Common use of A biztosítékok kezelése Clause in Contracts

A biztosítékok kezelése. 7.1.1. A Bank az Ügyfél teljesítésének biztosítékául elsősorban bankgaranciát, egyéb garanciát, készfizető kezességet, óvadékot vagy zálogjogot fogad el. A Bank az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom kikötése, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása, azonnali beszedési megbízás a Bank javára) alkalmazását is kikötheti. A Bank javára alapított önálló zálogjog a biztosított követelés nélkül is átruházható. 7.1.2. Ha a nem magyarországi székhelyű Ügyfél kötelezettségeiért az Ügyfél székhelyétől eltérő országban székhellyel, lakóhellyel (beleértve Magyarországot is) rendelkező személyes kötelezett nyújt biztosítékot, vagy a dologi biztosíték az Ügyfél székhelyétől eltérő országban van (beleértve Magyarországot is), a biztosíték valamennyi gazdasági és politikai kockázat fedezetéül is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosított követelések teljesítése az Ügyfél fizetésképtelensége, elháríthatatlan külső ok (vis maior), vagy az Ügyfél székhelye szerinti országban végrehajtott állami intézkedések illetve politikailag motivált erőszakcselekmények (így különösen háború, határvillongás. felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi megmozdulás például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei) miatt marad el. 7.1.3. A Banknak az Ügyféllel szemben fennálló, a részére nyújtott minden pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelése erejéig zálogjoga áll fenn az Ügyfél minden, a Banknál vezetett bankszámláján az adott jogviszonyra vonatkozó szerződés megkötésétől a Bank követelésének megtérüléséig. 7.1.4. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség az Ügyfelet terheli. 7.1.5. Ha a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak az Ügyfél birtokában maradnak, az Ügyfél köteles gondoskodni azok megfelelő őrzéséről, rendeltetésszerű kezeléséről és üzemeltetéséről. Az Ügyfél köteles eljárni továbbá annak érdekében, hogy a biztosítékul szolgáló vagyontárgy a biztosítéki szerződés megkötésének időpontjában meghatározott értékét megőrizze. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló ingatlanok állagát megőrzi, szükség esetén helyreállítja, vagy további ingatlanbiztosítékkal a jelzálog-fedezetet kiegészíti, ha a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan állaga tartósan romlik, vagy egyéb okból a hitelbiztosítéki értéke csökken. 7.1.6. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kezelése során köteles folyamatosan biztosítani annak lehetőségét, hogy a Bank - igényérvényesítési jogának megnyílta esetén - a vagyontárgy terhére követelését érvényesíthesse. 7.1.7. Ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgy állagromlása, vagy értékállóságának csökkenése vagy bizonytalansága vagy egyéb ok folytán a vagyontárgy értékének csökkenése a biztosítékból való kielégítést veszélyezteti, az Ügyfél köteles a Bank felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt a biztosítékot az eredeti, illetve a Bank által biztonságosnak tartott értékre kiegészíteni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat - a Bank külön felszólítása nélkül is - értékükön pótolni. 7.1.8. A biztosítékul szolgáló vagyontárgy megsemmisülése, vagy értékcsökkenés esetén az érték pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés, illetve az ezekre vonatkozó követelés, vagy más érték a vagyontárgy helyébe lép, illetőleg a biztosíték kiegészítésére szolgál. 7.1.9. Az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni a biztosíték értékében, értékesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról, ideértve a biztosítékul lekötött vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosváltozást, valamint minden olyan körülményt, amely a biztosíték forgalmi értékét, vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolhatja, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztetheti. 7.1.10. A Bank bármikor jogosult ellenőrizni - akár helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket - ideértve különösen a biztosítékok helyszíni szemléjének lehetőségét - biztosítani. 7.1.11. A Bank a Hitelszerződés alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni, az Ügyfél pedig nem tagadhatja meg a teljesítést arra hivatkozással, hogy a Banknak lehetősége van követelését a biztosítékok terhére érvényesíteni. Amennyiben a Bank a biztosítékot érvényesíti és ennek során követelése nem térül meg, ez nem mentesíti az Ügyfelet a fennmaradt tartozásának megfizetése alól. A nem természetes személy Ügyfél kijelenti, hogy a Hitelszerződés futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit - kivéve, ha a Bank ehhez előzetesen kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negative pledge - negatív biztosítéki záradék). 7.1.12. Amennyiben a Bank részére azonos ügylet fedezetéül több biztosíték szolgál, a biztosítékokat a Bank a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben érvényesítheti. 7.1.13. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Bank jogosult követelése kielégítésére felhasználni, és köteles a követelését meghaladó összeget az Ügyfél rendelkezésére bocsátani. 7.1.14. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Banknak az Ügyféllel szemben a Hitelszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül. A Bank követeléseinek teljes megtérülését követően az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott és igénybe nem vett biztosítékokat - az Ügyfél kérésére és költségére - felszabadítja. Ha a biztosíték fennállását hatósági nyilvántartás igazolja, a Bank a biztosíték felszabadításával egyidejűleg a biztosítéki jogának hatósági nyilvántartásból való törléséhez, vagy – amennyiben jogszabály lehetővé teszi – az önálló zálogjogának átjegyzéséhez szükséges nyilatkozatot az Ügyfélnek kiadja. 7.1.15. A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követelései tekintetében beszámítási jog illeti meg a BBKSz I. fejezetének 5.2.3. pontja alapján. 7.1.16. [a 2018. április 3. előtti üzletszabályzat 7.1.15. pontja és 7.1.16. pontja] A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követeléseinek biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett összevont értékpapír- és ügyfélszámláján nyilvántartott pénzügyi eszközein a jelen 7.1.16. pontban foglaltak szerint. Az óvadéki jog érvényesítése oly módon történik, hogy a Bank legfeljebb a lejárt követelésének megfelelő összegű, illetve piaci értékű pénzügyi eszközt zárol az Ügyfél összevont értékpapír- és ügyfélszámláján, amelyből jogosult követelését közvetlenül kielégíteni. Amennyiben az óvadéki összeg és a követelés devizaneme egymástól eltér a Bank a kielégítés időpontjára spot értéknappal jegyzett MKB kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe. A Bank jogosult az összevont értékpapír számlán nyilvántartott pénzügyi eszközt értékesíteni és a kötelezettel elszámolni. A Bank jelen pont szerinti óvadéki jogával ekkor élhet, ha az Ügyfél bankszámlája, illetve ügyfélszámlája közvetlen megterhelésével követelését nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. 7.1.17. A pénzügyi eszköz óvadékból a Bank saját belátása szerinti sorrendben elégítheti ki követelését. Amennyiben a pénzügyi eszköz tőzsdei kereskedés tárgyát képezi, a Bank a mindenkori tőzsdei szabályzatoknak megfelelően jogosult azt saját nevében a tőzsdén értékesíteni. Hivatalosan jegyzett tőzsdei ár hiányában, vagy ha ez az Ügyfélre kedvezőbb a Bank jogosult a pénzügyi eszközt az OTC piacon eladni. Nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit a Bank jogosult visszaváltani. Amennyiben ez az Ügyfélre kedvezőbb, a Bank jogosult az értékesítés helyett az óvadékul szolgáló pénzügyi eszközök tulajdonjogát megtartani és azoknak a beszámítás időpontjában a Bank által megállapított likvidációs értékét a követelésébe beszámítani. Az értékesítést, illetve beszámítást követően a Bank köteles az Ügyféllel elszámolni. 7.1.18. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén - óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett fizetési számláin fennálló fizetésiszámla-követelésén oly módon, hogy a fizetési számlán nyilvántartott pénzkövetelés a szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem kerül zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre (továbbiakban: Számlaóvadék). A Számlaóvadékkal terhelt fizetési számlák felett az Ügyfél csak a Bank hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást mindaddig megadottnak kell tekinteni, amíg a Bank nem él a Számlaóvadék érvényesítése, vagy a szerződés szerint a Bankot megillető zárolás iránti jogával. A Számlaóvadék zárolás hiányában nem terjed ki az egyéb szerződéssel, a Számlaóvadékkal érintett fizetési számlák terhére alapított olyan fizetésiszámla-követelésen/betéten alapított óvadékra, amelynek során a fizetésiszámla-követelés/betét a szerződés szerint zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre kerül a Bank vagy harmadik személy javára (Egyedi óvadék). 7.1.19. A Bank a Számlaóvadék alapján, kielégítési jogának megnyílását követően követelését közvetlenül elégítheti ki a Számlaóvadékkal terhelt fizetési számla terhére. A Bank a Számlaóvadék érvényesítését követően késedelem nélkül köteles az Ügyféllel elszámolni. Amennyiben a Bank követelése és az érintett fizetési számla devizaneme egymástól eltér, a Bank a kielégítési jogának gyakorlása időpontjában a Bank által jegyzett kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe az elszámoláskor. Számlaóvadék alapítása nem zárja ki a Bank jogát arra, hogy amennyiben az Ügyféllel szemben lejárt követelése áll fenn, az Ügyféllel szembeni fizetésiszámla-tartozását a BBKSz 5.2.3. pontjában foglalt beszámítás útján teljesítse. 7.1.20. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén – óvadéki jog illeti meg a Bank által az Ügyfél számára vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok felett.

A biztosítékok kezelése. 7.1.1. A Bank az Ügyfél teljesítésének biztosítékául elsősorban bankgaranciát, egyéb garanciát, készfizető kezességet, óvadékot vagy zálogjogot fogad el. A Bank az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom kikötése, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása, azonnali beszedési megbízás a Bank javára) alkalmazását is kikötheti. A Bank javára alapított önálló zálogjog a biztosított követelés nélkül is átruházható. 7.1.2. Ha a nem magyarországi székhelyű Ügyfél kötelezettségeiért az Ügyfél székhelyétől eltérő országban székhellyel, lakóhellyel (beleértve Magyarországot is) rendelkező személyes kötelezett nyújt biztosítékot, vagy a dologi biztosíték az Ügyfél székhelyétől eltérő országban van (beleértve Magyarországot is), a biztosíték valamennyi gazdasági és politikai kockázat fedezetéül is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosított követelések teljesítése az Ügyfél fizetésképtelensége, elháríthatatlan külső ok (vis maior), vagy az Ügyfél székhelye szerinti országban végrehajtott állami intézkedések illetve politikailag motivált erőszakcselekmények (így különösen háború, határvillongás. felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi megmozdulás például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei) miatt marad el. 7.1.3. A Banknak az Ügyféllel szemben fennálló, a részére nyújtott minden pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelése erejéig zálogjoga áll fenn az Ügyfél minden, a Banknál vezetett bankszámláján az adott jogviszonyra vonatkozó szerződés megkötésétől a Bank követelésének megtérüléséig. 7.1.4. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség az Ügyfelet terheli. 7.1.5. Ha a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak az Ügyfél birtokában maradnak, az Ügyfél köteles gondoskodni azok megfelelő őrzéséről, rendeltetésszerű kezeléséről és üzemeltetéséről. Az Ügyfél köteles eljárni továbbá annak érdekében, hogy a biztosítékul szolgáló vagyontárgy a biztosítéki szerződés megkötésének időpontjában meghatározott értékét megőrizze. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló ingatlanok állagát megőrzi, szükség esetén helyreállítja, vagy további ingatlanbiztosítékkal a jelzálog-fedezetet kiegészíti, ha a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan állaga tartósan romlik, vagy egyéb okból a hitelbiztosítéki értéke csökken. 7.1.6. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kezelése során köteles folyamatosan biztosítani annak lehetőségét, hogy a Bank - igényérvényesítési jogának megnyílta esetén - a vagyontárgy terhére követelését érvényesíthesse. 7.1.7. Ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgy állagromlása, vagy értékállóságának csökkenése vagy bizonytalansága vagy egyéb ok folytán a vagyontárgy értékének csökkenése a biztosítékból való kielégítést veszélyezteti, az Ügyfél köteles a Bank felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt a biztosítékot az eredeti, illetve a Bank által biztonságosnak tartott értékre kiegészíteni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat - a Bank külön felszólítása nélkül is - értékükön pótolni. 7.1.8. A biztosítékul szolgáló vagyontárgy megsemmisülése, vagy értékcsökkenés esetén az érték pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés, illetve az ezekre vonatkozó követelés, vagy más érték a vagyontárgy helyébe lép, illetőleg a biztosíték kiegészítésére szolgál. 7.1.9. Az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni a biztosíték értékében, értékesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról, ideértve a biztosítékul lekötött vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosváltozást, valamint minden olyan körülményt, amely a biztosíték forgalmi értékét, vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolhatja, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztetheti. 7.1.10. A Bank bármikor jogosult ellenőrizni - akár helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket - ideértve különösen a biztosítékok helyszíni szemléjének lehetőségét - biztosítani. 7.1.11. A Bank a Hitelszerződés alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni, az Ügyfél pedig nem tagadhatja meg a teljesítést arra hivatkozással, hogy a Banknak lehetősége van követelését a biztosítékok terhére érvényesíteni. Amennyiben a Bank a biztosítékot érvényesíti és ennek során követelése nem térül meg, ez nem mentesíti az Ügyfelet a fennmaradt tartozásának megfizetése alól. A nem természetes személy Ügyfél kijelenti, hogy a Hitelszerződés futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit - kivéve, ha a Bank ehhez előzetesen kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negative pledge - negatív biztosítéki záradék). 7.1.12. Amennyiben a Bank részére azonos ügylet fedezetéül több biztosíték szolgál, a biztosítékokat a Bank a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben érvényesítheti. 7.1.13. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Bank jogosult követelése kielégítésére felhasználni, és köteles a követelését meghaladó összeget az Ügyfél rendelkezésére bocsátani. 7.1.14. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Banknak az Ügyféllel szemben a Hitelszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül. A Bank követeléseinek teljes megtérülését követően az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott és igénybe nem vett biztosítékokat - az Ügyfél kérésére és költségére - felszabadítja. Ha a biztosíték fennállását hatósági nyilvántartás igazolja, a Bank a biztosíték felszabadításával egyidejűleg a biztosítéki jogának hatósági nyilvántartásból való törléséhez, vagy – amennyiben jogszabály lehetővé teszi – az önálló zálogjogának átjegyzéséhez törléséhez szükséges nyilatkozatot az Ügyfélnek kiadja. 7.1.15. A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követelései tekintetében beszámítási jog illeti meg a BBKSz I. fejezetének 5.2.3. pontja alapján. 7.1.16. [a 2018. április 3. előtti üzletszabályzat 7.1.15. pontja és 7.1.16. pontja] A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követeléseinek biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett összevont értékpapír- és ügyfélszámláján nyilvántartott pénzügyi eszközein a jelen 7.1.16. pontban foglaltak szerint. Az óvadéki jog érvényesítése oly módon történik, hogy a Bank legfeljebb a lejárt követelésének megfelelő összegű, illetve piaci értékű pénzügyi eszközt zárol az Ügyfél összevont értékpapír- és ügyfélszámláján, amelyből jogosult követelését közvetlenül kielégíteni. Amennyiben az óvadéki összeg és a követelés devizaneme egymástól eltér a Bank a kielégítés időpontjára spot értéknappal jegyzett MKB kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe. A Bank jogosult az összevont értékpapír számlán nyilvántartott pénzügyi eszközt értékesíteni és a kötelezettel elszámolni. A Bank jelen pont szerinti óvadéki jogával ekkor élhet, ha az Ügyfél bankszámlája, illetve ügyfélszámlája közvetlen megterhelésével követelését nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. 7.1.17. A pénzügyi eszköz óvadékból a Bank saját belátása szerinti sorrendben elégítheti ki követelését. Amennyiben a pénzügyi eszköz tőzsdei kereskedés tárgyát képezi, a Bank a mindenkori tőzsdei szabályzatoknak megfelelően jogosult azt saját nevében a tőzsdén értékesíteni. Hivatalosan jegyzett tőzsdei ár hiányában, vagy ha ez az Ügyfélre kedvezőbb a Bank jogosult a pénzügyi eszközt az OTC piacon eladni. Nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit a Bank jogosult visszaváltani. Amennyiben ez az Ügyfélre kedvezőbb, a Bank jogosult az értékesítés helyett az óvadékul szolgáló pénzügyi eszközök tulajdonjogát megtartani és azoknak a beszámítás időpontjában a Bank által megállapított likvidációs értékét a követelésébe beszámítani. Az értékesítést, illetve beszámítást követően a Bank köteles az Ügyféllel elszámolni. 7.1.18. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén - óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett fizetési számláin fennálló fizetésiszámla-követelésén oly módon, hogy a fizetési számlán nyilvántartott pénzkövetelés a szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem kerül zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre (továbbiakban: Számlaóvadék). A Számlaóvadékkal terhelt fizetési számlák felett az Ügyfél csak a Bank hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást mindaddig megadottnak kell tekinteni, amíg a Bank nem él a Számlaóvadék érvényesítése, vagy a szerződés szerint a Bankot megillető zárolás iránti jogával. A Számlaóvadék zárolás hiányában nem terjed ki az egyéb szerződéssel, a Számlaóvadékkal érintett fizetési számlák terhére alapított olyan fizetésiszámla-követelésen/betéten alapított óvadékra, amelynek során a fizetésiszámla-követelés/betét a szerződés szerint zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre kerül a Bank vagy harmadik személy javára (Egyedi óvadék). 7.1.19. A Bank a Számlaóvadék alapján, kielégítési jogának megnyílását követően követelését közvetlenül elégítheti ki a Számlaóvadékkal terhelt fizetési számla terhére. A Bank a Számlaóvadék érvényesítését követően késedelem nélkül köteles az Ügyféllel elszámolni. Amennyiben a Bank követelése és az érintett fizetési számla devizaneme egymástól eltér, a Bank a kielégítési jogának gyakorlása időpontjában a Bank által jegyzett kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe az elszámoláskor. Számlaóvadék alapítása nem zárja ki a Bank jogát arra, hogy amennyiben az Ügyféllel szemben lejárt követelése áll fenn, az Ügyféllel szembeni fizetésiszámla-tartozását a BBKSz 5.2.3. pontjában foglalt beszámítás útján teljesítse. 7.1.20. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén – óvadéki jog illeti meg a Bank által az Ügyfél számára vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok felett.

A biztosítékok kezelése. 7.1.1. A Bank az Ügyfél teljesítésének biztosítékául elsősorban bankgaranciát, egyéb garanciát, készfizető kezességet, óvadékot vagy zálogjogot fogad el. A Bank az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom kikötése, vételi jogot alapítása az Ügyfél vagyontárgyán, az Ügyfél követeléseinek Bankra történő engedményezése, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása, azonnali beszedési megbízás a Bank javára) alkalmazását is kikötheti. A Bank javára alapított önálló zálogjog a biztosított követelés nélkül is átruházható. 7.1.2. Ha a nem magyarországi székhelyű Ügyfél kötelezettségeiért az Ügyfél székhelyétől eltérő országban székhellyel, lakóhellyel (beleértve Magyarországot is) rendelkező személyes kötelezett nyújt biztosítékot, vagy a dologi biztosíték az Ügyfél székhelyétől eltérő országban van (beleértve Magyarországot is), a biztosíték valamennyi gazdasági és politikai kockázat fedezetéül is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosított követelések teljesítése az Ügyfél fizetésképtelensége, elháríthatatlan külső ok (vis maior), vagy az Ügyfél székhelye szerinti országban végrehajtott állami intézkedések illetve politikailag motivált erőszakcselekmények (így különösen háború, határvillongás. felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi megmozdulás például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei) miatt marad el. 7.1.3. A Banknak az Ügyféllel szemben fennálló, a részére nyújtott minden pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelése erejéig zálogjoga áll fenn az Ügyfél minden, a Banknál vezetett bankszámláján az adott jogviszonyra vonatkozó szerződés megkötésétől a Bank követelésének megtérüléséig. 7.1.4. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség az Ügyfelet terheli. 7.1.5. Ha a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak az Ügyfél birtokában maradnak, az Ügyfél köteles gondoskodni azok megfelelő őrzéséről, rendeltetésszerű kezeléséről és üzemeltetéséről. Az Ügyfél köteles eljárni továbbá annak érdekében, hogy a biztosítékul szolgáló vagyontárgy a biztosítéki szerződés megkötésének időpontjában meghatározott értékét megőrizze. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló ingatlanok állagát megőrzi, szükség esetén helyreállítja, vagy további ingatlanbiztosítékkal a jelzálog-fedezetet kiegészíti, ha a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan állaga tartósan romlik, vagy egyéb okból a hitelbiztosítéki értéke csökken. 7.1.6. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kezelése során köteles folyamatosan biztosítani annak lehetőségét, hogy a Bank - igényérvényesítési jogának megnyílta esetén - a vagyontárgy terhére követelését érvényesíthesse. 7.1.7. Ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgy állagromlása, vagy értékállóságának csökkenése vagy bizonytalansága vagy egyéb ok folytán a vagyontárgy értékének csökkenése a biztosítékból való kielégítést veszélyezteti, az Ügyfél köteles a Bank felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt a biztosítékot az eredeti, illetve a Bank által biztonságosnak tartott értékre kiegészíteni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat - a Bank külön felszólítása nélkül is - értékükön pótolni. 7.1.8. A biztosítékul szolgáló vagyontárgy megsemmisülése, vagy értékcsökkenés esetén az érték pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés, illetve az ezekre vonatkozó követelés, kártérítés vagy más érték a vagyontárgy helyébe lép, illetőleg a biztosíték kiegészítésére szolgál. 7.1.9. Az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni a biztosíték értékében, értékesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról, ideértve a biztosítékul lekötött vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosváltozást, valamint minden olyan körülményt, amely a biztosíték forgalmi értékét, vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolhatja, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztetheti. 7.1.10. A Bank bármikor jogosult ellenőrizni - akár helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket - ideértve különösen a biztosítékok helyszíni szemléjének lehetőségét - biztosítani. 7.1.11. A Bank a Hitelszerződés alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni, az Ügyfél pedig nem tagadhatja meg a teljesítést arra hivatkozással, hogy a Banknak lehetősége van követelését a biztosítékok terhére érvényesíteni. Amennyiben a Bank a biztosítékot érvényesíti és ennek során követelése nem térül meg, ez nem mentesíti az Ügyfelet a fennmaradt tartozásának megfizetése alól. A nem természetes személy Ügyfél kijelenti, hogy a Hitelszerződés futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit - kivéve, ha a Bank ehhez előzetesen kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negative pledge - negatív biztosítéki záradék). 7.1.12. Amennyiben a Bank részére azonos ügylet fedezetéül több biztosíték szolgál, a biztosítékokat a Bank a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben érvényesítheti. 7.1.13. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Bank jogosult követelése kielégítésére felhasználni, és köteles a követelését meghaladó összeget az Ügyfél rendelkezésére bocsátanibocsátja. 7.1.14. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Banknak az Ügyféllel szemben a Hitelszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül. A Bank követeléseinek teljes megtérülését követően az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott és igénybe nem vett biztosítékokat - az Ügyfél kérésére és költségére - felszabadítja. Ha a biztosíték fennállását hatósági nyilvántartás igazolja, a Bank a biztosíték felszabadításával egyidejűleg a biztosítéki jogának hatósági nyilvántartásból való törléséhez, vagy – amennyiben jogszabály lehetővé teszi – az önálló zálogjogának átjegyzéséhez törléséhez szükséges nyilatkozatot az Ügyfélnek kiadja. 7.1.15. A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követelései tekintetében beszámítási jog illeti meg a BBKSz I. fejezetének 5.2.3. pontja alapján. 7.1.16. [a 2018. április 3. előtti üzletszabályzat 7.1.15. pontja és 7.1.16. pontja] A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követeléseinek biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett összevont értékpapír- és ügyfélszámláján nyilvántartott pénzügyi eszközein a jelen 7.1.16. pontban foglaltak szerint. 7.1.16. Az óvadéki jog érvényesítése alapítása oly módon történik, hogy a Bank legfeljebb a lejárt követelésének megfelelő összegű, illetve piaci értékű pénzügyi eszközt óvadékként zárol az Ügyfél összevont értékpapír- és ügyfélszámláján, amelyből jogosult követelését közvetlenül kielégíteni. Amennyiben az óvadéki összeg és a követelés devizaneme egymástól eltér a Bank a kielégítés időpontjára spot értéknappal jegyzett MKB kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe. A Bank jogosult az összevont értékpapír számlán nyilvántartott pénzügyi eszközt értékesíteni és a kötelezettel elszámolni. A Bank jelen pont szerinti óvadéki jogával ekkor élhet, ha az Ügyfél bankszámlája, illetve ügyfélszámlája közvetlen megterhelésével követelését nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. 7.1.17. A pénzügyi eszköz óvadékból a Bank saját belátása szerinti sorrendben elégítheti ki követelését. Amennyiben a pénzügyi eszköz tőzsdei kereskedés tárgyát képezi, a Bank a mindenkori tőzsdei szabályzatoknak megfelelően jogosult azt saját nevében a tőzsdén értékesíteni. Hivatalosan jegyzett tőzsdei ár hiányában, vagy ha ez az Ügyfélre kedvezőbb a Bank jogosult a pénzügyi eszközt az OTC piacon eladni. Nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit a Bank jogosult visszaváltani. Amennyiben ez az Ügyfélre kedvezőbb, a Bank jogosult az értékesítés helyett az óvadékul szolgáló pénzügyi eszközök tulajdonjogát megtartani és azoknak a beszámítás időpontjában a Bank által megállapított likvidációs értékét a követelésébe beszámítani. Az értékesítést, illetve beszámítást követően a Bank köteles az Ügyféllel elszámolni. 7.1.18. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén - óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett fizetési számláin fennálló fizetésiszámla-követelésén oly módon, hogy a fizetési számlán nyilvántartott pénzkövetelés a szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem kerül zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre (továbbiakban: Számlaóvadék). A Számlaóvadékkal terhelt fizetési számlák felett az Ügyfél csak a Bank hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást mindaddig megadottnak kell tekinteni, amíg a Bank nem él a Számlaóvadék érvényesítése, vagy a szerződés szerint a Bankot megillető zárolás iránti jogával. A Számlaóvadék zárolás hiányában nem terjed ki az egyéb szerződéssel, a Számlaóvadékkal érintett fizetési számlák terhére alapított olyan fizetésiszámla-követelésen/betéten alapított óvadékra, amelynek során a fizetésiszámla-követelés/betét a szerződés szerint zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre kerül a Bank vagy harmadik személy javára (Egyedi óvadék). 7.1.19. A Bank a Számlaóvadék alapján, kielégítési jogának megnyílását követően követelését közvetlenül elégítheti ki a Számlaóvadékkal terhelt fizetési számla terhére. A Bank a Számlaóvadék érvényesítését követően késedelem nélkül köteles az Ügyféllel elszámolni. Amennyiben a Bank követelése és az érintett fizetési számla devizaneme egymástól eltér, a Bank a kielégítési jogának gyakorlása időpontjában a Bank által jegyzett kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe az elszámoláskor. Számlaóvadék alapítása nem zárja ki a Bank jogát arra, hogy amennyiben az Ügyféllel szemben lejárt követelése áll fenn, az Ügyféllel szembeni fizetésiszámla-tartozását a BBKSz 5.2.3. pontjában foglalt beszámítás útján teljesítse. 7.1.20. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén – óvadéki jog illeti meg a Bank által az Ügyfél számára vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok felett.

A biztosítékok kezelése. 7.1.1. A Bank az Ügyfél teljesítésének biztosítékául elsősorban bankgaranciát, egyéb garanciát, készfizető kezességet, óvadékot vagy zálogjogot fogad el. A Bank az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom kikötése, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása, azonnali beszedési megbízás a Bank javára) alkalmazását is kikötheti. A Bank javára alapított önálló zálogjog a biztosított követelés nélkül is átruházható. 7.1.2. Ha a nem magyarországi székhelyű Ügyfél kötelezettségeiért az Ügyfél székhelyétől eltérő országban székhellyel, lakóhellyel (beleértve Magyarországot is) rendelkező személyes kötelezett nyújt biztosítékot, vagy a dologi biztosíték az Ügyfél székhelyétől eltérő országban van (beleértve Magyarországot is), a biztosíték valamennyi gazdasági és politikai kockázat fedezetéül is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosított követelések teljesítése az Ügyfél fizetésképtelensége, elháríthatatlan külső ok (vis maior), vagy az Ügyfél székhelye szerinti országban végrehajtott állami intézkedések illetve politikailag motivált erőszakcselekmények (így különösen háború, határvillongás. felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi megmozdulás például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei) miatt marad el. 7.1.3. A Banknak az Ügyféllel szemben fennálló, a részére nyújtott minden pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelése erejéig zálogjoga áll fenn az Ügyfél minden, a Banknál vezetett bankszámláján az adott jogviszonyra vonatkozó szerződés megkötésétől a Bank követelésének megtérüléséig. 7.1.4. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség az Ügyfelet terheli. 7.1.5. Ha a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak az Ügyfél birtokában maradnak, az Ügyfél köteles gondoskodni azok megfelelő őrzéséről, rendeltetésszerű kezeléséről és üzemeltetéséről. Az Ügyfél köteles eljárni továbbá annak érdekében, hogy a biztosítékul szolgáló vagyontárgy a biztosítéki szerződés megkötésének időpontjában meghatározott értékét megőrizze. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló ingatlanok állagát megőrzi, szükség esetén helyreállítja, vagy további ingatlanbiztosítékkal a jelzálog-fedezetet kiegészíti, ha a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan állaga tartósan romlik, vagy egyéb okból a hitelbiztosítéki értéke csökken. 7.1.6. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kezelése során köteles folyamatosan biztosítani annak lehetőségét, hogy a Bank - igényérvényesítési jogának megnyílta esetén - a vagyontárgy terhére követelését érvényesíthesse. 7.1.7. Ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgy állagromlása, vagy értékállóságának csökkenése vagy bizonytalansága vagy egyéb ok folytán a vagyontárgy értékének csökkenése a biztosítékból való kielégítést veszélyezteti, az Ügyfél köteles a Bank felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt a biztosítékot az eredeti, illetve a Bank által biztonságosnak tartott értékre kiegészíteni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat - a Bank külön felszólítása nélkül is - értékükön pótolni. 7.1.8. A biztosítékul szolgáló vagyontárgy megsemmisülése, vagy értékcsökkenés esetén az érték pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés, illetve az ezekre vonatkozó követelés, vagy más érték a vagyontárgy helyébe lép, illetőleg a biztosíték kiegészítésére szolgál. 7.1.9. Az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni a biztosíték értékében, értékesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról, ideértve a biztosítékul lekötött vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosváltozást, valamint minden olyan körülményt, amely a biztosíték forgalmi értékét, vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolhatja, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztetheti. 7.1.10. A Bank bármikor jogosult ellenőrizni - akár helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket - ideértve különösen a biztosítékok helyszíni szemléjének lehetőségét - biztosítani. 7.1.11. A Bank a Hitelszerződés alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni, az Ügyfél pedig nem tagadhatja meg a teljesítést arra hivatkozással, hogy a Banknak lehetősége van követelését a biztosítékok terhére érvényesíteni. Amennyiben a Bank a biztosítékot érvényesíti és ennek során követelése nem térül meg, ez nem mentesíti az Ügyfelet a fennmaradt tartozásának megfizetése alól. A nem természetes személy Ügyfél kijelenti, hogy a Hitelszerződés futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit - kivéve, ha a Bank ehhez előzetesen kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negative pledge - negatív biztosítéki záradék). 7.1.12. Amennyiben a Bank részére azonos ügylet fedezetéül több biztosíték szolgál, a biztosítékokat a Bank a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben érvényesítheti. 7.1.13. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Bank jogosult követelése kielégítésére felhasználni, és köteles a követelését meghaladó összeget az Ügyfél rendelkezésére bocsátani. 7.1.14. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Banknak az Ügyféllel szemben a Hitelszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül. A Bank követeléseinek teljes megtérülését követően az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott és igénybe nem vett biztosítékokat - az Ügyfél kérésére és költségére - felszabadítja. Ha a biztosíték fennállását hatósági nyilvántartás igazolja, a Bank a biztosíték felszabadításával egyidejűleg a biztosítéki jogának hatósági nyilvántartásból való törléséhez, vagy – amennyiben jogszabály lehetővé teszi – az önálló zálogjogának átjegyzéséhez szükséges nyilatkozatot az Ügyfélnek kiadja. 7.1.15. A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követelései tekintetében beszámítási jog illeti meg a BBKSz I. fejezetének 5.2.3. pontja alapján. 7.1.16. [a 2018. április 3. előtti üzletszabályzat 7.1.15. pontja és 7.1.16. pontja] A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követeléseinek biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett összevont értékpapír- és ügyfélszámláján nyilvántartott pénzügyi eszközein a jelen 7.1.16. pontban foglaltak szerint. Az óvadéki jog érvényesítése oly módon történik, hogy a Bank legfeljebb a lejárt követelésének megfelelő összegű, illetve piaci értékű pénzügyi eszközt zárol az Ügyfél összevont értékpapír- és ügyfélszámláján, amelyből jogosult követelését közvetlenül kielégíteni. Amennyiben az óvadéki összeg és a követelés devizaneme egymástól eltér a Bank a kielégítés időpontjára spot értéknappal jegyzett MKB kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe. A Bank jogosult az összevont értékpapír számlán nyilvántartott pénzügyi eszközt értékesíteni és a kötelezettel elszámolni. A Bank jelen pont szerinti óvadéki jogával ekkor élhet, ha az Ügyfél bankszámlája, illetve ügyfélszámlája közvetlen megterhelésével követelését nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. 7.1.17. A pénzügyi eszköz óvadékból a Bank saját belátása szerinti sorrendben elégítheti ki követelését. Amennyiben a pénzügyi eszköz tőzsdei kereskedés tárgyát képezi, a Bank a mindenkori tőzsdei szabályzatoknak megfelelően jogosult azt saját nevében a tőzsdén értékesíteni. Hivatalosan jegyzett tőzsdei ár hiányában, vagy ha ez az Ügyfélre kedvezőbb a Bank jogosult a pénzügyi eszközt az OTC piacon eladni. Nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit a Bank jogosult visszaváltani. Amennyiben ez az Ügyfélre kedvezőbb, a Bank jogosult az értékesítés helyett az óvadékul szolgáló pénzügyi eszközök tulajdonjogát megtartani és azoknak a beszámítás időpontjában a Bank által megállapított likvidációs értékét a követelésébe beszámítani. Az értékesítést, illetve beszámítást követően a Bank köteles az Ügyféllel elszámolni. 7.1.18. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén - óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett fizetési számláin fennálló fizetésiszámla-követelésén oly módon, hogy a fizetési számlán nyilvántartott pénzkövetelés a szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem kerül zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre (továbbiakban: Számlaóvadék). A Számlaóvadékkal terhelt fizetési számlák felett az Ügyfél csak a Bank hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást mindaddig megadottnak kell tekinteni, amíg a Bank nem él a Számlaóvadék érvényesítése, vagy a szerződés szerint a Bankot megillető zárolás iránti jogával. A Számlaóvadék zárolás hiányában nem terjed ki az egyéb szerződéssel, a Számlaóvadékkal érintett fizetési számlák terhére alapított olyan fizetésiszámla-fizetésiszámla- követelésen/betéten alapított óvadékra, amelynek során a fizetésiszámla-követelés/betét a szerződés szerint zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre kerül a Bank vagy harmadik személy javára (Egyedi óvadék). 7.1.19. A Bank a Számlaóvadék alapján, kielégítési jogának megnyílását követően követelését közvetlenül elégítheti ki a Számlaóvadékkal terhelt fizetési számla terhére. A Bank a Számlaóvadék érvényesítését követően késedelem nélkül köteles az Ügyféllel elszámolni. Amennyiben a Bank követelése és az érintett fizetési számla devizaneme egymástól eltér, a Bank a kielégítési jogának gyakorlása időpontjában a Bank által jegyzett kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe az elszámoláskor. Számlaóvadék alapítása nem zárja ki a Bank jogát arra, hogy amennyiben az Ügyféllel szemben lejárt követelése áll fenn, az Ügyféllel szembeni fizetésiszámla-tartozását a BBKSz 5.2.3. pontjában foglalt beszámítás útján teljesítse. 7.1.20. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén – óvadéki jog illeti meg a Bank által az Ügyfél számára vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok felett.

A biztosítékok kezelése. 7.1.1. A Bank az Ügyfél teljesítésének biztosítékául elsősorban bankgaranciát, egyéb garanciát, készfizető kezességet, óvadékot vagy zálogjogot fogad el. A Bank az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom kikötése, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása, azonnali beszedési megbízás a Bank javára) alkalmazását is kikötheti. A Bank javára alapított önálló zálogjog a biztosított követelés nélkül is átruházható. 7.1.2. Ha a nem magyarországi székhelyű Ügyfél kötelezettségeiért az Ügyfél székhelyétől eltérő országban székhellyel, lakóhellyel (beleértve Magyarországot is) rendelkező személyes kötelezett nyújt biztosítékot, vagy a dologi biztosíték az Ügyfél székhelyétől eltérő országban van (beleértve Magyarországot is), a biztosíték valamennyi gazdasági és politikai kockázat fedezetéül is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosított követelések teljesítése az Ügyfél fizetésképtelensége, elháríthatatlan külső ok (vis maior), vagy az Ügyfél székhelye szerinti országban végrehajtott állami intézkedések illetve politikailag motivált erőszakcselekmények (így különösen háború, határvillongás. felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, népi megmozdulás például nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei) miatt marad el. 7.1.3. A Banknak az Ügyféllel szemben fennálló, a részére nyújtott minden pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelése erejéig zálogjoga áll fenn az Ügyfél minden, a Banknál vezetett bankszámláján az adott jogviszonyra vonatkozó szerződés megkötésétől a Bank követelésének megtérüléséig. 7.1.4. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség az Ügyfelet terheli. 7.1.5. Ha a Bank javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak az Ügyfél birtokában maradnak, az Ügyfél köteles gondoskodni azok megfelelő őrzéséről, rendeltetésszerű kezeléséről és üzemeltetéséről. Az Ügyfél köteles eljárni továbbá annak érdekében, hogy a biztosítékul szolgáló vagyontárgy a biztosítéki szerződés megkötésének időpontjában meghatározott értékét megőrizze. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló ingatlanok állagát megőrzi, szükség esetén helyreállítja, vagy további ingatlanbiztosítékkal a jelzálog-fedezetet kiegészíti, ha a hitel biztosítékául szolgáló ingatlan állaga tartósan romlik, vagy egyéb okból a hitelbiztosítéki értéke csökken. 7.1.6. Az Ügyfél a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kezelése során köteles folyamatosan biztosítani annak lehetőségét, hogy a Bank - igényérvényesítési jogának megnyílta esetén - a vagyontárgy terhére követelését érvényesíthesse. 7.1.7. Ha a biztosítékul szolgáló vagyontárgy állagromlása, vagy értékállóságának csökkenése vagy bizonytalansága vagy egyéb ok folytán a vagyontárgy értékének csökkenése a biztosítékból való kielégítést veszélyezteti, az Ügyfél köteles a Bank felhívására, a felhívásban megszabott határidő alatt a biztosítékot az eredeti, illetve a Bank által biztonságosnak tartott értékre kiegészíteni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat - a Bank külön felszólítása nélkül is - értékükön pótolni. 7.1.8. A biztosítékul szolgáló vagyontárgy megsemmisülése, vagy értékcsökkenés esetén az érték pótlására szolgáló biztosítási összeg, kártérítés, illetve az ezekre vonatkozó követelés, vagy más érték a vagyontárgy helyébe lép, illetőleg a biztosíték kiegészítésére szolgál. 7.1.9. Az Ügyfél köteles a Bankot haladéktalanul értesíteni a biztosíték értékében, értékesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról, ideértve a biztosítékul lekötött vagyontárgyra vonatkozó tulajdonosváltozást, valamint minden olyan körülményt, amely a biztosíték forgalmi értékét, vagy forgalomképességét hátrányosan befolyásolhatja, vagy egyéb okból a kielégítést veszélyeztetheti. 7.1.10. A Bank bármikor jogosult ellenőrizni - akár helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Bankkal együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket - ideértve különösen a biztosítékok helyszíni szemléjének lehetőségét - biztosítani. 7.1.11. A Bank a Hitelszerződés alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni, az Ügyfél pedig nem tagadhatja meg a teljesítést arra hivatkozással, hogy a Banknak lehetősége van követelését a biztosítékok terhére érvényesíteni. Amennyiben a Bank a biztosítékot érvényesíti és ennek során követelése nem térül meg, ez nem mentesíti az Ügyfelet a fennmaradt tartozásának megfizetése alól. A nem természetes személy Ügyfél kijelenti, hogy a Hitelszerződés futamideje alatt a szokásos üzleti tevékenységének keretén túl eszközeit - kivéve, ha a Bank ehhez előzetesen kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja más társaságba vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negative pledge - negatív biztosítéki záradék). 7.1.12. Amennyiben a Bank részére azonos ügylet fedezetéül több biztosíték szolgál, a biztosítékokat a Bank a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben érvényesítheti. 7.1.13. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Bank jogosult követelése kielégítésére felhasználni, és köteles a követelését meghaladó összeget az Ügyfél rendelkezésére bocsátani. 7.1.14. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Banknak az Ügyféllel szemben a Hitelszerződésből származó követelése maradéktalanul meg nem térül. A Bank követeléseinek teljes megtérülését követően az Ügyfél által rendelkezésére bocsátott és igénybe nem vett biztosítékokat - az Ügyfél kérésére és költségére - felszabadítja. Ha a biztosíték fennállását hatósági nyilvántartás igazolja, a Bank a biztosíték felszabadításával egyidejűleg a biztosítéki jogának hatósági nyilvántartásból való törléséhez, vagy – amennyiben jogszabály lehetővé teszi – az önálló zálogjogának átjegyzéséhez szükséges nyilatkozatot az Ügyfélnek kiadja. 7.1.15. A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követelései tekintetében beszámítási jog illeti meg a BBKSz I. fejezetének 5.2.3. pontja alapján. 7.1.16. [a 2018. április 3. előtti üzletszabályzat 7.1.15. pontja és 7.1.16. pontja] A Bankot a hitelműveletekből fakadó lejárt követeléseinek biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett összevont értékpapír- és ügyfélszámláján nyilvántartott pénzügyi eszközein a jelen 7.1.16. pontban foglaltak szerint. Az óvadéki jog érvényesítése oly módon történik, hogy a Bank legfeljebb a lejárt követelésének megfelelő összegű, illetve piaci értékű pénzügyi eszközt zárol az Ügyfél összevont értékpapír- és ügyfélszámláján, amelyből jogosult követelését közvetlenül kielégíteni. Amennyiben az óvadéki összeg és a követelés devizaneme egymástól eltér a Bank a kielégítés időpontjára spot értéknappal jegyzett MKB kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe. A Bank jogosult az összevont értékpapír számlán nyilvántartott pénzügyi eszközt értékesíteni és a kötelezettel elszámolni. A Bank jelen pont szerinti óvadéki jogával ekkor élhet, ha az Ügyfél bankszámlája, illetve ügyfélszámlája közvetlen megterhelésével követelését nem tudja teljes egészében kiegyenlíteni. 7.1.17. A pénzügyi eszköz óvadékból a Bank saját belátása szerinti sorrendben elégítheti ki követelését. Amennyiben a pénzügyi eszköz tőzsdei kereskedés tárgyát képezi, a Bank a mindenkori tőzsdei szabályzatoknak megfelelően jogosult azt saját nevében a tőzsdén értékesíteni. Hivatalosan jegyzett tőzsdei ár hiányában, vagy ha ez az Ügyfélre kedvezőbb a Bank jogosult a pénzügyi eszközt az OTC piacon eladni. Nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyeit a Bank jogosult visszaváltani. Amennyiben ez az Ügyfélre kedvezőbb, a Bank jogosult az értékesítés helyett az óvadékul szolgáló pénzügyi eszközök tulajdonjogát megtartani és azoknak a beszámítás időpontjában a Bank által megállapított likvidációs értékét a követelésébe beszámítani. Az értékesítést, illetve beszámítást követően a Bank köteles az Ügyféllel elszámolni. 7.1.18. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén - óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Bank által vezetett fizetési számláin fennálló fizetésiszámla-követelésén oly módon, hogy a fizetési számlán nyilvántartott pénzkövetelés a szerződés eltérő rendelkezése hiányában nem kerül zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre (továbbiakban: Számlaóvadék). A Számlaóvadékkal terhelt fizetési számlák felett az Ügyfél csak a Bank hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást mindaddig megadottnak kell tekinteni, amíg a Bank nem él a Számlaóvadék érvényesítése, vagy a szerződés szerint a Bankot megillető zárolás iránti jogával. A Számlaóvadék zárolás hiányában nem terjed ki az egyéb szerződéssel, a Számlaóvadékkal érintett fizetési számlák terhére alapított olyan fizetésiszámla-követelésen/betéten alapított óvadékra, amelynek során a fizetésiszámla-követelés/betét a szerződés szerint zárolásra vagy egyéb módon elkülönítésre kerül a Bank vagy harmadik személy javára (Egyedi óvadék). 7.1.19. A Bank a Számlaóvadék alapján, kielégítési jogának megnyílását követően követelését közvetlenül elégítheti ki a Számlaóvadékkal terhelt fizetési számla terhére. A Bank a Számlaóvadék érvényesítését követően késedelem nélkül köteles az Ügyféllel elszámolni. Amennyiben a Bank követelése és az érintett fizetési számla devizaneme egymástól eltér, a Bank a kielégítési jogának gyakorlása időpontjában a Bank által jegyzett kereskedelmi vételi, illetve eladási árfolyamot veszi figyelembe az elszámoláskor. Számlaóvadék alapítása nem zárja ki a Bank jogát arra, hogy amennyiben az Ügyféllel szemben lejárt követelése áll fenn, az Ügyféllel szembeni fizetésiszámla-tartozását a BBKSz 5.2.3. pontjában foglalt beszámítás útján teljesítse. 7.1.20. A Bankot – erre irányuló külön szerződés esetén – óvadéki jog illeti meg a Bank által az Ügyfél számára vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott dematerializált értékpapírok felett.