KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET

KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET

amely létrejött egyrészről

Csemő Község Önkormányzata

székhelye: 0000 Xxxxx, Xxxxxx X. x. 1. Képviseli: Xx. Xxxxx Xxxxxx polgármester pénzforgalmi számlaszáma: 11742025-15390761

adószám: 15730284-2-13,

Telefonszám: x00-00-000-000

Fax: x00-00-000-000

E-mail:  xxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

mint Megrendelő építtető, (továbbiakban: Megrendelő) másrészről a

........................

székhelye:

Számlavezető pénzintézet neve:

pénzforgalmi számlaszáma:

adószám:

cégjegyzék száma:

vállalkozó kivitelezők nyilvántartása szerinti nyilvántartási száma: Képviseli:

Telefon:

Fax:

E-mail:

mint Vállalkozó kivitelező (továbbiakban Vállalkozó)

– együttesen Felek – között az alábbi helyen és időben.

(közös ajánlattétel esetén: valamennyi közös ajánlattevő felsorolásra kerül / továbbiakban: Vállalkozók együttesen: Vállalkozó)

I. A szerződés tárgya

Megrendelő a „Csemő Község belterületi útjainak felújítása” tárgyban, a Kbt. Harmadik Rész

115. § szerinti hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytatott le, melynek eredményeként a Vállalkozót hirdette ki nyertesként, Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a műszaki dokumentáció szerinti építési beruházás munkáinak megvalósítását a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek és az ajánlat tartalmának megfelelően.

II. Vállalkozói díj

II.1. Vállalkozói díj összege

A Szerződés egyösszegű (átalánydíjas) típusú. Az I. pontban részletezett feladatok hibátlan és hiánytalan teljesítéséért a Vállalkozót egyösszegű átalánydíjként ,-

HUF + ÁFA, azaz HUF + ÁFA összegű vállalkozói díj illeti meg.

Vállalkozó megerősíti és kijelenti, hogy:

a) figyelmesen megvizsgálta, szemügyre vette, áttanulmányozta és saját maga is átszámolta a Megrendelő által részére átadott műszaki leírást és tervdokumentációkat a közbeszerzési ajánlattétel során;

b) az ajánlattétel során maga is átszámolta a közbeszerzési dokumentáció részeként kapott árazatlan részletes költségvetésben szereplő anyagmennyiségeket, a számításokat (az adott esetben kiadott kiegészítő tájékoztatásokkal, korrigendumokkal) helyesnek és pontosnak találta, így azokat elfogadja, és ekképpen tökéletesen tisztában van a kivitelezés terjedelmével;

c) a vállalkozói díjat annak tudatában határozta meg, hogy a szerződéskötéskor teljes mértékben ismerte a projekt terjedelmét, az előírt anyagok és berendezések minőségét és mennyiségét, az építési technológiákat, valamint minden egyéb olyan körülményt, ami a vállalkozói díjat befolyásolhatta;

d) a Megrendelőtől kapott műszaki leírás és tervdokumentáció (ideértve az esetleges kiegészítő tájékoztatásokat, azok mellékleteit, az eljárást megindító felhívás korrigendumait) tökéletesen alkalmasak arra a célra, amelyre készültek és azok alapján az általa esetlegesen szolgáltatandó kivitelezési dokumentációkat hiba és hiánymentesen el tudja készíteni;

e) ezennel vállalja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a Megrendelőtől kapott és általa készítendő műszaki dokumentációkkal kapcsolatos teljes szakmai felelősségét és kötelezettségét;

f) kész és képes a szerződés előírásainak megfelelő módon elvégezni mindazt a munkát és szolgáltatást, amelyet a szerződés számára előír.

A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a vállalkozói díj a Vállalkozó szerződéses kötelezettségeihez tartozó összes költséget tartalmazza, amelyek a megrendelt munkák hiánytalan és rendeltetésszerű minőségben való elvégzéséhez szükségesek.

A felek a Ptk. 6:245. § (1) bekezdésében meghatározottaktól kifejezetten eltérve a következőkben állapodnak meg: A Vállalkozó kijelenti, hogy a részére átadott költségvetési mennyiségi kiírást megismerte és azokat felülvizsgálta. A költségvetési kiírás ismeretében kijelenti, hogy utólagos mennyiségi, felmérési hibák, hiányosságok és nem megfelelőségek kapcsán pótlólagos díjkövetelést nem támaszt, annak érvényesítéséről a szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond. A felek a Ptk. 6:246. § paragrafusában meghatározott zálogjogot kifejezetten kizárják, az Vállalkozót nem illeti meg. A nettó vállalkozói díjon felül a Megrendelővel szemben csak az általános forgalmi adó (ÁFA) érvényesíthető azzal, hogy a számlázására és a pénzügyi teljesítésre a teljesítés időpontjában hatályos ÁFA szabályok és ÁFA-kulcs alapján kerülhet sor.

Az átalánydíjként megajánlott vállalkozói díjat a Vállalkozó a feladat és a műszaki tartalom, valamint a közbeszerzési eljárásban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott dokumentumok, így különös tekintettel az ajánlattételi felhívásra, a dokumentációra, ennek részeként a műszaki leírásra és mellékleteire, továbbá az árazatlan költségvetési kiírás, valamint a kivitelezés helyszínének teljes ismeretében határozta meg, és az ár megállapítása során figyelemmel volt az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015.

(X. 30.) Korm. rendeletben és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet vonatkozó részeiben foglaltakra.

Vállalkozó kijelenti, hogy a vállalása a tárgyban meghatározott feladatokra teljes körű, és tartalmaz minden olyan munkát, közvetett és közvetlen költséget, amely a tárgyban szereplő feladatok komplett megvalósításához szükséges. Vállalkozó a fenti vállalkozói díjon felül semmilyen címen többletköltséget nem érvényesíthet.

A Kbt. 136. § (1) bekezdés a) pontja alapján Vállalkozó kötelezi magát arra, hogy nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt.

62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

II.2. Fedezet

Megrendelő nyilatkozza, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik. A jelen vállalkozási szerződés pénzügyi fedezetét Megrendelő az alábbi forrásból biztosítja.

Megrendelő a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény

3. melléklet II. 8. pont szerinti az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatása jogcímen egyszeri jellegű, vissza nem térítendő központi költségvetési támogatásban részesül. A támogatás aránya 100 %.

II.3. Tartalékkeret

Megrendelő tartalékkeretet nem köt ki.

III. Határidők

III.1. Munkaterület átadása:

Szerződéskötést követő 5 (öt) napon belül kezdődhet meg. Az építési munkaterület címe (teljesítés helye):

Csemő Község belterülete:

- Bogdán Iskola dűlő hrsz 378

- Akácos utca hrsz: 371

- Ilona utca: hrsz: 451

A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra nézve, hogy az átadott munkaterületen a tényleges munkavégzés megkezdésének feltételeit teljesíti, amelyek különösen:

• Munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyv kiállításra került,

• az aktualizált Műszaki ütemterv átadása a Megrendelőnek,

• munkakezdési engedély,

• az építési napló megnyitása,

• adott esetben egyéb, a Vállalkozó által beszerzendő engedélyek megléte,

• rendelkezik legalább 20 millió Ft/év és 5 millió HUF/káresemény értékű érvényes kivitelezői (építési-szelési) felelősségbiztosítással.

Megrendelő kizárólag a kivitelezési munkák által érintett területet biztosítja, minden egyéb ideiglenes melléklétesítményi, felvonulási és tárolási területről Vállalkozó köteles gondoskodni. Vállalkozó köteles az ideiglenes létesítményeket a munka befejeztével saját költségén elbontani és elszállítani.

III.2. Véghatáridő, birtokba adás

Az I. pontban megjelölt munkák teljesítési határideje: a munkaterület átadásától számított 120 nap.

A Vállalkozó műszaki előteljesítésre jogosult a Megrendelő kifejezett előzetes írásbeli hozzájárulásával.

A birtokba adás napját Xxxxx a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően határozzák meg.

IV. Felek jogai, kötelezettségei

IV. 1. Megrendelői adatszolgáltatás

A Megrendelő az Ajánlatkérési dokumentációban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátotta a munka elvégzéséhez szükséges adatokat.

A felek haladéktalanul kötelesek egymást tájékoztatni a jelen szerződésben megjelölt meghatalmazottaik útján a vállalkozás teljesítésével kapcsolatos lényeges körülményekről.

A Megrendelő, illetve az általa kijelölt szervezet vagy személy mindenféle korlátozás nélkül, bármikor jogosult a Vállalkozó, illetve annak alvállalkozói tevékenységét és munkavégzését, illetve a szerződésszerű teljesítést ellenőrizni, a Vállalkozótól a szerződés tárgyát képező munkákra vonatkozóan felvilágosítást kérni

A Vállalkozó köteles biztosítani a jelen szerződésben meghatározott munkák megvalósítása során olyan képzett és tapasztalt vezetőket és irányítókat, továbbá szakképzett, betanított és segéd munkaerőt, amely a szerződés szerinti és időben történő teljesítése érdekében szükséges. A Vállalkozó köteles továbbá biztosítani valamennyi, a munkák megvalósításához szükséges árut, anyagot, szerkezetet, vállalkozói eszközt és minden egyéb dolgot, legyen az ideiglenes vagy állandó jellegű.

A Vállalkozó köteles a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban tartani, a keletkezett építési és egyéb hulladék elszállításáról a munka végzése során rendszeresen gondoskodni. A Vállalkozónak az építési és bontási hulladék kezelésével kapcsolatban egyebekben az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell eljárnia. Amennyiben ezen kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesíti, azt a Megrendelő a Vállalkozó költségére elvégezteti.

A Vállalkozó köteles a saját költségén a munkák megvalósítása, valamint a hibák kijavítása folyamán biztosítani a munkaterület őrzését.

Ha a kivitelezési munkához e szerződés megkötésekor nem ismert további adatszolgáltatás vagy közbenső intézkedés válik szükségessé, a Megrendelő az értesítés vételétől számított legkésőbb 5 napon belül az adatokat a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja, illetve a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi.

Ha az adatszolgáltatáshoz vagy a közbenső intézkedéshez ennél hosszabb vagy rövidebb idő szükséges, a felek a fenti határidőtől eltérően is megállapodhatnak.

IV.2 Műszaki Ütemterv

Vállalkozó a munkaterület átadása előtt a Megrendelővel köteles egyeztetni és annak alapján részletes Műszaki ütemtervet készíteni és benyújtani. A Műszaki ütemterv átadása a munkaterület átadás feltétele.

A Vállalkozó az ütemtervben megadottak szerint köteles végezni a munkát.

Ha bármely utóbb felmerülő okból az egyeztetett ütemtervtől Vállalkozó el kíván térni, a Megrendelő kívánsága szerint köteles azt átdolgozni és a Megrendelővel jóváhagyatni. A megrendelői jóváhagyás nem érinti a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó esetleges megrendelői kötbérigényt.

Vállalkozó feladata, hogy a kivitelezés során ezen ütemterveket folyamatosan aktualizálja előre meghatározott időközönként vagy a műszaki ellenőr utasításának megfelelően.

IV.3. Kivitelezés

A Vállalkozónak a szerződés megkötésének időpontjában rendelkeznie kell az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében történő regisztrálással.

A kivitelezési munkákat Vállalkozó a közbeszerzési dokumentáció részét képező Műszaki leírás és mellékletei alapján köteles elvégezni.

A Vállalkozó a szerződés rendelkezéseivel összhangban megszervezi, felügyeli a munkákat, továbbá szolgáltatja az anyagokat, felszereléseket, melyek a munka határidőre történő befejezéséhez szükségesek.

Vállalkozó a munkanemekre érvényes Magyar Szabványnak és technológiai előírásoknak mindenben megfelelő, legmagasabb minőségi szinthez tartozó teljesítést vállal.

A Műszaki leírásban foglaltaktól eltérő műszaki megoldást Vállalkozó csak a Megrendelő előzetes hozzájárulásával alkalmazhat.

IV. 4. Akadályoztatás

A Vállalkozó köteles munkáját olyan gondosan megszervezni, hogy minden előrelátható akadály időben megszüntethető legyen. A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítését akadályozó valamennyi körülményről a Megrendelőt haladéktalanul írásban értesíteni és egyben lehetősége szerint saját hatáskörében eljárni azok elhárítása érdekében. A Vállalkozó minden olyan hibát, ellentmondást, kivitelezhetetlen elképzelést, szakszerűtlen megrendelői utasítást, amelyet felismer, írásban haladéktalanul jelent a Megrendelőnek, és együttműködik a megfelelő megoldás kidolgozásában.

IV.5. Építési napló

A Vállalkozó az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési előrehaladási nyilvántartás (papír alapú építési napló) vezetésére köteles.

Az építési napló megnyitásának időpontja: a munkaterület átadásának napja.

Az építési naplót Vállalkozó a munkaterület átadásával egyidejűleg köteles megnyitni és magyar nyelven folyamatosan vezetni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint.

Vállalkozó az építési naplóban az elvégzett kivitelezési feladatokat ellenőrizhető módon regisztrálja.

Vállalkozónak fel kell tüntetnie az építési naplóban az adott napon jelenlévő, a teljesítésben közreműködő alvállalkozók nevét.

Vállalkozó a szerződés szerinti tevékenységgel összefüggő adatszolgáltatást Megrendelő kérésére 8 (nyolc) naptári napon belül megadja.

A Vállalkozó köteles a Megrendelő által az építési naplóba bejegyzett észrevételeit, kifogásait kivizsgálni és ennek eredményéről a Megrendelőt írásban tájékoztatni, hiba esetén azt a lehető legrövidebb időn belül elhárítani. Az építési naplóba bejegyzésre jogosultak neve, és elérhetősége, egyben a Felek nyilatkozattételre jogosult képviselői műszaki kérdésekben:

Megrendelő képviselői		Vállalkozó képviselői
Név:	.............................		Név:	.............................
	műszaki ellenőr	Felelős műszaki vezető
Telefon:	.............................		Telefon:	.............................
Fax:	.............................		Fax:	.............................
Mobil:	.............................		Mobil:	.............................
E-mail	..............................		E-mail	.............................

Vállalkozó képviselői
Név:	.............................
Helyszíni művezető
Telefon:	.............................
Fax:	.............................
Mobil:	.............................
E-mail	.............................

A teljesítésigazolás kiadására jogosult műszaki ellenőr: .........................

Vállalkozó köteles nyilatkozatra jogosult személlyel képviseltetni magát a Megrendelő képviselője által összehívott munkahelyi koordinációt szolgáló megbeszéléseken, és a szükséges intézkedéseket az ott megbeszéltek alapján a munkák ütemszerű végrehajtása érdekében megtenni.

IV. 6. Felelős műszaki vezető

A Vállalkozó kijelenti, hogy rendelkezik egy fő 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklet IV. Felelős műszaki vezetés 3. rész 2. pontjában előírt MV-KÉ kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezetővel, aki ellátja az építésvezetői teendőket, és aki megfelel a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet előírásainak. Vállalkozó megnevezi a felelős műszaki vezető szakembert: és megadja a

kamarai nyilvántartásba vételének elektronikus elérési útvonalát a következők szerint:

…………………., továbbá a jelen szerződés általa történő aláírásával egyidejűleg csatolja a felelős műszaki vezető szakember rendelkezésre állási nyilatkozatát.

A felelős műszaki vezető személyében történő változás esetén a Vállalkozó köteles Megrendelőt előzetesen értesíteni. Az új felelős műszaki vezetőnek is meg kell felelnie a jelen pontban foglalt feltételeknek.

IV.7. Megfelelőség

IV.7.1 Szabványok és műszaki előírások

A Vállalkozó az ajánlatkérési dokumentáció Műszaki leírás című részben hivatkozott műszaki előírások alkalmazását magára nézve kötelezőnek fogadja el, a jelen szerződés alapján megvalósuló munkáknak meg kell felelniük az ezekben meghatározott követelményeknek.

A Vállalkozó vállalja, hogy a jelen szerződésben foglalt valamennyi munkát a megjelölt határidőig a mindenkor hatályos építésügyi, tűzrendészeti, balesetvédelmi, egészségügyi és egyéb vonatkozó szakhatósági előírások és az általánosan elfogadott hazai szakmai elvárások szerint, a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelelően, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a magyar szabványok szerinti minőségben és anyagok felhasználásával, az átadás-átvételi határidőre hiba- és hiánymentesen elkészíti. A teljesítés tartalmát az építési jogszabályok, a vonatkozó magyar szabványok és a felhasználásra kerülő egyes termékekre vonatkozó alkalmassági engedélyek, tanúsítványok határozzák meg.

A fenti követelményektől való eltérési szándék esetén: az eltérő műszaki megoldás egyenértékűségét az építésügyi hatóságnál szakértői véleménnyel kell bizonyítani, amelynek költségeit a Vállalkozó viseli.

A Felek a szabványostól eltérő, a hazai gyakorlatban még nem ismert, vagy nem alkalmazott műszaki módszerek alkalmazása esetén a Vállalkozó kárveszélyviselésében állapodnak meg, felek a Vállalkozó kártérítési felelősségét nem korlátozzák.

IV.7.2 Anyagok, termékek

Vállalkozó munkavégzése során a műszaki leírásban illetve az ajánlatában (beárazott költségvetési kiírásában – 1. sz. melléklet) feltüntetett anyagféleségeket köteles alkalmazni. Ettől való eltérés csak Megrendelő jóváhagyásával és a Kbt. 141. §-ában, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 28. §-ában foglalt feltételek megtartásával lehetséges. Vállalkozó a beépített anyagok, szerelvények, stb. megfelelőségét a jelen szerződésben foglaltak szerint, az érvényes jogszabályi előírások és műszaki előírások szerint vállalja, és azt minőségtanúsítvánnyal igazolja. A felhasználandó építő- és szerelőipari anyagokra, termékekre, szerkezetekre vonatkozó minőségtanúsító okiratokat (alkalmassági bizonyítványokat, alkalmazási engedélyeket, minőségi bizonyítványokat, vizsgálati jegyzőkönyveket, szakvéleményeket, stb.) másolatban átadja Megrendelőnek.

A megfelelőség tanúsításával kapcsolatos vizsgálatok, szakvélemények és engedélyek beszerzésének költségei teljes egészében Vállalkozót terhelik.

A Vállalkozó a megfelelőséget szükség esetén akkreditált vizsgáló laboratóriumokban köteles ellenőriztetni.

Ha bármely – a jelen szerződésben vagy szabványban, műszaki leírásban nem előírt, de a Megrendelő által elrendelt – vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az anyagok, termékek vagy az elvégzett munka nem felel meg az előírásoknak, akkor a vizsgálatok költségét a Vállalkozó viseli, ellenkező esetben a Megrendelő Vállalkozó ezzel felmerült igazolt költségeit megtéríti.

Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.

IV.7.3 A megfelelőség ellenőrzése

A kivitelezés során Vállalkozó köteles a műszaki előírások által előírt ellenőrzéseket folyamatosan elvégezni, a megállapított hibákat és hiányosságokat haladéktalanul megszüntetni, az intézkedéseket az építési naplóban rögzíteni. Az elkészített műbizonylatok, jegyzőkönyvek az építési napló mellékletét képezik, azokról folyamatosan jegyzéket kell vezetni.

Amennyiben a kivitelezés során, illetve a jótállási időszakban olyan hiányosságok derülnek ki, amelyek szakszerűtlen munkavégzésre vagy csökkent értékű anyagokra vezethetők vissza, akkor ezeket Vállalkozó felszólításra, azonnal, térítésmentesen és egészében köteles megszüntetni. Amennyiben Vállalkozó a megadott határidőre nem tesz eleget a felszólításnak, Megrendelőnek joga van a munkát Vállalkozó költségére elvégeztetni, vagy Megrendelő választása szerint egyéb szavatossági jogaival élhet.

A Megrendelő a jelen szerződésben meghatározott bármely munka befejezése előtt bármikor jelezheti a hiányosságokat a Vállalkozónak. A Vállalkozó köteles saját költségén mindazokat a munkarészeket kijavítani, melyek a jelen szerződéstől eltérnek és a Vállalkozó érdekkörében felmerült bármely hibára vezethetők vissza. Ha a Vállalkozó késlekedik ezeknek a hibáknak a kijavításával vagy a hátralévő munkák befejezésével, a Megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani, jogosult továbbá a Vállalkozó költségén azok elvégzésére, kötbér érvényesítésére, és a szerződésszegés egyéb a jelen szerződésben vagy jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeinek alkalmazására.

A Vállalkozó a szerződéskötéskor előre nem látható okból felmerült és az érdekkörén kívül eső okból keletkezett hiba kijavítására is köteles, az ebből eredő többletköltségeit (módosítási) igényként jogosult bejelenteni Megrendelőnek, megjelölve az esetleges határidő módosításra vonatkozó igényét is.

IV.7.4 A megfelelőség tanúsítása

A Vállalkozó a vonatkozó szabványok, műszaki előírások szerinti legmagasabb minőségi szinthez tartozó teljesítést vállal.

IV.8. Ellenőrzés

Megrendelő jogosult a munkát a műszakilag indokolt időközökben ellenőrizni.

Az eltakarásra kerülő munkarészekről az eltakarást megelőző 3 (három) nappal Vállalkozó írásban (levélben vagy telefaxon) értesíti Megrendelőt, megjelölve az eltakarás időpontját. Az ellenőrzés elmulasztása Vállalkozót a neki felróható szerződésszegés jogkövetkezményei alól nem mentesíti.

A munkarészek megfelelőségét a Vállalkozónak tanúsítania kell. Az előírt minőség elérése a továbbépítés feltétele. Vita esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni. A feltárás és helyreállítás költségét az a fél viseli, akinek a vitatott munkával kapcsolatos álláspontja téves volt.

IV.9. Munkaterület

Vállalkozó jogosult és köteles a munkaterületet átvenni, és az átvételkor annak munkavégzésre való alkalmasságát megvizsgálni, az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit rögzíteni, és a Megrendelő figyelmét ezen hiányosságok megszüntetésére felhívni. Köteles megvizsgálni, hogy a munkaterületen korábban végzett munkák esetleges hibái vagy hiányosságai nem akadályozzák-e a munkavégzésben. Amennyiben Vállalkozó ezen bekezdésben szabályozott ellenőrzési kötelezettségét elmulasztja, vagy nem kellő körültekintéssel végzi, úgy az ebből eredő károkért kártérítési felelősséggel tartozik.

Amennyiben a kivitelezés során, illetve a garanciális időszakban olyan hiányosságok derülnek ki, amelyek szakszerűtlen munkavégzésre vagy csökkent értékű anyagokra vezethetők vissza, akkor ezeket Vállalkozó felszólításra, azonnal, térítésmentesen és egészében köteles megszüntetni. Amennyiben Vállalkozó a megadott határidőre nem tesz eleget a felszólításnak, Megrendelőnek joga van a munkát Vállalkozó költségére elvégeztetni.

Vállalkozó feladata saját munkaterületének felelős őrzése, a munkájához szükséges szociális létesítmények, tároló területek és egyéb melléklétesítmények kialakítása, valamint vállalkozásának befejezésekor ezek elbontása, elszállítása. Vállalkozói feladat a kivitelezési munkához szükséges valamennyi segédszerkezet (technikai eszköz és munkahelyi berendezés) telepítése, helyszínen tartása, mozgatása és a kivitelezés befejezésekor a munkaterületről történő eltávolítása.

Vállalkozó feladata a munkaterület, valamint adott esetben az igénybe vett közterület (így különösen járda, úttest) folyamatos napi tisztántartása, a keletkezett hulladék vonatkozó jogszabályok szerinti osztályozása, szelektív kezelése és - a munkaterületről történő - folyamatos elszállítása.

A Vállalkozó köteles a kivitelezés során keletkező hulladékok – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására).

Vállalkozó indokolt esetben jogosult erre a célra más szervezetet igénybe venni, ezt köteles az indok megjelölésével előzetesen írásban bejelentenie a Megrendelőnek.

IV.10. Károkozás

Vállalkozó köteles az állag-, vagyon- és kapcsolódó életvédelem biztonságához szükséges intézkedéseket megtenni, az esetlegesen okozott károkat helyreállítani, illetve megtéríteni. Vállalkozó a nem szakszerű munkavégzésből eredő károkért teljes körű felelősséggel tartozik.

Felek megállapodnak abban, hogy a kivitelezés időszaka alatt az egymásnak okozott, vagy harmadik fél által bármelyik félnek okozott és tudomásukra jutott kárt a tudomásra jutást követően haladéktalanul írásban (postai úton, ajánlott küldeményként, fax, és e-mail) bejelentik egymásnak. A kárt okozó és a károsult fél köteles a kár körülményeit együttesen kivizsgálni.

A Vállalkozó a Megrendelő képviselőjének a IV.5. pont szerinti címére küldi az értesítéseit.

Az építési helyen található minden mozgó és beépített berendezéséért és felszereléséért, valamint a Megrendelő által esetlegesen rendelkezésre bocsátott anyagokért a megsemmisülésre, a károsodásra vagy a lopásra vonatkozó minden felelősséggel a Vállalkozó tartozik, hacsak a kárt nem bizonyítottan és kizárólag vis maior esemény okozta a Vállalkozó mindennemű ráhatása nélkül. Lopásért, a Vállalkozó alkalmazottai vagy idegen személy általi szakszerűtlen kezelés, szándékos rongálás miatti értékcsökkenésért minden esetben Vállalkozó felel.

A Vállalkozó a Megrendelő által adott anyaggal, vagy utasításai szerint sem végezheti el a munkát, ha ez jogszabályi, hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetéséhez vezetne.

IV.11. Munka és tűzvédelem

Vállalkozó tevékenysége alatt folyamatosan köteles teljes körűen és saját felelős hatáskörében az érvényes munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat betartani és betarttatni, dolgozói részére a munkavédelmi előírások szerinti egészségügyi vizsgálatokat elvégeztetni, a tűz- és munkavédelmi oktatásokat megtartani, a szükséges védelmi és biztosító eszközöket rendelkezésre bocsátani, alkalmazni és használatukat folyamatosan ellenőrizni. Vállalkozó Megrendelővel együttműködik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesítésében. Tűzveszélyes tevékenység esetén a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra dolgozóit kioktatja.

Vállalkozó köteles a Megrendelő munka-, tűz- és környezetvédelmi ügyekben meghatalmazott, ellenőrzésre és intézkedésre jogosult képviselői munkavédelmi ellenőrzését segíteni, intézkedéseiket magára nézve kötelezőnek tekinteni. Vállalkozó köteles minden biztonságtechnikai rendellenességet Megrendelő felelős vezetőjének jelenteni, a munkájával összefüggésben bekövetkező balesetet kivizsgálni, bejelenteni, és a szükséges nyilvántartást vezetni. Amennyiben Vállalkozó nem tartja be a fenti szabályzatban rögzített kötelezettségeit, úgy az 1993. évi XCIII. törvényben foglalt felelősség őt terheli.

IV.12. Gazdálkodó szervezet létrehozása, Munkavállalók

Vállalkozó kötelezi magát a megrendelő azon előírásának megtartására, amely szerint Megrendelő nem követeli meg és nem teszi lehetővé a nyertes ajánlattevő(k) által gazdálkodó szervezet (projekttársaság), illetve személyes joga szerint jogképes szervezet létrehozását.

Vállalkozó a vállalt feladat teljesítése során csak érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztathat. Vállalkozó köteles dolgozóit egységes, cégjelzéses munkaruhában foglalkoztatni. Vállalkozó rendelkezik dolgozóinak személyre szóló balesetbiztosítással, mely olyan munkahelyi baleset- és rokkantságbiztosítás, amely bármely dolgozójának bármely követelését - beleértve a TB viszontkövetelését is - fedezi. Előzőek értelmében Megrendelő felé Vállalkozó semmilyen követelést nem támaszthat.

IV.13. Alvállalkozók, egyéb közreműködők

Vállalkozó az I. pontban meghatározott feladat végrehajtásához – a közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatában foglaltaknak megfelelően – Alvállalkozót vesz igénybe / nem vesz igénybe.

Azon munkák megnevezése, amelyekhez alvállalkozót vesz igénybe:.................................

Vállalkozó a szerződés teljesítése során köteles betartani a Kbt. 138. §-ának előírásait.

Vállalkozó legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőnek minden további, a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozót előzetesen bejelenteni, és a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt.

A teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe saját teljesítésének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

Megrendelő a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján ellenőrzi, hogy a teljesítésben a Kbt. 138. § (2)–(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt.

A Vállalkozó az alvállalkozó munkájáért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Amennyiben a Vállalkozó az alvállalkozót jogosulatlanul vette igénybe, Vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely az alvállalkozó igénybevétele nélkül nem merült volna fel.

A Vállalkozó kijelenti, hogy jelen szerződés teljesítése céljából, e szerződésen alapuló egyéb szerződéseiben saját magára vonatkozó kötelezettségként vállalja a Kbt. 135. § szerinti előírások és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben foglaltak érvényesítését.

IV. 14. Közművek

Közművekkel kapcsolatos engedélyek, hozzájárulások beszerzése a Vállalkozó feladata, az ahhoz szükséges dokumentumok elkészítésével együtt.

A közművek közelében végzendő munkák megkezdése előtt, a közművezetékekhez történő csatlakozás elkészítésekor a Vállalkozónak a közmű kezelőjének szakfelügyeletét kell biztosítania a munkahelyen.

V. A teljesítés ellenőrzése, igazolása

V.1. Műszaki ellenőr

Megrendelő a jelen szerződésben foglalt feladatok teljesítését a IV.5. pontban megjelölt képviselője (a továbbiakban: Műszaki Ellenőr) útján ellenőrzi. A Műszaki Ellenőr jelen

szerződésben foglalt feladatok teljesítését ellenőrzi, és a tapasztalatait, utasításait írásban – a vonatkozó jogszabályok szerint – az építési naplóban, illetőleg jegyzőkönyvben rögzíti.

VI. Teljesítés

VI.1. Készre jelentés

A szerződő feleknek a készre jelentés és a műszaki átadás-átvétel során az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. xxxxxxxx előírásai szerint kell eljárniuk.

A Vállalkozó az általa szerződésszerűen elvégzett munka készre jelentését akkor teheti meg, ha az elkészült mű akadálymentesen (azaz forgalomterelés nélkül) rendeltetés-szerűen használható.

A szabályos készre jelentést követően a Megrendelő a Vállalkozó által megjelölt időpontban a műszaki átadás-átvételi eljárást csak akkor köteles megkezdeni, ha az elkészült munka rendeltetésszerű használatra alkalmas, és a minőség tanúsítására a Vállalkozó szükség szerinti minőségi bizonylatokat, jegyzőkönyveket és az elvégzett munka rögzítésére alkalmas komplett átadási dokumentációt 2-2 példányban a műszaki átadás-átvétel előtt a Megrendelő rendelkezésére bocsátja.

A Vállalkozó késedelmének minősül az, ha a fenti dokumentumok hiánya miatt a Megrendelő a műszaki átadás-átvételt nem kezdi meg. A vállalkozói késedelem mindaddig fennáll, míg a Vállalkozó a fenti dokumentumok szolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségének nem tesz eleget.

VI.2. Műszaki átadás- átvétel

A Vállalkozó köteles a jelen szerződés tárgyát képező munka elkészültét a várható befejezés előtt legalább 8 nappal a Megrendelő részére írásban jelezni. A Megrendelő vállalja azt, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárást, a Vállalkozó által a fenti rendelkezések figyelembevételével megküldött készre jelentésben megjelölt időpontban megkezdi, és 15 napon belül lefolytatja. A felek kötelesek a tervezett befejezés időpontjában az adott munkarészt megvizsgálni, és a jegyzőkönyvben valamennyi hibát feltüntetni. Amennyiben Megrendelő a létesítmény átvételét az esetleges hibák, hiányok jelentősége illetve mennyisége miatt megtagadja, a megtagadást követő 3 munkanapon belül az újabb átadás-átvételre olyan megfelelő határidőt köteles kitűzni, amely elegendő a hiányok pótlására és a hibák kijavítására. A Vállalkozó köteles valamennyi, a jegyzőkönyvben feltüntetett hibát a jegyzőkönyvben meghatározott időn belül kijavítani.

Amennyiben Megrendelő a munkák szerződésszerű teljesítését állapítja meg, úgy a sikeres műszaki átadás-átvételt követő 3 munkanapon belül kiállítja az erről szóló teljesítésigazolást.

A Kbt. 135. § (2) bekezdése értelmében a Megrendelő, amennyiben a Vállalkozó írásbeli értesítésére (készre jelentés) a jelen szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, a Vállalkozó kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

A műszaki átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő köteles megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet, a jelen szerződésben és annak mellékleteiben foglaltak teljesülését. Megrendelő köteles az eljárásra meghívni a jogszabályokban megjelölt szerveket.

Az eljárás során Vállalkozó igazolja, hogy:

- a munka a szerződésben meghatározott követelményeknek, az egyesített vagy kiviteli tervnek és a hatósági előírásoknak, valamint az esetlegesen menetközben elrendelt módosításoknak megfelelően hiány- és hibamentesen elkészült,

- rendelkezésre állnak a beépített anyagok minőségi tanúsítványai, az eljárást megelőző vizsgálatok bizonyítványai, amelyek igazolják, hogy a használatbavételi és üzembe helyezési engedély kiadásában érdekelt hatóságok nem látnak okot az engedély megtagadására.

A Vállalkozó által teljesítendő szolgáltatások átadás-átvételre való megfelelősége csak abban az esetben tekinthető adottnak, ha az illetékes hatóságok részéről valamennyi szakhatósági engedély, valamint az érintett közüzemek, továbbá egyéb érdekeltek részéről minden hozzájáruló nyilatkozat külön feltétel nélkül, jogerősen megadásra került.

Az átadás-átvételi eljárás során a Megrendelő az elvégzett munkát megvizsgálja, a vizsgálat alapján felfedezett hiányokat, hibákat, a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket, valamint az érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket, és az esetlegesen szükséges javítások határidejét jegyzőkönyvben rögzíti.

A Ptk. 6:247. § (3) bekezdéstől eltérően Megrendelő megtagadhatja az átvételt olyan kevéssé jelentős hiány vagy hiba miatt is, amely a létesítmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.

Amennyiben Megrendelő a létesítmény átvételét az esetleges hibák, hiányok jelentősége illetve mennyisége miatt megtagadja, egyúttal az újabb átadás-átvételre olyan megfelelő határidőt köteles kitűzni, amely elegendő a hiányok pótlására és a hibák kijavítására.

A teljesítés igazolás kiállítására Megrendelő részéről a Műszaki Ellenőr jogosult.

A jelen szerződésnek meg nem felelő teljesítés esetleges elfogadása nem jelent – Megrendelő részéről – lemondást a szerződésszegésből eredő igények érvényesítéséről.

VI.3. Teljesítés

A jelen szerződésben meghatározott építési munka akkor tekintendő teljesítettnek, amennyiben a Vállalkozó azokat hiánytalanul és a műszaki leírásnak megfelelő minőségben, hibamentesen elkészítette, továbbá – adott esetben – sikeresen lefolytatta az adott munkarész üzemképességének igazolására vonatkozó üzemi próbát és a szükséges hatósági használatba vételi eljárásokat, valamint a Megrendelő vagy nyilatkozattételre jogosult képviselője a Műszaki Ellenőr javaslatára kiállított teljesítési igazolást aláírta. A teljesítési igazolást a Megrendelő vagy a nyilatkozattételre jogosult képviselője az eredményes műszaki átadás- átvételt követően állítja ki, figyelemmel a Kbt. 135. § (1) és (2) bekezdésére. A teljesítési igazolás kiállításának feltétele a VII. 1. pontban felsoroltak teljesülése.

Amennyiben a Vállalkozó a javítási kötelezettségének a jegyzőkönyvben meghatározott ideig nem tesz eleget, a Megrendelő dönthet arról, hogy a teljesítést elfogadja vagy nem. Ha a

Megrendelő a teljesítést elfogadja, úgy a hibás teljesítéssel érintett rész vonatkozásában arányos díjcsökkentésre jogosult. Amennyiben a Megrendelő a teljesítést nem fogadja el és nem kéri a vállalkozó díj arányos csökkentését, úgy jogosult a hibákat a Vállalkozó költségére maga kijavítani vagy mással kijavíttatni.

VII. Számlázás, díjfizetés

VII.1. Teljesítési igazolás

Az átadás-átvételi eljárás befejezésekor a Megrendelő teljesítési igazolást állít ki. A teljesítési igazolás tartalmazza különösen az átadás-átvételre vonatkozó kifejezett nyilatkozatot, a Megrendelőnek az átadás-átvétel során átadott dokumentációk felsorolását, az érvényesíteni kívánt igényeket (pl. díjcsökkentés, visszatartás), és mellékletként a még meglévő, az átvételt nem akadályozó hibákról és más hiányosságokról, valamint azok javítási határidejéről készült jegyzőkönyvet.

A Megrendelő csak akkor köteles a teljesítésigazolást a Vállalkozó részére kiadni, ha a Vállalkozó a Megrendelőnek átadja az alábbiakat:

- Sikeresen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárásról felvett jegyzőkönyv,

- Lezárt építési napló,

- Megrendelő által jóváhagyott minősítési dokumentáció,

- Adóhatóság, vámhatóság által kibocsátott nemleges igazolások,

- Átláthatósági nyilatkozat

- Megvalósulási terv

- Komplett átadási dokumentáció

Nem minősül a Megrendelő késedelmének az, ha a teljesítésigazolást a fentiek hiánya esetén nem adja ki a Vállalkozónak.

VII.2. Előleg igénybevétele, és a folyósításának feltételei

Szerződő felek rögzítik, hogy a Kbt. 135. § (7)-(8) bekezdései alapján, mivel az építési beruházás teljesítésének időtartama a 2 hónapot meghaladja a Vállalkozó jogosult a teljes nettó ellenszolgáltatás (vállalkozói díj) 30 %-ának megfelelő mértékű előleg igénylésére.

Vállalkozó a szerződés hatályba lépését követően írásban nyújthatja be előleg igényét a Megrendelőhöz. Az előleget Megrendelő az igény kézhezvételét követő 3 napon belül észrevételezheti, ennek hiányában az előleg-igénylést a Megrendelő részéről elfogadottnak kell tekinteni.

Az előleg jóváhagyott összegét a Megrendelő az előlegbekérő okirat kézhezvételétől számított

15 napon belül átutalja a Vállalkozó részére. A Vállalkozó köteles az előlegről számlát kiállítani és azt a Megrendelő részére megküldeni.

Vállalkozó köteles a részére folyósított előleg összegét a szerződés céljával és tartalmával összhangban felhasználni. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a Megrendelő az előleg felhasználást jogosult ellenőrizni, és annak kapcsán – ideértve Vállalkozó szerződésszegésének eseteit is – fenntartja magának a jogot az előlegnek a szerződés céljával és tartalmával nem összeegyeztethető módon történő felhasználása vagy hasznosítása esetén az előleg visszakövetelésére.

Az előleggel a Vállalkozónak 50-50 %-os arányban a rész-, és a végszámlában kell elszámolnia.

VII.3. Számlázás

Vállalkozó egy részszámla és egy végszámla benyújtására jogosult a jelen szerződés alapján, a tényleges teljesítéssel összhangban.

A részszámla Megrendelő műszaki ellenőre által igazolt tényleges előrehaladási szint százalékos arányának a vállalkozói díjra vetített százalékos arányával egyező összegről, Megrendelő által kiállított teljesítésigazolás alapján nyújtható be.

Vállalkozó a végszámláját az építési munkák befejezése után a sikeres műszaki átadás-átvételt követően, Megrendelő által kiállított teljesítésigazolás alapján nyújthatja be.

Az első részszámla 50 %-os műszaki készültség esetén nyújtható be, és értéke nem lehet több, mint a vállalkozói díj 50 %-a.

A számla benyújtása és kiegyenlítése során az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. § rendelkezéseit mind a Vállalkozó, mind az alvállalkozó esetén alkalmazni kell.

A számlát a Vállalkozó

Csemő Község Önkormányzata (2713 Csemő, Petőfi S. u. 1.) OTP Bank 11742025-15390761-00000000 sz.

számla terhére állítja ki, a jelen pont szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően.

VII.4. Díjfizetés

Az ellenszolgáltatás kifizetése a Kbt. 135. §-ában részletesen meghatározottak, továbbá a Ptk. 6:130 § (1)-(2) bekezdése, valamint a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30-32. §-ának, alvállalkozó igénybe vétele esetén a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ának, a 2003. évi XCII. törvény (Art.), valamint a 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) megfelelő alkalmazásával történik.

Az elszámolás és a kifizetés pénzneme a magyar forint (HUF).

Fizetési késedelem esetén a Ptk. 6:155. § (1) és (3) bekezdése irányadó.

Amennyiben a számla nem tartalmazza bármely szükségszerű és elválaszthatatlan mellékletet, akkor Megrendelő a számlát nem fogadja be, kifizetése iránt nem intézkedik, a számlát javításra Vállalkozónak visszaküldi. Ha Megrendelő a számlát, vagy annak valamely tételét, vagy részét kifogásolja, akkor az erről szóló értesítést követően – a nem vitatott tételek tekintetében – Vállalkozó köteles haladéktalanul új számlát kibocsátani. A vitatott tételek vagy részek összege vonatkozásában Megrendelő és Vállalkozó egyeztetni köteles.

Nem minősül Megrendelő részéről késedelemnek vagy mulasztásnak, amennyiben a számla kifizetéséről azért nem vagy nem határidőben intézkedik, mert Vállalkozó hibásan, hiányosan kitöltött számlát bocsát ki, vagy a számlát a szükségszerű és elválaszthatatlan mellékletek bármelyike nélkül küldi meg Megrendelő részére.

VIII. Szavatosság

A jótállás időtartamának lejártát követően a Megrendelőt a Vállalkozó hibás teljesítése esetén a Ptk. előírásainak megfelelő szavatossági jogok illetik meg. A Megrendelő szavatossági igényeinek érvényesítésére a Ptk. rendelkezései az irányadók.

IX. Felelősségbiztosítás

IX.1. A Vállalkozónak a jelen szerződés általa történő aláírásának napjáig teljes körű építési-szerelési felelősségbiztosítást kell kötni (vagy a meglévő felelősségbiztosítást ki kell terjesztenie) a jelen szerződés teljes időtartamára vonatkozóan legalább 20 millió Ft/év és 5 millió Ft/káresemény értékhatárig terjedően.

IX.2. A Vállalkozó az érvényes és hatályos felelősségbiztosítás fennállását – a jelen szerződés általa történő aláírásának napján, - választása szerint - a következőképpen igazolhatja:

A) a jelen szerződés tárgyára kötött biztosítást igazoló biztosítási kötvény egyszerű másolatával, vagy

B) a meglévő biztosítás kiterjesztése esetén a biztosítási kötvény egyszerű másolatával és a biztosító által kiadott fedezetigazolás egyszerű másolatával, amely tartalmazza, hogy a Vállalkozó a meghatározott kötvény szám alatt a biztosítónál a fedezetigazolásban megadott felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik, melynek hatálya kiterjed a fedezetigazolásban megadott munkára és értékre.

IX.3. A felelősségbiztosítás megléte, és annak előző pont szerinti igazolása a szerződéskötés feltétele.

Amennyiben a Vállalkozó az általa történő szerződés - aláírással egyidejűleg nem adja át a Megrendelőnek, vagy nem az előzőekben részletezett tartalommal nyújtja be a teljes körű építési-szerelési felelősségbiztosítás fennállásának igazolását, úgy a Megrendelő nem köteles a szerződés aláírására, és az emiatt bekövetkező késedelemért a Vállalkozót terheli a felelősség.

Ez esetben Vállalkozónak sem kártérítési felelősséggel, sem kártalanítással nem tartozik, jogosult azonban a Vállalkozóval szemben érvényesíteni az elállásból eredő kárainak megtérítését, ez egyben a Vállalkozó szerződéskötéstől való visszalépésének minősül, és a Megrendelő jogosult a következő a jelen szerződés I. pontjában hivatkozott közbeszerzési eljárásban legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést kötni, amennyiben azt az összegezésben megjelölte.

X. Kapcsolattartás

Felek rögzítik, hogy minden nyilatkozatot vagy egyéb értesítést írásban, szükség szerint levélben, e-mailben vagy telefax útján küldenek meg egymásnak.

A nyilatkozat, értesítés akkor tekinthető közöltnek, amikor azt a másik fél igazoltan megkapta, vagy átvette.

A felek részéről kapcsolattartásra jogosultak a szerződés teljesítésével, értelmezésével kapcsolatos kérdésekben:

Megrendelő részéről		Vállalkozó részéről
Név:		Név:
Beosztás:		Beosztás:
Telefon:		Telefon:
Fax:		Fax:
Mobil:		Mobil:
E-mail		E-mail

XI. A szerződésszegés jogkövetkezményei

XI.1 A szerződés felmondása

XI.1.l. Megrendelő a Kbt. 143. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti esetekben a jogosult a szerződést felmondani, vagy a Ptk.-ban foglaltak szerint.

Megrendelő a Kbt. 143. § (2) bekezdés alapján köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.- ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a Vállalkozó tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

Megrendelő a Kbt. 143. § (3) bekezdése értelmében jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

A fentiek szerinti felmondás esetén a Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

XI.1.2. Xxxxxxxxx (a szerződés azonnali hatályú megszüntetése)

Jelen szerződést bármelyik fél – a másik fél előzetes értesítése mellett – azonnali hatályú felmondással megszűntetheti, ha erre a másik fél súlyos szerződésszegése fontos okot szolgáltat, különösen, ha jelen szerződés teljesítési határidőre, illetve díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseit súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a szerződés céljának elérését nagymértékben veszélyezteti.

Ha a Vállalkozó késedelmesen teljesít, félbehagyja a munkákat, a Megrendelő indokolt utasításának nem tesz eleget annak, illetve bármilyen más módon megszegi a szerződésben foglalt kötelezettségét, a Megrendelő a szerződésszegés tényét az építési naplóba történő

bejegyzéssel, vagy erre az alpontra hivatkozással feljegyzésben rögzíti, és határidő tűzésével felhívja a szerződésszegés megszüntetésére.

Ha a Vállalkozó a Megrendelő által megszabott határidőig nem tesz meg minden elvárható lépést a szerződésszegés megszüntetésére, a Megrendelő azonnali hatályú felmondással megszüntetheti a szerződést.

Ha a Vállalkozót felszámolási eljárás során fizetésképtelenné nyilvánítják, a másik Fél írásban azonnali hatályú felmondással megszűntetheti a Szerződést.

XI.2 Szerződés megerősítése

A Ptk. 6:186. § (1) bekezdése alapján a Vállalkozó kötbér fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.

XI.2.1 Késedelem esetére kikötött kötbér (késedelmi kötbér)

Szerződő Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésben foglalt munka oszthatatlan.

A Vállalkozónak felróható okból történő késedelmes teljesítés esetén Megrendelő késedelmi kötbérre jogosult. A késedelmi kötbér mértéke a késedelem minden naptári napjára a szerződés szerinti – ÁFA nélkül számított – ellenszolgáltatás (vállalkozói díj)….. %-a1. A késedelmi kötbér maximális mértéke a szerződés szerinti – ÁFA nélkül számított – ellenszolgáltatás (vállalkozói díj) 20 %-a. A Vállalkozót a kötbér megfizetése nem mentesíti a teljesítés alól.

Amennyiben a fizetendő kötbér összege eléri a kötbér maximális mértékét, Ajánlatkérő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

A 2013. évi V. törvény 6:186. § (1) bekezdése szerint Vállalkozó kötbér fizetésére köteles, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést (a szerződés késedelmes teljesítése esetén). Vállalkozó mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.

XI.2.2 Meghiúsulás esetére kikötött kötbér (meghiúsulási kötbér)

Amennyiben a Vállalkozó késedelme meghaladja azt az időtartamot, amely már a nettó vállalkozói díj 20 %-ának megfelelő összegű késedelmi kötbérrel szankcionálandó, úgy Megrendelő jogosult – anélkül, hogy érdekmúlását bizonyítania kellene – a vállalkozási szerződést a Vállalkozóhoz intézett egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondani, illetve a szerződéstől elállni. Ebben az esetben a teljesítést Vállalkozó hibájából eredően meghiúsultnak kell tekinteni (a teljesítés a Vállalkozónak felróható okból való elmaradása / lehetetlenné válása), és Vállalkozó teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér fizetésére köteles. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér mértéke: a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított ellenszolgáltatás 20%-a.

XI.2.3 Jótállás

XI.2.3.1 Jótállási idő

1 A nyertes ajánlattevő ajánlatában megajánlott mértékben!

Jelen szerződés alapján elvégzett munkára Vállalkozó …2 hónap jótállást vállal. A jótállási időszak kezdetét a szerződés teljesítésének időpontjától, azaz a sikeres műszaki átadás-átvétel napjától kell számítani.

XI.2.3.2 Jótállási kötelezettség

A Vállalkozó a kifogás kézhezvételétől számított 3 (három) munkanapon belül, a létesítmény biztonságát érintő hiba esetén haladéktalanul köteles a helyszínen hibavizsgálatot tartani és a hiba megszüntetése és/vagy a kárelhárítás érdekében szükséges intézkedéseket a műszakilag indokolt legrövidebb időn belül megkezdeni és befejezni.

XI.3. Kártérítési kötelezettség

Vállalkozó kötbérfizetési kötelezettsége nem érinti a kötbéren felüli kártérítési kötelezettségét.

A Vállalkozó kizárólagosan felelős minden olyan kárért, melyet alkalmazottai, alvállalkozói, vagy egyéb teljesítési segédei a Megrendelőnek, az építtetőnek, más alvállalkozóknak, illetve harmadik személynek okoztak. Vállalkozó az általa okozott károkat köteles közvetlenül rendezni, illetve a Megrendelőt mentesíteni minden kárigény, követelés alól, amelyek az általa okozott károkkal kapcsolatban merültek fel.

A Vállalkozó köteles megfizetni a Megrendelő számára minden olyan bírságot, hatósági díjat, egyéb költséget, amelyet a Megrendelőre a Vállalkozónak, illetve alvállalkozójának, egyéb teljesítési segédjének magatartása, vagy mulasztása miatt szabtak ki.

XI.4. Beszámítás

Megrendelő választása szerint jogosult az esetleges lejárt kötbér- vagy kártérítési követelését

– amennyiben azt Vállalkozó elismerte - a vállalkozói díjba történő beszámítással is érvényesíteni és azt a Vállalkozó esedékes számlájából levonni.

XII. Vegyes rendelkezések

XII.1. Aláírás

A jelen szerződést a Felek egyidejűleg (egy napon) vagy eltérő időpontban (eltérő napon) írhatják alá. A jelen szerződés megkötésének napja az a nap, amikor a jelen szerződést mindkét Fél egyidejűleg aláírta, vagy amennyiben a Xxxxx a szerződést nem egyidejűleg írták alá, úgy a szerződést később aláíró Fél aláírásának napja.

XII.2. Hatályba lépés

A jelen szerződés hatályba lépésének napja megegyezik a szerződés megkötésének napjával.

XII.3. A szerződés módosítása

A szerződő felek a Kbt. 141. § előírásainak megfelelően módosíthatják a szerződést.

2 A nyertes ajánlattevő megajánlása szerint.

XII.4 Elállás

Megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a szerződést felmondhatja. Ha Megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a Vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja megkezdeni és elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

XII.5. Felhasználói jog

Megrendelő a rendelkezési jogát kiköti a szerződés teljesítése során esetlegesen keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson. Megrendelő az alkotáson területi korlátozás nélküli, határozatlan idejű, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez.

Vállalkozó jogdíj fizetése nélkül jogosult a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.

XII.6. Nyilvánosság

Felek tudomásul veszik, hogy a szerződés – a Kbt. 43. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak megfelelően nyilvános, azt Megrendelő a Közbeszerzési Hatóság honlapján a szerződéskötést követően közzéteszi (kivéve a Kbt. 44. § (1) bekezdés szerinti, az ajánlatban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó azon iratokat, amelyek nyilvánosságra hozatalát a Vállalkozó megtiltotta).

Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.

XII.7. Alkalmazandó jogszabályok

A jelen szerződésben nem rendezett kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (X.15.) Korm. rendelet, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. szabályai az irányadók.

XII.8. Xxxxxxxx rendezése

A felek a szerződés értelmezésére és alkalmazására kikötik a magyar jogot és a magyar joghatóságot.

Ha vita merül fel a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatban vagy ezekből eredően, a Feleknek 30 napon belül kísérletet kell tenni a békés megegyezésre, de nem vesznek igénybe mediátori közreműködést, sem választott bíróságot.

XII.9. A szerződés részei

A jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik a szerződés I. pontjában hivatkozott közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumok abban az esetben is, ha azok fizikailag nem kerülnek csatolásra a papír alapú szerződéshez, így különösen:

- az eljárást megindító felhívás és esetleges módosítása

- az ajánlatkérési dokumentáció és esetleges módosítása

- a kiegészítő tájékoztatás (amennyiben arra sor kerül),

- a Vállalkozó ajánlatából a felolvasó lap, az alvállalkozókra, a műszaki felszereltségre és a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberekre vonatkozó nyilatkozata.

Jelen szerződés a mellékletek nélkül … oldalból áll, azt a Felek – ideértve a szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékleteit is – elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.

Mellékletek:

1. számú melléklet: beárazott költségvetés

2. számú melléklet: felelősségbiztosítási kötvény

3. számú melléklet: műszaki leírás

Kelt, ....................................... Kelt, .......................................

……………………………….. Megrendelő Csemő Község Önkormányzata ………………………………… Vállalkozó név

Figyelem! A szerződés tervezetét nem kell az ajánlatban benyújtani.