Common use of A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok Clause in Contracts

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell • az ügy számát és típusát, • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, • a kézbesítés módját és idejét, • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, • a jogerőre emelkedés időpontját, • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, • a megjegyzéseket. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a határozat, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedésétől, a kártérítési egyezség létrejöttétől számított 15 évig kell megőrizni. Az azonnali hatályú felmondások megőrzési ideje 50 év. Az előző pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell • kell: - az ügy számát és típusát, • - a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, • - az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, • - a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, • - az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját • - a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, • - a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, • - a kézbesítés módját és idejét, • - a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, • - a jogerőre emelkedés időpontját, • - a végrehajtásra vonatkozó adatokat, • - a megjegyzéseket. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a határozat, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedésétől, a kártérítési egyezség létrejöttétől számított 15 évig kell megőrizni. Az azonnali hatályú felmondások megőrzési ideje 50 év. Az előző pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell kell: • az ügy számát és típusát, • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, • a kézbesítés módját és idejét, • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, • a jogerőre emelkedés időpontját, • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, • a megjegyzéseket. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a határozat, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedésétől, a kártérítési egyezség létrejöttétől számított 15 évig kell megőrizni. Az azonnali hatályú felmondások megőrzési ideje 50 év. Az előző pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos és a humán szervezet közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű egy elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell kell: • az ügy számát és típusát, • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, • a kézbesítés módját és idejét, • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, • a jogerőre emelkedés időpontját, • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, • a megjegyzéseket. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a határozat, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedésétől, a kártérítési egyezség létrejöttétől számított 15 évig kell megőrizni. Az azonnali hatályú felmondások megőrzési ideje 50 év. Az előző pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell kell: • az ügy számát és típusát, • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, 81/145 oldal • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, • a kézbesítés módját és idejét, • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, • a jogerőre emelkedés időpontját, • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, • a megjegyzéseket. A munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a határozat, a fizetési felszólítás jogerőre emelkedésétől, a kártérítési egyezség létrejöttétől számított 15 évig kell megőrizni. Az azonnali hatályú felmondások megőrzési ideje 50 év. Az előző pontban meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell semmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.