A középtávú költségvetési pálya mintaszakaszok

A középtávú költségvetési pálya. A 2006 második felében megkezdett költségvetési konszolidációs program az államháztartási hiány gyors csökkentése mellett strukturális reformokkal biztosítja az egyensúly tartós fennmaradását. A költségvetési pálya fő jellemzői a programidőszak időhorizontján: ▪ a kiigazítás orrnehéz, 2007-2008-ban a hiánycsökkentés több mint 70%-a, 2009-ig 85%-a megvalósul, ▪ 2007-ben, a kiigazítás első teljes évében az egyenlegjavulás fele még a bevételek növelésének köszönhető, 2008-tól azonban a hiány csökkenését a GDP-arányos kiadások visszafogása biztosítja. A konszolidációs program sikeresnek bizonyul, az államháztartás hiánya 2007-ben a vártnál is erőteljesebben csökken és 2008-ban is kisebb lehet a korábban tervezettnél. 2009-től a deficit az előző konvergencia programban kitűzött célok szerint xxxxxx. Adó- és járulékbevételek 37,0 39,1 39,0 38,3 37,6 37,2 0,2 Bevételek 42,6 44,1 44,2 43,3 42,4 42,0 -0,6 Kiadások 51,8 50,3 48,2 46,5 45,1 44,2 -7,6 Elsődleges kiadások 47,9 46,3 44,1 42,7 41,6 40,9 -7,0 Egyenleg -9,2 -6,2 -4,0 -3,2 -2,7 -2,2 7,0 Elsődleges egyenleg -5,3 -2,2 0,1 0,6 0,8 1,1 6,4 Bruttó államadósság 65,6 65,4 65,8 64,4 63,3 61,8 -3,8 Az Európai Unió szabályai szerinti túlzott hiány – számolva a nyugdíjreform költségei degresszív, részleges beszámításának lehetőségével – ezen a költségvetési pályán 2009- ben szüntethető meg. az államháztartás hiányában 1,4 1,5 1,4 1,4 1,4 1,4 A deficit csökkentését a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell, a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel összhangban meghatározott országspecifikus középtávú cél (Magyarország esetében 0,5 százalék körüli deficit) eléréséig. A 2009-et követő években az államháztartás hiánya évente 0,5 százalékponttal tovább mérséklődik. Az évi 0,5 százalékpontnál nagyobb hiánycsökkentést sem a növekedés szerkezete, sem a ciklikus folyamatok nem segítik. Bár a magyar gazdaság 2009-től várhatóan már ismét erőteljes növekedési pályára áll, a kibocsátás még 2011-re sem éri el a potenciális szintet, a kibocsátási rés negatív marad. A GDP belső szerkezete sem kedvez a nagyobb ütemű egyenlegjavításnak. A növekedés motorja az export és a beruházások alakulása, így az adóbevételek a GDP-től elmaradva bővülnek. Az adócentralizáció 2009 és 2011 között kissé több mint 1 százalékponttal csökken. A programidőszak kiemelt feladata a kormányzati szektor kiadási oldalának szűkítése. Ennek megvalósítását a strukturális reformok és a fegyelmezett gazdálkodást biztosító költségvetési szabályok melle...