A fizetési számla feletti rendelkezés mintaszakaszok

A fizetési számla feletti rendelkezés. A fizetési számla felett a Számlatulajdonos(ok), illetve a meghatalmazás erejéig a meghatalmazottak rendelkezhet(nek) teljes körűen. A Számlatulajdonos, illetve a képviseletére jogosult személy(ek) a fizetési számla felett rendelkezésre jogosultak nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módjára vonatkozó egyéb kikötéseket az erre a célra szolgáló és a Bank által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon (a továbbiakban: aláírás bejelentő kartonon) kötelesek bejelenteni (állandó meghatalmazottak). A bankszámla feletti rendelkezési jogosultság attól a naptól kezdve hatályos, amikor a Számlatulajdonos, illetve a Számlatulajdonos képviseletére jogosult személy a megfelelően kitöltött aláírás bejelentő kartont a Bankhoz benyújtotta és azt a Bank érvénybe helyezte. Az Electra szolgáltatást igénybe vevő Számlatulajdonos a Keretszerződés aláírásával egyidejűleg az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon minden egyes felhasználójára vonatkozóan megadott adatok mellett köteles rendelkezni az elektronikus aláírásra jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. Az aláírás bejelentő kartont a Bank ebben az esetben is bekéri a Számlatulajdonostól. A bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás lehet eseti (egy alkalomra szóló) is, mely a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazást a Számlatulajdonos közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles megadni oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a meghatalmazott személyazonosságának a megállapításához szükséges adatokat és a rendelkezési jog tartalmát. A Bank a fizetési számla feletti rendelkezésre meghatalmazott személy azonosítását a vonatkozó jogszabályok alapján elvégzi és a jogszabályok által előírt adatokat rögzíti. A Bank a rendelkezésre jogosult személytől csak azután fogad el rendelkezést, ha azonosítása már megtörtént. A Számlatulajdonos a fizetési számlán történő forgalmazást a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult személyek bejelentését, a fizetési számla feletti rendelkezésre meghatalmazott személy(ek) azonosítását, valamint a Keretszerződés aláírását követően kezdheti meg. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt a Számlatulajdonos, képviselője, meghatalmazottja köteles az általa a Bank rendelkezésére bocsátott azonosító adatokban bekövetkezett bármely változásról 5 (öt) munkanapon belül értesíteni a Bankot. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásából származó károk kockázatát a Számlatulajdonos vi...
A fizetési számla feletti rendelkezés. 4.1. A fizetési számla felett a természetes személy Számlatulajdonos, amennyiben társtulajdonosa is van a számlának, akkor a számlatulajdonosok (a továbbiakban: számlatulajdonos/ok), illetve a meghatalmazás erejéig a meghatalmazott(ak) rendelkezhet(nek) a fizetési számlaszerződésben meghatározott módon. A Számlatulajdonos, vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a fizetési számlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható. 4.2. A Számlatulajdonos(ok) a fizetési számla felett rendelkezésre jogosult(ak) (állandó meghatalmazott/ak) nevét és aláírás mintáját, valamint a rendelkezés módjára vonatkozó egyéb kikötéseket (önállóan, külön-külön, vagy csak együttesen jogosultak rendelkezni) az erre a célra szolgáló és a Takarékszövetkezet által rendelkezésre bocsátott nyomtatványon (a továbbiakban: aláírás-nyilvántartó kartonon) köteles(ek) bejelenteni. 4.3. A fizetési számla feletti rendelkezésre vonatkozó meghatalmazás lehet eseti (egy alkalomra szóló) is, mely a meghatalmazó okiratban meghatározott megbízás egyszeri elvégzésére jogosít. Az eseti meghatalmazást a Számlatulajdonos(ok) közokiratban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban köteles(ek) megadni oly módon, hogy az egyértelműen tartalmazza a Számlatulajdonos(ok) és az eseti meghatalmazott(ak) személyazonosságának megállapításához szükséges adatokat, a számlaszámot, a megbízás tárgyát, összegét és pénznemét és a rendelkezési jog tartalmát. A meghatalmazás érvényességének időpontja nem lehet visszamenőleges, de későbbi időpontra vonatkozhat. A Takarékszövetkezet a külföldön kiállított meghatalmazást hitelesítve fogadja el. A hitelesítés az országban működő magyar konzulátus által történhet. Amennyiben a meghatalmazás alaki, vagy tartalmi szempontból nem egyértelmű, vagy ha az abban foglaltak értelmezéséhez további iratok illetve feltételek vizsgálata szükséges, a Takarékszövetkezet jogosult a meghatalmazás alapján történő rendelkezést megtagadni. 4.4. Amennyiben a fizetési számlának több tulajdonosa van, az alábbi esetekben a rendelkezési jogosultság csak együttesen gyakorolható (rendelkezési jog korlátozása): - a számlamegszüntetés; - a számla felett rendelkezők körének megváltoztatása - újabb meghatalmazott(ak) bejelentése, illetve a meglévők törlése; - a banktitoknak minősülő adatok közlésére vonatkozó felhatalmazás megadása; - fizetési számla hitelkeret, illetve hitel i...
A fizetési számla feletti rendelkezés. 11 4.1. Számlatulajdonos, Társtulajdonos 11 4.2. Meghatalmazás 12 4.3. Haláleseti kedvezményezett jelölése 13 4.4. Örökös 14 4.5. Rendelkezési jog gyakorlása 14

Related to A fizetési számla feletti rendelkezés

  • A számlával összefüggő további rendelkezések Új Előfizető esetében a Szolgáltató jogosult az Egyedi Előfizetői Szerződés aláírásakor készpénzben kérni az esedékes egyszeri és havi díjakat, melyről külön számlát állít ki. A számlák kiküldése folyamatosan történik az Előfizetők részére, mely időpont nem változtatható meg az Előfizető kérelmére sem. Az Előfizető által kezdeményezett díj- illetve szolgáltatáscsomag-módosítás a következő tárgyhavi számlában jelenik meg.

  • ELTÉRÉS A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL A jelen szerződési feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérő rendelkezései a következők: 1) Az elévülés A Ptk. 6:22 §-tól eltérően, mely szerint a követelések 5 év alatt évülnek el, a jelen szerződésből eredő igények elévülése a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év. Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás. 2) Egyéb rendelkezések Ptk. 6:63 §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás. 3) A Felelősségbiztosítási szolgáltatás esetén a Biztosító a jogi képviseleti költségeket, az eljárási költségeket és a kamatokat a Biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti meg és a biztosítási fedezet nem terjed ki a sérelemdíjra ezzel Biztosító eltér a Ptk. 6:470 §-tól. 4) A biztosítási szerződés csak akkor jön létre érvényesen, ha a biztosítási szerződés megkötése napján a Biztosított Magyarországon tartózkodik és a díjat legkésőbb az utazás megkezdésének napján megfizeti. Ellenkező esetben a biztosítási szerződés érvénytelen. Az ennek ellenére kötött biztosítás alapján a Biztosító nem visel kockázatot, a biztosítás díja visszajár. Ezzel Biztosító eltér a Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől. 5) A biztosítási szerződés utazás lemondására szóló fedezete csak akkor hatályosul, ha az utasbiztosítási szerződés megkötése a biztosított utazás kiválasztásakor, vagyis az utazásszervezővel történő szerződéskötéskor, az első díjrészlet befizetésekor vagy az azt követő 15 napon belül megtörténik. Amennyiben ennek ellenére a biztosítást 15 napon túl kötik meg, az útlemondás fedezet hatálytalan, de a biztosítási szerződés egyéb fedezetei változatlanul érvényesek. Ezzel Biztosító eltér a Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől.

  • Szerzői jogi rendelkezések 1. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés alapján a Vállalkozó által készítendő, szerzői jogi védelem alatt álló alkotások vonatkozásában a Megrendelő a részére történő átadással teljes, átruházható, és korlátozásmentes (térben, időben, felhasználási módban) felhasználási jogot szerez. A felhasználási jog ellenértékét a vállalkozói díj tartalmazza. 2. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által átadott terveket, adott esetben egyéb a szerzői jog által védett dokumentumokat Vállalkozó kizárólag csak a jelen szerződés teljesítéséhez használhatja fel, egyebekben azon semmiféle felhasználási jogot nem szerez. Ennek megsértéséből eredő valamennyi hátrányos jogkövetkezmény a Vállalkozót terheli. A jelen szerződés körében történő felhasználás után Vállalkozónak a Megrendelő felé nem kell ellenértéket megfizetnie. 3. Felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő a rendelkezés jogát jelen szerződéssel kiköti, így a vállalkozó a szellemi alkotást csak saját belső tevékenységéhez használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti; ilyen esetben a szellemi alkotással a megrendelő szabadon rendelkezik.

  • Vegyes és záró rendelkezések XV.1. A jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződés aláírása, és a jogviszony teljesítéséhez szükséges adatok ren- delkezésre bocsátása, a természetes személy Felhasználó Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pont szerinti hozzájárulásnak minősül. XV.2. Az ÁSZF-ben a VPP részére megállapított jogok nem kizárólagos jellegűek, azok együttesen is alkal- mazhatóak. Amennyiben VPP a jelen ÁSZF-ben meghatározott jogát nem gyakorolja, az nem értelmezhető joglemondásként. XV.3. A jelen ÁSZF-nek a Felhasználóval való megismertetéséről a VPP egyfelől gondoskodik oly módon, hogy az ÁSZF mindenkori hatályos és teljes szövege a xxx.xxxxx.xx/XXXX linken közzétételre kerül, illetve a Felhasználó számára a hozzáférés mindenkor biztosított, másfelől az Egyedi Szerződés aláírásakor az akkor hatályos ÁSZF egy példánya átadásra kerül a Felhasználó részére. XV.4. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország jogszabályai, különös tekintettel a Ptk., valamint VET. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy amennyiben a Szerződés az értelmezésre vonat- kozó eltérő rendelkezést nem tartalmaz, úgy a Szerződésben alkalmazott kifejezéseket a Ptk. és a VET. rendeletei szerint kell értelmezni. Amennyiben a Ptk. vagy a VET. és a Szerződés rendelkezési között eltérés állapítható meg és a jogszabály az eltérést megengedi, akkor a Felek jogviszonyára a szerződésben foglaltak az irányadóak. XV.5. Amennyiben az Egyedi Szerződés és a Szerződés többi része között eltérés állapítható meg, akkor a Felek jogviszonyára az egyedi Szerződésben foglaltak az irányadóak. XV.6. A Szerződésből fakadó jogviták során a Felek kötelesek álláspontjaikat tárgyalások útján egyeztetni, jog- vitáikat elsősorban peren kívül, békés úton megoldani. A jogvita békés úton történő rendezésének ered- ménytelensége esetén Felek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt vagy természetes személy Felhasználó esetén a Felhasználó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti illetékességgel rendelkező békéltető testület előtt érvényesíthetik a Szerződésből eredő jogaikat. A békéltető testületek felsorolását az ÁSZF 16. pontja tartalmazza.

  • Minőségi paraméterek, rendelkezésre állás Szolgáltató az előfizetői szolgáltatás minőségét a szolgáltatás átadási pontig garantálja. A szolgáltatás (fizikai) átadási pontja a Szolgáltató műszaki központjában van. Szolgáltató az előfizetői szolgáltatás minőségét a hatályos jogszabályoknak és kötelező szabványoknak, előírásoknak a figyelembe vételével biztosítja. Éves rendelkezésre állás értéke, éves átlagban, felhasználónként 95 %. A Szolgáltató nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a bérelt vonali szolgáltatást, közösen más szolgáltató közreműködésével nyújtsa az előfizető részére. A bérelt vonali szolgáltatás díjai: egyedi megállapodás szerint

  • Átmeneti rendelkezések (1) Ha a biztosítási időszak 2012. január 1-jét megelőzően kezdődött, akkor az adókötelezettség a biztosítási időszak- nak a 2011. december 31-ét követő részére áll fenn. (2) Ha az adóalany 2011. december 31-ét követő időszakra vonatkozó díjfizetési kötelezettségének esedékessége 2012. január 1-jét megelőzte akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra – napi időarányosítással számított – biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra megállapított adóalap utáni adót a beszedésre kötelezett vagy – önadózás esetén – az adó alanya 2012. február 15-ig állapítja meg, vallja be és fizeti meg az állami adóhatósághoz. XXXXXXX.XX

  • Szolgáltató rendkívüli felmondása 9.3.2.1. Az Előfizetői szerződés 15 napos felmondási idővel történő felmondásának esetei A Szolgáltató az Előfizetői szerződés megszegése esetén az Előfizetői szerződést 15 napos felmondási idővel az alábbi esetekben mondhatja fel: a) Az Előfizető akadályozza vagy veszélyezteti a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését, és az Előfizető ezt a szerződésszegést a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítéstől számított 3 napon belül sem szünteti meg. Ilyen esetnek minősül különösen a Szolgáltató hálózatának rendeltetésszerű működését veszélyeztető cselekmény, ha az Előfizető a Szolgáltatáshoz használt eszközöket a Szerződésben foglaltaktól eltérően üzemelteti, átalakítja, megrongálja, vagy ha az Előfizető a Hálózati végponthoz a követelményeknek meg nem felelő végberendezést csatlakoztat, vagy ha az Előfizető a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges eszközöket nem az Előfizetői szerződésben rögzített vételi helyen illetve Hálózati végponton működteti. b) Az Előfizető a jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően sem teszi lehetővé a Szolgáltató számára, hogy a bejelentett vagy a Szolgáltató által felderített hiba kivizsgálásához vagy elhárításához szükséges helyszíni ellenőrzéseket elvégezze. c) Az Előfizető a Szolgáltatást törvénybe ütköző módon vagy célokra használja. d) A Szolgáltató az Előfizetői szerződést 15 napos felmondási idővel mondhatja fel, amennyiben az Előfizető az esedékes díjat a fizetési határidő elmulasztását követően elküldött, jogkövetkezményekre figyelmeztető első értesítést legalább 15 nappal követő második értesítés megtörténtét követően sem egyenlítette ki. Nem jogosult a Szolgáltató felmondani az Előfizetői szerződést, ha az Előfizető a díjtartozás összegszerűségét vitatja, és a vita rendezése érdekében a jogvita elbírálására jogosult szervhez kérelmet terjesztett elő, amelyről másolatban tájékoztatta a Szolgáltatót, feltéve, hogy az Előfizető a nem vitatott és a szolgáltatás igénybevételéért esedékes díjakat folyamatosan megfizeti. A szolgáltató köteles az Előfizető kérésére a nem vitatott díjak befizetésének lehetőségét biztosítani. e) A műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó Előfizetői szerződést a Szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az Előfizető a Szolgáltató jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja.

  • Értelmező rendelkezések E törvény alkalmazásában:

  • A szolgáltatás rendelkezésre állása A szolgáltatás rendelkezésre állása: a szolgáltatás igénybevehetőség tényleges időtartamának aránya az adatgyűjtési időszak teljes elvi szolgáltatási idejéhez képest. A szolgáltatás rendelkezésre állási mutató számítása a Szolgáltató támogató rendszerei és nyilvántartása alapján történik. A hibás teljesítési statisztika számításának alapja az adatgyűjtési időszakban a Szolgáltatóhoz érkező hibabejelentések (a Szolgáltató érdekkörében bekövetkező hibák esetében) időpontjai és a hibaelhárítások között eltelt összes idő. Az összes hibásan teljesített órák száma egyenlő a hibabejelentések nyilvántartásai alapján összesített hibásan teljesített órák számával, hozzáadva a váratlan és tervezett üzemszünetek (szolgáltatás-kiesés) időtartamát is. A szolgáltatás éves rendelkezésre állása az adott évben hibásan teljesített összesített időnek az adott év teljes elvi szolgáltatási idejéhez képest számolt százalékos értéke az összes hálózati végpontra vonatkoztatva. A rendelkezésre állás számításánál nem kell figyelembe venni azokat az időszakokat, amikor a szolgáltatás kiesés ▪ az Előfizető érdekkörében keletkező ok (szünetelés, korlátozás); ▪ a Szolgáltató érdekkörén kívül eső egyéb elháríthatatlan külső ok esetén (különösen: időjárási viszonyok, baleset, tűzeset, súlyos energia ellátási zavar, rongálás, lopás) ▪ elháríthatatlan külső ok (ÜÁSZF Törzsrész vonatkozó pontja) ▪ Szolgáltató általi telepítést követően a műholdra való rálátás megszűnt (különösen új beépített tereptárgyak miatt); ▪ Szolgáltató által előre bejelentett karbantartás miatt történt; Szolgáltató a rendelkezésre állás éves átlagos értékét a mért adatok alapján évente meghatározza, és azt minden év január 31. napjáig az előző évre vonatkozóan az előfizetők számára xxx.xxxxxxx.xx honlapján közzéteszi.

  • A szerződéshez rendelt elnevezés Szállítási szerződés.