AHE - 11574

Mezõgazdasági vállalkozások tûz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása

AHE - 11574

A mezõgazdasági vállalkozások tûz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt-nek (a továbbiakban: biztosító) és a szerzõdõnek/biztosítottnak az általános biztosítási feltételek (mezõgazdasági növény-, állat és vagyonbizto- sításokhoz), és a jelen különös biztosítási feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.

Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektõl, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.

1. Általános rendelkezések

1.1 A biztosítás tárgya

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti a mezõgazdasági vállalkozások tûz-, elemi és egyéb dologi károk biztosításának biztosítási feltételei alapján létre- jött szerzõdésben részletezett feltételek fennállása ese- tén a biztosított vagyontárgyakban véletlen, váratlan formában, balesetszerûen – jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott okból – bekövetkezõ, köz- vetlen fizikai vagyonkárokat a szerzõdésben meghatá- rozottak szerint.

1.2 A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a szerzõdésben (ajánlat, kötvény, adatközlõ) meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) a biztosítási összeggel megjelölt vagyon- tárgyakra vagy vagyontárgy csoportokra és költségekre terjed ki.

A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési helyenként évente a biztosítási összegig vagy a biztosí- tott által választott kártérítési felsõ határig téríti meg (téríthetõ maximális kár).

1.3 A biztosított / szerzõdõ

A mezõgazdasági tûz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása kizárólag azon biztosítottakra köthetõ meg, akiknek az éves árbevétele több mint 50%-ban a mezõ- gazdasági tevékenységbõl (mezõgazdaság, vadgazdál- kodás illetve erdészet) származik.

1.4 A biztosítási szerzõdés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

AHE - 11574

1.4.1 A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 1. és 12. pontjában írtak az irányadók.

2. Biztosítható vagyontárgyak és költségek

Az általános biztosítási feltételek 2. pontjában szabályo- zottakon túlmenõen a továbbiak vonatkoznak a bizto- sítható vagyontárgyakra és költségekre.

2.1. A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott alábbi vagyontárgyak biztosíthatóak:

a) tárgyi eszközök

· ingatlanok: épület és egyéb építmény

· mûszaki berendezések, gépek, jármûvek – személy- gépjármû kivételével -, amelyek a vállalkozási tevé- kenységet tartósan és közvetlenül szolgálják,

· egyéb berendezések, felszerelések, jármûvek – sze- mélygépjármû kivételével -, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgálják,

· a beruházások közül kizárólag a nem aktivált – épí- tési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások,

b) Készletek:

· anyagok,

· áruk: kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyö- legek,

· befejezetlen termelés és félkész termékek,

· késztermékek,

c) a biztosító által elfogadott tûzmentes lemez- vagy páncélszekrényben tárolt

· készpénz,

· értékpapír,

· tételesen és azonosíthatóan megnevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drága- kõ, nemesfém, mûérték, gyûjtemény, szellemi alkotás

Ha tárolásuk nem tûzmentes lemez- vagy páncélszek- rényben történik, a fent felsoroltakra csak 20 000 forin- tig létesíthetõ biztosítás.

2.2. A káreseményekkel kapcsolatos biztosítható költségtérítések:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következ- tében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetõzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közmûlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülhetnek fel,

b) a káresemény során és után felmerülõ indokolt men- tési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezõ károkat is,

c) a bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint a szükséges ténymegállapítási költségek,

e) a tervezési, szakértõi és lebonyolítási költségek, amelyek a jelen felsorolás a), b), c), d) pontjaiban felsorolt tevékenységekhez szükségesek,

f) a károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes csõ és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülõ anyagok vissza- vételezési értékének levonásával,

g) a közmûvek, közüzemi berendezések és közutak – a jelen felsorolás a), b), c) pontjaiban felsorolt tevékeny- ségek során elkerülhetetlenül szükséges – rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek a jogsza- bálynál fogva a biztosítottat terhelik.

2.3. Nem biztosítható vagyontárgyak

· gépjármûvek, vízi jármûvek, légi jármûvek, vontatmányok,

· építési, vagy szerelési tevékenység tárgyát képezõ vagyontárgyak,

· kikötõi létesítmények,

· állatok,

· ültetvény, földterület, telek, erdõ, lábon álló növények, víz, vízterület,

· bekerített és állandóan õrzött telephelyen kívül tárolt széna és szalma,

· bányagépek.

3. Biztosítási események

3.1. Tûzkárok

3.1.1. Alapfedezet

3.1.1.1. Tûzkár

3.1.1.1.1. A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely alapvetõ tényezõinek egy idõben/helyen való jelenléte esetén éghetõ anyag, kellõ mennyiségû oxigén, gyújtóforrás, gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedõképesen hõ, láng, fény és füst kíséretében.

A tûzkár a tûz fentiek szerint bekövetkezõ jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.1.1.1.2. A biztosító nem téríti meg a tûzkárt:

a) ha az gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elõ, de megtéríti az abból átterjedõ tûz által okozott károkat.

AHE - 11574

c) ha az a rendeltetésszerûen tûznek, hõhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemen- cékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelõ és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal össze- függésben állt elõ, de megtéríti az abból más vagyon- tárgy(ak)ra átterjedõ tûz által okozott károkat,

d) ha azt az elektromos berendezések zárlati hõhatása magában a berendezésben okozta, de megtéríti az abból átterjedõ tûz által okozott károkat,

e) ha az üzemelõ légi jármûben keletkezett,

f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben vagy felszerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áramvédelem kiiktatása következtében állt elõ,

g) ha az olyan széna- illetve szalmakazalban keletkezett, amely a kerítéssel körülvett és õrzött telephelyen kívül található.

A 3.1.1.1.2. pont c) és d) pontjában meghatározott kizárás hatályát veszti a 3.1.2. pontban meghatározott, pótdíj elle- nében egyenként vagy együttesen alkalmazott fedezetkiterjesztés eseteiben.

3.1.1.2. Robbanás- és összeroppanáskárok

3.1.1.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energiafelszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely a két egymástól elválasztott térben létrejövõ, illetve meglevõ nyomáskülönbség által az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt vagy mellett keletkezik.

A robbanáskár a robbanás fentiek szerint bekövetkezõ jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.1.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy összeroppanáskárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerû, elõre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett,

b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edé- nyek robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek),

c) folyadékkal töltött tárolók, csõvezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elõ,

d) berendezések, készülékek vagy mûszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasztott terei között állt elõ, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

e) repülõgépek által elõidézett ún. hangrobbanásból származott.

3.1.2. Kiegészítõ fedezetek

A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – a szerzõdésben (ajánlaton, adatközlõn) meghatározott összeghatárig megtéríti az alábbiakban részletezett tûzkárokat is:

3.1.2.1. Hõtechnikai berendezésekben keletkezett tûzkár

3.1.2.1.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hetõ a rendeltetésszerûen tûznek, hõhatásnak kitett biztosított vagyontárgyakban – így különösen a kazá- nokban, kohókban, kemencékben, kályhákban – a hasz- nálatukkal összefüggésben keletkezett tûzkárokra.

3.1.2.1.2. Nem téríti meg a biztosító a tûz következtében károsodott berendezésbõl kiáramló tüzelõ- és egyéb tech- nológiai anyagokban keletkezett károkat, a kizárólag csak a berendezések biztonsági berendezéseiben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.

3.1.2.2. Elektromos áram zárlati hõhatása elektromos gépekben.

3.1.2.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hetõ az elektromos/elektronikus gépekben, berendezé- sekben, készülékekben (kivéve az 100 kW-ot el nem érõ teljesítményû villamos forgógépeket) az elektromos áram zárlati hõhatására keletkezõ tûzkárokra, ha a tûz

a) villamos forgógépekben az elõírás szerint alkalmazott védõ-, illetve biztonsági berendezések alkalmazása/mûködése mellett keletkezett,

b) más, villamos forgógépnek nem minõsülõ elektromos berendezésben más vagyontárgyakra átterjedve további károkat is okozott.

3.1.2.2.2. Villamos forgógépek esetén nem téríti meg a biztosító a kizárólag csak a védõ-, illetve biztonsági berendezésekben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.

3.2. Elemi károk

3.2.1. Alapfedezet

3.2.1.1. Villámcsapáskárok

3.2.1.1.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyen- lítõdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtó- hatással károsít.

A villámcsapáskár a villámcsapás fentiek szerint bekö- vetkezõ jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.2.1.1.2. A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a villámcsapás gyújtó, égetõ hõhatása – szenesedés, üszkösödés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot- változás -, továbbá dinamikus erõhatása – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szakadás, szálkásodás, stb. – károkat okozott.

3.2.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:

a) az elõírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) magában a villámvédelmi rendszerben, következtek be.

3.2.1.2. A villámcsapás másodlagos hatása

3.2.1.2.1. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/ elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletke- zett károkat.

3.2.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a vonat- kozó jogszabályban vagy a biztosítási szerzõdésben elõírt – a hatályos szabványoknak megfelelõ – villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett.

3.2.1.2.3. A biztosító nem téríti meg magában a túlfeszültség- védelmi rendszerben keletkezett kárt, ha az csak arra korlátozódott.

3.2.1.3. Viharkárok

AHE - 11574

3.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerõsebb széllökés eléri vagy meghaladja a 20 m/s sebességet.

3.2.1.3.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar

által sodort, a vihar következtében kidõlt tárgyak utóha- tása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzet-változást okozott, és emiatt kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.

A viharkár a vihar fentiek szerint bekövetkezõ jelenségei- nek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyon- tárgyakban.

3.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a szabadban elhelyezett biztosított készletekre, kivéve, ha a tárolási ren- delkezések vagy a rendeltetésszerû használat a szabadban való elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetõséget adnak. A mûanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklapokon lévõ csapadék-, illetve fagyveszély- érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették;

3.2.1.3.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az

a) idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés- ben (fólia, ponyva stb.),

b) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állo- mányba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,

c) kizárólag az épületek, építmények külsõ vakolatában, burkolatában, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben, állatokban keletkezett,

d) a karbantartási és állagmegóvási hibákból ered, és ekkor a közrehatásnak megfelelõ mértékû kármegosztást alkalmaz.

3.2.1.3.5. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldõlése, elsodródása, leszakadása folytán elõálló törés vagy egyéb károsodás formájában következnek be.

3.2.1.3.6. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épületek- ben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapa- dék a vihar által megrongált tetõzeten, kiszakított nyílás- zárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

3.2.1.4. Árvíz, belvíz és felhõszakadás által okozott vízkárok

3.2.1.4.1. Árvíznek minõsül az árvédett területen lévõ a kockázatviselési helynek (telephelynek) a felszíni álló- és/vagy folyóvizek árvízzel összefüggésben bekövetkezõ elárasztása.

Az árvízkár az árvíz fentiek szerint bekövetkezõ jelensé- geinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.2.1.4.2. A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás hiányában/mûködésképtelenségében talajfelszínen összegyülemlõ nagy mennyiségû csapadékvíz.

A belvízkár a belvíz létrejöttével bekövetkezõ jelenségei- nek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyon- tárgyakban.

3.2.1.4.3. A felhõszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rövid idõ alatt rendkívüli intenzitással lezúdult nagy

mennyiségû csapadékvíz a talajfelszínen összegyülemlik/- áramlik, illetve felgyülemlése/lefolyása miatt a megfele- lõen méretezett és karbantartott vízelvezetõ rendszer elégtelenné válik.

A felhõszakadáskár a felhõszakadás létrejöttével bekö- vetkezõ jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.2.1.4.4. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhõszakadás folytán fellépõ nagymennyiségû víz következtében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rom- bolás, továbbá szennyezõdés által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat.

3.2.1.4.5. Az árvíz, belvíz, felhõszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik:

a) a vihar okozta hullámverés következtében elõálló károkra,

b) vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítmé- nyekre, árkokra, gátakra, öntözõberendezésekre, vízügyi létesítményekre, mûtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

d) a 3.2.1.4.6. és 3.2.1.4.7. pont szerint meghatározott hullámtérben és nem mentett árterületen lévõ vagyon- tárgyakra,

e) a növényi kultúrákra,

f) a talajszerkezetben, illetve talajerõben szerves és mûtrá- gyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

g) a felhõszakadás hatására az épületek külsõ vakolatában és festésében keletkezett károkra,

h) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttõl legalább

15 cm magasan lévõ állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, elõírások alapján rendeltetés- szerûen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat), és a kár ezzel okozati összefüggésben van,

i) az árvíz- és belvíz-megelõzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén felmerült költségekre.

3.2.1.4.6. Hullámtér a természetes és mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület.

3.2.1.4.7. Nem mentett árterületnek minõsül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyû) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

3.2.1.5. Földmozgáskárok

3.2.1.5.1. Földmozgás alatt értendõ:

AHE - 11574

a) földcsuszamlás, a talaj jellemzõ állandó fizikai vagy szilárdsági tulajdonsága, szokatlan esemény hatásaként megváltozik, így a talaj szilárdsági egyensúlya megszûnik és a talaj elmozdul a természetes vagy mesterséges lejtés irányába,

b) föld- és kõomlás, amely annak következtében keletkezik, hogy a lejtõs terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági

tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külsõ terhelés miatt a kõ, kõtörmelék, szikla, valamint föld- anyag a természetes lejtés irányába leomlik, lezúdul,

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása, amelynél a természetes egyensúlyi állapot megszûnik, és hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be. Ismeretlen építmény a biztosított/szerzõdõ tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentáció- ban és az ingatlan-nyilvántartásokban nem szereplõ, a talajhoz szilárdan kötõdõ, a biztosított telephelyen lévõ létesítmény.

A földmozgáskár a földmozgás elõzõek szerint bekövet- kezõ jelenségeinek károsító hatásaként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.2.1.5.2. A biztosító nem téríti meg

a) a földmozgáskárt, ha az

· ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati,

· bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység követ- keztében állott elõ, vagy

· a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kõ-, illetve homokkitermelés során történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kõtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédõ mûvek tervezésének, építésének költségeit,

c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkat,

d) a nem megfelelõen kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugorodó agyagra stb.) építés miatt bekövetkezõ károkat,

e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüregelõ- désbõl, az alapok alatti talajsüllyedésbõl, a padozat alatti feltöltések ülepedésébõl eredõ károkat.

3.2.1.6. Jégverés- és hónyomás károk

3.2.1.6.1. A biztosító megtéríti a jégverés – a különbözõ méretû jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék – által a biztosított épületek, építmények tetõzetében (tetõszerkezetében és tetõfedésében) okozott törés-, (repedés)kárt.

3.2.1.6.2. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a mértékadó hóterhelést meghaladóan kialakuló, hónyomás által okozott károkat.

3.2.1.6.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia- és sátorfedésben,

d) kizárólag csak az esõvíz-levezetõ csatornákban és

e) hófogó szerkezetekben,

f) a hideg- és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban keletkezett.

3.2.1.6.4. Nem minõsülnek hónyomás kárnak azok a károk sem, amelyek a tetõszerkezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

3.2.1.7. Földrengéskár

3.2.1.7.1. Biztosítási eseménynek minõsül az olyan földrengés, amely a föld belsõ energiájából származó talajmozgásként állt elõ, és károsító hatása a Mercalli- Sieberg-féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja.

A földrengéskár a földrengés fentiek szerint bekövetkezõ jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

3.3. Egyéb dologi károk

3.3.1. Alapfedezetek

3.3.1.1. Az épületek vízvezetékeinek törésébõl eredõ vízkárok

3.3.1.1.1. A vízvezetéktörés a saját vagy idegen tulajdonú (a biztosított/szerzõdõ által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli épületekre vonatkozóan a jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított víz- vagy gõzvezetékek olyan meghibásodása, amely az

ivóvíz-, szennyvíz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz- és gõzvezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt állt elõ.

3.3.1.1.2. A vízvezetéktörésbõl eredõ kárt megtéríti a biztosító, ha azt a vízvezetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gõz okozta.

3.3.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azt a vízvezeték-törési kárt, amely

a) tûzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), valamint annak tartozékai törésébõl eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képezõ víz- és gõzvezeték, annak tartozékai (kivéve az épületek, építmények ivóvíz- ellátását, fûtését szolgáló vezetékek) törésébõl eredt,

c) a csõvég nyitott állapota, illetve a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett,

d) a kiömlõ, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,

e) a csõvezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények elõírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

f) magában a meghibásodott csõvezetékekben és tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hûtõházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,

g) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható, és az üzemszerû mûködést nem befolyásolja,

AHE - 11574

h) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben állt elõ,

i) vízvezetéktörés nélküli átnedvesedésbõl, felázásból keletkezett.

3.3.1.1.4. A 3.3.1.1.3. pont a) és b) alpontjában meghatá- rozott kizárás hatályát veszti a 3.3.2.1. és 3.3.2.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együt- tesen alkalmazott fedezetkiterjesztés eseteiben.

3.3.1.2. Idegen tárgyak rádõlése

Ha valamilyen idegen tulajdonú, a jelen szerzõdésben nem biztosított vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádõléssel kárt okoz.

3.3.2. Kiegészítõ fedezetek

A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – megtéríti az alábbiakban részletezett egyéb dologi károkat is:

3.3.2.1. A technológiai csõvezetékek törésébõl eredõ károk

3.3.2.1.1. Technológiai csõvezeték törése a technológiai folyadékok, porok rendeltetésszerûen használt csõve- zetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

3.3.2.1.2. Technológiai csõvezeték törésébõl eredõen pótdíj ellenében megtéríti a biztosító a technológiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különbözõ oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén-származékok), illetve porszerû anyagok kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban okozott vagyonkárt.

3.3.2.1.3. Nem minõsül technológiai csõvezeték törés- kárának a különbözõ gáz és gõz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásából eredõ kár.

3.3.2.1.4. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csõvezeték törésébõl eredõ kárt, amely:

a) a csõvezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

b) a csõvezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró- szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elõ, vagy nyitott csõvégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlõ, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csõvezetékekben, tartályokban, készü- lékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hûtõházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levõ csõvezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható, és az üzem- szerû mûködést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerûtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

h) a technológiai csõvezetékek törése nélküli átnedvesedés- bõl, felázásból keletkezett,

i) állatokban keletkezett.

3.3.2.2. A tûzivízvezeték és a tûzoltó berendezés törése

3.3.2.2.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a biztosított vagyontárgyak védelmére létesített

beépített tûzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tûz- oltó berendezés (beleértve mindazon szerelvényeket, amelyek kizárólag a beépített tûzoltó berendezés üze- meltetésére szolgálnak, pl. csõhálózat, vészjelzõ szele- pek, fúvókák, szórófejek) törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes mûködése miatti víz- és egyéb oltóanyag- kiáramlás következtében a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.

3.3.2.2.2. A biztosítási fedezet csak az olyan tûzoltó berendezések által okozott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illetékes tûzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyé- ben foglalt elõírásoknak megfelelnek, és amelyeket a berendezés kezelõje az adott berendezésre vonatkozó elõírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenõriz és karbantart.

3.3.2.2.3. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) magában a tûzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tûzoltó berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvényeiben, illetve

b) a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, karbantartási munkái során és következtében keletkezett.

3.3.2.3. Légi jármûvek és ismeretlen földi jármûvek által okozott károk

3.3.2.4.1. A jelen pont alapján – pótdíj ellenében – bizto- sítási eseményeknek minõsülnek

a) a légi jármûvek rázuhanása során keletkezett károk;

b) az ismeretlen földi jármûvek által okozott rongálási károk.

3.3.2.3.2. A biztosítási fedezet a jelen különös biztosítási feltételek 3.3.2.4.1. a) pontja esetében az emberi személy- zettel ellátott légi közlekedésû jármûvek, egyéb repülõ eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra terjed ki.

3.3.2.3.3. A biztosítási fedezet a jelen különös biztosítási feltételek 3.3.2.4.1. b) pontja esetében az ismeretlen és nem munkagépként üzemelõ jármû, illetve rakománya által a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel okozott rongálási károkra terjed ki.

3.4. A kockázatviselés kiterjesztése Magyarország terüle- tére a biztosított jármûvek esetében pótdíj ellenében a szerzõdõ választása alapján lehetséges. A kiterjesztésbe vont jármûveket tételes, azonosításra alkalmas listát kell mellékelni.

3.5. A vagyontárgyakkal összefüggõ többlet-kockázatviselés

AHE - 11574

3.5.1. Külön díjfizetés és önrészesedés levonása nélkül megtéríti a biztosító a biztosítottal munkaszerzõdésben álló dolgozók (saját munkavállalók) részére a biztosított telephelyén engedéllyel elhelyezett ruházati és egyéb használati tárgyakban a biztosítási események által okozott károkat, káridõponti értéken, személyenként és évente 25 E Ft értékhatárig.

3.5.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munka- szerzõdésben álló dolgozók tulajdonát képezõ készpénz, ékszer, értékpapír, kézmûipari és képzõmûvészeti alkotások, szellemi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdoku- mentáció, szoftver stb.), gépjármûvek és nemes szõrme bundák kárait.

3.6. Biztosítással nem fedezett károk, kizárások

A jelen biztosítás – az általános biztosítási feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenõen – nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) a rendeltetésszerû, rendszeres használatból eredõ foko- zatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek, továbbá amelyek kizárólag mecha- nikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elõ,

b) amelyek az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolyamatnak a során keletkeztek az éppen felhasznált, vagy feldolgozás alatt lévõ készletekben vagy az anyagokban,

c) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a biztosított által ismert olyan hiányosságából eredtek, és azzal okozati összefüggésben álltak elõ, amelyet a biztosított a biztosítóval nem közölt,

d) rejtett hibák következményeként álltak elõ;

e) közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás alatt következtek be;

f) építési, szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyakban, ki- és beszerelés, össze- és szét- szerelés, próbaüzem alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen tevékenységek a szokásos karbantartási és szervizmunkák részét képezik,

g) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt álltak elõ,

h) a biztosítási események során a talajerõben (termõképességben) következtek be,

i) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során keletkeztek,

j) szándékos túlterhelés következményei,

k) a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be,

l) az építési-szerelési tevékenységgel okozati össze- függésben keletkeztek,

m) a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég, homok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására keletkeztek,

n) szennyezés, fertõzés, penészesedés, gombásodás, korhadás formájában álltak elõ,

o) veszélyes hulladékok, környezetszennyezõ anyagok táro- lásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel,

p) bankjegykiadó automatákban, játékgépekben, illetve az azokban található készpénzben következtek be;

q) garancia vagy szavatosság körében megtérülnek,

r) jogszabály vagy más biztosítási szerzõdés alapján megtérülnek,

s) következményi kárként merülnek fel,

t) normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek vagy kerülnek,

u) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgõsségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidõre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.),

v) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenésébõl származ- nak, a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják, és többletköltségként:

· éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munka- bérként,

· expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel,

w) kedvezmények elvesztésébõl adódtak.

4. A biztosítási összeg

4.1. A vagyoncsoportonkénti, illetve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a biztosítási idõszakra vonatkozóan kell meghatározni.

4.2. Biztosított vagyontárgyak és költségek a telephelyi adatközlõ lapokon biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportokba tartozó saját és idegen vagyon- tárgyak és költségek.

4.3. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) Az utánpótlási új értékhez viszonyított 30% technikai avulási mértéket el nem érõ tárgyi eszközök (a beru- házások kivételével) és forgóeszközök biztosítási összege: a vagyontárgy új értéke.

A tárgyi és a forgóeszközök esetében a biztosítási év folyamán elõforduló legmagasabb értéket kell meg- határozni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatvi- selési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyi- és forgóeszköz vagyont kell figyelembe venni.

b) A beruházások biztosítási összege: a nem aktivált

– építési- szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások beruházási költsége, a felhasznált anya- gok új beszerzési költségének, illetve az utánpótlási értékkel számolt újra-elõállítás költségének figye- lembevételével.

AHE - 11574

4.4. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a biztosítási idõszak során elõforduló legmagasabb kár- idõponti valóságos érték, illetve a vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínén való elhelyezését engedélyezõ szerzõdésben a jogosultat megilletõ maximális érték.

4.5. A saját és idegen tulajdonú egyéb vagyontárgyak biztosítási összege:

a) az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó

technikai avulási mértékû tárgyi eszközök biztosítási összege: a biztosítási idõszakra vonatkozó valóságos érték.

b) a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi esz- közök biztosítási összege: a biztosítási idõszakra vonatkozó valóságos érték,

c) a közvetlenül költségként elszámolt eszközök bizto- sítási összege: a biztosítási idõszakra vonatkozó beszerzési áron kalkulált, az év során elõforduló legmagasabb értékösszeg,

d) a biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásban szereplõ vagyontárgyak biztosítási összege: a biztosítási idõszakra vonatkozó valóságos érték.

A biztosítási idõszak folyamán elõforduló legmagasabb vagyonértéket kell meghatározni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyieszköz- vagyont kell figyelembe venni.

4.6. A költségtérítések biztosítási összege: a biztosítási év folyamán elõforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülõ költségtérítések legmagasabb értékeinek összege.

4.7. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezés- sel évközben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és költség- térítések biztosítási idõszakra vonatkozó biztosítási összege.

5.2. A biztosítás díját a biztosítás díjalapjától, a választott kiegészítõ kockázatoktól és az általános biztosítási fel- tételek 5.1.7. pontjában felsorolt tényezõktõl függõen kockázatarányosan kell meghatározni.

6. A biztosított/szerzõdõ közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötelezet- tsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pont- jában meghatározottak szerint köteles eljárni.

6.2. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- ségeire vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 6. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:

6.3. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik

különösen:

a) új védelmi módszerek bevezetése,

b) új, eddig nem használt anyagok alkalmazása,

c) a termelés, szolgáltatás 1 hónapot meghaladó, nem idényszerû leállítása,

d) a telephely bérbeadása.

7. A biztosító szolgáltatása

7.1. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövet- kezésekor

A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az álta- lános biztosítási feltételek 9. és 10. pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni.

7.2. A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító szolgáltatásának határidejére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.11. pontjában rögzítet- tek az irányadók.

7.3. A biztosító szolgáltatásának mértéke

7.3.1. A biztosító a károkat a biztosítási idõszakra vonat- kozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyenként) vagyoncsoportonként, továbbá a költségtérítésekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségtérí- tésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési felsõ határértékig (téríthetõ maximális kár) az önrészesedéssel csökkentve téríti meg.

7.3.4. Az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosí- tási összegek a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kerülnek értékelésre.

7.3.5. Ha a biztosító által elismert kár összege magasabb a hozzá tartozó telephelyi vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-ánál vagy vagyoncsoportonként 500 E Ft- nál, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a kár idõpontjában a biztosítási összeg a telephelyi vagyoncsoport káridõponti utánpótlási értékéhez, illetve a 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékû tárgyi eszközök esetén a káridõponti valóságos értékéhez aránylik (arányos kártérítés).

7.3.6. Saját tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett kár esetén a biztosítottnak bizonyítania kell a tulajdonjogát.

7.3.6.1. A termelésben, a szolgáltatásban részt vevõ – 30% technikai avulási mértéket el nem érõ – tárgyi eszközök kártérítése (a beruházások kivételével):

7.3.6.1.1. Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás mûszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt (teljes, ill. totálkár); 7.3.6.1.1.1. A biztosított költségszámítást készít a bizto- sító képviselõjének közremûködésével a károsodott vagyontárgy

AHE - 11574

a) káridõponti új beszerzési, utánpótlási értékérõl,

b) hasznosítható maradványainak értékérõl.

7.3.6.1.1.2. A biztosító a 7.3.6.1.1.1. a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét téríti meg.

7.3.6.1.2. Ha a biztosított vagyontárgy károsodott részei pótlással, javítással helyreállíthatók, a kártérítés felsõ határa az egyes vagyontárgyak káridõponti utánpótlási értéke.

7.3.6.1.2.1. A biztosított költségszámítást készít a bizto- sító képviselõjének közremûködésével a károsodott vagyontárgy káridõponti

a) helyreállítási költségérõl,

b) hasznosítható maradványainak értékérõl,

c) új beszerzési, utánpótlási értékérõl.

7.3.6.1.2.2. A biztosító a 7.3.6.1.2.1. a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét a c) pontban meghatá- rozott érték erejéig téríti meg.

7.3.6.1.3. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelõ pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 7.3.6.1.2.1. pontban foglaltaknak megfelelõen.

7.3.6.2. A beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) a nem javítható (teljes, totál) kárt a készültségi foknak megfelelõ, ténylegesen felmerült költségek értékéig,

b) a javítható károk esetén a javítási költséget a készült- ségi foknak megfelelõ, ténylegesen felmerült költsé- gek értékéig téríti meg a biztosító.

7.3.6.3. A készletek kártérítése

7.3.6.3.1. A vásárolt anyagok kártérítése a káridõponti újrabeszerzési áron történik.

7.3.6.3.2. Az árukészlet kárait a biztosító a káridõponti újrabeszerzési értéken téríti.

7.3.6.3.3. A saját tulajdont képezõ göngyölegekben keletkezett

a) teljes kárt az újrabeszerzési áron téríti meg a biz- tosító,

b) olyan károkat, amikor az eszközök a károsodott részek pótlásával, javítással helyreállíthatók, a biz- tosító a helyreállítási költséget téríti. A helyreállítási költség nem haladja meg az a) pont szerint megha- tározott értéket.

7.3.6.3.4. Saját elõállítású befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk kára esetén a biztosító a készültségi foknak megfelelõ teljes önköltséget téríti meg.

7.3.7. Az idegen tulajdonú vagyon kárainak megtérítése

7.3.7.1. Nem a biztosított tulajdonát képezõ, de a biz- tosítottnál bármilyen jogcímen levõ – megõrzésre, megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra vagy javításra átadott – vagyontárgyak esetén

· javítással helyreállítható károknál a káridõponti valóságos érték, illetve a jogosultat megilletõ maximális érték erejéig a javítási költséget,

· teljes vagy totálkár esetén a tényleges káridõponti (valóságos) értéket, illetve a jogosultat megilletõ maximális értéket téríti meg a biztosító.

7.3.7.2. Az idegen (betétdíjas) göngyölegek térítése betéti áron történik.

7.3.7.3. A teljes vagy totálkárok, továbbá a javítással

helyreállítható károk megállapításánál is levonja a biztosító a kártérítés összegébõl az értékesíthetõ maradványok értékét.

7.3.8. A saját és idegen tulajdonú egyéb vagyon kárainak megtérítése

7.3.8.1. A 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékû tárgyi eszközök teljes (totál)kára esetén a vagyontárgy káridõponti valóságos értékét, javítással helyreállítható kára esetén a helyreállítási költséget, a vagyontárgy káridõponti valóságos értéke erejéig téríti meg a biztosító a hasznosítható maradványérték levonásával.

7.3.8.2. A véglegesen használaton kívül helyezett vagyon- tárgyak javítható kárainak és teljes vagy totálkárainak kártérítési felsõ határa a káridõponti valóságos érték.

7.3.8.3. A közvetlenül költségként elszámolt eszközök kárait a biztosító a káridõponti újrabeszerzési érték erejéig téríti meg.

7.3.8.4. A biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásában szereplõ vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridõponti valóságos értéken téríti meg.

7.3.8.5. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelõ pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 7.3.8.1., a 7.3.8.2., 7.3.8.3. és a 7.3.8.4. pontban foglaltaknak megfelelõen.

7.3.9. A káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések

A biztosított/szerzõdõ a szerzõdésben biztosítási össze- get határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokoltan és igazoltan felmerülõ alábbi költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) tervezõi, szakértõi és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szükségesek,

e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csõ- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei,

a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- mûvekben, közüzemi berendezésekben keletkezõ károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Ha a biztosító a 7.3.5. pont szerinti arányos kártérítést alkalmazza, akkor a költségtérítésekben foglalt költségeket is arányosan téríti meg.

7.3.10. Önrészesedés

AHE - 11574

Minden egyes káresemény kárösszegébõl a szerzõdésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga visel, kivéve a 3.5 pontja alapján térítendõ károkat.

7.3.11. Az általános biztosítási feltételek 10.5. pontja

értelmében, ha a károk keletkezésében a biztosítási eseményen kívüli más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg (kármegosztás), amennyire az a biztosítási esemény következménye.

8. A biztosított/szerzõdõ kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított kármegelõzési és kárenyhítési kötelezett- sége körében az általános biztosítási feltételek 7. pont- jában írtak az irányadók.

9. A biztosító mentesülése

A biztosító az általános biztosítási feltételek 8. pontjában foglaltak mellett az alábbi további esetekben mentesül fizetési kötelezettsége alól:

9.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerzõdés mellékletében, illetve a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott kármegelõzési kötelezettségét nem tartotta be (pl. az alkalmazott vagyon- védelmi rendszer nem volt üzembe helyezve a káresemény bekövetkezésének idõpontjában, illetve a biztosítottnak felróható okból mûködésképtelen volt), és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben keletkezett.

10. Egyéb rendelkezések

10.1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévülési ideje az általános biztosítási feltételek 13.2. pontja szerinti egy év.

10.2. A biztosított (szerzõdõ) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban közölheti, a biztosítási szerzõdés felmondását a szerzõdõ felek csak ajánlott levélben közölhetik.

10.3. A szerzõdõ felek – egyéb megállapodás hiányában – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévõ adatot harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

10.5. A biztosító jogosult bármikor a helyszínen ellenõ- rizni vagy ellenõriztetni a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét.

10.6. A személyes adatok kezelése

Személyes adatok kezelésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 13.1. pontjában foglaltak az irányadók.

10.7. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

11. Eltérés a korábbi szerzõdési gyakorlattól

11.1. A jelen általános és különös biztosítási feltételek a korábban értékesített és korszerûtlenné vált termékeket váltja fel, a termékben vállalt kockázatok ugyanazok vagy nagymértékben hasonlítanak a mezõgazdasági vállalkozások részére kínált korábbi feltételek alapján vállalt kockázatokhoz.

A leglényegesebb eltérések a korábbi feltételekhez képest:

· szerzõdési feltételek struktúrája változott,

· telephelyi adatközlési kötelezettség,

· biztosítási értékek meghatározásának módja (való- ságos-, és új érték) megváltozott,

· változás-bejelentési kötelezettségek köre kiegészült, stb.

11.2. A termék alapját a nem mezõgazdasági kisvállalko- zások részére már korábban bevezetett Allianz Vállal- kozás Védelem biztosítás csomag adja, abban csak a mezõgazdasági specialitásokat figyelembe vevõ módo- sítások történtek.

AHE - 11574

Allianz Hungária Zrt.