A kár fogalma és fajtái mintaszakaszok

A kár fogalma és fajtái. Az új Kódexben a kár egyes elemeit részletező szabályt a hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek körében a „célszerű és ésszerűen indokolt” megszorításokkal indokolt volna kiegészíteni. a) A kártérítési felelősség következő objektív eleme a kár. Káron értünk minden olyan hátrányt, amely valamely esemény folytán valakit vagyonában ér. A legáltalánosabb értelemben a kár tehát csak vagyoni hátrány lehet. A deliktuális jog európai harmonizálásának egyik nehézsége az egységes kárfogalom hiánya. Ez a hiány mind a nemzetközi jogalkotásokban, mind a nemzetállami jogszabályokban megmutatkozik. Kár alatt az uniós irányelvek, illetőleg a különböző jogszabályok különféle kategóriákat neveznek meg és értenek. Így a jogi normák szólnak vagyoni kárról, dologi károkról, dolgokban okozott károkról, tiszta vagyoni károkról, anyagi kárról, gazdasági hátrányról, az előző vagyoni helyzet helyreállításáról, generális és speciális károkról, ökológiai károkról stb. Példaként szolgálhat, hogy az uniós irányelvek közül pl. a termékfelelősségi irányelv, illetőleg a szolgáltatói felelősségről szóló irányelv tervezete, továbbá a környezetszennyezési hulladékanyagokról szóló irányelv egymástól teljesen különböző kárfogalmakkal operál. Jól illusztrálja az egységes kárfogalommal kapcsolatos nehézségeket a deliktuális jog európai egységesítésén munkálkodó Osnabrück Working Team on Torts és az Advisory Council on Torts által 22th May 2002 előterjesztett Tort Law: Paper No. 10 tervezet, amelyet az egységesítés és a tervezetek koordinálását végző Coordinating Group vitatott meg, de közös álláspontot kialakítani nem tudott még úgy sem, hogy a tervezet számos helyen az eltérő nemzeti szabályozásra ad lehetőséget. A Ptk. 355. § (4) bekezdése négyféle kárt ismer: a) a beállott értékcsökkenést, b) az elmaradt vagyoni előnyt (elmaradt hasznot), c) a nem vagyoni kárt, és d) a hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségeket. Szükséges megjegyezni, hogy a „hátrány csökkentéséhez” szükséges költségek kategóriája megtöri a teljes kártérítés elvét, ugyanakkor azáltal, hogy a „kiküszöböléshez szükséges” költségekkel az alternativitás viszonyában áll, ellentmondásos is. A szabály ezért – továbbá a Koncepciónak a „nem vagyoni károkkal” kapcsolatos álláspontja miatt – korrekcióra szorul.