A banktitok fogalma, titoktartási kötelezettség mintaszakaszok

A banktitok fogalma, titoktartási kötelezettség. 1.1. A Bank az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti kapcsolataira, illetőleg tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira, valamint a Bankkal kötött szerződéseire, a Bank által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, valamint a Bankkal kötött szerződéseire vonatkozóan rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy adatot – az üzleti kapcsolatok megszűnése után is – banktitokként megőrzi; azokról harmadik személy részére – kivéve a törvényben meghatározott eseteket – csak az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője kifejezett, a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölő, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása, illetve rendelkezése alapján, kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben előírt keretek között ad felvilágosítást. Nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Bankkal történő szerződéskötés keretében nyújtja.
A banktitok fogalma, titoktartási kötelezettség. 1.1. A Társaság az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti kap- csolataira, illetőleg tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Társasággal kötött szerződéseire, a Társaság által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, valamint a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozóan rendelkezésére álló tényt, információt, megol- dást vagy adatot – az üzleti kapcsolatok megszűnése után is – banktitokként megőrzi;azokról harmadik személy részére – kivéve a törvényben meghatáro- zott eseteket – csak az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője kifejezett, a kiszolgáltatható banktitok kört pontosan megjelölő, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazása, illetve rendelkezése alapján, kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben előírt keretek között ad felvilágosítást. Nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Társaság- gal történő szerződéskötés keretében nyújtja.
A banktitok fogalma, titoktartási kötelezettség. 1.1. A Bank az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti kapcsolataira, illetôleg tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira, valamint a Bankkal kötött szerzôdéseire, a Bank által vezetett számlájának egyenlegére, for- galmára, valamint a Bankkal kötött szerzôdéseire vonatkozóan rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy ada- tot – az üzleti kapcsolatok megszûnése után is – banktitokként megôrzi; azokról harmadik személy részére – kivéve a törvényben meghatározott eseteket – csak az Ügyfél vagy annak törvényes képviselôje kifejezett, a kiszolgáltatható bank- titok kört pontosan megjelölô, közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt meghatalmazása, illetve ren- delkezése alapján, kizárólag a meghatalmazásban, illetve rendelkezésben elôírt keretek között ad felvilágosítást.

Related to A banktitok fogalma, titoktartási kötelezettség

  • Titoktartási kötelezettség Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége (1) A Biztosító biztosítási esemény bekövetkezése esetén teljesíti a különös feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, feltéve, ha nem állnak fenn a mentesülés esetei. A biztosító szolgáltatását kárbiztosítási szolgáltatásként (a biztosított kárának a szerzôdésben meghatározott módon és mértékben történô megtérítésével vagy a biztosított részére más szolgáltatás teljesítésével), vagy összegbiztosítási szolgáltatásként (a szerzôdésben meghatározott összeg megfizetésével) nyújtja.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • A hálózathasználati irányelvek szerepe A jelen hálózathasználati irányelvek (Irányelvek) az Internet szolgáltatók által általában világszerte elfogadott legfontosabb irányelvek gyűjteménye. Ezek az irányelvek nem csupán a "Netiquette" jellegű dokumentumokban szereplő viselkedési ajánlások, hanem olyan szigorú követelmények, amelyek betartását szigorú szankciókkal is elő kell segíteni. A hálózathasználati irányelvek és szabályok a szolgáltatásokat rendeltetésszerűen igénybevevő ügyfelek védelmét szolgálja azáltal, hogy védi a felhasználót és a szolgáltatót, valamint annak hálózatát és szolgáltatását, a rosszhiszemű, tudatlan, vagy esetleg gondatlan felhasználók ellen. Az ISzT (Internet Szolgáltatók Tanácsa) nyomatékosan ajánlja, hogy minden Internet szolgáltató követelje meg az ügyfeleitől a hálózathasználati irányelvek betartását, továbbá javasolja, hogy a jelen hálózathasználati irányelvek a szolgáltatók Általános Szerződési Feltételeiben szerepeljenek. A felhasználóknak a hálózathasználati irányelvek megsértése ügyében a szolgáltatójukkal ajánlott felvenniük a kapcsolatot, a külön ilyen célra fenntartani javasolt abuse@<szolgáltatónév>.hu alakú e-mail címen.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A Szolgáltató jogai és kötelezettségei 5.1. A Szolgáltató jogosult:

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.