KÖZZÉTÉTEL AZ EU FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSRÓL SZÓLÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELET (SFDR RTS) II. MELLÉKLETE ALAPJÁN
10. SZÁMÚ MELLÉKLET
AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ
KÖZZÉTÉTEL AZ EU FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSRÓL SZÓLÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELET (SFDR RTS) II. MELLÉKLETE ALAPJÁN
az Életprogramok szerződésekhez
A) Biztonságos Kötvény Euró (BKE)
B) Európai Kötvény Euró (EKE)
C) Fenntartható Növekedés Részvény Euró (FRE)
A) Európai Kötvény eszközalap (EKA)
Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.
A termék elnevezése: Európai Kötvény eszközalap (EKA)
Jogalany-azonosító: A termék LEI
kóddal nem rendelkezik
Környezeti és / vagy társadalmi jellemzők
Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?
Igen Nem
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: %
Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel a befektetések legalább 2%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek
Az uniós taxonómia
az (EU) 2020/852
rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét. Az említett rendelet nem határozza meg a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek
amelyek társadalmi célkitűzéssel rendelkeznek
AHE-21280/SF2
A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: %
Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket.
Milyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő a pénzügyi termék?
A termék támogatja a környezeti, társadalmi, emberi jogi, kormányzati és társadalmi felelősségvállalási, üzleti magatartási jellemzőket (ide nem értve az állampapírokban történő befektetéseket) úgy, hogy a "best-in-class" megközelítést beépíti az eszközalap befektetési folyamatába. Az eszközalap portfóliójának befektetésekor figyelembe veszi a kibocsátók SRI minősítés alapján történő értékelését.
Ezenfelül fenntartható minimális kizárási és eszközalap-specifikus kizárási kritériumok is alkalmazásra kerülnek.
Konkrét index referenciamutatóként nem került kijelölésre annak megállapítására, hogy a
unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.
A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.
Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti és társadalmi jellemzőket?
Az eszközalap a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a következő fenntarthatósági szempontokat használja, amelyekről a pénzügyi év végén jelentést készít:
- A legjobb kibocsátókba történő befektetések százalékos aránya a mögöttes befektetési alap portfóliójában (a nem minősített származtatott termékek és a nem minősített eszközök, (így például a készpénz és betétek) kivételével). A legjobb kibocsátók elérik legalább a 1-es SRI minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés),
- A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai (Principal Adverse Impacts, PAI) a kizárási kritériumok alkalmazásával figyelembevételre kerültek.
Melyek a pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések célkitűzései, és hogyan járul hozzá a fenntartható befektetés ezekhez a célkitűzésekhez?
A fenntartható befektetések úgy járulnak hozzá a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez, hogy az eszközalap referenciakeretként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az EU taxonómiájának az alábbi célkitűzéseit:
1. Az éghajlatváltozás mérséklése
2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
4. A körforgásos gazdaságra való átállás
5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A környezeti vagy társadalmi célkitűzésekhez való pozitív hozzájárulás értékelése az Allianz saját belső folyamataiban történik, amely a mennyiségi elemeket ötvözi a belső kutatások minőségi inputjaival. A módszertan először az értékpapír-kibocsátók mennyiségi bontását alkalmazza üzleti tevékenységük szerint.
A keretrendszer minőségi eleme annak értékelése, hogy az üzleti tevékenységek
pozitívan járulnak-e hozzá a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez. Az eszközalap figyelembe veszi a mögöttes befektetési alapról rendelkezésre álló információkat, akként, hogy a mögöttes befektetési alap kezelője kiszámítja a pozitív
AHE-21280/SF2
hozzájárulás mértékét úgy, hogy a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez hozzájáruló, az egyes kibocsátóknak tulajdonítható bevételi részarányok eszközsúlyozott aggregálására kerül sor (feltéve, ha a kibocsátó megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó és a helyes vállalatirányítás elveknek). Továbbá, bizonyos értékpapírtípusok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célokhoz hozzájáruló konkrét projekteket finanszíroznak, a teljes befektetés a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tekintett, feltéve, ha ezek esetében sem sérülnek a jelentős károkozás elkerülését célzó, valamint a helyes vállalatirányitási elvek.
AHE-21280/SF2
Az uniós taxonómia meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit, és egyedi uniós kritériumok tartoznak hozzá.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A többi fenntartható befektetés sem sértheti jelentősen a környezeti és társadalmi célkitűzéseket.
Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?
Igen. Nem
Az Allianz Group alapító tagja az ENSZ által létrehozott Net-Zero Asset Owner
Alliance (AOA) szövetségnek.
Alapító tagként az Allianz Group elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2050-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a befektetéseinél. A nettó nulla azt jelenti, hogy az ÜHG kibocsátását ellensúlyozzák, így összességében nulla ÜHG kibocsátás valósul meg.
Ennek részeként, a karbonsemleges célkitűzés elérése érdekében mérföldkövek kerülnek kijelölésre a befektetett eszközök arányára vonatkozóan.
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a vállalati kibocsátók esetén figyelembe veszi az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biológiai sokféleségre, a víz-, a hulladékgazdálkodásra, valamint a társadalmi és munkavállalói kérdésekre vonatkozó PAI mutatókat. Állampapír befektetéseknél bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának átlag pontszámát veszi figyelembe, erre vonatkozóan a Freedom House Indexet alkalmazza. A befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat a befektetési folyamatban a "környezeti és/vagy társadalmi szempontok" pontban leírt kizárások révén veszi figyelembe.
A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a PAI-mutatókhoz szükséges megbízható, időszerű és ellenőrizhető adatok. A biológiai sokféleségre, a víz és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok korlátozottan elérhetők, ezért a kapcsolódó PAI-mutatók az értékpapírok kizárásával kerülnek figyelembe vételre: azaz kizárásra kerülnek olyan vállalatok befektetései, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. A mögöttes befektetési alap kezelője arra törekszik, minél több adat legyen elérhető, és rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége megfelelő-e ahhoz, hogy azok értékelését beépítse a befektetési folyamataiba.
A portfólió összetételének meghatározására az SRI-minősítés szolgál, kiszámításához a PAI-mutatókat más fenntarthatósági tényezőkkel együtt alkalmazzák.
AHE-21280/SF2
A következő főbb káros hatásokat veszik figyelembe:
A vállalati kibocsátók esetén:
- ÜHG-kibocsátás
- Karbonlábnyom
- A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása
- A fosszilis tüzelőanyag-ágazatban működő vállalkozásoknak való kitettség
- A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő
tevékenységek
- Vízbe történő kibocsátások
- Veszélyes hulladékok aránya
- Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek megsértése
- Az ENSZ Globális Megállapodása elvei betartásának nyomon követesére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya
- Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása
- Vitatott fegyvereknek való kitettség
Állami és szupranacionális szervezetek esetén:
- Társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
A PAI-mutatókra vonatkozó információk a mögöttes befektetési alap éves jelentésében lesznek elérhetők.
A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.
Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának befektetési stratégiája: az elsősorban euróban kibocsátott kötvényekbe történő befektetések révén az euró kötvénypiac átlagánál magasabb hozam elérése.
Az eszközalap a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) összhangban a globális részvénypiacokon működő vállalatokra összpontosít. Az eszközalap SRI-stratégiát követ, és támogatja az olyan befektetéseket, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat többek között kizárási kritériumok alkalmazásával a befektetések esetében.
Hosszú távú éghajlatvédelmi stratégiája mellett a holisztikus fenntarthatósági megközelítést követ. Ennek érdekében a teljes befektetési folyamat során következetesen alkalmazza az Egyesült Nemzetek Szervezetének (xxx.xxxxx.xxx) Felelős Befektetési Alapelveit (Principles for Responsible Investment, PRI).
A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgálják?
Az eszközalap mögötti befektetések esetén a kötelező elemek a következők:
-Minősítések elérhetőségének minimuma: a mögöttes befektetési alap portfóliójának legalább 90%-a SRI minősítéssel kell rendelkezzen. (A portfólió ebben a tekintetben nem tartalmazza a nem minősített származtatott ügyleteket és a nem minősített eszközöket (így például készpénz és betétek). Míg a portfólió legtöbb eleme megfelelő SRI minősítéssel rendelkezik, előfordulhat, hogy egyes befektetések (például készpénz, betét, bizonyos alapok, nem minősített befektetések) nem minősíthetők az SRI Research módszertana szerint. Például::- A minősített eszközöknél a minősítés eléri legalább a 1-es küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés)
Az eszközalap mögötti befektetések esetén továbbá az alábbi fenntartható kizárási kritériumok kerülnek alkalmazásra:- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelvei, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek
AHE-21280/SF2
- a vitatott fegyverek (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi és biológiai fegyverek, szegényített urán és nukleáris fegyverek) gyártásában vagy értékesítésében részt vevő vállalatok által kibocsátott értékpapírok,
- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%- a származik fegyverekből, katonai berendezések és szolgáltatások gyártásából vagy értékesítéséből,
- olyan társaságok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a termikus szénkitermelésből származik
- olyan közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 20%-a szénből származik,
- a dohánytermeléssel foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírok, illetve olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételeinek több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik
Az eszközök nem fektethetők olyan kibocsátók részvényeibe, amelyek bevételeinek
több mint 5%-a származik
i. alkohol, ii. fegyverkezés, iii. szerencsejáték és iv. pornográfia ágazatokból.
Az elégtelen Freedom House index pontszámmal rendelkező állampapír- kibocsátókba történő közvetlen befektetések kizárására kerülnek,
A fenti kizárási kritériumok külső adatszolgáltatótól származó információkon
alapulnak.
Milyen minimális rátát határoztak meg a mérlegelésre kerülő befektetések körének a befektetési stratégia alkalmazását megelőző csökkentésére?
Az eszközalapra nem került meghatározásra ilyen minimális ráta.
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.
Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője szűri a vállalatokat a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése során aszerint, hogy mennyire elkötelezettek az alábbi négy helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelő nemzetközi norma mellett: helyes vállalatirányítási szerkezet, munkavállalói kapcsolatok, a munkavállalók javadalmazása és az adózási szabályok betartása. Az olyan vállalatok befektetései, amelyek a fenti területek bármelyikén súlyosan megszegik a normákat, kizárásra kerülnek a befektetések köréből. Bizonyos esetekben, amikor az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője úgy véli, akkor a megjelölt kibocsátók felkerülnek egy megfigyelési listára,. például, ha a mögöttes befektetési alap kezelője úgy ítéli meg, hogy a felelősségvállalás javulást eredményezhet, vagy amikor a vállalatot úgy értékeli, hogy korrekciós intézkedéseket kell hoznia. A megfigyelési listán szereplő vállalatok eszközeibe továbbra is megengedettek a befektetések, kivéve, ha a felelősségvállalás vagy a vállalat korrekciós intézkedései nem vezetnek a helyzet kívánt orvoslásához.
Ezen túlmenően a mögöttes alap kezelője elkötelezett amellett, hogy aktívan ösztönözze a nyílt párbeszédet a befektetést befogadó vállalatok vállalatirányítási, szavazati joghoz kapcsolódó és szélesebb körű fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolódóan a közgyűléseket megelőzően.
Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?
Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.
Eszközallokáció | Minimum | Cél | Maximum |
Európai állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő vállalati, hitelintézeti értékpapírok, jelzáloglevelek, központi bankok által kibocsátott értékpapírok és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok, euro betétek | 90% | 95% | 100% |
Folyószámlapénz, betét, magyar állampapír, kollektív befektetési értékpapírok (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap) | 5% | 10% |
AHE-21280/SF2
A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?
A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.
A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:
-a befektetéseket befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,
- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx),
- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).
Taxonómiához igazodó
Befektetések
#1 K/T
jellemzőkhöz igazított befektetések
2. Egyéb
befektetések
#1A
Fenntartható
befektetések
1B Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések
Egyéb környezeti
Társadalmi
Az 1. K/T-jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a pénzügyi terméknek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgáló befektetéseit tartalmazza.
A 2. Egyéb befektetések kategória a pénzügyi termék azon fennmaradó befektetéseit tartalmazza, amelyek nem igazodnak a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, és nem minősülnek fenntartható befektetésnek sem.
Az 1. K/T jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a következőket foglalja magában:
- Az 1.A. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi
célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.
- Az 1B. Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz igazított, fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket tartalmazza.
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális
mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?
A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.
Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Eddig a befektetési univerzumnak csak kis hányadára terjedt ki a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek uniós meghatározása, és a vállalatok csak 2023-ban kezdenek jelentést tenni a taxonómiához igazított tevékenységekről.
A taxonómiához igazodó befektetések közé tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő és/vagy részvénybefektetések. A taxonómiával kapcsolatos adatok egy külső adatszolgáltatótól származnak. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője értékeli az adatok minőségét, mely nem kerül hitelesítésre könyvvizsgáló vagy harmadik fél által. Az adatok nem tartalmazzák az államkötvények adatait. mivel jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan a taxonómiához igazodó tevékenységek részarányának meghatározására államkötvények esetén.
A közzétételben szereplő taxonómiához igazodó tevékenységek részaránya a forgalomban való részesedésen alapul.
AHE-21280/SF2
Jelenleg a vállalatok kevés esetben jelentenek taxonómiához igazodó adatokat. Az adatszolgáltató így a taxonómiához igazított adatokat más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg.
Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz kibocsátási szinttel rendelkeznek.
A környezeti szempontból fenntartható befektetések jelenlegi minimális aránya 0,10%. A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális arányát jelenleg nem tudjuk tovább bontani átállási és támogató tevékenységekre, a korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt. Amíg a vállalatok taxonómiához igazított tevékenységeire vonatkozó teljes körű, ténylegesen publikált adatok nem állnak rendelkezésre a nyilvános közzétételből, addig harmadik féltől származó adatokat és közvetlenül a mögöttes befektetési alapokra vonatkozóan a vagyonkezelőktől kapott adatokat használunk.
0,10%
Taxonómiához igazodó befektetések
0,1%
99,9% Egyéb
befektetések
99,9%
0,10%
Taxonómiához igazodó befektetések
0,1%
99,9% Egyéb
befektetések
99,9%
Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a Taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
1. A befektetések – beleértve az
állampapírokat* is – taxonómiához való igazodása
2. A befektetések taxonómiához való
igazodása – az állampapírok* nélkül
* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok“ minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
Taxonomie- 0,4 %
konforme Investitionen
Andere 98,6 %
Investitionen
Taxonomie- 0,8 %
konforme Investitionen
Andere 98,2 %
Investitionen
0,1%
99
0,10% %
Taxonómiáho z igazodó befektetések
99,9% Egyéb ,9%
befektetések
Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befeketések minimális részaránya?
A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális arányát jelenleg nem tudjuk tovább bontani átállási és támogató tevékenységekre a korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt.
Olyan környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya
AHE-21280/SF2
Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Ha a befektetés nem igazodik a taxonómiához, mivel a tevékenység még nem tartozik az uniós taxonómia hatálya alá, vagy a pozitív hozzájárulás nem elég jelentős ahhoz, hogy megfeleljen a taxonómiai technikai szűrési feltételeknek, a befektetés még mindig környezeti szempontból fenntartható befektetésnek tekinthető, feltéve, hogy minden kritériumnak megfelel. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem kötelezi el magát a környezeti szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részaránya mellett.
A társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális
részaránya?
Az adatkorlátok miatt jelenleg nem áll módunkban a társadalmi szempontból
fenntartható befektetések minimális részarányát meghatározni.
Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője a fenntartható befektetéseket belső kutatás alapján határozza meg, amely referenciaként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az uniós taxonómia célkitűzéseit. Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője nem kötelezi el magát a társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya mellett, mert a fenntartható fejlődési célok egyaránt tartalmaznak környezeti és társadalmi célkitűzéseket.
Milyen befektetések tartoznak a „2. Egyéb befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?
A „2. Egyéb befektetések” kategóriába a folyószámlapénz/betét tartozik, ezeknek célja biztosítani az eszközalap likviditását. Az SFDR rendelet a pénzügyi piaci szereplők által kialakított pénzügyi termékekre terjed ki, így a folyószámlapénz/betét nem tartozik az SFDR rendelet hatálya alá, ezért nem érvényesülnek a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok.
Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet referenciamutatóként annak megállapítására, hogy ez a pénzügyi termék igazodik-e az általa előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkhöz?
Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.
A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék képes-e elérni az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.
AHE-21280/SF2
Hol található további termékspecifikus információ az interneten? További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx#xxxxxxxxxxx
B) Aktív Menedzselt Kiegyensúlyozott eszközalap (AKA)
Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.
A termék elnevezése: Aktív Menedzselt Kiegyensúlyozott eszközalap (AKA)
Jogalany-azonosító: A termék LEI kóddal
nem rendelkezik
Környezeti és / vagy társadalmi jellemzők
Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?
Igen
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: %
Nem
Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel a befektetések legalább 3%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek
Az uniós taxonómia
az (EU) 2020/852
rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét. Az említett rendelet nem határozza meg a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek
amelyek társadalmi célkitűzéssel
rendelkeznek
AHE-21280/SF2
A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: %
Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket.
Milyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő a pénzügyi termék?
A termék támogatja a környezeti, társadalmi, emberi jogi, kormányzati és társadalmi felelősségvállalási, üzleti magatartási jellemzőket (ide nem értve az állampapírokban történő befektetéseket) úgy, hogy a "best-in-class" megközelítést beépíti az eszközalap befektetési folyamatába. Az eszközalap portfóliójának befektetésekor figyelembe veszi a kibocsátók SRI minősítés alapján történő értékelését.
Ezenfelül fenntartható minimális kizárási és eszközalap-specifikus kizárási kritériumok is alkalmazásra kerülnek.
Konkrét index referenciamutatóként nem került kijelölésre annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.
A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.
Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy
mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított egyes
környezeti és társadalmi jellemzőket?
Az eszközalap a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a következő fenntarthatósági szempontokat használja, amelyekről a pénzügyi év végén jelentést készít:
- A legjobb kibocsátókba történő befektetések százalékos aránya a mögöttes befektetési alap portfóliójában (a nem minősített származtatott termékek és a nem minősített eszközök, (így például a készpénz és betétek kivételével). A legjobb kibocsátók elérik legalább a 1-es SRI minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés),
- A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai (Principal Adverse Impacts, PAI) a kizárási kritériumok alkalmazásával figyelembevételre kerültek.
Melyek a pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések célkitűzései, és hogyan járul hozzá a fenntartható befektetés
ezekhez a célkitűzésekhez?
A fenntartható befektetések úgy járulnak hozzá a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez, hogy az eszközalap referenciakeretként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az EU taxonómiájának az alábbi célkitűzéseit:
1. Az éghajlatváltozás mérséklése
2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
4. A körforgásos gazdaságra való átállás
5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése e
6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A környezeti vagy társadalmi célkitűzésekhez való pozitív hozzájárulás értékelése az Allianz saját belső folyamataiban történik, amely a mennyiségi elemeket ötvözi a belső kutatások minőségi inputjaival. A módszertan először az értékpapír-kibocsátók mennyiségi bontását alkalmazza üzleti tevékenységük szerint. A keretrendszer minőségieleme annak értékelése, hogy az üzleti tevékenységek pozitívan járulnak-e hozzá a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez.
AHE-21280/SF2
Az eszközalap figyelembe veszi a mögöttes befektetési alapról rendelkezésre álló információkat, akként, hogy a mögöttes befektetési alap kezelője kiszámítja a pozitív hozzájárulás mértékét úgy, hogy a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez hozzájáruló, az egyes kibocsátóknak tulajdonítható bevételi részarányok eszközsúlyozott aggregálására kerül sor (feltéve ha a kibocsátó megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó és a helyes vállalatirányítás elveknek). Továbbá, bizonyos értékpapírtípusok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célokhoz hozzájáruló konkrét projekteket finanszíroznak, a teljes befektetés a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tekintett, feltéve ha ezek esetében sem sérülnek a jelentős károkozás elkerülését célzó, valamint a helyes vállalatirányitási elvek.
A pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?
Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a fenntartható befektetések ne okozzanak jelentős károkat más környezeti és/vagy társadalmi cél elérése érdekében, a mögöttes befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat használja fel. Küszöbértékek kerültek meghatározásra a jelentősen káros kibocsátók azonosítására. A meghatározott küszöbérték alatti kibocsátóknak meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy teljesítsék az előírt elvárásokat. Amennyiben a kibocsátó kétszer egymás után nem éri el a meghatározott küszöbértéket, vagy sikertelen lesz a felelősségvállalás folyamata, akkor a kibocsátó nem felel meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olyan kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetések, amelyek nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó értékelésnek, nem számítanak fenntartható befektetésnek.
A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legfontosabb káros hatásai az alábbi területeken: környezet, társadalom és foglalkoztatás, az emberi jogok tiszteletbentartása és a korrupció és vesztegetés elleni küzdelem.
Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros
hatásokra vonatkozó mutatókat?
A káros hatásokra vonatkozó mutatók vagy a kizárási kritériumok alkalmazásának részeként vagy a küszöbértékekben, ágazati vagy abszolút alapon, kerülnek figyelembevételre. A mögöttes befektetési alap kezelője minőségi vagy mennyiségi kritériumokra vonatkozó küszöbértékeket határozott meg.
Mivel korlátozottan állnak rendelkezésre a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a jelentős károkozás elkerülésének értékelésekor egyenértékű adatokkal kerülnek értékelésre a káros hatásokra vonatkozó mutatók az alábbiak szerint:
vállalatok esetén: a nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek, a vízszennyezés, az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya;
Államkötvénykibocsátók (szuverének és szupranacionális szervezetek) esetén: üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátás -intenzitás és a társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok. Olyan értékpapírok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéseket előmozdító projekteket finanszíroznak, a projektre vonatkozó adatok is felhasználhatók annak mérlegelésére, hogy a fenntartható befektetések nem okoznak jelentős károkat egyéb környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésnél. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője együttműködik a kibocsátókkal és az adatszolgáltatókkal, hogy együtt növeljék az elérhető adatok körét. A mögöttes befektetési alap kezelője rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége kellőképpen megnőtt-e ahhoz, hogy azok értékelését be lehessen építeni a befektetési folyamatba.
Hogyan igazodnak a fenntarthatósági befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?
AHE-21280/SF2
A mögöttes befektetési alap kezelője rendelkezik fenntarthatósági minimum kizárási listával, amely alapján kiszűri azokat a vállalatokat, amelyek a nemzetközi normákkal ellentétes, vitatható üzleti gyakorlatot alkalmaznak. Az alkalmazott normatív keretrendszer magába foglalja az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozások irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelveket. Az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek a keretrendszer irányelveit súlyosan megsértik, kizárásra kerülnek a befektetési univerzumból.
Az uniós taxonómia meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit, és egyedi uniós kritériumok tartoznak hozzá.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A többi fenntartható befektetés sem sértheti jelentősen a környezeti és társadalmi célkitűzéseket.
Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?
Igen
Nem
Az Allianz Group alapító tagja az ENSZ által létrehozott Net-Zero Asset Owner
Alliance (AOA) szövetségnek.
Alapító tagként az Allianz Group elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2050-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a befektetéseinél. A nettó nulla azt jelenti, hogy az ÜHG kibocsátását ellensúlyozzák, így összességében nulla ÜHG kibocsátás valósul meg.
Ennek részeként, a karbonsemleges célkitűzés elérése érdekében mérföldkövek kerülnek kijelölésre a befektetett eszközök arányára vonatkozóan.
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a vállalati kibocsátók esetén figyelembe veszi az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biológiai sokféleségre, a víz-, a hulladékgazdálkodásra, valamint a társadalmi és munkavállalói kérdésekre vonatkozó PAI mutatókat. Állampapír befektetéseknél bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának átlag pontszámát veszi figyelembe, erre vonatkozóan a Freedom House Indexet alkalmazza. A befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat a befektetési folyamatban a "környezeti és/vagy társadalmi szempontok" pontban leírt kizárások révén veszi figyelembe.
A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a PAI-mutatókhoz szükséges megbízható, időszerű és ellenőrizhető adatok. A biológiai sokféleségre, a víz és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok korlátozottan elérhetők, ezért a kapcsolódó PAI-mutatók az értékpapírok kizárásával kerülnek figyelembe vételre: azaz kizárásra kerülnek olyan vállalatok befektetései, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveet. A mögöttes befektetési alap kezelője arra törekszik, minél több adat legyen elérhető, és rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége megfelelő-e ahhoz, hogy azok értékelését beépítse a befektetési folyamataiba.
AHE-21280/SF2
A portfólió összetételének meghatározására az SRI-minősítés szolgál, amelynek, kiszámításához a PAI-mutatókat más fenntarthatósági tényezőkkel együtt alkalmazzák.
A következő főbb káros hatásokat veszik figyelembe:
A vállalati kibocsátók esetén:
- ÜHG-kibocsátás
- Karbonlábnyom
- A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása
- A fosszilis tüzelőanyag-ágazatban működő vállalkozásoknak való kitettség
- A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő
tevékenységek
- Vízbe történő kibocsátások
- Veszélyes hulladékok aránya
- Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek megsértése
- Az ENSZ Globális Megállapodása elvei betartásának nyomon követesére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya
- Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása
- Vitatott fegyvereknek való kitettség
Állami és szupranacionális szervezetek esetén:
- Társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
A PAI-mutatókra vonatkozó információk a mögöttes befektetési alap éves jelentésében lesznek elérhetők.
A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.
Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának befektetési stratégiája: a hozam elérése úgynevezett „multiasset” eszközallokációs stratégia révén, főként a befektetésnek a tőkepiaci kilátásoknak megfelelően végrehajtható részvény és kötvény instrumentumok közötti megosztása útján. Az eszközosztályok széles skálájába történő befektetés, a globális részvény-, kötvény- és pénzpiacokra összpontosítva annak érdekében, hogy középtávon egy kiegyensúlyozott portfólió hozamához hasonló teljesítményt érjen el 6%-12% közötti volatilitási tartományon belül.
Az eszközalap a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) összhangban a globális részvénypiacokon működő vállalatokra összpontosít. Az eszközalap SRI-stratégiát követ, és támogatja az olyan befektetéseket, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat többek között kizárási kritériumok alkalmazásával a befektetések esetében.
Az eszközalap hosszú távú éghajlatvédelmi stratégiája mellett holisztikus fenntarthatósági megközelítést követ, amelynek érdekében a teljes befektetési folyamat során következetesen alkalmazza az Egyesült Nemzetek Szervezetének (xxx.xxxxx.xxx) Felelős Befektetési Alapelveit (Principles for Responsible Investment, PRI).
A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgálják?
Az eszközalap mögötti befektetések esetén a kötelező elemek a következők:
-Minősítések elérhetőségének minimuma: a mögöttes befektetési alap portfóliójának legalább 70%-a SRI minősítéssel kell rendelkezzen. (A portfólió ebben a tekintetben nem tartalmazza a nem minősített származtatott ügyleteket és a nem minősített eszközöket (így például készpénz és betétek). Míg a portfólió legtöbb eleme megfelelő SRI minősítéssel rendelkezik, előfordulhat, hogy egyes befektetések (például készpénz, betét, bizonyos alapok, nem minősített befektetések) nem minősíthetők az SRI Research módszertana szerint. Például:
AHE-21280/SF2
- A minősített eszközök esetén: részvényeknek a 80%-a, államkötvényeknek pedig a 100%-a eléri legalább a 1-es minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés)
Az eszközalap mögötti befektetések esetén továbbá az alábbi fenntartható kizárási
kritériumok kerülnek alkalmazásra:
- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelvei, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek
- a vitatott fegyverek (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi és biológiai fegyverek, szegényített urán és nukleáris fegyverek) gyártásában vagy értékesítésében részt vevő vállalatok által kibocsátott értékpapírok,
- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%- a származik fegyverekből, katonai berendezések és szolgáltatások gyártásából vagy értékesítéséből,
- olyan társaságok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a termikus szénkitermelésből származik
- olyan közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 20%-a szénből származik,
- a dohánytermeléssel foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírok, illetve olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételeinek több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik.
Az eszközök nem fektethetők olyan kibocsátók részvényeibe, amelyek bevételeinek
több mint 5%-a származik
i. alkohol, ii. fegyverkezés, iii. szerencsejáték és iv. pornográfia ágazatokból.
Az elégtelen Freedom House index pontszámmal rendelkező állampapír- kibocsátókba történő közvetlen befektetések kizárására kerülnek.
A fenti kizárási kritériumok külső adatszolgáltatótól származó információkon alapulnak.
Milyen minimális rátát határoztak meg a mérlegelésre kerülő befektetések körének a befektetési stratégia alkalmazását megelőző csökkentésére?
Az eszközalapra nem került meghatározásra ilyen minimális ráta
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.
Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője szűri a vállalatokat a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése során aszerint, hogy mennyire elkötelezettek az alábbi négy helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelő nemzetközi norma mellett: helyes vállalatirányítási szerkezet, munkavállalói kapcsolatok, a munkavállalók javadalmazása és az adózási szabályok betartása. Az olyan vállalatok befektetései, amelyek a fenti területek bármelyikén súlyosan megszegik a normákat, kizárásra kerülnek a befektetések köréből. Bizonyos esetekben amikor az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője úgy véli, akkor a megjelölt kibocsátók felkerülnek egy megfigyelési listára, például, ha a mögöttes befektetési alap kezelője úgy ítéli meg, hogy a felelősségvállalás javulást eredményezhet, vagy amikor a vállalatot úgy értékeli, hogy korrekciós intézkedéseket kell hoznia. A megfigyelési listán szereplő vállalatok eszközeibe továbbra is megengedettek a befektetések, kivéve, ha a felelősségvállalás vagy a vállalat korrekciós intézkedései nem vezetnek a helyzet kívánt orvoslásához.
AHE-21280/SF2
Ezen túlmenően a mögöttes alap kezelője elkötelezett amellett, hogy aktívan ösztönözze a nyílt párbeszédet a befektetést befogadó vállalatok vállalatirányítási, szavazati joghoz kapcsolódó és szélesebb körű fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolódóan a közgyűléseket megelőzően.
Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?
Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.
Eszközallokáció | Minimum | Cél | Maximum |
Európai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok, pénzpiaci eszközök | 0% | 45% | 100% |
Globális fejlett országok kibocsátóinak részvényei és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírjai, illetve ezen országokban forgalomba hozott részvények és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok. | 0% | 45% | 100% |
Magas hozamú, azaz befektetésre nem ajánlott besorolású (High yield) kötvények és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok. | 0% | 0% | 20% |
Fejlődő piaci befektetések és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok. | 0% | 0% | 30% |
Folyószámlapénz, betét | 0% | 10% | 100% |
A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:
-a befektetéseket befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,
- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx),
- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).
A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?
A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított
környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.
#1 K/T
jellemzőkhöz igazított befektetések
#1A
Fenntartható
befektetések
Taxonómiához igazodó
Egyéb környezeti
Befektetések
2. Egyéb
befektetések
1B Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések
Társadalmi
Az 1. K/T-jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a pénzügyi terméknek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgáló befektetéseit tartalmazza.
A 2. Egyéb befektetések kategória a pénzügyi termék azon fennmaradó befektetéseit tartalmazza, amelyek nem igazodnak a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, és nem minősülnek fenntartható befektetésnek sem.
Az 1. K/T jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a következőket foglalja magában:
- Az 1.A. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi
célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.
AHE-21280/SF2
- Az 1B. Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz igazított, fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket tartalmazza.
A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?
Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Eddig a befektetési univerzumnak csak kis hányadára terjed ki a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek uniós meghatározása, és a vállalatok csak 2023-ban kezdenek jelentést tenni a taxonómiához igazított tevékenységekről.
A taxonómiához igazodó befektetések közé tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő és/vagy részvénybefektetések. A taxonómiával kapcsolatos adatok egy külső adatszolgáltatótól származnak. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője értékeli az adatok minőségét., mely nem kerül hitelesítésre könyvvizsgáló vagy harmadik fél által. Az adatok nem tartalmazzák az államkötvények adatait, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan a taxonómiához igazodó tevékenységek részarányának meghatározására államkötvények esetén.
A közzétételben szereplő taxonómiához igazodó tevékenységek részaránya a forgalomban való részesedésen alapul.
Jelenleg a vállalatok kevés esetben jelentenek taxonómiához igazodó adatokat. Az adatszolgáltató így a taxonómiához igazított adatokat más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg.
Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a Taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
1. A befektetések – beleértve az
állampapírokat* is – taxonómiához való igazodása
2. A befektetések taxonómiához való
igazodása – az állampapírok* nélkül
0,10%
Taxonómiához igazodó befektetések
0,1%
0,10%
Taxonómiához igazodó befektetések
0,1%
99,9% Egyéb 99,9%
befektetések
99,9% Egyéb
befektetések
99,9%
* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok“ minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz kibocsátási szinttel rendelkeznek.
AHE-21280/SF2
A környezeti szempontból fenntartható befektetések jelenlegi minimális aránya 0,10%. A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális arányát jelenleg nem tudjuk tovább bontani átállási és támogató tevékenységekre a korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt. Amíg a vállalatok taxonómiához igazított tevékenységeire vonatkozó teljes körű, ténylegesen publikált adatok nem állnak rendelkezésre a nyilvános közzétételből, addig harmadik féltől származó adatokat és közvetlenül a mögöttes befektetési alapokra vonatkozóan a vagyonkezelőktől kapott adatokat használunk.
Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befeketések minimális részaránya?
A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális arányát jelenleg nem tudjuk tovább bontani átállási és támogató tevékenységekre a korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt.
Olyan környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya
Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Ha a befektetés nem igazodik a taxonómiához, mivel a tevékenység még nem tartozik az uniós taxonómia hatálya alá, vagy a pozitív hozzájárulás nem elég jelentős ahhoz, hogy megfeleljen a taxonómiai technikai szűrési feltételeknek, a befektetés még mindig környezeti szempontból fenntartható befektetésnek tekinthető, feltéve, hogy minden kritériumnak megfelel. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem kötelezi el magát a környezeti szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részaránya mellett.
A társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális
részaránya?
Az adatkorlátok miatt jelenleg nem áll módunkban a társadalmi szempontból
fenntartható befektetések minimális részarányát meghatározni.
Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője a fenntartható befektetéseket belső kutatás alapján határozza meg, amely referenciaként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az uniós taxonómia célkitűzéseit. Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője nem kötelezi el magát a társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya mellett, mert a fenntartható fejlődési célok egyaránt tartalmaznak környezeti és társadalmi célkitűzéseket.
Milyen befektetések tartoznak a „2. Egyéb befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?
A „2. Egyéb befektetések” kategóriába a folyószámlapénz/betét tartozik, ezeknek célja biztosítani az eszközalap likviditását. Az SFDR rendelet a pénzügyi piaci szereplők által kialakított pénzügyi termékekre terjed ki, így a folyószámlapénz/betét nem tartozik az SFDR rendelet hatálya alá, ezért nem érvényesülnek a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok.
Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet referenciamutatóként annak megállapítására, hogy ez a pénzügyi termék igazodik-e az általa előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkhöz?
A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék képes-e elérni az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.
Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.
AHE-21280/SF2
Hol található további termékspecifikus információ az interneten? További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx#xxxxxxxxxxx
C) Aktív Menedzselt Hozamkereső eszközalap (AHA)
A termék elnevezése: Aktív Menedzselt
Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.
Hozamkereső eszközalap (AHA)
Jogalany-azonosító: A termék LEI kóddal
nem rendelkezik
Környezeti és / vagy társadalmi jellemzők
Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?
Igen
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: %
Nem
Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel a befektetések legalább 5,00%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek
Az uniós taxonómia
az (EU) 2020/852
rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét. Az említett rendelet nem határozza meg a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe
az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek
amelyek társadalmi célkitűzéssel
rendelkeznek
AHE-21280/SF2
A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: %
Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket.
Milyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő a pénzügyi termék?
A termék támogatja a környezeti, társadalmi, emberi jogi, kormányzati és társadalmi felelősségvállalási, üzleti magatartási jellemzőket (ide nem értve az állampapírokban történő befektetéseket) úgy, hogy a "best-in-class" megközelítést beépíti az eszközalap befektetési folyamatába. Az eszközalap portfóliójának befektetésekor figyelembe veszi a kibocsátók SRI minősítés alapján történő értékelését.
Ezenfelül fenntartható minimális kizárási és eszközalap-specifikus kizárási kritériumok is alkalmazásra kerülnek.
Konkrét index referenciamutatókén nem került kijelölésre annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.
A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.
Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy
mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított egyes
környezeti és társadalmi jellemzőket?
Az eszközalap a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a következő fenntarthatósági szempontokat használja, amelyekről a pénzügyi év végén jelentést készít:
- A legjobb kibocsátókba történő befektetések százalékos aránya a mögöttes befektetési alap portfóliójában (a nem minősített származtatott termékeket és a nem minősített eszközök, (így például a készpénz és betétek) kivételével). A legjobb kibocsátók elérik legalább az 1-es SRI minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés),
- A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai (Principal Adverse Impacts, PAI) a kizárási kritériumok alkalmazásával figyelembevételre kerültek.
Melyek a pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések célkitűzései, és hogyan járul hozzá a fenntartható befektetés
ezekhez a célkitűzésekhez?
A fenntartható befektetések úgy járulnak hozzá a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez, hogy az eszközalap referenciakeretként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az EU taxonómiájának az alábbi célkitűzéseit:
1. Az éghajlatváltozás mérséklése
2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
4. A körforgásos gazdaságra való átállás
5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése
6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
A környezeti vagy társadalmi célkitűzésekhez való pozitív hozzájárulás értékelése az Allianz saját belső folyamataiban történik, amely a mennyiségi elemeket ötvözi a belső kutatások minőségi inputjaival. A módszertan először az értékpapír-kibocsátók mennyiségi bontását alkalmazza üzleti tevékenységük szerint. A keretrendszer minőségi eleme annak értékelése, hogy az üzleti tevékenységek pozitívan járulnak-e hozzá a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez.
AHE-21280/SF2
Az eszközalap figyelembe veszi a mögöttes befektetési alapról rendelkezésre álló információkat, akként, hogy a mögöttes befektetési alap kezelője kiszámítja a pozitív hozzájárulás mértékét úgy, hogy a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez hozzájáruló, az egyes kibocsátóknak tulajdonítható bevételi részarányok eszközsúlyozott aggregálására kerül sor (feltéve ha a kibocsátó megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó és a helyes vállalatirányítás elveknek). Továbbá, bizonyos értékpapírtípusok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célokhoz hozzájáruló konkrét
projekteket finanszíroznak, a teljes befektetés a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tekintett, feltéve ha ezek esetében sem sérülnek a jelentős károkozás elkerülését célzó, valamint a helyes vállalatirányitási elvek.
A pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?
Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a fenntartható befektetések ne okozzanak jelentős károkat más környezeti és/vagy társadalmi cél elérése érdekében, a mögöttes befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat használja fel. Küszöbértékek kerültek meghatározásra a jelentősen káros kibocsátók azonosítására. A meghatározott küszöbérték alatti kibocsátóknak meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy teljesítsék az előírt elvárásokat. Amennyiben a kibocsátó kétszer egymás után nem éri el a meghatározott küszöbértéket, vagy sikertelen lesz a felelősségvállalás folyamata, akkor a kibocsátó nem felel meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olyan kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetések, amelyek nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó értékelésnek nem számítanak fenntartható befektetésnek.
A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legfontosabb káros hatásai az alábbi területeken: környezet, társadalom és foglalkoztatás, az emberi jogok tiszteletbentartása és a korrupció és vesztegetés elleni küzdelem.
Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros
hatásokra vonatkozó mutatókat?
A káros hatásokra vonatkozó mutatók vagy a kizárási kritériumok alkalmazásának részeként vagy a küszöbértékekben, ágazati vagy abszolút alapon, kerülnek figyelembevételre. A mögöttes befektetési alap kezelője minőségi vagy mennyiségi kritériumokra vonatkozó küszöbértékeket határozott meg.
Mivel korlátozottan állnak rendelkezésre a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a jelentős károkozás elkerülésének értékelésekor egyenértékű adatokkal kerülnek értékelésre a káros i hatásokra vonatkozó mutatók az alábbiak szerint:
vállalatok esetén: a nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek, a vízszennyezés, az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya;
Államkötvénykibocsátók (szuverének és szupranacionális szervezetek) esetén: üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátás -intenzitás és a társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok. Olyan értékpapírok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéseket előmozdító projekteket finanszíroznak, a projektre vonatkozó adatok is felhasználhatók annak mérlegelésére, hogy a fenntartható befektetések nem okoznak jelentős károkat egyéb környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésnél. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője együttműködik a kibocsátókkal és az adatszolgáltatókkal, hogy együtt növeljék az elérhető adatok körét. A mögöttes befektetési alap kezelője rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége kellőképpen megnőtt-e ahhoz, hogy azok értékelését be lehessen építeni a befektetési folyamatba.
Hogyan igazodnak a fenntarthatósági befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?
AHE-21280/SF2
A mögöttes befektetési alap kezelője rendelkezik fenntarthatósági minimum kizárási listával, amely alapján kiszűri azokat a vállalatokat, amelyek a nemzetközi normákkal ellentétes, vitatható üzleti gyakorlatot alkalmaznak.
Az alkalmazott normatív keretrendszer magába foglalja az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozások irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelveket. Az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek a keretrendszer irányelveit súlyosan megsértik, kizárásra kerülnek a befektetési univerzumból.
Az uniós taxonómia meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit, és egyedi uniós kritériumok tartoznak hozzá.
A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.
A többi fenntartható befektetés sem sértheti jelentősen a környezeti és társadalmi célkitűzéseket.
Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?
Igen. Nem
Az Allianz Group alapító tagja az ENSZ által létrehozott Net-Zero Asset Owner Alliance (AOA) szövetségnek.
Alapító tagként az Allianz Group elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2050-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a befektetéseinél. A nettó nulla azt jelenti, hogy azÜHG kibocsátását ellensúlyozzák, így összességében nulla ÜHG kibocsátás valósul meg.
Ennek részeként, a karbonsemleges célkitűzés elérése érdekében mérföldkövek kerülnek kijelölésre a befektetett eszközök arányára vonatkozóan.
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a vállalati kibocsátók esetén figyelembe veszi az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biológiai sokféleségre, a víz-, a hulladékgazdálkodásra, valamint a társadalmi és munkavállalói kérdésekre vonatkozó PAI mutatókat. Állampapír befektetéseknél bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának átlag pontszámát veszi figyelembe, erre vonatkozóan a Freedom House Indexet alkalmazza. A befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat a befektetési folyamatban a "környezeti és/vagy társadalmi szempontok" pontban leírt kizárások révén veszi figyelembe.
AHE-21280/SF2
A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a PAI-mutatókhoz szükséges megbízható, időszerű és ellenőrizhető adatok. A biológiai sokféleségre, a víz és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok korlátozottan elérhetők, ezért a kapcsolódó PAI-mutatók az értékpapírok kizárásával kerülnek figyelembe vételre: azaz kizárásra kerülnek olyan vállalatok befektetései, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. A mögöttes befektetési alap kezelője arra törekszik, minél több adat legyen elérhető, és rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége megfelelő-e ahhoz, hogy azok értékelését beépítse a befektetési folyamataiba.
A portfólió összetételének meghatározására az SRI-minősítés szolgál, amelynek kiszámításához a PAI-mutatókat más fenntarthatósági tényezőkkel együtt alkalmazzák.
A következő főbb káros hatásokat veszik figyelembe:
A vállalati kibocsátók esetén:
- ÜHG-kibocsátás
- Karbonlábnyom
- A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása
- A fosszilis tüzelőanyag-ágazatban működő vállalkozásoknak való kitettség
- A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő
tevékenységek
- Vízbe történő kibocsátások
- Veszélyes hulladékok aránya
- Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek megsértése
- Az ENSZ Globális Megállapodása elvei betartásának nyomon követesére
szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya
- Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása
- Vitatott fegyvereknek való kitettség
Állami és szupranacionális szervezetek esetén:
- Társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok
A PAI-mutatókra vonatkozó információk a mögöttes befektetési alap éves jelentésében lesznek elérhetők.
A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.
Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának befektetési stratégiája: a hozam elérése úgynevezett „multiasset” eszközallokációs stratégia révén, főként a befektetésnek a tőkepiaci kilátásoknak megfelelően végrehajtható részvény és kötvény instrumentumok közötti megosztás útján, a részvénybefektetések túlsúlya mellett. Az eszközosztályok széles skálájába történő befektetés, a globális részvény-, kötvény- és pénzpiacokra összpontosítva annak érdekében, hogy középtávon egy kiegyensúlyozott portfólió hozamához hasonló teljesítményt érjen el 10%-16% közötti volatilitási tartományon belül.
Az eszközalap a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) összhangban a globális részvénypiacokon működő vállalatokra összpontosít. Az eszközalap SRI-stratégiát követ, és támogatja az olyan befektetéseket, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat többek között kizárási kritériumok alkalmazásával a befektetések esetében.
Az eszközalap hosszú távú éghajlatvédelmi stratégiája mellett holisztikus fenntarthatósági megközelítést követ, amelynek érdekében a teljes befektetési folyamat során következetesen alkalmazza az Egyesült Nemzetek Szervezetének (xxx.xxxxx.xxx) Felelős Befektetési Alapelveit (Principles for Responsible Investment, PRI).
A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgálják?
Az eszközalap mögötti befektetések esetén a kötelező elemek a következők:
AHE-21280/SF2
-Minősítések elérhetőségének minimuma: a mögöttes befektetési alap portfóliójának legalább 70%-a SRI minősítéssel kell rendelkezzen. (A portfólió ebben a tekintetben nem tartalmazza a nem minősített származtatott ügyleteket és a nem minősített eszközöket (így például készpénz és betétek). Míg a portfólió legtöbb eleme megfelelő SRI minősítéssel rendelkezik, előfordulhat, hogy egyes befektetések (például készpénz, betét, bizonyos alapok, nem minősített befektetések) nem minősíthetők az SRI Research módszertana szerint. Például:- A minősített eszközök esetén: részvényeknek a 80%-a, államkötvényeknek pedig a 100%-a eléri legalább a 1-es minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés)
Az eszközalap mögötti befektetések esetén továbbá az alábbi fenntartható kizárási
kritériumok kerülnek alkalmazásra:
- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelvei, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek
- a vitatott fegyverek (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi és biológiai fegyverek, szegényített urán és nukleáris fegyverek) gyártásában vagy értékesítésében részt vevő vállalatok által kibocsátott értékpapírok,.
- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%- a származik fegyverekből, katonai berendezések és szolgáltatások gyártásából vagy értékesítéséből,
- olyan társaságok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a termikus szénkitermelésből származik.
- olyan közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 20%-a szénből származik,
- a dohánytermeléssel foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírok, illetve olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételeinek több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik
Az eszközök nem fektethetők olyan kibocsátók részvényeibe, amelyek bevételeinek
több mint 5%-a származik
i. alkohol, ii. fegyverkezés, iii. szerencsejáték és iv. pornográfia ágazatokból.
Az elégtelen Freedom House index pontszámmal rendelkező állampapír- kibocsátókba történő közvetlen befektetések kizárására kerülnek
A fenti kizárási kritériumok külső adatszolgáltatótól származó információkon
alapulnak.
Milyen minimális rátát határoztak meg a mérlegelésre kerülő befektetések körének a befektetési stratégia alkalmazását megelőző csökkentésére?
Az eszközalapra nem került meghatározásra ilyen minimális ráta.
A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.
Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?
Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője szűri a vállalatokat a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése során aszerint, hogy mennyire elkötelezettek az alábbi négy helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelő nemzetközi norma mellett: helyes vállalatirányítási szerkezet, munkavállalói kapcsolatok, a munkavállalók javadalmazása és az adózási szabályok betartása. Az olyan vállalatok befektetései, amelyek a fenti területek bármelyikén súlyosan megszegik a normákat, kizárásra kerülnek a befektetések köréből. Bizonyos esetekben amikor az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője úgy véli, akkor a megjelölt kibocsátók felkerülnek egy megfigyelési listára, például, ha a mögöttes befektetési alap kezelője úgy ítéli meg, hogy a felelősségvállalás javulást eredményezhet, vagy amikor a vállalatot úgy értékeli, hogy korrekciós intézkedéseket kell hoznia. A megfigyelési listán szereplő vállalatok eszközeibe továbbra is megengedettek a befektetések, kivéve, ha a felelősségvállalás vagy a vállalat korrekciós intézkedései nem vezetnek a helyzet kívánt orvoslásához.
AHE-21280/SF2
Ezen túlmenően a mögöttes alap kezelője elkötelezett amellett, hogy aktívan ösztönözze a nyílt párbeszédet a befektetést befogadó vállalatok vállalatirányítási, szavazati joghoz kapcsolódó és szélesebb körű fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolódóan a közgyűléseket megelőzően.
Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?
Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.
Eszközallokáció | Minimum | Cél | Maximum |
Európai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok, pénzpiaci eszközök | 0% | 23% | 100% |
Globális fejlett országok kibocsátóinak részvényei és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírjai, illetve ezen országokban forgalomba hozott részvények és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok. | 0% | 67% | 100% |
Magas hozamú, azaz befektetésre nem ajánlott besorolású (High yield) kötvények és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok. | 0% | 0% | 20% |
Fejlődő piaci befektetések és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok. | 0% | 0% | 30% |
Folyószámlapénz, betét | 0% | 10% | 100% |
A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?
AHE-21280/SF2
A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.
Taxonómiához igazodó
#1 K/T
jellemzőkhöz igazított befektetések
#1A
Fenntartható befektetések
Egyéb környezeti
Társadalmi
Befektetések
2. Egyéb befektetések
1B Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések
Az 1. K/T-jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a pénzügyi terméknek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgáló befektetéseit tartalmazza.
A 2. Egyéb befektetések kategória a pénzügyi termék azon fennmaradó befektetéseit tartalmazza, amelyek nem igazodnak a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, és nem minősülnek fenntartható befektetésnek sem.
Az 1. K/T jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a következőket foglalja magában:
- Az 1.A. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi
célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.
- Az 1B. Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz igazított, fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket tartalmazza.
A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:
-a befektetéseket befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,
- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx),
- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).
A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen
A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezetii célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.
minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?
Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Eddig a befektetési univerzumnak csak kis hányadára terjed ki a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek uniós meghatározása, és a vállalatok csak 2023-ban kezdenek jelentést tenni a taxonómiához igazított tevékenységekről.
Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz kibocsátási szinttel rendelkeznek.
A taxonómiához igazodó befektetések közé tartoznak a hitelviszonyt megtestesítő és/vagy részvénybefektetések. A taxonómiával kapcsolatos adatok egy külső adatszolgáltatótól származnak. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője értékeli az adatok minőségét., mely nem kerül hitelesítésre könyvvizsgáló vagy harmadik fél által. Az adatok nem tartalmazzák az államkötvények adatait, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan a taxonómiához igazodó tevékenységek részarányának meghatározására államkötvények esetén.
A közzétételben szereplő taxonómiához igazodó tevékenységek részaránya a forgalomban való részesedésen alapul.
Jelenleg a vállalatok kevés esetben jelentenek taxonómiához igazodó adatokat. Az adatszolgáltató így a taxonómiához igazított adatokat más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg.
AHE-21280/SF2
A környezeti szempontból fenntartható befektetések jelenlegi minimális aránya 0,10%. A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális arányát jelenleg nem tudjuk tovább bontani átállási és támogató tevékenységekre a korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt. Amíg a vállalatok taxonómiához igazított tevékenységeire vonatkozó teljes körű, ténylegesen publikált adatok nem állnak rendelkezésre a nyilvános közzétételből, addig harmadik féltől származó adatokat és közvetlenül a mögöttes befektetési alapokra vonatkozóan a vagyonkezelőktől kapott adatokat használunk.
Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a Taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.
1. A befektetések – beleértve az
állampapírokat* is – taxonómiához való igazodása
2. A befektetések taxonómiához való
igazodása – az állampapírok* nélkül
0,10%
Taxonómiához igazodó befektetések
0,1%
0,10%
Taxonómiához igazodó befektetések
0,1%
99,9% Egyéb 99,9%
befektetések
99,9% Egyéb
befektetések
99,9%
* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok“ minden állampapír-kitettséget magukban foglalnak.
Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befeketések minimális
részaránya?
A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális arányát jelenleg nem tudjuk tovább bontani átállási és támogató tevékenységekre a korlátozottan rendelkezésre álló adatok miatt.
Olyan környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.
Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya
Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Ha a befektetés nem igazodik a taxonómiához, mivel a tevékenység még nem tartozik az uniós taxonómia hatálya alá, vagy a pozitív hozzájárulás nem elég jelentős ahhoz, hogy megfeleljen a taxonómiai technikai szűrési feltételeknek, a befektetés még mindig környezeti szempontból fenntartható befektetésnek tekinthető, feltéve, hogy minden kritériumnak megfelel. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem kötelezi el magát a környezeti szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részaránya mellett.
A társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya?
Az adatkorlátok miatt jelenleg nem áll módunkban a társadalmi szempontból
fenntartható befektetések minimális részarányát meghatározni.
Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője a fenntartható befektetéseket belső kutatás alapján határozza meg, amely referenciaként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az uniós taxonómia célkitűzéseit. Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője nem kötelezi el magát a társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya mellett, mert a fenntartható fejlődési célok egyaránt tartalmaznak környezeti és társadalmi célkitűzéseket.
Milyen befektetések tartoznak a „2. Egyéb befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?
A „2. Egyéb befektetések” kategóriába a folyószámlapénz/betét tartozik, ezeknek célja biztosítani az eszközalap likviditását. Az SFDR rendelet a pénzügyi piaci szereplők által kialakított pénzügyi termékekre terjed ki, így a folyószámlapénz/betét nem tartozik az SFDR rendelet hatálya alá, ezért nem érvényesülnek a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok.
Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet referenciamutatóként annak megállapítására, hogy ez a pénzügyi termék igazodik-e az általa előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkhöz?
A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék képes-e elérni az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.
Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.
AHE-21280/SF2
Hol található további termékspecifikus információ az interneten? További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx#xxxxxxxxxxx
Budapest, 2023. február 1.