A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van
A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
A biztosítási díj megfizetése (1) A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási szerzôdés egyszeri díjú. A biztosítási díj összegét a biztosítási szerzôdés tartalmazza, és a Szerzôdô köteles azt a biztosítási szerzôdés megkötésekor megfizetni. A Szerzôdô a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az idôpontban teljesíti, amikor a biztosítási díj a Biztosító vagy képviselôje (megbízottja) részére bizonyíthatóan megfizetésre kerül.
A biztosító megtérítési igénye A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mente- síti a biztosítót a szolgáltatási kötele- zettsége alól a károsulttal, sérelmet szenvedett féllel szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha az a felelősségi kárt jogellenesen és szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Súlyos gondatlanságnak minősül jelen felelősségbiztosítás szempontjából különösen, ha
A biztosítás terjedelme Sürgős szükség esetén a biztosítás kiterjed:
A biztosítási szolgáltatás A biztosító a biztosítási esemény hely- színére irányítja megbízott közreműkö- dőjét a vészhelyzet elhárítása céljából. Az assistance szolgáltatás igénybevé- tele során, amennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik – a szolgáltatás megszervezése és zök- kenőmentes nyújtása érdekében – a biztosító, illetve a szolgáltató a szer- ződővel az általa megadott mobiltele- fonszámon tartja a kapcsolatot. A biztosítási szolgáltatás a vészhelyzet elhárításához szükséges munkadíjra és kiszállási költségre terjed ki. A biztosító a 6.1. pontban meghatá- rozott szolgáltatásokat nyújtja az ott meghatározott limitig (értékhatárig). Amennyiben közreműködő által vég- zett vészelhárítás költsége megha- ladja a biztosítási eseményenkénti limit összegét, úgy az azon felüli összeg a biztosítottat terheli. A közreműködő által kiállított kész- pénzes számlát a biztosított köteles kifizetni, melyet a biztosító utóbb visz- szafizet, amennyiben az a Vagyonbiz- tosítás alapján téríthető. A biztosító/szolgáltató jogosult ellen- őrizni a szolgáltatás igénybevételéről kiállított bizonylatok, számlák tartal- mát és valódiságát.
A biztosító szolgáltatása (1) A Biztosító vállalja a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülô dologi károkra, illetve a károsult személy orvosi ellátásának költségeire vonatkozóan a Biztosítottat terhelô kártérítési kötelezettség teljesítését.
A biztosítási díj módosítása 7.E.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:
A biztosítási díj megállapítása A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási díj mértékét a biztosítási szerződés és a biztosítási kötvény (biztosítási fedezettet igazoló dokumentum) tartalmazza. A biztosítási díj kiszámítása a Biztosítónak a szerződés megkötésének időpontjában hatályos díjszabása alapján, a Biztosított életkorának, a Biztosítónál biztosított együtt utazók szerződéskötés időpontjában fennálló számának, a biztosítás tartamának és szolgáltatásainak, valamint a biztosítás területi hatályának a figyelembe vételével történik.
