Kollektív Szerződés
Kollektív Szerződés
Budapest, 2003. január
Tartalomjegyzék
I. fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 5
1. A Kollektív Szerződés célja, hatálya, érvényességi ideje 5
II. fejezet
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 6
1. A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolata 6
1.1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése 6
1.2. Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai 6
1.3. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása 9
1.4. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem 9
1.5. A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye 10
1.6. A felek titoktartási nyilatkozata 10
III. fejezet
KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY, MUNKAVÉGZÉS,
ILLETMÉNYRENDSZER 11
1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 11
1.1. Közalkalmazotti jogviszony létesítése 11
1.2. Pályázat 11
1.3. Kinevezés ...………………………………………………………………………
……. 12
1.4. Próbaidő ………………………………………………………..…………………
…… 13
1.5. Magasabb vezetői, vezetői beosztás ………………………………………………
…… 14
1.6. A közalkalmazotti jogviszony módosítása ……………………………………..…
…… 15
1.7. Áthelyezés másik munkakörbe ……………………………………………………
…… 16
2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése ……………………………………
………. 16
2.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módjai …………………………
……... 16
2.2. Felmentési idő ……………………………………………………………………
…….. 20
2.3. Illetmények és igazolások a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén …
…… 21
2.4. Végkielégítés és mértéke …………………………………………………………
……. 21
2.5. Nyugdíjazás ………………………………………………………………………
……. 22
3. A munkavégzés szabályai ………………………………………………………
………... 23
3.1. A munkáltató kötelességei ………………………………………………………
…….… 23
3.2. A közalkalmazott kötelességei ……………………………………………………
……... 25
3.3. A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása ……………………………………
……... 27
3.4. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ……………………………………
…….… 27
3.5. Címek adományozása ……………………………………………………………
…….… 28
3.6. Minősítés …………………………………………………………………………
…….... 28
3.7. Összeférhetetlenség ………………………………………………………………
….…... 28
3.8. Tanulmányi szerződés ……………………………………………………………
……… 29
3.9. Fegyelmi felelősség és eljárás ……………………………………………………
……… 30
4. Munkaidő és pihenőidő, szabadság, szabadságolási terv, betegszabadság …
…………. 34
4.1. Munkaidő …………………………………………………………………………
………. 34
4.2. A munkaidő beosztása ……………………………………………………………
…….… 34
4.3. Jelenlét és annak igazolása ………………………………………………………
……….. 36
4.4. Pihenőidő …………………………………………………………………………
………. 37
4.5. Rendkívüli munkavégzés …………………………………………………………
………. 37
4.6. A szabadság megállapítása ………………………………………………………
……….. 39
4.7. A szabadság kiadása ………………………………………………………………
……… 40
4.8. A szabadság idejére folyósított illetmény …………………………………………
……… 41
4.9. Betegszabadság ……………………………………………………………………
……… 41
4.10. Munkavégzés alóli mentesítés és egyéb munkaidő-kedvezmények ………………
…….. 41
5. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere ………………………
………… 43
5.1. Illetmény és előmeneteli rendszer ………………………………………………
……….. 43
5.2. A közalkalmazottak besorolása …………………………………………………
………….46
5.3. A főiskola egyéb oktatói és az egyéb közalkalmazotti munkakörök
fizetési osztályba sorolása ……………………………………………………
…….….….. 51
5.4. A 13. havi illetmény ………………………………………………………………
………. 53
5.5. Illetménypótlék 53
5.6. Címek adományozása ……………………………………………………………
……….. 56
5.7. Főiskola által adományozható díjak ………………………………………………
………. 57
5.8. Jutalmazás, jubileumi jutalom 57
5.9. Átirányítás (helyettesítés) és díjazása ……………………………………………
………. 57
5.10. Kiküldetés …………………………………………………………………………
….….. 58
5.11. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés ……………………………
….……. 58
5.12. Külföldi munkavállalás 59
5.13. Az illetmények kifizetése..…………..……………………………………………
…….… 59
5.14. Illetményelőleg 59
5.15. Az állásidő, átlagkereset, távolléti díj 60
6. Szociális és egyéb juttatások ……………………………………………………
………….. 61
6.1. Munkahelyi étkeztetés ……………………………………………………………
………... 61
6.2. Szociális segély ……………………………………………………………………
…….…. 61
6.3. Lakáskölcsön ……………………………………………………………………
……….…. 61
6.4. Üdülési támogatás …………………………………………………………………
…….…. 61
6.5. Munkaruha juttatás ………………………………………………………………
………..... 63
6.6. Felsőruházati támogatás ……………………………………………………………….
….... 65
6.7. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás ………………………………………………
….…. 65
6.8. Rádiótelefonok, személygépkocsi használata ...………………………………………
….… 65
6.9. Munkaegészségügyi ellátás …………………………………………………………
……... 65
7. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége ……………………
…………… 65
7.1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége …………………………………………
………… 65
7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége ………………………………………………
……….. 67
7.3. Főiskola tulajdonában lévő eszközök kölcsönadása ………………………………
……….. 67
7.4. Sztrájk esetén a személy- és vagyonvédelem ……………………………………
…………. 68
IV. fejezet
MUNKAÜGYI VITA ……………………………………………………………
…………….. 69
1. Kollektív munkaügyi vita ………………………………………………………
…………… 69
2. Munkaügyi jogvita ………………………………………………………………
…………... 69
V. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ……………………………………………………
…………… . 70
Mellékletek 70
1. melléklet: Közalkalmazotti jogviszony idejének számítása 71
2 melléklet: A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési
fokozatának költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok 73
3. melléklet: A fizetési osztályok első fizetési fokozatta szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó
legkisebb szorzószámok 74
4. melléklet: A Főiskola dolgozóinak nyújtott nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás 75
4/1 melléklet: Kiküldetés díjai …………………………………………………………………
76
A munkábajárással kapcsolatos utazási költségek 76
Az illetmények kifizetése 76
5. melléklet: Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye (Számítási modell) … 77 6. melléklet: Munkaruha vásárlás 78
I. fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A Kollektív Szerződés célja, hatálya, érvényességi ideje
1.1. A Kollektív Szerződés célja, hogy a főiskolán foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszo- nyára vonatkozó részletes szabályokat meghatározza, figyelembe véve a Munka Törvény- könyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.) és a végrehajtására kiadott 33/2000. (XII..26.) OM ren- deletet (Vhr.), a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendeletet, az 1993. évi LXXX. Felsőoktatási törvényt, valamint a Kjt-t és a végrehajtására vonatkozó rendeletet (1993. évi C. törvény).
1.2. A Kollektív Szerződés szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettsége- ket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét és a szerződő felek közötti kapcsolatrendszert.
/Mt. 30.§/
A Kollektív Szerződés és a Közalkalmazotti Szabályzat nem lehet jogszabállyal ellenté- tes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis. (Kjt. 2. § (2))
1.3. A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a szerződést megkötő felekre, illetve a főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban állókra, beleértve azokat is, akik nem szakszervezeti tagok. /Mt. 36.§ (4)/
1.4. A Kollektív Szerződés 2000. január 1. napjától határozatlan időre lép hatályba.
1.5. A Kollektív Szerződést a munkáltató részéről a főiskolai rektor, a közalkalmazottak részé- ről a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete főiskolai alapszervezetének elnöke írja alá.
1.6. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármelyik fél kezdeményezésére tárgyalásokat folytatnak a módosítási javasla- tokról és álláspontjukat a másik félnek írásban eljuttatják.
Az 1.1. pontban felsorolt törvények és rendeletek módosítása után a felek a Kollektív Szer- ződést érintő részeket szükség szerint módosítják.
A felek a szerződés rendelkezéseinek végrehajtását kötelesek évente értékelni és a jogsza- bályok változtatása vagy egyéb ok miatti módosításokat szükség szerint végrehajtani. A módosításokat legkésőbb a következő év január 31-ig kell tételesen átvezetni.
1.7. A Kollektív Szerződést bármelyik fél megfelelő indoklással felmondhatja:
- A felmondási idő 3 hónap, azonban a hatálybalépéstől (módosítástól) számított 6 hó- napon belül a felmondási jog nem gyakorolható.
- A felek megállapodnak abban, hogy a felmondást követő két héten belül egyeztető bi- zottságot hoznak létre a felmondás okainak megvizsgálása és az új szerződés előké- szítésének biztosítása érdekében. Az egyeztető bizottság tagjai is részt vesznek a Kol- lektív Szerződés aláíróinak e célok eléréséért folyó tárgyalásain.
- A felek megállapodnak, hogy a felmondási jog - az első bekezdés szerinti korlátozás- sal - a Kollektív Szerződés egyes pontjaira külön is gyakorolható.
1.8. A Kollektív Szerződés felmondása esetén az új szerződést 3 hónapon belül meg kell kötni, addig a régi szerződés az irányadó.
II. fejezet
MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK
1. A munkáltató és a szakszervezetek kapcsolata
1.1. A munkáltató és a szakszervezetek együttműködése
Munkáltató: főiskolai rektor, kari főigazgató, főtitkár, gazdasági főigazgató, kollégiumi igazgató, könyvtárigazgató
Szakszervezet képviselője: elnök, elnökhelyettes, titkár, főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője
a) Az állami szervek és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetekkel együttműködni, en- nek keretében az érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információkkal elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó álláspontjukat és ennek in- dokait velük közölni (Mt.21.§.)
b) A szakszervezet kijelenti, hogy a Munka Törvénykönyvében biztosított jogosultságait a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolja, azaz a dolgozók érdekében ki- fejtett tevékenység nem irányulhat a munkáltató rendeltetésszerű működésének megza- varására, csakis az érdekérvényesítésre.
c) A munkáltató és a szakszervezetek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a fon- tosabb intézkedéseikről, amelyek a II. fejezetben meghatározott tevékenységeket befo- lyásolhatják.
1.2. Az együttműködés jogi és szervezeti alapjai
Az állami szervek, a helyi önkormányzatok és a munkáltatók kötelesek a szakszervezetek- kel együttműködni, ennek keretében érdekképviseleti tevékenységüket az ehhez szükséges információk biztosításával elősegíteni, valamint észrevételeikre, javaslataikra vonatkozó részletes álláspontjukat és ennek indokait harminc napon belül velük közölni. (Mt. 21.§ (1)/
a) A munkáltató a szakszervezet részére a tőlük érkezett észrevételekre és javaslatokra vo- natkozó álláspontját 30 napon belül köteles közölni.
Mindkét félnek ezekben a kérdésekben az együttműködési és rendeltetésszerű joggyakor- lási kötelezettségüket alapul véve kell eljárni. Arra kell figyelemmel lenni, hogy csak ak- kor rendeltetésszerű a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének teljesítése, ha a szak- szervezet az intézkedésről kellő időben értesül. Ez azt jelenti, hogy lehetőséget kell adni az intézkedés megismerésére, értékelésére, hiszen enélkül a tájékoztatási kötelezettség teljesen formális. A szakszervezet – amennyiben a munkáltatói állásponttal, vagy indok- lással nem ért egyet – érdekegyeztető tárgyalást kezdeményezhet.
A munkáltató az ellentétes álláspontokat konzultáció keretében is tisztázhatja a szakszer- vezettel. Ez lehetőséget biztosít a munkáltatói álláspont részletesebb kifejtésére, alapo- sabb indoklására és szükség szerint módosítására.
b) A munkáltatónak intézkedése megtétele előtt, ha az a munkavállalókat az alábbi mérték- ben közvetlenül érinti, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet írásban tájékoztatni kell:
- 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt főt,
- 20-nál több, de 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz főt,
- 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10 %-át,
- 300 vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc főt érintő változás esetén. /Mt. 21.§. (1-2)/
c) A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsola- tos. A munkáltató ezt a tájékoztatást és intézkedésének indoklását nem tagadhatja meg. A szakszervezet ezen túlmenően jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) kap- csolatos álláspontját, véleményét a munkáltatóval közölni, továbbá ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni. / Mt. 22.§.(1)/
d) A szakszervezet - az illetékes szakhatóság tájékoztatása mellett - jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok végrehajtását, az érintett egységről tájékoz- tatást kérhet. A szükséges felvilágosítást, adatot a szakszervezet rendelkezésére kell bo- csátani. / Mt. 22.§.(2)/
e) A szakszervezet az ellenőrzés során (lásd d. pont) észlelt hibákra és mulasztá- sokra a végrehajtásért felelős szervek figyelmét felhívhatja és ha azok a szük- séges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, megfelelő eljárást kezde- ményezhet. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles. /Mt. 22.§ (3)/
f) Az Mt. 21.§ (1) és 22.§ (1) bekezdésében szabályozott szakszervezeti véleményezési, észrevételezési, javaslattételi és álláspontközlési jogok gyakorlásának szervezeti keretei a munkáltató által kezdeményezett testületi ülések (Főiskolai Tanács, Xxxx Xxxxxx, Inté- zeti Xxxxxx, Rektori Xxxxxx, stb.) a szakszervezet által kezdeményezett konzultációk és a munkáltató vagy a szakszervezet által kezdeményezett érdekegyeztetés.
A munkáltató, illetőleg a képviseletében eljáró vezető vagy a szakszervezeti tisztségvise- lő az előterjesztésről az álláspontjukat kifejthetik és az eltérő álláspontokat érdemben megindokolják. Írásbeli előterjesztés esetén a választ és az indoklást is írásba kell foglal- ni.
g) A közalkalmazotti jogviszonnyal, a közalkalmazottak élet- és munkakörülményével összefüggő kérdések eldöntésére a főiskolai rektor és az FDSZ Főiskolai Érdekegyeztető Tanácsot (FÉT) hoznak létre. Az FÉT döntéseit konszenzussal hozza.
Az FÉT összetétele:
- a munkáltató képviseletében a főiskolai rektor és öt fő,
- a szakszervezet képviseletében az FDSZ elnöke és öt fő.
Az FÉT ülésein - tanácskozási joggal - a felek által meghívott szakértők is részt vehetnek.
Az FÉT összehívását bármelyik fél kezdeményezheti.
A FÉT működését az Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata rendezi.
h) Az Mt. 21.§ (2) bekezdésében szabályozott tájékoztatási kötelezettséget (a szakszervezet intézményi és munkahelyi képviselőjének) a munkáltató akkor is teljesíti, ha a tervezett intézkedése a munkáltató valamely egységének, önálló részlegének munkavállalóit érin- ti.
i) A munkáltató maradéktalanul eleget tesz az Mt. 21.§ (1) bekezdésében szabályozott in- formációátadási, hozzáférési, tájékoztatási és a 22.§ (1) bekezdésben rögzített tájékozta- tási és ezzel összefüggő indoklási kötelezettségének, a szakszervezet pedig vállalja, hogy a gazdasági (üzleti) titkokat és a személyiségi jogi védelem alá eső adatok titkosságát megőrzi.
j) A munkavállalók egyéni érdekvédelmi ügyeiben megbízás alapján a szakszervezeti tisztségviselő (elnök, elnökhelyettes, titkár, főbizalmi, bizalmi) jár el partnere, a munkavállaló irányításával megbízott, intézkedésre jogosult vezető. Együttműködé- sük, illetőleg egyetértésük hiánya esetén a főiskolai rektor egyeztet a szakszervezet intézményi szervezetének elnökével.
/1/ A munkáltatói képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat, ill. ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés (mulasztás) ellen kifogást benyújtani. /Mt. 23.§ (1)/
/2/ A kifogást a munkáltató vezetőjéhez, a kifogásolt intézkedésről való tudomásszer- zéstől számított öt munkanapon belül kell benyújtani. Kifogást az intézkedés megtételé- től számított egy hónapon túl nem lehet benyújtani. /Mt. 23.§ (2)/
/3/ Nincs helye a kifogásnak, ha munkavállaló az intézkedéssel szemben jogvitát kezde- ményezhet. /Mt. 23.§ (3)/
/4/ A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig, ill. a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, ill. a végrehajtást fel kell függeszteni. /Mt. 23.
§ (5)/
A kifogásolási jog csak több törvényi feltétel fennállása esetén gyakorolható, neveze- tesen: a közalkalmazottat, ill. a szakszervezetet közvetlenül érintő és jogellenes mun- káltatói intézkedés (mulasztás) esetén, s csak abban az esetben, ha az ellen egyéni jogvitára nincs lehetőség. Bármely feltétel (közvetlenség, jogellenesség, egyéni jogvi- ta nem kezdeményezhető) hiánya nem ad jogszerű alapot a kifogás benyújtására. A törvény szigorú jogvesztő határidőket állapít meg. A feltételek és a határidő ilyen szabályozása összhangban van a kifogásolási (vétó) joghoz fűzött jogkövetkez- ménnyel, azzal, hogy a kifogásolt intézkedés végrehajtására a kifogásnak halasztó ha- tálya van.
k) A szakszervezet tájékoztatja a munkáltatót átalakulásáról vagy megszűnéséről, továbbá az eljárásra jogosított képviselőit megnevezi, a munkáltató pedig a szakszervezet rendel- kezésére bocsátja az együttműködő vezetők hatásköri jegyzékét.
l) Az együttműködés szervezeti alapjai főiskolai szinten:
- a munkáltató részéről a főiskolai rektor,
- az FDSZ részéről a Szakszervezeti Bizottság nevében az FDSZ elnöke
xxxx xxxxxxx:
- a munkáltató részéről a kari főigazgató,
- az FDSZ részéről a szakszervezeti titkár, főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője
szervezeti egység szinten:
- a munkáltató részéről a munkáltatói joggal rendelkező szervezeti egység vezető
- az FDSZ részéről a szakszervezeti főbizalmi, bizalmi; ha nincs ilyen, akkor az FDSZ főiskolai képviselője.
1.3. A szakszervezet működési feltételeinek biztosítása
a) A munkáltató biztosítja megállapodás szerint a szakszervezet működéséhez szükséges alábbi feltételeket:
- helyiséget bérleti díj és költségtérítés nélkül: a tisztségviselők tevékenységéhez és a szakszervezeti rendezvények megtartásához;
- a tájékoztatók sokszorosítását a felek igénye szerint szükséges mértékben;
- a gépírás, jegyzőkönyvvezetés tárgyi feltételeit;
- a tisztségviselők érdekvédelmi tevékenységükkel összefüggő utazásának költségeit és lehetőségeit;
- a szakszervezeti közlemények, tájékoztatók, felhívások kifüggesztésének lehetőségét és a helyben szokásos tájékoztatás lehetőségét /Mt. 24.§/
b) A munkáltató biztosítja a szakszervezetek számára a működéshez szükséges szervezeti és gazdasági információkat, továbbá a munkaszervezeti belső szabályzatokat. Megküldi a szakszervezet vezetőinek a Főiskolai és Xxxx Xxxxxxxx üléseiről készült emlékeztetőt és a hozott határozatokat.
A munkáltató betekintést engedélyez a főhatósági leiratokba, amelyek a szakszervezeti ér- dekképviseleti vitában a munkáltató álláspontját általa elismerten befolyásolták.
1.4. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelem
a) A szakszervezet tisztségviselőinek munkajogi védelmét illetően a munkáltató kijelenti, hogy a tisztségviselőkkel szemben e tevékenységük miatt semmiféle hátrányt nem alkal- maz. A szakszervezet pedig kijelenti, hogy az ezzel összefüggő jogosultságait a társadal- mi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolja. A felek megállapodnak abban, hogy a tisztségviselői védelemmel kapcsolatos kérdéseket kölcsönösen együttműködve kísérlik meg rendezni. Vita esetén egyeztető bizottság igénybe vétele kötelező.
b) A szakszervezet választott tisztségviselője közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetése a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértésével le- hetséges. A szakszervezet vállalja, hogy ehhez a tisztségviselők névsorát és az azzal kap- csolatos változásokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. /Mt. 28.§/
1.5. A tisztségviselők munkaidő-kedvezménye
a) A munkáltató köteles a szakszervezeti tisztségviselője számára munkaidő kedvezményt biztosítani. /Mt. 25.§ (1)/
A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen minden három – munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra. (KSZ 5. melléklet)
E kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalási időtartama nem számít be. A munkaidő kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. /Mt. 25.§ (2)/
A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díja illeti meg.
/Mt. 25.§ (3)/
A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
b) A szakszervezeti tagjai részére összesen – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybe vétele előtt a munkáltatót legalább 30 nappal értesíteni kell. /Mt. 25.§ (4)/
c) A szakszervezet kérésére a munkaidő kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megválta- ni. A munkáltató a pénzbeli megváltás összegét az érintett szakszervezeti tisztségvi- selők átlagos, előző naptári évi átlagkeresete alapján állapítja meg, és havonta utólag
– bruttó összegben – fizeti ki a szakszervezet részére. Ezt a pénzösszeget a szakszer- vezet csak az érdekvédelmi tevékenységével összefüggő célra használhatja fel.
d) A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményeinek és a képzés céljára biztosí- tott rendkívüli fizetett szabadságnak megállapításához a szakszervezet köteles a hiteles adatokat és azok változását - az eddig kialakult szokásokat figyelembe véve - a munkál- tató rendelkezésére bocsátani. Ennek hiányában a munkáltató nem köteles a munkaidő- kedvezményt biztosítani. Az adatok közlése azonban az alkotmányos jogok és az Mt. 27.§-a szerint jogosultságok sérelmére nem vezethet.
1.6. A felek titoktartási nyilatkozata
a) A felek kinyilvánítják, hogy a másik féltől kapott információkat, tájékoztatásokat, adato- kat, stb., valamint az egyeztetés során tudomásukra jutott ismereteket a hivatali titoktar- tás és a személyi jogok védelme általános szabályai szerint kezelik.
b) A felek tevékenysége egyébként nem sértheti a másik fél jogos érdekeit, s nem vezethet az általuk képviseltek alkotmányos jogainak sérelmére.
III. fejezet
KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY, MUNKAVÉGZÉS, ILLETMÉNY- RENDSZER
1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása
1.1. Közalkalmazotti jogviszony létesítése
1.1.1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai:
- munkáltató,
- közalkalmazott.
1.1.2. Felsőoktatási intézményben oktató, illetve tudományos kutató az lehet, aki:
- egyetemi oklevéllel rendelkezik,
- büntetlen előéletű és cselekvőképes
- az intézményi oktatói, tudományos kutatói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel.
1.1.3. Legfeljebb négyéves határozott időszakra szóló közalkalmazotti szerződés köthető:
- főiskolai tanársegéddel, amely egy alkalommal,
- főiskolai adjunktussal, amely két alkalommal megismételhető.
1.1.4. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők. /Ft. 14.§ (1, 4), (5.2.2.)/
1.1.5. A közalkalmazott alkalmazásához erkölcsi bizonyítvány szükséges.
1.2. Pályázat
Ha jogszabály vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató döntése alapján meghatározott munkakör betöltése pályázat alapján történik, munkakörre csak olyan munkavállalóval lehet munkaszerződést kötni, aki pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. (Mt. 80.§)
A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. (Kjt. 23.§)
A Főiskolán pályázat útján betölthető beosztások, illetve munkakörök:
főiskolai rektor főiskolai rektorhelyettes kari főigazgató
kari főigazgatóhelyettes gazdasági főigazgató főtitkár
önálló oktatási szervezeti egység vezető könyvtárigazgató
kollégium igazgató
oktatói és kutatói beosztások
A felsorolt magasabb vezetői és vezetői beosztásokra illetve munkakörökre a pályázat kiírá- sának, elbírálásának feltételeit és rendjét, az eljárás menetét a Főiskolai Xxxxxx által elfoga- dott szabályzat tartalmazza.
1.3. A kinevezés
1.3.1. A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfoga- dásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. /Kjt. 21.§ (1)/
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 22.§-ának (1) bekezdése, valamint a 71.§-a (1) bekezdésének s/ pontja szerinti egyetemi tanári és főiskolai tanári kinevezés egy meghatározott felsőoktatási intézményre vonatkozik. A kinevezés alapján a közal- kalmazotti jogviszony létesítésére vagy módosítására vonatkozó okmányt a felsőoktatási intézmény vezetője készíti el, amelyben a Vhr. 3.§. (3) bekezdésében foglaltakon túl, rendelkezni kell a kinevezett egyetemi, ill. főiskolai tanár intézményen belüli munka- végzésének helyéről is (kar, karon belüli szervezeti egység). [Vhr.3.§.(1)]
1.3.2. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja /Mt.78.§ (1)/ A munkábalépés napját a felek munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. / Mt. 78.§ (2)/
1.3.3. A közalkalmazotti jogviszony határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető
/Kjt. 21.§/ az alábbi feltételek teljesülése esetén:
- Helyettesítés céljából
Helyettesítésen a távollévő (pl. külföldön, fizetés nélküli szabadságon, betegállomány- ban, GYES-en lévő) közalkalmazott helyettesítésére történő kinevezést kell érteni, ami kizárólag határozott időre vagy a helyettesített közalkalmazott feladatának ellátására vo- natkozóan érvényes.
- A hallgatók meghatározott időszakon át történő oktatására, illetve az oktatási feladatok ellátására, maximálisan egy év időtartamra.
- Meghatározott munka elvégzése, időszakosan jelentkező feladat végrehajtása.
Nem magyar állampolgár kinevezése - a főiskolai tanács egyetértésével - csak határozott időre szól- hat. /Ft. 15.§/
Helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére létesített határozott idejű közalkalmazotti jogviszony az öt évet meghaladhatja.
Amennyiben a határozott idő eltelte után a közalkalmazott a közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik, akkor közalkalmazotti jogviszonya határozatlan idejűvé alakul át. Kivétel a harminc napos vagy annál rövidebb időre történő kinevezés, amikor is a lé- tesítéskor meghatározott időtartammal meghosszabbodik a határozott idejű jogvi- szony.
Ez nem vonatkozik a főiskolai tanársegédekre és adjunktusokra.
1.3.4. Közalkalmazotti jogviszony - mind határozott, mind pedig határozatlan időre - létesíthető részmunkaidős foglalkoztatás esetén is. Ennek tényét és a havonta ledolgozandó órák szá- mát a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell.
1.3.5. A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony léte- sítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhe- tetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtilthatja. A munkáltatónak a munka- végzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jog- vita kezdeményezhető. /Kjt. 44.§ (1)/
1.3.6. A közalkalmazottnak a bejelentést a munkáltató felé (a munkáltatói jogkört gyakorló veze- tőhöz) írásban kell megtenni.
1.3.7. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkálta- tói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv, vagy személy gyakorolja, ill. teljesíti. /Mt. 74.§ (1)/
A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgá- ló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatároz- ható. /Kjt. 21.§ (3)/
-
A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a felsőoktatási intézmény munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a kinevezési okmányban határozza meg:
a) a kinevezéssel kapcsolatos alapvető feltételeket:
aa) a kinevezés hatályát (kezdő időpontját),
ab) a közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre vonatkozó létesí- tését (utóbbi esetben ennek időtartamát),
ac) az ellátandó munkakört és beosztást,
ad) részmunkaidőben történő alkalmazás esetén annak mértékét és a munkaidő-beosz- tás szabályait,
ae) a munkavégzés helyét (több képzési hely esetén a különböző munkahelyekre való alkalmazás feltételeit)
af) megállapodás szerinti próbaidő tartalmát, továbbá egyéb megegyezés szerinti fel- tételeket,
b) a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapítását,
c) a közalkalmazott Kjt. szerinti besorolását,
d) a besorolás szerint járó illetmény és illetménypótlék(ok) megállapítását,
e) a jogorvoslat lehetőségére történő felhívást.
1.3.8 Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszonnyal rendel- kező oktatóval ugyanazon egyetemen, főiskolán oktatói munkakörben munkavégzésre irá- nyuló további közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető. /Vhr.3.§ (4)/
1.4. Próbaidő
A munkaszerződésben a munkaviszony létesítésekor próbaidő is kiköthető. /Mt. 81.§ (1)/
A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív Szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől eltérni nem lehet. /Mt. 81.§ (2)/
A főiskolán megállapított előírt próbaidő 90 nap.
A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntet- heti, ezt sem a munkáltatónak, sem a közalkalmazottnak nem kell indokolnia.
1.5. Magasabb vezetői, vezetői beosztás
1.5.1. A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. /Kjt. 23.§ (1)/
Főiskolánkon magasabb vezető beosztásnak minősül :
Magasabb vezető beosztás:
- főiskolai rektor,
- főiskolai rektorhelyettes,
- kari főigazgató,
- kari főigazgató-helyettes,
- gazdasági főigazgató,
- főtitkár
- könyvtárigazgató
- kollégiumigazgató,
- oktatási igazgató
- intézet igazgató,
Vezető beosztásnak minősül :
- főmérnök
- főkönyvelő
- intézet-igazgatóhelyettes,
- intézeti tanszékvezető,
- kari hivatalvezető,
- osztályvezető, illetőleg vele azonos besorolású közalkalmazott.
- szakcsoportvezető,
- csoportvezető,
- telephelyi könyvtárvezető
- kollégiumvezető
Főiskolai szintű feladatokat ellátónak minősül:
- minőségirányítási vezető
- akkreditált nyelvvizsgahely vezető
- biztonságszervezési és ellenőrzési csoportvezető
- vagyon- és személyvédelmi szakreferens
- környezetvédelmi szakreferens
- veszélyes anyagok szakreferens.
A biztonságszervezési és ellenőrzési csoportvezető feladatát határozatlan időre szóló kine- vezés alapján végzi, a többi főiskolai szintű feladatot ellátó pedig határozatlan időre szóló megbízás alapján tevékenykedik.
A főiskolai rektor és a kari főigazgató esetében a vezetői megbízás időtartama legfeljebb 4 év, amely egy alkalommal megszakítás nélkül, pályázat alapján négy évre megismételhető. /Ft. 56.§ (5)/ A főiskolai rektorhelyettes és főigazgató-helyettes esetében a vezetői megbízás időtartama legfeljebb 4 év, mely többször ismételhető. A többi vezető be- osztású közalkalmazott esetén a vezetői megbízás többször megismételhető.
1.5.2. Legfeljebb 5 évig terjedő határozott idejű vezetői megbízás adható ki a következő maga- sabb vezető, illetve vezető beosztás ellátására: /Vr. 4.§ (3)/
- intézetigazgató,
- kollégiumi igazgató, kollégium vezető,
- könyvtárigazgató,
- intézetigazgató helyettes,
- intézeti tanszék vezető
- intézeti szakcsoport vezető
- a vezetői, ill. magasabb vezető megbízás több alkalommal megismételhető.
A felsőoktatási intézmény gazdasági (fő)igazgatójának az oktatási miniszter egyetértésé- vel adható legfeljebb öt évre szóló határozott idejű magasabb vezetői megbízás. A meg- bízás több alkalommal megismételhető.
A magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazottak esetében a felsőoktatási in- tézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a megbízás ellátásának felső korhatárát.
1.5.3. A magasabb vezető beosztás ellátására /Kjt. 23.§ (3)/, az egyetemi tanári, főiskolai tanári és főiskolai docensi munkakör betöltésére /Ft. 16.§ (1)/ nyilvános pályázatot kell kiírni.
Ezen beosztásra csak olyan közalkalmazottat lehet megbízni, aki a pályázaton részt vett és a pályázat feltételeinek megfelelt.
1.5.4.
A magasabb vezetői, ill. a vezetői megbízás visszavonását – a közalkalmazott kérésére – in- dokolni kell. /Kjt.23.§(4)/
Határozatlan időre szóló vezetői megbízás indoklás nélkül visszavonható. A vezetői megbí- zás visszavonása a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.
A határozott idő letelte, illetve a megbízás visszavonása után a közalkalmazott eredeti vagy legalább végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben kell tovább foglal- koztatni. /Kjt. 23.§ (7)/ (lásd 5.3.2. táblázat)
1.5.5.
Magasabb vezetői, ill. vezetői megbízással nem lehet megbízni azt a közalkalmazottat, aki
– illetve annak hozzátartozója – a munkáltatóhoz hasonló tevékenységet folytat és a mun- káltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak tagja, illetve tiszt- ségviselője. /Vhr. 4.§./
1.6. A közalkalmazotti jogviszony módosítása
1.6.1. A munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthat- ja. /Mt. 82.§ (1)/
A közalkalmazott ideiglenes jelleggel a kinevezésben megjelölttől eltérő munkakörben is foglalkoztatható a felek megállapodása és közös megegyezése alapján. Az eltérő munkakör ellátásának időtartamát minden esetben meg kell határozni, mely után a kinevezésben fog- lalt munkakörében kell tovább foglalkoztatni a közalkalmazottat. A közalkalmazotti jogvi-
szony módosítását írásba kell foglalni, mely csak akkor érvényes, ha a közalkalmazott is ki- nyilvánítja ebbeli szándékát, s ennek megfelelően ezt dokumentálják.
1.6.2. A nőt terhessége megállapításától gyermeke 1 éves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény bemutatása alapján – az állapotának egészségügyi szempont- ból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni vagy meglévő munkakörében a munkafeltételeket kell megfelelően módosítani. Az új munkakör kijelöléséhez a munka- vállaló hozzájárulása szükséges. /Mt. 85.§ (1)/
Az áthelyezett, illetve módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott nő munkabére nem lehet kevesebb előző átlagkereseténél. /Mt. 85.§ (2)/
1.6.3. A közalkalmazott illetményét (személyi alapbér) a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesí- tését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság meg- szűnését követően a munkáltatónál addigra elért illetmény előmeneteli rendszernek megfe- lelően kell módosítani. /Mt. 84.§/
1.7. Áthelyezés másik munkakörbe
Amennyiben az áthelyezés munkaszerződés (kinevezés) módosítással jár, úgy azt a közal- kalmazottal egyetértésben legalább az áthelyezést megelőző 2 hónappal írásban kell közöl- ni.
Amennyiben az áthelyezés nem von maga után munkaszerződés (kinevezés) módosítást, úgy annak tényét a közalkalmazottal az időpont előtt 1 hónappal írásban kell közölni.
2. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése
2.1. A közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módjai Automatikusan megszűnik a jogviszony:
- a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával
- a közalkalmazott halálával,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. /Kjt. 25.§ (1)/
A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető /Kjt. 25.§ (2)/ (a megállapodás, illetve nyi- latkozat írásba foglalása esetén). /Mt. 87.§ (2)/
2.1.1. Közös megegyezéssel /Kjt. 25.§ (2/a)/
A közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. A megállapodást írásba kell foglalni, mely tartalmazza azt is, hogy a megállapodó feleknek nincs egymással szemben jogi követelésük. A megállapodás magá- ban foglalja a munkáltató és a munkavállaló megegyezésének egyéb feltételeit.
2.1.2. Áthelyezéssel /Kjt. 25.§ (2/b)/
Áthelyezés csak a törvény hatálya alá tartozó állami vagy helyi önkormányzati költségveté- si szerveknél foglalkoztatottak esetében lehetséges. (Tehát csak közalkalmazottat vagy köz- tisztviselőt lehet áthelyezni, más közalkalmazottat, köztisztviselőt foglalkoztató szervezet- hez.)
Az áthelyezéshez a közalkalmazott és a két (közalkalmazotti) munkáltató kölcsönös egyet- értése szükséges. Meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. /Kjt. 26.§ (1-2)/
2.1.3. Lemondással /Kjt. 25.§ (2/c)/
A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt bármikor megszüntethe- ti. A lemondási idő 2 hónap. Ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkaadó mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. /Kjt. 28.§/
A 2 hónap a lemondó nyilatkozat közlésétől - a munkáltatónak átadásától - számít, de nincs annak akadálya, hogy a felek még ennél korábbi időpontban állapítsák meg a közalkalma- zotti jogviszony megszűnését.
Az a közalkalmazott, aki a munkáltató beleegyezése nélkül szünteti meg a lemondási idő eltelte előtt a közalkalmazotti jogviszonyát, az jogellenessé teszi a megszüntetést és az el- bocsátáshoz kapcsolódó következménnyel jár.
A lemondási időre (vagy annak egy részére) történő munkavégzés alól mentesítést a mun- káltatói jogviszonyt gyakorló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján lehet engedé- lyezni.
A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.
/Kjt. 27.§ (1)/
A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató - azonnali hatállyal megszün- tetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. /Kjt. 27.§ (2)/
Ez alól csak akkor mentesülhet a munkáltató, ha bizonyítja, hogy a közalkalmazott munka- köri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfele- lően.
2.1.4. Rendkívüli lemondással /Kjt. 25.§ (2/d)/
Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató
- a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- olyan magatartást tanúsít, mely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. /Kjt. 29.§ (1)/
Ilyen esetek lehetnek például:
- a közalkalmazott az előírt bérfizetési napon nem kapja meg illetményét a munkáltató sú- lyos mulasztása miatt,
- a munkáltató nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeit,
- a közalkalmazottat nem látja el megfelelő - a munkaköre és végzettsége szerinti - fel- adattal.
A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől szá- mított 15 munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. /Kjt. 29.§ (2)/
A rendkívüli lemondást gyakorló közalkalmazottnak meg kell jelölnie azt az okot, amely a lemondás alapjául szolgált. A rendkívüli lemondással azonnal megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, a közalkalmazottnak az átlagkeresete jár annyi időre, mint amennyire a mun- káltató által kezdeményezett felmentése esetén járna neki. (A jogviszony megszűnésének naptári időpontját a közalkalmazottra irányuló felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni.)
A közalkalmazott kártérítést követelhet, ha bizonyított kárát (tényét és nagyságát) a jogelle- nes munkáltatói magatartás okozta. /Kjt. 29.§ (3)/
2.1.5. Felmentéssel /Kjt. 25.§ (2/e)/
2.1.5.1. Felmentés a munkáltató akaratától független esetben:
- megszűnik az a tevékenység a munkáltatónál, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztat- ták,
- az Országgyűlés, a kormány, a miniszter a munkáltatót érintő döntése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség és a munkáltatónál nincs a közalkalmazott képzettségének megfelelő más munkakör, illetve az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez a közalkalmazott nem járul hozzá. /Kjt, 30.§ (1/a-b), Kjt. 30.§ (3)/
2.1.5.2. Felmentés a közalkalmazott személyével összefüggő okból:
- A közalkalmazott a munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy nem végzi munkáját megfelelően. /Kjt. 30.§ (1/d)/ (Ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, ez esetben akkor menthető fel a közalkalmazott, ha a munkáltatónál nincs az egészségi állapotának megfelelő munkakör vagy az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez a közalkalmazott nem járul hozzá, míg a nem megfelelő munkavégzés sú- lyos mulasztást vagy nemcsak egyszeri alkalommal történő hibás munkateljesítést jelent.) /Kjt. 30.§ (4)/
- Megszüntethető (és nem megszüntetendő) felmentéssel a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonya /Kjt. 30.§ (1) (e)./. (Ezen fogalomkörbe tartozik azon eset is, amikor a köz- alkalmazottat már mint nyugdíjast foglalkoztatta a főiskola.)
2.1.5.3. Felmentés csoportos létszámcsökkentés esetén:
csoportos létszámcsökkentésnek minősül ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző fél éves átlagos statisztikai létszáma szerint
a) 20 fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak 10%-a,
d) 300, vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább 30 közalkalmazott jogviszonyát kívánja 30 napos időszakon belül megszüntetni. (Kjt. 38/A § (1) – (2))
2.1.5.4 A munkáltatónak a felmentés okát, indokát egyértelműen és pontosan meg kell jelöl- nie, bizonyítani kell a felmentési ok valósságát és megalapozottságát. /Kjt. 30.§ (2)/
2.1.5.5. Nem szüntethető meg a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel az alábbi esetekben, meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt: /Kjt. 31.§, ill. Mt. 90.§/ (kivéve, ha további - második, stb. - munkaviszony felmondásáról van szó, amelyre a felmentési tila- lom nem érvényes), valamint a 2.1.5.5. pontban meghatározott időtartam alatt:
- üzemi baleset miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje,
- a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli sza- badság,
- a terhesség, a szülést követő hatodik hónap vége, valamint a gyermek gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság,
- a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a tel- jesítésére vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított időtartama,
/Mt. 90.§ (1/a-d)/
- a külföldön nemzetközi szervezetnél vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami vagy egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka,
- a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nél- küli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság,
- az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges tanfo- lyam, valamint
- a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés ideje.
/Kjt. 31.§ (a-c)/
2.1.5.6. A felmentési tilalom, ha a 2.1.5.4. pontban meghatározott időtartam
a) a tizenöt napot meghaladja, a munkába állást követően tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, a munkába állást követően harminc nap.
/Mt. 90. §. (2)/
2.1.5.7. A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmen- téssel: /Kjt. 32.§/
- ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országo- san kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltar- tott gyermeke van,
- ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig,
- ha a közalkalmazott házastársa sorkatona, illetve polgári szolgálatot teljesít,
/Kjt. 32.§ (1)/
- az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül.
/Mt. 90.§ (2)/
A felmentés indoklásában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy az adott esetben fenn áll a különös indokoltság esete (intézmény átszervezése, valamely részleg megszüntetése miatt nem marad olyan munkakör, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatni lehetne).
2.1.5.8. Azonnali hatállyal a próbaidő alatt /Kjt. 25.§ (2/f)/
A munkáltató vagy a közalkalmazott indoklás és következmény nélkül megszüntetheti azonnali hatállyal a közalkalmazotti jogviszonyt.
2.1.5.9. Elbocsátással /Kjt. 25.§ (2/g)/
A közalkalmazottnak az elbocsátás következményeivel kell számolnia, ha a jogviszonyt jogellenesen szüntette meg. /Kjt. 35.§/
Például:
- Ha lemondás esetén a munkáltató beleegyezése nélkül a 2 hónapos lemondási idő letelte előtti időpontban szünteti meg munkaviszonyát.
- Ha határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással szünteti meg.
- Ha a közalkalmazott a felmentési idő letöltése előtt a munkáltató beleegyezése nélkül lé- pett ki.
2.1.5.10. Ha a közalkalmazott jogviszonyát a munkáltató szünteti meg jogellenesen, a közalkal- mazottat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a jogviszony még nem szűnt volna meg s a köz- alkalmazottat eredeti munkakörében tovább kell foglalkoztatni, meg kell téríteni elmaradt illetményét és egyéb járandóságait, továbbá felmerült kárát.
Ha ez esetben a közalkalmazott jogviszonyának fenntartását nem kívánja, az a jogellenes megszüntetést megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg.
2.2. Felmentési idő
Felmentés esetén a felmentési idő 2 hónap.
A felmentés a közalkalmazotti jogviszonyban töltött
- 5 év után 1 hónappal,
- 10 év után 2 hónappal,
- 15 év után 3 hónappal,
- 20 év után 4 hónappal,
- 25 év után 5 hónappal,
- 30 év után 6 hónappal meghosszabbodik. /Kjt. 33.§/
A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól, s a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a közalkal- mazott kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
/Kjt 33. § (3)/
A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg /Mt. 93.§ (3)/ (kivéve, amely időtartamra illetményére egyébként sem lenne jogosult).
A már kifizetett illetményt visszakövetelni nem lehet még akkor sem, ha a munkavállaló a felmentési idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít vagy betegállományba került. / Mt. 93.§ (4)/
A munkáltató rendes felmondása estén, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt munkavi- szonyának megszüntetését a munkavégzés alóli felmentése előtti időpontra kéri, a munkál- tató köteles a munkaviszonyt a munkavállaló által megjelölt időpontban megszüntetni. /Mt. 94.§/
2.3. Illetmények és igazolások a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén
A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni illetményét és egyéb járandóságait /Mt. 97.§/, valamint a közalkalmazotti igazolást ki kell adni részére. /Kjt. 36.§ (1)/
A közalkalmazotti igazolásnak a következőket kell tartalmaznia: /Kjt. 36.§ (2)/
- a munkáltatónál a (közalkalmazotti) jogviszonyban töltött időtartamát,
- a közalkalmazott illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tar- tozását, illetve annak jogosultságát,
- a kiadott szabadságot (ha áthelyezéssel távozott),
- a közalkalmazott által a munkaviszony megszűnésének évében igénybe vett betegsza- badság időtartamát,
- a közalkalmazott fennálló tartozását, /Mt. 98.§ (2-3)/
- a közalkalmazott munkakörét,
- a szülési szabadság időtartamát,
- minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töl- tött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,
- a 13. havi illetménynek a közalkalmazotti jogviszony megszűnése évében történő kifize- tését, illetve ennek elmaradását, valamint
- a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját, továbbá
- a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját és ha a Kjt. indokolási kötelezett- séget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalma- zotti igazolásból mellőzni kell. /Kjt. 36.§ (2) és módosítása /
- a közalkalmazott pénztártag által választott magán-nyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámláját. Ha a tagságra kötelezett pályakezdő munkavállaló nem választott pénz- tárt, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését és címét. /Mt. 98.§ (4)/
- jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához,
- adóelőleg levonását igazoló lap
- munkanélküliek ellátásához szükséges igazoló lap,
- társadalombiztosítási igazolvány.
2.4. Végkielégítés és mértéke
Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszony
- felmentés,
- rendkívüli lemondás vagy
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. /Kjt. 37.§ (1)/
Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott
- ha felmentésére - az egészségügyi okot kivéve - tartós alkalmatlansága vagy nem megfe- lelő munkavégzése miatt került sor,
- nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jog- viszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- nem jár végkielégítés a további (második, stb.) munkaviszony megszűnésekor.
/Kjt. 37.§ (2)/
Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató egymást követően több esetben létesít határo- zott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a miniszter vagy a főiskola főigazgatója fel- mentés esetén végkielégítésre való jogosultságot írhat elő. /Kjt. 37.§ (3)/
A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott az alábbiakban megha- tározott közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen, ekkor:
- 3 évet meghaladóan 1 havi,
- legalább 5 év esetén 2 havi,
- legalább 8 év esetén 3 havi,
- legalább 10 év esetén 4 havi,
- legalább 13 év esetén 5 havi,
- legalább 16 év esetén 6 havi
- legalább 20 év esetén 8 havi
átlagilletménynek megfelelő összeg illeti meg. /Kjt. 37.§ (6)/
A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál - az áthelyezést ki- véve - nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, továbbá nem lehet beszámítani a szabadságvesztést, a javító-nevelő munkát, valamint a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát sem (kivéve, ha közeli hozzátartozó, vala- mint 10 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából vette igénybe a fizetés nélküli sza- badságot). /Kjt. 37.§ (4)/
A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell ven- ni, amelyet a jogutódlás folytán a törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el. /Kjt. 37.§ (5)/
A végkielégítés mértéke a 4 havi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra /Kjt. 37/B(1)a), vagy korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen ko- rábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
2.5. Nyugdíjazás
2.5.1. Nyugdíjelőkészítés
A nyugdíjkorhatárt elérő közalkalmazottak listáját minden évben úgy kell elkészíteni , hogy a korhatár elérését megelőzően a közalkalmazottal a munkáltatói jogokat gyakorló vezető a nyugdíjazás körülményeit időben megbeszélhesse.
A nyugdíjazás végleges időpontját megelőző felmentési idő kezdetét úgy kell meghatározni, hogy azt a közalkalmazott 3 hónappal korábban írásban megkaphassa.
Az öregségi nyugdíjkorhatárra és a kivételekre vonatkozóan a mindenkor hatályos jogsza- bályi rendelkezések az irányadók.
A nő öregségi nyugdíjkorhatára, ha
1940. január 1-je előtt született, az 55., 1940-ben született, az 56.,
1941-42-ben született, az 57., 1943-ban született, az 58., 1944-ben született, az 59., 1945-ben született, a 60.,
1946-ban született, a 61. betöltött életév.
A férfi öregségi nyugdíjkorhatára, ha 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
1938-ban született, a 61. betöltött életév.
/1996. évi LIX. tv. 1., 2., 3.§/
2.5.2 A közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, ha
a) a hatvankettedik életévét betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik(öregségi nyugdíjra való jogosultság, illetve
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) szolgálati nyugdíjban, vagy
f) korengedményes nyugdíjban, vagy
g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.
A közalkalmazott akkor részesül a b)-h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha a felsorolt nyugdíjak (nyugellá- tás) valamelyikére jogosult.
3. A munkavégzés szabályai
3.1. A munkáltató kötelességei
A munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyokra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni. /Mt. 102.§ (1)/
3.1.1. A munkáltató köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. /Mt. 102.§ (2)/
A főiskolának biztosítani kell, hogy az oktatás feltételei és az oktatást biztosító tárgyi felté- telek megfelelő állapotban legyenek, gondoskodni kell azok biztonságos és üzemszerű mű- ködtetéséről, beleértve a kezelésre történő kioktatás megtörténtét is.
A munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkavállaló a közalkalmazotti jogviszonyból eredően:
- a jogait gyakorolni,
- a kötelességeit teljesíteni tudja, továbbá
- a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és irányítást (beleértve a szükséges ismeretek megszerzését is) megkaphassa. /Mt. 102.§ (3)/
Különösen vonatkozik a fenti munkáltatói kötelezettség azon esetre, amikor a közalkalma- zott először lép munkába vagy új munkakörbe kerül.
3.1.2. A munkáltató köteles a munkavállaló számára a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokban, illetve a kinevezésben foglaltaknak megfelelően illetményt fizetni. /Mt. 102.§ (4)/
3.1.3. A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve to- vábbképzésben való részvételét. /Kjt. 39.§ (1)/
A munkáltató azt a munkavállalót (közalkalmazottat) nem kötelezheti továbbtanulásra, il- letve tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre vagy vizsga letételére, akinek öregségi nyugdíjra való jogosultságáig kevesebb mint 5 éve van hátra, terhes nőt vagy azt az anyát, akinek 1 évesnél fiatalabb gyermeke van.
A Főiskolán csak hozzájárulásával kötelezhető tanfolyamra, továbbképzésre az a közalkal- mazott, aki terhes vagy egy egy évnél fiatalabb vagy kettő vagy kettőnél több 16 éven aluli gyermeket nevel.
A továbbképzésben való részvétel lehetőségét a munkáltató tanulmányi szerződés kötése mellett a közalkalmazott erre vonatkozó kérése esetén akkor köteles biztosítani, ha ez a fő- iskola rendeltetésszerű működését nem veszélyezteti és elősegíti a munkáltató számára az adott munkakör jobb ellátását vagy a belső mobilitás lehetőségének megteremtését.
Ha a munkáltató kötelezte továbbképzésre a közalkalmazottat, akkor az ezzel kapcsolatos költségeket is a munkáltató viseli. Ezen túlmenően a munkáltató köteles megtéríteni a köz- alkalmazott részére a munkából távol töltött időre járó átlagkeresetét.
A munkavállaló nem kötelezhető tanulmányi szerződés kötésére, amennyiben a munkáltató kötelezte a továbbtanulásra.
3.1.4. A közalkalmazott, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője a köz- alkalmazott feladatait - a munkaköri besorolások figyelembevételével - írásban (munkaköri leírás) köteles meghatározni, a munkáltató nevében aláírni a belépéstől számított 1 hónapon belül. A munkaköri leírás tudomásulvételét a közalkalmazott aláírásával igazolja. Részére egy aláírt példányt át kell adni.
3.1.5. A dolgozókkal szemben támasztott követelmények érvényesítéséhez teljesítésük feltételeit biztosítani kell a főiskolán. A konkrét elvárás legyen összhangban a feltételekkel.
Ennek érdekében:
- tovább kell javítani a munkafeltételeket (laboratóriumok, könyvtár, számítástechnikai eszközök, alkotó légkör stb.),
- törekedni kell az arányos terhelésre (oktatási-kutatási-közéleti),
- javítani kell a kutatási feltételeket (pályázatok),
- publikációs lehetőségek bővítése (TÜSZ, intézeti szakmai viták, hazai és nemzetközi szakmai rendezvények),
- idegen nyelv tanulásához intézményi nyelvtanfolyamok szervezése,
- szükség szerint pedagógiai tanfolyam szervezése,
- vezető-továbbképzés szervezése,
- órakedvezmény, alkotó szabadság biztosítása,
- az egyes oktatók esetén lényeges feltétel feladataik egyértelmű meghatározása, a vég- zett munka értékelése, eredményeinek anyagi elismerése,
- a nem oktató besorolásúak részére munkakörüknek megfelelő továbbképzés,
- munkakörének megfelelő munkahelyi (irodai) elhelyezés
- törekedni kell a higiénikusabb, esztétikusabb oktatási és munkahelyi környezet megte- remtésére.
3.2. A közalkalmazott kötelességei
A Munkavédelmi Szabályzat egyes munkakörökben és munkahelyeken időszakos orvosi al- kalmassági vizsgálatot ír elő alkalmazási feltételként.
3.2.1. A munkavállaló köteles
- az előírt helyen (a munkáltatónak a kinevezésben a munkavégzésre kijelölt telephelye vagy szervezeti egysége),
- az előírt időben (a közalkalmazott munkaidő-beosztásától függő napi munkakezdés idő- pontja),
- munkára képes állapotban (megfelelő fizikai és szellemi állapotban),
- munkaidejét munkában tölteni, illetve munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésé- re állnia. /Mt. 103.§ (1/a)/
3.2.2. A munkavállaló (közalkalmazott) a Főiskolán más szervezeti egységhez is beosztható – amennyiben ez azonos besorolást és szakképzettséget igényel.
3.2.3. A közalkalmazott munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabá- lyoknak, szakmai szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közér- dek kizárólagos figyelembevételével látja el. Munkahelyén kívül is köteles a közalkalma- zotti jogviszonyhoz, munkaköréhez és beosztásához méltó magatartást tanúsítani. /Kjt. 39.§ (2)/
3.2.4. A munkavállaló köteles továbbá
- munkatársaival együttműködni, munkáját úgy végezni, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást vagy helytelen meg- ítélést ne idézzen elő,
- munkáját személyesen ellátnia.
/Mt. 103.§ (1/c-d)/
3.2.5. A munkavállaló köteles a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy kinevezésben meg- állapított s a munkaköréhez tartozó feladat megvalósításának előkészítő és befejező munká- latait is elvégezni. Amennyiben nincs arra mód, hogy ezt a törvényes munkaidőn belül vé- gezze el, úgy túlmunkára vonatkozó szabályok szerinti ellenérték (lásd a III. fejezet 5.6.6. pontját) illeti meg. /Mt. 103.§ (2)/
3.2.6. A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat meg- őrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkakö- re betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. /Mt. 103.§ (3)/
3.2.7. A munkavállaló köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, továbbképzésben részt venni, illetve az előírt vizsgákat letenni. A munkabérének és költségeinek megtérítését a munkáltató köteles biztosítani. Ezen kötelezettsége alól csak akkor mentesülhet, ha kora vagy családi körülményei ezt indokolttá teszik. /Mt. 103.§ (4)/
3.2.8. A munkavállaló
- a munkáját a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni,
- nem köteles teljesíteni azt az utasítást, melynek végrehajtása jogszabályba vagy közal- kalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik,
- köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti,
- az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása esetén a kieső időre átlagkeresete illeti meg, amennyiben a jogszerű utasításokat egyébként teljesítette, illetve további munka- végzés céljából rendelkezésre állt.
/Mt. 104.§/
3.2.9. Főiskolai oktatók, tudományos kutatók vonatkozásában:
- A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos kutatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi alkotó tevékenység és a tanulás szabadságát.
- Az oktatók és kutatók jogosultak különösen
= a tananyag meghatározására és az alkalmazott oktatási és képzési módszerek megvá- lasztására a képesítési követelményeknek, a tantervi előírásoknak, valamint a szerve- zeti egységben kialakított munkamegosztásnak megfelelően,
= a tantárgyi oktatási programok és a tananyag fejlesztésére,
= a hallgatók tanulmányi munkájának és teljesítményének értékelésére,
= az intézményi szabályzatban meghatározott feltételek mellett a hallgatók megválasz- tására,
= a hallgatók tanulási szabadsága kiterjed az oktatók munkájának véleményezésére, amelynek módját szabályzatban kell rögzíteni, /Ft. 32.§ (1-2)/
= tudományos célú pályázat benyújtására,
= a munkaköri feladataikból származó tudományos kutatási feladatok mellett a maguk választotta tudományos téma kutatására,
= találmányok szabadalmaztatására, tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredmé- nyeik közzétételére. /Ft. 33.§ (1)/
- A felsőoktatási intézmény minden oktatójának, tudományos kutatójának és más foglal- koztatottjának joga, hogy
= javaslatot tegyen a felsőoktatási intézmény életével kapcsolatos bármely kérdésben s ezekre érdemi választ kapjon,
= részt vegyen - közvetlenül vagy képviselője útján az intézmény szabályzatában rögzí- tett módon - az érdekét érintő döntések meghozatalában és az intézmény vezető testü- leteiben,
= választó és választható legyen a felsőoktatási intézményben működő testületekbe,
= az intézmények szabályzatát követve használja a felsőoktatás létesítményeit, eszköze- it és berendezéseit,
= észrevétellel, illetőleg panasszal fordulhasson az intézmény tanácsaihoz és vezetői- hez. E beadványok elbírálása után meg kell tenni a szükséges intézkedéseket és erről tájékoztatni kell a beadvány benyújtóját.
= szabályzatban biztosítani kell, hogy az oktatókat, a tudományos kutatókat és más fog- lalkoztatottakat a felsőoktatási intézményen belül működő közösséget érintő döntés ellen - a munkaügyi szabályokra is figyelemmel - az érintettek, illetőleg a jogosultak az intézményen belül jogorvoslattal élhessenek
/Ft. 34.§ (1-3)/,
- a felsőoktatási intézmény oktatójának kötelessége, hogy a szabályzatban meghatáro- zottak szerint, beosztásának a munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek megfelelően:
= részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozá- sok (előadások, szemináriumok, gyakorlatok, stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban,
= folytasson tudományos munkát,
= vegyen részt az intézményi közéletben,
= ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely kötelezettség alól - indo- kolt esetben - az intézményi tanács adhat felmentést,
= az egyetemi tanárok, a habilitált egyetemi docensek és a doktori (PhD) fokozattal rendelkező főiskolai tanárok kötelesek részt venni az oktatói utánpótlás képzésében és nevelésében.
/Ft. 35.§ (1-3)/
- A felsőoktatási intézménynek az az oktatója, aki az intézményi követelményrendszer előírásait nem teljesíti, munkaköre ellátására alkalmatlannak minősíthető. /Ft. 35.§ (4)/
- Az oktatóknak kötelessége az intézmény tanulmányi és vizsgarendjének megtartása. /Ft.
36.§/
- A felsőoktatási intézmények oktatóinak, tudományos kutatóinak és más foglalkoztatott- jainak is kötelessége a jogszabályok és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megtar- tása a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és vé- delme, továbbá, hogy magatartásukkal - az intézményen belül és azon kívül - hozzájárul- janak a felsőoktatási intézmény jó hírnevének kialakításához, megőrzéséhez, növelésé- hez. /Ft. 37.§/
3.3. A munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása
A munkavállaló részére munkakörébe nem tartozó munka elrendelése csak írásban történ- het.
A munkavállaló - különösen indokolt esetben - munkakörébe nem tatozó munkát is köteles végezni, ill. állandó munkahelyén kívüli munka végzésére is kötelezhető. Ez azonban be- osztásra, képzettségére és korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat. /(Mt.105.§ (1)/
A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra. Ez azonban – Kollektív Szerződés vagy a felek eltérő megállapo- dása hiányában – az eredeti munkakör szerinti átlagkereseténél nem lehet kevesebb /Mt. 105.§ (2)/
Ha a munkavállaló az 1. bekezdés szerinti munkavégzés mellett eredeti munkakörét is ellát- ja, munkabérén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti /Mt. 105.§ (3)
A munkakörbe nem tartozó, illetve más munkahelyen történő munkavégzés valószínű tarta- máról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az ilyen munka – eltérő megállapodás hiányában – nem haladhatja meg naptári évenként a két hónapot. /Mt.105 (4)/
A fentiek szerinti munkavégzés díjazása nem lehet az eredeti munkakörre megállapított át- lagkereseténél kevesebb.
3.4. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés
Mentesül a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alól:
- amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti,
- közeli hozzátartozója halálakor (esetenként két munkanapon át),
- ha keresőképtelen beteg,
- a kötelező orvosi vizsgálat, valamint a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra,
- ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni,
- munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján (lásd 4.10. pont). /Mt. 107.§/
A főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a főiskolai rektor – az oktató ké- relmére és a kari főigazgató javaslatára – a főiskola oktatói számára tudományos kutatás, ill. egyéni továbbképzésük elősegítése érdekében legfeljebb egy évi időtartamra – ötéven- ként oktatásmentes kutatási, alkotói időszakot engedélyezhet.
Az engedélyezés alapelvei:
- a tudományos továbbképzés kap elsőbbséget,
- a kari főigazgató intézetigazgatói javaslat alapján terjeszti elő,
- az oktató a kutatási alkotó időszak elteltével – az intézményi szabályzatban meghatáro- zottak szerint – kutatási eredményeit köteles bemutatni,
- egyéni szerződésben kell rögzíteni, hogy milyen következményekkel jár, ha a tovább- képzési cél nem teljesül.
3.5. Címek adományozása
A munkáltató a közalkalmazottnak magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő munkateljesítménye esetén
a) "E", "F", "G", "H", "I" és "J" közalkalmazotti osztályban főtanácsosi, illetve tanácsosi,
b) "B", "C" és "D" közalkalmazotti osztályban főmunkatársi, illetve munkatársi címet ado- mányozhat. /Kjt. 39.§ (3)/
A cím odaítélésének feltételeit a III. fejezet 5.6 és 5.7 pontja tartalmazza.
3.6. Minősítés
A közalkalmazott kérésére, közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, a munkál- tató köteles minősítést készíteni, amennyiben a közalkalmazotti jogviszony legalább 1 évig fennállt. A minősítést a közalkalmazott közvetlen felettese javaslatának meghallgatása után a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője készíti el.
A minősítés csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és az azon alapuló értéke- lést tartalmazhatja. A minősítést a közalkalmazottal ismertetni kell, aki azt aláírásával iga- zolja, feltüntetheti észrevételeit s annak egy példányát megkapja. /Kjt. 40.§ (1)/
3.6.1. Vezetők és oktatók minősítése Minősíteni kell:
- a felsőoktatási intézmények oktatóit legalább négyévenként,
- azt a közalkalmazottat, aki magasabb vezetői vagy vezetői megbízást kap, a megbízás le- járatakor, illetve legalább négyévenként.
Nem kell minősíteni azt a közalkalmazottat, akinek a Kjt. 37/B § (1) bekezdésének a/ pont- jában meghatározott feltétel bekövetkezéséig kevesebb, mint öt éve van hátra, kivéve, ha ezt a Kjt. 40.§-ának (2) bekezdése alapján kéri.
A minősítési eljárást szabályzatban kell rögzíteni, amely az SzMSz melléklete.
3.7. Összeférhetetlenség
3.7.1. A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a köz- alkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen./Kjt.41.§ (1)/
A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles - 8 napos határidő kitűzésével - írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére. /Kjt. 41.§ (3)/
A magasabb vezető, ill. vezető beosztású közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelyben a felsőoktatási intézmény, amellyel a közalkalma- zotti jogviszonyban áll, alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.
A közalkalmazott 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorló- jának, ha vele a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve, ha köz- alkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül /Vhr. 7.§./
3.7.2. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri fel- adatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. /Kjt. 42.§/
A munkaköri leírás (3.1.4. pont) alapján a közalkalmazottat saját munkakörébe tartozó fel- adat elvégzése esetén - amennyiben az a törvényes munkaidőn belül nem végezhető el - túl- munkára lehet kötelezni, annak díjazási szabályai szerint.
Az óraadói - munkavégzésre irányuló további jogviszony szerinti - megbízási szerződések szabályait Rektori Utasítás tartalmazza.
3.7.3. Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munka- végzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájá- rulásával létesíthető. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kez- deményezhető. /Kjt. 43.§ (1-2)/
A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony léte- sítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhe- tetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtagadja /Kjt. 43.§ (1)/.
A munkáltatónak a további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. /Kjt. 44.§ (2)/
3.7.4. Az összeférhetetlenség megállapítása főiskolai rektori hatáskörbe tartozik, döntésének meg- hozatalához (etikai) bizottság véleményét kérheti.
3.8. Tanulmányi szerződés
3.8.1. A munkáltató szakember szükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köt- het. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a közalkalmazott tanulmányaihoz támoga- tást (segítséget) nyújt. A munkavállaló arra vállal kötelezettséget, hogy a megállapodás sze- rinti tanulmányokat folytatja, s a kívánt képzettséget megszerezve - a szerződésben megha- tározott ideig - a munkáltatóval jogviszonyát fenntartja. /Mt. 110.§ (1)/
Ha a munkavállaló egy másik munkáltatóval köt tanulmányi szerződést, azt köteles bejelen- teni a jelenlegi munkáltatójánál. /Mt. 110.§ (2)/
3.8.2. A főiskola nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottainak tanulmányi munkaidő-kedvezményt abban az esetben biztosít, ha a közalkalmazott a munkáltatóval ta- nulmányi szerződést köt.
3.8.3. A közalkalmazott
- legfeljebb 1-3 havi időtartamú képzésben való részvétele esetén legalább 1 évi,
- legfeljebb 4-6 havi időtartamú képzésben való részvétele esetén legalább 2 évi,
- a 6 havi időtartamot meghaladó képzésben való részvétel esetén pedig legalább 3 évi,
- 3 évet meghaladó képzés esetén a közalkalmazotti jogviszonyban töltendő idő a képzés időtartamával megegyező
közalkalmazotti jogviszony fenntartására kötelezi magát a képzés elvégzését követően, amennyiben az ezen időre biztosított munkaidő - kedvezményt és térítési támogatást igény- be vette.
3.8.4. Nem köthető tanulmányi szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján egyéb- ként is járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkál- tató kötelezte a munkavállalót. /Mt. 111.§/
3.8.5. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, mely az alábbiakat kell tartalmazza:
- a munkáltatót terhelő támogatás formáját és mértékét (biztosított szabadidő, költségtérí- tés, stb.),
- a munkáltatónál kötelezőn közalkalmazotti jogviszonyban töltendő időt (mely nem ha- ladhatja meg az öt évet),
- a munkából való távollét időtartamára csak abban az esetben jár munkabér, továbbá csak abban az esetben jár a közalkalmazottnak munkaidő-kedvezmény, ha ezt a tanulmányi szerződés tartalmazza. /Mt. 112.§/
Amennyiben a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződéssze- gést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből adódó kötelezettségei alól, esetleges ká- rát érvényesítheti. Míg ha a közalkalmazott tanulmányait nem folytatja megfelelő ered- ménnyel vagy munkáltatójánál nem tölti le a szerződésben meghatározott időtartamot vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató visszakövetelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeget. (A támogatásban részesülő a szerződésben kikö- tött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, a megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.) / Mt. 113.§/
3.8.6. Az iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállaló részére a munkáltató köteles:
- a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt (kötelező foglalkozás és gyakorlat időtartama),
- vizsgánként, a vizsga napját is beleszámítva 4 munkanap szabadidőt,
- diplomamunka (szakdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt biztosítani a köz- alkalmazott kérésének megfelelően. /Mt. 115.§/
3.9. Fegyelmi felelősség és eljárás
3.9.1. Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lé- nyeges kötelezettségét vétkesen megszegi. /Kjt. 45.§ (1)/
Az alább kiemelt esetek:
- a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése,
- a munkáltató utasításának megtagadása,
- a rendszeres késés a munkahelyről,
- a rendszeres hanyag munkavégzés,
A vétkességnek két formája van:
- a szándékosság,
- a gondatlanság (a közalkalmazott elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekin- tést).
3.9.2. A kiszabható fegyelmi büntetések:
a) a megrovás,
b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb 1 évvel történő meg- hosszabbítása,
c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás,
d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása (a közalkalma- zotti jogviszony fennmarad),
e) elbocsátás.
/Mt. 45,§ (2)/
A b., c. és d. büntetések közül egyszerre többet is ki lehet szabni, míg az elbocsátás, mint legsúlyosabb fegyelmi büntetés a közalkalmazotti jogviszony megszűnését vonja maga után s a jogerőre emelkedéstől számított 1 évig a közalkalmazott más a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható vezető beosztásban.
A b. és c. pontokban foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb 1 évi próbaidőre fel lehet füg- geszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vét- séget, amelyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha fegyelmi büntetésben nem részesült volna. /Kjt. 45.§ (2-5)/
3.9.3. Az alábbi esetekben a fegyelmi eljárás megindítása (mely a munkáltatói jogkör gyakorlójá- nak feladata) kötelező:
- jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá
- ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga xxxxx xxxx. /Kjt. 46.§ (1-2)/
3.9.4. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani:
- ha a vétség elkövetésétől számított 1 év, illetve
- a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tu- domásszerzéstől számított 1 hónap eltelt.
Ha egyben büntető vagy szabálysértési eljárás is indult, úgy az 1 hónapos határidő a jogerős határozat munkáltatóval történő közlésétől, az 1 éves határidő pedig az eljárás jogerős befe- jezésétől számít. A külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetében ezen határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani.
Az 1 éves határidő
- magasabb vezető állású közalkalmazott esetében 3 évre,
- vezető állású közalkalmazott esetében 2 évre emelkedik. /Kjt. 46.§ (7)/
3.9.5. A fegyelmi eljárás
A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, melynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál maga- sabb beosztású, ennek hiányában magasabb besorolású közalkalmazottai közül.
A vizsgálóbiztos a kijelöléstől számított 15 napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 15 nap- pal meghosszabbítható.
A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kap- csolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra ész- revételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse.
A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mind- azon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen.
Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtar- tama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításo- kat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és 8 napos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.
A vizsgálatot
- ha a közalkalmazott a védekezését nem tudja előterjeszteni, fel kell függeszteni az akadály elhárultáig;
- fel lehet függeszteni, ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljá- rás indult, annak jogerős befejezéséig, amennyiben e nélkül a tényállás nem tisztázha- tó.
A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított 8 napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
/Kjt. 47.§/
A vizsgálóbiztos javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás lezárásáig, de legfeljebb 7 hétre állásából felfüggeszt- heti, ha jelenléte a tényállás tisztázását gátolná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távolmaradást indokolja. Elbocsátás büntetéssel - a határozat jogerőre emelkedéséig - a felfüggesztés együtt jár.
Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.
A felfüggesztés idejére átlagkereset jár, ennek azonban legfeljebb 50%-át a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet vissza kell tartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve annak jogerőre emelkedéséig.
A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Nem kerülhet erre sor, ha az elbocsátást kimondó határozat vált jogerőssé. Ha pedig a közalkal- mazott illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlé- kok levonásával kell kifizetni. /Kjt. 48.§/
Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.
A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltató- nak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazott- jára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az el- járás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki.
A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:
a) az ügy vizsgálóbiztosa,
b) az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója,
c) aki a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint
d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.
/Kjt. 49.§/
A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgya- lás előtt legalább három munkanappal megkapják.
A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képvi- selőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.
Ha valamelyik fél vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét szabályszerűen értesí- tették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelen- tette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.
A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek ke- retében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.
Amennyiben az ügy tárgyaláson nem volt tisztázható, további 8 napon belül újabb tárgya- lást kell tartani. /Kjt. 50.§/
A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja.
Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyel- mi büntetés kiszabása is indokolatlan.
A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz for- dulhat.
A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor.
/Kjt. 51.§/
A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határo- zat végrehajthatóvá válik.
Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozatot a szülési szabadság tartama alatt nem lehet végrehajtani.
Ha a közalkalmazotti jogviszonya jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralévő időtartamát e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végre kell hajtani feltéve, ha a büntetés végrehaj- tásától számított 1 éven belül a közalkalmazott e munkáltatónál közalkalmazotti jogvi- szonyt létesít. /Kjt. 52.§/
Amennyiben a fegyelmi eljáráshoz előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosít- hatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, illetve a fegyelmi tanács tagjait a munkálta- tó fenntartója ill. felügyeleti szerve jelöli ki - saját tagjai, ill. alkalmazottai közül. /Kjt. 53.§/
4. Munkaidő és pihenőidő, szabadság, szabadságolási terv, betegszabadság
4.1. Munkaidő
A munkaidő napi 8 óra. /Mt.117.§ (1)/
A munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása a részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörökben hosszabb, de napi tizenkét órát meg nem haladó munka- időt is megállapíthat. /Mt. 116.§ (1)/
A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak esetén a kinevezésben foglaltak sze- rint arányosan kevesebb lehet a napi munkaidő mértéke.
A munkaidő - a napi munkaidő tartamának alapulvételével - heti, havi, de legfeljebb éves keretben is meghatározható, ám ez esetben sem haladhatja meg a napi munkaidő a 12 órát és annak 8 hét átlagában - az idénymunkát kivéve - a teljes munkaidőnek meg kell felelnie.
4.2. A munkaidő beosztása
A Főiskolán kötetlen munkaidő-beosztásban dolgoznak a havi munkaidőkeret figyelembe- vételével:
- az oktató besorolású dolgozók, (egyetemi tanár, főiskolai tanár, főiskolai docens, főiskolai adjunktus, főiskolai tanársegéd)
- - az egyéb oktatói besorolású dolgozók (nyelvtanár, testnevelő tanár, kollégiumi nevelőtanár),
- a gazdasági főigazgató,
- a főtitkár,
- főmérnök, főkönyvelő,
- oktatási igazgató
- könyvtár igazgató
- kollégium igazgató, kollégium vezetők,
- kari hivatalvezető.
Kötött munkaidő-beosztásban dolgozik az előbb felsoroltakon kívül minden más beosztású dolgozó, azaz:
- a gazdasági főigazgatóság dolgozói,
- a rektori hivatal dolgozói,
- az oktatásszervezeti egységek azon dolgozói, akik nincsenek felsorolva a kötetlen munkaidőben dolgozók között,
- a telephelyi könyvtár vezető, a könyvtár dolgozói,
- a kollégiumok dolgozói,
- fűtő,
- portás,
- telefonközpont kezelő,
- ruhatáros,
4.2.1. Általános munkaidő-beosztás
A 4.2.3. pontban ismertetett - általánostól eltérő - esetek kivételével főiskolánkon a közal- kalmazottak a heti 5 napos munkarend szerint (heti 40 órás munkaidő figyelembevételével) egyműszakos osztatlan munkaidő-beosztásban dolgoznak az alábbiak szerint:
Hétfőtől - csütörtökig napi 8,5 óra, mely ledolgozható
7.00 - 15.30-ig vagy
7.30 - 16.00-ig vagy
7.45 - 16.15-ig vagy 8.00 - 16.30-ig.
Pénteken 6 óra, mely ledolgozható
7.00 - 13.00-ig vagy
7.30 - 13.30-ig vagy
7.45 – 13.45-ig vagy 8.00 - 14.00-ig.
Takarítói munkakörben (teljes) hétfőtől - péntekig napi 8 óra: 5.30 - 13.30-ig.
11.30-ig.
18.30-ig.
részmunkaidőben dolgozók: hétfőtől - péntekig napi 6 óra: 5.30 -
hétfőtől - péntekig napi 6 óra: 12.30 -
Ha a gazdasági, szakmai feladatok jobb ellátása indokolja, a munkanap kezdő, illetve befe- jező időpontját a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltató jogkörrel fel- ruházott vezető az általános munkarendben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja.
4.2.2. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztás
a) Gépkocsivezetői munkakörben a napi munkabeosztás az igénybevételtől függően egyen- lőtlen és osztott is lehet. Ilyen esetben a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet.
b) A főiskolán készenléti jellegű munkakörben dolgoznak a portások.
Munkaidő beosztásuk:
- a kétműszakos portaszolgálat 5,30 – 14-00, illetve 13,30 – 22,00 óráig,
- a megszakítás nélküli portaszolgálat: 12-24, ill. 12-48 órás szolgálat.
c) A tömbfűtőmű dolgozói megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, munkarend- jüket külön szabályozás rögzíti.
c)
A munkaidő-beosztást a szervezeti egységnek kell elkészítenie, s legalább egy héttel előbb és legalább egy hétre köteles a szervezeti egység vezetője közölni a közalkalmazottal.
4.2.3. Rugalmas munkaidő-beosztás
A rugalmas munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkörrel felruházott szervezeti egység veze- tője engedélyezhet:
- a napi teljes munkaidőt a közalkalmazott 6.00 - 22.00-ig terjedő időben dolgozhatja le,
- a törzsidőt 9.00 - 14.00 óra között a munkahelyen kell ledolgozni,
- a havi 174 óra munkaidőt a tárgyhónapon belül kell biztosítani.
A szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni, hogy a rugalmas munkaidő ellenére, munkanapokon hétfőtől csütörtökig 730-tól 16 óráig, pénteken 730-tól 1330 óráig biztosítva legyen a szervezeti egységben a felek fogadása és szükség esetén információk adása.
A rugalmasan igénybevett, le nem dolgozott munkaidőt a következő héten, de legkésőbb a tárgyhó végéig pótolni kell.
Az oktatási szervezeti egységi dolgozóknál – amennyiben az oktatás ezt megkívánja – a szervezeti egység vezetője a törzsidőt módosíthatja, erről az érintetteket írásban kell értesí- teni.
A rugalmas munkaidő beosztásban dolgozók naprakész jelenléti ívet kötelesek vezetni, amelyen feltüntetik naponta az érkezés és távozás idejét és a ledolgozott órák számát.
4.2.4. Amennyiben a feladata megkívánja, éjszaka és szombaton külön – főiskolai rektori - enge- déllyel lehet munkavégzés céljából a munkahelyen tartózkodni.
4.2.5. Az oktatók és kutatók a szervezeti egységvezetőjük által meghatározott - kizárólag munka- helyen végzendő - feladatok ellátásához szükséges időt kötelesek a főiskolán tölteni.
Az ellátandó oktatói óraterhelések oktatói kategóriánkénti átlagát, minimumát, maximu- mát és a főiskolán az egyéb oktatási feladatokat (pl: vezetői megbízások, szakdolgo- zat konzultáció, patronáló tanári tevékenység, pályázati munka, laborfelelős-, számí- tógépterem felelős, főiskolai érdekképviseleti tisztség) a Főiskolai Tanács határozza meg az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben, amelyet az 5. melléklet tartalmaz.
A főiskolán ellátandó feladatok időpontját és időtartamát az órarendi beosztást, a számon- kérések és a konzultációk időpontját, a laboratóriumi, könyvtári, számítógép kapacitást és egyéb szolgáltatásokat figyelembe véve a szervezeti egység vezetője határozza meg. A szer- vezeti egységben ellátandó feladatnak kell tekinteni az intézeti (tanszéki, lektorátusi) érte- kezletet, a munkamegbeszéléseket, valamint a főiskolai rektor, kari főigazgatók és helyette- seik, illetve a szervezeti egység vezetője által meghatározott feladatok teljesítését is.
4.3. Jelenlét és annak igazolása
A főiskolán minden szervezeti egységnél - az oktató és egyéb oktató besorolású közalkal- mazottak kivételével - az állományba tartozó fő- és részfoglalkozású közalkalmazott mun- kahelyen való megjelenésének és a munkahelyről történő eltávozásának időpontját a jelen- léti íven kell vezetni, melyet a szervezeti egység vezetője legalább havonta egyszer aláírásá- val igazol. A jelenléti ívet az egységnél 5 évig meg kell őrizni.
A jelenléti ív naprakész vezetéséért és ellenőrzéséért a szervezeti egységek vezetői felelő- sek.
A szervezeti egységek vezetői a létszámjelentésen közlik havonta a Gazdasági és Műszaki Főigazgatósággal a személyenként ledolgozott munkaidőt, a hiányzásokat és a le nem dol- gozott munkaidő okait.
4.4. Pihenőidő
A Munka törvénykönyv rendelkezése szerint miután a napi munkaidő meghaladja a 6 órát, a munkavállaló (közalkalmazott) részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosí- tani, amely munkaidőn belül is kiadható, így az ebédidőt (minimum 20 perc, de maximum 30 perc) a fentiek szerint meghatározott munkaidő-beosztás (lásd 4.2. pont) keretében lehet igénybe venni. /Mt. 122.§/
A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között 11, de legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. A készenlétet követően lehet kevesebb is a pihenőidő. /Mt. 123.§/
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott /lásd 4.2.2. pont/ közalkalma- zottnak hetenként legalább 42 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár, melybe vasár- napnak vagy egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie, azonban kéthetente (havonta) összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadása kötelező. /Mt. 124.§/
A munkavállalónak nem kell munkát végeznie: január 1., március 15., Húsvét hétfő, május 1., Pünkösd hétfő, augusztus 20., október 23., november 1., december 25 - 26 munkaszüneti napokon. /Ez alól kivétel a 4.2.2. pontban meghatározott munkakörben foglalkoztatott köz- alkalmazott. / /Mt. 125.§/
4.5. Rendkívüli munkavégzés
4.5.1. Túlmunka
A munkáltató a munkavállalót (közalkalmazottat) az oktatók és kutatók kivételével rendkí- vüli munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezheti.
Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül:
- A közalkalmazott rendes napi munkaidejét meghaladó, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka, ún. túlmunka.
- A pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történő munkavégzés, mely elrendelés szempontjából a túlmunkának felel meg (ez esetben másik pihenőnapot kell adni a munkavégzést követő hónap végéig).
- A meghatározott helyen és meghatározott ideig történő készenlét.
Túlmunkának csak a teljes munkaidőt meghaladó idő minősül, akkor is, ha a dolgozó mun- kahelyen kötelezően töltendő ideje ennél kevesebb.
Nem túlmunka, ha a közalkalmazott az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. /Mt. 126.§, 127.§/
A túlmunka nem okozhat a közalkalmazottnak aránytalan terhet, terhes nő (gyermeke 1 éves koráig) és fiatalkorú túlmunkára nem vehető igénybe, a gyermekét egyedül nevelő közalkalmazott (a gyermek 4 éves koráig) csak beleegyezésével vehető igénybe túlmunká- ra. /Mt. 128.§/
Xxxxxxx vagy elemi csapás megelőzése, illetve elhárítása érdekében a túlmunka azonnali ha- tállyal szóban is elrendelhető, egyéb esetekben a szervezeti egység vezetője 2 nappal előbb írásban rendelhet el túlmunkát.
4.5.2. Készenlét a túlmunkára vonatkozó feltételek szerint rendelhető el.
4.5.3. A túlmunka felső határa
Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen 4 óra (a munka- szüneti és pihenőnapon végzett túlmunka kivételével).
Az elrendelhető túlmunka felső határa éves szinten 280 óra.
Nem esik korlátozás alá a túlmunka, ha arra a baleset, elemi csapás vagy súlyos kár meg- előzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. /Mt. 129.§/
4.5.4. A túlmunka elismerése
A teljesített túlmunkáért elsősorban pihenőidőt kell biztosítani.
a) A túlmunka ellenértékeként a közalkalmazott a rendes túlmunkára jutó (alapilletmény- nek megfelelő) munkabéren felül:
- szabadidőre jogosult, mely nem lehet kevesebb a végzett túlmunka 1-1,5-szeres idő- tartamánál, vagy
- a rendes túlmunkára jutó munkabérén felül esetenkénti elszámolás alapján 50%-os bérpótlék (az alapilletménynek megfelelően számítva) is megilleti. /Mt. 147.§/
b) A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett közalkalmazott a végzett munkájáért (ala- pilletményének megfelelően) járó munkabérén felül
- 50%-os bérpótlékra és másik pihenőnap (pihenőidő) igénybevételére jogosult (a mun- kavégzést követő hónap végéig), vagy
- a végzett munkájáért (alapilletményének megfelelően) járó munkabérén felül 100%- os bérpótlék illeti meg. /Mt. 148.§. (1)/
c) A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett közalkalmazottat az aznapi munkájá- ért járó illetményén felül átlagkeresete is megilleti. /Mt. 148.§ (2)/
d) Nem jár a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás
- a magasabb vezető és vezető állású [(lásd III. fejezet 1.4. pont)] közalkalmazottnak. / Kjt. 76.§/
4.5.5. Éjszakai munkavégzés esetén (22 órától 6 óráig végzett munka) a közalkalmazottat (az alapilletményére számított) 40 %-os bérpótlék is megilleti. /Mt. 146.§/
Délutáni munkavégzés esetén 14 órától 22 óráig 20 %-os bérpótlék is megilleti.
4.5.6.
Készenlét esetén az alapilletmény 25%-ának megfelelő munkabér jár.
Ha a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára igénybe veszik, erre az időre a túlmun- kára vonatkozó szabályok szerint jár ellenérték kivéve, ha a munkavállaló a készenléti dí- jat és a túlmunka díjazását egyaránt magában foglaló díjban részesül. /Mt. 149.§/
4.6. A szabadság megállapítása
4.6.1. Alapszabadság
A közalkalmazottakat
- az "A", "B", "C", "D" fizetési osztályban évi 20 munkanap,
- az "E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban évi 21 munkanap
- az oktatókat 21 munkanap alapszabadság illeti meg. /Kjt. 56.§/
4.6.2. Pótszabadság
- A közalkalmazottat a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság illeti meg.
Az első fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.
- A magasabb vezető beosztású közalkalmazottat évi 10, a vezető beosztású közalkalma- zottakat pedig évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
- Az oktató-nevelő munkát végzőket évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, ebből leg- feljebb 15 munkanapot a főiskola az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet.
- A tudományos munkatársakat évi 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
- Fiatalkorú közalkalmazottnak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.
- A vak közalkalmazottat 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
- A szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló szülőt (apát vagy anyát) pótszabadság illeti meg a gyermek 16 éves koráig:
= egy gyermek után 2,
= két gyermek után 4,
= kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap.
/Kjt. 57.§, Mt. 132.§/
4.6.3. A pótszabadságok összeszámolása
A pótszabadság a közalkalmazottakat többféle jogcímen is megilleti.
A fizetési fokozathoz kapcsolódó és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a ma- gasabb mértékű pótszabadság jár, a munkakör és a beosztás alapján járó pótszabadságot évi tizenöt munkanap mértékéig össze kel számolni.
Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár. /Mt.133.§ (1)/
Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a félnapot elérő töredék egész munkanapnak számít. /Mt.133.§/
4.6.4 A Főiskolán azokat az egyéb oktatói besorolású közalkalmazottakat, akik az oktató munká- ban is részt vesznek (pl. mérnöktanár, tanszéki mérnökök), és az általuk leadott heti óra az oktatói követelményrendszerben meghatározott óraszámot eléri – s ezen tevékenységükért külön díjazásban nem részesülnek-, oktatói pótszabadság is megillet.
A munkáltatói jogkört gyakorló vezető minden év január 15-ig írásban közli a Bér- és Mun- kaügyi Osztállyal az oktatói pótszabadságra jogosultak névsorát.
4.7. A szabadság kiadása
A szabadságot esedékessége évében kell kiadni, A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-ig,
A munkavállaló betegsége vagy személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az aka- dályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet. /Mt. 134.§.(3)/
A szabadság kiadásának időpontját - a közalkalmazottak kérésének figyelembevételével - a munkáltató határozza meg, kivéve az alapszabadság egynegyedét, melyet a munkáltató a közalkalmazott kérésének megfelelően köteles kiadni, feltéve, hogy a közalkalmazott leg- alább 3 hónapja a főiskolán dolgozik és legalább 15 nappal korábban ezt bejelenti.
A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt 1 hónappal közölni kell. A munkáltató a közalkalmazott szabadságának időpontját, illetve már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megváltoztathatja, illetve megsza- kíthatja. A közalkalmazottnak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költ- ségeit a munkáltató köteles megtéríteni. /Mt. 134.§/
A téli és nyári bezárás időpontját a főiskola félévenként az időbeosztásban határozza meg, beleértve a tartalékolandó szabadságnapok számát is. A fennmaradó és a közalkalmazott rendelkezésére álló (lásd alapszabadság egynegyede) szabadságot (a pótszabadságot is bele- értve) lehetőleg a július-augusztus időszakra kell ütemezni.
A szabadság kiadásának részletkérdéseit a szervezeti egység vezetője szabadságolási terv- ben rögzítheti.
A szabadság pénzbeni megváltását a törvény nem engedélyezi, kivétel ez alól, ha a köz- alkalmazott munkaviszonya megszűnt, illetve ha sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor a szervezeti egység igazoltan nem tudta a munkaviszony meg- szűnte előtt biztosítani a szabadság kiadását.
Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köte- les visszafizetni.
A munkaviszony szüneteltetésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság: /Mt. 130.§/
- keresőképtelenséget okozó betegség időtartamára,
- szülési szabadság tartamára,
- a 12 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére,
- a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság időtartamára,
- a tartalékos katonai szolgálat idejére és
- minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a közalkalmazott átlagkereset-fize- tésben részesül.
4.8. A szabadság idejére folyósított illetmény
A főiskolánkon dolgozó közalkalmazottaknak a szabadság időtartamára távolléti díj jár. (lásd III. fejezet 5.17. pont) /Mt. 151.§ (2/e)/
4.9. Betegszabadság
A közalkalmazottat a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társada- lombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképte- lenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.
A közalkalmazott keresőképtelenségét a kezelő orvos igazolja.
Év közben kezdődő munkaviszony esetén a közalkalmazott a naptári évre járó betegszabad- ság időarányos részére jogosult, ez azonban - ha a közalkalmazott az év folyamán már mun- kaviszonyban állt - nem lehet több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.
A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később (következő évben) semmi- féle indok alapján nem igényelhető. /Mt. 137.§/
A betegszabadság időtartamára a közalkalmazottat távolléti díjának a rendeletben meg- adott aránya illeti meg. (Mt. 137.§ 3. Bekezdés 1997. VII. 1-től történő módosítás)
(lásd: 3. sz. melléklet)
A betegszabadság idejére kifizetett pénzbeli ellátás nem minősül keresetnek, ezért nem il- letményként, hanem személyi jellegű egyéb kifizetésként kell elszámolni (ez az összeg nem része a bruttó keresetnek, így munkavállalói járulék nem terheli, adózás szempontjából vi- szont jövedelemnek számít).
4.10. Munkavégzés alóli mentesítés és egyéb munkaidő-kedvezmények
4.10.1. Munkavégzés alóli mentesítés
A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, továbbá egyéni tudo- mányos továbbképzésük elősegítése érdekében - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban 1 évi időtartamra - ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető. /Ft. 24.§/
Az oktató a kutatási alkotóidőszak lejáratával - az intézményi szabályzatban meghatározot- tak szerint - kutatási eredményeit köteles bemutatni.
4.10.2. Külföldi kiküldetés
E pontot külön főiskolai szabályzat rendezi.
4.10.3. Ösztöndíjas tanulmányút külföldön E pontot külön főiskolai szabályzat rendezi.
4.10.4. Pályázati rendszer
E pontot külön főiskolai szabályzat rendezi.
4.10.5. Továbbképzés
A munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője oktatói és kutatói munkakö- rökben továbbképzési céllal, illetve tudományos fokozat megszerzése, tankönyv, jegyzet, egyéb mű írása és más meghatározott kutatási feladat ellátása céljából maxi- málisan 3 hónap időtartamra mentesítheti a közalkalmazottat a főiskolán folytatott munkavégzés alól, amely időtartamot a kari főigazgató további 3 hónappal meg- hosszabbíthat.
A továbbképzés esetére a III. fejezet 3.8. pontjában foglaltak az irányadók.
4.10.6. Szülési szabadság
A terhes, illetőleg szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. /Mt.138.§(1)/
A szülési szabadság megszűnik:
a/ a gyermek halvaszületése esetén az ettől számított 6 hét elteltével,
b/ ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,
c/ ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhe- lyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézménybe helyezték el, a gyermek elhelyezését követő na- pon. /Mt.138 (2)/
A (2.) bekezdés b-c pontjában megjelölt esetben a szülési szabadság időtartama – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet. /Mt. 138.§(3)/
Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési sza- badság igénybe nem vett részét – szülést követő egy év elteltéig – a gyermeknek az intézet- ből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni. /Mt.138.§(4)
A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
a/ a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljábóll,
b/ a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül,
c/ a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, otthoni ápolás érdeké- ben. /Mt. 138,§(5)/
A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilen- cedik hónap végéig egy óra munkaidőkedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidőked- vezmény az ikrek számának megfelelő mértékben nő. /Mt. 138.§(6)/
4.10.7. Fizetés nélküli szabadság
A közalkalmazottnak - kérelmére - a tartós (30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni. (Az ápolást és indokoltságát a kezelőorvos igazolja.) /Mt. 139.§/
A közalkalmazottnak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedé- lyezni, ha a közalkalmazott magánerőből a saját részére lakást épít, felújít, átépít. /Mt. 140.§/
A munkáltatói jogkört gyakorló vezetők közalkalmazottaik részére fizetés nélküli szabadsá- got legfeljebb 1 hónapig terjedő időszakra engedélyezhetnek, ezt meghaladó időtartamra a főiskolai rektor jogosult az engedély megadására.
Ha a közalkalmazott a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezésé- ről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
Külföldi intézmény meghívása esetén a kint töltött időtartamra a közalkalmazott részére a kari főigazgató fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. Ennek mértékéről az 5.12. pont rendelkezik.
5. A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere
5.1. Illetmény és előmeneteli rendszer
5.1.1. Az illetmény fogalmilag személyi alapbért jelent. A Munka Törvénykönyve szerinti munka- bér az alábbiakat foglalja magában:
- illetmény (személyi alapbér),
- illetménypótlék (bérpótlék),
- illetménykiegészítés,
- jutalom,
- 13. havi illetmény.
A közalkalmazott javadalmazása a fentiekből állhat annak függvényében, hogy a közalkal- mazott milyen közalkalmazotti osztályba, melyik fizetési osztályba és melyik fizetési foko- zatba nyer besorolást, milyen illetménypótlék (vezetői, nyelv-, műszakpótlék, stb.) illeti meg és ezekhez milyen kiegészítések tartozhatnak s mekkora jutalmat kap.
A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár. /Mt. 141.§/
A közalkalmazott nem mondhat le a munkabérről, ill. a munkáltató nem követelheti, hogy a közalkalmazott munkabér nélkül végezzen munkát. Az ettől való eltérő meg- állapodás érvénytelen. /Mt. 141.§/
5.1.2. Illetmény-előmeneteli rendszer az egyéb oktató és a nem oktatói besorolású dolgozók (to- vábbiakban: közalkalmazottak) vonatkozásában.
5.1.2.1. A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályba tagozódnak:
az "A" fizetési osztályba
- legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez,
- alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
a "B" fizetési osztályba
- alapműveltségi vizsgához,
- alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
a "C' fizetési osztályba
- alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez,
- alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítéshez,
- középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez,
- középiskolai végzettséghez kötött munkakör,
a "D" fizetési osztályba
- alapműveltségi vizsgát igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez,
- középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítésre épülő szakképesí- téshez,
- középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,
az "E" fizetési osztályba
- egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez,
- középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítés- hez
kötött munkakör,
az "F" fizetési osztályba
- főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör
a "G" fizetési osztályba
- főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltésé- hez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez
kötött munkakör,
a "H" fizetési osztályba
- egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez,
- főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött és ehhez az oklevél- hez kapcsolódó tudományos fokozathoz
kötött munkakör,
az "I" fizetési osztályba
- egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltésé- hez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez,
- egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím vagy egyetemi végzettsé- get és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozathoz (dr. univ)
kötött munkakör,
a "J" fizetési osztályba
- egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 119.§-ának (1) bekezdése szerinti tudományos fokozathoz,
- a MTA hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori címhez kötött munkakör. /Kjt. 61. §/
A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalma- zott rendelkezik. /Kjt. 63. § (1)/
A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok 14 fizetési fokozatot tartalmaznak.
Közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni:
- az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogvi- szonyban eltöltött időt,
- a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt,
- a szolgálati jogviszony időtartamát,
- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt.
A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításá- nál figyelembe kell venni a közalkalmazotti, szolgálati és közszolgálati jogviszonyban töl- tött időt. Ezen túlmenően a munkaviszonynak azt az időtartamát is figyelembe kell venni, amelyben a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett. /Kjt. 64.§ (1-2) és módosítá- sa/
A fizetési fokozatba történő besoroláshoz a közalkalmazott munkaviszonyának 1992. július 1-je előtti teljes időtartamát figyelembe kell venni.
A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a 3 éves vá- rakozási idő újra kezdődik. A várakozási időbe nem számítható be: a sorkatonai szolgálat, a 30 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség, a 30 napot meghaladó fizetésnél- küli szabadság, valamint a szabadságvesztés időtartama. /Kjt. 65.§. (1-2) és módosítása/
Az első besorolás után (1992. július 1-jei hatályú) a következő fizetési fokozatba lépéshez figyelembe kell venni az első besorolás után megmaradt időt.
A 3 éves várakozási idő tartósan magas színvonalú munkát végző vagy kiemelkedő teljesít- ményt nyújtó közalkalmazottnál csökkenthető. A csökkenés mértéke nem haladhatja meg (fizetési fokozatonként) az 1 évet. /Kjt. 65.§. (3-4)/
A felsőoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazott fizetési fokozatok közötti vá- rakozási idejét 1 évvel csökkenteni kell, ha állami kitüntetésben részesült.
A közalkalmazottakra vonatkozó illetményrendszert 1994. január 1-jétől kell alkalmazni. Ezen időponttól az illetménytábla szerinti fizetések alsó határként szolgálnak.
A közalkalmazotti jogviszony elbírálása szempontjából háromféle eljárást kell alkalmazni:
- felmentési időhöz, jubileumi jutalomhoz,
- végkielégítéshez,
- fizetési fokozat megállapításához.(lásd: 1. sz. melléklet)
A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetmé- nyére épülő - legkisebb szorzószámokat a 3. sz. melléklet szerinti táblázat tartalmazza.
5.1.2.2. Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésben feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre is szüksége van és azzal a közalkalmazott rendel- kezik, a garantált illetménye
- egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
- kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munka- idejének legalább 10%-ában hasznosítja.
Az illetménynövekedés mértéke a "H", "I" vagy "J" fizetési osztályba besorolt közalkalma- zott által megszerzett
- egy további szakképesítés esetén legalább 7%,
- kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.
További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul xxxxxx azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni. /Kjt. 66. § (1-5)/
5.1.2.3. Az 1997. február 1-je előtt "F" vagy "G" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott havi ga- rantált illetményét 1998. február 1-jétől legalább a 3. sz. melléklet szerinti mértékben kell meghatározni.
5.1.2.4. Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfele- lően - legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár ettől eltérni érvényesen nem lehet. /Mt. 144.§ (1)/
A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint 100 forintra kerekítve kell megállapítani.
5.2. A közalkalmazottak besorolása
A főiskola dolgozóinak közalkalmazotti besorolása, betöltött munkakörük és iskolai vég- zettségük figyelembevételével történik.
A fizetési osztályon belüli fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő alapján kell meghatározni.
5.2.1. A közalkalmazott alkalmazása során figyelembe vehető képzettségi szintek a következők:
- alsó képzettségi szint az "A" fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
- közép képzettségi szint a "B", "C" és "D" fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés,
- felső képzettségi szint az "E","F", "G", "H", "I" és "J" fizetési osztályokban meghatáro- zott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.
/Kjt. 66. § (6)/
5.2.2. Főiskolai oktatói feladatkörök
A főiskolán oktatói munkakörben az alábbi iskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló alkalmazható:
Megnevezés | Iskolai végzettség |
egyetemi tanár | egyetemi |
főiskolai tanár | egyetemi |
főiskolai docens | egyetemi |
vezető nyelvtanár | egyetemi |
főiskolai adjunktus | egyetemi |
főiskolai tanársegéd | egyetemi, vagy főiskolai |
5.2.3. Főiskolai egyéb oktatói munkakörök
A főiskolán egyéb oktatói munkakörben az alábbi iskolai végzettséggel rendelkező munka- vállaló alkalmazható:
Megnevezés | Iskolai végzettség |
művésztanár | egyetemi, vagy főiskolai |
nyelvtanár | egyetemi, vagy főiskolai |
testnevelő tanár | főiskolai, ill. egyetemi |
kollégiumi nevelő | főiskolai, ill. egyetemi |
műszaki oktató | főiskolai, ill. egyetemi |
mérnöktanár | főiskolai, ill. egyetemi |
műszaki tanár | főiskolai, ill. egyetemi |
5.2.4 A Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képező „BMF Okta- tói és vezetői követelményrendszere és minősítési rendszere, valamint ezen munkakö- rök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje” kivételes esetben az egyéb oktatói mun- kakörök esetében főiskolai végzettséget is meghatározhat.
Főiskolai oktatói feladatkörök | ||||||
főiskolai tanár | főiskolai docens, vezető nyelvtanár | főiskolai adjunktus, nyelvtanár, testnevelő tanár | főiskolai tanársegéd, nyelvtanár, testnevelő tanár | |||
1 | Előadások és gyakorlatok tartása, hallgatók vizsgáztatása, konzultáci- ók tartása, szakdolgozatok konzul- tálása, záróvizsgáztatás. | Előadások és gyakorlatok tartása, hallgatók vizsgáztatása, konzultáci- ók tartása, szakdolgozatok konzul- tálása, záróvizsgáztatás. | Előadások és gyakorlatok tartása, hallgatók vizsgáztatása, konzultáci- ók tartása, szakdolgozatok konzul- tálása. | Előadások és gyakorlatok tartása, hallgatók vizsgáztatása, konzultáci- ók tartása, szakdolgozatok konzul- tálása. | ||
2 | Tantárgy, tantárgycsoport temati- kák készítése, tantárgyprogramok szakmai és didaktikai kidolgozása | Tantárgytematikák elkészítése, tan- tárgyprogramok szakmai és didak- tikai kidolgozása. | Tantárgyprogramok kidol- gozása. | Részvétel a tantárgyprogramok ki- dolgozásában. | ||
3 | Tankönyvek, jegyzetek, oktatási se- gédletek írása. | Tankönyvek, jegyzetek, oktatási se- gédletek írása. | Részvétel jegyzetek, oktatási se- gédletek írásában. | Részvétel jegyzetek, oktatási se- gédletek írásában. | ||
4 | Részvétel és kezdeményező szerep a főiskolai, intézeti, tanszéki, lekto- rátusi munkában. | Részvétel a főiskolai, intézeti, tan- széki, lektorátusi munkában. | Részvétel a főiskolai, intézeti, tan- széki munkában. | Részvétel a főiskolai, intézeti, tan- széki munkában. | ||
5 | Aktív részvétel a hazai szakmai közéletben, közreműködés szakmai nemzetközi kapcsolatokban. | Részvétel a hazai szakmai közélet- ben, közreműködés szakmai nem- zetközi kapcsolatokban. | ||||
6 | Aktív részvétel kutatási-fejlesztési munkákban, rendszeres publikálás. | Részvétel kutatási-fejlesztési mun- kákban, publikálás. | Részvétel kutatási-fejlesztési mun- kákban, publikálás. | Részvétel kutatási-fejlesztési mun- kákban, publikálás. | ||
7 | Főiskolai, intézeti, tanszéki, lekto- rátusi kutató-fejlesztő munkák szervezése. | Intézeti, tanszéki, lektorátusi kuta- tó-fejlesztő munkák szervezése. | ||||
8 | A szakterületén korábban elért eredmények továbbfejlesztése, szintentartása. | Törekvés tudományos fokozat megszerzésére. | ||||
A fentiekhez kapcsolódó munkaköri leírásokat szükség szerint, de legalább évente karban kell tartani.
A felsőoktatási intézményben egyes munkakörök betöltésének feltételei
Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - a Vhr.3.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl – dok- tori fokozattal és habilitációval rendelkezik, tudományágának, illetve művészeti területé- nek mértékadó hazai és nemzetközi körei előtt ismert, kiemelkedő tudományos kutatói, il- letve művészi munkásságot fejt ki, iskolateremtő egyéniség, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt- vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás tartására.
Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki – a Vhr. 3.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl – dok- xxxx xxxxxxxxxx rendelkezik, szakmai (művészeti) tevékenysége kiemelkedő és szakterüle- tének mértékadó körei előtt ismert, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudomá- nyos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.
Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki – a Vhr. 3.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl – doktori fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a ta- nársegédek tanulmányi és tudományos, illetőleg művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai, tudományos kapcsolatokkal ren- delkezik.
Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki – a Vhr. 3.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl – igazoltan elismert alkotó vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelke- zik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására.
Az egyetemi adjunktus, egyetemi tanársegéd, valamint a főiskolai adjunktus, főiskolai ta- nársegéd kinevezésének feltételeit – a Vhr. 3.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembevé- telével – az oktatói-kutatói követelményrendszerről szóló intézményi szabályzat határozza meg. Az Ftv. 123. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a doktori vagy azzal egyenértékű fokozatot szerzettek határozott időre főiskolai adjunktusként, legalább ötéves oktatói-kutatói gyakorlat alapján pedig határozatlan időre főiskolai docensként alkalmaz- hatók.
5.2.5 Illetmény előmeneteli rendszer az oktató besorolású dolgozók vonatkozásában
5.2.5.1 Az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2002. szeptember 1-jétől 360.000 forint.
5.2.5.2. Az oktatói besorolású közalkalmazottakra a Kjt. 61., 63., 66., 71., 74., 75
§-ban foglaltak nem alkalmazhatók. {Kjt. 79/B}
5.2.5.3 Az oktató közalkalmazottak garantált illetményét a KSZ 5.2.5.1 pontban rögzí- tett összeg százalékos arányában kell meghatározni, a KSZ 2. melléklete sze- rint {Kjt. 79/E}
5.2.5.4 Az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai do- censi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. Az egyetemi adjunktu- si és a főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak, amennyiben azt határozatlan időre kinevezett közalkalmazott tölti be
{Kjt.79/E}
5.2.5.5 Az oktató közalkalmazott fizetési fokozatát – a megbízási jogviszony kivételé- vel – munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megálla- pítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több adott munkakörben munka- végzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.
5.2.5.6 Az oktatói munkakört betöltő közalkalmazott magasabb fizetési fokozatba az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött
a) egyetemi tanár, főiskolai tanár esetén öt évet követően,
b) egyetemi docens, főiskolai docens, továbbá határozatlan időre kineve- zett egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus esetén tíz évet követően lép.
A második és harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalma- zott megfeleljen a munkakörére vonatkozó követelménynek.
A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.
5.2.5.7 Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizeté- si fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakör- be kerül, amelyre a KSZ 2. melléklete az előző besorolásához tartozó arány- számmal azonos arányszámokat állapít meg.
5.3. A főiskola egyéb oktatói és az egyéb közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályba sorolása
Munkakör megnevezése | Közalkalmazotti osztály | ||||||||||
Alsó képzett- ségi szint | Közép képzettségi szint | Felső képzettségi szint | |||||||||
"A" | "B" | "C" | "D" | "E" | "F" | "G" | "H" | "I" | "J" | ||
1. | művésztanár | + | + | + | + | ||||||
2. | mérnöktanár | + | + | + | |||||||
3. | műszaki (gazdasági) tanár | + | + | + | |||||||
4. | műszaki (gazdasági) oktató | + | |||||||||
5. | nyelvtanár | + | + | + | + | ||||||
6. | testnevelő tanár | + | + | + | + | ||||||
7. | kollégiumi nevelőtanár | + | + | + | + | ||||||
8. | ügyvivő-szakértő | + | + | + | + | ||||||
9. | főmérnök | + | + | + | |||||||
10. | tanszéki mérnök, tanszéki ve- gyész | + | + | + | |||||||
11. | gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző | + | + | + | + | ||||||
12. | ügyviteli alkalmazott | + | + | + | + | + | |||||
13. | technikus, laboráns | + | + | + | + | ||||||
14. | műszaki, (fenntartási, üzemviteli alkalmazott , szakmunkás, segéd- munkás, kisegítő alkalmazott) | + | + | + | + | + | |||||
A művésztanár, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a műszaki (gazdasági) tanár, főmérnök besoroláshoz szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, a mérnöktanár besoroláshoz szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevelőtanár besoroláshoz egyetemi vagy fő- iskolai végzettség, a műszaki (gazdasági) oktatói besoroláshoz főiskolai végzettség és szakképzettség szükséges.
Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát vég- ző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény (kar) gazdasági szervezetének gazdasági (műszaki) (fő)igazgatóját, (fő)igazgató-helyette- sét; az igazgatási szervezetet irányító főtitkárt; az intézmény, (kar) vezetőjének hivatalát irányító rektori (főigazgatói, dékáni, igazgatói) hivatal vezetőjét, aki nem vesz részt az ok- tatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének az egyetemi vagy főiskolai végzettség mellet szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.
Tanszéki mérnök, tanszéki vegyész elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a szakirá- nyú főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételeinek (labor, műhely, hardver, szoftver stb.) megteremtésében, fejlesztésében.
Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a kö- zépiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és egye-
temi vagy főiskolai képzettséget nem tanúsító – felsőfokú szakképesítést igazoló – bizo- nyítvánnyal vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, szakmai döntéselőkészítést végző közalkalmazottat.
Ügyviteli alkalmazott elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épü- lő szakirányú képesítéssel vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.
Technikus, laboráns elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel, vagy egyetemi, főisko- lai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal vagy szak- irányú főiskolai szintű szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kuta- tási részfeladatokat. E munkakörben foglalkozatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazotti besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mező- gazdasági vagy egyéb technikumokban szerezett oklevelet, és legalább tíz évig szakképe- sítésének megfelelő területen dolgozott.
Főiskolákban a könyvtári dolgozók besorolását, feladatköreit a Kjt. végrehajtására kiadott 150/1992. (XI.20) Korm. rendelet szabályozza.
Könyvtári szakmai munkakörök | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J |
főkönyvtáros | + | + | ||||||||
könyvtáros | + | + | + | |||||||
tudományos kutató | + | + | + | |||||||
szaktájékoztató | + | + | + | + | + | |||||
formai, tárgyi feldolgozó | + | + | + | + | ||||||
könyvtári szakinformatikus, infor- matikus | + | + | + | + | ||||||
könyvtári rendszerszervező, rend- szerszervező | + | + | + | + | ||||||
segédkönyvtáros | + | |||||||||
könyvtáros asszisztens | + | |||||||||
raktáros | + | + | ||||||||
adatrögzítő | + | + | + |
5.4. A 13. havi illetmény
A közalkalmazott 13. havi illetményre jogosult, ha a tárgyévben 12 hónap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A 13. havi illetmény a közalkalmazottat időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább 6 havi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.
A jogosultsági idő számításánál nem vehető figyelembe a közalkalmazotti jogviszony azon időtartama, amely alatt a közalkalmazott jogviszonya szünetelt.
A jogosultsági idő számításánál - ha ezek együttes időtartama a 6 hónapot nem haladja meg
- figyelembe kell venni:
- a keresőképtelenséget okozó betegség,
- szülési szabadság,
- a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,
- a tartalékos katonai szolgálat időtartamát, valamint
- minden olyan munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset, illetve távolléti díj fizetésben részesült.
A 13. havi illetmény mértéke a tárgyév december havi illetmény összegével egyezik meg.
A 13. havi illetményt a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni, de a munkáltató döntése alapján a tárgyév december hónapban is kifizethető.
Ha a közalkalmazott jogviszonya év közben szűnik meg, a 13. havi illetményt részére írás- beli kérelme alapján ki kell fizetni. Ebben az esetben a kifizetés mértékét az utolsó havi il- letmény összege alapján kell meghatározni.
/Kjt. 68.§ (1-7)/
Illetmény alatt (lásd III. fejezet 5.1.1. pont) a személyi alapbért értjük, tehát a 13. havi illet- ménynek nem része az illetménypótlék, az illetménykiegészítés, a jutalom.
A részmunkaidőben vagy mellékfoglalkozásban foglalkoztatottakra ugyancsak vonatkozik a törvény az irányadó illetményük figyelembevételével.
5.5. Illetménypótlék
A törvény szerinti illetménypótlék számítási alapját (pótlékalap) a Kjt. és az éves költségve- tési törvény határozza meg.
(lásd: 3. melléklet)
5.5.1. Vezetői pótlék
A magasabb vezető, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg. /Kjt. 70.§ (1)/
Főiskolánkon a vezetői pótlék mértéke:
Pótlékalap
Illetménypótlék | Illetménykiegészítés | |
BMF szintű vezetés | ||
- rektor | 300 % | 900 % |
- rektorhelyettes | 300 % | 300 % |
- gazdasági főigazgató | 300 % | 600 % |
- főtitkár | 300 % 200 % | 400 % 200 % |
- oktatási igazgató | ||
- kollégiumigazgató | 200 % | 200 % |
- könyvtárigazgató | 275 % | 125% |
- főmérnök, főkönyvelő | 200 % | 150 % |
- osztályvezető | 200 % | 100 % |
Kari szintű vezetés | ||
- kari főigazgató | 300 % | 300 % |
- kari főigazgató-helyettes, | 250 % | 100 % |
- kari hivatalvezető. | 200% | 150% |
- intézetigazgató | 200 % | 100 % |
- intézetigazgató helyettes | - | 200 % |
- intézeti tanszékvezető*, intézeti lektorátusvezető* szakcsoportvezető*, | 200 % | - |
könyvtárvezető*, kollégium vezető*. | 150 % | |
- osztályvezető*, csoportvezető* | 100 % | - |
(* minimum 5 fő beosztott) | ||
5.5.2. Egyéb oktatói besorolású dolgozók illetménypótléka
Pótlékalap
Illetménypótlék | Illetménykiegészítés | |
- vezető nyelvtanár Ph.D fokozattal | 100 % | 150 % |
- vezető nyelvtanár dokto- ri fokozattal | 100 % | 50 % |
-vezető nyelvtanár doktori fokozat nélkül | 100 % | |
- nyelvtanár | 75 % | |
- művész tanár | 75% | |
- testnevelő tanár | 75% | |
- mérnöktanár | 75 % | |
- műszaki/gazdasági/ tanár | 75 % | |
- kollégiumi nevelőtanár | 75% |
5.5.3. Főiskolai szintű feladatokat ellátók pótléka:
Pótlékalap
illetménykiegészítés | |
- minőségirányítási vezető | 200% |
- akkreditált nyelvvizsgahely vezető | 100% |
- biztonságszervezési és ellenőrzési csoportvezető | 100% |
- vagyon- és személyvédelmi szakreferens | 100% |
- környezetvédelmi szakreferens | 100% |
- veszélyes anyagok szakreferens | 100% |
- a fogyatékos hallgatók segítését irányító koordinátor | 100 % |
5.5.4 Nyelvpótlék
Idegen nyelv tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amely- ben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt. / Kjt. 74.§ (1)/
A Kjt. 74.§-ban foglaltak az oktatói munkakörbe sorolt közalkalmazottak esetében nem al- kalmazható.
Főiskolánkon az alábbi világnyelveket ismerjük el:
- angol,
- német,
- francia,
- orosz,
- spanyol
- olasz
- felsőfokú (állami) nyelvvizsga esetén a pótlékalap 100%-a
- középfokú (állami) nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50%-a.
Nyelvpótlékban csak a főfoglalkozású (teljes, illetve részmunkaidős) közalkalmazottak ré- szesíthetők.
1993. december 15. után szerzett nyelvvizsga esetén a főiskola csak a "C" típusú nyelv- vizsgát, 2000. január 1-je után csak az államilag elismert komplex nyelvvizsgát fo- gadja el.
1997. július 1-jétől a nyelvtanár esetében is fizethető nyelvpótlék az alap diplomában nem szereplő, további nyelvvizsga alapján abban az esetben, ha azt a közalkalmazott munkája során rendszeresen használja.
Aki nyelvpótlékban részesül, nyelvhasználatot igénybe vevő munkakörön kívüli feladatok esetén további díjazásban nem részesülhet.
A pótlék mértéke nem emelkedik további nyelvtudás esetén (pl. két világnyelv ismerete esetén is csak egy nyelvpótlékot fizet a főiskola, egy közép- és egy felsőfokú világ- nyelv esetén a felsőfokú nyelvvizsgára jutó pótlék illeti meg a közalkalmazottat).
Az egyéb nyelvek esetén, valamint az egyéb nem oktatói munkakörökben külön (esetleg időszakos) megállapodás az irányadó.
Az oktatói követelmény rendszerben meghatározott és 2000. január 1-je utáni dátummal el- látott nyelvvizsga tanúsítvány bemutatásakor a kari főigazgató céljutalmat állapíthat meg.
5.5.5. Gépjárművezetési pótlék
Gépjárművezetési pótlékra a nem gépjárművezetői munkakörben foglalkoztatott közalkal- mazott jogosult, ha rendszeresen gépjárművezetést is ellát és ezáltal külön gépjárművezető foglalkoztatását feleslegessé teszi. A pótlék mértéke: a pótlékalap 25%-./Kjt. 73.§/
5.5.6. Túlmunka pótlék
A túlmunka elismerésére illetménypótlék (bérpótlék) szolgál, melynek feltételeit és mérté- két a III. fejezet 4.5.4. és 4.5.5. alpontjai tartalmazzák.
5.5.7. Pénzkezelési pótlék
Pénzkezelési pótlék (mankópénz) főpénztárosi és telephelyi pénztárosi, jegyzetárus munka- körökben dolgozó közalkalmazottaknak jár.
A pótlék mértéke:
pénztáros esetén a pótlékalap 50%-a, jegyzetárusító esetén a pótlékalap 25%-a.
5.5.8 A riasztórendszer kezelésért a portaszolgálat dolgozói részére
a pótlékalap 10%-a
jár.
5.6. Címek adományozása
A kiemelkedően jó munkát végző közalkalmazottak
- kiemelkedő szakmai teljesítmény,
- egyenletesen jó szakmai munka párosulva rendszeres munkakörén kívüli feladatok el- végzésével,
- tartósan magas színvonalú munka esetén a
"B", "C', "D" fizetési osztályban
- munkatársi, illetve
- főmunkatársi
"E", "F", "G", "H", "I", "J" fizetési osztályban
- tanácsosi, illetve
- főtanácsosi
címet kaphatnak, amely visszavonásig érvényes.
/Kjt. 39.§ (3) és 71.§ (1)/
A Kjt 71.§-ában foglaltak az oktatói munkakörbe sorolt közalkalmazottak esetében nem al- kalmazhatók.
A címek adományozásának rendjét külön szabályzat rögzíti.
A címpótlék mértéke: | pótlékalap |
főtanácsosi cím esetén | 100% |
főmunkatársi cím esetén | 75% |
tanácsosi cím esetén | 50% |
munkatársi cím esetén | 25% |
Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére vezetői pótlék jár.
/Kjt. 71.§ (2) és (4)/
A „B”, „C”, „D” fizetési osztályban elért munkatársi, főmunkatársi címet a dolgozó ma- gával viszi magasabb fizetési osztályba sorolásakor egészen addig, amíg tanácsosi, főta- nácsosi címet nem kap.
5.7. Főiskola által adományozható díjak
A Főiskolán adományozható díjakat és elismeréseket a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának 12. melléklete tartalmazza.
5.8. Jutalmazás, jubileumi jutalom
5.8.1. A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalom- ban részesítheti. /Kjt. 77.§/
Főiskolánkon a jutalmazás feltételeit, mértékét a jutalmazási szabályzat rendezi.
5.8.2. A 25., 30., illetve 40. évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak ju- bileumi jutalom jár.
A jubileumi jutalom:
- 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi,
- 30 évi közalkalmazotti jogviszony esetén 3 havi,
- 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén 5 havi alapilletménynek megfelelő összeg.
− Ha a közalkalmazott jogviszonya felmentés következtében szűnik meg és a felmentés közlésének, illető legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt.37/B.§) és legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyven éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony meg- szűnésekor ki kell fizetni.
− ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30.§. (1) e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.
− Az első bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében meg- felelően alkalmazni kell, ha a közalkalmazotti jogviszonya elhalálozás következtében szűnik meg.
5.9. Átirányítás (helyettesítés) és díjazása
a) átirányítás (helyettesítés) esetén a közalkalmazott ideiglenesen a munkáltató utasítá- sa alapján, eredeti munkaköre helyett, illetve eredeti munkaköre ellátása mellett más munkakörbe tartozó feladatokat köteles ellátni. Helyettesítés csak akkor valósul meg, ha a munkavállaló más munkakörbe (nem a saját munkakörébe) tartozó felada- tokat végez. Ha a közalkalmazott a vele azonos munkakörbe besorolt, távollévő munkatársának feladatát végzi, az nem helyettesítés. Ha a munkavállaló teljes mun- kaidejét a munkakörébe tartozó feladatainak ellátása szokásosan nem tölti ki, a mun- káltató – helyettesítés felmerülése nélkül is – utasíthatja a munkavállalót a munkakö- rébe tartozó további feladatok ellátására.
A közalkalmazott csak olyan munkaköri feladatok végzésére kötelezhető, amelynek ellátására alkalmas, amelyre vele érvényes kinevezés is köthető lenne.
b) A munkakörön kívüli munkavégzés elrendelése időben is korlátozott:
- az átirányítás (helyettesítés) várható időtartamáról a közalkalmazottat tájékoztat- ni kell.
- az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama nem haladhatja meg nap- tári évenként a 44 munkanapot.
- ha az átirányítás időtartama egy munkanapon a 4 órát meghaladja, azt egy mun- kanapként kell számításba venni.
c) Átirányítás keretében munkát végző közalkalmazott díjazása nem lehet kevesebb az átlagkereseténél. Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett átmenetileg más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illet- ményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás illeti meg.
5.10. Kiküldetés
5.10.1. Alaptevékenység vagy alaptevékenységen kívüli saját bevételhez tartozó szerve- ző-előkészítő tevékenység végzése esetén a közalkalmazott jogosult a telephelyén kí- vüli - munkájával kapcsolatos - feladatok teljesítése során a kiküldetési kedvezmények igénybevételére, beleértve a tanulmányi utakat is.
Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a közalkalmazott munkaidő beosztása sze- rinti munkaidőn kívül esik, a közalkalmazottat legalább a készenlét díjazására vonatko- zó szabályokban meghatározott összeg kétszerese illeti meg.
A kiküldetést a munkáltatói jogkört gyakorló szervezeti egység vezetője rendelheti el a ki- küldetési keretet kezelő főiskolai vezető ellenjegyzésével:
- belföldi kiküldetés esetén az elutazás előtt 48 órával,
- külföldi kiküldetés esetén az illetékes vezető előzetes engedélyével az elutazás előtt 96 órával.
- A főiskolai rektor esetében a főiskolai SZMSZ rendelkezik.
A kiküldetés szabályait a főiskolai SZMSZ 25. mellékletét képező Bel- - és külföldi kikül- detési szabályzat tartalmazza.
5.11. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Azon közalkalmazott, akinek lakóhelye (vagy állandóan használt ideiglenes lakóhelye) a ki- nevezésben rögzített telephelytől (munkavégzés helye) nézve más helységben van (közigaz- gatási határon kívül van, és onnan jár be naponta dolgozni), annak a mindenkori törvény szerinti munkahelyre történő utazási költségét, illetve a törvényben meghatározott százalé- kát, mely a napi egyszeri oda-vissza utat fedezi, főiskolánk köteles megtéríteni. Az elszá- molás alapja a havi MÁV (személyvonat 2. kocsiosztály) díjszabása vagy az elővárosi vas- út, valamint helyi vagy távolsági autóbusz díjszabása.
Lehetőség van gépjárművel történő munkába járásra is, melynek összege maximálisan a MÁV, HÉV vagy a VOLÁN által az utazási távolság figyelembevételével - írásban- igazolt havi jegy összegének rendeletben meghatározott mindenkori érvényes hányada.
Helyi díjszabással üzemeltetett közforgalmú közlekedési eszközön történő munkába-já- ráshoz utazási költségtérítés nem adható. Ez nem vonatkozik a munkaköri leírásban telephelyek közötti közlekedésre kötelezett közalkalmazottakra. Azon közalkalma- zottak, akik budapesti telephelyek közötti közlekedésre kötelezettek és saját gépjár- mű használatért hozzájárulásban nem részesülnek, az indokolt mennyiségű BKV je- gyet megkapják.
5.12. Külföldi munkavállalás
Munkavállalás céljából az egy alkalommal adható leghosszabb fizetés nélküli szabadság egy év, melynek meghosszabbításáról a szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a főigazgató dönt. Ennek elteltével, amennyiben a közalkalmazott a főiskolán a munkát nem veszi fel, közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.
5.13. Az illetmények kifizetése
A közalkalmazottak illetményének, illetménypótlékának, jutalmának számfejtése (ideértve a társadalombiztosítási juttatásokat is) az egységes számítógéprendszer felhasználásával történik.
A kifizetés
- OTP-nél, illetve egyéb bankoknál vezetett lakossági folyószámlára való átutalással,
- indokolt esetben (lakcímre) postai átutalással,
Az illetmény bankszámlára történő utalása és egyszeri felvétele, illetve a postai úton történő illetmény kifizetés a közalkalmazott részére többletköltséget nem okozhat.
/Kjt. 79/A. §. (2)/
A többletköltség kompenzálására a közalkalmazott az SZJA törvényben meghatározott költségtérítésben részesül.
Banki átutalás esetén a pénzfelvétel időpontja a tárgyhót követő hónap ötödik napja. Az illetményről a közalkalmazott részletes, írásbeli elszámolást kap.
5.14. Illetményelőleg
A fizetési előleg éves kerete a mindenkori éves béralap 0,5 %-a. A fizetési előlegkerettel a Közalkalmazotti Tanács gazdálkodik. A Szociális Bizottság a közalkalmazott indokolt kérésére illetményelőleget engedélyezhet. A fizetési előleg mértéke a dolgozó havi bruttó bére, de maximum a minimálbér ötszöröse. A törlesztést a folyósítást követő hónap il- letményéből kell megkezdeni és a törlesztő részletek száma 6 hónapnál több nem lehet.
Amennyiben az illetményelőlegben részesült közalkalmazott közalkalmazotti jogviszo- nya a visszafizetés előtt megszűnik, az előlegtartozást egy összegben köteles visszaté- ríteni (a határozott idejű szerződés lejárta esetén is).
Illetményelőleg annak a közalkalmazottnak folyósítható, akinek határozatlan időre szóló fő- iskolai jogviszonya az egy évet meghaladta.
5.15. Állásidő, átlagkereset, távolléti díj
5.15.1. A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud mun- kát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére (illetménye) illeti meg. /Mt.150.§.(1)
A munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek eltérő megállapodása hiányában ezen bekezdés rendelkezése irányadó akkor is, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben át- menetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót. /Mt. 150.§ (2)/
5.15.2. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét át- lagkeresetére ki kell egészíteni, illetve részére munkavégzés hiányában átlagkeresetet kell fizetni.
A közalkalmazott részére átlagkeresetet a felmentési idő tartamára kell fizetni.
5.15.3. Ha a közalkalmazottnak átlagkeresetet kell fizetni, akkor az illetményének időarányosan számított átlaga jár. Az átlagkereset számításánál az átlagkereset esedékességének időpont- jában érvényes alapilletmény és az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett illetményjel- legű kifizetés (határozott idejű béremelés, mozgó bér, helyettesítési díj), illetménypótlék, il- letménykiegészítés és jutalom összegét kell alapul venni.
Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya nem éri el a négy naptári negyedévet, ak- kor az átlagszámítást megelőző negyedév adatai alapján kell számolni; ha a közalkalmazotti jogviszony még ennél is rövidebb, akkor az átlagszámítást megelőző időszak alapján kell számolni úgy, hogy a számítás alapja 1, 2 vagy 3 hónapra eső kereset legyen. Előfordulhat, hogy a közalkalmazott még egy hónapja sem dolgozik a munkáltatónál, ilyenkor a vele azo- nos munkakört betöltő közalkalmazottak átlagkeresetét kell alapul venni.
Ha töredéknapra, egy órára kell átlagkeresetet fizetni, akkor a fent írtak alapján számított időszakban kifizetett illetmény, illetménypótlék, illetménykiegészítés és jutalom összegét osztani kell a munkában töltött, valamint a fizetett, de nem munkában töltött órák számával.
/Mt. 152.§/
5.15.4. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a közalkalmazott munkabérét tá- volléti díjára kell kiegészíteni, illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni:
- állampolgári kötelezettség teljesítése idejére,
- közeli hozzátartozója halálakor két munkanapra,
- kötelező orvosi vizsgálat idejére,
- munkaszüneti napon,
- szabadság időtartamára,
- szoptatási munkaidő-kedvezmény idejére,
- munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés idő- tartamára (munkáltató engedélye).
Ha a közalkalmazott a főiskola engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kieső időre megállapodásuk szerinti díjazás jár. /Mt. 151.§/
5.15.5. Ha a közalkalmazottnak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején érvényes személyi alapbére, rendszeres pótléka(i), valamint túlmunka miatti kiegészítő pótlék együt- tes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.
Nem kell távolléti díjat számolni abban az esetben, ha a távolléti díj megegyezik azzal az összeggel, amelyben a közalkalmazott munkavégzése esetén részesülne.
6. Szociális és egyéb juttatások
A munkáltató támogathatja a munkavállaló kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményeik javítását. /Mt. 165.§/
A Közalkalmazotti Tanácsot egyetértési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatáro- zott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatla- nok hasznosítása tekintetében. /Kjt. 16.§/
6.1. Munkahelyi étkeztetés
A főiskola a közalkalmazottak részére munkanapokon előfizetéses, ill. a la cart étkezésre biztosít lehetőséget.
Étkezési támogatást kap minden főfoglalkozású, (teljes munkaidőben vagy legalább havi 87 órás részmunkaidőben foglalkoztatott) közalkalmazott étkezési utalvány formájában, mely- nek havi összegét a Főiskolai Tanács évente határozza meg. A 30 napon túli fizetés nélküli szabadságon, gyes-en lévő vagy munkavégzés alól tartósan felmentett (pl. külföldi munka- vállalás, ösztöndíj stb.) közalkalmazott részére étkezési hozzájárulás nem jár. A rendes sza- badság és a betegszabadság időtartamára jár az étkezési támogatás.
6.2. Szociális segély
A közalkalmazott részére szociális segély adható. A segély folyósításáért a főiskola Szociá- lis Bizottságához kell fordulni, melynek ügyrendjét és a juttatás elveit külön szabályzat tar- talmazza. (8. melléklet)
A segély éves keretét a költségvetés elfogadásakor a Főiskolai Tanács a szakszervezettel (FDSZ) egyetértésben határozza meg.
6.3. Lakáskölcsön
A főiskola a főállású közalkalmazottai részére lakásépítés, vásárlás, csere céljára köl- csön formájában támogatást nyújthat. A kölcsön a főiskola lakásépítési alapja terhére folyósítható. A folyósítás feltételeit „A közalkalmazottak lakásépítésének munkálta- tói támogatásáról a BMF-en” c. megállapodás határozza meg a Közalkalmazotti Ta- nács egyetértésével.
A felhasználható éves keretet a költségvetés elfogadásakor a Főiskolai Tanács a Közalkal- mazotti Tanáccsal egyetértésben határozza meg.
6.4. Üdülési támogatás
A Főiskolai Tanács a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az éves költségvetés elfogadá- sakor, a szakszervezet véleményének meghallgatása után meghatározza a közalkalmazottak üdülési támogatásának és a főiskolai dolgozók kedvezményes üdülési lehetőségét.
A Szociális Bizottság a szakszervezettel (FDSZ) egyetértésben javaslatot tesz a támogatás felosztására.
6.5. Munkaruha
6.5.1. A főiskolán a közalkalmazott akkor válik munkaruhára jogosulttá, amikor olyan munkakör- be lép, amelyben őt a munkaruhajegyzék alapján munkaruha illeti meg.
6.5.2. A munkaruha kihordási ideje akkor kezdődik, amikor a közalkalmazott a munkaruhára jo- gosulttá válik, illetve annak beszerzése a 6.5.4. pontban előírt határidőn belül megtörtént. A főiskola a munkaruhára való jogosultság tényéről a közalkalmazottat értesíti.
6.5.3. A kihordási időt egész hónapban kell számítani oly módon, ha a jogosultság, beszerzési idő a tárgyhó 1-15 napja közé esik, a tárgyhó első napját, ha a tárgyhó 15-e után, akkor a követ- kező hónap első napját kell figyelembe venni.
6.5.4. Ha a munkaruha vásárlás jogosultságáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 hóna- pon belül a munkaruhát a közalkalmazott nem szerzi be, akkor a kihordási idő kezdete a munkaruha bevételezési napjától számít. A munkaruha juttatást pénzben megváltani nem lehet.
6.5.5.
6.5.6. Munkaruha vásárláshoz a főiskola az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben évente megállapított térítési összeggel járul hozzá. Az összegről az éves költség- vetés jóváhagyásakor a Főiskolai Tanács dönt.
A térítési összegeket a KSZ 6. melléklete tartalmazza.
6.5.6. A kihordási időbe nem számítható be az egy hónapot meghaladó katonai szolgálat, gyes, betegállomány, tanfolyam, fizetés nélküli vagy egyéb rendkívüli szabadságon eltöltött idő. Ezzel a kihordási időt meg kell hosszabbítani.
6.5.7. A kihordási idő lejárta előtt a közalkalmazott részére másik munkaruha csak akkor adható, ha az üzemi baleset vagy tűzeset, illetőleg más elemi kár következtében a közalkal- mazott hibáján kívül használhatatlanná válik.
6.5.8. Amennyiben a közalkalmazott és a főiskola közötti munkaszerződésben próbaidőt írtak elő, ezalatt a közalkalmazott munkaruha juttatásban nem részesülhet. A próbaidő letelte után - amennyiben a munkaszerződése határozatlan időre változik - a munkaruha kihordási idejét a belépés napjától kell számítani.
6.5.9. Munkaruhát csak főállású, főfoglalkozású és a havi 130 órát meghaladó részmunkaidős közalkalmazott kaphat, a nyugdíjast is beleértve. Megbízásos munkaviszonyban a közalkal- mazott munkaruha-ellátásban nem részesülhet.
6.5.10. A közalkalmazotti jogviszony megszűnte esetén a munkaruha a tulajdonába megy át a kihordási idő hátralévő részének időarányos elszámolásával.
6.5.11. A közalkalmazott köteles a munkaruhát megőrizni és a rongálástól megóvni. A munkaruha mosása, esetleges javítása a közalkalmazott kötelessége. Munkaruháját a közal- kalmazott csak munkahelyén használhatja, azt mosás, tisztítás céljából viheti haza.
6.5.12. A munkaruha nem azonos az egyes (a munkaruha jegyzékben meghatározott) mun- kakörökre előírt "védőruhával és védőfelszereléssel". Utóbbiak használatát, kiadását, pót- lását a főiskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.
6.5.13. Védőruha és védőfelszerelés esetén kihordási idő nem kerül megállapításra, így az nem kerülhet a közalkalmazott tulajdonába. A munkaviszony megszűnésével a központi raktárak részére vissza kell szolgáltatni, hiányok esetén a dolgozó teljes anyagi kártérítéssel tartozik.
6.5.14. A főiskola dolgozóinak munkaruha, illetve védőruha-nyilvántartását a telephelyenként megbízott szervezeti egység, illetve dolgozó végzi.
6.5.15. A munkaruhára jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat és a kihordási időket az alábbi táblázat tartalmazza.
Munkakör | Ruhaféleség | Kihordási idő | ||
Oktatók, szakoktatók | munkaköpeny | 36 hó | ||
Testnevelő tanárok | edzőruha, edző cipő | 36 hó | ||
Hivatalvezetők | munkaköpeny | 36 hó | ||
osztályvezetők | munkaköpeny | 36 hó | ||
Csoportvezetők, főelőadók, előadók, könyvtáros, érdemi ügyintézők, mérnökök, technikusok, műszaki ügyintézők | munkaköpeny | 36 hó | ||
Irodavezetők, könyvelők, adminisztrátorok, pénztárosok, gyors- és gépírók, telefonkezelők és számítástechnikai terü- leten dolgozó gépkezelők, adatrögzítők, egyéb adminisztra- tív munkakörökben dolgozók | munkaköpeny | 36 hó | ||
Hivatalsegéd (ha házon belüli) | munkaköpeny | 36 hó | ||
Hivatalsegéd (ha házon kívüli kézbesítést végez) | kabát, munkaköpeny | 36 hó 36 hó | ||
Műhelyvezetők | munkaköpeny | 36 hó | ||
Laboránsok és vegyi laborban oktatók | munkaköpeny | 18 hó | ||
Xxxxx, takarítók | munkaköpeny | 24 hó | ||
Mechanikus, ill. intézeti szakmunkás | munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha | 18 hó 18 hó | ||
Gépkocsivezetők | kétrészes munkaruha vagy munkaköpeny, | 18 hó 18 hó | ||
Anyagbeszerző, kézbesítő | Kabát Táska cipő | 18 hó 24 24 hó | ||
Fűtő (főállású) | kétrészes munkaruha, bőrtalpú bakancs vagy gumicsizma | 18 hó 24 hó 24 hó | ||
TMK szakmunkás, forgácsoló szakoktató | kétrészes munkaruha, bőrtalpú bakancs | 12 hó 24 hó |
Villanyszerelő | kétrészes munkaruha, gumitalpú bakancs | 12 hó 24 hó |
Segédmunkás | kétrészes munkaruha, bőrtalpú bakancs | 12 hó 24 hó |
Sokszorosító üzem szakmunkás és betanított munkás | munkaköpeny vagy kétrészes munkaruha, női/férfi bakancs | 18 hó 18 hó 24 hó |
Műszaki ügyintéző | munkaköpeny | 36 hó |
Munkavédelmi felelős Házgondnok | anorák anorák bakancs | 24hó védőöltözet 24 hó |
6.6. Felsőruházati támogatás
A főiskola gazdasági helyzetétől függően évente felsőruházat vásárlásához támogatásban lehet részesíteni a közalkalmazottakat. A támogatás mértékéről főiskolai körlevél intéz- kedik a Közalkalmazotti Tanáccsal és az FDSZ-szel egyetértésben.
Minden munkaviszonyban lévő közalkalmazott évente a költségvetéstől függően felsőru- házati támogatásban részesülhet.
A fél- és egy év közötti főiskolai munkaviszonnyal rendelkező dolgozók a felsőruházati tá- mogatás 50%-ra jogosultak. A félévnél rövidebb Főiskolai munkaviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak még nem jár a felsőruházati támogatás.
GYES, GYED, 3 hónapot meghaladó betegállomány, 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság idejére munkaruha-juttatás nem jár.
A Főiskolán felsőruházati támogatásból vásárolható:
Nők: Kosztüm Nadrág Szoknya Blézer Blúz Pulóver
Cipő – csizma
Férfiak:
Öltöny Nadrág Nyakkendő Zakó
Ing Pulóver Cipő
A felsőruházati támogatás terhére minden év november hónapjában kifizetett előlegből minden közalkalmazott maga vásárolja meg és az előleggel köteles elszámolni a főiskola nevére és címére kiállított ÁFÁ-t is tartalmazó számlával.
6.7. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
A főiskola az önkéntes nyugdíjpénztárba belépő közalkalmazott részére munkáltatói hozzá- járulást ad, melynek mértékét a 4. melléklet tartalmazza.
6.8. Rádiótelefonok, személygépkocsik használata.
A főiskolán a költségvetés terhére üzemeltetett rádiótelefonok és személygépkocsik hasz- nálatáról Rektori utasítás intézkedik.
6.9 Az óbudai és a józsefvárosi telephelyen a munkaegészségügyi ellátás biztosítva.
7. A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége
7.1. A közalkalmazott kártérítési felelőssége
7.1.1. A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével oko- zott kárért kártérítési felelősséggel tartozik, melyet a munkáltatónak kell bizonyítania. /Mt. 166.§/
Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
/Mt. 168.§/
7.1.2. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló 1 havi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg. /Mt. 167.§/
Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott 3 havi illetménye erejéig felel, amennyiben
- a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,
- az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt vagy
- a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményére az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.
/Kjt. 81.§/
7.1.3. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszol- gáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel. /Mt.169.§(1)/
Mentesül a munkavállaló a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.
/Mt.169.§(2)/
A munkavállalót teljes anyagi felelősség csak akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, ter- mék, anyag, áru stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost, a pénz- kezelőt vagy értékkezelőt e nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, érték- papír és egyéb értéktárgy tekintetében. /Mt. 169. §(3)/
Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét, illetve mértékét a munkáltató bizonyítja /Mt. 169.§ (4) /
Ha a megőrzésben átvett dologban megrongálódás folytán keletkezett kár, a munkavállaló fele- lősségét a vétkességi felelősségre megállapított szabályok szerint kell elbírálni, de ebben az esetben a vétlenség bizonyítása a munkavállalót terheli. /Mt. 169.§ (5)/.
7.1.4. Leltárhiányért való felelősség
A leltárhiányért a raktárak vezetői és szervezeti egységek leltárfelelősei tartoznak felelős- séggel.
A leltárfelelősség megállapítására az esetben kerülhet sor, ha
- a közalkalmazott munkaköri leírásában a leltárfelelősség rögzítésre került és
- a leltár körébe tartozó vagyontárgyakat szabályszerű átadó-átvevő leltárral átvette.
A raktárvezető közalkalmazott a leltárhiányért 2 havi, a leltárfelelős közalkalmazott 1 havi illetménye erejéig felel.
A leltárhiányért fennálló felelősség megállapítására - az általános szabályok szerint - a fe- gyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a munkáltató ezen szabályozást nem alkalmazza, az általános kártérítési szabályok érvényesülnek.
7.1.5.A munkáltató kártérítési igényeit közvetlenül is érvényesítheti a fegyelmi eljárás szabályai szerint, legfeljebb:
a) magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetén 50.000.- Ft-ig
b) közalkalmazottak esetén 30.000.- Ft-ig.
c) bizonyított felelősség esetén 100%-ban
7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége
7.2.1. A munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vét- kességére való tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül ezen felelősség alól ha bizo- nyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult el- háríthatatlan magatartása okozta. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. /Mt. 174.§/
A kártérítési felelősség megállapításakor bizonyítani kell, hogy
- a közalkalmazottat kár érte és
- a kár a közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben érte.
A kártérítési felelősség alóli mentesség esetén bizonyítani kell, hogy
- a kárt kizárólag a károsult okozta és
- azt a munkáltató elhárítani nem tudta.
7.2.2. Munkahelyre bevihető dolgok a kártérítés szempontjából
A munkáltatót kártérítési felelősség terheli - a 7.2.1. pontban megfogalmazottak szerint - a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett káráért is. / Mt. 176.§/
A munkáltató előírhatja, illetve korlátozhatja a munkahelyre bevihető dolgokat /Mt. 176.§/, így
- a munkába járáshoz szokásos ruházati és felszerelési tárgyakon kívül a közalkalmazott más tárgyat (ékszer, betétkönyv, munkához nem köthető dokumentáció, stb.) a munka- helyre csak saját felelősségére vihet be,
- amennyiben a munkavégzéshez át kell öltözni, a szervezeti egység vezetője tartozik gon- doskodik arról, hogy a ruházati és felszerelési tárgyak elhelyezése biztonsági zárral ellá- tott helyiség és a helyiségben zárható szekrény álljon rendelkezésére, ha a munkavégzés nem abban a helyiségben történik.
7.2.3. A munkáltató a 174-176.§-on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jöve- delmét, dologi kárát a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült in- dokolt költségeit köteles megtéríteni. /Mt. 177.§ (1)/
A munkáltató a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a ká- rosultat felhívni kárigénye előterjesztésére, s a kárigény bejelentésére 15 napon belül írás- beli indokolt választ adni. /Mt. 185.§/
7.3. Főiskola tulajdonában lévő eszközök kölcsönadása
A közalkalmazott írásbeli kérelmére a szervezeti egység munkáltatói jogkörrel felruházott vezetője a gazdasági főigazgató által kijelölt szervezeti egység ellenjegyzésével engedélyez- heti a leltárba tartozó szerszámok és más eszközök kölcsönadását.
A kölcsönvett tárgyakat haladéktalanul vissza kell szolgáltatni a kölcsönzési idő lejártakor és akkor is, ha erre a szervezeti egység vezetője a kölcsönbe vevőt felszólítja.
A közalkalmazott a kölcsönvett eszközön bekövetkezett kár esetén a teljes kárt köteles megtéríteni.
7.4. Sztrájk esetén a személy- és vagyonvédelem
A sztrájkjog gyakorlása során a munkáltató és a közalkalmazottak kötelesek együttműköd- ve biztosítani a személy- és vagyonbiztonságot.
A sztrájk megkezdését megelőzően az érdekképviseleti szervek tájékoztatni kötelesek a fő- iskola rektorát a munkabeszüntetés kezdetének időpontjáról, várható időtartamáról.
A szervezeti egységek munkáltatói jogkört gyakorló vezetői és a gazdasági igazgató útján a munkáltató köteles gondoskodni az épületek őrzéséről. Erre a feladatra kijelölt közalkalma- zottak a munkavégzést a sztrájkra való hivatkozással nem tagadhatják meg. Egyébként a sztrájk ideje alatt munkavégzést elrendelni nem lehet.
IV. fejezet MUNKAÜGYI VITA
1. Kollektív munkaügyi vita
A munkáltató és a szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő közalkalmazot- ti jogviszonnyal összefüggő vitában (kollektív munkaügyi vita) az érintett felek között egyeztető tárgyalásnak van helye. /Mt. 194.§ (1)/
A felek a konfliktus rendezése érdekében tőlük független, a konfliktusban nem érintett sze- mély közvetítését vehetik igénybe. A közvetítőt a felek közösen kérik fel a közreműködés- re. /Mt. 195.§ (1)/
Az egyeztetés során (194-195.§) létrejött megállapodás, ill. a döntőbíró döntése (196-197) kollektív szerződéses megállapodásnak minősül. /Mt.198.§(1)/
2. Munkaügyi jogvita
A munkavállaló, a szakszervezet, illetve a Közalkalmazotti Tanács e törvény rendelkezései szerint a munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése (mulasztása) el- len, valamint a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. /Mt. 199.§(1)/
A munkáltató – ha e törvény másképp nem rendelkezik - a munkaviszonnyal kapcsolatos igényének érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. /Mt.199.§ (2)/
A munkaügyi jogvitában a bíróság jár el. /Mt.199.§ (3)/
A munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntéssel szemben munkaügyi jogvita abban az esetben kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabá- lyokat megsértette. /Mt.199.§ (4)/
Megjegyzés: korábban a felek a bírósági eljárást megelőzően egyeztetni voltak kötelesek. A Mt. 199.§.(5) bekezdését az 1999. évi LVI. törvény hatályon kívül helyezte.
V. fejezet ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
1. A Kollektív Szerződésben megnevezett mellékletek, útmutatók, illetve szabályzatok:
1. melléklet: közalkalmazotti jogviszony idejének számítása
2. melléklet: A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudomá- nyos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok
3. melléklet A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szor- zószámok.
4. melléklet: A Főiskola dolgozóinak nyújtott nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás,.
4/1 melléklet Kiküldetés díjai. A munkábajárással kapcsolatos utazási költség. Az illet- mények kifizetése
5. melléklet: Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye (számítási modell)
6. melléklet: Munkaruha vásárlás
7. melléklet A BMF Oktatói és vezetői követelményrendszere és minősítési rendszere, valamint ebben a munkakörök betöltésével kapcsolatos eljárások rendje. (Lásd: SZMSZ 6. melléklete)
8. melléklet: A Szociális Bizottság működési szabályzata.
9. melléklet BMF Szervezeti és Működési Szabályzata
10. BMF Munkavédelmi Szabályzata (Lásd: SZMSZ 18 melléklete)
2. A Kollektív Szerződést az aláíró felek a szerződés I. fejezet 1.6. pont (2) és (3) bekez- désében leírtak szerint áttekintették, az időközbeni jogszabályi változások, valamint a beérkezett javaslatok figyelembevételével közös megegyezéssel módosították, a vál- tozásokat a szerződésben átvezették.
A Kollektív Szerződés jelen módosítása 2003. január elsejével lép hatályba, figyelembe véve az időközbeni jogszabály módosításokban megjelölt hatálybaléptetési időpontokat.
3. Ezen Kollektív Szerződés az eddigi összes módosítást egységes szerkezetben tartalmazza.
Budapest, 2003. január 15.
A BMF Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete A Budapesti Műszaki Főiskola nevében: nevében:
Xxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxxx Xxxxxx
elnök főiskolai rektor
1. melléklet
Közalkalmazotti jogviszony idejének számítása
Felmentési időhöz, jubileumi jutalomhoz
1. A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézmé- nyeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők
2. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött idők
3. A szolgálati jogviszony időtartama ( a hivatásos, tartalékos, a továbbszolgáló szolgálati jogvi- szony)
4. A bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idők
5. A Kjt. hatálybalépése (1992. július 1.) előtt áthelyezéssel keletkezett korábbi munkaviszony időtartama, mindaddig, amíg a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés idő- tartama.
6. A fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fenn- állásának azt az idejét, amely alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazotti jog- viszony szünetelt (pl. a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság ideje, a gyes, a gyed, a sor- és polgári szolgálat ideje).
Végkielégítéshez
1. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál – az áthelyezést kivé- ve – nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt
2. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a har- minc napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot, a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka és a javító-nevelő munka időtartamát, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tíz éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.
3. A végkielégítés jogosultságának megállapításánál azt az időtartamot is figyelembe kell venni, amelyet a jogutódlás folytán e törvény hatálya alá kerülő munkáltatónál foglalkoztatott közalkal- mazott a jogelőd munkáltatónál munkaviszonyban töltött el.
Fizetési fokozat megállapításához
1.A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál (tanácsi, önkormányzati, állami költségvetési intézmé- nyeknél) munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők.
2. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött idők.
3. A szolgálati jogviszony időtartama (a hivatásos, a tartalékos, a továbbszolgáló szolgálati jogvi- szony)
4. A bíróságnál, ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött idők
5. A Kjt, hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszony időtartama, mind- addig amíg a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát nem szünteti meg. Több áthelyezés esetén, ha azok az utolsó áthelyezésig folyamatosak, valamennyi áthelyezés időtartama.
6. A fentiekben felsorolt időtartamokon belül a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony fenn- állásának azt az idejét, amely alatt a közalkalmazott azért nem végzett munkát, mert a közalkal- mazotti jogviszony szünetelt (pl. a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság ideje, a gyes, a gyed, a sor- és polgári katonai szolgálat ideje).
7. A munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogvi- szonyban betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelke- zett.
8. 1996. január 1- től az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát - függetlenül annak megszűnési módjára - figyelembe kell venni.
9. Ha a jogszabály, kormányhatározat vagy bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-ig a munkaviszonyban töltött időtartamot .
10. Ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.
2. melléklet
A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói mun- kakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált il- letményére vetülő arányszámok
Munkakör | Fizetési fokozat | Arányszám % |
Egyetemi tanár | 3. | 106 |
Egyetemi tanár | 2. | 103 |
Egyetemi tanár | 1. | 100 |
Egyetemi docens | 3. | 76 |
Egyetemi docens | 2. | 73 |
Egyetemi docens | 1. | 70 |
Egyetemi adjunktus | 2* | 53 |
Egyetemi adjunktus | 1* | 50 |
Egyetemi adjunktus | - | 50 |
Egyetemi tanársegéd | - | 40 |
Főiskolai tanár | 3. | 81 |
Főiskolai tanár | 2. | 78 |
Főiskolai tanár | 1. | 75 |
Főiskolai docens | 3. | 61 |
Főiskolai docens | 2. | 58 |
Főiskolai docens | 1. | 55 |
Főiskolai adjunktus | 2* | 48 |
Főiskolai adjunktus | 1* | 45 |
Főiskolai adjunktus | - | 45 |
Főiskolai tanársegéd | - | 40 |
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 3. | 106 |
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 2. | 103 |
Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó | 1. | 100 |
Tudományos főmunkatárs | 3. | 76 |
Tudományos főmunkatárs | 2. | 73 |
Tudományos főmunkatárs | 1. | 70 |
Tudományos munkatárs | - | 50 |
Tudományos segédmunkatárs | - | 40 |
* A fizetési fokozatok, valamint a hozzá tartozó arányszámok a határozatlan időre kineve- zett oktatókra vonatkoznak.
.
3. melléklet
A fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege fo- rintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok.
Fiz. fok. | Fizetési osztályok | |||||||||
A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
1 | 50.000 | 56.000 | 58.000 | 60.000 | 70.000 | 100.000 | 105.000 | 107.500 | 120.000 | 132.500 |
2 | 1,03 | 1,04 | 1,04 | 1,04 | 1,04 | 1,04 | 1,04 | 1,06 | 1,06 | 1,06 |
3 | 1,06 | 1,08 | 1,08 | 1,08 | 1,08 | 1,08 | 1,08 | 1,12 | 1,12 | 1,12 |
4 | 1,09 | 1,12 | 1,12 | 1,12 | 1,12 | 1,12 | 1,12 | 1,18 | 1,18 | 1,18 |
5 | 1,12 | 1,16 | 1,16 | 1,16 | 1,16 | 1,17 | 1,17 | 1,24 | 1,24 | 1,24 |
6 | 1,15 | 1,20 | 1,20 | 1,20 | 1,20 | 1,22 | 1,22 | 1,30 | 1,30 | 1,30 |
7 | 1,18 | 1,24 | 1,24 | 1,24 | 1,24 | 1,27 | 1,27 | 1,36 | 1,36 | 1,36 |
8 | 1,21 | 1,28 | 1,28 | 1,28 | 1,28 | 1,32 | 1,32 | 1,42 | 1,42 | 1,42 |
9 | 1,24 | 1,32 | 1,32 | 1,32 | 1,32 | 1,37 | 1,37 | 1,48 | 1,48 | 1,48 |
10 | 1,27 | 1,36 | 1,36 | 1,36 | 1,36 | 1,42 | 1,42 | 1,54 | 1,54 | 1,54 |
11 | 1,30 | 1,40 | 1,40 | 1,40 | 1,40 | 1,47 | 1,47 | 1,60 | 1,60 | 1,60 |
12 | 1,33 | 1,44 | 1,44 | 1,44 | 1,44 | 1,52 | 1,52 | 1,66 | 1,66 | 1,66 |
13 | 1,36 | 1,48 | 1,48 | 1,48 | 1,48 | 1,57 | 1,57 | 1,73 | 1,73 | 1,73 |
14 | 1,39 | 1,52 | 1,52 | 1,52 | 1,52 | 1,62 | 1,62 | 1,80 | 1,80 | 1,80 |
Pótlékalap 2003-ban 17.100 Ft
4. melléklet
A Főiskola dolgozóinak nyújtott nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás
Nyugdíjpénztári hozzájárulásban részesül az a nyugdíjpénztári tag dolgozó, aki legalább 6 hónap- ja a főiskola alkalmazásában áll.
Főiskola hozzájárulása:
- mértéke a tárgyévet megelőző év december hónapi alapilletményének 3 %-a, de legalább 1.500.- Ft., évközi belépés esetén a belépést követő hó alapilletményének 3 %-a.
- ha a saját vállalás legalább az alapilletmény 3%-a illetve 1500.-Ft,
- folyósítása a nyugdíjpénztárba történő belépést követő hó első napjától történik,
- GYES-ről visszatérő dolgozónál a folyósítása a munkavállalást követő hó első napjától történik.
A 30 napot meghaladó tartós távollét (GYES, fizetés nélküli szabadság, ösztöndíj) időtar- tamára a támogatás folyósítása szünetel. Ugyancsak szünetel, ha a dolgozó a tagdíj fize- tésben szünetelést kér. A nyugdíjpénztári támogatás a közalkalmazotti jogviszony meg- szűnését követő hó 1-jével megszűnik.
A saját tagdíjat a főiskola vonja le és a munkáltatói hozzájárulással együtt utalja át a nyugdíjpénz- tárnak.
4/1. melléklet
Kiküldetés díjai
A teljes napidíj minimum összege 1997. I. 1-től 110 Ft/nap
Munkába járással kapcsolatos utazási költség
utazási költség
- országos közforgalmi vasút 86%
- helyi érdekű vasút, távolsági autóbusz 80%
- saját gépkocsi használat 3 Ft/km,
mely összeg maximálisan a MÁV, HÉV vagy a VOLÁN által az utazási távolság figyelembevételével – írásban - igazolt havi jegy összegének rendeletben meghatározott mindenkori érvényes hányada.
Az illetmények kifizetése
Bankszámlára történő utalás esetén a többletköltség kompenzálása a mindenkori adótör- vény szerint (2000 Ft/év)
5. melléklet:
Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye
(Számítási modell)
A | B | C | D | |||
Munkaidő ked- vezmény számítás | Taglétszám | Munkaidő kedvezmény | Óra/hét Kedvezmény | Óra/hét Kedvezmény | Munkaidő kedvezmény | |
BMF FDSZ tag- létszám | 253 | (C1-C8) 13,5 | Korrigált | Korrigált | ||
1 | Taglétszám/3*2 | 168,6 | 169,00 | 10,79 | 11,05 | |
2. | BMF FDSZ elnök | 2,00 | ||||
3 | BGK csoport | 18 | 12,00 | 0,89 | 0,75 | |
4 | KGK csoport | 22 | 14,67 | 1,09 | 0,90 | |
5 | KVK csoport | 121 | 80,67 | 5,98 | 3,90 | |
6 | NIK csoport | 20 | 13,33 | 0,99 | 0,80 | |
7 | RKK csoport | 37 | 24,67 | 1,83 | 1,50 | |
8 | Műszaki csoport Gazdasági csop. | 35 | 23,33 | 19,83 | ||
9 | SZGTI | 0,95 | ||||
Összesen | 168,67 | 12,49 | 11,06 |
Megjegyzés: 40 órás munkahét, 13,5 óra/hét átlagos oktatói terhelés
Xxxxx táblázat alapján a BMF főtitkára és az FDSZ elnöke a munkaidő kedvezményt fél- évente számolja el.
6. melléklet:
Munkaruha vásárlás
Munkaruha vásárláshoz a főiskola utalványt biztosít a dolgozó részére, melyet a szer- ződött UNINETT Kft. munkaruházati boltjaiban lehet annak értékében munkaruhára váltani.
Az utalvány összege:
Munkaköpeny 5.000 Ft
Két részes munkaruha: 10.000 Ft
Cipő, bakancs 8.000 Ft
Testnevelő tanárok részére
edzőruha, edzőcipő 8.000 Ft Kézbesítő, anyagbeszerző, házgondnok részére
kabát: 15.000 Ft
táska: (kézbesítő) 6.000 Ft
cipő: 8.000 Ft