A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ipari termelő- szektor, az energiaipar, a nyersanyag-termelés, és az ingatlanszektor sze- repel kisebb súllyal, melyek fenntarthatósági kockázatokat hordozhatnak. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A fogyasztói szokások fenntarthatósági irányú megváltozása negatí- van érintheti a hagyományos ipari szektor vállalatait, mivel a termékek iránti kereslet csökkenését eredményezheti. • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek a hagyományos termelőszektor eredményességére nézve. • Az energiaipart tekintve a hagyományos technológiák alacsony emisz- sziójú technológiákra cserélése szintén kockázatokat hordoz, az alkal- mazkodás ráfordításokat igényel. • A növekvő kutatási-fejlesztési-innovációs költségek csökkenthetik a hagyományos gazdaság profitabilitását rövid-közép távon. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csökkentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. • Általában az állampapírok esetén (melyek az eszközalapban is meg- találhatók) egyes külföldi befektetők saját szempontjaiknak megfele- lően foghatnak fel bizonyos, a kibocsátó országra vonatkozó környe- zeti vagy társadalompolitikai intézkedéseket, történéseket, ami az adott ország állampapírjai esetében keresletcsökkenést vagy éppen jelentősebb eladást indíthat el, ami árfolyamcsökkenéshez vezethet. Ezek a fenntarthatósági szempontoktól is függő, akár szubjektív érté- keléseket is magukba foglaló, interpretációk így negatívan is befolyá- solhatják a várható hozamot.
Kizárt kockázatok A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:
Mikor és hogyan kell fizetnem? A biztosítás díját a Biztosítási szerződés megkötésével egy időben és egy összegben kell megfizetni.
Kizárt esetek végberendezés hibája - ha a javítás az előfizető telephelyének elérésétől függ és ez a hozzáférés - a szolgáltató érdekkörén kívül eső okok miatt - nem lehetséges a megkívánt időben - az előfizető kéri a javítás elhalasztását Az értéket az adatgyűjtési időszakban elhárított hibákra kell alapozni, tekintet nélkül arra, hogy mikor jelentették be a hibát. célérték: 72 óra
Az előfizető jogai az előfizetői szolgáltatás hibás teljesítése esetén 6.2.1. Az előfizetői szerződések késedelmes vagy hibás teljesítése esetében a Szolgáltató a Felhasználó vagyonában okozott kárt köteles megtéríteni, az elmaradt haszon kivételével. A Szolgáltató felelőssége felróhatóság esetén áll fenn, azaz mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése vagy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Az általános elvárhatóság szempontjából a Szolgáltató feltételezi a gazdasági életben körültekintő, megfelelően informált Xxxxxxxx, Előfizetőt és Felhasználót, aki a rendelkezésére álló információk birtokában képes ésszerű vásárlói döntést hozni. Nem köteles a Szolgáltató megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet vis major okozott, vagy abból származott, hogy az Előfizető a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítéseként az Előfizető vállalja, hogy a Szolgáltatót haladéktalanul értesíti, hogy a Szolgáltató szolgáltatása részben vagy egészen nem megfelelően működik. A Szolgáltató nem felel azokért a károkért és költségekért, amelyek azért merültek fel, mert az Előfizető kárenyhítési kötelezettségét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette.
Az Előfizetőnek a Szolgáltatás Igénybevételével Kapcsolatos Egyéb Kötelezettségei Az Előfizető és a Szolgáltató az Előfizetői Szerződés fennállása alatt kölcsönösen együttműködnek.
Kockázatkizárás (kockázatból kizárt események) Nem terjed ki a biztosítás
Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
Bankkártyás fizetés Webáruházunkban gyorsan és biztonságosan fizethet bankkártyával.
Fizetési feltételek A szagosítási díj havonta, utólag fizetendő. A Termelő a tárgyhónapot követő hó 10. (tizedik) munkanapjáig megküldi a jelen Szerződés 7. pontja szerint számított szagosítási díjról a számlát Megrendelőnek, melynek melléklete a havi szagosító anyag felhasználásáról készített jegyzőkönyv. Az elszámolás, számlázás és fizetés pénzneme: magyar forint (HUF). A Felek időszakonkénti elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Felek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. számú törvény 58. § alapján határozzák meg a számlán feltüntetendő teljesítési időpontot. Termelő a számláján köteles feltüntetni az elszámolási időszakot. Megrendelő a Szerződésben foglaltaknak és a mindenkor hatályos jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelelő számla ellenértékét annak kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül banki átutalással egyenlíti ki. Termelő a számlát a kiállítást követő 5 (öt) munkanapon belül köteles Megrendelő részére benyújtani. A számla késedelmes benyújtása esetén Megrendelőt a késedelmes benyújtásnak megfelelő időtartamig késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a fizetési határidő napja banki munkaszüneti napra esik, abban az esetben a fizetés határideje az azt követő első banki munkanap. Felek a bankszámlák közötti elszámolás útján foganatosított elszámolást akkor tekintik teljesítettnek, amikor a Megrendelő bankszámláját a bank megterhelte. Amennyiben a fizetésre kötelezett Félnek a jogosult Féllel szemben határidőn túli kötelezettsége keletkezik, a jogosult Fél jogosult a szerződésből vagy más jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségébe a fizetésre kötelezett Fél lejárt tartozását beszámítani, és erről a fizetésre kötelezett felet egyidejűleg tájékoztatni. Számlakifogásolás: Amennyiben a számla a Szerződés előírásainak nem felel meg, továbbá a Szerződésben a fizetés előfeltételeként előírt egyéb rendelkezések nem teljesülnek, a Megrendelő a hiányok pótlására írásban szólítja fel a Termelőt és a számlát teljesítés nélkül részére visszaküldi. Ebben az esetben a Szerződésben előírt fizetési határidő a hiányok maradéktalan pótlásának napján kezdődik.