A teljes kockázatviselési idôszakra. A kockázatviselési idôszak alatt a biztosító kötelességvállalása az összes kártérítési összeg és kiadás tekintetében nem haladhatja meg az 5 000 000 Ft-ot.
A kockázatviselés tárgya III.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítot- tat olyan a) tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyeket a biztosított, a biztosítottal munkaviszonyban vagy mun- kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggés- ben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. b) sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított köteles, a biztosított, a biztosítottal mun- kaviszonyban vagy munkavégzésre álló egyéb jogviszonyban álló személy által – a szakmai szolgáltatás során, azzal összefüggésben – a szakmai szolgáltató tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán elkövetett személyiségi jogsértésre tekintettel. III.2. Jelen feltétel alkalmazásában a) munkaviszony: a munka törvénykönyvéről szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogvi- szony; b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, társas vállalkozásban vagy egyéni cégben fennálló tag- sági jogviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közérdekű önkéntes jogviszony, egyéni vállalkozói tevékenység; c) tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.
A kockázatviselés területi és időbeli hatálya VI.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki. VI.2. A biztosító kockázatviselése a biztosított tevékenységgel összefüggésben, a biztosítási szerződés hatálya alatt oko- zott és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki. VI.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna. b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik. – Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja: Halál esetén a halál beállta; Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást. – Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja; – Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja. c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a jelent feltételben foglaltak szerint a biztosítónak bejelentette.
Kizárások a kockázatviselés köréből Nem fedezi a biztosítás – a biztosított saját kárát, illetve hozzátartozóinak kárát (hozzátartozóinak a Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pontjában megjelölt személyek minősülnek); – azt a kárt, mely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul; – az elmaradt vagyoni előnyt; – az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt; – tárgyak (értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok) eltűnésével, elvesztésével, ellopásával össze- függésben keletkezett károkat; – költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat; – azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogsza- bályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz; – üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Jelen feltétel értelmében üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közis- mert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg- őrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli. – szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl.: kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit; – kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségká- rosodás szintjét; – azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered, valamint penészesedés és gombásodás által okozott károkat; – a közgyűlés összehívására vonatkozó szabályok megszegéséből, a közgyűlés késedelmes összehí- vásából, összehívásának elmulasztásából származó károkat; – a pénzkezeléssel összefüggésben elkövetett szabályszegésekkel okozott károkat (pl. házipénztári pénzkezelés, számviteli és pénzügyi bizonylatok nyilvántartása, kezelése, bankszámlaforgalommal kapcsolatos jogsértések); – biztosítási szerződések (pl. épület vagyonbiztosítása) késedelmes megkötéséből, megkötésének elmulasztásából, illetve biztosítási szerződések megszűnésével, megszüntetésével összefüggés- ben felmerülő károkat. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgálta- tást nem teljesít.
A kockázatviselés kezdete 3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete: • az ajánlaton feltüntetett időpont, vagy • ennek hiányában az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A kockázatviselés kezdetét a biztosító által kiállított kötvény tartalmazza. 3.2. A biztosító az árvíz kockázatot 15 napos várakozási idővel vállalja, melynek kezdete az ajánlat beérke- zését követő nap 0 óra 00 perc. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő elteltét követő napon – az ajánlat beérkezését követő 16. nap 0 óra 00 perc – kezdődik. A biztosító nem köt ki várakozási időt arra az esetre, ha a kockázatviselésnek a szerződésben meghatározott időpontja 15 nappal későbbi, mint az ajánlat beérkezését követő nap.
Mikortól meddig tart a kockázatviselés? A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét és a szerződés megszűnéséig tart. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.
Kockázatviselés kezdete Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.
Az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának feltételei 12.1. Azon üzleti Előfizető esetében, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, a Szolgáltató eltérhet az Eht. 127. § (1a), (4b), (4c) és (4g) bekezdésének, 128. § (5) bekezdésének, 129. § (1a)-(1c) bekezdésének, 134. § (14b) bekezdésének, valamint az 5. § (1)-(7) bekezdésének, 12. §-ának, 26. § (11) bekezdésének rendelkezéseitől, ha azon üzleti Előfizető, amely végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás vagy közhasznú szervezet, legkésőbb az előfizetői szerződés megkötésekor kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a Szolgáltató e rendelkezésektől részben vagy egészben eltérjen. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti. 12.2. A természetes személy Előfizetőnek vagy a 12.1. pont szerinti végfelhasználónak minősülő mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak vagy közhasznú szervezetnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni (üzleti) előfizetőként kívánja igénybe venni. Amennyiben az Igénylő olyan szolgáltatáscsomagot kíván igénybe venni üzleti Előfizetőként, mely vonatkozásában a Szolgáltató nem jogosult üzleti előfizetők felé történő értékesítésre, úgy a szerződés nem jön létre, vagy az Előfizető által egyidejűleg módosított szolgáltatáscsomag iránti igényre vonatkozó módosított tartalommal jön létre. Az előfizetői minőség módosítására egyebekben a 10.2.4.1. pont szabályai az irányadók. 12.3. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni az elektronikus értesítés (elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítés) elfogadásáról. Az Előfizető az elektronikus értesítés elfogadására vonatkozó nyilatkozatát a 10.2.4.1. pontban foglaltak szerint jogosult módosítani. 12.4. Az Előfizető jogosult a szerződés megkötésekor vagy azt követően nyilatkozni arról, hogy adatai közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény- vagy piackutatás, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 6. §-ának hatálya alá nem tartozó közvetlen üzletszerzés, illetve egyéb, a Grt. szerinti reklámnak nem minősülő tájékoztatás céljából felhasználásra kerüljenek. Az Előfizető a jelen pont szerinti nyilatkozatát írásban jogosult módosítani és a Szolgáltató a módosítást a nyilvántartásaiban legfeljebb 8 napon belül átvezeti.
A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mente- sül a baleseti műtéti térítésre vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.
A kockázatviselés (1) A Biztosító a biztosítási díj ellenében viseli a kockázatot a különös feltételekben meghatározott biztosítási események vonatkozásában. (2) A biztosító kockázatviselése a kötvényen a biztosítás kezdeteként megjelölt idôpontban kezdôdik meg és a kötvényen megjelölt lejárati ideig, de legfeljebb 365 napig tart. A kockázatviselés megkezdésének további feltétele, hogy a biztosítási díj teljes összege a biztosítási szerzôdés megkötésével egyidejûleg a Biztosító (vagy megbízottja, illetve képviselôje) részére bizonyíthatóan megfizetésre került. (3) Ha a kötvényen a kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap a biztosítási díj befizetésének napja, a Biztosító kockázatviselése a díj befizetését követôen azonnal kizárólag közlekedési balesetek vonatkozásában kezdôdik meg, más jellegû eseményekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselése legkorábban a kötvényen megjelölt kezdeti idôpontot követô 3 óra elteltével kezdôdik meg. (4) Diák, Diák Praktikum és Diák Világ termékek esetén a kockázatviselés minimális tartama 20 nap. (5) A kockázatviselés kezdetének legkésôbbi idôpontja a biztosítási szerzôdés létrejöttétôl számított legfeljebb 365. nap lehet. (6) „+ 1 nap ajándék” (legalább 3 napos tartamú utasbiztosítások esetén): a biztosító kockázatviselése az eredeti lejárathoz képest további egy nappal – de ezen belül legfeljebb a lakóhely szerinti ország területére történô visszaérkezés idôpontjáig – meghosszabbodik, ha a Biztosítottnak az eredeti lejárat napján történô hazautazása a biztosítási szerzôdés tartamának utolsó két napja alatt bekövetkezô alább felsorolt okok valamelyike miatt váratlanul meghiúsul: (a) a gépjármûvet, amellyel a biztosított utazik, közlekedési baleset éri, (b) rendkívüli idôjárási körülmények vagy természeti katasztrófa miatt a hazautazás útvonalán az illetékes hatóság váratlanul útlezárást, légügyi zárlatot, vagy hajózási tilalmat rendel el, (c) a hazaútra igénybe vett menetrendszerû légijárat – amelynek a menetrend szerinti érkezési idôpontja a lakóhely országában lévô célállomáson a kockázatviselés tartamán belül van – késése, vagy a járat törlése miatt az érkezési idôpont a kockázatviselés tartamán kívülre tolódik, (d) a hazautazás útvonalán a közlekedést bizonyíthatóan akadályozó sztrájk, amellyel összefüggésben az eredetileg a kockázatviselés tartamán belül történô hazautazás a kockázatviselés tartamán kívülre tolódik. A kockázatviselés fentiek szerinti meghosszabbítására a Biztosított kizárólag abban az esetben jogosult, ha a hazautazást a kockázatviselésnek a biztosítási szerzôdésben eredetileg meghatározott tartama alatt megkezdte, majd a késleltetô okok elhárulását követôen a hazautazás haladéktalanul megtörtént.
A fenntarthatósági kockázatok hozamra gyakorolt hatása Az eszközalap befektetési hátterét adó mögöttes eszközök köre nem ki- fejezetten fenntarthatósági szempontok alapján került meghatározásra. Az eszközalapban található mögöttes eszközök között az ingatlanszektor jelentős súllyal szerepel, mely fenntarthatósági kockázatokat hordozhat. Fenntarthatósági kockázatokat jelentenek az alábbi tényezők, és negatív hatással lehetnek az egyes érintett mögöttes eszközök hozamára: • A növekvő nyersanyag- és energiaköltségek fenntarthatósági kocká- zatot jelentenek az ingatlanfejlesztések eredményességére nézve. • A klímaváltozásból eredő extrém időjárási körülmények (viharok, ára- dások) fizikai kockázatot jelentenek az ingatlanszektorra. A létesítmé- nyekben, eszközökben és gépekben keletkező károk profithatása csök- kentheti az érintett vállalatok részvényeinek árfolyamát. • Ugyancsak profitcsökkentő hatású lehet az ingatlanok energia ellá- tása, amennyiben hagyományos energiafelhasználással és szigetelés- sel rendelkeznek, illetve az ilyen ingatlanok iránti kereslet csökkenhet, vagy csak alacsonyabb árért, bérleti díjért lesznek értékesíthetők. Kor- szerűsítésük esetén pedig a megfelelő átalakítás rövid-közép távon a profitot csökkentő jelentősebb beruházással járhat. Összesített kockázat + + + + + + Megcélzott ügyfélkör Kockázatvállaló Referenciaindex 100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap Ajánlott minimális befektetési időtartam 10 év Új technológiák eszközalap Fenntarthatósággal kapcsolatos szerződéskötés előtti közzététel Lehetséges befektetési eszközök Az eszközalap összetétele Kollektív befektetési formák 70% 40% 100% Egyedi részvények 25% 0% 60% Készpénz, látra szóló betét 5% 0% 50%
