Common use of A kockázatviselés tartama és helye Clause in Contracts

A kockázatviselés tartama és helye. 5.4.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. 5.4.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi, mint a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra. 5.4.3. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik. 5.4.4. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás). 5.4.5. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn. 5.4.6. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon kívüli időszakra is. 5.4.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítási szerződés szabályai szerint bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. 5.4.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő harmincadik (30.) napon a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (30 napos kiterjesztett bejelentési időszak). 5.4.9. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 5.4.10. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából a) a károkozás és a személyiségi jog megsértésének időpontja az a nap, amikor az azt előidéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a személyiségi jog megsértésének megkezdése. Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

A kockázatviselés tartama és helye. 5.4.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. 5.4.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi, mint a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra. 5.4.3. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik. 5.4.4. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás). 5.4.5. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn. 5.4.6. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon kívüli időszakra is. 5.4.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítási szerződés szabályai szerint bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. 5.4.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő harmincadik (30.) napon a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (30 napos kiterjesztett bejelentési időszak). 5.4.9. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 5.4.10. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából a) a károkozás és a személyiségi jog megsértésének időpontja az a nap, amikor az azt előidéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a személyiségi jog megsértésének megkezdése. Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) A kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésének időpontja az alábbi: • Személyi sérülés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén: - Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; - Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; - Halál esetén a halál beállta; • Egyéb személyiségi jogsértés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén a személyiségi jogsértés időpontja. • Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja; • Sorozatkár esetén az első káresemény/személyiségi jog első megsértésének időpontja. c) A kár/nem vagyoni sérelem bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette. Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli kárbejelentésnek minősül • az e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e-mail útján, akár más írásos formában – visszaigazolta, • a biztosító internetes oldalán az erre kialakított felületen történő bejelentés.

A kockázatviselés tartama és helye. 5.4.14.4.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. 5.4.24.4.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi, mint a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra. 5.4.34.4.3. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik. 5.4.4. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás). 5.4.54.4.4. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn. 5.4.64.4.5. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon kívüli túli időszakra is. 5.4.74.4.6. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítási szerződés szabályai szerint bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. 5.4.84.4.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő harmincadik (30.) . napon a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (30 napos kiterjesztett bejelentési időszak)ki. 5.4.94.4.8. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 5.4.104.4.9. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából a) a károkozás és a személyiségi jog megsértésének időpontja az a nap, amikor az azt előidéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a személyiségi jog megsértésének megkezdése. Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) A kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésének időpontja az alábbi: • Személyi sérülés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén: - Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; - Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; - Halál esetén a halál beállta; • Egyéb személyiségi jogsértés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén a személyiségi jogsértés időpontja. • Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja; • Sorozatkár esetén az első káresemény/személyiségi jog első megsértésének időpontja. c) A kár/nem vagyoni sérelem bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette. Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli kárbejelentésnek minősül • az e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e-mail útján, akár más írásos formában – visszaigazolta • a biztosító internetes oldalán (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxx endezes_ugyintezes.html) történő bejelentés.

A kockázatviselés tartama és helye. 5.4.14.4.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. 5.4.24.4.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító bizto- sító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi, mint a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra. 5.4.34.4.3. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése kockázatviselé- se a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődikkez- dődik. 5.4.4. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás). 5.4.54.4.4. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási biztosí- tási szerződés megszűnéséig áll fenn. 5.4.64.4.5. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk megállapo- dásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon kívüli túli időszakra is. 5.4.74.4.6. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződéstszerző- dést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete kezde- te a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítási szerződés szabályai szerint bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. 5.4.84.4.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő harmincadik (30.) . napon a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (30 napos kiterjesztett bejelentési időszak)ter- jed ki. 5.4.94.4.8. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 5.4.104.4.9. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjábólszempontjá- ból a) a károkozás és a személyiségi jog megsértésének megsérté- sének időpontja az a nap, amikor az azt előidéző elő- idéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a személyiségi szemé- lyiségi jog megsértésének megkezdése. Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott el- mulasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni va- gyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) A kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésé- nek időpontja az alábbi: • Személyi sérülés miatt bekövetkező nem vagyoni sérelem esetén: - Testi sérülés esetén a sérülés idő- pontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; - Egészségkárosodás esetén a károso- dás időpontja; - Halál esetén a halál beállta; • Egyéb személyiségi jogsértés miatt be- következő nem vagyoni sérelem esetén a személyiségi jogsértés időpontja. • Dologi károk esetén a károsodás bekö- vetkezésének időpontja; • Sorozatkár esetén az első kárese- mény/személyiségi jog első megsérté- sének időpontja. c) A kár/nem vagyoni sérelem bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette. Jelen álta- lános biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli kárbejelentésnek minősül • az e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e-mail útján, akár más írásos for- mában – visszaigazolta • a biztosító internetes oldalán (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxx ndezes_ugyintezes.html) történő beje- lentés.

A kockázatviselés tartama és helye. 5.4.1. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. 5.4.2. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik, de nem lehet korábbi, mint a szerződő fél ajánlatának a biztosítóhoz való megérkezését követő nap 0:00 óra. 5.4.3. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik. 5.4.4. A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a külön meghatározott biztosítási kockázatot már olyan időponttól kezdődően viseli, amikor a felek között a szerződés még nem jött létre (előzetes fedezetvállalás). 5.4.5. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn. 5.4.6. A felek a kockázatviselés tartamát a megállapodásuk szerint kiterjeszthetik a biztosítási tartamon kívüli időszakra is. 5.4.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés kockázatviselési kezdete a korábbi szerződés kockázatviselésének végét követő nap, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének a kockázatviselési tartama alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak a biztosítási szerződés szabályai szerint bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. 5.4.8. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége díjrendezettség esetén – ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő harmincadik (30.) napon a biztosítónak szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (30 napos kiterjesztett bejelentési időszak). 5.4.9. A szerződő/biztosított a biztosítási fedezetbe vont tevékenység befejezését/megszűnését annak bekövetkezését követően is bejelentheti, azzal, hogy ebben az esetben a tevékenység befejezése/megszűnése és annak bejelentése közötti időszak kiterjesztett kárbejelentési időszaknak minősül, amelyre a biztosítót a jelen általános szerződési feltételek 8. pontja szerinti díjazás illeti meg. 5.4.10. A biztosító – a felek eltérő megállapodása hiányában - a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. 5.4.105.4.11. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából a) a károkozás és a személyiségi jog megsértésének időpontja az a nap, amikor az azt előidéző cselekmény megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a személyiségi jog megsértésének megkezdése. Amennyiben a károkozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.