átlagos hozam	1,20%	4,77%
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után	4 378 797	6 160 395
	Éves átlagos hozam	9,47%	15,48%

Állampapírok és állam által garantált értékpapírok

Az állampapír az Európai Unió, az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét, az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai, több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége, több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított

nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Bankbetétek (látra szóló betét vagy lekötött betét)

Az Alapkezelő az Alap lejáratkori kifizetéséhez szükséges likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható betétekben helyezheti el, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található, olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek a Felügyelet megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal.

Deviza eszközök

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénzelszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve hogy:

a) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei a megengedett eszközök körébe tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az Alap a Kezelési Szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet;

b) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá

c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Az Alap által tartható eszközök, azok tervezett arányai az Alap nettó eszközértékének százalékában a következőképpen alakulnak:

ESZKÖZKATEGÓRIA	TERVEZETT ARÁNY
Bankbetét	0-20%
Forintban kibocsátott magyar állampapírok vagy államilag garantált kötvények	70-100%
Vásárolt tőzsdei- vagy tőzsdén kívüli, részvényindexre- vagy kosárra szóló opció	0-20%

Devizában denominált eszközök

0-20%

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható, ideértve a tőkeáttétel alkalmazására, korlátozására, a garanciák és eszközök újbóli felhasználására vonatkozó megállapodásokat és az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő által kezelt alapok és portfóliók egymás közötti ügyletei:

Az Alapkezelő által kezelt portfóliók (köztük kapcsolt vállalkozások) és alapok egymás között is bonyolíthatnak tranzakciókat, melyek esetén az Alapkezelő a belső szabályzataiban foglalt speciális rendelkezések szerint jár el, hogy kizárja a potenciális érdekellentét felmerülését. Ilyen ügyleteket az Alapkezelő kizárólag abban az esetben kezdeményez, ha a tranzakció az ügyletben résztvevő felek érdekeit nem sérti, továbbá mindkét fél szempontjából megfelel a legjobb végrehajtás elvének. Az Alapkezelő a kezelt portfóliók és alapok közötti tranzakciókat minden esetben piacszerű (fair) áron végzi és az árat ügyletenként dokumentálja.

Az Alapra vonatkozó általános befektetési korlátozások

A 78/2014. kormányrendelet 26. §-a alapján:

(1) Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.

(2) Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat

a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;

b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.

(3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelő tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelő részére.

(4) Az Alapnak az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelő által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva

A 78/2014. kormányrendelet 18.-20. §-ai alapján:

(1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba,

ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja.

(5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni.

(6) Az (1)-(5) pontokban szereplő korláttól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

(7) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról

A 78/2014. kormányrendelet 25. §-a alapján:

(1) A nyilvános befektetési alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhet minősített befolyást, illetve nyilvánosan működő részvénytársaságban nem szerezhet nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget megalapozó befolyást.

(2) A fentieken túlmenően a nyilvános befektetési alap:

a) egy kibocsátó szavazásra nem jogosító részvényeinek legfeljebb 10 százalékát,

b) egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát, szerezheti meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontjaiban meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés időpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az időpontban nem lehet meghatározni.

(4) Nem kell figyelembe venni az (1) és (2) bekezdésben szereplő korlátokat:

a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében,

c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.

Az Alap tőkeáttételt csak a törvényben megengedett korlátokon belül vehet fel: A befektetési alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, azaz az Alap felvehető tőkeáttétel maximális értéke 2. Az Alap befektetési politikája további korlátozásokat nem tartalmaz.

Az Alap által alkalmazott tőkeáttétel teljes összegét, valamint a tőkeáttétel mértékében bekövetkező változásokat az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza.

16. A portfólió devizális kitettsége

Alapdevizától eltérő devizában denominált eszközök aránya: 0-100%

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

Az Alapkezelő, a Befektetési Jegyek névértékére és a Rögzített Hozamra vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap induláskori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így bankoknál elhelyezett bankbetétekbe hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Index teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Indexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül opcióba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. Az Alapkezelő ezen tervezett portfólió struktúrán az Alap Futamideje alatt saját hatáskörében a jelen Kezelési Szabályzatban és a 78/2014. Kormányrendeletben foglalt korlátok figyelembe vételével szabadon módosíthat az Alap befektetési céljának minél hatékonyabb elérése érdekében, azonban mindenkor annak szem előtt tartásával, hogy a Kbftv. 32. § (1) bekezdésének utalószabálya alapján alkalmazandó 25. § (2) bekezdésében írt feltételnek a módosított portfólió struktúra is eleget tegyen, azaz biztosítsa a Fizetési Ígéret teljesítését.

18. Hitelfelvételi szabályok

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A 78/2014. kormányrendelet alkalmazása során nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy

nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

Az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti valamely EGT-állam, vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, azzal a korlátozással, hogy eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fektetheti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

Nem alkalmazandó.

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető

befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

Nem alkalmazandó.

22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése

Nem alkalmazandó.

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk, így pl. a mögöttes alapok letelepedésére vonatkozó információk, amennyiben az ABA alapok alapja

A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálása:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) a) pontja szerinti tájékoztatás)

Az Alapkezelő az Alap vagyonkezelése során saját belső módszertana alapján értékeli a potenciális befektetési instrumentumokat, mely értékelés kiterjed a releváns kockázatokra és azok kezelésére is. Az Alapkezelő a fenntartható befektetési elveit a Fenntarthatósági Politikájában írja le, mely előírja a hosszútávon fenntartható fejlődési célok mentén a releváns kockázatok feltárását és a befektetési döntések során való figyelembevételét. A vagyonkezelési döntések során a felelős portfóliómenedzserek áttekintik a potenciális befektetési instrumentumok esetében rendelkezésre álló fenntarthatósági kockázati értékelések eredményét. A kockázatkezelés részeként a fenntarthatósági kockázatok a többi befektetési kockázattal együtt mérlegelésre kerülnek a várható hozamok mértékével és azok fenntarthatóságával összevetve.

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

Jelen Kezelési szabályzatban származékos ügylet alatt értendők az értékpapírokra, értékpapírokon alapuló származékos termékekre kötött határidős, deviza határidős ügyletek, opciós és kamatcsere- ügyletek, kivéve az állampapírra kötött REPO és fordított REPO ügyletek. Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében, a törvényi előírások betartásával köthet. A származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alapkezelő fedezeti és hatékony portfóliókezelési célból alkalmazhat származtatott ügyleteket. Határidős deviza ügyletet olyan esetben köthet az Alapkezelő, amennyiben külföldi devizában denominált kamatozó eszközökbe fektet. A devizában denominált eszköz és a határidős deviza ügylet együttesén keresztül többlet kamattartalmat kíván elérni. Ezzel együtt a keletkezett nyitott devizapozíciót is csökkenti. A devizában denominált származtatott eszköz befektetéséből nem keletkezik többlet devizakockázat.

Kamatcsere ügyletet az Alapkezelő szintén kizárólag hatékony portfóliókezelési célból kíván kötni annak érdekében, hogy a piacon aktuálisan elérhető eszközökből a legideálisabb portfóliót tudja összeállítani magasabb kamatszintek elérése érdekében. Amennyiben a befektetések között szereplő kamatozó eszköz változó vagy fix kamatozású, az Alapkezelő köthet a kamatkockázat fedezésére származtatott kamatlábcsere ügyletet. Ezekben az esetekben a kamatozó eszközökbe fektetésből fakadó kockázatokon felül nem keletkezik többlet kockázat a portfólió szempontjából.

A Mögöttes Indexre szóló opciós ügylet kizárólag hatékony portfólió kialakítási célt szolgál, ez teszi lehetővé a Mögöttes Index teljesítményéből való részesedést, kockázatcsökkentési és fedezeti célja nincs.

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

A 78/2014. kormányrendelet 22. §-a alapján:

(1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével.

c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható.

d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza.

(2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

(3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az Alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

Az Alap egyes eszközökben meglévő pozícióinak nettósítási szabályai a következők:

Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.

Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

• az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

• az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható.

Az Alapban a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója, mely nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének kétszeresét.

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Nem alkalmazandó.

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett tárgynapi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. Az Alap eszközeit, amikor csak lehetséges a piaci árazás alkalmazásával kell értékelni. Ennek hiányában az Alap eszközeinek értékelése a mindenkor hatályos törvényi előírásoknak megfelelően történik.

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

Nem alkalmazandó.

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása, valamint annak bemutatása, hogy az ABAK hogyan felel meg a 16.§ (5) bekezdésben előírt feltételeknek

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésből adódó kockázatokat, illetve az abból adódó esetleges károkat kizárólag a Befektetők viselik.

Az Alap befektetési jegyeibe történő befektetés a pénz- és tőkepiacok jellegéből adódóan kockázatos. Mivel a befektetések kockázatából adódó veszteségek viselői teljes mértékben a Befektetők, a befektetési kockázatok felmérése, mérlegelése és felvállalása a Befektető feladata. Az alábbiakban – nem kizárólagos jelleggel – az Alap befektetési jegyeibe történő befektetésekből eredő kockázati tényezőkre kívánjuk felhívni a figyelmet.

Az Alapkezelő szakmai felelőssége

Az Alapkezelő az Alap részére végzett alapkezelési tevékenységéből származó, esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok fedezésére az ABAK-irányelvnek megfelelően szavatoló és pótlólagos tőkét képez, így képes fedezni a szakmai gondatlanságból adódó potenciális felelősséggel kapcsolatos kockázatokat. Az Alapkezelő ezen kockázatot alacsony besorolásúnak értékeli.

Politikai, gazdasági környezet

A cél-országok, - amelyekbe az Alap befektetései irányulnak - mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét, és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. A magyar illetve a külföldi kormányok, valamint az egyes cél-országok nemzeti bankjainak politikája és intézkedései jelentős hatással lehetnek az Alap eszközei hozamára és az üzleti életre általában, így azon társaságok teljesítményére is, amelyek által kibocsátott értékpapírok időről- időre az Alap portfóliójában szerepelhetnek. A cél-országok gazdasági növekedése, külgazdasági pozíciója, árfolyampolitikája, költségvetési hiányának mértéke és kamatszintje az Alap nettó eszközértékét befolyásolja, és így kedvezőtlenül is érintheti. Mivel az Alap eszközértékének túlnyomó hányadát magyarországi kibocsátású értékpapírba fekteti, a legjelentősebb országkockázatot a magyar országkockázat jelenti. Ezt az Alapkezelő közepes kockázatnak értékeli.

Részvények árfolyamkockázata

A nemzetközi és hazai részvénypiacokat időnként nagymértékű árfolyamingadozások jellemzik, amelyek az Alap nettó eszközértékét kedvezőtlenül is befolyásolhatják. Ezen árfolyamváltozások azonban az Alap értékére kizárólag a Mögöttes Indexre vásárolt opció értékén keresztül hatnak. Az opció – jellegénél fogva – nem veszíthet többet az értékéből, mint amennyiért az Alapkezelő azt az Alap számára megvásárolta. Így az árfolyamkockázat maximuma a vásárolt opció(k) beszerzési ára. Ez alapján az Alapkezelő az Alap árfolyamkockázatát alacsony besorolásúnak tekinti.

Hozamkockázat

Mivel az Alap értékpapír portfóliójában hitelviszonyt megtestesítő és egyéb kamatjellegű jövedelmet nyújtó értékpapírok is kapnak helyet, így az Alap nettó eszközértéke a piaci hozamok változásának megfelelően ingadozhat, és ez a változás kedvezőtlen irányú is lehet. A hozamváltozásból eredő árfolyamingadozás viszont kizárólag akkor érinti a Befektetőt, ha Befektetési jegyét a Lejárati nap előtt eladja. Amennyiben a befektető a Lejárati napig Befektetési jegyét megtartja, az Alap befektetési politikája garantálja az alap Névértékére vetített minimum 115%-os kifizetést. Így az Alapkezelő ezen kockázatot alacsony besorolásúnak értékeli.

Hitelkockázat

Az Alap portfóliójában lévő értékpapírok kibocsátói – kedvezőtlen esetekben - rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csőd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, amely az Alap

portfólióját és a Befektetőket a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony piaci érték formájában hátrányosan érintheti. Mivel az Alap eszközértékének túlnyomó többségét magyar állampapírba vagy államilag garantált kötvénybe fekteti, a legfontosabb hitelkockázati tényező a magyar állam hitelkockázata, azaz annak kockázata, hogy a magyar állampapírokba fektetett pénzt a magyar állam részben vagy egészben nem tudja visszafizetni. Ennek kockázatát az Alapkezelő – a magas kibocsátói koncentrációt is figyelembe véve – közepes kockázatnak értékeli.

Likviditási kockázat

Bár a nemzetközi befektetési környezet az általános globalizáció eredményeképpen alapvetően a magyar tőkepiac likviditási helyzetének növekedése irányába hat, annak likviditása még nem éri el a fejlett tőkepiacok szintjét. A portfólió egyes elemeinek értékesítése - főleg a Mögöttes Indexre másodlagos piacon vásárolt speciális opció(k) esetében - nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. A likviditási kockázat az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése esetén is korlátozó tényező lehet. Emellett az értékpapírok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. A likviditás hiány az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolhat, amelynek mértéke mindig az aktuális tőkepiaci helyzet függvénye. A fentiek alapján az Alapkezelő az Alap likviditási kockázatát magasnak ítéli.

Az illikvid egyedi eszközök értéke meghatározásához fűződő kockázat

Az Alap portfóliójába kerülő eszközök között szereplő opció értékelése azon üzletfél által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, aki létrehozta az eszközt (az opció kiírója), így jelentős lehet a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő. E kockázat kezelése érdekében az Alapkezelő által megalkotott és fenntartott értékelési politika kiterjed ezen nehezen értékelhető eszközök értékelésének külön, megfelelő rendszerességgel végzett felülvizsgálatára, mely az egyedi értékek észszerűségére vonatkozó, a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából megalkotott további vizsgálatok és ellenőrzések elvégzését jelenti. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Származékos ügyletek kockázata

Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre. A származékos ügyletek rendkívül szerteágazó sorából az Alap elsősorban vételi opciókat vásárol. A vásárolt opciók sajátja, hogy értékükből nem veszíthetnek többet, mint az opció beszerzési ára (opciós prémium). Az Alapkezelő egyéb származékos ügyletet az Alapba fedezeti céllal és a portfólió hatékony kialakítása céljából köthet. A származékos ügyletek kockázatát az Alapkezelő közepes kategóriába sorolja.

Devizaárfolyam kockázat

Az egyes devizák egymáshoz viszonyított árfolyama a gazdasági-, illetve a mindenkori kereslet- kínálati viszonyok következtében változik. Ennek következtében az érintett Alapok eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke az alapdevizára konvertálva az adott deviza és az alapdeviza közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési jegyeket megvásárló Befektetőknek bizonyos esetekben az Alap portfólióját alkotó egyedi értékpapírok devizanemeinek az Alap alapdevizájával szemben meghatározott árfolyam-ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. Az Alap denominációja magyar forint (HUF), és alapvetően forintban denominált eszközöket tart, így azon Befektetők, akiknek bevételeik forintban keletkeznek, és kiadásaik forintban merülnek fel, minimális devizaárfolyam kockázattal szembesülnek. Az Alapkezelő emiatt a devizaárfolyam kockázatot is alacsony besorolásúnak tartja.

Partner kockázat

Fennáll annak a veszélye, hogy a megkötött származékos és egyéb ügyletek esetén, a partner nem teljesíti vagy nem tudja teljesíteni az ügylet során a kötelezettségeit, ennek kockázata az Alapkezelő megítélése szerint közepes.

A Fizetési Ígéret nemteljesítésének kockázata

A Befektetési Jegyek névértékének Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel történő kifizetésére mint a Lejáratkori Kifizetés egyik elemére vonatkozó Fizetési Ígéret teljesítését az Alap befektetési politikája biztosítja, azok megfizetésére harmadik személy garanciát nem vállal. Ha a nemteljesítés bekövetkezne, akkor ez negatívan hatna a befektetett összegre. Csak abban az esetben áll fenn nemteljesítési kockázat, ha az Alapkezelő a Fizetési Ígéret teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az Alapkezelő és a Letétkezelő érdekkörén kívül eső olyan, általuk előre nem látható, elháríthatatlan külső ok akadályozta, amelynek felmerülte a tőlünk elvárható gondosság tanúsítása mellett előre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior). Ilyen vis maior esemény lehet egy a portfólióban szereplő kamatozó eszköz vagy opciós ügylet szerződéses kötelezettségének nemteljesítése (csőd esemény). Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazásának kockázatai

A Befektetési Jegyek az Alap Futamideje alatt befektetési vállalkozás közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás). A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adás-vételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából magas besorolásúnak értékeli.

Adózási kockázat

A befektetési jegyekre vonatkozó személyi jövedelemadó szabályok és a befektetési alapok adózására vonatkozó előírások a jövőben változhatnak. Az Alap ki van téve az esetlegesen bekövetkező adópolitikai változásoknak (pl.: adóemelés, új adónem bevezetése). Az Alapkezelő az adószabályok megváltozásának kockázatát az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Fenntarthatósági kockázat

A fenntarthatósági kockázat olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. Ilyen fenntarthatósági kockázatok például a klíma kockázat, az átállási kockázat vagy a fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások. Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli, mivel a befektetett eszközök nagy része kamatozó eszközökbe kerül a befektetési politikában meghatározottak alapján, amit az Alapkezelő alacsony kockázatúnak ítél.

A fenntarthatósági kockázat által a kínált pénzügyi termék hozamára gyakorolt valószínű hatások értékelésének eredményei:

(az SFDR rendelet 6. cikk (1) b) pontja szerinti megfelelés alátámasztása)

Az Alapkezelő által kínált pénzügyi termékek, így a befektetési alapok hozamára a fenntarthatósági kockázatok (pl. klíma kockázat, átállási kockázat, fosszilis energiahordozók miatti extra kiadások) hatással lehetnek. Ezen hatások jellemzően hosszabb – akár 10 év, vagy azt meghaladó – befektetési időtáv esetén jelentkeznek, eredményüket tekintve pedig akár jelentős befolyással is lehetnek az adott pénzügyi termék hozamának alakulására, adott esetben rontva azok teljesítményét. (Például környezetvédelmi szempontok

előtérbe kerülése folytán adott szektorban tevékenykedő vállalat piaci hátrányt szenvedhet el, amennyiben működését nem állítja át megfelelő időben a „hagyományos” modellről, korszerűbb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatónak minősülő egyéb módszerre). Ennek hatása jellemzően hosszú távon jelenhet meg az adott cég piaci megítélésében és ezáltal piaci értékben is, melyre az Alapkezelő az eszközválasztási döntések során figyelemmel van.

Az egyes pénzügyi termékek esetében a fenntarthatósági kockázatok mértéke eltérő lehet, amelyet az Alapkezelő folyamatosan nyomon követ és erről a befektetőket a jogszabályokban előírt módon tájékoztatja. Az Alap esetében az Alapkezelő arról tájékoztatja az befektetőket, hogy a portfólió nem tartozik az SFDR Rendelet (EU 2019/2088) által meghatározott környezeti vagy társadalmi jellemzőket, illetve ezek kombinációját előmozdító pénzügyi termék vagy a fenntartható befektetést célul kitűző pénzügyi termék kategóriába. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések kiválasztása során az Alapkezelő nem veszi figyelembe a környezeti szempontból „fenntartható” gazdasági tevékenységekre vonatkozó speciális uniós kritériumokat (Taxonómia Rendelet, EU 2020/852), mivel e termék nem kíván megfelelni az emelt szintű fenntarthatósági feltételeknek.

26.1. Az ABA likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása, utalva arra, hogy ABA esetében az éves és féléves jelentés tartalmazza a 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában likviditáskezelési rendszert alkalmaz, hogy nyomon követhesse az Alap likviditási kockázatát, valamint, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek.

Az Alapkezelő rendszeresen stresszteszteket végez mind rendes, mind rendkívüli likviditási feltételek mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy értékelje és nyomon kövesse az Alap likviditási kockázatát. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat, azaz a nem likvid eszközök arányát, a likviditáskezeléssel és a kockázatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatást.

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

Az Alap nettó eszközértékének számítása és közzététele a Kbftv. 38.§ és 124. § - 126. §-a alapján történik.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra befektetési jegy sorozatonként meg kell állapítani és az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni.

Az Alap nettó eszközértékének számítása az adott Alap portfóliójában lévő értékpapírok piaci árfolyamának, valamint a likvid eszközök értékének és az Alapot terhelő költségeknek és kötelezettségeknek figyelembevételével történik.

A nettó eszközérték számításokat az Alapkezelő végzi minden forgalmazási napra. A Letétkezelő biztosítja, hogy az Alap kollektív befektetési értékpapírjainak nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap kezelési szabályzatának, valamint a Kbftv 38. §-ban meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki. A tárgynapra (T nap) vonatkozó nettó eszközérték kiszámítása és közzététele a tárgynapot (T nap) követő forgalmazási napon (T+1 nap) történik. A számítás során az Alapkezelő a tárgynapi (T nap) illetve a lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk felhasználásával végzi el az értékelést.

Az Alapkezelő a tárgynapra (T nap) vonatkozóan az Alap egy darab Befektetési jegyére jutó nettó eszközértéket úgy határozza meg, hogy az Alap tárgynapi (T nap) nettó eszközértékét elosztja a forgalomban lévő Befektetési Jegyek T napi nyitó darabszámával és az így kapott értéket 6 tizedes jegyre kerekíti, a kerekítés általános szabályai szerint. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítása során minden hosszabb időszakra vonatkozó, az Alapot terhelő előre látható költséget időarányosan, naponta számít fel és fokozatosan terhel az Alapra. Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapkezelő a honlapján minden forgalmazási napra közzéteszi befektetési jegy sorozatonként az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alap nyilvántartásba vételét követő első forgalmazási nap kezdetével. Az Alapkezelő az Alap Nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a forgalmazási helyeken a Befektetők részére hozzáférhetővé teszi.

Az Alap Nettó eszközérték számításának menete

+	Pénzeszközök értéke (folyószámla, bankbetét)
+	Pénz és tőkepiaci instrumentumok piaci értéke
+	Értékpapírügyletekkel kapcsolatos követelések összege
-	Értékpapírügyletekkel kapcsolatos kötelezettségek összege
+	Egyéb követelések (osztalék, devizaváltás stb.)
-	Egyéb kötelezettségek (elhatárolt díjak, devizaváltás, bizományosi díjak stb.)
-	Fix költségek (könyvvizsgálói díj, hirdetési díj)
=	Bruttó Eszközérték
-	Változó költségek az Eszközértékre vetítve (alapkezelési díj, letétkezelési díj)
-	Változó költségek a T-1 napi Nettó Eszközértékre vetítve (éves Felügyeleti díj)
=	Nettó Eszközérték

Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének megállapítása a fenti hibahatárt meghaladóan tévesen történik és ebből az ügyfelet vagy az Alapot kár éri, úgy kompenzálásban részesülnek, kivéve, ha a kár összege nem éri el ügyfelenként az 1.000;- Ft-ot. A kompenzáció semmilyen esetben sem terheli az Alapot, azt az Alapkezelő viseli. Abban az esetben, ha a hiba kiszűrhető lett volna a Letétkezelő ellenőrzése körében, a Letétkezelő kompenzációs kötelezettsége az Alapkezelő felé áll fenn a letétkezelői szerződésben foglaltak szerint.

Hibás nettó eszközérték esetén a Befektetési alap javított nettó eszközértékét és a javított egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxx.xx) honlapján közzé kell tenni a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték közzétételének időpontjában.

28. A portfólió elemeinek értékelése, az értékelési eljárásnak és az eszközök értékelése

során használt árképzési módszernek a leírása, beleértve a nehezen értékelhető eszközök értékelése során a 38. §-nak megfelelően alkalmazott módszereket

A portfólió elemeinek értékelését az Alapkezelő végzi, a következő szabályok alapján:

1. Az adott Alap pénzforgalmi számlája: a számlá(ko)n lévő eszközök megszolgált, de el nem számolt, időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya kerül beszámításra.

2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt tárgynapi záró állománya.

3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:

a) Az aukció útján először forgalomba hozott, egy évnél rövidebb lejáratú magyar állampapírokat – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – a kibocsátásukig a beszerzési áron kell értékelni.

b) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban denominált magyar állampapírok – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által a tárgynapon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával kalkulált jelenértéken, illetve a tárgynapra számított nettó árfolyam és a tárgynapig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni.

c) Minden egyéb magyar állampapírt az ÁKK által a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) dátummal publikált középárfolyam (bid-ask átlag) felhasználásával kell értékelni. Az ÁKK által közzétett, a tárgynapnak megfelelő (ennek hiányában az azt megelőző legfrissebb) vételi és eladási árfolyamok átlagából visszaszámolt hozamot kell tekinteni az értékelés alapjának, ezen hozammal kell kiszámítani a tárgynapra vonatkozó nettó és bruttó árfolyamokat.

Ennek hiányában a d) pontban leírtak irányadók.

d) Egyéb diszkont értékpapírokat az alábbiakban felsoroltak közül a legfrissebb árfolyam alapján számított hozamokkal kalkulált jelenértéken kell értékelni. Egyéb kamatozó értékpapírok esetén az értékelésnél a tárgynapig felhalmozott kamattal kell a következő nettó árfolyamok közül a legfrissebbet figyelembe venni. Amennyiben több legfrissebb árfolyamadat is publikált ezek közül ugyanarra a napra, úgy az adatszolgáltató kiválasztását a Letétkezelővel egyeztetni kell. Kétoldali árjegyzés esetén középárfolyam (bid-ask átlag) alkalmazandó. Ha a kétoldali árjegyzés egyik oldala adott napra hiányzik, akkor arra a napra nem számítható középárfolyam. Ezesetben a legutolsó kalkulálható középárfolyam alkalmazandó.

Az értékpapír jellemző piacának valamely adatszolgáltatója (Bloomberg, Reuters, szakmai szervezetek vagy médiumok honlapja, tőzsdei árjegyzés, felügyeleti közzétételek, nemzeti bankok hivatalos honlapja, ÁKK honlapja) által közölt, a tárgynapra vonatkozó (ennek hiányában azt megelőző legutolsó), a Letétkezelő által is elérhető árfolyam, beleértve ezeken az adatszolgáltatókon vagy az általuk közölt árjegyzői rendszerekben szereplő árakat. Az árfolyamok felhasználásánál az árjegyzés értéknapja és a tárgynap közti eltérést figyelembe kell venni, ezért az értékelés alapja az árjegyzés szerinti árfolyamból számított hozam, a tárgynapnak megfelelő árfolyamokat pedig ezen hozam felhasználásával kell kiszámítani az értéknapok figyelembe vételével.

Amennyiben adott értékpapírra semmilyen ár nem érhető el, vagy a fenti sorrend alapján meghatározott ár az Alapkezelő véleménye szerint nem megfelelően tükrözi az adott eszköz elfogadhatóan közelítő értékét, akkor javaslatot tesz a Letétkezelő felé a valós érték meghatározására vonatkozóan. Az Alapkezelő értékelésének az adott eszközzel kapcsolatban nyilvánosan elérhető vagy egyéb, megfelelően dokumentált információkon kell alapulnia. Az Alapkezelő legjobb becslése akkor használható fel értékelésre, ha a kapott értéket szakmailag alátámasztja, és a szakmai indoklást a Letétkezelő is elfogadja. Az ilyen módon becsült érték legfeljebb 30 napig használható fel értékelésre, 30 nap elteltével az Alapkezelő újra értékeli az eszközt.

4. Külföldi befektetések értékelése:

Az Alap értékelési devizájától (alapdeviza, amelyben az Alap nettó eszközérték számítása készül) eltérő devizában denominált eszközök devizában kifejezett értékét a tárgynapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott hivatalos középárfolyam felhasználásával kell az Alap értékelési devizájára átszámítani. Az Alap értékelési devizájára történő átszámítás minden esetben a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamain, illetve az azokból képzett keresztárfolyamokon történik.

5. Nehezen értékelhető eszközök:

A nehezen értékelhető eszközök értékelésének tisztességes és kellően gondos meghatározása vonatkozásában az Alapkezelő az MNB által kiadott 65675-20/2020 számú Vezetői körlevélben foglaltakat tekinti irányadónak.

Nehezen értékelhetőként kezelendők azon – nem ingatlan típusú – eszközök, amelyek árának meghatározásához 30 napnál frissebb piaci adat nem áll rendelkezésre, illetve felmerül az értékesíthetőség ellehetetlenülésének vagy a kibocsátó/partner fizetésképtelenségének a kockázata.

A nehezen értékelhető eszközök értéke az Értékelési Bizottság által havonta vagy annál gyakrabban meghatározott diszkontfaktor és az esetlegesen elérhető ár szorzataként kerül meghatározásra. Az Értékelési Bizottság a diszkontfaktort az MNB által kiadott 65675-20/2020 számú Vezetői körlevélben foglaltak mentén kalkulálja. Eszerint a nehezen értékelhető, vagy értékesíthetőségükben akadályozott eszközök nettó eszközérték számítás során figyelembe vehető értékének meghatározása során a következő elvek követendők:

• ezen eszközök értékének meghatározását az Alapkezelő kiemelten kezeli;

• az eszközértékelést az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja a kockázatkezelési terület vezetője és az Értékelési Bizottság jóváhagyása mellett;

• a rendszeres felülvizsgálat során az Alapkezelő az adott eszköz kapcsán minden rendelkezésre álló információt figyelembe vesz, valamint felméri az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is;

• amennyiben ilyen kockázat felmerül, azt az értékelésbe a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan beépíti;

• a korlátozottan, piaci szereplők egy jelentős részének nem elérhető piaco(ko)n kialakult ár esetén a torzító hatás kiegyenlítésére az Alapkezelő diszkontot alkalmaz

• amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az Alapkezelő felméri az eszköz teljes leírásának lehetőségét;

• amennyiben az eszköz kapcsán új releváns információ válik nyilvánossá, illetve kerül az Alapkezelő birtokába, úgy az értékelést az Alapkezelő ismételten elvégzi;

• két értékelés között eltelt idő nem haladja meg a 30 napot;

• a fentiek alapján megállapított értéket – a megfelelő dokumentumok megküldése mellett – az Alapkezelő a Letétkezelővel is egyezteti, a nettó eszközérték megállapítása során a Letétkezelő által jóváhagyott érték vehető figyelembe.

29. A származtatott ügyletek értékelése

1. Opciós ügyletek:

A szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. Ennek hiányában, illetve nem tőzsdei ügyletek esetében, az opciót kizárólag a belső értéken kell értékelni, azaz az opció értéke ebben az esetben az opciós kötés kötési árfolyamának és az opciós ügylet alapjául szolgáló termék utolsó záró árának különbözete vagy nulla közül a nagyobb érték.

A nem tőzsdei ügylet keretében vásárolt opciós ügyletek értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi árfolyamot (bid oldali jegyzés), illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló vételi árfolyamot kell tekinteni. Amennyiben az opció értékelése kizárólag az opció kiírója által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja az opció értékelése, illetve az értékelés alapját képező árak megfelelőségét, a 28. pontban hivatkozott vizsgálati és ellenőrzési módozatok valamelyikének alkalmazásával.

2. Tőzsdei határidős ügyletek:

3. Tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek:

A tárgynapi nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra vonatkozó devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamokon kell értékelni. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

4. Kamatlábderivatívok (interest rate swap):

IRS ügylet értékeléséhez az Alapkezelő az ügylet fix és változó kamatozású lábait egyenként kiszámítja a piaci swapgörbéből számított diszkontfaktorok alkalmazásával.

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

Az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a Befektetőt az Alap Megfeleltetési Napján tulajdonában tartottBefektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján az összes költség levonását követően a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) részeként – a Fizetési Ígéret teljesítéseként – megilleti az Alap Megfeleltetési Napján a Befektető tulajdonát képző Befektetési Jegyek névértékének megfelelő összeg, melyre a Fizetési

Ígéretnek megfelelő Tőkevédelem vonatkozik, illetve a Befektetési Jegyek névértékére számított 15%-os Rögzített Hozam, amelyre Fizetési Ígéretnek megfelelő Hozamvédelem vonatkozik.

A Lejáratkori Kifizetés további elemeként a Befektető részére a Mögöttes Index, illetve az ahhoz mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés kerül kifizetésre, melynek összege a Mögöttes Index Változás Mutató, a Participációs Érték és a Befektetési Jegyek névértékének szorzatával egyezik meg. Teljesítményrészesedés fizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben azt a Mögöttes Index teljesítménye, illetve az ahhoz mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítése megengedi.

A Mögöttes Index

SG Rise Of The Robots VT 9 Index

Bloomberg ticker: SGMDROBT ISIN-kód: CH0401834855

Az index olyan vállalatok részvényeiből összeállított kosár, amelyek üzleti modelljére, eredményességére a mesterséges intelligencia automatizációja és a

robotika pozitív hatással bír.

A Mögöttes Index Változás Mutató számítási módszere

Index kezdőárfolyama: a derivatív ügylet megkötését követő 3. munkanapra vonatkozóan meghatározott záróárfolyam.

A Mögöttes Index Változás Mutató értéke a Mögöttes Index 0-15%-os vagy negatív teljesítménye esetén 0%,

A Mögöttes Index Változás Mutató értékének meghatározása a Mögöttes Index 15% meghaladó teljesítménye esetén:

A Mögöttes Index Változás Mutató (MIVM) számítása a következőképpen alakul:

𝑃 𝐼𝑛𝑑𝑒𝑥 É𝑟𝑡é𝑘𝑛𝑎𝑝

A kifizetett összegre vonatkozó képlet:

Egyszerűsített példa a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Teljesítményrészesedés és a Lejáratkori Kifizetés számítására:

A Mögöttes Index kötési

árfolya ma és Megfigyelés i Napra eső záróárfolya maközti változás (hipotetikus

példák)

Teljesítményrészesedés értéke az alábbi Participációs Érték

esetén

Lejáratkori Kifizetés a Teljesítményrészesedés alapján a Befeketítési Jegyeknévértékére vetítve beleértve a 100% Tőkevédelmet és 15% Rögzített Hozamot

25%-os participáci

50%-os participáci

100%-os

participáció

200%-os

participáció

25%-os participáció

50%-os participáció

100%-os participáció

200%-os

participáció

A Mögöttes Index pozitív értéke esetén:

70%

55%*0,25=1

3,75%

55%*0,5=

27,5%

55%

55%*2=

110%

100%+15%+13,75%=

128,75%

100%+15%+27,5%=142,5%

100%+15%+55%=

170%

100%+15%+110%=

225%

60%	45%*0,25=1 1,25%	45%*0,5= 22,5%	45%	45%*2= 90%	100%+15%+11,25%=126,25 %	100%+15%+22,5%=137,5%	100%+15%+45%= 160%	100%+15%+90%= 205%
30%	15%*0,25=3 ,75%	15%*0,5= 7,5%	15%	15%*2=30%	100%+15%+3,75%= 118,75%	100%+15%+7,5%=122,5%	100%+15%+15%= 130%	100%+15%+30%= 145%
15%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
5%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
1%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
A Mögöttes Index 0%-os vagy negatív értéke esetén:
0%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-1%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-3%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-5%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-8%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%
-24%	0%	0%	0%	0%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%	100%+15%+0%=115%

Figyelemfelhívás

Az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét arra, hogy bár mindent megtesz azért, hogy a fentieknek megfelelő Teljesítményrészesedés elérhető, és mértéke minél magasabb legyen, arra azonban a Kbftv. 32.

§ (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Kbftv. 25. § (2) bekezdése szerinti Fizetési Ígéret nem terjed, illetve hozamvédelem nem vonatkoztatható.

32. Hozamfizetési napok

Hozamfizetési Nap: Az Alap futamidejének leteltét követő 2. banki munkanap

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

Az Alap a tőke és hozam megőrzésére vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgaranciával vagy kezesi biztosítással nem rendelkezik.

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Az Alapkezelő által az Alap nevében tett Fizetési Ígéret teljesülését az alkalmazandó Kbftv 32. § (1) bekezdésének utószabálya folytán alkalmazandó 25. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kialakított, a

tőke megóvását és a Fizetési Ígéret szerinti hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politika biztosítja, ami az Alap indulásakor rögzített feltételekhez kötött megtérülést biztosít. Ez alapján teljesíthető az Alap megszűnésekor az Alap nevében az Alapkezelő által tett Fizetési Ígéret annak tartalma szerint, azaz a Hozamfizetési Napon esedékes hozamként, illetve az Alap Lejárat miatti megszűnésekor a felosztható vagyonból a Befektetési Jeggyel rendelkező Befektetőket megillető összegként. A Kbftv. 25. § (1) bekezdésének megfelelő garanciát harmadik fél nem vállal a Lejáratkori Kifizetésre, azaz a Fizetési Ígéret teljesítésére.

Az Alap a Tőkevédelmet és a rögzített hozamot kamatozó eszközökbe való befektetéseken keresztül kívánja elérni a Kezelési Szabályzat 11. és 12. pontjában meghatározottak alapján.

Az Alap, mint Kibocsátó nevében az Alapkezelő a Tőkevédelemre és Rögzített Hozamra vonatkozó ígéretet tesz.

A Megfeleltetési napon Befektetési Jeggyel rendelkező Befektetők részére kifizetésre kerülő Rögzített Hozam a Hozamfizetési Napon el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 15%-os hozamot az összes költség levonását követően.

Ezáltal az Alap Lejárati Napján a Befektetési Jeggyel rendelkező Befektetők részére a Lejáratkori Kifizetés el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékének 115%-ának megfelelő összeget az összes költség levonása után a Rögzített Hozamnak és a Tőkevédelemnek köszönhetően.

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az Alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az Alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő az Alap eszközeinek kezeléséért éves alapkezelési díjat számít fel, amelynek nagysága az Alap tárgynapi eszközértékének arányában 1,85%

Jelen kezelési szabályzatban meghatározott díj mértékétől az Alapkezelő a Befektetők számára kedvezőbb irányba eltérhet. A díj mértéke az adott napi (T nap) - a Kezelési Szabályzat 27. pontjában, nettó eszközérték számítási táblázatában meghatározott módon számított - Eszközértékre van vetítve. Az alapkezelési díjat az Alapkezelő naponta számolja el.

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alappal kapcsolatos letétkezelői tevékenységek elvégzése céljából a Letétkezelő letétkezelési díjat számít fel, amely az Alap értékpapírszámláinak őrzési és számlavezetési díjait foglalja magába. A letétkezelési díj mértéke függ az Alap által tartott értékpapírok forgalmazási helyétől. Az Alap nettó eszközértékében naponta átalánydíj kerül elhatárolásra, az Alapra terhelendő tényleges költségeket a Letétkezelő havonta számlázza ki az Alap hó végi elszámolt pozíciói alapján. Az átalánydíj az adott napi (T nap) eszközértékre van vetítve, a mértéke éves szinten 0,05%. A Letétkezelő által továbbhárított díjak és költségek mértéke előre nem kalkulálható, megfizetésük a letétkezelési díjjal egyidejűleg esedékes. Az

átalány módosítása bármikor kezdeményezhető annak érdekében, hogy a tényleges díjakhoz legközelebb eső állapotot lehessen kimutatni napi szinten az eszközértékelésben.

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alappal kapcsolatos könyvvizsgálati tevékenységek elvégzése céljából a Könyvvizsgáló könyvvizsgálati díjat számít fel. A díj mértéke évente kerül meghatározásra és függ a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól és a munkára fordított időtől. A könyvvizsgálati díjat az Alap a könyvvizsgálati szerződésben meghatározott időpontokban, számla ellenében fizeti meg. Az Alap könyvvizsgálati díjának maximuma az Alap előző napi (T-1 nap) eszközértékének éves 0,1%-a.

A Felügyelet a hatályos jogszabályok szerint éves felügyeleti díjat számít fel, amelyet szintén az Alap visel. Éves mértéke a kezelési szabályzat hatálybalépésének időpontjában az Alap éves átlagos nettó eszközérténének 0,35 ezreléke.

A mindenkori elszámolóházi, al-letétkezelői őrzési, tranzakciós és egyéb díjak, magyar értékpapírok esetén a KELER Központi Értéktár Zrt., külföldi értékpapír esetén a Letétkezelő al-letétkezelői és számlavezetői által felszámított díjak továbbterhelésre kerülnek az Alapra. Ezen díjak nagysága függ az Alap által kötött ügyletek típusától, számától, az egyes ügyletek értékétől, elszámolásuk módjától.

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak (ez utóbbiak legmagasabb összege), kivéve a 36. pontban említett költségeket

Az Alapkezelő az Alapra hárítja továbbá az Alap ügyletei során felmerült egyéb közvetlen költségeket – ha és amennyiben azokat az Alap nem közvetlenül rendezi a szolgáltatást nyújtóval –, így különösen a befektetési szolgáltatói díjakat, a banki költségeket, elszámolási költségeket, az Alap számláinak vezetésével kapcsolatban felmerülő költségeket, továbbá a közzététellel és a már meglévő és potenciális Befektetők tájékoztatásával kapcsolatosan felmerülő marketing és egyéb költségeket, illetve az Alap működésével kapcsolatos egyéb, idesorolandó közvetlen költségeket. Az Alapot terhelő egyéb díjak legmagasabb összege egy üzleti évre vonatkozólag 2.000.000, Ft.

A Befeketetési Jegyek másodlagos forgalmazása során felmerülő díjak és jutalékok:

A Befektetési Jegyek tőzsdei forgalomban történő átruházása során a befektetési vállalkozás a mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben. (értékpapírszámla vezetéséhez kapcsolódó díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvteli díj, stb.).

Nem alkalmazandó.

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő a nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget, a lehetőség szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan terhel az adott Alapra. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az éves működési költségek – a befektetési szolgáltatói díjak nélkül – ne haladják meg az adott Alap éves átlagos tőkéjének 2%-át.

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Nem alkalmazandó.

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Nem alkalmazandó.

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

Nem alkalmazandó.

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Nem alkalmazandó.

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Nem alkalmazandó.

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

Nem alkalmazandó.

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási

jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez - részben vagy egészben - a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

Nem alkalmazandó.

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

Az Alapkezelő az Alap nyilvántartásba vételét követő három hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére.

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

Magyarország

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye - az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

A Kezelési Szabályzat készítésekor az Alap nem rendelkezik múltbeli hozammal. Az Alap múltbéli hozama, teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

49. Amennyiben az adott Alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

Nem alkalmazandó.

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást a Kbftv. 75. § (2) bekezdése szerinti esetekben, mely esetek közül a zártvégű alapra a b), c) és d) alpontokban meghatározott esetek alkalmazhatóak:

b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

Külön határozat nélkül megindul a megszűnési eljárás a Kbftv. 75. § (3) bekezdése eseteiben, így a határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor is.

Az Alapra mint zártvégű befektetési alapra vonatkozó, Kbftv-ben meghatározott megszűnési szabályok:

Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket.

A fenti felsorolás c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az alap – az alábbi eltéréssel - az általános szabályok szerint működik. Az eltérés zártvégű alap esetében abban áll, hogy a megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; továbbá a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal, egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Kbftv. 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, az előbbi bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

Az Alap portfóliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

Xxxxx szabályok alapján az Alap Futamidejének Lejárata miatti megszűnésének menetrendjét az Alapkezelő az alábbiak szerint határozza meg, azon cél szem előtt tartásával, hogy a befektetők az Alap Futamidejének Lejáratát követően minél hamarabb, a lehető legrövidebb eljárási időtartam közbeiktatásával hozzájussanak az őket a Lejárat napján tulajdonolt Befektetési Jegyeik alapján az Alap megszűnés miatti felosztható vagyona alapján megillető összeghez.

Az Alap megszűnésének tervezett menetrendje:

Lépések, teendők	Időpont / határidő
Az Alap Futamidejének Lejárata	2026. december 15. (Z nap)
Az Alap tulajdonába tartozó vagyon Alapkezelő általi értékesítésének befejezése, az értékesítésből származó ellenérték befolyása	Z napot követő harmadik Banki Nap

Megszűnési jelentés készítése és a Felügyelethez való benyújtása	Z napot követő ötödik Banki Nap
Közlemény közzététele a Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetése megkezdésének és befejezésének időpontjáról és az egy Befektetési Xxxxxx jutó összegről	Z napot követő ötödik Banki Nap
Az Xxxx Xxxxxxxxxx általi törlése a nyilvántartásból	Z napot követő ötödik Banki Napot követő naptári nap
A Befektetési Xxxx tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésének megkezdése	Z napot követő hetedik Banki Nap
A Befektetési Xxxx tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésére szolgáló időtartam zárónapja	Z napot követő tizedik Banki Nap

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az Alap által alkalmazott értékpapírfinanszírozási ügyletek és teljeshozamcsereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása

Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap értékpapír-finanszírozási ügyletet nem köt.

A 205/2023. (V. 31.) Korm. Rendelet a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról című rendelet értelmében a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelmének a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege után.

Az Alapkezelő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 számú, a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alapnak nem célkitűzése a fenntartható befektetés, valamint nem célozza meg a környezeti és társadalmi szempontok előmozdítását, tehát az SFDR rendelet 6. cikk szerinti alapnak tekinthető. Azonban az Alap befektetéseinek értékére vonatkozóan relevánsnak tekinti a fenntarthatósági kockázatokat. Ennek értelmében, a fenntarthatósági kockázat szempontjából kiemelt fontosságú a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások (Principal Adverse Impact – PAI) figyelembe vétele is.

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását, ezek a főbb káros hatás indikátorokkal mérhetők. Az Alap kezelése

során az Alapkezelő a főbb káros hatás indikátorokat közvetetten – az ún. ESG ratingen keresztül – integrálja befektetési döntéseibe, azokat kockázati tényezőként értékelve.

Az egyes PAI indikátorok értelmezéséhez szükséges a megfelelő kontextusba helyezésük, és a releváns mérőszámok figyelembevétele, melyek iparáganként eltérőek lehetnek. Ezért a fontosabb káros hatások mérését további környezeti, társadalmi és vállalatirányítási faktorok bevonásával együttesen és súlyozva veszi figyelembe az MSCI ESG módszertana, mely ezeket az adatokat az ESG rating-jébe tömöríti. Az Alap kezelése során az Alapkezelő a kizárási elvek betartása mellett, az MSCI ESG rating-et veszi figyelembe.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vétele két szinten épül be a befektetési gyakorlatba:

1. Kizárási lista: Az Alap betartja az Alapkezelő által meghatározott kizárási listát. Ennek értelmében az Alap nem fektet be súlyosan károsító iparágakba, melyek negatívan értékelhető PAI indikátorokkal rendelkeznek. Ide tartoznak a jelentősebb fűtőszenes kitettséggel rendelkező vállalatok, vitatott fegyverek gyártásával és értékesítésével foglalkozó vállalatok, továbbá a dohányipari cégek és az ENSZ Globális Megállapodását (UN Global Compact) súlyosan sértő vállalatok. A kizárást eredményező tiltott iparágakba való kitettségek küszöbértékeit az Alapkezelő kizárási elvei írják elő, melyet a Felelős Befektetési és Fenntarthatósági politikájában részletez. Az állami kibocsátók tekintetében az ENSZ Globális Megállapodást sértő országok államkötvényei sorolhatók a kizárási politikában foglalt kibocsátók közé.

A kizárási lista alkalmazása biztosítja, hogy a befektetési döntéshozatal során az alábbi PAI indikátorokat figyelembe vegye az Alapkezelő:

o Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatókon belül:

▪ PAI 4. A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

o A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatókon belül:

▪ PAI 10. Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése

▪ PAI 14. Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknáknak, kazettás lőszereknek, vegyi fegyvereknek és biológiai fegyvereknek) való kitettség.

2. PAI indikátorok figyelembe vétele az ESG adatokon keresztül: Az ESG elemzéshez és teljesítmény értékeléshez nemzetközi beágyazottságú adatszolgáltatókra támaszkodunk, és alkalmazzuk az általuk használt ESG minősítési módszertant. Az adatszolgáltatók közül az Alapkezelő az MSCI ESG-besorolását veszi alapul, amely helyettesíthető egy hasonló nemzetközi beágyazottságú szolgáltatóval is. Fenntarthatósági szempontok mérése: Az ESG-kritériumok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat foglalnak magukban, amelyek együttesen feltételei a fenntartható vállalati működésnek. Megközelítésünkben a kettős lényegességet (dual materiality) tekintjük fontosnak, amely a vállalati működés környezetre és társadalomra mért materiális hatását, valamint az ESG-kockázat vállalati értékre mért szintén materiálisnak ítélt hatását veszi figyelembe. Ezen ESG-faktorok tartalmazzák az RTS-ben előírt kötelező PAI indikátorokat, valamint további iparág specifikus szempontokat. Ezen mérések az MSCI módszertanának alapvető elemei, melyek átfogó mérőszáma az ESG rating.

Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban a PAI mutatók alakulásáról tájékoztatást nyújt az időszakos jelentésében.

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások figyelembe vételének módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő Felelős Befektetési és Fenntarthatósági Politikájában határozza meg. Ennek fontosabb elemeit a honlapján teszi közzé, az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikával együttesen az alábbi linken: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/

A fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alapkezelő honlapján érhető el minden év június 30. napjáig, az előző naptári évre vonatkozóan: xxxxx://xxx.xxxxx.xx/

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Az Alapkezelő neve: VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Letétkezelő neve: UniCredit Bank Hungary Zrt. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Letétkezelő a Kbftv-ben, így különösen a 64. § (7)-(9), 75. § (5), 79. § (3), 124. § (3). 136. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.

A Letétkezelő szerződésben vállalt kötelezettségei az alábbiak:

a) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről, és arról, hogy a befektetési jegyek forgalmazása során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek;

b) gondoskodik az Alap tulajdonában lévő és a Bank által letétkezelt pénzügyi eszközök illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzéséről, és letétkezeléséről;

c) összevont értékpapírszámlát, valamint fizetési számlát vezet az Alapnak;

d) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján nyilvántartást vezet az Alap tulajdonát képező minden egyéb, letétbe nem helyezhető eszközről, valamint meggyőződik arról, hogy az adott eszköz az Alap tulajdonát képezi-e;

e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek forgalmazása vagy érvénytelenítése a jogszabályoknak és a Szabályzatnak megfelelően történik-e;

f) biztosítja, hogy az Alap összesített és egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Szabályzatának megfelelően számítsák ki;

g) teljesíti az Alapkezelő pénzügyi eszközökre vonatkozó utasításait a jogszabályokkal, az Alap kezelési szabályzatával (a továbbiakban: Szabályzat; 11. sz. melléklet) és az Eljárási Renddel összhangban;

h) ellátja az általa kezelt értékpapírok hozamainak elszámolásával kapcsolatos tevékenységet;

i) ellátja az általa kezelt értékpapírokkal összefüggő társasági eseményekkel kapcsolatos teendőket;

j) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak különös tekintettel a befektetési korlátokra, a Bank a befektetési korlátok ellenőrzését a nettó eszközérték számítással/ellenőrzéssel egy időben végzi;

k) biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön;

l) ellátja az Alap megszűnésével kapcsolatos, a jogszabályokban előírt technikai teendőket;

m) ellenőrzi, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és az Alap Szabályzatával összhangban használja- e fel;

n) ingatlanalapok esetében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések hatályosságához megadja a Ptk. 6:118. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, ha az adott ügylet megfelel a vonatkozó jogszabályoknak;

o) elvégez minden olyan egyéb feladatot, melyet a Kbftv., a Bizottságnak a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete és a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a letétkezelő számára előír.

A Letétkezelő megfelelő eljárásokat hoz létre és hajt végre az előbbiek szerinti letétkezelői feladatok ellátása körében, az ABAK-rendelet 83-99. cikkeinek megfelelően.

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

Könyvvizsgáló neve: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Cégbejegyzés száma: 00-00-000000

A Könyvvizsgáló a Kbftv-ben, így különösen a 135.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatokat látja el.

A Könyvvizsgáló feladatai:

• az Alap éves jelentésében közölt számviteli információk felülvizsgálata;

• annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a törvényeknek megfelelően kezeli;

• a Kbftv.-ben meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről. A Felügyelet rendelkezésére állás az előbbiekben fel nem sorolt esetekben is, amennyiben a Felügyelet a könyvvizsgálótól tájékoztatást kér.

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó.

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), feladatai

VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. Cégbejegyzés száma 00-00-000000

A Forgalmazó feladatai:

Az Alapkezelő a Kbftv. 7.§ (2) bekezdése értelmében az Alap forgalmazási tevékenységét végzi, azaz a befektetési jegyek forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos valamennyi, jogszabályban és a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazói feladatokat lát el. E forgalmazói feladatok - a Kbftv 127. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően – magukban foglalják a felosztott hozam és/vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére teljesített kifizetések teljesítését is.

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

Nem alkalmazandó.

58. A prime brókerre vonatkozó információk

58.1. A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2. Az ABA prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

58.3. A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásnak lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre

esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

Nem alkalmazandó.

59. Harmadik személyre kiszervezett tevékenységek leírása, az esetleges összeférhetetlenségek bemutatása

Kiszervezett tevékenységek:

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Monolith Systemhouse International s.r.o ill. Monolith Rendszerház Informatikai Kft.

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. 3. em. 4. ajtó Kiszervezett tevékenység: Rendszertámogatás és fejlesztés

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

Kiszervezett tevékenység: IT Service Level Agreement és Együttműködési megállapodás (Service Level Agreement – Püszámvitel, kockázatkezelés, HR, jog, adó, gépjármű)

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Alapkezelő Rendszer Kft. Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 3066 Kutasó, Toldi u. 4. Kiszervezett tevékenység: ANYR rendszer support és fejlesztés

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény neve: Autsoft Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xxxx 0. Infopark „C” épület)

Kiszervezett tevékenységet végző intézmény székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xxxx 0. Infopark

„C” épület

Kiszervezett tevékenység: Online rendszertámogatás és fejlesztés

Document Metadata

Table of Contents

VIG ROBOTOK KORA

Document Metadata