Common use of A küldemények címzése Clause in Contracts

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e bekezdése szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím címzés jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím címzés különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) küldeményre feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez küldeményhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot , amelyet úgy kell felerősíteni a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztaniküldeményre, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalánakcímoldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 120 mm x 175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények levélküldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- többlet-, és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 70 mm x 100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan oly mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez)irányítószáma. 8) Ha a címzett postafiók bérlőpostafiókbérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet fiókbérletet biztosító postai szolgáltatóhely posta irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – - amennyiben azt a feladó ismeri – - a láda számát is fel kell tüntetnifeltüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet címzést veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, golyóstollal vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, rajzot stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos Fontos, hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMAIrányítószáma. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP Terméklap rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT pont 1) BEKEZDÉS-e bekezdése szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA Postalista „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐPostakereső-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP Terméklap rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐPostakereső-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ Címiratkitöltő alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP Terméklap rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának mobiltelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím címzés jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím címzés különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONTpont 7) bekezdésében foglaltak szerint kezeli. A küldeményen a feladónak a feladói címzést (a feladó neve, a feladó – vagy, az e pont 22) és 23) bekezdései alapján a megbízó – magyarországi címe, a cím irányítószáma) a) a levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény címoldalának bal felső sarkában a 19/A) bekezdés a)-c) alpontjai szerinti esetekben kell a postai küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán; b) postacsomag esetén a 19/A) bekezdés b)-c) alpontjai szerinti esetekben a címiraton kell feltüntetni. 19/A) A 19) bekezdés szerinti feladói címzés adatait – amelyeket a Posta a küldemény esetleges visszakézbesítése során vesz figyelembe – fel kell tüntetni: a) a nem könyvelt küldeményeken, ha a feladási díj kiegyenlítése nem készpénzzel, bélyeggel vagy válaszdíjszelvénnyel történik (külön írásba foglalt szerződéssel rendelkező ügyfelek); b) a könyvelt és a díjmentesen feladható küldeményeken, a pályázat (versenytárgyalási ajánlat) tartalmúak kivételével; c) ha a feladó postai konszolidátor; d) vámköteles tartalmú levélküldeményeken. 19/B) Csomagautomatánál történő feladás esetén a feladást igazoló okirat elektronikus úton történő rendelkezésre bocsátása érdekében, továbbá a postai szolgáltatási szerződés teljesíthetősége érdekében szükséges feladói nyilatkozat rendelkezésre állása céljából a feladónak a címiraton fel kell tüntetnie az e-mail címét, valamint a telefonjának hívószámát is. 20) A pályázat tartalmú küldeményre a feladóra vonatkozó címzés helyett a „Pályázat” feliratot, továbbá postacsomag esetében emellett a Budapest 1811 címet szükséges feltüntetni. 21) Amennyiben a feladó a küldeményen visszakézbesítési címként több magyarországi levelezési címet tüntet fel, akkor a Posta az első helyen feltüntetett címet, ha az egyik cím postafiókot jelöl, akkor a postafiókot veszi figyelembe. Postacsomag esetében a feladó magyarországi visszakézbesítési címe nem lehet postafiók, PostaPontok, Csomagautomata, illetve nem lehet „postán maradó”. 22) Amennyiben a postai szolgáltatási szerződés a postai konszolidátorral jön létre, feladóként a konszolidátort és a megbízó személyét, valamint visszakézbesítési címként vagy a konszolidátor vagy a megbízó magyarországi címét is minden esetben fel kell tüntetni a küldeményen. Visszakézbesítési címként a konszolidátor magyarországi címe helyett a megbízó magyarországi címe abban az esetben tüntethető fel a küldeményen, ha a konszolidátor és a Posta között kötött külön írásba foglalt szerződés ezt tartalmazza, továbbá ez alapján a konszolidátor a küldemények átvételére megbízást ad a megbízó részére. A feladó és a megbízó személyének pontos beazonosítása érdekében a Posta elvárja, hogy a küldemény tartalmazza a „Feladó” vagy a „Konszolidátor” és a „Megbízó” feliratok vagy e megnevezések egyértelmű rövidítése mellett azok nevét, elnevezését. 23) A feladó és a megbízó személyének felirattal jelzett beazonosítására vonatkozó követelmények teljesítésének hiányában a Posta a feladóra vonatkozó címzést és egyéb közleményeit tartalmazó területen belül egyértelműen rangsorolt jelöléssel az első helyen megnevezett személyt tekinti feladónak. 24) A feladó köteles teljesíteni a küldemények címzésére, feladásra történő előkészítésére vonatkozóan a Posta által megállapított további részletes elvárásokat (különösen akkor, ha a küldeményt konszolidátor kívánja feladni), melyeket a Posta a honlapján közzétett a) Helyes címzés és a küldemények feladásra történő előkészítése, továbbá b) az elektronikus feladójegyzékkel történő feladás esetén annak előállítására valamint az abban feltüntetésre kerülő küldemények feladásra történő előkészítésére vonatkozó feltételeket előíró Műszaki dokumentáció és Technológiai útmutató dokumentumok tartalmaznak. 25) A Posta belföldi és nemzetközi viszonylatba címzett postai küldemények címzésével kapcsolatos további elvárásairól, címzés-mintáiról a Mintatár elérhetőségen lehet tájékozódni. 3.5.1. Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények címzésére vonatkozó további szabályok 1) Ha a rendeltetési hely szerinti országban nem latin betűket és arab számokat használnak, akkor a címet latin betűkkel és arab számokkal is fel kell tüntetni. A rendeltetési hely nevét és a rendeltetési ország nevét nagy betűkkel kell kiírni, a megfelelő postai irányítószámmal kiegészítve. A rendeltetési hely nevét lehetőség szerint a címzés jobb oldalának alsó részén kell feltüntetni. 2) Nemzetközi viszonylatba feladásra szánt küldemények esetében a 3.5. pont 7) bekezdésében foglalt címzés feltüntetése szükséges, az alábbiak szerint: a) a b)-c) alpontokban foglalt sorrend eltérő a nemzetközi küldemények esetében: a címzett nevét követően külön sorban a küldemény közterületi címét, és ha van közelebbi címadatait szükséges feltüntetni, majd a címzés harmadik sorában a rendeltetési hely megnevezését kell jelölni; b) a fenti adatokon túl magyar nyelven fel kell tüntetni a rendeltetési hely szerinti ország nevét. A rendeltetési hely szerinti ország nevét – a nemzetközi küldeményforgalom zökkenőmentes biztosítása érdekében – célszerű angol nyelven is feltüntetni. 3) -8 4) Az irányítószámot a címzés részeként kell a rendeltetési hely megnevezése előtt azzal azonos sorban feltüntetni. 5) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát címadatokat megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése kézbesítését a Posta megkísérli, a teljesítés elmaradása esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) azonban nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT

A küldemények címzése. 1) A küldeményt tiszta, pontos, jól olvasható címzéssel kell ellátni, melynek – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – tartalmaznia kell a címzett nevét valamint a 7) bekezdés b)-d) alpontjai szerinti címadatokat. A Posta nem fogad el szállításra olyan küldeményt, melynek címzését áthúzás, átírás útján, vagy bármilyen módon megváltoztatták, vagy azon esetleges korábbi postai kezelés nyoma található. A címzett nevét teljes alakjában kell a küldeményre, illetve – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a küldeményekhez csatolt listára (címjegyzékre) feljegyezni. Címzettként több név is szerepelhet. 2) A címzést a burkolaton vagy a küldeményhez tartósan hozzáerősített címiraton – tintával, gépírással, golyóstollal, vagy nyomtatással – illetve a küldeményekhez csatolt listán (címjegyzéken), kísérő okiraton kell latin betűkkel, arab számokkal feltüntetni, úgy, hogy azok a postai szolgáltatás teljesítése során egyértelműen olvashatóak maradjanak. A postacsomag címzését az előállított címiratnak kell tartalmaznia, ezért a címzés külön feltüntetése a postacsomag burkolatán nem kötelező. A Posta – a címzett eltérő rendelkezése hiányában – a címirat adattartalmának megfelelően teljesíti a postai szolgáltatási szerződést. A tartósan hozzáerősített címirat – különösen a csomagolás nélküli küldemények esetében – lehet függő, ragasztott vagy varrt. A címiratot úgy kell a küldeményhez hozzáerősíteni vagy teljes felületével, gyűrődésmentesen a burkolatra ragasztani, hogy az a postai kezelés során ne válhasson le. 3) A postacsomag küldemények címzést tartalmazó oldalának, valamint a függő címirat legkisebb mérete: 120x175 mm. 4) A levélküldemények, hivatalos iratok, vakok írását tartalmazó küldemények címoldalán a feladó és a címzett adatai, valamint az esetleges többlet- és kiegészítő szolgáltatás/ok-ra vonatkozó feljegyzések számára egy 70x100 mm méretű, téglalap alakú üres helyet kell biztosítani úgy, hogy a feladó és a címzett címe jól láthatóan elkülönüljön. 5) A küldemény címoldala – különösen a bérmentesítés jelzésére szolgáló rendszeresített hely, azaz a küldemény jobb felső része – bélyegre emlékeztető anyagú, formájú jelzést, etikettet vagy benyomást, rajzot, stb. nem tartalmazhat. 6) Ablakos boríték esetén a címzést a borítékban elhelyezett tartalmon kell feltüntetni, úgy, hogy a címzés a küldemény zárt állapotában az átlátszó fedőrétegen keresztül teljes egészében jól látható és olvasható legyen. Fontos hogy a belső tartalom ne tudjon elmozdulni olyan mértékben, hogy a címirat részben vagy teljes egészében ne maradjon jól látható. Az átlátszó fedőréteg nélküli (nyitott ablakos) borítékban elhelyezett küldemények nem adhatóak fel. 7) A Posta – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – megfelelőnek tekinti a postai küldemény címzését, amennyiben az az alábbi sorrendben, latin betűkkel, arab számokkal (szükség esetén római számmal) a következő adatokat tartalmazza: a) a címzett (címzettek) neve, elnevezése; b) a küldemény rendeltetési helye (a település neve); c) közterületi cím (út, utca, egyéb közterület neve és a házszám), és ha van a közelebbi címadatokként a lépcsőház-, emelet-, ajtószám, ezek hiányában helyiség megjelölése, (a közterületi cím és a közelebbi címadatok a továbbiakban együtt: címhely); d) a címhely IRÁNYÍTÓSZÁMA. 7/A) A jogi személy, illetve egyéb szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet) esetében a külön TERMÉKLAP rendelkezése az adott postai küldemény címzése, vagy feladhatósága vonatkozásában egyedi vagy kizáró feltételeket is megállapíthat. Szervezet csődeljárás hatálya alá kerülése, felszámolása, végelszámolása esetében a címzett (címzettek) neve, elnevezése feltüntetésekor az e cég nevét (rövidített nevét) csődeljárás esetén „csődeljárás alatt” („cs. a.”), felszámolási eljárás esetén „felszámolás alatt” („f. a.”), végelszámolási eljárás esetén „végelszámolás alatt” („v. a.”) toldattal kell használni. 7/B) A Posta a postai szolgáltatás teljesítéséhez szükséges címzést a 7) és 7/A) bekezdésekben foglaltak szerint elvártak alapján veszi figyelembe. Amennyiben ezeket – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a feladó maradéktalanul nem adja meg, vagy a címzésben feltüntetett egyes adatok esetlegesen egymásnak ellentmondanak a Posta a küldeményt a 6.13. PONT 1) BEKEZDÉS-e szerint kézbesíthetetlennek minősíti (címnyomozást, címpontosítást nem végez). 8) Ha a címzett postafiók bérlő, a rendeltetési helyet, a postafiók bérletet biztosító postai szolgáltatóhely irányítószámát és a postafiók számát, amennyiben a postai küldemény csomagtárolási címre címzett, a csomagtárolást ellátó postai szolgáltatóhely irányítószámát és a csomagtárolási cím számát szükséges szerepeltetni. Postafiókra vagy csomagtárolásra címzett postai küldeményen a címzett neve, elnevezése helyett – a címzettel kötött külön írásba foglalt szerződés alapján – jelige vagy fantázianév is szerepelhet. 9) Állandó postai szolgáltatóhely címadatát – kivéve kifejezetten az adott szolgáltatóhely gazdasági vagy egyéb tevékenységével összefüggő tartalmú küldeményeket – a postai küldemények címzésében kizárólag „postán maradó”-ként címzett küldeményen lehet feltüntetni, míg feladói (visszakézbesítési) címként e címadatokat, továbbá Csomagautomata és PostaPont címadatát megadni nem lehet. A „postán maradó”-ként címzett küldemények címzésében a címzett nevén és a „Postán maradó” feliraton kívül annak a postai szolgáltatóhelynek a nevét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető, továbbá postacsomagok esetében – külön írásba foglalt szerződés eltérő rendelkezése hiányában – azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A „postán maradó”-ként címzett postai küldemények kézbesítésére kijelölt postai szolgáltatóhelyekről a Posta honlapján közzétett POSTALISTA „M” oszlopa alapján lehet tájékozódni. 10) A PostaPontra címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a küldemény rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a PostaPontnak az elnevezését, közterületi címét és irányítószámát kell feltüntetni, ahol a postacsomag átvehető, továbbá azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. A PostaPontok-ról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 11) A külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint Csomagautomatára címzett postacsomagok címzésében a címzett nevén, a postacsomag rendeltetési helyén (település nevén) kívül annak a Csomagautomatának a számát és a Csomagautomatát kezelő kézbesítési pont irányítószámát kell feltüntetni, ahol a küldemény átvehető továbbá, azok címiratának tartalmaznia kell a címzett SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát és e-mail címét is. A Csomagautomatákról a Posta honlapján közzétett POSTAKERESŐ-n lehet tájékozódni. 12) A 9)-11) bekezdések szerinti címzések esetén a feladás során a küldemény másodlagos címeként a Posta rendelkezésére kell bocsátani, illetve amennyiben a feladó a küldemény címiratát előzetesen webes CÍMIRATKITÖLTŐ alkalmazással állítja elő annak használata során a megfelelő rovatban fel kell tüntetni a címzett nevét és címhelyének címadatait is annak érdekében, hogy a küldeményen feltüntetett elsődleges címen sikertelen kézbesítési kísérletet követően a Posta megkísérelhesse a küldemény kézbesítését a másodlagos címként megadott címhelyen. 12/A) Címhelyre címzett azon postacsomagokkal kapcsolatos szolgáltatás esetén, ahol az a külön TERMÉKLAP rendelkezése szerint az igénybe vehető többletszolgáltatások vonatkozásában külön díj megfizetése nélkül magában foglalja a címzettel való kapcsolatfelvételt, a Posta elvárja, hogy a 7) bekezdés szerinti címzésen kívül a címirat tartalmazza a címzett telefonjának hívószámát, illetve – amennyiben az igénybevett többletszolgáltatás vagy a kiegészítő szolgáltatás teljesítéséhez szükséges – SMS fogadására alkalmas mobil rádiótelefonjának belföldi hívószámát vagy az e-mail címét is. 13) A települések belterületén kívüli lakott helyekre címzett és támpont útján kézbesítendő postai küldemények címzésében – az ÁSZF eltérő rendelkezése hiányában – a címzett nevén kívül a rendeltetési helyet, irányítószámot, illetve a támpont számát és – amennyiben azt a feladó ismeri – a láda számát is fel kell tüntetni. Amennyiben a feladó a közterületi címet is feltüntette, a Posta a támpont meghatározására vonatkozó címet veszi figyelembe a kézbesítés során. 14) Egyetemes postai szolgáltatás esetében – kivéve, ha az egyetemes postai szolgáltatás keretében belföldi viszonylatba feladott nem könyvelt küldemény feladásakor a feladó külön írásbeli nyilatkozatában, a hivatkozott jogszabály pontos megjelölésével igazolja, hogy a küldeményben elhelyezett tartalom törvényi felhatalmazás alapján küldött, gazdasági tevékenységgel közvetlenül nem összefüggő, közérdekű tájékoztatásnak minősül –, továbbá a személyes átadással kézbesítendő postai küldeményen minden esetben kötelező a címzett feltüntetése. 15) Amennyiben az egyetemes szolgáltatás keretében feladásra szánt postai küldemény címe a közterületi címadat helyett helyrajzi számot tartalmaz a Posta az e postai küldemény vonatkozásában létrejött postai szolgáltatási szerződés nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén (különösen, ha a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete a küldeményen feltüntetett címen elmarad) nem vállal felelősséget. 16) A rendeltetési hely nevét levélküldemény, hivatalos irat, vakok írását tartalmazó küldemény esetében lehetőség szerint a cím jobb oldalának alsó részén úgy kell feltüntetni, ahogy azt a magyar Helységnévtár tartalmazza, vagyis hivatalos elnevezésének megfelelően rag hozzátétele nélkül. 17) Belföldi viszonylatba címzett küldemény esetében az irányítószámot a cím különálló soraként kell feljegyezni. 18) Amennyiben a külföldi szervezet vagy a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező természetes személy kézbesítési megbízottal rendelkezik, a külföldi szervezet vagy személy részére kézbesítendő iratok esetében a küldeményeken a kézbesítési megbízott nevét (cégnevét), illetve lakóhelyét (székhelyét) szükséges címként feltüntetni. 19) A küldemény esetleges visszakézbesítése során a Posta által figyelembe veendő visszakézbesítési cím kizárólag magyarországi cím lehet. Az e szerződési feltétel mellőzésével feltüntetett visszakézbesítési címet a Posta nem veszi figyelembe és a küldeményt a 4.3.4. PONT