A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai mintaszakaszok

A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. Az Üzletszabályzat és a jelen Általános Szerződési Feltételek alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződések közjegyzői okiratba foglalása kötelező, amely a Bank és az Ügyfél erre irányú megállapodásában foglalt feltételek teljesülése esetén mellőzhető. A közjegyzői okiratba foglalt szerződés csak írásban, a Bank és az Adós közös megegyezésével közjegyző előtt módosítható érvényesen. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit az Ügyfél viseli. A Hitelező a kölcsönszerződés/garanciaügyletre vonatkozó szerződés aláírása után az Ügyfél kérelmére végrehajtott minden módosítás esetén jogosult szerződésmódosítási jutalékot felszámolni és azt az Ügyfél a szerződésmódosítást megelőzően (legkésőbb a szerződésmódosítás aláírásakor) köteles megfizetni. A szerződésmódosítási jutalék mértéke a Bank mindenkori hatályos Hirdetménye szerint kerül megállapításra. Szerződésmódosításnak számít minden olyan, a kölcsönszerződést és az azt biztosító mellékkötelezettségeit érintő változás, amely a jogviszony tartalmát érinti; különösen e körbe tartozik az Ügyfél személyében történő változás átvezetése, a biztosítékok, a biztosítékot adók megváltoztatása. Az Ügyfél a Bank egyes szolgáltatásaiért kamatot és a szerződésben meghatározott egyéb díjat, jutalékot, költséget fizet. A Bank által nyújtott kölcsönökhöz – a kölcsön ügyleti kamatán és kezelési költségén felül – további díjak, jutalékok és költségek kapcsolódhatnak, melyek közül a ténylegesen felszámításra kerülő díjelemeket, azok konkrét mértékét és fizetési feltételeit, esedékességüket a Bank mindenkori Hirdetménye valamint az egyedi kölcsönszerződések tartalmazzák. A kamat, költségek, jutalékok és díjak megfizetése oly módon történik, hogy azok összegével a Bank az Ügyfél Banknál vezetett bankszámláját esedékességkor megterheli, kivéve a hitelbírálati díjat, melyről a Bank számlát állít ki, melynek megfelelően történik a díj megfizetése.
A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. Jelen ÁSzF alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződések közjegyzői okiratba való foglalása jogszabályi rendelkezés folytán kötelező. A felek ilyen irányú megállapodás esetén mellőzhető a szerződések közjegyzői okiratba foglalása, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: • a kölcsön- és zálogszerződéseket a felek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták és • a kölcsön folyósításának megkezdését – szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését – megelőzően az érintett ügylet valamennyi kötelezettje közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról és a jelzálog-hitelintézet követelései e szerződések alapján történő kielégítésének tűréséről. A szerződésbe foglalt feltételek bármelyikének Ügyfél/Kölcsönfelvevő által kezdeményezett megváltoztatása esetén az FHB szerződésmódosítási díjat számít fel.
A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. Az Üzletszabályzat és a jelen ÁSZF alapján megkötésre kerülő Szerződések közjegyzői okiratba foglalása kötelező, amennyiben a Szerződés ekként rendelkezik. A közjegyzői okiratba foglalás költségeit az Ügyfél viseli. A Hitelintézet a kölcsön-/garancia-ügyletre vonatkozó Szerződés aláírása után az Ügyfél kérelmére végrehajtott minden módosítás esetén jogosult szerződésmódosítási díjat felszámolni a jelen ÁSZF, a Hirdetmény és a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően Szerződésmódosításnak számít minden olyan, a Hitelszerződést és az azt biztosító mellékkötelezettségeit érintő változás, amely a jogviszony tartalmát érinti; különösen e körbe tartozik az Ügyfél személyében történő változás átvezetése, a Biztosítékok, a Biztosítékot nyújtók megváltoztatása.
A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. Az Üzletszabályzat és a jelen ÁSZF alapján megkötésre kerülő Szerződések a Bank Kockázat vállalási és Hitelezési Szabályzatában foglalt összeghatárnak megfelelően közjegyzői okiratba való foglalása kötelező. A Szerződés érvényesen csak írásban, a Bank és az Adós közös megegyezésével illetőleg a vonatkozó jogszabályi és ÁSZF rendelkezések szerint a Bank által egyoldalúan módosítható. A Felek ilyen irányú megállapodása esetén mellőzhető a Szerződés közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyzői okiratba való foglalás költségeit az Adós viseli. A Bank a Szerződés aláírása után az Adós kérelmére végrehajtott minden módosítás esetén jogosult Szerződésmódosítási díjat felszámolni és azt az Adós a Szerződés módosítását megelőzően köteles megfizetni. A Szerződésmódosítási díj mértéke a Bank mindenkori hatályos Hirdetménye szerint kerül megállapításra. A Szerződés módosításának számít minden olyan, a Szerződést és az azt biztosító mellékkötelezettségeit érintő változás, amely a jogviszony tartalmát érinti. Ebbe a körbe tartozik különösen az Adós személyében történő változás átvezetése, a Biztosítékok, a biztosítékot adók megváltoztatása.
A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. Az Üzletszabályzat és a jelen ÁSZF alapján megkötésre kerülő Szerződések közjegyzői okiratba való foglalása kötelező. A Szerződés érvényesen csak írásban, a Hitelintézet és az Adós közös megegyezésével illetőleg a vonatkozó jogszabályi és ÁSZF rendelkezések szerint a Hitelintézet által egyoldalúan módosítható. A Felek ilyen irányú megállapodása esetén mellőzhető a Szerződés közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyzői okiratba való foglalás költségeit az Adós viseli. A Hitelintézet a Szerződés aláírása után az Adós kérelmére végrehajtott minden módosítás esetén jogosult Szerződésmódosítási díjat felszámolni és azt az Adós a Szerződés módosítását megelőzően köteles megfizetni. A Szerződésmódosítási díj mértéke a Hitelintézet mindenkori hatályos Hirdetménye szerint kerül megállapításra. A Szerződés módosításának számít minden olyan, a Szerződést és az azt biztosító mellékkötelezettségeit érintő változás, amely a jogviszony tartalmát érinti. Ebbe a körbe tartozik különösen az Adós személyében történő változás átvezetése, a Biztosítékok, a biztosítékot adók megváltoztatása. A Hitelintézet jogosult a Futamidő változtatása esetén a Szerződés módosítását kezdeményezni. A Hitelintézet és az Adós által kölcsönösen elfogadott Szerződésmódosítás költségét – illetve közjegyzői okiratba foglalása esetén annak díját - az Adós viseli.
A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. A szerződéskötés írásban történik, az Igénylőlap és Szerződés Ügyfél általi, a Visszaigazoló levél Hitelintézet általi aláírásával, a Szerződés a Visszaigazoló levél Hitelintézet általi aláírása napján minősül megkötöttnek. A megkötött szerződés érvényesen csak írásban, a Hitelintézet és az Adós közös megegyezésével módosítható, ide nem értve a Hitelintézetet az ÁSZF 2.12.pontja szerint megillető egyoldalú módosítási jog gyakorlásával eszközölt módosítást. A Hitelintézet a Kölcsönszerződés aláírása után az Adós kérelmére végrehajtott minden módosítás esetén jogosult szerződésmódosítási díjat felszámolni (ide nem értve az előtörlesztés okán kezdeményezett szerződésmódosítást). A szerződésmódosítási díj mértéke és esedékessége a Hitelintézet mindenkori hatályos Hirdetménye szerint kerül megállapításra. Szerződésmódosításnak számít minden olyan, a kölcsönszerződést érintő változás, amely a jogviszony tartalmát érinti. Ebbe a körbe tartozik különösen az Adós személyében történő változás átvezetése, a futamidő módosítása. A Hitelintézet és az Xxxx által kölcsönösen elfogadott szerződésmódosítás költségét az Adós viseli.
A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai. Az Üzletszabályzat és a jelen ÁSZF alapján megkötésre kerülő Szerződések közjegyzői okiratba való foglalása kötelező. A Szerződés érvényesen csak írásban, a Hitelintézet és az Adós közös megegyezésével illetőleg a vonatkozó jogszabályi és ÁSZF rendelkezések szerint a Hitelintézet által egyoldalúan módosítható. A Felek ilyen irányú megállapodása esetén mellőzhető a Szerződés közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyzői okiratba való foglalás költségeit az Adós viseli.

Related to A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • A szerződés módosításai VI.1) A közbeszerzés ismertetése a módosításokat követően

  • Elektronikus szerződéskötés szabályai XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Tanácsadói Honlap.

  • Általános szerződési feltételek Jelen dokumentum alapján létrejött szerződés nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar nyelven íródik, magatartási kódexre nem utal. A webshop működésével, megrendelési, és szállítási folyamatával kapcsolatosan felmerülő kérdések esetén a megadott elérhetőségeinken rendelkezésére állunk. Jelen Ászf hatálya Szolgáltató weblapján (xxxx://xxxxxxx.xxxxx.xx) és aldomainjein történő jogviszonyokra terjed ki. Jelen Ászf folyamatosan elérhető a következő weboldalról: xxxx://xxxxxxx.xxxxx.xx és letölthető az alábbi linkről: xxxx://xxxxxxx.xxxxx.xx/xxxx.xx

  • A szerződés módosítása 13.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

  • Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált lakásbiztosítási termék korábbi feltételeitől, valamint a korábban al- kalmazott szerződési gyakorlattól a GB529 jelű Groupama e-Lakásbiz- tosítás jelen feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatály- ba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, díjnemfizetés miatti megszű- nés, érdekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, megtérítési igény, felelősségbiztosításra vonatkozó kárbejelentési határidő, sérelemdíj ki- zárása, felelősségbiztosításra vonatkozó egyéb változások stb.). Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl a GB529 jelű Groupama e-Lakás- biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen: – az általános kizárások köre bővült a gazdasági vagy kereskedelmi szankcióval; – a szerződő telefon útján tett ajánlattal is kezdeményezheti a szer- ződéskötést; – szerződés létrejöttének módja változott; – fogyasztó, vállalkozás fogalma bekerült a feltételbe; – az elévülési idő 2 évre rövidült; – változtak a díjkedvezményre, díjfizetés mód változására vonat- kozó szabályok; – a besurranás biztosítási esemény fogalma módosult; – változtak a kárrendezés során bekérhető iratok; – a kárkifizetés főszabályként banki átutalással történik; – rögzítésre került, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be; – biztosító felé tett jognyilatkozat hatályosulása; – rögzítésre került, hogy a biztosító a szolgáltatás összegéből le- vonja a díjtartozást, és ha a szerződés biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó dí- jakat; – antik bútorok, tárgyak fogalma meghatározásra került; – alapbiztosítás esetén az ingóság vagyoncsoportban nem biztosí- tott vagyontárgyaknál pontosításra került, hogy nem tekintendő közúti járműnek a kerékpár, a mozgáskorlátozottak közlekedé- sére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék; – kiegészítő balesetbiztosítás esetén a temetési költségtérítés meg- szüntetésre került; – megszűnt a padlófűtések vezetéktörése miatti károk helyreállítá- si költségeinek káreseményenkénti limitálása; – a kiegészítő felelősségbiztosításban: – rögzítésre került a területi és időbeli hatály; – a biztosítottak meghatározása; – a biztosítási esemény módosításra került; – a sérelemdíj megtérítése kizárt; – mentesülési ok a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás; – a járadék meghatározásának szabályai bekerültek a feltételbe, a járadékkal kapcsolatos tartalékképzésre vonatkozó szabályo- zás kikerült a feltételből; – a kizárt kockázatok köre módosult; – a biztosító meghatározott esetekben a biztosított felelősségel- ismerő nyilatkozatának hiányában is jogosult a károsultnak tel- jesíteni; – az ügyvédi költség fogalma pontosításra került; – rögzítésre került a biztosítottat képviselő ügyvéd ügyvédi költ- ségeinél, hogy ha a bíróság mérsékli az ügyvédi munkadíjat, akkor a biztosító ennek összegéig áll helyt; – földcsuszamlás biztosítási esemény meghatározása pontosításra került; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál, a balesetbiztosításnál módosult a kizárt kockázatok köre; – munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szó- ló díjvisszatérítési szolgáltatásnál pontosításra került, hogy a biz- tosítási esemény bekövetkezését követő időszak vehető figye- lembe a díjvisszatérítésnél és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfizetéssel lefe- dett – időszak után nyílik újra lehetőség biztosítási szolgáltatás teljesítésére; – munkanélküliség idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító nem kéri a megál- lapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fény- másolatát; – pontosításra került a munkanélküliség vagy hosszan tartó beteg- állomány idejére szóló díjvisszatérítési szolgáltatásnál a biztosítá- si esemény meghatározása; – módosult a kiegésző balesetbiztosítás és a munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idejére szóló díjvisszatérítési szol- gáltatás biztosítottjának meghatározása; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a biztosítottnak a kockázat- viselés kezdetét megelőzően keletkezett maradandó egészségká- rosodása a szerződés hatálya alá tartozó biztosítási eseményből következő egészségkárosodás, rokkantság mértékének számítá- sakor nem vehető figyelembe akkor sem, ha súlyosítja a jelen szerződés hatálya alá tartozó biztosítási esemény következmé- nyét, a rokkantság fokát; – a kiegészítő balesetbiztosítás esetén a független orvosi bizottság funkciója megszűnt; – pontosításra került a kiegészítő balesetbiztosításnál a kedvezmé- nyezett, a területi és időbeli hatály, a biztosított és kedvezmé- nyezett kötelezettsége, a biztosított kárenyhítési kötelezettsége és új fogalmak kerültek meghatározásra; – rögzítésre került, hogy villámcsapás másodlagos hatása esetén a biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a villámcsapás tényét az időjárási adatok alátámasszák; – a betöréses lopás biztosítási esemény meghatározása pontosítás- ra került; – változott a betörésvédelmi szintek meghatározása és módosultak az azokhoz kapcsolódó kártérítési összeghatárok; – bővült a biztosított vagyontárgyak köre és pontosításra került a meghatározásuk; – az épület, a lakás, illetve a melléképület hasznos alapterületének kiszámítási módszere meghatározásra került; – a biztosító avult értéken téríti meg a vályogból vagy döngölt fal- ból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített mellék- épületek árvíz, felhőszakadás és vezetékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, illetve újraépí- tési költségeit. – a kiegészítő baleset biztosításban pontosításra került a csonttörés szolgáltatás; – pontosításra kerültek az értékkövetés szabályai; – az internetes szolgáltatások igénybevételével történő szerződés- módosítás kezdeményezése törlésre került.

  • Különös szerződési feltetelek („KSZF”) csonttörés

  • Egyoldalú szerződésmódosítás A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

  • Általános szabályok Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, a fogyasztó vagy más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely meg kell, hogy feleljen a közérthetőség és ellentmondás-mentesség követelményének. Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni, amelyek elektronikus hírközlési szabályoknak való megfelelőségét a Xxxxxxx rendszeresen vizsgálja. Az előfizetői szerződés az általános szerződési feltételekből, valamint az egyedi előfizetői szerződésből áll. - A szolgáltató az előfizetői szerződést úgy köteles kialakítani, hogy az megfeleljen a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének. - Az előfizetői szerződés megkötésekor az előfizetői szerződés részévé válik az előfizetői szerződés megkötését megelőzően a szolgáltató által az előfizető rendelkezésére bocsátott tájékoztatás (a továbbiakban: előzetes tájékoztatás) és az előfizetői szerződés adatainak összefoglalója. - Az Eht. törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott, az előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben (Eszr) nem szabályozott esetekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései irányadók. - Az Elnök rendeletben meghatározta azon előfizető szerződésekre és általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések körét, amelyek alkalmazása üzleti előfizetők esetében nem kötelező. - Kis és középvállalkozások az előfizetői szerződés megkötésekor írásbeli nyilatkozattal kérhetik az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályok vonatkozásukban történő alkalmazását, amelyről a szolgáltató köteles részletes - az előnyöket és hátrányokat bemutató - tájékoztatást adni. A tájékoztatás megtörténtét a szolgáltató köteles igazolni. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződés semmis. - A felek az egyedi előfizetői szerződésben az Eht. törvényben, az Eht. törvény felhatalmazása alapján kibocsátott, az előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló NMHH rendeletben és az általános szerződési feltételekben foglaltaktól az előfizető javára egyező akarattal eltérhetnek. - Az előfizetői szerződésben semmis az a kikötés, amely az előfizetőnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban biztosított jogait megállapító rendelkezésektől – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az előfizető hátrányára eltér. Semmis az előfizetőnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata. - Hatósági eljárás esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott, előfizetői szerződéssel kapcsolatos értesítési, tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidők betartására vonatkozó előírásokat megtartotta, valamint az előfizető elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban előírt hozzájárulásait beszerezte. - A szolgáltató nem követelhet az előfizetőtől díjat, ellenszolgáltatást, ha olyan szolgáltatást, terméket vagy elektronikus hírközlő végberendezést értékesít, amelyet az előfizető nem rendelt meg. A szolgáltató erre vonatkozó ajánlata az előfizetőnek az Eszr 6. § (2) bekezdésével összhangban tett kifejezett jognyilatkozata alapján tekinthető elfogadottnak. - Az előfizető az előfizetői szerződés alapján az adott szolgáltatást a szerződés időtartama alatt jogosult bármikor igénybe venni, és a hálózaton biztosított előfizetői interfészhez elektronikus hírközlő végberendezést csatlakoztatni. - Az elektronikus hírközlési szolgáltató nem teheti függővé valamely előfizetői szolgáltatás igénybevételét az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más előfizetői szolgáltatás igénybevételétől, vagy az adott előfizetői szolgáltatáshoz nem nélkülözhetetlen más szolgáltatás vagy termék megvásárlásától vagy igénybevételétől. - Az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője nem akadályozhatja meg és egyoldalúan nem korlátozhatja, hogy az előfizető vagy a végfelhasználó választása szerinti, harmadik személy által üzemeltetett rádiós helyi hálózathoz csatlakozzon. Az előfizető és a végfelhasználó jogosult – a nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló NMHH rendelet szerint – a rádiós helyi hálózatához és azon keresztül az elektronikus hírközlési szolgáltató, illetve az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője által üzemeltetett hálózathoz viszonossági alapon, vagy szélesebb körben hozzáférést nyújtani más végfelhasználó számára. Ezt a jogosultságot az elektronikus hírközlési szolgáltató és az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője egyoldalúan nem korlátozhatja.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.