A jognyilatkozat formája. A jognyilatkozat formája lehet írásbeli, szóbeli vagy megtehető ráutaló magatartással is.38 Bizonyos esetekben a törvény határozza meg az akarat megtestesülésének formáját; más esetekben a jognyilatkozat megtétele nem formához rendelt, így a jog a jognyilatko- zatot tevőre bízza a forma megválasztását. Ennek körében a feleknek arra is lehetősége van, hogy bizonyos formát kössenek ki a jognyilatkozat megtételére. Amennyiben élnek a választás lehetőségével, úgy a választott forma mint érvényességi kellék él a továbbiakban a közöttük fekvő jogügyletben.39 Ettől eltér az az eset, amelyben a felek azért rögzítik megállapodásuk részleteit írásban, hogy a kötelezettség részleteiről bizonyítékuk legyen.40 Más esetekben az írásbeli forma nem érvényességi kellék, hanem a joghatás kiváltásának eszköze.41 Fentiekből következően, okosszerződések alkalmazása esetében az a körülmény, hogy a felek digitális formában tesznek jognyilatkozatot, rögzítik a szerződés feltételeit vagy magát a szerződést, kifejezett kikötés hiányában nem volna tekinthető érvényességi feltételnek. Az okosszerződések alkalmazásának azonban nem a fentiekben megfogalmazott bi- zonyítás a célja, valamint az nem a joghatás kiváltásának eszköze. A felek tipikusan azért választják az okosszerződés alkalmazását, hogy a szerződésszerű, nem módosítható, au- tomatikus teljesítést biztosíthassák. Lényegében az egyes ügyletekben az okosszerződés alkalmazásának választása egyfajta alternatív kikötésként értelmezhető, amely biztosítja, hogy az adott jogviszonyban szerződésszegésre, utólagos jognyilatkozatok megtételére ne kerüljön sor. Annak ellenére, hogy az okosszerződések elsőként – értelemszerűen – az írásbeli formájú jognyilatkozat körében vizsgálandóak, az okosszerződések esetében használt írásbeliség körében szükséges kiemelni annak a hagyományos írásbeliségtől eltérő természetét, az alábbiak szerint.
