A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai mintaszakaszok

A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai. Ajánlatkérő egy, vagy szükség esetén több fordulós tárgyalást tart, melynek keretében tárgyal a beszerzés műszaki, szerződéses és kereskedelmi feltételeiről. Minden tárgyalás végeztével Ajánlatkérő vagy a képviseletében eljáró jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az Ajánlatkérő vagy a képviseletében eljáró az ajánlattevőnek az EKR-ben megküldi. A tárgyalásokon kizárólag cégjegyzésre jogosult, vagy az ajánlattevő nevében nyilatkozattételre teljes jogú meghatalmazással rendelkező személy tehet nyilatkozatot. Ez utóbbi esetben a meghatalmazás példányának vagy az ajánlatban történő csatolása, vagy a tárgyaláson történő átadása szükséges. Az ajánlattevő nevében eljáró személyek képviseleti jogosultságának meglétét ajánlatkérő minden egyes tárgyalási forduló során ellenőrzi. Az ajánlattevőt terheli annak kötelezettsége, hogy (valamennyi) tárgyalási fordulón a megfelelő jogi- és műszaki szakértelemmel rendelkező személy jelen legyen, aki képes az ajánlattevő nevében nyilatkozatot tenni. A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása. A tárgyalások lezárásaként az Ajánlatkérő – amennyiben a változások nagyságrendje indokolja, új iratok rendelkezésre bocsátásával – az ajánlattevőt egy végleges ajánlat beadására hívja fel. A tárgyalás tervezett helye és ideje: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 1024 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx u. 24., I. em. 124. sz. Gazdasági Elnökhelyettes Az első tárgyalás időpontja: 2019.01.17 10:00
Sample 1
Law Insider
+
Microsoft® Word Add-in

Get the Official Word Add-in

Open in AppSource
Add to Word Now
A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai. Ajánlattevő a tárgyalás során csak az Ajánlatkérő számára kedvezőbbé teheti ajánlatát. Ajánlatkérő a tárgyalást zárt körben tartja: csak az ajánlatkérő és az ajánlattevő, valamint képviselőik lehetnek jelen. Ajánlattevőt csak az érvényes cégkivonata alapján cégjegyzési joggal rendelkező személy, vagy az általa adott meghatalmazással rendelkező személy képviselheti a tárgyaláson. Ajánlatkérő csak szükség esetén tart második, illetve további tárgyalást. A második és azt követő tárgyalások időpontját Ajánlatkérő az első, illetve a következő tárgyalások végén határozza meg. Ajánlatkérő az egyes tárgyalási forduló(k)ról (tárgyalási napokról) jegyzőkönyvet készít, amelyet az adott tárgyalási forduló (tárgyalási nap) befejezésével az Ajánlattevő köteles aláírni. A tárgyalás(ok) során először a szakmai kérdéseket kell tisztázni, majd a szerződéses feltételekben kell megállapodni. A tárgyalás utolsó része az ártárgyalás lesz. Az ártárgyalás során az ajánlattevő szabadon módosíthatja ajánlati árát, de ennek során sem teheti ajánlatát az ajánlatkérő számára kedvezőtlenebbé (csak árcsökkentés vagy ártartás lehetséges). Az ártárgyalást követően a végleges ajánlatot az ajánlattevő az EKR-ben köteles megtenni. Amennyiben Xxxxxxxxxxx képviseletére jogosult a tárgyaláson nem jelenik meg vagy Xxxxxxxxxxx részéről a tárgyaláson nem kerül sor végleges ajánlattételre, úgy Ajánlatkérő az ajánlati kötöttséggel nem terhelt alapajánlatot tekinti az ajánlattevő végleges ajánlatának. Ajánlattevő a végleges ajánlatához 30 napig kötve van, azt ezen időszakon belül még Ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatja.
Sample 1
A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai. Lásd az első ajánlattételi felhívásban.
Sample 1
A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai. Ajánlatkérő egy tárgyalási forduló megtartását tervezi, de fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben azt szükségesnek ítéli, újabb tárgyalási forduló(ka)t tartson. Az első tárgyalás időpontja: 2019. február 06. 10:00 óra, helyszíne: Semmelweis Egyetem Beszerzési Igazgatóság, 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00. I. em. hivatalos helyisége (tárgyaló). A tárgyalások arra irányulnak, hogy Ajánlatkérő a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A tárgyalások során a közbeszerzési műszaki leírásról, a szerződéses feltételekről és az ajánlati árról jogosult az ajánlatkérő és az ajánlattevő egyeztetni. A tárgyalások során sor kerülhet írásbeli módosított ajánlat bekérésére. Amennyiben ajánlatkérő a tárgyalást több fordulóban bonyolítja le, a további tárgyalás során az ajánlattevő a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. A tárgyalások lezárásaként az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a végleges ajánlat írásban történő benyújtására. A végleges ajánlat benyújtása csak az ajánlatkérő felkérését követően, az ajánlatkérő által meghatározott körben, a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített határidőre lehetséges. Ajánlatkérő a végleges ajánlattételre vonatkozó ajánlattételi határidő leteltével zárja le a tárgyalásokat és ezt tekinti a tárgyalások befejezésének. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. Az ajánlattevő a végleges ajánlatához 60 napig kötve van, az ajánlat ezen időszak alatt nem módosítható. Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet készít. A tárgyalásokon kizárólag cégjegyzésre jogosult, vagy az ajánlattevő nevében nyilatkozattételre teljes jogú meghatalmazással rendelkező személy tehet nyilatkozatot. Ez utóbbi esetben a meghatalmazás eredeti példányának az ajánlatban történő csatolása, vagy a tárgyaláson történő átadása szükséges. Az ajánlattevő nevében eljáró személyek képviseleti jogosultságának meglétét ajánlatkérő ellenőrzi. Az ajánlattevőt terheli annak kötelezettsége, hogy valamennyi tárgyalási fordulón a megfelelő jogi- és műszaki szakértelemmel rendelkező személy jelen legyen, aki képes az ajánlattevő nevében nyilatkozatot tenni. Ajánlatkérő fenntartja a jogot
Sample 1
A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai 
Sample 1

Related to A tárgyalás lefolytatásának menete és alapvető szabályai

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megkötésére vonatkozó különös szabályok 2.1.5.1. A határozott idejű előfizetői szerződés megkötését megelőzően a Szolgáltató igazolható módon köteles tájékoztatni az Előfizetőt a határozott idejű előfizetői szerződés teljes időtartama alatt minimálisan terhelő valamennyi költség összegéről szolgáltatásonként, vagy szolgáltatáselemenként külön-külön, valamint összesítve. Költség különösen az előfizetői szerződés keretében a belépési díj, a díjcsomag havi vagy időszaki díja, valamint az előfizetői szerződéssel összefüggő elektronikus hírközlő eszközre vonatkozó polgári jogi jogviszony keretében végberendezés vagy egyéb eszköz értékesítése esetén a végberendezés vagy egyéb eszköz ára, részletvétel esetén a kezdőrészlet, a további részletek, a kamatok és egyéb díjak megjelölésével, bérbeadása esetén a bérleti díj, használatának más módon történő átengedése esetén a használati díj. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződésben az Előfizetőt érintő, a határozott idejű előfizetői szerződésből eredő bármilyen hátrányos jogkövetkezményt megállapító szerződéses rendelkezés semmis.

  • Minőségi mutatók neve, meghatározása, értelmezése 1./ A szolgáltatáshoz való új hozzáférési pont létesítési ideje: a szolgáltatáshoz létesített új hozzáféréseknek az esetek 80 %-ában teljesített határideje napokban, egy napnál rövidebb határidő esetén órában kifejezve. Új hozzáférés létesítésnek minősül az első hozzáférés létesítés, az áthelyezés, az előfizetőnél további hozzáférés létesítés, ha a létesítés fizikai megvalósítást igényel helyhez kötött előfizetői hozzáférés igénybevétele esetén. Amennyiben a szolgáltató és az előfizető megegyezik, hogy több vonal vagy szolgáltatási tétel megrendelését lépcsőzetesen teljesíti, akkor minden egyes jóváhagyott szállítási időpont külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Amikor egy igénybejelentő többféle helyszínen létesített szolgáltatást rendel, akkor a szolgáltatásnak az egyes helyszíneken történő biztosítása külön megrendelésnek számít mérési szempontból. Kizárt esetek különösen: − visszavont megrendelések, − az új előfizetői hozzáférési (fizikai) pont létesítése nélküli bekapcsolás, − azok az esetek, amikor a szolgáltatást az előfizetőnek kell aktiválnia (pl. pre-paid szolgáltatás), − ha a létesítés az előfizetői hozzáférési ponthoz való bejutástól függ és ez nem lehetséges a megkívánt időben, − ha az igénylő halasztást, vagy későbbi időpontot kért a létesítésre.

  • Az előfizetői szerződés módosításának és megszűnésének esetei és feltételei 12.1. A szolgáltató által kezdeményezett szerződésmódosítás esetei, feltételei, a szolgáltató jogosultsága az egyoldalú szerződésmódosításra, az előfizető erről történő tájékoztatásának módja, az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban az előfizetőt megillető jogok,

  • Az előfizetői szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei 2.3.1.1. Előfizetői szolgáltatások – az ÁSZF-ben megjelölt kivétellel – csak írásban megkötött előfizetői szerződés alapján vehetők igénybe. Soros hálózat esetén az Előfizető a Szolgáltató által biztosított csatornakiosztást veheti igénybe, nem soros hálózat esetén az Előfizető díjcsomagok és egyben csatornacsomagok (továbbiakban: díjcsomagok) közül választhat, valamint a díjcsomag mellett külön előfizethet kiegészítő/prémium szolgáltatásra. Az Előfizető – az ÁSZF 4. sz. mellékletében rögzített eltérő rendelkezés vagy a Szolgáltatóval való eltérő megállapodás hiányában – bármely díjcsomagot igénybe veheti, illetve a jelen ÁSZF feltételei szerint módosíthatja választását. Kiegészítő/prémium szolgáltatás igénybevételének feltétele valamely csatornacsomagra vonatkozó előfizetői szerződés fennállta. A Szolgáltató új díjcsomagokat alakíthat ki saját döntése alapján, illetve a díjcsomagban levő csatornákat (továbbiakban: médiaszolgáltatások vagy csatornák) az Előfizető előzetes értesítése mellett megváltoztathatja az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint.

  • A határozott idejű előfizetői szerződés megszűnik a) a határozott idő leteltével, ha az Előfizető egyoldalúan - vagy az Előfizető és a Szolgáltató közös akarattal - a határozott idő lejártát megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy a határozott idő leteltével a szerződést megszünteti,

  • Milyen jogok illetik meg Önt kellékszavatossági igénye alapján? Ön – választása szerint–az alábbi kellékszavatossági igényekkel élhet: Kérhet kijavítást vagy kicserélést, kivéve, ha az ezek közül az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen vagy az Eladó számára más igénye teljesítéséhez képest aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte, illetve nem kérhette, úgy igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását vagy a hibát az Eladó költségére Ön is kijavíthatja, illetve mással kijavíttathatja vagy – végső esetben – a szerződéstől is elállhat. Választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli, kivéve, ha az indokolt volt, vagy arra az Eladó adott okot.

  • A szolgáltatások igénybevételének módja és feltételei, a szolgáltatás igénybevételének korlátai 2.1.3.1. A szolgáltatás igénybevételének műszaki feltétele a kiépített kábeltelevízió hálózat,jogi feltétele az írásban megkötött előfizetői szerződés. A szolgáltatás igénybevételéhez a 4.4. pont szerinti elektronikus hírközlési végberendezés is szükséges, és amelynek hiánya vagy alkalmatlansága esetén az Előfizető a saját felelősségére köt előfizetői szerződést. A Szolgáltató kötelezettsége nem terjed ki a végberendezés szolgáltatására.

  • Ügyfélkapcsolat Hibaelhárítás Panaszkezelés Jogviták 6.1. A vállalt hibaelhárítási célértékek, a hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az Egyedi előfizetői szerződést egyoldalúan kizárólag az Eht-ban meghatározott keretek között, az ÁSZF-ben vagy az Egyedi előfizetői szerződésben írt feltételek fennállása esetén, az ÁSZF egyoldalú módosítása útján módosíthatja.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé, – a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat, – egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában. A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz. A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.