Ügyféltájékoztató és szabályzat

Panoráma

Ügyféltájékoztató és szabályzat

LAKÁSBIZTOSÍTÁSOK

Érvényes: 2005. április 1-tôl

Általános ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Megtisztelônek érezzük, hogy biztosítási szerzôdés megkötésére irányuló ajánlatával a Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaságot kereste meg.

Ezúton tájékoztatjuk Önt biztosítótársaságunk fôbb adatairól, a biztosítással kapcsolatos titok- és adatvédelmi szabályokról, valamint azokról a lehetôségekrôl, amelyeket ügyfeleink jogaik és jogos érdekeik érvényesítése céljából igénybe vehetnek.

Biztosítónk fôbb adatai

A Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság a francia Groupama csoport leányvállalata. 1990. óta mûkö- dünk Magyarországon (2004. októberéig Európa Biztosító Rt. néven); cégjegyzékszámunk: 00-00-000000, adószámunk: 10507247-2-44.

Székhelyünk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. Telephelyünk és személyes ügyfélszolgálatunk: 1114 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00. Postacímünk: 1519 Budapest, Pf. 271

Központi telefonszámunk: (00-0) 000-0000

Központi faxszámunk: (00-0) 000-0000,

Központi e-mail címünk: xxxx@xxxxxxxx.xx

Számos helyi irodával rendelkezünk az ország egész területén. Ezek címét, telefonszámát, valamint biztosítótársaságunk és ter- mékeink részletesebb bemutatását megtalálja honlapunkon, a xxx.xxxxxxxx.xx címen.

Felügyeleti szervünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1535 Budapest, 114. Pf. 777., Telefon: (06-40) 203-776, xxx.xxxxx.xx).

Titok- és adatvédelem

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 153.§-a értelmében a biztosítót titoktartási kötele- zettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adattal kapcsolatban, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik. Az ilyen, biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képvise- lôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A biztosító titoktartási kötelezettsége azonban a 2003. évi LX. tv. 157. §-a értelmében meghatározott szervezetekkel kapcso- latban nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbítani köteles, ügyfeleink erre vo- natkozó írásos hozzájárulása nélkül is.

E szervezetek a következôk: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a folyamatban lévô büntetôeljá- rás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség; büntetôügyben, polgári ügyben, valamint a csôdeljárás, illetve a felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzô; adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat; a biztosító, a biztosításközvetítô, a szak- tanácsadó, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó magyarországi képviselete, ezek érdekképviseleti szervezetei, illetve a biztosítási, biztosításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal; a feladatkörében eljáró gyámhatóság; az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság; külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szerv; a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók; az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosító; a biztosítók által létrehozott és mûködtetett kiszervezett tevé- kenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzô. A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladék- talanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális

fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bûncselekményével van összefüggésben.

A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváha- gyást nélkülözô megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, biztosítási titoknak minôsülô adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és mûködtetett központi információs rend- szer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.

Ügyfeleink jogai

Számunkra a legfontosabb az elégedett ügyfél. Ezen célunk eléréséhez a legnagyobb segítséget hiányosságaink visszajel- zésével kaphatjuk. Ezért kérjük, hogy amennyiben már létrejött szerzôdésével, vagy biztosító társaságunk mûködésével kapcso- latban bármilyen kérése, kérdése vagy problémája lenne, forduljon a biztosítás közvetítôjéhez, helyi irodánkhoz, vagy hívja a Groupama Biztosító központi, telefonos ügyfélszolgálatát a (06-1) 279-4000-es, helyi tarifával hívható számon.

Amennyiben minden erôfeszítésünk ellenére sem sikerült problémáját orvosolni, kérjük, forduljon írásban panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkhöz: Groupama Biztosító Zrt. Központi Ügyfélszolgálata, levélcím: 1519 Budapest, Pf. 271, fax: (00-0) 000-0000, e-mail: xxxxxx@xxxxxxxx.xx!

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy panaszt nyújthat be felügyeleti szervünkhöz is; a fogyasztók védelmérôl szóló 1997. évi CLV. törvény 18. §-a alapján fogyasztói jogainak érvényesítése érdekében igénybe veheti békéltetô testület eljárását; vala- mint jogait bírósági úton is érvényesítheti azzal, hogy az Ön biztosítási szerzôdésére a mindenkor hatályos magyar jogszabá- lyok rendelkezései az irányadóak.

A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Ügyféltájékoztató a Panoráma lakásbiztosításról

Tisztelt Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk azt a biztosítást, amely az Ön érdeklôdését felkeltette!

Mire terjed ki a biztosítás (mi minôsül biztosítási eseménynek)?

A PANORÁMA LAKÁSBIZTOSÍTÁS alapja a Lakásbiztosítás Általános Szabályzata és az Épület- és Lakás Alapbiztosításának Különös Szabályzata, mely utóbbi a választott biztosítási csomagtól függôen az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:

• „Bázis” csomag esetén: tûz; villámcsapás; villámcsapás indukciós hatása; robbanás; roppanás; vihar; hónyomás; jégverés; felhôszakadás; idegen tárgyak rádôlése; földrengés; földcsuszamlás; föld- és kôomlás; ismeretlen földalatti üreg és épít- mény beomlása; idegen jármû nekiütközése; légijármû és rakományainak ütközése; vezetékes vízkár; az épület nyílászá- róinak és szerkezetileg beépített üvegezések törése; repedése; felelôsségbiztosítás (biztosítási esemény a személyi sérülé- ses és szerzôdésen kívül kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett tárgyrongálás, feltéve, hogy azokért a biztosított a magyar polgári jog szerint felelôsséggel tartozik).

• „Plusz” csomag esetén a fentieken túl: árvíz; üvegkerámia fôzôlap törése, repedése; betöréses lopás- és rablásbiztosítás (biztosítási esemény a betöréses lopás, rablás, kifosztás, rongálás); balesetbiztosítás [biztosítási esemény a baleset, amely a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal, vagy a bal- esettôl számított egy éven belül meghal, vagy maradandó teljes vagy részleges egészségkárosodást, illetve csonttörést, csontrepedést (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodást) szenved].

Mi a kockázatviselés kezdete?

A biztosító kockázatviselésének kezdete – ha a felek ettôl eltérôen, írásban nem állapodtak meg – az azt követô napon 0 órakor kezdôdik, amikor a szerzôdô fél által fizetett elsô biztosítási díj (díjrészlet) a biztosító számlájára vagy pénztárába beér- kezett, ha a szerzôdés létrejött, vagy utóbb létrejön. A díjat (díjrészletet) a befizetést követô 4. napon beérkezettnek kell tekin- teni, ha azt a szerzôdô a biztosító képviselôjének fizette meg.

Milyen tartamú a biztosítási szerzôdés?

A biztosítás határozatlan tartamra jön létre. A határozatlan tartamra kötött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a biztosító kockázatviselés kezdetének napja (annak 00 órája).

Milyen lehetôségei vannak a díjfizetésre és az értékkövetésre?

A biztosítás díja egy évre a teljes idôszakra szól. A biztosított/szerzôdô a biztosítás elsô díját a szerzôdés megkötésekor, minden késôbbi díjat pedig annak az idôszaknak az elsô napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik. A díjat kívánsága szerint egyösszegben vagy részletekben, csekken vagy banki átutalással, kívánságára számla ellenében fizetheti meg.

Az értékállóság megôrzése érdekében a biztosító évente, a KSH által közzétett elôzô évi fogyasztói árindexnek (± 3 százalék- pont) megfelelô mértékben változtatja a biztosítási összeget és ezzel arányosan a biztosítás díját is.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

A biztosító a kockázatviselés helyén és tartama alatt bekövetkezô biztosítási események által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károk megtérítésére köteles. A biztosító – a szerzôdésben megállapított mértékben és módon – pénz- beni kártérítést nyújt és költségtérítést fizet, szolgáltatási kötelezettségének felsô határát a biztosítási összeg képezi. Felelôsségbiztosítás esetén a biztosító a szabályzatban meghatározott minôségekben a biztosított által a biztosítási idôszak alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károk megtérítésére kötelezett. A kockázatviselés helye Magyarország területe.

A biztosító a szolgáltatást a károsultnak teljesíti, a biztosítottnak csak annyiban, amennyiben azt a károsult felé igazoltan meg- térítette.

Baleset-biztosítás esetén a biztosító szolgáltatása a biztosítási összeg, illetve annak az egészségkárosodás mértékével meg- egyezô %-a, csonttörés, csontrepedés esetén biztosítási eseményenként a szabályzatban meghatározott fix összeg. A biztosító a szolgáltatást baleseti eredetû halál esetén az örökös részére, baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás, valamint csont- törés és csontrepedés esetén a biztosítottnak teljesíti.

Káresemény bekövetkezését a szerzôdônek/biztosítottnak haladéktalanul, de legkésôbb az észlelést követô 2 munkana- pon belül be kell jelentenie a biztosítónak.

A biztosítási esemény bekövetkeztének és az ezáltal bekövetkezett kár mértékének bizonyítása a biztosított, fe- lelôsségbiztosítás esetén a károsult kötelezettsége.

A biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérkezésétôl számított 15 napon belül esedékes.

Milyen korlátozásokkal nyújtja a biztosító a szolgáltatásokat?

A biztosító jogosult a szolgáltatás összegébôl a maradványérték és az évfordulóig járó díj levonására. Figyelemmel a gaz- dagodás tilalmára, Ön a kár máshonnan megtérült részét a gazdagodás mértékéig, de maximum a biztosító által ki- fizetett összeg erejéig köteles a biztosítónak megfizetni.

A biztosító csak olyan arányban köteles a kár megtérítésére, ahogyan az Ön által meghatározott biztosítási összeg a vagyon- tárgy(ak) tényleges értékéhez aránylik (alulbiztosítás).

A kártérítés a károsodottal – minôségben, értékben – azonos vagyontárgy pótlására, illetve annak javítási költsége megtéríté- sére vonatkozik. A biztosító nem köteles a kár elôtti állapot helyreállítását meghaladó kártérítésre.

Az épületbiztosítás, valamint a betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén az épületek rongálási kárait - ideértve az épü- letberendezési –, felszerelési tárgyakat ért lopási károkat is – káridôponti helyreállítási költségen téríti meg a biztosító, amelyet a 75%-ot elérô elhasználódottságú épületek és a festés, mázolás, tapétázás kárai esetén az elhasználódottság mértékének megfelelôen csökkent.

A biztosító betöréses lopás károkra az egyes vagyoncsoportok esetén a kár idôpontjában meglévô védelemtôl függôen korlá- tozott kárkifizetést alkalmaz. Alapfokú védelemnél a teljes ingóság kárait 1 millió forintig, ezen belül az értéktárgyak kárait 350 ezer forintig – beleértve az elzárva tartható értéktárgyakat, amelyeket 100 ezer forintig – téríti meg. Középfokú védelem ese- tén a teljes ingóság kárait 2 millió forintig, ezen belül az értéktárgyak kárait 700 ezer forintig – beleértve az elzárva tartható ér- téktárgyakat, amelyeket 200 ezer forintig – téríti meg.

Az értéktárgyak közül csak azok biztosítottak, amelyeket a lakóház, lakás lakóterében tartanak.

Felelôsségbiztosítás esetén a biztosító által káreseményenként nyújtott kártérítés felsô határa a biztosítási összeg, amelyet a szerzôdô szabadon határoz meg, mértéke azonban nem haladhatja meg a káreseményenkénti 5 millió forintot, háziállatok tu- lajdonosaként, tartójaként okozott károk esetén a 250 ezer forintot.

Az éves összesített kártérítési limit a biztosítási összeg ötszöröse, amelynél több kártérítésre a káresemények számától függet- lenül a biztosító egy biztosítási idôszakban nem kötelezhetô.

Baleset-biztosításnál nem minôsül balesetnek a megemelés, a rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a napszúrás, a hôguta, a fagyás, illetve az öngyilkosság. A biztosító kockázatviselésének területi hatálya Magyarország.

Mikor mentesülhet a biztosító a szolgáltatás kifizetése alól?

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy

• a kárt a biztosított/szerzôdô, illetve a velük közös háztartásban élô hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták,

• a kárt a jogi személy vezetôségének tagja vagy más vezetô beosztású alkalmazottja jogellenesen, szándékosan vagy sú- lyosan gondatlanul okozta,

• a káreseményt a szerzôdô/biztosított a biztonsági elôírások szándékos, vagy súlyosan gondatlan megsértésével okozta, il- letve az - betöréses lopás- és rablásbiztosítás esetén - erre vezethetô vissza.

A baleset-biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény

• a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye,

• a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye,

• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas állapotban történt gépjármûvezetése közben következett be, és mindkét eset- ben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

• bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalma- zott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

• ha a biztosított olyan gyógyszereket szed, amelyeket számára nem orvos rendelt el, és a káresemény ezzel okozati össze- függésben következett be,

• a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,

• atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás miatt következett be,

• a biztosítottnak a szabályzat szerinti háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történô aktív részvétele miatt kö- vetkezett be.

Melyek az általános kizárások?

A PANORÁMA LAKÁSBIZTOSÍTÁSI szerzôdés alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi események- kel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás térítésére, még akkor sem, ha azok elôfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény, akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

• háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hi- vatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború,

• harci eszközök által okozott sérülések vagy rombolás,

• állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak,

• lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, ka- tonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô,

• bármilyen szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselek- mények, ideértve azok

- biológiai vagy vegyi fertôzéssel

- rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekményeit is,

• a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkra, szennyezésekre,

• az elektromágneses sugárzásból eredô, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre,

• hatósági intézkedések,

• tervezési, építési hiba,

• karbantartás elmulasztása,

• garnitúrák, sorozatok, gyûjtemények egyes darabjai károsodása miatt értékcsökkenés formájában,

• az elôszereteti, eszmei értékben,

• a személyi számítógépekben és adathordozókon tárolt programokban és adatokban,

• a személyi számítógépek dátumfelismerési és szoftver hibájából eredô, vagy azzal kapcsolatos,

• más biztosítással már fedezetbe vont, valamint

• az azbesztózisból vagy bármilyen hasonló betegségbôl eredô, valamint

• a különös és kiegészítô szabályzatokban kizárt biztosítási események következtében elôállt káreseményekre.

Mikor és hogyan szûnhet meg a biztosítási szerzôdés?

• A határozatlan tartamra szóló szerzôdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelôzôen legalább 30 nappal bárme- lyik fél írásban felmondhatja.

• A biztosítási díj esedékességétôl számított két hónap elteltével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg.

• Ha a szerzôdônek a vagyontárgy megóvásához fûzôdô érdeke megszûnik, akkor az érdekmúlás napjával a biztosító koc- kázatviselése és egyúttal a szerzôdés is megszûnik. A biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hónapnak az utol- só napjáig járó díjak illetik meg, amelyben a kockázatviselése véget ért.

Tisztelt Ügyfelünk !

Jelen ügyféltájékoztató nem helyettesíti a szerzôdési feltételek ismeretét, nem is része a szerzôdésnek, csupán az Ön minél sok- oldalúbb tájékoztatását szolgálja. Kérjük tehát, hogy a szerzôdés megkötését megelôzôen a biztosítási ajánlatot és a biztosítási feltételeket szíveskedjék alaposan átolvasni!

A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ)

I. Általános rendelkezések

1. A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) Pano- ráma lakásbiztosítás általános szabályzata (LÁSZ) azokra a biztosítási szerzôdésekre érvényes, amelyeket erre hivatko- zással kötnek meg. Az általános szabályzat, a különös és ki- egészítô szabályzatok, a magyar Polgári Törvénykönyv, to- vábbá a biztosítási szerzôdésben foglaltak szerint a biztosí- tó a biztosítási díj megfizetése ellenében kockázatot vállal:

• az épület- és lakás alapbiztosítás különös szabályzatá- ban, valamint

• a lakásszövetkezeti és társasházi közös tulajdon bizto- sításának különös szabályzatában

meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezô károkra, baleset-biztosítási eseményekre.

2. A lakásbiztosítás általános szabályzata, a különös szabály- zat, a Biztosított (Szerzôdô) által kitöltött és aláírt ajánlat, ill. egyéb írásos nyilatkozat vagy megállapodás együtte- sen alkotják a biztosítási szerzôdést.

II. A biztosítási szerzôdés résztvevôi, a kockázatviselés helye

1. Biztosító: A Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási esemény bekövetkezése esetén vállalja a biztosított pénz- beli kártalanítását.

2. Szerzôdô: Az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a biztosítási szerzôdést a biztosított javára megköti és a díjat a biztosítónak megfizeti.

Szerzôdô csak az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában ér- dekelt vagy a szerzôdést a vagyon megóvásában érdekelt személy (továbbiakban: Biztosított) javára köti meg.

3. Biztosított jelen szabályzat alapján:

A Épületek, építmények vonatkozásában:

a) a kötvényen név szerint megnevezett tulajdonos, tulajdo- nostársak tulajdoni hányaduk arányában,

b) bérlô vagy bérlôtárs,

c) a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdonosi közös- sége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,

d) egyéb gazdálkodó szervezetek (Ptk. 685.§ c) pont). B Ingóságok vonatkozásában:

a) az épületek, építmények biztosítottjai, valamint

b) a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában a biztosítottal életvitelszerûen együttlakó, közeli hozzátar- tozó, vagy élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

C Felelôsség- és baleset-biztosítás esetén:

A kötvényen név szerint feltüntetett Biztosított (Szerzôdô),

továbbá a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjá- ban a biztosítottal életvitelszerûen együttlakó, közeli hozzá- tartozó, vagy élettárs (Ptk. 685.§ b) pont).

Baleset-biztosítás esetén a biztosított csak természetes sze- mély lehet.

4. A kockázatviselés helye:

a) vagyonbiztosításnál:

• a kötvényen cím, ennek hiányában helyrajzi szám sze- rint megjelölt ingatlan,

• a biztosított magával vitt ingóságai esetében Magyar- ország területe,

b) felelôsségbiztosításnál: Magyarország,

c) baleset-biztosításnál: Magyarország területe.

III. Általános kizárások és meghatározások

1. Vagyoni kár meghatározása és kizárásai

1.1. A vagyoni kár a biztosított vagyontárgy fizikai káro- sodását jelenti.

1.2. A vagyontárgy fizikai károsodása semmiképpen nem jelenti adatok vagy számítógép programok (szoftver) sérülését, megváltozását, elveszését, az eredeti adatszerkezet módosulását.

1.3. Ezek értelmében kizárásra kerülnek a biztosítási fe- dezetbôl:

a) az adatok vagy számítógépprogramok (szoftver) károsodásai, ideértve azok elveszését és megvál- tozását, az eredeti adatszerkezet módosulását is,

b) azok a károk, amelyek az adatok, vagy számító- gépprogram (szoftver) funkcionális mûködése elégtelenségébôl, elérhetetlenségébôl, felhasz- nálhatóságának csökkenésébôl származnak,

és bármely üzemszüneti kár, amely ezekre az okokra ve- zethetô vissza.

2. Biztosítással nem fedezett károk

A kockázatviselés köre nem terjed ki:

2.1. más biztosítással már fedezetbe vont károkra,

2.2. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reak- cióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkra,

2.3. az „elektromágneses sugárzásból” eredô, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre, különösen:

a) az olyan felelôsségre, kárigényre vagy perre, amely állítólagos, fenyegetôen közelgô vagy meglévô „elektromágneses sugárzás” bármely formájában történô megjelenésébôl, illetve az an- nak való kitettségbôl ered, függetlenül attól, hogy az valamely közegben ténylegesen vagy ál- lítólagosan kimutatható,

b) az adminisztratív vagy szabályozó eljárások költsé-

geire, magának az „elektromágneses sugárzás- nak”, illetve az annak való kitettségnek meghatáro- zása, megszüntetése vagy csökkentése költségeire,

c) az olyan, az elôbbi a) és b) pontokban foglaltakból eredô személyi sérülés, anyagi kár vagy költség mi- atti kötelezettségekre, melyek kármegosztásból, valamint az egyetemleges felelôsség alapján fenn- álló megtérítési kötelezettségbôl származnak,

d) az olyan felelôsségre, kárigényre vagy perre, amely bármely ellenôrzésbôl, utasításból, ajánlás- ból, figyelmeztetésbôl vagy tanácsból ered, ame- lyeket az elôbbi a) és b) pontokban foglaltakkal kapcsolatban adtak vagy kellett volna adni.

e) Jelen értelmezésben az „elektromágneses sugár- zás” magában foglalja – nem kizárólagosan – a mágneses energiát, hullámokat, mezôket vagy erôket, amelyeket elektromos töltés, áram, frek- vencia, energia vagy erô gerjesztett, termelt, osz- tott szét, továbbított vagy tartott fenn.

3. Dátum felismerési és szoftver hiba kizárás

3.1. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezô ká- rokra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk vissza, illetve azzal kapcsolatosak, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (például: számítógép, média, mikrochip, mikropro- cesszor (computer chip), integrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg hasonló feladatot ellátó egy- ség), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ide- értve az operációs rendszereket is, nem képes:

a) valamely naptári dátumot önmagára vonatkoz- tatva rendszerdátumként helyesen felismerni (például: a 2000. év dátumai, a szökôév, ezzel együtt a február 29. és a 366 napos év, valamint az 1999. szeptember 09. helyes felismerése),

b) adatok, információk, parancsok vagy utasítások megfelelô kezelésére kiegészülve azzal, amikor valamely számítógépes szoftverbe olyan paran- csot, utasítást programoztak be, amely bármikor adatvesztést idéz elô, illetve lehetetlenné teszi az adatok megfelelô kezelését - azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátu- maként felismerni.

3.2. A felek tudomásul veszik, hogy a Biztosító nem fi- zet kártérítést

a) a 3.1. pontban részletezettek miatt felmerülô, az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egysé- gei, programok hiányosságait, jellemzôit, szolgál- tatásait, logikai rendszerét, szoftverét vagy mûkö- dését helyesbítô javítási, átalakítási munkákért,

b) akkor, ha a károk azért következtek be, mert a Biztosított vagy mások által nyújtott tanácsadás, konzultáció, a mûszaki tervek elemzése, a létesít- mény ellenôrzése, karbantartása vagy felülvizsgá- lata nem bizonyult elégségesnek a fenti 3.1. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy üzemi körülmények között történô teszteléséhez,

c) a 3.1. és a 3.2. b) pontban részletezettek követ- kezményeként felmerült bármely kárra és üzem- szünetre.

3.3. Jelen kizárás vonatkozik a Biztosított(ak) tulajdonát képezô, birtokában vagy felelôs ôrizetében lévô, il- letve ellenôrzése alatt álló adatfeldolgozó rendsze- rek vagy kapcsolódó egységei, valamint programok dátum felismeréssel kapcsolatos káraira egyaránt,

függetlenül attól, hogy maga a káresemény a 2000. évben, vagy attól eltérô idôpontban következik be.

4. Háború és terrorizmus kizárás

4.1. Jelen szabályzat alapján kizárt a biztosítás fedeze- tébôl az alább felsorolt eseményekkel/cselekmé- nyekkel összefüggésben felmerült bármely kár, vesz- teség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához bármely egyéb ok vagy ese- mény, akár azzal egyidejûleg hozzájárul:

a) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, el- lenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek vagy nem), polgárháború,

b) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes ha- tóságok foganatosítanak,

c) lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselek- mény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellen- forradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bár- milyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô,

d) bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsola- tosan cselekvô személy vagy személyek által elkö- vetett terrorista cselekmények, ideértve azok

– biológiai vagy vegyi fertôzéssel

– rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanó- anyagokkal

elkövetett cselekményeit is.

4.2. Jelen szabályzat szempontjából a „terrorista cselek- mény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetôk erô- szakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazva, álta- lában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzat- tal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befo- lyásolására, és cselekményük alkalmas a köz, vagy annak egy részének megfélemlítésére.

4.3. A 4.1. d) pontban foglaltak szerint fertôzés alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására a tárgyak (dol- gok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy használa- tuk akadályozását vagy korlátozását értjük.

4.4. A biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a fenti (4.1. a-d) pontokban felsoroltak befolyásolására, megelôzésére, elfojtására irányuló bármely termé- szetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.

4.5. Amennyiben a Biztosító szerint valamely kár, veszte- ség, költség vagy kiadás jelen kizárás értelmében nem tartozik a biztosítási fedezetbe, akkor ennek el- lenkezôjének bizonyítása a Biztosítottat terheli.

5. Egyéb kizárások

1. A LÁSZ alapján megkötött szerzôdések kockázatviselése a fentieken túl nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) hatósági intézkedések,

b) tervezési, építési hiba,

c) a karbantartás elmulasztása,

d) garnitúrák, sorozatok, gyûjtemények egyes darabjai károsodása miatt értékcsökkenés formájában,

e) elôszereteti, eszmei értékben, valamint a

f) különös és a kiegészítô szabályzatokban kizárt biztosí- tási események következtében állnak elô.

A b) és c) pont alatti kizárások a felelôsségbiztosításra nem vonatkoznak.

2. Az azbeszttel kapcsolatos kizárás

Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötele- zettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy közvetve

azbeszt, azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt tartal- mú anyagoknak vagy azbeszt porral való kitettsége oko- zott, segített elô vagy állt elô.

Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szálas) aktinolit, (szá- las) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tar- talmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.

IV. A biztosítási szerzôdés létrejötte, megszüntetése, a biztosítás díja

1. A biztosítási szerzôdés a Biztosító és a Szerzôdô írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés megkötését a Biztosító ajánlattételi nyomtatványán a Szerzôdô kezde- ményezi. Az írásbeli megállapodást a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. A szerzôdés akkor is létrejön, ha az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselôje részére történt át- adásától számított, megállapodás szerinti határidôn belül a Biztosító nem nyilatkozik.

2. A biztosítási szerzôdés hatályba lép, és ezzel a Biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0. órakor meg- kezdôdik, amikor a Szerzôdô az elsô díjat, illetôleg az egyszeri díjat a Biztosító számlájára vagy pénztárába be- fizette feltéve, hogy a szerzôdés utólag létrejön vagy lét- rejött. Ha a Szerzôdô az elsô díjat a Biztosító képviselôjé- nek fizette, akkor a díjat legkésôbb a fizetés napjától szá- mított negyedik napon a Biztosító számlájára, illetôleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

3. A szerzôdô felek a kockázatviselés kezdetének idôpontját a jelen szabályzatban foglaltaktól eltérôen is megállapít- hatják.

4. Amennyiben a biztosítást nem a Biztosított, hanem az ô javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezett- ség a Szerzôdôt terheli, a Biztosító szolgáltatásaira - ellen- kezô kikötés hiányában - azonban a Biztosított jogosult.

5. A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biz- tosítási kötvény tartalmazza. A Biztosított (Szerzôdô) a biztosítás elsô díját a szerzôdés megkötésekor, minden késôbbi díjat pedig annak az idôszaknak az elsô napján köteles megfizetni, amelyre a díj vonatkozik.

6. A biztosítási szerzôdés - ha a szerzôdô felek másként nem állapodnak meg - határozatlan tartamú. A határozatlan idô- tartamra kötött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak egy év. A biztosítás évfordulója minden évben annak a hónap- nak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdete in- dul, ami egyben a következô biztosítási idôszak elsô napja. A határozott tartamra kötött szerzôdés biztosítási idôsza- ka a megállapodás szerinti idôtartam. A biztosító kocká- zatviselése a lejárat napján akkor is megszûnik, ha a szer- zôdô további díjfizetést eszközölt.

7. Szerzôdô felek a szerzôdés megszüntetésére vonatkozó- an megállapodnak abban, hogy:

a) a határozatlan tartamra szóló szerzôdést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelôzôen legalább 30 nappal bármelyik fél írásban felmondhatja,

b) a biztosítási díj esedékességétôl számított 60 nap eltel- tével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg,

c) amennyiben a Szerzôdônek a vagyontárgy megóvásá- hoz fûzôdô érdeke megszûnik, akkor az érdekmúlás napjával a Biztosító kockázatviselése és egyúttal a szer- zôdés is megszûnik az adott vagyontárgy vonatkozásá-

ban. A Biztosítót azonban ebben az esetben is annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak illetik meg, amelyben a kockázatviselése véget ért.

8. Amennyiben a szerzôdés a díjfizetés elmulasztása miatt szûnt meg, de a Biztosított (Szerzôdô) utólagos díjfizetést eszközöl, az nem jelenti a szerzôdés újra életbelépését. A Biztosító ebben az esetben köteles annak a hónapnak a végéig járó díj levonásával a díjkülönbözetet visszautalni, amelyben a kockázatviselése megszûnt.

9. Amennyiben a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz küldött írásbeli nyilatkozattal bármikor a Szerzôdô helyébe léphet. Ilyen esetben a biz- tosítási idôszakra esedékes díjakért a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

V. A Szerzôdô (Biztosított) közlési kötelezettsége

1. Az ajánlat átadásával egy idôben a Szerzôdô (Biztosított) a valóságnak megfelelôen köteles válaszolni a Biztosító- nak azokra az írásban feltett - a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges - kérdéseire, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

2. A közlési kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, kivéve, ha a Szerzôdô (Biztosított) bizonyítja, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdés megkötésekor már is- merte, vagy a be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VI. A Szerzôdô (Biztosított) változás- bejelentési kötelezettsége

1. A szerzôdéskötés után a Szerzôdô (Biztosított) köteles a Biztosítót a kockázati viszonyokban bekövetkezô lénye- ges változásokról – de minimum azokról, amelyekre az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz – nyolc napon belül írásban értesíteni.

Lényeges változásnak tekintendô pl.:

a) ha a biztosított épület, lakás alapterülete megváltozott,

b) ha a biztosított objektumot bérbe adja, használaton kí- vül helyezi, vagy tartósan lakatlanul hagyja,

c) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul,

d) ha más biztosítóval épület-, illetôleg lakásbiztosítást kötött,

e) ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékû változás történt, ami a biztosítási szerzôdésben szereplô biztosítási összeg (és ezáltal a biztosítási díj) módosítását indokolja,

f) ha a biztosított személyek száma, adatai megváltoznak,

g) csôdeljárás megindítása, amennyiben a Szerzôdô (Biz- tosított) gazdálkodó szervezet.

2. Amennyiben a Biztosító a Szerzôdô (Biztosított) írásos be- jelentésébôl vagy más úton tudomást szerez az elôbbi, a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, úgy 15 na- pon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítá- sára, illetôleg - ha a kockázatot a szabályzat szerint nem vállalhatja - a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.

3. Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) a módosító javasla- tot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vá- laszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számí- tott 30. napon megszûnik. Erre a következményre a Szer- zôdôt (Biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor fi-

gyelmeztetni kell. Amennyiben a Biztosító e jogával nem él, a szerzôdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

4. Amnnyiben a Szerzôdô (Biztosított) jogszabályi, hatósági, vagy a különös és kiegészítô szabályzatokban szereplô, il- letve bármely más megállapodáson vagy elôíráson alapu- ló biztonsági szabályokat megsérti, vagy ezek megsérté- sét eltûri, és ezáltal a biztosítási körülményekben lénye- ges változás következik be, a Biztosító írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetve a szabálysértés tu- domására jutásától számított 15 napon belül jogosult a biztosítást 30 napos határidôvel felmondani. A felmondá- si jog megszûnik, ha idôközben a szabálysértés elôtti ál- lapotot helyreállították.

5. A változás-bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályo- kat (V. fejezet) kell alkalmazni.

VII. A biztosítási összegek

1. A biztosítási összeg a biztosítási díj számítási alapja és - amennyiben a különös szabályzat másként nem rendelkez- nek - a Biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa. A Biztosító javaslatot tehet a biztosítási összegre.

2. A biztosítási összeget a Szerzôdô határozza meg.

3. A vagyonbiztosítás biztosítási összegét vagyoncsoporton- ként* és kockázatviselési helyenként új értékre kell meg- adni. A Biztosító azonban ettôl függetlenül a különös szabályzatban felsorolt egyes esetekben a károkat valósá- gos értéken téríti meg.

Vagyoncsoport*: az azonos vagy hasonló ismérvû va- gyontárgyaknak a Biztosító által a különös szabályzatban meghatározott összessége.

a) Új érték: épületek, építmények vonatkozásában a biz- tosított vagyontárgy új állapotban való felépítésének (helyreállításának), ingóságok vonatkozásában az új ál- lapotban történô beszerzésének költsége, illetve ára a biztosítási szerzôdés létrejöttének idôpontjában.

b) Valóságos érték: a vagyontárgyaknak az elhasználó- dottság mértékével csökkentett új értéke.

4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az új értéket.

5. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a káridôponti új érték, akkor ez alulbiztosítást jelent. Az alulbiztosítást a Biztosító vagyoncsoportonként vizsgálja. Alulbiztosítás esetén a Biztosító csak arányos kártérítésre köteles, azaz a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti új érték arányában téríti meg.

6. A Biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja.

A Biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az elôzô évre vo- natkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a Biztosító

± 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétôl a rákövetkezô év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása bizto- sítási évfordulókor (IV/6. pont) történik meg. Az értékkö- vetéssel módosított biztosítási összeg az elôzô biztosítási idôszak biztosítási összegének és az indexszámnak a szor- zata.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosítás egyéb elemei változatlanul maradnak. A Biztosító az értékkövetést a felelôsségbiztosítás és a bal- esetbiztosítás kivételével a szerzôdés minden elemére al- kalmazza.

VIII. Káresemény utáni kötelezettségek

1. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a káreseményt annak be- következése után azonnal, legkésôbb azonban a megtör- téntétôl, illetve észlelésétôl számított két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak, és lehetôvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenôrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a kár bekövetkezésének helyét, idejét,

b) a károsodott vagyontárgyak megnevezését,

c) a káresemény rövid leírását,

d) részletes kárlistát,

e) a kárösszeg hozzávetôleges megjelölését.

3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kie- gészítô szabályzatok határozzák meg.

4. A káresemény bejelentésétôl számított öt munkanapig a Biztosított a károsodott vagyontárgyak állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges, azonban a maradványokat ebben az esetben is köteles - minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig - megôrizni, és a Biz- tosító kérésére bemutatni.

5. A Biztosított köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni. A kár- enyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kár- enyhítés nem vezetett eredményre. Amennyiben a biztosí- tási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a Biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy káridôponti új értékéhez aránylik.

6. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számí- tott öt munkanapon belül (kivéve katasztrófa károk ese- tét) a kárrendezést megkezdeni.

7. A Szerzôdô (Biztosított) köteles a kár megtörténtét és összegszerûségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjo- gát hitelt érdemlôen bizonyító számlákat és egyéb irato- kat, bizonylatokat a Biztosító megbízottjának rendelkezé- sére bocsátani.

8. Amennyiben a kései kárbejelentés miatt, vagy a károso- dott vagyontárgyak állapotában - a szükséges kárenyhí- tésnél nagyobb mértékû változtatás következtében - a Biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szem- pontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, annyiban kötelezettsége nem áll be.

IX. A Biztosító szolgáltatása

1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított (Kedvezménye- zett), felelôsségbiztosítási eseménynél a károsult jogosult.

2. A Biztosító a törvényes belföldi fizetôeszközben téríti meg a károkat.

3. A Biztosító szolgáltatása az utolsó bizonyító irat beérke- zése után 15 munkanapon belül esedékes. A Biztosított

azonban az elsô kárszemle lefolytatása után kártérítési elôleget kérhet, az elôleg mértéke azonban nem halad- hatja meg a várható kárérték 80 %-át.

4. A biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

5. A Biztosító elhalasztja a kifizetést, ha kétség merül fel a pénzfelvétel jogosultságát illetôen, a Biztosító által jogo- san megkívánt szükséges igazolás bemutatásáig.

6. Jelen szabályzatból eredô igények az esedékességtôl szá- mított két év alatt évülnek el.

7. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébôl az évforduló- ig járó biztosítási díjat a felelôsségbiztosítás kivételével le- vonni.

8. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jog- címen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett ösz- szeg erejéig köteles a Biztosítónak megfizetni.

9. A kárbejelentésre és a szolgáltatásra vonatkozó egyéb spe- ciális rendelkezéseket a különös szabályzat tartalmazza.

X. A kármegelôzés szabályai

1. A károk megelôzésére és elhárítására a mindenkor hatá- lyos jogszabályi elôírások, hatósági határozatok irány- adók. A Szerzôdô (Biztosított) köteles minden rendelke- zésre álló eszközzel és módon, lehetôségeihez mérten, mindent elkövetni a kár elhárítására.

2. A Biztosító jogosult a biztosított vagyontárgyak állapotát a helyszínen bármikor ellenôrizni.

XI. A Biztosító mentesülése

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a Szerzôdô (Biztosított), illetve a velük közös háztartásban élô hozzátartozók jogellenesen, szándékosan vagy, súlyosan gondatlanul* okozták.

2. Amennyiben a Szerzôdô (Biztosított) jogi személy, a Biz- tosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt a gazdálkodó szervezet vezetôségének tagja vagy más vezetô beosztású alkalmazottja jogellen- esen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

3. A biztonsági elôírások szándékos, vagy súlyosan gondat- lan megsértése esetén a Biztosító olyan mértékben men- tesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amilyen mértékben az közrehatott a káresemény bekövetkezésében.

A Szerzôdô (Biztosított) súlyosan gondatlanul* jár el különö- sen, ha

a) a kárt súlyosan ittas állapotban, és ezen állapotával összefüggésben okozta. Súlyosan ittas állapotnak te- kintendô a 2,5 ezreléket meghaladó, gépjármûvezetés közben a 0,8 ezreléket meghaladó mértékû véral- kohol-koncentráció;

b) a biztosítási esemény kábító, bódító szerek hatása alatt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkal- mazva következett be, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben van;

c) olyan gyógyszereket szed, amelyeket számára nem orvos rendelt el, és a káresemény ezzel okozati össze- függésben következett be;

d) a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;

e) a Biztosított azonos károkozási körülményekkel vissza- térôen okozott kárt, s a Biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethetô lett volna.

4. Az 1-3. pont alatti mentesülések a felelôsségbiztosításra nem vonatkoznak.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, a Biztosítót illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben, kivéve, ha ez a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

A Biztosított köteles - a tôle elvárható módon - mindent megtenni annak érdekében, hogy a Biztosító törvényi en- gedményi jogát maradéktalanul érvényesíteni tudja.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy megkerül, a Bizto- sított arra igényt tarthat. Ilyen esetben azonban a kártérí- tést vissza kell fizetnie.

XIII. Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási események részletes meghatározását és az azokhoz kapcsolódó biztosítási szolgáltatás mértékét a különös szabályzat tartalmazza.

2. A LÁSZ-ban, valamint a különös szabályzatban nem ren- dezett kérdésekben a Ptk. elôírásait kell alkalmazni.

3. A Groupama Biztosító Zrt. felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, postacíme: 1535. Bp. 114. Pf.: 777.

4. A Biztosítót, annak valamennyi munkatársát, valamint a biztosításközvetítôt az ügyfelek szerzôdéseire vonatkozó valamennyi adat (személyi körülmények, vagyoni helyzet, gazdálkodás, stb.) tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

Ilyennek minôsülô adatot a Biztosító harmadik személy részére csak akkor adhat ki, ha az érintett fél vagy törvé- nyes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve írásbeli felmentést ad.

A biztosítási titok írásbeli felmentés hiányában csak a tör- vényben meghatározott esetekben és módon, az ott fel- sorolt szervek, hatóságok részére szolgáltatható ki.

5. A Groupama Biztosító Zrt. az alábbi esetekben kötelezett adatszolgáltatásra:

A biztosítási törvény rendelkezései szerint a fent említett felügyeleti szerv, valamint a törvényben meghatározott esetekben a büntetôügyben eljáró rendészeti hatóság, il- letve ügyészség; a büntetô, illetôleg csôd, vagy felszámo- lási ügyben eljáró bíróság; a hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyzô, törvényben meghatározott esetekben az adóha- tóság; eseti ügyekben a Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Gazdasági Versenyhivatal, a gyámhatóság, végül az Álla- mi Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére, ilyen irányú megkeresésük alkalmával.

6. A Szerzôdô (Biztosított) hozzájárul ahhoz, hogy a biztosí- tási szerzôdéshez kapcsolódó adataikat a jelen biztosítás keretein belül a Biztosító nyilvántartsa és kezelje. Hozzá- járul továbbá, hogy a Biztosító a részére szerzôdéses jog- viszony alapján kárrendezési vagy szakértôi tevékenysé- get ellátó megbízott részére - biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén - a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos adatokat és iratokat átadja.

Lakásbiztosítás különös szabályzata

I. Általános elôírások

A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a kü- lönös szabályzat elôírásainak megfelelôen köteles megtéríte- ni a Biztosítottnak azokat a kárait, amelyeket a kockázatvise- lés helyén és tartama alatt biztosítási események okoztak a biztosított vagyontárgyakban.

A következôkben nem szabályozott kérdésekben a lakásbiz- tosítás általános szabályzata (LÁSZ) az irányadó.

II. Biztosítási események

1. Tûz

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény az a tûz, amely nem a rendeltetésszerû tûztérben keletkezett, vagy ott kelet- kezett, de azt elhagyta és önerejébôl továbbterjedni képes.

Nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okokra vezethetô vissza:

a) gyulladási hômérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölôdés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, il- letve vegyi folyamat,

b) tûztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,

c) tûzkár nélküli füst- és koromszennyezôdés, ide nem értve a kockázatviselés helyén kívül keletkezett tûz által a biz- tosított vagyontárgyakban okozott füst- és korom- szennyezôdési károkat,

d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tûznek, illetve hôkezelésnek, füsthatásnak történô alávetés,

e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, ve- zetékekben elektromos áram hatására - fényjelenség kí- séretében, vagy anélkül - keletkezik (pl. túlfeszültség, zár- lat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.).

Ha a d) és e) pontokban felsorolt okok miatt keletkezô tûz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a Biztosító meg- téríti a tûz miatt más vagyontárgyakban keletkezett károkat.

2. Villámcsapás

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatása, valamint a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okoz az elektromos berendezésekben, felszerelésekben. Amennyiben a káreseményt a villámcsapás indukciós, illetve túlfeszültségi hatása okozza, a keletkezett károk bizonyítása a Biztosított feladata.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a kizárólag elektromos vezetékekben,

b) a hûtôberendezésekben tartott tárgyakban keletkezett kár.

3. Robbanás

Robbanás a gôzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandósá-

gán alapuló, hirtelen bekövetkezô erômegnyilvánulás. Zárt rendszerû tartályok (kazán, csôvezeték stb.) esetében a rob- banás csak akkor tekintendô biztosítási eseménynek, ha an- nak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítôdni.

Nem minôsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek :

a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás té- nye a tartály/készülék mûszaki hibájára vagy karbantartá- si hiányosságokra vezethetô vissza,

b) belsô égésû motorok égésterében fellépô robbanások, valamint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévô, vagy kelet- kezô gáznyomás folytán következik be,

c) repülôgépek hangrobbanása miatt, vagy

d) szándékos és tervszerû robbantások által (pl.: bányászat, épületek robbantásos bontása, stb.) keletkeznek.

4. Roppanás

Biztosítási esemény a személyi számítógépek monitorainak és a televíziós készülékek képcsövének összeroppanása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a készülék megbontása közben keletkezô kár.

5. Vihar

Biztosítási esemény a kockázatviselés helyén legalább 54 km/óra sebességû szél nyomó- vagy szívóereje által a biztosí- tott vagyontárgyakban okozott közvetlen károk, valamint a vele sodort tárgyak nekiütközése, továbbá azon közvetett károk, amelyek a vihar által megrongált végleges tetôn, va- lamint a betört nyílászárókon keresztül az épületbe jutó csa- padék áztató hatása miatt keletkeznek.

A szél erôsségét megállapító hivatalos igazolást a Biztosító az Országos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a helyiségeken belül a légáramlás (huzat) miatt keletkezô,

b) az épület külsô burkolatában, festésében, vakolatában keletkezô,

c) a tetôszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületek, építmények kárai,

d) a szabadban lévô ingóságokban, állatokban, termények- ben és takarmányokban, lábon álló növényekben kelet- kezô károk.

6. Hónyomás

Biztosítási esemény az épületre, építményre nehezedô hótö- meg terhelô, továbbá a túlterhelés következtében megbon- tott végleges tetôfedésen keresztül az épületbe bejutott hó, jég áztató hatása.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége kiterjed azokra a károk- ra is, amelyeket:

• az olvadáskor a biztosított épületrôl lecsúszó hó az épí- tésügyi elôírásnak megfelelô kialakítású, hiánytalan hófo- gók megléte esetén a szerzôdésben biztosított vagyon- tárgyakban okoz.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• az ereszcsatornában és a hófogókban keletkezô kár.

7. Jégverés

Biztosítási esemény a jégesônek a végleges tetôzetre és a redônyökre gyakorolt dinamikus (erô-) hatása, továbbá a jég- szemektôl megrongálódott végleges tetôfedésen keresztül az épületbe jutott csapadék által a biztosított vagyontár- gyakban okozott kár.

8. Felhôszakadás

Biztosítási esemény a 20 perc alatt mért 0,5 mm/perc átlagos intenzitású, vagy azt meghaladó intenzitású, áramló csapa- dékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, ideért- ve az elvezetô rendszerek elégtelenné válása következtében elöntéssel okozott károkat is (amennyiben a megfelelôen kia- lakított és karbantartott rendszer képtelen a víz elvezetésére).

A felhôszakadás tényét megállapító hivatalos igazolást a Biz- tosító az Országos Meteorológiai Szolgálattól szerzi be.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô,

b) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt kelet- kezô,

c) a felhôszakadás miatt felgyülemlett belvíz, vagy feltörô talajvíz által okozott kár,

d) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minôsülô épületrészek elöntése esetén a padozat szint- jétôl számított 50 cm alatt elhelyezett ingóságokban be- következô, valamint a

e) gombásodás, penészedés, korhadás formájában jelent- kezô károk.

9. Idegen tárgyak rádôlése

Biztosítási esemény a nem a Biztosított tulajdonát képezô tárgynak épületre, építményre dôlése.

10. Földrengés

Biztosítási esemény a Föld belsô energiájából származó, a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô vagy meghaladó földmozgás.

A földrengés tényét és erôsségét megállapító hivatalos iga- zolást a Biztosító az Országos Földtani és Geofizikai Inté- zettôl szerzi be.

11. Földcsuszamlás

Biztosítási esemény a talaj természetes eredetû, a lejtô irá- nyába történô váratlan elmozdulása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása.

12. Föld- és kôomlás

Biztosítási esemény az eredeti környezetébôl természeti okokból kiváló szikla, kô vagy földtömeg lezúdulása.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a támfalak, mesterséges rézsûk károsodása.

13. Ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása

Biztosítási esemény az épületek alatti, a biztosított vagy szak- hatóság elôtt ismeretlen üreg, építmény beomlása.

A Biztosító nem téríti meg:

• a víz- és csatornarendszer hibájából keletkezett üreg be- omlása által okozott károkat, valamint

• a beomlott üregek, építmények megszüntetésének, tö- medékelésének költségeit.

14. Idegen jármû nekiütközése

Biztosítási esemény az a kár, amelyet nem a Biztosított tulaj- donát képezô, vagy általa üzemeltetett, vezetett, hajtott jár- mûnek, annak rakományának a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.

15. Légijármû és rakományainak ütközése

Biztosítási esemény az a kár, amelyet a személyzet által irányí- tott légijármû részeinek, illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, men- tés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.

16. Árvíz

Az a kár, amikor élôvizek és az ezekbe nyílt torkolattal csat- lakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csator- nák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek med- rükbôl és a biztosított vagyontárgyakat elöntik.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

a) a gátak védett oldalán, annak tengelyétôl számított 100 méteren belül a fakadóvíz, buzgár által okozott,

b) a belvíz és talajvíz által okozott károk,

c) a hullámtérben* vagy a nem mentett árterületen** lévô biztosított vagyontárgyakban, valamint

f) a víz elvezetésére szolgáló építményekben keletkezô károk.

*Hullámtér: Hullámtér alatt értjük a folyók partélei és az ár- vízvédelmi töltések közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti területet.

**Nem mentett árterület: Nem mentett árterületnek mi- nôsül az árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítôen párhuzamosan vezetett (legfeljebb 2 szám- jegyû) közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve lakott te- lepülések belterületének határa között fekszik.

(A biztosítási fedezet csak „Plusz” csomag kötése esetén ér- vényes.)

17. Üvegtörés

Biztosítási esemény az épület nyílászáróinak és szerkezetileg beépített üvegezésének törése, repedése (függetlenül az üvegtábla méretétôl és az üveg típusától).

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• az építés alatt álló épületek üvegezésének törése,

• az üvegtetôk és üvegezett elôtetôk, télikertek üvegezésé- nek törése,

• az üvegfelület karcolódása,

• a keretezés, foglalat sérülése,

• a kirakat üvegezésének törése.

A kártérítés a töröttel azonos méretû, kivitelû, minôségû és beépítettségû üvegtábla pótlására és azon költségekre vo-

natkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképp felmerülnek (pl.: védôrácsok, belsô zárak, a nyílászáróra sze- relt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, állványozás stb. költségei), ide nem értve a befoglaló szerke- zet átalakítását.

18. Üvegkerámia fôzôlapok törése, repedése

A biztosítási fedezet kiterjed a kockázatviselési helyen a biz- tosított üvegkerámia fôzôlappal ellátott elektromos tûzhely kerámialapjának törési, repedési káraira.

(A biztosítási fedezet csak „Plusz” csomag kötése esetén ér- vényes.)

19. Vezetékes vízkár

Biztosítási esemény a kiömlô víz, szennyvíz vagy gôz áztató, károsító hatása miatti kár, amely a biztosított épülethez tar- tozó

a) víz-, melegvíz-, szennyvíz-, csapadékvíz, továbbá a köz- ponti és padlófûtés vezetékeinek, tartozékainak, szerelvé- nyeinek tárolói,

b) a klímaberendezésnek,

c) a vízvezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek

törése, repedése, kilyukadása, meghibásodása, dugulása, csat- lakozásaik elmozdulása, valamint

d) a nyitva felejtett vízcsapból,

e) a mosógép ürítô- és/vagy összekötô csövébôl kiáramló víz miatt állt elô.

Nem minôsül biztosítási eseménynek:

• a közüzemi vezetékekbôl kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, valamint

• a korhadás, gombásodás, penészedés.

A Biztosító megtéríti továbbá:

a) A kár elhárításához szükséges épület bontási és helyreál- lítási költségeit, valamint

b) káreseményenként legfeljebb hat folyóméterig a sérült helyett beépített új csôvezeték árát, amennyiben az épü- let az alapbiztosításban biztosított, és ezek a biztosítottat terhelik.

Nem téríti meg a Biztosító:

• a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott szerelvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tar- tozékainak javítási, pótlási költségeit,

• a kiömlött víz vagy gôz árát.

20. Betöréses lopás, rablás, kifosztás, rongálás

20.1. Betöréses lopás

Biztosítási esemény az a lopás, amelynek során a tettes a biz- tosított vagyontárgyakat úgy tulajdonítja el, hogy a biztosí- tott lakóépület, lakás, melléképület (nem lakás céljára szol- gáló), épületrész lezárt helyiségébe*:

a) erôszakos módon (pl.: nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tetô vagy födém kibontásával, illetve ezekhez hason- ló módon) betört, behatolt,

b) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel kimutatható nyomot hagyva jutott be,

c) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott,

d) az a), b) pontokban meghatározott módon jutott be, és a szabályosan rögzített, MABISZ által minôsített, lezárt (fa- li-, padló vagy bútorszéf, páncél- és pénzszekrény) érték- tárolót:

• a biztosítási helyrôl eltulajdonította,

• feltörte, illetve álkulccsal vagy más, a zárak felnyitásá- ra alkalmas idegen eszköz segítségével nyitotta fel,

• betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyitotta fel, ha a megszerzett kulcsokat máshol, de ál- landóan lakott épületben tartották, illetve azokat az ôrzésre jogosult személytôl rabolták el.

*Lezárt helyiség: Olyan önálló légtérrel rendelkezô épület vagy melléképület, épületrész, amely minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel határolt, és jelen szabályzat 1. sz. mellékletében feltüntetett valamely betörésvédelmi szint- nek megfelelô védettségi megoldással rendelkezik.

Nem biztosítási esemény:

Amennyiben a helyiségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyí- lászárón (bejárati-, teraszajtó, ablakok, stb.) vagy nyíláson keresztül jutottak be.

20.2. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak az olyan módon történô jogtalan eltulajdonítása, hogy a tettes - úgy is, mint tetten ért tolvaj – az ellopott vagyontárgy megtartá- sa érdekében

a) a biztosítottal szemben erôszakot, illetve élete vagy testi épsége elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz,

b) illetôleg a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezi.

Nem biztosítási esemény:

Az emberrablók által váltságdíjként követelt pénz vagy va- gyontárgyak átadása.

20.3. Kifosztás

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulaj- donítása olyan módon, hogy a tettes azokat nem rablás, ha- nem más bûncselekmény során alkalmazott erôszak, il- letôleg élet és testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló Biztosítottól veszi el.

20.4. Rongálás

Biztosítási esemény a betöréses lopás vagy annak kísérlete, il- letôleg a kockázatviselés helyén történô rablás során az elkö- vetés érdekében okozott dologi rongálás, beleértve az épü- let belsô beépített épületberendezési-, felszerelési tárgyait ért rongálási és lopási károkat is, amennyiben az épület meg- felelô módon biztosításra került.

Nem biztosítási esemény:

Az épületek, építmények külsô szerkezeteinek és felszerelt tartozékainak ellopása, behatolási szándék nélküli rongálása.

A szolgáltatási összeg korlátozása és annak limithatárai:

1. Káreseményenként a biztosító 100 ezer forintig teljesít ki- fizetést azokra az ingóságokra amelyeket a Biztosított:

a) Magyarország területén, - de nem másik saját, vagy bé- relt lakásába - magával visz,

b) vendége a kockázatviselés helyére magával hoz,

c) a társasházi, lakásszövetkezeti lakások esetében a saját

tulajdonú vagy bérelt, a lakástól elkülönült helyiség- ben, pincerekeszben, illetve a közös tulajdonú helyi- ségben tárol.

2. Az értéktárgyak közül csak azok biztosítottak, amelyeket a lakóház, lakás lakóterében tartanak.

3. Melléképületben csak az általános háztartási ingóságok biztosítottak, a kártérítés felsô határa 100 ezer forint.

4. A Biztosító kockázatviselése káreseményenként az 1. sz. mellékletben leírt alapfokú védelmi elôírások teljesülése esetén az alábbi limitekig terjed:

a) értéktárgyak kára esetében 350 ezer forint (kiemelt és elzárva tartható értékek együttesen), ezen belül az el- zárva tartható ingóságokra 100 ezer forint,

b) minden más kárra - beleértve az a) pontban meghatá- rozott értéktárgylimitet is - összesen 1 millió forint.

5. A Biztosító kockázatviselése káreseményenként az 1. sz. mellékletben leírt középfokú védelmi elôírások teljesülése esetén az alábbi limitekig terjed:

a) értéktárgyak kára esetében 700 ezer forint (kiemelt és elzárva tartható értékek együttesen), ezen belül az el- zárva tartható ingóságokra 200 ezer forint,

b) minden más kárra - beleértve az a) pontban meghatá- rozott értéktárgylimitet is - összesen 2 millió forint.

Elzárva tartandó* ingóságok:

• ékszerek: nemesfém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek fel- használásával gépi- vagy kézi megmunkálással készített tárgyak,

• katalogizált gyûjtemények: érme, bélyeg és egyéb gyûjte- mények,

• antik tárgyak, dísztárgyak: méretüknél fogva elzárva tart- ható antik tárgyak (pl.: karóra, zsebóra, stb.), nemesfém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek felhasználásával készített tárgyak.

(A biztosítási fedezet (20-as pont) csak „Plusz” csomag kö- tése esetén érvényes.)

21. Zárcsere költsége

Jelen szabályzat szerint külön díj nélkül a biztosítási fedezet kiterjed Magyarország területén az ajánlaton feltüntetett Biz- tosítottak által a biztosított lakás kulcsainak elvesztésébôl vagy a tôlük való eltulajdonításból eredô igazolt zárcsere költségére a szerzôdés tartama alatt egy alkalommal, maxi- mum 10 000 Ft-ig, feltéve, hogy az újonnan felszerelt zár a MABISZ által minôsített biztonsági zárnak minôsül.

A Biztosító kizárólag a Biztosított nevére és a kockázatviselés helyére kiállított számla ellenében teljesít szolgáltatást.

(A biztosítási fedezet csak „Plusz” csomag kötése esetén ér- vényes.)

22. Felelôsségbiztosítás

1. Biztosítási eseménynek minôsül, és megtéríti a Biztosító azokat a szerzôdésen kívül, kizárólag Magyarország terü- letén okozott és keletkezett személyi sérüléses és tárgy- rongálási károkat, amelyeket a Biztosított (LÁSZ II/3/C pont) mint

a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlôje, haszonbérlôje, használója, felújítója vagy építtetôje,

b) háztartási gázpalackot rendeltetésszerûen használó,

c) gyermek és/vagy más belátási képességgel nem ren- delkezô, vagy korlátozott belátási képességû szemé- lyek gondozója,

d) közúti balesetet elôidézô gyalogos,

e) kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közlekedé- si és szállítási eszköz, valamint rokkant jármû hasz- nálója,

f) kerti kisgépek (kivéve jármûvek), berendezések, fel- szerelések saját célú üzemeltetôje,

g) háziállatok tulajdonosa, tartója,

h) egyesületi kereteken kívül hobbi-, sporttevékenységet végzô minôségében e szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett*, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelôsséggel tartozik.

Bejelentett*: Bejelentés alatt azt az idôpontot kell érteni, amikor a Biztosított a károkozás tényét a Biztosító felé je- lenti.

Nem biztosítási esemény, és nem téríti meg a Biztosító azt a kárt, amelyet a Biztosított(ak)

a) egymásnak vagy közeli hozzátartozóiknak,

b) keresô foglalkozás, tevékenység végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,

c) motoros jármû üzembentartójaként, használójaként,

d) vízi- és légijármû, illetve gépi meghajtású sporteszkö- zök használatával,

e) a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármû használatával,

f) bármiféle környezetszennyezéssel,

g) állati erô munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak.

2. Biztosítási összeg, éves kártérítési limit

a) A biztosítási összeg a Biztosító által káreseményen- ként nyújtott kártérítés felsô határa, amelyet a Szerzôdô szabadon határoz meg, mértéke azonban nem haladhatja meg a káreseményenkénti 5 millió fo- rintot, háziállatok tulajdonosaként, tartójaként (Külö- nös szabályzat II/22/1/g pont) okozott károk esetén a 250 ezer forintot.

b) Az éves összesített kártérítési limit a biztosítási összeg ötszöröse, amelynél több kártérítésre a káresemények számától függetlenül a Biztosító egy biztosítási idô- szakban nem kötelezhetô.

3. Kártérítés és szolgáltatás

3.1. A Biztosító kizárólag a biztosítási idôszakban okozott, be- következett és bejelentett károk megtérítésére kötelezett.

3.2. A Biztosító a kártérítést

a) a károsultnak fizeti ki,

b) a Biztosítottnak csak abban az esetben fizet a Bizto- sító, ha az a károsultnak már kifizette a kár össze- gét. Ez esetben a Biztosítottnak be kell mutatnia a károsult által adott átvételi elismervényt.

3.3 Amennyiben a biztosított lakás lakásszövetkezeti, illetve társasházi lakás, akkor a Biztosító megtéríti azokat a ká- rokat, amelyeket tûz, robbanás, vezetékekbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz okoz, és amelyek miatt

a) a lakóközösség egyes tagjai, illetve a lakóközösség a Biztosított ellen, valamint

b) az egyes tulajdonosok a lakóközösség ellen kártérí- tési igényt érvényesítenek.

3.4 A Biztosító a nála biztosított tulajdonostársak tulajdoni hányadának arányában megtéríti azokat a tûz, xxxxx-

nás, vezetékekbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott felelôsségi károkat, amelyeket a tulajdonostársi közösséghez nem tartozó károsultak a tulajdonostársi közösséggel szemben érvényesítenek.

3.5 A társasházi közösség által tulajdonosi minôségben okozott - a tulajdonosokat terhelô - felelôsségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányá- ban téríti meg.

3.6 A szövetkezeti lakóközösségeket terhelô felelôsségi ká- rokat a Biztosító a nála biztosított lakások és a lakásszö- vetkezet összes lakása területének arányában téríti meg.

3.7 Felelôsségbiztosítás szempontjából egy káreseménynek tekintendô, ha a Biztosítottal szemben több olyan kár- igényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetôek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések idôbeni eloszlásától és az igényt ér- vényesítô károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a Biztosító a Biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége vagy elosztása miatt a Biztosítottal szemben érvényesített igények többletkölt- ségeire a biztosítási fedezet nem terjed ki.)

3.8 Ha a Biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadék- szolgáltatás jogosultja és a Biztosító megállapodhatnak, hogy a Biztosító a járadékfolyósítás helyett egyösszegû kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig.

A Biztosító a járadék tôkeértékét az 1998. évi halandó- sági táblázat alapján, 2,9% technikai kamatláb figye- lembevételével állapítja meg.

4. Egyéb rendelkezések

4.1 A Biztosító megtéríti a Biztosított képviseletével kapcso- latban peren kívül és perben felmerülô költségeit, maxi- mum a teljes biztosítási összeg 2%-áig.

4.2 A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a Biztosító tudo- másul vette, a Biztosított marasztalása pedig csak akkor, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képvise- letérôl gondoskodott, vagy ezekrôl lemondott.

4.3 A Biztosítót a Biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szem- ben, a Biztosító azonban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy ve- le közös háztartásban élô hozzátartozója a kárt szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

4.4 Súlyosan gondatlan a károkozó magatartása a LÁSZ XI. (a Biztosító mentesülése) pontján túl, ha

a) a fegyverhasználat hatósági elôírásait megszegi;

b) a Biztosítottat a káresemény bekövetkezésének le- hetôségére harmadik személy figyelmeztette, s a ká- resemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.

23. Baleset-biztosítás

1. Biztosítási esemény a Biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a Biztosított

• azonnal, vagy a balesettôl számított egy éven belül meghal,

• maradandó egészségkárosodást, vagy

• baleseti eredetû csonttörést, csontrepedést (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodást) szenved.

2. Nem minôsül balesetnek a megemelés, a rándulás, a ha- bituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a fagyás, a napszúrás és a hôguta.

Nem tekinthetô balesetnek az öngyilkosság, még akkor sem, ha azt a Biztosított tudatzavarban követte el.

3. Kedvezményezett:

• Baleseti eredetû halál esetén az örökös jogosult a szol- gáltatás igénybevételére.

• Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás esetén a Biztosított jogosult a szolgáltatás igénybevételére.

• Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés (28 napon túl gyógyuló múlékony egészségkárosodás) esetén a Biztosított jogosult a szolgáltatás igénybevételére.

4. Biztosítási összeg:

• Biztosítási eseményenként az 5/a pont alatt meghatá- rozott fix összeg.

• A balesetbiztosítási összegekre nem vonatkozik az évenkénti indexálás.

5. A Biztosító szolgáltatása:

a) A biztosított személyek baleseti eredetû

• halála esetén 150 000 Ft,

• maradandó, teljes egészségkárosodása

esetén 300 000 Ft,

• maradandó, részleges

egészségkárosodás esetén 300 000 Ft-nak az egészségkárosodás mértékével

megegyezô hányada,

• csonttörés, csontrepedés esetén 5 000 Ft.

b) A szolgáltatásokhoz szükséges iratok:

• biztosítási kötvény,

• szolgáltatási igény iránti bejelentés,

• balesetet igazoló hivatalos okmány,

• kórházi zárójelentés a maradandó egészségkárosodás- ra járó szolgáltatás esetén,

• munkahelyi baleset esetén a munkáltató által aláírt bal- eseti jegyzôkönyv,

• (halál esetén) halotti anyakönyvi kivonat,

• hatósági eljárás esetén a határozat,

• az élettársi viszony igazolása,

• (halál esetén) az örököst megállapító jogerôs köz- jegyzôi vagy bírósági határozat,

• egyéb olyan okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapí- tásához szükségesek.

c) A baleset elôtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a Biztosító kockázatviselésébôl ki- zártak.

d) A balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodás mértékét végtagok, illetve szervek teljes elvesztése esetén az alábbiak szerint kell megállapítani:

• mindkét szem látóképességének elvesztése 100%

• mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése 100%

• egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felsô végtag + alsóvégtag

csonkolása), mindkét comb elvesztése 100%

• mindkét lábszár elvesztése 90%

• egyik comb vagy egyik felkar elvesztése 80%

• egyik lábszár elvesztése 70%

• egyik alkar elvesztése, 70%

• beszélôképesség teljes elvesztése, 70%

• mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70%

• jobb kéz elvesztése csuklón alul* 65%

• bal kéz elvesztése csuklón alul 50%

• egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) 40%

• egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

• egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25%

* Balkezesség esetén a térítés mértéke fordított

e) Az egészségkárosodás mértékének megállapítására jelen szabályzat figyelembevételével a Biztosító or- vosszakértôje jogosult.

f) Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban egy Biztosí- tottra vonatkozóan a baleseti eredetû, maradandó egészségkárosodás térítése a 100 %-ot nem halad- hatja meg.

g) Maradandó egészségkárosodás esetén a Biztosító a szolgáltatásra elôleget nyújthat. A végleges szolgálta- tásból az elôleg összegét le kell vonni.

h) A szolgáltatás iránti igényt a biztosítási esemény be- következésétôl számított két éven belül a Biztosítónak be kell jelenteni, különben a kártérítési igény elévül.

i) A jelen biztosítás alapján teljesített szolgáltatások füg- getlenek a társadalombiztosító által nyújtott szolgálta- tásoktól.

6. Mentesülések, kizárások

A baleset-biztosítási összeget a Biztosító nem fizeti ki, ha bi- zonyítást nyer, hogy a biztosítási esemény

• a kedvezményezett szándékos magatartásának a kö- vetkezménye,

• a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan* ma- gatartásának a következménye.

Súlyosan gondatlanul jár el a Biztosított a LÁSZ XI. (a Bizto- sító mentesülése) pontján túl különösen, ha:

a biztosítási esemény jogosítvány nélküli, vagy ittas állapot- ban történt gépjármûvezetés közben következett be, és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendészeti sza- bályt is megszegett.

7. Egyéb rendelkezések

• A szolgáltatás összegébôl önrészesedés nem kerül le- vonásra.

(A biztosítási fedezet (23-as pont) csak „Plusz” csomag kö- tése esetén érvényes.)

III. Biztosított vagyontárgyak

A Groupama Biztosító Zrt. kockázatviselése kiterjed a kocká- zatviselés helyén azokra a vagyoncsoportok szerint mega- dott vagyontárgyakra, amelyeket a Szerzôdô a biztosítási ajánlaton megjelölt, és jelen feltétel szerint nem kerültek ki- zárásra.

A biztosítási szerzôdés csak állandóan lakott lakóépületre/la- kásra, valamint a biztosított telken lévô melléképületekre, építményekre, illetve társasházi lakások estén a lakáshoz tar- tozó tulajdoni hányadrészre, és a Biztosított külön tulajdonát képezô területekre terjed ki. Állandóan lakottnak minôsül az a lakóépület/lakás, amelyik az Országos építésügyi szabályzat alapján lakóövezetben, vagy az Országos településrendezési és építési követelmények alapján lakó- vagy vegyes övezet- ben van, arra érvényes lakhatási/használatbavételi engedély

van, és ott életvitelszerûen állandón laknak. Nem minôsül idôszakosan lakottnak az épület akkor, ha azt 90 napnál rö- videbb idôre – pl.: üdülés, vagy nyaralás céljából – ôrizetlenül hagyják.

1. Épületek, építmények:

a) Lakóépület, lakás:

Állandó lakás céljára szolgáló, az ajánlaton épületként fel- tüntetett olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a kör- nyezô külsô tértôl épületszerkezetekkel részben vagy teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó, életvitel- szerû tartózkodás, illetve használat feltételeit.

b) Lakásbérlemény:

Xxxxx, nem a tulajdonos által használt lakóépület, la- kás(rész), amellyel kapcsolatban a Biztosító kockázatviselése a bérlemény határolófalain belül a bérlô vagy a bérbeadó tu- lajdonában lévô, beépített, - eltérô megállapodás hiányában

- az alábbiakban meghatározott épületberendezési- és épü- letfelszerelési tárgyakra terjed ki:

• ajtó és ablak szerkezete, a hozzájuk tartozó szerelvé- nyekkel és üvegezéssel, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászonroló, napvédô függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények,

• riasztó és tûzjelzô berendezés, xxxxxx, kaputelefon,

• beépített bútor és térelválasztó,

• beépített fôzô-, fûtô-, vízellátó, egészségügyi, szellôztetô berendezések és szerelvények,

• elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztás- mérôjétôl (kapcsolószekrényétôl) kezdôdôen,

• belsô válaszfalak, vakolat, burkolat, mázolás, festés, tapétázás,

• belsô padlóburkolat (parketta, padló, padlószônyeg, PVC burkolat, stb.)

• TV és rádióadások vételére szolgáló antenna berende- zések.

c) Melléképület:

Az ajánlaton melléképületként feltüntetett, nem lakás céljá- ra szolgáló épületek, épületrészek (pl: garázs, kamra, ter- ménytároló, istálló, ól, stb.).

A melléképületek nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az elôbbiekkel együtt biztosítottak.

d) Építmény:

A biztosított telken található, épületnek nem minôsülô szer- kezetek összessége.

Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az elôbbiekkel együtt biztosítottak.

Az építmények közé soroljuk az alábbiakat:

kerítés, medence, kerti szalonnasütô- és grillezô, kerti szob- rok, kandeláberek, szökôkutak, filagória, szennyvíztároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás, stb.

A biztosítás az épületek teljes állagára szól – kivéve bérle- mény –, beleértve a lakásberendezést és központi berende- zést, továbbá az épületre, építményre szerelt antennákat és mûholdvevô antennákat is.

Nem biztosított vagyontárgy:

• az üvegház,

• fóliasátor,

• meleg- és hidegágy,

• földbe vájt, kikövezetlen falú építmény,

• kivitelezés alatt álló épületek, építmények.

2. Ingóságok:

A Biztosított személyes használatára, fogyasztására szolgáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, be nem épített vagyontárgyak, amennyiben azok nincsenek a kocká- zatviselésbôl kizárt vagyontárgyak között.

Jelen szabályzat alapján a Biztosító kockázatviselése szem- pontjából az alábbi vagyoncsoportokba kerülnek besoro- lásra:

2.1. Értéktárgyak

a) Kiemelt értékû ingóságok:

• képzômûvészeti alkotások: festmények (olaj, akvarell, vegyestechnika), számozott grafika, metszet, stb., szobor, plakett, érem (jelzett kis széria), zsûrizett mûvészfotók,

• iparmûvészeti és népi iparmûvészeti tárgyak: már- kajellel ellátott kézzel festett porcelán, régiségnek számí- tó népmûvészeti és jelzett kerámia, festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüstbôl készült használati- és dísztár- gyak, dísz órák, fém-ötvösmunkák, faragott fa tárgyak,

• antik bútorok, antik tárgyak,

• egyéb kiemelt értékû ingóság: kézi csomózású (szö- vésû) szônyegek, valódi szôrme, hangszer.

b) Elzárva tartandó ingóságok:

• ékszerek: nemesfém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek felhasználásával gépi- vagy kézi megmunkálással készí- tett tárgyak,

• katalogizált gyûjtemények: érme-, bélyeg- és egyéb gyûjtemények,

• antik tárgyak, dísztárgyak: méretüknél fogva elzárva tartható antik tárgyak (pl.: karóra, zsebóra, stb.), nemes- fém, drágakô, igazgyöngy, vagy ezek felhasználásával ké- szített tárgyak.

2.2. Jármûvek: Az a kerékpár, segédmotorkerékpár, rok- kantjármû, csónak, motorcsónak, vitorláshajó minôsül jármûnek, amely kizárólag a saját lakótelken, vagy saját garázsban tartva károsodik. A Biztosító mentesül szol- gáltatási kötelezettsége alól, ha a jármû károsodása a biztonságos és szakszerû tárolásra vonatkozó elôírások be nem tartásának a következménye.

2.3. Elektromos gépek, berendezések: mint pl. a telefon, rádió, televízió, magnetofon, videoberendezés, televízi- ós antenna beltéri egysége, személyi számítógép, hûtôgép, mélyhûtô, villanyvarrógép, stb.

2.4. Általános háztartási ingóság

• Lakberendezés: mint pl. a bútorzat, (szobai, fürdôszo- bai, konyhai, stb.), kerti bútorzat, lakástextília, csillár, szo- banövények, stb.

• Ruházat

• Egyéb háztartási ingóságok: minden más, az elôzôek- ben fel nem sorolt ingóság.

2.5. Biztosított vagyontárgynak minôsülnek

2.5.1. Az értéktárgyak kivételével azok az ingóságok, amelyeket a Biztosított kölcsönbe vett, bérelt, lí- zingbe vett vagy megôrzésre átvett.

2.5.2. Biztosítottak továbbá a Magyarország területére, de nem a Biztosított másik saját vagy bérelt laká- sába magával vitt ingóságai, valamint

2.5.3. a Biztosított vendégeinek - ide nem értve a fi- zetôvendégeket - a kockázatviselés helyére ma- gukkal hozott ingóságai, ha azok kárát más biz- tosítás nem fedezi.

2.5.4. Biztosítottak továbbá a társasházi, lakásszövetke- zeti saját vagy közös – a lakástól elkülönült – he- lyiségekben tartott vagy tárolt ingóságok (az ér- téktárgyak kivételével) –, amennyiben az ingóság biztosítási összegében fel lettek adva.

Az elôzôekben írt 2.5.2, 2.5.3 és 2.5.4 pont alatti esetekben a kártérítés felsô határa káreseményenként 100 ezer forint.

Nem biztosított vagyontárgyak:

• a vállalkozói és mezôgazdasági tevékenység vagyontárgyai,

• a készpénz, értékpapír és értékcikk,

• a lakáson kívül vagy padláson, pincében tartott értéktár- gyak,

• az albérlô vagyontárgyai.

IV. Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeget a Szerzôdô határozza meg.

2. A biztosítási összeget kockázatviselési helyenként és va- gyoncsoportonként külön-külön kell meghatározni. Az a vagyoncsoport nincs biztosítva, amelynek biztosítási összegét a Szerzôdô nem jelölte meg. A különbözô va- gyoncsoportok biztosítási összegei nem vonhatók össze, és nem helyettesítik a biztosítatlan vagyoncsoport hiány- zó biztosítási összegét.

3. A biztosítási összeget az új érték alapján kell meghatá- rozni.

4. Amennyiben a kár idôpontjában a károsodott vagyon- tárgy vagyoncsoportjának biztosítási összege alacso- nyabb az ugyanehhez a vagyoncsoporthoz tartozó összes vagyontárgy káridôponti új értékénél, akkor az alulbizto- sítás miatt a Biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridôponti új érték arányá- ban fizeti meg.

5. A Biztosító javaslatot tehet az új érték szerinti biztosítási összegre. A javasolt érték elfogadása esetén - a be nem jelentett vagyonnövekedést kivéve - az alulbiztosítás mindaddig nem érvényesülhet, amíg a Szerzôdô az érték- követés miatt emelt biztosítási összeg után járó díjat megfizeti.

V. Szolgáltatás

1. A Biztosító pénzbeni kártérítést nyújt, és költségtérítést fi- zet.

2. A Biztosító a teljes károkat* épületek, építmények vonat- kozásában újraépítési értéken, ingóságok esetében újra- beszerzési értéken, a részleges károkat** helyreállítási, javítási költségen, illetve a V/3 a) és b) pontja alatt emlí- tett esetekben káridôponti valóságos értéken téríti meg.

3. A kártérítés a részlegesen károsodott vagyontárgy helyre- állításának, a teljesen megsemmisült vagyontárgy újraépí- tésének, illetôleg új állapotban történô beszerzésének káridôponti költsége, illetve ára, amelyet a valóságos ér- téken nyújtott kártérítés esetében a Biztosító elhasználó- dottságuk mértékének megfelelôen csökkent.

*Teljes kár: az a kár, amikor a károsodott vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan.

A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy új értékét, illetve valóságos értékét.

**Részleges kár: az a kár, amely javítással, illetve a ré- szek pótlásával helyreállítható.

A biztosító káridôponti valóságos értéken téríti

a) a 75 százalékot elérô, vagy meghaladó avultságú épü- letek, építmények kárait, valamint

b) a 75 százalékot elérô, vagy meghaladó elhasználó- dottságú festés, mázolás, tapétázás kárait.

4. A kártérítés a károsodott vagyontárgy eredeti állapotának helyreállítására, illetôleg a megsemmisült ingóság azonos- sal történô pótlására vonatkozik. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni, ha ugyanolyan nincs, akkor a hozzá használati értékben leginkább hason- lóval, az esetleges értékkülönbözet figyelembe vételével. A Biztosító nem kötelezhetô a kár elôtti állapot helyreállí- tását indokolatlanul meghaladó kártérítésre.

5. A 4. pontban foglaltak ellenére a Biztosító az egész helyi- ség festésének, mázolásának, tapétázásának költségét ki- fizeti, ha a helyiség két falsíkjának károsodása ezt indo- kolttá teszi.

6. Önrészesedés

A biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.

7. Költségtérítésként a biztosító kifizeti:

a) a Ptk. szerint járó kárenyhítési költséget, beleértve a mentés és az oltás költségeit,

b) rom- és törmelék-eltakarítás költségeit, beleértve a tör- melék hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történô szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri meg- tisztítási, takarítási költségeit,

c) vizsgálati, szakértôi, ténymegállapítási és az ehhez kapcsolódó szállítási költségeket,

d) az ideiglenes lakás bérleti díját, – amennyiben a bizto- sított épületet (lakást) biztosítási esemény következté- ben az erre illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítot- ta – a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 6 hónapig.

A költségtérítések káreseményenként összességében nem haladhatják meg a 250 ezer forintot.

8. Tûz- és robbanáskár esetén a kár kifizetéséhez a Biztosí- tottnak be kell mutatnia a tûzoltóság hatósági bizonyít- ványát.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Társaságunk székhelye: H-1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.

1. sz. Melléklet

I. Betöréses lopás védelmi elôírásai

1. Alapfokú védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

➢ Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 6 cm vastag hagyományos, kisméretû, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékû, vagy azt meghaladja,

➢ az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

➢ a bejárati ajtók zárását min. 1db.biztonsági zár* végezze,

➢ a bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózá- raknak minimum 15 mm mélyen kell záródniuk,

➢ a lakóterek nyílászáróinak (ablakok, kirakatok, portálok stb.) üvegezése kétrétegû, rétegenként minimum 3 mm vastag kell, hogy legyen.

2. Középfokú védelem

A biztosított objektum mechanikai védelme az alábbiaknak kell, hogy megfeleljen:

➢ Falazat, födém, padozat szilárdsága a minimum 12 cm vastag hagyományos, kisméretû, tömör téglafal védelmi képességével azonos értékû, vagy azt meghaladja,

➢ a 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú – vagy se- gédeszköz használata nélkül elérhetô – nyílászárók (ab- lakok, kirakatok, portálok stb.) legfeljebb 100 X 300 mm- es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû egyéb mechanikai szerkezettel, vagy MABISZ által minôsített biztonsági fóliával, illetve bizton- sági üveggel, vagy a nyílászárókat is védô riasztóval*) vé- dettek. Ajtók esetében rácsot csak akkor kell felszerelni, ha az ajtó valamely alkotóelemére elôírt egyéb védelmi feltételek nem teljesülnek,

➢ a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel kell felerôsíteni, 12 cm-es hagyományos

téglafal esetén a minimális beépítési mélység 100 mm, vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl le nem szerelhetô más mûszaki megoldás,

➢ az ajtószerkezetek kiemelés, reteszhúzás ellen védettek legyenek,

➢ az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a be- feszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erôsíteni,

➢ az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül kell, hogy legyen,

➢ a bejárati ajtókon a zárnyelveknek, reteszeknek, tolózá- raknak minimum 15 mm mélyen kell záródniuk,

➢ bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db biztonsági diópánttal legyen az ajtótokhoz rögzítve,

➢ a zárást minimum 2 db biztonsági zár* végezze, - amely- bôl az egyiket törés ellen védeni kell - vagy 1 db minimum két ponton záródó biztonsági zár legyen felszerelve.

Biztonsági zárnak* minôsül a legalább 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûkombinációs zár, amennyiben a variációs le- hetôségek száma meghaladja a tízezret, az egyedileg minô- sített lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsorol- takkal azonos biztonsági fokozatú.

A lakat nem minôsül biztonsági zárnak, kivéve a minô- sített biztonsági lakatokat és lakatzárakat, amennyi- ben azokat a minôsítésnek megfelelô kapcsolódó szer- kezettel és módon szerelték fel.

3. A középfokú védelem elôírásai kiváltha- tók:

➢ Alapfokú védelem + hatósági engedéllyel rendelkezô fel- ügyeleti szervhez bekötött riasztó* együttes alkalmazásá- val.

A riasztót* (MABISZ által minôsített) szabotázsvédetten a MABISZ elôírásoknak megfelelôen kell telepíteni.

2. sz. Melléklet

A Panoráma lakásbiztosítási csomagok kockázati körei

„BÁZIS” csomag	„PLUSZ” csomag
➢ Tûz	➢ Tûz
➢ Villámcsapás (indukciós hatás is)	➢ Villámcsapás (indukciós hatás is)
➢ Robbanás	➢ Robbanás
➢ Roppanás	➢ Roppanás
➢ Vihar	➢ Vihar
➢ Hónyomás	➢ Hónyomás
➢ Jégverés	➢ Jégverés
➢ Felhôszakadás	➢ Felhôszakadás
➢ Idegen tárgyak rádôlése	➢ Idegen tárgyak rádôlése
➢ Földrengés	➢ Földrengés
➢ Földcsuszamlás	➢ Földcsuszamlás
➢ Föld- és kôomlás	➢ Föld- és kôomlás
➢ Ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása	➢ Ismeretlen földalatti üreg és építmény beomlása
➢ Idegen jármû nekiütközése	➢ Idegen jármû nekiütközése
➢ Légijármû és rakományainak ütközése	➢ Légijármû és rakományainak ütközése
➢ Üvegtörés (épület szerkezetileg beépített üvegezése)	➢ Üvegtörés (épület szerkezetileg beépített üvegezése)
➢ Vezetékes vízkár	➢ Vezetékes vízkár
➢ Felelôsségbiztosítás	➢ Felelôsségbiztosítás
	➢ Árvíz
	➢ Betöréses lopás- és rablás
	➢ Zárcsere költsége
	➢ Üvegkerámia fôzôlap törése, repedése
	➢ Baleset-biztosítás

Tájékoztató a Groupama – Gyorsmester vonalról

Mit kell tennie Xxxxx, ha lakásában káresemény történik?

Amennyiben vészhelyzetrôl van szó, azonnal hívhatja a (06-40) 50 55 50 számon

a Gyorsmester segélyvonal helyi tarifával hívható kék számát.

Egyéb káresetekben kárbejelentését a Groupama Biztosító Zrt.

központi számaira juttathatja el: telefon: (00-0) 000-0000

fax: (00-0) 000-0000

e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Milyen szolgáltatásokat nyújt Önnek a Groupama – Gyorsmester segély- vonal?

A Gyorsmester szolgáltatás egy 0-24 órás telefonos segély- vonal, amely az év minden napján fogadja az Ön telefonhí- vását. A vészhelyzet elhárítására megszervezi az iparosok munkáját, melynek költségeit, illetve annak egy részét a biz- tosító átvállalja az alábbiak szerint.

1. Vészelhárítási szolgáltatás

1.1. Mi minôsül vészhelyzetnek?

A biztosított épület gépészeti, mûszaki berendezé- seinek meghibásodása vagy egy váratlan külsô me- chanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, amely sürgôs beavatkozást kíván a további károk és balesetveszély megelôzése érdekében. Például csôtörés következtében ázik a lakás vagy beletörik a kulcs a zárba és nem tudnak a lakásba bejutni. Nem minôsül azonban vészhelyzetnek a lapostetô szige- telés hiányossága miatti beázási kár. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága az Ön helyzetismertetése alapján.

1.2. Milyen szakmákban vállal a biztosító vészelhárítási szolgáltatást?

• víz-, gáz-, fûtésszerelô,

• zárjavító,

• duguláselhárító,

• villanyszerelô,

• tetôfedô,

• üveges.

1.3. Miért elônyös Önnek a Gyorsmester segélyvonal szolgáltatás?

• mert xxxxxx a nap 24 órájában elérhetô, és segít- séget nyújt,

• mert a fenti szakmák területén jó minôséget ga- rantáló szakemberekkel végezteti el a munkát,

• mert olyan vészhelyzetekre is szolgáltatást nyújt, amelyek a biztosítási szabályzat szerint nem mi- nôsülnek biztosítási eseménynek.

1.4. Milyen költségeket vállal át a biztosító?

A biztosító maximum 25 000 Ft-ig átvállalja az álta- la küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit:

• kiszállási díj,

• munkadíj,

• anyagköltség.

Ebben az esetben Xxxxx a munka elvégzését kell csak igazolnia aláírásával, a számlát azonban nem kell kifizetnie.

1.5. Mire kell figyelemmel lenni a szolgáltatás kapcsán?

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során fel- használt anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyezô fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelôzô állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karbantar- tás elmulasztása következtében ugyanazon a helyen ismételten elôfordul a vészhelyzetet elôidézô hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fe- dezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok Önt terhelik.

2. Mi történik akkor, ha a vészhelyzet térítését megha- ladóan merülnek fel költségek?

A 25 000 Ft-ot meghaladó költségeket Önnek számla el- lenében meg kell fizetnie.

Amennyiben a vészhelyzet egyben a biztosítási szabályzat szerint biztosítási esemény is, akkor a biztosító kárrende- zési eljárásának keretében a szabályzatban foglaltak sze- rint megtéríti a fennmaradó összeget.

3. Mi történik akkor, ha nem vészhelyzetrôl van szó?

Ha nincs vészhelyzet, akkor Önnek kárbejelentést kell tennie a fent megadott elérhetôségek valamelyikén a Biz- tosító központjába, amelyet követôen szakértôink tájé- koztatják Xxx a kárrendezés menetérôl.

Ha Önnek a kár helyreállítására nincs megfelelô szakem- bere, akkor a Gyorsmester segélyvonal tud Önnek a meg- nevezett szakmákban olyan szakembereket ajánlani, akik segítséget nyújtanak a munkák elvégzésében.

4. Milyen gyorsan történik meg az elhárítás?

A biztosító vészhelyzet esetén a lehetô legrövidebb idôn belül iparost küld a helyszínre. Amennyiben az Ön számá- ra csak egy késôbbi idôpont megfelelô, de gondoskodott a további károk megelôzésérôl (pl.: elzárta a vizet az épü- letben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték sze- relôt fogadni), a biztosító az esetet vészhelyzetként keze- li, és a költségeket a fentiek szerint átvállalja.

5. Ki veheti igénybe a Gyorsmester segélyvonal szol- gáltatást?

Ezt a szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik a Groupama Biztosító Zrt.-nél érvényes, díjjal rendezett, épületbiztosí- tást is tartalmazó lakásbiztosítással vagy társasházak ese- tén teljeskörû épületbiztosítással (TÉB) rendelkeznek.

6. Meddig és hol vehetô igénybe a Gyorsmester se- gélyvonal szolgáltatás?

A szolgáltatás a lakás- és társasház-biztosítás kockázatvi- selésének kezdetétôl a megszûnéséig vehetô igénybe, Magyarország területén.

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Társaságunk székhelye: H-1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.

N15-0104-02. sz. Panoráma lakásbiztosítási ügyféltájékoztató és szabályzat

Groupama Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Székhely: H-1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. • Telefon: (00-0) 000-0000 • Telefax: (00-0) 000-0000 Telephely és ügyfélszolgálat: H-1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.

Postacím: H-1519 Budapest, Pf.: 271 • xxxx@xxxxxxxx.xx • xxx.xxxxxxxx.xx

Document Metadata

Table of Contents

Ügyféltájékoztató és szabályzat

Document Metadata