unitechnic.cz s.r.o. – Általános kereskedelmi feltételek FOGALMAK MAGYARÁZATA

xxxxxxxxxx.xx s.r.o. – Általános kereskedelmi feltételek FOGALMAK MAGYARÁZATA

„Vevő” olyan személy (fogyasztó vagy vállalkozó), akivel az Eladó Szerződést köt;

„Fogyasztó” az a természetes személy, aki a Cseh kereskedelmi törvénykönyv (KTK) 419.§-a értelmében szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eső Szerződéses jogviszonyt létesít Eladóval vagy más módon jár el;

„Vállalkozó” a KTK 420.§-a értelmében olyan személy, aki önállóan, a saját terhére és felelősségére vállalkozói vagy ehhez hasonló tevékenységet folytat folyamatos szándékkal a nyereség elérésének céljából, ugyanakkor vállalkozónak tekinthető ez a személy a tevékenysége szempontjából is; a jelen ÁKF, a fogyasztóvédelem és polgári törvénykönyv (PTK) 1963.§ értelmében vállalkozónak tekinthető az, aki a saját kereskedelmi, gyártási vagy hasonló tevékenysége vagy foglalkozása önálló végzésével kapcsolatban létesít Szerződéses viszonyt, illetve, aki a vállalkozó nevében vagy terhére jár el (a PTK 420.§ (2) bekezdése); amennyiben Vevő a megrendelésében közli a cégnevét (vagy ha cégneve nincs, a saját nevét és a személyét vagy a kereskedelmi üzemét pontosabban jelző esetleges kiegészítést), valamint a statisztikai számjelét (azonosító számát), érvényes, hogy rá a vállalkozókat érintő ÁKF rendelkezései és az általánosan kötelező jogszabályok vonatkoznak.

„Eladó” a következő kereskedelmi társaságot jelöli: xxxxxxxxxx.xx s.r.o. (székhelye: Praha 9, U vysočanského pivovaru 701/3, Cseh Köztársaság, Statisztikai számjele: 274 25 134, cégjegyzése: Prágai Városi Bíróság, mint cégbíróság cégjegyzéke, részleg: C, cégjegyzékszám: 116169;

„Szerződés” az Eladó és a Vevő között létrejött adásvételi szerződést jelenti, melynek tárgya a dolog (áru) adásvétele, és melynek elválaszthatatlan részét képezik az ÁKF;

„Szerződő felek” az egymással szerződéses jogviszonyt létesítő Eladót és Vevőt jelentik;

„PTK“ a cseh polgári törvénykönyvről szóló többször módosított 2012. évi 89. számú törvény;

„ÁKF“ a jelen Általános Kereskedelmi Feltételeket jelenti.

1. AZ ÁKF ALKALMAZHATÓSÁGA ÉS MÓDOSÍTÁSA

1.1. A Szerződés eltérő rendelkezéseinek hiányában a jelen ÁKF az Eladó és a Vevő közötti, a Szerződés alapján (vagy azzal kapcsolatban) keletkező jogviszonyokat szabályozzák, ideértve az Eladó webáruházán keresztül kötött Szerződéseket is, amelyeket a következő internetes címeken elhelyezett honlapokon üzemeltet: xxx.xxx-xxx.xx, xxx.xxx-xxx.xx, xxx.xxx-xxx.xx, xxx.xxx-xxx.xx, xxx.xxx-xxx.xx, xxx.xxx-xxx.xx, xxx.xxx-xxx.xxx (a további előfordulásokban „Eladó webáruháza”-ként is szerepelhet).

1.2. A jelen ÁKF kizárják minden egyéb típusfeltételek vagy mintaszerződések alkalmazását, amelyekre Eladó bármilyen közlésében, előzetes eljárásában, stb. utalhatott.

1.3. Az ÁKF a PTK 1751.§-a értelmében a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A Szerződés és az ÁKF eltérő rendelkezései esetén a Szerződés megállapodásai az irányadók.

1.4. A PTK 1826.§ (1) bekezdés e) pontja értelmében Eladó semmilyen magatartási kódex rendelkezéseinek nem veti alá magát.

1.5. Vevő a megrendelés leadásával (az adásvételi szerződés (ajánlat) létesítésének indítványával - a továbbiakban „megrendelés”) elfogadja, hogy a Szerződés létrejötte előtt megismerte az ÁKF (a megrendelés Vevő által történő elküldésének pillanatában hatályos változatát), ezekkel egyetért, és elfogadja az alkalmazásukat az áru Szerződés alapján történő megvásárlásakor, és hogy az ÁKF-et a PTK 1753.§ értelmében kifejezetten elfogadja.

1.6. A jelen ÁKF a továbbiakban egyebek mellett a Szerződéskötési folyamatot is szabályozzák, illetve Eladó és Vevő megállapodását képviselik a felek jövőbeli szerződéskötési gyakorlatának bevezetéséről.

1.7. Az Eladó részéről történő szolgáltatások nyújtására (különösen az áru Szerződés alapján történő vásárlásával kapcsolatban) a jelen ÁKF rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

1.8. Eladó bármikor jogosult az ÁKF egyoldalú módosítására, amely a jelenlegi ÁKF helyébe lép az ÁKF új változatában szereplő hatálybalépés napján. Az ÁKF új változata nem érinti a már létrejött Szerződéseket és az abból eredő jogokat és kötelezettségeket.

2. AZ ÁRU BEMUTATÁSA, SZERZŐDÉSKÖTÉS, ELÁLLÁS A SZERZŐDÉSTŐL

2.1. Az Eladó katalógusaiban, prospektusaiban és egyéb sajtótermékeiben, az interneten, a hirdetésekben, stb. szereplő árukínálata (a továbbiakban összegzően „az áru bemutatása”) az áruválaszték kötelezettség nélküli ajánlatát képviseli (tehát csak tájékoztató jellegű), nem minősül Szerződéskötési indítványnak, sem pedig nyilvános Szerződéskötési indítványnak a PTK 1732.§-a értelmében, és Xxxxx nem köteles Szerződést kötni ezzel az áruval kapcsolatban. Eladó fenntartja a sajtóhibák kijavításának és az áruválaszték változtatásának jogát, amelyért Xxxxx semmilyen felelősséget nem vállal. A fenti ajánlatokban feltüntetett tömegek, méretek, kapacitások, teljesítmények, illusztrációk és egyéb adatok csak tájékoztató jellegűek, amelyek eltérhetnek a valóságtól a szokásos rendeltetési célt szolgáló funkcióra gyakorolt hatás nélkül.

2.2. A Vevő a megrendelését Xxxxxxxx leadhatja telefonon, írásban, telefaxon, elektronikusan vagy egyéb formában, amelyet Eladó az aktuális ajánlatban az áruválaszték áruspecifikációja szerint közöl. A megrendelés elküldésével nem jön létre Szerződés Vevő és Eladó között. A megrendelés jellegének függvényében (árumennyiség, vételár nagysága, várható szállítási

költségek) Xxxxx igényelheti a Vevő általa elküldött megrendelés megerősítő visszaigazolását

(például telefonon vagy írásban).

2.3. A PTK 1744.§-a értelmében Xxxxx saját belátása szerint a megrendelést elfogadhatja visszaigazolással, az áru elküldésével vagy hasonló eljárással a Vevő előzetes tájékoztatása nélkül.

2.4. A Szerződés a megrendelés hatályba lépésével jön létre (lásd a PTK 1745.§-a), vagyis főleg a megrendelés Vevő részére történő visszaigazolás kézbesítésével. Amennyiben Vevő - fogyasztó a megrendelését valamely távközlési eszköz révén (például az interneten) adja le, Eladó annak átvétele után köteles valamely távközlési eszköz révén haladéktalanul visszaigazolni Vevő – fogyasztó megrendelését; ez nem érvényes az elektronikus levélváltás vagy a hasonló egyedi kommunikáció révén létesített szerződésekre. A PTK 1744.§-ában közölt esetekben a Szerződés már az Eladó akaratának kifejezésével is létrejöhet, vagyis hogy a Vevő megrendelése szerint jár el.

2.5. A Szerződés megkötésének technikai lépéseiről szóló információk (ideértve az áfa összegét, az utánvét díját és az áruszállítási költségeket) az Eladó webáruházában történő árurendelési folyamatból derülnek ki, ahol a Vevő a megrendelés véglegesítése (elküldése) előtt módosíthatja, kiegészítheti és ellenőrizheti a megrendelésében szereplő adatokat. Ezek az információk megtalálhatók az Eladó webáruházát üzemeltető internetes honlap általános részében is.

2.6. A Szerződés létrejöttének pillanatában Eladó és Vevő között a Szerződésben (ÁKF-ben) és a jelen helyen nem szabályozott kérdések tekintetében az általánosan kötelező jogszabályokban rögzített kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A Szerződés létesítése kizárólag a PTK-ban meghatározott minden kellékekről történő megállapodás után lehetséges a PTK 1726.§-a értelmében.

2.7. Amennyiben a Szerződés elektronikus eszközök révén jön létre, Eladó a szerződés szöveges változatán kívül az ÁKF-et is átadja Vevőnek - fogyasztónak.

2.8. Vevő a Szerződés megkötésével magára vállalja a körülmények lényeges megváltozásának veszélyét a PTK 1765.§-a és az 1766.§-a értelmében.

2.9. Az Eladó és Vevő - vállalkozó között létesítendő Szerződésre a PTK 1799.§-ának és 1800.§-ának rendelkezései nem alkalmazhatók. Vevő - vállalkozó a Szerződés létesítésével a PTK 1801.§-a második mondata értelmében igazolja, hogy a jelen ÁKF nem állnak szöges ellentétben az üzleti szokásokkal és az alapvetően tisztességes üzleti magatartással.

2.10. A létrejött Szerződést Eladó kizárólag az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesülése céljából archiválja a személyes adatok védelméről szóló többször módosított 2000. évi 101. sz. törvény értelmében, és nem teszi hozzáférhetővé a kívülálló harmadik személyeknek.

2.11. Eladó a következő esetekben törölheti Vevő megrendelését vagy állhat el a létrejött Szerződéstől (ez nem érinti Eladó Szerződéstől való elállásának jogát az általánosan kötelező jogszabályok által vagy a Szerződésben rögzített további esetekben):

- az árukészlet kifogyott vagy már a gyártását, illetve szállítását beszüntették,

- jelentősen megváltozott az áru ára a beszállítónál vagy az Eladó beszállítójától származó áru nem értékesíthető az eredetileg meghirdetett áron,

- ha a Vevő olyan IP címről, vagy mailszerver IP címről küld megrendelést, amely IP cím feketelistán szerepel,

- az áru leírásában, megjelenítésében vagy vételárában egyértelmű hiba tapasztalható; az áru vételára hibájának tekintendő például vételárnak négy helyett csak három számjeggyel történő megadása (például a vételár 50 %-kal alacsonyabb, mint az adott árutípusnál megszokott ár, anélkül, hogy az árunál szerepelnek a kiárusítási vagy a kedvezményes akció), vagy az Eladó ügyfélközpontjának operátora, illetőleg az Eladó internetes informatikai rendszere által a vételárról közölt információ egyértelműen hibás.

Amennyiben a Vevő a megrendelés törlése vagy Eladó Szerződéstől való elállásának kézbesítése előtt már kifizette a vételárat vagy annak egy részét, ezt a vételárat vagy annak egy részét Eladó visszautalja Vevő azon bankszámlájára, ahonnan az átutalást teljesítette (amennyiben a felek nem állapodtak meg másként), vagy elküldi a címére a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a

megrendelés törléséről vagy a Szerződéstől való elállásról szóló információ Vevőnek történő kézbesítését követő 14 napon belül.

2.12. Amennyiben az áruval együtt ajándékot is nyújtanak Vevőnek, az Eladó és Vevő között létrejött ajándékozási Szerződés létrejöttének feltétele, hogy amennyiben bekövetkezik a Szerződéstől való elállás (az Eladó vagy a Vevő részéről), az ajándékozási szerződés az ilyen ajándékkal kapcsolatban hatályát veszti, és Vevő köteles az ajándékot az áruval együtt visszaadni Eladónak.

3. ELADÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE A SZERZŐDÉSKÖTÉS ELŐTT

3.1. Amennyiben a Szerződő felek kifejezték Szerződés megkötésére irányuló szándékukat, és ha a további körülményekből más nem következik, Vevő - fogyasztó a jelen Szerződés megkötése előtt vagy még mielőtt elküldte volna a kötelező érvényű megrendelését az Eladónak, a PTK 1811.§-a értelmében az Eladótól megkapott minden világos és közérthető tájékoztatást az itt felsorolt tényekről a Szerződés nyelve szerinti nyelven. Vevő - fogyasztó igazolja, hogy Xxxxx ezen tájékoztatásait az éppen közölt időbeli és tárgybeli összefüggésében elolvasta az Eladó webáruházát üzemeltető internetes honlapon.

3.2. Amennyiben a Szerződő felek kifejezték Szerződés megkötésére irányuló szándékukat, és ennek folyamán Xxxxx legalább egy olyan eszközt alkalmazott, amely lehetővé teszi a Szerződéskötést a felek fizikai jelenléte nélkül, például az interneten, vagy a felek Szerződéskötésre irányuló eljárása Eladó megszokott telephelyén kívül történt, Vevő - fogyasztó a Szerződés létesítésével igazolja, hogy a jelen Szerződés megkötése előtt, vagy még mielőtt leadta volna Xxxxxxxx a kötelező érvényű megrendelést, (amennyiben a Szerződés telefonon létesült) a PTK 1820.§-a, a PTK 1825.§-a és a PTK 1826.§-a értelmében Eladótól megfelelő időben előre megkapott minden ilyen tájékoztatást. Vevő - fogyasztó igazolja, hogy Xxxxx ezen tájékoztatásait a megadott időbeli és tárgybeli összefüggésében elolvasta az Eladó webáruházát üzemeltető internetes honlapon.

4. A VÉTELÁR-KÉPZÉS

4.1. Eltérő rendelkezések hiányában érvényes, hogy az Eladó által kínált áru ára áfa nélkül értendő, és nem tartalmazza az áruszállítási és egyéb költségeket.

4.2. Amennyiben Vevő az árut Eladó webáruháza révén rendeli meg a webáruházban feltüntetett ár érvényes az áru Vevő által történő megrendelése pillanatában. Amennyiben Vevő az árut katalógusból, szórólapból vagy hirdetésből (a továbbiakban „katalógus”) rendeli meg, az ebben szereplő ár érvényes egészen az új katalógus megjelenéséig, vagy amíg az ár érvényes a katalógus szövege szerint; ezután az Eladó webáruházában szereplő aktuális ajánlatok árai érvényesek. Az áru telefonos megrendelése esetén az operátor Vevővel közölt eladói árak érvényesek. Kétségek esetén az Eladó webáruházában szereplő aktuális ajánlatok árai érvényesek. Ez a rendelkezés nem érinti az Eladó lehetőségét, hogy egyedi feltételek alapján létesített Szerződésre (ideértve a magasabb vételárat is).

4.3. Eladó fenntartja a jogot az árak egyoldalú módosítására, különösen a tőle független körülmények miatti költségnövekedés esetén, amely az árukínálat feltüntetése után keletkezett (adóemelés, árfolyamváltozás, a gyártók és egyéb árubeszállítók beszállítói feltételeinek lényeges változása, stb.), mégpedig a megfelelő tájékoztatás közzétételével a webáruházban, és amennyiben a Szerződés már létrejött, de a Vevő még nem egyenlítette ki a vételárat, a Vevőnek küldött egyoldalú írásbeli értesítés alapján. Amennyiben Vevő az Eladó fenti tájékoztatása alapján közölt áremeléssel nem ért egyet, haladéktalanul elállhat a már létrejött Szerződéstől.

5. A VÉTELÁR KIFIZETÉSE, A TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE, FOGLALÓ, EET

5.1. A Vételár kifizetésének alapvető módja a készpénzes fizetés az áru átadásakor (az Eladó telephelyén az áru személyes átvételekor, vagy az áru utánvétes átvételekor). Vevő ugyanakkor az Eladó által Vevőnek kínált egyéb fizetési lehetőségek közül is választhat. Amennyiben Vevő az áru árát előreutalással fizeti (vagyis az áru Vevőnek történő elküldése előtt), Eladó az árut csak a teljes vételár maradéktalan kifizetése után küldi el.

5.2. Készpénzes fizetés esetén a vételár akkor kerül kifizetésre, ha az Eladó átveszi a vételárat (a vételár közvetlenül az Eladó üzlethelyiségeiben történő kifizetése), vagy az áruszállítónak kerül kifizetésre (a vételár utánvétes kifizetése esetén). A banki átutalás esetén a vételár a teljes vételár összegének (esetleg az áru különálló része beszállítása esetén a vételár egy részének) Eladó bankszámláján történő jóváírása pillanatában tekintendő kifizetettnek.

5.3. Eladó igényelheti a Vevőtől a vételár teljes kifizetését még az áru elküldése előtt. A PTK. 2119.§ (1) bekezdésrendelkezéseinek alkalmazásától a felek eltekintenek.

5.4. Amennyiben vevő késedelembe esik a vételár vagy egyéb pénzügyi kötelezettsége teljesítésével (a jelen rendelkezés céljaira a továbbiakban „hátralékos összeg”), Vevő köteles Eladónak a hátralékos összeg 0,1 %-os nagyságáig késedelmi kamatot fizetni minden megkésett nap után. A késedelmi kamat legkésőbb 7 nappal az írásbeli kiszámlázásának átvétele után esedékes. Eladó teljeskörű kártérítést követelhet Vevőtől azon kötelezettsége megsértésével okozott károkért, melyre a késedelmi kamatra vonatkozik. A Szerződő felek eltérő megállapodása hiányában Vevő a késedelmi kamat megfizetésével párhuzamosan nem mentesül a teljesítési kötelezettségei alól, amelynek teljesítése a késedelmi kamattal megerősítésre került. Egyúttal a Vevő vételár vagy egyéb kifizetési kötelezettségének késedelme eseteire a jelen bekezdés első mondata értelmében megállapodtak Eladó Szerződéstől való elállásának jogáról.

5.5. Eladó fenntartja az áru tulajdonjogát, vagyis a Vevőre az áru tulajdonjoga kizárólag a teljes vételár kifizetésének pillanatában száll át. Amíg az áru Xxxxx tulajdonában van, Eladó a Vevői kötelezettségek elmulasztása következtében ismét birtokba veheti az árut. Amíg az áru tulajdonjoga nem száll át vevőre, Vevő köteles a számára leszállított árut a saját költségén akként kezelni, mintha az áru raktározója lenne, ugyanakkor nem használhatja, és nem végezhet beavatkozásokat az áruba. A Szerződő felek ehhez hasonlóan járnak el akkor is, ha Xxxxx bármilyen okból újra az áru tulajdonosává válik.

5.6. Amennyiben Vevő - vállalkozó előleget fizetett a megrendelésre készült áru vételárából (egyedi megrendelésre készült áru), ez az előleg nem téríthető vissza, az Eladó megrendelés teljesítésére fordított költségei (ideértve az alvállalkozóit is) megfizetésének erejéig. Vevő – vállalkozó kizárólag akkor jogosult a teljes vételár visszafizetésére, ha a Vevő – vállalkozó 9.4. cikk értelmében eláll a szerződéstől.

5.7. Az áru Eladónak történő visszaadása esetén (például a 8.7. cikk értelmében) Eladó a vételár visszafizetését a Vevő jóváhagyott adóügyi jóváírásához kötheti.

5.8. Vevő számlázási címe utólag, a megrendelése Eladónak történő leadása (elküldését) után már nem módosítható, kivéve, ha Eladó és Vevő másként állapodnak meg, és az általánosan kötelező jogszabályok (különösen az általános forgalmi adóról szóló többször módosított 2004. évi

235. sz. tv.) ezt lehetővé teszik.

5.9. A bevételek nyilvántartásáról szóló törvény értelmében Xxxxx köteles Vevőnek bizonylatot kiállítani. Ezzel együtt köteles az átvett bevételt online nyilvántartásba venni az adóhatóságnál; műszaki meghibásodás esetén legkésőbb 48 órán belül.

6. AZ ÁRU KISZÁLLÍTÁSA, AZ ÁRU KÁRVESZÉLYE

6.1. A Szerződéssel Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy Vevőnek átadja a vételár tárgyát képező árut, és lehetővé teszi részére az áru tulajdonjogának megszerzését, és Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy az árut átveszi, és kifizeti az érte járó vételárat Eladónak.

6.2. Eladó átadja Vevőnek (a megállapodott mennyiségű, minőségű és kivitelű) árut, továbbá az áruhoz tartozó bizonylatokat, és lehetővé teszi Vevőnek az áru tulajdonjoga megszerzését a Szerződés értelmében. Vevő kifizeti a vételárat, és átveszi az árut.

6.3. Eladó az áruátadási kötelezettségét akkor teljesíti, ha lehetővé teszi a Vevőnek az áru birtokbavételét a teljesítés helyén, és erről időben értesíti (amennyiben a Szerződésben nincs meghatározva a pontos teljesítési határidőt, vagy ha az áru még nem áll átvételre készen a Szerződés megkötésekor).

Amennyiben Eladó vállalta az áru elküldését, Vevő – vállalkozó esetében az áru átadása az áru első szállítónak történő átadásával jön létre, míg Vevő – fogyasztó esetében az áru szállító részéről történő átadásával teljesül. Amennyiben Xxxxx a saját választása értelmében a Vevőnek – vállalkozónak az árut a saját költségén szállítja le, az áruátadási kötelezettségét Vevőnek - vállalkozónak abban a pillanatban teljesíti, amikor a Vevő – vállalkozó részére lehetővé teszi az áru birtokbavételét a Szerződésben rögzített helyszínen.

A közvetlen (személyes) teljesítés esetén az áru átadása abban a pillanatban teljesül, amikor Xxxxx lehetővé teszi Vevőnek az áru birtokbavételét Eladó székhelyén vagy üzlethelyén; amennyiben Szerződő felek megállapodtak az áru átadás-átvételi határidejében, az áru átadására Eladó részéről Vevőnek a szerződéses határidő utolsó napján kerül sor, amennyiben az árut Vevő nem veszi át már korábban.

6.4. Amennyiben Xxxxx az árut a Vevő által meghatározott helyen adja át, Vevő az árut annak leszállításakor veszi át; egyéb esetekben a Vevő az árut az eladáskor az Eladó székhelyén vagy telephelyén veszi át.

6.5. Amennyiben az áru nem adható át Vevőnek a Vevő oldalán felmerülő akadályok miatt, Xxxxx a saját belátása szerint megpróbálhatja az áru ismételt kézbesítését vagy egyéb módon történő átadását, vagy az árut raktározhatja addig, amíg a Vevő részéről megtörténik az áru átvétele. Ezesetben Vevő köteles kifizetni Eladónak a raktározással kapcsolatos költségeit (az áru raktározása esetén az Eladót raktári díj illeti meg; a Szerződő felek egyéb megállapodása hiányában a szokásos raktári díjak érvényesek), azzal a feltétellel, hogy ha az áru szerződéses leszállítását követő 1 hónap eredménytelenül telik el, Eladó jogosult elállni a Szerződéstől. Amennyiben Vevő az Eladónak ezért az áruért már kifizette a Vételárat, a Szerződéstől való elállás után az Eladó részéről jogosult annak visszafizetésére (az áru esetleges raktározási, az ismételt kézbesítési, vagy az egyéb módon történő kézbesítési költségeinek levonása után).

6.6. A kiszállítási időt Eladó határozza meg. Az Eladó ajánlatában és a Szerződésben feltüntetett szállítási idő (lásd. 2.1. cikk) csak tájékoztató jellegű. Az áru beszállítása annak elérhetősége, az Eladó üzemi lehetőségei és a Vevő által kiválasztott szállítási mód alapján kerül teljesítésre a lehető legrövidebb határidőben, rendszerint a Szerződés létrejöttétől számított 2 - 10 munkanapon belül. Kivételes esetekben, vagy ha az áru nincs raktáron, a beszállítási idő ennél is hosszabb lehet, ezen tény megállapítása után Eladó haladéktalanul értesíti a Vevőt.

6.7. Az áru szállítási helyét és a szállítási módját Vevő határozza meg a megrendelésben szereplő választása alapján. Amennyiben Vevő nem választhatja ki a szállítási módot, Eladó értesíti erről, és megállapodik Vevővel egy másik áruszállítási módról.

6.8. Amennyiben Xxxxx és Vevő nem állapodtak meg kifejezetten erről, az áruszállítás részét nem képezi az áru telepítése. Az áruküldemény rendszerint tartalmazza a számlát (adóügyi bizonylatot), az áru cseh nyelvű, vagy a Vevő áruátvételi helye szerinti nyelvű használati útmutatót (amennyiben ez a hely a Cseh Köztársaság területén kívül található).

6.9. Az áru áruszállítótól történő átvételekor Vevő köteles az áruszállítóval együtt leellenőrizni a küldemény állapotát (az átadott áru mennyiségének teljességét és az árucsomagolás sértetlenségét). Vevő elutasíthatja az áruküldemény átvételét, amennyiben a küldeménnyel átadott áru mennyisége hiányos vagy a csomagolás sérült. Amennyiben a hiányos vagy sérült küldeményt Vevő mégis átveszi az áruszállítótól, az áruszállító átvételi jegyzőkönyvében szükséges rögzíteni az átadott áru mennyiségének hiányosságát vagy az áruküldemény sérült csomagolását (ideértve az áru állapotát is), ezzel együtt pedig haladéktalanul jelezni kell ennek tényét Eladó e-mail címén: xxxxxx@xxxxx.xx (ideértve az áruszállító átvételi jegyzőkönyv másolatának elküldését is). A hiányosság vagy az árucsomagolás utólagos reklamációjára (ideértve az áru állapotát is) a Vevőnek továbbra is lehetősége van, az Eladónak ugyanakkor lehetőséget ad annak igazolására, hogy nincs szó Szerződéssel kapcsolatos ellentétről.

6.10. Vevő köteles a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül megtekinteni az árut a kárveszély átszállása után, és köteles megvizsgálni az áru tulajdonságait és mennyiségét (ideértve az áru sértetlenségét is), és köteles haladéktalanul (de legkésőbb az áruátvételt követő

24 órán belül) írásban jelezni Eladónak (ajánlatos Eladó telefonos értesítése is), hogy az áruban esetleges hibák merültek fel, majd ezeket a hibákat pontosabban jellemeznie kell, és fel kell függesztenie az áru használatát.

6.11. Amennyiben Xxxxx a Szerződésben meghatározott helyen átadja az árut a szállítónak, a

kárveszély a rögzített helyen száll át a Vevőre az áru szállítónak történő átadásával. Amennyiben a helyszín nem került a Szerződésben rögzítésre, úgy a kárveszély az áru első szállítónak történő átadásának helyszínén száll át a Vevőre.

6.12. Amennyiben a Szerződéskötéskor az áru már szállítás alatt áll, a kárveszély az áru első áruszállítónak történő átadásakor száll át a Vevőre. Eladó azonban felelősséget vállal azokért a károkért, amelyek a Szerződéskötés előtt történtek, és Xxxxxxxx tudomása volt, vagy a körülményeket figyelembe véve tudomása kellett, hogy legyen erről.

7. A HIBÁS TELJESÍTÉSBŐL EREDŐ JOGOK

7.1. A Szerződő felek hibás teljesítésből eredő jogait és kötelezettségeit az általánosan kötelező jogszabályok (különös tekintettel a kereskedelmi törvénykönyv 1914-1925.§-ai, a 2099.-2117.§-ai és a 2161.-2174.§-ai, valamint a fogyasztóvédelemről szóló többször módosított 1992. évi 634. sz. törvény) szabályozzák, a Vevő személyének függvényében, vagyis, hogy Fogyasztóról vagy Vállalkozóról van szó.

8. KELLÉKSZAVATOSSÁG

8.1. Eladó a Szerződés megkötésével minőségi szavatosságot nyújt Vevőnek - vállalkozónak (a jelen cikkben a továbbiakban „Vevő”). A kellékszavatossággal az Eladó kötelezettséget vállal arra, hogy az árut a szavatossági idő alatt rendeltetése szerint használni tudja. A kellékszavatosság tehát az áru megszokott rendeltetése szerinti használatát akadályozó hibákra érvényes, amelyek a kárveszély átszállásakor (vagyis az áru 6.1 cikk szerinti átadásakor) vagy a szavatossági idő alatt keletkeznek.

8.2. Az Eladó kellékszavatossági igénye az áru leszállításától (átadásától) számított 12 hónap alatt évül el; amennyiben a dolgot a Szerződés szerint elküldték, a szavatossági idő az áru rendeltetési helyre érkezésével veszi kezdetét. Amennyiben az áru üzembehelyezését az Eladótól eltérő személy végzi, a szavatossági idő csak az áru üzembehelyezésével kezdődik, amennyiben a Vevő az áru üzembehelyezését legkésőbb az áruátvételt megelőző három napon belül megrendelte, és a szolgáltatás nyújtásához megfelelően és időben biztosította a szükséges együttműködést. Amennyiben árucserére vagy árujavításra kerül sor a kellékszavatossági igény miatt, a szavatossági idő nem szakad meg, de meghosszabbodik az áru javítási vagy csereidejével. (Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni.)

8.3. Vevő nem jogosult a kellékszavatosságra, amennyiben a hibát a kárveszély Vevőre történő átszállása után külső esemény okozta. Ez nem érvényes, ha a hibát Eladó okozta.

8.4. Vevő köteles lehetőség szerint a lehető leghamarabb megtekinteni az árut a kárveszély átszállása után, és köteles meggyőződni az áru tulajdonságairól és mennyiségéről (ideértve az áru sértetlenségét is), és köteles késedelem nélkül (de legkésőbb az áruátvételt követő 24 órán belül) írásban jelezni Eladónak, hogy az áruban esetleges hibák merültek fel, majd ezeket a hibákat pontosabban jellemeznie kell, és fel kell függesztenie az áru használatát. Ezek a kötelezettségek arányosan érvényesek a szavatossági időben előforduló hibákra is, amikor a Vevő köteles közölni a meghibásodást annak előfordulása után azonnal, de legkésőbb a szavatossági idő utolsó napján. Eladó nem felelős a fenti kötelezettségek megsértése miatt keletkezett hibákért vagy a már meglévő hibák romlásáért; az áru állapotának lényeges romlása esetén (különösen, ha az áru állapota nem felel meg a megszokott kopásnak), Vevő elveszíti a hibás teljesítésből eredő jogait. Amennyiben Vevő nem közli Eladóval az áru hibáinak fennállását az ilyen hiba láthatóvá válását követő 3 munkanapon belül, nem érvényesítheti a hibás teljesítésből eredő jogát. Eladó felszólítására Vevő köteles érvényesíteni a hibás teljesítésből eredő jogát (illetve köteles az előzetes bejelentését kiegészíteni) az Eladó erre rendszeresített nyomtatványán, egyébként megszűnnek a hibás teljesítésből eredő jogai.

8.5. Azoknak a hibáknak bejelentésére, amelyre a kellékszavatosság vonatkozik, illetve a hibás teljesítésből eredő jogok érvényesítésére a KTK 2172-2173.§-ainak rendelkezései ugyanúgy vonatkoznak.

8.6. A kellékszavatosság nem vonatkozik a következőkre: fogyóeszköz, például olaj, ékszíjak, stb., a szokásos kopás, a korrózió vagy a hidraulikus folyadékszivárgás; a helytelenül telepített, raktározott vagy használt áru hibái (a helytelen használat alatt értendő elsősorban az áru használati és a karbantartási utasításaival ellentétes használata, az áru hiányos szakképesítés következtében történő szakszerűtlen használata), az áru nem szakképzett technikus által végezett karbantartás miatti hibái, , az áru átalakítása, a Vevő vagy külső személyek bármilyen viselkedése miatt sérült áru, vagy a vis maior okok miatt sérült áru, szennyezett áru.

8.7. A hibás teljesítésből eredő jogok: Amennyiben az áru meghibásodott a 8.1. cikk értelmében, Eladó köteles a saját belátása szerint az árut (vagy annak hibás elemét) kijavítani vagy kicserélni; amennyiben az áru (vagy annak hibás eleme) bármilyen ok miatt nem javítható vagy cserélhető, Eladó köteles a Vevőnek visszafizetni az ilyen áru vételárát azután, miután Vevő visszaadja Xxxxxxxx az árut. Az ily módon visszaadott áru tulajdonjoga átszáll Xxxxxxx. Kifejezett megállapodás született arról, hogy hibás áru esetén Vevő nem jogosult az áru Eladótól és Eladóhoz történt szállítás költségeinek megtérítésére, és Vevő lemond az Eladóval szemben az áruhibákból vagy azzal kapcsolatban felmerülő bármilyen veszteség megtérítéséről (ideértve a károkat és az elmarad nyereségével kapcsolatos igényeit).

8.8. Amennyiben az áru (vagy annak hibás elemének) javítása a Vevőnél történik, az Eladónak ezzel kapcsolatban keletkező úti és a szállásköltségek a Vevőt terhelik; a valóban ráfordított költségek helyett Eladó jogosult Vevőtől az aktuális javítási árjegyzéke szerinti díjat igényelni, amennyiben ez nem haladja meg a valóban ráfordított költségeket.

8.9. Jogosulatlan kártérítési igény érvényesítése esetén Vevő köteles megtéríteni az Eladó összes költségét, melyek a jogosulatlan kártérítési igény érvényesítésével keletkeztek, beleértve az Eladó szakembereinek munkadíját a hasonló javítási munkák díjszabásának mértékében az Eladó aktuális javítási díjtáblázata szerint.

9. VIS MAIOR

9.1. Eladó nem vállal felelősséget a Szerződésből eredő kötelezettségei részleges vagy teljes elmaradása miatt vis maior helyzet esetén. Vis maior helyzetnek minősül minden olyan körülmény, amely a Szerződés létrejötte után az Eladó akaratától függetlenül keletkezett, és akadályozza a Szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésében, ha ésszerűen nem várható el, hogy Eladó ezt a körülményt vagy annak következményeit elháríthatta vagy leküzdhette volna, továbbá, hogy a Szerződés létesítésekor ezt az akadályt előre láthatta volna (például háborús konfliktus, földrengés, tűzvész, árvíz, vihar, elektromos energiaszolgáltatás szüneteltetése a szolgáltató részéről, meghatározott érvényes vagy érvénytelen törvény vagy egyéb jogszabály kiadása, terrorcselekmény, munkabeszüntetés, ideértve a tervezett munkabeszüntetést is, rendkívüli állapot kihirdetése, zavargások, nem elegendő munkaerő, az áruszállító oldalán felmerülő akadályoztatás vagy késedelem, vagy az árubeszállításhoz szükséges beszállítások, illetve megfelelő alapanyag beszerzésének késedelme).

9.2. Vis maior helyzet esetén Xxxxx kötelezettségeinek teljesítése meghosszabbodik annak fennállási idejével.

9.3. Eladó köteles Vevőt írásban értesíteni a vis maior helyzetről azonnal, miután tudomást szerzett róla, de legkésőbb a tudomást szerzést követő tíz (10) napon belül. Ugyanez érvényes a vis maior helyzet megszűnésére is. Amennyiben ezt elmulasztja, nem hivatkozhat a Vevővel szemben a vis maior helyzetre.

9.4. Amennyiben a vis maior helyzet az erről szóló értesítést a Vevőnek történő 8.3. cikk szerinti kézbesítését követő 12 hónapnál tovább fennáll, Vevő és Eladó elállhatnak a Szerződéstől. (9.3. kellene ide)

10. KÁRFELELŐSSÉG KIZÁRÁSA

10.1. Kifejezett megállapodás született arról, hogy az Eladó és Vevő - vállalkozó közötti viszonyban Vevő – vállalkozó lemond az Eladóval szembeni bármire vonatkozó kártérítési igényéről (ideértve a károkat is), amelyeket Vevőnek – vállalkozónak Eladó vagy az általa eladott áru vagy

annak hibái okoztak. Ez nem érvényes a Vevőt – vállalkozót (emberi személyt) megillető természetes jogokban keletkezett sérelmekre vagy a szándékos, illetőleg súlyos mulasztás miatt keletkezett sérelmekre (ideértve a károkat is).

11. SZELLEMI ÉS IPARI TULAJDONJOG

11.1. Vevő kifejezetten elismeri és tudomásul veszi, hogy a Szerződés létrejöttével és annak teljesülésével nem szerez (nem keletkeznek számára) jogot semmilyen szabadalomhoz, védjegyhez, kereskedelmi (üzleti) elnevezéshez, logóhoz sem bármilyen egyéb szellemi vagy ipari tulajdonjoghoz, amely Eladó tulajdonában vagy használatában áll, vagy a Szerződés alapján az adásvétel tárgyát képező árura vonatkozik, kivéve, ha az adott esetről más írásbeli megállapodás születik. Vevő kötelezettséget vállal arra, hogy nem sérti, és nem engedélyezi, hogy bármilyen formában sérelem érje Eladó jó üzleti hírnevét, vagy kedvezőtlenül érintse a jogait, az Eladó tulajdonában vagy használatában álló szellemi vagy ipari tulajdonjog tárgyainak érvényességét vagy értékét, vagy a Szerződés tárgyát képező árura vonatkozik.

12. JOGÁTRUHÁZÁS ÉS KÖVETELÉS BESZÁMÍTÁS

12.1. Vevő - vállalkozó a Szerződésből vagy annak bizonyos részeiből származó semmilyen jogát (beleértve a követeléseit is) vagy kötelezettségét nem ruházhatja át, ahogyan magát a Szerződést sem ruházhatja át harmadik személyre az Eladó előzetes írásbeli engedélye nélkül.

12.2. Vevő - vállalkozó nem jogosult az Eladóval szembeni követelése egyoldalú beszámítására az Eladó Vevővel szembeni Szerződésből eredő vagy a Szerződéssel megalapozott jogviszonyával kapcsolatos követelésével szemben (például kártérítési igény, indokolatlan vagyongyarapodás, stb.).

13. SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

13.1. Az Eladó kijelenti, hogy regisztrált személyes adat kezelő (a Cseh Köztársaság Adatvédelmi Hivatala által kiadott nyilvántartásba vételi száma: 00035833).

13.2. A természetes személy Vevő személyes adatainak védelmét (egészen egy új törvénnyel való helyettesítéséig) a személyes adatok védelméről szóló, hatályos szerkesztésű 101/2000 Tt. sz. törvény, továbbá 2018. 05. 25. után az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelete (2016. április 27.) (általános adatvédelmi rendelet), valamint egyes egyéb (a rendelettel összefüggésben elfogadott) általános érvényű jogszabály biztosítja.

14. MEGHATÁROZÓ JOG ÉS A VITÁS KÉRDÉSEK KEZELÉSE

14.1. A Szerződést és a Szerződéssel létrejött jogviszonyokat, ideértve a szerződésen kívüli kötelezettségi viszonyokat, a Szerződés érvényességét és az érvénytelensége következményeit érintő kérdéseket is a Cseh Köztársaság jogrendje szabályozza. Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló Egyezményét (CISG) a Szerződéssel létrejött jogviszonyokra (amennyiben a Szerződéssel létrejött jogviszony tartalmaz nemzetközi - külföldi elemet) nem alkalmazza.

14.2. Eladó és Vevő - vállalkozó között a Szerződésből eredő vagy azzal kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseit a Cseh Köztársaság Gazdasági Iparkamarája és a Cseh Köztársaság Agrárkamarája mellett működő választottbíróság dönti el végérvényes hatállyal a három bíróból álló bírói testülettel.

14.3. A PTK 1820.§ (1) bekezdése j) pontja, valamint a fogyasztóvédelemről szóló többször módosított 1992. évi 634. sz. törvény 14.§ (1) bekezdése és a 20d.§ valamint az azt követő rendelkezései értelmében Xxxxx közli, hogy a Vevővel - fogyasztóval a Szerződésből eredő

fogyasztói viták panaszával és bíróságon kívüli megoldásának indítványával a fogyasztói panaszok bíróságon kívüli hatóságához (alanyához) fordulhat, amely a következő: Cseh Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, székhelye: Xxxxxxxxx 000/00, 000 00 Xxxxx 0, xxxxxxxxxxxx xxxxxxxx: 00020869, internetes honlapcíme: xxx.xxx.xx. A Cseh Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a fogyasztói panaszokat és a fogyasztói vitás kérdések bíróságon kívüli megoldásának indítványát vonatkozó általánosan kötelező jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel kezeli. A vitás kérdések on-line megoldásának internetes portálja a következő internetes címen érthető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxx/xxx, amely az Eladó és Vevő Szerződésből eredő vitás kérdéseinek kezelésére szolgál. A kétségek kizárása érdekében egyúttal közlésre kerül, hogy az ÁKF egyetlen rendelkezése sem zárja ki Vevő - fogyasztó lehetőségét, hogy a Szerződésből eredő vagy azzal kapcsolatban felmerülő igényeivel a Cseh Köztársaság bíróságaihoz forduljon.

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15.1. A jelen ÁKF cseh nyelven készült. Az ÁKF idegen nyelvű fordításai kizárólag tájékoztató jellegűek, és amennyiben egymással ellentétbe kerül a cseh nyelvű ÁKF és annak bármely nyelvű fordítása (különösen az ÁKF-ben szereplő fogalmak magyarázatának vitái esetén), a cseh nyelvű ÁKF a mérvadó.

15.2. A jelen ÁKF rendelkezésre állnak Eladó székhelyén és telephelyein, elektronikus formában a honlapján érhető el, amelyen Eladó webáruháza működik, és 2018-05-16 válik hatályossá.