Common use of A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok Clause in Contracts

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - az ügy számát és típusát, - a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - a kézbesítés módját és idejét, - a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - a jogerőre emelkedés időpontját, - a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - a megjegyzéseket. A keletkezett ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 142

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 180

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 181

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 147

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 148

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 176

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 161

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - az ügy számát és típusát, - a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - a kézbesítés módját és idejét, - a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - a jogerőre emelkedés időpontját, - a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig megőrizni Az itt meghatározott idő elteltével az iratokat meg kell megőriznisemmisíteni. A nyilvántartókönyv nem selejtezhető.

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 169

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 141

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 160

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 135

A jogkörgyakorló által vezetett nyilvántartásra vonatkozó szabályok. A hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési ügyeket a munkáltatói jogkör gyakorlója – az egységes nyilvántartási rend érdekében lehetőség szerint az eljáró vizsgálóbiztos közreműködésével – köteles bevezetni „A hátrányos jogkövetkezmények és kártérítések” elnevezésű elkülönített nyilvántartásba. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - kell • az ügy számát és típusát, - • a kapcsolódó ügyiratok nyilvántartó számát, - • az adott intézkedéssel érintett munkavállaló nevét, munkakörét, személyi törzsszámát és szervezeti egységét, - • a tényállás rövid leírását és az okozott kárt, - • az intézkedés alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének és az arról való tudomásszerzésnek az időpontját - • a károkozó munkavállalóval szemben érvényesíthető kártérítés mértékét, - • a döntés, az egyezség, a fizetési felszólítás keltét, - • a kézbesítés módját és idejét, - • a jogorvoslati határozat számát, keltét és rendelkezését, - • a jogerőre emelkedés időpontját, - • a végrehajtásra vonatkozó adatokat, - • a megjegyzéseket. A keletkezett munkáltatói intézkedéseket, kártérítéseket tartalmazó ügyiratokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdés előírása alapján az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésétől számított 5 évig kell megőrizni, azzal, hogy akik ezen időpontban még munkaviszonyban állnak a munkáltatóval, úgy esetükben a munkaviszony megszűnését követő 3 év elteltéig kell megőrizni.. 177