A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére jogosult mintaszakaszok

A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére jogosult. A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére a nyugdíjbiztosítás magánszemély szerződője a biztosító igazolása alapján.
A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére jogosult. A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére a nyugdíjbiztosítás magánszemély szerződője jogosult, a Biztosító igazolása alapján. A kedvezmény mértéke: • a magánszemély (Szerződő) által az adott évben befizetett díjak 20%-a, maximum 130 ezer Ft adójóváírás vehető igénybe a Biztosító által kiállított igazolás alapján. • az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári saját tagi befizetések, a nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ-R) teljesített befizetések és a nyugdíjbiztosításra teljesített díjfizetések után mindösszesen legfeljebb 280 ezer forintértékben adható meg rendelkezés adóévenként. A kedvezmény igénybevételének korlátai: • a Szerződő az összevont adóalap adójának az adókedvezmények (pl. családi kedvezmény, személyi kedvezmény) levonása után megmaradt fizetendő adójával rendelkezhet, így, ha ez a fennmaradó adó kisebb, mint a befizetett díjak 20%, illetve a maximum 130 ezer Ft, akkor csak az adó összegéig érvényesítheti a kedvezményt. • további feltétel, hogy a Szerződőnek ne legyen adótartozása, az adóbevallása alapján a fizetendő adóját megfizette, és a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel rendelkezzen. A kedvezmény igénybevételének módja: • a Szerződő az éves adóbevallása keretében tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, mely alapján az adóhatóság az adójóváírást a Biztosító részére elutalja, aki a Szerződő nyugdíjbiztosításán írja jóvá. • amennyiben a Szerződő több, különböző biztosítónál kötött nyugdíjbiztosítást, úgy az adóhatóság az adójóváírást a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti a magánszemély által a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban megjelölt összeget. • az a Szerződő is jogosult nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tenni az adóbevallása keretében, aki már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással, – nyugdíjszolgáltatás bekövetkezése miatt – ebben az esetben az adóhatóság a magánszemély megjelölt címére (számlájára) utalja az adójóváírás összegét. A K&H Biztosító az adójóváírást a Szerződési Feltételben meghatározott, kifejezetten az adójóváírások befektetésére létrehozott speciális eszközalapban írja jóvá, ahova biztosítási díjat nem lehet fizetni és ahonnan átváltás nem teljesíthető. Ha a szerződés nem nyugdíjszolgáltatással szűnik meg, akkor az igénybe vett összes adókedvezményt - a Biztosított halálát, a Biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását kivéve - 20%-kal növelten kell visszafizetni az adóhatóság részére....

Related to A nyugdíjbiztosítási kedvezmény (adójóváírás) igénybevételére jogosult

  • A tudakozó szolgáltatás igénybevétele Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Biztosított, kedvezményezett Biztosított az Általános Feltételek 1.3.2. pontjában meghatározott személy. A biztosított a balesetbiztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés – több biztosított esetén a szerződés rá vonatkozó része – a folyó biztosítási év végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (I. rész 1.2. pont). Kedvezményezett az Általános Feltételek 1.4. pontjában meghatározott személy.

  • Kivel szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét? Ön az Eladóval szemben érvényesítheti kellékszavatossági igényét.

  • A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 13. § (1) Biztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

  • A biztosítási kockázat jelentős növekedése a. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

  • A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn: – a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben; – a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel; – büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben; – a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben; – az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; – a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben; – a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van

  • A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti égési sérülésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.