A hitelezésből kizártak köre mintaszakaszok

A hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve az egyéni vállalkozókat, valamint az SZJA tv. 3. § 17. pontjában felsorolt személyeket), ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia- szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn, ▪ a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedéllyel nem rendelkezik, ▪ vonatkozásában az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben, továbbá aki, vagy amely a jelen konstrukcióra benyújtott hitelkérelem benyújtását megelőző három éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette17; ▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik, ▪ a EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozik, és a hitel összege nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján került rögzítésre, és a hitel nem az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbításától függ, ▪ az 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenykedik18, ▪ a 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik19. ▪ nehéz helyzetben van.20
Sample 1Sample 2
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A hitelezésből kizártak köre. Nem vehet részt a Hitelprogramban az olyan vállalkozás, amely ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás vagy végrehajtási eljárás alatt áll, ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,34 ▪ a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitelszerződésből vagy bankgarancia-szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn, ▪ nehéz helyzetben van, ▪ a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik, ▪ az Európai Bizottság valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata által érintett és a tiltottnak minősített támogatást nem fizette vissza, ▪ a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette, ▪ az 1407/2002/EK tanácsi rendelet értelmében a szénágazatban tevékenykedik35, ▪ a 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik36.
Sample 1
A hitelezésből kizártak köre. A hitelezésből kizárt az olyan vállalkozás, amely ▪ az EK-Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozik (TEÁOR 2003 01.1-01.3, TEÁOR 2008 01.1-01.5).
Sample 1
A hitelezésből kizártak köre. A Hitelprogramból kizárt az olyan vállalkozás, amely ▪ a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabály48 3.1 pontjában meghatározott hajóépítési ágazatban tevékenykedik, ▪ a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (2006/C 54/08) II. melléklete49 szerinti szintetikusszál-iparban tevékenykedik.
Sample 1

Related to A hitelezésből kizártak köre

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti égési sérülésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • A szerződéssel kapcsolatos feltételek III.2.1) Meghatározott szakmára (képzettségre) vonatkozó információk (csak szolgáltatási szerződések esetében) A szolgáltatás teljesítése egy meghatározott szakmához (képzettséghez) van kötve A vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre történő hivatkozás:

  • Az igénybevétel korlátai A szolgáltatás telefonon nem rendelhető meg. Az átirányított hívás díja két részből áll: a hívó az átirányítást megrendelő Előfizető telefon állomásáig fizeti a hívást, az aktiváláskor megadott másik telefonállomásig felépített hívást pedig a szolgáltatást kérő Előfizetőnek számlázzák.

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat: • a szerződés kezdetekor közlési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt változás bejelentési, díjfizetési, kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség • és a biztosítási szerződésben meghatározott további kötelezettségek terhelik.

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • Titoktartási kötelezettség Jelen titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelő- en került beillesztésre. A xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor aktuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató az irányadó.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

  • Hangfelvétel másolat kiadása adathordozón Amennyiben az Előfizető az általa és a Szolgáltató között folytatott telefonbeszélgetésről másolatot kér, hangfelvétel másolati díjat köteles megfizetni. A Szolgáltató hangfelvételenként egy alkalommal ingyenesen biztosítja a hangfelvétel másolatot az Előfizető részére.