Common use of a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége Clause in Contracts

a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége. 1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) a díj- részletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize- tési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik. 2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes- ségét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett dí- jat tekinti befizetettnek. 3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult. 4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. 5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvény) tartalmazza. 6. A biztosítási díj esedékességétől - amely időpontot a díjesedé- kességi értesítő tartalmazza - számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszólítónak. 8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá- si érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik, és a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási díj illeti meg. 9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- ti, amelyben a kockázatviselés véget ért.

a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége. 1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden min den későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékesese- dékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében részlet- fizetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) szerződő illetve a díj- részletet biz- tosított a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize- tési részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási biztosítá- si évre járó díj egyösszegben esedékessé válik. 2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes- ségétesedé- kességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő ér- tesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett dí- jat (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érke- zett díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj meg- fizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja. 3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult. 4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba pénztárába befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére megfizetésé- re vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító bizto- sító a díj iránti igé- nyét igényét bírósági úton érvényesíti. 5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak idő- szak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvényszerződés (kötvény, fe- dezetet igazoló dokumentum) tartalmazza. 6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz- tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fentiekben írt módon (6.pont), a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kock- ázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási díj esedékességétől - amely időpontot a díjesedé- kességi értesítő tartalmazza - számított 30szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő (biztosított) halasztást sem kapottfelet a befizetés kiegészítésére, illetőleg a biztosító szerződés változatlan biztosítási összeggel, a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítettebefizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszólítónak. 8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá- si bizto- sítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő megfele- lő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a hónap utolsó napjával megszűnikbiztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alka- lmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetem- legesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító kockázatviselésének megszüntéig. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harminc- napos határidővel felmondhatja. A biztosítót ilyen esetben a hónap végéig járó biztosítási biz- tosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. 98. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak an- nak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- tikö- vetelheti, amelyben a kockázatviselés véget ért. 9. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az három évig nem mondható fel. Amennyiben a szerződő illetve a biz- tosított hibájából a szerződés a határidő lejárta előtt megszű- nik, a szerződő köteles a tartamengedményt visszafizetni. 10. A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizáró lag írásban, ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő 30 nap. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre kizárhatják.

a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége. 1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) szerződő illetve a díj- részletet biztosí- tott a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize- tési részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre év- re járó díj egyösszegben esedékessé válik. 2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes- ségétesedékessé- gét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet iga- zoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerző- désszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett dí- jat tekinti díjat te- kinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátu- talási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő két- séget kizáróan igazolja. 3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult. 4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. 5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvényszerződés (kötvény, fedezetet iga- zoló dokumentum) tartalmazza. 6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz- tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj meg- fizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj esedékességétől - amely időpontot utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díjesedé- kességi értesítő tartalmazza - számított 30díj visszatérítésére. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg szerződés a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítettekifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszólítónak. 8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá- si biztosí- tási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része ré- sze nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a hónap utolsó napjával megszűnik, és biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. 98. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- ti, amelyben a kockázatviselés véget ért. 9. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az három évig nem mondható fel. Amennyiben a szerződő illetve a biztosított hibájából a szerződés a határidő lejárta előtt megszűnik, a szer- ződő köteles a tartamengedményt visszafizetni. 10.A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizárólag írásban, ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő 30 nap. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre ki- zárhatják.

a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége. 1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) szerződő illetve a díj- részletet biztosí- tott a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize- tési részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre év- re járó díj egyösszegben esedékessé válik. 2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes- ségét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazzatar- talmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett dí- jat díjat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátu- talási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő két- séget kizáróan igazolja. 3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult. 4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. 5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvényszerződés (kötvény, fedezetet iga- zoló dokumentum) tartalmazza. 6. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biz- tosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj meg- fizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj esedékességétől - amely időpontot utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díjesedé- kességi értesítő tartalmazza - számított 30díj visszatérítésére. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg szerződés a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítettekifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. 7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszólítónak. 8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá- si érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a hónap utolsó napjával megszűnik, és biztosítási esemény lehetetlen- né válásának napjával. A biztosítót ilyen esetben a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg. 98. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- ti, amelyben a kockázatviselés véget ért. 9. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, az három évig nem mondható fel. Amennyiben a szerződő illetve a biztosított hibájából a szerződés a határidő lejárta előtt megszűnik, a szer- ződő köteles a tartamengedményt visszafizetni. 10. A határozatlan időre kötött szerződést a felek kizárólag írásban, ajánlott levélben a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő 30 nap. A felmondási jogot a felek a szerződésben legfeljebb 3 évre ki- zárhatják. K&H teljesörű casco biztosítás

a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége. 1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződő) a díj- részletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize- tési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik. 2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes- ségét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett dí- jat tekinti befizetettnek. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátu- talási megbízás esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő két- séget kizáróan igazolja. 3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására jogosult. 4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. 5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvény) tartalmazza. 6. A biztosítási díj esedékességétől - amely időpontot a díjesedé- kességi értesítő tartalmazza - számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre írásban felszólítja. A díjesedékességi értesítő nem minősül felszólítónak. 8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá- si érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik, és a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási díj illeti meg. 9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- ti, amelyben a kockázatviselés véget ért.

a biztosítási díj fizetése, a kockázatviselés kezdete és vége. 1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi ké- sőbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor létre- jöttekor kell megfizetni. Ezektől a rendelkezésektől a felek megállapodással eltérhetnek. A szerződő felek díjhalasztásban és a biztosítási díjak részletfi- zetésében rész- letfizetésében is megállapodhatnak. Ha a biztosított (szerződőszerző- dő) a díj- részletet díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfize- tési részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik. 2. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékes- ségétesedé- kességét, módját és gyakoriságát a szerződés (kötvény), illetve illet- ve a díjesedékességi értesítő tartalmazza. A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal érkezett dí- jat díjat tekinti befizetettnek. 3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosító késedelmi kamat fel- számítására felszámítására jogosult. 4. A biztosítás az azt követő nap 0 órájakor lép hatályba, amikor ami- kor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára, vagy pénztárá- ba pénztárába befizette, illetőleg, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan vo- natkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét igényét bírósági úton érvényesíti. 5. A szerződés - ha a felek írásban másként nem állapodtak meg - határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítás időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szerződés(kötvény) tartalmazza. 6. A biztosítási díj esedékességétől - amely időpontot a díjesedé- kességi díjese- dékességi értesítő tartalmazza - számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették fi- zették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítetteérvé- nyesítette. 7. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatjameg- hosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte el- telte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fize- tésre fizetésre írásban felszólítja. A díjesedékességi díjesedékessé- gi értesítő nem minősül felszólítónak. 8. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítá- si biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése bekövetkezé- se lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződésszer- ződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik, és a biztosítót a hónap végéig járó biztosítási díj illeti il- leti meg. 9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót a folyó biz- tosítási biztosítási évre járó biztosítási díj illeti meg. A szerződés megszünésének egyéb esetében a biztosító annak an- nak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelhe- tikö- vetelheti, amelyben a kockázatviselés véget ért.