A szerződő befektetési döntései mintaszakaszok

A szerződő befektetési döntései. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarí- tása tervezett futamidejének valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően választhat a biztosítás külö- nös feltételeiben megnevezett eszközalapok között, az eset- leges korlátozásokat is figyelembe véve.
A szerződő befektetési döntései. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarítása tervezett fu- tamidejének, valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően vá- laszthat a biztosítás különös feltételeiben megnevezett eszközalapok kö- zött, az esetleges korlátozásokat is figyelembe véve.
A szerződő befektetési döntései. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarítása tervezett fu- tamidejének, valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően vá- laszthat a biztosítás különös feltételeiben megnevezett eszközalapok kö- zött, az esetleges korlátozásokat is figyelembe véve. A szerződő kérheti befektetési egységei áthelyezését más eszközalapba, a különös feltételekben meghatározott feltételekkel és költségekkel. A kérelemnek a forrás és a cél eszközalap megnevezésén kívül az áthelye- zésre kerülő befektetési egységek darabszámát vagy a forrás eszközalapon belüli százalékos arányát kell tartalmaznia. Az áthelyezéssel a befektetési egységek típusa nem változik meg. Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvényes árfolyamokon történik:
A szerződő befektetési döntései. 34. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarí- tása tervezett futamidejének valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően választhat a biztosítás külö- nös feltételeiben megnevezett eszközalapok között, az eset- leges korlátozásokat is figyelembe véve. 35. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes rendszeres díjak más eszközalapokba történő ÁTIRÁNYÍTÁ- SÁRÓL. Az erre vonatkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj esedékessége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkez- nie. Az átirányítás feltételeit és költségét a különös feltételek tartalmazzák. 36. A szerződő – a bónusz egységek kivételével – kérheti be- fektetési egységei ÁTHELYEZÉSÉT más eszközalapba, a kü- lönös feltételekben meghatározott feltételekkel és költsé- gekkel. A kérelemnek a FORRÁS és a CÉL eszközalap megnevezésén kívül az áthelyezésre kerülő befektetési egységek darabszá- mát vagy a kiinduló eszközalapon belüli százalékos arányát kell tartalmaznia. Ha a szerződő a megtakarítási befektetési egységek át- helyezését kéri, akkor ugyanabból az eszközalapból a bó- Az áthelyezéssel a befektetési egységek típusa (26. pont) Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvé- nyes árfolyamokon történik: az áthelyezésre kerülő befek- tetési egységek értéke az új eszközalapban azonos típusú befektetési egységek formájában kerül jóváírásra. Amennyi- ben az áthelyezési kérelem nem egyértelmű, vagy annak szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibá- jából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. 37. Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a különös feltéte- lekben meghatározott költséget számítja fel. A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes árfolyamon kerül sor. Az át- helyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biztosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthe- lyezésre és költséglevonásra sem. Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

Related to A szerződő befektetési döntései

  • Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén 6.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. 6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.

  • Befektetési döntések kockázata Eszközeinek száma: 31 Az alap stratégiai eszközallokációjától való eltérés: Értékpapírkölcsönzés: Értékpapírkölcsönzés, az ehhez kapcsolódó visszavásárlási megállapodások kötése nem megengedett. Lehetőség van fedezeti, valamint arbitrázs célú ügyletek kötésére. Várható hozam/kockázat: 6 Devizakockázat: 4 Javasolt befektetési időtáv: 3-5 év Megcélzott ügyfélkör: A befektetési alap azok számára jó választás, akik hosszú távon várhatóan magas hozam elérése érdekében magas kockázatot hajlandóak vállalni. Ez az alap adott esetben nem megfelelő olyan befektetők számára, akik 3 éven belül ki akarják venni az alapból a pénzüket. Alap besorolása környezeti és/ vagy társadalmi fenntarthatósági Nincs fenntarthatósági célkitűzés minimum maximum cél Alap megnevezése: AMUNDI MAGYAR INDEXKÖVETŐ RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP U SOROZAT

  • A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe integrálása Az UNIQA Biztosító Zrt. a befektetési döntései meghozatala során folya- matosan törekszik a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatások és a fenntarthatósági kockázatok figyelembe vételére, értékelésére és ezek lehetséges mértékének racionális keretek közötti minimalizálására. Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok 95% 80% 100% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 20% Felelős intézményként a Biztosító elkötelezett, hogy eszközalapkínála- tának jövőbeli bővítése esetén minél nagyobb teret kapjanak a fenntart- ható befektetési célkitűzéssel rendelkező, illetve a fenntarthatósági szempontokat előmozdító eszközalapok. Az átfogó eszközalapkínálat és az ügyféligények széles spektrumának lefedése érdekében a Biztosító mindemellett fenntartja azokat a régi eszközalapjait is, melyek befekte- tési politikája és eszközösszetétele eredetileg nem a fenntartható kör- nyezeti vagy társadalmi vagy irányítási szempontok alapján került meg- határozásra. Ugyanakkor e meglévő eszközalapjainak összetételében is – befektetési politikájuk változatlanul hagyása mellett – törekszik a fenn- tarthatósági szempontokat fokozottabban érvényesíteni a mögöttes be- fektetési eszközök rendszeres felülvizsgálatával. A Biztosító ezzel kapcso- latos részletes politikáját a honlapján (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx) publikálja. Az alábbiakban a „pénzügyi termék” kifejezést „eszközalap” értelemben használjuk. Jelen pénzügyi termék nem rendelkezik fenntarthatósági célkitű- zéssel. Az e pénzügyi termék alapjául szolgáló befektetések nem veszik fi- gyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevé- kenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített csillagpontosított, visszirányú kábeltelevízió hálózat, és Előfizetői szerződést már előzőleg a Szolgáltató által kiépített, vagy a más által kiépített és Szolgáltató által – szükség esetén ellenőrző mérés alapján – megfelelőnek minősített előfizetői hozzáférési végponton történő szolgáltatás igénybevételre lehet kötni. A szolgáltatás igénybevételének jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A Szolgáltató használatában, azonban más tulajdonában levő és fentieknek megfelelő kábeltelevíziós hálózaton csak akkor kerülhet sor a Szolgáltató általi Internet-hozzáférési szolgáltatásra irányuló szerződéskötésre és szolgáltatás nyújtására, ha a Szolgáltató és a kábeltelevíziós rendszer tulajdonosa egymással összekapcsolódási megállapodást kötött. A szolgáltatás igénybevételéhez – a Szolgáltató által a szolgáltatás időtartama alatt biztosított kábelmodemen kívül – szükséges a 4.3. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés (legalább 486-os számítógép), egy hálózati kártya, szoftverek és amelyek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés (számítógép), hálózati kártya, szoftverek szolgáltatására. A szolgáltatás nyújtásának feltétele – esettől függően – a kábelmodem, acces point, vagy a router áramellátásának Előfizető általi biztosítása saját költségére. A szolgáltató az előfizetői végberendezés és az azon tárolt adatok megóvása és biztonsága érdekében a szolgáltatás rendeltetésszerű használhatóságát nem befolyásoló módon portszűrést alkalmazhat és egyes portok – így különösen a 139-es port – forgalmát letilthatja. 2.1.3.2. A szolgáltatásnak időbeli korlátja nincs. 2.1.3.3. A szolgáltatást az Előfizető nem veheti igénybe a Szolgáltatónak a hírközlési hatósághoz tett bejelentése alapján nyilvántartott azon földrajzi területen (vételkörzet) kívül, ahol a Szolgáltató hírközlési hálózattal rendelkezik, vagy internet hozzáférési szolgáltatást nyújt. 2.1.3.4. Minden Előfizető csak a rá vonatkozóan a Szolgáltatónál nyilvántartott előfizetői hozzáférési ponton keresztül veheti igénybe az általa előfizetett szolgáltatásokat. 2.1.3.5. A szolgáltatásnyújtás feltétele, hogy az Előfizető és a Felhasználó illetve – ha az ezekkel nem azonos – az ingatlan tulajdonosa az igénybejelentés megtételekor, de legkésőbb a szerződéskötéskor külön nyilatkozatban kifejezetten hozzájáruljon ahhoz, hogy az ingatlanon a hálózat további ellenérték nélkül a hálózat fennállásának idejéig elhelyezésre kerüljön.

  • A szerződés időtartama vagy a befejezés határideje A (tervezett) időtartam hónapban: 12 vagy napban: (a szerződés megkötésétől számítva) VAGY: Kezdés (év/hó/nap) Befejezés (év/hó/nap)

  • A szerződés teljesítése 7.1. A munkaterület átadásának határideje a szerződéskötést követő 8 nap (ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor legkésőbb azt követő munkanap). Megrendelő a hatósági bejelentéseket a szerződéskötést követő első munkanapig teljesíti. 7.2. Megrendelő a munkaterület átadásával egyidejűleg a víz és elektromos energia lehetséges csatlakozási pontok helyét bemutathatja. 7.3. Szerződő felek a Vállalkozó teljesítési határidejét a fentiekben megjelölt határidők betartásában jelölik meg. A Megrendelő kötbérigénye a fenti határidők alapulvételével az esetben áll fent, ha a Vállalkozó nem szerződésszerűen teljesít. Amennyiben a Vállalkozó késedelméből eredően Megrendelőnek harmadik féllel szemben, így elsősorban támogatást nyújtó szervezettel szemben kártérítési és/vagy kötbérfizetési és/vagy támogatás visszafizetési kötelezettsége merül fel, úgy a Vállalkozó köteles a Megrendelő által fizetendő kártérítést és/vagy kötbért és/vagy egyéb fizetési kötelezettségének megfelelő összeget a Megrendelőnek azonnal, de legkésőbb annak felmerülését követő harminc (30) napon belül a Megrendelőnek megtéríteni. Megrendelő ezen összegeket jogosult a vállalkozói díjba beszámítás útján érvényesíteni, vagy bármely biztosítékból érvényesíteni. 7.4. A Vállalkozó az elvállalt munkákat a hatályos jogszabályok, hatósági előírások, kötelező szabványok, műszaki normatívák betartásával I. osztályú minőségben, hiba és hiánymentesen köteles teljesíteni, amelyek együttesen feltételei a szerződésszerű teljesítésnek. Vállalkozó kötelessége az ÉME-ek, Műszaki Irányelvek, Technológiai Utasítások, Műszaki Feltételek, Alkalmazási Útmutatók előírásainak betartása. Szerződő felek kifejezetten rögzítik, hogy kizárólag az I. osztályú kivitelezés, továbbá hiba és hiánymentes teljesítés együttesen feltételei minősülnek a szerződésszerű teljesítésnek. A jelen szerződésben meghatározott vállalkozási díj I. osztályú anyagokra és I. osztályú minőségben elvégzett munkára vonatkozik. Azon munkanemekre, amelyekre I. osztályú minőségre vonatkozó előírás nincsen, vagy az nem egyértelmű, ott a Vállalkozó köteles a minőségi követelményeket előzetesen a Megrendelővel egyeztetni. A Megrendelő saját döntése szerint, ha a minőségében kifogásolt munkarész javítása aránytalan a hiba mértékéhez képest, élhet árcsökkentés eszközével is, de saját döntése szerint ragaszkodhat a teljes értékű javításhoz is. 7.5. A Felek rögzítik, hogy a Vállalkozó akkor teljesít, amikor az építési és szerelési Munkákat kompletten befejezi, és azokat átadja a Megrendelőnek. A leszállított anyagok, áruk, berendezések és egyéb eszközök, amíg azok nem kerülnek beépítésre (továbbá beszabályozásra és próbaüzemre) és Megrendelő által átvételre, semmilyen formában sem tekinthetők teljesítésnek. Így a szerződés szerinti kötbérterhes végteljesítés feltétele a műszaki átadás-átvétel sikeres befejezése. (A végteljesítés vonatkozásában Megrendelő különösen felhívja a Vállalkozó figyelmét, hogy nem elegendő sem a készre jelentés, sem a műszaki átadás-átvétel megkezdése!) 7.6. Felek az egyes szakaszok teljesítési időpontjának a műszaki ellenőr által, a Részletes pénzügyi és műszaki ütemtervben meghatározott teljesítési kötelezettségek igazolását tekintik. 7.7. Felek a szerződés szerinti teljes körű teljesítés időpontjának a lezárt műszaki átadás-átvételt tekintik, melynek része a Megrendelő képviselője által elfogadott átadási dokumentáció. 7.8. A Vállalkozó köteles a tervdokumentáció egy példányát késedelem nélkül és folyamatosan javítani a munkák kivitelezése során foganatosított módosítások szerint. 7.9. A Megvalósulási tervrajzokat világos és jól áttekinthető, a Megrendelővel előzetesen egyeztetett, nyomtatott és digitális formában kell szolgáltatnia a Vállalkozónak a készre jelentés időpontjában 2 nyomtatott példányban a változások piros színű feltüntetésével, majd a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásig kijavítva, továbbá dwg kiterjesztésű, továbbszerkeszthető és pdf digitális formában is átadni. A megvalósulási terveket tervlaponként az aláírásával hitelesíti a Vállalkozó képviselője és szakági rendnek megfelelő Felelős Műszaki Vezető is. 7.10. A Vállalkozó a megvalósulási dokumentáció részeként köteles átadni az üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket 2 példányban. Ezek olyan mélységben készüljenek a Mérnök közreműködésével, hogy részletességük folytán a Megrendelő, illetve az érintett üzemeltető képes legyen üzemeltetni, karbantartani, beszabályozni és kijavítani annak bármely részét. A kézikönyveket a Vállalkozó köteles előzetesen egyeztetni a Megrendelővel, hatósági előírás esetén az illetékes szakhatóságokkal is. A munkákat nem lehet átadás-átvétel céljára előkészítettnek tekinteni mindaddig, amíg ezeket a kézikönyveket és terveket a Megrendelőnek át nem adták. Vállalkozó feladata az átadási dokumentáció részeként elkészíteni a jogszabályban meghatározottak szerint az építmény feltüntetési vázrajzot, valamint energetikai tanúsítást is. 7.11. Az átadás-átvételi eljárás során a Vállalkozó köteles a Megrendelő részére átadni a beépített anyagok, szerkezetek, műszaki berendezések megfelelőségi igazolásait (garancialeveleket, minőségi tanúsítványokat, stb.), valamint mindennemű olyan dokumentumot, amely a használatbavételi engedély kiadásához szükséges. A munkák műszaki átvétele csak a megvalósítási tervdokumentáció és a használatbavételi engedély kiadásához szükséges dokumentumok teljes körű átadása után fejeződhet be. A Vállalkozó által átadott dokumentumok ellenőrzését a Megrendelő köteles tíz (10) napon belül elvégezni és esetleges észrevételeit megtenni. 7.12. A határidők teljesítését, valamint az elvégzett munkák átvételét Vállalkozónak kell kezdeményeznie az átadás napjának megjelölésével, a Megrendelőnek írt előértesítéssel küldött készre-jelentéssel. 7.13. A Vállalkozó jogosult a rögzített határidők előtt is teljesíteni. 7.14. A kivitelezés befejezésekor a felek átadás-átvételi eljárást folytatnak le. Az épület átadás-átvételének időpontjáról a Vállalkozó legalább 15 nappal korábban köteles a Megrendelőt értesíteni (készrejelentés). 7.15. Az átadás-átvétel eljárást megelőzően az üzemi próbákat el kell végezni. Az üzemi próbák előtt meg kell győződni arról, hogy minden kialakított rendszer üzemi próbára alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat és jegyzőkönyveket a Megrendelő megbízottjának be kell mutatni. Az üzemi próba csak a Megrendelő megbízottjának írásos hozzájárulásával kezdődhet. A sikeres üzemi próba az átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele. 7.16. Az átadás-átvétel eredményéről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Ebben rögzítik a teljesítés megrendelő általi megvizsgálása alapján felfedezett mennyiségi hiányokat és minőségi hibákat, ezek összértékét, valamint a Megrendelő által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket (pl. hiánypótlási, illetve kijavítási határidők, igényelt díjleszállitás összege). A jegyzőkönyvben feltüntetett hibák tekintetében a szavatossági jogok érvényesítésére az elévülési idő az átadás-átvétel befejezésének napján kezdődik. 7.17. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt az épület olyan jelentéktelen hibái, hiányosságai miatt, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem akadályozzák. Az elkészült munka rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát a műszaki ellenőr határozza meg. 7.18. A Megrendelő a kivitelezési munkák átadás-átvételi eljárásának lezárásakor a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó fennmaradt hibák, hiányok kijavításához, illetve pótlásához 15 napos póthatáridőt tűz ki, amely utána a fennmaradt szakszerűen ki nem javított hiba-hiány értékét a Megrendelő a jótállási biztosítékból érvényesíti. 7.19. A végszámla a Megrendelő által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján kiállított, a szerződés teljesítését igazoló jegyzőkönyv eredeti aláírású példányának csatolásával nyújtható be. 7.20. Az átvétel jogszerű megtagadása esetén a Megrendelő póthatáridőt tűz ki. A póthatáridő kitűzése nem jelenti azt, hogy megrendelő a szerződéstől ne állhatna el, illetve nem mentesíti vállalkozót a szerződésszegés jogkövetkezményei alól. 7.21. A Felek a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül utó-felülvizsgálati eljárást folytatnak le. Az utó-felülvizsgálati eljárást a Megrendelő készíti elő, kitűzi annak időpontját és meghívja arra a Vállalkozót, valamint az építési munkával érintett egyéb szervezeteket. A meghívót az eljárás megkezdésének napját megelőzően 5 nappal kell megküldeni, mellékelve ahhoz a Megrendelő által összeállított hibajegyzéket is. A Megrendelő az eljárásról a meghívottak jelenlétében jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni résztvevőknek a hibákkal, hiányokkal kapcsolatos nyilatkozatát és a Vállalkozó által elismert hibák kijavítására, illetve hiányok pótlására vállalt határidőt. Az utó-felülvizsgálat során észlelt és jegyzőkönyvezett hiányok pótlására, hibák kijavítására a Vállalkozó legkésőbb 30 napon belül köteles, kivéve ha az műszakilag nem lehetséges, de ez esetben a pótlást, javítást 15 napon belül meg kell kezdenie. Amennyiben a hiányok, hibák kezelésének módja a felek között nem egyértelmű, a Megrendelő részletes javítási technológiai leírás és/vagy terv jóváhagyásra való benyújtására kötelezheti a Vállalkozót, erre vonatkozó határidő (általánosan 8 nap) kitűzésével, ami a javítási határidőt nem hosszabbítja meg. 7.22. A Megrendelő érvényesen és szabályosan kezdeményezhet jótállási körbe tartozó javítást előzetesen meghirdetett közös bejárás nélkül a hiba részletes leírását tartalmazó levél útján is. Ekkor a javítási határidő az értesítéstől számítandó.

  • A szolgáltatás szüneteltetése, korlátozása, felfüggesztése 28 5.1. Az előfizetői szolgáltatás szüneteltetésének esetei, feltételei, az előfizető által kérhető szüneteltetés leghosszabb időtartama, a díjfizetéshez kötött szünetelés esetei 28 5.2. Az előfizetői szolgáltatás korlátozásának, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett forgalom korlátozásának, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzői csökkentésének esetei és feltételei, továbbá megvalósításának módjai 30 5.3. Az előfizetői szolgáltatás felfüggesztésének esetei és feltételei 33

  • VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ-E ALVÁLLALKOZÓK IGÉNYBEVÉTELE A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉHEZ? Igen jelölje meg a szerződésnek harmadik felek részére valószínűleg alvállalkozásba adandó értékét vagy az ilyen munkák arányát Nem ismert

  • Egyéb előfizetői szerződés megszűnési esetek és feltételeik Az előfizetői szerződés a Szolgáltató vagy az Előfizető általi felmondáson kívül megszűnik az alábbi esetekben:

  • A szerződés létrejötte A szolgáltatási szerződés a küldeménynek a Szolgáltató által történő felvételével, vagy a szolgáltatás elvállalásával jön létre. A küldemény felvétele a küldemény átvételének írásbeli elismerésével történik. A szolgáltatási szerződés teljesítésének megkezdését a Szolgáltató dátumozása, a felvétel pontos időpontjának feltüntetése és a felvevő megbízott aláírása igazolja. Ha az Általános Szerződési Feltételek a szerződés alakiságára írásbeli formát ír elő, akkor a szolgáltatási szerződés az írásba foglalt szerződés – valamennyi szerződő fél által történő – aláírásával jön létre. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges nyomtatványokat a Szolgáltató – az egyedi kivitelezésű szállítóleveleket is – díjmentesen köteles az igénybevevő számára biztosítani. A küldeményt – ha arról a szerződő felek másként nem állapodtak meg – a Szolgáltató abban az esetben köteles felvenni, ha azt a feladója a tartalom jellegének, természetének és mennyiségének megfelelő burkolatba csomagolta és annak tartalmához a csomagolás, illetve a lezárás nyilvánvaló megsértése nélkül hozzáférni nem lehet. A szolgáltatás díjának kiegyenlítése – ha az Általános Szerződési Feltételek vagy a felek eltérően nem rendelkeznek – a küldemény kézbesítése utáni első szolgáltatási díj számlájának kézhezvételét követő nyolc munkanapon belül esedékes. Szerződés szerint a fizetési idő hosszabbodhat, de ennek feltétele a szerződés írásbeli alakisága. A szolgáltatási szerződés esetében jelen Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseitől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok az eltérést tiltják. Nem térhetnek el a szerződő felek az Általános Szerződési Feltételek szabályaitól abban az esetben, ha az eltérés következtében a küldemények felvétele, feldolgozása, továbbítása vagy kézbesítése az életet, egészséget, a testi épséget, illetve a címzettnek a küldemény biztonságos átvételéhez fűződő jogát sérti vagy veszélyezteti.