Contract

UNION-Páncél Biztosítási Feltételek

Baleset-biztosítás

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltétel alapján kötött szerződés értelmében, a szerződés- ben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított balesete esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja.

1. A szerződés alanyai

1.1. A biztosítási szerződés a szerződő fél és a biztosító írásbeli megállapo- dása alapján jön létre.

1.2. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, aki az ajánlatot ilyen mi- nőségben aláírja és a díjfizetést teljesíti.

1.3. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével, illetve testi épségével kapcsolatban a szerződésben vállalt biztosítási események bekövetkeznek.

Egy szerződésben legfeljebb 5 biztosított jelölhető meg.

1.4. Amennyiben a szerződő és a biztosított(ak) személye eltérő, akkor a szerződés megkötéséhez, illetve módosításához a biztosított(ak) írásbe- li hozzájárulása szükséges.

1.5. A biztosított a szerződés megkötésekor 1 évesnél fiatalabb és 70 éves- nél idősebb nem lehet. (Az aktuális kor számítása aktuális év szerint történik, de az 1. életév naptári betöltése szükséges a belépéshez.)

1.6. A 75. életévét a szerződés hatálya alatt betöltő biztosított esetén a biz- tosító kockázatviselése a következő biztosítási évfordulón megszűnik.

2. Kedvezményezett

A szerződésben vállalt szolgáltatások igénybevételére a biztosított, ha- lála esetén az örököse jogosult.

3. A biztosítási események

3.1. Jelen feltételek szerint baleset a biztosított akaratán kívül, hirtelen fel- lépő, olyan külső behatásból eredő, nem várt esemény, amely szakorvos által igazoltan, a biztosított testi sérülését vagy halálát okozza. Jelen feltétel a baleseti szolgáltatás körébe sorolja a mérgezést, rovarcsípést (kivéve a kullancscsípés). A fertőzéses ártalmak közül a tífuszt (kiüté- ses és hastífusz), agyvelőgyulladást, agyhártyagyulladást, tetanuszt, to- xoplazmózist.

3.2. Nem baleset-biztosítási esemény: a megemelés összes formája, rándu- lás, fagyás, napszúrás, a napsugár okozta leégés és a hőguta.

3.3. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem bal- eset-biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el.

3.4. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövetke- zésének napja.

4. A biztosítás díja, a biztosítási összeg

4.1. A szerződés határozott, 5 éves tartamú.

4.2. A díjfizetési időszak egy év.

4.3. A biztosítás éves díjfizetési gyakoriságú, a díjfizetési gyakoriság nem módosítható.

4.4. Az ajánlaton szolgáltatási csomagok jelölhetők meg. A biztosítás díja függ a megjelölt szolgáltatási csomagtól és a biztosítottak számától.

4.5. Egynél több biztosított személy esetében az ajánlaton megjelölt mérté- kű díjkedvezményt ad a biztosító.

4.6. A szolgáltatási csomagok biztosítási összegei nem módosíthatók.

4.7. A biztosító a biztosítási összegeket minden évben 10%-kal indexálja.

5. A biztosító szolgáltatásai

5.1. Szerződéskötéskor a szerződő az ajánlaton szereplő három szolgáltatási csomagból egyet jelölhet meg.

5.2. A megjelölt csomag biztosítási szolgáltatásai valamennyi biztosítottra vonatkoznak.

a) Baleseti halál kockázata

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövetkező balesettel köz- vetlen oksági összefüggésben, a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító a baleseti halál kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét fizeti ki.

b) Baleseti eredetű állandósult testi kár – arányos szolgáltatás kockázata Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt a balesettel közvetlen oksá- gi összefüggésben, annak bekövetkeztétől számított két éven belül legalább 26%-os mértékű állandósult testi kárt szenved (megrokkan), úgy a biztosító a biztosítottra vonatkozó teljes biztosítási összegnek az arányos részét fizeti ki a megállapított %-os érték arányában.

c) Baleseti sérülés kockázata

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt bekövetkező baleset miatt, azzal összefüggésben, a baleset bekövetkeztétől számított két éven belül legfeljebb 25%-os mértékű állandósult testi károsodást szen- ved (megrokkan), csonttörést, illetve csontrepedést (függetlenül a baleset során elszenvedett törések számától) vagy legalább II. fokú, a testfelület minimum 5%-ára kiterjedő égési sérülést szenved, úgy a biztosító a baleseti sérülés kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét fizeti ki.

d) Baleseti eredetű kórházi ápolás kockázata

Ha a biztosított a szerződés hatálya alatt, szakorvos által igazolt bal- esettel közvetlen okozati összefüggésben, a baleset bekövetkeztétől számított két éven belül négy napot (96 órát) meghaladó folyamatos kórházi ápolásra szorul, úgy a biztosító a kórházi ápolás kockázatának a biztosítottra vonatkozó biztosítási összegét az 5. naptól kezdődően minden kórházi ápolási napra kifizeti. Egy baleseti eseménnyel kap- csolatban a szolgáltatás legfeljebb 50 napra korlátozódik. A biztosító indokolt esetben vizsgálhatja az adott sérüléssel kapcsolatban az OEP által finanszírozott kórházi kezelés időtartamát.

e) Baleset miatt végzett műtét kockázata

Ha a biztosított gyógyulása érdekében a biztosítottnak a kockázatvise- lés időszaka alatt bekövetkező balesete miatt szükségessé váló, a bizto- sító által meghatározott mértéket meghaladó fokozatú műtétet (1. sz. melléklet) végeznek, úgy a biztosító kifizeti az adott fokozatú baleseti eredetű műtéti ellátásra vonatkozó biztosítási összegét, amennyiben a műtét elvégzésére vonatkozó dokumentumok az orvosi szakma szabá- lyai által készültek. A biztosító elrendelheti a műtéti térítés kifizetése előtt a saját szakorvosával végzett személyes vizsgálatot.

Egy baleseti esemény miatt végzett műtétekre maximálisan a bizto- sítási összeg 100%-át fizeti ki a biztosító.

Amennyiben egy műtét során több – az 1. sz. mellékletben felsorolt

– sebészeti (műtéti) beavatkozás szükséges, akkor a biztosító a leg- magasabb besorolású műtét alapján állapítja meg a szolgáltatást.

5.3. A biztosító az egyes kockázatokra egymástól függetlenül teljesít szolgál- tatást.

6. Az állandósult testi kár mértékének megállapítása

6.1. Az adott balesetből visszamaradt, állandósult testi kár mértékét az iga- zolt végállapot kialakulását követően a rendelkezésre álló szakorvosi ira- tok, a MABISZ baleseti útmutatója alapján a biztosító baleseti sebész szakorvosa állapítja meg, a szervek, végtagok csonkolása, illetve műkö- dőképességük elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatása után azonnal, egyébként legkésőbb a balesetet követő két éven belül, szük- ség esetén személyes vizsgálattal, függetlenül az egyéb szervezetektől.

6.2. Több szerv együttes sérülése esetén a rokkantsági mértékek összeadód- nak, de a rokkantság mértéke a 100%-ot nem haladhatja meg.

6.3. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a szolgáltatás kifizetését követően javul, a biztosító a már kifizetett biztosítási összeget nem igényli vissza.

6.4. Ha a biztosító a biztosított számára valamely balesete miatt már rok- kantsági szolgáltatást teljesített, és ugyanezen baleset miatt a biztosí- tott a balesettől számított egy éven belül meghal, úgy a biztosító fizeté- si kötelezettsége csak a baleseti halál biztosítási összegének arra a ré- szére korlátozódik, amely meghaladja a már kifizetett maradandó egész- ségkárosodási szolgáltatást.

7. A biztosítási szerződés létrejötte, a biztosító kockázatviselése

7.1. A baleset-biztosítási szerződés létrejöttére, tartamára és megszűnésére a jelen feltételek és a Ptk. rendelkezései az irányadók.

7.2. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem előzheti meg a szerződés kezdetét.

7.3. A biztosítási szerződés az ajánlat aláírását követő hónap első napján lép hatályba, feltéve, hogy a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájá- ra vagy pénztárába befizeti, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonat- kozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képvise- lőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell te- kinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érke- zett be.

7.4. Ha a szerződő a folytatólagos (éves) díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az elmaradt díj esedékességétől számított 60 napig viseli. Ez alatt az idő alatt a szerződő az elmulasztott időszakos díjat pótolhatja.

8. A biztosítás megszűnése

8.1. A biztosítás megszűnik, ha a határozott tartam lejár.

8.2. Külön értesítés nélkül megszűnik a biztosítás akkor is, ha – a 7.4. pont szerint – a díjfizetés esedékességétől számított 60 nap díjfizetés nélkül eltelt.

8.3. A biztosítottak halála esetén.

8.4. Természetes személy szerződő halála esetén.

8.5. Gazdasági társaság vagy bírósági nyilvántartásba vett egyéb szervezet az ellene indított csőd, felszámolás, illetve végelszámolási idő, valamint jogutód nélküli megszűnésének napjával.

8.6. A biztosítási szerződést írásban bármelyik fél felmondhatja a biztosítá- si időszak vége előtt 30 nappal, az időszak végére. A biztosítási időszak egy év.

9. A biztosítás megszűnése esetén a szerződő/biztosított jogai, a biztosító kötelezettsége

9.1. Amennyiben a biztosítás a biztosítottak halála miatt szűnik meg, a biz- tosítót megilleti a díj a díjfizetési időszakra vonatkozóan.

9.2. Amennyiben a szerződés a biztosítási időszak alatt egyéb, a 8.5. pont- ban felsorolt okok miatt szűnik meg, és a biztosításra a tartam alatt nem történt szolgáltatás kifizetés, a biztosító visszatéríti az időarányos díjat.

10. A felek jogai és kötelezettségei

10.1. A szerződő és a biztosított(ak) a szerződés megkötésekor köteles a biz- tosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt, amelyre a biztosító kér- dést tett fel, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A szerződő és a biztosított köteles a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehe- tővé tenni.

10.2. A szerződésbe a tartam alatt új biztosított nem léphet be.

10.3. A tartam közben a szerződésből biztosított kiléphet, de a rá vonatkozó biz- tosítási díj a biztosítási időszak végéig megilleti a biztosítót.

10.4. A szerződő köteles a biztosítóval közölni a körülményeiben bekövetkező változásokat azok bekövetkeztétől számított 15 napon belül, amelyekre a biztosító a szerződés megkötésekor írásban kérdést tett fel.

11. A biztosító mentesülése

11.1. A biztosító mentesül a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, ameny- nyiben bizonyítást nyer, hogy a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

11.2. A balesetet súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak kell tekin- teni akkor, ha az a biztosított

a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

c) bódító-, kábító- vagy más, hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben, illetve toxikus anyagok rendszeres szedése miatti függősége folytán,

d) érvényes jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben,

e) ittas állapotban történő gépjárművezetése közben következett be, és mindkét utóbbi esetben más közlekedésrendészeti szabályt is meg- szegett, és a felsorolt körülmények bizonyítást nyernek.

11.3. Mentesül a biztosító a szolgáltatás alól, ha a baleseti halál a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása miatt következett be.

12. Kizárt kockázatok

12.1. Jelen feltételek vonatkozásában nem számít balesetnek:

a) ha a biztosított az organikus idegrendszer sérülése nélküli lelki és szellemi károsodást szenved,

b) ha a sérülés a biztosított elme- vagy idegbetegségével, pszichiátriai betegségével igazoltan okozati összefüggésben következett be,

c) minden olyan, a szervezet támasztórendszerét érintő ártalom, mely- nek meglétére egy adott baleseti esemény hívja fel a figyelmet,

d) a szokványos ízületi ficamok és alkati sajátosságból adódó ízületi szalag-gyengeség,

e) a sérvesedések különböző formái, kivéve azokat az eseteket, amikor a környezetben sérülési mechanizmusból adódóan akut műtéti ellá- tást igénylő egyéb anatómiai károsodások is bekövetkeznek,

f) a nem magyarországi fegyveres testület kötelékében teljesített szol- gálat idején elszenvedett sérülés,

g) a biztosított olyan balesete, amely gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművel, sportversenyen való részvétel következtében vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következett be,

h) a biztosított olyan balesete, amely veszélyes sportok és hobbik (légi sportok, rögbi, baseball, amerikai futball, barlangászás, sziklamászás, hegymászás, bungee jumping, rafting, 10 méternél mélyebben történő búvárkodás) művelése folytán következett be,

i) a légi jármű használata közben bekövetkezett baleset, kivéve, ha a biztosított utasszállító repülésre engedélyezett repülőgépen utasként utazott,

j) a biztosított olyan balesete, amely közvetlenül vagy közvetve össze- függésben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekmények- kel, lázadással, zavargással vagy terrorcselekménnyel, hadüzenettel vagy anélkül vívott harccal, határvillongással, felkeléssel, forrada- lommal, zendüléssel, a törvényes kormány elleni puccsal vagy puccskísérlettel, népi megmozdulással, nem engedélyezett tüntetés- sel vagy be nem jelentett sztrájkkal, idegen ország korlátozott had- cselekményeivel, kommandó-támadással,

k) a biztosított balesete, amely bányászati tevékenység során követke- zett be,

l) a biztosított olyan balesete, amely atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lézersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következett be,

m) a biztosított azon baleseti sérülése, mellyel kapcsolatban objektív, műszeres, klinikai vizsgáló módszerekkel anatómiai károsodás nem igazolódik,

n) az ízületek csőtükrözéssel végzett diagnosztikus és terápiás beavat- kozása, a funkció szempontjából nem meghatározó anatómiai képle- tek lágyrész-sérüléseinek műtéti megoldása, illetve olyan ortopéd jel- legű műtéti beavatkozás, melynek elvégzésére az adott baleset hívta

fel a figyelmet. E kizárás vonatkozik a régebbi, egyéb sérülések utá- ni állapotokra, valamint a csuklótól, illetve a felső ugróízülettől peri- fériásan bekövetkező ér- és idegsérülésekre,

o) robbanószerekkel, robbanószerkezetekkel kapcsolatos tevékenység- gel összefüggésben következett be,

p) hivatásos sportolók edzés és verseny közben bekövetkező balesetei.

12.2. A baleset előtt bármely okból már maradandóan károsodott, beteg, sé- rült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve ezen sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.

13. A biztosító teljesítése

13.1. A biztosító a baleset időpontjában érvényes biztosítási összeget teljesí- ti a biztosítás kedvezményezettjének.

13.2. A biztosítási eseményt írásban haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónál. A szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni ezek tartalmának ellenőrzését. A bizto- sító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési kötelezettsé- get csak részben vagy késedelmesen teljesítik, és emiatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenekké válnak.

13.3. A szolgáltatást a Vezérigazgatóság teljesíti.

13.4. A teljesítésre a szolgáltatáshoz szükséges utolsó irat beérkezését köve- tő 15 napon belül kerül sor.

13.5. A biztosítási szolgáltatás iránti igényhez be kell nyújtani a következő ira- tokat:

– a biztosítási kötvény másolatát,

– a biztosító baleseti kárbejelentő nyomtatványát, melyhez csatolni kell:

a) az akut szakorvosi ellátásról szóló dokumentumokat,

b) röntgenlelete(ke)t, indokolt esetben a rtg-felvételt,

c) baleseti sebészeti zárójelentés(eke)t,

d) baleseti sebészeti ellenőrzővizsgálatok dokumentációját. A kontroll vizsgálatok dokumentációja nélkül a biztosító megtagadhatja a térítést.

e) valamint azokat az egyéb iratokat, leleteket, orvosi dokumentumo- kat, amelyek a jogosultságnak, a biztosítási eseménynek, a biztosí- tott sérülése mértékének, illetve a sérülés miatti kórházi kezelés ide- jének a megállapításához szükségesek,

f) hatósági intézkedés esetén annak jegyzőkönyvét,

g) ha történt alkoholfogyasztásra vonatkozó vizsgálat, úgy annak jegyző- könyvét,

h) elhalálozás esetén, a fentieken túlmenően:

– a halotti anyakönyvi kivonatot,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt,

– jogerős örökösödési határozatot,

i) ha a biztosítási esemény külföldön történik, akkor az idegen nyelven kiállított dokumentum hitelesített magyar nyelvű fordítását. (Ezek beszerzésének költségei nem a biztosítót terhelik.)

j) A biztosítónak jogában áll szakértőket bevonni a szolgáltatás jogo- sultságának eldöntéséhez.

13.6. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül kórháznak a szanatórium, a rehabilitációs intézet, a gyógyfürdő, elmebetegek gyógy- és gondozó- intézetei, geriátriai otthonok, szociális otthonok, illetve kórházak ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, valamint mindazon intézmény, melyek az OEP finanszírozási körén kívül esnek.

14. A biztosítási titok

14.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a bizto- sító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi kö- rülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val kötött szerződésre vonatkozik.

14.2. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titokként kezelni.

14.3. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kár- ral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány-nyilvántartásához, a biz- tosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

14.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

– a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatóság- gal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harma- dik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói te- vékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekez- désben foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére fel- hatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosí- tás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,

m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerző- dési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezé- si megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekinteté- ben a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye sze- rinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben,

q) az a)–j) és n) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatké- rés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

14.6. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előző- ekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

14.7. A biztosító a nyomozóhatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet:

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel van összefüggésben.

14.8. A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzés- sel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

14.9. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

15. Elévülés

Jelen szerződésből eredő biztosítási igények a káresemény bekövetkezé- sétől számított 2 év után elévülnek.

16. Alkalmazandó jog

Jelen szerződésre vonatkozóan a felek a magyar jog rendelkezéseinek al- kalmazásában állapodnak meg.

A szerződő felek a biztosítási szerződésből származó jogviták eldöntésé- re a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizáróla- gos illetékességét kötik ki.

17. Egyebek

A biztosító neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzék száma: Fővárosi Bíróság Cg.: 00-00-000000 A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.,

postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult.

Vitás esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fo- gyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz lehet fordulni.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

1. sz. melléklet

A fokozatok szerint csoportosított műtétek:

I. súlyossági fokozat (a biztosítási összeg 100%-át téríti a biztosító):

– a szervezet üregrendszerein (koponya, nyak, mellkas, has, medence, gerinc- oszlop) belül elhelyezkedő anatómiai képletek sérülései miatt szükségessé váló és az üregrendszer falának megnyitásával végzett műtéti megoldások,

– baleseti eredetű végtagcsonkolások – kivéve: ujjak! – függetlenül attól, hogy a csonkolódott végtag-rész visszaültetése megtörtént-e, és milyen a funkci- onális végeredmény,

– a törzsből kilépő fő ér- és idegképletek sérülése miatt végzett helyreállító műtétek (kivéve a csuklóízület, illetve bokaízület kezdő részeitől perifériá- san elhelyezkedő ér- és idegképleteket),

– műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 40%-át eléri.

II. súlyossági fokozat (a biztosítási összeg 50%-át téríti a biztosító):

– nagy ízületekbe (váll, könyök, csukló, csípő, térd, boka) hatoló, és ízületen kívüli (felkar, alkar, comb, lábszár) nyílt és zárt csonttörések (kivéve: kéz- és lábfej törései),

– nagy kiterjedésű, roncsolással, szövethiánnyal járó lágyrész-sérülések, ahol műtéti sorozat, szövetpótlás végzésére van szükség,

– műtétet igénylő II-III. fokú égési sérülések, ha az égési felszín a testfelület 5%-ánál nagyobb, de a 40%-át nem éri el.

III. súlyossági fokozat (a biztosítási összeg 25%-át téríti a biztosító):

– radiológiai felvétellel dokumentált és klinikai tünetekkel igazolt heveny ízü- leti szalagszakadások, inak teljes keresztmetszetének komplett szakadása miatti akut műtéti megoldások,

– a csukló-, illetve a bokaízület kezdő részeitől perifériásan elhelyezkedő ér- és idegképletek sérüléseit követő, igazolt akut helyreállító műtéti megoldásai,

– ujjak sérüléses eredetű csonkolásai.

Nem téríthető beavatkozások:

– csőtükrözéses diagnosztikus és terápiás beavatkozások,

– belső fémrögzítés eltávolítása,

– bőrvarratok,

– törés, ficam miatti húzókezelés,

– kézfej, lábfej, ujjak ínsérülései miatti beavatkozások,

– korábban már meglévő, ortopéd jellegű degeneratív elváltozások,

– ha a műtét elvégzésének célja a baleseti sérülés kivizsgálása alkalmával észlelt egyéb jellegű elváltozás gyógyítása, amely elvégzésének indoka az adott baleseti esemény,

– az emberi szervezet típusos helyeinek sérvesedése miatti műtétek,

– kóros csontszerkezeti elváltozásból adódó csonttörés stabilizáló műtéte,

– baleseti eseménnyel összefüggésbe nem hozható beavatkozások.

2. sz. melléklet

A baleset-biztosítás biztosítottja nem lehet olyan személy, aki:

– a magyar társadalombiztosítási szerv határozata alapján bármilyen fokú ma- radandó egészségkárosodással bír,

– idült szív- és keringési rendszeri betegségben szenved,

– vérzékeny,

– inzulin-függő (I. típusú) cukorbetegségben szenved,

– dialízis kezelésben részesül,

– Alzheimer-kóros,

– epilepsziában szenved,

– skizofrén,

– Parkinson-kórban szenved,

– 5 évnél régebben diagnosztizált sclerosis multiplex betegségben szenved,

– mozgásszervet érintő, rosszindulatú daganatos betegségben szenved,

– HIV-fertőzött,

– sokízületi gyulladásban szenved,

– csontritkulás megbetegedésben szenved,

– egyensúlyi zavarban szenved,

– -7 dioptria erősséget meghaladóan rövidlátó,

– vak,

– véralvadásgátló gyógyszereket szed,

– aki a biztosítás megkötését megelőző egy évben olyan balesetet szenvedett, amely miatt szakorvos által igazoltan 30 napon túl munkaképtelen volt.

2010. január

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U21901