A szerződés megszüntetése indoklással mintaszakaszok

A szerződés megszüntetése indoklással. 2.1 A MEGBÍZÓ jogosult jelen szerződés azonnali hatályú, kártérítés fizetési kötelezettség nélküli felmondására, amennyiben: a) a MEGBÍZOTT megsérti a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettségét, vagy b) a MEGBÍZOTT nyilatkozatával vagy magatartásával/eljárásával sérti a MEGBÍZÓ jó hírét, üzleti tisztességét, vagy c) a MEGBÍZOTT fizetésképtelen, csődeljárást vagy felszámolási eljárást kezdeményez önmagával szemben, vagy ellene jogerősen felszámolási eljárás elrendelésére került sor vagy 2.2 MEGBÍZOTT jogosult a szerződést rendkívüli azonnali hatállyal felmondani, a) ha a MEGBÍZÓ a MEGBÍZOTT felé fennálló díjfizetési kötelezettsége tekintetében 30 napot meghaladó késedelembe esett és a fizetési kötelezettségét a MEGBÍZOTT írásban tett fizetési felszólításában kitűzött határidőn belül sem teljesítette, b) ha a MEGBÍZÓ együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget c) ha a MEGBÍZÓ jogszabálysértő, rosszhiszemű vagy rendeltetésellenes cselekménye vagy mulasztása, illetőleg az V/7. pont szerinti kockázatelemzés során feltárt olyan negatív kockázati adatok megállapítása, mely a MEGBÍZOTT észszerű kockázatvállalását meghaladja és/vagy a MEGBÍZOTT vámhatósági engedélyeit (így különösen: engedélyezett címzett, átmeneti megőrzési létesítmény, ÁFA-biztosítás alóli mentesség, AEO) veszélyeztetné vagy hátrányosan befolyásolna. d) ha a MEGBÍZÓ nem tesz eleget a bármely jogcímen MEGBÍZOTT felé fennálló fizetési kötelezettségének, így különösen, de nem kizárólagosan közigazgatási határozatban megállapított olyan fizetési kötelezettségének, amelynek MEGBÍZOTT eleget tett, de amelynek áthárítására jelen szerződés keretei között jogosult.
A szerződés megszüntetése indoklással. 2.1 A Megbízó jogosult jelen szerződés azonnali hatályú, kártérítés fizetési kötelezettség nélküli felmondására, amennyiben: a) a Megbízott megsérti a szerződésben vállalt titoktartási kötelezettségét, vagy b) a Megbízott nyilatkozatával vagy magatartásával/eljárásával sérti a Megbízó jó hírét, üzleti tisztességét, vagy c) a Megbízott fizetésképtelen, csődeljárást vagy felszámolási eljárást kezdeményez önmagával szemben, vagy ellene jogerősen felszámolási eljárás elrendelésére került sor vagy 2.2 Megbízott jogosult a szerződést rendkívüli azonnali hatállyal felmondani, a) ha a Megbízó a Megbízott felé fennálló díjfizetési kötelezettsége tekintetében 30 napot meghaladó késedelembe esett és a fizetési kötelezettségét a Megbízott írásban tett fizetési felszólításában kitűzött határidőn belül sem teljesítette, b) ha a Megbízó együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget c) ha a Megbízó jogszabálysértő, rosszhiszemű vagy rendeltetésellenes cselekménye vagy mulasztása, illetőleg az V/7. pont szerinti kockázatelemzés során feltárt olyan negatív kockázati adatok megállapítása, mely a Megbízott észszerű kockázatvállalását meghaladja és/vagy a Megbízott vámhatósági engedélyeit veszélyeztetné vagy hátrányosan befolyásolna. d) ha a Megbízó nem tesz eleget a bármely jogcímen Megbízott felé fennálló fizetési kötelezettségének, így különösen, de nem kizárólagosan közigazgatási határozatban megállapított olyan fizetési kötelezettségének, amelynek Megbízott eleget tett, de amelynek áthárítására jelen szerződés keretei között jogosult.

Related to A szerződés megszüntetése indoklással

  • A Szerződés megszüntetése Abban az esetben, ha a Résztvevő a Szerződés szerinti valamelyik kötelezettségét nem teljesíti, az irányadó jog szerint alkalmazandó jogkövetkezmények mellett, az Intézmény jogosult felmondani, vagy felbontani a Szerződést, minden további jogi megkötés nélkül, amennyiben a Résztvevő az ajánlott levélben közölt felszólítás kézhezvételét követő egy hónapon belül sem teszi meg a megfelelő lépéseket. Ha a Résztvevő a Szerződést a mobilitás záródátumát megelőzően felmondja, vagy a Szerződéssel kapcsolatban nem a mobilitásra vonatkozó szabályok szerint jár el, köteles vissza­fizetni a támogatás részére kifizetett összegét, kivéve, ha a küldő intézménnyel máshogy nem állapodtak meg. Amennyiben a Résztvevő vis maiorra – azaz általa nem befolyásolható, előre nem látható, kivételes helyzetre vagy eseményre hivatkozva, amely nem tulajdonítható a saját vagy közreműködőjük, kapcsolódó szervezeteik vagy a teljesítésben érintett harmadik személyek hibájának vagy gondatlanságának – hivatkozva szünteti meg a Szerződést, a mobilitási időtartam aktuális helyzetének megfelelően neki járó támogatási összeget jogosult felvenni, a Támogatási szerződésben meghatározottak szerint. A fennmaradó támogatási összeget vissza kell téríteni,

  • A szerződés megszűnése, megszüntetése 1. A bérleti szerződés az alábbi esetekben szűnik meg: • a IV.1. pont szerint a szerződés lejártakor, • határozatlan idejű szerződés esetén 1 hónappal a szerződés Bérlő vagy Xxxxxxxx által írásban történt felmondását követően; • közös megegyezéssel a jelen fejezetben foglaltak szerint; • súlyos szerződésszegés esetén azonnali hatályú bontással a jelen fejezetben foglaltak szerint; • a II.1-2. pontokban meghatározottak szerint, • gazdasági vagy műszaki totálkár esetén a biztosítói teljes kárkifizetést és a roncs eladását, lopási esemény esetén abiztosítói teljes kárkifizetést követően; • a jelen ÁSZF-ben meghatározott egyéb esetekben. 2. Szerződő Xxxxx a bérleti szerződést írásban, közös megegyezéssel is megszüntethetik. 3. Bármelyik Szerződő Fél a bérleti szerződést a másik Fél súlyos szerződésszegése esetén jogosult azonnali hatállyal felmondani. Felek kifejezetten megállapodnak, hogy amennyiben a Bérlő és a Bérbeadó között egyidejűleg több, bérleti szerződés is hatályban van, úgy Bérbeadó jogosult a Bérlő bármelyik bérleti szerződéssel összefüggésben tanúsított súlyosan szerződésszegő magatartására hivatkozással valamennyi hatályos bérleti szerződés vonatkozásában az azonnali hatályú felmondás jogát, továbbá az azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményeit gyakorolni. Azesetleges viták elkerülése végett Felek megállapítják, hogy bármely bérleti szerződés tekintetében beálló súlyos szerződésszegés valamennyi további szerződés vonatkozásában súlyos szerződésszegésnek minősül. 4. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha a Bérlő • a bérleti szerződésből fakadó valamely fizetési kötelezettségével késedelembe esik és a Bérbeadó által megküldött írásbeli fizetési felszólításban megállapított 8 (nyolc) naptári napos póthatáridő eredménytelenül telik el; • a bérleti szerződésben rögzített tájékoztatási és értesítési kötelezettségének nem tesz eleget; • nem teszi lehetővé, hogy Bérbeadó gyakorolja az VI.12. pontban meghatározott ellenőrzési jogát; • a gépjármű használatát a bérleti szerződés alapján arra nem jogosult személy részére engedi át; • nem tartja be a gépjármű biztosítására vonatkozó feltételeket; • a gépjármű karbantartásáról, állagmegóvásáról nem gondoskodik megfelelően, illetve nem rendeltetésszerűen használja a gépjárművet (ideértve azt az esetet, amikor az előírt műszaki szemle lefolytatását az VI.12. pontban foglaltak szerint nem teszi lehetővé, továbbá, ha megszegi az VI.13-15. pontokban foglaltakat); • a gépjárművet átalakítja, annak műszaki paramétereit megváltoztatja, vagy egyéb olyan módosítást végez, amely meghaladja a szokásos használat körét; • a gépjárműbe szerelt műholdkövető rendszert megrongálja és/vagy eltávolítja; • vagyoni, gazdálkodási, jogi helyzetében olyan mértékű változás következik be, amely a bérleti szerződés teljesítését veszélyezteti (pl. csődeljárás vagy felszámolási eljárás kezdeményezése az arra jogosult részéről); • a Bérbeadóval kötött más szerződését jelentősen megszegi, ellene büntetőeljárás indul, vagy a bérleti szerződés megkötésével kapcsolatosan bűncselekmény alapos gyanúja merül fel; • korlátozottan cselekvőképessé vagy cselekvőképtelenné válik, ismeretlen helyre, vagy külföldre távozik; • olyan felróható magatartást tanúsít, amely veszélyezteti a bérleti szerződés teljesítését vagy Bérbeadó jogait, ideértve a Bérlő valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatását. Ebben a körben az is annak minősül, ha a Bérlő nem küldi meg a kilométeróra adatokat, vagy kiderül, hogy a küldött kilométeróra adatok eltérnek a tényleges kilométeróra adatoktól. • egyéb, jelen ÁSZF-ben foglalt esetek. Bérbeadó jogosult a Bérlő szerződésszegése esetén – kárenyhítési kötelezettsége körében eljárva, saját megítélése szerinti esetekben, előzetes figyelmeztetést követően – a műholdkövető rendszer segítségével – amennyiben ilyen a gépjárműben van – a gépjárművet mozgásképtelenné tenni és azt birtokába visszavenni. Az előre nem látható súlyos szerződésszegés és súlyos bérlői mulasztások esetében, így pl. amennyiben a Bérlő fizetési felszólítás ellenére 1 havi bérleti díjfizetési kötelezettségét elmulasztotta, Bérbeadó jogosult a gépjárművet külön ezen következményre való előzetes figyelmeztetés nélkül is mozgásképtelenné tenni és mindaddig mozgásképtelen állapotban tartani, amíg a bérleti díj tartozás megfizetésre nem kerül. A mozgásképtelenség időtartamára a Bérbeadót a szerződésben rögzített havi bérleti díj megilleti, feltéve, hogy a mozgásképtelenné tétel a Bérlőnek felróható okból történt. A mozgásképtelenné tétellel kapcsolatban felmerülő valamennyi költség (pl.: szállítási költség, bírság, kár stb.) a Bérlőt terheli. Amennyiben a gépjármű mozgásképtelenné tételének oka a bérlői oldalon megszűnik, úgy Bérbeadó köteles a gépjármű mozgásképtelenségét a megszűnéstől számított 24 (huszonnégy) órán belül megszüntetni. A Bérbeadó hasonlóan köteles eljárni abban az esetben, ha úgy dönt, hogy a gépjármű mozgásképtelenségét megszünteti. A gépjármű mozgásképtelenségének megszüntetéséért, a mindenkor hatályos díjtáblázat szerinti visszakapcsolási díjat Bérlő köteles megfizetni. Amennyiben a mozgásképtelenség időtartama alatt azonnali hatályú felmondásra is sor kerül, úgy a bérletidíj tartozás megfizetését követően sem kerül sor a gépjármű mozgásképtelenségének a megszüntetésére. Ez esetben a Bérlő köteles a Bérbeadó képviselőjének a gépjármű elvitelét lehetővé tenni vagy köteles a gépjármű Bérbeadó által megjelölt telephelyre történő szállításáról gondoskodni saját költségén. A Bérbeadó ugyanakkor jogosult ettől függetlenül, amennyiben fizikai lehetősége van rá, a gépjárművet bármely nyilvános helyről, parkolóházból Bérlő költségén elszállítani, elhozni. Ebben az esetben a szállítás, elhozatal költsége, valamint az esetleges parkolással kapcsolatosan felmerülő költségek mind Bérlőt terhelik és Bérbeadó jogosult azokat Bérlővel szemben érvényesíteni. Ha Bérbeadó részéről rendkívüli felmondásra kerülne sor és a Bérlő a gépjárművet nem szolgáltatja vissza, úgy a Bérlő köteles a visszaszolgáltatás elmulasztása miatt Xxxxxxxxxxx napi kötbért fizetni, amelynek mértékét az ÁSZF díjszabályzata tartalmazza. A fenti esetekben Bérbeadó jogosult 2 havi díjnak megfelelő szerződésbontási díjat felszámítani a Bérlő terhére,kivéve amennyiben a szerződés határozott időtartamú és a lejáratig hátralévő idő az 1 évet meghaladja. Ebben az esetben a 7. pontban foglaltak az irányadóak. 5. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha a Bérbeadó • a bérleti szerződés szerint a Bérleti díj megfizetése ellenében vállalt szolgáltatások nyújtásának valamelyikét szándékosan három (3) alkalomnál többször elmulasztja, a Bérlő ezirányú írásos kérése ellenére; • nem biztosítja a gépjármű zavartalan használatához szükséges és kizárólag a tulajdonos által beszerezhető okmányokat és engedélyeket; • vagyoni, gazdálkodási, jogi helyzetében olyan mértékű változás következik be, amely a bérleti szerződés teljesítését veszélyezteti (pl. csődeljárás vagy felszámolási eljárás kezdeményezése az arra jogosult részéről). Bérbeadó súlyos szerződésszegése esetén a Bérlő által befizetett óvadék teljes egészébenvisszajár, kivéve, ha a Bérlőnek tartozása áll fenn a Bérbeadó felé, mely esetben a tartozás összege az óvadékból levonásra kerül és csak a maradványösszeg kerül visszafizetésre a Bérlőnek. 6. A bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásáról az érintett Fél köteles a másik felet írásban értesíti, melynek elsődleges formája elektronikus levél (email), Amennyiben az elsődleges forma nem alkalmazható, úgy annak formája tértivevényes küldemény vagy személyes kézbesítés. A bérleti szerződés akkor szűnik meg, mikor az azonnali hatályú felmondás kézbesítettnek tekintendő. 7. Határozott idejű bérleti szerződést Bérlő jogosult írásban, 30 napos felmondási idővel, az alábbi szerződésbontási díj egyidejű megfizetése mellett felmondani: - amennyiben a bérleti szerződés lejáratáig hátralévő futamidő kevesebb, mint 6 hónap, úgy 1 havi bérleti díj; - amennyiben a bérleti szerződés lejáratáig hátralévő futamidő 6 hónapnál több, de 12 hónapnál kevesebb, úgy 2 havi bérleti díj; - amennyiben a bérleti szerződés lejáratáig hátralévő futamidő 12 hónapnál több, de 24 hónapnál kevesebb, úgy 4 havi bérleti díj; - amennyiben a bérleti szerződés lejáratáig hátralévő futamidő 24 hónapnál több, de 36 hónapnál kevesebb, úgy 5 havi bérleti díj; - amennyiben a bérleti szerződés lejáratáig hátralévő futamidő 36 hónapnál több, úgy 6 havi bérleti díj. Határozott idejű szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a Bérlő nem jogosult az Első Bérleti Díjból még be nem számított rész összegére, valamint az óvadék teljes összegére sem. 8. Felek rögzítik, hogy totálkár vagy lopáskár esetén a Bérlő havi bérleti díj fizetési kötelezettsége a biztosítóval történő elszámolás napjáig áll fenn. 9. A bérleti szerződés a IX.1-4. pontokban rögzített valamely módon történő megszűnése esetén, Bérlő köteles a gépjárművet Bérbeadó részére haladéktalanul visszaszolgáltatni a Bérbeadó által meghatározott helyen és időpontban, a bérleti szerződés szerinti felszereltséggel és tartozékaival együtt, a normál elhasználódást figyelembe véve a Bérlő által történő átvételkori állapotnak (gumiabroncs, felni) megfelelően. Felek rögzítik, hogy amennyiben a Bérlő a Bérbeadó által meghatározott időpontban és helyen, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő három (3) napon belül alapos ok nélkül az általa használt gépjárművet a Bérbeadónak nem szolgáltatja vissza, a Bérbeadó jogosult választása szerint a műholdkövető rendszer segítségével a gépjárművet mozgásképtelenné tenni és azt birtokba venni, illetve a magyar jogszabályok szerint biztosított intézkedéseket megtenni az illetékes hatóságok felé (rendőrség, bíróság stb.) a gépjármű birtokának visszaszerzése érdekében, ideértve a gépjármű forgalomból történő kivonatását is. A visszavett gépjárművet Bérbeadó jogosult a Bérlő hozzájárulása nélkül, harmadik személy részére újra bérbe adni, vagy más módon hasznosítani. Bérbeadót a Szerződés megszűnésének időpontjától kezdődően – függetlenül a birtokba vétel időpontjától és helyétől - a Bérlő által a gépjárműben hagyott tárgyakért semmilyen felelősség nem terheli.

  • A szerződés megszűnése a) Rendes felmondással. A határozatlan időre kötött szer- ződést bármelyik fél írásban, a biztosítási időszak végére felmondhatja. A felmondási idő 30 nap. A szer- ződő aláírással ellátott felmondásának az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban be kell érkeznie a biztosítóhoz. b) Az alap biztosítás megszűnésével. A biztosítás az alap- biztosítás megszűnésével egyidejűleg automatikusan megszűnik. c) Felmondással a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés esetén. Ha a biztosító kifejezett nyi- latkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdés- ben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szer- ződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja. d) Díjnemfizetéssel. Megszűnik a biztosítási szerződés díj- nemfizetés miatt a díj esedékessége, illetve a díjrende- zettség napjára visszamenő hatállyal, ha a biztosító 30 napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredmény- telenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bíró- sági úton érvényesíti. A díjnemfizetés miatt megszűnt szerződés a díj utólagos megfizetésével sem helyezhe- tő érvénybe. Ha a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt bekö- vetkezett, de a szerződés díjnemfizetés miatti megszű- nését követően bejelentett biztosítási esemény kap- csán nyújt szolgáltatást, akkor annak összegéből jogo- sult levonni a megszűnés napjáig járó díját. A díj utólagos megfizetése nem helyezi újra érvénybe a díjnemfizetés miatt megszűnt szerződést. A megszű- nés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biz- tosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díj- részlet kivételével – köteles visszautalni a szerződő- nek. e) Érdekmúlással. A jelen kiegészítő biztosítás megszűnik azon a napon, amelyen az alapbiztosítás érdekmúlás (tulajdonosváltozás, a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó, mint szerződő személyének változása, forgalomból való kivonás) miatt megszűnik. Ebben az esetben a kiegészítő biztosítás díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjat visszautalja a szerződőnek. f) Szerződést érintő lényeges körülmények változása. A változás bejelentésnél leírtak szerint a biztosító 15 napon belül javasolhatja a szerződés módosítását, illetve 30 napos határidővel felmondhatja a szerző- dést, vagy ha a szerződő nem fogadja el a módosítási javaslatot, illetve 15 napon belül nem válaszol a módo- sítási javaslatra, úgy a szerződés a módosítási javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.

  • A médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztése, illetve megszüntetése a Médiatanács felhívása alapján (1) A Szolgáltató, mint műsorterjesztő a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 188-189. §-ban foglalt kötelezettségénél fogva a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére illetve megszüntetésére kötelezhető. Szolgáltató a műsorszolgáltató műsorának tartalmáért nem felelős. (2) Amennyiben a Médiatanács az Mttv 187.§ (3) bekezdés e) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles – a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni. (3) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal az Mttv 187.§ (3) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a Szolgáltató köteles - a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján - a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni. (4) Amennyiben a KTV szolgáltatás csatornakiosztásában (Függelék) szereplő médiaszolgáltatás a Médiatanács felhívása alapján a fentiek szerint felfüggesztésre vagy megszüntetésre kerül, ez nem minősül sem a Szolgáltató hibás teljesítésnek, sem az Előfizetői szerződés Szolgáltató általi megszegésének, sem pedig az Előfizetői szerződés Szolgáltató által jogellenes egyoldalú módosításának. A médiaszolgáltatás továbbításának megszüntetésére kötelező felhívás esetén a Szolgáltató a felhívásban megjelölt médiaszolgáltatás továbbítását a felhívásban foglalt időpontban megszünteti, az ÁSZF-et egyoldalúan módosítja, továbbá egyidejűleg az érintett szolgáltatáscsomagok vonatkozásában a programcsomag összeállítást, csatorna kiosztást egyoldalúan saját hatáskörben jogosult módosítani. Előfizető erre hivatkozással nem élhet az ÁSZF Törzsszöveg 9.2.1. (8) (felmondás a Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása esetén), 6.2. (számlareklamáció), 7.5. (kötbér, díjcsökkentés) pontban foglalt jogaival, továbbá erre a körülményre hivatkozással egyéb kárigényt sem érvényesíthet a Szolgáltatóval szemben. (5) Az Előfizető a médiaszolgáltatás továbbításának a Médiatanács felhívására történt felfüggesztése esetén is köteles az esedékes előfizetési díjat a Szolgáltató részére megfizetni. A médiaszolgáltatás továbbításának Médiatanács felhívására történő felfüggesztése a Szolgáltató által vállalt rendelkezésre állási időbe nem számít bele.

  • A szerződés módosításai VI.1) A közbeszerzés ismertetése a módosításokat követően

  • A szerződés megkötése A szerződés az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén köthető meg:

  • A szerződés létrejötte és megszűnése A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

  • A szerződés meghatározása/tárgya Megbízási szerződés kerületőri feladatok ellátására.

  • Hogyan szüntethetem meg a szerződést? A szerződő a határozatlan időre létrejött biztosítást a biztosítási időszak végére, indokolás nélkül, írásban, 30 nap felmondási idő megtartásával felmondhatja.

  • Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 6.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. 6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.