Common use of A szolgáltatásért való kártérítési felelősség Clause in Contracts

A szolgáltatásért való kártérítési felelősség. A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható - az Előfizetőt ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel 3.000.000,-Ft-os, azaz Hárommillió forintos maximált kártérítési értékhatárig. Előfizető a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – alapján rendezi a kárt. Az Előfizetőnek a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított 60 ( hatvan) napon túl elévül. A Távfelügyelet nem helyettesít a z élet-, illetve a vagyon biztosítást, csak csökkenthet a bűncselekmény elkövetésének/ tűzesetnek a kockázatát , illetve az ezzel okozott kár mértékét. A Szolgáltató kizárólag a Szolgáltatási szerződésben nevesített szolgáltatások biztosítására köteles, a Távfelügyelet nem jelent az Ingatlan teljes körű tűz- és betörésvédelmét. A Szolgáltatási szerződés hatályba lépéséig terjedő időszakra a Szolgáltató a kártérítési felelősségét kizárja. - amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget. - amennyiben a káresemény előtt vagy alatt a riasztórendszerhez tartozó belépési/felhasználói kóddal történő Nyitás, azaz a riasztórendszer kikapcsolása történt. - amennyiben Előfizető nem biztosított Szolgáltató részére az ingatlan külső átvizsgálásához szükséges, udvarba, kertbe, lépcsőházba történő bejutáshoz kapukulcsot, kódot ezért riasztást követően az ingatlant csak az utcáról lehetett ellenőrizni, - amennyiben Előfizető nem jelentette be a vagyonvédelmi rendszerben történő változásokat Szolgáltatónak ( pl. zónák változása, partíciók változása) - amennyiben az Előfizető az esedékes díjakat határidőig nem fizette meg, - a szolgáltatási szerződésben vállalt kiérkezési határidőn belül keletkezett károkra, - amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, - amennyiben az Előfizető a távfelügyeleti eszközt, vagy annak egy részét leszerelte vagy megrongálta, - az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.). - amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. (A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása rögzítése. Ha az Előfizető letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.) -· amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól. -· a Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató az Előfizetőt előzetesen értesítette. - A Szolgáltató nem vállal felelősséget a távközlési szolgáltatás / átjelzési útvonal(ak) működésének hibájából – ide értve a telefon/internet vezeték szabotálását (elvágását), illetve a Rádió vagy GSM/GPRS átjelző zavarását is – történő jelzéselmaradásból eredő károkért. - a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk tekintetében. - az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk tekintetében. - az Előfizető, az Előfizető engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk. -· az Előfizető részére máshonnan megtérülő károk. Például az Előfizető a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben az Előfizető nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig - avult értéken - terjed. - a Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és féldrágakövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget. -· egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Kúria eseti vagy elvi döntést hozott. Felek a Szolgáltató ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülménynek (vis maior) tekintik, ha a Szolgáltató Távfelügyelet központjába a jelzések olyan tömegben érkeznek, amelyet a Szolgáltatási szerződésben vállaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi kapacitás mellett nem tud feldolgozni, és ebből adódóan az ÁSZF-ben foglalt intézkedéseket – vagy azok egy részét – nem tudja foganatosítani. Ilyen esetben a Szolgáltató a szerződésszegéssel okozott kárért nem felel. Az Előfizetőnek a - Szolgáltatónak felróható - káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított három munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: - a kárbejelentő, illetve az Előfizető nevét, címét és telefonszámát, - a káresemény helyszínének pontos címét, -· a káresemény leírását, időpontját, - a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, -· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), -·az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét, -· a kárrendezésben közreműködő és az Előfizető által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, -· a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles az Előfizető a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni. Előfizető köteles a kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben az Előfizető a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A szolgáltatásért való kártérítési felelősség. A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható - az Előfizetőt ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel 3.000.000,-Ft-os, azaz Hárommillió forintos a Szolgáltató szolgáltatási felelősségbiztosításában meghatározott maximált kártérítési értékhatárig. Ilyen, dologi káresemény bekövetkezése után az Előfizető szabadon választhat, hogy a Szolgáltatóhoz fordul-e kártérítésért - függetlenül attól, hogy van-e érvényes vagyonbiztosítása betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve. Akkor a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a Szolgáltatónak szolgáltatási felelősségbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól, a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – - alapján rendezi a kárt. Az Előfizetőnek A Szolgáltató mentesül a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított 60 ( hatvan) napon túl elévül. A Távfelügyelet nem helyettesít a z élet-kártérítés alól vis major esetén, illetve különösen az alábbi esetekben a vagyon biztosításttörvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedés. Amennyiben Xxxxxxxxx amiatt szenved kárt, csak csökkenthet mert riasztás esetén a bűncselekmény elkövetésének/ tűzesetnek rendőrség nem képes intézkedésre (a kockázatát szolgálati feladatok fontossági sorrendje miatt), illetve amikor a rendőrség – akár mulasztás folytán – értesítés ellenére nem intézkedik. Amennyiben az ezzel okozott kár mértékétElőfizető nem biztosította a kivonuló járőr részére az objektumhoz tartozó (azt körülvevő) terület átjárhatóságát, így az objektum szükséges biztonsági ellenőrzését a kivonuló járőr nem tudja végrehajtani. A Amennyiben az Előfizető kárigénye meghaladja a Szolgáltató kizárólag a Szolgáltatási szerződésben nevesített szolgáltatások biztosítására kötelesáltal vállalt maximált kártérítési összeget, a Távfelügyelet nem jelent az Ingatlan teljes körű tűz- és betörésvédelmétvállalt maximum összeg feletti részre. A Szolgáltatási szerződés hatályba lépéséig terjedő időszakra a Szolgáltató a kártérítési felelősségét kizárja. - amennyiben Amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget. - amennyiben a káresemény előtt vagy alatt a riasztórendszerhez tartozó belépési/felhasználói kóddal történő Nyitás, azaz a riasztórendszer kikapcsolása történt. - amennyiben Előfizető nem biztosított Szolgáltató részére az ingatlan külső átvizsgálásához szükséges, udvarba, kertbe, lépcsőházba történő bejutáshoz kapukulcsot, kódot ezért riasztást követően az ingatlant csak az utcáról lehetett ellenőrizni, - amennyiben Előfizető nem jelentette be a vagyonvédelmi rendszerben történő változásokat Szolgáltatónak ( pl. zónák változása, partíciók változása) - amennyiben az Előfizető az esedékes díjakat határidőig nem fizette meg, - a szolgáltatási szerződésben vállalt kiérkezési határidőn belül keletkezett károkra, - amennyiben Amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, - amennyiben az Előfizető a távfelügyeleti eszközt, vagy annak egy részét leszerelte vagy megrongálta, - az . Az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.). - amennyiben Amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. (A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása fogadása, rögzítése. Ha az Előfizető letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.) -· amennyiben Amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól. -· a Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató az Előfizetőt előzetesen értesítette. - A Szolgáltató nem vállal felelősséget a távközlési szolgáltatás / átjelzési útvonal(ak) működésének hibájából – ide értve a telefon/internet vezeték szabotálását (elvágását), illetve a Rádió vagy GSM/GPRS átjelző zavarását is – történő jelzéselmaradásból eredő károkért. - a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk tekintetébenkárok. - az Az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk tekintetébenkárok. - az Az Előfizető, az Előfizető engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk. -· az Az Előfizető részére máshonnan megtérülő károk. Például az Előfizető a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben az Előfizető nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig - avult értéken - terjed. - a · A Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és féldrágakövekféldrága kövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget. -· egyik Egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Kúria Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága eseti vagy elvi döntést hozott. Felek Az Előfizető kötelezettségei a Szolgáltató ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülménynek (vis maior) tekintik, ha a Szolgáltató Távfelügyelet központjába a jelzések olyan tömegben érkeznek, amelyet a Szolgáltatási szerződésben vállaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi kapacitás mellett nem tud feldolgozni, és ebből adódóan az ÁSZF-ben foglalt intézkedéseket – vagy azok egy részét – nem tudja foganatosítani. Ilyen esetben a Szolgáltató a szerződésszegéssel okozott kárért nem felel. felé történő kárigény benyújtásakor Az Előfizetőnek a - Szolgáltatónak felróható - káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított három 3 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: - a A kárbejelentő, illetve az Előfizető nevét, címét és telefonszámát, - a . · A káresemény helyszínének pontos címét, -· a . - A káresemény leírását, időpontját, - a . A károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, -· a . - A károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), -·az értéket).·Az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét, -· a . - A kárrendezésben közreműködő és az Előfizető által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, -· a . - A kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles az Előfizető a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni. Előfizető köteles a A kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben az Előfizető a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A szolgáltatásért való kártérítési felelősség. A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható - az Előfizetőt ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel 3.000.000,-Ft-os, azaz Hárommillió forintos maximált kártérítési értékhatárig. Előfizető a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – alapján rendezi a kárt. Az Előfizetőnek a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított 60 ( hatvan) napon túl elévül. A Távfelügyelet nem helyettesít a z az élet-, illetve a vagyon biztosítást, csak csökkenthet a bűncselekmény elkövetésének/ tűzesetnek a kockázatát , illetve az ezzel okozott kár mértékét. A Szolgáltató kizárólag a Szolgáltatási szerződésben nevesített szolgáltatások biztosítására köteles, a Távfelügyelet nem jelent az Ingatlan teljes körű tűz- és betörésvédelmét. A Szolgáltatási szerződés hatályba lépéséig terjedő időszakra a Szolgáltató a kártérítési felelősségét kizárja. - amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget. - amennyiben a káresemény előtt vagy alatt a riasztórendszerhez tartozó belépési/felhasználói kóddal történő Nyitás, azaz a riasztórendszer kikapcsolása történt. - amennyiben, a riasztóközpont és/vagy a távfelügyeleti eszköz szabotálható vagy késleltetett térbe lett kikábelezve, felszerelve és késleltetési időn belül történik káresemény - amennyiben Előfizető nem biztosított Szolgáltató részére az ingatlan külső átvizsgálásához szükséges, udvarba, kertbe, lépcsőházba történő bejutáshoz kapukulcsot, kódot ezért riasztást követően az ingatlant csak az utcáról lehetett ellenőrizni, - amennyiben Előfizető nem jelentette be a vagyonvédelmi rendszerben történő változásokat Szolgáltatónak ( pl. zónák változása, partíciók változása) - amennyiben az Előfizető az esedékes díjakat határidőig nem fizette meg, - a szolgáltatási szerződésben vállalt kiérkezési határidőn belül keletkezett károkra, - amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, - amennyiben az Előfizető a távfelügyeleti eszközt, vagy annak egy részét leszerelte vagy megrongálta, - az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.). - amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. (A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása rögzítése. Ha az Előfizető letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.) -· amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól. -· a Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató az Előfizetőt előzetesen értesítette. - A Szolgáltató nem vállal felelősséget a távközlési szolgáltatás / átjelzési útvonal(ak) működésének hibájából – ide értve a telefon/internet vezeték szabotálását (elvágását), illetve a Rádió vagy GSM/GPRS átjelző zavarását is – történő jelzéselmaradásból eredő károkért. - a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk tekintetében. - az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk tekintetében. - az Előfizető, az Előfizető engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk. -· az Előfizető részére máshonnan megtérülő károk. Például az Előfizető a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben az Előfizető nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig - avult értéken - terjed. - a Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és féldrágakövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget. -· egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Kúria eseti vagy elvi döntést hozott. Felek a Szolgáltató ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülménynek (vis maior) tekintik, ha a Szolgáltató Távfelügyelet központjába a jelzések olyan tömegben érkeznek, amelyet a Szolgáltatási szerződésben vállaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi kapacitás mellett nem tud feldolgozni, és ebből adódóan az ÁSZF-ben foglalt intézkedéseket – vagy azok egy részét – nem tudja foganatosítani. Ilyen esetben a Szolgáltató a szerződésszegéssel okozott kárért nem felel. Az Előfizetőnek a - Szolgáltatónak felróható - káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított három munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: - a kárbejelentő, illetve az Előfizető nevét, címét és telefonszámát, - a káresemény helyszínének pontos címét, -· a káresemény leírását, időpontját, - a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, -· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), -·az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét, -· a kárrendezésben közreműködő és az Előfizető által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, -· a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles az Előfizető a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni. Előfizető köteles a kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben az Előfizető a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A szolgáltatásért való kártérítési felelősség. A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható - az Előfizetőt ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel 3.000.000,-Ft-os, azaz Hárommillió forintos a Szolgáltató szolgáltatási felelősségbiztosításában meghatározott maximált kártérítési értékhatárig. Ilyen, dologi káresemény bekövetkezése után az Előfizető szabadon választhat, hogy a Szolgáltatóhoz fordul-e kártérítésért - függetlenül attól, hogy van-e érvényes vagyonbiztosítása betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve. Akkor a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a Szolgáltatónak szolgáltatási felelősségbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól, a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – - alapján rendezi a kárt. Az Előfizetőnek kártérítési értékhatárig. Tűzjelzés esetén a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított 60 ( hatvan) napon túl elévül. A Távfelügyelet nem helyettesít Szolgáltató felelőssége a z élet-, illetve a vagyon biztosítást, csak csökkenthet a bűncselekmény elkövetésének/ tűzesetnek a kockázatát , illetve az ezzel okozott kár mértékétbeérkezett jelzés továbbításának elmaradására korlátozódik. A Szolgáltató kizárólag mentesül a Szolgáltatási szerződésben nevesített szolgáltatások biztosítására köteleskártérítés alól vis major esetén, illetve különösen az alábbi esetekben a törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedés. Amennyiben Xxxxxxxxx amiatt szenved kárt, mert riasztás esetén a rendőrség nem képes intézkedésre (a szolgálati feladatok fontossági sorrendje miatt), illetve amikor a rendőrség – akár mulasztás folytán – értesítés ellenére nem intézkedik. Amennyiben az Előfizető nem biztosította a kivonuló járőr részére az objektumhoz tartozó (azt körülvevő) terület átjárhatóságát, így az objektum szükséges biztonsági ellenőrzését a kivonuló járőr nem tudja végrehajtani. Amennyiben az Előfizető kárigénye meghaladja a Szolgáltató által vállalt maximált kártérítési összeget, a Távfelügyelet nem jelent az Ingatlan teljes körű tűz- és betörésvédelmétvállalt maximum összeg feletti részre. A Szolgáltatási szerződés hatályba lépéséig terjedő időszakra a Szolgáltató a kártérítési felelősségét kizárja. - amennyiben Amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget. - amennyiben a káresemény előtt vagy alatt a riasztórendszerhez tartozó belépési/felhasználói kóddal történő Nyitás, azaz a riasztórendszer kikapcsolása történt. - amennyiben Előfizető nem biztosított Szolgáltató részére az ingatlan külső átvizsgálásához szükséges, udvarba, kertbe, lépcsőházba történő bejutáshoz kapukulcsot, kódot ezért riasztást követően az ingatlant csak az utcáról lehetett ellenőrizni, - amennyiben Előfizető nem jelentette be a vagyonvédelmi rendszerben történő változásokat Szolgáltatónak ( pl. zónák változása, partíciók változása) - amennyiben az Előfizető az esedékes díjakat határidőig nem fizette meg, - a szolgáltatási szerződésben vállalt kiérkezési határidőn belül keletkezett károkra, - amennyiben Amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, - amennyiben az Előfizető a távfelügyeleti eszközt, vagy annak egy részét leszerelte vagy megrongálta, - az . Az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.). - amennyiben Amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. (A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása fogadása, rögzítése. Ha az Előfizető letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.) -· amennyiben Amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól. -· a Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató az Előfizetőt előzetesen értesítette. - A Szolgáltató nem vállal felelősséget a távközlési szolgáltatás / átjelzési útvonal(ak) működésének hibájából – ide értve a telefon/internet vezeték szabotálását (elvágását), illetve a Rádió vagy GSM/GPRS átjelző zavarását is – történő jelzéselmaradásból eredő károkért. - a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk tekintetébenkárok. - az Az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk tekintetébenkárok. - az Az Előfizető, az Előfizető engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk. -· az Az Előfizető részére máshonnan megtérülő károk. Például az Előfizető a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben az Előfizető nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig - avult értéken - terjed. - a · A Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és féldrágakövekféldrága kövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget. -· egyik Egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Kúria Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága eseti vagy elvi döntést hozott. Felek Az Előfizető kötelezettségei a Szolgáltató ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülménynek (vis maior) tekintik, ha a Szolgáltató Távfelügyelet központjába a jelzések olyan tömegben érkeznek, amelyet a Szolgáltatási szerződésben vállaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi kapacitás mellett nem tud feldolgozni, és ebből adódóan az ÁSZF-ben foglalt intézkedéseket – vagy azok egy részét – nem tudja foganatosítani. Ilyen esetben a Szolgáltató a szerződésszegéssel okozott kárért nem felel. felé történő kárigény benyújtásakor Az Előfizetőnek a - Szolgáltatónak felróható - káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított három 3 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: - a A kárbejelentő, illetve az Előfizető nevét, címét és telefonszámát, - a . · A káresemény helyszínének pontos címét, -· a . - A káresemény leírását, időpontját, - a . A károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, -· a . - A károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), -·az .· Az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét, -· a . - A kárrendezésben közreműködő és az Előfizető által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, -· a . - A kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles az Előfizető a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni. Előfizető köteles a A kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben az Előfizető a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A szolgáltatásért való kártérítési felelősség. A Szolgáltató csak – a bizonyíthatóan a szolgáltatásával összefüggő, neki felróható - az Előfizetőt ért dologi károkért tartozik felelősséggel és kártérítéssel 3.000.000,-Ft-os, azaz Hárommillió forintos maximált kártérítési értékhatárig. Előfizető a tényleges, azaz avult értéken kap kártérítést a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig, vagy a saját biztosítása – lakás/vagyonbiztosítás, betöréses lopás és rablás kockázattal kiegészítve, amennyiben rendelkezik ilyennel – alapján rendezi a kárt. Az Előfizetőnek a Szolgáltatóhoz benyújtható kárigénye az esedékességtől számított 60 ( hatvan) napon túl elévül. A Távfelügyelet nem helyettesít a z az élet-, illetve a vagyon biztosítást, csak csökkenthet a bűncselekmény elkövetésének/ tűzesetnek a kockázatát , illetve az ezzel okozott kár mértékét. A Szolgáltató kizárólag a Szolgáltatási szerződésben nevesített szolgáltatások biztosítására köteles, a Távfelügyelet nem jelent az Ingatlan teljes körű tűz- és betörésvédelmét. A Szolgáltatási szerződés hatályba lépéséig terjedő időszakra a Szolgáltató a kártérítési felelősségét kizárja. - amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a káresettel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget. - amennyiben a káresemény előtt vagy alatt a riasztórendszerhez tartozó belépési/felhasználói kóddal történő Nyitás, azaz a riasztórendszer kikapcsolása történt. - amennyiben, a riasztóközpont és/vagy a távfelügyeleti eszköz szabotálható vagy késleltetett térbe lett kikábelezve, felszerelve és késleltetési időn belül történik káresemény - amennyiben Előfizető nem biztosított Szolgáltató részére az ingatlan külső átvizsgálásához szükséges, udvarba, kertbe, lépcsőházba történő bejutáshoz megfelelő kapukulcsot, kódot ezért riasztást követően az ingatlant csak az utcáról lehetett ellenőrizni, mely esetben úgy kell tekinteni, hogy a Szolgáltató a feladatát elvégezte. - amennyiben Előfizető nem jelentette be a vagyonvédelmi rendszerben történő változásokat Szolgáltatónak ( pl. zónák változása, partíciók változása) - amennyiben az Előfizető az esedékes díjakat határidőig nem fizette meg, - a szolgáltatási szerződésben vállalt kiérkezési határidőn belül keletkezett károkra, - amennyiben az Előfizető elmulasztja a Szolgáltató irányában a berendezés biztonságos működésének hibájával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, - amennyiben az Előfizető a távfelügyeleti eszközt, vagy annak egy részét leszerelte vagy megrongálta, - az elmaradt haszon és az egyéb üzemszüneti károk (termelés/szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károk, pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termelés kiesés, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.). - amennyiben egy káresemény bekövetkezésekor a káresemény időszakára vonatkozó nyitás-zárás jelentések hitelesen rögzített naplózása nem áll rendelkezésre. (A Szolgáltató alapszolgáltatásai közé tartozik a nyitás-zárás jelentések fogadása rögzítése. Ha az Előfizető letiltja a nyitászárás jelentések távfelügyeletét – pl. kapcsolt vonali átjelzés esetén a távbeszélő költségek növekedése miatt – és ráadásul nem biztosítja annak lehetőségét, hogy egy káreseményt követően a helyi riasztórendszer eseménytárából utólagosan kiolvashatóak legyenek a nyitászárási időpontok, akkor a Szolgáltató mentesül a kártérítés alól.) -· amennyiben a jelzések a távközlési szolgáltató hibájából nem jutnak el Szolgáltató által üzemeltetett távfelügyeleti központba, Szolgáltató mentesül a kártérítés alól. -· a Szolgáltató által bejelentett üzemszünet (a távfelügyeleti szolgáltatás szüneteltetése) alatt bekövetkezett káresemények esetén, amennyiben a Szolgáltató az Előfizetőt előzetesen értesítette. - A Szolgáltató nem vállal felelősséget a távközlési szolgáltatás / átjelzési útvonal(ak) működésének hibájából – ide értve a telefon/internet vezeték szabotálását (elvágását), illetve a Rádió vagy GSM/GPRS átjelző zavarását is – történő jelzéselmaradásból eredő károkért. - a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károk tekintetében. - az eltulajdonított, vagy károsodott vagyontárgyak eszmei értékét jelentő károk tekintetében. - az Előfizető, az Előfizető engedélyével, vagy egyébként jogszerűen a védendő objektumban tartózkodók által és/vagy beleegyezésével okozott károk, továbbá súlyosan gondatlanul, jogellenesen okozott károk. -· az Előfizető részére máshonnan megtérülő károk. Például az Előfizető a lakás/vagyonbiztosítási fedezetet nyújtó biztosítójához fordul, és attól kártérítést kap, akkor a Szolgáltató kártérítési kifizetése a biztosító által fizetett összegre nem terjed ki. Amennyiben az Előfizető nem rendelkezik lakás/ vagyonbiztosítással, a Szolgáltató kártérítési felelőssége ebben az esetben is csak a meghatározott maximált kártérítési értékhatárig - avult értéken - terjed. - a Szolgáltató készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek, nemesfémek, ékszerek, drága és féldrágakövek, képzőművészeti alkotások, antik tárgyak, idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén nem vállal kártérítési felelősséget. -· egyik fél sem felel a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséért azon esetekben, amikor olyan, mindkét fél érdekkörén kívülre, előre nem látható körülmények (vis major) merülnek fel, amelyek megakadályozzák a szerződés teljesítését. Ilyen körülmények: háborús cselekmények, lázadás, robbantásos merénylet, szükséghelyzet, elemi csapás, árvíz, természeti katasztrófa, honvédelmi törvény, rendőrségi törvény alapján feljogosított szervek rendelkezésére tett intézkedést, továbbá valamennyi olyan esemény, amelyet az általános magyar polgári joggyakorlat ilyenként említ, erre alapozva jogerős bírói döntés született, illetve erről a Kúria eseti vagy elvi döntést hozott. Felek a Szolgáltató ellenőrzési körén kívül eső előre nem látható körülménynek (vis maior) tekintik, ha a Szolgáltató Távfelügyelet központjába a jelzések olyan tömegben érkeznek, amelyet a Szolgáltatási szerződésben vállaltaknak megfelelően, a rendelkezésre álló személyi- és tárgyi kapacitás mellett nem tud feldolgozni, és ebből adódóan az ÁSZF-ben foglalt intézkedéseket – vagy azok egy részét – nem tudja foganatosítani. Ilyen esetben a Szolgáltató a szerződésszegéssel okozott kárért nem felel. Az Előfizetőnek a - Szolgáltatónak felróható - káresemény bekövetkezése, vagy tudomására jutása után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított három munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Szolgáltató ügyfélszolgálatához. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: - a kárbejelentő, illetve az Előfizető nevét, címét és telefonszámát, - a káresemény helyszínének pontos címét, -· a káresemény leírását, időpontját, - a károsodott létesítmények vagy eszközök megnevezését, -· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket), -·az esetlegesen sérült személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét, -· a kárrendezésben közreműködő és az Előfizető által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, -· a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges információt. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági, illetve szakértői eljárás volt folyamatban, úgy az annak során hozott határozatot, szakvélemény eredeti példányát köteles az Előfizető a Szolgáltatónak bemutatni, az arról készült másolatot átadni. Előfizető köteles a kár összegszerűségét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani. A Szolgáltató kötelezettsége nem áll be, amennyiben az Előfizető a fentiekben meghatározott kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.