E L Ő T E R J E S Z T É S

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére

Tárgy: Üzemeltetési szerződés megkötésének jóváhagyása Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége és a Bácsvíz Zrt. között a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósult víziközművagyon tekintetében

Az előterjesztést készítette: Xxxxxx Xxxxxx jegyző

Előterjesztő: Xx. Xxxxxxx Xxxx

polgármester

Véleményezésre és tárgyalásra A képviselő-testület bizottságai megkapta:

Törvényességi véleményezésre

megkapta: Verosztáné Xxxxxx Xxxxxx

aljegyző

Jóváhagyom: Verosztáné Xxxxxx Xxxxxx

aljegyző

Pénzügyi iroda részéről látta: Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxx pénzügyi iroda vezető

Döntési javaslat: határozati-javaslat Döntési változatok száma: 1 Melléklet: - üzemeltetési szerződés

E LŐ T E R J E S Z T É S

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2008. december 17-i ülésére

Tisztelt Képviselő-testület!

Az önkormányzatokat feladat-ellátási körükbe tartozóan, a településeken keletkező szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről és tisztításáról való gondoskodási kötelezettség terheli.

E kötelezettségük teljesítése érdekében Kecskemét, Helvécia, Ballószög és Kecskemét tele- pülések önkormányzatai Társulási Megállapodást kötöttek 2005. január 10-én. Ennek értel- mében létrejött Kecskemét és Térsége Társult Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítóte- lep Tulajdonközössége /továbbiakban: Tulajdonközösség/ a Kecskeméti agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja elnevezésű, 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt megvalósítására.

Az ISPA program keretében megvalósult víziközművek a fent részletezett Társulási Megálla- podásban meghatározott arányok szerint a Tulajdonközösség osztatlan, közös tulajdonát ké- pezik. Kerekegyháza Város Önkormányzatát 20,5% eszmei tulajdoni hányad illeti meg.

A tervezett üzemeltetési szerződést a Tulajdonközösség az alábbi fejlesztések tekintetében kívánja megkötni:

1.) Iszapvíztelenítő gépház és biofilteres szagtalanító berendezés kiépítése: A jog- erős Kiskunfélegyházán 2008. november 7-én kelt használatbavételi engedély szá- ma: 10206-16/2008. A műszaki átadás-átvétel időpontja: 2007. december 14.

2.) Csatornahálózat bővítése: A működtetésre vonatkozó vízjogi engedély a leendő Üzemeltető Bácsvíz Zrt. tájékoztatása szerint a jogszabályoknak megfelelően módo- sításra került. A műszaki átadás-átvétel időpontja: 2008. július 8.

Az ISPA program keretében megvalósult előzőekben taglalt fejlesztéseket és felújításokat célszerű megfelelő műszaki háttérrel és szakértelemmel rendelkező szolgáltatóra bízni.

Ennek keretében a Tulajdonközösség Tagjainak választása a Bácsvíz Zrt.-re esett, egyrészt mint nevesített közszolgáltatóra, másrészt az érintett önkormányzatok tulajdonában gazdál- kodó szervezetre. A szolgáltató kijelölése már az ISPA pályázatban megtörtént.

A Bácsvíz Zrt. a Tulajdonközösség tagjainak tulajdonában álló meglévő szennyvízközművek, illetve a Tulajdonközösség közös tulajdonát képező, a projekt keretében megvalósult víziköz- mű-vagyon üzemeltetése tekintetében maradéktalanul megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 9. § (2) bekezdés d.) pontjában, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.)

TNM-GKM-FNM-FVM-PM együttes rendelet 39/A. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, így a projekt keretében megvalósuló vízközmű-vagyon üzemeltetésével a Bácsvíz Zrt. kon- cessziós pályázat mellőzésével is megbízható.

A szerződés tervezete szerint a Tulajdonközösség, mint üzemeltetésre Átadó a Bácsvíz Zrt., mint Üzemeltető használatába adja, az Üzemeltető pedig üzemeltetés céljából használatba veszi az Átadó közös tulajdonában lévő önkormányzati törzsvagyonnak minősülő, a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósított víziközmű- veket.

Az Üzemeltető használatába kerülő, önkormányzati tulajdonú víziközmű bruttó és nettó könyv szerinti értékét a szerződés tervezet II.2.4. pontja tartalmazza.

A tervezet értelmében Üzemeltető az Átadó Tulajdonközösségnek éves bérleti díjat köteles megfizetni minden tárgyévet megelőző november 30. napjáig.

Az éves bérleti díj elszámolása a Tulajdonközösség és Tagjai között későbbiekben megkö- tendő külön megállapodás alapján történik.

A tervezet egyebekben szól a közfeladat-ellátás részleteiről, a víziközmű-vagyon fenntartá- sát biztosító fejlesztési és beruházási tervekről, a közfeladat ellátásának feltételeiről, részle- tezi a díjmegállapítás feltételeit és képletét, szól a szerződési biztosítékokról, illetőleg az üze- meltetési szerződés megszűnésének, kiegészítésének, módosításának lehetőségeiről.

A tervezett üzemeltetési szerződés részleteit illetően a gesztor önkormányzat – Kecskemét – és az üzemeltető folyamatosan egyeztettek a projektben a kezdetektől eljáró Közreműködő Szervezet (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság; székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) képviselőjével, ugyanis a szerződés érvényességéhez írásbeli jóváhagyó záradékuk szükséges.

Fentiek alapján kérem Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége és a Bácsvíz Zrt. között a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósult vízközmű-va- gyon tekintetében kötendő üzemeltetési szerződést fogadja el.

Kerekegyháza, 2008. december 10.

(: Xx. Xxxxxxx Xxxx :) polgármester

Határozati-javaslat

……../2008. (XII. 18.) KH. sz. határozat

Üzemeltetési szerződés megkötésének jóváhagyása Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége és a Bácsvíz Zrt. között a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósult víziközmű- vagyon tekintetében

Határozat

1./ Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja – a határozat mellékletét képező – a Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége és a Bácsvíz Zrt. között a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósult víziközművagyon tekintetében megkötendő üzemeltetési szerződést.

Egyben felhatalmazza a polgármestert az üzemeltetési szerződés aláírására annak Közreműködő Szervezet általi ellenjegyzését követően.

2./ A Képviselő-testület – mint, a Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége tagja – tulajdonosi hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Bácsvíz Zrt., mint a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósult víziközművagyon üzemeltetője, a Tulajdonközösség közös tulajdonát képező víziközművagyon tekintetében vagyon-, tűz és elemi kár elleni biztosítást kössön, azzal hogy jelen biztosítási szerződés biztosítottja Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége legyen.

Határidő: azonnal

Felelős: Xx. Xxxxxxx Xxxx polgármester

3./ A Képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a 2. pontban részletezett biztosítás évi díjának Kerekegyháza Város Önkormányzatát terhelő fedezetét – amely az eszmei tulajdoni hányad alapján meghatározott 20,5 %-os mértéknek felel meg – a szerződés hatálya alatt az Önkormányzat mindenkori éves költségvetésében biztosítja.

Határidő: értelemszerűen

Felelős: Xx. Xxxxxxx Xxxx polgármester

Határozatról értesül:

A határozatról értesül: - jegyző, és általa:

- BÁCSVÍZ Zrt.

- Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormány- zata, mint gesztor

Határozati-javaslat

……../2008. (XII. 18.) KH. sz. határozat

Határozat

Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja – a határozat mellékletét képező – a Kecskemét és Térsége Társult Települések szennyvízcsatorna és tisztítótelep Tulajdonközössége és a Bácsvíz Zrt. között a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA

projekt keretében megvalósult víziközművagyon tekintetében megkötendő üzemeltetési szerződést.

Egyben felhatalmazza a polgármestert az üzemeltetési szerződés aláírására annak Közreműködő Szervezet általi ellenjegyzését követően.

Felelős: Xx. Xxxxxxx Xxxx polgármester Határidő: azonnal

Határozatról értesül:

A határozatról értesül: - jegyző, és általa:

- BÁCSVÍZ Zrt.

- Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormány- zata, mint gesztor

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

mely létrejött egyrészről

a Kecskeméten 2005. január 10-én megkötött és Kecskeméten 2006. április 10-én módosított Társulási Megállapodásban foglaltak szerint létrejött – adóalanynak bejelentkezett –

Teljes név: Kecskemét és Térsége Társult Települések

Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközösség

Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxxx xxx 0.

Adószám: 18367791-2-03

Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt Bankszámlaszám: 11732002-20379610,

mint a víziközmű-vagyont üzemeltetésre átadó, továbbiakban Átadó,

képviseletében eljárnak a Társulás tagjai

Teljes név: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxxxxx xxx 0.

KSH azonosító: 15337544-8411-321-03

Adószám: 15337544-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337544

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Xx. Xxxxxx Xxxxx polgármester

Teljes név: Kerekegyháza Város Önkormányzata

Székhely: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a.

KSH azonosító: 15337908841132103

Adószám: 15337908-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337908

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Xx. Xxxxxxx Xxxx polgármester

Teljes név: Ballószög Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00.

KSH azonosító: 0313408

Adószám: 15337760-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337764-00000000

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Xxxxxx Xxxx polgármester

Teljes név: Helvécia Község Önkormányzata

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 42.

KSH azonosító: 0304093

Adószám: 15337771-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337771

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Xxxx Xxxxxx polgármester

másrészről

Teljes név: BÁCSVÍZ Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízművek

Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Rövid név: Székhely:

Cégjegyzékszám/nyilvántartási szám:

KSH azonosító: Egyéb szervezeti azonosító:

Adószám: Bankszámlaszám: IBAN szám: Számlavezető: Aláírásnál képviseli:

mint a víziközmű-vagyont üzemeltetésre átvevő – továbbiakban üzemeltető –

együtt felek, továbbiakban Felek

között, az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

PREAMBULUM

Felek megállapítják, hogy Átadó Tulajdonközösséget alkotó Önkormányzatok (továbbiakban: Tagok) önkormányzati feladat-ellátási körükbe tartozóan, a településeken keletkező szennyvizek össze- gyűjtéséről, elvezetéséről és tisztításáról való gondoskodási kötelezettség terheli. E kötelezettségük teljesítése érdekében Tulajdonközösséget hoztak létre a Kecskeméti agglomerá- ció szennyvízelvezetési és kezelési programja elnevezésű, 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt megvalósítására.

Felek rögzítik, hogy Üzemeltető olyan, a Tagok tulajdonosi részesdésével működő, kizárólag helyi önkormányzatok tulajdonában álló, víziközművek működtetésére létrehozott gazdasági társaság, amelynek alapfeladata a társult településeken már meglévő víziközművek üzemeltetésével a helyi közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetési- és tisztítási közszolgáltatás ellátása. Üzemeltető Alapszabálya jelen szerződés 3. számú mellékletét képezi.

Üzemeltető kijelenti, hogy működő gazdasági társaság, jelen szerződés aláírásakor nem áll csőd-, fel- számolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt, és tudomása szerint nem kezdeményezték ellene csőd-vagy felszámolási eljárás megindítását.

Felek megállapítják, hogy Üzemeltető, a Tulajdonközösség tagjainak tulajdonában álló meglévő szen- nyvízközművek, illetve az Átadó közös tulajdonát képező, a projekt keretében magvalósult víziközmű-vagyon üzemeltetése tekintetében maradéktalanul megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., 9.§ (2) bekezdés d) pontjában, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM- FVM-PM együttes rendelet 39/A.§ (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, így a projekt keretében megvalósuló víziközmű-vagyon üzemeltetésével, koncessziós pályázat mellőzésével is megbízható.

Tagok kijelentik, hogy, a fentiekre figyelemmel, az őket terhelő önkormányzati feladat-ellátási kötelezettségük teljesítése érdekében, a meglévő és a projekt keretében megvalósuló szen- nyvízkezelési rendszer üzemeltetési jogát, és bekötőcsatornák építésének engedélyezését jelen sz- erződés keretében Átvevő részére átengedik.

Felek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, (továbbiakban Ötv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben (továbbiakban Áht.), a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., valamint a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. ren- deletben foglaltak, alapján jelen üzemeltetési szerződésben rögzítik a meglévő és projekt keretében megvalósult szennnyvíz-közművagyon üzemeltetésével összefüggő, Feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket.

RÉSZLETES SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1. Az üzemeltetési jog terjedelme:

Az Üzemeltető üzemeltetési joga a Tagok tulajdonát képező csatornaközművek és az ISPA program keretében megvalósult fejlesztések és felújítások (az ISPA program keretében

megvalósult víziközművek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza) üzemeltetésére és közszolgáltatás céljára történő hasznosítására terjed.

Az Üzemeltetőt megillető üzemeltetési jog pontos területi határai: Kecskemét Megyei Jogú Város, Kerekegyháza város, valamint Ballószög és Helvécia községek közigazgatási belterületei.

Az Üzemeltetőt megillető üzemeltetési jog pontos időtartama: 10 év

Az üzemeltetési jog kezdete: év, hó, nap	Az üzemeltetési jog lejárata: év, hó, nap
2009. január 1.	2018. december 31

Tagok kijelentik, hogy a II/1.1.1-1.1.3. pontban körülírt üzemeltetési jogot – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., valamint a fent megjelölt közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló jogszabályban foglaltakra is- a jelen szerződés megszűnéséig, kizárólagos joggal biztosítják Üzemeltető részére.

Tagok kijelentik, hogy hivatalos tudomásuk szerint Xxxxxx jelen szerződés tárgyával kapcsolatos, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, megtérítési és egyéb kötelezettségek nem terhelik. Az üzemeltetésbe adást megelőzően esetlegesen fennállott kötelezettségekért teljes megtérítési kötelezettséggel tartozik az Átadó.

Üzemeltető kijelenti, hogy a víziközművek üzemeltetésével végzett közszolgáltatás ellátását a jelen szerződésben rögzítetteknek és a víziközművekkel végzett közüzemi szolgáltatásokra irányadó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően vállalja.

Üzemeltető kijelenti, hogy a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges, a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel rendelkezik, és azok egy-egy másolati példányát Tagok rendelkezésére bocsátja.

2. A közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonnal/eszközökkel kapcsolatos rendelkezések

Tagok kijelentik, hogy a jelen szerződés II/1.1. pontjában meghatározott üzemeltetési jogot, jelen szerződés II/1.2-1.3. pontban foglaltak szerinti terjedelemben, a jelen szerződésben rögzített korlátozásokkal és feltételekkel –, Üzemeltető részére átengedik.

Tagok kijelentik, hogy az üzemeltetési jogot, Üzemeltető, mint e célra létrehozott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény .9.§ (2) bek. d) pontja hatálya alá tartozó, gazdálkodó szervezet gyakorolhatja.

Tagok jelen szerződéssel Üzemeltető használatába adják, az Üzemeltető pedig üzemeltetés céljából használatba veszi az Átadó közös tulajdonában lévő, önkormányzati törzsvagyonnak minősülő víziközműveket, amely az ISPA 2003/HU/16/P/PE/19 azonosító számú, Kecskeméti agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja elnevezésű projekt keretében magvalósított víziközmű. Az üzemeltető használatába kerülő, önkormányzati tulajdonú víziközmű bruttó és nettó könyv szerinti értékét értékcsökkenési normatíva szerinti besorolását jelen szerződés 2. sz. melléklete tartalmazza. A táblázat a szerződés aláírásakor érvényes értékeket tartalmazza, és a tárgyévben elvégzett pótlások, felújítások,beruházások értékével mindenkor módosítani szükséges. A jelen szerződés hatálya alatt üzembe

helyezésre kerülő víziközmű létesítmények, eszközök üzembe helyezése esetén, Felek kötelesek a 2. sz. számú melléklet megfelelő tartalmú módosítására.

Felek megállapítják, hogy a jelen szerződés 0.xx. mellékletében felsorolt vagyontárgyak Tagoknál a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartott, együttes könyv szerint értéke az átadás időpontjában:

Bruttó érték Ft	Nettó érték Ft
	6.035.350.696.-

Az önkormányzati vagyon használati jogának időtartama megegyezik az üzemeltetési jog időtartamával.

Üzemeltető a jelen szerződés II/0.0.0. pontjában meghatározott időponttól a vagyont birtokba használatba veheti, hasznait szedheti.

Üzemeltető kijelenti, hogy a használatába kerülő vagyontárgyakat a valóságban megtekintette, azok műszaki állapotát és használhatósági fokát, gép/berendezés üzemképességét megvizsgálta és azokat a közszolgáltatás maradéktalan ellátáshoz alkalmasnak tartja.

Üzemeltető köteles a használatába vett ingatlanok károsodástól mentes, környezeti állapotát megőrizni.

Üzemeltető köteles a használatába vett vagyonnal felelős módon, az általában elvárható gondossággal, rendeltetésszerűen gazdálkodni, állagmegóvásáról gondoskodni. Az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel.

A jelen szerződéssel Üzemeltető használatába átadott létesítmények és berendezések az Átadó tulajdonát képezik, a használatba adás ténye a vagyontárgyak tulajdonjogában változást nem eredményez.

Üzemeltető az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyakra vonatkozó használati jogát, valamint az üzemeltetési tevékenység gyakorlásának jogát nem idegenítheti el, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba nem viheti be.

Üzemeltető köteles az általa használt és üzemeltetett, a jelen szerződés 2. számú mellékletében felsorolt, valamint a víziközművekkel végzett közszolgáltatás ellátásához használt, saját tulajdonát képező vagyontárgyak műszakilag és gazdaságilag szükséges részletezettségű eszköznyilvántartását vezetni, melyben szerepel legalább:

az eszköz megnevezése, műszaki jellemzői, tulajdonosa,

az eszköz tulajdonosa által szolgáltatott adatok alapján a létesítés éve, bruttó értéke, műszaki szükségszerűség alapján az Üzemeltető által elszámolni javasolt értékcsökkenés,

az eszközökön elvégzett nagyobb hibaelhárítás és karbantartás, minden felújítás és rekonstrukció a műszaki tartalom és a ráfordítási érték megjelölésével,

a nagyobb hibaelhárítások és karbantartások eszközönkénti nyilvántartása, mely tartalmazza legalább a hibaelhárítás helyét, idejét, műszaki jellemzőit, ráfordításait

a felújítás, rekonstrukciók eszközönkénti nyilvántartása, mely tartalmazza legalább a felújítás, rekonstrukció helyét, idejét, műszaki jellemzőit, a ráfordított erőforrásokat költségnemek

szerint, a felújítás, rekonstrukció aktiválási értékét és az aktiváló személy megjelölését, az alvállalkozók megnevezését, díjazását,

a beruházások nyilvántartását, mely tartalmazza legalább a beruházás helyét, idejét, műszaki jellemzőit, a ráfordított erőforrásokat, költségnemek szerint, az aktiválás értékét és az aktiváló személy megjelölését, az alvállalkozók megnevezését, díjazását.

g) Az évközi változások alapján tételes éves leltárt készít Üzemeltető december 31-i fordulónappal.

2.13.Üzemeltető köteles a használatába vett vagyon megóvásáról gondoskodni, a vagyon megóvása érdekében tett, halaszthatatlan intézkedéseiről Tagokat írásban tájékoztatni. A vagyontárgy esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő mindennemű kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.

Mindkét fél köteles a másik felet értesíteni azon biztosítási káreseményekről, amelyek Üzemeltető működésével kapcsolatban következtek be. Az Átadó tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosítási fedezetét igazoló dokumentációt a 4. sz. melléklet, az Üzemeltető tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosítási fedezetét igazoló dokumentációt az 5. sz. melléklet tartalmazza.

2.15.Amennyiben a használatba vett vagyon egyes elemei a víziközművekkel végzett közszolgáltatás ellátásához szükségtelenek, vagy az a tevékenység, amelyhez a vagyontárgy használata kapcsolódott, megszűnik, Üzemeltető írásban kezdeményezheti Átadónál a vagyontárgy használatból történő kivonását, szükség esetén az üzemeltetési szerződés ennek megfelelő módosítását. Tagok az adott vagyontárgy Üzemeltető használatából történő kivonását nem tagadhatják meg.

2.16. Tagok kötelesek az általuk elvégzett vagy elvégeztetett víziközmű-beruházásokra, felújításokra, rekonstrukciókra vonatkozó üzembehelyezési dokumentumokat a műszaki átadás-átvételt követő 15 napon belül üzemeltetőnek átadni.

2.17. Tagok a víziközmű-beruházásokat, illetve a tulajdonukban lévő víziközművek felújítását és rekonstrukcióját a közbeszerzésekről szóló törvényi rendelkezések betartásával végzik.

2.18. Bérleti díj:

Felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető, a közüzemi vagyon használatáért köteles Átadónak bérleti díjat fizetni, az alábbiak szerint:

2.18.1. Felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető által várhatóan fizetendő éves bérleti díj összegét minden tárgyévet megelőző év november 30. napjáig, a következő évi díjjavaslat előterjesztésével egyidejűleg, közösen, írásban állapítják meg.

A projekt keretében megvalósult vagyontárgyak használatáért fizetendő bérleti díjat - a 2.18.2.pontban foglaltak figyelembe vételével - úgy kell megállapítani, hogy annak összege és a tárgyévet megelőző években a projekt során megvalósított víziközművek, gépek, berendezések felújítására, pótlására, cseréjére fel nem használt bérleti díj (maradvány) együttes összege mindenkor megfelelő pénzügyi fedezetet biztosítson a projekt során megvalósított víziközművek, gépek, berendezések tárgyévi felújítására, pótlására, cseréjére.

Az Üzemeltető által a projekt során megvalósult víziközművek, gépek, berendezések használatáért, azok aktiválásától számított 30 év – a továbbiakban referencia időszak – alatt összesen fizetendő bérleti díj mértékét úgy kell megállapítani, hogy annak halmozott összege a referencia-időszak végére elérje, vagy meghaladja a projekt során megvalósított, víziközművekre, gépekre, berendezésekre a tulajdonos önkormányzat által a referencia – időszakban a rá vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően elszámolt értékcsökkenés kumulált összegét.

A fajlagos bérleti díjat jelen pontok szerint számított éves bérleti díj és a következő évre a díjjavaslatban figyelembe vett, jelen szerződés területi hatályához tartozó, várható, értékesített szennyvízvolumen hányadosaként kell megállapítani. Az így megállapított fajlagos bérleti díj a következő évre megállapítandó szolgáltatási díj kötelező díjeleme, amelynek díjban történő elismerését Xxxxx nem tagadhatják meg.

2.18.2. Xxxxx részére évente ténylegesen fizetendő bérleti díj összege nem haladhatja meg a tárgyévi szolgáltatási díj megállapításánál a szolgáltatás egységnyi (fajlagos) díjában elfogadott bérleti díjrész és a tárgyévben várhatóan értékesített szennyvízmennyiségből a jelen szerződés területi hatálya alá tartozó önkormányzatokra eső szennyvízmennyiségek szorzatának összegét.

2.18.3.A tárgyévre megállapított bérleti díj megfizetésének szabályai: Üzemeltető az I-III. tárgynegyedévre vonatkozóan, minden tárgynegyedévet követő hó 20.

napjáig, az Átadó által kiállított számla alapján, 2.18.1. és 2.18.2. pontok szerint meghatározott várható éves használati díj ¼-ed részének 90 %-át tartozik átutalással megfizetni Átadó OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11732002-20379610 sz. bankszámlájára .

A IV. negyedévre vonatkozóan, a tárgyévben értékesített szennyvízmennyiség alapján a 2.18.1. xxxx szerint megállapított, ténylegesen fizetendő éves bérleti díj és a 2.18.3. a) pont szerint a tárgyévben már befizetett bérleti díj különbözetének megfelelő összegű bérleti díj illeti meg Átadót. A bérleti díj éves elszámolását Üzemeltető köteles legkésőbb a tárgyévet követő év március 10. napjáig elkészíteni és az Átadó részére egyeztetés és elfogadás céljából megküldeni. Az elszámolás valóságtartalmáért és hitelességéért Üzemeltető teljes körű felelősséggel tartozik. Az Átadó által írásban elfogadott elszámolás alapján Üzemeltető köteles a tárgyév IV. negyedévére eső bérleti díjat az Xxxxx által kiállított számlában megjelölt időpontig átutalással megfizetni.

2.18.4. A bérleti díj a Xxxxx által megállapított szolgáltatási díj része. Az Átadót megillető bérleti díjat Tagok hagyják jóvá, majd azt az önkormányzatok fogadják el a díjrendelet részeként. Átadó a hozzá befolyt bérleti díjjal a jelen szerződés 7. sz. mellékletét képező Megállapodásban rögzítettek szerint számol el Tagokkal.

2.18.5.A rendeletben elfogadott, és az Átadóval megállapodásban rögzített bérleti díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A bérleti díj a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény szerint tartozik az általános forgalmi adó hatálya és mértéke alá.

2.18.6. Felek a bérleti díj 2009. évre (induló év) fizetendő összegét 122.000.000,- Ft+Áfa összegben állapítják meg.

2.18.7. Felek megállapodnak abban, hogy Xxxxx az Üzemeltető által fizetett bérleti díjat a jelen szerződés szerint használatba adott önkormányzati vagyon felújítására, pótlására,

esetleges fejlesztésére fordítják, illetve abból tartalékot képeznek Közműfejlesztési Tartalék néven, elkülönített bankszámlán.

2.18.8. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Közműfejlesztési Tartalékot kizárólag az Üzemeltető által jelen szerződés szerint használatba vett vagyon rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, fejlesztésére, - ideértve a vagyonon értéknövelő beruházás céljából igénybe vett, fejlesztési célú hitellel kapcsolatos adósságszolgálat teljesítését is -, illetve a Tartalékban képződött pénzeszközök kezelésével összefüggő kiadásokra fordítja.

2.18.9.Tagok kötelesek biztosítani, hogy a Tartalék céljaira fel nem használt tartalék és kamatai, pénzeszköz, vagy rövid lejáratú értékpapír formájában, mindenkor rendelkezésre álljon.

2.18.10. Tagok akár saját forrásaik terhére is kötelesek gondoskodni arról, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási számú ISPA projekt keretében megvalósított víziközművek felújításához, rekonstrukciójához és pótlásához szükséges pénzügyi fedezet a Közműfejlesztési Tartalékban mindenkor, maradéktalanul rendelkezésre álljon.

2.18.11.Felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető által használatba vett vagyontárgyak káresemény következtében történő megsemmisülése esetén, a biztosítóintézet által fizetett kártérítés a Közműfejlesztési Tartalékot illeti és ebből pótolja szükség esetén a megsemmisült vagyontárgyat.

2.19. Gördülő Beruházási Terv és Fejlesztési Terv

2.19.1.Üzemeltető köteles minden év október 31. napjáig, a használatába vett eszközökre, a következő év tételes, illetve a második és harmadik év koncepcionális rekonstrukciós, felújítási, eszközpótlási (ideértve a rövid élettartamú eszközök cseréjét is) – továbbiakban beruházások - ütemtervét, és ehhez kapcsolódóan, a tervezett beruházások finanszírozási igényét – továbbiakban együttesen Gördülő Beruházási Terv elkészíteni és arról Tagokat írásban tájékoztatni. Tagok kötelesek ezen beruházási ütemtervet a tárgyévet megelőző év november 30.napjáig írásban véleményezni. Amennyiben a Gördülő Beruházási Tervben szereplő finanszírozási igény meghaladja a Fejlesztési Alapban rendelkezésre álló, továbbá a fejlesztési igény ütemezés szerint felmerült időpontjáig várhatóan képződő összegét, akkor ezen felettes rész elfogadásáról az Tagok képviselő-testületei döntenek.

2.19.2. Felek megállapodnak abban, hogy a Gördülő Beruházási Terv elfogadása érdekében együttműködnek, és egyeztetések útján rendezik a vitás kérdéseket. A Tagok írásbeli nyilatkozata alapján, a Gördülő Beruházási Terv elfogadottnak tekintendő.

2.19.3.Amennyiben Xxxxx az egyeztetések ellenére, a Gördülő Beruházási Ütemtervvel nem értenek egyet, jogosultak a Gördülő Beruházási Ütemterv megalapozottságát, Xxxxx által közösen elfogadott, független szakértővel megvizsgáltatni. Amennyiben a szakértői vélemény alapján a Gördülő Beruházási Ütemtervben foglalt beruházási igény és a forrásszükséglet megalapozott, Tagok kötelesek a használatba vett vagyontárgyakra vonatkozó beruházások megvalósításához, a Közműfejlesztési Tartalékban és az általános költségvetésében a szükséges forrásokat biztosítani és a beruházások megvalósításáról gondoskodni.

2.19.4. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Xxxxx által elfogadott Gördülő Beruházási Ütemtervben, a használatba vett vagyontárgyakra vonatkozó, tárgyévre tervezett

beruházásokhoz szükséges források azért nem állnak rendelkezésre, mert a jelen szerződés II./ 2.18.8-II/0.00.00. pontokban vállalt kötelezettségét megszegte, Üzemeltető a szükséges beruházásokat a Tagokkal történt előzetes egyeztetés alapján – saját forrásai, vagy a tárgyévben fizetendő bérleti díj terhére - elvégezheti. Az Üzemeltető használatába adott vagyontárgyakon így elvégzett beruházások a használatba adott vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintik (az Üzemeltetővel közös tulajdon nem keletkezik), ezért a beruházások ellenértékét Átadó köteles kiegyenlíteni, az Üzemeltető által kiállított számla alapján, az abban feltüntetett fizetési határidőig.

2.19.5.Amennyiben a Xxxxx által közösen elfogadott, független szakértő nem tartja megalapozottnak a Gördülő Beruházási Tervet, vagy annak egyes tételeit, Üzemeltető köteles a független szakértő véleményét alapul vevő, új Gördülő Beruházási Ütemtervet készíteni.

Tagok a független szakértő véleményét alapul vevő, új Gördülő Beruházási Terv elfogadását nem tagadhatják meg.

2.19.6.A független szakértő igénybevételének költségeit Felek egyenlő arányban viselik.

2.19.7.Felek megállapodnak abban, hogy Üzemeltető, a Gördülő Beruházási Ütemterv benyújtásával egyidejűleg, Fejlesztési Tervként javaslatot tehet a közszolgáltatás ellátásához igénybe vett saját eszközei felújítására, rekonstrukciójára, illetve olyan új beruházások, fejlesztések megvalósítására is, amelyek az általa ellátott közszolgáltatás magasabb színvonalú, vagy szélesebb körű ellátását szolgálja.

0.00.0.Xx Üzemeltető által benyújtott Fejlesztési Terv javaslat jellegű, amelyet Xxxxx nem köteles elfogadni. A Tagok egyetértő írásbeli nyilatkozata alapján, a Fejlesztési Terv elfogadottnak tekintendő. Amennyiben Xxxxx a Fejlesztési Tervben foglaltakkal egyetértenek, az abban foglaltak részben vagy egészben történő megvalósítására, a rendelkezésre álló költségvetési források, illetve Üzemeltető saját forrásainak függvényében kerülhet sor. A Gördülő Beruházási Ütemterv és a Fejlesztési Terv alapján – Üzemeltető saját forrásaiból megvalósuló beruházások – jogszabály eltérő rendelkezése, vagy Felek eltérő megállapodásának hiányában – Üzemeltető tulajdonába kerülnek.

2.19.9.Felek megállapodnak abban, hogy a Gördülő Beruházási Ütemtervben és a Fejlesztési Tervben elfogadott, de Átadó érdekkörében felmerülő okból elmaradt beruházások következményeiért Xxxxx mentesítik Üzemeltetőt a harmadik személyekkel szemben fennálló minden felelősség alól.

2.19.10. Felek megállapodnak abban, hogy az elfogadott Gördülő Beruházási Ütemtervben és Fejlesztési Tervben szereplő, Xxxxx által végzett beruházások lebonyolítását, Üzemeltető – erre vonatkozóan külön megállapodás alapján - jogosult elvégezni. A bonyolítással kapcsolatos, igazolt költségek a közszolgáltatás díját terhelik. Az Üzemeltető lebonyolításában végzett beruházásokhoz felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a közfeladat ellátását szolgáló vagyon üzemeltetési körében már meglévő legkorszerűbb anyagok és eszközök színvonalának.

2.19.11.Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Üzemeltető, az Átadó által elfogadott Gördülő Beruházási Ütemtervben és Fejlesztési Tervben foglaltak megvalósítása érdekében, hitelt kíván felvenni, ahhoz Xxxxx döntéshozó testületeinek előzetes, írásbeli hozzájárulása

szükséges. Átadó hozzájárulásának tartalmaznia kell a tervezett hitel összegére, annak visszafizetési forrásaira, kamataira és járulékaira, valamint a biztosítékokra vonatkozó keretfeltételeket is. Xxxxx nem tagadhatja meg a hozzájárulását, ha a hitel felvételére a II/0.00.0. pontban foglalt okok miatt kerül sor.

2.19.12. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Üzemeltető a használatába vett vagyont és a saját tulajdonú eszközeit kizárólag a közszolgáltatás ellátása érdekében hasznosítja, Tagok biztosítják, hogy az Üzemeltető által nyújtott közszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat terhelő, Tagok ármegállapítási jogkörébe tartozó, mindenkori fajlagos közszolgáltatási díj – a közszolgáltatás egyéb költségei mellett – tartalmazza a használatba vett vagyontárgyak tárgyévre megállapított bérleti díjának, és az Átvevő könyveiben nyilvántartott saját vagyontárgyak elszámolt értékcsökkenésére eső, megfelelő díjrészt is (fejlesztési díjhányad).

2.19.13.Felek a jövőre nézve nem zárják ki, hogy a közszolgáltatás fajlagos díjának megállapításánál, a használatba vett eszközök használati értékének megőrzése és/vagy a közfeladat ellátásához szükséges eszközök létesítése, fejlesztése érdekében, különösen a II/0.00.00. pontban foglaltak esetén, a II/0.00.00. pontban foglaltnál magasabb fejlesztési díjhányadot vegyenek figyelembe. Erről Feleknek az adott évi díj-megállapítási eljárás során írásban meg kell állapodniuk.

2.20. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Üzemeltető a használatba vett vagyont nem kizárólag a közszolgáltatás ellátása érdekében hasznosítja, az Átadó által II/2.19.12- II/0.00.00. pontban vállalt kötelezettsége csak és kizárólag a használatba vett, és a közszolgáltatás ellátásához a II/2.19.1-10. pont szerint létesített, felújított vagyontárgyak közszolgáltatásra eső hasznosításával arányos mértékben terheli.

2.21. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Üzemeltető a közszolgáltatást a használatba vett és saját eszközökkel együttesen végzi, a saját eszközökre elszámolt értékcsökkenést az Árszabályzatban rögzített módon érvényesíti a szolgáltatási díjban.

2.21.2. Üzemeltető kötelezettséget vállal arra, hogy az elszámolt értékcsökkenés összegét kizárólag a közszolgáltatás ellátásához használt/üzemeltetett, saját tulajdonát képező vagyontárgy felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére – ideértve a vagyonon értéknövelő beruházás céljából igénybe vett, fejlesztési célú hitellel kapcsolatos adósságszolgálat teljesítését is - fordítja a Fejlesztési tervben foglaltak alapján.

2.21.3. Üzemeltető köteles biztosítani, hogy a közszolgáltatási díjban megtérülő, az elszámolt értékcsökkenés alapján képzett fel nem használt tartalék és kamatai, pénzeszköz, vagy rövid lejáratú értékpapír formájában, mindenkor rendelkezésre álljon.

2.21.4. A közszolgáltatás ellátásához használt/üzemeltetett, Üzemeltető saját tulajdonát képező vagyontárgyak káresemény következtében történő megsemmisülése esetén, a

biztosítóintézet által Üzemeltetőnek fizetett kártérítést a vagyontárgy pótlására, javítására kell fordítani.

2.21.5. Üzemeltető köteles a Fejlesztési Alap kiadásairól és bevételeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza a Fejlesztési Alapban elkülönített összegeket és azok jogcímeit, a Fejlesztési Alaphoz kapcsolódó banki kezelési költségeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, az esetleges hiteltörlesztéseket, és a Fejlesztési Alapból finanszírozott felújítások, eszközpótlások, beruházások kiadásait. (Javasoljuk törölni.)

2.22. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés megszűnésekor, az Üzemeltető saját tulajdonát képező, a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyontárgyak tulajdonjogának Átadó részére történő átruházásánál az alábbiak szerint járnak el:

2.22.1.Amennyiben az Üzemeltető, a tulajdonában lévő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyontárgyak beszerzését, létesítését az Átadó által jóváhagyott fejlesztési díjhányadban megtérülő bevételekből finanszírozta, az adott vagyontárgyakat Üzemeltető köteles a Felek megállapodása szerinti értéken, de legfeljebb az elszámolás időpontjában kimutatott, könyv szerinti nettó értéken Átadó tulajdonába adni.

2.22.2.Felek megállapodnak abban, hogy a II/0.00.0. pontban foglaltaktól eltérő esetekben, amennyiben Átadó a vagyontárgyakra igényt tart, az Átadóra átruházandó vagyontárgyak vételárát – Xxxxx által közösen felkért - külső, független szakértő által megállapított forgalmi érték alapul vételével állapítják meg.

2.22.3. A független szakértő igénybevételének költségeit Felek egyenlő arányban viselik.

2.22.4. Felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető által képzett, a Fejlesztési Alapban az elszámolás időpontjában meglévő, fel nem használt tartalék Xxxxxx illeti meg.(Javaslom törölni.)

2.23.Karbantartás

Üzemeltető köteles elvégezni valamennyi, általa használatra/üzemeltetésre átvett, valamint a közfeladathoz igénybe vett, saját tulajdonát képező vagyontárgy/létesítmény karbantartását. Az Üzemeltető karbantartási kötelezettségének szakvállalattól elvárható gondossággal köteles eleget tenni. A karbantartás költségei Üzemeltetőt terhelik.

III. A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁNAK FELTÉTELEI

1. A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos, általános szabályok

Átadó a jelen szerződéssel, az alábbi közszolgáltatási feladatok magas színvonalú ellátásával bízza meg Üzemeltetőt:

elszállítása. Az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a szennyvíz ágazati tevékenység részeként közüzemi tevékenységet végez, amelyhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV törvény alapján fokozott felelősség, vagyis az általában elvárhatóságnál magasabb szintű magatartás iránti követelmény kapcsolódik.

1.2. A közszolgáltatás teljesítésének területi kiterjedése: a jelen szerződés II/. pont szerint körülhatárolt területen.

Üzemeltető saját költségére köteles a közszolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást kötni, beleértve a környezetvédelmi biztosítást, az üzemeltetéshez szükséges gépjárművek felelősség és teljes körű casco biztosítását is. Az ezen pontban részletezett biztosítások dokumentációját a 6. sz. melléklet tartalmazza.

A közszolgáltatási vagyonműködtetés szakmai és személyi feltételeinek általános szabályai

2.1.Üzemeltető a közszolgáltatás időtartama alatt köteles a közszolgáltatáshoz Xxxxx által rendelkezésére bocsátott vagy saját tulajdonú vagyontárgyak (ingatlanok, gépek berendezések, járművek, stb.) működtetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban előírt szakmai és személyi feltételeket biztosítani az alábbiak szerint:

2.2.Üzemeltető jelen szerződés alapján köteles biztosítani a rendelkezésére álló víziközművek teljesítőképességének erejéig az ingatlanokon keletkező szennyvizek közüzemi szolgáltatás keretében történő összegyűjtését, károkozás nélküli elvezetését, és tisztítását. Köteles – a hatályos jogszabályoknak megfelelően – a tisztított szennyvizet elhelyezni, a keletkezett szennyvíziszap kezelését és elhelyezését biztosítani.

0.0.Xx Üzemeltetőnek rendelkeznie kell az üzemeltetéshez szükséges, jogszabályokban előírt dokumentumokkal, amelyek nevesítve jelenleg a következők: a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációk, kezelési, karbantartási utasítások, a magyar nyelvű gépkönyvek; munkavédelmi ás érintésvédelmi bizonylatok, műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyvek, a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumok, közműegyeztetett hálózati térképek, a beérkezett szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mennyiségét és minőségét is rögzítő vizsgálati adatok, a vízjogi üzemeltetési engedély.

2.4.Üzemeltető köteles a folyamatos szennyvízelvezetést és tisztítást biztosító technikai és személyi feltételeket és a fogyasztókkal való folyamatos előírás szerinti kapcsolattartás feltételeit biztosítani. Köteles hibaelhárító részleget üzemeltetni, a meghibásodások kijavítását lehetővé tenni.

2.5.Üzemeltető köteles a felmerülő üzemzavarokat a lehető legrövidebb időn belül elhárítani, minden műszakilag indokolt és szükséges intézkedést megtenni ezek megelőzése és a biztonságos közmű-üzemeltetés érdekében, a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően.

2.6.A környezetvédelmi előírások folyamatos betartása Üzemeltető feladata. Üzemeltető felel mindazon károkért, amelyek ezen környezetvédelmi előírások megszegéséből erednek.

Ugyancsak viseli az ezzel kapcsolatos szankciókat.

2.7.A szennyvízkezelő műbe bebocsátott, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát az Üzemeltető végzi vagy végezteti. Üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az Üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik. A tisztított szennyvíz, illetőleg szennyvíziszap minőség ellenőrzését szolgáló vizsgálatok végzésére csak a külön jogszabály által e tevékenységre elismert, illetőleg a környezetvédelmi hatóság által erre alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult. Az Üzemeltető az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén államigazgatási eljárást kezdeményezni.

2.8.Üzemeltető az üzembiztonságot érintő meghibásodásokról a Tagokat köteles írásban értesíteni és a javítást a mindenkori jogszabályi előírások szerint elvégezni.

2.9.A szennyvízelvezető mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek folyamatos működéséről és fenntartásáról az Üzemeltetőnek kell gondoskodnia. E feladat elvégzésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező személlyel, illetőleg szervezettel megállapodást köthet.

2.10. Az Üzemeltető kötelessége a felszín alatti vízbázis védelmi feladatok ellátása.

2.11. Üzemeltető feladata a csatornaszennyezők felderítése és a csatornabírság kiszabásának kezdeményezése.

2.12.A közműtulajdonos Átadó és az Üzemeltető együttműködésre törekszik a csapadékvíz és talajvíz szennyvízcsatorna hálózatba bejutásának megakadályozásában.

3. A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos elvárások, jogok és kötelezettségek

3.1. Tagok kötelezettségei:

a közszolgáltatás díjának önkormányzati rendeletben történő megállapítása,

a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltató számára szükséges információk és adatok szolgáltatására,

a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb folyékony- hulladékkezelési/víziközmű-üzemeltetési tevékenységek összehangolásának elősegítése, a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítése, Üzemeltető kizárólagos közszolgáltatási jogának rendeletben történő biztosítása,

A Xxxxx által rendeletben biztosított díjkedvezmény vagy mentesség miatt felmerülő költségek megtérítése.

Üzemeltető általános kötelezettségei a közszolgáltatással kapcsolatban

Üzemeltető köteles a III/ 1.1. pontban meghatározott közszolgáltatás

folyamatos és teljes körű ellátására,

teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítására, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazására, folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzésére,

díjának mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól legalább évente egyszer tájékoztatni Tagok döntéshozó Testületeit,

díjára vonatkozó javaslat készítése legalább évente egy alkalommal, teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítésére és meghatározott

nyilvántartási rendszer működtetésére.

Üzemeltető a III/1.1.pontban rögzített közszolgáltatás elősegítése érdekében az alábbi feladatokat köteles ellátni:

Adminisztratív feladatok: könyvelés, számvitel, bérszámfejtés adminisztráció, nyilvántartás, adatbázis-kezelés

jogi ügyvitel.

Díjbeszedés: számlázás

díjak érvényesítése hátralékos díjak kezelése

A Felhasználókkal/fogyasztókkal kötendő, a közszolgáltatás igénybevételére irányuló közüzemi szerződés kezelése, ezen belül a közüzemi szerződés:

megkötése, nyilvántartása, módosítása, megszüntetése

Ügyfélszolgálati feladatok ellátása, ezen belül: ügyfelek tájékoztatása,

ügyfélbejelentések kezelése, ügyfélpanaszok kivizsgálása és kezelése, számlareklamációk kezelése

személyes ügyfélszolgálat működtetése,(pontos címek megjelölésével) telefonos ügyfélszolgálat működtetése,

ügyeleti rendszer működtetése, internetes honlap működtetése

Üzemeltető ágazat-specifikus kötelezettségei:

a) vízjogi üzemeltetési engedély megkérése a szerződés tárgyát képező víziközmű

rendszerre, illetve folyamatosságának fenntartása

b) a közfeladat ellátásra átadott rendszer műszaki teljesítőképességének határain belül a

vízügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szolgáltatás

biztosítása,

c) a biztonságos üzemeltetést szolgáló karbantartási felújítási tevékenység elvégzése

értékhatárra tekintet nélkül,

szakági műszaki közműnyilvántartások vezetése, azokról adatszolgáltatás biztosítása, amely az Átadó részére díjmentes,

e) ügyeleti szolgálat szervezése, fenntartása, amely alkalmas a felmerülő hibák

javításának 6 órán belüli megkezdésére,

f) a közfeladat ellátására átvett víziközmű rendszer rendszeres ellenőrzése, előírás

szerinti működtetése, karbantartása,

a közfeladat ellátására átvett víziközmű rendszer műtárgyainak, védőterületeinek karbantartása, állagmegóvása, gépészeti, villamos és irányítástechnikai berendezések karbantartása,

h) ipari szennyvízkibocsátók rendszeres ellenőrzése, csatornabírságolási eljárás

kezdeményezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően,

i) a szennyvízrendszerre csatlakozott településeken a rácsatlakozási arány növelése, ~~az Üzemeltető köteles a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt záró~~ ~~egyenleg bizottsági átutalásától számított 7 évig tűrni és segíteni a Környezetvédelmi és~~ ~~Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az Európai Számvevőszék és az~~ ~~Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a~~ ~~fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a~~ ~~Kohéziós Alap Kifizető Hatóság által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt~~

ellenőrzéseket,

az ellenőrzések eredményességének elősegítése érdekében az Üzemeltető köteles adott ~~esetben – előzetes értesítés alapján – akár a helyszínen is lehetővé tenni az ellenőrzési~~ ~~feladatok ellátásával megbízottak munkáját, számukra minden szükséges tájékoztatást~~ ~~megadni, kérésükre a beruházással összefüggésben keletkezett bizonylatokba, számlákba, stb.~~ ~~betekintést engedni, ellenőrzési tevékenységüket támogatni,~~

az Üzemeltető köteles a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt záró egyenleg bizottsági átutalásától számított 7 évig a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap Kifizető Hatóság által kért, a támogatás felhasználásával illetve a beruházás megvalósításával kapcsolatos adatokat haladéktalanul közölni,

az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt befejezését követő legkevesebb 7 éven belül az elkészült beruházást harmadik személyre semmilyen jogcímen nem ruházza át,

az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt befejezését követő legkevesebb 7 éven belül a beruházást ingatlan-nyilvántartási vagy azon kívüli más módon nem terheli meg,

az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt során létrejövő létesítményeket a beruházás befejezésétől számított legalább 7 évig köteles az elfogadott támogatási kérelemben rögzített funkciónak és az elfogadott kivitelezői szerződésében foglalt műszaki tartalomnak megfelelően üzemeltetni. Az Üzemeltető csak az Átadó és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság előzetes hozzájárulásával jogosult megváltoztatni a beruházás működési, üzemeltetési feltételeit, a támogatás odaítélésekor rögzített eredeti körülményeket, így különösen a beruházás jellegét, műszaki és egyéb paramétereit, a beruházás tulajdoni helyzetét, stb.

A Szolgáltatási Díjak megállapítása

Az Üzemeltetőt megilleti az általa kiszámlázott csatornahasználati díj, amelynek fedeznie kell a működtetés költségeit. Üzemeltető jogosult a csatornahasználati díjat a felhasználóktól/fogyasztóktól beszedni - a felhasználóval/fogyasztóval e tárgyban megkötött

külön szerződés alapján. A közüzemi szolgáltatási szerződések megkötéséről a többször módosított 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet szerint Üzemeltető gondoskodik. A szolgáltatás díja egységesen tartalmazza és fedezi az önkormányzatok tulajdonában levő közművagyon és a Tagok finanszírozásában létrejövő közművagyon működtetésének költségeit, ráfordításait.

A szolgáltatási díjat úgy kell megállapítani, hogy az a hatékonyan működő Üzemeltető ráfordításaira és a tartós működéshez szükséges nyereségre fedezetet nyújtson. A szolgáltatási díj megállapításának elveit az Üzemeltető Közgyűlése által elfogadott Árszabályzatban állapította meg, melyet az Üzemeltető Igazgatósága minden évben felülvizsgál. A szolgáltatási díj megállapításának alapelvei figyelembe veszik a díjképzésre vonatkozó elveket, így különösen az ártörvény előírásait, az Európai Unió előírásait és a Vízkeret Irányelv előírásait. Ezek alapján biztosított a szolgáltatás hosszú távú működtetésének fedezete és a teljes költségmegtérülés.

A vonatkozó jogszabályok értelmében, a közszolgáltatásért járó díjazás egységárát Tagok, ármegállapítási jogkörükben eljárva, helyi rendeletükben, hatósági árként kötelesek megállapítani.

4.3. Az üzemeltető a II/2.21. pontban hivatkozott Árszabályzatban foglaltak szerint a 2007-2011 évekre vonatkozóan rendelkezik az önkormányzatok által elfogadott díjakkal.

Ezen díjak azonban nem tartalmazzák a bérleti díjat, ezért Tagok, mint árhatóságok kötelesek helyi rendeletükben a 2009. január 1. napjától érvényes szolgáltatási díjat úgy megállapítaniuk, hogy az tartalmazza a bérleti díj fajlagos költségét is.

Az elfogadott díjak módosítására az Árszabályzatban rögzített feltételek mellett kerülhet sor, figyelembe véve az Európai Uniós és Vízkeret Irányelv előírásait.

4.4. A Szolgáltatási Díj megállapítására irányuló díjjavaslat készítésekor Üzemeltető az alábbi elvek figyelembe vételével köteles eljárni:

4.4.1. Az egységnyi, általános forgalmi adó nélkül számított Szolgáltatási Díjnak fedezetet kell nyújtania:

A közszolgáltatás sajátosságainak megfelelő, tartós működés valamennyi közvetlen és közvetett költségének ráfordításának megtérülésére, figyelemmel a közszolgáltatással összefüggő egyéb bevételekre, az elvonásokra és a támogatásokra is,

az Üzemeltető használatában és - Felek erre irányuló megállapodása alapján - tulajdonában lévő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyon fenntartására, rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére, legalább az adott vagyontárgyak elszámolt – a díjképletben meghatározott inflációs index mértékével növelt értékcsökkenésének erejéig, de legalább az Átadó részére fizetendő bérleti díjra,

az esetleges finanszírozási költségekre,

az Üzemeltető az Árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8.§-ában meghatározott mértékű hasznára,

valamint a közszolgáltatás sajátosságainak megfelelő, a vonatkozó jogszabályokban előírt egyéb indokolt költségekre és ráfordításokra.

4.4.2. A szolgáltatási díjjavaslatban Üzemeltetőnek be kell mutatnia:

A szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás tervezett mennyiségi adatait,

a szerződés tárgya szerinti eszközökkel végzett szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás valamennyi tervezett közvetlen és közvetett költségét, ráfordítását,

a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás végzéséhez ténylegesen igénybe vett, Üzemeltető használatában lévő, más önkormányzatok tulajdonát, vagy saját tulajdonát képező víziközművek üzemeltetési/működtetési költségeit (ideértve az Üzemeltetőnél ezen eszközökre

elszámolt értékcsökkenést is) és egyéb ráfordításait, továbbá annak, a szerződés területi hatálya ~~alá tartozó közszolgáltatással arányos részét,~~

az Üzemeltető működtető vagyonának működtetési költségeit, valamint az üzemeltető általános igazgatási költségeit és ráfordításait, továbbá annak, a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatással arányos részét,

a szerződés tárgya szerinti eszközök, egyéb hasznosításával elérni tervezett bevételeket,

a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás végzéséhez ténylegesen igénybe vett, az Üzemeltető használatában lévő más önkormányzatok tulajdonát, vagy saját tulajdonát képező eszközök hasznosításával elérni tervezett bevételeket és annak, a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatással arányos részét,

a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt állami/önkormányzati támogatásokat, elvonásokat, befizetési kötelezettségeket,

a szerződés teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségeket és ráfordításokat, az Átadót megillető bérleti díjat

az Üzemeltetőnek a szerződés tárgya szerinti közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó tervezett hasznát.

A díjjavaslat szerinti szolgáltatási díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A szolgáltatási díj a mindenkor érvényes általános forgalmi adóról szóló törvény szerint tartozik az általános forgalmi adó hatálya és mértéke alá.

4.4.3.A szolgáltatási díjjavaslat készítése és a Szolgáltatási Díj megállapítása során Feleknek figyelembe kell venniük:

a)jogszabályok, rendeletek, hatósági előírások, adók, vámok, járulékok változását,

b)a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás lényeges minőségi vagy mennyiségi változását,

c) a szerződés területi hatálya alá tartozó fogyasztók, illetve fogyasztás változását, d)a szerződés területi hatálya alá tartozó kapacitás változását,

e) inflációs hatást (vegyszerek, energia, stb. ráfordítások növekedését) f)bérleti díj, illetve az amortizációs költségek változását

A szolgáltatási díj megállapítására felek az alábbi képletet alkalmazzák:

DÍJMEGÁLLAPTÁS KÉPLETE

A díjemelési index számítása:

dv =( i * ∆m + ∆k + ∆j) / (1- f)

A díjak számítása:

Dn = Dn0 * dv

ahol:

Dn a szolgáltatás díja (víz vagy szennyvízelvezetés és –tisztítás) fogyasztói csoportonként Ft/m3- ~~ben kifejezve a tárgy időszakban~~

Dn0 a fajlagos fejlesztési hányaddal csökkentett szolgáltatási díj fogyasztói csoportonként Ft/m3- ben kifejezve a bázis időszakban

dv a díjemelés indexe

i a tárgyévi díjemelés inflációs indexe településenként, üzemegységenként egységes

∆m a volumenváltozás hatása

∆k egységnyi szolgáltatási díjra jutó többlet költségvátozás

∆j jövedelemkiegyenlítés mértéke

f fejlesztési hányad a változódíjból származó árbevétel %-ában

Inflációs tényező

A szolgáltatási díjak számítása során az alábbi inflációs indexet javasoljuk:

i = (0,15*Ie0 + 0,35*Ib0 + 0,5*Ii0 )

ahol:

i a tárgyévi díjemelés inflációs indexe (lakosság, közület, vállalkozás), településenként, üzemegységenként egységes

Ie0 a villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás árának inflációs, a KSH által a díjelőterjesztés időszakáig közzétett, legfrissebb, előző 12 hónapra vonatkozó tény indexe (Pl.: 2006. novemberi ~~díjelőterjesztés esetén a 2005. október - 2006. szeptember közötti időszakot átfogó tény árindexe, ahol~~ ~~az előző év=100%~~ )

Ib0 a bruttó nominálbérek, keresetek KSH által a díjelőterjesztés időszakáig közzétett, legfrissebb, előző 12 hónapra vonatkozó tény indexe

Ii0 az ipari, belföldi termelői árak KSH által a díjelőterjesztés időszakáig közzétett, legfrissebb, előző 12 hónapra vonatkozó tény indexe

Jövedelemkiegyenlítési index

A magas fajlagos költségű üzemi, üzemmérnökségi szinten az átlagtól elmaradó ~~jövedelmezőségű szolgáltatások esetében a településekre terhelt kiegyenlítő mutató.~~

Költségváltozás

A többletköltség díjemelési indexbe épülésének számítása:

∆k=TK / (M *D0)

ahol:

∆k egységnyi szolgáltatási díjra jutó többlet költségváltozás, mely jogszabályi változás (pl. ~~környezetterhelési, vízterhelési díj), illetve a BÁCSVÍZ Rt. tulajdonos önkormányzatainak~~ kezdeményezése alapján keletkező többlet költség (pl.: bérleti díj képlet feletti emelkedése új ~~közműberuházások következtében). A költség beépül a következő év díjszámításának bázisába.~~

TK a többlet költség ezer Ft-ban

M a tervezett víz, illetve szennyvíz mennyiség (ezer m3-ben) a tárgy időszakban

D0 a díjelőterjesztés időszakában érvényes az értékesített mennyiségekkel súlyozott víz, illetve csatornadíjak átlaga forintban

Megj: a képlet többi eleméből adódóan a ∆k értékét is százalékos értékben kell kifejezni.

A költségváltozást településenként, üzemegységenként (díjkalkulációs egységenként) kell számításba venni.

Annak érdekében, hogy csak a lényeges — ezért indokolható — változások hatása jelenjen meg, csak akkor kell e mutatót alkalmazni, ha értéke 2,5 %-nál nagyobb mértékben téríti el a díjat (∆k<0,975; vagy ∆k>1,025).

Volumenváltozás

A volumenváltozás díjemelési indexbe épülésének számítása:

∆m= M0 / M ahol:

∆m a volumenváltozás hatása

M a tervezett víz, illetve szennyvíz mennyiség (ezer m3-ben) a tárgy időszakban

M0 az értékesített víz, illetve szennyvíz mennyiség (ezer m3-ben) a bázis időszakban

Megj: a képlet többi eleméből adódóan „m” értékét is százalékos értékben kell kifejezni.

A volumenváltozást településenként, üzemegységenként (díjkalkulációs egységenként) kell számításba venni. A mutató figyelembe vétele kompenzálhatja a fogyasztás csökkenés hatását.

Annak érdekében, hogy csak a lényeges — ezért indokolható — változások hatása jelenjen meg, a volumentől függő költségváltozást csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a volumen index abszolút értéke 2,5 %-nál nagyobb (∆m<0,975; vagy ∆m>1,025).

Fejlesztési hányad

A fejlesztési hányad nem képlettel, hanem a díj arányában meghatározott. A hányadot (f) településenként kell számításba venni. A későbbi javaslatok szerint a fejlesztési hányadról az önkormányzat dönthet.

Az önkormányzati döntés alapján díjba beépített fejlesztési hányad révén realizált többletbevételből keletkező többletforrás az érintett önkormányzat által megjelölt célra fordítandó.

(Törölni javaslom, mert a díjképlet, valamint a 4.4.1. és 4.4.2.pontok tartalmazzák.)

4.4.4..Amennyiben Üzemeltető a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.

4.5. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Tagok önkormányzatainak döntéshozó testületei –az Üzemeltető által készített – a díjképzés jelen szerződésben rögzített elveinek megfelelő - díjjavaslatnál a közszolgáltatás díját

alacsonyabb mértékben állapítják meg, vagy nem állapítják meg, vagy

nem az üzleti év január hónapjának első napjától kezdődően állapítják meg

az ennek következtében az Üzemeltetőnél keletkező díjbevétel kiesést az üzleti év március 31., illetve szeptember 30. napjáig egy összegben kötelesek Üzemeltetőnek megtéríteni. Az Átadó késedelmes teljesítés esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben foglalt mértékű késedelmi kamatot is köteles Üzemeltetőnek megfizetni.

4.6.A számlázás, az Üzemeltető részéről a számvitelről szóló 2000. évi C törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak figyelembevételével történik a felhasználók/ fogyasztók felé.

5.Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapítása és felhasználása

Felek megállapodnak abban, hogy a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. rend. 4.§ (2) bekezdése alapján, a közműtulajdonos közigazgatási területén gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósítása, vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének, vagy minőségének növelése esetén Üzemeltető 140.000,-Ft/m3/nap+Áfa összegű víziközmű-fejlesztési hozzájárulást szed be. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználásáról közösen, írásban döntenek. Üzemeltető köteles az általa beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználásáról, minden tárgyévet követő év február 28. napjáig közműtulajdonos felé írásban, tételesen elszámolni.

A közszolgáltatók végfelhasználókkal/fogyasztókkal szembeni díjköveteléseinek érvényesíthetőségi feltételei

Üzemeltető köteles a közszolgáltatási tevékenysége során, a kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedéséről teljes körűen gondoskodni.

Üzemeltető köteles pénzgazdálkodását úgy megszervezni, hogy a kiszámlázott szolgáltatási díjak fizetési határidőn belüli, illetve a lejárt, be nem folyt követelések nélkül is folyamatosan és tartósan fedezni tudja folyó kiadásait.

Üzemeltető a késedelmes díjfizetések után – a Ptk-ban és a közüzemi/közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően – jogosult késedelmi kamatot érvényesíteni a késedelmesen fizető felhasználókkal/fogyasztókkal szemben.

Amennyiben a behajtás költségei és gazdaságossági szempontok indokolják, Üzemeltető – Tagok előzetes írásbeli hozzájárulásával – jogosult a díjköveteléseket, vagy azok egy részét - megfelelő pénzügyi és jogi garanciák mellett –, pénzügyi intézményre (hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás) engedményezni (faktoring). A faktorcég igénybevételének Üzemeltetőnél jelentkező faktordíja nem haladhatja meg az engedményezett díjkövetelések saját behajtásának kalkulált költségeit.

Üzemeltető a kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedése érdekében jogosult a közszolgáltatást igénybe vevő, illetve igénybevételére kötelezett felhasználókat/fogyasztókat a lejárt tartozás megfizetésére írásban felszólítani, illetve a tartozás behajtása érdekében a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve, egyéb behajtási cselekményeket végezni (pl. ügyvédi felszólítás, fizetési meghagyás kibocsátása, - ha a jogszabály engedi, a szolgáltatás korlátozása, megszüntetése -, végrehajtás, felszámolási eljárás kezdeményezése, stb.).

Üzemeltető pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai tevékenységének, költség-hatékony gazdálkodásának ellenőrizhetőségét, átláthatóságát biztosító előírások

Üzemeltető minden tárgyévet megelőző év október 31. napjáig a következő évre vonatkozó, részletes és az azt követő két év koncepcionális üzleti tervét (Gördülő Üzleti Terv) elkészíteni és az Átadó részére elfogadásra benyújtani. A Gördülő Üzleti Tervben elkülönítetten kell bemutatni a következő évre tervezett, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó bevételeket, közvetlen költségeket és ráfordításokat, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, közvetlen költségeket és ráfordításokat, valamint a működtetés általános költségeit és ráfordításait. A Gördülő Üzleti Terv alátámasztására, a tárgyév részletes tervadatai mellett, fel kell tüntetetni a tárgyévet megelőző év tervadatait és a hozzá kapcsolódó, egy-háromnegyedév tényadatait, a várható éves tényadatokat, kimunkálva terv- tény eltérések okait is.

Amennyiben Tagok a Gördülő Üzleti Tervben foglaltakkal nem értenek egyet, Felek kötelesek legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig a szükséges egyeztetéseket lefolytatni.

Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, Felek kötelesek mindkét fél által elfogadott, külső, független szakértő közreműködését igénybe venni a vitás kérdések eldöntéséhez. A független szakértő véleménye Felekre nézve kötelező érvényű. A független szakértő díjazásának költségeit felek egyenlő arányban viselik.

Üzemeltető minden tárgyévet követő év május 31. napjáig, köteles az előző évi gazdálkodásáról részletes beszámolót készíteni, amely a számviteli törvényben előírtak mellett, elkülönítetten tartalmazza a tárgyévben realizált, a közszolgáltatás ellátásához, illetve az egyéb tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, közvetlen költségeket és ráfordításokat, a működtetés általános költségeit és ráfordításait, és az egyes tevékenységek eredményét. A tényadatok alapján Üzemeltető köteles bemutatni a tervtől való eltéréseket és azok okait.

Üzemeltető köteles gazdálkodását úgy megszervezni, hogy a jelen szerződéssel vállalt közszolgáltatás folyamatosan, maradéktalanul biztosított és finanszírozható legyen.

Üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a jelen szerződés időtartama alatt, a mérlegében kimutatott saját tőke értéke egyetlen évben se csökkenjen a jegyzett tőke értéke alá.

Üzemeltető köteles Átadó kérésére, az általa végzett közszolgáltatással és a gazdálkodásával kapcsolatos információkat, adatokat, a számviteli és egyéb analitikus nyilvántartásaival egyező tartalommal Átadónak írásban megadni. Jelen szerződés súlyos megszegésének minősül, ha Üzemeltető bizonyítottan valótlan adatokat szolgáltat Átadónak.

Üzemeltető köteles biztosítani Átadó részére, hogy Átadó közvetlenül, vagy arra kijelölt, szakmailag felkészült megbízottja ellenőrizhesse Üzemeltető adatszolgáltatásának hitelességét és a jelen szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítését. Üzemeltető köteles közreműködni abban, hogy Átadó, vagy megbízottja az ellenőrzés feladatait elvégezhesse, és ahhoz minden dokumentumot rendelkezésre bocsát.

Átadó vagy megbízottjuk köteles az ellenőrzés megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint – az Üzemeltető

vezetője által, a jelentéstervezetre tett észrevételeinek egyeztetését követően - a végleges jelentést Üzemeltető vezetőjének megküldeni.

Üzemeltető jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre a helyszínen vagy írásban 8 napon belül észrevételt tenni, és köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről Átadót írásban tájékoztatni.

Alvállalkozók, egyéb közreműködők igénybevétele

Felek megállapodnak abban, hogy Üzemeltető a jelen szerződésben részletezett közszolgáltatás ellátásához – jogosult alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők igénybevételére, az alábbi feltételekkel:

Az alvállalkozók alkalmasságának megállapításánál a közszolgáltatás ellátását szabályozó ágazati jogszabályokban előírt pénzügyi, gazdasági szakmai, és műszaki alkalmassági feltételek szempontrendszerét kell alkalmazni.

Az alvállalkozók kiválasztására a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvényben és a közfeladat ellátását szabályozó ágazati jogszabályokban előírt eljárási rendet kell alkalmazni.

Az ajánlatok bírálati szempontjainak meghatározásába és az ajánlatok elbírálásába Átadó erre felhatalmazott képviselőjét be lehet vonni.

Az Üzemeltető által bevont alvállalkozók teljesítéséért Üzemeltető úgy felel, mintha saját maga teljesített volna.

Üzemeltető az alvállalkozók által okozott károkért teljes helytállási kötelezettséggel tartozik.

IV. BIZTOSÍTÉKOK

Felek a jelen szerződésben és mellékleteikben fogalt kötelezettségeik teljesítésének biztosítékaként A mindenkori éves Bérleti díj 10%-ának megfelelő összegű kárátalányt (kötbért) állapítanak meg, melyet a szerződésszegő fél köteles a másik fél részére megfizetni.

Jelen szerződésben megjelölt határidőkhöz kötött cselekmények késedelmes teljesítése esetén a késedelmesen teljesített féltől napi 10.000 Ft késedelmi kötbért igényelhet a másik fél.

Amennyiben Tagok az üzemeltető működésével kapcsolatban a határozataikat késedelmesen hozzák meg, úgy a késedelem miatt az üzemeltetőnél keletkezett kárt, bevétel kiesést, elmaradt hasznot az üzemeltető által készített kimutatás, bejelentés alapján 15 napon belül az Átadó megtéríti.

V. AZ ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerződés megszűnése

1.1.Jelen szerződés II/. pontjában meghatározott időtartam elteltével, amennyiben Felek a szerződés megszűnését legalább hat hónappal megelőzően nem nyilatkoznak a jelen

szerződésnek változatlan, vagy módosított formában történő meghosszabbítási szándékukról.

Jelen szerződés megszűnik Felek közös megegyezésével.

Bármelyik fél kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés megszűnését, ha annak megkötését követően alkotott jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az bármelyik fél lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

Jelen szerződés megszűnik:

Üzemeltető jogutód nélküli megszűnésével,

a használatba vett vagyonon belül, azon vagyontárgyra vonatkozóan, amely megsemmisült.

Jelen szerződés megszűnik, ha a közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok változása miatt – a teljesítés megkezdése előtt - elállás, vagy annak felmondása válik szükségessé, annak megszűnésével egyidejűleg.

Jelen szerződés megszűnik, a szerződés rendkívüli felmondásával.

2. A szerződés megszűnése rendkívüli felmondással

Amennyiben Felek bármelyike, a jelen szerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, a másik fél írásban és részletesen köteles tájékoztatni a szerződésszegő felet a kötelezettségszegés tartalmáról és az elvárt, szerződésszerű intézkedés módjáról. A szerződésszegő fél köteles a szerződéses kötelezettségének ésszerű határidőn, de legkésőbb 60 napon belül eleget tenni, vagy a szerződésszegést más, a másik fél által elfogadható módon orvosolni.

Amennyiben a szerződésszegő fél kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a másik fél jogosult a jelen szerződést a határidő eredménytelen lejártát követő hat hónapon belül írásban, hat hónapos felmondási idővel felmondani.

Amennyiben a felmondás érvényessége tekintetében a felek között vita van, mindaddig, míg a jelen szerződés szerinti bíróság nem dönt a felek közötti jogvitában, a jelen szerződés rendelkezései hatályosak maradnak és a felek kötelesek teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket.

Rendkívüli felmondási oknak minősül különösen:

a jelen szerződésből származó jogoknak és kötelezettségeknek a másik Fél hozzájárulása nélkül történő átruházása,

a lényeges szerződési kötelezettségek vétkes megszegése.

Átadó oldaláról rendkívüli felmondási oknak minősül különösen, ha Üzemeltető

az ellene jelen szerződéskötés előtt megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról Tagokat nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja,

ellen jelen szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul,

adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott,

Tagok ellenőrzése során, bizonyítottan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, a közszolgáltatás ellátását szabályozó, ágazati jogszabályokban előírt kötelezettségeit megszegi.

Üzemeltető oldaláról rendkívüli felmondási oknak minősül különösen, ha Tagok,

a jelen szerződésben meghatározott közszolgáltatáshoz kapcsolódóan, hatósági ármegállapítói jogkörükben eljárva, a jelen szerződésben vállalt, a közszolgáltatási díj megállapítására vonatkozó kötelezettségeiket megszegik,

Üzemeltető szerződésszerű teljesítését, más módon, bizonyítottan és indokolatlanul akadályozzák vagy a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegik és ezzel Üzemeltetőnek kárt okoznak.

Átadó a rendkívüli felmondás jogával a V/2.1.pontban írt írásbeli felhívás nélkül élhetnek, ha Üzemeltető

az általa vállalt közszolgáltatást nem látja el, magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.

3. A szerződés megszűnésével kapcsolatos rendelkezések

Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés bármely oknál fogva történő megszűnése (megszüntetése) automatikusan kihat a megszűnésének időpontjában hatályos, jelen szerződés nélkülözhetetlen mellékletét képező szerződésekre is.

Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés bármely oknál fogva történő megszűnéséig, (megszüntetésig) kötelesek egymással teljes körűen elszámolni, különös tekintettel az Átadó feladat-ellátási körébe tartozó és Üzemeltető által végzett közszolgáltatás más közszolgáltató általi zavartalan biztosítására.

Az elszámolás keretén belül Üzemeltető köteles a folyamatos közüzemi szolgáltatás biztosításához szükséges információkat, adatokat, átadni a Tagoknak. Ezek közül, különösen az alábbiak átadása kötelező:

valamennyi fogyasztó neve és címe,

egy évi időszakra vonatkozó, átlagos, egy fogyasztóra vonatkozó fogyasztási adatok, közület és lakosság megbontásban,

késedelmes fizetőkre vonatkozó adatok.

A SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI, MÓDOSÍTÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE

1. Jelen szerződés nélkülözhetetlen és elidegeníthetetlen mellékletei:

1.sz. melléklet: az ISPA program keretében megvalósult fejlesztések és felújítások felsorolása

2.sz.melléklet: Üzemeltető használatába adott vagyontárgyak értékcsökkenési normatíva szerinti kimutatása

3.sz. melléklet: Üzemeltető Alapszabálya

4. sz. melléklet: Átadó tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosításának dokumentációja

5. sz. melléklet: Üzemeltető tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosításának dokumentációja

6. sz. melléklet: A III/1.3. pontban részletezett biztosítások biztosítási dokumentációja

7. sz. melléklet: Átadó és Tagok elszámolását részletező megállapodás a bérleti díj tekintetében

Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés és mellékleteinek módosításait és kiegészítéseit érvényességük érdekében írásos formában kell rögzíteni.

Felek kijelentik, hogy a jelen szerződés és annak mellékletei közötti értelmezési vita esetén, a jelen szerződésben foglaltak az irányadók.

Felek jelen szerződést közös megegyezéssel – mindenkor hatályos jogszabályi előírások betartása mellett - írásban módosíthatják.

A jelen szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljes mértékű vagy részleges engedményezéséhez a mindenkori másik fél előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen szerződésre, alkalmazására és értelmezésére a magyar jogszabályokat kell alkalmazni.

A jelen szerződéssel kapcsolatos, valamint az annak megsértéséből, megszűnéséből, érvényességéből vagy értelmezéséből eredő vagy ezzel összefüggő valamennyi jogvitában a felek a pertárgy értékétől függően a Kecskeméti Városi Bíróság, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen szerződés teljesítése során tudomásukra jutott valamennyi információt, adatot, a szerződéssel összefüggésben keletkezett dokumentumok tartalmát üzleti titokként kezelik, azokat kizárólag jelen szerződés céljaira használják fel, és csak azon munkatársaik számára teszik azokat megismerhetővé, akiknek a feladatai ellátásához azok megismerése szükséges, és írásban kötelezettséget vállaltak az üzleti titok megtartására. Az üzleti titok fogalma értelemszerűen nem foglalja magában azokat az információkat, adatokat, stb., amelyek jogszabály közérdekű adata felek bármelyike vagy a közvélemény előtt már ismertek voltak vagy később, a titoktartási kötelezettség megsértése nélkül váltak széles körben ismertté, vagy megismerhetővé.

A jelen szerződés egyes rendelkezéseinek érvénytelensége esetén a szerződés egyéb részei érvényben maradnak. Az érvénytelen rendelkezést a felek érvényes, gazdasági szempontból a lehető legnagyobb mértékben egyenértékű rendelkezéssel váltják fel.

A felek képviselői kijelentik, hogy a jelen szerződés aláírására teljeskörű felhatalmazással rendelkeznek.

Ezen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a Ptk., továbbá az e törvények által felhívott jogszabályok, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet rendelkezései az irányadóak.

Tekintettel arra, hogy jelen szerződés keretében, az Üzemeltető használatba adott önkormányzati vagyonon belül, a jelen szerződés 2. sz. mellékletében külön megjelölt vagyontárgyak az EU ISPA/Kohéziós Alap társfinanszírozásában jöttek létre, jelen szerződés érvényességéhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság írásbeli jóváhagyó záradéka szükséges.

Jelen szerződés aláírásának napján lép hatályba, és napjáig terjedő időre

szól.

…………………………..Képviselőtestülete a jelen szerződést …../.(…..) ……. számú határozatával jóváhagyta.

Kelt:

Kecskemét és Térsége Társult Bácsvíz Észak-Bács-Kiskun ~~Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Vízművek Zártkörűen~~

Tulajdonközösség Működő Részvénytársaság

Átadó Üzemeltető

képviseletében eljár:képviseletében eljár:

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Kurdi Viktor

képviseli: Dr. Zombor Gábor polgármester elnök-vezérigazgató

Kerekegyháza Város Önkormányzata képviseli: Dr. Kelemen Márk polgármester

Helvécia Község Önkormányzata képviseli: Magó István polgármester

Ballószög Község Önkormányzata képviseli: Katona Imre polgármester

ZÁRADÉK

A fenti szerződést

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság

…………sz. határozatával/döntésével jóváhagyta.

Kelt

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

/tervezet/

mely létrejött egyrészről

a Kecskeméten 2005. január 10-én megkötött és Kecskeméten 2006. április 10-én módosított Társulási Megállapodásban foglaltak szerint létrejött – adóalanynak bejelentkezett –

Teljes név: Kecskemét és Térsége Társult Települések

Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Tulajdonközösség

Székhely: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

Adószám: 18367791-2-03

Számlavezető pénzintézet: OTP Bank Nyrt Bankszámlaszám: 11732002-20379610,

mint a víziközmű-vagyont üzemeltetésre átadó, továbbiakban Átadó,

képviseletében eljárnak a Társulás tagjai

Teljes név: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székhely: 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1.

KSH azonosító: 15337544-8411-321-03

Adószám: 15337544-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337544

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Dr. Zombor Gábor polgármester

Teljes név: Kerekegyháza Város Önkormányzata

Székhely: 6041 Kerekegyháza, Fő u. 47/a.

KSH azonosító: 15337908841132103

Adószám: 15337908-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337908

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Dr. Kelemen Márk polgármester

Teljes név: Ballószög Község Önkormányzata

Székhely: 6035 Ballószög, Rákóczi út 15.

KSH azonosító: 0313408

Adószám: 15337760-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337764-00000000

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Katona Imre polgármester

Teljes név: Helvécia Község Önkormányzata

Székhely: 6034 Helvécia, Sport u. 42.

KSH azonosító: 15337764841132103

Adószám: 15337771-2-03

Bankszámlaszám: 11732002-15337771

Számlavezető: OTP Bank Nyrt.

Aláírásnál képviseli: Magó István polgármester

másrészről

Teljes név: BÁCSVÍZ Észak-Bács-Kiskun Megyei Víz- és Csatornaművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Rövid név: BÁCSVÍZ Zrt.

Székhely: 6000 Kecskemét, Izsáki út 13.

Cégjegyzékszám/nyilvántartási szám:

03-10-100039

KSH azonosító: 107347-02-3600-11403

Egyéb szervezeti azonosító: Nem értelmezhető Adószám: 10734702-2-03

Bankszámlaszám: 12076903-00165296-0010006

IBAN szám: HU11120769030016529600400007

Számlavezető: Raiffeisen Bank Zrt.

Aláírásnál képviseli: Kurdi Viktor elnök-vezérigazgató

mint a víziközmű-vagyont üzemeltetésre átvevő – továbbiakban üzemeltető –

együtt felek, továbbiakban Felek

között, az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel:

I. PREAMBULUM

1.Felek megállapítják, hogy Átadó Tulajdonközösséget alkotó Önkormányzatokat (továbbiakban: Tagok) önkormányzati feladat-ellátási körükbe tartozóan, a településeken keletkező szennyvizek összegyűjtéséről, elvezetéséről és tisztításáról való gondoskodási kötelezettség terheli. E kötele- zettségük teljesítése érdekében Tulajdonközösséget hoztak létre a Kecskeméti agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja elnevezésű, 2003/HU/16/P/PE/019 azonosítási szá- mú ISPA projekt megvalósítására.

2.Felek rögzítik, hogy Üzemeltető olyan, a Tagok tulajdonosi részesedésével működő, kizárólag helyi önkormányzatok tulajdonában álló, víziközművek működtetésére létrehozott gazdasági tár- saság, amelynek alapfeladata a társult településeken már meglévő víziközművek üzemeltetésével a helyi közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetési- és tisztítási közszolgáltatás ellátá- sa. Üzemeltető Alapszabálya jelen szerződés 3. számú mellékletét képezi.

3.Üzemeltető kijelenti, hogy működő gazdasági társaság, jelen szerződés aláírásakor nem áll csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás alatt, és tudomása szerint nem kezdeményezték ellene csőd-vagy felszámolási eljárás megindítását.

4.Felek megállapítják, hogy Üzemeltető, a Tulajdonközösség tagjainak tulajdonában álló meglévő szennyvízközművek, illetve az Átadó közös tulajdonát képező, a projekt keretében megvalósult víziközmű-vagyon üzemeltetése tekintetében maradéktalanul megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., 9.§ (2) bekezdés d) pontjában, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM- FMM-FVM-PM együttes rendelet 39/A.§ (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, így a projekt ke- retében megvalósuló víziközmű-vagyon üzemeltetésével, koncessziós pályázat mellőzésével is megbízható.

5.Tagok kijelentik, hogy a fentiekre figyelemmel az őket terhelő önkormányzati feladat-ellátási kö- telezettségük teljesítése érdekében, a meglévő és a projekt keretében megvalósuló szennyvízkeze- lési rendszer üzemeltetési jogát és bekötőcsatornák építésének engedélyezését jelen szerződés ke- retében Üzemeltető részére átengedik.

6.Felek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, (továbbiakban Ötv.), a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXX- VIII. törvényben (továbbiakban Áht.), a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., valamint a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. ren- deletben foglaltak alapján jelen üzemeltetési szerződésben rögzítik a meglévő és projekt keretében megvalósult szennnyvíz-közművagyon üzemeltetésével összefüggő, Feleket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket.

II. RÉSZLETES SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

1. Az üzemeltetési jog terjedelme:

1.1. Az Üzemeltető üzemeltetési joga a Tagok tulajdonát képező csatornaközművek és az ISPA program keretében megvalósult fejlesztések és felújítások (az ISPA program keretében megvalósult víziközművek felsorolását az 1.a. sz. melléklet tartalmazza, részletezve: Iszapvíztelenítő gépház és biofilteres szagtalanító berendezés használatbavételi engedélye: 1.b. melléklet; Szennyvízhálózatra vonatkozó műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyve: 1.c. melléklet) üzemeltetésére és közszolgáltatás céljára történő hasznosítására terjed.

1.2. Az Üzemeltetőt megillető üzemeltetési jog pontos területi határai: Kecskemét Megyei Jogú Város, Kerekegyháza város, valamint Ballószög és Helvécia községek közigazgatási belterületei.

1.3. Az Üzemeltetőt megillető üzemeltetési jog pontos időtartama: 10 év

Az üzemeltetési jog kezdete: év, hó, nap	Az üzemeltetési jog lejárata: év, hó, nap
2009. január 1.	2018. december 31.

1.4. Tagok kijelentik, hogy a II/1.-3. pontban körülírt üzemeltetési jogot – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv., valamint a fent megjelölt közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló jogszabályban foglaltakra is- a jelen szerződés megszűnéséig, kizárólagos joggal biztosítják Üzemeltető részére.

1.5. Tagok kijelentik, hogy hivatalos tudomásuk szerint Átadót jelen szerződés tárgyával kapcsolatos, harmadik személyekkel szemben terhelő kártalanítási, megtérítési és egyéb kötelezettségek nem terhelik. Az üzemeltetésbe adást megelőzően esetlegesen fennállott kötelezettségekért teljes megtérítési kötelezettséggel tartozik az Átadó.

1.6. Üzemeltető kijelenti, hogy a víziközművek üzemeltetésével végzett közszolgáltatás ellátását a jelen szerződésben rögzítetteknek és a víziközművekkel végzett közüzemi szolgáltatásokra irányadó mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően vállalja.

1.7. Üzemeltető kijelenti, hogy a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges, a vonatkozó jogszabályban előírt hatósági engedélyekkel rendelkezik, és azok egy-egy másolati példányát Tagok rendelkezésére bocsátja.

2. A közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyonnal/eszközökkel kapcsolatos rendelkezések

2.1. Tagok kijelentik, hogy a jelen szerződés II/1.1. pontjában meghatározott üzemeltetési jogot, jelen szerződés II/1.2-1.3. pontban foglaltak szerinti terjedelemben, a jelen szerződésben rögzített korlátozásokkal és feltételekkel –, Üzemeltető részére átengedik.

2.2. Tagok kijelentik, hogy az üzemeltetési jogot, Üzemeltető, mint e célra létrehozott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény.9.§ (2) bek. d) pontja hatálya alá tartozó, gazdálkodó szervezet gyakorolhatja.

2.3. Tagok jelen szerződéssel Üzemeltető használatába adják, az Üzemeltető pedig üzemeltetés céljából használatba veszi az Átadó közös tulajdonában lévő, önkormányzati törzsvagyonnak minősülő víziközműveket, amely az ISPA 2003/HU/16/P/PE/19 azonosító számú, Kecskeméti agglomeráció szennyvízelvezetési és kezelési programja elnevezésű projekt keretében megvalósított víziközmű. Az üzemeltető használatába kerülő, önkormányzati tulajdonú víziközmű bruttó és nettó könyv szerinti értékét értékcsökkenési normatíva szerinti besorolását jelen szerződés 2. sz. melléklete tartalmazza. A táblázat a szerződés aláírásakor érvényes értékeket tartalmazza, és a tárgyévben elvégzett pótlások, felújítások,beruházások értékével mindenkor módosítani szükséges. A jelen szerződés hatálya alatt üzembe helyezésre kerülő víziközmű létesítmények, eszközök üzembe helyezése esetén Felek kötelesek a 2. sz. számú melléklet megfelelő tartalmú módosítására.

2.4. Felek megállapítják, hogy a jelen szerződés 2.sz. mellékletében felsorolt vagyontárgyak Tagoknál a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartott, együttes könyv szerint értéke az átadás időpontjában:

Bruttó érték Ft	Nettó érték Ft
6.035.350.696.-	6.035.350.696.-

2.5. Az önkormányzati vagyon használati jogának időtartama megegyezik az üzemeltetési jog időtartamával.

2.6. Üzemeltető a jelen szerződés II/1.-3. pontjában meghatározott időponttól a vagyont birtokba használatba veheti, hasznait szedheti.

2.7. Üzemeltető kijelenti, hogy a használatába kerülő vagyontárgyakat a valóságban megtekintette, azok műszaki állapotát és használhatósági fokát, gép/berendezés

üzemképességét megvizsgálta és azokat a közszolgáltatás maradéktalan ellátáshoz alkalmasnak tartja.

2.8. Üzemeltető köteles a használatába vett ingatlanok károsodástól mentes, környezeti állapotát megőrizni.

2.9. Üzemeltető köteles a használatába vett vagyonnal felelős módon, az általában elvárható gondossággal, rendeltetésszerűen gazdálkodni, állagmegóvásáról gondoskodni. Az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a Ptk. általános szabályai szerint felel.

2.10.A jelen szerződéssel Üzemeltető használatába átadott létesítmények és berendezések az Átadó tulajdonát képezik, a használatba adás ténye a vagyontárgyak tulajdonjogában változást nem eredményez.

2.11.Üzemeltető az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyakra vonatkozó használati jogát, valamint az üzemeltetési tevékenység gyakorlásának jogát nem idegenítheti el, azt nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaságba nem viheti be.

2.12.Üzemeltető köteles az általa használt és üzemeltetett, a jelen szerződés 2. számú mellékletében felsorolt, valamint a víziközművekkel végzett közszolgáltatás ellátásához használt, saját tulajdonát képező vagyontárgyak műszakilag és gazdaságilag szükséges részletezettségű eszköznyilvántartását vezetni, melyben szerepel legalább:

a) az eszköz megnevezése, műszaki jellemzői, tulajdonosa,

b) az eszköz tulajdonosa által szolgáltatott adatok alapján a létesítés éve, bruttó értéke, műszaki szükségszerűség alapján az Üzemeltető által elszámolni javasolt értékcsökkenés,

c) az eszközökön elvégzett nagyobb hibaelhárítás és karbantartás, minden felújítás és rekonstrukció a műszaki tartalom és a ráfordítási érték megjelölésével,

d) a nagyobb hibaelhárítások és karbantartások eszközönkénti nyilvántartása, mely tartalmazza legalább a hibaelhárítás helyét, idejét, műszaki jellemzőit, ráfordításait

e) a felújítás, rekonstrukciók eszközönkénti nyilvántartása, mely tartalmazza legalább a felújítás, rekonstrukció helyét, idejét, műszaki jellemzőit, a ráfordított erőforrásokat költségnemek szerint, a felújítás, rekonstrukció aktiválási értékét és az aktiváló személy megjelölését, az alvállalkozók megnevezését, díjazását,

f) a beruházások nyilvántartását, mely tartalmazza legalább a beruházás helyét, idejét, műszaki jellemzőit, a ráfordított erőforrásokat, költségnemek szerint, az aktiválás értékét és az aktiváló személy megjelölését, az alvállalkozók megnevezését, díjazását.

g) Az évközi változások alapján tételes éves leltárt készít Üzemeltető december 31-i fordulónappal.

2.14. Mindkét szerződő fél köteles gondoskodni a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges, de a saját tulajdonában lévő tárgyi eszközök vagyon-, tűz és elemi kár elleni biztosításáról. Mindkét fél köteles a másik felet értesíteni azon biztosítási káreseményekről, amelyek Üzemeltető működésével kapcsolatban következtek be. Az Átadó tulajdonában álló

vagyontárgyak vagyonbiztosítási fedezetét igazoló dokumentációt a 4. sz. melléklet, az Üzemeltető tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosítási fedezetét igazoló dokumentációt az 5. sz. melléklet tartalmazza.

2.18. Bérleti díj:

Felek megállapodnak abban, hogy az Üzemeltető, a közüzemi vagyon használatáért köteles Átadónak bérleti díjat fizetni, az alábbiak szerint:

A projekt keretében megvalósult vagyontárgyak használatáért fizetendő bérleti díjat - a 2.18.2.pontban foglaltak figyelembe vételével úgy kell megállapítani, hogy annak összege és a tárgyévet megelőző években a projekt során megvalósított víziközművek, gépek, berendezések felújítására, pótlására, cseréjére fel nem használt bérleti díj (maradvány) együttes összege, mindenkor megfelelő pénzügyi fedezetet biztosítson a projekt során megvalósított víziközművek, gépek, berendezések tárgyévi felújítására, pótlására, cseréjére.

2.18.2. Átadó részére évente ténylegesen fizetendő bérleti díj összege nem haladhatja meg a tárgyévi szolgáltatási díj megállapításánál a szolgáltatás egységnyi (fajlagos) díjában elfogadott bérleti díjrész és a tárgyévben várhatóan értékesített szennyvízmennyiségből

a jelen szerződés területi hatálya alá tartozó önkormányzatokra eső szennyvízmennyiségek szorzatának összegét.

2.18.3.A tárgyévre megállapított bérleti díj megfizetésének szabályai:

a) Üzemeltető az I-III. tárgynegyedévre vonatkozóan, minden tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig, az Átadó által kiállított számla alapján, 2.18.1. és 2.18.2. pontok szerint meghatározott várható éves használati díj ¼-ed részének 90 %-át tartozik átutalással megfizetni Átadó OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11732002-20379610 sz. bankszámlájára .

b) A IV. negyedévre vonatkozóan, a tárgyévben értékesített szennyvízmennyiség alapján a 2.18.1. pont szerint megállapított, ténylegesen fizetendő éves bérleti díj és a 2.18.3. a) pont szerint a tárgyévben már befizetett bérleti díj különbözetének megfelelő összegű bérleti díj illeti meg Átadót. A bérleti díj éves elszámolását Üzemeltető köteles legkésőbb a tárgyévet követő év március 10. napjáig elkészíteni és az Átadó részére egyeztetés és elfogadás céljából megküldeni. Az elszámolás valóságtartalmáért és hitelességéért Üzemeltető teljes körű felelősséggel tartozik. Az Átadó által írásban elfogadott elszámolás alapján Üzemeltető köteles a tárgyév IV. negyedévére eső bérleti díjat az Átadó által kiállított számlában megjelölt időpontig átutalással megfizetni.

2.18.4. A bérleti díj a Tagok által megállapított szolgáltatási díj része. Az Átadót megillető bérleti díjat Tagok fogadják el a díjrendelet részeként. Átadó a hozzá befolyt bérleti díjjal a jelen szerződés 7. sz. mellékletét képező Megállapodásban rögzítettek szerint számol el Tagokkal.

2.18.6. Felek a bérleti díj 2009. évre (induló év) fizetendő összegét 122.000.000,- Ft+Áfa összegben állapítják meg.

2.18.7. Felek megállapodnak abban, hogy Átadó az Üzemeltető által fizetett bérleti díjat a jelen szerződés szerint használatba adott önkormányzati vagyon felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére fordítja, illetve abból tartalékot képez Közműfejlesztési Tartalék néven, elkülönített bankszámlán.

-, illetve a Tartalékban képződött pénzeszközök kezelésével összefüggő kiadásokra fordítják.

2.18.9.Tagok kötelesek biztosítani, hogy a Tartalék céljaira fel nem használt tartalék és kamatai, pénzeszköz vagy rövid lejáratú értékpapír formájában, mindenkor rendelkezésre álljon.

2.19. Gördülő Beruházási Terv és Fejlesztési Terv

2.19.1.Üzemeltető köteles minden év október 31. napjáig, a használatába vett eszközökre, a következő év tételes, illetve a második és harmadik év koncepcionális rekonstrukciós, felújítási, eszközpótlási (ideértve a rövid élettartamú eszközök cseréjét is) – továbbiakban beruházások - ütemtervét, és ehhez kapcsolódóan, a tervezett beruházások finanszírozási igényét – továbbiakban együttesen Gördülő Beruházási Tervet elkészíteni és arról Tagokat írásban tájékoztatni. Tagok kötelesek ezen beruházási ütemtervet a tárgyévet megelőző év november 30.napjáig írásban véleményezni. Amennyiben a Gördülő Beruházási Tervben szereplő finanszírozási igény meghaladja a Közműfejlesztési Tartalékban rendelkezésre álló, továbbá a fejlesztési igény ütemezés szerint felmerült időpontjáig várhatóan képződő összegét, akkor ezen felettes rész elfogadásáról az Tagok képviselő-testületei döntenek.

2.19.2. Felek megállapodnak abban, hogy a Gördülő Beruházási Terv elfogadása érdekében együttműködnek, és egyeztetések útján rendezik a vitás kérdéseket. A Tagok írásbeli nyilatkozata alapján a Gördülő Beruházási Terv elfogadottnak tekintendő.

2.19.3.Amennyiben Tagok az egyeztetések ellenére, a Gördülő Beruházási Tervvel nem értenek egyet, jogosultak a Gördülő Beruházási Terv megalapozottságát, Felek által közösen elfogadott, független szakértővel megvizsgáltatni. Amennyiben a szakértői vélemény alapján a Gördülő Beruházási Tervben foglalt beruházási igény és a forrásszükséglet megalapozott, Tagok kötelesek a használatba vett vagyontárgyakra vonatkozó beruházások megvalósításához, a Közműfejlesztési Tartalékban és az általános költségvetésükben a szükséges forrásokat biztosítani és a beruházások megvalósításáról gondoskodni.

2.19.4. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Tagok által elfogadott Gördülő Beruházási Tervben a használatba vett vagyontárgyakra vonatkozó, tárgyévre tervezett beruházásokhoz szükséges források azért nem állnak rendelkezésre, mert a Tagok a jelen szerződés II./2.18.8-II/2.18.11. pontokban vállalt kötelezettségüket megszegték, Üzemeltető a szükséges beruházásokat a Tagokkal történt előzetes egyeztetés alapján – saját forrásai, vagy a tárgyévben fizetendő bérleti díj terhére - elvégezheti. Az Üzemeltető használatába adott vagyontárgyakon így elvégzett beruházások a használatba adott vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintik (az Üzemeltetővel közös

tulajdon nem keletkezik), ezért a beruházások ellenértékét Átadó köteles kiegyenlíteni, az Üzemeltető által kiállított számla alapján, az abban feltüntetett fizetési határidőig.

2.19.5.Amennyiben a Felek által közösen elfogadott, független szakértő nem tartja megalapozottnak a Gördülő Beruházási Tervet vagy annak egyes tételeit, Üzemeltető köteles a független szakértő véleményét alapul vevő, új Gördülő Beruházási Tervet készíteni. Tagok a független szakértő véleményét alapul vevő, új Gördülő Beruházási Terv elfogadását nem tagadhatják meg.

2.19.6.A független szakértő igénybevételének költségeit Felek egyenlő arányban viselik.

2.19.8.Az Üzemeltető által benyújtott Fejlesztési Terv javaslat jellegű, amelyet Átadó nem köteles elfogadni. A Tagok egyetértő írásbeli nyilatkozata alapján, a Fejlesztési Terv elfogadottnak tekintendő. Amennyiben Tagok a Fejlesztési Tervben foglaltakkal egyetértenek, az abban foglaltak részben vagy egészben történő megvalósítására, a rendelkezésre álló források, illetve Üzemeltető saját forrásainak függvényében kerülhet sor. A Fejlesztési Terv alapján – Üzemeltető saját forrásaiból megvalósuló beruházások

– jogszabály eltérő rendelkezése, vagy Felek eltérő megállapodásának hiányában – Üzemeltető tulajdonába kerülnek.

2.19.9.Felek megállapodnak abban, hogy a Gördülő Beruházási Tervben és a Fejlesztési Tervben elfogadott, de Átadó érdekkörében felmerülő okból elmaradt beruházások következményeiért Tagok mentesítik Üzemeltetőt a harmadik személyekkel szemben fennálló minden felelősség alól.

2.19.10. Felek megállapodnak abban, hogy az elfogadott Gördülő Beruházási Tervben és Fejlesztési Tervben szereplő, Átadó által végzett beruházások lebonyolítását, Üzemeltető –erre vonatkozóan külön megállapodás alapján - jogosult elvégezni. A bonyolítással kapcsolatos, igazolt költségek a közszolgáltatás díját terhelik. Az Üzemeltető lebonyolításában végzett beruházásokhoz felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a közfeladat ellátását szolgáló vagyon üzemeltetési körében már meglévő legkorszerűbb anyagok és eszközök színvonalának.

2.19.11.Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Átadó által elfogadott Gördülő Beruházási Tervben foglaltak megvalósítása érdekében, hitelt kíván felvenni, ahhoz Tagok döntéshozó testületeinek előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges. Átadó hozzájárulásának tartalmaznia kell a tervezett hitel összegére, annak visszafizetési forrásaira, kamataira és járulékaira, valamint a biztosítékokra vonatkozó keretfeltételeket is. Átadó nem tagadhatja meg a hozzájárulását, ha a hitel felvételére a II/2.19.4. pontban foglalt okok miatt kerül sor.

2.19.13.Felek a jövőre nézve nem zárják ki, hogy a közszolgáltatás fajlagos díjának megállapításánál, a használatba vett eszközök használati értékének megőrzése és/vagy a közfeladat ellátásához szükséges eszközök létesítése, fejlesztése érdekében, különösen a II/2.19.11. pontban foglaltak esetén, a II/2.19.12. pontban foglaltnál magasabb fejlesztési díjhányadot vegyenek figyelembe. Erről Feleknek az adott évi díj- megállapítási eljárás során írásban meg kell állapodniuk.

2.20. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Üzemeltető a használatba vett vagyont nem kizárólag a közszolgáltatás ellátása érdekében hasznosítja, az Átadó által II/2.19.12-II/2.19.13. pontban vállalt kötelezettsége csak és kizárólag a használatba vett, és a közszolgáltatás ellátásához a II/2.19.1-10. pont szerint létesített, felújított vagyontárgyak közszolgáltatásra eső hasznosításával arányos mértékben terheli.

2.21.1.Üzemeltető a közszolgáltatási díjban megtérülő, a saját eszközökre elszámolt értékcsökkenés összegét köteles a közszolgáltatás ellátásához használt/üzemeltetett, saját tulajdonát képező vagyontárgy felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére - ideértve a vagyonon értéknövelő beruházás céljából igénybe vett, fejlesztési célú hitellel kapcsolatos adósságszolgálat teljesítését is - fordítani, illetve abból tartalékot képezni.

2.21.2. Üzemeltető köteles biztosítani, hogy a közszolgáltatási díjban megtérülő, az elszámolt értékcsökkenés alapján képzett fel nem használt tartalék és kamatai, pénzeszköz, vagy rövid lejáratú értékpapír formájában, mindenkor rendelkezésre álljon.

2.21.3. A közszolgáltatás ellátásához használt/üzemeltetett, Üzemeltető saját tulajdonát képező vagyontárgyak káresemény következtében történő megsemmisülése esetén, a biztosítóintézet által Üzemeltetőnek fizetett kártérítést a vagyontárgy pótlására, javítására kell fordítani.

2.21.4.Átadó köteles a Közműfejlesztési Tartalék kiadásairól és bevételeiről olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely tételesen tartalmazza a Közműfejlesztési Tartalék elkülönített összegeit és azok jogcímeit, a Közműfejlesztési Tartalékhoz kapcsolódó banki kezelési költségeket, a pénzügyi műveletek bevételeit és ráfordításait, az esetleges hiteltörlesztéseket, és a Közműfejlesztési Tartalékból finanszírozott felújítások, eszközpótlások, beruházások kiadásait.

2.22.2.Felek megállapodnak abban, hogy a II/2.22.1. pontban foglaltaktól eltérő esetekben, amennyiben Átadó a vagyontárgyakra igényt tart, az Átadóra átruházandó vagyontárgyak vételárát – Felek által közösen felkért - külső, független szakértő által megállapított forgalmi érték alapul vételével állapítják meg.

2.22.3. A független szakértő igénybevételének költségeit Felek egyenlő arányban viselik.

2.23.Karbantartás

III. A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁNAK FELTÉTELEI

1. A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos, általános szabályok

1.1. Átadó a jelen szerződéssel, az alábbi közszolgáltatási feladatok magas színvonalú ellátásával bízza meg Üzemeltetőt:

A szennyvízelvezető közhálózatba bekötött ingatlanokon keletkező szennyvizek elvezetése és tisztítása, vagy a települési folyékonyhulladék összegyűjtése és elhelyezés céljából történő elszállítása. Az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a szennyvíz ágazati tevékenység részeként közüzemi tevékenységet végez, amelyhez a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján fokozott felelősség, vagyis az általában elvárhatónál magasabb szintű gondosság iránti követelmény kapcsolódik.

1.2. A közszolgáltatás teljesítésének területi kiterjedése: a jelen szerződés II/. pont szerint körülhatárolt területen.

1.3. Üzemeltető saját költségére köteles a közszolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást kötni, beleértve a környezetvédelmi biztosítást, az üzemeltetéshez szükséges gépjárművek felelősség és teljes körű casco biztosítását is. Az ezen pontban részletezett biztosítások dokumentációját a 6. sz. melléklet tartalmazza.

2. A közszolgáltatási vagyonműködtetés szakmai és személyi feltételeinek általános szabályai

2.1.Üzemeltető a közszolgáltatás időtartama alatt köteles a közszolgáltatáshoz Átadó által rendelkezésére bocsátott vagy saját tulajdonú vagyontárgyak (ingatlanok, gépek berendezések, járművek, stb.) működtetéséhez a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban előírt szakmai és személyi feltételeket biztosítani az alábbiak szerint:

2.3.Az Üzemeltetőnek rendelkeznie kell az üzemeltetéshez szükséges, jogszabályokban előírt dokumentumokkal, amelyek nevesítve jelenleg a következők: a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációk, kezelési, karbantartási utasítások, a magyar nyelvű gépkönyvek; munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatok, műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyvek, a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumok, közműegyeztetett hálózati térképek, a beérkezett szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mennyiségét és minőségét is rögzítő vizsgálati adatok, a vízjogi üzemeltetési engedély.

2.6.A környezetvédelmi előírások folyamatos betartása Üzemeltető feladata.

Üzemeltető felel mindazon károkért, amelyek ezen környezetvédelmi előírások megszegéséből erednek. Ugyancsak viseli az ezzel kapcsolatos szankciókat.

2.8.Üzemeltető az üzembiztonságot érintő meghibásodásokról a Tagokat köteles írásban értesíteni és a javítást a mindenkori jogszabályi előírások szerint elvégezni.

2.10. Az Üzemeltető kötelessége a felszín alatti vízbázis védelmi feladatok ellátása.

2.11. Üzemeltető feladata a csatornaszennyezők felderítése és a csatornabírság kiszabásának kezdeményezése.

2.12.A közműtulajdonos Átadó és az Üzemeltető együttműködésre törekszik a csapadékvíz és talajvíz szennyvízcsatorna hálózatba bejutásának megakadályozásában.

3. A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos elvárások, jogok és kötelezettségek

3.1. Tagok kötelezettségei:

a) a közszolgáltatás díjának önkormányzati rendeletben történő megállapítása,

b) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltató számára szükséges információk és adatok szolgáltatására,

c) a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb folyékony- hulladékkezelési/víziközmű-üzemeltetési tevékenységek összehangolásának elősegítése,

d) a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítése,

e) Üzemeltető kizárólagos közszolgáltatási jogának rendeletben történő biztosítása,

f) A Tagok által rendeletben biztosított díjkedvezmény vagy mentesség miatt felmerülő költségek megtérítése.

3.2.Üzemeltető általános kötelezettségei a közszolgáltatással kapcsolatban

3.2.1. Üzemeltető köteles a III/ 1.1. pontban meghatározott közszolgáltatás

a) folyamatos és teljes körű ellátására,

b) teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítására, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazására,

c) folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzésére,

d) díjának mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól legalább évente egyszer tájékoztatni Tagok döntéshozó Testületeit,

e) díjára vonatkozó javaslat készítése legalább évente egy alkalommal,

f) teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítésére és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetésére.

3.2.2. Üzemeltető a III/1.1.pontban rögzített közszolgáltatás elősegítése érdekében az alábbi feladatokat köteles ellátni:

3.2.2.1.Adminisztratív feladatok:

a) könyvelés, számvitel, bérszámfejtés

b) adminisztráció, nyilvántartás,

c) adatbázis-kezelés

d) jogi ügyvitel.

3.2.2.2.Díjbeszedés:

a) számlázás

b) díjak érvényesítése

c) hátralékos díjak kezelése

3.2.2.3.A Felhasználókkal/fogyasztókkal kötendő, a közszolgáltatás igénybevételére irányuló közüzemi szerződés kezelése, ezen belül a közüzemi szerződés:

a) megkötése,

b) nyilvántartása,

c) módosítása,

d) megszüntetése

3.2.2.4.Ügyfélszolgálati feladatok ellátása, ezen belül:

a) ügyfelek tájékoztatása,

b) ügyfélbejelentések kezelése,

c) ügyfélpanaszok kivizsgálása és kezelése,

d) számlareklamációk kezelése

e) személyes ügyfélszolgálat működtetése,(pontos címek megjelölésével)

f) telefonos ügyfélszolgálat működtetése,

g) ügyeleti rendszer működtetése,

h) internetes honlap működtetése

3.3.Üzemeltető ágazat-specifikus kötelezettségei:

a) vízjogi üzemeltetési engedély megkérése a szerződés tárgyát képező víziközmű

rendszerre, illetve folyamatosságának fenntartása

b) a közfeladat ellátásra átadott rendszer műszaki teljesítőképességének határain belül a

vízügyi, közegészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szolgáltatás

biztosítása,

c) a biztonságos üzemeltetést szolgáló karbantartási felújítási tevékenység elvégzése

értékhatárra tekintet nélkül,

d) szakági műszaki közműnyilvántartások vezetése, azokról adatszolgáltatás biztosítása, amely az Átadó részére díjmentes,

e) ügyeleti szolgálat szervezése, fenntartása, amely alkalmas a felmerülő hibák

javításának 6 órán belüli megkezdésére,

f) a közfeladat ellátására átvett víziközmű rendszer rendszeres ellenőrzése, előírás

szerinti működtetése, karbantartása,

g) a közfeladat ellátására átvett víziközmű rendszer műtárgyainak, védőterületeinek karbantartása, állagmegóvása, gépészeti, villamos és irányítástechnikai berendezések karbantartása,

h) ipari szennyvízkibocsátók rendszeres ellenőrzése, csatornabírságolási eljárás

kezdeményezése a jogszabályi előírásoknak megfelelően,

i) a szennyvízrendszerre csatlakozott településeken a rácsatlakozási arány növelése,

j) az Üzemeltető köteles a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt záró egyenleg bizottsági átutalásától számított 7 évig tűrni és segíteni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap Kifizető Hatóság által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket,

k) az ellenőrzések eredményességének elősegítése érdekében az Üzemeltető köteles adott esetben – előzetes értesítés alapján – akár a helyszínen is lehetővé tenni az ellenőrzési feladatok ellátásával megbízottak munkáját, számukra minden szükséges tájékoztatást megadni, kérésükre a beruházással összefüggésben keletkezett bizonylatokba, számlákba, stb. betekintést engedni, ellenőrzési tevékenységüket támogatni,

l) az Üzemeltető köteles a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt záró egyenleg bizottsági átutalásától számított 7 évig a Környezetvédelmi és Vízügyi

Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, valamint az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve a Kohéziós Alap Irányító Hatóság és a Kohéziós Alap Kifizető Hatóság által kért, a támogatás felhasználásával illetve a beruházás megvalósításával kapcsolatos adatokat haladéktalanul közölni,

m) az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt befejezését követő legkevesebb 7 éven belül az elkészült beruházást harmadik személyre semmilyen jogcímen nem ruházza át,

n) az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt befejezését követő legkevesebb 7 éven belül a beruházást ingatlan- nyilvántartási vagy azon kívüli más módon nem terheli meg,

o) az Üzemeltető tudomásul veszi, hogy a 2003/HU/16/P/PE/019 számú ISPA/Kohéziós Alap projekt során létrejövő létesítményeket a beruházás befejezésétől számított legalább 7 évig köteles az elfogadott támogatási kérelemben rögzített funkciónak és az elfogadott kivitelezői szerződésében foglalt műszaki tartalomnak megfelelően üzemeltetni. Az Üzemeltető csak az Átadó és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság előzetes hozzájárulásával jogosult megváltoztatni a beruházás működési, üzemeltetési feltételeit, a támogatás odaítélésekor rögzített eredeti körülményeket, így különösen a beruházás jellegét, műszaki és egyéb paramétereit, a beruházás tulajdoni helyzetét, stb.

4. A Szolgáltatási Díjak megállapítása

4.1.Az Üzemeltetőt megilleti az általa kiszámlázott csatornahasználati díj, amelynek fedeznie kell a működtetés költségeit. Üzemeltető jogosult a csatornahasználati díjat a felhasználóktól/fogyasztóktól beszedni - a felhasználóval/fogyasztóval e tárgyban megkötött külön szerződés alapján. A közüzemi szolgáltatási szerződések megkötéséről a többször módosított 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet szerint Üzemeltető gondoskodik. A szolgáltatás díja egységesen tartalmazza és fedezi az önkormányzatok tulajdonában levő közművagyon és a Tagok finanszírozásában létrejövő közművagyon működtetésének költségeit, ráfordításait. A szolgáltatási díjat úgy kell megállapítani, hogy az a hatékonyan működő Üzemeltető ráfordításaira és a tartós működéshez szükséges nyereségre fedezetet nyújtson. A szolgáltatási díj megállapításának elveit az Üzemeltető Közgyűlése által elfogadott Árszabályzatban állapította meg, melyet az Üzemeltető Igazgatósága minden évben felülvizsgál. A szolgáltatási díj megállapításának alapelvei figyelembe veszik a díjképzésre vonatkozó elveket, így különösen az ártörvény előírásait, az Európai Unió előírásait és a Vízkeret Irányelv előírásait. Ezek alapján biztosított a szolgáltatás hosszú távú működtetésének fedezete és a teljes költségmegtérülés.

4.2. A vonatkozó jogszabályok értelmében, a közszolgáltatásért járó díjazás egységárát Tagok, ármegállapítási jogkörükben eljárva, helyi rendeletükben, hatósági árként kötelesek megállapítani.

4.3. Az üzemeltető a II/2.21. pontban hivatkozott Árszabályzatban foglaltak szerint a 2007-2011 évekre vonatkozóan rendelkezik az önkormányzatok által elfogadott díjakkal. Ezen díjak azonban nem tartalmazzák a bérleti díjat, ezért Tagok, mint árhatóságok

kötelesek helyi rendeletükben a 2009. január 1. napjától érvényes szolgáltatási díjat úgy megállapítani, hogy az tartalmazza a bérleti díj fajlagos költségét is.

Az elfogadott díjak módosítására az Árszabályzatban rögzített feltételek mellett kerülhet sor, figyelembe véve az Európai Uniós és Vízkeret Irányelv előírásait.

4.4. A Szolgáltatási Díj megállapítására irányuló díjjavaslat készítésekor Üzemeltető az alábbi elvek figyelembe vételével köteles eljárni:

4.4.1. Az egységnyi, általános forgalmi adó nélkül számított Szolgáltatási Díjnak fedezetet kell nyújtania:

a) A közszolgáltatás sajátosságainak megfelelő, tartós működés valamennyi közvetlen és közvetett költségének, ráfordításának megtérülésére, figyelemmel a közszolgáltatással összefüggő egyéb bevételekre, az elvonásokra és a támogatásokra is,

b) az Üzemeltető használatában és - Felek erre irányuló megállapodása alapján - tulajdonában lévő, a közszolgáltatás ellátásához szükséges vagyon fenntartására, rekonstrukciójára, felújítására, pótlására, esetleges fejlesztésére, legalább az adott vagyontárgyak elszámolt – a díjképletben meghatározott inflációs index mértékével növelt értékcsökkenésének erejéig, de legalább az Átadó részére fizetendő bérleti díjra,

c) az esetleges finanszírozási költségekre,

d) az Üzemeltetőnek az Árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 8.§- ában meghatározott mértékű hasznára,

e) valamint a közszolgáltatás sajátosságainak megfelelő, a vonatkozó jogszabályokban előírt egyéb indokolt költségekre és ráfordításokra.

4.4.2. A szolgáltatási díjjavaslatban Üzemeltetőnek be kell mutatnia:

– A szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás tervezett mennyiségi adatait,

– a szerződés tárgya szerinti eszközökkel végzett szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás valamennyi tervezett közvetlen és közvetett költségét, ráfordítását,

– a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás végzéséhez ténylegesen igénybe vett, Üzemeltető használatában lévő, más önkormányzatok tulajdonát, vagy saját tulajdonát képező víziközművek üzemeltetési/működtetési költségeit (ideértve az Üzemeltetőnél ezen eszközökre elszámolt értékcsökkenést is) és egyéb ráfordításait, továbbá annak, a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatással arányos részét,

– az Üzemeltető működtető vagyonának működtetési költségeit, valamint az üzemeltető általános igazgatási költségeit és ráfordításait, továbbá annak, a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatással arányos részét,

– a szerződés tárgya szerinti eszközök egyéb hasznosításával elérni tervezett bevételeket,

– a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás végzéséhez ténylegesen igénybe vett, az Üzemeltető használatában lévő más önkormányzatok tulajdonát, vagy saját tulajdonát képező eszközök hasznosításával elérni tervezett bevételeket és annak a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatással arányos részét,

– a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt állami/önkormányzati támogatásokat, elvonásokat, befizetési kötelezettségeket,

– a szerződés teljesítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyéb költségeket és ráfordításokat,

– az Átadót megillető bérleti díjat

– az Üzemeltetőnek a szerződés tárgya szerinti közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó tervezett hasznát.

4.4.3.A szolgáltatási díjjavaslat készítése és a Szolgáltatási Díj megállapítása során Feleknek figyelembe kell venniük:

a)jogszabályok, rendeletek, hatósági előírások, adók, vámok, járulékok változását,

b)a szerződés területi hatálya alá tartozó közszolgáltatás lényeges minőségi vagy mennyiségi változását,

c) a szerződés területi hatálya alá tartozó fogyasztók, illetve fogyasztás változását, d)a szerződés területi hatálya alá tartozó kapacitás változását,

e) inflációs hatást (vegyszerek, energia, stb. ráfordítások növekedését) f)bérleti díj, illetve az amortizációs költségek változását

A szolgáltatási díj megállapítására felek az alábbi képletet alkalmazzák:

DÍJMEGÁLLAPTÁS KÉPLETE

A díjemelési index számítása:

dv =( i * ∆m + ∆k + ∆j) / (1- f)

A díjak számítása:

Dn = Dn0 * dv

ahol:

Dn a szolgáltatás díja (víz vagy szennyvízelvezetés és –tisztítás) fogyasztói csoportonként Ft/m3-ben kifejezve a tárgy időszakban

Dn0 a fajlagos fejlesztési hányaddal csökkentett szolgáltatási díj fogyasztói csoportonként Ft/m3-ben kifejezve a bázis időszakban

dv a díjemelés indexe

i a tárgyévi díjemelés inflációs indexe településenként, üzemegységenként egységes

∆m a volumenváltozás hatása

∆k egységnyi szolgáltatási díjra jutó többlet költségvátozás

∆j jövedelemkiegyenlítés mértéke

f fejlesztési hányad a változódíjból származó árbevétel %-ában

Inflációs tényező

A szolgáltatási díjak számítása során az alábbi inflációs index kerül alkalmazásra:

ahol:

i = (0,15*Ie0 + 0,35*Ib0 + 0,5*Ii0 )

i a tárgyévi díjemelés inflációs indexe (lakosság, közület, vállalkozás), településenként, üzemegységenként egységes

Ie0 a villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás árának inflációs, a KSH által a díjelőterjesztés időszakáig közzétett, legfrissebb, előző 12 hónapra vonatkozó tény indexe (Pl.: 2006. novemberi díjelőterjesztés esetén a 2005. október - 2006. szeptember közötti időszakot átfogó tény árindexe, ahol az előző év=100% )

Ib0 a bruttó nominálbérek, keresetek KSH által a díjelőterjesztés időszakáig közzétett, legfrissebb, előző 12 hónapra vonatkozó tény indexe

Ii0 az ipari, belföldi termelői árak KSH által a díjelőterjesztés időszakáig közzétett, legfrissebb, előző 12 hónapra vonatkozó tény indexe

Jövedelemkiegyenlítési index

A magas fajlagos költségű üzemi, üzemmérnökségi szinten az átlagtól elmaradó jövedelmezőségű szolgáltatások esetében a településekre terhelt kiegyenlítő mutató.

Költségváltozás

A többletköltség díjemelési indexbe épülésének számítása:

ahol:

∆k=TK / (M *D0)

∆k egységnyi szolgáltatási díjra jutó többlet költségváltozás, mely jogszabályi változás (pl. környezetterhelési, vízterhelési díj), illetve a BÁCSVÍZ Rt. tulajdonos önkormányzatainak kezdeményezése alapján keletkező többlet költség (pl.: bérleti díj képlet feletti emelkedése új közműberuházások következtében). A költség beépül a következő év díjszámításának bázisába.

TK a többlet költség ezer Ft-ban

M a tervezett víz, illetve szennyvíz mennyiség (ezer m3-ben) a tárgy időszakban

D0 a díjelőterjesztés időszakában érvényes az értékesített mennyiségekkel súlyozott víz, illetve csatornadíjak átlaga forintban

Megj: a képlet többi eleméből adódóan a ∆k értékét is százalékos értékben kell kifejezni.

A költségváltozást településenként, üzemegységenként (díjkalkulációs egységenként) kell számításba venni.

Volumenváltozás

A volumenváltozás díjemelési indexbe épülésének számítása:

ahol:

∆m= M0 / M

∆m a volumenváltozás hatása

M a tervezett víz, illetve szennyvíz mennyiség (ezer m3-ben) a tárgy időszakban

M0 az értékesített víz, illetve szennyvíz mennyiség (ezer m3-ben) a bázis időszakban

Megj: a képlet többi eleméből adódóan „m” értékét is százalékos értékben kell kifejezni.

Fejlesztési hányad

A fejlesztési hányad nem képlettel, hanem a díj arányában meghatározott. A hányadot (f) településenként kell számításba venni. A fejlesztési hányadról az önkormányzat dönthet.

4.5. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben Tagok döntéshozó testületei –az Üzemeltető által készített – a díjképzés jelen szerződésben rögzített elveinek megfelelő - díjjavaslatnál a közszolgáltatás díját

a) alacsonyabb mértékben állapítják meg, vagy

b) nem állapítják meg, vagy

c) nem az üzleti év január hónapjának első napjától kezdődően állapítják meg

az ennek következtében az Üzemeltetőnél keletkező díjbevétel kiesést az üzleti év június 30. napjáig egy összegben kötelesek Üzemeltetőnek megtéríteni. Az Átadó késedelmes teljesítés esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben foglalt mértékű késedelmi kamatot is köteles Üzemeltetőnek megfizetni.

4.6.A számlázás, az Üzemeltető részéről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak figyelembevételével történik a felhasználók/ fogyasztók felé.

5.Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megállapítása és felhasználása

6. A közszolgáltatók végfelhasználókkal/fogyasztókkal szembeni díjköveteléseinek érvényesíthetőségi feltételei

6.1.Üzemeltető köteles a közszolgáltatási tevékenysége során, a kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedéséről teljes körűen gondoskodni.

6.2.Üzemeltető köteles pénzgazdálkodását úgy megszervezni, hogy a kiszámlázott szolgáltatási díjak fizetési határidőn belüli megfizetésére, illetve a lejárt, be nem folyt követelések nélkül is folyamatosan és tartósan fedezni tudja folyó kiadásait.

6.3.Üzemeltető a késedelmes díjfizetések után – a Ptk-ban és a közüzemi/közszolgáltatási szerződésben foglaltaknak megfelelően – jogosult késedelmi kamatot érvényesíteni a késedelmesen fizető felhasználókkal/fogyasztókkal szemben.

6.4.Amennyiben a behajtás költségei és gazdaságossági szempontok indokolják, Üzemeltető – Tagok előzetes írásbeli hozzájárulásával – jogosult a díjköveteléseket, vagy azok egy részét - megfelelő pénzügyi és jogi garanciák mellett –, pénzügyi intézményre (hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás) engedményezni (faktoring). A faktorcég igénybevételének Üzemeltetőnél jelentkező faktordíja nem haladhatja meg az engedményezett díjkövetelések saját behajtásának kalkulált költségeit.

6.5.Üzemeltető a kiszámlázott szolgáltatási díjak beszedése érdekében jogosult a közszolgáltatást igénybe vevő, illetve igénybevételére kötelezett felhasználókat/fogyasztókat a lejárt tartozás megfizetésére írásban felszólítani, illetve a tartozás behajtása érdekében a jogszabályokban biztosított lehetőségekkel élve, egyéb behajtási cselekményeket végezni (pl. ügyvédi felszólítás, fizetési meghagyás kibocsátása,

- ha a jogszabály engedi, a szolgáltatás korlátozása, megszüntetése -, végrehajtás, felszámolási eljárás kezdeményezése, stb.).

7. Üzemeltető pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai tevékenységének, költség-hatékony gazdálkodásának ellenőrizhetőségét, átláthatóságát biztosító előírások

7.1.Üzemeltető köteles minden tárgyévet megelőző év október 31. napjáig a következő évre vonatkozó, részletes és az azt követő két év koncepcionális üzleti tervét (Gördülő Üzleti Terv) elkészíteni és az Átadó részére elfogadásra benyújtani. A Gördülő Üzleti Tervben elkülönítetten kell bemutatni a következő évre tervezett, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó bevételeket, közvetlen költségeket és ráfordításokat, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, közvetlen költségeket és ráfordításokat, valamint a működtetés általános költségeit és ráfordításait. A Gördülő Üzleti Terv alátámasztására, a tárgyév részletes tervadatai mellett, fel kell tüntetetni a tárgyévet megelőző év tervadatait és a hozzá kapcsolódó, egy-háromnegyedév tényadatait, a várható éves tényadatokat, kimunkálva terv-tény eltérések okait is.

7.2.Amennyiben Tagok a Gördülő Üzleti Tervben foglaltakkal nem értenek egyet, Felek kötelesek legkésőbb a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig a szükséges egyeztetéseket lefolytatni.

7.3.Amennyiben az egyeztetések nem vezetnek eredményre, Felek kötelesek mindkét fél által elfogadott, külső, független szakértő közreműködését igénybe venni a vitás kérdések eldöntéséhez. A független szakértő véleménye Felekre nézve kötelező érvényű. A független szakértő díjazásának költségeit felek egyenlő arányban viselik.

7.4.Üzemeltető minden tárgyévet követő év május 31. napjáig, köteles az előző évi gazdálkodásáról részletes beszámolót készíteni, amely a számviteli törvényben előírtak mellett, elkülönítetten tartalmazza a tárgyévben realizált, a közszolgáltatás ellátásához,

illetve az egyéb tevékenységhez kapcsolódó bevételeket, közvetlen költségeket és ráfordításokat, a működtetés általános költségeit és ráfordításait, és az egyes tevékenységek eredményét. A tényadatok alapján Üzemeltető köteles bemutatni a tervtől való eltéréseket és azok okait.

7.5.Üzemeltető köteles gazdálkodását úgy megszervezni, hogy a jelen szerződéssel vállalt közszolgáltatás folyamatosan, maradéktalanul biztosított és finanszírozható legyen.

7.6.Üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a jelen szerződés időtartama alatt, a mérlegében kimutatott saját tőke értéke egyetlen évben se csökkenjen a jegyzett tőke értéke alá.

7.7.Üzemeltető köteles Átadó kérésére, az általa végzett közszolgáltatással és a gazdálkodásával kapcsolatos információkat, adatokat, a számviteli és egyéb analitikus nyilvántartásaival egyező tartalommal Átadónak írásban megadni. Jelen szerződés súlyos megszegésének minősül, ha Üzemeltető bizonyítottan valótlan adatokat szolgáltat Átadónak.

7.8.Üzemeltető köteles biztosítani Átadó részére, hogy Átadó közvetlenül, vagy arra kijelölt, szakmailag felkészült megbízottja ellenőrizhesse Üzemeltető adatszolgáltatásának hitelességét és a jelen szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítését. Üzemeltető köteles közreműködni abban, hogy Átadó, vagy megbízottja az ellenőrzés feladatait elvégezhesse, és ahhoz minden dokumentumot rendelkezésre bocsát.

7.9.Átadó vagy megbízottjuk köteles az ellenőrzés megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint – az Üzemeltető vezetője által, a jelentéstervezetre tett észrevételeinek egyeztetését követően - a végleges jelentést Üzemeltető vezetőjének megküldeni.

7.10.Üzemeltető jogosult az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre a helyszínen vagy írásban 8 napon belül észrevételt tenni, és köteles az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről Átadót írásban tájékoztatni.

8. Alvállalkozók, egyéb közreműködők igénybevétele

8.1.Felek megállapodnak abban, hogy Üzemeltető a jelen szerződésben részletezett közszolgáltatás ellátásához – jogosult alvállalkozók, illetve egyéb közreműködők igénybevételére, az alábbi feltételekkel:

8.2.Az alvállalkozók alkalmasságának megállapításánál a közszolgáltatás ellátását szabályozó ágazati jogszabályokban előírt pénzügyi, gazdasági szakmai, és műszaki alkalmassági feltételek szempontrendszerét kell alkalmazni.

8.3.Az alvállalkozók kiválasztására a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvényben és a közfeladat ellátását szabályozó ágazati jogszabályokban előírt eljárási rendet kell alkalmazni.

8.4.Az ajánlatok bírálati szempontjainak meghatározásába és az ajánlatok elbírálásába Átadó erre felhatalmazott képviselőjét be lehet vonni.

8.5.Az Üzemeltető által bevont alvállalkozók teljesítéséért Üzemeltető úgy felel, mintha saját maga teljesített volna.

8.6.Üzemeltető az alvállalkozók által okozott károkért teljes helytállási kötelezettséggel tartozik.

IV. BIZTOSÍTÉKOK

Felek a jelen szerződésben és mellékleteikben fogalt kötelezettségeik teljesítésének

biztosítékaként a mindenkori éves Bérleti díj 10%-ának megfelelő összegű kárátalányt

(kötbért) állapítanak meg, melyet a szerződésszegő fél köteles a másik fél részére megfizetni.

V. AZ ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerződés megszűnése

1.1.Jelen szerződés II/. pontjában meghatározott időtartam elteltével megszűnik, amennyiben Felek a szerződés megszűnését legalább hat hónappal megelőzően nem nyilatkoznak a jelen szerződésnek változatlan, vagy módosított formában történő meghosszabbítási szándékukról.

1.2. Jelen szerződés megszűnik Felek közös megegyezésével.

1.3. Bármelyik fél kezdeményezheti az üzemeltetési szerződés megszűnését, ha annak megkö- tését követően alkotott jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatná0 meg, hogy az bármelyik fél lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

1.4. Jelen szerződés megszűnik:

1.4.1. Üzemeltető jogutód nélküli megszűnésével,

1.4.2. a használatba vett vagyonon belül, azon vagyontárgyra vonatkozóan, amely megsemmisült.

1.5. Jelen szerződés megszűnik, ha a közszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok változása miatt – a teljesítés megkezdése előtt - elállás, vagy annak felmondása válik szükségessé.

1.6. Jelen szerződés megszűnik a szerződés rendkívüli felmondásával.

2. A szerződés megszűnése rendkívüli felmondással

2.1.Amennyiben Felek bármelyike, a jelen szerződésben foglalt kötelezettségét súlyosan megszegi, a másik fél írásban és részletesen köteles tájékoztatni a szerződésszegő felet a kötelezettségszegés tartalmáról és az elvárt, szerződésszerű intézkedés módjáról. A szerződésszegő fél köteles a szerződéses kötelezettségének ésszerű határidőn, de legkésőbb 60 napon belül eleget tenni, vagy a szerződésszegést más, a másik fél által elfogadható módon orvosolni.

2.2.Amennyiben a szerződésszegő fél kötelezettségét a felszólítás ellenére sem teljesíti, a másik fél jogosult a jelen szerződést a határidő eredménytelen lejártát követő hat hónapon belül írásban, hat hónapos felmondási idővel felmondani.

2.3.Amennyiben a felmondás érvényessége tekintetében a felek között vita van, mindaddig, míg a jelen szerződés szerinti bíróság nem dönt a felek közötti jogvitában, a jelen szerződés rendelkezései hatályosak maradnak és a felek kötelesek teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket.

2.4.Rendkívüli felmondási oknak minősül különösen:

a) a jelen szerződésből származó jogoknak és kötelezettségeknek a másik Fél hozzájárulása nélkül történő átruházása,

b) a lényeges szerződési kötelezettségek vétkes megszegése.

2.5. Átadó oldaláról rendkívüli felmondási oknak minősül különösen, ha Üzemeltető

a) az ellene jelen szerződéskötés előtt megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról Tagokat nem tájékoztatta, vagy nem tájékoztatja,

b) ellen jelen szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul,

c) adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint hat hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott,

d) Tagok ellenőrzése során, bizonyítottan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz,

e) a közszolgáltatás ellátását szabályozó, ágazati jogszabályokban előírt kötelezettségeit megszegi.

2.6. Üzemeltető oldaláról rendkívüli felmondási oknak minősül különösen, ha Tagok,

a) a jelen szerződésben meghatározott közszolgáltatáshoz kapcsolódóan, hatósági ármegállapítói jogkörükben eljárva, a jelen szerződésben vállalt, a közszolgáltatási díj megállapítására vonatkozó kötelezettségeiket megszegik,

b) Üzemeltető szerződésszerű teljesítését, más módon, bizonyítottan és indokolatlanul akadályozzák vagy a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegik és ezzel Üzemeltetőnek kárt okoznak.

2.7.Átadó a rendkívüli felmondás jogával a V/2.1.pontban írt írásbeli felhívás nélkül élhet, ha Üzemeltető

a) az általa vállalt közszolgáltatást nem látja el,

b) magatartása közvetlenül károkozással fenyeget.

3. A szerződés megszűnésével kapcsolatos rendelkezések

3.1.Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés bármely oknál fogva történő megszűnése (megszüntetése) automatikusan kihat a megszűnésének időpontjában hatályos, jelen szerződés nélkülözhetetlen mellékletét képező szerződésekre is.

3.2.Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés bármely oknál fogva történő megszűnéséig, (megszüntetésig) kötelesek egymással teljes körűen elszámolni, különös tekintettel az Átadó feladat-ellátási körébe tartozó és Üzemeltető által végzett közszolgáltatás más közszolgáltató általi zavartalan biztosítására.

3.3.Az elszámolás keretén belül Üzemeltető köteles a folyamatos közüzemi szolgáltatás biztosításához szükséges információkat, adatokat, átadni a Tagoknak. Ezek közül, különösen az alábbiak átadása kötelező:

a) valamennyi fogyasztó neve és címe,

b) egy évi időszakra vonatkozó, átlagos, egy fogyasztóra vonatkozó fogyasztási adatok, közület és lakosság megbontásban,

c) késedelmes fizetőkre vonatkozó adatok.

VI. A SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI, MÓDOSÍTÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE

1. Jelen szerződés nélkülözhetetlen és elidegeníthetetlen mellékletei:

a) 1.a. sz. melléklet: az ISPA program keretében megvalósult fejlesztések és felújítások felsorolása

b) 1.b. sz. melléklet: Iszapvíztelenítő gépház és biofilteres szagtalanító berendezés használatbavételi engedélye

c) 1.c. sz. melléklet: Szennyvízhálózatra vonatkozó műszaki átadás-átvétel jegyzőkönyve

d) 2.sz.melléklet: Üzemeltető használatába adott vagyontárgyak értékcsökkenési normatíva szerinti kimutatása

e) 3.sz. melléklet: Üzemeltető Alapszabálya

f) 4. sz. melléklet: Átadó tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosításának dokumentációja

g) 5. sz. melléklet: Üzemeltető tulajdonában álló vagyontárgyak vagyonbiztosításának dokumentációja

h) 6. sz. melléklet: A III/1.3. pontban részletezett biztosítások biztosítási dokumentációja

i) 7. sz. melléklet: Átadó és Tagok elszámolását részletező megállapodás a bérleti díj tekintetében

2. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés és mellékleteinek módosításait és kiegészítéseit érvényességük érdekében írásos formában kell rögzíteni.

3. Felek kijelentik, hogy a jelen szerződés és annak mellékletei közötti értelmezési vita esetén, a jelen szerződésben foglaltak az irányadók.

4. Felek jelen szerződést közös megegyezéssel – mindenkor hatályos jogszabályi előírások betartása mellett - írásban módosíthatják.

5. A jelen szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljes mértékű vagy részleges engedményezéséhez a mindenkori másik fél előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.

VII. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. A jelen szerződésre, alkalmazására és értelmezésére a magyar jogszabályokat kell alkalmazni.

2. A jelen szerződéssel kapcsolatos, valamint az annak megsértéséből, megszűnéséből, érvényességéből vagy értelmezéséből eredő vagy ezzel összefüggő valamennyi jogvitában a felek a pertárgy értékétől függően a Kecskeméti Városi Bíróság, illetve a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

3. A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a jelen szerződés teljesítése során tudomásukra jutott valamennyi információt, adatot, a szerződéssel összefüggésben keletkezett dokumentumok tartalmát üzleti titokként kezelik, azokat kizárólag jelen szerződés céljaira használják fel, és csak azon munkatársaik számára teszik azokat megismerhetővé, akiknek a feladatai ellátásához azok megismerése szükséges, és írásban kötelezettséget vállaltak az üzleti titok megtartására. Az üzleti titok fogalma értelemszerűen nem foglalja magában azokat az információkat, adatokat, stb., amelyek jogszabály közérdekű adata felek bármelyike vagy a közvélemény előtt már ismertek voltak vagy később, a titoktartási kötelezettség megsértése nélkül váltak széles körben ismertté, vagy megismerhetővé.

4. A jelen szerződés egyes rendelkezéseinek érvénytelensége esetén a szerződés egyéb részei érvényben maradnak. Az érvénytelen rendelkezést a felek érvényes, gazdasági szempontból a lehető legnagyobb mértékben egyenértékű rendelkezéssel váltják fel.

5. A felek képviselői kijelentik, hogy a jelen szerződés aláírására teljeskörű felhatalmazással rendelkeznek.

6. Ezen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a Ptk., továbbá az e törvények által felhívott jogszabályok, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 14/2004. (VIII. 13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet rendelkezései az irányadóak.

7. Tekintettel arra, hogy jelen szerződés keretében, az Üzemeltető használatba adott önkormányzati vagyonon belül, a jelen szerződés 2. sz. mellékletében külön megjelölt vagyontárgyak az EU ISPA/Kohéziós Alap társfinanszírozásában jöttek létre, jelen

szerződés érvényességéhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság írásbeli jóváhagyó záradéka szükséges.

Jelen szerződés aláírásának napján lép hatályba, és napjáig terjedő időre

szól.

…………………………..Közgyűlése a jelen szerződést …../.(…..) ……. számú határozatával jóváhagyta.

Kelt:

Kecskemét és Térsége Társult Bácsvíz Észak-Bács-Kiskun Települések Szennyvízcsatorna és Tisztítótelep Víz- és Csatornaművek

Tulajdonközösség Zártkörűen Működő Átadó Részvénytársaság

Üzemeltető

képviseletében eljár: képviseletében eljár:

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Kurdi Viktor képviseli: Dr. Zombor Gábor polgármester elnök-vezérigazgató

Kerekegyháza Város Önkormányzata képviseli: Dr. Kelemen Márk polgármester

Helvécia Község Önkormányzata képviseli: Magó István polgármester

Ballószög Község Önkormányzata képviseli: Katona Imre polgármester

ZÁRADÉK

A fenti szerződést

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság

…………sz. határozatával/döntésével jóváhagyta.

Kelt

Document Metadata

Table of Contents

E L Ő T E R J E S Z T É S

Document Metadata