MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSOK
Általános biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató
XXXXXXX.XX
Mezőgazdasági biztosítások
MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSOK
HATÁLYOS 2021.03.15-től
TARTALOMJEGYZÉK
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ a Mezőgazdasági növénybiztosításról 4
Szerződési feltételek és Ügyfél-tájékoztató 5
I. Általános biztosítási feltételek 5
1. Általános rendelkezések 5
2. A biztosított vagyontárgyak 6
3. A biztosítási összeg, a limit, és a túlbiztosítás 6
4. Önrészesedés 7
5. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk) 8
5.1. Általános kizárások 8
5.2. A többszörös biztosítás 9
6. A biztosítási díj 9
6.1. A biztosítási díj megállapítása 9
6.2. A díjfizetési kötelezettség 9
6.3. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei 9
6.4. Tartamengedmény 10
7. Éves adatközlés 10
8. A biztosított és a szerződő fél közlési és változás-bejelentési kötelezettsége, szerződés módosítása 10
8.1. A közlési kötelezettség 10
8.2. A változás-bejelentési kötelezettség 11
8.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei 11
8.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 11
8.5. Szerződés módosítása 12
9. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 12
9.1. Kármegelőzési kötelezettség 12
9.2. Kárenyhítési kötelezettség 12
10. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége 12
10.1.A bejelentési határidő 12
10.2.A bejelentés tartalma 13
10.3.A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 13
10.4.Állapot-megőrzési kötelezettség 13
10.5.A kárfelmérés szabályai 13
11. A biztosító szolgáltatása 14
12. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól 15
13. A biztosító megtérítési igénye 15
14. A biztosítási szerződés megszűnése 15
14.1.Rendes felmondás 15
14.2.A biztosítási tartam eltelte 16
14.3.A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás 16
14.4.Díjfizetési kötelezettség elmulasztása 16
14.5.A felek megállapodása 16
15. Egyéb rendelkezések 16
15.1.Elévülés 16
00.0.Xx irányadó jog 16
16. A biztosítási titok és a személyes adatok kezelése 16
II. Mezőgazdasági növénybiztosítás - Különös biztosítási feltételek 17
17. Általános rendelkezések 17
18. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok 18
18.1.„A” típusú mezőgazdasági biztosítás 18
18.2.„B” típusú mezőgazdasági biztosítás 27
18.3.„C” típusú mezőgazdasági biztosítás 36
18.4.„D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítás 44
18.5.„E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás 52
19. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok 63
20. A biztosítási összeg meghatározásának szabályai 63
21. Az önrészesedés szabályai 64
22. A biztosítási díjra vonatkozó szabályok 64
23. A biztosító szolgáltatására, a kártérítés megállapítására vonatkozó szabályok 65
24. A biztosítási szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések 65
25. Fogalom meghatározások 65
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ
A MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS- RÓL
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük, hogy Mezőgazdasági növénybiztosítási ter- mékünk felkeltette érdeklődését!
Mezőgazdasági növénybiztosítási termékünket úgy alakítottuk ki, hogy mind a hagyományos nem támo- gatott, mind a díjtámogatás igénybevételére alkalmas biztosításokra megköthető. A díjtámogatás igénybevé- telére kidolgozott feltételeink a mezőgazdasági ter- melést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgazdasági Vi- dékfejlesztési Alap Irányító Hatósága (a továbbiak- ban: IH) által közzétett VP3-17.1.1-16 számú mező- gazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás rész- letes feltételeiről szóló pályázati felhívás szerint kerül- tek kidolgozásra.
A díjtámogatás igénybevételével kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a figyelmét:
- 2016. évtől növénybiztosítás után járó díjtámoga- tás a 1305/2013/EU rendelet 36-37. cikk alapján a Vidékfejlesztési Program keretében vehető igénybe az IH által közzétett VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támo- gatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás szerint.
- Az intézkedés keretében a biztosított termelők pá- lyázhatnak a termelési veszteségeikre megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződések díjához nyújtott támogatásra. Olyan mezőgazdasági biz- tosítási szerződések díja támogatható, amelyek üzemi szinten a növénykultúrában 20%-ot megha- ladó mértékű hozamcsökkenést okozó kedvezőt- len időjárási jelenségek által okozott vesztesé- gekre nyújtanak fedezetet.
- Amennyiben egy biztosítási szerződés egy módo- zatában valamely növénykultúra az adott módo- zatban nem támogatható, vagy nem került beje- lentésre az Egységes Kérelemben, akkor támoga- tás az adott módozat díja után nem nyújtható.
- Amennyiben a mezőgazdasági termelő az Egysé- ges Kérelem benyújtásakor nem kérelemre nyil- vántartásba vett ügyfélként szerepel a mezőgaz- dasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kap- csolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi
XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) szerinti ügyfél-nyilvántartási rendszerben, úgy legkésőbb a támogatás igénylésével egyidejűleg köteles kezde- ményezni a Magyar Államkincstárnál (a további- akban: MÁK) az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe történő felvételét.
Néhány szó az Allianz Hungária Zrt.-ről
Társaságunk Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a vi- lágon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Cso- portnak. E kapcsolatrendszer révén a nemzetközileg is élenjáró szaktudást és a hazai tapasztalatokat öt- vözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetet- tebb igényeit.
A társaság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, kor- szerű szolgáltatásokat, értékeik védelmét, befekteté- seik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jog- folytonosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
Társaságunk 1986. július 1-jén alakult, és 1990. február 28-a óta működik részvénytársasági formában. Alapí- tásának 20. évfordulójától, 2006. július 1-jétől a társa- ság neve Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Mű- ködő Részvénytársaság. Székhelye Budapesten, a VIII. kerületben, a Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Magyar Nemzeti Bank.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklő- dését és hamarosan Xxx is ügyfeleink között üdvözöl- hetjük!
Allianz Hungária Zrt
SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGY- FÉL-TÁJÉKOZTATÓ
I. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
A jelen általános biztosítási feltételek azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a biztosító és a szerződő fél, illetve a biztosított között a szerződő fél által választott kockázatokra létrejött mezőgazda- sági növénybiztosítási szerződésekre általános rendel- kezésekként kell alkalmazni.
A különös biztosítási feltételeknek az általános biztosí- tási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezései az irányadók.
Az általános és a különös biztosítási feltételek, vala- mint a hozzájuk kapcsolódó záradékok együttesen al- kotják a szerződési feltételeket.
A felek mind az általános, mind a különös biztosítási feltételektől eltérhetnek, ez esetben az adott kérdés- ben a felek megállapodása az irányadó.
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a VP3-17.1.1-16 számú me- zőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás rendelke- zéseitől a felek közös akarattal sem térhetnek el.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény (káresemény)
1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellené- ben arra vállal kötelezettséget, hogy fedezetet nyújt a szerződésben meghatározott kockázatra és a kocká- zatviselés kezdetét követően bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosítási szerződésben meghatá- rozott biztosítási szolgáltatást teljesíti.
A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat és annak valamennyi melléklete (ideértve különösen a területi adatközlőt), a díjtájékoztató, az általános szerződési feltételek, és a fedezetet igazoló doku- mentum (a továbbiakban: kötvény).
1.1.2. A biztosítási eseményeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
1.2.A biztosítási szerződés alanyai
1.2.1. A biztosítási szerződés keretében
a) Biztosító
Biztosító az Allianz Hungária Zrt.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000
Adószáma: 10337587-4-44.
Mezőgazdasági számlaszáma: 11794008-
21349386-00000000
b) Biztosított
Biztosított az, aki a biztosítási esemény elkerülésé- ben érdekelt, és aki a biztosító szolgáltatására jo- gosult.
c) Szerződő fél
A szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, aki a biztosítási szerződést az ér- dekelt javára köti meg.
Vállalkozás: A biztosítási szerződés megkötése so- rán a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti te- vékenysége körében eljáró személy.
A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizeté- sére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szer- ződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére a kárrendezéshez kapcsolódó nyilatkozatok kivé- telével. A biztosító jognyilatkozatait minden eset- ben a szerződő félhez intézi.
d) Együttbiztosított vagy társbiztosított Együttbiztosított vagy társbiztosított az a biztosí- tási szerződésben megjelölt személy, mely a bizto- sítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kap- csolat alapján a biztosítási szerződésben megha- tározott növénykultúrák vonatkozásában a biztosí- tottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben részesül a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig.
1.2.2. A szerződő fél/biztosított nyilatkozata a biztosí- tóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették (ideértve a maradandó eszközzel, illetve az elektroni- kus úton, e-mailben tett nyilatkozatokat is), és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut.
1.2.3. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötötte és a biztosított vállalkozás, akkor a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő fe- let megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosított vállalkozásra száll át.
1.2.4. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.
1.3.A biztosítási szerződés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.
1.3.2. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételé- től számított tizenöt (15) napig van kötve.
Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított tizenöt (15) napon belül el- utasítja, vagy nem válaszol.
1.3.3. Jelen általános szerződési feltételekkel a me- zőgazdasági növénybiztosítási szerződés elektroniku- san is megköthető a xxx.xxxxxxx.xx vagy biztosítás- közvetítő közreműködésével a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx weboldalon.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
1.3.4. Ha az ügyfél által aláírt ajánlat vagy a bizto- sító által kiadott díjtájékoztató, illetve az ügyfél által kitöltött és aláírt területi adatközlő egymástól eltérő adatokat tartalmaz, a biztosítási szerződés a területi adatközlőben megadott adatok alapján jön létre.
1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél a dokumen- tum kézhezvételét követően késedelem nélkül, de leg- később tizenöt (15) napon belül nem kifogásolja, a biz- tosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény át- adásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerző- dés az ajánlat szerint jön létre.
1.3.6. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetke- zése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási ér- dek, a szerződés nem jön létre.
1.4.A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló a kockázatviselés tartama és helye
1.4.1. Biztosítás tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.
1.4.2. Biztosítási évforduló
A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartal- mazza. Határozatlan idejű szerződés esetén a biztosí- tási évforduló január 01-e.
1.4.3. A biztosítási időszak
a) határozatlan időre kötött biztosítási szerződés ese- tén egy év (a továbbiakban tárgyév),
b) határozott időre kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább két (2) év határozott tar- tamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhat- nak.
Ha a biztosítási időszak egy (1) év, akkor biztosítási időszaka január 01. 0.00 órától december 31. 24.00 óráig tart. Az időpontok számításánál a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó.
A határozott idejű szerződés biztosítási időszaka ja- nuár 01. 0.00 órától december 31. 24.00 óráig tart.
A biztosítási időszak nem azonos a termelési
időszakkal. A biztosítási időszak a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott tá- mogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás- ban meghatározottaknak megfelelően, a gazdasági évnek felel meg.
1.5.A kockázatviselés tartama és helye
1.5.1. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatvi- selésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki.
1.5.2. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a bizto- sító kockázatviselése fennáll. Az éves adatközléssel biztosított egyes növénykultúrákra vonatkozó kocká- zatviselési időszakot a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
1.5.3. A biztosító kockázatviselése a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontban kezdődik.
1.5.4. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjá- ban nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázat- viselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor, de leghamarabb a különös biztosítási feltételekben, az egyes kockázatoknál és növényeknél meghatározott időpontban kezdődik.
1.5.5. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szer- ződés megszűnéséig, de legkésőbb a különös biztosí- tási feltételekben, az egyes kockázatoknál és növé- nyeknél meghatározott időpontig áll fenn.
1.5.6. A biztosító kockázatviselésének a kezdete nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szer- ződés létrejött.
1.5.7. A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biz- tosítási szerződésben meghatározott kockázatvise- lési helyeken bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre terjed ki.
2. A BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
2.1. Biztosítottak azok a különös biztosítási feltételek alapján biztosítható növénykultúrák (a továbbiak- ban: növénykultúra), melyekre a biztosítási szerződés, biztosítási összeget tartalmaz.
3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, A LIMIT, ÉS A TÚLBIZTOSÍTÁS
3.1. Biztosítási összeg
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés tel- jes tartamára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára
vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvé- nyes - a biztosítási szerződésben az adott növénykul- túrára vonatkozóan a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vagy a szerződés teljes tartamára meghatározott - biztosítási összeget. A biz- tosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.
3.1.1. Limit
A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási össze- gen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – limiteket is meghatározhatnak. Limit meghatározása esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége a limit összegéig terjed.
A biztosítási szerződésben az alábbi limit típusok alkal- mazhatók:
a) Kártérítési limit
A biztosítási összegen belül a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének a felső határa egyes fede- zetbe vont kockázatok vagy növénykultúrák tekin- tetében.
b) Kombinált limit
Több biztosított kockázatra, növénykultúrára vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre együttesen vo- natkozó limit.
c) Szublimit
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa.
3.2.Biztosítási összeg meghatározása
Az egyes növénykultúrák biztosítási összegét a bizto- sító állapítja meg a szerződő fél által a szerződéskö- téskor megadott adatok alapján, biztosítási idősza- konként (vagy a biztosítási szerződés teljes tarta- mára) és kockázatviselési helyenként. Az egyes bizto- sított növénykultúráknak a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosítási összegét, valamint az ezek összegzésével meghatározott, valamennyi biztosított növénykultú- rára vonatkozó teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.
A biztosítási összeg meghatározásának szabályait a választott kockázat(ok)ra vonatkozó különös biztosí- tási feltételek tartalmazzák.
Az egyes kockázatviselési helyekre és növénykultú- rákra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.
Kiműveléses és újravetéses károk esetén az újravetett növénykultúrára nem terjed ki a korábbi növénykultú- rára vonatkozó fedezet, ebben az esetben a fedezet alá vont, újravetett kultúrára (másodvetés) is meg kell fizetni a biztosítási díjat.
3.3.Fedezetfeltöltés
Az egyes növénykultúrákra külön-külön meghatáro- zott és adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási
összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban be- következett biztosítási esemény miatt kifizetett össze- gekkel csökkennek, kivéve, ha a biztosító a biztosítási szolgáltatással egyidejűleg közli a szerződővel a fede- zetfeltöltési díjat és azt megfizetik.
3.4.Túlbiztosítás tilalma
A biztosított növénykultúrák biztosítási összege nem haladhatja meg a tényleges biztosítási érdek értékét, amelyet a szerződéskötés időpontjában fennálló ho- zamérték, egységár, valamint a biztosított terület nagysága határoz meg. Ezen értéket meghaladó rész- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
3.5.Alulbiztosítás
Ha a károsodott növénykultúra biztosítási összege ki- sebb, mint a tárgyévben hozamkiesést okozó esemé- nyek nélkül várható hozam, területi és egységár ada- tok alapján meghatározott tényleges biztosítási érdek értéke.
4. ÖNRÉSZESEDÉS
0.0.Xx önrészesedés a megkötött biztosítási szer- ződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon ré- sze, amelyet a biztosított maga visel. Az önrészese- dés típusát, valamint a biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mér- tékét a biztosítási szerződés tartalmazza.
4.2. Az önrészesedés típusai az alábbiak:
Levonásos önrész: A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosítási szerződésben meghatározott szá- zaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk eseté- ben a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Abszolút önrész: a biztosítási összegnek a biztosítási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kár- küszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra. Az abszolút önrész egyes típusait és azok szabályait a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartal- maz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés so- rán megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos ön- rész kerül levonásra.
4.3.Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban kü- lönböző rendeltetésű önrészesedések érvényesek, ak- kor ezek együtt alkalmazandók.
4.4.A levonásos és abszolút önrészesedés összegét a biztosító a megállapított kár összegéből vonja le.
4.5.Kárküszöb: A károsodott területre, illetve növény- táblára eső vagy az üzemenként és növénykultúrán- ként számított biztosítási összegnek a kárnemenként
meghatározott százaléka.
Az egyes szerződéstípusok biztosítási eseményeire vo- natkozó kárküszöböket a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.
Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti kárküszöböt nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt maga viseli.
5. KIZÁRÁSOK (A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET- BŐL KIZÁRT KÁROK)
5.1. Általános kizárások
5.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője
a) háború, invázió, háborús cselekmények (füg- getlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzen- tek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforrada- lom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, sta- tárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kí- sérlete;
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdek- ből állandó vagy ideiglenes jelleggel;
c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munka- beszüntetés, polgári engedetlenség, munkahe- lyi zavargás, szabotázs;
d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükség- állapotot hirdettek ki;
e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minő- sülő események okozták- e, vagy sem;
f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;
g) vulkánkitörés, cunami;
h) a biztosítási szerződés hatályba lépese előtt bekövetkezett, és az a biztosításra feladott nö- vénykultúrát károsította;
i) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény;
A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biz- tosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos csele- kedete;
j) terrorcselekmény;
Jelen feltételek szempontjából terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási,
etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyéni- leg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kap- csolatos bűncselekmény, amelynek célja az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kénysze- rítése, más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megzava- rása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása, a lakosság megfélemlítése.
Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen ok- ból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatal- mába, és azok sértetlenül hagyását vagy vissza- adását állami szervhez vagy nemzetközi szerve- zethez intézett követelés teljesítésétől teszi füg- gővé.
Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az ember- ölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elköve- tett szándékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erő- szak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközi- leg védett személy elleni erőszak, a jármű hata- lomba kerítése, a közveszély okozása, a közér- dekű üzem működésének megzavarása, a robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a hadi- technikai termékkel vagy szolgáltatással vissza- élés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés , a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsértése.
k) A szerződésből ki van zárva minden olyan kár, mely az EU, ENSZ vagy bármilyen nemzetközi szervezet által előírt embargót sértő cselekmény következménye, továbbá embargó alá eső terüle- teken okozták, vagy a kár itt következett be.
5.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek,
a) a talajerő termőképességének elvesztése;
b) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy pi- acvesztés;
c) azok a károk, amelyek a biztosítottat a termény értékesítési lehetőségeinek a beszűküléséből, eladhatatlanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik.
5.1.3. Nem térül meg a biztosítási szerződés alapján:
a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen: perköltség, kése- delmi kamat;
b) bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállá- sából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. ter- meléskiesés, szolgáltatás-kiesés, elmaradt ha- szon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszte- ség) valamint az ezek elkerülésére céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költ- sége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, exp- ressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – ha a felek eltérően nem álla- podnak meg;
c) a károsodott növénykultúra kapcsán állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető,
illetve visszaigényelhető költségek és kiadások;
d) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlen- sége miatt (ideértve a hatósági korlátozásokat) felmerült kár, költség és kiadás.
A különös biztosítási feltételek a felsoroltakon túl to- vábbi kizárásokat tartalmaznak.
5.2. A többszörös biztosítás
Ha ugyanazt a növénykultúrát több biztosító egymás- tól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen általános és a választott kocká- zat(ok)ra vonatkozó különös biztosítási feltételek- kel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a ko- rábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.
Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás.
Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített többletszolgálta- tásra eső díj.
6. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
6.1. A biztosítási díj megállapítása
6.1.1. A biztosítási díj összegét a biztosító a biztosított növénykultúrára vonatkozóan, a biztosítási szerződés- ben meghatározott kockázatokra szóló fedezetek fi- gyelembevételével, kockázatarányosan állapítja meg.
A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.
6.1.2. A biztosítási díjat az alábbiak figyelembevéte- lével állapítjuk meg:
- a biztosított által végzett mezőgazdasági termelő- tevékenység és az alkalmazott agrotechnológia,
- a választott önrészesedés mértéke,
- a biztosítás tartama,
- a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
- a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
- 5 évre visszamenőleg a biztosított növénykultú- rákra vonatkozó kárelőzmény,
- a biztosító kérésére a szerződő fél által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,
- kármentességi kedvezmény mértéke,
- várakozási idő hossza,
- biztosítandó területek földrajzi elhelyezkedése,
- a jelen általános és az egyes különös biztosítási fel- tételek alapján létrejött biztosítási szerződések biz- tosítottai által alkotott veszélyközösség jellemzői,
- növénykultúra,
- kockázat típusa.
6.1.3. A fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
6.1.4. A biztosítási díj számításához a szerződő fél (biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton (díj- tájékoztatón, adatközlőn) szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.
6.2. A díjfizetési kötelezettség
6.2.1. A biztosítási díjat mindig egy adott biztosítási időszakra kivetítve kell megfizetni.
6.2.2. A biztosítási díjat a szerződő köteles megfi- zetni. A biztosítás díja a biztosító kockázatviselésének első napján esedékes. Amennyiben a felek részletfize- tésben állapodnak meg, a díjrészlet esedékessége annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
6.2.3. Ellenkező megállapodás hiányában az egyes biztosítási időszakokra vállalt fedezetek díját egy ösz- szegben, előre kell megfizetni. Ha a felek ettől elté- rően nem állapodnak meg, a két évnél rövidebb, ha- tározott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
6.2.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik a biztosítási időszakra vonatkozó teljes díj a biztosí- tási esemény bekövetkezésének időpontjában ese- dékessé válik. A biztosító jogosult a díjat az esetle- ges díjhátralékkal együtt a szolgáltatásába beszá- mítani.
6.2.5. Díjtámogatott növénybiztosítás esetén a biztosítót abban az esetben is megilleti a biztosítási díj, ha a biztosított nem jogosult díjtámogatásra.
6.2.6. Ha a szerződő az időarányos díjnál több dí- jat fizetett meg, a szerződés megszűnését köve- tően a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatérí- teni.
6.2.7. Díjtámogatott növénybiztosítás esetében a biztosítási díj megfizetése kizárólag a támogatás kifizetésének a feltétele, a díjtámogatási kérelem benyújtásának nem.
6.3.A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának kö- vetkezményei
6.3.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosí- tási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmin- cadik nap elteltével, feltéve, hogy a felek eltérően nem állapodtak meg, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem ka- pott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a befizetett díjjal arányos időtartamra ma- rad fenn.
6.3.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytató- lagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított
százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosí- tási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik (a továbbiakban: reak- tiválás). A reaktiválás esetén a biztosító a reaktiválás- ról szóló megállapodásban meghatározott időpont- tól viseli ismét a kockázatot.
6.4. Tartamengedmény
Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti azon díjengedmény időarányos részének megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tar- tamengedmény).
7. ÉVES ADATKÖZLÉS
7.1.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében, illetőleg, ha a felek a határozott időtar- tamra kötött szerződésben egy éves biztosítási idő- szakban állapodnak meg, akkor a soron következő termelési évre (biztosítási időszakra) vonatkozó biz- tosítási összegek értékkövetése minden évben, a bizto- sítási évforduló napjának hatályával, kizárólag éves – tavaszi vagy őszi - adatközlés alapján történik.
7.1.2. A szerződő fél a soron következő termelési évre vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatközlőket évente, őszi vetésű és/vagy évelő növények esetében tárgyév december 1-ig, a tavaszi vetésű növények esetében pedig tárgyév április 15-ig köteles megküldeni a követ- kező biztosítási időszakra vállalt fedezetek díjának a megállapításához.
7.1.3. Ha a szerződő az éves adatközlési kötelezett- ségének nem tesz eleget, akkor a biztosító a biztosítási összegeket, valamint a biztosítási időszakra járó díjat a megelőző biztosítási időszak figyelembevételével álla- pítja meg.
7.1.4. A biztosító az éves adatközlés alapján a bizto- sítási évforduló napjára visszamenőleges hatállyal módosítja a biztosítási összeget, valamint megállapítja a tárgyévre járó biztosítási díjat.
8. A BIZTOSÍTOTT ÉS A SZERZŐDŐ FÉL KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖ- TELEZETTSÉGE, SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
8.1. A közlési kötelezettség
8.1.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosí- tási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy is- mernie kellett. A szerződő fél/biztosított személyére és a megkötendő biztosításra vonatkozó – biztosító- val közlendő - adatokat a különös biztosítási
feltételek tartalmazzák.
A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének.
8.1.2. A biztosított/szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a biztosító kockázatválla- lása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentu- mokat (MePar blokkazonosító/biztosított növénykul- túra/terület ha, stb.), szerződéseket és hatósági hatá- rozatokat.
8.1.3. A szerződő fél, illetve a biztosított – a szerződés megkötésekor – az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi információkat/adatokat:
Szerződő fél/biztosított személyére vonatkozó ada- tok:
- a szerződő fél/biztosított mezőgazdasági termelő neve, székhelye vagy lakcíme, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítója.
A biztosításra vonatkozó adatok:
- a biztosítani kívánt növénykultúra neve
- a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának tonnánkénti egységára;
- a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterülete hektárban;
- a biztosítani kívánt növénykultúra megelőző öt- éves időszak legmagasabb és legalacsonyabb ér- tékeinek kizárásával képzett hároméves termésát- laga, amennyiben a biztosított ezekkel az adatok- kal rendelkezik;
- a kockázatviselés helye (MePAR blokkazonosító).
Az egységár meghatározásánál a szerződő félnek / biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat valamint a re- ális termőhelyi viszonyokat és az alkalmazott agro- technológiát.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szük- séges dokumentumot (MePAR blokkazonosító / bizto- sított növénykultúra / terület ha) is a biztosító rendel- kezésére kell bocsátani.
A díjtámogatott növénybiztosítások esetében
- A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles a MÁK részére mező- gazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági ter- melő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, el- járási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítá- sára (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, mó- dozat, biztosítási esemény),
c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasz- nosítási kód) és a növénykultúra referencia hoza- mára,
d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),
e) a terület nagyságára (hektár) valamint
f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezmén- nyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonat- kozó adatokat átadni.
A fenti adatokat a biztosító a MÁK adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi a MÁK részére.
- A MÁK a biztosító tájékoztatását követően a MÁK és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de leg- később a tárgyév augusztus 01-éig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtá- mogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójá- ról, továbbá
b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukci- óban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosító- járól.
- a MÁK az ügyfél által tárgyév július 31-ig bejelen- tett területi adatait adja át a biztosító részére.
- A szerződő fél által a biztosítás kötésekor meg- adott területadatok előzetes adatközlésnek tekinten- dők. A területadatok a MÁK fenti tájékoztatása alap- xxx xxxxxxxxxxxxx. Végleges adatközlésnek a MÁK- tól kapott adatok minősülnek.
- Amennyiben a biztosításra feladott terület keve- sebb a MÁK nyilvántartásában szereplőnél, a bizto- sított terület megnövekszik az Egységes Kérelem- ben megadott területre. Amennyiben a biztosításra feladott terület nagyobb a MÁK nyilvántartásában szereplőnél, a biztosítási fedezet ugyanazon a fel- tételekkel a különbözetre is kiterjed. XXX xxxxxxx- tartásában szereplőt meghaladó területre vonat- kozó biztosítás díjához azonban támogatás nem vehető igénybe és a kötvényen ”INE” kezdetű bizto- sításként szerepel.
8.2. A változás-bejelentési kötelezettség
8.2.1. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerző- dés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladékta- lanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írás- ban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
8.2.2. A felek – különösen - az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
a) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,
b) a szerződő fél/biztosított lakhelyének vagy székhe- lyének a megváltozása,
c) a biztosított növénykultúrák területének 10 %-kal, de minimum 1 hektárral történt megnövekedése, vagy csökkenése miatt
d) a biztosított növénykultúra művelésében érdekelt termelő személyének megváltozása,
e) az alkalmazott agrotechnika lényeges megválto- zása,
f) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében
bekövetkező módosulások,
g) új termelési év esetén az aktuális vetésszerkezet,
h) kockázaton kívüli káresemény bekövetkezte a biz- tosított növényterületeken.
8.2.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
8.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jo- gosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyo- kat és a biztosított/szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.
8.2.5. Amennyiben a szerződés megkötésekor a biz- tosított még nem rendelkezett ügyfél-azonosító szám- mal, az ügyfél-azonosító szám megállapítása tárgyá- ban hozott döntés kézhezvételét követően haladékta- lanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles az ügyfél-azonosító számot bejelenteni a biztosítónak.
8.3.A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei
8.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötele- zettség megsértése esetén a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szer- ződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezté- ben.
8.3.2. Ha a szerződés több növénykultúrára vonat- kozik, és a közlési- vagy változás-bejelentési kötele- zettség megsértése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a vál- tozás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi növénykultúra esetén nem hivatkozhat.
8.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése
8.4.1. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lé- nyeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől szá- mított (15) tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
8.4.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következ- ményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
8.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre
vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnö- vekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a 8.4.1. és 8.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásá- ban nem gyakorolhatja.
8.4.4. A biztosítási szerződés viszontbiztosítása ese- tén a viszontbiztosítási fedezet megváltozására nem alkalmazandók a biztosítási kockázat jelentős növe- kedésére irányadó szabályok.
8.5. Szerződés módosítása
A biztosító jogosult a szerződési feltételek egyoldalú módosítására a mezőgazdasági termelést érintő idő- járási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, a vonatkozó rendeletek, va- lamint a Vidékfejlesztési Program Európai Mezőgaz- dasági Vidékfejlesztési Alap Irányító Hatósága (a to- vábbiakban: IH) által közzétett VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívásban fog- laltaknak, valamint minden egyéb, a mezőgazdasági díjtámogatás igénybevételéhez szükséges jogszabály- nak való megfelelés érdekében. A módosításról a biz- tosító értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a módosítással nem ért egyet, az értesítéstől számított 30 napon belül a szerződést felmondhatja.
9. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG
9.1. Kármegelőzési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érde- kében az adott helyzetben általában elvárható ma- gatartást köteles tanúsítani.
A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határoza- tokat, valamint a gazdálkodásra, vonatkozó szakmai előírásokat. E kötelezettség akkor is terheli a biztosí- tottat, ha a különös biztosítási feltételek a kármegelő- zési teendőket szabályozzák.
Az adott helyzetben általában elvárható magatartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szak- képzettségi követelményeket.
9.2. Kárenyhítési kötelezettség
9.2.1. A szerződő fél és a biztosított a biztosító elő- írásai és a biztosítási esemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követel- ménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
9.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz- tosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg
– ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rend- őrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentés- hez mellékelni.
9.2.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttmű- ködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdeké- ben. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellen- őriztetni.
9.2.4. A biztosítási eseménnyel összefüggő kárenyhí- tés szükséges költségeit, ide nem értve a termesztés- ben szokásosan alkalmazott agrotechnológia költsé- geit a biztosító a biztosítási összeg keretein belül fizeti meg, amennyiben az csökkenti a biztosító kártérítési kötelezettségét. Amennyiben a védekezés több célú, úgy a biztosító csak olyan arányban téríti meg, ami- lyen arányban az a biztosítót érintő kárrész csökken- tésére irányul.
9.2.5. Amennyiben a kárenyhítést a biztosító ren- delte el, annak költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
9.2.6. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a biztosítási érdek ér- tékének arányában köteles megtéríteni.
9.3.Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdemé- nyezheti a biztosítási szerződés módosítását.
10.A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉ- NEK KÖTELEZETTSÉGE
10.1. A bejelentési határidő
10.1.1. A szerződő fél/biztosított a biztosítási ese- ményt – a tudomására jutását követően – hala- déktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címre, vala- mint köteles a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a kárbejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
10.1.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adat- nak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birto- kába, akkor azt a tudomására jutását követően hala- déktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
10.1.3. A kárbejelentést követően a szerződő fél- nek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell be- nyújtani a biztosító felé.
10.1.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha
biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosító- nak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellen- őrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító köte- lezettsége szempontjából lényeges körülmény kiderít- hetetlenné válik.
10.2. A bejelentés tartalma
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél- azonosító számát,
- a biztosítási kötvény számát,
- a biztosított számlaszámát,
- a biztosítási esemény időpontját, helyét, okát és rövid leírását,
- a károsodott növénykultúra megnevezését, a kár- szemle helyét,
- a károsodott terület nagyságát és azonosítási adatait, károsodott növénytáblák MePAR blok- kazonosítóját,
- a károsodás mértékét (a megállapított vagy be- csült kárösszeget),
- a kárrendezésben közreműködő, a biztosí- tott/szerződő fél által meghatalmazott személy- nek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,
- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.
10.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok
10.3.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételé- hez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási ese- mény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgál- tatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
- a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bi- zonyító terveket, okiratokat, számlákat, vagyon- nyilvántartást, leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat,
- a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,
- a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatko- zatát,
- ha a biztosítási esemény kapcsán hatósági eljárás indult, akkor a hatóság által kiadott igazolást, ha- tósági vizsgálati jegyzőkönyveket vagy határoza- tot,
- a károsult(ak) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán más károkozóval, illetve biztosítóval, vagy más biztosí- tási szerződés alapján érvényesített(ek)-e kár- igényt,
- a permetezési napló másolatát,
- a táblatörzskönyv másolatát,
- a gazdálkodás egészére vonatkozó vetésterv má- solatát,
- a tűzoltósági jelentés másolatát,
- a gazdálkodási napló másolatát,
- a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatát,
- az illetékes megyei kormányhivatal földművelés- ügyi igazgatóságától beszerzett megyei termésát- lagról kiállított igazolás másolatát,
- az egyes növénybiztosításokra vonatkozó különös biztosítások szerződési feltételben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okirato- kat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat.
10.3.2. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak, il- letve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesítse.
10.3.3. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez olyan számlát kell benyújtani, amelyen fel van tün- tetve az általános forgalmi adó összege, vagy amely- ből annak összege kiszámítható.
10.4. Állapot-megőrzési kötelezettség
10.4.1. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biz- tosított a károsodott növénykultúra állapotában és a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének a megkez- déséig, azonban legfeljebb a kárbejelentésnek a biz- tosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munka- napon 24 óráig csak olyan mértékben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges.
Ha a növénykultúrák újravetése, illetve újrapalántá- zása, vagy betakarítása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében a kárt reprezentáló, területarányos minta- tereket kell hagyni.
10.4.2. Amennyiben a biztosító a helyszíni kárfelmé- rés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított a biztosítási esemény helyszínét és a károsodott va- gyontárgyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további 5 munkanapig, továbbra is köteles változatlan állapotban tartani.
10.4.3. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezett- sége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változ- tatás következtében a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének elbírálása szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenné váltak.
10.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, a birtok- lás jogcímét (mint pl. haszonbérlet, használat), a tulaj- donos egyidejű megnevezésével.
10.5. A kárfelmérés szabályai
A kártérítés mértékének megállapítása kétlépcsős kár- felmérés keretében történik:
10.5.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor – elő- szemle keretében - a biztosító a helyszínen azonosítja a biztosított növénykultúrában keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár,
terület) figyelembevételével és "előszemle-jegyzőköny- vet" készít, melyben rögzíti:
- a károsodottnak bejelentett növény faját;
- a károsodottnak bejelentett növény területét (ha);
- a károsodottnak bejelentett nővény területének azon részét melyet a biztosító károsodottnak ismer el (ha);
- a károsodott területen a növényzet fenológiai álla- potát, agrotechnikai jellemzőit és a károsodás megnyilvánulásait a növényzeten.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményez- heti további szemlék (közbülső szemle) tartását a ká- rosodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg. (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockáza- ton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, az előszemle időpontjában nem volt egyértelmű a káro- sodás.)
10.5.2. A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (pl: ki- pusztulásos károk, totálkárok, vagy egyértelműen fel- mérhető részkárok) a biztosító helyszíni véglegesítő szemle során meghatározza az előszemle során káro- sodottnak ítélt területeken a kár várható mértékét, és "kárbecslési jegyzőkönyvet" készít.
10.5.3. Az előszemle-jegyzőkönyvet és a kárbecs- lési-jegyzőkönyvet, valamint az adott káresemény- nyel kapcsolatosan felmerülő egyéb dokumentu- mokat együttesen az elektronikus kárakta tartal- mazza.
Az elektronikus káraktának legalább a következő ada- tokat kell tartalmaznia:
- a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, ügyfél-azo- nosítóját,
- a károsodott növénykultúra nevét,
- a károsodott növénykultúra üzemi szintű területé- nek nagyságát,
- a károsodott növénykultúra biztosítási értékét hek- táronként,
- a kárt vagy károkat okozó biztosítási eseményt vagy biztosítási eseményeket,
- a biztosítási esemény miatti hozamcsökkenés be- csült mértékét és forintosított értékét,
- a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer szerinti azonosító helyét blok- kazonosító szerint,
- a károsodott terület nagyságát,
- a kifizetett kártérítés összegét és
- jégesőkár és tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékot.
A kárfelvételi dokumentumok, melyeken a felek a kár meghatározásához szükséges alapadatokat rögzítik:
- jegyzőkönyv,
- mintavételi lapok,
- blokktérképek,
- fényképfelvételek,
- károsult végleges kárnyilatkozata,
- egyéb, a kármegállapításhoz a kár jellegétől függő és a kártérítést befolyásoló nyilvántartás vagy dokumentum.
10.5.4. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított idegen tulajdonú növénykultúrákat ért károk összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával kö- zösen végezhetik.
10.5.5. A hozamcsökkenést a biztosító saját helyszíni ellenőrzése és nyilvántartása alapján állapítja meg.
A károk megállapítása a következők figyelembevéte- lével történik:
- a károsodott terület nagysága,
- a növényeknek a termelési időszakban hozamki- esést okozó káresemények nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam),
- a becsléssel megállapított, biztosítási esemény kö- vetkeztében felmerülő kár százalékos mértéke,
- az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.
Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biz- tosító a kárkori forgalmi egységár alapján állapítja meg a kár mértékét.
A palántával nem pótolható szántóföldi növények ál- lománykipusztulásos kára esetén az újrahasznosítás- ként vetett, ültetett, palántázott, telepített növényekre csak az újabb biztosítás megkötése után visel kocká- zatot a biztosító.
11.A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz- tosító a kárküszöböt elérő károkat a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor érvényes
- biztosítási összeg(ek), valamint
- a biztosítási összegen belül meghatározott li- mit(ek)
erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, - a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevételé- vel.
11.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg
a) a szerződéskötéskor fennálló tényleges biztosítási érdek értékét;
b) károsodott növénykultúrára meghatározott bizto- sítási összegeket;
c) a biztosítási összegen belül meghatározott kártérí- tési limite(ke)t (szublimiteket).
11.3. A szolgáltatás mértékének megállapítása A károk megállapítása a következők figyelembevéte- lével történik:
- a károsodott terület nagysága,
- a növényeknek a termelési időszakban hozamki- esést okozó események nélkül várható, becsült ho- zama (maximum a biztosított hozam),
- a becsléssel megállapított, biztosítási esemény kö- vetkeztében felmerülő kár százalékos mértéke,
- az adatszolgáltatáskor rögzített egységár a 10.5.5. pontban leírtak figyelembevételével.
11.4. Ha a hozamveszteség kialakulásában vagy a biztosítási esemény bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény követ- kezménye. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha a biz- tosított a végleges kármegállapítást nem teszi lehe- tővé, beleértve, ha a fejlődési kár szemléjét érésgyor- sító alkalmazása (deszikkálás) előtt nem teszi lehe- tővé.
11.5. A biztosító az általános forgalmi adót csak ab- ban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visz- szaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelem- bevételével történt, valamint a növénykultúrát pótol- ták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
11.6. Alulbiztosítás
A biztosító a káreseménnyel kapcsolatban jogosult vizsgálni, hogy a szerződő / biztosított a szerződéskö- tés során a valóságnak, illetve a tényeknek megfelelő adatokat adott meg a biztosítási összeg kiszámításá- hoz. A biztosító a növénykultúrában keletkezett kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges, szerződéskötéskor fennálló bizto- sítási érdek értékéhez aránylik (arányos kártérítés).
Az alulbiztosítottságot minden egyes növénykultúrára és kockázatviselési helyekre külön-külön kell vizsgálni.
11.7. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének ha- tárideje
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény be- következését, illetve a kár jogalapját és mértékét bi- zonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentum- nak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül – a felek eltérő megállapo- dása hiányában forintban - teljesíti a biztosított ré- szére.
12.MENTESÜLÉS A SZOLGÁLTATÁSI KÖTE- LEZETTSÉG ALÓL
12.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
- a szerződő fél vagy a biztosított,
- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
- üzletvezetésre jogosult tagjuk,
- a biztosított – jogi személy vezető tisztségviselője vagy a biztosított növénykultúrák kezelésére jogo- sított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
12.2. A jelen általános feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:
- A kár a biztosítottnak (illetve a12.1. pontban meg- határozott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotá- val közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
- A károkozás engedélyhez kötött tevékenység en- gedély nélküli végzése során, és ezzel okozati ösz- szefüggésben történt;
- A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a bizto- sított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmez- tette a kár ismétlődésének veszélyére.
13. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE
13.1. A biztosítót az általa megtérített kár mérté- kéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem- ben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös ház- tartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a vissz- kereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást.
13.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, kö- teles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költ- ségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült ösz- szegből elsőként a biztosított követelését kell kielégí- teni.
13.3. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcí- men érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési ösz- szeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befi- zetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosí- tott ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.
14. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰ- NÉSE
14.1. Rendes felmondás
14.1.1. A határozatlan időre vagy legalább két (2) évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (év- fordulóra) írásban (kizárólag postai úton, faxon, sze- mélyesen az ügyfélszolgálati vagy értékesítési ponto- kon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban) fel- mondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.
14.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb három (3) évre zár- ható ki. A felmondási jog három (3) évnél hosszabb időre történő kizárása a három (3) évet meghaladó részében semmis.
14.1.3. Ha a szerződés három (3) évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a meg- állapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a ne- gyedik (4.) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél fel- mondhatja.
14.1.4. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos megtérí- tését.
14.2. A biztosítási tartam eltelte
A határozott időre kötött biztosítási szerződés az ab- ban megállapított időtartam elteltével megszűnik.
14.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás
14.3.1. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosított vagyontárgy megsemmisült és ezzel a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés az érdek- múlás napjával megszűnik.
14.3.2. A biztosító a jelen általános biztosítási feltéte- lek alkalmazása során érdekmúlásnak tekinti a tulaj- donjog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosított növénykultúra más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.
14.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása
14.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasz- tásának szabályai szerint (6.3. pont) megszűnik a szerződés.
14.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befi- zetett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a biztosító koc- kázatviselését nem állítja helyre és a szerződés meg- szűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.
14.4.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoz- nak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fize- tett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének mód- ját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatásra/ellen- szolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés ren- delkezései vonatkoznak.
14.5. A felek megállapodása
A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatások- kal nem tartoznak és kötelesek egymással a már telje- sített szolgáltatásokkal elszámolni.
15. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
15.1. Elévülés
15.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől - egy (1) év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé vá- lik.
15.1.2. Ha jogszabály a 15.1.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesíté- sére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
15.1.3. Az elévülést kizárólag a bírósági igényérvé- nyesítés szakítja meg.
15.2. Az irányadó jog
A jelen általános biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdé- sekben a hatályos Ptk. és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a to- vábbiakban: új Bit.) rendelkezései az irányadók.
16.A BIZTOSÍTÁSI TIXXX XX A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizá- rólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, ideértve az agrárkár-enyhítési szerv, a MÁK, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és In- novációs Központ (NAIK) számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítését.
A mezőgazdasági termelő kifejezett hozzájárulását adja ahhoz, hogy a biztosító a jogszabály alapján megkötött biztosítási szerződés adatai közül az aláb- biakban meghatározott adatokat elektronikus úton a jogszabályban meghatározott határidőig megküldheti a MÁK, illetve NAIK részére:
- a biztosított mezőgazdasági termelőnkénti bon- tásban a szerződéskötés dátuma,
- a kötvényszám,
- a biztosítási esemény,
- a módozat,
- a biztosított növénykultúra,
- a hozam,
- a terület,
- a blokkazonosítók,
- és „A”, „B”, „C” típusonként a díjelőírásra vo- natkozó adatokat,
- kifizetett kártérítés összege.
II. MEZŐGAZDASÁGI NÖVÉNYBIZTOSÍTÁS - KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
A mezőgazdasági növénybiztosítások különös biztosí- tási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő félnek/biztosítottnak a jelen különös biztosítási feltételek alapján
- a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, valamint a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támo- gatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás alapján létrejött, díjtámogatás igénybevételére jo- gosító mezőgazdasági növénybiztosítási szerződé- seire („A”, „B” és „C”),
- díjtámogatás igénybevételére nem jogosító kiegé- szítő biztosításokra („D”),
- nem díjtámogatott „E” típusú növény- és erdő ele- mikár-biztosítás esetén létrejött biztosítási szerző- déseire,
alkalmazni kell.
Díjtámogatás igénybevételére jogosító mezőgaz- dasági biztosítási szerződések kötése esetén a biz- tosító annak tudatában jár el, hogy az ügyfél a szerződés tárgyát képező mezőgazdasági biztosí- tás díjához nyújtott támogatást kíván igénybe venni.
Szerződő fél/biztosított annak ismeretében köt díjtá- mogatott növénybiztosítási szerződést, hogy megfelel az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU ren- delet 37. cikkben, valamint a VP3-17.1.1-16 számú me- zőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívásban fog- lalt követelményeknek.
Kizárólag olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható támogatás, amelyek a mezőgazdasági ter- melők azon veszteségeire nyújtanak fedezetet, ame- lyeket üzemi szinten a növénykultúrában 20%-ot meg- haladó mértékű hozamcsökkenést eredményező ked- vezőtlen éghajlati jelenségek okoznak.
Amennyiben a biztosító az előző bekezdésben rög- zített 20%-os határértéknél kisebb mértékű biztosí- tási események vagy az előző bekezdésben felso- rolt biztosítási eseményeken kívül más események után is nyújt kártérítést, úgy támogatás a biztosítási szerződésnek és az annak alapján kiállított számlá- nak kizárólag a díjtámogatásra jogosító
feltételeket tartalmazó, egyértelműen elkülönült része után vehető igénybe.
A mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához csak abban a naptári évben igényelhető támogatás, amely naptári év termelésére a szerződés vonatko- zik.
Díjhátralékos szerződés esetén díjtámogatás nem adható, támogatás csak a díjelőírás teljes összegé- nek a megfizetése esetén nyújtható!
17.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
17.1. A biztosítási szerződés tárgya
A biztosítási fedezet a létrejött biztosítási szerződés- ben rögzített, MePAR blokkazonosítóval megjelölt koc- kázatviselési helyeken található, és biztosítási összeg- gel fedezetbe vont, az ajánlaton, illetve az éves adat- közlőn feltüntetett naptári évben betakarított növény- kultúrákra terjed ki.
A jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbi növénybiztosítási szerződések köthetők:
Díjtámogatás igénybevételére jogosító szerződés típusok:
- „A” típusú mezőgazdasági biztosítás
- „B” típusú mezőgazdasági biztosítás
- „C” típusú mezőgazdasági biztosítás
Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szer- ződés típusok:
- „D” típusú kiegészítő biztosítás
- „E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás
Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusá- tól. Ha a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámo- gatott biztosítási szerződés alapján igényel támoga- tást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban meg- kötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szer- ződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújt- ható.
A jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés az ott megjelölt naptári év legfel- jebb egy éves kockázatviselési időszakának a termelé- sére vonatkozik.
17.2. A biztosítási szerződés alanyai
17.2.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
Biztosított az a mezőgazdasági termelő lehet, aki a használatában lévő termőföldön termelt növénykul- túra hozamára (termés) jogosult. Biztosított a termő- földnek az ajánlaton név szerint megjelölt tulajdo- nosa, kezelője, bérlője, haszonbérlője.
17.3. A biztosított növénykultúrák
17.3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biz- tosított növénykultúrának minősül a biztosított haszná- latában lévő, szántóföldi kultúrák termelésére, vala- mint ültetvények művelésére szolgáló, a biztosítási szerződésben a tárgyidőszakban érvényes MePAR azonosítóval meghatározott termőföldterületen lévő, és a szerződő fél által az ajánlat mellékletét képező, il- letve az éves adatközlésen meghatározott és biztosí- tási összeggel megjelölt a biztosítási adatközlőn meg- határozott
a) szántóföldi kultúra és ültetvény (lábon álló növényi kultúra),
b) erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállo- mány), és erdősítés haszonnövényzete.
17.3.2. A biztosítás csak a növénykultúra teljes terü- letére köthető meg.
18.DÍJTÁMOGATÁS IGÉNYBEVÉTELÉRE JO- GOSÍTÓ SZERZŐDÉS TÍPUSOK:
18.1. „A” típusú mezőgazdasági biztosítás
18.1.1. A biztosítás tárgya:
Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás a következő növénykultúrákra köthető meg:
- Őszi búza (KAL01),
- Tavaszi búza (KAL02);
- Őszi durumbúza (KAL04),
- Tavaszi durumbúza (KAL05),
- Őszi tönköly búza (KAL06),
- Tavaszi tönköly búza (KAL07),
- Őszi novum búza (KAL08),
- Tavaszi novum búza (KAL09),
- Őszi tönke búza (KAL10),
- Tavaszi tönke búza (KAL11),
- Őszi alakor búza (KAL12),
- Tavaszi alakor búza (KAL13),
- Rozs (KAL15),
- Őszi árpa (KAL17),
- Tavaszi árpa (KAL18),
- Kukorica (KAL21),
- Tavaszi tritikále (KAL26),
- Őszi tritikále (KAL27),
- Őszi káposztarepce (IND03),
- Tavaszi káposztarepce (IND04),
- Napraforgó (IND23);
- Alma (ULT01),
- Körte (ULT15);
- Dió (ULT08)
- Minőségi borszőlő ültetvény (ULT19);
- Egyéb borszőlő ültetvény (ULT20);
- Csemegeszőlő ültetvény (ULT29);
- Hagyományos gyümölcsös alma (HAG01);
- Hagyományos gyümölcsös körte (HAG15);
- Cseresznye (ULT17);
- Kajszibarack (sárgabarack) (ULT04);
- Mandula (ULT10);
- Meggy (ULT16);
- Mogyoró (ULT09);
- Nektarin (ULT05);
- Őszibarack (ULT03);
- Szilva (ULT06);
- Hagyományos gyümölcsös őszibarack (HAG03);
- Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgabarack) (HAG04);
- Hagyományos gyümölcsös szilva (HAG06);
- Hagyományos gyümölcsös dió (HAG08);
- Hagyományos gyümölcsös mogyoró (HAG09);
- Hagyományos gyümölcsös mandula (HAG10);
- Hagyományos gyümölcsös meggy (HAG16);
- Hagyományos gyümölcsös cseresznye (HAG17);
- Hagyományos gyümölcsös nektarin (HAG19).
Az „A” típusú mezőgazdasági biztosítás az alább felsorolt biztosítási eseményekre (kárnemekre) ki- zárólag együttesen köthető meg.
18.1.2. Tavaszi fagykár
18.1.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.2.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában ho- zamcsökkenést okoz.
Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hő- mérséklet.
18.1.2.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Ültetvények esetén a termőrügyek pirosbimbós, ill.
fehérbimbós állapota, de leghamarabb április 01- e;
- szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfele- lően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e;
- szántóföldi kultúrák esetében április 01-e. A kockázatviselési időszak vége:
- Május 31-e.
18.1.2.2. Önrész
Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.1.2.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.1.3. Őszi fagykár
18.1.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.3.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövet- kezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszak- ban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérsék- let.
18.1.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 01-e.
A kockázatviselési időszak vége:
- Október 15-e.
18.1.3.2. Önrész
Őszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.1.3.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.1.4. Téli fagykár
18.1.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.4.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyu- galmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy mi- att bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültet- vényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökke- nést eredményező káresemény.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
18.1.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi vetésű gabonanövények, őszi takarmány-
keverék és az őszi káposztarepce esetében a kelés;
- Ültetvények esetében november 30-a. A kockázatviselési időszak vége:
- tárgyév március 31-e.
18.1.4.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:
- a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkené- ses károkra;
- a hiányos kelés okozta károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott szántóföldi területet május 31-ig nem hasz- nosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellen- őrizhet);
- a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasz- tása esetén bekövetkező károkra;
- a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, ter- mőrészek miatt keletkező károkra;
- a biztosított ültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott ültetvényeket április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz- het);
18.1.4.3. Önrész
Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási ösz- szeg 80%-a.
Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
18.1.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása:
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Az őszi kalászosokban (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs), valamint az őszi káposztarepcében bekövetke- zett – kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulá- sos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %- a.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet- szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.
18.1.4.5. Egyéb rendelkezések
Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adat- közlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani.
Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásá- nak feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö- vények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pe- dig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellen- őrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, terüle- tet(eket) a biztosításból kizárni.
18.1.5. Mezőgazdasági árvízkár
18.1.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.5.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások véd- művekkel határolt területéről nem emberi beavatko- zás miatt kilépő víz.
Árvízkár-események:
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek;
- nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;
- a már érett termés a vízborítás vagy annak utóha- tása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, il- letve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem hasz- nálható fel.
Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állomá- nyának a vízborítás következtében május 31-ig bekö- vetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az ere- deti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik.
Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyil- vánuló termésveszteség.
Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.
18.1.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, pa- lántázás, vagy telepítés időpontja;
- ültetvények esetén a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége:
- szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó idő-
szak, de legkésőbb november 30-a;
- ültetvények esetében a betakarításig tartó idő- szak, de legkésőbb november 30-a.
18.1.5.2. Kizárások:
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:
- a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;
- arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborí- tása nélkül nagyfokú talajelázás, vagy elgyomoso- dás miatt következett be;
- a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra,
- az eróziós károkra;
- a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett ár- víz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;
- a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgá- sok, buzgárok által okozott károkra;
- a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;
- a szükségtározók elárasztásával felmerülő ká- rokra;
- a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő- pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező ár- vízkárokra;
- védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfe- lelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárá- sukkal összefüggésben áll elő;
- védművel védett vízfolyások magas vízállása so- rán azok belvízi öblözetében kialakuló belvizekkel, talajvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné válásával vagy visszaduzzadásukkal összefüggés- ben keletkeztek;
- a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.
18.1.5.3. Önrész
Állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjá- nak 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra kö- zött bekövetkező károk esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.
18.1.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A megmaradt növénykultúrára a biztosító a kockázat- ban nem áll, újrahasznosítás esetén az új növénykultú- rára külön kiegészítést kell kötni (fedezetfeltöltés).
Árvízkáreseményt a szerződő felek a kárbejelentést követő közös helyszíni szemlén kísérlik meg azonosí- tani. Amennyiben a helyszíni eljárásban a biztosítási esemény azonosítása sikertelen, a biztosító felhívása alapján a biztosítási esemény igazolására a biztosított köteles benyújtani az illetékes vízügyi igazgatóság ez irányú igazolását.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.1.6. Jégesőkár
18.1.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.6.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következté- ben előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi jégesőkár: a súlycsökkenéses jégesőkár fe- dezet kiegészítéseként az ültetvények termésében jég- verés miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.
18.1.6.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelést követő kétleveles állapot, ültetés, telepítés.
A kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kikelést követő kétle- veles állapot, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
- Almás termésű és csonthéjas gyümölcsösökben a hozamot befolyásoló természetes hullások befe- jeződése (pl. tisztuló, júniusi stb.);
- Csonthéjas magvakban a terméskezdemény (ko- páncs) megjelenése;
- Szőlőben a fürtök megjelenése,
- de leghamarabb a szerződés létrejötte.
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növények esetében a termény beta- karítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése;
- Ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés idő- pontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányá- ban a betakarítás, de legkésőbb a szerződés megszűnése.
18.1.6.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki:
- a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb ká- rokra (pl. hideghatás stb.);
- azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kap- csolatban vannak a jégveréssel, mint természeti je- lenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzött- ség által okozott termésveszteség stb.);
18.1.6.3. Önrész
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biz- tosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levo- násos önrész kerül alkalmazásra.
A május 01. 00:00 óra előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Jégesőkároknál búza, árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a
káresemény a tárgyév augusztus 01-je után követ- kezett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
18.1.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 20%-a. A 20%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Tőkiveréses jégkárok:
A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult nö- vényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:
- korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
Súlycsökkenéses károk:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi jégkárok
A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj elle- nében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a zára- dékra vonatkozóan is létrejött.
18.1.7. Vihar és homokverés-kár
18.1.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.7.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Azáltal, hogy a vihar
- a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, ka- lászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi;
- az ültetvények esetében termésleverést okoz;
- kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény be- takarítását lehetetlenné teszi.
Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar kö- vetkeztében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vi- har következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi viharkár: a súlycsökkenéses viharkár fedezet kiegészítéseként az ültetvények termésében vihar mi- att bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj el- lenében térül.
18.1.7.1.2. A kockázatviselési időszak:
Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.
a kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben május 15-e;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények ese- tében május 31-e.
Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:
- a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés létrejötte;
- ültetvényeknél a hozamot befolyásoló természetes hullások (pl. tisztuló, júniusi stb.) befejeződése;
- szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége:
- Kalászosoknál, kapás kultúráknál és a repcénél a
technológiai érettséget, illetve az aratás megkez- dését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;
- ültetvények esetén a technológiai érettséget, il- letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése;
- szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.
Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:
- ültetvényeknél a tisztuló hullás befejeződése;
- szőlőnél a fürtök megjelenése. a kockázatviselési időszak vége:
- ültetvények esetén a technológiai érettséget, il-
letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése;
- szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.
18.1.7.1.3. Homokverés kár:
Homokverés kárnak minősül a már kikelt vagy palán- tázott növényzetnek a minimum 20 m/sec szél által mozgatott homokszemcsék okozta mechanikai káro- sodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mér- tékű tőszámveszteséghez vezet, amely a növénykul- túra kiművelését, illetve a vetésterület újrahasznosítá- sát teszi szükségessé.
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;
- a palánta végleges helyre ültetése. A kockázatviselési időszak vége:
- Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika
ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé te- szi a növényzet újra vetését/palántázását, de leg- később június 15-e.
18.1.7.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki azokra a viharkárokra, amelyek:
- a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására;
- a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számí- tott 21. nap 24. órája után következtek be;
- homokverés esetén a szélerózió hatására a vető- mag elsodródása miatt keletkeztek.
18.1.7.3. Önrész
Kukoricában és napraforgóban állománykipusztulá- sos vihar-, és homokveréskárok esetén a biztosító a ká- rosodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megálla- pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra ke- rül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terü- let biztosítási összegének 60%-a.
Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%- a kerül levonásra.
Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pe- dig a becők kifejlődését megelőző viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke- rül alkalmazásra
- Alma és körte esetén, amennyiben a viharkár au- gusztus 01. és szeptember 30. között következik be;
- szőlő esetén;
- kalászosok esetében, amennyiben a kár az érés kezdete után következik be (a biztosítás szempont- jából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalász- letörést okozhat);
- napraforgó és kukorica esetében;
- repce esetében, amennyiben a kár a becők kifejlő- dése után következik be.
A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Búza, árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény a tárgyév au- gusztus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Homokverés-károk esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.
18.1.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 20%-a. A 20%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Állománykipusztulásos vihar, - és homokveréskárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között – a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levo- násra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Ültetvények esetében a károsodott területre vonat- kozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.
Súlycsökkenéses viharkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített ön- rész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi viharkárok:
A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vo- natkozóan is létrejött.
Homokverés-károk:
A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott te- rületre eső biztosítási összeg 80%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
18.1.8. Felhőszakadás kár
18.1.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés he- lyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek so- rán a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
Állománykipusztulásos felhőszakadáskárnak minő- sülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termé- sében felhőszakadás következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.1.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán- tázás vagy telepítés;
- ültetvényekben az aktuális termőév kezdete.
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a learatás, a termés le- szedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-a;
- ültetvények a termés leszedés, leszüretelés, de leg- később november 30-a.
18.1.8.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlme- nően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint ter- mészeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk):
- a felhőszakadás miatt kialakult kórokozók és kár- tevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség ál- tal okozott termésveszteség
- a felhőszakadás következtében a talajban keletke- zett károk,
- a rothadás és vízzel telítettség, gyümölcsök szétha- sadása miatti következményi károk,
- ültetvényeknél a kárt követő év vegetációs idősza- kára ható terméscsökkentő tényezők miatti károk,
- állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult nö- vények cseréjének költségei;
- Mepar nyilvántartás szerint árvíz járta területek el- öntési kárai;
- az a veszteség, amikor a már érett termés a vízbo- rítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az sem- milyen célra nem használható fel;
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek vagy nem pusztulnak el, de termést nem hoznak.
18.1.8.3. Önrész
Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 60%-a.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károso- dott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.
18.1.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között – a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levo- násra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
18.1.9. Aszálykár
18.1.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.1.9.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz milli- métert nem éri el, vagy
b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmér- séklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31
°C-ot.
Káresemény időpontja: az aszály meghatározásában leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).
18.1.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár le- vél megjelenése (10 cm);
- ültetvények esetén május 01-e. A kockázatviselési időszak vége:
- őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkez- dése, de legkésőbb augusztus 1-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdte, de legkésőbb szeptember 15-e;
- ültetvények esetén a szüret megkezdése, de legké- sőbb szeptember 15-e.
A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és el- várható agrotechnikai sajátosságokat.
18.1.9.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károkra:
- a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövet- kező hozamveszteségekre;
- a biztosított kultúrákban aszály következtében ke- letkezett, a termés minőségének romlásában je- lentkező károkra;
- hőguta, légköri aszály és ebből fakadó immun- gyengülés miatti károk;
- az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 00.00 óráját megelőzően bekövetkező ká- rokra.
18.1.9.3. Önrész
Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.1.9.4. Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.
A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós ter- més különbsége képezi.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.2. „B” típusú mezőgazdasági biztosítás
18.2.1. A biztosítás tárgya:
A „B” típusú mezőgazdasági biztosítás az alábbi szán- tóföldi növényekre és ültetvényekre köthető meg.
Zöldségnövények:
- Pattogatni való kukorica (KAL22)
- Csemegekukorica (KAL23)
- Cukorborsó (PIL01)
- Mezei borsó (PIL02)
- Őszi takarmányborsó (PIL03)
- Őszi zöldborsó (PIL04)
- Szárazborsó (Sárgaborsó) (PIL05)
- Tavaszi takarmányborsó (PIL06)
- Tavaszi zöldborsó (PIL07)
- Lóbab (PIL09)
- Futóbab (PIL11)
- Szárazbab (PIL12)
- Zöldbab (PIL13)
- Homoki bab (PIL14)
- Lencse (PIL24)
- Csicseriborsó (PIL29)
- Burgonya (BUR01)
- Retek (IND15)
- Cikória (IND22)
- Karfiol (VEG01)
- Brokkoli (VEG02)
- Bimbóskel (VEG03)
- Fejes káposzta (VEG04)
- Kelkáposzta (VEG05)
- Vöröskáposzta (VEG06)
- Takarmánykáposzta (VEG07)
- Karalábé (VEG08)
- Kínai kel (VEG09)
- Zeller (VEG10)
- Póréhagyma (VEG11)
- Őszi fokhagyma (VEG12)
- Tavaszi fokhagyma (VEG13)
- Csemegehagyma (VEG14)
- Őszi vöröshagyma (VEG15)
- Tavaszi vöröshagyma (VEG53)
- Lilahagyma (VEG17)
- Metélőhagyma (VEG18)
- Fejessaláta (VEG19)
- Endívia (VEG20)
- Sóska (VEG21)
- Spenót (VEG22)
- Spárga (VEG23)
- Articsóka (VEG24)
- Spanyol articsóka (VEG25)
- Petrezselyem gyökér (VEG26)
- Petrezselyem levél (VEG27)
- Rebarbara (VEG29)
- Édeskömény (VEG30)
- Galambbegysaláta (VEG31)
- Zsázsa (VEG32)
- Paradicsom (VEG33)
- Uborka (VEG34)
- Főzőtök (VEG36)
- Sütőtök (VEG37)
- Káposztatök (VEG38)
- Olajtök (VEG39)
- Csillagtök/patiszon (VEG40)
- Spárgatök (VEG41)
- Cukkini (VEG42)
- Paprika (VEG43)
- Fűszerpaprika (VEG44)
- Sárgarépa (VEG45)
- Cékla (VEG46)
- Feketegyökér (VEG47)
- Torma (VEG48)
- Pasztinák (VEG49)
- Újzélandi spenót (VEG50)
- Mezei csibehúr (VEG51)
- Batáta (édesburgonya) (VEG54)
- Borsmustár (rukkola) (VEG55)
- Padlizsán (VEG35)
- Egyéb zöldség (VEG52)
- Egyéb növény (ULT28)
- Húsos som (ULT35)
- Kökény (ULT36)
- Fűszer (édes) édeskömény vagy római édeskö- mény (VEG56)
- Olasz édeskömény vagy gumós édeskömény (VEG57)
Ültetvények:
- Görögdinnye (FRU01)
- Tökre oltott görögdinnye (FRU02)
- Sárgadinnye (FRU03)
- Földieper (szamóca) (FRU04)
- Ribiszke (FRU05)
- Málna (FRU08)
- Piszke (FRU09)
- Szeder (FRU11)
- Tüske nélküli szeder (FRU12)
- Yosta (FRU13)
- Homoktövis (FRU14)
- Fekete bodza (FRU15)
- Egyéb bodza (FRU16)
- Áfonya (FRU17)
- Berkenye (FRU18)
- Birs (ULT18)
- Cseresznye (ULT17)
- Dió (ULT08)
- Kajszibarack (sárgabarack) (ULT04)
- Mandula (ULT10)
- Meggy (ULT16)
- Mogyoró (ULT09)
- Naspolya (ULT07)
- Nektarin (ULT05)
- Őszibarack (ULT03)
- Szilva (ULT06)
- Alma (ULT01)
- Körte (ULT15)
- Szelídgesztenye (ULT11)
- Vegyes gyümölcsös (ULT12)
- Minőségi borszőlő ültetvény (ULT19)
- Egyéb borszőlő ültetvény (ULT20)
- Csipkebogyó (ULT26)
- Kivi (ULT27)
- Füge (ULT21)
- Csemegeszőlő ültetvény (ULT29)
- Fehér eperfa (ULT30)
- Fekete eperfa (ULT31)
- Fekete berkenye (ULT32)
- Hagyományos gyümölcsös őszibarack (HAG03)
- Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgaba- rack) (HAG04)
- Hagyományos gyümölcsös szilva (HAG06)
- Hagyományos gyümölcsös naspolya (HAG07)
- Hagyományos gyümölcsös dió (HAG08)
- Hagyományos gyümölcsös mogyoró (HAG09)
- Hagyományos gyümölcsös mandula (HAG10)
- Hagyományos gyümölcsös szelídgesztenye (HAG11)
- Hagyományos gyümölcsös vegyes (HAG12)
- Hagyományos gyümölcsös meggy (HAG16)
- Hagyományos gyümölcsös cseresznye (HAG17)
- Hagyományos gyümölcsös birs (HAG18)
- Hagyományos gyümölcsös nektarin (HAG19)
- Hagyományos gyümölcsös alma (HAG01)
- Hagyományos gyümölcsös körte (HAG15)
- Hagyományos gyümölcsös bodza (HAG20)
- Hagyományos gyümölcsös homoktövis (HAG21)
- Hagyományos gyümölcsös áfonya (HAG22)
- Hagyományos gyümölcsös berkenye (HAG23)
- Hagyományos gyümölcsös fekete berkenye (HAG24)
- Hagyományos gyümölcsös eperfa (HAG25)
- Hagyományos gyümölcsös fekete eperfa (HAG26)
A következő biztosítási eseményekre (kárnemek-re) kü- lön-külön és együttesen is köthető biztosítás.
18.2.2. Jégesőkár
18.2.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következté- ben előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi jégesőkár: a súlycsökkenéses jégesőkár fe- dezet kiegészítéseként a gyümölcsösök, paprika, para- dicsom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab, csemegekuko- rica és dohány termésében jégverés miatt bekövetke- zett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellék- letét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.
18.2.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelést követő kétleveles állapot, ültetés, telepítés.
A kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kikelést követő kétle- veles állapot, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
- Almás termésű és csonthéjas gyümölcsösökben a hozamot befolyásoló természetes hullások befe- jeződése (pl. tisztuló, júniusi stb.);
- Csonthéjas magvakban a terméskezdemény (ko- páncs) megjelenése;
- Bogyós termésű gyümölcsösökben a termés meg- jelenése;
- Szőlőben a fürtök megjelenése;
- de leghamarabb a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növények esetében a termény beta-
karítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése;
- ültetvények esetén az érést szabályozó, vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres kezelés idő- pontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hiányá- ban betakarítás, de legkésőbb a szerződés meg- szűnése.
18.2.2.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki:
- a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb ká- rokra (pl. hideghatás stb.);
- azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kap- csolatban vannak a jégveréssel, mint természeti je- lenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzött- ség által okozott termésveszteség stb.).
18.2.2.3. Önrész
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy le- vonásos önrész kerül alkalmazásra.
A május 01. 00:00 óra előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között bekövetkező tőkiveréses jég- esőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszo- lút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biz- tosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
18.2.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 20%-a. A 20%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Tőkiveréses jégesőkárok:
A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult nö- vényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:
- korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll. Újrahasznosítás esetén az új nö- vénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Súlycsökkenéses károk:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi jégesőkárok
A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj elle- nében megkötött minőségi jégesőkár záradék
alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a zára- dékra vonatkozóan is létrejött.
18.2.3. Téli fagykár
18.2.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.3.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyu- galmi periódusban, a növénykultúrák téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvény- ben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt be- következett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
18.2.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi vetésű szántóföldi növények esetében a kelés;
- gyümölcsösök esetében november 30-a; A kockázatviselési időszak vége:
- tárgyév március 31-e.
18.2.3.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:
- a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkené- ses károkra;
- a hiányos kelés okozta károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasz- nosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellen- őriz);
- a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, ter- mőrészek miatt keletkező károkra;
- a biztosított ültetvények esetén a visszametszést nem indokoló téli fagykárokra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).
18.2.3.3. Önrész
Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási ösz- szeg 80%-a.
Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
18.2.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kárösszeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett
– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet- szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növénytábla biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.
18.2.3.5. Egyéb rendelkezések
Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adat- közlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani.
Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásá- nak feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö- vények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pe- dig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellen- őrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, terüle- tet(eket) a biztosításból kizárni.
18.2.4. Őszi fagykár
18.2.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.4.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövet- kezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszak- ban a talajszinttől számított két méter magasságban
mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérsék- let.
18.2.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 01-e.
A kockázatviselési időszak vége:
- Október 15-e.
18.2.4.2. Önrész
Őszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.2.4.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.2.5. Vihar- és homokveréskár
18.2.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.5.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Azáltal, hogy a vihar
- a gyümölcsösök esetében termésleverést okoz;
- a szántóföldi növények esetén szemkiverést, illetve termésletörést okoz, valamint az állomány oly mér- tékű megdőlését okozza, mely a termény betakarí- tását lehetetlenné teszi.
Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar kö- vetkeztében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vi- har következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi viharkár: a súlycsökkenéses viharkár fedezet kiegészítéseként az ültetvények termésében vihar mi- att bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj el- lenében térül.
18.2.5.1.2. A kockázatviselési időszak:
Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.
a kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben május 15-e;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények esetében május 31-e.
Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:
- szántóföldi növényeknél a szerződés létrejötte;
- almás termésű és csonthéjas ültetvényeknél a ho- zamot befolyásoló természetes hullások (pl. tisz- tuló, júniusi stb.) befejeződése;
- héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás;
- szamócában az általános virágzás;
- szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége:
- szántóföldi növényeknél a technológiai érettsé-
get, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap, legfeljebb azonban a szerződés megszű- nése;
- gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, il- letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése;
- ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.
Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:
- almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése.
a kockázatviselési időszak vége:
- gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, il- letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése.
18.2.5.1.3. Homokverés kár esetében:
Homokverés kárnak minősül a már kikelt vagy palán- tázott növényzetnek a minimum 20 m/sec szél által mozgatott homokszemcsék okozta mechanikai káro- sodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mér- tékű tőszámveszteséghez vezet, amely a
növénykultúra kiművelését, illetve a vetésterület újra- hasznosítását teszi szükségessé.
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;
- a palánta végleges helyre ültetése. A kockázatviselési időszak vége:
- Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika
ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé te- szi a növényzet újra vetését/palántázását, de leg- később június 15-e.
18.2.5.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki azokra a viharkárokra, amelyek:
- az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására;
- az aratás megkezdésétől számított 21. nap 24. órája után következtek be;
- homokverés esetén a szélerózió hatására a vető- mag elsodródása miatt keletkeztek.
18.2.5.3. Önrész
Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%- a kerül levonásra.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos vi- har-, és homokveréskárok esetén a biztosító a károso- dott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megálla- pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra ke- rül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terü- let biztosítási összegének 60%-a.
- A biztosítási szerződésben és a jelen különös bizto- sítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész kerül alkalmazásra csemege és pattogatni való kukorica esetében.
A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Homokveréskárok esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.
18.2.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 20%-a. A 20%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Állománykipusztulásos vihar-, és homokveréskárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Ültetvények esetében a károsodott területre vonat- kozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított
kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített ön- rész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi viharkárok:
A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vo- natkozóan is létrejött.
Homokverés-károk:
A kárküszöböt meghaladó homokverés-kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott te- rületre eső biztosítási összeg 80%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
18.2.6. Aszálykár
18.2.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.6.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
- a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz milli- métert nem éri el, vagy
- a lehullott csapadék összes mennyisége a hu- szonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Káresemény időpontja: az aszály meghatározásában leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).
18.2.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár le- vél megjelenése (10 cm);
- ültetvények esetén május 01-e. A kockázatviselési időszak vége:
- őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkez-
dése, de legkésőbb augusztus 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdése, de legkésőbb szeptember 15-e;
- ültetvények esetén a szüret megkezdése, de leg- később szeptember 15-e.
A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és el- várható agrotechnikai sajátosságokat.
18.2.6.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károkra:
- a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövet- kező hozamveszteségekre;
- a biztosított kultúrákban aszály következtében ke- letkezett, a termés minőségének romlásában je- lentkező károkra;
- hőguta, légköri aszály és ebből fakadó immun- gyengülés miatti károk.
18.2.6.3. Önrész
Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.2.6.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.
A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós ter- més különbsége képezi.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.2.7. Mezőgazdasági árvízkár
18.2.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.7.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások véd- művekkel határolt területéről nem emberi beavatko- zás miatt kilépő víz.
Árvízkár-események:
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek;
- nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;
- a már érett termés a vízborítás vagy annak utóha- tása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, il- letve abban oly mértékű romlás következik be,
hogy abból eredően az semmilyen célra nem hasz- nálható fel.
Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állomá- nyának a vízborítás következtében május 31-ig bekö- vetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az ere- deti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik.
Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyil- vánuló termésveszteség.
Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.
18.2.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, pa-
lántázás, vagy telepítés időpontja;
- Ültetvényeknél a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó
időszak, de legkésőbb november 30-a;
- Ültetvények esetében a betakarításig tartó idő- szak, de legkésőbb november 30-a.
18.2.7.2. Kizárások:
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:
- a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;
- arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborí- tása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomoso- dás miatt következett be;
- a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra;
- az eróziós károkra;
- a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett ár- víz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;
- a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgá- sok, buzgárok által okozott károkra;
- a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;
- a szükségtározók elárasztásával felmerülő ká- rokra;
- a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő- pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező ár- vízkárokra;
- védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfe- lelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárá- sukkal összefüggésben áll elő;
- védművel védett vízfolyások magas vízállása so- rán azok belvízi öblözetében kialakuló belvizekkel, talajvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné
válásával vagy visszaduzzadásukkal összefüggés- ben keletkeztek;
- a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.
18.2.7.3. Önrész
Állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjá- nak 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra kö- zött bekövetkező károk esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.
18.2.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A megmaradt növénykultúrára a biztosító a kockázat- ban nem áll, újrahasznosítás esetén az új növénykultú- rára külön kiegészítést kell kötni (fedezetfeltöltés).
Árvízkáreseményt a szerződő felek a kárbejelentést követő közös helyszíni szemlén kísérlik meg azonosí- tani. Amennyiben a helyszíni eljárásban a biztosítási esemény azonosítása sikertelen, a biztosító felhívása alapján a biztosítási esemény igazolására a biztosított köteles benyújtani az illetékes vízügyi igazgatóság ez irányú igazolását.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.2.8. Tavaszi fagykár
18.2.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.8.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában ho- zamcsökkenést okoz.
Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hő- mérséklet.
18.2.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az almás termésű és csonthéjas gyümölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós, ill. fehérbimbós álla- pota, de leghamarabb április 01-e;
- héjas gyümölcsöknél a barka megjelenése, de leg- hamarabb április 01-e;
- a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjele- nése, a szamócánál az általános virágzás, de leg- hamarabb április 01-e;
- a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfe- lelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e;
- a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipalántázás, ki- kelés időpontja, de legkorábban április 01-e;
- szántóföldi kultúrák esetében április 01-e. A kockázatviselési időszak vége:
- Május 31-e.
18.2.8.2. Önrész
Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.2.8.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károso- dott növénykultúrára megállapított biztosítási ösz- szeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.2.9. Felhőszakadás kár
18.2.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.2.9.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés he- lyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek so- rán a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minő- sülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termé- sében felhőszakadás következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.2.9.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán- tázás vagy telepítés;
- gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdete.
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a learatás, a termés le- szedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-a;
- gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.
18.2.9.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlme- nően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint ter- mészeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk):
- a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kár- tevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség ál- tal okozott termésveszteség;
- a felhőszakadás következtében a talajban keletke- zett károk;
- a rothadás és vízzel telítettség miatti következmé- nyi károk;
- a kárt követő év vegetációs időszakára ható ter- méscsökkentő tényezőkre, továbbá állományki- pusztulásos kár esetén a kipusztult növények cse- réjének költségei;
- Mepar nyilvántartás szerint árvíz járta területek el- öntési kárai;
- az a veszteség, amikor a már érett termés a vízbo- rítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az sem- milyen célra nem használható fel;
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek vagy nem pusztulnak el, de termést nem hoznak.
18.2.9.3. Önrész
Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 60%-a.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károso- dott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.
18.2.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között – a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levo- násra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
18.3. „C” típusú mezőgazdasági biztosítás
18.3.1. A biztosítás tárgya:
A „C” típusú mezőgazdasági biztosítás az alábbi növé- nyekre köthető meg.
- Abesszin (etiópiai) mustár (ABE01)
- Angyalgyökér (AGF02)
- Kamilla (AGF03)
- Digitalis (AGF05)
- Tárnics (AGF06)
- Izsóp (AGF07)
- Jázmin (AGF08)
- Levendula (AGF09)
- Majoranna (AGF10)
- Menta (AGF11)
- Meténg (AGF12)
- Utifű (Psyllium) (AGF13)
- Sáfrány (AGF14)
- Körömvirág (AGF15)
- Macskagyökérfű (AGF17)
- Tárkony (AGF18)
- Fűszerkömény (AGF19)
- Citromfű (AGF20)
- Bazsalikom (AGF21)
- Rozmaring (AGF22)
- Lestyán (AGF23)
- Szöszös ökörfarkkóró (AGF24)
- Anyarozs (AGF25)
- Kapor (AGF26)
- Ánizs (AGF28)
- Borsikafű (AGF29)
- Koriander (AGF30)
- Máriatövis (AGF31)
- Kerti kakukkfű (AGF32)
- Sáfrányos szeklice (AGF33)
- Orvosi zsálya (AGF35)
- Kerti ruta (AGF36)
- Ánizsizsóp (AGF37)
- Ánizsmenta (AGF38)
- Bíbor kasvirág (Echinacea) (AGF39)
- Cickafark (AGF40)
- Oregánó (szurokfű) (AGF41)
- Borágó (AGF44)
- Gyermekláncfű (AGF47)
- Jázminpakóca (stevia) (AGF48)
- Cukorrépa (CUK01)
- Dohány- Burley (DBU01)
- Dohány- Virginia (DVI02)
- Energiafű (EFU01)
- Egyéb szántóföldi termelt növény (EGY01)
- Lucerna (FOR01)
- Lucerna erjesztett takarmány (FOR02)
- Lucerna zöldtakarmány (FOR03)
- Komlós lucerna (FOR04)
- Sárkerep lucerna (FOR05)
- Tarkavirágú lucerna (FOR06)
- Vöröshere (FOR09)
- Bíborhere (FOR10)
- Fehérhere (FOR11)
- Korcshere (svédhere) (FOR12)
- Perzsahere (fonákhere) (FOR13)
- Alexandriai here (FOR14)
- Lódi lóhere (FOR15)
- Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró) (FOR23)
- Fehérvirágú somkóró (FOR24)
- Takarmánybaltacim (FOR25)
- Szarvaskerep (FOR27)
- Nyúlszapuka (FOR28)
- Szeradella (FOR29)
- Koronás baltavirág (FOR30)
- Réparepce (FOR32)
- Tifon (FOR33)
- Tarlórépa (FOR34)
- Takarmányrépa (FOR35)
- Csicsóka (FOR36)
- Murokrépa (FOR37)
- Tarka koronafürt (FOR38)
- Görög széna (FOR39)
- Keleti kecskeruta (FOR40)
- Mézontófű (Facélia) (FOR41)
- Füves lucerna (FOR56)
- Füves here (FOR57)
- Takarmánymályva (FOR58)
- Szilfium (FOR59)
- Lósóska (FOR60)
- Szójabab (IND01)
- Őszi káposztarepce (IND03)
- Tavaszi káposztarepce (IND04)
- Szezám (IND06)
- Olajlen (IND07)
- Rostlen (IND08)
- Földimogyoró (IND09)
- Fehér mustár (IND11)
- Fekete mustár (IND12)
- Ricinus (IND13)
- Tavaszi mák (IND14)
- Xxxx xxx (IND)25
- Olajretek (IND16)
- Takarmányretek (IND18)
- Négermag (IND19)
- Vadrepce (IND20)
- Gomborka (IND21)
- Napraforgó (IND23)
- Hibrid napraforgó (IND24)
- Őszi búza (KAL01)
- Tavaszi búza (KAL02)
- Őszi durumbúza (KAL04)
- Tavaszi durumbúza (KAL05)
- Őszi tönköly búza (KAL06)
- Tavaszi tönköly búza (KAL07)
- Őszi novum búza (KAL08)
- Tavaszi novum búza (KAL09)
- Őszi tönke búza (KAL10)
- Tavaszi tönke búza (KAL11)
- Őszi alakor búza (KAL12)
- Tavaszi alakor búza (KAL13)
- Rozs (KAL15)
- Évelő rozs (KAL16)
- Őszi árpa (KAL17)
- Tavaszi árpa (KAL18)
- Tavaszi zab (KAL19)
- Őszi zab (KAL20)
- Kukorica (KAL21)
- Silókukorica (KAL24)
- Hibrid kukorica (KAL25)
- Tavaszi tritikále (KAL26)
- Őszi tritikálé (KAL27)
- Pohánka (Hajdina) (KAL28)
- Mohar (KAL29)
- Cukorcirok (KAL30)
- Seprűcirok (KAL31)
- Szemescirok (KAL32)
- Silócirok (KAL33)
- Szudáni cirokfű (KAL34)
- Indiánrizs (KAL35)
- Termesztett köles (KAL36)
- Indiai köles (KAL37)
- Fénymag (KAL38)
- Fekete zab (KAL39)
- Kender (KEN01)
- Keverék kultúra (KEV01)
- Komló (KOM01)
- Ebtippan (PAZ01)
- Óriás tippan (PAZ02)
- Fehér tippan (PAZ03)
- Cérnatippan (PAZ04)
- Francia perje (PAZ05)
- Csenkeszperje (PAZ06)
- Olasz perje (PAZ07)
- Angol perje (PAZ08)
- Hibrid perje (PAZ09)
- Ligeti perje (PAZ10)
- Réti perje (PAZ11)
- Mocsári perje (PAZ12)
- Sovány perje (PAZ13)
- Csomós ebír (PAZ14)
- Nádképű csenkesz (PAZ15)
- Juhcsenkesz (PAZ16)
- Xxxx xxxxxxxx (PAZ17)
- Vörös csenkesz (PAZ18)
- Gumós komócsin (PAZ19)
- Réti komócsin (PAZ20)
- Veresnadrág csenkesz (PAZ21)
- Magyar rozsnok (PAZ22)
- Zöld Pántlikafű (PAZ23)
- Fehérvirágú édes csillagfürt (PIL15)
- Fehérvirágú édes csillagfürt(takarmány célra) (PIL16)
- Fehérvirágú édes csillagfürt(zöldtrágyázásra) (PIL17)
- Sárgavirágú édes csillagfürt (PIL18)
- Sárgavirágú édes csillagfürt(takarmány célra) (PIL19)
- Sárgavirágú édes csillagfürt(zöldtrágyázásra) (PIL20)
- Kékvirágú édes csillagfürt (PIL21)
- Kékvirágú édes csillagfürt (takarmány célra) (PIL22)
- Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra) (PIL23)
- Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny) (PIL25)
- Szöszösbükköny (PIL26)
- Pannonbükköny (PIL27)
- Szegletes lednek (PIL30)
- Rizs (RIZ03)
- Sziki kender (SZI01)
A következő biztosítási eseményekre (kárnemekre) kü- lön-külön és együttesen is köthető biztosítási szerző- dés.
18.3.2. Jégesőkár
18.3.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következté- ben előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.3.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű növényekben a kelést követő kétleveles állapot, ültetés, telepítés.
A kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kikelést követő kétle- veles állapot, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növények esetében a termény beta- karítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése.
18.3.2.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki:
- a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb ká- rokra (pl. hideghatás stb.);
- azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kap- csolatban vannak a jégveréssel, mint természeti je- lenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók
és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzött- ség által okozott termésveszteség stb.).
18.3.2.3. Önrész
Súlycsökkenéses jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos ön- rész kerül alkalmazásra.
A május 01. 00:00 óra előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között bekövetkező tőkiveréses jég- esőkárok esetén a megállapított kárösszegből abszo- lút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biz- tosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelő- zően érést gyorsító vegyszerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Búza, árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposztarepce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusz- tus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
18.3.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 20%-a. A 20%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Tőkiveréses jégesőkárok:
A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult nö- vényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:
- korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll. Újrahasznosítás esetén az új nö- vénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Súlycsökkenéses jégesőkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.3.3. Aszálykár
18.3.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz milli- métert nem éri el, vagy
b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmér- séklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31
°C-ot.
Káresemény időpontja: az aszály meghatározásában leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).
18.3.3.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár le- vél megjelenése (10 cm);
A kockázatviselési időszak vége:
- őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkez- dése, de legkésőbb augusztus 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdése, de legkésőbb szeptember 15-e.
A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és el- várható agrotechnikai sajátosságokat.
18.3.3.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki az alábbi károkra:
- a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövet- kező hozamveszteségekre;
- a biztosított kultúrákban aszály következtében ke- letkezett, a termés minőségének romlásában je- lentkező károkra;
- hőguta, légköri aszály és ebből fakadó immun- gyengülés miatti károk.
18.3.3.3. Önrész
Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.3.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.
A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként) elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós ter- més különbsége képezi.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.3.4. Mezőgazdasági árvízkár
18.3.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.4.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások véd- művekkel határolt területéről nem emberi beavatko- zás miatt kilépő víz.
Árvízkár-események:
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek;
- nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;
- a már érett termés a vízborítás vagy annak utóha- tása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, il- letve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem hasz- nálható fel.
Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állomá- nyának a vízborítás következtében május 31-ig bekö- vetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az ere- deti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik.
Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében árvíz következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyil- vánuló termésveszteség.
Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.
18.3.4.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, pa- lántázás, vagy telepítés időpontja;
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;
18.3.4.2. Kizárások:
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:
- a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;
- arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborí- tása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomoso- dás miatt következett be;
- a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra;
- az eróziós károkra;
- a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett ár- víz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;
- a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgá- sok, buzgárok által okozott károkra;
- a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;
- a szükségtározók elárasztásával felmerülő ká- rokra;
- a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő- pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező ár- vízkárokra;
- védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfe- lelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárá- sukkal összefüggésben áll elő;
- védművel védett vízfolyások magas vízállása so- rán azok belvízi öblözetében kialakuló belvizekkel, talajvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné
válásával vagy visszaduzzadásukkal összefüggés- ben keletkeztek;
- a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.
18.3.4.3. Önrész
Állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjá- nak 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra kö- zött bekövetkező károk esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.
18.3.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A megmaradt növénykultúrára a biztosító a kockázat- ban nem áll, újrahasznosítás esetén az új növénykultú- rára külön kiegészítést kell kötni (fedezetfeltöltés).
Árvízkáreseményt a szerződő felek a kárbejelentést követő közös helyszíni szemlén kísérlik meg azonosí- tani. Amennyiben a helyszíni eljárásban a biztosítási esemény azonosítása sikertelen, a biztosító felhívása alapján a biztosítási esemény igazolására a biztosított köteles benyújtani az illetékes vízügyi igazgatóság ez irányú igazolását.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.3.5. Téli fagykár
18.3.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyu- galmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy mi- att bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültet- vényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökke- nést eredményező káresemény.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet
18.3.5.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- A szántóföldi növények esetében a kelés; A kockázatviselési időszak vége:
- A szántóföldi növények esetében a tárgyév már-
cius 31-e.
18.3.5.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:
- a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkené- ses károkra;
- a hiányos kelés okozta károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasz- nosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellen- őriz);
18.3.5.3. Önrész
Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási ösz- szeg 80%-a.
Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növénytáblára vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
18.3.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett
– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80 %-a. A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott táblát kiszántják.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
18.3.5.5. Egyéb rendelkezések
Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adat- közlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani.
Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásá- nak feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö- vények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. A nyilatkozatot a bizto- sító jogosult ellenőrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, területet(eket) a biztosításból kizárni.
18.3.6. Tavaszi fagykár
18.3.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában ho- zamcsökkenést okoz.
Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hő- mérséklet.
18.3.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- szántóföldi kultúrák esetében április 01-e. A kockázatviselési időszak vége:
- Május 31-e.
18.3.6.2. Önrész
Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.3.6.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károso- dott növénykultúrára megállapított biztosítási ösz- szeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.3.7. Őszi fagykár
18.3.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.7.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövet- kezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszak- ban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérsék- let.
18.3.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 01-e.
A kockázatviselési időszak vége:
- Október 15-e.
18.3.7.2. Önrész
Őszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.3.7.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.3.8. Felhőszakadás kár
18.3.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés he- lyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek so- rán a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minő- sülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termé- sében felhőszakadás következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.3.8.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán- tázás vagy telepítés;
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a learatás, a termés le- szedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-a.
18.3.8.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlme- nően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint ter- mészeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk):
- a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kár- tevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség ál- tal okozott termésveszteség;
- a felhőszakadás következtében a talajban keletke- zett károk;
- a rothadás és vízzel telítettség miatti következmé- nyi károk;
- a kárt követő év vegetációs időszakára ható ter- méscsökkentő tényezőkre, továbbá állományki- pusztulásos kár esetén a kipusztult növények cse- réjének költségei;
- Mepar nyilvántartás szerint árvíz járta területek el- öntési kárai;
- az a veszteség, amikor a már érett termés a vízbo- rítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az sem- milyen célra nem használható fel;
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást
szenvednek vagy nem pusztulnak el, de termést nem hoznak.
18.3.8.3. Önrész
Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 60%-a.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károso- dott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.
18.3.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között – a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levo- násra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
18.3.9. Vihar- és homokverés-kár
18.3.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.3.9.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Azáltal, hogy a vihar
- a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, ka- lászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi;
- kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, termés-, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a ter- mény betakarítását lehetetlenné teszi.
Vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar kö- vetkeztében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vi- har következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.3.9.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:
Állománykipusztulásos viharkárok esetében:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelés, ültetés,
a kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben május 15-e;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, növények esetében má- jus 31-e.
Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:
- szántóföldi növényeknél a szerződés létrejötte; A kockázatviselési időszak vége:
- szántóföldi növényeknél a technológiai érettsé-
get, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;
18.3.9.1.3. Homokverés kár esetében:
Homokverés kárnak minősül a már kikelt vagy palán- tázott növényzetnek a minimum 20 m/sec szél által mozgatott homokszemcsék okozta mechanikai káro- sodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mér- tékű tőszámveszteséghez vezet, amely a
növénykultúra kiművelését, illetve a vetésterület újra- hasznosítását teszi szükségessé.
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete; A kockázatviselési időszak vége:
- Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé te- szi a növényzet újra vetését, de legkésőbb június 15-e.
18.3.9.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki azokra a viharkárokra, amelyek:
- a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására;
- a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számí- tott 21. nap 24. órája után következtek be;
- homokverés esetén a szélerózió hatására a vető- mag elsodródása miatt keletkeztek.
18.3.9.3. Önrész
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos vi- har-, és homokveréskárok esetén a biztosító a károso- dott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megálla- pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra ke- rül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terü- let biztosítási összegének 60%-a.
Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pe- dig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke- rül alkalmazásra
- repce kivételével a szántóföldi növények esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési álla- pot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be;
- repce esetében, amennyiben az a becők kifejlő- dése után következik be
A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposztarepce ese- tén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Homokverés-károk esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.
18.3.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 20%-a. A 20%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetkezett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Állománykipusztulásos vihar-, és homokveréskárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Súlycsökkenéses viharkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített ön- rész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi viharkárok:
A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vo- natkozóan is létrejött.
Homokverés károk:
A kárküszöböt meghaladó homokveréskár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott te- rületre eső biztosítási összeg 80%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típusok:
18.4. „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági bizto- sítás
18.4.1. A biztosítás tárgya:
A „D” típusú kiegészítő biztosítási szerződés az
17.3.1. a) pontja szerinti Magyarországon termesztett növényre, az egységes kérelem benyújtásáról szóló MÁK közlemény mellékletében felsorolt releváns nö- vénykultúrákra, megköthető az alábbi biztosítási eseményekre (kárnemekre) vonatkozóan külön-kü- lön és együttesen („D” csomagbiztosítás) is.
A „B” vagy „C” típusú támogatott növénybiztosítá- sokkal együttesen megköthető „D” típusú kiegészítő mezőgazdasági biztosítások a 18.4. pontban felso- rolt biztosítási események (kárnemek) közül a kö- vetkezők: jégesőkár, viharkár, téli fagykár, felhősza- kadáskár, árvízkár.
Az „A” csomag típusú díjtámogatott növénybiztosí- táshoz a 18.4. pontban felsorolt eseményekre együttesen köthető „D” típusú kiegészítő mezőgaz- dasági biztosítás.
18.4.2. Jégesőkár
18.4.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.4.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés következté- ben előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi jégesőkár: gyümölcsösök, paprika, paradi- csom, dinnye, tök, zöldborsó, zöldbab, csemegekuko- rica és dohány termésében jégverés miatt bekövetke- zett minőségi értékcsökkenés, mely az ajánlat mellék- letét képező záradék alapján pótdíj ellenében térül.
18.4.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelést követő kétleveles állapot, ültetés, telepítés.
A kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben május 31. napjának 24:00 órája.
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kikelést követő kétleve- les állapot, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
- Almás termésű és csonthéjas gyümölcsösökben a hozamot befolyásoló természetes hullások befeje- ződése (pl. tisztuló, júniusi stb.);
- Csonthéjas magvakban a terméskezdemény (ko- páncs) megjelenése;
- Bogyós termésű gyümölcsösökben a termés meg- jelenése;
- Szőlőben a fürtök megjelenése;
- de leghamarabb a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növények esetében a termény betaka- rítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése;
- gyümölcsökben, szőlőben, az érést szabályozó vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres keze- lés időpontja, annak hiányában a termés lesze- dése, leszüretelése, de legkésőbb a szerződés megszűnése.
18.4.2.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki:
- a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb ká- rokra (pl. hideghatás stb.);
- azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kap- csolatban vannak a jégveréssel, mint természeti je- lenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzött- ség által okozott termésveszteség stb.).
18.4.2.3. Önrész
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy le- vonásos önrész kerül alkalmazásra.
A május 01. 00:00 óra előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposztarepce ese- tén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
18.4.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biz- tosítási összeg 5%-a.
A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 20%-a.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Tőkiveréses jégesőkárok:
A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult nö- vényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:
- korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll. Újrahasznosítás esetén az új nö- vénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Súlycsökkenéses jégesőkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi jégesőkárok
A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj elle- nében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a zára- dékra vonatkozóan is létrejött.
18.4.3. Vihar- és homokverés-kár
18.4.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.4.3.1.1. A kockázatviselés helyén termesztett nö- vényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan kárese- mény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Azáltal, hogy a vihar
- a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, ka- lászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi;
- az alma és szőlő esetében termésleverést okoz;
- kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény be- takarítását lehetetlenné teszi.
Vihar: a legalább tizenöt m/sec szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérü- lést okozó, a legalább tizenöt m/sec sebességű szél ál- tal szállított szemcse vagy részecske miatti homokve- rést is.
Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar kö- vetkeztében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vi- har következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az aján- lat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellené- ben térül.
18.4.3.1.2. A kockázatviselési időszak: Viharkár esetében:
Állománykipusztulásos viharkárok esetében a koc-
kázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés.
a kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben május 15-e;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű növények esetében május 31-e.
Súlycsökkenéses viharkár esetében a kockázatvise- lési időszak kezdete:
- szántóföldi növényeknél a szerződés létrejötte;
- almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése;
- héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás;
- szamócában az általános virágzás. A kockázatviselési időszak vége:
- szántóföldi növényeknél a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órája), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;
- gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, il- letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése;
- ültetvények esetén érésgyorsító vegyszeres keze- lés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája.
Minőségi viharkárok esetében a kockázatviselési időszak kezdete:
- almás termésű és csonthéjas ültetvényeknél a ho- zamot befolyásoló természetes hullások (pl. tisz- tuló, júniusi stb.) befejeződése;
- héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás;
- szőlőnél a fürtök megjelenése, de legkorábban a szerződés kezdete.
a kockázatviselési időszak vége:
- ültetvények esetén a technológiai érettséget, il- letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése;
- szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a. A kockázatviselési időszak kezdete:
- kalászos kultúráknál esetén az érés kezdete (az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést, kalászletörést, szártörést okozhat);
- őszi káposztarepcében a becők kifejlődése;
- kapás kultúráknál a megtermékenyülést köve- tően;
- almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződése;
- héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás;
- szamócában az általános virágzás;
- szőlőnél a fürtök megjelenése. A kockázatviselési időszak vége:
- szántóföldi növényeknél a technológiai érettsé- get, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 nap (deszikkálás esetében annak időpontjától számított 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szerződés megszűnése;
- ültetvények (szőlő kivételével) esetén érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén annak időpontja, an- nak hiányában a technológiai érettséget, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés megszű- nése;
- szőlőnél szüret, de legkésőbb október 30-a.
18.4.3.1.3. Homokverés kár esetében:
Homokverés kárnak minősül a már kikelt vagy palán- tázott növényzetnek a minimum 15 m/sec szél által mozgatott homokszemcsék okozta mechanikai káro- sodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mér- tékű tőszámveszteséghez vezet, amely a növénykul- túra kiművelését, illetve a vetésterület újrahasznosítá- sát teszi szükségessé.
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;
- a palánta végleges helyre ültetése. A kockázatviselési időszak vége:
- Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé te- szi a növényzet újra vetését/palántázását, de leg- később június 15-e.
18.4.3.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – nem ter- jed ki azokra a viharkárokra, amelyek:
- a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására;;
- kártevők vagy kórokozók fellépése folytán álltak elő;
- a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számí- tott 21. nap 24. órája után következtek be;
- homokverés esetén a szélerózió hatására a vető- mag elsodródása miatt keletkeztek.
18.4.3.3. Önrész
Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%- a kerül levonásra.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos vi- har-, és homokveréskárok esetén a biztosító a károso- dott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megálla- pított kárösszegből abszolút önrészként levonásra ke- rül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terü- let biztosítási összegének 60%-a.
Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pe- dig a becők kifejlődését megelőző viharkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövet- kező viharkárok esetén a biztosító a károsodott terü- letre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke- rül alkalmazásra
- alma esetén, amennyiben a kár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be;
- szőlő esetében;
- repce kivételével a szántóföldi növények esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési álla- pot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be;
- repce esetében, amennyiben az a becők kifejlő- dése után következik be.
A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Árpa, rozs, triticale, zab és őszi káposztarepce ese- tén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Homokverés-károk esetén a megállapított kár össze- géből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott területre eső biztosítási összeg 80%-a.
18.4.3.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biz- tosítási összeg 5%-a.
A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott területre eső biztosítási összeg 5%-át és kisebb, mint a károsodott növénykultúra biztosítási összegének 20%-a.
A tizenöt m/sec szélsebességet meghaladó károk esetében a biztosító szolgáltatása a biztosítási ösz- szeg 20%-át meghaladó károkra is kiterjed.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Állománykipusztulásos vihar-, és homokveréskárok: Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Ültetvények esetében a károsodott területre vonat- kozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.
Súlycsökkenéses viharkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített ön- rész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi viharkárok:
A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vo- natkozóan is létrejött.
Homokverés károk:
A kárküszöböt meghaladó homokverés-kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott te- rületre eső biztosítási összeg 80%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
18.4.4. Tűzkár
18.4.4.1. Kizárólag „A” csomagbiztosításhoz ad- ható „D” kiegészítő biztosítás
18.4.4.1.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.4.4.1.1.1. Klimatikus eredetű tűzkár: a kocká- zatviselés helyén termesztett növényekben időjárási je- lenség következtében kialakuló tűz miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely üzemi szinten a növény- kultúra termésének hozamcsökkenését okozza.
Emberi tevékenységből származó tűzkár: a mező- gazdasági munkavégzés közben nem szándékos em- beri közrehatásra bekövetkező, vagy más földterület- ről emberi tevékenységgel összefüggésben átterjedő káresemény.
Tűz: anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folya- mat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
18.4.4.1.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán- tázás vagy telepítés;
- ültetvényekben a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a betakarítás, a termés leszedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-a;
- ültetvények esetén a szerződés megszűnése.
18.4.4.1.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, il- letve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:
- a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk
18.4.4.1.3. Önrész
Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 70%-a.
Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
Szántóföldi növények tűzkára esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos ön- rész kerül alkalmazásra.
18.4.4.1.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biz- tosítási összeg 5%-a.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Ültetvényekben az aktuális termőév kezdete előtt, va- lamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 70%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a.
Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződés- ben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszö- böt meghaladó kára esetén a megállapított kár össze- géből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzí- tett abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
18.4.5. Mezőgazdasági árvízkár
18.4.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.4.5.1.1.Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások véd- művekkel határolt területéről nem emberi beavatko- zás miatt kilépő víz.
Árvízkár-események:
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek;
- nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;
- a már érett termés a vízborítás vagy annak utóha- tása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, il- letve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem hasz- nálható fel.
Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állomá- nyának a vízborítás következtében május 31-ig bekö- vetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az ere- deti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik.
Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében ár- víz következtében keletkezett, súlycsökkenésben meg- nyilvánuló termésveszteség.
Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.
18.4.5.1.2. A kockázatviselési időszak:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, pa- lántázás, vagy telepítés időpontja;
- Ültetvényeknél a szerződés létrejötte. A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;
- Ültetvények esetében a betakarításig tartó idő- szak, de legkésőbb november 30-a.
18.4.5.2. Kizárások:
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:
- a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;
- arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborí- tása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomoso- dás miatt következett be;
- a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott ká- rokra;
- az eróziós károkra;
- a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett ár- víz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;
- a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgá- sok, buzgárok által okozott károkra;
- a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;
- a szükségtározók elárasztásával felmerülő ká- rokra;
- a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő- pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező ár- vízkárokra;
- védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfe- lelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárá- sukkal összefüggésben áll elő;
- védművel védett vízfolyások magas vízállása so- rán azok belvízi öblözetében kialakuló belvizekkel, talajvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné válásával vagy visszaduzzadásukkal összefüggés- ben keletkeztek;
- a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.
18.4.5.3. Önrész
Állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjá- nak 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra kö- zött bekövetkező károk esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.
18.4.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a.
A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 20%-a.
Árvízkáreseményt a szerződő felek a kárbejelentést követő közös helyszíni szemlén kísérlik meg azonosí- tani. Amennyiben a helyszíni eljárásban a biztosítási esemény azonosítása sikertelen, a biztosító felhívása alapján a biztosítási esemény igazolására a biztosított köteles benyújtani az illetékes vízügyi igazgatóság ez irányú igazolását.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.4.6. Téli fagykár
18.4.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.4.6.1.1. Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyu- galmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy mi- att bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvé- nyekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan üzemi szin- ten a növénykultúrában 20%-nál kisebb mértékű ho- zamcsökkenést eredményező káresemény.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől szá- mított két méter magasságban mért mínusz 15 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Kipállás: a kockázatviselés helyén kialakult jégpáncél hosszabb ideig akadályozza az alatta lélegző élő nö- vények légcseréjét, ezáltal a növények fulladását okozva.
18.4.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- A szántóföldi növények esetében a kelés;
- a gyümölcsösök esetében november 30-a.
A kockázatviselési időszak vége:
- A szántóföldi növények és a gyümölcsösök eseté- ben a tárgyév március 31-e.
18.4.6.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:
- a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkené- ses károkra;
- a hiányos kelés okozta károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasz- nosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellen- őriz);
- a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasz- tása esetén bekövetkező károkra;
- a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, ter- mőrészek miatt keletkező károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);
- gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indo- koló téli fagykárokra.
18.4.6.3. Önrész
Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterületre vonatkozó biztosítási ösz- szeg 80%-a.
Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növényterületre vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
18.4.6.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre eső biz- tosítási összeg 50%-a.
A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott terület biztosítási összegének 50%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 20%-a.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett
– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 80 %- a.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.
Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet- szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növényterület biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.
18.4.6.5. Egyéb rendelkezések
Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásá- nak feltétele, hogy a biztosításra feladott növények ki- keltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak, ültetvények esetén pedig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfelelően beértek, amit a biztosító jogosult ellenőrizni és a nem megfe- lelő fejlettségű kultúrák területeit a biztosításból ki- zárni.
18.4.7. Felhőszakadás kár
18.4.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.4.7.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés he- lyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek so- rán a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minő- sülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termé- sében felhőszakadás következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.4.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán-
tázás vagy telepítés;
- gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdete.
A kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a learatás, a termés le- szedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-e;
- gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.
18.4.7.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlme- nően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint ter- mészeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk):
- a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kár- tevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség ál- tal okozott termésveszteség;
- a felhőszakadás következtében a talajban keletke- zett károk, és a felhőszakadás következtében ki- alakuló vízállás által okozott károk;
- a rothadás és vízzel telítettség miatti következmé- nyi károk;
- a kárt követő év vegetációs időszakára ható ter- méscsökkentő tényezőkre, továbbá állományki- pusztulásos kár esetén a kipusztult növények cse- réjének költségeire;
- Mepar nyilvántartás szerint árvíz járta területek el- öntési kárai;
- az a veszteség, amikor a már érett termés a vízbo- rítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az sem- milyen célra nem használható fel;
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek vagy nem pusztulnak el, de termést nem hoznak.
18.4.7.3. Önrész
Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között be- következő károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 60%-a.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károso- dott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.
18.4.7.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a.
A „D” típusú kiegészítő biztosítás alapján a biztosító akkor nyújt szolgáltatást, ha a kár meghaladja a károsodott növénytáblára eső biztosítási összeg 40%-át és kisebb, mint a növénykultúra biztosítási összegének 20%-a.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között – a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levo- násra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
18.5. „E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás
18.5.1. A biztosítás tárgya
Az „E” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés va- lamennyi Magyarországon termesztett növénykultú- rára megköthető és az alábbiakban részletezett bizto- sítási események (kárnemek) közül a szerződő fél által választottakra, de együttesen is.
18.5.2. Jégesőkár
18.5.2.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.2.1.1. Jégesőkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Jégeső: szilárd halmazállapotú jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék.
Tőkiveréses jégesőkár: A növények tőállományának május 31. napjának 24:00 órájáig jégverés
következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses jégesőkár: növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi jégesőkár: az ajánlat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellenében térülő minőségi ér- tékcsökkenés, melyet a jégverés okoz kizárólag a pap- rika, dinnye, uborka, spárgatök, zöldborsó, zöldbab, to- vábbá az almás és csonthéjas gyümölcsök termésé- ben.
18.5.2.1.2. A kockázatviselési időszak: Tőkiveréses jégesőkárok:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben a kelést követő kétleveles állapot, ül- tetés, telepítés;
- erdők és erdősítések esetén a szerződés létrejötte. a kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények-
ben, szamócában, valamint zöldborsóban május 15-e;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében május 31-e;
- erdősítések esetén a szerződés megszűnése.
Súlycsökkenéses jégesőkárok:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kikelést követő kétleve- les állapot, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
- Almás termésű és csonthéjas gyümölcsösökben a hozamot befolyásoló természetes hullások befeje- ződése (pl. tisztuló, júniusi stb.);
- Csonthéjas magvakban a terméskezdemény (ko- páncs) megjelenése;
- Szőlőben a fürtök megjelenése,
- Bogyós gyümölcsűekben a termés megjelenése
- de leghamarabb a szerződés létrejötte. a kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növények esetében a termény betaka- rítása, de legkésőbb a szerződés megszűnése;
- gyümölcsökben, szőlőben, az érést szabályozó vagy a betakarítást megkönnyítő vegyszeres keze- lés időpontját követő 5. nap 24:00 órája, annak hi- ányában a termés leszedése, leszüretelése, de leg- később a szerződés megszűnése.
Minőségi jégesőkárok:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kö- tött záradékban meghatározott időpont;
a kockázatviselési időszak vége:
- A biztosítási szerződéshez – pótdíj ellenében – kö- tött záradékban meghatározott időpont.
18.5.2.2. Kizárások
A jégesőkár biztosítás nem terjed ki:
- a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb ká- rokra (pl. hideghatás stb.);
- azokra a károkra, amelyek közvetett oksági kap- csolatban vannak a jégveréssel, mint természeti je- lenséggel (ún. következményi károk pl. kórokozók és kártevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzött- ség által okozott termésveszteség stb.);
- az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett mi- nőségi károkra. (Minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához.)
A minőségi jégesőkárok térítése csak a pótdíj elle- nében megkötött minőségi jégesőkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a zára- dékra vonatkozóan is létrejött.
18.5.2.3. Önrész
Súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy le- vonásos önrész kerül alkalmazásra.
A május 01. 00:00 óra előtt bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező tőkiveréses jégesőkárok esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses és minőségi jégesőkárok esetén, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezé- sét megelőzően érést gyorsító vegyszerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Búza, árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposzta- repce esetén, amennyiben a káresemény tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
18.5.2.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 5%-a. Az 5%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása minden esetben a következők szerint történik:
Tőkiveréses jégesőkárok:
A tőkiveréses károkat szántóföldi növények esetében a kiszántást szükségessé tevő mértékben elpusztult nö- vényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó tőkiveréses károknál:
- korai tőkiveréses kár: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői tőkiveréses kár: május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a tőkiveréses kár után, így a megmaradt növénykultúrára a biztosító kockázatban nem áll. Újrahasznosítás esetén az új nö- vénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Súlycsökkenéses jégesőkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi jégesőkárok:
A biztosító a kárt a szerződés mellékletét képező zára- dékban foglaltak szerint állapítja meg.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a biztosítási szerződésben rög- zített abszolút és/vagy levonásos önrész.
18.5.3. Aszálykár
18.5.3.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.3.1.1. Aszálykár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz milli- métert nem éri el, vagy
b) a lehullott csapadék összes mennyisége a hu- szonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Káresemény időpontja: az aszály meghatározásá- ban leírt megfigyelési időszak vége (30-ik nap).
18.5.3.1.2. A kockázatviselési időszak: a kockázatviselési időszak kezdete:
- őszi vetésű kultúrák esetében március 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében május 01-e, de leghamarabb a tábla átlagában a második pár le- vél megjelenése (10 cm);
- ültetvények esetén május 01-e. a kockázatviselési időszak vége:
- őszi vetésű kultúrák esetében az aratás megkez- dése, de legkésőbb augusztus 01-e;
- tavaszi vetésű kultúrák esetében az aratás meg- kezdése, de legkésőbb szeptember 15-e;
- ültetvények esetén a szüret megkezdése, de legké- sőbb szeptember 15-e.
A kockázatviselési időszak kezdetekor kötelező a terü- let szemléje, vizsgálni kell a kultúrára jellemző és el- várható agrotechnikai sajátosságokat.
18.5.3.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően - nem terjed ki :
- a 10 cm-es növénymagasság eléréséig bekövet- kező hozamveszteségekre;
- hőguta, légköri aszály és ebből fakadó immun- gyengülés miatti károk;
- a biztosított kultúrákban aszály következtében, de a termés minőségének romlásában jelentkező ká- rokra.
18.5.3.3. Önrész
Aszálykár esetén a megállapított kárösszegből abszo- lút önrészként levonásra kerül a károsodott növénykul- túra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási össze- gének 50%-a.
18.5.3.4. A Biztosítási szolgáltatás és a kártérítési összeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű biztosítási összegének 50%-a.
A szolgáltatás alapját a teljes biztosított hozam és a teljes területen (üzemenként és növénykultúránként)
elvégzett termésbecsléssel meghatározott valós ter- més különbsége képezi.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.5.4. Mezőgazdasági árvízkár
18.5.4.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.4.1.1. Mezőgazdasági árvízkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások véd- művekkel határolt területéről nem emberi beavatko- zás miatt kilépő víz.
Árvízkár-események:
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek;
- nem pusztulnak el, de termést nem hoznak;
- a már érett termés a vízborítás vagy annak utóha- tása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, il- letve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az semmilyen célra nem hasz- nálható fel.
Állománykipusztulásos árvízkár: a növények állomá- nyának a vízborítás következtében május 31-ig bekö- vetkező oly mértékű kipusztulása, amely miatt az ere- deti termelési cél megvalósulása lehetetlenné válik.
Súlycsökkenéses árvízkár: növények termésében ár- víz következtében keletkezett, súlycsökkenésben meg- nyilvánuló termésveszteség.
Árvízkár esemény időpontja: Az árvízkár esemény időpontja az árvíz védművén történő kilépés (gátsza- kadás, gátkoronán átlépés) kezdő időpontja.
18.5.4.1.2. A kockázatviselési időszak:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényeknél a kikelés, kiültetés, palán- tázás, vagy telepítés időpontja;
- Ültetvényeknél a szerződés létrejötte. a kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó időszak, de legkésőbb november 30-a;
- Ültetvények esetében a betakarításig tartó idő- szak, de legkésőbb november 30-a.
18.5.4.2. Kizárások:
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően az árvízkár-biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:
- a hóolvadás miatt bekövetkező árvízkárokra;
- arra a növénykárra, amely az árvíz felszíni vízborí- tása nélkül nagyfokú talajelázás vagy elgyomoso- dás miatt következett be;
- a lehulló csapadék és hóolvadás által okozott kárra;
- az eróziós károkra;
- a hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett ár- víz megelőzési, illetve árvízvédelmi munka során felmerülő károkra;
- a medrükben maradt vízfolyások, a mesterséges csatornák magas vízállásából eredő átszivárgá- sok, buzgárok által okozott károkra;
- a csapadékvizekből származó felszíni vízborítások (belvizek) káraira;
- a szükségtározók elárasztásával felmerülő ká- rokra;
- a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár idő- pontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta te- rületeknek minősülő helyen belül bekövetkező ár- vízkárokra;
- védművek, zsilipek hiányosságaival, nem megfe- lelő műszaki állapotával, működési vagy kezelési zavarukkal, átszivárgással, nem megfelelő zárá- sukkal összefüggésben áll elő;
- védművel védett vízfolyások magas vízállása so- rán azok belvízi öblözetében kialakuló belvizekkel, talajvizekkel, az elvezető csatornák elégtelenné válásával vagy visszaduzzadásukkal összefüggés- ben keletkeztek;
- a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatt keletkező károkra.
18.5.4.3. Önrész
Állománykipusztulásos árvízkárok esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjá- nak 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra kö- zött bekövetkező károk esetén a megállapított kárösz- szegből abszolút önrészként levonásra kerül a károso- dott terület biztosítási összegének 60%-a.
A súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levo- násra.
18.5.4.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%-a. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
Árvízkáreseményt a szerződő felek a kárbejelentést követő közös helyszíni szemlén kísérlik meg azonosí- tani. Amennyiben a helyszíni eljárásban a biztosítási esemény azonosítása sikertelen, a biztosító felhívása alapján a biztosítási esemény igazolására a biztosított köteles benyújtani az illetékes vízügyi igazgatóság ez irányú igazolását.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses árvízkárok esetén a megállapított kárból a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 40%-a kerül levonásra. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.5.5. Téli fagykár
18.5.5.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.5.1.1. Téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyu- galmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy mi- att bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültet- vényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökke- nést eredményező káresemény.
Téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet
Kipállás: a kockázatviselés helyén kialakult jégpáncél hosszabb ideig akadályozza az alatta lélegző élő nö- vények légcseréjét, ezáltal a növények fulladását okozva.
18.5.5.1.2. A kockázatviselési időszak:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növények esetében a kelés,
- gyümölcsösök és szőlő esetében november 30-a,
- energianád esetében a telepítés.
a kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növények, valamint szőlő és gyümöl- csösök esetében a tárgyév március 31-e;
- energianád esetében a szerződés megszűnése.
18.5.5.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételekben felsorolt kizárá- sokon túlmenően a téli fagykárbiztosítás nem terjed ki:
- a szántóföldi növények esetén téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkené- ses károkra;
- a hiányos kelés okozta károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott szántóföldi területet június 30-ig nem hasz- nosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellen- őriz);
- a fej és bakművelésű szőlő takarásának elmulasz- tása esetén bekövetkező károkra;
- a nem megfelelően beérett vesszők, hajtások, ter- mőrészek miatt keletkező károkra;
- arra az esetre, ha a szerződő fél/biztosított a káro- sodott ültetvényt április 30-ig nem metszette vissza (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz);
- gyümölcsösök esetén a visszametszést nem indo- koló téli fagykárokra.
18.5.5.3. Önrész
Szántóföldi növénykultúrák esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növényterület vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.
Ültetvények esetében a megállapított kárösszegből abszolút önrészként a károsodott növényterületre vo- natkozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
18.5.5.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növényterületre megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Az őszi vetésű szántóföldi növényekben bekövetkezett
– kárküszöböt meghaladó – állománykipusztulásos kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növényterület biztosítási összegének 80 %- a.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott területet kiszántják.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a. Ültetvényeknél a kárküszöböt meghaladó – visszamet- szést indokoló – károk esetén a megállapított kárból a károsodott növényterület biztosítási összegének 70%-a kerül levonásra.
A károk térítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a károsodott ültetvényt visszametszik és erről leg- később április 30-ig írásban bejelentést tesznek.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a.
18.5.5.5. Egyéb rendelkezések
Az ajánlatot és mellékletét - a terményjegyzéket (adat- közlést) - legkésőbb november 30-ig kell benyújtani.
Szántóföldi növények esetén az ajánlat elfogadásá- nak feltétele az ügyfél nyilatkozata, mely szerint a nö- vények kikeltek, és a vegetációs stádiumhoz képest jó fejlettségi állapotban vannak. ültetvények esetén pe- dig, hogy a vesszők, hajtások, termőrészek megfele- lően beértek. A nyilatkozatot a biztosító jogosult ellen- őrizni és a nem megfelelő fejlettségű kultúrát, terüle- tet(eket) a biztosításból kizárni.
18.5.6. Tavaszi fagykár
18.5.6.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.6.1.1. Tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kocká- zatviselés helyén termesztett növényben bekövetke- zett olyan káresemény, amely a növénykultúrában ho- zamcsökkenést okoz.
Tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi idő- szakban a talajszinttől számított kettő méter magas- ságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hő- mérséklet.
18.5.6.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az almás termésű és csonthéjas gyümölcsöknél a termőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapota, de leghamarabb április 01-e;
- héjas gyümölcsöknél a barka megjelenése, de leg- hamarabb április 01-e;
- a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjele- nése, a szamócánál az általános virágzás, de leg- hamarabb április 01-e;
- a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfe- lelően véglegesen metszett tőke rügyfakadása, de leghamarabb április 01-e;
- a zöldségnövényeknél a kiültetés, kipalántázás, ki- kelés időpontja, de legkorábban április 01-e;
- szántóföldi kultúrák esetében április 01-e. A kockázatviselési időszak vége:
- Május 31-e.
18.5.6.2. Önrész
Tavaszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.5.6.3. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és a károso- dott növénykultúrára megállapított biztosítási ösz- szeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.5.7. Őszi fagykár
18.5.7.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.7.1.1. Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövet- kezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszak- ban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérsék- let.
18.5.7.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 01-e.
A kockázatviselési időszak vége:
- Október 15-e.
18.5.7.2. Önrész
Őszi fagykár esetén a megállapított kárösszegből ab- szolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
18.5.7.3. Biztosítási szolgáltatás, kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke az üzemenként és növénykul- túránként megállapított biztosítási összeg 50%-a. Az 50%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérí- tést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénykultúra tel- jes üzemi szintű vetésterülete biztosítási összegének 50%-a.
Kár (Ft) = károsodott növénykultúra üzemi területe (ha) x átlagos hektáronkénti hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.5.8. Felhőszakadás kár
18.5.8.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.8.1.1. Felhőszakadáskár: a kockázatviselés he- lyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykul- túrában hozamcsökkenést okoz.
Felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek so- rán a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy megha- ladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapa- dék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t.
Állomány kipusztulásos felhőszakadáskárnak minő- sülnek a szántóföldi kultúrák esetében a május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkezett, az állomány legalább 40%-át kipusztító károk, melyek a károsodott növénytábla kiművelését indokolják.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskár: növények termé- sében felhőszakadás következtében keletkezett, súly- csökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
18.5.8.1.2. A kockázatviselési időszak:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán- tázás vagy telepítés;
- gyümölcsösökben, szőlőben az aktuális termőév kezdete.
a kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a learatás, a termés le- szedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-a;
- gyümölcsösökben a termés leszedés, leszüretelés, de legkésőbb november 30-a.
18.5.8.2. Kizárások
Az általános biztosítási feltételek kizárásain túlme- nően nem térülnek meg a felhőszakadással, mint ter- mészeti jelenséggel közvetett oksági kapcsolatban álló alábbi károk (ún. következményi károk):
- a felhőszakadás miatt kialakult, kórokozók és kár- tevők, ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség ál- tal okozott termésveszteség;
- a felhőszakadás következtében a talajban keletke- zett károk, és a felhőszakadás következtében ki- alakuló vízállás által okozott károk;
- a rothadás és vízzel telítettség miatti következmé- nyi károk;
- a kárt követő év vegetációs időszakára ható ter- méscsökkentő tényezőkre, továbbá állományki- pusztulásos kár esetén a kipusztult növények cse- réjének költségei;
- Mepar nyilvántartás szerint árvíz járta területek el- öntési kárai;
- az a veszteség, amikor a már érett termés a vízbo- rítás vagy annak utóhatása miatt nem aratható le és ezért tönkremegy, illetve abban oly mértékű romlás következik be, hogy abból eredően az sem- milyen célra nem használható fel;
- a biztosításba vont növények befulladnak és telje- sen elpusztulnak, vagy részleges károsodást szen- vednek vagy nem pusztulnak el, de termést nem hoznak.
18.5.8.3. Önrész
Állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott növénytáblára vonatkozó biztosítási összeg 80%-a.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos felhőszakadás károk esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekö- vetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott nö- vénytábla biztosítási összegének 60%-a.
Súlycsökkenéses felhőszakadáskárok esetén a megál- lapított kárösszegből abszolút önrészként a károso- dott növénytábla biztosítási összegének 40%-a kerül levonásra.
18.5.8.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott növénytáblára megállapított biztosítási összeg 40%. A 40%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A kárküszöböt meghaladó súlycsökkenéses felhősza- kadáskárok esetén a megállapított kárból levonásra kerül a károsodott növénytábla biztosítási összegének 40%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. 00:00 óra előtt – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01. 00:00 és má- jus 31-e 24:00 óra között – a károsodott növény- táblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levo- násra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
18.5.9. Viharkár
18.5.9.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.9.1.1. Viharkár: a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozam- csökkenést okoz.
Azáltal, hogy a vihar
- a kalászosoknál és a repcénél szemkiverést, ka- lászletörést illetve becőletörést okoz, valamint az állomány oly mértékű megdőlését okozza, mely a termény betakarítását lehetetlenné teszi;
- az alma és szőlő esetében termésleverést okoz;
- kapás kultúrák esetében oly mértékű megdőlést, tányér-, vagy csőletörést okoz, mely a termény be- takarítását lehetetlenné teszi.
Vihar: a legalább tizenöt m/sec szélsebesség. Állománykipusztulásos viharkár: A növények tőállo- mányának május 31. napjának 24:00 órájáig vihar kö- vetkeztében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást tesz szükségessé.
Súlycsökkenéses viharkár: növények termésében vi- har következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség.
Minőségi viharkár: növények termésében vihar miatt bekövetkezett minőségi értékcsökkenés, mely az aján- lat mellékletét képező záradék alapján pótdíj ellené- ben térül.
18.5.9.1.2. A kockázatviselési időszak:
Állománykipusztulásos viharkárok esetében: a kockázatviselési időszak kezdete:
- Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a kelés, ültetés, telepítés;
- erdők és erdősítések esetén a szerződés létrejötte.
a kockázatviselési időszak vége:
- Az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben, szamócában, valamint zöldborsóban május 15-e;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében május 31-e;
- erdősítések esetén a szerződés megszűnése.
Súlycsökkenéses viharkár esetében:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- a kalászos és a kapás kultúráknál, valamint az őszi káposztarepcénél a szerződés létrejötte;
- almánál a tisztuló hullás befejeződése;
- szőlőnél a fürtök megjelenése. a kockázatviselési időszak vége:
- szántóföldi növényeknél a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 21 napig (deszikkálás esetében annak időpontjától számí- tott 5. nap 24. órájáig), legfeljebb azonban a szer- ződés megszűnése;
- alma esetén a technológiai érettségtől, illetve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órájáig, legfeljebb azonban a szerződés megszű- nése;
- ültetvényeknél érésgyorsító vegyszeres kezelés esetén a kezelést követő 5. nap 24:00 órája;
- szőlőnél, gyümölcsösöknél szüretig, de legkésőbb október 30-a.
Minőségi viharkárok esetében:
a kockázatviselési időszak kezdete:
- almás termésű és csonthéjas ültetvényeknél a ho- zamot befolyásoló természetes hullások (pl. tisz- tuló, júniusi stb.) befejeződése;
- héjas és bogyós gyümölcsűekben az elvirágzás;
- szőlőnél a fürtök megjelenése;
- de legkorábban a szerződés létrejötte. a kockázatviselési időszak vége:
- gyümölcsösök esetén a technológiai érettséget, il-
letve a betakarítás megkezdését követő 14. nap 24:00 órája, legfeljebb azonban a szerződés meg- szűnése;
- szőlőnél a szüret, de legkésőbb október 30-a.
18.5.9.2. Kizárások
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – az általános biztosítási feltételek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azokra a ká- rokra, amelyek:
- a kalászosok esetében a kalász lenyaklásában, az állomány megdőlésében nyilvánulnak meg, amennyiben a betakarítógép vágóasztala képes a termés betakarítására;
- a kalászosok túlérett állapotában a technológiai érettségtől, illetve az aratás megkezdésétől számí- tott 21. nap 24. órája után következtek be.
A minőségi viharkárok térítése csak a pótdíj ellené- ben megkötött minőségi viharkár záradék alapján történik, feltéve, hogy a szerződés a záradékra vo- natkozóan is létrejött.
18.5.9.3. Önrész
Ültetvényekben május 31. napjának 24:00 órája előtt bekövetkező állománykipusztulásos viharkárok esetén a megállapított kár összegéből abszolút önrészként a károsodott területre vonatkozó biztosítási összeg 70%- a kerül levonásra.
A szántóföldi növényeknél állománykipusztulásos vi- harkárok esetén a biztosító a károsodott területre vo- natkozóan a május 01. napjának 00:00 órája előtt be- következő károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként levonásra kerül a károsodott terü- let biztosítási összegének 80%-a, a május 01. 00:00 és május 31-e 24:00 óra között bekövetkező károk esetén a megállapított kárösszegből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott terület biztosítási összegé- nek 60%-a.
Kalászosok esetén az érés kezdetét, repce esetén pe- dig a becők kifejlődését megelőző viharkárok, esetén a biztosító a károsodott területre vonatkozó 80%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Almában és körtében az augusztus 01. előtt bekövet- kező viharkárok esetén a biztosító a károsodott terü- letre vonatkozó 70%-os abszolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
A biztosítási szerződésben és a jelen különös biztosítási feltételben szereplő abszolút és levonásos önrész ke- rül alkalmazásra
- alma esetén, amennyiben a kár augusztus 01. és szeptember 30. között következik be;
- szőlő esetében;
- repce kivételével a szántóföldi növények esetében, amennyiben a kár az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési álla- pot, amikor a vihar a termésletörést okozhat) után következik be;
- repce esetében, amennyiben az a becők kifejlő- dése után következik be
A fenti esetekben, amennyiben a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegy- szerrel kezelték
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrész kerül alkalmazásra, ha a szerződés levonásos és abszolút önrészt is tartal- maz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 20%-os levonásos önrész is alkalmazásra kerül, ha a szerződés csak abszolút önrészt tartalmaz.
Árpa, rozs, tritikálé, zab és őszi káposztarepce ese- tén amennyiben a káresemény a tárgyév augusztus 01-je után következett be, a biztosító:
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés csak levonásos önrészt tartalmaz;
- a szerződésben szereplő levonásos önrész helyett 50%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a szerző- dés levonásos és abszolút önrészt is tartalmaz;
- a szerződésben szereplő abszolút önrész mellett 50%-os levonásos önrészt is alkalmaz, ha a szerző- dés csak abszolút önrészt tartalmaz.
18.5.9.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 5%-a. Az 5%-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Állománykipusztulásos viharkárok:
Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t)
Ültetvények esetében a károsodott területre vonat- kozó biztosítási összeg 70%-a kerül levonásra.
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30%-a. Súlycsökkenéses viharkárok:
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított
kár összegéből levonásra kerül a jelen feltételek sze- rinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített ön- rész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
Minőségi viharkárok:
A kár megállapítása a szerződés mellékletét képező záradékban foglaltak szerint történik.
A kárküszöböt meghaladó kár esetén a megállapított kár összegéből levonásra kerül a biztosítási szerződés- ben rögzített önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).
18.5.10. Tűzkár
18.5.10.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.10.1.1.Klimatikus eredetű tűzkár: a kockázatvise- lés helyén termesztett növényekben természeti jelen- ség következtében kialakuló tűz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely üzemi szinten:
- a növények termésének hozamcsökkenését;
- az erdők faállományának súlycsökkenését ered- ményezi;
- az erdősítések haszonnövényzetében keletkezik.
Emberi tevékenységből származó tűzkár: a mező- gazdasági munkavégzés közben nem szándékos em- beri közrehatásra bekövetkező, vagy más földterület- ről emberi tevékenységgel összefüggésben átterjedő káresemény.
Tűz: anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folya- mat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
18.5.10.1.2.A kockázatviselési időszak:
A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palán- tázás vagy telepítés;
- gyümölcsösökben, szőlőben, az aktuális termőév kezdete;
- erdők és erdősítések esetén a szerződés létrejötte. a kockázatviselési időszak vége:
- Szántóföldi növényekben a learatás, a termés le- szedés, illetve a földből való kiszedés, de legké- sőbb november 30-a;
- gyümölcsösökben, szőlőben, a termés leszedés, le- szüretelés;
- erdők és erdősítések esetén a szerződés megszű- nése.
18.5.10.2. Kizárások
Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok tűzkárok esetén:
- Az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett mi- nőségi károk. (Minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához.);
- a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károk;
- az erdőben bekövetkezett fejlődési veszteség és esztétikai károk.
- szőlő és gyümölcsültetvények esetén az aljnövény- zet irtásának elmaradása miatt keletkező és ebből eredő átterjedő tűzkárok.
18.5.10.3. Önrész
Ültetvények aktuális termőév kezdete előtt, valamint a betakarítás után bekövetkező tűzkára esetén, a megállapított kár összegéből abszolút önrészként le- vonásra kerül a károsodott területre eső biztosítási összeg 70%-a.
Ültetvények tűzkára esetén, amennyiben az aktuális termőév kezdete és a betakarítás között következik be a biztosítási szerződésben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
Szántóföldi növények, illetve erdők és erdősítések tűzkára esetén a díjtájékoztatóban szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül alkalmazásra.
18.5.10.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke a károsodott területre megál- lapított biztosítási összeg 5 %-a. Az 5 %-ot el nem érő kár esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.
A biztosító azonban a kárküszöböt elérő kár esetén is csak akkor nyújt szolgáltatást, ha a bekövetke- zett káresemény biztosítási eseménynek minősül.
A szolgáltatási összeg megállapítása a következők szerint történik:
Ültetvényekben az aktuális termőév kezdete előtt, va- lamint a betakarítás után bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kár esetén a megállapított kárból levo- násra kerül a károsodott terület biztosítási összegének 70%-a.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 30 %-a.
Ültetvények aktuális termőév kezdete és a betakarítás között bekövetkező – kárküszöböt meghaladó – kára esetén a megállapított kárból a biztosítási szerződés- ben szereplő abszolút és/vagy levonásos önrész kerül levonásra.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
Szántóföldi növények, valamint ültetvények kárküszö- böt meghaladó kára esetén a megállapított kár össze- géből levonásra kerül a biztosítási szerződésben rögzí- tett abszolút és/vagy levonásos önrész.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
Erdősítések károsodása esetén a totálkárt, erdők ese- tén a részleges kárt téríti meg a biztosító.
Totálkár (Erdősítésekben): A szolgáltatás mértéke az újratelepítést igénylő területek újratelepítésének az alábbiak szerint meghatározott költsége.
Totálkár: a tűz következtében a haszonnövényzet el- pusztult és csak új telepítéssel állítható helyre az erdő- sítés.
A károsodott terület meghatározásánál az Erdőfel- ügyelet jegyzőkönyvét (E-lap) a biztosító irányadónak tekinti.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x biztosítási összeg (Ft/ha).
A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.
Részleges tűzkár (erdőkben): A szolgáltatás mértéke a szerződő fél/biztosított által az adatközlőn meg- adottnál alacsonyabb egységáron történő értékesítés miatti árkülönbözet alábbiak szerint meghatározott összege.
Részleges kár: a faállomány elpusztult, de a faanyag értékesíthető, azonban az adatszolgáltatáskor vagy változás-bejelentéskor megadott egységárnál alacso- nyabb áron.
A kárfelméréskor a tűzkártól szenvedett fatömeg szá- zalékos értékcsökkenését kell meghatározni.
Kár (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t)) x kár százalékos mértéke.
A megállapított kár összegéből kerül levonásra a jelen feltételek szerinti, valamint a biztosítási szerződésben rögzített önrész.
18.5.11. Homokverés kockázat:
18.5.11.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.11.1.1. Homokverés kárnak minősül a már ki- kelt vagy palántázott növényzetnek a min. 15 m/sec szél által mozgatott homokszemcsék okozta mechani- kai károsodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mértékű tőszámveszteséghez vezet, amely a nö- vénykultúra kiművelését, illetve a vetésterület újra- hasznosítását teszi szükségessé.
18.5.11.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;
- a palánta végleges helyre ültetése. a kockázatviselési időszak vége:
- Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé te- szi a növényzet újra vetését/palántázását, de leg- később június 15-e.
18.5.11.2. Kizárások
Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok:
- Homokverés esetén a szélerózió hatására a vető- mag elsodródása miatti károk.
18.5.11.3. Önrész
Talajmechanikai károk esetén a biztosító 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Állománykipusztulásos homokveréskárok:
Az állománykipusztulásos károkat szántóföldi növé- nyek esetében a kiszántást szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területének figyelem- bevételével kell megállapítani.
A kárküszöböt meghaladó állománykipusztulásos ká- roknál:
- korai állománykipusztulás: május 01. előtt – a káro- sodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 80%-a kerül levonásra,
- késői állománykipusztulás: május 01-31. között – a károsodott növénytáblára jutó biztosítási összeg 60%-a kerül levonásra.
A biztosító kockázatviselése megszűnik az állományki- pusztulásos kár után, így a megmaradt növénykultú- rára a biztosító kockázatban nem áll.
Újrahasznosítás esetén az új növénykultúrára külön biztosítási fedezetet kell kötni.
18.5.11.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 50%-át nem éri el a kár (Az 50 %-ot el nem érő káresemények esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.).
A homokverés kár mértékét az újravetést, vagy felülve- tést (újrahasznosítást) szükségessé tevő mértékben el- pusztult növényállomány területe alapján állapítja meg a biztosító.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maxi- mum 20%-a.
A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből – a nö- vényállomány teljes pusztulása esetén – levonja az ér- tékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható marad- ványok értékét.
18.5.12. Talajcserepesedés kockázat:
18.5.12.1. Biztosítási esemény és kockázatviselési időszak
18.5.12.1.1. Talajcserepesedés kárnak minősül a talajfelszín olyan fizikai állapota, amely megakadá- lyozza a csiranövény talajfelszínre jutását és ezzel a biztosított növénykultúrában oly mértékű
tőszámveszteséget okoz, amely a növénykultúra kimű- velését, illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szükségessé.
18.5.12.1.2. A kockázatviselési időszak: A kockázatviselési időszak kezdete:
- Az elvetett vetőmag csírázásának kezdete;
- a palánta végleges helyre ültetése. a kockázatviselési időszak vége:
- Azon időpont, amikor az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs időszakban lehetővé te- szi a növényzet újra vetését/palántázását, de leg- később június 15-e.
18.5.12.2. Kizárások
Az általános kizárásokon túlmenően a biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok:
- talajcserepesedés esetén a tartós vízborítottság miatt kialakuló károkra (Tartósnak minősül a víz- borítottság, ha a növénykultúra pusztulásához a vízborítottság miatt fennálló oxigénhiányos álla- pot vezet.).
18.5.12.3. Önrész
Talajmechanikai károk esetén a biztosító 80%-os ab- szolút önrészt alkalmaz, amely a megállapított kár összegéből kerül levonásra.
18.5.12.4. Biztosítási szolgáltatás, a kártérítési ösz- szeg megállapítása
A kárküszöb mértéke 50%, amely abban az esetben kerül alkalmazásra, ha a károsodott területre meg- állapított biztosítási összeg 50%-át nem éri el a kár (Az 50 %-ot el nem érő káresemények esetén a biz- tosító kártérítést nem nyújt.).
A talajcserepesedés károk mértékét az újravetést, vagy felülvetést (újrahasznosítást) szükségessé tevő mérték- ben elpusztult növényállomány területe alapján álla- pítja meg a biztosító.
Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egy- ségár (Ft/t).
A biztosító szolgáltatása a megállapított kár maxi- mum 20%-a.
A biztosító a kifizetendő biztosítási összegből – a nö- vényállomány teljes pusztulása esetén – levonja az ér- tékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható marad- ványok értékét.
19.A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK, ILLETVE KIZÁRT KOCKÁZATOK
A 18. pontban az egyes kárnemeknél leírt speciális kizárásokon túl a biztosító helytállási kötelezett- sége nem terjed ki:
- a termesztés-technológiai előírások be nem tar- tása vagy azok helytelen végrehajtása miatt kelet- kezett károkra;
- a gyomszabályozás elmaradása miatt keletkező vagy tovaterjedő károkra;
- ültetvények esetén a hajtásrendszerben (törzs, ág, vessző, stb.) keletkezett károkra;
- kártevők vagy kórok fellépése következtében be- következett károkra;
- a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett ká- rokra;
- learatott, leszedett, földből kiszedett termésben keletkezett károkra;
- a magra termett növények szalmájában, illetve szárában előálló károkra;
- a termés minőségében, illetve annak romlásában jelentkezett károkra;
- a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra, mint pl. a sikértartalom, olajtartalom, cukortartalom, fehérjetartalom, toxin- tartalom;
- ültetvényeknél a kárt követő év vegetációs idősza- kára ható terméscsökkentő tényezőkből eredő ká- rokra, továbbá állománykipusztulásos kár esetén a kipusztult növények cseréjének költségeire
- a kárral érintett termény értékesítéséből, illetve an- nak meghiúsulásából adódó károkra;
- azokra a károkra, melyek a biztosító kockázatvise- lésének a kezdete előtt keletkeztek;
- a szőlő, körte és alma ültetvények állagkáraira;
- következményi károkra,
- a mag, ill. vetőmag minőségi értékvesztésében megnyilvánuló károkra.
20.A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁRO- ZÁSÁNAK SZABÁLYAI
A biztosítási összeg megállapítása a következők sze- rint történik:
A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi nö- vények és ültetvények esetén tűz-, jégeső-, tavaszi fagy-, téli fagy-, őszi fagy-, vihar-, mezőgazdasági árvíz-, homokverés-, felhőszakadás-, aszálykár koc- kázatokra:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a
- referenciahozam: a VP3-17.1.1-16 számú mező- gazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás 1. sz. melléklet (Fogalomtár) 10. pontja szerinti, az ügy- fél által a biztosítási ajánlatban tett nyilatkozatá- nak megfelelő referenciahozam. A biztosítani kí- vánt növénykultúra biztosított területének 1 hek- tárra (ha) eső, a tárgyévet megelőző ötéves idő- szakból a legmagasabb és a legalacsonyabb ho- zammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év számtani átlaga,
- egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgy- évre meghatározott hozamának tonnánkénti egy- ségára forintban;
- biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykul- túra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamáról, egység- áráról, és a biztosított vetésterületről a szerződő fél/biztosított nyilatkozik az ajánlattétel során.
Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára vala- melyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, ak- kor abban az évben a saját hozamadat helyett a me- gyei – vagy annak hiányában – az országos átlagho- zamot kell figyelembe venni a referenciahozam kiszá- mításánál.
00.XX ÖNRÉSZESEDÉS SZABÁLYAI
A biztosító által alkalmazott önrészesedések a követ- kezők:
21.1. Kárküszöb
Kárküszöb: A károsodott területre, illetve károsodott növénytáblára eső vagy az üzemenként és növénykul- túránként számított biztosítási összegnek a kárese- ménytől függően meghatározott százaléka.
Kárküszöb alkalmazása
21.1.1. Díjtámogatás igénybevételére jogosító szer- ződés típusok („A, B és C”) esetében az egyes kár- eseményekre vonatkozó kárküszöbök:
- jég-, viharkár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 20%-a,
- mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső bizto- sítási összeg 40%-a,
- aszálykár, őszi fagykár és tavaszi fagykár koc- kázatok esetében az üzemenként és növénykul- túránként, téli fagykár esetében növénytáblán- ként számított biztosítási összeg 50%-a.
21.1.2. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító szerződés típus (Kiegészítő biztosítás „D” esetében az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszöbök:
- tűz-, jég-és viharkár esetén a károsodott terü- letre eső biztosítási összeg 5%-a,
- mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső bizto- sítási összeg 40%-a,
- téli fagykár esetén a károsodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
21.1.3. Díjtámogatás igénybevételére NEM jogosító
„E” típusú növény- és erdő elemikár-biztosítás eseté- ben az egyes káreseményekre vonatkozó kárküszö- bök:
- tűz-, jég-és viharkár esetén a károsodott terü- letre eső biztosítási összeg 5%-a,
- mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetében a károsodott növénytáblára eső bizto- sítási összeg 40%-a,
- Homokverés és talajcserepesedés károk, tava- szi-, őszi- és téli fagykár, aszálykár esetén a ká- rosodott területre eső biztosítási összeg 50%-a.
A kárküszöböt el nem érő károk esetén a biztosító kártérítést nem nyújt!
21.2. Önrészesedés alkalmazása
21.2.1. Levonásos önrész:
A kárrendezés során megállapított kárnak a biztosí- tási szerződésben meghatározott százaléka, amely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrende- zés során megállapított kár összegéből kerül levo- násra.
21.2.2. Abszolút önrész:
21.2.2.1. A károsodott területre/táblára vonat- kozó abszolút önrész: a károsodott területre/táblára vonatkozó biztosítási összegnek a biztosítási szerző- désben meghatározott százaléka, amely a kárküszö- böt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.
21.2.2.2. Az üzem valamely teljes növénykultúrá- jára vonatkozó abszolút önrész: a károsodott nö- vénykultúra teljes üzemi szintű vetésterülete biztosí- tási összegének a biztosítási szerződésben meghatá- rozott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.
21.2.2.3. Az üzem valamennyi növénykultúrájára vonatkozó abszolút önrész: a biztosított összes nö- vénykultúrájának teljes üzemi szintű vetésterülete biz- tosítási összegének a biztosítási szerződésben meg- határozott százaléka, mely a kárküszöböt meghaladó károk esetében a kárrendezés során megállapított kár összegéből kerül levonásra.
Amennyiben abszolút és levonásos önrészt is tartal- maz a szerződés, abban az esetben a kárrendezés so- rán megállapított kár összegéből először az abszolút önrész, majd a fennmaradó összegből a levonásos ön- rész kerül levonásra.
22.A BIZTOSÍTÁSI DÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
22.1. A biztosítási szerződés részét képező kötvény, termelők szerinti bontásban, valamint „A”, „B”, „C”, „D” és „E” típusonként összesítve, a biztosításba bevont nö- vénykultúrák feltüntetésével tartalmazza az adó nél- kül számított biztosítási díjat és kármentességi kedvez- mény esetén a kármentességi kedvezménnyel csök- kentett, adó nélkül számított biztosítási díjat.
22.2. A biztosító vállalja, hogy „A”, „B” és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév nov- ember 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sor- számát is tartalmazó, adó nélkül számított biztosí- tási díj és kármentességi kedvezmény esetén a kár- mentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a MÁK honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a MÁK honlapján található elektro- nikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáfér- hető felületen.
23.A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁRA, A KÁRTÉRÍTÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VONAT- KOZÓ SZABÁLYOK
23.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biz- tosító a biztosítási szerződéssel fedezett és a kárküszö- böt elérő károkat a szerződésben a biztosítási ese- mény bekövetkezésekor folyó biztosítási időszakra és a biztosítási esemény bekövetkezése szerinti kockázat- viselési helyre megjelölt biztosítási összeg, illetve szub- limit erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
A biztosító nem nyújt kártérítést
- a tényleges veszteséget meghaladóan,
- a kárküszöböt el nem érő kárra.
23.2. A biztosító a kár mértékét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáza- tok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény, vala- mint a VP3-17.1.1-16 számú mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló pályázati felhívás alapján állapítja meg.
23.3. A biztosítási szerződés szerint a biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést - figyelemmel az 2011. évi CLXVIII. törvény 14. § (4) bekezdésében fog- laltakra-, ha a biztosítási eseményt kiváltó
a) tűz esetén a tűzeset bekövetkezésének a tényét a tűzeset helye szerint illetékes hatóság igazolja,
b) jégeső és tavaszi fagykár bekövetkezését a bizto- sító szakértője a káraktában a 10.5.3. pont szerint, a károsodott növénykultúráról készült digitális képi bizonyítékkal igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,
c) egyéb biztosítási esemény vonatkozásában a ked- vezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Or- szágos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a rendel- kezésére álló adatok alapján vagy külön eljárás- ban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.
23.4. A 23.3. a) és c) ponttal kapcsolatban a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezését az abban leírtak alapján kiadott igazolás figyelembevételével állapítja meg.
24.A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁ- SÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
24.1. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható. A biztosításba bevont növénykultúrára vonatkozóan a tárgyévre megadott hozam és egységár vonatkozásában azon- ban szerződésmódosításra nincs lehetőség.
24.2. A biztosítási szerződés a vetésterület nagysá- gára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vo- natkozóan legkésőbb a biztosítani kívánt növénykul- túra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig módosítható. A módosítás következtében a biztosítási összeg és a biztosítási díj is megváltozhat.
24.3. Díjtámogatott növénybiztosítások esetén a te- rületadatok a MÁK tájékoztatása alapján is módosul- hatnak, és ennek következtében változhat a biztosítási díj is. A MÁK adatközléssel történő területi változás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatá- lyú.
25.FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:
- mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára kötött vagyonbiztosítás;
- biztosítási esemény A, B és C típusú mezőgaz- dasági növénybiztosítás estén: az üzemi szinten a növénykultúrában 20 %-ot meghaladó mér- tékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, felhő- szakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvíz- kár, tavaszii fagykár, őszi fagykár, vagy vihar- kár,
- kárakta: a biztosító belső szabályzatában előirt, a szolgáltatás összegének megállapításához szüksé- ges iratokat tartalmazó nyilvántartás
- xxxxx xxxxxxxxxx: a jégesőkár, aszálykár, belvíz- kár, viharkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, őszi fagykár, felhőszakadás- kár;
- nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magá- ban foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása so- rán a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder te- rületét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig elő- fordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése;
- hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvé- delmi töltés (fal) közötti terület;
- nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti;
- vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
- a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt
rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;
- a természetes állóvizek feltöltődése során ki- alakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet bo- rítja, de a talaj tartósan vízzel telített;
- a dombvidéki patakok, állandó vagy idősza- kos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az idősza- kos elöntés jellemző;
- a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyó- kat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb el- helyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedé- sek, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
- árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, har- madrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetés- szerű használatát biztosítja, illetve szolgálja;
- mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védel- mére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült;
- ügyfél-azonosító szám: az Egységes Mezőgazda- sági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben rögzített tízjegyű szám, amely az intézkedésben való rész- vétel során az ügyfél egyedi azonosítására szolgál. Ezt az adatot a biztosítási kötvény tartalmazza.
- újrahasznosításnak minősül:
- a palántával nem pótolható szántóföldi nö- vények esetében a felülvetés, illetve a károso- dott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül új növénykultúra telepítése,
- a palántával pótolható növények esetén a sérült, elpusztult palánták pótlása.
- mezőgazdasági termelő: mezőgazdasági díjtá- mogatás iránti kérelmet benyújtó, a mezőgazda- sági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyil- vántartott ügyfél.
- téli nyugalmi periódus: a növénykultúrák téli nyu- galmi periódusa március 31-ig tart.
- hozamcsökkenés: a referenciahozam és a tárgy- évi hozam különbsége.
- tavaszi időszak: április 01-től május 31-ig tartó időszak.
- mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a kár- eseménnyel érintett területen a termesztett nö- vénykultúra 20%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, felhőszaka- dáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tava- szi fagykár, téli fagykár, őszi fagykár vagy viharkár.
Allianz Hungária Zrt.