ALLIANZ LAKÓKÖZÖSSÉG-BIZTOSÍTÁS PLUSZ

Köszönjük szíves érdeklődését! Örömmel tájékoztatjuk, hogy társaságunk korszerű, a lakóközösség egészének hasznos fedezeteket nyújtó, széleskörű igényeket is kielé- gítő lakóközösség-biztosítási termékét tartja a kezében.

Engedje meg, hogy a következőkben figyelmébe ajánljunk néhány lényeges tudnivalót az Allianz Lakóközösség- biztosítás Plusz nevet viselő biztosításunk szolgáltatásaival kapcsolatban.

Lakóközösség-biztosítási termékünk a vagyon- és felelős- ség-biztosításokat magába foglaló alapbiztosításból és az ehhez választható kiegészítő biztosításokból áll. A biztosí- tás a lakóközösség döntése alapján megköthető az épület egészére vagy csak a közös, illetve szövetkezeti tulajdonú épületrészekre, és a külön tulajdonú ingóságokra is.

A biztosítási szerződés az alábbi táblázatban szereplő biztosítási fedezetekre köthető meg. A kiegészítő biztosí- tásokra vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának felső határát jelentő – választható – biztosítási összegekről

a XI. sz. függelékből tájékozódhat.

Kétféle, eltérő szolgáltatásokat tartalmazó biztosítási cso- magot kínálunk, a Mix csomagot, valamint a külön tulaj- donok számától függően választható Komplex csomagot. A Mix csomag a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén nyújt biztosí- tási védelmet, a Komplex csomag all risks fedezete ennél szélesebb körű, mivel – a kizárt kockázatok kivételével – a biztosított vagyontárgyak összes kárára kiterjed.

Az alábbi táblázatban szereplő kínálatból a csomagok- hoz választható kiegészítő biztosítások között válogatva alakíthatja ki a lakóközösség az elképzelésének megfelelő fedezetek körét.

A csomag összeállításakor vegyék figyelembe, hogy a Vagyon- és Felelősségbiztosítás, mint alapbiztosítás min- den szerződésnek szükségszerű eleme. A választható kiegészítő biztosításaink sokoldalúan egészítik ki az alap- biztosításainkat. Ezek sorában több is újdonságnak tekint- hető. Az Energiatudatos gépészet kiegészítő a korszerű, energia megtakarítást szolgáló épület-berendezésekre és

-felszerelésekre nyújt biztosítási védelmet.

A központi kazánok és liftek meghatározott géptörés kára- ira a kiegészítő Társasházi géptörés-biztosítás megkötésé- vel terjeszthető ki a fedezet.

Társaságunk ügyfeleink igényeihez igazodva vállalja – a kiegé- szítő biztosítás választása esetén – a csőtöréskár következmé- nyeként elfolyt víz többlet díjának megtérítését is.

AHE-12965

Kiemeljük továbbá az Assistance kiegészítőt, amely vész- helyzetek elhárításában nyújt segítséget.

KIEGÉSZÍTÉS A JELEN ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló

tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szerződési felté- telek kiegészítése) tartalmazza.

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Partnereink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási szín- vonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ez által Partnereink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.

A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az

„Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése” című dokumentumban lefektetett panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen. Ha a tájékoztatónkkal kapcsolat- ban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 tele- fonszámokon, ahol munkatársaink munkanapokon 8.00 és

18.00 óra – csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között készség- gel állnak rendelkezésére.

Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdek- lődésüket és hamarosan Önöket is ügyfeleink között üdvözölhetjük.

Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket, ame- lyek a biztosítással kapcsolatos részletes szabályokat tartalmazzák!

A következő oldalon lévő táblázat áttekintést ad a Mix csomag és a Komplex csomag alapbiztosításának és a választható kiegészítő biztosításainak fedezeteiről.

VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI (ALAPBIZTOSÍTÁSI) ESEMÉNYEK ÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK ‌

Biztosítási fedezetek Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz csomagok

Mix csomag Komplex csomag

	A. Tűzkár	✓	🗹
	B. Robbanás- és robbantáskár	✓	🗹
	C. Villámcsapáskár	✓	🗹
	D. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár	✓	🗹
nyei	E. Viharkár	✓	🗹
semé	F. Felhőszakadáskár	✓	🗹
ási e	G. Jégveréskár	✓	🗹
ztosít	H. Hónyomáskár	✓	🗹
ás) bi	I. Árvízkár	✓	🗹
xxxxx	X. Földrengéskár	✓	🗹
apbiz	K. Földcsuszamláskár	✓	🗹
ás (al	L. Kő- és földomláskár	✓	🗹
xxxxx	X. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár	✓	🗹
égbiz	N. Idegen jármű ütközése által okozott kár	✓	🗹
lelőss	O. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár	✓	🗹
és fe	P. Betöréses lopás- és rongáláskár	✓	🗹
yon-	Q. Rabláskár	✓	🗹
Vag	R. Vízkár	✓	🗹
	S. Üvegtöréskár	✓	🗹
	T. Zárcserekár	✓	🗹
	U. Lopáskár	✓	🗹
	Felelősségbiztosítás	Alapfedezetben (bővíthető)	Alapfedezetben (bővíthető)
	Közös képviselői felelősségbiztosítás	Választható	Választható
	Tető- és panelhézagbeázás-biztosítás	Választható	🗹
	Elfolyt víz térítése	Választható	🗹
	Üveg+ biztosítás	Választható	🗹
sok	Vandalizmusbiztosítás	Választható	🗹
tosítá	Energiatudatos gépészet biztosítása	Választható	Választható
ő biz	Társasházi géptörés-biztosítás	Választható	Választható
gészít	Ingóságbiztosítás közös tárolókra	Választható	Választható
Kie	Felújítás-biztosítás	Választható	Választható
	Jogvédelem-biztosítás	Választható	Választható
	Garázsban tárolt gépjárművek biztosítása	Választható	Választható
	Csoportos családi balesetbiztosítás	Választható	Választható
	Assistance biztosítás	Választható	Választható

✓ – alapfedezet

🗹 – all risks (összkockázati) fedezet alapján térül

AHE-12965

A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó induló biztosítási összegét és a választható egységek számát a XX.xx. függelék tartalmazza.

ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ ‌‌

ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz termékhez

Hatályos: 2018.02.23-tól

Az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz általános szer- ződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződéseire alkalmazni kell.

Az általános szerződési feltételeket az általános és a különös biztosítási feltételek, valamint a hozzájuk kapcsolódó függe- lékek és záradékok alkotják.

AHE-12965

A fentieken kívül a biztosítási szerződés része az ajánlat és a kötvény.

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen általános szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biztosítási szerződés szerint.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény és a hatályos magyar jogszabályok rendelke- zései alkalmazandók.

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK ‌

Avult érték

Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új érté- kéből levonja az eredeti építés, ill. beszerzés és a kár idő- pontja között eltelt időszakra eső értékcsökkenést.

Belvíz

A mélyebb fekvésű, lefolyás nélküli területeken összegyűlő hóolvadásból, csapadékból kialakuló, vagy a feltörő talaj- vízből keletkező elöntésekből származó vízfelület.

Csoportos ingatlanbiztosítás

Csoportos ingatlanbiztosítás társasház(ak)ra és/vagy szövetkezeti ház(ak)ra és/vagy önálló helyrajzi számon nyil- vántartott külön tulajdonú ingatlanra köthető, azzal, hogy

a csoportos ingatlanbiztosításban legalább két ingatlannak kell biztosítottként szerepelnie, melyek nem lehetnek azonos társasházon/szövetkezi házon belüli ingatlanok.

Dologi kár

Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett vagyoni kár.

Egyéb segédanyagok

Az építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges közösségi tulajdonú

– anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek stb.),

– göngyölegek és egyszer használatos csomagolóanyagok.

Hivatásos sportoló

Hivatásos sportoló az, aki sportszervezettel létesített mun- kaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízási szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.

Amatőr sportoló

Amatőr játékosnak minősül mindenki, aki nem jövede- lemszerzés céljából bármely magyarországi, vagy kül- földi sportklub, sportszövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a versenyrendszerben illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.

Építmény

Építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként a kockázatviselési helyre szállított, rendeltetésére, szerke- zeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterje- désére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre, és amelyekre a biztosító kockázatviselése – külön díj nélkül – az épületbiztosítás megkötésével kiterjed.

AHE-12965

Építőanyagok

Mindazon anyagok, melyek az épületek, építmények létesítésénél felhasználásra kerül(het)nek, ideértve

a természetes és mesterséges építőanyagokat; előbbiek a természetben készen fordulnak elő és csekély kikészítés után felhasználhatóak; utóbbiakat különleges gyártással száraz (égetés) vagy nedves úton állítják elő.

Épület

Jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésé- vel összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavég- zés, illetve tárolás céljából.

Épületberendezések, épülettartozékok

Az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények. Ide tartoznak különösen az alábbiak:

– az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsa- tornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkola- tok; álmennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektromos mozgatószerkeze- teikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működte- tésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villámhárító-rendszerek és tartozékaik/berende- zéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is),

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szek- rény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),

– az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerke- zetek, üvegezések,

– az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/ villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és

a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. vilá- gítóberendezések, gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, bojler, vízmelegítő és szauna, központi szünetmentes tápegység),

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentők- kel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítők és kon- vektorok),

– az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz-ellátását/ elvezetését, fűtését, valamint a tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabá- lyozó-berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözőrendszerekkel; szűrő- és aprítóberendezé- sekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdó-berendezésekkel,

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség-áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések,

– riasztó- és megfigyelőrendszerek/központok, kamerák; falba épített értéktárolók; mechanikai és elektronikai tűz-és vagyonvédelmi eszközök, berendezések.

Nem tartoznak ebbe a körbe az energia megtakarítást eredményező berendezések, felszerelések, így például az esővíz hasznosítást alkalmazó berendezések, napkol- lektorok, hőszivattyúk, napelemek, geotermikus kutak és berendezései, szélerőművek, illetve szélturbinák, éjszakai

melegvíz előállítást végző berendezések, fűtésoptimalizá- lást segítő berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerős szellőztető készülék).

EMS skála

Az Európai Szeizmológiai Bizottság javaslatára 1992 óta bevezetett skála (Európai Makroszeizmikus Skála), amely leírja a földrengés emberre és környezetére, azaz az épí- tett és a természeti környezetre gyakorolt hatását.

e-termék

Elektronikus ügyintézésen alapuló Allianz Lakóközösség- biztosítás Plusz szerződés.

A szerződés kizárólag az alábbi együttes feltételek fennál- lása esetén minősül e-terméknek:

– a díjfizetési módja bankkártya, banki átutalás, lehívás vagy ügyfélszámla, továbbá

– az elektronikus úton történő kommunikáció érdekében a lakóközösség képviselőjéhez kapcsolódó valós, az elektronikus értesítések fogadására alkalmas e-mail cím, valamint valós, a szöveges üzenetek (SMS) és a telefonhívások fogadására alkalmas mobiltelefonszám megadása.

Az e-termék fennállása alatt a fent meghatározott e-mail cím és mobiltelefonszám módosítható, de nem törölhető.

Fogyasztó

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Gépjármű-tartozék

– a téli/nyári időszakkal ellentétes csere gumigarnitúra, valamint a hozzá tartozó felnigarnitúra (gépjárműven- ként legfeljebb 1-1 készlet),

– a járműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékai,

– a biztonsági gyermekülés (gépjárművenként legfeljebb 4 darab),

– a hólánc,

– a tetőcsomag- és síbox-tartó (gépjárművenként legfel- jebb 1-1 darab),

– a síléc- és snowboard-tartó (gépjárművenként legfel- jebb 2-2 darab), és

– a gépjárműre szerelhető kerékpártartó (gépjárműven- ként legfeljebb 4 kerékpár szállítására alkalmas kivitel- ben térül).

Háztartási ingóságok

AHE-12965

A biztosított külön tulajdonú ingatlanában elhelyezett, külön tulajdonban álló, be nem épített, a háztartásban általában előforduló olyan vagyontárgyak,

– amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, vagy a biztosí- tottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak,

valamint a beépített konyhabútorba beszerelt gépek és berendezések, és

– amelyek a biztosítottak tulajdonát képezik, vagy a jog- szabályoknak megfelelő szerződés illetve felelős őrzés alapján jogszerűen a birtokában vannak.

Háziállat

Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább felsorolt állatok:

– Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló.

Hobbiállat

Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minő- sül mezőgazdasági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.

Helyiség

A térnek minden oldalról épületszerkezetekkel határolt része.

Hozzátartozók Közeli hozzátartozó:

a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a mos- toha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Hozzátartozó:

a közeli hozzátartozó, az élettárs és a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa; az élettárs, bejegy- zett élettárs egyeneságbeli rokona.

Keresőképtelen

Az a biztosított, aki baleset következtében orvosi szempont- ból saját jogán szükséges gyógykezelése miatt munkáját nem tudja ellátni, és más keresőtevékenységet sem képes elvégezni.

Közös képviselő

A biztosított társasház/szövetkezet ügyeinek ellátá-

sára (képviseletére) közgyűlési határozatba foglalt meg- bízással és/vagy szerződéssel rendelkező természetes személy, jogi személy vagy gazdasági társaság.

Közös tulajdon

Társasház esetén: a társasház tulajdoni törzslapján nyil- vántartott és a társasházi tulajdonostársak közösségének tulajdonában lévő

– épületszerkezetek, közös használatra szolgáló helyiségek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások, épületek központi berendezései, épülettartozékok, építmények, valamint az épülethez az ingatlan-nyilvántartás szerint kapcsolódó földrészlet,

– továbbá a fenti körbe tartozó mindazon dolog, amelyet a társasházi alapító okirat közös tulajdonként definiál.

Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet törzslapján nyil- vántartott és a szövetkezet tulajdonában lévő (de az egyes tagok kizárólagos használatában nem álló)

– épületszerkezetek, közös használatra szolgáló helyi- ségek, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások, épületek központi berendezései, épülettartozékok,

építmények, valamint az épülethez az ingatlan-nyilván- tartás szerint kapcsolódó földrészlet,

– továbbá mindazon dolog, amelyet a szövetkezet alap- szabálya a közös használatú dolgok körében szövetke- zeti tulajdonként definiál.

Közösségi ingóságok

A lakóközösség tulajdonában lévő, be nem épített vagyon- tárgyak, amelyek a biztosított ingatlan közös tulajdonú részeinek fenntartásához, rendeltetésszerű működéséhez, továbbá a lakóközösség ügyeinek viteléhez általában szükségesek. Ilyennek minősülnek különösen, de nem kizá- rólagosan: személyi számítógépek és tartozékaik, adat- hordozók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek, kertápolási és mezőgazdasági kisgépek, berendezések és egyéb mező- gazdasági eszközök; lábon álló növényi kultúrák, telefon, fax, fénymásoló, kültéri játékok, bútorok, kerti bútorok, kerti berendezések, felszerelések, szeméttároló.

Külön tulajdon

Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint a hozzájuk tartozó épületberendezések, épülettartozékok.

Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyil- vántartott és a szövetkezeti alapszabály szerint

– a tagok, vagy

– a nem tag tulajdonosok, vagy

– a szövetkezet tulajdonában (ez esetben a tagok haszná- latában)

álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyisé- gek, valamint a hozzájuk tartozó épületberendezések, épülettartozékok.

Lakásszövetkezet

A lakásépítő és -fenntartó (nyugdíjasházi, üdülő-, személy- gépkocsi-tároló) szövetkezetek, melyekben

a) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulaj- donában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szövetkezet tulajdonában vannak,

b) a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épület- szerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek,

a központi berendezések és a házfelügyelői lakás a szö- vetkezet tulajdonában vannak, és a tagokat csak hasz- nálati jog illeti meg.

Lakóközösség

Társasház esetén: a társasház tulajdonostársainak közös- sége, így a társasház tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek

a) tulajdonosai és

b) tulajdonostársai

a tulajdoni külön lapon szereplő tulajdoni arány erejéig. Szövetkezeti ház esetén: a szövetkezet tagsága és a nem tag tulajdonosok.

AHE-12965

Lakóközösség képviselője

Lakóközösség képviselője a szerződő által az ajánlaton fel- tüntetett. a biztosított ügyeinek ellátására (képviseletére)

megbízással rendelkező természetes személy, jogi személy vagy gazdasági társaság.

A lakóközösség képviselője lehet

– a közös képviseletet ellátó szervezet (pl. gazdasági társaság), amely az ajánlaton közös képviselőként feltüntetett természetes személyt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatja, vagy amennyiben a közös képviselet ellá- tásában nem vesz részt szervezet (pl. gazdasági társa- ság), úgy a természetes személy közös képviselő.

Melléképület

Kiegészítő funkció(ka)t ellátó – nem életvitelszerű tartóz- kodást biztosító – a kockázatviselési helyen önállóan léte- sített épület.

Munka

A jelen feltétel vonatkozásában az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör, amelyben a biztosított a keresőképtelensé- gét közvetlenül megelőzően dolgozott.

Sorozatkár

Jelen biztosítási szerződés szempontjából kizárólag a fele- lősségbiztosításoknál alkalmazandó fogalom, melynek jelentése: több, azonos okból bekövetkezett, időben össze- függő káresemény, amelyet egy biztosított okozott, és amelyért egy biztosított köteles helytállni.

Személysérüléses kár

Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövet- kezett nem vagyoni sérelem.

Szerződésen kívül okozott kár

Az a kár, amelyet a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló személynek vagy a biztosítottal szerződéses kap- csolatban állóknak a szerződésen kívül okoztak.

Talajvíz

Az édesvízkészlet azon része, ami a felső vízzáró réteg felett helyezkedik el, a csapadékból, illetve a felszíni vizek- ből (folyókból, tavakból) beszivárogva gyülekezik össze és kitölti a talajszemcsék közötti üres teret.

Társasház

Az a fennálló vagy építés alatt álló lakóépület vagy nem lakás céljára szolgáló épület, amelyet a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alapító okirat alapján az ingatlan-nyilvántartás társasházként nyilvántartásba vett (társas irodaépület, társas üdülő, társas garázs stb.).

Lakóépület és nem lakás céljára szolgáló épület: a társas- házakról szóló törvény szerinti fogalom.

Társasházkezelői tevékenység

A mindenkor hatályos társasházakról szóló törvényben meghatározott társasházkezelői tevékenység.

Új érték

A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, illetve helyreállításának vagy beszerzésének a költsége.

I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌‌‌

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT ÉS A BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ

A biztosító

Allianz Hungária Zrt.

Székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

A szerződő

Szerződő az, aki ajánlatot tesz a biztosítási szerződés megkötésére és a biztosítási díj megfizetésére köteles. Szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti. Lakóközösség-biztosítást kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy köthet.

A biztosított

Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Ha a felté- telek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatá- sára a biztosított jogosult.

A biztosított társasház/szövetkezet, ha nem azonos a szer- ződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bár- mikor a szerződő helyébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizeté- séért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. A szerződésbe való belépésre kizá- rólag a társasház/szövetkezet egésze jogosult, ez a jog

a lakóközösség egyes tagjait nem illeti meg.

A biztosításközvetítő

A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésé- ben közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.

Függő biztosításközvetítő díjat nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó díjat nem vehet át.

A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így a szerződést a biztosító nevében nem köt- het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

AHE-12965

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A szerződés létrejöttének szabályai

A biztosítási szerződés a felek megállapodásával jön létre.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér

a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

Ez a rendelkezés a lényeges eltérésekre akkor alkalmaz- ható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban fel-

hívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartal- mának megfelelően jön létre.

A szerződés a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tett ajánlatnak a biztosító vagy annak megbízottja részére történt átadásától számí- tott 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szer- ződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módo- sítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Biztosítási szerződés távértékesítés útján is köthető. Ebben az esetben a távértékesítésre vonatkozó jogszabály is alkalmazandó.

Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.

2.2. Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatko- zatok, elektronikus levélküldés

Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írás- beliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követel- ményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására.

Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy e-mailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon vagy xxx.xxxxxxx.xx oldalon keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tet- ték, és az a biztosító tudomására jut.‌‌‌‌

Az e-mailen küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az e-mailcím a küldő sze- mélyhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelen- tett és a biztosító által rögzített címről érkezett.

A biztosító jogosult az e-mail üzenet tartalmától függően dokumentum megküldésére felhívni a szerződőt/biztosí- tottat.

Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.

A szerződést a felek kizárólag postai úton, faxon, szemé- lyesen az ügyfélszolgálati vagy ügyfélkapcsolati pontokon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel.

Ha a szerződő a biztosító részére a mobilszámát és az

e-mail elérhetőségét megadta, ezzel a biztosítóval elekt- ronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kap- csolatos nyilatkozatok, dokumentumok (ideértve különö- sen, de nem kizárólagosan a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, felmondást, törlésér- tesítőt) küldésére felhasználja.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, valamint a szolgáltató bizton- sági, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó káro- kért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.

Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.

A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes regisztrációt követően lehet igénybe venni. Az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő által megadott email címmel és jelszóval vehetők igénybe. A biztosító a szerződő által megtettnek tekint valamennyi nyilatkozatot, amelyet az Ügyfélportálon keresztül, az ügy- fél email címével és jelszavával történő belépést követően tettek meg.

2.3. A jognyilatkozat átadása

AHE-12965

A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat megérkezett- nek tekintendő, ha a postai úton megküldött dokumen- tum kézbesítése azért volt sikertelen, mert azt a címzett

az általa megadott elérhetőségen nem vette át („nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött”). Ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekinteni.

A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail) jognyilatkozata abban az időpont- ban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálra elhelyezte.

2.4. Szerződéskötési korlátozás Komplex csomag esetén Komplex csomag nem köthető abban az esetben, ameny- nyiben a biztosítani kívánt külön tulajdonú ingatlanok száma meghaladja a 20 darabot.

3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete:

– az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy

– ennek hiányában az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc.

A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított köt- vény tartalmazza.

3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérkezését követő nap 0 óra 00 perc. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perckor – kezdő-

dik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselés kezdetének a szerződésben meg- határozott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.

4. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

4.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra köthető.

4.2. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja. Ha a kockázatviselés a hónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap. A biztosítás tartamát és az évfordulót a biztosítási szerző- dés tartalmazza.

4.3. A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén az ajánlaton megjelölt időtartam.

Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási idő- szak első napja egybeesik a biztosítási évfordulóval.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

5.2. A szerződés díjfizetési módja illetve díjfizetési gyakori- sága kizárólag a díjfizetési gyakoriság szerinti utolsó díjjal fedezett időszakot követő nappal módosítható.‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌

5.3. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményez- heti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5.4. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy változásról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító a tudo- másszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat meg- tételekor a szerződő figyelmét felhívta.

5.5. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonat- kozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel kapcsolatban merül fel, a bizto- sító a fenti pontban meghatározott jogait a többi vagyon- tárgy tekintetében nem gyakorolhatja.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

A biztosítási szerződés megszűnik

A. Érdekmúlással, lehetetlenüléssel

Ha a biztosító kockázatviselése előtt, vagy az alatt

a biztosított vagyontárgy megóvásához fűződő érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, úgy a szerződés, illetőleg annak meg- felelő része az érdekmúlás, illetőleg a lehetetlenülés bekövetkezése napjával megszűnik.

B. Évfordulóra történő felmondással

A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek

– 30 napos felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják.

C. Díj-nemfizetés miatt

A szerződés megszűnik

– a halasztott díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 60. nap elteltével,

– a folytatólagos díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 90. nap elteltével,

ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

D. Közös megegyezéssel

A biztosítási szerződés közös megegyezéssel bármi- kor megszüntethető a megállapodásban megjelölt időpontban.

E. A határozott tartam lejártával

A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés

a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

7. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

7.1. A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját az egyéves biztosítási időszakra, a határozott tar- tamú szerződés díját a teljes tartamra egy összegben állapítja meg.

7.2. Díjengedmények

Amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befo- lyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. e-termék, tartamkedvez- mény), úgy a szerződő a kedvezményre szóló jogosultsá- gát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díjat megfizetni.

A szerződő pótdíj fizetésére kötelezhető a díjfizetési gya- koriságtól és módtól függően.

7.3. A biztosítási díj megfizetése

7.3.1. A határozott tartamú szerződés díját egy összegben kell megfizetni (egyszeri díj).

7.3.2. A biztosítás első díja és az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosí- tási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerződő vagy megbízása alapján a díj- fizető a határozatlan tartamú biztosítás éves díját rész- letekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság). Első díj: az első díjesedékességkor fizetendő, a választott díjfizetési gyakoriság szerinti havi, negyed- éves, féléves vagy éves díj, valamint, ha a kockázatviselés kezdete korábbi, mint a biztosítási évforduló, az e két idő- pont közötti törtidőszakra eső díj.

A felek az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

A díjengedményre jogosító körülmény megszűnése illetve a pótdíjat megalapozó körülmény keletkezése esetén az adott változás biztosító általi átvezetésének hatályától az elvesztett kedvezmény nélküli és/vagy a pótdíjjal növelt díjat kell megfizetni.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

7.4. Fedezetfeltöltés

Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre,

AHE-12965

a biztosítási időszakra kifizetett szolgáltatással csökken- tett biztosítási összeget – adott biztosítási időszakra – nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, ALULBIZTOSÍTOTTSÁG ‌‌‌‌

8.1. Biztosítási összeg

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes bizto- sítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa, kivéve, ha a különös biztosítási feltételek

ettől eltérően rendelkeznek. Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási felső határ (limit) is meg van határozva,

a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.

Éves limit alkalmazása esetén a biztosító a limit összegéig téríti meg az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövet- kezett károkat az alulbiztosítás vizsgálata nélkül.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit/éves limiteit a szerződő határozza meg, vagyonbiztosítás esetén

a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépíté- sének vagy beszerzésének költsége(i) alapján. A biztosítás a biztosító által ajánlott biztosítási összeggel is létrejöhet.

Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül megállapításra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg, valamint a szerződő által választott egységek számának a szorzata. A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti biztosítási összegét és többszö- rözhetőségét a XI. sz. függelék tartalmazza.

8.2. Alulbiztosítás

Alulbiztosított a vagyontárgy, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), ide- értve azt az esetet is, ha az alulbiztosítottság a szerződő közlési- / változásbejelentési kötelezettsége megsértésé- nek eredménye.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

A biztosító az „Épület” vagyoncsoport, valamint

a „Háztartási ingóságok” esetében nem alkalmaz ará- nyos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a szerződő által a valóságnak megfelelően közölt adatok (pl. biztosított ingatlan alapterülete, épület típusa) alapján a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre, vagy módosult. A „Közösségi ingóságok” esetén a biztosító nem alkalmaz arányos kártérítést.

8.3. A többszörös biztosítás

AHE-12965

Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosí- tási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a koráb- ban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.

Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás. Ebben az esetben megilleti a biztosítót a többletszolgálta- tásra eső díj.

9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓRA KEZDEMÉNYEZETT EGYÉB SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS SZABÁLYAI

9.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegeket és a biztosítási díjat – a kárgya- koriságtól függetlenül – az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

9.2. Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az index szorzata adja. Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, az előző év azo- nos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyasztói-árindex, amelytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A biztosító az indexszámot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza. A biztosítási összeg vál- tozását a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosító a biztosítási összeg és díj értékkövető módosítá- sáról, az alkalmazott index mértékéről, valamint a módo- sított biztosítási összegről és díjról a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

9.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve számítja ki.

9.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kívánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

9.5. A felelősségbiztosítás, valamint a kiegészítő biztosítá- sok biztosítási összegei és díjai, továbbá az Assistance biz- tosítás díja a vagyonbiztosítás indexálásával egyidejűleg, azzal arányosan változnak, a Garázsban tárolt gépjármű- vek biztosítása kivételével.

9.6. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításával egyidejűleg a biztosító a biztosítás díját jogszabály és szabályozói környezet változása esetén módosíthatja, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó köz- terhekre gyakorol közvetlen hatást.

A biztosító értesítési kötelezettségére és a szerződő fel- mondási jogára a 9.2 pont utolsó bekezdésében és a 9.4 pontban foglaltak az irányadók.

10. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szerződés önrészesedéssel vagy önrészesedés nélkül köthető meg.

Ha a szerződés önrészesedéssel jött létre, akkor a biztosí- tott a kárnak egy részét a különös biztosítási feltételekben

meghatározott esetekben és mértékben – önrészesedés címén – maga viseli. A biztosító azonban ebben az esetben nem von le önrészesedést, ha a felelősségbiztosítás, a közös képviselői felelősségbiztosítás, a csoportos balesetbiztosítás, az elfolyt víz térítésére szóló biztosítás vagy az assistance biz- tosítás alapján nyújt szolgáltatást.‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌

A biztosító az önrészesedés szempontjából külön-külön biztosítási eseménynek tekinti a biztosított épületen belül önálló helyrajzi számon nyilvántartott egyes ingatlanokat ért, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő károsodást (e szempontból a társasházi közös tulajdonban/szövetkezeti tulajdonban álló területeket is egy önálló ingatlannak tekinti), és ilyen esetben az önrészt külön-külön vonja le.

11. A SZERZŐDŐ FELEK KÖTELEZETTSÉGEI

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a szerződő nem azonos a biztosítottal, úgy a szerződő tájékoztatni köteles a biztosítottat

a biztosítási szerződés tartalmáról, a hozzá intézett nyi- latkozatokról, valamint a szerződésben bekövetkezett változásokról.

b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biztosí- tóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő 15 napon belül köteles bejelenteni minden, az ajánlatban feltüntetett körülményben bekövetkezett változást.

A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt

a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt tőle telhe- tően megelőzni és enyhíteni.

c/1. A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot,

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rend- őrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azono- síthatóan megjelölni.

c/2. Ha az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkal- mankénti rövidebb időtartamú tartózkodás, úgy

a szerződő (biztosított) – amennyiben ennek megol- dása műszakilag lehetséges – köteles az objektum- ban az elfagyás megelőzése érdekében

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni, vagy

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték elzáró szelepét elzárni, vagy

AHE-12965

– a temperáló fűtésről gondoskodni.

d) Kárbejelentési és állapot-megőrzési kötelezettség

A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár

összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat terheli.

Kárbejelentési kötelezettség

d/1. A biztosítási eseményt a tudomására jutástól szá- mított két munkanapon belül, a kiegészítő csopor- tos balesetbiztosításban meghatározott halál és baleseti kár bekövetkezése esetén a vonatkozó feltételekben előírt határidőn belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) vagy írásban történhet. A bejelentésben pontosan meg kell határozni a biztosítási eseményt, bekövet- kezése körülményeit, időpontját, helyszínét, a káro- sodott vagyontárgyakat és a kár becsült összegét.

d/2. A bejelentéshez illetve a kárrendezés során – a 11.e. pont és a biztosítás különös feltételei szerint – csatolni kell a biztosítási esemény bekövetkezését igazoló és a szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat. A biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

d/3. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a bizto- sítási esemény bejelentéssel kapcsolatos kötelezett- ségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

Állapot-megőrzési kötelezettség

d/4. A szerződő, illetve a biztosított a kárrendezés meg- kezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számí- tott 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mér- tékben változtathat. Amennyiben a megengedett- nél nagyobb mérvű változtatás következtében

a biztosító számára a fizetési kötelezettsége elbí- rálása szempontjából lényeges körülmények tisztá- zása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kezdte meg a kárfelmérést,

a szerződő illetve a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról, kivéve, ha a biztosító

a kárt a szerződő illetve a biztosított érdekkörében fel- merült okból nem tudta felmérni. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azon- ban további 30 napig a szerződő illetve a biztosított köteles változatlan állapotban megőrizni.

e) A kárbejelentéshez és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok:

– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasz- tott szolgáltatási igény;

– a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekövetkezéséért esetle- gesen felelős személy neve, címe, elérhetősége;

– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél neve, születési dátuma, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefon- száma, e-mail címe;

– nem természetes személy biztosított/károsult neve

székhelye, nyilvántartási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;

– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kapcsolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;

– a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél bank- számlaszáma;

– meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);

– a vagyontárgy értékét igazoló dokumentumok (számla, szerződés);

– biztosítási érdek igazolása, idegen vagyontárgyak esetében a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum

pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap, bérleti, haszon- bérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása, ide- gen vagyontárgy esetében a vagyontárgy tulajdono- sának megnevezése;

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szol- gáltatást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szolgáltatást);

– a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum (amennyiben a díj a biztosítóhoz még nem érkezett be);

– a helyreállításra vonatkozó árajánlat(ok), illetve a károsodás helyreállítása esetén a helyreállítás költsé- gét igazoló számla;

– a vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilván- tartás, leltárívek, egyedi tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről;

– adatkezelési nyilatkozat;

– a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is;

– árajánlatok, számlák, garanciajegy, szakvélemény (méret, anyag, munkadíj és mennyiség kimutatással);

– épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók;

– építési engedélyezési tervdokumentáció;

– földhivatali térkép másolata;

– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/sérelmet szenvedett fél esetén a képviseletet ellátó személy jogosultságának igazolása;

– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;

– a közös képviselő hatályos megbízását igazoló doku- mentum (megbízási szerződés vagy közgyűlési hatá- rozat);

– közgyűlési határozat;

– lakcímkártya;

– orvosi igazolások, kapcsolódó dokumentációk (sze- mélyi sérülés, baleset esetén);

– sürgősségi előleg kérelem;

– katasztrófavédelmi hatóság igazolása;

– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv;

– kéményseprői tanúsítvány, (szak)vélemény;

– rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv;

– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;

AHE-12965

– rendőrségi nyomozást felfüggesztő, lezáró határozat;

– vádemelési javaslat, vádirat;

– bírói ítélet;

– tételes ingósági lista;

– statikai szakvélemény;

– gázszolgáltató igazolása;

– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélye- zéséről, megfelelőségéről;

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolása/szakvéleménye, hogy a kárt a vil- lámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta és a hiba javítható-e vagy sem, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla;

– a területileg illetékes hatóság igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról, valamint az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;

– utolsó karbantartást igazoló dokumentum;

– talajmechanikai szakvélemény;

– az ingatlan vázlatrajz vagy eredeti alaprajz;

– járművezető személy vezetői engedélye; gépjármű forgalmi engedélye; gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;

– vagyontárgyakról készített fotó, vázlatrajz, értékbecs- lés;

– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a táv- felügyeleti rendszer/eszköz működőképességéről és működéséről;

– károkozói nyilatkozat a felelősségről;

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolása (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén);

– vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és tör- melékeltakarítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés) valamint tervezési és hatósági engedélyezési költsé- gek igazolása, bizonylata;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállalkozás esetén adóigazolás;

– állat oltási igazolása;

– kórházi fekvőbeteg-kezelés igazolása;

– maradandó egészségkárosodás mértékének igazolá- sára szolgáló orvosi dokumentáció;

– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók;

– a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alá- támasztó dokumentumok;

– vízfogyasztás igazolása (számla, hivatalos igazolás);

– a sporteszköz típusát, vagy fantázianevét, és alváz- vagy gyári számát tartalmazó garancialevél, számla, certifikat;

– rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, marad- ványai, számlája;

– szálláshely által kiállított számla az általa nyújtott szolgáltatás összegéről és a helyszínen felvett jegyző- könyv;

– tanúnyilatkozat;

– igazságügyi szakértői vélemény;

– orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény;

– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról;

– közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok;

– forgalomból való kivonás igazolása;

– bontási igazolás;

– alkalmassági igazolás a közúti közlekedésre vonatko- zóan a Nemzeti Közlekedési Hatóság részéről;

– közjegyzői okirat;‌‌‌‌

– vállalkozói vagy megbízási szerződés;

– munkaszerződés, alkalmi munkavállalói kiskönyv;

– munkáltatói, munkanélküli igazolás/nyilatkozat;

– vállalkozói igazolvány;

– őstermelői igazolvány;

– cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;

– adókártya;

– útnyilvántartás;

– menetlevél, fuvarlevél;

– üvegtöréskár, zárcserekár, dugulás miatti kár illetve Üveg+ biztosítás körébe tartozó biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított nevére és a kockázatvi- selés helyére kiállított számla;

– közös tulajdonú ingóságokat károsító biztosítási ese- mény bekövetkezésekor az ilyen vagyontárgyakra vonatkozó vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi tár- gyi eszköz nyilvántartólapok, számlák;

– közös tulajdonban keletkezett kár esetén, továbbá ha az adott egyéni tulajdonban vállalkozói tevé- kenységet végeztek, a biztosított áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata, beleértve az adószám/adó- azonosító jel közlését is;

– a biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációja;

– csőtöréskár esetén a feltárás illetve a feltárás nélküli hibaelhárítás fényképes dokumentációja;

– a biztosítási esemény előtti karbantartás naplói, a kar- bantartás igazolása, a főjavítás, felújítás igazolása;

– közös képviselői felelősségbiztosítás körében enge- délyhez kötött tevékenység végzése esetén a hatósági engedély;

– közös képviselői felelősségbiztosítás körében a bizto- sított más keresőfoglalkozását vagy üzletszerű tevé- kenység végzését igazoló dokumentum;

– tető- és panelhézag beázáskár esetén az előzmény- kár szakember általi kijavítását igazoló számla;

– kiegészítő társasházi géptörés biztosítás esetén az első üzembe helyezés időpontját igazoló dokumen- tum, rendszeres karbantartást igazoló dokumentu- mok;

– kiegészítő felújítás-biztosítás esetén az érvényes terv- dokumentáció és az annak részét képező költségve- tés, tűzvédelmi terv és helyszíni tűzriadó-terv, tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűzoltó készülékek üzemképes állapotát és rendszeres ellen- őrzését igazoló dokumentumok;

– bérgépkocsi költségét igazoló dokumentumok.

A tulajdonjog tisztázására illetve a szolgáltatásra/kár- térítésre való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok

– a tulajdonjog megszerzését eredményező jogerős hatósági határozat (pl. kisajátítási határozat), bírósági döntés vagy árverési okirat;

– pénzintézet, munkáltató zálogjogosulti nyilatkozata, meghatalmazása;

– jogerős hagyaték átadó végzés;

AHE-12965

– tulajdonjog igazolása (tulajdoni lap, lakcímkártya, adásvételi szerződés);

– törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;

– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;

– bérleti-, vagy lízingszerződés;

– kölcsönadási szerződés;

– ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése;

– engedményezési szerződés;

– aláírási címpéldány;

– tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok (pl.: Okmányiroda, Földhivatal);

– öröklési bizonyítvány.

A felsoroltakon kívül a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk és költségek igazolására. Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási felté- telei további kárbejelentéshez szükséges dokumentu- mokat tartalmaznak.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól szá- mított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

f) Díjfizetési kötelezettség

f/1. A szerződő a biztosítási díj fizetésére köteles a biz- tosító kockázatviselésének teljes tartamára.

f/2. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén:

Ha a szerződés érdekmúlás vagy felmondás követ- keztében szűnt meg, a biztosítót a kockázatviselés megszűnésének napjáig illeti meg a díj, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Utóbbi esetben a teljes biztosítási időszakra járó díjat követel- heti a biztosító.

Ha a közös tulajdonú vagyontárggyal kapcsolatos biz- tosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt következett be, úgy a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből levonja az e pontban foglaltak szerint.

11.B. A biztosító kötelezettségei

a) Tájékoztatási kötelezettség

A biztosítási szerződés megkötése előtt a biztosítónak írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó fél részére a biztosító és a biztosításközvetítő főbb adatairól valamint a biztosítási szerződés jel- lemzőiről. A tájékoztatási kötelezettség a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett válto- zásra is vonatkozik, kivéve a függő biztosításközvetítő adatait.

b) Szolgáltatási kötelezettség

b/1. Ha a különös biztosítási feltételekben meghatáro- zott biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a különös biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatást köteles teljesíteni.

A biztosító

– a kárbejelentésben foglaltak,

– a feltételek szerint a kárbejelentéshez illetve a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a biz- tosított által benyújtott dokumentumok és az általa megadott adatok,

– helyszíni szemle esetén a helyszíni szemledoku- mentumok, valamint

– a biztosítási szerződés tartalma ‌‌‌‌‌‌

alapján állapítja meg a szolgáltatási összeget. b/2. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső

határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg.

Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási felső határ (limit, részlimit) is meg van határozva, a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási össze- gen belül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig/részlimitösszegig terjed.

A Vagyon- és felelősségbiztosítás (alapbiztosítás) kiegészítő biztosításai alapján a biztosító az ugyan- azon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat

a biztosítási időszakra vonatkozó és a kötvényen meg- határozott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg.

b/3. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezett- ségével összefüggésben az általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás illetve áru ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak

– feltéve, hogy a jogosult az áfát nem tudja visszaigé- nyelni –, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak nincs lehetősége az általá- nos forgalmi adó visszaigénylésére.

b/4. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közre- hatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

b/5. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat xxxxx- hívással fizeti és a szerződő azonos a károsult biztosítottal, a szolgáltatási összeget a biztosító

a szerződésben a kár időpontjában rögzített folyó- számlára utalja, ha a szerződő másképp nem ren- delkezik.

b/6. A biztosító szolgáltatása az igénybejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosító szolgál- tatására jogosult igazoló dokumentumot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

12. MENTESÜLÉS

12.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

– a szerződő vagy a biztosított,

– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;

– a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségvi- selője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogo- sított tagja, munkavállalója vagy megbízottja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

AHE-12965

12.2. Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek. E kötelezettség megszegésének minősül különösen az, ha a biztosított vagyontárgy azonos károkozási körülmények között,

visszatérően károsodott, és a szerződő/biztosított a bizto- sító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szün- tette meg.

12.3. A mentesülés szabályai a Felelősségbiztosításra és a Közös képviselői felelősségbiztosításra nem vonatkoznak.

13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

A biztosító a szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási események bekövetkezése esetére vállal fizetési kötelezettséget.

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, hábo- rús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforra-

dalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,

b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági kor- látozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel,

c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlen- ség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki,

d) az olyan kárra, amelynek oka terrorcselekmény,

e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robba- nása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a bizto- sítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e, vagy sem,

f) azbeszttel kapcsolatos károkra,

g) genetikailag módosított termék gyártásával, forgal- mazásával okozott károkra; pirotechnikai anyagok, robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával, forgalmazásával, tárolásával, minősítésével kapcso- latos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra,

h) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,

i) bármely, a nanotechnológiával kapcsolatos kárra.

Az itt szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvény- könyv rendelkezései alapján értelmezendők.

A biztosító nem téríti meg a kockázatviselés helyén folytatott vállalkozási tevékenység végzése során, a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, forgalmazása követ- keztében keletkezett károkat.

A Vagyon- és felelősségbiztosítás (alapbiztosítás) és az egyes kiegészítő biztosítások az általános kizárásokon túl további kizárásokat tartalmaznak.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK ‌‌‌‌‌‌‌

14.A. Törvényi engedményi jog

Amennyiben a biztosító a Vagyon- és felelősségbiztosítás (alapbiztosítás) és/vagy kiegészítő vagyonbiztosításai alapján a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14.B. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 2 év alatt évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

A felelősségbiztosítások elévülésének speciális szabályát a Felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételeinek

8. pontja, valamint a Közös képviselői felelősségbiztosítás

5. pontja tartalmazza.

14.C. A személyes adatok kezelése

A biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit jelen ügyféltájékoztató és szer- ződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum

(az „Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészí- tés”) tartalmazza.

14.D. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerző- dési gyakorlattól

a) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy jelen szerződési fel- tételek az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált lakóközösség-biztosítási terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen:

– A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesíté- sével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, java- dalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyin- tézésről szóló tájékoztatót, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen ügyféltájékoztató és szerződés feltételek kiegészítéseként külön dokumen- tum, „Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegé- szítése” tartalmazza.

– Az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz Mix vagy Komplex csomagként köthető meg;

• A fogalmak között meghatározásra került a talaj- víz és a belvíz, valamint a korábbi él- és minősített sportoló fogalma hivatásos és amatőr sportolóra változott;

• 9. Az értékkövetés és a biztosítási évfordulóra kez- deményezett egyéb szerződésmódosítás szabá- lyai 9.6. pontja,

– a 10. Önrészesedés pont kiegészült az egyes ingatla- nokat ért, azonos okból bekövetkezett, időben össze- függő károk önrész levonására vonatkozóan

AHE-12965

– A II. Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei alábbiakban megjelölt pontjai:

• 1. pont: a csoportos ingatlanbiztosítás, mint biztosítotti kategória;

• 1. pont kiegészült a kiegészítő biztosítások külö- nös biztosítási feltételek biztosítottjaira vonatkozó meghatározással.

• 2. pont: csoportos ingatlanbiztosításra vonatkozó területi hatály megjelölése;

• 3. pont: a biztosított vagyontárgyak és kizárások köre módosult;

• 4. pont: biztosítási összeg meghatározása új pont- ként került be;

• 5.A pont: az alábbi biztosítási események meg- határozása, kizárása, szolgáltatás korlátozások/ feltételek az előző szerződési feltételekhez képest módosultak: viharkár, felhőszakadáskár;

• 5.B. pont: a vagyonbiztosítás all risks fedezettel is megköthető, melynek szabályait az újonnan beke- rült pont tartalmazza;

• 6.B.5. pont, mely szerint a közös tulajdonban lévő, több szintet átfogó helyiségek esetén (pl. lépcső- ház) a biztosító a károsodott és a hozzá legköze- lebb eső szint(ek) közötti falfelületek összességét tekinti egy helyiségnek;

• 6.D. pont a betöréses lopás védettségi szintjei- nek meghatározása (XX.xx. függelék), valamint a

védettségi szintekhez tartozó térítési limitösszegek (6.D. pont 0.xx. táblázat);

• 6.E. pont önrészesedés új pontként került be;

– A III. Felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az alábbiakban:

• a felelősségbiztosítás a károsult mellett a „sérel- met szenvedett fél” által támasztott igényekre is kiterjed;

• 6. Biztosítási események pont alatti táblázat 2. pontjában nem szerepel a biztosított épület egyes részeinek lehullása által okozott kár;

• 6. Biztosítási események pont alatti táblázat koc- kázatviselésből kizárt események, nem térülő fele- lősségi károk első bekezdése módosult;

– A IV. Csoportos családi balesetbiztosítás különös biz- tosítási feltételei az alábbiakban:

• 7. Biztosítási események pont alatti táblázat kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk oszlopa módosult;

• 8.4. pont: a biztosítási eseménnyel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok köre bővült;

• 9. pont: a mentesülés szabályai módosultak;

– a V. Közös képviselői felelősségbiztosítás különös biz- tosítási feltételei az alábbiakban:

• 3. Biztosítási események pont alatti táblázat kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk körében kizárásra kerültek a pénzkezelés körében bekövetkezett károk;

– A VI. A. Tető- és panelhézagbeázás-biztosítás

1. Biztosítási események pont alatti táblázat koc- kázatviselésből kizárt események, nem térülő károk között kizárásra kerültek az épületek külső vakolatá- ban, külső festésében, külső burkolatában csapadék- víz által okozott károk;

– A Kiegészítő vagyonbiztosítások új elemei az alábbiak:

• Elfolyt víz térítése;

• Üveg+ biztosítás;

• Vandalizmusbiztosítás;

• Energiatudatos gépészet biztosítása;‌

• Ingóságbiztosítás közös tárolókra;

• Társasházi géptörés-biztosítás;

• Garázsban tárolt gépjárművek biztosítása;

– A VI. D. Vandalizmusbiztosítás

2. Biztosítási események pont alatti táblázat koc- kázatviselésből kizárt események, nem térülő károk között kizárásra kerültek az Üveg+ biztosítás alapján téríthető károk;

– Új kiegészítő biztosításként köthető az Assistance biz- tosítás;

– A korábbi kiegészítő biztosítások közül megszünte- tésre kerültek az alábbiak:

• Az üvegbiztosítás bővítése;

• Különleges üvegezés biztosítása;

• Rongálásbiztosítás;

– A VI. H. 2. (A biztosítás terjedelme) pont szerint a kiegészítő felújítás-biztosítás kizárólag már meglévő, a Vagyonbiztosítás „Épület” vagyoncsoportjában biztosított vagyontárgyakat érintő fenti felújítási mun- kákra terjed ki;

– A VI. H. 6. pontban szerepelnek a tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezet-felújítá- sok tűzbiztonsági előírásai;

– A betörésvédelmi szintek és összeghatárok (IX. Függelék) körében megváltoztak a limitek és az egyes védelmi szintek meghatározása;

– a TMK záradék, Tartamkedvezmény az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződéshez feltételei az előző szerződési feltételekhez képest módosultak;

b) Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a jelen szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el lényegesen:

– A hozzátartozó fogalma, melybe beletartozik a bejegyzett élettárs, valamint az élettárs és a bejegy- zett élettárs egyeneságbeli rokona is (ez a rendel- kezés az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált lakóközösség-biztosítási terméktől is eltér);

– I. Általános biztosítási feltételek alábbiakban megje- lölt pontjai:

• Az 1. pont azon rendelkezése, mely szerint a szer- ződésbe való belépésre kizárólag a társasház/ szövetkezet egésze jogosult, ez a jog a lakóközös- ség egyes tagjait nem illeti meg;

• 3.2. pontban a biztosító 15 napos várakozási időt alkalmaz az árvíz biztosítási eseménnyel kapcso- latban;

• 7.4. pont azon rendelkezése, mely szerint a biz- tosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre,

a biztosítási időszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni;

AHE-12965

• 8.3. pont: ha ugyanazt a vagyontárgyat/

vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biz- tosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt;

• 14.B. Elévülés: A Ptk.-ban meghatározott általános 5 éves elévülési időtől eltérően a vagyonbiztosítás és a kiegészítő biztosítások a vagyonbiztosítás

és a kiegészítő biztosítások esetében 2 év (kivéve felelősségbiztosítás). Továbbá az általános szabá- lyoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

– A II. A Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei alábbiakban megjelölt pontja:

• 6.B.4. pontja, mely szerint a biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken;

– A III. Felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei alábbiakban megjelölt pontjai:

• 5.2. és 7.3. pont: a biztosító a biztosítási esemény- nyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költ- ségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg. Ugyanezt mondja ki a 7.12. pont.

• 7.13. pontja, mely a biztosító biztosítottal szemben érvényesíthető megtérítési igényére alapot adó eseteket sorolja fel;

• 8. Elévülés: A Ptk.-ban meghatározott általános 5 éves elévülési időtől eltérően felelősségbiztosí- tás esetében 1 év. Továbbá az általános szabá- lyoktól eltérően az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

– A V. Közös képviselői felelősségbiztosítás különös biz- tosítási feltételei alábbiakban megjelölt pontjai

• 3. pontja szerinti táblázatban található kizárás, mely szerint nem térülnek azok a dologi/személy- sérüléses károk, amelyek bekövetkezésével kap- csolatban a biztosított büntetőjogi felelősségét jogerősen kimondták;

• 4.5. pont: a biztosító a biztosítási eseménnyel kap- csolatban felmerült perbeli és peren kívüli képvi- selet költségeit a biztosítási összeg erejéig téríti meg;

– A VII. Jogvédelem-biztosítás 3.1.2. pontja, mely szerint munkaügyi jogvédelem esetében biztosító a kiegé- szítő biztosítás hatályba lépésétől számított három hónapos várakozási időt köt ki.

14.E Illetékesség, a szerződés nyelve

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a kötvé- nyen megjelölt kockázatviselési hely szerinti bíróság kizá- rólagosan illetékes.

A szerződés nyelve a magyar.

II. A VAGYONBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌

A Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeiben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek

vonatkoznak, míg a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeinek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendel- kezése az irányadó.

1. A BIZTOSÍTOTT

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosí- tott az lehet, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt.

1.1. Az épületek, építmények körében ilyennek minősül különösen:

1.1.1. az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében

a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt

a) társasház a társasházi közös tulajdon tekintetében,

b) lakásszövetkezet a szövetkezeti közös tulajdon tekinteté- ben,

c) lakóközösség tagjai a külön tulajdon tekintetében.

1.1.2. a közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetén a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt társasház vagy lakásszövetkezet.

1.1.3. csoportos ingatlanbiztosítás esetén az ajánlat (szer- ződésmódosítás) részét képező adatközlőn pontos címmel (helyrajzi számmal) feltüntetett ingatlanok tulajdonosa(i).

1.2. Az ingóságok körében:

amennyiben abiztosítás kiterjed abiztosított ingatlanokban található, atulajdonostársak, haszonélvezők, bérlők ingósága- ira is, úgy ezen ingóságok tekintetében biztosítottnak minősül a biztosított ingatlan tulajdonosa, ahaszonélvezője, illetve amennyiben abiztosított lakásban nem atulajdonos vagy haszonélvező lakik, úgy annak bérlője, valamint abentlakóval

közös háztartásban élő hozzátartozó. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei a biztosítottra vonatkozóan a fenti- ektől eltérő más személyi kört határozhatnak meg.

2. TERÜLETI HATÁLY, A KOCKÁZATVISELÉS HELYE

2.1. Az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetén akocká- zatviselés helye a Magyarországon lévő, a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt épület és az ingat- lan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint

az ezen aföldrészleten található és a kötvényen feltüntetett melléképület(ek).

2.2. A közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetén a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt

a) közös tulajdon és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, illetve

b) szövetkezeti tulajdon és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint

c) az a), illetve a b) pontban meghatározott földrészleten található és a kötvényen feltüntetett közös tulajdonban levő melléképület(ek).

2.3. Csoportos ingatlanbiztosítás esetén a kockázatvise- lés helye az ajánlat (szerződésmódosítás) részét képező adatközlőn pontos címmel vagy helyrajzi számmal megje- lölt ingatlan és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tar- tozó földrészlet, valamint az ezen a földrészleten található, biztosított melléképület(ek).

3. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

3.1. A biztosított vagyontárgyak meghatározása vagyoncsoportonként

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat tartalmaz („Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak” elnevezésű oszlop).

Biztosított vagyoncsoport Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak

A. Épület vagyoncsoport – az épület(ek),

– a melléképület(ek) (pl. garázs) teljes állaga;

– építmények (vízóra akna, kerítés, medence* stb.),

– tárolók és egyéb helyiségek,

– épülettartozékok, felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések.

– az építés alatt álló épületekben elhelyezett, tárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anya- gok (ezekre az Építés-szerelés biztosítás nyújthat fedezetet);

– a földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

– a vályog vagy vályogot is tartalmazó falazatú melléképület(ek);

AHE-12965

– fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak

‌‌

Biztosított vagyoncsoport Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak

B. Ingóság vagyoncsoport A közösségi és a háztartási ingóságok. – a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anya-

gok, a drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak;

– érmék és bélyegek;

– képzőművészeti alkotások, valódi szőrmék (az irha kivételével) és kézi csomózású (keleti) szőnyegek;

– a pénz, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarék- betétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány), az érték- papír, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;

– a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adat- hordozókon tárolt adatállomány;

– motoros járművek, a lakókocsi és utánfutó, a vízi és a légi járművek, valamint ezeknek a „Gép- jármű-tartozék” cím alatt fel nem sorolt tartozé- kai, alkatrészei, segédanyagai;

– a mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos ter- més, termény és egyéb készlet (ideértve a lábon álló növényi kultúrákat), a biztosított gazdasá- gában tartott állatállomány, a házi- és hobbiál- latok, valamint a mezőgazdasági kisgépek, berendezések, felszerelések és egyéb mezőgaz- dasági eszközök.

* Kizárólag az olyan közös tulajdonú, nem könnyűszerkezetű (pl.: műanyag, fémfalú) medence tekinthető biztosítottnak, amely a biztosított ingatlan területén található és eltávolítása csak bontással lehetséges.

3.2. Épület vagyoncsoport

3.2.1. Az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetén biztosítottnak minősül a kötvényen pontos címmel (hely- rajzi számmal) megjelölt kockázatviselési helyen lévő

a) társasházi közös tulajdonban,

b) szövetkezeti tulajdonban,

c) külön tulajdonban

álló, a fentiekben megjelölt „Épület vagyoncsoportba” tar- tozó vagyontárgy.

3.2.2. A közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetén biztosítottnak minősül a kötvényen pontos címmel (hely- rajzi számmal) megjelölt kockázatviselési helyen lévő

a) társasházi közös tulajdonban,

b) szövetkezeti tulajdonban

álló, a fentiekben megjelölt „Épület vagyoncsoportba” tar- tozó vagyontárgy.

3.3. Ingóság vagyoncsoport

3.3.1. Közösségi ingóságok

AHE-12965

A biztosító kockázatviselése – külön díjfizetés nélkül – kiterjed a közösségi ingóságokra is a mindenkori épületbiz- tosítási összeg 5 ezrelékéig.

3.3.2. Háztartási ingóságok

A szerződő külön díj fizetése mellett fedezetbe von- hatja a külön tulajdonú biztosított ingatlanokban elhe- lyezett, külön tulajdonban álló háztartási ingóságokat is, amelyek megfelelnek a 3.1 pont szerinti táblázatnak.

A közös tulajdonú ingatlanban (ingatlanrészben) elhe- lyezett külön tulajdonú háztartási ingóságokra a biz- tosítás nem terjed ki, ezek a háztartási ingóságok az

„Ingóságbiztosítás közös tárolóra” kiegészítő biztosítással, külön díj ellenében vonhatóak fedezetbe.

4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg a biztosítási szerződés megkötésekor.

A szerződő által meghatározott biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapot- ban való felépítésének (helyreállításának), illetve beszer- zésének költségét. Ezen értéket meghaladó részben

a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás).

A biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy annál magasabb biztosítási összegekkel köthető meg.

5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ‌‌‌‌‌‌‌‌

5.A. A Mix csomag biztosítási eseményei

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), illetve biztosítói szolgáltatás korlátozásokat („Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatási feltételek” elnevezésű oszlop) tartalmaz.

Felhőszakadásnak minősül, ha a kocká- zatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás** mértéke elérte, illetve meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t.

eredő kár,

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatá- si feltételek
A. Tűzkár	– Az olyan égés által okozott kár, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelsza- badulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre. – A kockázatviselés helyén kívül keletke- zett tűzből eredő károsodások (pl. kor- mozódás, olvadás).	– vasalás, szárítás, dohányzás miatt elő- forduló felületi elváltozások; – öngyulladásból, erjedésből, befülledés- ből eredő hőhatás.
	A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elekt- romos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkár csak akkor biztosítási esemény, ha a tűz más tárgyakra átterjed- ve azokat is felgyújtja.
B. Robbanás- és robbantáskár	A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel valamint nagy nyomással jár és kárt okoz.	– légi járműtől eredő hangrobbanás, – a televízió képernyőjének összeroppa- nása, – vízmelegítőkben vízhiány miatt keletke- zett robbanás jellegű meghibásodások, – kizárólag magában a nyomástartó edényben keletkezett kár, – nem zárt nyomástartó edényben keletke- zett túlnyomásból eredő kár
C. Villámcsapáskár	A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsa- pódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
D. Villámcsapás indukciós hatása miatti kár	A villám becsapódásának 1 km-es körzeté- ben, a mágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfe- szültség által okozott kár.
E. Viharkár	– Az olyan légmozgás által okozott kár, amelynek a sebessége eléri óránként az 54 kilométert (15 m/s) (a továbbiakban: vihar).* – A viharral egyidejűleg – a vihar által megrongált tetőn illetve nyílászárón, valamint – a nyitva hagyott nyílászárón keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár. – A vihar által elsodort, ledöntött, lesza- kított és a biztosított vagyontárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár.	– a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, – az épületek üvegezésében keletkezett kár (ide nem értve az előtetők üvegezé- sét), – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár – az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedé- sén keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.
F. Felhőszakadáskár	A felhőszakadásból származó és a sza- bályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége miatt összegyűlt csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okozott kár.	– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár, – vizek okozta kiüregelődésből, – alapok alatti talajsüllyedésből, – a padozat alatti feltöltések ülepedéséből

– az épületek külső vakolatában, külső festésében,

– a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban,

– a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is)

keletkezett kár.

* A légmozgás sebessége tekintetében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadóak.

AHE-12965

** A csapadék intenzitás körében – eltérő, hitelesnek tekinthető adatok hiányában – az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai az irányadóak.

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk	Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatá- si feltételek
G. Jégveréskár	– A jégszemcsék dinamikus erőhatása	– az épületek üvegezésében (ide nem értve
	miatt keletkezett kár.	az előtetők üvegezését),
	– Az épület állandó fedésében vagy a tető-	– a szabadban tárolt ingóságokban (ide
	téri ablakokban a jégszemcsék dinamikus	értve a lábon álló növényi kultúrákat is)
	erőhatása miatt keletkezett nyíláson	keletkezett kár
	keresztül, a fedés károsodásával egyide-
	jűleg beömlő csapadék által okozott kár.
H. Hónyomáskár	– A hó és jég súlya vagy a lecsúszó hótö-	– a szabadban tárolt ingóságokban (ide
	meg sodró hatása miatt keletkezett kár.	értve a lábon álló növényi kultúrákat is)
	– Az épület állandó fedésében vagy a	keletkezett kár
	tetőtéri ablakokban a fenti okok miatt
	keletkezett nyíláson keresztül bejutó
	csapadék által okozott kár.
I. Árvízkár	– A felszíni élővizek, és az azokba nyílt	– a hullámtéren és nyílt ártéren keletke-
	torkolattal csatlakozó mesterséges csa-	zett kár.

tornák és tavak áradása, valamint ‌‌‌‌‌‌‌‌‌

– az árvízvédelmi töltés tengelyétől 100 méteren belüli fakadó víz és átszivárgás

által okozott kár.

J. Földrengéskár Az EMS skála V. fokozatát elérő földren-

gés által okozott kár.

K. Földcsuszamláskár A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy föld-

tömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által okozott kár.

L. Kő- és földomláskár A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen

lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

hullámtér: a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület

nyílt ártér: az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élő- víz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.

– emberi tevékenység miatt történt föld- csuszamlás,

– a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,

– a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna.

– emberi tevékenység miatt történt omlás,

– a védelmül szolgáló támfal tervezési, kivitelezési vagy karbantartási hibája miatt keletkező kár,

– a támfal hiánya miatti kár, ha a támfal a terepviszonyok miatt indokolt lett volna.

M. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott kár

N. Idegen jármű ütközése által

okozott kár

O. Idegen tárgyak rádőlése által okozott kár

A szerződő vagy a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása miatt keletke- zett kár.

Idegen jármű ütközésével összefüggő, a jármű, annak alkatrésze vagy rakománya által okozott kár.

AHE-12965

A kockázatviselés helyén kívüli, jelen szerző- dés alapján nem biztosított vagyontárgy által rádőléssel okozott kár.

– vizek okozta kiüregelődésből,

– alapok alatti talajsüllyedésből,

– a padozat alatti feltöltések ülepedésé- ből,

– bányák föld alatti részének beomlásá- ból,

eredő kár.

Nem térül az idegen jármű ütközése által okozott kár, ha a károkozó jármű a szerződő, a szerződő képviselője vagy bármely biztosí- tott tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.

Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események és ‌‌‌‌‌‌‌

vagyontárgyak, nem térülő károk

Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatá- si feltételek

P. Betöréses lopás- és rongáláskár

P/1. Betöréses lopáskár

A biztosított vagyontárgyakban betöréses lopással okozott kár.

P/2. Betöréses rongáláskár

A betöréses lopással vagy annak kísérleté- vel összefüggésben

– a biztosított vagyontárgyak megrongá- lásával,

– a felszerelt és üzembe helyezett épületberendezések, illetve épülettarto- zékok megsemmisítésével, ellopásával

okozott kár.

Betöréses lopás: a legalább 1. védettségi szintnek megfelelő helyiségbe

– dolog elleni erőszakkal, vagy

– hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy

– a helyiség rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasz- nálásával

jogtalanul behatolva elkövetett lopás.

– a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,

– ha behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,

– ha a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg. (lásd: IX. Füg- gelék: Betörésvédelmi szintek és összeghatárok).

– A betöréses lopáskár, valamint az ingó- ság vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak betöréses rongáláskára a IX. Függelékben (Betörésvédelmi szintek és összeghatárok) meghatáro- zottak szerint térül.

– Az épület vagyoncsoportban biztosított vagyontárgyak betöréses rongáláskára káreseményenként

– a külön tulajdon esetében legfeljebb a konkrét biztosítási eseménnyel érin- tett külön tulajdon káridőponti épü- letbiztosítási összegének 5 ezrelékéig,

– társasházi közös vagy szövetkezeti tulajdon esetében a közös tulajdonra vonatkozó káridőponti épületbiztosí- tási összeg 1 ezrelékéig,

– csoportos ingatlanbiztosítás esetében legfeljebb az adott biztosítási ese- ménnyel érintett

° biztosított társasházra/ szövetkezeti házra eső biztosítási összeg 1 ezre- lékéig,

° társasházon/szövetkezeti házon belüli, önálló helyrajzi számon nyilvántartott biztosított ingatlanra eső biztosítási összeg 5 ezrelékéig.

Q. Rabláskár A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.

Rablás: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi vagy tartja meg, hogy a biztosított vagy a közösség ügyeit ellátó természetes személy ellen erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmaz, vagy ezt a sze- mélyt öntudatlan vagy védekezésre képte- len állapotba helyezi.

R. Vízkár R/1. Csőtöréskár

A kockázatviselés helyén

– a víz-, csatorna-, fűtési, hűtési és gőzve- zetékek, továbbá ezek tartozékai, sze- relvényei, a vezetékekre rákapcsolt ház- tartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdu- lása miatt kiáramló folyadék vagy gőz által, valamint

– a nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék vagy gőz által

okozott kár.

R/2. Dugulás miatti kár

A kockázatviselés helyén szennyvízcsa- torna-vezetékek dugulása által okozott kár.

Nem minősül rablásnak

– ha a rablás fogalmánál megjelölt termé- szetes személy úgy kerül öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba, hogy önként alkoholt illetve kábító hatású készítményt fogyaszt,

– ha a kockázatviselés helyén nyitva hagyott nyílászárón besurrant tolvaj a vagyontárgy megszerzése vagy megtar- tása végett erőszakot illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,

– a függő és fekvő ereszcsatorna, a hűtési, gáz- és a gőzvezetékek továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költsége,

– a sérült csaptelepek, a vezetékekre kap- csolt, az adott kárt okozó háztartási gépek, berendezések és tartozékaik javításának/pótlásának költsége,

– a kiömlő folyadék vagy gőz értéke.

– a csapadékvíz elvezető csatorna dugu- lásából eredő károk

– a csőtörés felkutatásának és a felkuta- tással okozott kár helyreállításának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mértékig***, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig,

– a kárt okozó víznyomó, belső csapadékvíz- lefolyó és szennyvízlefolyó-vezeték pótlá- sának, cseréjének költsége a kár elhárítá- sához szükséges és technológiailag indokolt mértékig***

– a kárt okozó fűtési vezeték pótlásának, cseréjének költsége a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig***, de legfeljebb 6 méter hosszúságig

térül.

– a dugulás helye felkutatásának és a fel- kutatással okozott kár helyreállításának a költsége az épület külső falsíkján belül a technológiailag indokolt mérté- kig***, az épület külső falsíkján kívül legfeljebb 6 m hosszúságig

– a dugulás bontás nélküli dugulás- elhárításának költségeit biztosítási idő- szakonként és strangonként 1 alkalom- mal téríti meg a biztosító

AHE-12965

*** Technológiailag indokolt mérték: a sérült elem legközelebbi csatlakozási pontjai közötti szakasz és szükséges szerelvényei.

Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események és ‌‌‌

vagyontárgyak, nem térülő károk

Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatá- si feltételek

R/3. Beázáskár

A kockázatviselés helyén a kívülről érkező víz által okozott kár.

S. Üvegtöréskár Az épületek, lakások szerkezetileg beépí-

tett

– fix vagy nyitható nyílászáróinak üveg- felületeiben,

– folyosói, lépcsőházi, erkély-, lodzsa-üve- gezésében vagy

– a felsorolt üvegfelületeket illetve üvege- zést helyettesítő polikarbonát felületei- ben

bármely okból, balesetszerűen bekövet- kező törés vagy repedéskár.

T. Zárcserekár A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biz- tonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.

U. Lopáskár – A biztosított épület oldalfalához, tetőze- téhez a talajszinttől 3 m-nél magasab- ban szilárdan rögzített, és az épület alkotórészéről, tartozékáról vagy vala- mely melléképületről, építményről, beépített eszközről (pl. tűzlétra) el nem érhető épülettartozék ellopása,

– a biztosított épület tetőzetéhez szilár- dan rögzített vagyontárgyat úgy lopják el, hogy az elkövető a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs hasz- nálatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, kimutatható nyo- mot hagyva jogtalanul hatol be, illetve jut ki.

– a talajvíz- vagy belvíz által okozott kár,

– az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatti kár,

– az épületszerkezetek, nyílászárók, szige- telések, tetőfedések, bádogozások kivi- telezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatti károk,

– az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában víz által okozott kár,

– ajtó, ablak nyitva hagyása miatti kár,

– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár.

– a 4 mm-nél vastagabb síküvegezésben,

– a 3 nm-t meghaladó üvegtáblákban,

– üvegtetőkben, üvegfödémekben, üveg- házakban, meleg- és hidegágyakban, kirakatokban, kirakatszekrényekben,

– építés, felújítás alatt álló épületekben,

– a festett, csiszolt, savmaratott, homokfúvott, metszett, ólom- vagy réz- betétes üvegekben,

– a név- és cégtáblákban,

– a tükörfelületekben,

– a törésvédő, fényvédő és vagyonvé- delmi fóliákban,

– a drótbetétes üvegekben,

– a biztonsági üvegekben,

– a kopolitüvegekben,

– az üvegezés rögzítő- és tartószerkezet- ében, valamint elektromos berendezése- iben

keletkezett kár

Biztosítási időszakonként

– külön tulajdonok esetében egy-egy,

– közös tulajdon esetében három alkalommal, de káreseményenként legfel- jebb 10 000 forint értékhatárig térül.

A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.

Káreseményenként legfeljebb 1 000 000 forintig térül.

AHE-12965

A fentiekben szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

5.B. A Komplex csomag biztosítási eseménye ‌‌

5.B.1. A biztosítási esemény

A szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkezett minden olyan fizikai károsodása, amelyre nézve a biztosító a jelen feltételben nem zárta ki a szolgáltatási kötelezettségét.

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül:

a) földrengés, vihar esetén a 72 órán belül ismételten bekövetkező földrengés-, illetve viharkár.

b) árvíz esetén, a 72 órán belül ismételten bekövetkező több árvízkár, amelyeket ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.

5.B.2. Biztosítással nem fedezett károk

Az Általános biztosítási feltételek 13. pontjában felsorolt általános kizárásokon túl a biztosítási fedezet nem ter- jed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meg- határozott okok miatt következnek be:

– a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatá- ból eredő fokozatos és folyamatos állagromlás, defor- málódás, elhasználódás, kopás,

– a gépek és berendezések belső meghibásodása, így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés vagy üzemzavar, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyása, nem megfelelő kenés, az olaj vagy hűtő- folyadék hiánya,

– a dohányzás miatti felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,

– a beépített anyagok, alkatrészek meghibásodása,

– a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidáció,

– légköri nedvesség vagy szárazság, hőmérsékleti válto- zások vagy szélsőségek,

– az alkotóanyagok természetéből fakadó káros tulajdon- ságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés, erjedés, befülledés, tovaterjedés nélküli öngyulladás stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének változásai,

– szennyezés, légszennyezés, gombásodás, penészedés,

– elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,

– a légi járműtől eredő hangrobbanás,

– a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával elkövetett lopás,

– a biztosított helyiségen belüli vagyontárgyak behatolási nyom nélküli eltűnése, kivéve, ha a kulcshoz rablás vagy kifosztás útján jutottak,

– nem rendeltetésszerű vagy szabálytalan használat,

– megmunkálás, javítás, tisztítás, restaurálás.

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

AHE-12965

– a károsodott vagyontárgyak karcolásából, horpadásából vagy olyan más esztétikai sérüléséből (kivéve graffiti- károk, lásd VI. A kiegészítő vagyonbiztosítások közös szabályai D. Vandalizmusbiztosítás) származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

– jótállás, szavatosság, vagy szerződésszegéssel okozott kár megtérítésére irányuló eljárás keretében térülnek meg,

– a hibás tervezés vagy kivitelezés, illetve hibás vagy alkalmatlan anyagok felhasználása valamint az ugyan- ezen okokból szükségessé vált pótlás vagy javítás miatt keletkeztek,

– másik, korábban megkötött biztosítás alapján megtérülnek,

– a szerződő/biztosított tulajdonában vagy üzemeltetésé- ben lévő, valamint a kockázatviselés helyét a tudomá- sával vagy beleegyezésével megközelítő gépjárművel vagy munkagéppel történő ütközés során keletkeztek,

– vezetékek elfagyása következtében keletkeztek,

– az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkeztek, kivéve a csapadék által okozott vízkárokat,

– a közüzemi szolgáltatás leállása, szüneteltetése követ- keztében keletkeztek,

– hullámtérben vagy nyílt ártéren, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek árvíz illetve elöntés miatt, amely esetében a felszíni vizek kiára- dása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz statisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik,

– a szabadban tárolt ingóságokban beázás-, vihar-, jég- verés- és felhőszakadás következtében keletkeztek,

– a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett ingóságokban felhőszakadás- és egyéb elöntés miatt keletkeztek, ha azok a padozaton, vagy a padozat szint- jétől mérve 15 cm-nél alacsonyabban voltak elhelyezve,

– a talajvízzel, belvízzel vagy talajnedvességgel össze- függő károk,

– a helyiségen belüli léghuzat által keletkeztek,

– leejtésből, leesésből, eldőlésből, felborulásból származnak (ide nem értve az épületek, lakások szerkezetileg beépített üvegezését vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeit, a bútorüvegeket, üvegasztalokat, tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjait, üvegmosdókat, zuhanykabino- kat, szaunaajtókat és -ablakokat, illetve az épületszerke- zetbe vagy bútorba beépített tükörfelületeket ért károkat),

– a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

– az ingóságok és a le nem rögzített épületberendezések, épülettartozékok ellopásából származnak, ide nem értve ingóságok esetében a betöréses lopásból* szár- mazó károkat,

– bármely okból elektronikus adatfeldolgozó berendezé- sen vagy adathordozó eszközön tárolt adatokban kelet- keztek,

– növények kipusztulása és állatok elhullása, megbetege- dése, balesete miatt keletkeztek,

– saját tulajdonú háziállat(ok) által okozottak.

5.C. A Mix és a Komplex csomagra egyaránt vonatkozó kizárások

A biztosító fizetési kötelezettsége a Mix csomag

5.A. pont alatti táblázat 3. oszlopában említett, valamint

* Betöréses lopás: Komplex és Mix csomag esetén egyaránt a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában a P. pontban meghatá- rozott fogalom.

Komplex csomag 5.B.2. pontjában szereplő eseteken túlmenően nem terjed ki a bekövetkezett biztosítási eseményhez kapcsolódó alábbi károkra sem:‌‌‌

– a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti érték,

– a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez (továbbiakban együttesen: készlet) tartozó egyes dara- bok károsodása, megsemmisülése esetén a készlet sérü- lésből, hiányból eredő értékcsökkenése,

– a károsodott vagyontárgyban bekövetkezett értékcsök- kenés,

– a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségből eredő károk (pl. kötbér, késedelmi kamat, bírság, büntetés, pótdíj, perköltség, egyéb bün- tető jellegű költségek), elmaradt haszon, nem vagyoni kár, sérelemdíj.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

Ha a károsodott, adott helyrajzi számon nyilvántartott ingatl- annak több tulajdonosavan, az egyes tulajdonosok atulajdoni hányaduk arányában jogosultak az Épület vagyoncso-

portba tartozó vagyontárgyak kárainak megtérítésére.

6.B. A térítési összegek meghatározása

6.B.1. Új értéken térítés

A biztosító a károsodott vagyontárgy káridőponti új értékét téríti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy ha az a 6.B.10. pontban felsorolt vagyontárgy. A kár- időponti új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű vagyontárgy káridőponti felépítésének vagy beszerzésének általános forgalmi adó nélküli átlagos költsége, az Általános biztosítási feltételek 11.B. b/3. pont- ban foglalt eltérésekkel.

6.B.2. Javítási (helyreállítási) költség térítése

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javí- tásnak (helyreállításnak) az általános forgalmi adó nél- küli átlagos költségét téríti meg, az Általános biztosítási feltételek 11.B.b/3. pontban foglalt eltérésekkel. Ha azon- ban a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét, a biztosító a vagyontárgy

káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzé- sének költségét téríti meg.

6.B.3. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a fel- használható maradványok értékét, ha azért térít új értéken, mert a javítás (helyreállítás) várható költsége meghaladná a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségét.

AHE-12965

6.B.4. A Vagyonbiztosítás körében a biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.

6.B.5. Ha a helyiség

– mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése,

tapétázása vagy mázolása legalább 40%-ban károso- dott, vagy

– mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázo- lása károsodott,

a biztosító a helyiség egész felületének a technológiailag indokolt helyreállítási költségét téríti meg.

Jelen pont alkalmazása során a közös tulajdonban lévő, több szintet átfogó helyiségek esetén (pl. lépcsőház) a biz- tosító a károsodott és a hozzá legközelebb eső szint(ek) közötti falfelületek összességét tekinti egy helyiségnek.

6.B.6. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esz- tétikai értékcsökkenését.

6.B.7. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot

a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyen- értékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést

a szolgáltatási összegből levonja.

6.B.8. Amennyiben a károsodott vagyontárgy helyreállí- tása az időközben megváltozott hatósági előírás, szabvány vagy Európai Uniós követelmények miatt nem végezhető

el annak eredeti állapotára, akkor a biztosítási összegen belül az előírások változása miatti többletköltséget is meg- téríti a biztosító.

6.B.9. Amennyiben a károsodott vagyontárgy felépítéséhez vagy javításához szükséges alkatrész vagy elem a kereske- delmi forgalom hiányosságai miatt csak az átlagosnál maga- sabb költségen szerezhető be, úgy az ilyen többletköltség megfizetésére a biztosító kötelezettsége nem terjed ki.

6.B.10. A biztosító káridőponti avult értéken téríti a kár időpontjában 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingósá- gok kárait.

6.B.10.1. Az ingóság 85%-osnál nagyobb elhasználtságú- nak minősül, ha – az eredetivel megegyező alkatrész, elem hazai kereskedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt

– javítással nem állítható helyre.

6.B.10.2. A káridőponti avult értéket a biztosító úgy szá- mítja ki, hogy az újrabeszerzés költségéből levonja az eredeti beszerzés és a kár időpontja között eltelt idő- szakra eső értékcsökkenést.

6.B.11. Szolgáltatás korlátozások

6.B.11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor nyújtott szolgáltatás korlátozásokat az 5.A. pont alatti táblázat negyedik oszlopa, továbbá betöréses lopáskárok esetén a 6.D. pont tartalmazza.

6.B.11.2. Komplex csomag esetén a biztosító az épületbiz- tosítás körébe tartozó alábbi üvegfelületek károsodása esetén biztosítási időszakonként az épületbiztosítási összeg 2 ezrelékéig terjedő limitet alkalmaz:

– az épületek, lakások szerkezetileg beépített üvegezése, az épületszerkezetbe beépített tükörfelületek,‌‌‌‌

– az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületek.

6.B.11.3. Komplex csomag esetén a biztosító az ingó- ságbiztosítás körébe tartozó alábbi üvegfelületek károsodása esetén biztosítási időszakonként az ingóság- biztosítási összeg 2 ezrelékéig terjedő limitet alkalmaz:

– a bútorüvegek, üvegasztalok, tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjai,

– üvegmosdók, zuhanykabinok, szaunaajtók és -ablakok, illetve a bútorba beépített tükörfelületek.

6.B.11.4. Komplex csomag esetén a biztosító az olyan típusú biztosítási esemény bekövetkezésekor, mely jellegét tekintve megfelel a Vagyonbiztosítás 5.A pont alatti táb- lázat Csőtöréskár biztosítási eseménynek, biztosítási idő- szakonként limitet alkalmaz, melynek mértéke:

– az épületbiztosítás körébe tartozó vagyontárgyak károsodása esetén – ide értve a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíjat is – az épületbiztosítási összeg

2 ezreléke,

– az ingóságbiztosítás körébe tartozó vagyontárgyak ese- tén az ingóságbiztosítási összeg 2 ezreléke.

6.C. Költségtérítések

6.C.1. A biztosító a biztosítási összegen felül a káridőponti épületbiztosítási összeg 5%-a erejéig megtéríti a biztosí- tott vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és indokolt

– tűzoltás, mentés,

– bontás és ideiglenes tetőépítés,

– rom- és törmelékeltakarítás valamint -elszállítás,

– tervezés és hatósági engedélyezés,

– helyreállítást követő egyszeri takarítás, valamint

– kárenyhítés költségeit.

Az 5%-os térítési határ szempontjából a biztosító az adott biztosítási eseménnyel összefüggő valamennyi felsorolt költséget együttesen veszi figyelembe.

Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.

6.C.2. Ha a területileg illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lak- hatatlanná nyilvánítja, a biztosító a kiköltözéstől a lakha- tóvá válásig, de legfeljebb 120 napig megtéríti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bér- leti díját is, lakhatatlanná nyilvánított lakásonként legfel- jebb 140 000 Ft-ig.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

Szolgáltatás betöréses lopással* okozott károk esetén A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító biztosítási eseményenként a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegig téríti meg, a kötvényen feltüntetett biztosí- tási összegre is figyelemmel.

A szolgáltatási limitösszegeket az 1. sz. táblázat tartal- mazza.

A táblázatban meghatározott limit összegek 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító, ha

– az ingatlan rendeltetése nem állandó ott lakás, hanem időszakos használat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás és

– a káresemény időpontjában a biztosított az ingatlant nem használta életvitelszerűen.

Életvitelszerű a használat, ha a biztosított

– aktív dolgozóként vagy tanulóként onnan indul mun- kába/oktatási intézménybe és munka/oktatás után oda tér haza,

– passzív dolgozó (pl. gyesen lévő, munkanélküli) vagy nyugdíjas személy esetében a pihenésre, alvásra fordí- tott idejét ott tölti.

A káridőponti védettségi szint meghatározása a behato- lás helye és módszere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a káresemény bekövet- kezésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem működött.

1. sz. táblázat. A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek

Káridőponti védettségi szint	Szolgáltatási limit (E Ft)
	Közösségi ingóságok	Háztartási vagyonrész (külön tulajdononként)
1. védettségi szint	200	200
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	1 000	1 000
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	2 000	3 000
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	4 000	9 000
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	10 000	20 000

6.E. Önrészesedés

AHE-12965

A biztosító a szerződő által választott, az Általános biztosítási feltételek 10. pontja szerinti önrészesedés

levonását kizárólag a Mix csomag alapján térülő zárcserekár címén megállapított szolgáltatási összeg esetén mellőzi.

* Betöréses lopás: Komplex és Mix csomag esetén egyaránt a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában a P. pontban megha- tározott fogalom.

III. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌‌

A felelősségbiztosítás feltételeiben nem szabályozott kérdé- sekre a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A felelősségbiz- tosítás különös biztosítási feltételeinek az Általános biztosítási feltételektől vagy a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén a felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT, SÉRELMET SZENVEDETT FÉL

Biztosított

A biztosított azonos a Vagyonbiztosítás biztosítottjával. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult/sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

Károsult

Az a személy, akinek vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás következett be.

Sérelmet szenvedett fél

Az a természetes személy, aki személyiségi jogának meg- sértése miatt sérelemdíjra jogosult.

A biztosító a szolgáltatási összeget a károsultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenvedett fél azonban – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – igényét közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. Ez

a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél a biztosítóval szemben annak bírósági megál- lapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősség- biztosítási fedezete a károkozás/személyiségi jog megsértése időpontjában a károsult kárára /sérelmet szenvedett fél sze- mélyiségi jogának sérelmére fennállt-e.

Felelősségi kár

Jelen felelősségbiztosítási különös feltételek alkalmazásá- ban a felelősségi kár a dologi kár és a személysérüléses kár együttesen.

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

A felelősségbiztosítás a kötvényen feltüntetett kockázatvi- selési kezdet és a szerződés megszűnése közötti időszak- ban okozott és bekövetkezett felelősségi károkra terjed ki.

A biztosító a Magyarország területén okozott és bekövet- kezett felelősségi károkra viseli a kockázatot.

AHE-12965

A felelősségi kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított károkozó/jogsértő magatartást tanúsított. Ha a biz- tosított az eljárása során egyes kötelezettségeinek elmulasztá- sával okoz felelősségi kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor a biztosított e kötelezettségének kártérítési kötelezett- ség keletkezése nélkül még eleget tehetett volna.

A felelősségi kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a felelősségi kár bekövetkezett a károsultnál/sérel- met szenvedett félnél, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a felelősségi kárt a biztosított vagy a károsult/sérelmet szenvedett fél először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

A Vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a felelős- ségbiztosítás és a biztosító kockázatviselése is megszűnik. A felelősségbiztosítás kizárólag a Vagyonbiztosítással együtt szüntethető meg.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

A biztosítási díjat a Vagyonbiztosítás díjával együtt és azzal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, ALULBIZTOSÍTOTTSÁG

5.1. A felelősségbiztosítás kétféle biztosítási összeggel jön létre:

– a közösségi felelősségbiztosítás biztosítási összegével, illetve

– az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetén az egyéni felelősségbiztosítások külön tulajdononként* meghatározott biztosítási összegével.

A közösségi felelősségbiztosítás szerződéskötéskori biz- tosítási összege az egy egységre jutó biztosítási összeg (lásd Általános biztosítási feltételek 8.1. pont) és a biztosító által a biztosított külön tulajdonok száma alapján ajánlott egységek darabszámának szorzata. A felelősségbiztosítás egy egységre jutó biztosítási összegét és többszörözhető- ségét a XI. sz. függelék tartalmazza. A szerződő a biztosító által a fentiek szerint ajánlott biztosítási összeghez képest további egységeket választhat.

5.2. A biztosító a biztosítási eseménynek minősülő felelősségi kárt, valamint az ilyen kár érvényesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő költségeket a szerződő által választott és a biztosítási esemény bekövetkezé- sekor érvényes biztosítási összegig téríti meg. A Ptk. rendelkezé- seitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg. Ha azonban az adott biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott felelősségi kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

5.3. Alulbiztosítottság

Ha az ajánlaton megjelölt külön tulajdonok száma keve- sebb, mint a felelősségi kár bekövetkezésének időpont- jában a biztosítottnak a külön tulajdonokat felsoroló

*E fogalom kiterjed a szövetkezet tulajdonában álló lakásokra/nem lakás céljára szolgáló helyiségekre is.

okiratában (pl.: az alapító okiratban, az alapszabályban) szereplő külön tulajdonok száma, úgy a biztosító a felelős- ségi kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az ajánlaton ‌

6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

szereplő és a káridőponti külön tulajdonok száma egymás- hoz aránylik.

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk” elnevezésű oszlop) tartalmaz.

Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk

1. Biztosítási eseménynek minősül

– a közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetében a lakóközösség,

– az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében

– a lakóközösség,

– a lakóközösség tagja, valamint a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vele közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve a kockázatviselési helyen állandó jelleggel ott lakó, de a lakóközösség tagjával közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója,

mint a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdono- sa, használója vagy ezek építtetője, felújítója által, e minőségében, szerződé- sen kívül okozott* és bekövetkezett

– dologi kár, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kár- térítési kötelezettséggel tartozik és/vagy

– személysérüléses kár, amelyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint sérelemdíj fizetésére köteles.

2. A biztosító megtéríti azokat a szerződésen kívül okozott*

– a tűz,

– a robbanás,

– a víz, gőz vagy csapadék

által előidézett felelősségi károkat is, amelyek megtérítése iránt

2.1. közös tulajdonra kötött vagyonbiztosítás esetében a lakóközösség tagja(i) a lakóközösséggel szemben;

2.2. az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében:

– a lakóközösség tagjai egymással szemben,

– a lakóközösség a lakóközösség tagja(i)val szemben,

– a lakóközösség tagja(i) a lakóközösséggel szemben támasztanak igényt.

3. Megtéríti továbbá a biztosító az épület egészére kötött vagyonbiztosítás ese- tében azokat a szerződésen kívüli*, a Magyarország területén és e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett felelősségi károkat, amelyekért a kötvé- nyen megjelölt épület lakóközösségének tagja, mint a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik/sérelemdíj fizetésére köteles.

4. Az épület egészére kötött vagyonbiztosítás esetében biztosítási eseménynek minősülnek azok a szerződésen kívül*,

a) a Magyarország területén e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetke- zett felelősségi károk, amelyekért a kötvényen megjelölt épület lakóközössé- gének tagja, mint

– belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

– emberi erővel hajtott kerékpár használója,

– emberi erővel vagy elektromos meghajtással hajtott rokkantjármű hasz- nálója,

– közúti közlekedési balesetet előidéző gyalogos,

– szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet (kivéve a gépi meghajtású sporteszközök használatával együtt járó tevékenységet) végző személy,

b) a kockázatviselés helyén e szerződés hatálya alatt okozott és bekövetke- zett személysérüléses vagy dologi károk, amelyekért a kötvényen megjelölt épület lakóközösségének tagja mint

– háziállat tartója,

– önvédelmi lőfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tarto- zik/sérelemdíj fizetésére köteles.

A felelősségbiztosítás – jelen táblázat „Biztosítási esemény” oszlopának 2. pont- ját kivéve – nem terjed ki a lakóközösség tagjainak egymással vagy a lakókö- zösséggel szemben, továbbá a lakóközösségnek a lakóközösség egyes tagjaival szemben támasztott felelősségi káraira.

A biztosító nem téríti meg azt a felelősségi kárt, amely

– a gépjármű-felelősségbiztosítás,

– a munkáltatói felelősségbiztosítás,

– szakmai vagy szolgáltatási felelősségbiztosítás alapján téríthető.

Nem terjed ki a biztosítás

– a kötbérre, bírságra és egyéb büntető jellegű költségekre,

– a folyamatos környezetszennyezéssel okozott felelősségi kárra,

– a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló felelős- ségi kárra,

– arra a felelősségi kárra, amelyet a biztosított keresőfoglalkozás vagy üzlet- szerű tevékenység végzése során okozott,

– a biztosított lakóközösség vezető tisztségviselője által, ilyen minőségében okozott felelősségi kárra,

– a biztosított által motoros jármű üzembentartójaként okozott felelősségi kárra,

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre,

– személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérelme) nélkül előterjesztett sérelemdíj iránti igényre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett igényekre.

Ha a károsodott vagyontárgy a károkozó/jogsértő tulajdona, és a jogszabályok- nak megfelelő szerződés illetve felelős őrzés alapján a biztosított épületben lévő másik tulajdoni külön lapon nyilvántartott ingatlanban van, és ott károso- dik, úgy a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.

AHE-12965

* Jelen felelősségbiztosítás szempontjából a társasház/szövetkezeti ház és a lakóközösség egyes tagjai között a társasházi törvény és a lakásszövetkezeti törvény alapján létrejött jogviszony nem minősül szerződésnek.

7. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA ‌

7.1. A biztosítónak egy biztosítási eseménnyel összefüg- gésben felmerülő teljesítési kötelezettsége nem halad- hatja meg a biztosítási összeget.

7.2. A biztosító

a) a lakóközösség által okozott felelősségi kár esetében biztosítási időszakonként a kötvényen a közösségi fele- lősségbiztosításra meghatározott biztosítási összegig,

b) a lakóközösség tagja által okozott felelősségi károk esetében biztosítási időszakonként a kötvényen a külön tulajdonra meghatározott egyéni felelősségbiztosítási összegig

téríti meg a biztosítási eseménynek minősülő felelősségi kárt, valamint a felelősségi kár érvényesítésével össze- függésben a károsult/sérelmet szenvedett fél oldalán felmerülő költségeket.

7.3. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költsé- geit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

7.4. A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

7.5. A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minősül.

7.6. Ha több károsult/sérelmet szenvedett fél együttes felelősségi kára meghaladja a biztosítási összeget, akkor a biztosító az okozott felelősségi kár arányában nyújt térítést a károsultaknak/sérelmet szenvedett feleknek.

7.7. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a dologi kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.

7.8. Ha a dologi/személysérüléses kár bekövetkeztében

a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, úgy a biztosító a dologi/személysé- rüléses kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyiben az a biztosítási esemény következménye.

7.9. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult/sérelmet szenvedett fél kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult/sérel- met szenvedett fél elfogadja. A járadék tőkeértéke függ a havi járadék összegétől, a jogosult életkorától és a szerző- désben rögzített éves limittől.

7.10. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak/sérel- met szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/sérelmet szenve- dett fél azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy

AHE-12965

a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult/sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

7.11. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez ren- delkezésre kell bocsátani az alábbi dokumentumokat:

– a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló részletes, az elismerés vagy el nem ismerés indokait is tartalmazó nyilatkozatot, amennyiben a biztosított tett ilyet,

– a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igényt előterjesztő személy a biztosított hozzátartozójá- nak minősül-e,

– ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

– a károsult/sérelmet szenvedett fél által érvényesített igényt és az igény alátámasztására az általa csatolt dokumentumokat,

– a bekövetkezett vagyoni kár és/vagy sérelem mértékét igazoló dokumentumokat,

– a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a károso- dás helyreállítása esetén a helyreállítás költségét iga- zoló számlát,

– a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, beleértve az adószám közlését is,

– a felsoroltakon kívül a biztosított/károsult/sérelmet szenvedett fél a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is jogosult a károk, költségek és a sérelem igazolására.

7.12. A biztosított és a károsult/sérelmet szenvedett fél egyezsége

A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos,

ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult, vagy azt tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcso- latos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a köve- telés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha

a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a bizto- sítottal kötött megállapodás alapján jogosult ellátni a biz- tosított peren kívüli és perbeli képviseletét, mely esetben a képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biztosítási összegig – a biztosítót terhelik.

7.13. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatar- tása nem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezett- sége alól a károsulttal/sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet vagy 1,26 mg/l légalkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával köz- vetlen okozati összefüggésben keletkezett,

b) a károkozás/sérelem okozása engedélyhez kötött tevé- kenység engedély nélküli végzésével okozati összefüg- gésben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező

előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a felelősségi kár ezzel összefüggésben keletkezett,‌

d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó előírások kirívóan súlyos vagy ismételt megsértésével okozta,

AHE-12965

e) a felelősségi kárt a biztosított a kármegelőzési, kár- enyhítési kötelezettség súlyos megsértésével okozta, vagy a felelősségi kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a biztosítási esemény

bekövetkezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

8. ELÉVÜLÉS

A kiegészítő felelősségbiztosításból eredő igények a fele- lősségi kárnak, illetve az igénynek a biztosítottal való közlésétől illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körül- mény bekövetkezésétől számított 1 év alatt évülnek el.

Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌‌‌‌‌‌‌‌‌

Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létre- jött biztosításokra az itt nem szabályozott kérdésekben a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei és az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak. A kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeinek az Általános biztosítási feltételektől vagy a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén az

adott kiegészítő biztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

IV. CSOPORTOS CSALÁDI BALESET-BIZTOSÍTÁS

A csoportos családi baleset-biztosítás kizárólag az épület egészére vonatkozó vagyonbiztosításhoz köthető. E kiegé- szítő biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettsé- get, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén baleset-biztosítási összeget fizet az alábbiak szerint.

1. BIZTOSÍTOTT, SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT

Biztosított

Biztosított az a természetes személy lehet, aki azonos a Vagyonbiztosítás biztosítottjával.

Nem minősülnek biztosítottnak a bérlők, valamint azok hozzátartozói.

Biztosítási szolgáltatás jogosultja

A balesetből eredő maradandó és múlékony egész- ség-károsodás esetén járó biztosítási szolgáltatásra a

biztosított jogosult. A biztosított baleseti halála esetén a szolgáltatásra a biztosított örököse(i) jogosult(ak).

2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

AHE-12965

A kiegészítő biztosítás területi korlátozás nélkül kiterjed azon biztosítási eseményekre, amelyek a jelen kiegészítő biztosítás hatálya alatt következnek be. Ha a szerződő a kiegészítő baleset-biztosítást később köti meg, úgy a biz- tosító a szerződésmódosítás hatályának a kötvényen sze- replő időpontjától áll kockázatban.

3. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

A Vagyon- és felelősségbiztosítás (alapbiztosítás) megszű- nésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítás is megszűnik.

A kiegészítő csoportos családi baleset-biztosítás – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethető.

4. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE

A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 mun- kanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.

5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A biztosítási díjat a Vagyon- és felelősségbiztosítás (alap- biztosítás) díjával együtt és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.

6. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata.

A családi baleset-biztosítás egy egységre jutó biztosítási össze- gét és többszörözhetőségét a XI. függelék tartalmazza.

7. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ‌‌‌

1.sz. táblázat

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek és nem térülő károk” elnevezésű oszlop) tartalmaz.

Biztosítási esemény Szolgáltatás Kockázatviselésből kizárt események, testrészek, szervek és nem térülő károk

A biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított a balesettől számított egy éven belül

a) meghal, A biztosítási összeg 100%-a

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek és testrészek a biztosító kockázatviselé- séből ki vannak zárva.

Nem biztosítási esemény

– a megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és

Maradandó egészségkárosodás

b) az 2. számú táblázat szerinti maradandó egészségkárosodást szenved,

c) maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved, és az nem szerepel az 2. számú táblázatban

d) nyolcnapos vagy azt meghaladó időtarta- mú kórházi fekvőbeteg-kezelésre szorul

Múlékony egészségkárosodás

e) csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli mara- dandó egészségkárosodást okoz, ill. leg- alább 28 nap munka- vagy keresőképtelen- séggel jár.

– A biztosítási összeg 2. számú táblázatban megha- tározott százaléka

– A biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított bal- esete során keletkezett ruhakára 50 000 forintig.

– A biztosítási összegnek a maradandó egészség- károsodás mértékének megfelelő százaléka.

– A biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – a biztosított bal- esete során keletkezett ruhakára 50 000 forintig.

A biztosítási összeg 3%-a.

E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egy- szer illeti meg.

hőguta,

– a porckorongsérülés, sérv, agyvérzés, továbbá a nem baleseti eredetű vérzés.

Nem terjed ki a biztosítás

a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetőleg funkciójukban korláto- zott testrészekre, szervekre,

b) az olyan balesetre, amely

– a biztosított jogosítvány nélküli gépjárműveze- tése miatt (ide nem értve azt az esetet, ha a biztosított rendelkezik az adott gépjármű-kate- góriára érvényes jogosítvánnyal, de azt bal- eset idején nem tartotta magánál),

– a biztosított, lejárt érvényességű vagy az adott járműkategóriára nem érvényes jogosítvánnyal történő gépjárművezetése miatt,

– a biztosított orvosi javaslat nélküli vagy nem az előírt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,

– a biztosított ittas vagy kábító-, illetve bódító- szerek hatása alatti állapota miatt

c) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú esz- méletvesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben,

d) saját maga vagy hozzájárulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következté- ben (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt került sor)

következett be.

e) a biztosított hivatásosan gyakorolt sporttevékeny- ség során elszenvedett balesetére, valamint szer- vezett tömegsport tevékenység közben történt balesetére (sportbaleset),

f) a fogak és fogpótlások bármilyen sérülésére.

8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

8.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítottanként a köt- vényen meghatározott biztosítási összegnek az 1. és 2. sz. táblázat alapján meghatározott százalékát fizeti ki a biz- tosítási szolgáltatás jogosultja számára.

AHE-12965

8.2. Az egy balesetből eredő maradandó egészségkáro- sodás esetén a biztosító összes kifizetése nem haladhatja meg a maradandó teljes egészségkárosodás esetére megállapított szolgáltatási összeget. A korábbi baleset- biztosítási eseménnyel összefüggésben múlékony egész- ségkárosodás címén már kifizetett összeget a biztosító levonja az adott biztosítási eseménnyel összefüggésben maradandó egészségkárosodás miatt kifizetésre kerülő szolgáltatásból.

8.3. A biztosító a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül, maradandó egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás mértékének a megállapításától szá- mított 15 napon belül teljesíti a biztosítási szolgáltatást. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 2. számú táb- lázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése ese- tén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül meg kell állapítani. A 2. számú táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mér- tékét – ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével – a biz- tosító orvosa a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított második évvel bezárólag állapítja meg.

Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbe- jelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható

meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvosa által valószínűsített várható egészségkárosodás mértékének megfelelő szolgáltatási összeg 50%-át előlegként kifizeti. A biztosító a szolgáltatás véglegesen megállapított össze- géből az előleget levonja.

Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkentést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.

8.4. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító felülvizsgáló orvosszakértőjéhez fordulhat. A vizs- gálat díját a biztosító viseli. A biztosítottnak a felülvizsgálaton való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét – és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a felülvizsgáló orvosszakértő magasabb

egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a felülvizs- gálatot a biztosító kezdeményezte.

2. számú táblázat

Testrészek, érzékszervek károsodása Szolgáltatás a biztosítási összeg

%-ában

(pl. személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímet iga- zoló hatósági igazolvány, adóazonosító jel).

8.5.3. Hatósági, hivatali okiratok:

– a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghall- gatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,

– a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett, az eljárást lezáró jogerős határozat,

– ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg jogerős öröklési bizonyítvány másolata,

– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,

– ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyét kijelölő gyámhivatali határozat,

– ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez.

8.5.4. Orvosi dokumentumok

– a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak

mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar-alkar vagy kéz elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása)

100

másolata,

– egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi doku- mentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének

mindkét lábszár elvesztése 90

egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése 80

időpontját követően készült összes orvosi dokumentum,

– kórházi tartózkodást igazoló iratok, a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,

egyik lábszár elvesztése, egyik kar elvesztése, beszé- lőképesség teljes elvesztesése, mindkét fül hallóképes- ségének teljes elvesztése

70 – a boncolási jegyzőkönyv másolata,

– a műtét(ek) részletes leírását tartalmazó műtéti leírás(ok) másolata,

egyik kéz elvesztése (csuklón alul) 65

egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25

Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térí- tési százalék megfelelő hányada.

8.5. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításá- hoz és elbírálásához az alábbi iratok benyújtása, illetve bemutatása szükséges:

8.5.1. A haláleset bekövetkezését igazoló iratok:

– halotti anyakönyvi kivonat másolata,

– halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halott vizsgálati bizonyítvány) másolata.

8.5.2. Személyazonosító iratok:

– a közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,

AHE-12965

– a szolgáltatás igénybevételére jogosult természe- tes személy személyazonosságát, jogi személy azo- nosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok

– az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazo- lása,

– kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy ható- sági határozat,

– orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. rönt- gen, MRI, CT),

– égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági igazo- lás (tűzoltósági határozat),

– az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata.

8.5.5. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentu- mok

– a haláleset utáni orvosi jelentés,

– a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes beje- lentés,

– meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás,

– adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok,

– szükség esetén a díjfizetést igazoló irat.

Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű hiteles

fordításának bemutatását kérheti, melynek költségét a biz- tosító nem vállalja.‌

8.6. A biztosítással összefüggő iratokat, valamint a bizto- sító által végeztetett orvosi vizsgálatok leleteit a biztosító a vonatkozó jogszabályok által meghatározott időtartamig jogosult megőrizni.

9. MENTESÜLÉS

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

– a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott,

AHE-12965

– a biztosított halálát jogellenesen a biztosított örökösé- nek szándékos magatartása okozta.

V. KÖZÖS KÉPVISELŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ‌‌‌

A biztosító a közös képviselői felelősségbiztosítás alap- ján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, a biztosított helyett megtéríti – a jelen feltételekben meghatározott módon és mérték- ben – azokat a dologi és személysérüléses károkat (jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában a továbbiakban együttesen: felelősségi károk), amelyeket a biztosított a Vagyonbiztosítással biztosított társasháznak / szövetke- zetnek / egyéb biztosítottnak (jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában a továbbiakban együttesen: Társasház) és/vagy a lakóközösség tagjainak e minőségében oko-

zott, és amelyekért a biztosított a magyar anyagi jog sza- bályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik és/vagy a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

1. A BIZTOSÍTOTT

1.1. Biztosítottnak minősül az ajánlaton és a kötvényen a lakóközösség képviselőjeként / közös képviselőként meg- nevezett

– magánszemély, illetve

– jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában

2.1. A biztosítási összeg a biztosító biztosítási időszakon- kénti szolgáltatásának felső határa. A biztosítási összeg csökken az adott biztosítási időszakban kifizetett szolgál- tatás összegével.

2.2. Éves kártérítési limit, kárlimit

A biztosító a biztosítási eseménynek minősülő felelősségi károkat a közös képviselői felelősségbiztosítás alapján

– biztosítási időszakonként a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit),

– káreseményenként legfeljebb az alábbi táblázatban meghatározott limitig (kárlimit)

téríti meg.

A kiegészítő közös képviselői felelősségbiztosítás egy egységre jutó kezdeti biztosítási összegét és többszöröz- hetőségét a XI. sz. függelék tartalmazza. A káreseményen- kénti limit (kárlimit) a szerződő által választott biztosítási összegnek (éves limit) az alábbi táblázatban meghatáro- zott százaléka. A kárlimit százalékos mértéke a biztosítási összeg meghatározásakor választott egységek számától függ.

Az egyes éves limitekhez kapcsolt kárlimitek a következők:

a továbbiakban együttesen: Szervezet),

aki/ amely az adott ajánlaton és a kötvényen megnevezett Társasház

– ügyeinek ellátására közgyűlési határozatba foglalt megbízást kapott, és/vagy

– ügyeinek ellátására, kezelésére vonatkozóan szerződést kötött.

1.1.1. Ha a Társasház ügyeit a közös képviselő helyett inté- zőbizottság látja el, akkor a jelen feltételek alapján az inté-

A biztosítási összeg választott egy- ségeinek száma

1 egység

2 egység

3 egység

4 egység

Kárlimit

(a káridőponti biztosítási összeg százalékában)

50%

zőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.

1.1.2. A biztosított Szervezet esetében a biztosítás a Szervezet részéről eljáró,

– a Szervezettel munkaviszonyban álló, vagy

– a Szervezet vezető tisztségviselőjének minősülő, azon természetes személyekre is vonatkozik, akiknek

magatartásáért a biztosított Szervezet a Társasház képvi- selete vagy kezelése (mint biztosított tevékenység) során a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

1.2. Üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén biztosított kizárólag az lehet, aki a jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.

2. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, BIZTOSÍTÁSI DÍJ, ALULBIZTOSÍTOTTSÁG

AHE-12965

A szerződéskötéskor meghatározott biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egységek számának a szorzata.

5 egység 40%

6 egység 33%

7 egység 28%

8 egység 25%

9 egység 22%

10 egység 20%

2.3. Biztosítási díj, alulbiztosítás

A biztosító a biztosítási díj meghatározásánál figyelembe veszi a biztosított által képviselt/kezelt és a jelen szerző- dés hatálya alá vont Társasház műszakilag megosztott és önálló helyrajzi számon nyilvántartott lakásainak/nem

lakás céljára szolgáló helyiségeinek (pl. albetétek) számát. Ha az ajánlaton kevesebb számú ilyen helyiség szerepel, mint a kár időpontjában az alapító okiratban/alapsza- bályban, úgy a biztosító a dologi/személysérüléses kárt a fentiek arányában téríti meg.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ‌‌

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk” elnevezésű oszlop) tartalmaz.

Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő felelősségi károk

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a bizto- sított a Társasház közös képviseletének ellátására, illetőleg a társasházkeze- lésre, a lakásszövetkezet képviseletére, tevékenységének irányítására, ügyeinek intézésére irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a

– Társasház vagyonában,

– a lakóközösség tagjainak vagyonában,

– a lakóközösség tagjainak életében vagy egészségében dologi/személysérüléses kárt okoz, és ezért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint

– kártérítési kötelezettséggel tartozik és/vagy,

– sérelemdíj fizetésére köteles.

A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minősül.

– a gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett felelősségi károk,

– a munkáltatói felelősségbiztosítással összefüggésben keletkezett felelősségi károk,

– a közös képviselet ellátásával vagy a társasházkezeléssel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károk,

– közgyűlési határozat ellenére a Társasház biztosítási védelmének elmulasztá- sából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés megkötéséből eredő károk,

– az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károk,

– a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő következményi károk/nem vagyoni sérelem, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájékoztatást a közös képviselő bizonyíthatóan megtette,

– a nem megfelelő illetve el nem végzett épületfenntartási tevékenységekből eredő károk, ha a közös képviselő a megfelelő felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a Társasház döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá,

– azok a dologi/személysérüléses károk, amelyek bekövetkezésével kapcsolat- ban a biztosított büntetjogi felelősségét jogerősen kimondták,

– olyan károk, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, harmadik személyek általi eltulajdonításából erednek,

– a pénzkezelés körében bekövetkezett károk

– ha a dologi/személysérüléses kár jogszabályban, hatósági vagy egyéb elő- írásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett,

– a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett dologi/személysérüléses károk,

– azok a károk, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy üzletszerű tevékenység végzése során okozott,

– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,

– személyi sérülés (élet, testi épség, egészség sérelme) nélkül előterjesztett sérelemdíj iránti igény, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett igények.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

4.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási időszakonként a kötvényen meghatározott és a károkozás időpontjá- ban érvényes éves limit erejéig – biztosítási eseményen- ként pedig legfeljebb a kárlimitig (2.2.pont) – megtéríti a biztosítási esemény által a károsult(ak)nak/sérelmet szen- vedetteknek okozott felelősségi kárt a jelen feltételekben foglalt korlátozások figyelembevételével.

4.1.1. Ha az éves kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg kisebb a kárlimitnél, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

4.1.2. A biztosító az éves kártérítési limiten, illetőleg a kárlimiten belül nyújt fedezetet a felelősségi károk érvé- nyesítésével összefüggésben a károsult/sérelmet szen- vedett fél oldalán felmerülő költségekre.

AHE-12965

4.1.3. A Ptk. rendelkezéseitől eltérően a biztosító a bizto- sítási eseménnyel kapcsolatban felmerült jogi képviselet költségeit és a kamatokat a biztosítási összeg erejéig téríti meg.

4.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a dologi kár összegszerűségének bizonyítása a károsultat terheli.

4.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelen- tést követő 15 napon belül esedékes.

Ha a károsult/sérelmet szenvedett fél igazoló okiratot tar- tozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

4.4. A biztosító a kártérítési összeget/sérelemdíjat a káro- sultnak/sérelmet szenvedett félnek fizeti ki, a károsult/ sérelmet szenvedett fél azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult/sérelmet szenvedett fél követelését ő egyenlítette ki.

4.5. A károsult/sérelmet szenvedett fél igényének a biz- tosított által történt elismerése, teljesítése, és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult, vagy azt tudomásul vette. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult/sérelmet szenvedett fél követelésének a

biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott. A biztosított bíró- sági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele- téről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító a biztosítottal kötött megállapodás alapján jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, mely eset- ben a képviselettel felmerülő költségek – legfeljebb a biz- tosítási összegig – a biztosítót terhelik.‌

AHE-12965

4.6. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult/sérelmet szenvedett fél kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását

(tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

5. ELÉVÜLÉS

A kiegészítő Közös képviselői felelősségbiztosítás- ból eredő igények a dologi/személysérüléses kár- nak, illetve azigénynek a biztosítottal való közlésétől illetve a követelésalapjául szolgáló egyéb körülmény

bekövetkezésétőlszámított 1 év alatt évülnek el. Az írásbeli felszólítás az elévülési időt nem szakítja meg.

VI. KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK ‌‌‌‌‌‌‌

A KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

biztosítási feltételeitől eltérő rendelkezése esetén az adott kiegészítő biztosítás különös biztosítási feltételei az irány- adók. Az VI. A-I. pontok alatti kiegészítő biztosításokra az alábbi közös szabályokat is alkalmazni kell, ha az egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételeitől elté- rően nem rendelkeznek.

1. IDŐBELI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek az adott kiegészítő biztosítás hatálya alatt következnek be. Ha a szerződő a kiegészítő biztosítást a Vagyon- és felelősségbiztosításhoz (alapbiztosításhoz) képest utólag köti meg, a biztosító a szerződésmódo- sítás hatályának a kötvényen szereplő időpontjától áll kockázatban.

2. A BIZTOSÍTÁS MEGSZŰNÉSE

A Vagyon- és felelősségbiztosítás (alapbiztosítás) megszű- nésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűn- nek. A kiegészítő biztosítások egymástól függetlenül – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – írásban bármikor megszüntethetők.

3. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

A biztosítási díjat a Vagyon- és felelősségbiztosítás (alap- biztosítás) díjával együtt és azzal azonos díjfizetési gyako- riság szerint kell megfizetni.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Vagyon- és felelősségbiztosítás (alapbiztosítás) kiegé- szítő biztosításai alapján a biztosító az ugyanazon biz- tosítási időszak alatt bekövetkezett károkat a biztosítási időszakra vonatkozó és a kötvényen az adott kiegészítő biztosításra meghatározott biztosítási összegig téríti meg.

KIEGÉSZÍTŐ VAGYONBIZTOSÍTÁSOK

A. TETŐ- ÉS PANELHÉZAGBEÁZÁS-BIZTOSÍTÁS

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), valamint szolgáltatás-korlátozásokat tartalmaz („Szolgáltatás-korlátozások/szolgáltatás felté- tele” elnevezésű oszlop).

Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk

Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele

1. A tető- és panelhézagbeázás-biztosítás alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg legfeljebb jelen táblázat harmadik oszlopában meghatározott bizto- sítási összegekig, amelyeket a biztosított épület

– tetőszigetelésének (vagy -héjalásának) meghibá- sodása,

– panelhézag-tömítésének hiánya, elöregedése, illetve

– nyílászáróinak

• szigetelési meghibásodása, elöregedése,

• vízorrhiánya vagy kialakítási hibája következtében a meghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárgó csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

AHE-12965

2. A közös tulajdonra vonatkozó Vagyonbiztosítás esetén a biztosító megtéríti a külön tulajdonú ingat- lanokban keletkezett olyan károkat is, melyeket a közös tulajdonú tető szigetelése (vagy -héjalása) meghibásodása következtében beszivárgó csapa- dékvíz okoz.

A jelen kiegészítő tető- és panelhézagbeázás-biztosítási feltételek alapján a biztosító nem téríti meg

– az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés miatt keletkezett károkat (erre a kockázatra az alapbiztosítás – az ott meghatározott módon – nyújt fedezetet),

– a felhőszakadásból származó csapadékvíz-elöntés okozta károkat (erre a kockázatra az alapbiztosítás

– az ott meghatározott módon – nyújt fedezetet),

– a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

– az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetőzetének elégtelensége miatt keletkezett károkat,

– a nyitva hagyott nyílászárón keresztül a biztosított helyiségbe jutó víz által okozott károkat,

– az épületszerkezetek, valamint a szigetelések kivitelezési hiányosságai, karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat a jelen táblázat első oszlopában felsoroltak kivételével,

– az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső burkolatában csapadékvíz által okozott kár,

– a hibás, elöregedett szigetelés, fedés helyreállítási költségeit,

– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

A biztosító legfeljebb az alábbi biztosítási összegig téríti a biztosítási eseménnyel összefüggő károkat:

– a biztosított épületekben, melléképületekben, építményekben keletkezett károk a Vagyon- biztosítás káridőponti biztosítási összegéig,

– a közösségi ingóságokban keletkezett károk, legfeljebb a Vagyonbiztosítás káridőponti biztosítási összegének 5 ezrelékéig, míg

– külön tulajdonú háztartási ingóságban keletkezett károk esetében az alábbiak szerint meghatározott biztosítási összegig: a biztosító a biztosítási összeget egy adott külön tulajdonú ingatlan esetében olyan arányban határozza meg, ahogy a biztosított külön tulajdonú ingatlan alapterülete aránylik a kötvényen feltüntetett lakás célú területek, vállalkozás célú területek és külön tulajdonú egyéb területek alapterületeinek összegéhez.

Valamely helyiség jelen kiegészítő biztosítás feltételeinek megfelelő ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás számlával igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

B. ELFOLYT VÍZ TÉRÍTÉSE ‌‌‌‌‌

Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk

Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele

– A vízvezetékek csőtöréskára következtében a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felme- rülése.

– az elfolyt vízre eső csatornahasználati díj,

– a káresemény időszaka alatti

• átlagos vízfogyasztás (a károsultként bejelentett biztosított részére a szolgáltató által meghatározott fogyasztás a káresemény előtti 1 évben nyújtott víz- szolgáltatás alapján),

• öntözésre, medencefeltöltésre felhasznált víz.

– az egyéni vízfogyasztás mérővel nem rendelkező biztosított ingatlanokban bekövetkezett biztosítási esemény, illetve az emiatt jelentkező többletkiadás.

– Biztosítási időszakonként 1 alkalommal legfeljebb a kötvényen szereplő közös, illetve külön tulajdonra meghatározott biztosítási összegig térül.

– A szolgáltatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák vagy vízfogyasztás igazolás bemutatása.

C. ÜVEG+ BIZTOSÍTÁS

1. Biztosított vagyontárgy

Jelen kiegészítő biztosítás a Vagyonbiztosításban biztosí- tott vagyontárgyak alábbi üvegfelületeire terjed ki.

1.1.A. az Épület vagyoncsoporton belül:

az épületek, lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerkezetileg beépített, a Vagyonbiztosítás üvegtöréskár fedezetén belül nem térülő

– üvegfelületeinek üvegezése,

– üvegezést helyettesítő polikarbonát felületei.

1.1.B. az Ingóság vagyoncsoporton belül:

a Vagyonbiztosítás üvegtöréskár fedezetén belül nem térülő:

– bútorüvegezések,

– üvegasztalok,

– üvegmosdók,

– zuhanykabinok,

– szaunaajtók és -ablakok,

– tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjai, sütőajtó üvegezése, vagy

– épületszerkezeti elemhez fixen, legalább 4 ponton rögzített, vagy bútorba beépített tükörfelületek.

1.2.A. Az épület egészére kötött Vagyonbiztosítás esetén biztosított vagyontárgynak minősül a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt kockázatviselési helyen lévő

a) közös tulajdonban,

b) külön tulajdonban

álló, az 1.1.A. pont szerinti üvegfelület,

továbbá a közös tulajdonban álló ingóságok 1.1.B. pont szerinti üvegfelületei.

1.2.B. A közös tulajdonra kötött Vagyonbiztosítás esetén biztosított vagyontárgynak minősül a kötvényen pontos cím- mel (helyrajzi számmal) megjelölt kockázatviselési helyen lévő, közös tulajdonban álló, az 1.1.A. pont szerinti üvegfelület,

továbbá a közös tulajdonban álló ingóságok 1.1.B. pont szerinti üvegfelületei.

1.2.C. A külön tulajdonú háztartási ingóságokra is kiterjedően megkötött Vagyonbiztosítás esetén biztosított vagyontárgynak minősül a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megje- lölt kockázatviselési helyen lévő, külön tulajdonban álló, az 1.1.B. pont szerinti üvegfelület.

2. A biztosítási összeg

A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egységek szá- mának a szorzata.

A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti bizto- sítási összegét és többszörözhetőségét a XI. sz. függelék tartalmazza.

3. Biztosítási események

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk” elnevezésű oszlop) tartalmaz

Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk

AHE-12965

Az 1. pontban megjelölt üvegfelületek balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskára.

– bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblet,

– a sérült üveget, tükröt magukban foglaló bútorok, keretek kárai,

– a név-, a reklám- és a cégtáblák, valamint ezek tartószerkezetének kárai,

– kizárólag a törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliák kárai,

– az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetek és ezek elektromos berendezéseinek kárai,

– kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében keletkezett károk,

– az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében keletkezett károk.

4. A biztosító szolgáltatása ‌‌‌‌

A biztosító a károkat biztosítási időszakonként a szerződő által választott és

– közös tulajdonban lévő biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk esetében a kötvényen a közös tulaj- donra meghatározott biztosítási összegig,

– külön tulajdonban lévő biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk esetében külön tulajdononként a köt- vényen a külön tulajdonra meghatározott biztosítási összegig

téríti meg.

D. VANDALIZMUSBIZTOSÍTÁS

1. A biztosítási összeg

A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata.

A kiegészítő vandalizmusbiztosítás egy egységre jutó kez- deti biztosítási összegét és többszörözhetőségét a XI. füg- gelék tartalmazza.

2. Biztosítási események

AHE-12965

Biztosítási esemény	Biztosítási esemény leírása	Kockázatviselésből kizárt események, nem térülő károk	Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele
Épületrongáláskár	A betöréses lopással vagy annak kísérleté- vel összefüggésben – a biztosított épület(ek), építmények megrongálásával, – a felszerelt és üzembe helyezett épület- berendezések, illetve épülettartozékok megrongálásával, megsemmisítésével, ellopásával okozott kár.	– másik biztosítás, vagy jelen biztosítás másik biztosítási eseménye alapján téríthető kár – a károsodott vagyontárgy rendeltetés- szerű használatát nem befolyásoló, kizárólag esztétikai kár – ha a vagyontárgyat olyan helyiségből lopták el, mely egyik vagyonvédelmi szintnek sem felel meg. (lásd: IX. Füg- gelék)	A szolgáltatás feltétele: – a rendőrségi feljelentés
Lopáskár	– A biztosított épület oldalfalához, tetőzeté- hez a talajszinttől 3 m-nél magasabban szilárdan rögzített, és az épület alkotóré- széről, tartozékáról vagy valamely mel- léképületről, építményről, beépített esz- közről (pl. tűzlétra) el nem érhető, a Vagyonbiztosításban biztosított vagyon- tárgyat ellopják, – a biztosított épület tetőzetéhez szilárdan rögzített, a Vagyonbiztosításban biztosí- tott vagyontárgyat úgy lopják el, hogy a tettes a biztonsági zárral lezárt tetőtérbe, illetve tetőre dolog elleni erőszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal, vagy nem a zár felnyitásához készült eszközzel –, de kimu- tatható nyomot hagyva jogtalanul hatolt be, illetve jutott ki.	– másik biztosítás, vagy jelen biztosítás másik biztosítási eseménye alapján téríthető kár	A szolgáltatás feltétele: – a rendőrségi feljelentés
Vandalizmuskár	1. – A riasztó- és megfigyelőrendszerek, köz- pontok, kamerák, mechanikai és elektroni- kai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, beren- dezések, – a kerítések, kapuk, sorompók, kapunyitó rendszerek, kaputelefon-rendszer kültéri egységei, – a bejárati ajtók,az ablakok, a garázsajtók, garázsajtó nyitására szolgáló rendszerek ismeretlen elkövető által történő megrongálá- sa.	– másik biztosítás, vagy jelen biztosítás másik biztosítási eseménye alapján téríthető kár – a károsodott vagyontárgy rendeltetésszerű használatát nem befolyásoló esztétikai kár – a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett kár – az Üveg+ biztosítás alapján téríthető kár	A szolgáltatás feltétele: – a rendőrségi feljelentés, – a 2. pont szerinti vandalizmuskár esetén a biztosító térítésének további feltétele, hogy a biztosított ingatlan területe leg- alább 1,4 m magas, a jogtalan behatolás ellen megfelelő védelmet nyújtó kerítéssel rendelkezzen, vagy a közös használatú helyiségek védettsége legalább az 1. védettségi szintnek megfeleljen.
	2. A biztosított épület külső felületén, az épü- let közös használatú helyiségeiben elhelyezett épülettartozékok vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épülettartozékok rongálásával, leszerelésével és eltulajdonításával okozott kár.

Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események,‌‌‌‌

nem térülő károk

Graffiti kár A biztosított épület külső határoló falaza- tán vagy burkolatain összefestéssel, össze- firkálással okozott kár.

Szolgáltatás-korlátozások / szolgáltatás feltétele

– a biztosító elsődlegesen a károsodott felület indokolt tisztítási költségét téríti meg, amennyiben az műszakilag nem kivitelezhető vagy nem járt eredménnyel, akkor a károsodott felület újrafestésének költségét.

A szolgáltatási összeg meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az adott falfelületnek/burkolatnak azt a részét, mely összefestéssel, összefirkálással nem érintett.

– a károsodott falazatok, burkolatok letisztításának vagy újrafestésének költsége a járdaszinttől számított 3 m magasságig térül, azzal, hogy e magasságot a károsodott falfelülethez/ burkolathoz legközelebb eső járdaszinttől kell mérni.

Liftrongálás A kockázatviselés helyén lévő lift(ek)ben rongálással és lopással okozott kár, mely a lift rendeltetés szerinti működését lehe- tetlenné teszi.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

– a lift rendeltetésellenes használatának a következménye (pl. a lift túlterhelése),

– az alkatrészek elhasználódása, az ebből eredő törés, repedés, vagy a karbantartás elmulasztása miatt következik be

– kizárólag esztétikai károsodásból ered (pl. karcolások, a burkolat megsértése, firkálások, festések).

A szolgáltatás feltétele: a rendőrségi feljelentés

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a károkat biztosítási időszakonként a szerződő által választott és

– közös tulajdonban lévő biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk esetében a kötvényen a közös tulaj- donra meghatározott biztosítási összegig,

– külön tulajdonban lévő biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk esetében külön tulajdononként a köt- vényen a külön tulajdonra meghatározott biztosítási összegig

téríti meg.

E. ENERGIATUDATOS GÉPÉSZET BIZTOSÍTÁSA

1. A biztosított vagyontárgyak

AHE-12965

Jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosított vagyontár- gyak: kizárólag a közös tulajdonban lévő, a biztosított épületek tetőszerkezetén vagy homlokzatán illetve a bizto- sított ingatlannak az illetéktelen megközelítés ellen védett területén az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített, energia megtakarítást eredményező alábbi épületberendezések és -felszerelések, így az esővíz hasz- nosítást alkalmazó berendezések, napkollektorok, nap- elemek; hőszivattyúk, geotermikus kutak és berendezései, szélerőművek ill. szélturbinák, fűtésoptimalizálást segítő

berendezések, rekuperátorok (hővisszanyerős szellőztető készülékek).

2. A biztosítási összeg

A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata.

Az energiatudatos gépészet biztosítása egy egységre jutó kezdeti biztosítási összegét és többszörözhetőségét a XI. függelék tartalmazza.

3. A biztosítási események ‌‌‌‌

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt események és vagyontárgyak, nem térülő károk” elnevezésű oszlop), valamint szolgáltatás-korlátozásokat tartalmaz („Szolgáltatás-korlátozások/ szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop).

Biztosítási esemény Kockázatviselésből kizárt események és vagyon- tárgyak, nem térülő károk

Szolgáltatás korlátozások / szolgáltatás feltétele

1. A biztosított vagyontárgyakban

– bekövetkezett tűz és elemi kár,

– vandalizmussal, lopással okozott kár.

2. A napkollektorok, napelemek bármely okból bekövetkező törés- és repedéskárai.

Jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában:

– törés- és repedéskár a biztosított vagyontárgyak balesetszerűen – előre nem látható okból, vélet- lenül, váratlanul, belső és/vagy külső erőhatás miatt – bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza.

– vandalizmus: a Vandalizmusbiztosítás vandaliz- muskár pontjában meghatározott biztosítási ese- mény.

Nem minősülnek törés- illetve repedéskárnak a nem baleseti jelleggel történt, alábbi maradandó alakváltozással (deformálódással) járó károsodások: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

A biztosított berendezéseknek a biztosított épület gépészeti rendszeréhez csatlakozó vezetékeire

– a kültéri egységtől a határoló falakon belüli csatlakozásig a jelen kiegészítő energiatudatos gépészet biztosítás alapján,

– a csatlakozásra és az azutáni részekre a Vagyonbiztosítás alapján

viseli a kockázatot a biztosító.

Vandalizmussal és lopással okozott károk esetén a szolgáltatás feltétele a rendőrségi feljelentés.

Tűz és elemi károk: a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában A-J . pontok alatt felsorolt biztosítási események.

F. INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÖZÖS TÁROLÓKRA

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat szolgáltatás-korlátozásokat tartalmaz („Szolgáltatás-korlátozások/ szolgáltatás feltétele” elnevezésű oszlop).

Biztosítási esemény leírása Szolgáltatás korlátozások/ szolgáltatás feltétele

A biztosító káridőponti avult értéken megtéríti a közös tulajdonú helyiségekben tárolt külön tulajdonban álló háztartási ingóságok tűz, elemi és betöréses lopás kárait.

A biztosító biztosítási időszakonként és műszakilag megosztott, önálló helyrajzi számon nyilvántartott lakásonként/nem lakás céljára szolgáló helyiségenként a kötvényen meghatározott biztosítási összegig nyújt szolgáltatást.

Tűz, elemi és betöréses lopás károk: a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei 5.A pontjának táblázatában A-J , valamint P. pontja alatt felsorolt biztosítási események.

G. TÁRSASHÁZI GÉPTÖRÉS-BIZTOSÍTÁS

1. A biztosítási összeg

AHE-12965

A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata.

A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti biz- tosítási összegét és többszörözhetőségét a XI.függelék tartalmazza.

2. A biztosítási események ‌

Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események és

vagyontárgyak, nem térülő károk

Szolgáltatás korlátozások/ szolgáltatás feltétele

Központi kazán géptörése A biztosító megtéríti a kockázatviselés

helyén lévő, társasházi közös tulajdonban vagy szövetkezeti tulajdonban lévő kazán(ok) véletlen, váratlan, balesetszerű- en bekövetkezett törés- vagy repedéskára- it, amelyek a kazán(ok) részleges vagy tel- jes működésképtelenségét okozzák és amelyek az alapbiztosítás alapján nem térülnek meg.

Kazángéptörés biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

– anyaghiba,

– rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása,

– túlhevülés (ide nem értve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezésekben keletkezett törés- és repedés-károkat),

– a centrifugális erő hatása miatti szét- hullás,

– az elektromos energia közvetlen hatá- sa, pl.: rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelé- si hiba vagy túlfeszültség miatt követ- keztek be),

– a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biz- tonsági berendezések meghibásodása.

Nem minősülnek biztosítási eseménynek

– a biztosított vagyontárgy lassú, fokoza- tos állagromlása (korrózió, kopás, a felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyeződés),

– fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elvá- lás, felhólyagosodás, továbbá a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba,

– a sűrűn cserélendő, és/vagy használa- tukkal összefüggésben, vagy természe- tükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészekben, részegy- ségekben (pl. meghajtó szíjak, meghaj- tóláncok, összekötő kábelek, nem fém- ből készült alkatrészek, tömítések, szűrők) keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a részekre, vagyontár- gyakra korlátozódik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a káro- kat, amelyek a kazán(ok)

– a biztosítás megkötésekor már meglé- vő olyan hibái és hiányosságai miatt keletkeztek, amelyekről a szerződő/biz- tosított tudott vagy tudnia kellett,

– próbaüzeme,

– szabálytalan üzemeltetése,

– túlterhelése,

– rendszeres karbantartásának elmulasz- tása

miatt következtek be, továbbá

– a biztosított vagyontárgy nem megfele- lő javítása, helyreállítása miatt, vagy szét- ill. összeszerelése, (kivéve a koc- kázatviselési helyen elvégezhető rend- szeres karbantartással összefüggő szét- ill. összeszerelést) során keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító

– a kockázatviselés helyén tárolt, be nem épített pótalkatrészekben, tartozékok- ban keletkezett károkat, ha az alapgép semmisült meg,

– a sürgősségi helyreállításból származó felárat,

– a pótmunka többletköltségeit,

– a következményi károkat,

AHE-12965

– a kötbéreket, bírságokat.

A biztosító a központi kazán géptörése biz- tosítási esemény alapján legfeljebb a kazán(ok) első üzembe helyezésétől számí- tott 15. év végéig nyújt szolgáltatást.

A sűrűn cserélendő, és/vagy használatuk- kal összefüggésben, vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználó- dó alkatrészek, részegységek kárait,

– amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik –, a bizto- sító a műszaki avulás figyelembevételével téríti meg.

Az előző mondat alkalmazásában az avu- lás mértékében a felek a kárrendezés során állapodnak meg, de mértéke leg- alább az új értékből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, maximá- lis mértéke az új érték 75%-a lehet.

Biztosítási esemény Biztosítási esemény leírása Kockázatviselésből kizárt események és ‌‌‌

vagyontárgyak, nem térülő károk

Szolgáltatás korlátozások/ szolgáltatás feltétele

Liftgéptörés A biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén lévő lift(ek) véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárait, amelyek a lift(ek) részleges vagy teljes működésképtelenségét okozzák, és amelyek az alapbiztosítás, vagy a kiegészítő vandalizmusbiztosítás liftrongálás biztosítási eseményei alapján nem térülnek meg.

Lift-géptörés biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

– anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba, rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása,

– túlhevülés (ide nem értve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezésekben keletkezett törés- és repedés-károkat),

– a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

– az elektromos energia közvetlen hatása, pl.: rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be),

– a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása.

Nem minősülnek biztosítási eseménynek

– a biztosított vagyontárgy lassú, fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, a felületek karcolódása, szennyeződés),

– fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, továbbá a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba,

– a sűrűn cserélendő, és/vagy használatukkal összefüggésben, vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészekben, részegységekben (pl. meghajtó szíjak, meghajtóláncok, összekötő kábelek, nem fémből készült alkatrészek, tömítések, szűrők) keletkeztek, amennyiben a kár kizárólag ezekre a részekre, vagyontárgyakra korlátozódik.

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a lift(ek)

– próbaüzeme,

– szabálytalan üzemeltetése,

– túlterhelése

– rendszeres karbantartásának elmulasztása

miatt következtek be, továbbá

– a biztosított vagyontárgy leesése, ütközése során keletkeztek, valamint amelyek

– a biztosított vagyontárgy szét- ill. összeszerelése során keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító

– a kockázatviselés helyén tárolt, be nem épített pótalkatrészekben, tartozékokban keletkezett károkat, ha az alapgép semmisült meg,

– a sürgősségi helyreállításból származó felárat,

– a pótmunka többletköltségeit,

– a következményi károkat

– a kötbéreket, bírságokat.

A sűrűn cserélendő, és/vagy használatukkal összefüggésben, vagy természetükből adódóan fokozott mértékben elhasználódó alkatrészek, részegységek kárait, – amennyiben a kár nem kizárólag ezekre a vagyontárgyakra korlátozódik –, a biztosító a műszaki avulás figyelembevételével téríti meg.

Az előző mondat alkalmazásában az avulás mértékében a felek a kárrendezés során állapodnak meg, de mértéke legalább az új értékből számított éves 25%. Az avultatás az első üzembehelyezés, vagy a nevezett részegység újra történő cseréjének időpontjától érvényes, maximális mértéke az új érték 75%-a lehet.

H. FELÚJÍTÁS-BIZTOSÍTÁS

1. Időbeli hatály

A biztosító a felújítási munkák megkezdésétől vagy a felújításhoz szükséges biztosított vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyen történő elhelyezésétől viseli a kockázatot.

A kockázatviselés a felújítási munkák befejezéséig, az ingatlan felújított részének, berendezésének használatba vételéig vagy üzembe helyezéséig tart (a felsoroltak közül a legkorábbi eseményig), melynek biztosítóval való közlése a szerződő felelőssége.

2. A biztosítás terjedelme

A biztosítás a Vagyonbiztosításban biztosított ingatlan közös tulajdonban álló épületrészeinek alábbiakban meg- határozott felújítására terjed ki:

– homlokzatok utólagos hőszigetelése,

– nyílászárók cseréje,

– burkolatok felújítása,

– tetőszerkezet- és tetőtér felújítása, beleértve a meglévő tetőtér átépítését, beépítését is, amennyiben emelet ráépítése nélkül valósul meg,

AHE-12965

– az épület tartószerkezetét nem érintő szerkezeti átalakí- tások,

– az épületberendezési tárgyak cseréje,‌‌‌‌

– az épület elektromos-, víz-, gáz ellátását szolgáló, vala- mint csatorna vezetékek cseréje, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel együtt,

– az épület gépészeti és elektromos berendezéseinek cse- réje,

– az épület fűtését és/vagy melegvíz ellátását szolgáló

hőszivattyú, napkollektor és ezek rendszerelemeinek beépítése,

– az épület áramellátását biztosító napelem és rendszer- elemeinek beépítése.

A kiegészítő felújítás-biztosítás kizárólag már meglévő, a Vagyonbiztosítás „Épület” vagyoncsoportjában biztosított vagyontárgyakat érintő fenti felújítási munkákra terjed ki.

3. A biztosított vagyontárgyak

Felhívjuk figyelmét, hogy az alábbi táblázat kizárásokat („Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak” elnevezésű oszlop) tartalmaz.

Biztosított vagyontárgy Kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak

A felújítás megvalósulásához szükséges, és a kockázatviselés helyén elhelye- zett, beépítésre váró

– építőanyagok,

– segéd- és kiegészítő anyagok,

– épülettartozékok és

– épületberendezések.

– a felújítás megvalósításához nem kapcsolódó vagyontárgyak,

– a felújítás megvalósításához szükséges, a biztosítási esemény bekövetkezésekor más személy(ek) (kivitelező, fővállalkozó, alvállalkozó, stb.) tulajdonában lévő gépek, berendezések és eszközök.

A biztosított vagyontárgyak beépítésükig ingóságnak, beépítésük után az épület részének minősülnek, melyre a Vagyonbiztosítás nyújt fedezetet.

4. Biztosítási összeg

4.1. A biztosító biztosítási eseményenként legfeljebb a köt- vényen feltüntetett biztosítási összegig nyújt szolgáltatást.

4.2. A biztosítási összeget az érvényes tervdokumentáció és az annak részét képező költségvetés alapján kell meghatározni.

4.3. A biztosítási összeg meghatározásakor figyelembe kell venni a felújítás megvalósuláshoz szükséges és a 3. pont- ban meghatározott vagyontárgyak értékét, valamint a kivitelezés költségeit.

4.4. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét a szer- ződő új értéken határozza meg.

4.5. A kivitelezés költségei a kivitelezővel/kivitelezők- kel kötött szerződés(ek)ben foglalt és/vagy megbízási díj, valamint a bontási, helyreállítási, romeltakarítási és maradvány-eltávolítási költségek, a veszélyes hulladé-

kok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével.

5. Biztosítási események

A kiegészítő felújítás-biztosítás alapján biztosítási ese- mény a biztosított vagyontárgyakban a Vagyonbiztosítás

5.A. pontjában meghatározott biztosítási események bekövetkezése.

A Vagyonbiztosítás 5.A. és 5.C. pontjában szereplő kizárásokon túl nem térülnek meg a kiegészítő felújítás- biztosítás alapján

a) a hibás tervezés miatt keletkezett károk,

b) a hibás kivitelezés miatt keletkezett károk,

AHE-12965

c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségei,

d) a talajmechanikai szakvéleményben foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett károk.

6. Tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tető- szerkezet-felújítások tűzbiztonsági előírásai

A tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tető- szerkezet-felújítások során biztosított, valamint a kivitele- zés során eljáró személyek kötelesek eleget tenni az alábbi kármegelőzési kötelezettségeknek:

6.1. Tűzvédelmi tervet és helyszíni tűzriadó-tervet kell készíteni, azt valamennyi a felújítás során közreműködővel (alkalmazottakkal, megbízottakkal, vállalkozókkal, alvállal- kozókkal, teljesítési segédekkel) a munka megkezdése előtt meg kell ismertetni, és következetesen be kell tartani, tartatni.

6.1.1. Az adott munkafázisokban kötelező alkalmazni az engedélyezési és kivitelezési terv tűzvédelmi részeit.

6.2. A munkálatok előrehaladási szintjének megfelelően mindig az előírások szerint szükséges mennyiségű és üzemképes tűzoltó anyagnak és eszköznek kell lennie a helyszínen. Közvetlenül az adott munkavégzési szint alatti szinten be kell szerelni a tűzoltóvíz felszálló vezetékét, és üzemképes állapotba kell hozni. A vezeték végét ideigle- nes végdugóval kell lezárni.

6.3. A tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűzoltó készülékek meglétét és üzemképes állapotát rend- szeresen, hetente legalább két alkalommal ellenőrizni kell, a jogszabályokban előírt ellenőrzéseket negyedéves gya- korisággal végre kell hajtani.

6.4. A liftaknák, szervizalagutak és egyéb üres terek nyílá- sait a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a burko- lási munkálatok megkezdésekor ideiglenesen tűzbiztosan kell lezárni.

6.5. Az éghető hulladékot a munkaterületről legalább min- den munkanap végén egyszer el kell távolítani, és tűzbiz- tos módon kell elhelyezni.

6.6. Az erre vonatkozó előírások szerint külön tűzgyúj- tási engedélyezési rendszert kell bevezetni minden olyan

kivitelező esetében, aki az általa végzett munkák közben nyílt lángot használ, korlátozás nélkül ideértve az alábbiakat:‌‌‌‌‌‌

– csiszolás, vágás, hegesztés,

– forrasztólámpák vagy hegesztőpisztolyok használata,

– forró bitumen felhordása, és

– bármilyen egyéb, hőfejlesztéssel járó munka.

Nyílt lánggal végzett munkát csak akkor lehet folytatni, ha ott jelen van legalább egy tűzoltó készülékkel felszerelt és a tűzoltásban jártas dolgozó, továbbá az építés helyszí- nén felelős vezető is tartózkodik.

A nyílt lánggal végzett munkálatok helyszínét és környe- zetét a munka befejezése után egy órával ismét meg kell szemlézni.

6.7. A tűzveszélyes anyagokat – különösen a folyadékokat és gázokat – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló, mindenkor hatályos jogszabálynak megfelelően, bizton- ságos távolságban (legalább 20 méterre) kell tárolni az építés-szerelés, valamint legalább 50 méter távolságban a nyílt lánggal végzett munkák helyszínétől.

I. GARÁZSBAN TÁROLT GÉPJÁRMŰVEK BIZTOSÍTÁSA

Az épület egészére kötött Vagyonbiztosításhoz kötött jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító külön díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az alábbiak szerint szol- gáltatást nyújt a kockázatviselés helyén lévő garázsban tárolt,

– a biztosított tulajdonát képező, és/vagy

– a biztosított – mint a forgalmi engedélyben bejegyzett üzembentartó – által üzemeltetett

belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygépjármű- vet érintő biztosítási esemény bekövetkezésekor.

Ha a biztosított személy a biztosított személygépjárműre egyben kárbiztosítással is rendelkezik, és a jelen kiegészítő biztosításban meghatározott biztosítási esemény kapcsán a másik kárbiztosítás alapján szolgáltatásban részesül, úgy a biztosító kizárólag a másik kárbiztosítás alapján meg nem térült önrészesedés erejéig nyújt szolgáltatást.

1. A biztosított

A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában biztosítottnak minősülnek

– a lakóközösség tagjai és

– ha a lakóközösség tagja természetes személy, akkor a vele a biztosított lakásban állandó jelleggel közös ház- tartásban élő hozzátartozóik.

A biztosító a szolgáltatást minden esetben a gépjármű tulajdonosának nyújtja.

2. Biztosított vagyontárgyak

A belföldi forgalmi rendszámmal ellátott személygép- jármű szériakivitelű alaptípusa, annak ugyanilyen kivitelű, beszerelt és rögzített alkatrészei és tartozékai (az egyé- nileg kiválasztott és az egyedileg előállított rendszám- táblák kivételével), továbbá a gépjármű rendeltetésszerű használatához kötelezően előírt, valamint a személy- és vagyonvédelmet szolgáló tartozékok [biztonsági övek, biztonsági gyermekülés(ek)], valamint legfeljebb 100 000 forintos értékhatárig az igazoltan beépített riasztó- vagy lopásgátló berendezés.

AHE-12965

A biztosító csak akkor téríti meg a szerződéskötést köve- tően beépített alkatrészeket, tartozékokat, ha a biztosított igazolja, hogy ezek a biztosítási esemény bekövetkezése- kor rendeltetésszerűen a gépjárműben voltak.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

– a bukósisakra és motoros ruházatra,

– forgalmi engedélyre kötelezett, de a forgalomból kivont gépjárművekre, kivéve az ideiglenesen kivont és az ajánlattételkor érvényes műszaki érvényességgel ren- delkező járműveket,

– közlekedésre véglegesen alkalmatlan állapotú gépjár- művekre,

– bérbeadással hasznosított és a hatósági engedély nél- kül átalakított,

– muzeális jellegű és a veterán járművekre.

– a jogszabályi tilalom ellenére beszerelt alkatrészekre, tartozékokra.

Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződéssel,

lízingszerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.

3. A biztosítási összeg

A biztosító személyautóban keletkezett kárt biztosítási idő- szakonként és garázsonként, illetve gépkocsiállásonként a kötvényen megjelölt biztosítási összegig téríti meg.

4. A biztosítási események és kizárások

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épület vagy melléképület garázs célú helyiségében tárolt gépjármű(vek) ben a Vagyonbiztosítás 5.A. pontjában meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése az N., P., Q., S., T. pontok kivételével.

Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyeknek a megtérítésére a gépjármű tulajdonosa bármely biztosí- tónál megkötött másik biztosítás alapján jogosult.

5. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével össze- függésben alábbi szolgáltatásokat nyújtja.

5.1. Érdekmúlást okozó biztosítási esemény esetén

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a gépjármű káridőponti értéke.

Érdekmúlásnak kell tekinteni, ha

– a biztosítási esemény következtében a személygép- jármű úgy sérül meg, hogy további üzemeltetésre alkal- matlan, és szakszerűen nem javítható,

– a biztosított gépjármű olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítása nem gazdaságos.

Nem gazdaságos a helyreállítás, ha az 5.2-5.4 pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át.

a) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax értéke- lési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógusérték) alapján, belföldi katalógus érték hiányában a biztosí- tott gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá leg- közelebb álló típus új árából kiindulva a különbségek figyelembevételével, és az értékmódosító tényezők alkalmazásával – történik.

b) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli

– káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógusér- ték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptípust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgo- zás.)

Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke az a) pont- ban foglalt értékelési módszerrel nem határozható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használha- tóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jel- lemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyárt- mányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást.

A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű maradvány értékét az általa beszerzett legmagasabb

ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizony- lattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti.

A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.

5.2. Érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény esetén Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a bizto- sító a helyreállítás költségét (anyagköltség és a munkadíj), valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült egyéb költségeket téríti meg az alábbiak szerint:

a) Az anyagköltség és a munkadíj

– A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélendő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az ille- tékes belföldi vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új árát;

– A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltségét;

– A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével össze- függésben esztétikailag és műszakilag indokolt fénye- zés és korrózióvédelem anyagköltségét;

AHE-12965

– A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munkaidő- ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíját. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári nor- maidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózió- védelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)

Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a bizto- sítottnál maradó, még felhasználható maradványok (alkatrészek) értékét.

b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége

A biztosító nem téríti meg a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült átrendszámozás, az alváz és karosszériaelem javítása, valamint cseréje miatt szüksé- gessé váló okiratok cseréjének költségeit.

5.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések

a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a térí- tendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy az 5.2. a) pont szerinti anyagárat – a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgálta- tást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.

b) A biztosító a forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdásodási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt érvényességéig értékemelkedést von le a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tarto- zékok árából:

– a kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),

– az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tarto- zékok, berendezések,

– a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogsza- bályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.

c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szaksze- rűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.

d) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyre- állítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

e) Ha párban, illetve garnitúrában szerelt, illetve forgalma- zott alkatrész vagy tartozék sérül meg, a biztosított csak a megsérült alkatrész, tartozék, elem helyreállítási költ- ségeinek megtérítésére tarthat igényt (a zárgarnitúra cseréjének kivételével).

f) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berende- zésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típu- sát, beépítését.

5.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:

– a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

– hajtóanyagra, kenőanyagra,

– a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszer- zési költségére,‌‌‌‌

– a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,

– a biztosított gépjármű használatának akadályozta- tása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elma- radt haszon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),

– a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek),

– közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosított- nak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy ame- lyeket visszaigényelhet.

5.5. Autómentés, szállítás

A biztosító a biztosítási összegen belül megtéríti a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 50 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közle- kedését jogszabály vagy hatóság tiltja.

6. Önrészesedés

A biztosító a szolgáltatási összegből az Általános biztosí- tási feltételek szabályainak megfelelően von le önrészese- dést.

A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:

– ha a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül történik,

AHE-12965

– ha a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tar- talmazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy

felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.

– ha a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésé- nek kijavítása ezek cseréje nélkül történik.

7. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni, illetve enyhíteni. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési teen- dőit a károsító esemény és a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.

A biztosított legalapvetőbb kötelezettségei:

– intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőbbi eltávo- lításáról a káresemény bekövetkezésével nyilvánvalóan veszélyeztetett területről (pl. tűz esetén, vagy árvízve- szély esetén az árterületről),

– gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok maradékta- lan betartásáról,

– tűz keletkezése esetén – ha az a biztosítottól korára és egészségi állapotára tekintettel elvárható – azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.

8. A biztosító mentesülése

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan meg- szegésének minősül különösen a tűzvédelmi (tűzrendé- szeti) szabályok súlyos megsértése.

9. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok

A szolgáltatás igénybevételéhez a gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgálta- tási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.

VII. JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS ‌‌‌‌‌

Az alábbi feltételek szerint létrejövő jogvédelem-biztosí- tásra az itt nem szabályozott kérdésekben az Általános biztosítási feltételek és a Vagyonbiztosítás különös felté- telei terjednek ki. A jogvédelem-biztosításra semmilyen módon nem terjednek ki „A kiegészítő vagyonbiztosítások különös biztosítási feltételei” fejezetben foglalt szabályok.

1. A BIZTOSÍTOTT

A jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosítási fedezet a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltüntetett,

– már fennálló lakóépületre alapított társasház, vagy

– a cégjegyzékbe bejegyzett lakásszövetkezet lakóközösségére terjed ki.

A lakóközösség tagjai nem minősülnek biztosítottnak.

2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

2.1. Biztosítási esemény, ha

– a biztosított jogi érdekei más személyek – ideértve a lakóközösség tagjait is – magatartása következtében sérelmet szenvednek és ennek kapcsán a 4. pontban meghatározott igénye merül fel, vagy

– más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt a bizto- sítottal szemben a 4. pontban meghatározott igényt támasztanak.

2.2. Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő esemény egy biztosítási eseménynek minősül.

3. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

3.1. Területi hatály

3.1.1. A biztosítás a Magyarország területén bekövetkezett, a magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

3.2. Időbeli hatály

3.2.1. A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a jelen kiegészítő biztosítási szerződés hatálya alatt következnek be.

3.2.2. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésétől viseli a kockázatot, kivéve, ha a felek valamely kockázat tekintetében várakozási időt kötöttek ki, ilyen esetben a biztosító kockázatviselése a várakozási idő eltel- tét követő napon kezdődik.

AHE-12965

A munkaügyi jogvédelem esetében biztosító a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésétől számított három hónapos várakozási időt köt ki. Ha a várakozási időn belül valamely munkaügyi jogvédelemre körébe tartozó biz- tosítási esemény következik be, úgy a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

4. A JOGVÉDELEM TERJEDELME

4.1. A társasház, illetve a lakásszövetkezet működésével kapcsolatos jogvédelem

A működéssel kapcsolatos jogvédelem magában foglalja

– a közös tulajdonba tartozó épületrészek fenntartásának és felújításának költségét nem teljesítő lakóközösségi tagok elleni bírósági igényérvényesítést,

– a közös költséggel/tagdíjjal hátralékba került lakókö- zösségi tagok külön tulajdonára vezetett jelzálogjog bejegyzési eljárást,

– a közös tulajdonban álló épületrészek, berendezések szükséges ellenőrzése, továbbá fenntartási és felújí- tási munkálatok elvégzése céljából a külön tulajdonú

lakásba való bejutás lehetővé tételével és tűrésével kap- csolatos jogvitában a biztosított képviseletét,

– a külön tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségnek a társasház, illetve a lakásszövetkezet ren- des működését vagy a lakóközösség nyugalmát zavaró használata, hasznosítása módja elleni fellépést,

– a külön tulajdonban álló lakásban tervezett építkezéssel kapcsolatos jogvitában a biztosított képviseletét,

– a biztosított képviseletét ellátó természetes vagy jogi személy jogszabályba, alapító okiratba, szervezeti működési szabályzatba vagy alapszabályba ütköző tevékenysége elleni fellépést,

– a közösség egészét terhelő, különösen a közműszolgál- tatásokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos jogi képviseletet.

4.2. Általános szerződéses jogvédelem

Az általános szerződéses jogvédelem magában foglalja a biztosított polgári jogi szerződéseiből eredő jogi érdekei- nek védelmét az alábbi esetekben:

– a biztosított által kötött polgári jogi szerződéseknek a másik fél általi megszegéséből eredő igények érvényesí- tése;

– biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítése;

– közös tulajdonba tartozó épületrészek és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyek.

4.3. Kártérítési jogvédelem

A kártérítési jogvédelem magában foglalja a szerző- désen kívül okozott, a polgári jogi felelősség alapján, jogszabályon alapuló kártérítési és sérelemdíj igények érvényesítését.

4.4. Munkaügyi jogvédelem

A munkaügyi jogvédelem magában foglalja a biztosított által a társasház/lakásszövetkezet működtetésével, fenn- tartásával kapcsolatosan alkalmazott személy:

– munkaviszonyával kapcsolatban támasztott kárigények és/vagy sérelemdíj iránti elhárítását, illetőleg az ezen jogviszonyok keretében a biztosítottnak okozott károk/ sérelemdíj érvényesítését;

– munkaviszonyának megszűnésével (megszüntetésével) kapcsolatos igényeket.‌‌‌

5. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A szerződéskötéskori biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg és a szerződő által választott egysé- gek számának a szorzata.

A kiegészítő jogvédelem-biztosítás egy egységre jutó kez- deti biztosítási összegét és többszörözhetőségét a XI. füg- gelék tartalmazza.

6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító teljesítési kötelezettsége esetén vállalja a bizto- sítási esemény bekövetkezése bejelentésének időpontjától felmerülő indokolt, igazolt és a biztosított jogi érdekének megóvásához szükséges költségek megtérítését az aláb- biak szerint.

6.1. A biztosítási esemény megtörténtének bejelentése előtt keletkezett költségeket csak akkor téríti meg a bizto- sító, ha azok

– az ellenérdekű fél lépései miatt,

– a bíróság vagy más hatóság intézkedéseivel összefüg- gésben vagy

– a biztosított érdekében

tett halaszthatatlan intézkedések által és a biztosítási ese- mény bejelentését megelőző 30 napon belül merültek fel.

6.2. A biztosító – ha a biztosítási esemény bekövetkezik – az alábbiakat téríti:

– a biztosítottat képviselő ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban: ügyvédi költség), feltéve, hogy megbízá- sához és díjazásához a biztosító előzetesen hozzájárult (11.1.2. pont). Amennyiben a biztosított a biztosító előze- tes hozzájárulása nélkül vagy tiltakozása ellenére álla- podott meg az ügyvéddel, a biztosító nettó 5 000 Ft/óra ügyvédi költséget térít meg;

– a biztosított által fizetendő illeték összegét, bíróság vagy hatóság által igénybevett igazságügyi szakértők tevékenységéért járó díjat, bírói vagy hatósági eljárás díját, a tanúnak járó költségtérítést;

– biztosított által – a biztosító hozzájárulásával – felkért független szakértő tevékenységéért járó díjat;

– polgári perben az ellenfél költségeit, büntetőeljárás során a magánfél és a magánvádló költségeit is, ha a biztosított azok fizetésére kötelezett, és ezekre vonatko- zóan nem áll fenn más biztosítás;

– a biztosított kérésére elrendelt végrehajtási eljárás költ- ségeit a biztosító viseli legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig.

6.3. A biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

– a biztosító szolgáltatásának felső határát az adott biztosítási időszakban bekövetkezett igényekre a kötvé- nyen megjelölt biztosítási összeg képezi,

– a biztosítási eseményenként kifizetett szolgáltatási összeg

nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában érvényes biztosítási összeget, függetle- nül az igényérvényesítés hosszától. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége több éven át tartó igényérvényesítés esetén is csak a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjá- ban érvényes biztosítási összeg erejéig áll fenn

– a 2.2 pont szerinti esetre egy biztosítási összeg vonat- kozik. Ilyen esetben a biztosítási összeg az első, a biztosítási esemény körébe tartozó jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg,

– perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a per- nyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányá- ban viseli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, az ügyvédi munkadíj számításának alapja azonban az egyezségben szereplő összeg. A pernyertes- ség-pervesztesség arányát a biztosító az adott biztosítási esemény során érvényesített legmagasabb igény és az egyezségi összeg összevetésével állapítja meg.

– a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés időközben megszűnt, fel- téve, hogy a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt következett be.

6.4. A biztosító a költségeket számla vagy hatósági, bíró- sági határozat alapján téríti meg.

7. KIZÁRÁSOK, SZOLGÁLTATÁSKORLÁTOZÁSOK

7.1. A jogvédelmi biztosítás nem terjed ki azon igényekre, amelyek:

– gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével vagy tulaj- don átruházással kapcsolatban keletkeztek;

– adó-, vám- és egyéb illetékjogból adódóan merül fel;

– közgyűlési határozat megtámadásával kapcsolatos jog- vita miatt merül fel; vagy

– közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll.

7.2. A biztosítás nem fedezi továbbá:

– a lakóközösségi tagok érdekeinek védelmét;

– olyan követelések érvényesítését, melyeket a biztosí- tottra engedményeztek, illetve melyeket a biztosított ellen az általa átvállalt tartozás miatt érvényesítenek;

– olyan biztosítási eseményeket, melyek a biztosított szán- dékos és jogellenes magatartásának a következménye; valamint

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a bizto- sítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság összegét, illetve fenti magatartás miatti többletköltség összegét.

7.3. A biztosító – a biztosítottat bármilyen jogcímen terhelő

– sikerdíjat nem térít.

AHE-12965

7.4. A biztosító nem téríti meg a biztosított által benyújtott igények kapcsán felmerülő azon költségeket, amelyek azt követően merülnek fel, hogy a biztosító megállapította, vagy valószínűsítette, hogy megítélése szerint kilátástalan az eljárás sikeres befejezése (sikerkilátás hiánya).

7.5. Az általános szerződéses jogvédelem esetén a bizto- sító nem téríti meg továbbá:‌‌‌

– a biztosított által folytatott vállalkozási tevékenységből eredő – kivéve a közös helyiségek bérbeadása kapcsán felmerülő – igényeket, költségeket, ideértve a vállalkozás- ból eredő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos és a vállalkozói felelősség alapján érvényesített igényeket is;

– a biztosítottnak az Allianz Hungária Zrt.-vel kötött biz- tosítási szerződéseiből eredő igények érvényesítését és ezek elhárítását, továbbá ezek költségeit.

7.6. Ha két vagy több ellenérdekű fél ugyanarra az ese- ményre a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel, a biztosító nem nyújt jogvédelmi szolgáltatást. E rendelkezés a büntető és sza- bálysértési eljárásra is vonatkozik.

8. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

8.1. Közlési kötelezettség:

8.1.1. A szerződő köteles nyilatkozni a szerződés megkö- tését megelőzően, hogy nincs ellene, illetve a biztosított ellen, továbbá általa illetve a biztosított által benyújtott és biztosítási eseménynek minősülő igény.

8.1.2. A szerződőnek nyilatkoznia kell a biztosító kérésére

– arról, hogy az előző 3 évben a jelen kiegészítő biztosítás biztosítottjának hány peres ügye volt,

– a nem fizető tulajdonosok számáról és tartozásuk össze- géről,

– a biztosított alkalmazottainak számáról, vagy arról, hogy a biztosítottnak nincs alkalmazottja.

8.2. Változás-bejelentési kötelezettség:

8.2.1. A szerződő/biztosított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyi- latkozott, illetve amelyekre a biztosító szerződéskötéskor rákérdezett.

A nem fizető adósok tartozásának összegére a változás- bejelentési kötelezettség nem vonatkozik.

8.2.2. A szerződő/biztosított köteles az észlelést követően haladéktalanul jelezni:

– a perindítást;

– a közös képviselő személyének változását;

– a biztosított alkalmazottainak számában történt változást.

9. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉSI ÉS KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

9.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a bizto- sított köteles:

– a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról és kívánságára valamennyi

AHE-12965

kapcsolódó dokumentumot átadni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartás alól felmenteni a biztosító irányában;

– a képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfe- lelően a mindenkori tényállásról tájékoztatni és kívánsá- gára minden okmányt rendelkezésére bocsátani;

– a felmerülő költségekre vonatkozó bizonylatokat a kiegyenlítés előtt legalább 5 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére átadni.

9.2. A polgári jog körébe tartozó igények érvényesítése vagy elhárítása esetén ezen kívül a biztosított köteles

– lehetővé tenni, hogy a biztosító az igényeket lehetőség szerint peren kívül rendezze;

– az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a biztosító állásfoglalá- sát – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

9.3. A biztosítási esemény bejelentését és a szükséges ira- tok becsatolását követően a biztosító írásban – a 10. pont szerint – nyilatkozik a költségek vállalásáról.

10. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK, A SIKER KILÁTÁSÁNAK MEGÍTÉLÉSE, EGYEZTETŐ ELJÁRÁS

10.1. Az adott biztosítási esemény körébe tartozó igény vizsgálatához szükséges valamennyi dokumentum átvé- telétől számított 15 munkanapon belül a biztosítónak írásban igazolnia kell a biztosítási fedezet fennállását vagy meg kell indokolnia a fedezet hiányát.

10.2. A biztosító jogosult mindenkor vizsgálni a jogérvé- nyesítés vagy a jogi védekezés várható sikerét. Ha a jogi helyzet és a bizonyítékok vizsgálata alapján arra a követ- keztetésre jut, hogy kedvezőek a kilátások az igényérvé- nyesítés/igény elleni védekezés sikerére, írásban vállalja a biztosított költségek megtérítését.

10.3. Az igényérvényesítés/igény elleni védekezés sikerének kilátástalansága esetén a költségviselés elutasítását a biz- tosított részére írásban közölni kell az okok megadásával és érdekegyeztető bizottság felállításának lehetőségére való utalással.

10.3.1. Ha a biztosított nem ért egyet a biztosítónak a költ- ségviselés elutasítását tartalmazó döntésével, a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül érdekegyeztető bizottság felállítását kérheti, az őt képviselő ügyvéd egy- idejű megnevezésével.

10.3.2. Az érdekegyeztető bizottság tagjai:

– a biztosított által megnevezett ügyvéd,

– a biztosító jogi képviselője, valamint

– az előző két tag által választott elnök.

10.3.3. Az érdekegyeztető bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelemnek a biztosítóhoz való beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és a költségek viselésének kérdésében.

Az érdekegyeztető bizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.‌‌‌

10.3.4. Az érdekegyeztető bizottság döntése, mind a biztosítóra, mind a biztosítottra kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az érdekegyeztető bizottság működéséért legfeljebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség felét számíthatja fel.

10.3.5. Az érdekegyeztető bizottság működésének költ- ségeit a biztosító abban az esetben viseli, ha az érdek- egyeztető bizottság döntése az igényérvényesítés/igény elleni védekezés várható sikere tekintetében a biztosítottra nézve kedvező.

10.3.6. Ha az érdekegyeztető bizottság döntése a bizto- sítottra nézve kedvezőtlen, akkor mindkét fél saját maga viseli az egyeztető eljárás során felmerülő saját költségeit.

10.3.7. Az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén is megilleti a biztosítottat a jogi képviselő (ügyvéd)

12.1. pontban foglalt szabad választásának a joga.

11. A BIZTOSÍTOTT KÉPVISELETE

11.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetke- zését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

11.1.1. Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg.

11.1.2. A biztosított köteles az ügyvéd megbízását meg- előzően az ügyvéd személyét és díjazását egyeztetni a biztosítóval.

A bejelentést követően a biztosító két munkanapon belül nyilatkozik a hozzájárulás kérdésében. A biztosító annak az ügyvédnek a megbízásához járul hozzá,

AHE-12965

– akinek az irodája azon bíróság vagy közigazgatási

hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes, vagy

– aki a törvényszék illetékességi területén működő ügy- véd, ha a fentiekben megjelölt helyiségben egyáltalán nincs vagy csak egy ügyvéd működik.

A biztosító hozzájárulása esetén a biztosított jogosult megbízni az ügyvédet, és a szerződés megkötésétől szá- mított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét, a szerződés megkötését a biztosítónak írásban bejelenteni. Az ügyvéd közvetlenül a biztosítottal szemben felelős a megbízás teljesítéséért.

A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

11.2. Amennyiben a biztosított kéri, a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére.

12. A NYILATKOZATOK MEGTÉTELE

A biztosító szolgáltatására, valamint a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére – az alapszabály rendelkezéseinek, valamint a közgyűlési/ taggyűlési határozatokban foglaltak figyelembevételével –

– lakásszövetkezet esetén a szövetkezet igazgatósága/ ügyvezető elnöke,

– társasház esetén a társasház közös képviselője illetve az intézőbizottság elnöke vagy a közös képviseletet ellátó jogi személy

jogosult.

13. A BIZTOSÍTÁSI IGÉNY ÁTRUHÁZÁSA

13.1. A biztosított olyan összegek megfizetésére vonatkozó igényei, melyeket a biztosító neki megfizetett, átszállnak

a biztosítóra a biztosítottat megillető jogokkal együtt, az igény felmerülésének az időpontjában.

13.2. A biztosított köteles a biztosítót igényének az érvé- nyesítésében támogatni és a biztosító javára engedménye- zési okiratot kiállítani.

VIII. ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS ‌‌‌‌‌

Az Assistance biztosítás jelen különös biztosítási felté- teleiben nem szabályozottakra az Általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a jelen különös feltételeknek az Általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

A szolgáltatásokat a biztosító megbízása alapján az Allianz Global Assistance, AGA International S.A. Magyarországi Fióktelep, H-2040 Budaörs, ORCO

Business Park, B.ép. 4.em. Szabadság út 117. (továbbiak- ban szolgáltató) nyújtja.

1. BIZTOSÍTOTT, SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT

Biztosított

A biztosított megegyezik a Vagyonbiztosítás biztosítottjával.

Biztosítási szolgáltatás jogosultja

A szolgáltatásra a biztosított jogosult.

2.TERÜLETI HATÁLY

Jelen kiegészítő biztosítás területi hatálya azonos a Vagyonbiztosításban megjelölt területi hatállyal.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Az Assistance biztosítás keretében biztosítási eseménynek kizárólag a vészhelyzet minősül. A biztosító szolgáltatását megalapozó egyes vészhelyzetek meghatározását az alább felsorolt biztosítási események, valamint az egyes Assistance biztosítások szolgáltatásairól szóló pontok tartalmazzák.

3.1. Csőtörés

A kockázatviselés helyén bekövetkezett csőtöréskár biz- tosítási esemény (lásd Vagyonbiztosítás 5.A. pont szerinti táblázat R/1. pontját), melynek következtében a kiáramló folyadék vagy gőz veszélyezteti a biztosított ingatlan ren- deltetésszerű használatát vagy közvetlen balesetveszéllyel jár.

Közös tulajdonra kötött lakóközösség-biztosítás esetén kizárólag a közös tulajdonban álló csövek töréskára által okozott veszélyhelyzet minősül biztosítási eseménynek.

A hőellátásnak a fűtéscső-töréskár miatti szünetelése csak a fűtési időszakban biztosítási esemény.

3.2. Üvegtörés

AHE-12965

A kockázatviselési hely külső nyílászáróinak bármely típusú üvegezésében bekövetkező üvegtöréskár biztosítási ese- mény (lásd Vagyonbiztosítás 5.A. pont szerinti táblázat

S. pontját), melynek következtében a külső hőmérséklet

vagy a külső időjárási viszonyok közvetlenül veszélyeztetik az ingatlanban tartózkodók egészségét, az ott található ingóságokat, vagy a betört ablaküveg miatt fennáll az ille- téktelen behatolás közvetlen veszélye.

Közös tulajdonra kötött lakóközösség-biztosítás esetén kizárólag a közös tulajdonban álló külső nyílászárók üve- gezésének töréskára által okozott veszélyhelyzet minősül biztosítási eseménynek, továbbá a veszélyeztetett ingó- ságok körében kizárólag a közös tulajdonú ingóságokat lehet figyelembe venni.

3.3. Tetőkárosodás

A kockázatviselés helyén bekövetkező viharkár, felhősza- kadáskár, hónyomáskár, illetve jégveréskár biztosítási ese- mények (lásd Vagyonbiztosítás 5.A. pont szerint táblázat E, F, G, H pontjait) következtében megsérült tetőfedésen keresztül az épületbe bejutó csapadékvíz veszélyezteti a lakhatóságot vagy az ott található ingóságokat.

3.4. Zársegély

Biztosítási eseménynek minősül, amennyiben az alábbi okok miatt nem lehet a kockázatviselés helyén lévő ingat- lanba bejutni illetve onnan kijutni.

Az épület egészére szóló lakóközösség-biztosítás esetében:

– a közös tulajdonú bejárati ajtó zárszerkezetének meghi- básodása vagy megrongálása,

– a külön tulajdonú bejárati ajtó zárszerkezetének meg- hibásodása vagy megrongálása, illetve a bejárati ajtó kulcsának eltörése, elvesztése.

A közös tulajdonra kötött lakóközösség-biztosítás esetében:

– a közös tulajdonú bejárati ajtó zárszerkezetének meghi- básodása vagy megrongálása.

Jelen biztosítási esemény kizárólag a gyalogos közlekedés céljára szolgáló bejárati ajtókra értelmezhető.

4. BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK, KÖLTSÉGEK

Az általános biztosítási feltételekben és a Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételeiben felsorolt kizárások az aláb- biakkal egészülnek ki:

4.1. A biztosítás nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek hatósági engedély nélkül átalakított ingatlan ese- tében ezen átalakítással összefüggésben keletkeznek.

4.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá

– a vészhelyzet elhárítását követően esetlegesen felme- rülő helyreállítási költségekre;

– a biztosított ingatlanban tartott ingóságokban bekövet- kező károkra;

– arra a veszélyhelyzetre, melynek elhárítását a biztosított

a jelen biztosítás kockázatviselési kezdetét megelőzően kötött más biztosítási szerződés alapján igényelheti,‌‌‌‌

– a gyártási hibából eredő veszélyhelyzetekre,

– a megfelelő karbantartás elmulasztásából, a biztosított ingatlan korából vagy a rendeltetésellenes használat- ból eredő veszélyhelyzetekre,

– az olyan hibákból eredő veszélyhelyzetekre, amelyek elhárítását a biztosított külön garancia vagy szerződés alapján kérheti,

– a biztosító és/vagy a szolgáltató előzetes hozzájárulása nélkül igénybe vett vészelhárítás költségeire.

5. A BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZTEKOR ÉS A BIZTOSÍTÓ, ILLETVE A SZOLGÁLTATÓ KÁRBEJELENTÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSE

A biztosított köteles a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legfeljebb a tudomásra jutástól számított 24 órán belül telefonon bejelenteni a biztosító 0-24 óráig hívható tele- fonos ügyfélszolgálatán, a 06-80-104-122 telefonszámon, vagy – ennek elérhetetlensége esetén – a +36 (1/20/30/70) 421-1-421 telefonszámokon.

Az igénybe vehető szolgáltatásokról – a biztosítási feltéte- lek alapján – a telefonos ügyfélszolgálat ad tájékoztatást.

Ha a biztosított, vagy a szolgáltatásra jogosult a kárbeje- lentés alkalmával még nem ismert körülmények miatt a későbbiekben további kapcsolódó szolgáltatást igényel, a telefonos ügyfélszolgálat engedélyét ehhez is kérni kell.

A biztosító az Assistance biztosítások alapján nem téríti meg az előzetes bejelentés és jóváhagyás nélkül igénybe vett szolgáltatások költségét.

A bejelentéskor a biztosítási szolgáltatások igénybevéte- léhez a következő információkat kell megadni:

– a bejelentő vezeték- és keresztneve,

– a bejelentő elérhetősége,

– a kockázatviselés helye,

– az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződés- száma,

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja és a biztosítási esemény leírása,

– az igényelt szolgáltatás.

Téves információadás esetén a biztosító helyszínre érkező közreműködője a szolgáltatást megtagadhatja, ha a hely- színi körülmények nem egyeznek a bejelentésben foglal- takkal. Az ebből eredő költség (például kiszállási költség) a bejelentőt terheli.

A biztosító és/vagy szolgáltató jogosult ellenőrizni a beje- lentésben foglaltakat és a szolgáltatások igénybevétel- ének indokoltságát.

AHE-12965

Szolgáltatás nyújtása esetén, annak megkezdéséről a szolgáltató SMS-ben vagy telefonon értesíti a bejelentőt a bejelentést követő 1 órán belül. Ha a szolgáltatás nyújtása bármely okból akadályba ütközik, akkor a szolgáltató tele- fonon megkeresi a bejelentőt.

6. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A felek a biztosítási esemény bejelentésekor megál- lapodhatnak a biztosított kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben.

A biztosított köteles a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel történt egyeztetésnek megfelelően eljárni (pl. a szolgáltatót a biztosítási esemény helyszínén meg- várni, a bejutást biztosítani).

7. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

7.1. A biztosító szolgáltatása: a biztosító a biztosítási ese- mény helyszínére irányítja közreműködőjét a vészhelyzet elhárítása céljából. A biztosító szolgáltatása a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és kiszállási költségre terjed ki.

A biztosító az Assistance biztosítások szolgáltatásait bizto- sítási eseményenként az egyes Assistance biztosítások szol- gáltatásairól szóló pontokban meghatározott limitig nyújtja.

7.2. Amennyiben a közreműködő által végzett vészelhárí- tás költsége meghaladja az adott biztosítási eseményhez tartozó limit összegét, úgy a limiten felüli összeg a biztosí- tottat terheli.

A közreműködő készpénzes számlát állít ki,

a) a felmerült többletköltségről, ha a vészhelyzet elhárítási költségek meghaladják az egyes Assistance biztosítá- sokban meghatározott értékhatárt (limitet),

b) a felmerült többletköltségről, ha a közreműködővel olyan munkát is elvégeztet a biztosított, amelyre a bizto- sítási fedezet nem terjed ki,

c) az elvégzett munka költségéről, ha a helyszínen a vész- helyzet nem állapítható meg, és a biztosított ennek köz- lését követően is kéri a szolgáltatást.

A közreműködő által kiállított készpénzes számlát a biz- tosított a helyszínen köteles kifizetni, amelyet a biztosító, amennyiben az a Vagyonbiztosítás alapján téríthető, utóbb megtérít a biztosított részére.

A biztosító/szolgáltató jogosult ellenőrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartalmát és valódiságát.

8. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE

Amennyiben a vészhelyzetet a biztosított által igényelt szolgáltatást gátló helyi körülmények miatt a biztosító/ szolgáltató nem tudja saját közreműködővel elhárítani, a biztosított és a biztosító/szolgáltató telefonos egyeztetése során engedélyezett külső közreműködők költségét a biz- tosított köteles kiegyenlíteni, majd a külső közreműködő által kiállított tételes számlát és a kifizetés igazolását a biztosító/szolgáltató részére megküldeni.

Figyelem!

A biztosító előzetes hozzájárulásával igénybe vett

szolgáltatások költségeit igazoló dokumentumo(k)at a biz- tosított köteles megőrizni abban az esetben, ha azok olyan szolgáltatáshoz kapcsolódnak, amely költségeinek megté- rítését a biztosítótól kéri.‌‌‌‌

A biztosított valamennyi dokumentumot a szolgáltatótól telefonon kapott kárszámra történő hivatkozással a telefo- non egyeztetett módon és címre köteles eljuttatni.

Amennyiben a biztosított költségei megtérítését kéri a biztosítótól, úgy az általa megküldött dokumentumokkal együtt köteles bejelenteni azt a bankszámlaszámot is, amelyre a biztosító pénzbeli szolgáltatását kéri.

A biztosító a szolgáltatás iránti igény elbírálásához szük- séges igazoló dokumentumok beérkezésétől számított 30 napon belül teljesíti a költségek visszatérítését.

9. AZ ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS MEGHIÚSULÁSA

Az Assistance szolgáltatás meghiúsul, ha a vészhelyzet a biztosítóval vagy a szolgáltatóval való kapcsolatfelvételt, illetve a munkavégzést gátló rendkívüli körülmények (vis maior, illetve a szolgáltatást nyújtón kívül álló okok) miatt sem saját, sem külső közreműködővel nem hárítható el.

10. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Amennyiben a biztosító szolgáltatást nyújtott, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a biztosí- tási esemény bekövetkezéséért felelős személlyel szemben.

11. AZ ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS SZOLGÁLTATÁSAI ÉS AZOK ÉRTÉKHATÁRA (LIMIT)

Szolgáltatás	Értékhatár
	Közös tulajdonban bekövetkezett kár esetén	Külön tulajdonban bekövetkezett kár esetén
Csőtörés: a sérült vezetékrész cseréje vagy javítása	47 250 Ft / biztosítási esemény	31 500 Ft / biztosítási esemény
Üvegtörés: a nyílászáró üvegezésének végleges vagy átmeneti pótlása	47 250 Ft / biztosítási esemény	31 500 Ft / biztosítási esemény
Tetőkárosodás: a károsodás mértékétől függően a tetőfedés javítása, helyreállítása vagy a sérült rész átmeneti ponyvázása	47 250 Ft / biztosítási esemény	31 500 Ft / biztosítási esemény
Zársegély: a zárszerkezet helyszíni javítása, indokolt esetben zárbetét cseréje	31 500 Ft / biztosítási esemény	31 500 Ft / biztosítási esemény

12. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

AHE-12965

Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerző- dés bármilyen okból megszűnik, a biztosító jogosult az Assistance biztosítást megszüntetni. Az Assistance biz- tosítás megszüntetéséről, a biztosítási szerződés ezzel összefüggő módosításának hatályáról és a szerződés módosított díjáról a biztosító a hatályba lépést megelő- zően 60 nappal írásban értesíti a szerződőt.

IX. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK ‌‌

A. BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK

1. A mechanikai és az elektronikai vagyonvédelmi rendsze- rek elemei

1.A. Mechanikai védettségi szintek

1. védettségi szint:

Megfelel az 1. védettségi szintnek az a helyiség, ame- lyet határolószerkezetei (tető is) a jogosulatlan idegen személyek behatolásától és az elmozdítástól egyaránt megóvnak.

2. védettségi szint :

– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 6 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület

nyílászárónként legalább 5 mm vastag, vagy ha ennél vékonyabbak, akkor az üveget vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

– Bejárati ajtók, garázsajtók: zárásukat 2 db biztonsági zár vagy 1 db törés ellen védetten szerelt biztonsági zár végzi. A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni.

Megfelelnek a 2. védettségi szint előírásainak az alábbiak is:

– a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szendvicsszerkezet,

– az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

– az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen felszerelve,

– továbbá az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű biztonsági üvegek.

3. védettségi szint

– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a 12 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazatéval.

– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 5 mm vastag.

Ha valamely nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

• 3 méternél alacsonyabban van,

• 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást,

akkor üvegfelületét vagyonvédelmi fóliával kell ellátni a belső oldalon.

AHE-12965

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de leg- alább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenállóképességével.

– Bejárati ajtók, garázsajtók:

• fém- vagy legalább 25 mm vastag tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerkezetű,

• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását meg- erősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja

• kiemelés, valamint befeszítés ellen védett. Az ajtók zárását

– 2 db egymástól min. 30 cm-re elhelyezett, törésvédetten szerelt biztonsági zár, vagy

– 1 db hevederzár és legalább 1 db, tőle min. 30 cm-re, törésvédetten szerelt biztonsági zár végzi.

A törésvédetten szerelt biztonsági zár reteszelési mélysé- gének legalább 14 mm-nek kell lennie.

Bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fém- lemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább kétszerese a zár- szekrény magasságának.

Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalanként maximum 4 mm, keményfa szerkezet esetén maximum

6 mm. Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja.

Az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyen- értékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgópánttal – rögzítet- ték a tokhoz.

A kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszeit retesz- húzás elleni védelemmel kell ellátni. Megfelel a 3. védett- ségi szint előírásainak a legalább 12 cm vastagságú, három vagy több rétegű szendvicsszerkezet is. A 3. védett- ségi szint elemeként elfogadhatók olyan nyílászárók is, amelyekre a Mabisz „részleges mechanikai védelem alko- tóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott. A 3. védett- ségi szint előírásainak megfelelnek a Mabisz által ajánlott MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P2A (A1-es) és P3A (A2-es) biztonsági üvegek.

4. védettségi szint

– Falazatok, födémek, tetőszerkezetek: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek határolószerkezeteinek szilárdsága egyenértékű a

38 cm vastag tömör, kisméretű téglából készült falazaté- val.

– Ablakok, erkélyajtók (teraszajtók), kitekintők, felül- és oldalvilágítók: az összes üvegezett felület nyílászárónként legalább 6 mm vastag.

Ha a nyílászáró alsó éle a járdaszinttől

• 3 méternél alacsonyabban van, vagy

• 3 méternél magasabban van, de valamely mellék- épület, épületrész, építmény vagy beépített eszköz (pl. tűzlétra) megkönnyíti a bejutást, akkor a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelni:

• az ablakok, erkélyajtók, kitekintők, felül- és oldalvilá- gítók teljes felületét minimum 12 mm átmérőjű kör- acélból készült és maximum 100x300 mm-es osztású

– vagy más műszaki megoldású, de az előbbivel megegyező szilárdságú – rácsozattal kell védeni, amely kívülről roncsolás nélkül nem szerelhető le,

• a rácsot a sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosz- szúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távol- ságra is – átmenőcsavarral kell rögzíteni a falba vagy a nyílászáró keretéhez olyan módon, hogy kívülről csak roncsolással legyen eltávolítható,

• falba rögzítés esetén a falazókörmök keresztmet- szetének legalább azonosnak kell lennie a rács anyagának keresztmetszetével. A minimális beépítési (rögzítési) mélység téglafalban 150 mm, betonban 100 mm. A rács helyettesítésére megfelelnek az áttörésbiztos, rétegelt – minimum P6B fokozatú (B1- es) – biztonsági üvegek vagy a velük azonos védett- séget nyújtó, a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régebben minő- sített) üvegszerkezetek. A rács helyettesítésére alkal- mas üveg csak olyan keretbe helyezhető el, amely a Mabisztól „teljes körű mechanikai védelem alkotó- eleme” ajánlást (régebben minősítést) kapott.

• Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek – de leg- alább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszerkezet ellenálló képességével.

– Bejárati ajtók, garázsajtók: a Mabisz által teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlott (régeb- ben minősített) szerkezetek.

Minősítés hiányában a bejárati ajtónak a következő műszaki-technikai feltételeknek kell maradéktalanul megfelelnie:

• az ajtólap fém- vagy legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával megegyező faszerke- zetű. A fémszerkezetű ajtó lapja legalább 2 mm vas- tagságú vaslemezzel van borítva,

• fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadását meg- erősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzí- tett ellenlemez biztosítja,

• az ajtólap kiemelés, befeszítés ellen védve van,

• az ajtólap és a tok közötti záráspontosság oldalan- ként maximum 2 mm, keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm,

• az ajtólapokat minimum 3 db diópánttal – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú, egyedi kialakítású forgó- pánttal – rögzítették a tokhoz.,

• a zárszerkezet legalább 3 aktív és 1 passzív ponton biztosítja a zárást,

• a zárak reteszelési mélysége eléri a 18 mm-t,

• a zártest és a zárbetét fúrás, finomnyitás és letörés ellen védve van,

• a kétszárnyú bejárati ajtók és erkélyajtók reteszei reteszhúzás elleni védelemmel vannak ellátva,

• bevésőzár alkalmazása esetén a fa ajtólap külső oldala a zárszekrény hosszanti tengelyében kívülről olyan fémlemezzel van megerősítve, amely roncsolás nélkül nem szerelhető le, és magassága legalább két- szerese a zárszekrény magasságának,

AHE-12965

A 4. védettségi szint elemeként elfogadhatók olyan szerke- zetek is, amelyekre a Mabisz „teljes körű mechanikai véde- lem alkotóeleme” ajánlást (régebben minősítést) adott.

1.B. Elektronikai j elzőrendszer

A riasztóközpont a védett téren belül van elhelyezve, bur- kolata szabotázsvédett, min. 1 mm lágyacél vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból készült.

Minden helyiségbe, amely határos a külvilággal, az ille- téktelen személyek behatolását jelző elemek kombinációit kell telepíteni. A behatolást jelző elemek minimális kombi- nációi a következők:

– mozgásérzékelő (PIR) és nyitásérzékelő (reed), vagy

– mozgásérzékelő és akusztikus üvegtörés-érzékelő.

A behatolást jelző elemek kombinációin túl az elektronikai jelzőrendszerhez szükséges még legalább

– 1 db, célszerűen a kívülről legjobban látható helyre tele- pített, akkumulátoros hang-fény jelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy külön mászóeszköz nélkül ne lehessen leszerelni,

– telefonos, illetve rádiós kezelőegység(ek) vagy GSM/ GPRS-kommunikátorral ellátott riasztóközpont,

– a riasztóközpont olyan távfelügyelethez van csatlakoz- tatva, amelyik szerződésben vállalja az átjelzéstől szá- mított max. 15 percen belüli kivonulást.

Ha a területen nincs saját kivonuló szolgálattal rendelkező távfelügyelet, a biztosító a rendőrséget közvetlenül (telefo- non) értesítő távfelügyeletet is elfogadja.

Az elektronikai jelzőrendszer nem vehető figyelembe, ha csak természetes személyt értesítő telefonos jelzéssel vagy távfelügyeleti csatlakozás nélkül (csak helyi riasz- tásként) működik.

A fenti minimális kritériumokat meghaladó elektronikai jelzőrendszer kiépítését egyedi elbírálás alapján, szolgálta- tás-növeléssel veheti figyelembe a biztosító.

2. VAGYONVÉDELMI FOGALMAK

1. Törés elleni védelem

Letörés ellen védett a hengerzárbetét, ha a külső oldalon (rácsajtók, üvegezett ajtók esetében – ahol a zárbetét belső oldala is hozzáférhető – a belső oldalon is) az ajtó- lap síkjából – vagy a kívülről csak roncsolással eltávolít- ható nem könnyűfémből készült zárcímer, szintezőfém, rozetta stb. síkjából – nem nyúlik ki 2 mm-nél hosszabban.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor vannak védve, ha a szárny reteszei (csúszó-, áthajtó- vagy elfordítós rigli) ellenállnak a külső feszítést követő elmozdításnak. (Ilyen pl. facsavar egy furaton keresztül a reteszen át, vagy akár egy belülről beszorított és lecsava- rozott ék a nem nyíló szárny alá stb.). Megfelel a reteszhú- zás elleni védelemnek a billenőkaros szerkezet.

3. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a tartószerkezetével együtt, a Mabisz által ajánlott (régebben minősített) biztonsági

lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, továbbá minden olyan lamellás zárszer- kezet, amelyet a Mabisz „biztonsági zárnak” minősített. Mindegyiknek minimum 10 000 variációs lehetőséggel kell rendelkeznie.

4. Aktív zárási pont

Aktív zárási pontnak számít az a záróelem, amelyet közvet- lenül vagy áttételesen, de nyitózáró szerkezettel (kulccsal) lehet mozgatni.

5. Passzív zárási pont

Idetartoznak mindazok a zárást biztosító elemek, amelyek nem kulccsal hozhatók működésbe. A forgópántok és a passzív zárótüskék (a ki- és befeszítést gátlók) összesen egy passzív zárási pontnak tekintendők.

6. Kiemelés elleni védelem

Az ajtóra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan műszaki megoldás, amely kívülről történő támadás esetén meg- akadályozza a zárt ajtónak a zsanérról való leemelését.

7. Be- és kifeszítés elleni védelem

Olyan műszaki megoldás, amelyik hatásosan késlelteti, illetve megakadályozza a nyílászáró külső oldal felőli be- vagy kifeszítését. Alapvető megoldás a minél jobb zárás- pontosság, de megfelelő pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a hevederzár is.

8. Záráspontosság

Zárt állapotban az ajtó lapja és az ajtókeret oldalai közötti, mm-ben mért legnagyobb távolság.

9. Fúrás elleni védelem

Fúrás ellen védett az a zárszerkezet, zárcilinder, amelyet a beépített vagy a fúrás ellen utólag felszerelt védelmi ele- mek miatt nem lehet megfúrni, illetve a zárszerkezet fúrás esetén sem lesz nyitható.

10. Finomnyitás elleni védelem

Finomnyitás ellen akkor védett a zár, ha csak a rendelte- tésszerű használatára szolgáló eszközzel lehet működtetni.

Ilyen a két vagy több csapsoros, illetőleg a több különböző fizikai elven működő zárbetét.

11. Önálló zárási pont

Önálló zárási pontnak csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő zárnyelvek (reteszvasak) tekinthetők.

12. Reteszelési mélység

A zárnyelvnek a fogadóelembe (vasalatba) való benyú- lása, illetve a benyúlás mélysége.

13. Vagyonvédelmi fóliák

Mindazok a – szakcég által az üvegfelületek belső olda- lára telepített – vagyonvédelmi (biztonsági) fóliák, ame- lyek az üveget annak összetörésekor egyben tartják.

14. Biztonsági üvegek

Több üvegréteg közé helyezett vagyonvédelmi fólia egy- beépítésével gyártott üvegszerkezetek, vagy egyéb olyan fényáteresztő anyagok, amelyeket a rétegvastagságból, összetételből adódó tulajdonságaik miatt „átdobást gátló” (P1A, P2A, P3A, P4A, P5A), illetve „áttörést gátló” (P6B, P7B, P8B) minősítéssel láttak el.

B. ÖSSZEGHATÁROK ÉS SZOLGÁLTATÁS BETÖRÉSES LOPÁSSAL OKOZOTT KÁROK ESETÉN

A betöréses lopással okozott és biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosító káreseményenként

– a káridőponti védettségi szinttől függő szolgáltatási limitösszegen belül

– a károsodott vagyonrészre, illetve a vagyonrészen belüli vagyoncsoportra vonatkozó részlimitösszegig

téríti meg a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

AHE-12965

A káridőponti védettségtől függő szolgáltatási limitösszegek a Vagyonbiztosítás alapján

Káridőponti védettségi szint	Szolgáltatási limit (Ft)
	Közösségi ingóságok	Háztartási ingóságok (külön tulajdononként)
1. védettségi szint	200	200
2. védettségi szint vagy 1. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	1 000	1 000
3. védettségi szint vagy 2. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	2 000	3 000
4. védettségi szint vagy 3. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	4 000	9 000
4. védettségi szint + elektronikai jelzőrendszer	10 000	20 000

X. ALKALMAZOTT ZÁRADÉKOK ‌‌‌‌‌‌

EFL ZÁRADÉK

Előfedezet az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződéshez

Az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződés a szerződő külön kérése alapján egészíthető ki jelen záradékkal.

1. ELŐFEDEZETI IDŐSZAK

Az előfedezet alapján a biztosító az Allianz Lakóközösség- biztosítás Plusz ajánlat aláírásának dátumát követő nap- tól az ajánlaton megjelölt kockázatviselési kezdetig, de legfeljebb 364 napig vállalja a kockázatot, amennyiben a biztosított ezen időszak alatt, ugyanezen kockázatviselési helyre más biztosítónál érvényes lakóközösség-biztosítás- sal rendelkezik.

Az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz biztosításhoz utó- lag kért EFL záradék előfedezeti időszakának kezdőnapja az erre vonatkozó igény biztosítóhoz való beérkezését követő nap.

2. AZ ELŐFEDEZET DÍJA

Az előfedezetet a biztosító külön díj ellenében nyújtja.

3. FEDEZET, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS KIZÁRÁSOK

3.1. Fedezet

A biztosító azokra az előfedezet időszaka alatt bekövetke- zett káreseményekre vállal fizetési kötelezettséget, ame- lyek az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz vagyon- és felelősségbiztosításának (alapbiztosítás) különös biztosí- tási feltételei, valamint az ajánlaton feltüntetett kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltételei alapján biztosítási eseménynek minősülnek, és amelyekre a szerződő vagy biztosított a káresemény időpontjában hatályos, más biz- tosítónál lévő lakóközösség-biztosítási szerződése nem nyújt fedezetet.

3.2. Biztosítási esemény

AHE-12965

Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított más biz- tosítónál érvényes lakóközösség-biztosítással rendelkezik, melynek érvényessége alatt az előfedezeti időszakban káresemény következett be és a másik biztosító alacso- nyabb szolgáltatási összeggel zárta le a kárrendezést, mint az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződési feltételeiben meghatározott szolgáltatási összeg, vagy a másik biztosító szerződési feltételei szerint a káresemény nem minősült biztosítási eseménynek, vagy a káresemény- nyel érintett vagyontárgy nem biztosított vagyontárgy, mely alapján a másik biztosító a kárigényt elutasította.

Az épületben lévő közös tulajdonú (lásd Fogalom- meghatározások) épületrészeken/helyiségeken kívüli

egyéb helyiségekre az előfedezet csak abban az esetben terjed ki, ha ezekre a másik biztosítónál kötött biztosítás is fedezetet nyújt. Az előfedezet nem terjed ki a biztosítottak háztartási ingóságaira.

3.3. Kizárás

A biztosított az előfedezet záradék alapján nem jogosult szolgáltatásra az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz kiegészítő Assistance biztosítás feltételeiben szereplő biz- tosítási események körében.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

Az EFL záradék alapján a biztosító a kárigényt az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz feltételei alapján, a feltéte- lekben meghatározott biztosítási összegig (éves limit), de legfeljebb káreseményenként

– Mix csomag esetén 200 000 Ft-ig,

– Komplex csomag esetén 350 000 Ft-ig

téríti meg.

4.1. A biztosító szolgáltatásának feltétele

4.1.1. A biztosító az előfedezet alapján abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződés gyakoriság szerinti első díját, de (beleértve a jelen záradék miatt fizetendő külön díjat is) a szerződés létrejöttekor – a választott díjfizetési módtól függetlenül – bankkártyával vagy átutalással meg- fizették. Ezt a szerződő bankkártyával a www.allianz.hu oldalról elérhető Online Díjfizetés oldalon, vagy a biztosítás- közvetítő ügynöknél mPOS terminálon keresztül fizetheti be, vagy számlavezető bankjánál indított átutalással a biztosító bankszámlájára a szerződésszámra való hivatkozással ren- dezheti. Csekkes díjfizetés választása esetén az első díj befi- zethető a kötvénnyel együtt megküldött csekken is. Amennyiben a szerződő az első díj mPOS terminálon keresztül történő befizetését választja, a gyakoriság sze- rinti éves, féléves vagy negyedéves díj helyett elegendő csekkes díjfizetési mód esetén 3 havi, egyéb díjfizetési módok esetén 1 havi díjnak megfelelő összeg befizetése.

4.1.2. Az előfedezeti időszak alatt bekövetkezett kárt a másik biztosítónál kötött lakóközösség-biztosítási szerző- dés hatálya alatt a másik biztosítónál kell bejelenteni.

Jelen záradék szerinti biztosítási eseményt a másik biz- tosító által kiállított kárkifizetésről szóló értesítő vagy a kárigényt elutasító levél kézhezvételétől számított 8 mun- kanapon belül a biztosítónak be kell jelenteni.

4.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az Általános biztosítási feltételek 11. A. e) pontjában felso- rolt dokumentumokon túl rendelkezésre kell bocsátani az alábbiakat:

– a másik biztosítónál hatályos lakóközösség-biztosítási szerző- dést igazoló dokumentumok (kötvény, díjigazolás),

– a másik biztosító által kiállított kárfelvételi jegyzőkönyv,‌‌‌‌‌

– a kárkifizetésről szóló értesítő vagy a kárigényt elutasító levél (papír alapú vagy digitális formában),

– a kárral érintett biztosított hozzájáruló nyilatkozata ahhoz, hogy a biztosító a másik biztosítónál hatályos lakóközösség-biztosítás adott káreseményének adatait beszerezhesse.

A jelen záradék szerinti biztosított 8 napon belül köteles bejelenteni, ha a jelen záradék 3.2. pontjában meghatá- rozott biztosítási esemény alapjául szolgáló kárügyben a bejelentetthez képest további kárkifizetés történik. E köte- lezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a jelen záradék szerinti szolgáltatási kötelezettségének már eleget tett.

4.3. Amennyiben a jelen záradék 3.2. pontjában megha- tározott biztosítási esemény alapjául szolgáló kárügyben a jelen záradék alapján történt kárkifizetést követően a másik biztosító további kifizetést teljesít, úgy Társaságunk jogosult visszakövetelni a jogalap nélküli gazdagodás összegét.

4.4. Önrészesedés

A jelen záradék alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrészesedést nem von le.

TMK ZÁRADÉK

Tartamkedvezmény az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződéshez

1. A TARTAMKEDVEZMÉNY

A szerződő a tartamkedvezmény keretében vállalja, hogy az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződés az általa választott időtartamon belül (1, 2, 3, 4 vagy 5 évig) nem szűnik meg szerződő általi felmondás vagy

díjnemfizetés miatt, míg a biztosító ugyanezen tartamked- vezmény keretében a szerződés díjából a szerződő által vállalt időtartamtól függő kedvezményt nyújt.

A szerződő a tartamkedvezményt az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződés megkötésével egyidejűleg, vagy a már hatályos Allianz Lakóközösség- biztosítás Plusz szerződésére vonatkozóan is választhatja.

2. TARTAMKEDVEZMÉNY PERIÓDUS

A tartamkedvezmény periódus a szerződő által választott 1, 2, 3, 4 vagy 5 éves időszakot jelenti.

A szerződő által választott tartamkedvezmény periódust a kötvény tartalmazza.

3. A TARTAMKEDVEZMÉNY KEZDETE

3.1. Az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződés megkötésekor választott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete egybeesik a kockázatviselés kezdetével.

3.2. A már hatályos Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződéshez utólag választott tartamkedvezmény esetén a tartamkedvezmény kezdete a szerződő által megjelölt jövőbeni időpont lehet, mely időpont nem lehet későbbi, mint az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz biztosítási szerződésnek a tartamkedvezmény választást követő biz- tosítási évfordulója. Amennyiben a szerződő nem jelöl meg ilyen időpontot, úgy a tartamkedvezmény az azt követő napon kezdődik, amikor a tartamkedvezmény igénylés a biztosítóhoz beérkezik.

3.3. A tartamkedvezmény kezdetét a kötvény tartalmazza.

4. A TARTAMKEDVEZMÉNY VÉGE

4.1. A tartamkedvezmény véget ér a tartamkedvezmény periódus lejártával. A tartamkedvezmény vége minden esetben egybeesik az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz biztosítási szerződés biztosítási évfordulójával.

4.2. A biztosító a tartamkedvezmény végét a szerződő által választott tartamkedvezmény periódus alapján határozza meg.

4.2.1. Amennyiben a szerződő által választott tartamked- vezmény kezdete egybeesik a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezdetétől számított tar- tamkedvezmény periódus letelik.

4.2.2. Amennyiben az Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződés kötésével egyidejűleg választott tartamkedvez- mény esetén a szerződő által választott tartamkedvez- mény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosítási évforduló lesz, amelyen a tartamkedvezmény kezdetét követő első biztosítási évforduló napjától számított tartamkedvezmény periódus letelik.

4.2.3. Amennyiben a már hatályos Allianz Lakóközösség- biztosítás Plusz szerződéshez utólag választott tar- tamkedvezmény esetén a szerződő által választott tartamkedvezmény kezdete nem esik egybe a biztosítási évfordulóval, úgy a tartamkedvezmény vége az a biztosí- tási évforduló lesz,

– amelyen 1 éves tartamkedvezmény periódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét követő biztosítási évfordu- lótól számított periódus letelik,

– amelyen a 2, 3, 4 vagy 5 éves tartamkedvezmény peri- ódus esetén a tartamkedvezmény kezdetét megelőző biztosítási évfordulótól számított periódus letelik.

AHE-12965

4.3. A tartamkedvezmény végét a kötvény tartalmazza.

5. A FELMONDÁS KIZÁRÁSA A MEGLÉVŐ SZERZŐDÉSRE UTÓLAG VÁLASZTOTT 1 ÉVES TARTAMKEDVEZMÉNY PERIÓDUS ESETÉN ‌‌‌‌

Amennyiben a szerződő a már hatályos Allianz Lakóközösség-biztosítás Plusz szerződésére a biztosítási évfordulótól eltérő hatállyal utólag választ 1 éves perió- dusú tartamkedvezményt, úgy a felek kizárják az adott biztosítási időszak végére vonatkozóan a szerződő felmon- dási jogát.

6. A TARTAMKEDVEZMÉNY MEGÚJULÁSA

A tartamkedvezmény a választott tartamkedvezmény periódus lejáratát követően változatlan feltételekkel, így azonos tartamkedvezmény periódussal és azonos mértékű kedvezménnyel automatikusan megújul, amennyiben a szerződő

– nem kezdeményezi a tartamkedvezmény periódus idő- tartamának megváltoztatását a jelen záradék 7. pontja szerint, vagy

– nem kéri a tartamkedvezmény megszüntetését a jelen záradék 8. pontja szerint.

7. A TARTAMKEDVEZMÉNY PERIÓDUS IDŐTARTAMÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA

AHE-12965

A szerződő a tartamkedvezmény periódus időtartamának megváltoztatására irányuló szándékát a tartamkedvez- mény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a lejáratot követően megújuló tartamkedvezmény periódusa és a kapcsolódó tartamkedvezmény mértéke a szerződő által választottak

szerint módosul. A szerződő a módosítás hatályba lépésé- től kezdődően a biztosítás díját a módosított tartamked- vezmény szerint köteles megfizetni.

8. TARTAMKEDVEZMÉNY MEGSZÜNTETÉSE A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE NÉLKÜL

A szerződő a tartamkedvezmény megszüntetésére irányuló szándékát a tartamkedvezmény periódusának lejárta előtt legkésőbb 30 nappal közölheti a biztosítóval, mely esetben a tartamkedvezmény az adott tartamkedvezmény periódus

utolsó napján, a biztosítási évfordulóval megszűnik. Ezt köve- tően a szerződő a tartamkedvezmény nélkül számított bizto- sítási díjat köteles megfizetni.

9. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE A TARTAMKEDVEZMÉNY ALATT ÉS ENNEK KÖVETKEZMÉNYEI

Amennyiben a szerződés a szerződő által választott tartam- kedvezmény periódus lejárta előtt a szerződő általi felmon- dással, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, úgy a szerződő a biztosító által nyújtott tartamkedvezményt elveszíti.

Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnését követően köteles a biztosító által a megszűnt szerződésre tartamkedvezmény címén nyújtott díjkedvezmény összegét a biztosító felhívására megfizetni.

A biztosító a visszakövetelt tartamkedvezmény összegét arra a biztosítási időszakra vonatkozó díjelőírásban érvé- nyesíti, amely időszakon belül a szerződés megszűnt.

EGYÉB ZÁRADÉKOK ‌

Általános záradékok

DJT A szerződés díjfizetése Díjnet rendszeren keresztül történik

TUK A teljes körű épületbiztosítás alapján bejelentett a külön tulajdonban lévő épületrészekben bekövetkezett károk rendezéséhez a közös kép- viselő igazolást állít ki a károsodott külön tulajdonú ingatlanra eső biztosítási díj rendezettségéről a biztosított részére. A biztosítási szol- gáltatás biztosított részére történő kifizetésének feltétele a fenti igazolás benyújtása a biztosító részére.

Igazolás hiányában a megállapított szolgáltatási összeget a biztosító a társasház/szövetkezeti ház részére utalja.

HUI A biztosító az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges meg- szüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást, vagy nyilatkozatot postai úton küldi meg a szerződő részére.

EMA A biztosító a vonatkozó jogszabályok alapján, az Allianz általános szerződési feltételének megfelelően, a biztosítási szerződés megkötésé- vel, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatást vagy nyilatkozatot (beleértve különösen a indexértesítő levél, kötvény, számla/számviteli bizonylat megküldését) elektronikus úton (e-mail-ben), fokozott biz- tonságú elektronikus aláírással ellátva küldi. A biztosító nem vállal felelősséget a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért.

Kockázatelbírálás alapján alkalmazható záradékok

V17 A külső-belső felújítási, átalakítási, építési munkálatok végzésének idejére a biztosító a „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) felsorolt lakásokra, nem lakás célját szolgáló helyiségekre, a biztosított épület közös tulajdonú részeire, ill. a szerződésben meghatározott kockázatviselés helyére a csőtörés- és/vagy a kiegészítő üvegkár- és/vagy a kiegészítő tetőbeázás- és panelhézag-kockázatokat a biztosító nem vállalja.

V18 Az épület tartószerkezetein egyenetlen süllyedésből származó repedések láthatók, a födémek és/vagy tartófalak állékonysága nem meg- felelő, felsorolás a „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete). A biztosító a régi süllyedéssel /a födémek és tartófalak állapotával/ kapcsolatban bekövetkező károk térítését nem vállalja.

V19 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett tető ácsszerkezete felújításának, megépítésének, ill. a gombafertőzött vagy/és bogár- és szúfertőzött ácsszerkezet felújításának elvégzéséig a vihar-, a felhőszakadás-, a hónyomás- és a jégveréskárok kockáza- tát, valamint a mindezekkel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja.

V20 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett tetőlécezés, tetőfedés felújításának, kialakításának elvégzéséig a vihar-, a felhőszakadás-, a hónyomás- és a jégveréskárok kockázatát, valamint a mindezekkel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja.

V21 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett lapos tető szigetelésének és szegélybádogozásának felújításáig a vihar- és a felhőszakadáskárok kockázatát, valamint az ezekkel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja.

V22 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett kémények, szellőzők, tetőkibúvók felújításának elvégzéséig a vihar-, a felhő- szakadás-, a hónyomás- és a jégveréskárok kockázatát, valamint az ezzel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja.

V23 A padlástérben szabálytalanul tárolt gyúlékony anyagokból kiinduló tűzkárok a biztosító mentesülését eredményezhetik.

V24 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett függő vagy/és fekvő ereszcsatorna, attikacsatorna, belső vízelvezető vályú felújításának elvégzéséig a csapadékvíz által okozott beázáskárok térítését, a vihar- és felhőszakadáskárok kockázatát, valamint az ezzel összefüggésben bekövetkező beázáskárok térítését a biztosító nem vállalja.

V26 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett szennyvízvezeték, víznyomócső, fűtéscső, melegvíz-vezeték és ezek szerel- vényeinek felújításáig, a javítás elmulasztásával összefüggésben bekövetkező csőtörés- és vízkárok kockázatát a biztosító nem vállalja. Csőtörés esetén a biztosító a „Záradéklapon” megjelölt víznyomócső-vezeték pótlását nem téríti.

V27 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett hófogók, a tetőhéjalás felújításáig, a hófogók felszereléséig a lezúduló hó, jég vagy a vihar miatt lehulló tetőfedő anyag darabja által okozott felelősségi károk kockázatát a biztosító nem vállalja.

V28 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett homlokzatvakolatok, ereszvakolatok, párkányok, erkélyek, függőfolyosók felújításának elvégzéséig a lehulló épületdarab által okozott felelősségi károk kockázatát a biztosító nem vállalja.

V29 A kockázatviselés a felújítás számlával történő igazolása és az ismételt helyszíni szemlén történő jóváhagyás napjától kezdődhet.

V31 A „Záradéklapon” (az ajánlat 2. számú melléklete) feltüntetett üvegfelületekre a Vagyonbiztosítás üvegtöréskár, továbbá az Üveg+ kiegé- szítő biztosítás valamennyi biztosítási eseménye (Komplex csomag választása esetén az adott üvegfelületeket érintő összes biztosítási ese- mény) kizárásra kerül a „Záradéklapon” megjelölt károsodások kijavításáig és ennek a biztosító felé történő bejelentéséig. A biztosító a bejelentést követően dönt a kijavítás helyszínen történő esetleges ellenőrzéséről.

KMV A biztosítási szerződés a szerződő által a szerződéskötés/módosítás alkalmával tett ajánlattól abban tér el, hogy a szerződésre a Komplex csomag helyett a Mix csomag vonatkozik.

AHE-12965

OCP A biztosító a Vagyonbiztosítás Vízkár biztosítási eseményének Csőtöréskár, valamint Dugulás miatti kár alpontjai alapján 30 000 Ft (har- mincezer forint) önrészesedés levonásával nyújt szolgáltatást.

TKP A biztosító a Vagyonbiztosítás Vízkár biztosítási eseményének Beázáskár alpontja, valamint a kiegészítő Tető- és panelhézagbeázás- biztosítás körébe tartozó káreseményekre a káreseményt kiváltó műszaki hiányosság (pl.: nem megfelelő tetőszigetelés, tetőhéjalás, hom- lokzatszigetelés) igazolt megszüntetéséig nem nyújt szolgáltatást.

A vezérigazgatóság által adható záradékok

VBE A jelen lakóközösség-biztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréseslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.

VEG A jelen lakóközösség-biztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

Engedményezésre, zálogjog bejegyzésre vonatkozó záradékok

VJE Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal, mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására.

VJZ A biztosított épület jelzáloggal terhelt.

AHE-12965

ZLG A biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatában foglaltak szerint a vagyonbiztosítási szerződés alapján a biztosítási összegen/biztosítási szolgáltatáson a nyilatkozatban megjelölt zálogjogosult hitelintézetet – a biztosított vagyontárgyra megkötött hitel- és zálogszerződésre tekintettel – a Ptk. 5:104. § alapján törvényi zálogjog illeti meg.

XI. SZ. FÜGGELÉK: KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEI ‌‌

A kiegészítő biztosítások egy egységre jutó kezdeti biztosítási összegei és a választható egységek száma

Biztosítás Egy egységre jutó kezdeti

AHE-12965

biztosítási összeg (Ft)

Választható egységek (többszörözhetőség)

Felelősségbiztosítás

Közösségi

Egyéni

20 000 000

5 000 000

közös tulajdonra

250 000

Üveg+ biztosítás

Vandalizmus biztosítás

külön tulajdonra

közös tulajdonra

50 000

100 000

Azonos a közös tulajdonra választott egységszámmal

külön tulajdonra

50 000 Azonos a közös tulajdonra választott egységszámmal

Energiatudatos-gépészet biztosítás

500 000

Társasházi géptörés biztosítás

500 000

Jogvédelem biztosítás

500 000

Közös képviselői felelősségbiztosítás

5 000 000

Csoportos családi baleset-biztosítás

200 000

Elfolyt víz térítése

közös tulajdonra

külön tulajdonra

100 000

50 000

Document Metadata

Table of Contents

ALLIANZ LAKÓKÖZÖSSÉG-BIZTOSÍTÁS PLUSZ

Document Metadata