ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ
AZ ELŐTERJESZTÉS CÍME: A mezőőri szolgálat létesítéséről
MELLÉKLETEI:
AZ ELŐTERJESZTÉST TÁRGYALJA: Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő- testülete
ÜLÉS TÍPUSA: nyílt
ÜLÉS IDŐPONTJA: 2021. szeptember 30.
AZ ELŐTERJESZTÉST VÉLEMÉNYEZI: Oktatási, Kulturális és Egészségügyi Bizottság, Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság
MEGHÍVOTTAK:
A HATÁROZATRÓL ÉRTESÜLNEK: Szervezési Osztály ELŐTERJESZTŐ: Xxxxxxx Xxxxxx polgármester
AZ ELŐTERJESZTÉST ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Xxxxxxx Xxxxx közbeszerzési és egészségügyi referens
AZ ELŐTERJESZTÉST ELLENŐRIZTE: xx. Xxxxx Xxxxxxxx jegyző
2021. szeptember 2.
2051 Biatorbágy, Xxxxxx Xxxxx xxxx 0/a.
Telefon: 00 00 000-000/213 mellék • Fax: 00 00 000-000 E-mail: xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxx.xx • xxx.xxxxxxxxxx.xx
A mezei őrszolgálat létesítéséről
Tisztelt Képviselő-testület!
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 17.§. (1) és (2) bekezdései alapján az önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszközök alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodni.
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint az egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (rendészeti törvény) 3.§ (1) bekezdése alapján az önkormányzat rendészeti szervet hozhat létre.
Önkormányzati rendészeti szervet - a községi, a városi képviselő-testület, a megyei jogú városi közgyűlés, a fővárosban a fővárosi kerületi képviselő-testület és a közgyűlés - a polgármesteri (főpolgármesteri) hivatal Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében
- belső szervezeti egységként,
- önálló költségvetési szervként,
- költségvetési szerv belső szervezeti egységeként hozhat létre.
- A feladat a (2) bekezdésben meghatározott személy önálló alkalmazása útján is ellátható
- Önkormányzati rendészeti szervet több önkormányzat társulásos formában is
működtethet.
Az így létrehozott szervezet alaptevékenységét a megyei rendőr- főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján a rendőrség szakmai felügyelete mellett végzi munkáját.
A rendészeti törvény 3.§ (2) bekezdése szerint az önkormányzati rendészeti szerv tagjaként foglalkoztatható az önkormányzati természetvédelmi őr, a közterület- felügyelő, a mezőőr, a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, a rendészeti feladatokat ellátó jogosult erdészeti szakszemélyzet és a hivatásos halőr.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) foglalja össze a mezei őrszolgálat létestésével, a mezőőrök foglalkoztatásával és a mezőőrök feladataival kapcsolatos tennivalókat.
A törvény III. fejezete foglalkozik a mezei őrszolgálat létesítésével a következők
szerint:
„16. § (1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt, a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre.
17. § (1) A mezei őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létrehozását bejelenti a mezőgazdasági igazgatási szervezetnek. A települési önkormányzat a (2) bekezdésben meghatározott adatokban történő változást, valamint a mezei őrszolgálat megszűnését bejelenti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 15/C. §-ában meghatározott mezőgazdasági igazgatási szervnek
18. § (1) A mezei őrszolgálat a nyilvántartásba vett területen (a továbbiakban: működési terület) látja el tevékenységét.
(2) Az őrszolgálat létszámát a működési területhez és a körzetben tevékenykedő egyéb közfeladatot ellátó őrszolgálatok működéséhez mérten úgy kell megállapítani, hogy annak napi, rendszeres ellenőrzése biztosítható legyen.
(3) A vegyes minősítésű területeken (erdő, mezőgazdasági terület, halastó stb.) a mező-, hegy-, halászati őrök, hivatásos vadászok és az erdészeti szakszemélyzet az egymás hatáskörébe tartozó feladatok ellátásával is megbízhatók.
19. § (1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
(1a) Az önkormányzat a mezei őrszolgálat megalakítása előtt az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel.
(2) A megalakítási, fenntartási és működési költségek felét, de legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott összeget a központi költségvetés biztosítja hozzájárulásként az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetéből.
(3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult.”
A koronavírus-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésekről szóló 603/2020.(XII.18.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdése alapján az Önkormányzat új díjat 2021. december 31. napjáig nem vezethet be.
A mezei őrszolgálat jogai és kötelezettségei:
• az őrzött vagyont veszélyeztető, vagy károsító cselekmények elkövetésén tettenért személy igazoltatása, felszólítása a cselekmény abbahagyására, illetve a terület elhagyására
• az igazoltatott személynél lévő, vagy az ellenőrzött járművön lévő szállítmány eredetének igazoltatása, ennek hiányában a megszerzés jogszerűségét igazolni nem tudó személy legközelebbi rendőri szervhez szállítása
• a károsító cselekményen tettenért személytől termény, termék, állat, az elkövetés eszközének elvétele és a rendőrségnek történő átadása.
A mezőőr feladatai a törvény alapján:
A mezőőr a működési területén
a) azzal a járművel szemben, amelyről alaposan feltételezhető, hogy azon a működési területről származó jogellenesen szerzett szállítmány van,
b) azzal a személlyel szemben, aki a nála vagy az általa használt járművön levő szállítmány megszerzésének jogszerűségét nem valószínűsíti jogosult és köteles az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására.
(1a) A mezőőr a működési területén jogosult és köteles az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a jogtalanul legeltetett, illetőleg felügyelet nélkül talált állatot a tulajdonosnak átadni.
(2) A mezőőr köteles a feladatának ellátása során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, illetve a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.
(3) A mezőőr és a rendőrség közötti együttműködésre a 15. § (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3a) A mezőőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult a jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.
(4) A mezőőr tevékenysége során együttműködik a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveivel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, a természetvédelmi őrszolgálattal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a járási hivatallal, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint az egyesületekkel.
(5) Az (1)-(4) bekezdés előírásait kell megfelelően alkalmazni a külön törvényben meghatározott őrzési feladatokat ellátó halászati őrre, azzal hogy a (3a) bekezdésben meghatározott helyszíni bírság kiszabására csak az önkormányzat alkalmazásában álló halászati őr jogosult.
23/A. § A mezőőr és törvényben meghatározott őrzési feladatot ellátó halászati őr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat
ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Törvény 19. § (2) bekezdésében hivatkozott jogszabálynak a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről szóló 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr.) minősül, melynek 1-2. §-ai szerint:
1. § (1) A települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyőrség (a továbbiakban együtt: őrszolgálat) megalakulási, fenntartási és működési költségeinek megtérítésére a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 19. §-ának (2) bekezdése alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott mértékig állami hozzájárulás (a továbbiakban: hozzájárulás) igényelhető.
(2) A hozzájárulást az a települési önkormányzat vagy hegyközség (a továbbiakban együtt: önkormányzat) igényelheti, amelynek őrszolgálata a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) által vezetett nyilvántartásban szerepel.
2. § (1) Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50%-át, de - mezőőrönként és hegyőrönként - legfeljebb ötszázezer forintnak a megtérítését, a nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek - személyi és dologi kiadások - 50%-ának, de legfeljebb kilencvenezer forint/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül.
A mezei őrszolgálat tényleges végrehajtója a mezőőr, aki termőföldek őrzését, valamint a termőföldön lévő, illetve ahhoz tartozó termények és termékek, felszerelések, eszközök, haszonállatok, továbbá a mezőgazdasági építmények, földmérési jelek vagyonvédelmét ellátó személy.
A mezei őrszolgálat létrehozása esetén működésükre irányadónak kell még tekinteni a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról szóló 29/1998. (IV. 30.) FM rendeletet.
A mezei őrszolgálat létrehozásának és működésének költségei több tényezőből tevődnek össze.
1., Létrehozási költségek (1x-i kiadást jelent az Önkormányzat részére):
1.a a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló 70/2012.(XII.14.) BM rendelet 5. számú mellékletében
meghatározott kötelezően biztosítandó mezőőri formaruha (kihordási ideje 12 és 36 hónap között van)
Kapott ajánlat alapján: 670.000 Ft
1.b Sörétes lőfegyver, könnygázszóró palack
Kapott ajánlat alapján, középáron számolva 300.000 Ft
1.c. Egyéb felszerelési igény: szolgálati telefon, távcső, fényképező gép,
éjjellátó, stb.
Tervezett keretösszeg: 600.000 Ft
1.c Gépjármű biztosítása
használtautó beszerzése esetén: 4.000.000 Ft Összesen: 5.570.000 Ft egyszeri kiadás.
A létrehozási költségekhez az állam 500.000 Ft támogatással járul hozzá,
így az ellátás hatékony és jogszabályi előírásoknak megfelelő indításához
szükséges saját forrás összege: 5.070.000 Ft.
2., Működtetési költségek:
2.a Bérköltségek (Bruttó 300.000 Ft/hó-val számolva) : 3.880.000 Ft
2.b. Munkaadói járulékok: 582.000 Ft
3. b Dologi kiadások (vizsgák, ruha pótlás, lőszer, üzemanyag, telefonszámla,
karbantartás) 900.000 Ft
Éves szinten várhatóan összesen 5.362.000 Ft
3., Bevételi oldal a működés során:
Bevételi oldalon alapvető rendelkezés, hogy a mezei őrszolgálat finanszírozásának egyik pillére az állami hozzájárulás, másik pedig a mezőőri járulék.
1., Állami hozzájárulás
A jelenlegi jogi szabályozás alapján az állami hozzájárulás mértéke 90.000 Ft/hó, 12 hónapra számolva 1.080.000 Ft.
2., Mezőőri járulék
A mezőőri járulék mértékének és megfizetésének módját a települési önkormányzat a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozza.
A mezőőri járulék mértékét, megfizetésének módját, valamint a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó előírásokat a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
A környékbeli településeken a mezőőri járulék összege 100-1000Ft között mozog a megkezdett hektáronként.
A mezőőri járulék megfizetése hozzávetőlegesen 2000 hektár földterületet érint. Az állami és az önkormányzati területek mentességet élveznek.
1.000 Ft/megkezdett hektárral számolva önkormányzatunk hozzávetőlegesen 2.000 eFt bevételt várhat ezen a jogcímen.
A feladathoz közvetlenül kapcsolódó saját bevételek összege hozzávetőlegesen 3.080 eFt, így a feladatellátáshoz szükséges saját erő körülbelül: 2.282 eFt/év.
Amennyiben a Képviselő-testület dönt a mezőőri szolgáltatás létrehozásáról, úgy a következő döntéseket is meg kell hozza, intézkedéseket meg kell tennie:
- még a szolgálat megalakítása előtt együttműködési megállapodás
megkötése a rendőr-kapitánysággal
- dönt arról, hogy melyik szervezeti egység alá kerül a mezőőri feladat
- dönt az Alapító Okiratának módosításáról
- dönt a PM Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról
- megalkotja a helyi rendeletét
- együttműködési megállapodást köt a rendőrkapitánysággal
- a mezőőr nyilvántartásba vételéről a PNKH illetékes mezőgazdasági
igazgatási szervnél
Áttekintve néhány településen a mezőőr beszámolóját (Martonvásár 2020. évi beszámoló, Maglód 2020/2021 év beszámoló, Üllő 2019. évi beszámoló, Mány 2020. évi beszámoló), azok alapján megállapítható, hogy a mezőőr jelenléte csökkentette az adott területen az illegális fakivágást, szemétlerakást, terménylopásokat, szennyvízkibocsátást, csökkent a kóbor állatok száma. Elmondható, hogy a mezei
őrszolgálat nem nyereséget termel, de a bevezetésével elért intézkedések a közbiztonság helyzetét tekintve pozitív kimenetelűek.
A közbiztonság javítása érdekében a közeljövőben még megvalósuló intézkedések megtételével növekszik a feladat, amelynek ellátása esetlegesen további fő alkalmazását vonja maga után a Hivatal szervezetét tekintve.
Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és döntése meghozatalára.
Biatorbágy, 2021. szeptember 2.
Xxxxxxx Xxxxxx Polgármester
Határozati javaslat
Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének
/2021.(IX.30.) határozata
A mezei őrszolgálat létesítéséről
Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a mezei
őrszolgálat létesítéséről szóló előterjesztés tekintetében az alábbiak szerint dönt:
1. Egyetért a mezei őrszolgálat létrehozásával;
2. Felkéri a polgármestert mezei őrszolgálatnak az Önkormányzat szervezeti egységein belül történő bevezetéséhez szükséges dokumentumok, valamint a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendelettervezet előkészítésére.
Határidő: folyamatos
Felelős: polgármester
Végrehajtásért felelős: Szervezési Osztály
Xxxxxxx Xxxxxx polgármester