HUNGARUS-TUDAT MINT HAGYOMÁNY,

28

Xxxxxx Xxxxxx

HUNGARUS-TUDAT MINT HAGYOMÁNY,

ERKÖLCSI KÖTELESSÉG ÉS POLITIKAI MEGGYŐZŐDÉS

XXXXXXXXXXX XXXXXX ÉS A SZLOVÁKOK

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx (1889, Besztercebánya – 1972, Budapest), ahogy arra már Xxxxxx Xxxxxx is rámutatott, azon szlovák származású, szlovák identitá- sú történetírók (Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx) közé tartozik, akik a hungarus örökség ápolását tartották felada- tuknak.1 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx munkásságának vizsgálata során nemcsak az ő politikai gondolkodása rajzolódik ki, hanem a két világháború közti szlo- vákság helyzete is: a Trianont megelőző hónapokban, Trianon után, majd az első bécsi döntést követő határrevízió után. Xxxxxxxxxxx a szlovákokat a csehek által félrevezetett népnek tartotta, s azon fáradozott, hogy erre fel- hívja a figyelmüket, Magyarországon tartsa őket, lehetőleg egy konföderáci- ós államalakulatban, majd Csehszlovákia létrejötte után a visszaszerzésükre törekedett. Tette ezt hivatalnokként, újságíróként, tanárként, történetíróként, tudósként, illetve különböző irredenta mozgalmakban kifejtett tevékenysé- gével. Közben képviselte a hazai szlovákság érdekeit, és sérelmeit az adott lehetőségeken belül orvosolni igyekezett. Az éppen aktuális, nemzetiségeket érintő politikai eszmék nem hatottak rá, nem azok sodorták magukkal, az eszmét magában hordozta. Munkásságának vizsgálata során olyan értelmisé- gi karaktere bontakozik ki, aki a két világháború közti időszakban szlovákok és magyarok között közvetíteni tudott, s akinek a véleményére mindkét olda- lon odafigyeltek. A trianoni döntés ellenére hitt a magyarok és a szlovákok közös hazában való újbóli együttélésének lehetőségében, a Xxxxx Xxxxxx-i Ma- gyarországban, a megint soknemzetiségű „Új-Hungáriában”.

Tanulmányom forrásbázisát Xxxxxxxxxxx Xxxxxx négy nyelven folytatott magán- és szakmai levelezése, feljegyzései, újságcikkei, tudományos munkái, róla írt újságcikkek, valamint népbírósági anyagok képezik. Kutatásom leg- gyakrabban használt módszerének a szövegelemzést választottam, azonban a vizsgált szövegekből csak azokat az információkat emeltem ki, amelyek az általam súlypontozott törekvéseket közelebb hozzák.

1 XXXXXX Xxxxxx: A közös történelem nehéz öröksége. Viták nemzet és állam historiku- máról, Regio, 2014/1., 156–192. p, 171. p., <xxxxx.xx.xxx.xx/xxxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxx/ download/10/6> (letöltve: 2018. 01. 02.).

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 29

Podhradszky önéletrajzában2 egy öntudatos szlovák nagyapa karaktere bontakozik ki, aki Trencsén megyei születésű, de tanítói hivatása a Pest me- gyei Dunaegyházára szólította, ahol ötven éven keresztül tanította az ott le- telepedett szlovákok gyermekeit. Mivel a felnőtt lakosságot sem hanyagolta el, „tót kultúrájában tovább képezte, s anyanyelvén szellemi és anyagi bol- dogulását előmozdította, veszedelmes »pánszláv« izgatónak tartották a régi regime emberei”.3 Xxxxxxxxx Xxxxxxxx, Nógrád megye volt zsupánjának címzett levélben Podhradszky nagyapja pánszlávizmusa mellett a „štúrovec” (Štúr-követő) bélyeget is megemlíti.4 Nagyapja, miután visszavonult, vissza- költözött Felső-Magyarországra, ahol a gyermek Xxxxxxxxxxx Xxxxxx gyak- ran elkísérte őt politikai és népgyűlésekre, így Zólyom vármegye szlovák ve- zéreit jól ismerte. Ezek közé tartozott „Thurzó, Xxxxxxxxx, Xxxxxxx, Xxxxxx, Xxxxxx, Kmet, Xxxxxxx stb.”.5 Xxxxxxxxxxx apja, aki Besztercebányán volt tanár, ugyancsak élvezte a szlovák vezetők támogatását. Politikai, publicisz- tikai, irodalmi működésével a szlovák–magyar kapcsolatokat ápolta. Magyar nyelvre fordította többek között Xxxxxx Xxxxxxxxx szlovák költő Marínáját. Nagybátyja, Xxxxxxxxxxx Xxxx Xxxxxx első szlovák fordítója volt. Anyai ágon rokonságban álltak Xxxxxx Xxxxxxxxx költővel, nagyanyai ágon pedig Xxxxx Xxxx költővel, a szlovák forradalmi költészet megalkotójával. Ő maga diákkora óta foglalkozott politikai, publicisztikai, irodalmi és tudományos tekintetben a szlovák üggyel.6 Középiskolai tanulmányait a besztercebányai evangélikus gimnáziumban végezte.7 Ezt követően a Budapesti Tudomány- egyetemen folytatott tanulmányokat, majd 1915-ben a Magyar Nemzeti Mú- zeum néprajzi osztályára került szlovák és cseh ügyekkel foglalkozó etnográ- fusként.8

Muzeológusi és tanári munkája mellett cikkeket publikált, magyarul és szlovákul egyaránt. Az 1904 és 1926 közötti újságírói tevékenységéről listát

2 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx a Berinkey-kormány Miniszterelnöki Hivatala számára össze- állított önéletrajza (1919. január 19. – 1919. március 21.), ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár [a továbbiakban EKL], Xxxxxxxxxxx Xxxxxx hagyatéka [a továbbiakban: PGYH], H 322/II. csomó, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx írásai.

3 Uo.

4 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx 1941. április 2-án kelt levele Xxxxxxxxx Xxxxxxxx / Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx, Nógrád megye volt zsupánjának, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, Levélfogalmazványok.

5 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx a Berinkey-kormány Miniszterelnöki Hivatala számára összeál- lított önéletrajza…

6 Uo.

7 A Beszterczebányai Ág. Hitv. Ev. Gymnasium értesítője az 1902–1903. tanévről, Beszterce- bánya, 1903, <xxxxx://xxxxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx/xxxxxxxx_xxxxxxxxxxxxxx_0000_0000. pdf> (letöltve: 2017. 08. 02.).

8 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx a Xxxxxxxx-kormány Miniszterelnöki Hivatala számára összeál- lított önéletrajza…

30 Xxxxxx Xxxxxx

készített. Eszerint ebben az időszakban 520 cikket írt, többek között a Besz- tercebánya és Vidékének, a Zalai Közlönynek, a Pesti Hírlapnak, a Magyarország- nak, a Budapesti Szemlének, a Slovenský národnak, a Magyar Figyelőnek, az Új Nemzedéknek, az Urániának, a Nemzeti Újságnak, a Keletnek, a Magyar Életnek és a Magyar Bibliofil Szemlének. Az 1917 utáni cikkeiben (Csehek és tótok [Új Nemzedék, 1917. augusztus 19.]; Csehek-e a tótok? [Magyar Figyelő, 1918. július 1.]; A csehek jogai és túlkapásai [Új Nemzedék, 1918. augusztus 15.]; Csehek és tó- tok [Budapesti Szemle, 1919. január 20.]; Hogyan veszett el a Felvidék? [Új Magyar Szemle, 1921. május 15.]) a szlovák–cseh kapcsolatok gyengítésének szándéka érhető tetten.9

Podhradszky publicisztikai tevékenysége Xxxxxx Xxxxxx azon megállapí- tásával, mely szerint „1917 májusától az osztrák birodalmi gyűlés cseh kép- viselőinek Szlovákiára vonatkozó igénybejelentésétől kezdődően a csehek és magyarok közt elkeseredett küzdelem kezdődött a szlováklakta területekért, a szlovák politikai csoportok megnyeréséért”,10 teljes összhangban bontako- zott ki. Mint a szlovákság ismerője és képviselője, tökéletes érveléssel, politi- kai, történelmi, irodalmi felkészültséggel igyekezett kivédeni támadásaikat. A csehek jogai és túlkapásai című, az Új Nemzedékben 1918. augusztus 15-én megjelent cikkében Xxxxxxxxx Xxxxxx cseh képviselő parlamenti beszédére re- agálva vont párhuzamot a magyarok és a csehek sorsa között, ugyanis az oszt- rák–magyar kiegyezés ellenére a magyarok a birodalmon belül ugyanolyan kiszolgáltatottak maradtak, mint a csehek. A cikk kitért arra a cseh–magyar párhuzamra, amely a nemzetállam-építésre vonatkozott. Azzal a magyarok teljesen egyetértenek, ha a csehek megkövetelik a határszéli németektől, hogy tegyék magukévá a cseh nemzeti ideált, hiszen a magyarok is megkövetelik a szlovákoktól az állampolgári érzületet, viszont a csehek nevetségessé teszik magukat, ha a szlovákokért is kinyújtják a kezüket, de a határmenti németség elszakadását sem szeretnék.11

Podhradszky újságcikkeinek témáit nemegyszer a szerkesztőségek ma- guk fogalmazták meg. Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx, az Új Nemzedék 1918 szeptem- berét követően a következő kérdésekkel kereste meg: „[…] Mi a véleménye a cseh-tót kérdésről faji, kulturális, gazdasági, politikai stb. tekintetben? […] Mi a véleménye a tót nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozólag, különös tekintettel a cseh túlkapásokra és törekvésekre? […] Mennyiben látja vesze- delmesnek a cseh tőkének, pénzintézeteknek, kereskedelmi és ipar-vállala- toknak térfoglalását a felvidéken és milyen eszközökkel tartja ezt ellensú- lyozandónak? Mit tart különösen veszedelmesnek a cseh propagandában a

9 Hírlapi munkásságom, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, R 10008/986 jelzet.

10 XXXXXX Xxxxxx: Budapest és Prága között. A szlovák önrendelkezés 1918 végén, In: XXXXXX Xxxx (szerk.): Szlovákok az európai történelemben, Közép-Európa Intézet, Bu- dapest, 1994, 65. p.

11 XXXXXXXXXXX Xxxxxx: A csehek jogai és túlkapásai, Új Nemzedék, 1918/28., 7–9. p.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 31

xxxxxxx nézve, s mi volna annak a leghatásosabb ellenszere, orvossága? […] Mi a véleménye a cseh–magyar és tót–magyar harmóniára s annak megte- remtésére vonatkozólag?” A kezdetben függetlenségi szellemben szerkesz- tett, majd attól fokozatosan távolodó Új Nemzedék szerkesztősége a cseh–tót kérdést a háború által felvetett kérdések legfontosabbikának tartotta. A ma- gyar sajtó – szerintük – ezt a kérdést elhanyagolta, s egyoldalú megvilágítás- ba helyezte. Az Új Nemzedék álláspontja a cseh–szlovák kérdést illetően „a kölcsönös megegyezés, megbecsülés politikája, az esetleges sérelmek méltá- nyos orvoslása, a tót népnek gazdasági és kulturális felemelése, a cseh jogok respektálása Cseh- és Morvaország határain belül”.12

Xxxxxxx Xxxxxx „békekötést szorgalmazó (»pacifista«), az antanthatalmak és Amerika felé orientálódó (»wilsonista«) politikája, s erősödő demokratiz- musa” egyre több támogatóra talált a lakosság körében. Nemzetiségi kérdés tekintetében Xxxxx Xxxxxx konföderáción alapuló politikáját, Magyarország

„Keleti Svájccá” alakítását vallotta. 1918 szeptemberét követően Xxxxxxx „tár- gyalások sorozatát kezdte meg a nemzetiségek képviselőivel”.13

Xxxxxxxxxxx – mint szlovák és cseh szakelőadó – 1918 novemberében lett a Károlyi-kormány nemzetiségi miniszterének, Xxxxx Xxxxxxxxx a munkatár- sa.14 A konföderációs, dunai államalakulat koncepciójának kidolgozásában vett részt. A cseh–tót kérdés és a dunai konföderáció című munkájának (I. rész – A tót és magyarlakta terület gazdasági és kulturális egymásrautaltsága, II. rész – Cseh befolyások-tót reakció, III. rész – A jövő képe) tézisei:

– a szlovákok által lakott föld és a magyarlakta terület gazdaságilag csak egymásra támaszkodva boldogulhat, ami hiányzik az Alföldön, az megvan Felső-Magyarországon;

– a szlovákok lakta föld gyáripara, szénbányászata, kereskedelme a gaz- daságilag erős Csehországgal létrehozott unióban megsemmisülne;

– a szlovákok jellemben, lelki, érzelmi és értelmi világukban, gondolko- dásmódjukban, történelmüket és politikai helyzetüket tekintve különböznek a csehektől és a morváktól;

– nyelvük más szellemet tükröz, mint a cseh;

– szlovák és a magyar nemzet egyenjogú tagjai volnának egy konföderáci- ós, dunai államalakulatnak;

– a magyar kormány egy békés keleti Svájcot javasol, amelybe Csehor- szág, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia is belépne.15

12 Az Új Nemzedék szerkesztőségének levele Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxx, ELTE EKL, PGYH, H 322/I. csomó, R-Z jelzet.

13 XXXXXXXXXX Xxxxxx: Nemzetiségi politika Magyarországon a 20. században, Csokonai Ki- adó, Debrecen, 1998, 28. p.

14 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx a Xxxxxxxx-kormány Miniszterelnöki Hivatala számára össze- állított önéletrajza…

15 A cseh–tót kérdés és a dunai konföderáció, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, 454. jelzet.

32 Xxxxxx Xxxxxx

1919. január 19-én a népköztársasággá kikiáltott Magyarországnak Káro-

xxx Xxxxxx lett az elnöke és Xxxxxxxx Xxxxx alakított kormányt (1919. január

19. – 1919. március 21.), amelyben Xxxxx Xxxxxx már nem kapott szerepet. A nemzetiségi kérdésekkel a miniszterelnök foglalkozott. Az 1919. január 29-én megjelent német autonómiatörvényt követően az 1919. március 11-én szlo- vák vonatkozásban is kiadott törvény, ahogy arra Xxxxxxxxxx Xxxxxx is rámu- tatott, „azzal készült hatni a békekonferenciára, hogy Magyarországon belül Slovenská Krajina néven széleskörű önkormányzatot élvezhet az a szlovák lakta felvidéki terület is, amelyet ekkor már csehszlovák csapatok szálltak meg, és Csehszlovákiát megilletőnek tekintettek”.16 Podhradszky Xxxxxxxx Xxxxx kormányzása idején a miniszterelnökség sajtóosztályán dolgozott mint szlovák–cseh–lengyel–ukrán előadó.17 Itt készítette el a Javaslatok a tót probléma megoldására vonatkozólag, különös tekintettel a szlovák nemzet önrendel- kezési jogát biztosító néptörvény javaslatára és az esetleg megszervezendő szlovák minisztériumra című munkát. A tanulmány fennmaradt levéltári töredéke az 1910-es statisztika tükrében mutatta be a szlovákságot.18

Ugyancsak a miniszterelnökségi hivatalnak készített egy 42 névből álló megbízhatósági listát, főleg felső-magyarországi közéleti emberekről. Az első csoportot azok alkották, akik megbízhatóság szempontjából csak má- sodsorban jöhettek számításba vagy kifogás merült fel ellenük (például Dr. Barna Xxxxx xxxxxxxx ügyvéd), a második csoportot az indifferensek vagy közvetve használhatók (például Xxx Xxxxx hírlapíró), a harmadikat azok, akik már akcióban voltak (például Xxxxxxxxxx Xxx, a selmecbányai polgá- ri iskola igazgatója, Xxxxxxx Xxxx evangélikus lelkész, tanár Losoncról, Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx főjegyző Ipolyságról, Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx evangélikus lelkész Bars községből).19

„Ezalatt a Felvidékre a csehszlovák kormány terjesztette ki – nem minden nehézség nélkül – hatalmát; szlovákiai minisztere, Šrobár, Szakolcán, majd Zsolnán rendezte be hivatalát, amely csak később, 1919. február elején költö- zött Pozsonyba. A Felvidék katonai megszállása akadozva ment végbe, s ez olyan illúziókat keltett magyar kormánykörökben, hogy talán ki lehet még használni mutatkozó bizonytalanságokat, ingadozásokat.”20 Ezt a bizonyta- lanságot igyekezett kihasználni Xxxxxxxxxxx is a Csehek és tótok című cikkben, és a szlovákok egyik nagy sérelmére, a saját értelmiség hiányára apellálni. A cikkben hangsúlyozta, hogy a csehek és a szlovákok irodalmi kapcsolatai a bibliai cseh nyelv átvételével, valamint Xxx Xxxxxx szlovák költő irodalmi pán-

16 XXXXXXXXXX: i.m., 35. p.

17 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx a Berinkey-kormány Miniszterelnöki Hivatala számára össze- állított önéletrajza…

18 Javaslatok…, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx írásai.

19 Megbízható emberek, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, Vegyes iratok.

20 TILKOVSZKY: i.m., 33. p.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 33

szlávizmusával ki is merültek. Megemlítette Xxxxx Xxxxxxxx és Xxxxxxx Xxxx értelmiségieket, akik a szlovák nyelv kodifikálásában tevékenykedtek, meg- alkotva ezzel a szlovák irodalmi nyelvet. Tevékenységüknek köszönhetően a 18. század végén és a 19. század elején kialakult és felvirágzott a szlovák irodalom. A szlovákok 1848-ban és 1861-ben memorandumban megfogalma- zott követeléseit a magyarok nem teljesítették, egyedül a Matica és három szlovák gimnázium jöhetett létre, majd ezek bezárása a szlovákokat a csehek karjaiba lökte, pedig a magyarok és a szlovákok kulturális egymásrautaltsága az ezeréves együttélés természetes következménye. A cikk említést tett azok- ról a személyekről, akiket a szlovákok adtak Magyarországnak: Xxxxx Xxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxx. A magyar és a szlovák nép sok közös tulajdonsággal rendelkezik, viszont a cseheknek és a szlovákoknak közös tulajdonságai nincsenek. Ha a szlovákok összeállnak a csehekkel, azok ellepik Észak-Magyarországot, és nem fog kialakulni a szlovák értelmiség.21 A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósága 1919. november 24-én kelt le- vélben a vallás- és közoktatási miniszter 1919. november hó 8-án 197 683/19.

B. XXIII szám alatt kelt rendelete alapján a tanácsköztársaság idején tanúsí- tott magaviselete miatt november 8-i hatállyal Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxx fel- mondott.22 Tevékenysége ebből az időből nem ismert, de a hivatali munka megszűnése publicisztikai munkásságának kiteljesedését hozta.

Elkötelezettsége a soknemzetiségű Xxxxx Xxxxxx-i haza mellett az irreden- ta mozgalmak élére állította. A húszas években az irredenta irodalom meg- rostálására szólított fel. Xxxx Xxxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx veszett el a Felvidék című, szerkezetében és gondolatmenetében elhibázottnak tartott munkája23 adott okot. A mű érdekesebb fejezeteinek Podhradszky azokat tartotta, ame- lyeket Xxxxx-Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxx00 intézett. Azonban ezeknek a mun- ka egészéhez viszonyítva nincs nagy súlya. Szerinte a könyv tartalmához a

„Hogyan szállták meg a csehek a Felvidéket” cím jobban illett volna. Hibás- nak tartotta Szviezsényi cseh és szlovák fordításait. Kritikája jogos, hiszen az általa kiragadott példa „Hlasové O potřebe Jednoty spisobného jazika pro Čechy Moravany a Slovaky” („Hangok a cseh, morva és tót irodalmi nyelv egységének szükségességéről”) helyett a Podhradszky által javasolt „Han- gok az irodalmi nyelv egységének szükségességéről a csehek, morvák és tótok számára!” lett volna helyes.25 Podhradszky sérelmezte, hogy a könyv

21 XXXXXXXXXXX Xxxxxx: Csehek és tótok, Budapesti Szemle, 1919/506., 129–140. p.

22 1202 szám: Levél a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatóságától, Budapest Főváros Le- véltára [a továbbiakban: BFL], Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

23 XXXXXXXXXXX Xxxxxx: Hogyan veszett el a Felvidék, Franklin-Társulat, Budapest, 1921.

24 Xxxxx Xxxxxxxx (1877–1964) ismert szlovák publicista, aktívan vett részt a cseh és szlo- vák egység megteremtésében, a csehszlovák gondolat egyik vezéralakja, egykor a po- zsonyi szlovák minisztérium közoktatásügyi osztályának vezetője.

25 XXXXXXXXXXX Xxxxxx: Hogyan veszett el a Felvidék?, Új Magyar Szemle, 1921, 301. p.

34 Xxxxxx Xxxxxx

szerzője a szlovákoktól megtagadta íróikat, nem említette Samo Chalupkát, Xxxxxx Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx, akik sokat tettek a szlovák nyelvű kultúra megvé- déséért és fejlesztéséért éppen a cseh nyelv inváziójával szemben. Sérelmez- te, hogy Xxxxxxxxxxx Masarykot tette meg a neoszlávizmus cseh hirdetőjé- nek, holott az Xxxxx Xxxxxx00 volt, ugyanis az összes szláv nép kulturális és gazdasági együttműködését, együttélését célzó, Oroszországból kiinduló mozgalmat az 1908-as prágai szláv kongresszuson ő hirdette. Xxxxxxxxxxx további kritikája az volt, hogy Xxxxxxxxxxx felértékelte Szakolca szerepét a szlovák nemzeti mozgalom életében, ahol 1898-ban a csehbarát Hlas lapot hozták létre, viszont alig tett említést Turócszentmártonról, a szlovákok iga- zi központjáról. Xxxxxxxxxxx szerint Szakolca a vezető szerepet csak 1918- ban vette át. Xxxxxxxxxxx nem írt az 1848-as liptószentmiklósi és az 1861-es turócszentmártoni memorandumról, pedig ezek nélkül a tót nemzetiségi politikát megérteni nem lehet. Xxxxxxxxxxx szerint Xxxxxxxxxxx abban is hi- bázott, hogy a csehofilizmust kizárólag a szlovák evangélikusokkal kötötte össze, holott Xxxxx Xxxxxx és társai katolikusok voltak, viszont a mindvégig cseh befolyás ellen küzdő turócszentmártoni intelligencia leginkább evan- gélikus volt. Podhradszky szerint Szviezsényi Észak-Magyarország csehek általi megszállásának leírásából kimaradtak azok a népgyűlések (Beszterce- bányán, Selmecbányán, Losoncon, Léván, Nyitrán), amelyeken az emberek a magyar–szlovák közösség mellett foglaltak állást, mint ahogy azok a meg- mozdulások is, amelyeken a Felvidék szlovák lakossága Magyarország hű fiának bizonyult (Zólyom, Sáros, Bars, Hont megyében), s Pozsony megyét sem említette, ahol a szlovákok együtt harcoltak a magyarokkal a csehek el- len. Xxxxxxxxxxx abban is tévedett, hogy a Hlinka-párt cseh befolyás alá került volna. Xxxxxxxxxxx szerint a párt a nyelvi, politikai, gazdasági csehesítés el- len harcolt.27

Podhradszky kritikája sok esetben jogos volt, sok esetben viszont

csak arról volt szó, hogy a munka nem az ő történetírói logikáját követte. Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx azért nem foglalkozott bővebben, mert

– saját bevallása szerint – annak jelentőségét már ismeri az olvasó. Viszont megemlíti, hogy Turócszentmártoné volt a vezetőszerep, itt alapították a Ma- ticát, a szlovákok közművelődési egyesületét. „A Dulák, Hodžák, Xxxxxxxx Xxxxxx Vajanskyk, Hviezdosláv-Országhok városa volt.” A szakolcai poli- tikai iránytól a turócszentmártoni merőben eltért, „erősen tót nacionalista és konzervatív irány” jellemezte.28 A Hlinka-párt csehekhez fűződő kapcsolata

26 Xxxxx Xxxxxx (1860–1937), az ifjú cseh párt (Mladočeši) képviselője, Csehszlovákia első miniszterelnöke.

27 XXXXXXXXXXX: Hogyan veszett el a Felvidék?, 299–304. p.

28 XXXXXXXXXXX: i.m., 43. p.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 35

Xxxxxxxxxxx olvasatában cseh befolyás alá kerülés, Szviezsényinél viszont beletörődő magatartás. A szlovák írókat a kritizált mű valószínűleg azért nem említette, mert a szerző történeti munkát írt. Xxxxxxxxxxx szerint a cseh megszállás és az azt megelőző propagandamunka – a szerző nemes szándéka ellenére is – még várja hivatott történetíróját.

Podhradszky tudományos tevékenységének legnagyobb bizonyítéka az 1924-ben megjelent A tótoklakta Felföld politikai és kultúrgeográfiája című mun- kája,29 amely geopolitikai szempontok alapján mutatja be a szlovákságot, amelynek soha nem sikerült önállósodnia. Bemutatja Felső-Magyarország geopolitikai helyzetét, az ott élő lakosság vallását, származását, gazdasági és társadalmi helyzetét. A szlovákság szerinte szorgalmas, alkalmazkodó, val- lásos, megbízható, de túlságosan érzékeny.

„A keresztény politikai pártok [a ’20-as években] a német és szlovák nem- zetiség körében jó bázisra találtak: e falusi lakosság életében a papnak, az egy- háznak, a vallásos egyesületeknek hagyományosan jelentős szerepük volt. A szentként tisztelt első magyar király Intelmeiből sűrűn idézték az ország nem magyar lakosságának megbecsülését fontosnak tartó szavakat. A szentistváni nemzetiségi politika jelszavát azonban nem sajátíthatták ki, az hamarosan a hivatalos magyar nemzetiségpolitikai koncepció megjelölésére szolgált, szo- ros összefüggésben azzal, hogy a nagy király egykori birodalmának teljes helyreállítására törekedtek.”30 Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxx Xxx sugalmazására a történész Xxxxxx Xxxxx szerkesztette Magyar Szemle hasábjain már az 1920-as évek vége felé napvilágot látott egy tervezet Xxxxxx Xxxxxx tollából, amely arra az esetre, ha helyreáll a Xxxxx Xxxxxx-i Magyarország, a megint soknemzeti- ségű „Új-Hungária”, területi autonómiákat is kilátásba helyezett a nagy töm- bökben visszatérő nemzetiségeknek. Feltehető, hogy Xxxxxxxxxxx A szlová- kok és a hungarizmus című tanulmánya is a Xxxxx Xxxxxx-i nemzetiségi politika jegyében született, ennek angol, német, francia és szlovák nyelvű fordítására az Felvidéki Tudományos Társaságtól 1934-ben kapott felkérést.31 Az 1943- ban született munkája A hungarizmus gondolata a szlovákok körében címmel is ezt a feltevést igazolja.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx tagja volt az 1922-ben alakult, revíziós elképzelése- ket pártoló Felvidéki Egyesületek Szövetségének. Tagsága 1939. május 1-jéig maradt meg.32 „Az egyesület33 tagjai jórészt a Csehszlovákiából áttelepült magyarok voltak. Támogatta a csehszlovák állampolgárságú magyarok ma-

29 XXXXXXXXXXX Xxxxxx: A tótoklakta Felföld politikai és kultúrgeográfiája, Stadium Kiadó, Budapest, 1924.

30 TILKOVSZKY: i.m., 53–54. p.

31 Levél az FTT-től 1934. március 6., ELTE EKL, PGYH, H 322/X. xxxxx, X-X xxxxxx.

32 Vallomás, 1945. augusztus 17., Budapesti Népbíróság, BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

33 Az egyesület az V. kerületi Géza u. 4. sz. alatt működött.

36 Xxxxxx Xxxxxx

gyarországi tanulmányait, a diákokat az 1926-ban alapított Hunfalvy Inter- nátus fogadta be. […] A bentlakóknak kötelező szlovák nyelvtanfolyamot kellett látogatniuk xx. Xxxxxxxxxxx Xxxxxx irányításával.”34

Xxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxx miniszteri tanácsos, a FESZ elnöke a mi- niszterelnöknek küldött levelét idézve úgy jellemezte az egyesületet, hogy az „A felvidéki társadalomnak osztálykülönbség nélkül való tömörítése és nyilvántartása”,35 olyan „nagyarányú szervezési mozgalom”, amely „a fel- vidéki gondolat öntudatát a hazafiasság szellemében intézményes eszközök igénybevételével” ápolja, s „általában pedig a felvidékiségnek a jövőben kife- jezettebb történelmi súlyt kívánunk biztosítani”.36

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxx a Miniszterelnöki Hivatal II. (Nemzetiségi) Ügy- osztálya elnökének még 1935-ben küldött leveléből megtudjuk, hogy „a Hun- falvy Internátus tanulói a kötelező szlovák órákon Pechány Tót nyelvkönyvét és Tót olvasókönyvét használják, olvassák még ezen felül a túrócszentmártoni (majd pozsonyi megjelenésű) Národnie Novinyt, a Xxxxx Xxxxx által is szer- kesztett pesti, majd pozsonyi megjelenésű Slovenský Denníket, a pozsonyi Hlinka-párti Slovákot, és használják Podhradszky Tót nyelvtanát, valamint a kettejük által szerkesztett szlovák szótárakat. A tanórákon 1935-ben feldolgo- zásra került témák: Csehszlovákia politikai pártjai, a Marseille-i események és cseh-szlovák vonatkozásai, a felvidéki magyarság helyzete, a szlovák nem- zetiségi kérdés egyes fázisai, a szlovák autonomista törekvések, lengyel–cseh kérdés stb.”37

1935-ben az Erdélyi Férfiak Egyesületének Xxxxxx Xxxxxxx Társasága és a Felvidéki Egyesületek Szövetségének közreműködésével előadás-sorozat indult az elszakított Felvidékről. Az sorozatban Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx kí- vül közreműködött még Xxxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxx, Xxxxx X. Xxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx, és Xxxxxxx Xxxxx.38

1939-ig a FESZ munkáját a következők jellemezték: „lapszemlék a szlová- kiai szlovák és német nyelvű lapokból, különös tekintettel a magyarok iránti magatartásukra; a szlovákiai magyar lapok szemlézése; szlovákiai rendeletek gyűjtése; szlovákiai gazdasági témájú könyvek beszerzése; a szlovákiai ma- gyar ifjúság meghívása a Hunfalvy Intézetbe”.39

34 XXXXXX Xxxxxx: Xxxxxxx Xxxxx és a szlovák-magyar együttélés 1880-tól 1942-ig, PhD-disz- szertáció, ELTE BTK., Budapest, 2013, 127. p., <xxxx://xxxxxxx.xxx.xxxx.xx/xxxx/ zilizizoltan/diss.pdf> (letöltve: 2017. 11. 04.).

35 Uo.; átvéve: MOL K28 ME 37. csomó 77. tétel, 1938. L. 15824.

36 Uo.

37 Uo., 128–129. p.; átvéve: MOL K28 ME 37. csomó 77. xxxxx, 1935. T. 15645.

38 MTI, 1931. 09. 30., <xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx/XxxxXxxxx_0000_00_0

/?query=Xxxxxxxxxxx&xx=432&layout=s> (letöltve: 2017. 11. 15.).

39 ZILIZI: i.m., 127. p.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 37

Az intézményt Imrédy miniszterelnök 15.447/M.E. II. számú rendeleté- re Xxxxxxx Xxxxx kormánybiztos meglátogatta. A miniszterelnökség Xxxx- xx Xxxxx elnököt Pechányon keresztül arra kérte, hogy a szlovák nyelv mi- nél alaposabb elsajátítása érdekében intézkedéseket foganatosítson.40 „Az 1938/39-es tanév folyamán a hivatal még fölvetette egy alkalmasabbnak látszó oktató felvételét is a visszakerülő területek szlovák nyelvű lakosságával való kapcsolattartás miatt.” A tanfolyamot meg kell szüntetni, ha a tanulók jobb eredményt nem tudnak elérni. Beszámolójában a kormánybiztos a hallgatók szlovák nyelvű tanulmányi előmenetelét nem találta kielégítőnek, de a szlovák tanfolyam fenntartását nélkülözhetetlennek tartotta.41 „Feltételezhető, hogy a szlovák nyelv Pechány elgondolásában eszközzé vált »Csonka Magyarország« értelmisége számára, hogy a nyelvtudás birtokában 1938-at követően az addig

»megszállt Felvidéken« a szlovákságot a magyarokhoz »édesgesse«.”42

A Felvidéki Egyesületek Szövetsége jegyzőkönyve szerint Xxxxxx Xxxxx elnök 1939-ben a közgyűlés előtt a következőket mondta: „Meg kell szün- tetnünk a szlovákságban ellenünk felszított gyűlölködést és vissza kell állí- tanunk a régi barátságos érzelmeket. Túlságosan össze vagyunk keveredve ahhoz, hogy ellenségek lehessünk.”43

A FESZ 1939 utáni törekvései, céljai közt találjuk „a szlovákiai magyar okta- tás figyelemmel kísérését, a közös lengyel–magyar határ visszaállítását, […] a szórványokra magyar könyvek juttatását, a szlovákiai szlovák oktatás figyelem- mel kísérését – terjesztenek-e magyargyűlöletet –, szlovákiai magyar és szlovák gyermekek nyaraltatását Magyarországon, érintkezés fenntartását a szlovákiai magyarokkal és szlovákokkal »a hozzánk való visszatérés érdekében«”.44

Podhradszky tagja, majd főtitkára volt a Felvidéki Tudományos Társa- ságnak, melynek székhelye a II. kerületi Margit krt. 64/b. szám alatt volt. A társaság feladata a felvidéki kérdés tudományos vizsgálata volt. Tevékeny- ségei között szerepelt a belső tudományos, a külső ismeretterjesztő munka, a könyv- és folyóirat-kiadás.45 A tizenhat alapító tag között Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx kívül szerepelt még Xxxxxxx Xxxxxx egyetemi tanár, Xxxxxxxx Xxxxx jogakadémiai dékán, Xxxxxxxxx Xxxx publicista, pécsi egyetemi tanár, kisebbségpolitikai szakértő, Xxxxxx Xxxx (avagy Xxxxx X. Xxxx), az Államtu- dományi Intézet tisztviselője, Xxxxxxx Xxxxxx miniszteri osztálytanácsos és mások. A társaság első főtitkára Xxxxxxxxxx Xxxx volt.46

40 Uo., 128. p.

41 Uo.

42 Uo., 128–129. p.; átvéve: MOL, K28 ME 37. csomó 77. xxxxx, 1938. T. 15630.

43 Uo., 127–128. p.; átvéve: MOL, K28 ME 37. csomó, 77. xxxxx, 1939. T. 77 és 1941. P. 17776.

44 Uo.; átvéve: MOL, K28 ME 37. csomó 77. tétel. 1941. P. 17776.

45 A Felvidéki Tudományos Társaság alapszabályai, Sárkány-nyomda Részvénytársaság, Xxxx Xxx u. 9., Budapest, év nélkül.

46 Uo., 17. p.

38 Xxxxxx Xxxxxx

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx a Felvidéki Tudományos Társaságban előadói, fordí-

xxx, tanulmányírói munkákon kívül szervezéssel is foglalkozott. Xxxxxxxxx kapta Xxxxx Xxxxxx és Xxxx Xxxxxx megnyerését a társaságnak. Többek között Xxxxx Xxxxxx xxxxxx, a magyar–szlovák nyelvhatár legnagyobb ismerőjét kellett felkér- nie, hogy előadást tartson. Xxxxxxxxxxxxxx a társaságban anyagi természetű feladatai is voltak: 1935-ben pénzt utalt át a Dunántúl nyomda számlájára.47

A Felvidéki Tudományos Társaság 1942. május 30-án Budapesten a Ma- gyar Nemzeti Szövetség nagytermében (X., Xxxx xxxx 0.) teljes ülést tartott, amelyen Xxxxxxxxxxx Xxxxxx mint a társaság főtitkára előadást tartott Szlo- vákok a magyar uralom alatt címmel.48

Xxxxxxxxxxx kapcsolatban állt a Magyar Revíziós Ligával is, amelyben elsősorban fordítói, előadói, tanulmányírói feladatokat látott el. „A Ligát 1927 nyarán alapították, néhány héttel az után, hogy Xxxx Xxxxxxxxxx brit sajtómágnás magyarbarát kampányt indított lapjaiban, s többek között a ma- gyar határok etnikai alapú kiigazítását sürgette. […] A Liga feladata lett az addig eléggé szétfolyó és erőtlen külföldi revíziós propaganda irányítása, valamint a hazai Trianon-ellenes közhangulat egységes revizionista közvé- leménnyé formálása. […] Az elnöki posztra Xxxxxxx Xxxxxx került.”49 A liga Rothermere-rel ellentétben nemcsak etnikai határkorrekciót követelt, hanem

„teljes területi integritást […]. A Liga által szervezett magyarországi nagy- gyűlések, szoboravatások és egyéb ünnepségek pedig rendszerint a hagyo- mányos »Mindent vissza!« hangulatban zajlottak.”50 A külföld meggyőzése francia, angol, olasz, német, szlovák, holland, spanyol, portugál, finn nyelvű füzetek, könyvek terjesztésével történt, illetve a nagyhatalmak fővárosaiban működő magyarbarát társaságoknak a titkárságok általi megsegítésével.51

Xxxxxxxxxxx egy Xxxx Xxxxxxxxxx fiának átadott memorandumban köve- telte Szlovákia visszatérését Magyarországhoz.52 A levélben szereplő szlováksá- got a társadalom minden rétege képviselte: értelmiségiek, kereskedők, iparosok és munkások egyaránt. A szlovákok köszönetet mondtak Xxxx Xxxxxxxxxx-nek azért a sajtóhadjáratért, amit a szlovákság érdekében fejtett ki.53

47 Podhradszkyhoz intézett levél, ELTE EKL, PGYH, H 322/I. jelzet.

48 Magyar Országos Tudósító, 1942. május 28., <xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx. hu/hu/view/MOT_1942_05_2/?query=podhradszky%20gy%C3% B6rgy&pg=149&layout=s> (letöltve: 2017. 11. 17.).

49 XXXXXXX Xxxxxx: Xxxxxxx Xxxxxx és a Magyar Revíziós Liga, In: XXXXXX Xxxxxx (szerk.):

„Fenn és lenn”. Tanulmányok Xxxxxxx Xxxxxx születésének 150. évfordulójára, Kronosz Ki- adó, Pécs, 2014, 29. p.

50 Uo., 33. p.

51 Uo., 35–36. p.

52 Slovenský bibliografický slovník IV. zv. [Szlovák bibliográfiai szótár IV. kötet], Matica Slovenská, Xxxxxx, 1990, 494. p.

53 To the Rt. Hon. Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, Más szer- zők írásai.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 39

Podhradszky szoros kapcsolatot tartott fenn a hazai szlováksággal, amely elhelyezkedés szempontjából három fő földrajzi egységben élt: a Dunántú- lon Somogy, Tolna, Fejér megyék kis létszámú településein, valamint a Pi- lis-hegység szlovák falvaiban; az Északi-középhegységben a Cserhát (Hont megye), a Bükk és a Mátra (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék) apró- falvas szlovák településein, valamint az Alföldön Pest, Bács, Csanád, Békés, Szabolcs-Szatmár megyék szlovák településein. 1920-ban a népszámlálás szerint 141 877 szlovák élt Magyarországon. Iskoláik ki voltak téve a magya- rosító szándéknak. A két háború közti időszakban egyetlenegy szlovák tan- nyelvű iskolája sem volt a szlovákságnak. Az országban három B-típusú és 48 C-típusú szlovák iskola működött. Az utóbbiban a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanították, de igény szerint a vallást és írás-olvasást I–III. osztályig ugyancsak szlovákul oktatták. 1925-től kötelező lett a magyar istentiszteletek tartása. A presbitériumok, az olvasókörök és az egyletek esetében megköve- telték a magyar nyelvű jegyzőkönyvezést. A szlovákok a nyelvápolást az is- kolán kívüli területen az egyletekben és az amatőr színjátszásban igyekeztek folytatni, erősíteni. Ahol azonban aktívabb szlovák kulturális mag alakult ki, ott hatóságilag beavatkoztak.54

A szlovákság körében az analfabétizmus a többi nemzetiséghez viszonyít- va igen alacsony volt. Foglalkozását tekintve a szlovákság többsége ősterme- lő volt. Az értelmiségiek száma 1920-ban 272 fő volt, 1930-ban már csak 213 fő. Xxxxx Xxxxxx 1921-ben lett a magyarországi szlovákok kormánybiztosa, s még 1940-ben is ő volt az.55

Az 1875-ben feloszlatott Matica slovenská óta a magyarországi szlová- koknak nem volt semmiféle irodalmi társulata. A Magyarországi Tót Köz- művelődési Egyesület alakuló közgyűlését 1885. február 14-én tartották. Az egyesület kalendáriumokat, eredeti műveket adott ki, lefordította Xxxxx Xxx- diját és Jókai Magyarország történetét. Kiadott képes szlovák lapot Vlasť a Svet (Haza és Világ) címmel 4 ezer példányban.56

1929-ben a békásmegyeri temetőben Podhradszky – mint az egyesület tit- kára – a Xxxxxxx Xxxxxx szlovák nyelvész tiszteletére tartott ünnepi megem- lékezésen beszédet mondott szlovák nyelven. Hangsúlyozta, hogy Xxxxxxx a szlovák nyelvet és kultúrát minden idegen hatás alól távol akarta tartani. Éppen ezért volt a csehszlovák irányzatnak is a legnagyobb ellenfele.57

54 XXXX Xxxxxx: Szlovákok a 20. századi Magyarországon, <xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/ oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/fejezetek_a_mo_i_ romanok_es_szlovakok_tort/pages/006_szlovakok.htm> (letöltve: 2017. 11. 17.).

55 Uo.

56 Magyarországi tót közművelődési egyesület, Pallas Nagy Lexikona, <xxxx://xxx.xxxx. hu/00000/00060/html/067/pc006723.html> (letöltve: 2017. 11. 26.).

57 Az emlékünnepről készült, majd 1929. november 18-án a rádióban leadott tudósítás írott változata, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó.

40 Xxxxxx Xxxxxx

1934-ben egy tótkomlósi, az egyesület által is támogatott xxxxxxxxxxx

Xxxxxxxxxxx az egyesület titkáraként azt hangsúlyozta, hogy „az alföldi tót- ság a mai napig megőrizte ősi szokásait és anyanyelvét, s emellett mindig hű és szerető fia maradt és lesz a jövőben is a közös, ezer esztendős magyar hazá- nak”.58 Az egyesület magyar hazafiasságáról vall az 1935. május 24-i választ- mányi ülés is, amelyen Xxxxxxxx Xxxxx ügyvezető alelnök hangsúlyozta, hogy azok, akik addig az egyesületben dolgoztak, mind magyar hazafiak voltak.59 Az egyesületnek olykor-olykor atrocitásokkal kellett szembenéznie.

1933. május 15-én Xxxxx Xxxxxx (Xxxxx Xxxxx) Békéscsabáról arról értesítette Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx, hogy egy szlovák rendezvény plakátjait Békéscsabán széttépték, így az emberek semmit sem fognak róla tudni.60 A hatóság is meg- tett mindent, csak hogy megnehezítse a szlovákok kulturális életét. 1938. április 23-án kelt levelében Xxxx Xxxxxx (Xxxxx Xxxx) a Csabai Tót Fiatalok Közműve- lődési Egyesülete nevében kérte Xxxxxxxxxxx segítségét. A csabai szlovák fia- talok május 7-én Xxxxx Xxxxxxxxxx Nyaraláson (Na letovisku) és Xxxxx Xxxxxxx Szabad férjek (Slobodní manželia) című színművét szerették volna előadni. A városi és megyei hivatal azt kérte tőlük, hogy a szövegeket hivatalos fordító fordítsa le magyar nyelvre, ami legalább 14 pengőbe került volna, továbbá a fordítást az eredetivel együtt a belügyminisztériumnak kellett volna elküldeni, ami további 15 pengő kiadást jelentett volna. Xxxx Xxxxxx arra kérte Xxxxxxxxxxxx, járjon közbe, hogy elegendő legyen a saját maguk által készített fordítás is, és azt ne kelljen a minisztériumnak elküldeni.61 1938. április 25-én kelt levelében Duna azt panaszolta, hogy „A m. kir. Belügyminiszter 199 900–1934. B.M. sz. és a x. xxx. xxxxxx- és közoktatásügyi miniszter – 78 600–1934 VII. 1.ü.o. számú rendele- te” alatt található színművek listája nem tartalmaz szlovák műveket, márpedig május 7-én a csabaiak szlovák színművet szerettek volna előadni.62

Az egyesület 1935. május 24-i választmányi ülésén Xxxxx Xxxxxxx azt ja- vasolta, hogy az 50 éves évfordulót a budapesti Tót Munkáskörrel együtt ün- nepeljék meg. A jubileumról részletes tudósításokkal kell ellátni a napisajtót.

„Ez jó hatást gyakorolna a megszállott Felvidéken.” Az ülésen Xxxxxxxxxxx jegyzőkönyvvezetői feladatokat látott el.63

58 Magyar Országos Tudósító, 1934. május 12., <xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/ view/MOT_1934_05_2/? query=podhradszky%20gy%C3%B6rgy&pg=38&layout=s> (letöltve: 2017. 11. 17.).

59 Jegyzőkönyv a Magyarországi Közművelődési Társulat 1935. május 24-i választmányi üléséről, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó.

60 Xxxxx Xxxxxx / Xxxxx Xxxxx levele, 1933. május 15., ELTE EKL, PGYH. H 322/I. cso- mó.

61 Xxxx Xxxxxx / Xxxxx Xxxx levele, 1938. április 23., ELTE EKL, PGYH, H 322/I. csomó.

62 Uo.

63 Jegyzőkönyv, mely felvétetett a „Magyarországi Tót Közművelődési Társulat” 1935. évi május hó 24-i választmányi üléséről, ELTE EKL, PGYH. H 322/II. csomó, Vegyes iratok.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 41

Xxxxxxxxxxx revíziós gondolkodását jól jellemezi 1938. november 25- én, Kassa polgármesterének több magyarbarát szlovák testület és szlovák ember nevében megfogalmazott levele, amely szerint Kassán az utcanevek megváltoztatásával kapcsolatban egy esetben tegyen kivételt: Xxxxxxx Xx- xxxx nevét hagyják meg, mert ő a szlovákok legnagyobb nyelvésze volt, a csehszlovakizmus könyörtelen ellenfele, „a magyar–szlovák testvériség él- harcosa” és magyarbarát, viszont kifejezi örömét, hogy Kassa utcáiról eltűn- nek a Tyrsről, Fügnerről és más csehekről, illetve a csehszlovakizmus „apos- tolairól” s a tótok által is gyűlölt „magyarfalókról”, mint például Xxxxxxxxx stb. elnevezett utcatáblák. „Czambelnek vagy Xxxxxxxx Xxxxxxxx a nevét azért is tiszteletben akarjuk tartani a felszabadult magyar Felvidéken, mert ezzel fenn akarjuk tartani a hidat az eddig még Szlovákiában maradt tótság felé is.”64

Xxxxxxxxxxxx az 1930-as években támadás érte. Egy, az amerikai Slovenské novinyben megjelent cikk árulónak nevezte, aki ugyan jelentős funkciót tölt be a Magyarországi Tót Közművelődési Egyesületben, mellette viszont a cseheknek tesz szolgálatot. Pozsonyba jár, ahol rendszeresen találkozik a cseh származású Xxxxxx Xxxxxx irodalomtörténésszel és az ugyancsak cseh származású Xxxxxx Xxxxxxxxxxx történészprofesszorral, a pozsonyi Come- nius Egyetem tanáraival, s tájékoztatja őket a budapesti történésekről. Cseh tisztekkel is kapcsolatot tart fenn, akiket a magyar hadseregben történtekről informál. A magyar kormány számára szlovák és cseh újságokból készít ki- vonatot, viszont soha nem ad át olyat, ami a cseheknek ártana. A magyarok nem tudnak neki ártani, mert jelentős evangélikus pártfogók állnak mögöt- te.65

Xxxxxxxxxxx több más elfoglaltsága mellett tanári munkát is végzett. 1939-ig a diplomáciai tanfolyamok szlovák nyelvű előadója volt,66 1939-től a Magyar Király Xxxxxx Xxxxx Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szlo- vák nyelvtanfolyamának tanára.67

1939. május 1-jétől 1944. december 10-ig a kormánybarát Slovenské noviny politikai hetilap felelős szerkesztője lett. Ezzel a feladattal Xxxxxxxxx Xxxx mi- niszterelnökségi osztálytanácsos bízta meg. A lapot a tanácsos direktívái alap- xxx xxxxxxx szerkesztenie. Xxxxxxxxxxx hetente egyszer találkozott vele, akkor

64 1938. november 25-én keltezett levél, ELTE EKL, PGYH. H 322/II. csomó, Levélfogal- mazványok.

65 A cikket Xxxxxxxx Xxxxx juttatta el Podhradszkynak 1930/1931. (?) december 11-én, L.: ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, Más szerzők írásai.

66 Vallomás, 1945. augusztus 17., Budapesti Népbíróság, BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

67 Magyar Királyi Xxxxxx Xxxxx Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiadványai (1934– 1949), <xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx/XXX_Xxxxxxx_0000-00_0000-00/

?query=podhradszky%20gy%C3%B6rgy&pg=404&layout=s> (letöltve: 2018. 09.16.).

42 Xxxxxx Xxxxxx

kapta meg az utasításokat. Általános utasítások a következők voltak: a lap célja a magyarországi szlovákság lojális nevelése, Xxxxx Xxxxxx-i szellemben. Az alföldi szlovákokkal nem kellett túlságosan sokat foglalkozni, ellenben a felvidéki szlovákokat, akik magyarellenesnek voltak hangolva, meg kellett nyernie a magyar állameszmének. A régi Csehszlovákiáról elítélően kellett nyilatkoznia, hangsúlyozva a szlovákság állítólagos rossz helyzetét a cse- hekkel való együttélés során, valamint a csehszlovák államalakulat életkép- telenségét.68 Xxxxxxxxx utasításai nem voltak teljesíthetetlenek Xxxxxxxxxxx számára, összhangban voltak a gondolkodásával.

Podhradszky az 1939. május 1-jén megjelenő, Honfitársak, legyetek üdvö- zölve!69 című vezércikkével köszöntötte a határrevízió után Magyarország- hoz csatolt területek szlovákságát. A magyarországi szlovákok már várták a Bécsből érkező híreket, hogy a határrevízió után vajon hány szlovák kerül vissza Magyarországra. Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxxx szavaival megjelölte meg a szlovákság szülőföldjét: „A nagy világon e kivül nincsen számodra hely; Áld- jon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.”70 Kifejti, hogy a történelmi szükségszerűség, amely itt, a Duna-medencében élő népeket szétválasztha- tatlan egységbe köti össze, a szlovákoknak azt az utasítást adja, hogy „a szlo- vák és a magyar nemzet egymásra vannak utalva”.71 A cikket Xxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx Mostanra való énekek72 című versének részletével („Ki választaná szét,

/ Amit isten összekötött, / A szlovákokat és a magyarokat / Ki választaná szét? // Egy a szabadságunk, / Örömünk, szerencsétlenségünk, / Egy haza, egy király / öröktől fogva összeköt”73) zárja.

Xxxxxxxxxxx a visszacsatolt területeken használt tananyag és tankönyvek azonnali eltörlését követelte, ugyanis a csehek és a csehszlovákok módosítot- ták a magyarok és szlovákok ezeréves együttélésének történelmét. A szlovák iskolákban a gyermekek már a második osztálytól kezdve cseh szövegekkel és olvasókönyvekkel találkoznak. A tanulók a könyvekben Xxxxxxx, Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxx, Libuša képét látják, de nem látják Xxxxxx királyt, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxx, Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx. A csehek olyan szlovák fi- atalokat akartak felnevelni, akik szembehelyezkednek a szlovákok igazi ér-

68 Jegyzőkönyv, Budapesti Népbíróság, 1945. augusztus 17., BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

69 Xxxxx XXXXXXXXXXX: Buďte vítaní, drahí rodáci! [Honfitársak, legyetek üdvözölve!],

Slovenské noviny, 1939/18., 1. p.

70 Uo. Eredeti szöveg: „Niet pre teba domoviny inde v šírom svete, mal bys’ osud zlý či prajný, tu žijete, mriete”.

71 Uo. Eredeti szöveg: „slovenský a maďarský národ sú na seba odkázané”.

72 Eredeti cím: Piesne na teraz.

73 Uo. Eredeti szöveg: „Ktože by rozdvojil, / Čo nám pán Boh spojil, / Slovákov s Maďa- ry/ Ktože by rozdvojil? // Jedna nás sloboda, / Šťastie i nehoda, / Jedna vlasť, jeden kráľ / Od vekov spojoval.”

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 43

dekeivel. Az új tankönyveknek Podhradszky szerint a szlovák nemzeti és a magyarországi érdekeket kell figyelembe venniük.74

Lesújtó véleménnyel volt a Csehszlovákiában felnevelkedett fiatalságról:

„Anyagiasság, lelki üresség, anarchia, kifejezetten kommunista mentalitás” uralkodik a lelkükben.75 Magyarországot „gondoskodó anyának” nevezte,76 aki kezet nyújt „a tévelygőknek, a húsz évig tartó mérgezés és félrevezetés sajnálatraméltó áldozatainak”,77 vagyis a csehek hatása alá került szlovák fia- taloknak.

A csehek Podhradszky szerint erkölcsi pusztítást végeztek a szlovák fel- nőtt lakosság körében is. „Cseh hatás, cseh lélek, cseh mentalitás”,78 „cseh pszeudodemokratikus és félkommunista gondolkodás”79 árasztja el Szlová- kia egész területét, és részben a Magyarországhoz visszacsatolt, szlovákok által lakott területeket is.80

A magyar–szlovák együttélésnek egyaránt voltak jó és rossz példái. Podhradszky jó példaként említette az 1848/49-es forradalmat és szabad- ságharcot, amelyben a szlovákok többsége ott harcolt a magyarok oldalán. Ellenben a Hurban-féle felkelés, a Matica-harcok, a szlovák gimnáziumok be- zárása a magyar–szlovák kapcsolatok negatív példái lettek. A felelősséget a kapcsolatok megromlásáért azonban nem akarta csak a magyarokra hárítani: hibásnak tartotta azokat a szlovákokat is, akik ruszofil, pánszláv, szabadkő- műves, páncseh körökkel tartottak kapcsolatot. A jelenkor magyar vezetői megszabadultak a liberális eszméktől, s az itt élő nemzetiségek egyenjogú- sága mellett tették le a voksot. A „Legyen úgy, mint régen volt. Hogy a mi szép országunkban ékességben, békeségben megélhessen úgy a magyar, mint a német, mint a tót” sorokkal zárja az 1939. július 30-i vezércikket.81 Podhradszky szerint a szlovákoknak a sérelmek ellenére is össze kell fogniuk a magyar néppel, s velük közös hazában kell élniük.82

74 Xxxxx XXXXXXXXXXX: Žiadame nové učebnice [Új tankönyveket kérünk], Slovenské no- viny, 1939/19., 1. p.

75 Xxxxx XXXXXXXXXXX: Zavedená, otrávaná mládež [Félrevezetett, megmérgezett fiatal- ság], Slovenské noviny, 1939/20., 1. p. Eredeti szöveg: „Hmotárstvo, rozháranosť, du- ševná prázdnota, anarchia, vyslovene komunistická mentalita”.

76 Uo. Eredeti szöveg: „starostlivá matka”.

77 Uo. Eredeti szöveg: „poblúdilcom, polutovaniahodným obetiam dvadsaťročného otrávenia a zavádzania”.

78 Xxxxx XXXXXXXXXXX: Náš program II. [Programunk II.], Slovenské noviny, 1939/27., 1. p., Eredeti szöveg: „Český vply, český duch, česká mentalita”.

79 Uo. Eredeti szöveg: „české pseudodemokratické a polokomunistické smýšľanie”.

80 Uo.

81 Xxxxx XXXXXXXXXXX: Náš program VIII. [Programunk VIII.], Slovenské noviny, 1939/33.,

1. p. Eredeti szöveg: „Nech bude tak ako driev. Aby v našej peknej krajine v láske a svornosti nažívať mohli i Maďar, i Nemec, i Slovák.”

82 Uo.

44 Xxxxxx Xxxxxx

1943-ban előadást tartott A hungarizmus gondolata a szlovákok körében cím-

mel, melynek rövid vázlatát még az előadás előtt elküldte a konferencia szer- vezőjének. Ennek alapján Xxxxxxxxxxx a magyarok és a szlovákok közös történelmének egyes állomásai mellett említést tett a magyar és a szlovák népdalok kölcsönhatásairól, a bilingvista költőkről, a szlovák kurucköltészet- ről, a magyar közélet szlovák származású személyiségeiről.83 A ránk maradt vázlat alapján az előadás a magyarok és szlovákok ezeréves békés együttélé- sének bizonyítéka volt, s ennek az együttélésnek a helyreállítását célozta. Ez a koncepció szinkronban volt Xxxxxx Xxx Xxxxx Xxxxxx-i nemzetiségi politikájá- val, amelyen Nagy-Magyarország helyreállítása múlott: „A legteljesebb jogi és tényleges egyenlőség mindenféle vonatkozásban, az élet minden viszony- latában.”84 „Teleki törekvései leküzdhetetlen ellenállásba ütköztek, mind a magyar soviniszta erők, mind a nemzetiségi nacionalista túlzók részéről. A miniszterelnök mértékadónak szánt iránymutatásával szemben meglehető- sen más nemzetiségi politika valósult meg, nemcsak a visszacsatolt területek különösen kényes viszonyai között, hanem az »anyaország« nemzetiségei te- kintetében is.”85

A Slovenské noviny lapnak külpolitikai vonatkozásban a kormány hivata- los álláspontját kellett képviselnie. A háború kitörésekor Xxxxxxxxx utasította Xxxxxxxxxxxx, hogy szovjetellenes irányt kell képviselnie, a németekről és a német hadseregről dicsérőleg kell nyilatkoznia és a szovjetellenes háború nagy jelentőségét kell hangsúlyoznia. Az utasításokhoz híven a lap minden számában megjelent néhány cikk a Vörös Hadseregről, a Szovjetunióról és több, németeket előnyösen beállító hír.86

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx 1945. augusztus 17-én a Slovenské noviny című lap- ban közzétett „háborús uszító cikkek” miatt letartóztatták és 1946. február 2-ig előzetes letartóztatásban tartották. A Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Ügyosztálya 1945. augusztus 14-én írt jelentésé- ben hangsúlyozta: azok, akik vele összeköttetésben álltak, azt vallották, hogy Podhradszky magánbeszélgetésekben határozottan németellenes beállított- ságú volt, de ez mit sem változtat azon a tényen, hogy a lapban „fasiszta propagandát folytatott, és ezzel hozzájárult a háború folytatásához”.87 Az el- lene felhozott vádban első helyen az általa írt cikkek – A bolsevizmus áldozatai (Obete bolševizmu), A bolsevista ellenes hadseregek győzelmes vonulása (Víťazný

83 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx 1943. július 6-án kelt levele ismeretlen címzett számára, ELTE EKL, PGYH, H 322/II. csomó, Levélfogalmazványok.

84 XXXXXXXXXX: i.m., 81. p.

85 Uo., 82. p.

86 Jegyzőkönyv, Budapesti Népbíróság, 1945. augusztus 17., BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

87 Jelentés, Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Ügyosztá- lya, 1945. augusztus 14., BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx és a szlovákok 45

postup protibolševických armád), A bolsevizmus alkonya (Súmrak bolševizmu) – szerepeltek. A jegyzőkönyvbe mondott vallomás szerint Xxxxxxxxxxxxxx a Slovenské novinyben saját cikkeket azért kellett megjelentetnie, mert a néme- tek figyelték a lapot, és ezt hivatalosan tudtára is adták.88 Számos bolsevikel- lenes, szovjethadsereg-ellenes, németpárti cikk más lapokban megjelent cikk átvétele volt.

Xxxxxxxxxxx a népügyészségen elhangzott beszédében védelmére a kö- vetkezőket hozta fel. A Kállay-kormány utolsó két hetében a nemzetiszo- cializmus ellen közölt cikket, Sztójay és Xxxxxxx kormánya alatt szabotált és szabadságra ment, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx, aki a szerkesztőségben helyettesítette, azt az utasítást adta, hogy a hivatalos közleményekhez kommentárt fűznie tilos, a Budapesti Lengyel Lapok levéltárát ő rejtette el a Slovenské noviny szer- kesztőségben, a zsidótörvény ellenére két üldözött zsidót alkalmazott a szer- kesztőségben. Egy szombathelyi kórházi főorvos, xx. Xxxxxxxx Xxx lemondta a Slovenské noviny megrendelését, mert az angol/francia propagandát folytat. A Felvidéki Tudományos Társaságnak a tanúvallomás napjáig voltak zsidó tagjai, s ő, mint a társaság főtitkára, a zsidó tagok törlésére vonatkozó ren- deletet nem hajtotta végre, több zsidó életét mentette meg, lakásán bújtatva, pénzzel, okmányokkal, ruhával ellátva őket.89 Podhradszkyt az ellene emelt vád alól 1949. február 10-én felmentették.

Második felesége a nehéz időkben mindvégig mellette állt s támogatta. Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx (született Xxxxxxxx Xxxxxxx) egy régi budapesti, evan- gélikus „német patrícius család” leszármazottja volt, akinek az ősei apai ág- ról Franciaországból elmenekült hugenották, anyai ágról németek voltak.90 Első felesége, Xxxxx Xxxxxx 1928-ban, életének 40. évében hunyt el.91

Xxxxxxxxxxx a hatvanas években még aktív értelmiségi életet élt. 1968- ban a Pesti Szlovák Evangélikus Egyházközség felügyelője volt, aki az egy- házközség könyvtárát és levéltárát újrarendezte és katalogizálta. Készülő tanulmányában Xxx Xxxxxxx, a pesti szlovák evangélikus gyülekezet sokszor kritizált lelkészét és korát méltó és helyes megvilágításba kívánta helyezni. A Podhradszky által áttanulmányozott anyagok alapján „Xxx Xxxxxx sem pra- voszlávnak, sem magyargyűlölőnek nem minősíthető. Hiányosan, tehát rosz- szul ismerték, s csupán »pánszlávnak« félreismerve őt, nem találhatta meg

88 Jegyzőkönyv, Budapesti Népügyészség, 1945. Nü.8552/1. sz., BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

89 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx vallomása, Budapesti Népügyészség, BFL, Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Nb. 3464/45.

90 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx 1941. április 2-án kelt levele Xxxxxxxxx Xxxxxxxx / Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx, Nógrád megye volt zsupánjának, ELTE EKL, PGYH. H 322/II. csomó, Levélfogalmazványok.

91 MTI, 1928. 08. 11., <xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx/XxxxXxxxx_0000_00_0

/?query=Xxxxxxxxxxx&xx=212&layout=s> (letöltve: 2017. 11. 26.).

46 Xxxxxx Xxxxxx

benne a magyar közvélemény – sőt, a szlovák sem! –, az embert”. Idézve 1848. május 21-én elhangzott prédikációjából Xxxxxxxxxxx Xxx Xxxxxx merő- ben demokratikus, szociális és honszerető egyéniségét mutatja meg: „Mi egy gyönyörű, termékeny, mindenféle áldással bővelkedő hazában lakunk. Egy olyan hazában, amely éppen most új, tökéletesebb életre ébredt, ahol orszá- gos törvénnyel hirdették ki az egyenlőséget és a szabadságot valamennyi la- kos számára, amely hazában mi is részesei vagyunk mindezeknek az ajándé- koknak, jogoknak és előnyöknek; és ezért meg kell mutatnunk, hogy hazafiak vagyunk, hogy szívünkön viseljük a közjót, különösen a haza üdvét.”92

*

Xxxxxxxxxxx Xxxxxx munkásságának teljes feltárása s annak megítélése még várat magára. Az eddigi kutatások alapján magyar hazafiságát teljes mérték- ben össze tudta kapcsolni szlovák származásával, s a két nép közös múltja közös jövőben való gondolkodásra késztette. Korának olyan meghatározó értelmisége volt, akit mind a szlovákok, mind a magyarok számon tartot- tak, irányadását elfogadták. A magyar–szlovák kapcsolatok ápolása nemcsak családi hagyományként jelenik meg munkásságában, hanem erkölcsi köteles- ségként és politikai meggyőződésként is.

92 XXXXX Xxxx: A Pesti Szlovák Egyháközség Értékei, Beszélgetés a gyülekezet felügye- lőjével, Evangélikus Élet, 1968. 08. 25., <xxxxx://xxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xx/xxxx/Xx angelikusElet_1968/?query=podhradszky%20gy%C3%B6rgy&pg=135&layout=s> (letöltve: 2017. 11. 16.).